9.5.2008   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 116/23

2008. február 28-án benyújtott kereset – TNC Kazchrome és ENRC Marketing kontra az Európai Unió Tanácsa és az Európai Közösségek Bizottsága

(T-107/08. sz. ügy)

(2008/C 116/43)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperesek: 'Transnational Company Kazchrome' (TNC Kazchrome) vegyesvállalat (Actobe, Kazahsztán) és ENRC Marketing AG (Kloten, Svájc) (képviselők: L. Ruessmann és A. Willems ügyvédek)

Alperesek: az Európai Unió Tanácsa és az Európai Közösségek Bizottsága

Kereseti kérelmek

—

Az Elsőfokú Bíróság semmisítse meg a megtámadott határozatot, amennyiben az dömpingellenes intézkedéseket hoz a felperesek által előállított és/vagy eladott SiMn behozatalára vonatkozóan;

—

kötelezze a Tanácsot és a Bizottságot egyetemlegesen a felperesek által elszenvedett kár megtérítésére, beleértve a nem vagyoni kárt, amelyet az eljárás jogellenes indítása, a ténybeli tévedések, a téves értékelés – beleértve a közösségi jog alapvető elveinek Bizottság általi megsértését -, valamint az 1420/2007/EK tanácsi irányelv jogellenes elfogadása okozott;

—

kötelezze a Bizottságot és a Tanácsot a saját költségeik, és a felperesek részéről felmerült költségek viselésére;

—

kötelezze a Bizottságot a saját költségei, valamint a felperesek részéről felmerült költségek egyetemleges viselésére, amennyiben ez utóbbiakat a Tanács nem téríti meg.

Jogalapok és fontosabb érvek

A felperesek – akik szilícium-mangánt állítanak elő és exportálnak az Európai Unióba – a Kínai Népköztársaságból és Kazahsztánból származó szilícium-mangán behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről, és az Ukrajnából származó szilícium-mangán behozatalára vonatkozó eljárás megszüntetéséről szóló 2007. december 4-i 1420/2007/EK tanácsi rendelet (1) megsemmisítését kérik.

Keresetük alátámasztására a felperesek arra hivatkoznak, hogy az alperesek nyilvánvaló mérlegelési hibákat követtek el, megsértették az alaprendeletet (2) és nem tettek eleget az EK 253. cikk szerinti indokolási kötelezettségüknek, amikor a dömpingellenes vizsgálatba bevonták Kazahsztánt, de kizárták Indiát; amikor elutasították a felperesek azon érvelését, mely szerint egyetlen gazdasági egységként tevékenykednek; amikor a felperesek export árait megállapították; amikor mérlegelték, hogy a Kazahsztánból származó szilícium-mangán behozatal okozott-e kárt a közösségi iparnak, és ha igen mennyiben; amikor ezen értékelés céljából összevonták a Kazahsztánból származó behozatalt a Kínából származó behozatallal; és amikor a Közösség érdekét értékelték.

A felperesek továbbá úgy érvelnek, hogy a közösségi intézmények megsértették a meghallgatáshoz való jogukat, a gondos ügyintézés elvét, a bizalomvédelem elvét, a hátrányos megkülönböztetés tilalmát, és az arányosság elvét,– többek között – mivel a felperesek nem férhettek hozzá a közösségi intézmények megállapításai tekintetében releváns információhoz, és mivel a felperesek által ajánlott kötelezettségvállalást elutasították.

(1)  HL 2007 L 317., 5. o.

(2)  Az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 1995. december 22-i 384/96/EK tanácsi rendelet (HL 1996. L 56., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 11. fejezet, 10. kötet, 45. o.).