A BÍRÓSÁG VÉGZÉSE (hatodik tanács)
2009. február 17. ( *1 )
A C-483/07. P. sz. ügyben,
a Galileo Lebensmittel GmbH & Co. KG (székhelye: Trierweiler [Németország], képviseli: K. Bott, Rechtsanwalt)
fellebbezőnek
a Bíróság alapokmányának 56. cikke alapján 2007. november 5-én benyújtott fellebbezése tárgyában,
a másik fél az eljárásban:
az Európai Közösségek Bizottsága (képviseli: G. Braun és E. Montaguti, meghatalmazotti minőségben, kézbesítési cím: Luxembourg)
alperes az elsőfokú eljárásban,
A BÍRÓSÁG (hatodik tanács),
tagjai: J.-C. Bonichot tanácselnök (előadó), P. Kūris és L. Bay Larsen bírák,
főtanácsnok: D. Ruiz-Jarabo Colomer,
hivatalvezető: R. Grass,
a főtanácsnok meghallgatását követően,
meghozta a következő
Végzést
1 |
Fellebbezésével a Galileo Lebensmittel GmbH & Co. KG (a továbbiakban: Galileo Lebensmittel) az Európai Közösségek Elsőfokú Bírsága által a T-46/06. sz., Galileo Lebensmittel kontra Bizottság ügyben 2007. augusztus 28-án hozott végzés (a továbbiakban: megtámadott végzés) megsemmisítését kéri, amelyben az Elsőfokú Bíróság mint elfogadhatatlant elutasította a Bizottság azon határozatának megsemmisítése iránt benyújtott keresetét, mely a.eu felső szintű domain bevezetésére és funkcióira vonatkozó általános szabályok, valamint a bejegyzésre irányadó elvek megállapításáról szóló, 2004. április 28-i 874/2004/EK bizottsági rendelet (HL L 162., 40. o.; magyar nyelvű különkiadás 13. fejezet, 34. kötet, 825. o.) 9. cikkének alkalmazásával a „.eu” felső szintű domain alatti „galileo.eu” internetes doménnevet a Közösség intézményeinek, szerveinek és szervezeteinek használatára tartotta fenn (a továbbiakban: vitatott határozat). |
Jogi háttér
2 |
A jogi hátteret két rendelet képezi: egy alaprendelet, nevezetesen a. eu felső szintű domain bevezetéséről szóló, 2002. április 22-i 733/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 113., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 13. fejezet, 29. kötet, 394. o.) és egy végrehajtási rendelet, a 874/2004 rendelet. |
A 733/2002 rendelet
3 |
A 733/2002 rendelet 5. cikke, mely a „Szabályozási keret” címet viseli, a következőképpen rendelkezik: „(1) A nyilvántartóval folytatott konzultációt követően, és a 6. cikk (3) bekezdésében említett eljárást követve, a Bizottság általános szabályokat fogad el a. eu TLD bevezetésével és funkcióival, valamint a bejegyzés általános elveivel kapcsolatban. Ezek a szabályok a következőket tartalmazzák:
(2) E rendelet hatálybalépésétől számított három hónapon belül a tagállamok a Bizottság és a többi tagállam részére taxatív jegyzéket küldhetnek azokról az általánosan elismert nevekről, amelyek politikai vagy területi struktúrájukat befolyásoló földrajzi és/vagy geopolitikai fogalmakra vonatkoznak, és amelyek:
A Bizottság haladéktalanul megküldi a nyilvántartónak azon bejelentett nevek jegyzékét, amelyekre e kritériumokat alkalmazni kell. A Bizottság a nyilvántartó értesítésével egyidejűleg közzéteszi a jegyzéket. Amennyiben valamely tagállam vagy a Bizottság a közzétételtől számított 30 napon belül kifogást emel a megküldött jegyzékben szereplő valamely tétellel kapcsolatban, a Bizottság a 6. cikk (3) bekezdésében említett eljárással összhangban intézkedéseket tesz a helyzet orvoslására. […]” |
4 |
A 733/2002 rendelet 7. cikke értelmében „[a] Közösség fenntart minden, a. eu TLD-hez kapcsolódó jogot, beleértve különösen a szellemi tulajdonjogokat és az e rendelet végrehajtásának biztosításához szükséges nyilvántartói adatbázisokhoz fűződő egyéb jogokat, valamint a nyilvántartó újbóli kijelölésére vonatkozó jogot.” |
A 874/2004 rendelet
5 |
A 874/2004 rendelet bevezető részében jelzi, hogy a „[…] [733/2002] rendelet[en] és különösen annak 5. cikke (1) bekezdésé[n]” alapul. |
6 |
A 874/2004 rendelet (9) preambulumbekezdése értelmében: „Minden tagállamot fel kell hatalmazni arra, hogy kijelölhessen egy olyan üzemeltetőt, amely az adott tagállam hivatalos nevét és közismert elnevezését domainnévként bejegyezteti. A Bizottságot is fel kell hatalmazni arra, hogy a Közösség intézményei általi használatra domainneveket válasszon ki, és kijelölje ezeknek a domainneveknek az üzemeltetőjét. A nyilvántartót fel kell hatalmazni arra, hogy egyes meghatározott domainneveket saját üzemeltetési feladataihoz tartson fenn.” |
7 |
A 874/2004 rendelet 9. cikke, mely a „Második szintű domainnév földrajzi és geopolitikai nevekhez” címet viseli, a következőképpen rendelkezik: „A földrajzi és geopolitikai fogalmaknak a 733/2002/EK rendelet 5. cikke (2) bekezdésének b) pontjával összhangban domainnévként történő bejegyzéséről az a tagállam rendelkezhet, amely ezeket a neveket bejelentette. Erre a bejegyzésre az érintett tagállam által bejegyzett bármely domainnéven sor kerülhet. A Bizottság kérheti a nyilvántartót, hogy a Közösség intézményeinek és szerveinek a használatára közvetlenül a. eu TLD-n jegyezzen be domainneveket. A Bizottság ennek a rendeletnek a hatálybalépését követően, legkésőbb a IV. fejezetben előírt szakaszos bejegyzési időszak kezdete előtt egy héttel értesíti a nyilvántartót a fenntartandó nevekről, valamint a közösségi intézményeket és szerveket a nevek bejegyzésével kapcsolatban képviselő szervekről.” |
8 |
A 874/2004 rendelet 10. cikkének (1) bekezdése értelmében: „A nemzeti és/vagy a közösségi jog által elismert, illetve a nemzeti és/vagy a közösségi jog alapján keletkezett korábbi jogok jogosultjai, valamint az állami szervek jogosultak arra, hogy a. eu domainen történő, a nyilvánosság számára rendelkezésre álló bejegyzés kezdetét megelőző szakaszos bejegyzési időszakban domainnév bejegyzését igényeljék. A »korábbi jogok« kifejezés úgy értendő, mint amely magában foglalja többek között a bejegyzett nemzeti és közösségi védjegyeket, a földrajzi árujelzőket és eredetmegjelöléseket, továbbá – az adott tagállam nemzeti joga által biztosított védelem mértékéig – a lajstromozás nélkül oltalomban részesülő védjegyeket, kereskedelmi neveket, cégjelzéseket, cégneveket, családneveket, illetve védett irodalmi és művészeti alkotások megkülönböztető címeit. […]” |
9 |
A 874/2004 rendelet 12. cikke (2) bekezdésének harmadik albekezdése a következőképpen rendelkezik: „A szakaszos bejegyzés első részében […] domainnévként kizárólag a bejegyzett nemzeti és közösségi védjegyeket […] igényelhetik.” |
10 |
A 874/2004 rendelet 22. cikkének (1) bekezdése értelmében: „ADR [Alternatív vitarendezési] -eljárást bármely fél kezdeményezhet, ha: […]
|
A jogvita alapját képező tényállás
11 |
A megtámadott végzés 11–16. pontjában a következőképpen ismertette a jogvita előzményeit: „Az internet domének nemzetközi rendszere
A jogvita előzményei
|
Az Elsőfokú Bíróság előtti kereset és a megtámadott végzés
12 |
2006. február 13-án a Galileo Lebensmittel keresetet indított az Elsőfokú Bíróság előtt a Bizottság azon határozatának megsemmisítése iránt, amellyel az a „galileo.eu” doménnevet a Közösség intézményeinek, szerveinek és szervezeteinek használatára tartotta fenn. |
13 |
A megtámadott végzéssel az Elsőfokú Bíróság a keresetet mint elfogadhatatlant elutasította, megállapítva, hogy a felperest, aki e határozatnak nem volt címzettje, az nem is „érintette személyében” az EK 230. cikk negyedik bekezdése értelmében. |
14 |
Az Elsőfokú Bíróság azon ítélkezési gyakorlatra hivatkozott, mely szerint az, hogy valamely intézkedés hatálya alá tartozó jogalanyok száma, sőt kiléte is többé-kevésbé pontosan meghatározható, egyáltalán nem vonja maga után azt, hogy ezeket a jogalanyokat személyükben érinti ez az intézkedés, amennyiben megállapítható, hogy az alkalmazása a szóban forgó aktusban meghatározásra került objektív jogi vagy ténybeli helyzet alapján történik. |
15 |
Az Elsőfokú Bíróság ezt követően megállapította, hogy ahhoz, hogy a megtámadott jogi aktus személyében érintse, a felperesnek egyrészt a gazdasági szereplők meghatározott köréhez kellene tartoznia, másrészt különleges védelmet kellene élveznie. Az Elsőfokú Bíróság szerint az adott ügyben e két feltétel egyike sem állt fenn. |
16 |
Ami a különleges védelmet illeti, az Elsőfokú Bíróság álláspontja szerint egyetlen rendelkezés sem kötelezte arra a Bizottságot, hogy figyelemmel legyen a felperes érdekeire. |
17 |
Ami azt a kérdést illeti, hogy a Galileo Lebensmittel a gazdasági szereplők meghatározott köréhez tartozik-e a csak e csoportra jellemző ismérvek folytán, az Elsőfokú Bíróság úgy ítélte meg, hogy a lista meghatározásának időpontjában a fenntartással potenciálisan érintett személyek száma és kiléte nem volt biztosan tudható, de még csak meghatározható sem. |
18 |
Valójában a listán szereplő doménneveket nemcsak a korábbi jogok jogosultjaival – amilyennek a fellebbező is tartja magát – és az állami szervezetekkel szemben tartották fenn, amelyek igen nagyszámú, ugyanakkor azonosítható csoportot jelentenek, hanem a szélesebb nyilvánossággal szemben is. Még ha az előzetes és privilegizált bejegyzésre nyitva álló határidőn belül nem is nyújtottak be kérelmet, ilyen kérelem még mindig benyújtható a nyilvánosság számára rendelkezésre álló bejegyzési időszak alatt. |
19 |
Az Elsőfokú Bíróság e tekintetben jelezte, hogy a vitatott intézkedés elfogadásának időpontja az az időpont, amelyet figyelembe kell venni annak megítélése során, hogy létezik-e a gazdasági szereplők meghatározott köre. |
A felek kérelmei
20 |
Fellebbezésében a Galileo Lebensmittel azt kéri, hogy a Bíróság:
|
21 |
A Bizottság azt kéri, hogy a Bíróság:
|
A fellebbezésről
22 |
Az eljárási szabályzat 119. cikke értelmében, ha a fellebbezés nyilvánvalóan elfogadhatatlan, illetve nyilvánvalóan megalapozatlan, azt a Bíróság – az előadó bíró jelentése alapján és a főtanácsnok meghallgatását követően – indokolt végzéssel bármikor elutasíthatja. |
23 |
Fellebbezésében a Galileo Lebensmittel azt állítja, hogy az Elsőfokú Bíróság a megtámadott végzésben tévesen alkalmazta a jogot, amikor azt állapította meg, hogy nem érintette személyében a Bizottság azon határozata, amellyel az a „galileo.eu” doménnevet a Közösség intézményeinek, szerveinek és szervezeteinek használatára tartotta fenn. |
24 |
A fellebbező érvelése felfogható úgy, hogy az lényegében három jogalapot képez. |
Az első jogalapról, mely szerint a vitatott határozat nem rendelkezik rendeleti jelleggel
A felek érvei
25 |
Az első jogalap arra vonatkozik, hogy a megtámadott végzés nem veszi kellően figyelembe az ügy sajátos körülményeit, különösen azt, hogy a vitatott határozat nem rendelet. |
26 |
Az Elsőfokú Bíróság által hivatkozott ítélkezési gyakorlat a közösségi rendeletekkel kapcsolatos keresetekkel összefüggésben alakult ki. Márpedig a vitatott határozat nem ilyen jellegű, valamely rendeletnek konkrét esetre történő alkalmazása nyomán született aktus. A vitatott határozat emellett olyan intézkedést jelent, amelynek a célja a Bizottság saját, doménnevekkel kapcsolatos szükségleteinek a védelme. Az Elsőfokú Bíróság által felidézett ítélkezési gyakorlat ezért nem alkalmazható a jelen eljárásra. |
27 |
A Bizottság válasza erre az, hogy a vitatott határozat általános hatályú aktus, amely az érintett jogalanyokra nézve különböző hatásokkal jár aszerint, hogy mely doménnevet kívánják bejegyeztetni. |
A Bíróság álláspontja
28 |
Az EK 230. cikk negyedik bekezdése lehetőséget biztosít arra, hogy bármely természetes vagy jogi személy megsemmisítés iránti keresetet indítson a határozatok két fajtája ellen: egyrészt azok ellen, amelyeknek címzettje, másrészt azok ellen, amelyet ugyan rendeletként vagy egy másik személyhez címzett határozatként hoztak, de őt közvetlenül és személyében érinti. |
29 |
Az elhatárolás alapvető eleme az, hogy a felperes címzettje-e vagy sem annak a határozatnak, amelyet megtámad. Amennyiben nem, úgy a felperest közvetlenül és személyében kell érintenie a megtámadott aktusnak ahhoz, hogy megsemmisítési keresetet indíthasson. A személyes érintettség fogalmára vonatkozó ítélkezési gyakorlat ezért azokban az esetekben alkalmazandó, amikor a felperes nem címzettje a határozatnak, amelyet megtámad. |
30 |
Következésképpen anélkül, hogy a vitatott határozat pontos természetét meg kellene határozni, elegendő megállapítani, hogy a Galileo Lebensmittel nem volt a határozat címzettje. Az Elsőfokú Bíróság tehát helyesen járt el, amikor a személyes érintettség fogalmára vonatkozó ítélkezési gyakorlatot alkalmazta annak megállapítására, hogy a felperesnek volt-e kereshetőségi joga. |
31 |
Az első jogalapot ezért mint nyilvánvalóan megalapozatlant el kell utasítani. |
A második jogalapról, mely szerint a megtámadott végzés nem veszi figyelembe a fellebbezőt állítása szerint megillető szóvédjegyhez fűződő különleges védelemhez való jogot
A felek érvei
32 |
A fellebbező állítása szerint a „galileo.eu” doménnév gazdasági jelentőséggel bíró forgalomképes dolog, amely egyszeri, és amelyet a vitatott határozat lényegében ellentételezés nélkül von ki a kereskedelmi forgalomból. |
33 |
A fellebbezőt, aki kizárólagos használati engedéllyel rendelkezik a Galileo szóvédjegyre vonatkozóan, és azt kizárólagosan használja, személyében érinti a vitatott határozat, amely sérti védjegyjogosultságát, mivel megakadályozza, hogy bejegyeztesse a „galileo.eu” doménnevet, és a megtámadott végzés e tekintetben téves jogalkalmazáson alapul. |
34 |
A Galileo Lebensmittel e tekintetben a 11/82. sz., Piraiki-Patraiki és társai kontra Bizottság ügyben 1985. január 17-én hozott ítélet (EBHT 1985., 207. o.) által megalapozott ítélkezési gyakorlatra hivatkozik, valamint megemlíti a C-309/89. sz., Codorniu kontra Tanács ügyben 1994. május 18-án hozott ítéletet (EBHT 1994., I-1853. o.) és a C-125/06. P. sz., Bizottság kontra Infront WM ügyben 2008. március 13-án hozott ítélet (EBHT 2008., I-1451. o.) alapjául szolgáló ügyre vonatkozó főtanácsnoki indítványt. |
35 |
A fellebbező mindehhez hozzáfűzi, hogy az Elsőfokú Bíróság helytelenül vette alapul a vitatott határozat elfogadásának időpontjában fennálló ténybeli és jogi helyzetet a személyes érintettség feltételének vizsgálata során, és semmi nem zárja ki, hogy a személyes érintettséget ezen időpontot követően felmerült körülmények fényében értékeljék. |
36 |
Végül álláspontja szerint a 874/2004 rendelet neki, mint a Galileo német szóvédjegy jogosultjának különleges jogi helyzetet biztosít a bejegyzési eljárás során. E tekintetben a 733/2002 rendelet (6) és (16) preambulumbekezdésére és 5. cikke (1) bekezdésének b) pontjára, illetve a 874/2004 rendelet (11) preambulumbekezdésére, 10. cikkének (1) és (2) bekezdésére, valamint 12. cikkének (2) bekezdésére hivatkozik. |
37 |
A Galileo Lebensmittel szerint e rendelkezések célja a védjegyjogosultak védelme azt illetően, hogy a „.eu” felső szintű doménnév alatt bejegyeztethessék a védjegyjog alapján védett nevüket. A 874/2004 rendelet rendelkezik egy, a korábbi védjegyjogosultak számára rendelkezésre álló bejegyzési időszakról, amely megelőzi a nyilvánosság rendelkezésére álló bejegyzési időszak megnyílását. Ez előnyt jelent azon kérelmezőkkel szemben, akik, mint az alperes, nem rendelkeztek korábbi jogosultsággal. |
38 |
A Bizottság nem vitatja, hogy a fellebbezőt érintheti a vitatott határozat, de csak mint bármely más gazdasági szereplőt, és nem állíthatja, hogy „személyében” érintett. |
39 |
Emellett a Bizottság álláspontja szerint a Galileo Lebensmittel által hivatkozott rendelkezések nem biztosítanak számára különleges jogi helyzetet valamely védjegy lajstromozására vonatkozó eljárás során. A Bizottság hozzáfűzi, hogy a fellebbező nemcsak a vitatott határozatot, hanem a 874/2004 rendeletet magát is vitatja, az e rendelet megsemmisítése iránti kereset benyújtására nyitva álló határidő pedig már letelt. |
40 |
Végül a Bizottság azt állítja, hogy a fellebbező nem rendelkezik kizárólagos joggal a „Galileo” név tekintetében, amely legalább 60 közösségi védjegyben szerepel, ezek közül is 29 e nevet önállóan tartalmazza. |
A Bíróság álláspontja
41 |
Természetes vagy jogi személy csak akkor állíthatja, hogy személyében érintett, ha a vitatott rendelkezés az ő sajátos jellemzői vagy valamely, őt minden más személytől megkülönböztető ténybeli helyzet folytán vonatkozik rá, és ezáltal a címzettekhez hasonló módon egyéníti őt (lásd a 25/62. sz., Plaumann kontra Bizottság ügyben 1963. július 15-én hozott ítéletet [EBHT 1963., 199. o., 223. o.]). |
42 |
Amint arra a megtámadott végzés is emlékeztet, a Bíróság e tekintetben már megállapította, hogy ha a megtámadott jogi aktus annak elfogadásakor azonosított vagy azonosítható személyek csoportját érinti, a csoport tagjaira jellemző szempontok alapján e személyeket e jogi aktus azért érintheti személyükben, mert gazdasági szereplők szűk köréhez tartoznak (a fent hivatkozott Piraiki-Patraiki és társai kontra Bizottság ügyben hozott ítélet 31. pontja, valamint a C-182/03. és C-217/03. sz., Belgique Forum 187 kontra Bizottság egyesített ügyekben 2006. június 22-én hozott ítélet [EBHT 2006., I-5479. o.] 60. pontja). |
43 |
E kérdést illetően az Elsőfokú Bíróság helyesen állapította meg azt, hogy a doménnév fenntartása által potenciálisan érintett személyek száma és kiléte nem volt sem biztosan tudható, sem meghatározható. Az Elsőfokú Bíróság ugyanis a 874/2004 rendeletben foglalt eljárás helyes elemzésével jutott arra, hogy a listán szereplő doménneveket nemcsak a korábbi jogok jogosultjaival szemben tartották fenn, hanem a szélesebb nyilvánossággal szemben is. |
44 |
A fellebbező e tekintetben nem hasonlíthatja helyzetét a fent hivatkozott Piraiki-Patraiki és társai kontra Bizottság ügyben hozott ítélet alapjául szolgáló helyzethez. Abban az ítéletben a Bíróság elfogadhatónak minősítette a termék behozatala vonatkozásában valamely tagállam számára védintézkedés bevezetését engedélyező bizottsági határozat megsemmisítésére irányuló keresetet, amelyet olyan felperesek nyújtottak be, akik a határozat meghozatalát megelőzően az érintett termékre vonatkozóan adásvételi szerződéseket kötöttek, amelyek teljesítését e határozat részben vagy teljesen megakadályozta. Márpedig a jelen ügyben a vitatott határozat a legkevésbé sem akadályozza azon szerződések teljesítését, amelyeknek a fellebbező a jogosultja. A helyzet, amelyre a fellebbező hivatkozik, ezért nem teszi lehetővé az említett ítéletben megfogalmazott ítélkezési gyakorlat alkalmazását. |
45 |
A Galileo Lebensmittel arra sem hivatkozhat, hogy a Bíróság a fent hivatkozott Codorniu kontra Tanács ügyben hozott ítéletben elismerte az ügyben érintett társaság javára, hogy fennáll olyan helyzet, amely kiemeli a vizsgált általános hatályú normatív rendelkezés vonatkozásában más gazdasági szereplők közül, mivel e rendelkezés eredményeként e társaság nem használhatta ábrás védjegyét a kereskedelmi forgalomban. E tekintetben elég arra utalni, hogy a vitatott határozat nem zárja ki, hogy a fellebbező használja védjegyét, ezért helyzete nem hasonlítható a fent hivatkozott Codorniu kontra Tanács ügyben hozott ítélet alapjául szolgáló helyzethez. |
46 |
Hasonlóan, még ha az ítélkezési gyakorlat lehetővé is teszi valamely személy jogi aktus általi személyes érintettségének megállapítását azon az alapon, hogy a gazdasági szereplők egy meghatározott köréhez tartozik, ha ez az aktus befolyásolja a személy által az aktus elfogadása előtt megszerzett jogokat (lásd a 106/63. és 107/63. sz., Toepfer és Getreide-Import Gesellschaft kontra Bizottság egyesített ügyekben 1965. július 1-jén hozott ítélet [EBHT 1965., 525. és 533. o.], valamint a fent hivatkozott Bizottság kontra Infront ügyben hozott ítélet 72. pontját), a jelen ügyben a vitatott határozat nem befolyásol semmilyen korábban szerzett jogot a fellebbező számára hátrányos módon, hiszen az egyetlen általa hivatkozott jog a Galileo védjegyen fennálló jogosultság, amelyre más szabályozás vonatkozik. |
47 |
Végül ugyan a Galileo Lebensmittel lényegében azt állítja, hogy a vitatott határozat súlyosan érinti gazdasági érdekeit, önmagában azonban ez a körülmény nem biztosítja számára a Plaumann kontra Bizottság ügyben hozott ítélet értelmében vett „személyében érintett” minőséget, következésképpen nem kérdőjelezi meg az Elsőfokú Bíróság elemzését, aki mindössze alkalmazta ezt. |
48 |
Ilyen körülmények között nem megalapozott a fellebbező azon állítása, mely szerint az Elsőfokú Bíróság tévesen állapította meg, hogy nem tartozik a „gazdasági szereplők meghatározott köréhez” a hivatkozott ítélkezési gyakorlat alapján. |
49 |
A második jogalap első részét ezért mint nyilvánvalóan megalapozatlant el kell utasítani. |
50 |
Az Elsőfokú Bíróság hasonlóképpen helyesen indult ki a vitatott határozat kibocsátásának időpontjából annak vizsgálata során, hogy a határozat által érintett személyek azonosítottak vagy azonosíthatóak-e (lásd analógia útján a 97/85. sz., Union Deutsche Lebensmittelwerke és társai kontra Bizottság ügyben 1987. május 21-én hozott ítélet [EBHT 1987., 2265. o.] 11. pontját). |
51 |
A második jogalap második része ezért nyilvánvalóan megalapozatlan. |
52 |
Végül a Galileo Lebensmittel nem állíthatja, hogy az Elsőfokú Bíróság a megtámadott végzéssel figyelmen kívül hagyta azon különleges védelemhez való jogot, amely a fellebbező szerint megillette őt a vitatott határozat elfogadásához vezető eljárásban. |
53 |
A Bíróság úgy határozott, hogy az a tény, hogy valamely személy a közösségi jogi aktus elfogadásához vezető eljárásban fellépett, csak akkor egyéníti az adott jogi aktus tekintetében, ha e személy részére a közösségi szabályozás eljárási garanciákról rendelkezik. Így, amennyiben a közösségi jog valamely határozat elfogadásához olyan eljárásról rendelkezik, amelynek során természetes vagy jogi személyek olyan jogokat érvényesíthetnek, mint amilyen a meghallgatáshoz való jog, az általuk élvezett jogi helyzet egyéníti őket az EK 230. cikk negyedik bekezdése értelmében (lásd analógia útján a 191/82. sz., FEDIOL kontra Bizottság ügyben 1983. október 4-én hozott ítélet [EBHT 1983., 2913. o.] 31. pontját, valamint a C-263/02. P. sz., Bizottság kontra Jégo-Quéré ügyben 2004. április 1-jén hozott ítélet [EBHT 2004., I-3425. o.] 47. és 48. pontját). |
54 |
A jelen ügyben, még ha a 874/2004 rendelet a korábbi jogok jogosultjai számára – amilyen állítása szerint a fellebbező – valóban rendelkezik is egy olyan időszakról, amelynek során a doménnevek előzetes és fenntartott bejegyzésére kerül sor, az nem jelent olyan eljárási garanciát, ami a Galileo Lebensmittelt megillető jogosultságnak volna minősíthető. Következésképpen a fellebbező nem hivatkozhat a 874/2004 rendelet rendelkezésire annak alátámasztása érdekében, hogy azok egyénítik őt az EK 230. cikk negyedik bekezdése értelmében. |
55 |
A második jogalap harmadik részét ezért mint nyilvánvalóan megalapozatlant el kell utasítani. |
56 |
A fentiekből az következik, hogy függetlenül attól a kérdéstől, hogy a fellebbező valóban rendelkezett-e a „galileo.eu” doménnévre vonatkozó kérelme benyújtásának időpontjában korábbi jogosultsággal, semmi esetre sem hivatkozhat alappal az e névhez fűződő különleges védelemhez való jogra azon állításának alátámasztására, mely szerint az Elsőfokú Bíróság helytelenül állapította meg, hogy a vitatott határozat nem érinti személyében. |
57 |
Ezért a második jogalap mindhárom részét mint nyilvánvalóan megalapozatlant el kell utasítani. |
A harmadik jogalapról, mely a hatékony bírói jogvédelemhez való jogon alapul
A felek érvei
58 |
A Galileo Lebesmittel állítása szerint az Elsőfokú Bíróság azáltal, hogy keresetét mint elfogadhatatlant elutasította, megsértette a hatékony bírói jogvédelemhez való jogát. A fellebbezőt ugyanis megfosztották a vitatott határozattal szembeni minden – nemzeti vagy közösségi bíróság előtt érvényesíthető – jogorvoslattól. |
A Bíróság álláspontja
59 |
A megsemmisítés iránti kereset elfogadhatósági feltételeit nem lehet figyelmen kívül hagyni a hatékony bírói jogvédelemhez való jognak a fellebbező szerinti értelmezésére hivatkozva (lásd ebben az értelemben a C-50/00. P. sz., Unión de Pequeños Agricultores kontra Tanács ügyben 2002. július 25-én hozott ítélet [EBHT 2002., I-6677. o.] 44. pontját és a fent hivatkozott Bizottság kontra Jégo-Quéré ügyben hozott ítélet 36. pontját, valamint a C-237/06. P. sz., Strack kontra Bizottság ügyben 2007. március 8-án hozott végzés 108. pontját és a C-150/06. P. sz., Arizona Chemical és társai kontra Bizottság ügyben 2007. március 13-án hozott végzés 40. pontját). |
60 |
Ezért az a magánszemély, akit nem érint közvetlenül és személyében a Bizottság határozata, és akinek az érdekeit következésképpen nem érinti ez az intézkedés, nem hivatkozhat ilyen határozattal szemben a bírói jogvédelemhez való jogra (lásd ebben az értelemben a C-379/03. P. sz., Pérez Escolar kontra Bizottság ügyben 2004. október 1-jén hozott végzés 41. pontját). |
61 |
Mivel a fellebbező nem bizonyította, hogy a vitatott határozat személyében érinti, nem hivatkozhat megalapozottan arra, hogy a megtámadott végzés megsértette a hatékony bírói jogvédelemhez való jogát. |
62 |
Következésképpen a harmadik jogalapot mint nyilvánvalóan megalapozatlant el kell utasítani. |
63 |
Mivel a felhozott jogalapok egyike sem volt megalapozott, a fellebbezést el kell utasítani. |
A költségekről
64 |
Az eljárási szabályzat 69. cikke 2. §-ának első bekezdése alapján – amely ugyanezen szabályzat 118. cikke értelmében a fellebbezési eljárásban is irányadó – a Bíróság a pervesztes felet kötelezi a költségek viselésére, ha a pernyertes fél ezt kérte. Mivel a Galileo Lebensmittel pervesztes lett, a Bizottság kérelmének megfelelően kötelezni kell a költségek viselésére. |
A fenti indokok alapján a Bíróság (hatodik tanács) a következőképpen határozott: |
|
|
Aláírások |
( *1 ) Az eljárás nyelve: német.