13.9.2008

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 236/7

2008. június 25-én benyújtott kereset – Az Európai Közösségek Bizottsága kontra Svéd Királyság

(C-274/08. sz. ügy)

(2008/C 236/10)

Az eljárás nyelve: svéd

Felek

Felperes: Európai Közösségek Bizottsága (képviselők: B. Schima és P. Dejmek meghatalmazottak)

Alperes: Svéd Királyság

Kereseti kérelmek

—

A Bíróság állapítsa meg, hogy a Svéd Királyság – mivel nem hozott megfelelő intézkedéseket annak érdekében, hogy a vertikálisan integrált vállalkozáson belüli elosztási és termelési érdekek funkcionális szétválasztása követelményének megfeleljen a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 96/92/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2003. június 26-i 2003/54/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (1) 15. cikke (2) bekezdésének b) és c) pontjával összhangban, és nem bízta meg a szabályozó hatóságokat a nemzeti hálózathoz való csatlakozás feltételeinek, beleértve az átviteli és elosztási tarifákat, kiszámításához és meghatározásához használt módszerek, azok hatálybalépése előtt történő megállapításával vagy jóváhagyásával az irányelv 23. cikke (2) bekezdésének a) pontjával összhangban – nem teljesítette az ezen irányelvből eredő kötelezettségeit;

—	kötelezze a Svéd Királyságot a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Azon állítása alátámasztására, miszerint az irányelv 15. cikke (2) bekezdésének b) és c) pontja átültetésre került a svéd jogba, Svéd Királyság a villamos-energiáról szóló törvény (ellagen) különböző rendelkezéseire hivatkozik, amelyekből többek között kitűnik, hogy, a hálózati tevékenységet (elosztási tevékenység) külön kezeli a számvitel, és a hálózatot kezelő vállalkozás könyvelői e beszámolókat külön vizsgálják. A Svéd Királyság továbbá úgy érvel, hogy a hálózatot kezelő vállalkozás és valamely másik vállalkozás közös költségeit csak annyiban veszik figyelembe a beszámolókban, amennyiben azok a hálózatot kezelő vállalkozást érintik. Továbbá a hálózatot kezelő vállalkozásnak felügyeleti tervet kell készítenie, és biztosítania kell annak betartását.

A Bizottság azonban úgy találta, hogy a 15. cikk (2) bekezdésének b) és c) pontja szerinti független irányítási struktúra világos követelménye nem tekinthető teljesítettnek olyan általános szabályok által, amelyek például a külön könyvelést érintik, illetve általánosan alkalmazandó szankciók által.

A Svéd Királyság szerint a funkcionális szétválasztás követelményét a korlátolt felelősségű társaságokról szóló törvény (aktiebolaglagen) általános társasági jogi rendelkezései is teljesítik, amely rendelkezések értelmében az anyavállalatok és leányvállalataik különálló jogi személyek és jogalanyok.

A Bizottság szerint az anyavállalat, mint többségi részvényes, meghatározó befolyással bír a leányvállalata, illetve leányvállalatai felett, mivel bizonyos fontos kérdésekről csak a részvényesek dönthetnek. Egy elosztóvállalkozás és igazgatótanácsa sosem lehet tehát független a részvényesei többségétől csupán az általános társasági jog alapján. A Bizottság szerint nem jelenti a független irányítási struktúra követelményének teljesítését azon tény sem, miszerint egy integrált vállalkozás eleget tesz az aktiebolaglagen könyvelésre és vagyonátruházás korlátozására vonatkozó rendelkezéseinek. A Bizottság úgy véli, hogy a 15. cikk (2) bekezdésének b) és c) pontjának nemzeti jogba történő helyes átültetése feltételezi olyan kötelező szabályok létét, amelyek tisztán tükrözik az e rendelkezésekben meghatározott feltételeket, azaz a biztosítékot, hogy valamely elosztóvállalkozás irányítása az integrált villamosenergia-ipari vállalkozástól függetlenül működhet az elosztást és a hálózat működése, fenntartása és fejlesztése biztosításához szükséges eszközöket illetően. E követelménynek nem tesznek eleget az aktiebolaglagen rendelkezései.

Amint az irányelv 23. cikke (2) bekezdése a) pontjának megszövegezéséből is kitűnik, az irányelv a hálózati tarifák, vagy legalábbis a kiszámításuk módszerei előzetes jóváhagyásának rendszerét írja elő. A Svéd Királyság kifejezetten úgy nyilatkozott, hogy a hálózati tarifák kiszámítására, illetve a hálózati tarifák által teljesítendő feltételekre vonatkozó, jelenleg hatályos svéd szabályozás a posteriori felügyeleti rendszerre épül, azonban egy új, előzetes jóváhagyási rendszer bevezetésével kapcsolatban már folynak a vizsgálatok, és valószínűleg 2008 júniusában a parlament elé kerül a javaslat.

A fent említett körülmények között a Bizottság úgy véli, hogy a Svéd Királyság nem ültette át helyesen nemzeti jogába a 2003/54/EK irányelvet, különösen annak 15. cikke (2) bekezdésének b) és c) pontját, valamint 23. cikke (2) bekezdésének a) pontját.

(1) HL L 176., 37. o.; magyar nyelvű különkiadás: 12. fejezet, 2. kötet, 211. o.