26.1.2008

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 22/32

Az Elsőfokú Bíróság (első tanács) T-304/05. sz., Cain Cellars, Inc. kontra Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) ügyben 2007. szeptember 12-én hozott ítélete ellen a Cain Cellars, Inc. által 2007. november 21-én benyújtott fellebbezés

(C-508/07. P. sz. ügy)

(2008/C 22/57)

Az eljárás nyelve: német

Felek

Fellebbező: Cain Cellars, Inc. (képviselő: J. Albrecht ügyvéd)

A másik fél az eljárásban: Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM)

A fellebbező kérelmei

—	A Bíróság helyezze hatályon kívül az Elsőfokú Bíróságnak a T-304/05. sz. ügyben hozott, 2007. szeptember 12-i, megtámadott ítéletét;

—	állapítsa meg, hogy a bejelentett megjelölés lajstromozása nem ütközik a 40/94 tanácsi rendelet 7. cikke (1) bekezdésének b) pontjában foglalt kizáró okba;

—	kötelezze az OHIM-ot az OHIM fellebbezési tanácsa előtti eljárás, az Elsőfokú Bíróság előtti eljárás, valamint a fellebbezési eljárás költségeinek a viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Az Európai Közösségek Elsőfokú Bíróságának a T-304/05. sz. ügyben 2007. szeptember 12-én hozott ítéletére vonatkozó fellebbezési eljárás keretében a fellebbező által előterjesztett jogalapok összefoglalása

Első jogalap

A 40/94/EK rendelet 7. cikke (1) bekezdése b) pontjának a megsértése:

A fellebbező kifogásolja, hogy az Elsőfokú Bíróság a bejelentett ötszög alakú ábrás védjegy megkülönböztető képességének az elbírálásakor lényeges körülményeket, valamint releváns jogi szempontokat és elveket figyelmen kívül hagyott, mivel a fellebbező ötszög alakú védjegyét kizárólag elméleti és absztrakt megfontolások alapján értékelte, és nem vett figyelembe az ötszög-ábra megkülönböztető képességének a kérdéséhez kapcsolódó általános és tényeken alapuló értékelési szempontokat, különösen az ötszög-ábra egyediségét („uniqueness”) a jelen ügyben releváns bortermelő ágazat tekintetében. Az Elsőfokú Bíróság a megjelölést egyszerű „mértani alakzatnak” minősítette, és az egyszerű megjelölések e kategóriájára vonatkozóan absztrakt és a priori módon megállapította a megkülönböztető képesség hiányát.

Második jogalap

Az Elsőfokú Bíróság eljárási szabályzata 67. (6) (10) cikke 3. §-ának a megsértése:

Az Elsőfokú Bíróság eljárási szabályzata 67. (6) (10) cikkének 3. §-a értelmében az Elsőfokú Bíróság kizárólag azokat az iratokat és dokumentumokat veszi figyelembe, amelyeket a felek meghatalmazottjai és ügyvédjei megismerhettek, és azokról nyilatkozhattak. A megtámadott ítélet a 34. pontjában olyan iratokat vesz tekintetbe, amelyeket az OHIM elsőként csupán a válaszával nyújtott be, és amelyekre vonatkozóan a felperesnek nem állt módjában nyilatkozni (az írásbeli szakasz a válasz benyújtásával befejeződött). Az ítélet tehát elfogadhatatlan bizonyítékokon alapszik. A fellebbező nyilatkozattételére vonatkozó lehetőség hiánya a tisztességes meghallgatáshoz való jog biztosítására vonatkozó alapelv megsértésének minősül.

Végezetül a fellebbező azt kifogásolja, hogy a tárgyaláson a bejelentett megjelölés megkülönböztető képességének a bizonyítására előterjesztett termékillusztrációkat, amelyeknek az eljárás keretében való felhasználásához az OHIM hozzájárult, és amelyek különösen fontosak a bejelentett megjelölés megkülönböztető képességének a kérdése szempontjából, a megtámadott ítélet nem említette, és a megkülönböztető képesség kérdésére vonatkozó megállapítások tekintetében azok figyelmen kívül maradtak. A fellebbező úgy véli, hogy ez is a tisztességes meghallgatáshoz való jog megsértésének minősül.