Keywords
Summary

Keywords

1. Szociálpolitika – A foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód – 2000/78 irányelv – Hatály

(EUMSZ 157. cikk; 2000/78 tanácsi irányelv, (22) preambulumbekezdés és 3. cikk, (3) bekezdés)

2. Szociálpolitika – A foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód – 2000/78 irányelv – A szexuális irányultságon alapuló hátrányos megkülönböztetés tilalma

(2000/78 tanácsi irányelv, 1., 2. és 3. cikk, (1) bekezdés, c) pont)

3. Szociálpolitika – A foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód – 2000/78 irányelv – A szexuális irányultságon alapuló hátrányos megkülönböztetés tilalma

(EK 13. cikk; 2000/78 tanácsi irányelv, 2. cikk,)

Summary

1. A foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód általános kereteinek létrehozásáról szóló 2000/78 irányelv úgy értelmezendő, hogy sem a 3. cikkének (3) bekezdése, sem a (22) preambulumbekezdése miatt nem kerülnek ki a tárgyi hatálya alól az olyan, az EUMSZ 157. cikk értelmében vett díjazásnak minősülő kiegészítő nyugellátások, mint amelyeket egy állami munkáltató a nemzeti törvény alapján volt munkavállalóinak, valamint azok túlélő hozzátartozóinak fizet.

(vö. 36. pont és a rendelkező rész 1 pontja)

2. A foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód általános kereteinek létrehozásáról szóló 2000/78 irányelv 1., 2. cikkének és 3. cikke (1) bekezdése c) pontjának együttesen értelmezett rendelkezéseivel ellentétes az olyan nemzeti rendelkezés, amely szerint az élettársi kapcsolatban élő ellátásra jogosult alacsonyabb összegű kiegészítő nyugellátást kap, mint a nem tartósan külön élő házas ellátásra jogosult, ha

– az érintett tagállamban a házasság különböző nemű személyeknek van fenntartva, és mellette olyan életközösség is létezik, amely az azonos nemű személyek számára van fenntartva, és

– szexuális irányultságon alapuló közvetlen hátrányos megkülönböztetés áll fenn amiatt, hogy a nemzeti jogban az említett élettárs az említett nyugellátás tekintetében a házas személyéhez hasonló jogi és ténybeli helyzetben van. A hasonlóság vizsgálata a kérdést előterjesztő bíróság hatáskörébe tartozik, amelynek során a házastársaknak, illetve élettársi kapcsolatban élő személyeknek a megfelelő intézmények keretében szabályozott, a szóban forgó ellátás tárgyára és nyújtásának feltételeire tekintettel releváns jogaira és kötelezettségeire kell összpontosítania.

(vö. 52. pont és a rendelkező rész 2. pontja)

3. Sem az EK 13. cikk, sem a foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód általános kereteinek létrehozásáról szóló 2000/78 irányelv nem teszi lehetővé egy olyan helyzet uniós jog hatálya alá vonását az ezen irányelv átültetésére meghatározott határidő lejárta előtti időszak tekintetében, amelyben a valamely állami munkáltató munkavállalóinak kiegészítő öregségi nyugdíjára és özvegyi nyugdíjára vonatkozó nemzeti rendelkezés alapján az élettársi kapcsolatban élő ellátásra jogosult alacsonyabb összegű kiegészítő nyugellátást kap, mint a nem tartósan külön élő házas ellátásra jogosult.

Abban az esetben, ha valamely nemzeti rendelkezés a 2000/78 irányelv 2. cikke értelmében vett hátrányos megkülönböztetésnek minősül, az e rendelkezéssel érintett magánszemély leghamarabb az említett irányelv átültetési határidejének lejártát követően hivatkozhat az egyenlő bánásmódhoz való jogra, anélkül hogy meg kellene várni, hogy az említett rendelkezést a nemzeti jogalkotó összhangba hozza az uniós joggal.

(vö. 61., 64. pont és a rendelkező rész 3. pontja)