1. Európai Közösségek – Intézmények – A dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés joga – 1049/2001 rendelet
(EU-Szerződés 6. cikk ; 45/2001 európai parlamenti és tanácsi rendelet és 1049/2001 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 4. cikk, (1) bekezdés, b) pont)
2. Jogszabályok közelítése – A természetes személyek védelme a személyes adatok kezelése vonatkozásában – Ezen adatok közösségi intézmények és szervek által történő kezelése – 45/2001 rendelet
(45/2001 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 2. cikk, a) pont és 8. cikk, b) pont , és 1049/2001 európai parlamenti és tanácsi rendelet)
1. A nyilvánosságnak az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz történő hozzáféréséről szóló 1049/2001 rendelet 4. cikke (1) bekezdésének b) pontja, amely a dokumentumhoz való hozzáférés alóli kivételről rendelkezik, amennyiben a közzététel sértené a magánéletnek vagy a magánszemély becsületének a védelmét, különösen a személyes adatok védelmére vonatkozó uniós jogszabályoknak megfelelően, egyedi és megerősített védelmi rendszert hoz létre azon személyek vonatkozásában, akiknek a személyes adatai adott esetben nyilvánosan hozzáférhetővé tehetők. E rendelkezés oszthatatlan, és megköveteli, hogy a magánéletnek és a magánszemély becsületének esetleges sérelmét mindig a személyes adatok védelmére vonatkozó uniós jogszabályokkal, különösen a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló 45/2001 rendelettel összhangban vizsgálják és értékeljék.
Jóllehet a 45/2001 rendelet 1. cikkének (1) bekezdése szerint e rendelet célja a természetes személyek alapvető jogainak és szabadságainak – különösen a magánélet tiszteletben tartásához való joguknak – a személyes adatok kezelésével összefüggő védelméről való gondoskodás, e rendelkezés nem teszi lehetővé a személyes adatok kezelése eseteinek olyan két csoportra való bontását, amelyek egyikében e kezelést kizárólag az Emberi Jogok Európai Egyezményének (EJEE) 8. cikke és az Emberi Jogok Európai Bírósága e cikkel kapcsolatos ítélkezési gyakorlata alapján vizsgálnák, másikában pedig e kezelés a 45/2001 rendelet rendelkezéseinek lenne alávetve. E tekintetben ez utóbbi rendelet tizenötödik preambulumbekezdésének első mondatából kitűnik, hogy az uniós jogalkotó rámutatott az EU 6. cikk – és ennek révén az EJEE 8. cikke – alkalmazásának szükségességére, amennyiben a közösségi intézmények vagy szervek általi adatkezelés e rendelet hatályán kívül eső tevékenységek gyakorlása során történik, különösen az EU‑Szerződés Lisszaboni szerződést megelőző változatának V. és VI. címében megállapítottak során, ugyanakkor az ezekre való utalás nem szükséges azon kezelések esetében, amelyeket az említett rendelet hatályán belüli tevékenységek gyakorlása során valósítanak meg, mivel az ilyen esetekben nyilvánvalóan magát a 45/2001 rendeletet kell alkalmazni.
Következésképpen, amennyiben az 1049/2001 rendeleten alapuló kérelem célja személyes adatokat tartalmazó dokumentumokhoz való hozzáférés engedélyezése, teljes mértékben alkalmazandóvá válnak a 45/2001 rendelet rendelkezései, beleértve annak 8. és 18. cikkét, amelyek az e rendelet által létrehozott védelmi rendszer lényeges rendelkezéseit jelentik.
(vö. 57., 59–64. pont)
2. A kötelezettségszegés megállapítása iránti eljárás keretében zajló találkozó résztvevőinek az említett találkozó jegyzőkönyvében szereplő jegyzéke a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló 45/2001 rendelet 2. cikke a) pontja értelmében személyes adatokat tartalmaz, mivel azonosíthatók azok a személyek, akik e találkozón részt vehettek.
A Bizottság annak megkövetelésével, hogy az e jegyzőkönyvben rájuk vonatkozó személyes adatok közléséhez kifejezett hozzájárulását nem adó öt személyt illetően bizonyítani kelljen e személyes adatok továbbításának szükségességét, eleget tett az említett rendelet 8. cikke b) pontja rendelkezéseinek.
Mivel az említett jegyzőkönyvhöz való hozzáférés iránti, 1049/2001 rendelet szerinti kérelem keretében semmilyen kifejezett és törvényes célt vagy meggyőző érvet nem terjesztettek elő e személyes adatok továbbításának szükségességét alátámasztandó, a Bizottság nem tudja az érintett felek különböző érdekeit mérlegelni. Nem tudja azt sem ellenőrizni, hogy fennáll‑e bármilyen ok annak feltételezésére, hogy e továbbítás sértené az érintettek jogos érdekeit, amint azt a 45/2001 rendelet 8. cikkének b) pontja előírja.
(vö. 70., 77., 78. pont)