T-25/07. sz. ügy

Iride SpA és Iride Energia SpA

kontra

az Európai Közösségek Bizottsága

„Állami támogatások — Energiaágazat — A meg nem térülő költségekért nyújtott kártalanítás — A támogatást a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánító határozat — A kedvezményezett vállalkozásnak a jogellenesnek nyilvánított korábbi támogatás előzetes visszafizetésére vonatkozó kötelezettsége — Állami források — Előny — Indokolási kötelezettség”

Az Elsőfokú Bíróság ítélete (második tanács), 2009. február 11.   II ‐ 250

Az ítélet összefoglalása

1. Államok által nyújtott támogatások – Fogalom – Állami forrásból származó támogatások

   (EK 87. cikk, (1) bekezdés)

2. Államok által nyújtott támogatások – Fogalom – A szokásos piaci feltételek kritériuma szerinti értékelés

   (EK 87. cikk, (1) bekezdés; 96/92 európai parlamenti és tanácsi irányelv)

3. Intézmények jogi aktusai – Indokolás – Kötelezettség – Terjedelem – Állami támogatásokkal kapcsolatos bizottsági határozat

   (EK 87. cikk, (1) bekezdés és EK 253. cikk)

4. Államok által nyújtott támogatások – Tilalom – Eltérések – A Bizottság mérlegelési jogköre – A támogatás kifizetésének engedélyezését a korábban kapott jogellenes támogatásnak az érintett vállalkozás általi előzetes visszafizetésétől függővé tevő bizottsági határozat

   (EK 87. cikk, (3) bekezdés és EK 88. cikk, (2) bekezdés)

5. Államok által nyújtott támogatások – Közigazgatási eljárás – A támogatás közös piaccal való összeegyeztethetősége – A támogatást nyújtóra és a támogatás potenciális kedvezményezettjére háruló bizonyítási teher

   (EK 87. cikk, (3) bekezdés és EK 88. cikk, (2) bekezdés)

1.  Csak azok az előnyök tekintendők az EK 87. cikk (1) bekezdése értelmében támogatásnak, amelyeket közvetlenül vagy közvetve állami forrásból nyújtanak. Ugyanis az e rendelkezésben szereplő megkülönböztetés „a tagállamok által” és az „állami forrásból” nyújtott támogatás között nem azt jelenti, hogy az állam által nyújtott valamennyi előny támogatásnak minősül, függetlenül attól, hogy állami forrásokból finanszírozzák-e, vagy sem, hanem e megkülönböztetésnek csak az a célja, hogy e fogalom vonatkozzon a közvetlenül az állam által, valamint az általa kijelölt vagy létrehozott köz- vagy magánszervezet által nyújtott előnyökre is. Továbbá az EK 87. cikk (1) bekezdése minden olyan pénzügyi eszközt magában foglal, amelyet a hatóságok ténylegesen felhasználhatnak vállalkozások támogatására, anélkül hogy jelentősége lenne annak, hogy ezen eszközök állandó jelleggel az állam vagyonába tartoznak-e, vagy sem. Következésképpen, még ha a szóban forgó intézkedésnek megfelelő összegek nincsenek is állandó jelleggel a hatóságok birtokában, azon tény, hogy folyamatosan állami ellenőrzés alatt maradnak, és így az illetékes nemzeti hatóságok rendelkezésére állnak, elegendő ahhoz, hogy azokat állami forrásoknak minősítsék.

   E tekintetben, ami az energiatermelő és -elosztó vállalkozásoknak közszervezet által kezelt olyan külön számláról nyújtott kártalanítást illeti, amelyet a villamosenergia-ár valamennyi végső fogyasztó által viselt, meghatározott összetevőjének alkalmazásából származó bevételekből finanszíroznak, a kedvezményezettnek újra elosztott összegeket állami forrásoknak kell minősíteni, mivel nemcsak hogy állandóan állami ellenőrzés alatt állnak, hanem a kedvezményezettnek való újraelosztás előtt az állam tulajdonában is vannak.

   (vö. 23., 25., 27–28. pont)

2.  Annak megállapítása érdekében, hogy valamely állami intézkedés állami támogatásnak minősül-e, meg kell határozni, hogy a kedvezményezett vállalkozás részesül-e olyan gazdasági előnyökben, amelyeket szokásos piaci feltételek mellett nem kapott volna meg. Ugyanis azon kérdést illetően, hogy a villamosenergia-termelés piaca liberalizációjának összefüggésében a szabályozási háttér módosulásai olyan fejlődés részét képezik-e, amellyel a gazdasági szereplőknek szokásos piaci feltételek mellett számolniuk kell, hangsúlyozni kell, hogy a demokratikus államokban, ahogyan a piacgazdaságban is, a szabályozási háttér bármikor módosulhat. Az Európai Közösség gazdaságpolitikájának általános irányvonalára tekintettel, amely a nemzeti piacok megnyitását és a tagállamok közötti kereskedelem könnyítését célozza, ez még inkább igaz olyan esetekben, amikor a korábbi szabályozási háttér monopolhelyzeteket teremtve előirányozta a piac nemzeti és/vagy regionális lezárását. Ebből következik, hogy a korábban lezárt piac megnyitása nem minősíthető a szokásos piaci feltételekhez képest rendellenességnek. A villamosenergia-ágazat szabályozási hátterének a 96/92 irányelv következtében bekövetkezett, a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokat érintő módosulása tehát a szokásos piaci feltételek részét képezi.

   (vö. 46., 48., 50–51. pont)

3.  Az indokolásnak az aktus természetéhez kell igazodnia, és egyértelműen ki kell tűnnie belőle a kibocsátó intézmény érvelésének oly módon, hogy lehetővé tegye az érdekeltek számára, hogy megértsék annak alapját, valamint a bíróság számára, hogy felülvizsgálja annak megalapozottságát; nem kell azonban közelebbről megjelölnie valamennyi releváns jogi és ténybeli elemet, mivel azt a kérdést, hogy az aktus indokolása eleget tesz-e az EK 253. cikknek, az aktus szövege, valamint jogi és ténybeli háttere alapján kell megítélni.

   Az állami támogatások tárgyában hozott olyan határozatot illetően, amelyben a Bizottság egyetlen mondatra szorítkozik, miszerint „megállapította, hogy a szóban forgó intézkedést állami támogatásnak kell tekinteni”, a Bizottság teljesíti az indokolási kötelezettségét, ha az említett határozat jogi és ténybeli háttere a támogatás vizsgálatára vonatkozó eljárást megindító határozaton túl magában foglalja az eljárást megindító határozatban és az említett határozatban kifejezetten hivatkozott, hasonló intézkedésekre vonatkozó határozatot, amely részletesen kifejti azon okokat, amelyek miatt a Bizottság úgy ítélte meg, hogy az annak tárgyát képező intézkedések állami támogatások.

   (vö. 66–67., 70–71. pont)

4.  A támogatások közös piaccal való összeegyeztethetőségének az EK 87. cikk (3) bekezdése szerinti értékelése során a Bizottság széles körű mérlegelési jogkörrel rendelkezik, amelynek gyakorlása gazdasági és szociális szempontok közösségi összefüggésekben történő értékelését feltételezi. Amikor a Bizottság az állami támogatás közös piaccal való összeegyeztethetőségét vizsgálja, tekintetbe kell vennie minden érdemleges körülményt, így adott esetben a valamely korábbi határozatban már értékelt összefüggéseket, valamint az e korábbi határozat folytán az adott tagállamot terhelő kötelezettségeket is. Ennélfogva a Bizottság nem lépi túl a rendelkezésére álló mérlegelési jogkört, amikor a tagállam által valamely vállalkozásnak nyújtani kívánt támogatás tervét megkapva e támogatást a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánító határozatot hoz, ezt azonban ahhoz a feltételhez köti, hogy a vállalkozás előbb térítsen vissza valamely régi jogellenes támogatást, éspedig a szóban forgó támogatások együttes hatása miatt. Márpedig a Bizottság által az állami támogatások terén elfogadott határozatok kizárólagos és egyedüli címzettjei az érintett tagállamok. Következésképpen a Bizottság minden érdemleges körülményt figyelembe véve kizárólag az érintett tagállam e határozatban foglalt kötelezettségeit, nem pedig az e határozat folytán adott esetben a kedvezményezett társaságot terhelő kötelezettségeket vizsgálja.

   Valamely támogatási programot illetően azon tény, hogy a Bizottság nem határozza meg pontosan a jogellenes program kedvezményezett vállalkozásait és az általuk kapott pontos összegeket, nem érinti a visszatéríttetés elrendelésének érvényességét, és nem akadályozza annak végrehajtását sem, mivel egyrészről az érintett tagállam van a legjobb helyzetben ahhoz, hogy ezen adatokat beszerezze, másrészről pedig a Bizottság az érintett tagállam együttműködése hiányában jogosult a rendelkezésére álló információk alapján határozatot hozni.

   (vö. 82–83., 85., 89. pont)

5.  Mivel az EK 88. cikk (2) bekezdése szerinti eljárást megindító határozat elegendő előzetes elemzést tartalmaz azon okokra vonatkozóan, hogy a Bizottságnak miért vannak kételyei a szóban forgó támogatások közös piaccal való összeegyeztethetőségét illetően, a tagállam és a potenciális kedvezményezett feladata minden olyan információ rendelkezésre bocsátása, amely bizonyíthatja e támogatások közös piaccal való összeegyeztethetőségét, és adott esetben az, hogy közöljék a már kifizetett támogatások visszafizetésére vonatkozó különleges körülményeket abban az esetben, ha a Bizottság követelné a visszafizetést.

   A tagállamot és az új támogatások által potenciálisan kedvezményezett vállalkozást terhelő azon kötelezettség, hogy a Bizottság rendelkezésére bocsássa az e támogatások közös piaccal való összeegyeztethetőségét bizonyító információkat, kiterjed annak szükségességére is, hogy bizonyítani kell az új támogatás, és a korábbi jogellenes és a közös piaccal összeegyeztethetetlen vissza nem fizetett támogatások együttes hatásának hiányát. E tekintetben a vizsgált új támogatás, és a korábbi jogellenes és a közös piaccal összeegyeztethetetlen vissza nem fizetett támogatások együttes hatása hiányának kritériuma a támogatás közös piaccal való összeegyeztethetőségének a Bizottság által elvégzendő általános vizsgálatába tartozik, és így csupán az EK 87. cikk (3) bekezdésének alkalmazása keretében általa figyelembe veendő elemek egyikét jelenti.

   (vö. 101., 103–104. pont)