C-124/08. és C-125/08. sz. egyesített ügyek

Gilbert Snauwaert és társai

kontra

Belgische Staat

(a Hof van Cassatie [Hollandia] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelmek)

„2913/92/EGK rendelet — Közösségi Vámkódex — Vámtartozás — Vámösszeg — Adóssal való közlés — Büntetőeljárás alapjául szolgáló cselekmény”

A Bíróság ítélete (második tanács), 2009. július 16.   I ‐ 6795

Az ítélet összefoglalása

  1. Az Európai Közösségek saját forrásai – Behozatali vagy kiviteli vámok utólagos beszedése – A vámösszegnek az adóssal való közlést megelőző könyvelésbe vételére vonatkozó kötelezettség

    (2913/92 tanácsi rendelet, 221. cikk, (1) bekezdés)

  2. Az Európai Közösségek saját forrásai – Behozatali vagy kiviteli vámok utólagos beszedése – Elévülési idő – Kivétel

    (2913/92 tanácsi rendelet, 221. cikk, (3) bekezdés)

  1.  A Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92 rendelet 221. cikkének (1) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy a vámhatóságok a megfelelő eljárások szerint joghatályosan csak úgy közölhetik az adóssal a fizetendő behozatali és kiviteli vám összegét, ha e vámok összegét korábban könyvelésbe vették. A könyvelésbe vételnek és a vámösszeg közlésének időrendjét ugyanis tiszteletben kell tartani annak érdekében, hogy a megfizetésért felelős személyek ne részesüljenek eltérő bánásmódban, és ne sérüljön a vámunió harmonikus működése.

    (vö. 21–23. pont és a rendelkező rész 1. pontja)

  2.  A Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92 rendelet 221. cikkének (3) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy a vámtartozás keletkezésétől számított hároméves határidő elteltét követően a vámhatóságok joghatályosan akkor közölhetik az adóssal a jogszabály alapján fizetendő vámösszeget, ha büntetőeljárás alapjául szolgáló cselekmény következtében nem tudták megállapítani a szóban forgó vámok pontos összegét, beleértve azt az esetet is, amikor nem az említett adós e cselekmény elkövetője.

    Ezen értelmezést – amely e rendelkezésnek mind a szövegéből, mind a rendszeréből következik – egyébként megerősíti a Vámkódex 221. cikke (3) bekezdésének második mondatában használt „lehet azt közölni” fordulat, amely e rendelkezés első mondatában szereplő „az adóssal […] lehet közölni a tartozás összegét” megfogalmazásra utal. Ezért az említett rendelkezés a fizetendő vám közlését nem korlátozza kizárólag arra az adósra, aki a büntetőeljárás alapjául szolgáló cselekményt elkövette.

    (vö. 30–32. pont és a rendelkező rész 2. pontja)