—

a Kip Europe SA és társai képviseletében F. Goguel és F. Foucault avocats,

—

a Hewlett Packard International SARL képviseletében F. Goguel és F. Foucault avocats,

—

a francia kormány képviseletében G. de Bergues és A.-L. During, meghatalmazotti minőségben,

—

a holland kormány képviseletében C. M. Wissels és D. J. M. de Grave, meghatalmazotti minőségben,

—

a lengyel kormány képviseletében T. Nowakowski, meghatalmazotti minőségben,

—

az Európai Közösségek Bizottsága képviseletében G. Wilms, meghatalmazotti minőségben, segítője: F. Tuytschaever advocaat,

1

A jelen előzetes döntéshozatal iránti kérelem a 2005. október 27-i 1719/2005/EK bizottsági rendelettel (HL L 286., 1. o.; helyesbítés: HL 34., 111. o.) módosított, a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló, 1987. július 23-i 2658/87/EGK tanácsi rendelet (HL L 256., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 2. fejezet, 2. kötet, 382. o.) I. mellékletét képező Kombinált Nómenklatúra értelmezésére, valamint az egyes áruk Kombinált Nómenklatúra szerinti besorolásáról szóló, 2006. március 8-i 400/2006/EK rendelet (HL L 70., 9. o.) érvényességére vonatkozik.

2

A kérelmet az egyrészt a Kip Europe SA és társai (a továbbiakban: Kip és társai), másrészt a Hewlett Packard International SARL (a továbbaikban: Hewlett Packard) és az Administration des douanes – Direction générale des douanes et droits indirects (a továbbiakban: vámhatóság) között folyamatban levő két jogvita keretében nyújtották be, amelyek tárgya az Európai Közösségbe különböző kereskedelmi névvel importált többfunkciós készülékek 2006 júliusától alkalmazandó tarifális besorolása.

3

A 2658/87 rendelettel bevezetett Kombinált Nómenklatúra a Harmonizált Áruleíró és Kódrendszeren (a továbbiakban: HR) alapul, amelyet a később a Vámigazgatások Világszervezetévé átalakult Vámegyüttműködési Tanács állapított meg, és a Brüsszelben 1983. június 14-én megkötött nemzetközi egyezmény vezetett be, amely utóbbit a Közösség részéről az 1987. április 7-i 87/369/EGK tanácsi határozat (HL L 198., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 2. fejezet, 2. kötet, 288. o.) hagyta jóvá. A Kombinált Nómenklatúra átveszi a HR vámtarifaszámait és hatszámjegyű vámtarifaalszámait, csak a hetedik és nyolcadik számjegy képez speciális KN-albontást.

4

A Kombinált Nómenklatúra új változatát bevezető 1719/2005 rendelet 2. cikkének első bekezdése értelmében 2006. január 1-jétől lépett hatályba. E rendeletet 2007. január 1-jei hatállyal hallgatólagosan hatályon kívül helyezte a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló 2658/87/EGK tanácsi rendelet I. mellékletének módosításáról szóló, 2006. október 17-i 1549/2006/EK bizottsági rendelet (HL L 301., 1. o.).

5

A Kombinált Nómenklatúra első része bevezető rendelkezéseket tartalmaz. Ebben a részben az általános rendelkezéseket tartalmazó I. szakasz A. pontja, amely „A [KN] értelmezésére vonatkozó általános szabályok” címet viseli (a továbbiakban: általános szabályok), a következőképpen rendelkezik:

„Az áruknak a [KN-ba] történő besorolására a következő elvek az irányadók.

[…]”

6

A KN-nek a vámtarifát tartalmazó második része tartalmazza a „Gépek és mechanikus berendezések; villamossági cikkek; ezek alkatrészei; hangfelvevő- és lejátszó készülékek, kép- és hangfelvevő- és lejátszó készülékek televízióhoz; ezek alkatrészei és tartozékai” elnevezésű XVI. áruosztályt.

7

A XVI. áruosztályhoz tartozó megjegyzések 3. pontja szerint:

„Eltérő rendelkezés hiányában az összetett gépet, a két vagy több különböző gépből összeszerelt gépet, amely az összeszerelés következtében egy egészet képez, és azt a gépet, amely felépítése szerint két vagy több különböző, egymást felváltó vagy kiegészítő tevékenység kifejtésére tervezett, úgy kell besorolni, mintha kizárólag abból a gépből állna, amely a fő művelet (célművelet) elvégzésére szolgál.”

8

A XVI. áruosztályba a 84. és 85. árucsoport tartozik. Az előbbi az atomreaktorokat, kazánokat, gépeket és mechanikus berendezéseket, valamint ezek alkatrészeit foglalja magában. Az utóbbiba az elektromos gépek és elektromos felszerelések és ezek alkatrészei, a hangfelvevők és -visszaadók, a televíziós kép- és hangfelvevő és -visszaadó készülékek s ezek alkatrészei és tartozékai tartoznak.

9

A 84. árucsoporthoz tartozó megjegyzések 5. pontja szerint:

10

A 8471 vámtarifaszám szövege a következő:

Automatikus adatfeldolgozó gép és egységei; mágneses vagy optikai leolvasó, adatátíró gép a kódolt adat adathordozóra történő átírására és másutt nem említett gép ilyen adatok feldolgozáshoz.

[…]

[…]”

11

A KN XVIII. áruosztálya tartalmazza többek közt a 90. árucsoportot, amelybe az optikai, fényképészeti, mozgófényképészeti, mérő-, ellenőrző, precíziós, orvosi vagy sebészeti műszerek és készülékek és mindezek alkatrészei és tartozékai tartoznak.

12

A KN 9009 vámtarifaszám (a továbbiakban: 9009 vámtarifaszám) szövege a következő:

Optikai rendszerű vagy kontakt fénymásoló és hőmásoló készülék:

[…]

[…]”

13

Az alapügyben érintett időszakban a 90091200 vámtarifaalszámra vonatkozó behozatali vámtétel 6% volt, míg a 84716020 vámtarifaalszám alá tartozó készülékek vámmentességet élveztek.

14

Az Európai Közösségek Bizottsága elfogadta a 400/2006 rendeletet annak biztosítása érdekében, hogy egységesen alkalmazzák a KN-t azon áruk tekintetében, amelyekre e rendelet vonatkozik.

15

E rendelet mellékletének 4. pontja szerint:

16

A Kip és társai Franciaországba olyan készülékeket importáltak, amelyek egy burkolaton belül egy nagy formátumú dokumentumok nyomtatására alkalmas lézernyomtató modulból, egy nagy formátumú szkennermodulból (a továbbiakban: szkennermodul), valamint egy Windows programmal működő és bármilyen hálózati környezethez csatlakoztatható számítógépből állnak. Valamennyi készülék rendelkezik a különböző lehetséges funkciók végrehajtását lehetővé tévő hardver- és szoftverelemekkel, amelyeket részben vagy egészben vásárolhat meg a vevő, akinek a választott opció alapján egy kódot adnak, és aki ezt az opciót másik kód megszerzésével bármikor kiterjesztheti.

17

A Kip és társai észrevételeiből kitűnik, hogy e készülékeket elsősorban a tervezői tevékenységet folytató vállalkozásoknak szánják, mint például tervezőirodáknak, építészeknek és földmérőknek. A készülék az említett, különleges programokkal dolgozó vállalkozások számára lehetővé teszi, hogy a helyi hálózat segítségével a számítógépükhöz csatlakoztatott nyomtatón terveket nyomtassanak ki, vagy a meglévő terveket digitalizálják ahhoz, hogy azokat betáplálják a helyi hálózatukhoz csatlakoztatott számítógépbe, és feldolgozzák. Ezzel szemben az említett készülékek fénymásolóként való önálló használata csupán elhanyagolható jelentőséggel bír.

18

A Hewlett Packard olyan többfunkciós színes és fekete-fehér nyomtatókat importált Franciaországba, amelyek egy burkolaton belül lézernyomtató modulból, és nyomtatási, szkennelési és másolási funkciókkal rendelkező szkennermodulból állnak. E készülékek számítógéphez csatlakoztathatók, és adatfeldolgozás keretében használt adatokat, kódokat és jeleket fogadnak és dolgoznak fel.

19

A Hewlett Packard észrevételeiből kitűnik, hogy a többfunkciós nyomtatókat elsősorban a családok, valamint a kis- és középvállalkozások használatára szánják, és azokat alapvetően arra tervezték, hogy egy vagy több számítógéppel közvetlenül vagy hálózat útján összekötve működjenek.

20

A vámhivatal hat kötelező érvényű tarifális felvilágosításban (a továbbiakban: KÉTF), amelyeket 2006. július 21-én a Kip és társai kérelmére, és 2006. október 30-án a Hewlett Packard kérelmére állított ki, azt az álláspontot képviselte, hogy a fent említett különböző készülékek elektrosztatikus fénymásoló készülékek, amelyek közvetítő eszköz segítségével készítenek másolatot az eredetiről, és amelyeket a 90091200 vámtarifaalszám alá kell besorolni. Az erre a vámtarifaalszámra alkalmazandó behozatali vámtétel 6% volt.

21

Az importőr társaságok eljárást indítottak a vámhatóság ellen az említett KÉTF-ek megsemmisítése iránt. Elsődlegesen azzal érvelnek, hogy az érintett készülékeket az általános szabályok 3. pontjának b) alpontja alapján a KN 847160 vámtarifaszáma (a továbbiakban: 847160 vámtarifaszám) alá kell besorolni, mivel a nyomtatómodul, vagy legalábbis a nyomtatómodul és a szkennermodul adja azok lényeges jellemzőit. Másodlagosan e társaságok arra hivatkoznak, hogy az elsősorban automatikus adatfeldolgozó gép input- és outputegységeként végrehajtott másoló funkció a 847160 vámtarifaalszám alá tartozik, és a készülék fő használati kritériuma alapján meg kell állapítani, hogy elsődleges funkciója a nyomtatás, másodlagos funkciója pedig az automatikus adatfeldolgozó gép input- és outputegységének funkciója, amely a 847160 vámtarifaalszám alá tartozik, és vámmentességben részesül. Ezenfelül az említett társaságok úgy vélik, hogy a 400/2006 rendelet jogellenes, mivel a mellékletének a 4. pontjában előírt besorolást azzal indokolja, hogy az érintett készüléknek egyik funkciója sem adja annak lényeges jellemzőjét.

22

A vámhatóság álláspontja szerint a KN 84. árucsoportjához tartozó megjegyzések 5. E) pontja alapján az alapügyben érintett termékek nem sorolhatók be a 8471 tarifaszám alá, mivel azok saját funkciója nem adatfeldolgozás. A vámhatóság nézete szerint az említett termékek nem sorolhatók be a 3. b) általános szabály alapján, mivel az áru vizsgálata révén nem állapítható meg, hogy valamely alapanyaga vagy alkotórésze adja-e „lényeges jellemzőjét” az említett pont értelmében. A vámhatóság továbbá azzal érvel, hogy a Bizottság hasonló áru vonatkozásában a 400/2006 rendeletben ugyanilyen értelemben nyilatkozott. A vámhatóság főként e rendeletre támaszkodott az alapügyben vitatott KÉTF-ek kibocsátásakor, amelyek az említett készülékeket a 90091200 vámtarifaalszám alá sorolták be.

23

E körülmények között a tribunal d’instance du VIIe arrondissement de Paris úgy határozott, hogy az eljárást felfüggeszti, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdéseket terjeszti a Bíróság elé:

24

A tribunal d’instance du VIIe arrondissement de Paris a C-363/07. sz. ügyre vonatkozóan szintén úgy határozott, hogy az eljárást felfüggeszti, és előzetes döntéshozatal céljából a fentiekkel azonos kérdéseket terjeszt a Bíróság elé, kivéve a harmadik kérdést, amelynek a szövege a következő:

25

E kérdésekkel az előterjesztő bíróság lényegében arra vár választ, hogy a KN 84. árucsoportjához tartozó megjegyzések 5. E) pontját úgy kell-e értelmezni, hogy az olyan készülékeket, mint amelyek az alapügyben szerepelnek, olyan áruknak kell tekinteni, amelyek e megjegyzés értelmében „adatfeldolgozáson kívüli feladattal” rendelkeznek azáltal, hogy az automatikus adatfeldolgozó géphez kapcsolódó nyomtatási és szkennelési funkciókon kívül önálló másolófunkcióval is rendelkeznek.

26

Emlékeztetni kell az állandó ítélkezési gyakorlatra, amely szerint a jogbiztonság és az ellenőrzések elősegítése érdekében az áruk tarifális besorolásának meghatározó feltételeit általában az áruk objektív jellemzői és tulajdonságai között kell keresni, amint azokat a Kombinált Nómenklatúra vámtarifaszáma és az áruosztályok, illetve árucsoportok megjegyzései meghatározzák (lásd különösen a C-142/06. sz. Olicom-ügyben 2007. július 18-án hozott ítélet [EBHT 2007., I-6675. o.] 16. pontját és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlatot).

27

Mind a Közös Vámtarifa árucsoportjait megelőző megjegyzések, mind a Vámegyüttműködési Tanács nómenklatúrájának magyarázó megjegyzései ugyanis a Közös Vámtarifa egységes alkalmazása lényeges eszközeinek minősülnek, és ily módon hasznos segítséget nyújtanak annak értelmezéséhez (lásd a C-11/93. sz. Siemens Nixdorf ügyben 1994. május 19-én hozott ítélet [EBHT 1994., I-1945. o.] 12. pontját, a C-382/95. sz. Techex-ügyben 1997. december 18-án hozott ítélet [EBHT 1997., I-7363. o.] 12. pontját, a C-339/98. sz. Peacock-ügyben 2000. október 19-én hozott ítélet [EBHT 2000., I-8947. o.] 10. pontját, és a fent hivatkozott Olicom-ügyben hozott ítélet 17. pontját).

28

A jelen ügyben a 8471 vámtarifaszám szövege – amely vámtarifaszám alá a Kip és társai, valamint a Hewlett Packard álláspontja szerint az alapügyben érintett készülékek tartoznak – különösen az automatikus adatfeldolgozó gépekre és azok egységeire vonatkozik, míg a 9009 vámtarifaszám szövege – amely vámtarifaszám alá a Bizottság, valamint a francia, a holland és a lengyel kormány álláspontja szerint az említett készülékek besorolandók – az optikai rendszerű vagy kontakt fénymásoló és hőmásoló készülékeket érinti.

29

E tekintetben az említett kormányok és a Bizottság úgy véli, hogy az alapügyben érintett készülékeknek a 8471 vámtarifaszám alá való besorolását kizárja a KN 84. árucsoportjához tartozó megjegyzések 5. E) pontja, mivel azáltal, hogy e készülékek automatikus adatfeldolgozó géphez való kapcsolódás nélkül használhatók fénymásolásra, az említett megjegyzés értelmében „adatfeldolgozáson kívüli feladattal” rendelkeznek.

30

Ezen állításnak azonban nem lehet helyt adni.

31

A KN 84. árucsoportjához tartozó megjegyzések 5. E) pontja szerint „a meghatározott, nem adatfeldolgozási feladat ellátására szolgáló gépeket, amelyek automatikus adatfeldolgozó gépet foglalnak magukban, vagy azzal összekapcsolva működnek, a megfelelő feladatot meghatározó vtsz. alá, ennek hiányában a más figyelembe vehető vtsz. alá kell besorolni”.

32

E megjegyzés szövegéből az következik, hogy az automatikus adatfeldolgozó géppel működő gépek által ellátott meghatározott „feladatnak”„nem adatfeldolgozási feladatnak” kell lennie (lásd a fent hivatkozott Olicom-ügyben hozott ítélet 30. pontját).

33

Ezenfelül az említett megjegyzés általános szerkezetéből és céljából következik, hogy az e megjegyzésben szereplő „a megfelelő feladatot meghatározó vtsz. alá kell besorolni” fordulat nem azt a célt szolgálja, hogy egy adott, az adatfeldolgozás körébe tartozó funkció a besorolandó készülék által szintén ellátott többi funkcióhoz képest meghatározó legyen, hanem annak a megakadályozása képezi a célját, hogy azokat a készülékeket, amelyek funkciója nem adatfeldolgozás, a 8471 vámtarifaszám alá sorolják önmagában amiatt, hogy automatikus adatfeldolgozó gépet foglalnak magukban, vagy azzal összekapcsolva működnek.

34

Ezt az értelmezést megerősíti a C-467/03. sz. Ikegami-ügyben 2005. március 17-én hozott ítélet (EBHT 2005., I-2389. o.) 25. és 26. pontja, amelyekben a Bíróság megállapította, hogy az olyan készülék, amelynek a meglévő alapfelszereltsége lehetővé teszi az automatikus adatfeldolgozást, olyan készüléknek tekintendő, amely a KN 84. árucsoportjához tartozó megjegyzések 5. E) pontja értelmében vett meghatározott feladattal rendelkezik, amennyiben a felszereltsége alapján, megfelelő szoftver hiányában kép és hang videomegfigyelés keretében történő felvételétől és megjelenítésétől eltérő célra nem használható.

35

Ezzel szemben a jelen eljárás keretében a Bíróság elé terjesztett iratok adataiból kitűnik, hogy az alapügyben érintett készülékek, másoló funkciójukon kívül, amely nem tartozik az adatfeldolgozás körébe, nyomtatási és szkennelési funkcióval is rendelkeznek.

36

Következésképpen az első kérdésekre azt a választ kell adni, hogy a KN 84. árucsoportjához tartozó megjegyzések 5. E) pontját úgy kell értelmezni, hogy csak azok a készülékek végeznek „adatfeldolgozáson kívüli feladatot”, amelyek automatikus adatfeldolgozó gépet foglalnak magukban, vagy automatikus adatfeldolgozó géppel összekapcsolva működnek, és amelyeknek a funkciója nem adatfeldolgozás.

37

E kérdések szövegéből kitűnik, hogy azok arra az esetre vonatkoznak, ha az előzetes döntéshozatalra előterjesztett első kérdésekre adott válasz azt eredményezi, hogy az alapügyben érintettekhez hasonló többfunkciós készülékek másolási funkciója a KN 84. árucsoportjához tartozó megjegyzések 5. E) pontja értelmében vett „adatfeldolgozáson kívüli feladatnak” minősül. Mivel ez nem áll fenn, a második kérdésekre szükségtelen válaszolni.

38

Az előterjesztő bíróság ezekkel a kérdésekkel, amelyeket együtt kell vizsgálni, lényegében azt kívánja megtudni, hogy az alapügyben érintettekhez hasonló készülékeket a 8471 vámtarifaszám alá kell-e sorolni, amely többek között kiterjed az automatikus adatfeldolgozó gép egységeire, vagy a 9009 vámtarifaszám alá, amely a fénymásolókra vonatkozik. E tekintetben az említett bíróság különösen azt kérdezi, hogy az adott besorolásnak a 3. b) általános szabály alapján kell-e történnie.

39

Az e kérdésekre történő válaszadás érdekében először is meg kell állapítani, hogy amint az az 1. általános szabály szövegéből következik, jogi szempontból az áruknak a KN-be való besorolását a vámtarifaszámokban szereplő árumegnevezések és az azokhoz kapcsolódó, az áruosztályokhoz, illetve az árucsoportokhoz tartozó megjegyzések alapján kell meghatározni, és az általános szabályok egyéb rendelkezéseit csak ezt követően kell figyelembe venni. A 3. szabály csak akkor alkalmazandó, ha úgy tűnik, hogy a besorolandó áru több vámtarifaszám alá tartozhat.

40

Az alapügyben érintett, a kérdést előterjesztő bíróság által leírt készülékek jellemzőinek vizsgálata alapján megállapítható, hogy azok egy burkolaton belül lézernyomtató és szkennermodulból állnak. A Kip és társai által importált termékekhez ezenfelül egy Windows programmal működő, nagy formátumú dokumentumok kezelésére szolgáló számítógép is tartozik, míg a Hewlett Packard által importált készülékeket a családok és a kis- és középvállalkozások használatára szánták. A rendeltetésüktől függetlenül megállapítható azonban, hogy az alapügyben érintett valamennyi készüléket az jellemzi, hogy egyrészt automatikus adatfeldolgozó géppel közvetlenül vagy hálózat útján összekötve nyomtatási és szkennelési funkcióval rendelkeznek, másrészt pedig a hozzájuk tartozó másoló funkció önállóan használható.

41

E készülékek tehát alkalmasak arra, hogy mint automatikus adatfeldolgozó rendszerhez tartozó egységek – tehát olyan típusú egységek, amelyeket kizárólag vagy elsősorban automatikus adatfeldolgozó rendszerekben használnak, amelyek összekapcsolhatók a központi feldolgozóegységgel, és amelyek alkalmasak arra, hogy az e rendszer által alkalmazható formában adatokat vegyenek fel és adjanak le – egyidejűleg megfeleljenek a KN 84. árucsoportjához tartozó megjegyzések 5. B) pontja a)–c) alpontjában foglalt három feltételnek.

42

Egyrészt ugyanis az említett 5. B) pont alkalmazásától nem lehet eltekinteni amiatt, hogy szövege értelmében a megjegyzések 5. E.) pontja rendelkezéseire figyelemmel alkalmazandó, hiszen, amint az a jelen ítélet 35. pontjából következik, ezen utóbbi pont alkalmazása kizárt, mivel a másoló funkción kívül, amely nem tartozik az adatfeldolgozás körébe, az alapügyben érintett készülékek nyomtatási és szkennelési funkcióval is rendelkeznek.

43

Másrészt, bár igaz, hogy az alapügyben érintett készülékek nem olyanok, amelyeket a KN 84. árucsoportjához tartozó megjegyzések 5. B) pontjának a) alpontja értelmében „kizárólag […] automatikus adatfeldolgozó rendszerben használnak”, továbbra is fennáll, hogy tekinthetők olyan készülékeknek, amelyeket az említett pont értelmében „elsősorban” ilyen rendszerekben használnak.

44

A jelen esetben e készülékek jellemzőinek a leírásából kitűnik, hogy az általuk biztosított funkciók többsége – nevezetesen a nyomtatás és a szkennelés – csak automatikus adatfeldolgozó géphez való csatlakoztatás esetén alkalmazható. Következésképpen az említett készülékek tartozhatnak az olyan típusú készülékek közé, amelyeket elsősorban automatikus adatfeldolgozó rendszerekben használnak.

45

A Bíróság azonban nem rendelkezik kellő információval annak az értékeléséhez, hogy az alapügyben érintett készülékek másolófunkciója milyen jelentőségű a többi funkcióikhoz képest.

46

A kérdést előterjesztő bíróság feladata tehát, hogy e készülékek objektív jellemzői alapján, mint különösen a nyomtatási sebesség és a reprográfia, a fénymásolandó eredeti példányok automatikus adagolásának megléte, valamint a papíradagoló tálcák száma, értékelje azt, hogy a másoló funkció másodlagos-e a másik két funkcióhoz képest, vagy ellenkezőleg, ugyanolyan jelentőségű, mint azok.

47

Amennyiben a másolási funkció másodlagos a másik két funkcióhoz képest, akkor az említett készülékeket a KN 84. árucsoportjához tartozó megjegyzések 5. B) pontjának a) alpontja értelmében automatikus adatfeldolgozó gépek egységeinek kell tekinteni, olyan egységeknek, amelyek – amennyiben különállóak e gépektől – az ugyanezen árucsoporthoz tartozó megjegyzések 5. C) pontja alapján a 8471 vámtarifaszám alá tartoznak. Ebben az esetben a 8471 vámtarifaszám releváns vámtarifaalszámát a KN XVI. áruosztályához tartozó megjegyzések 3. pontja alapján kell megállapítani, amely szerint „az összetett gépet, a két vagy több különböző gépből összeszerelt gépet, amely az összeszerelés következtében egy egészet képez, és azt a gépet, amely felépítése szerint két vagy több különböző, egymást felváltó vagy kiegészítő tevékenység kifejtésére tervezett, úgy kell besorolni, mintha kizárólag abból a gépből állna, amely a fő művelet (célművelet) elvégzésére szolgál”.

48

Ezzel szemben, amennyiben az alapügyben érintett készülékek másoló funkciója ugyanolyan jelentőségű, mint a két másik funkciójuk, e készülékek nem tekinthetők automatikus adatfeldolgozó gépek egységeinek, mivel nem elégítik ki a KN 84. árucsoportjához tartozó megjegyzések 5. B) pontjának a) alpontjában meghatározott feltételt, nevezetesen azokat nem „kizárólag vagy elsősorban automatikus adatfeldolgozó rendszerben használják”.

49

Ebben az esetben a különböző gépekből – nevezetesen a nyomtatómodulból és szkennermodulból, valamint a nyomtató-, szkenner- és számítógépmodulból – összeszerelt készülékeket a 3. b) általános szabály alapján e két vagy három modul közül azon modul alapján kell besorolni, amelyik a készülékek lényeges jellemzőjét meghatározza, ha ez megállapítható. Ellenkező esetben a készülékeket a 3. c) általános szabály értelmében az egyaránt szóba jöhető vámtarifaszámok közül számsorrendben az utolsó alá kell besorolni.

50

Következésképpen az alapügyben érintett készülékek közül csak akkor lehet mindet a 9009 vámtarifaszám alá sorolni, ha úgy tűnik, hogy az objektív jellemzőik alapján nem olyan készülékek, amelyeket kizárólag vagy elsősorban automatikus adatfeldolgozó rendszerben használnak, mivel a másoló funkció ugyanolyan jelentőségű, mint a másik két funkció, és lehetetlennek bizonyul annak a megállapítása, hogy a nyomtatási és a szkennermodul közül, vagy adott esetben e két modul, illetve a számítógépmodul közül melyik határozza meg a készülékek lényeges jellemzőjét.

51

E következtetésen nem változtat a francia és a holland kormány, valamint a Bizottság által másodlagosan képviselt álláspont sem, amely szerint bár az alapügyben érintett készülékeknek a 8471 vámtarifaszám alá való besorolása lehetséges, azok a 9009 vámtarifaszám alá is sorolhatók.

52

Ezen érdekelt felek ugyanis úgy vélik, hogy a készülékeket a 3. c) általános szabály alapján a 9009 vámtarifaszám alá kell sorolni. E tekintetben a C-67/95. sz. Rank Xerox ügyben 1997. október 9-én hozott ítéletre (EBHT 1997., I-5401. o.) hivatkoznak, amelyben a Bíróság megállapította, hogy a Kombinált Nómenklatúrának az ítélet alapjául szolgáló ügy tekintetében hatályos változata értelmében a szkenner típusú letapogató-berendezésből, digitális berendezésből és nyomtató-berendezésből álló készülékek a 90091200 vámtarifaalszám alá tartoznak.

53

Ugyanakkor meg kell állapítani, hogy egyrészt a jelen alapügyektől eltérően, amelyek a 8471 vámtarifaszám alá sorolható készülékekre vonatkoznak, mivel e tekintetben figyelembe kell venni a KN 84. árucsoportjához tartozó megjegyzések 5. B) pontjában meghatározott feltételeket, a fent hivatkozott Rank Xerox ügyben hozott ítélet alapjául szolgáló ügy által érintett készülékeket be lehetett sorolni a KN 8472 vámtarifaszáma alá is, mint irodai gépeket, a KN 8517 vámtarifaszáma alá is, mint vezetékes távbeszélő készülékeket, vagy akár a 9009 vámtarifaszám alá is, mint fénymásolókat.

54

Következésképpen mivel ezen utóbbi készülékek funkciói nem tartoztak az adatfeldolgozás területére, azokra nem voltak alkalmazandók a KN 84. árucsoportjához tartozó megjegyzések, amelyek az automatikus adatfeldolgozó gépek egységeire vonatkoznak.

55

Másrészt ugyanezen készülékek leírásából nem tűnik ki az, hogy azok az alapügyben érintett készülékekhez hasonlóan különböző gépekből állnak. Emiatt a 3. b) általános szabály szintén nem volt alkalmazható a fent hivatkozott Rank Xerox ügyben hozott ítélet alapjául szolgáló ügyben érintett készülékek besorolására.

56

Következésképpen a harmadik és a negyedik kérdésre azt a választ kell adni, hogy amennyiben az alapügyben érintett készülékek másoló funkciója másodlagos a nyomtatási és a szkennelési funkcióhoz képest, e készülékeket a KN 84. árucsoportjához tartozó megjegyzések 5. B) pontja értelmében automatikus adatfeldolgozó gépek egységeinek kell tekinteni, olyan egységeknek, amelyek – amennyiben különállóak e gépektől – az ugyanezen árucsoporthoz tartozó megjegyzések 5. C) pontja alapján a 8471 vámtarifaszám alá tartoznak. Ebben az esetben a 8471 vámtarifaszám releváns vámtarifaalszámát a KN XVI. áruosztályához tartozó megjegyzések 3. pontja alapján kell megállapítani. Ezzel szemben, amennyiben e másoló funkció ugyanolyan jelentőségű, mint a két másik funkció, e készülékeket a 3. b) általános szabály szerint azon modul alapján kell besorolni, amely meghatározza a készülékek lényeges jellemzőjét. Ha lehetetlennek bizonyulna annak a megállapítása, hogy melyik ez a modul, a készülékeket a 3. c) általános szabály értelmében a 9009 vámtarifaszám alá kell besorolni.

57

E kérdéseivel a kérdést előterjesztő bíróság a Bíróságtól a 400/2006 rendelet mellékletének 4. pontjában foglalt besorolás érvényességére vonatkozóan vár választ, különös tekintettel a HR értelmezésére vonatkozó 1. és 3. b) általános szabályra, valamint az 1. és 3. b) általános szabályra, mivel az említett 4. pont indokolása „a termék lényeges jellemzőjét adó funkció” fogalmára hivatkozik, és annak alkalmazása ahhoz vezet, hogy az alapügyben érintett készülékeket a 90091200 vámtarifaalszám alá kell besorolni.

58

Az említett kérdések szövegéből az következik, hogy a kérdést előterjesztő bíróság álláspontja szerint az alapügyben érintett többfunkciós készülékek besorolása tekintetében a nyomtatási funkció a meghatározó. A kérdésben ugyanis említi az „olyan nyomtatókat, mint amilyenek [a jelen eljárásban] a leírásban szerepelnek”. Ebben a kontextusban az említett bíróság kételyének ad hangot a 400/2006 rendelet melléklete 4. pontjának az érvényességét illetően, amely a nyomtatási, szkennelési és másolási funkciókkal rendelkező készülékeket a fénymásolókra vonatkozó 90091200 vámtarifaalszám alá sorolta be.

59

Az ítélkezési gyakorlatból az következik, hogy egyrészt a Bizottság akkor fogad el olyan besorolásról szóló rendeletet, mint a 400/2006, ha valamely konkrét terméknek a KN-be való besorolása nehézséget okozhat, vagy ellenmondásos lehet, másrészt pedig az ilyen rendeletek általános hatályúak, mivel nem egy meghatározott piaci szereplőre vonatkoznak, hanem valamennyi, a besorolás tárgyát képező termékkel azonos termékre általánosságban (lásd ebben az értelemben a C-119/99. sz. Hewlett Packard ügyben 2001. május 17-én hozott ítélet [EBHT 2001., I-3981. o.] 18. és 19. pontját).

60

Az ítélkezési gyakorlatból az is következik, hogy a besorolásról szóló rendelet értelmezése keretében a rendelet hatályának meghatározása során figyelembe kell venni többek közt annak indokolását (a fent hivatkozott Hewlett Packard ügyben hozott ítélet 20. pontja és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

61

A 400/2006 rendelet mellékletének 4. pontja tekintetében a pont indokolásának második bekezdéséből kitűnik, hogy az csak abban az esetben alkalmazandó, ha a besorolandó készülék funkciói közül egyik sem határozza meg annak lényeges jellemzőjét.

62

Következésképpen, mivel a nyomtatásra, szkennelésre és reprográfiára alkalmas készülékeket az 1., a 3. c) és a 6. általános szabály, valamint a KN 84. árucsoportjához tartozó megjegyzések 5. E) pontja, és a 9009 vámtarifaszám és a 90091200 vámtarifaalszám szövege alapján sorolja be a 90091200 vámtarifaalszám alá azzal az indokkal, hogy az e műveletekhez tartozó funkciók közül egyikről sem állapítható meg, hogy meghatározza a készülékek lényeges jellemzőjét, anélkül, hogy elvben előírná, hogy az e három funkcióval rendelkező valamennyi készüléket mind fénymásolóként kellene besorolni, a 400/2006 rendelet érvényes.

63

Következésképpen meg kell állapítani, hogy az ötödik kérdések vizsgálata nem tárt fel olyan információt, amely érintené a 400/2006 rendelet melléklete 4. pontjának érvényességét.

64

Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.

A fenti indokok alapján a Bíróság (harmadik tanács) a következőképpen határozott: