C-227/07. sz. ügy

Az Európai Közösségek Bizottsága

kontra

Lengyel Köztársaság

„Tagállami kötelezettségszegés — Elektronikus hírközlés — Hálózatok és szolgáltatások — 2002/19/EK irányelv (hozzáférési irányelv) — A 4. cikk (1) bekezdése és az 5. cikk (1) bekezdésének első albekezdése — Nem megfelelő átültetés”

D. Ruiz-Jarabo Colomer főtanácsnok indítványa, az ismertetés napja: 2008. június 10.   I ‐ 8406

A Bíróság ítélete (második tanács), 2008. november 13.   I ‐ 8424

Az ítélet összefoglalása

  1. Jogszabályok közelítése – Elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások – A hálózatokhoz és kapcsolódó eszközökhöz való hozzáférés, valamint azok összekapcsolása – 2002/19 irányelv – Az üzemeltetőknek az összekapcsolásról történő tárgyalásra vonatkozó kötelezettsége

    (2002/19 európai parlamenti és tanácsi irányelv, 4. cikk, (1) bekezdés, 8. cikk, (2) bekezdés, és 12. cikk, (1) bekezdés, b) pont)

  2. Jogszabályok közelítése – Elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások – A hálózatokhoz és kapcsolódó eszközökhöz való hozzáférés, valamint azok összekapcsolása – 2002/19 irányelv – A nemzeti szabályozó hatóságnak a megfelelő hozzáférés és összekapcsolás ösztönzésére, és adott esetben biztosítására irányuló hatásköre

    (2002/19 európai parlamenti és tanácsi irányelv, 5. cikk, (1) bekezdés, első albekezdés)

  1.  Amennyiben valamely tagállam a nyilvános távközlési hálózatok üzemeltetői tekintetében a távközlési hálózatokhoz való hozzáférésre irányuló szerződések megtárgyalásának általános kötelezettségét írja elő, nem ülteti át megfelelően az elektronikus hírközlő hálózatokhoz és kapcsolódó eszközökhöz való hozzáférésről, valamint azok összekapcsolásáról szóló 2002/19 irányelv 4. cikkének az összekapcsolásról történő tárgyalásra vonatkozó kötelezettséget előíró (1) bekezdését, és e tényből következően nem teljesíti az ezen irányelvből eredő kötelezettségeit.

    A hivatkozott irányelv 4. cikke (1) bekezdésének második mondata ugyanis azt teszi lehetővé, hogy az üzemeltetők olyan feltételek mellett kínálják a hozzáférést és az összekapcsolást más vállalkozásoknak, amelyek összhangban vannak a nemzeti szabályozó hatóság által előírt kötelezettségekkel. E kötelezettségek között szerepelnek azok, amelyeket e hatóság – ezen irányelv 8. cikkének (2) bekezdése értelmében – megállapíthat a piacelemzés eredményeként az adott piacon jelentős piaci erővel rendelkezőként kijelölt üzemeltető számára. E tekintetben a hivatkozott irányelv 8. cikkének és 12. cikke (1) bekezdése b) pontjának együttes olvasatából az következik, hogy a vállalkozásokkal kötendő szerződés jóhiszemű megtárgyalásának kötelezettségét a nemzeti szabályozó hatóság a piac elemzését követően, a piacon jelentős erővel rendelkező üzemeltetők számára írhatja elő. Márpedig a nemzeti szabályozás nem a vállalkozások erejétől függő kettős rendszeren alapul, hanem valamennyi üzemeltető egyenlő módon történő kezelésére irányul, és nem teszi lehetővé a nemzeti szabályozó hatóság számára, hogy konkrét helyzeteket vegyen figyelembe az intézkedést megelőzően vagy a távközlési hálózathoz való hozzáférést kérelmező vállalkozás kérelmének vizsgálata során. A hozzáférési szerződések jóhiszemű megtárgyalásának a nemzeti szabályozásban előírt kötelezettsége ugyanis azzal a következménnyel jár, hogy e kötelezettséget anélkül írják elő, hogy előzetesen elemeznék a tényleges verseny mértékét az érintett piacon. A nemzeti szabályozás nem teszi lehetővé e kötelezettség megszűnését vagy módosítását, ha a verseny fokozódik e piacon.

    Másrészt a nemzeti szabályozó hatóság intézkedéseinek a hivatkozott irányelv (19) preambulumbekezdése értelmében – a verseny fokozása mellett – egyensúlyt kell teremteniük az infrastruktúra tulajdonosát az infrastruktúrájának a saját javára történő hasznosítása tekintetében megillető jog és a más szolgáltatókat az egymással versengő szolgáltatások nyújtásához alapvető fontosságú eszközökhöz való hozzáférés tekintetében megillető jog között.

    Továbbá a 2002/19 irányelv 12. cikke (2) bekezdésének megfelelően a nemzeti szabályozó hatóság intézkedéseit az e rendelkezésben előírtak figyelembevételének szükségessége határozza meg, amelyek között szerepel a hosszú távú verseny fenntartásának szükségessége, és azon kötelezettségek arányosságának vizsgálata, amelyeket e hatóság szándékozik előírni az egyedi hálózati eszközökhöz való hozzáférés és ezek használata tekintetében az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások közös keretszabályozásáról szóló, 2002/21 irányelv 8. cikkében meghatározott célkitűzések viszonylatában. Márpedig a nemzeti szabályozás, mivel nem írja elő a nemzeti szabályozó hatóság beavatkozását a hozzáférési szerződésre vonatkozó tárgyalások kötelezettségének előírását megelőzően, nem teszi lehetővé a helyzetnek semmiféle, a hivatkozott 12. cikk (2) bekezdése előírásai szerinti értékelését.

    (vö. 37–44., 49. pont és a rendelkező rész 1. pontja)

  2.  Az elektronikus hírközlő hálózatokhoz és kapcsolódó eszközökhöz való hozzáférésről, valamint azok összekapcsolásáról szóló 2002/19 irányelv 5. cikke (1) bekezdésének első albekezdése, amely a nemzeti szabályozó hatóságoknak a megfelelő hozzáférés és összekapcsolás ösztönzésére, és adott esetben biztosítására irányuló hatáskörére, valamint a szolgáltatások interoperabilitására vonatkozik, a nemzeti szabályozó hatóságoknak az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások közös keretszabályozásáról szóló 2002/21 irányelv 8. cikkében foglalt célok elérésére irányuló általános felhatalmazása előírására szorítkozik.

    (vö. 65. pont)