A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (második tanács)
2008. február 28. ( *1 )
„85/337/EGK irányelv — Projektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálata — 2100 méternél hosszabb kifutópályával rendelkező repülőtér”
A C-2/07. sz. ügyben,
az EK 234. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet a Cour de cassation (Belgium) a Bírósághoz 2007. január 4-én érkezett, 2006. december 14-i határozatával terjesztett elő az előtte
Paul Abraham és társai
és
a Région wallonne,
a Société de développement et de promotion de l’aéroport de Liège-Bierset,
a T. N. T. Express Worldwide (Euro Hub) SA,
a Société nationale des voies aériennes-Belgocontrol,
az État belge,
valamint
a Cargo Airlines Ltd
között folyamatban lévő eljárásban,
A BÍRÓSÁG (második tanács),
tagjai: C. W. A. Timmermans tanácselnök, L. Bay Larsen, K. Schiemann, P. Kūris és J.-C. Bonichot (előadó) bírák,
főtanácsnok: J. Kokott,
hivatalvezető: M.-A. Gaudissart egységvezető,
tekintettel az írásbeli szakaszra és a 2007. október 18-i tárgyalásra,
figyelembe véve a következők által előterjesztett észrevételeket:
— |
P. Abraham és társai képviseletében L. Misson, L. Wysen és X. Close ügyvédek, valamint A. Kettels Rechtsanwältin, |
— |
R. Beaujean és társai képviseletében L. Cambier és M. t’Serstevens ügyvédek, |
— |
E. Dehalleux és társai képviseletében L. Cambier ügyvéd, |
— |
P. Descamps és társai képviseletében A. Lebrun ügyvéd, |
— |
a Région wallonne képviseletében F. Haumont ügyvéd, |
— |
a Société de développement et de promotion de l’aéroport de Liège-Bierset képviseletében P. Ramquet ügyvéd, |
— |
a T. N. T. Express Worldwide (Euro Hub) SA képviseletében P. Henfling és V. Bertrand ügyvédek, |
— |
a belga kormány képviseletében A. Hubert és C. Pochet, meghatalmazotti minőségben, segítőjük: F. Haumont ügyvéd, |
— |
a cseh kormány képviseletében T. Boček, meghatalmazotti minőségben, |
— |
az Európai Közösségek Bizottsága képviseletében M. Konstantinidis és J.-B. Laignelot, meghatalmazotti minőségben, |
a főtanácsnok indítványának a 2007. november 29-i tárgyaláson történt meghallgatását követően,
meghozta a következő
Ítéletet
1 |
Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló, 1985. június 27-i 85/337/EGK tanácsi irányelvnek (HL L 175., 40. o.; magyar nyelvű különkiadás 15. fejezet, 1. kötet, 248. o., a továbbiakban: 85/337 irányelv) és különösen annak I. melléklete 7. pontjának és II. melléklete 12. pontjának az 1997. március 3-i 97/11/EK tanácsi irányelvet (HL L 73., 5. o.; magyar nyelvű különkiadás 15. fejezet, 3. kötet, 151. o., a továbbiakban: 97/11 irányelv) megelőző korábbi változatának az értelmezésére vonatkozik. |
2 |
Ezt a kérelmet egyrészt a Liège-Bierset (Belgium) repülőtér melletti szomszédos lakosok és másrészt a Région wallone, a Société de développement et de promotion de l’aéroport de Liège Bierset, a T. N. T. Express Worldwide (Euro Hub) SA (a továbbiakban: T. N. T. Express Worldwide), a Société nationale des voies aériennes belgocontrol, a belga állam és a Cargo Airlines Ltd között az e repülőtéren történő légi árufuvarozási központ felépítésével kapcsolatos zajártalom tárgyában indult peres eljárás keretében terjesztették elő. |
Jogi háttér
A közösségi szabályozás
3 |
A 85/337 irányelv eredeti változata az irányelv 1. cikkének (1) bekezdése alapján azoknak a köz- és magánprojekteknek a környezeti hatásvizsgálatára vonatkozik, amelyek várhatóan jelentős hatást gyakorolnak a környezetre. |
4 |
Ugyanezen cikke (2) bekezdése értelmében: „Jelen irányelv alkalmazásában:
|
5 |
A 85/337 irányelv 2. cikkének (1) bekezdése alapján „[a] tagállamok meghoznak minden olyan intézkedést, amely ahhoz szükséges, hogy az engedély megadása előtt többek között a jellegüknél, méretüknél vagy elhelyezkedésüknél fogva a környezetre várhatóan jelentős hatást gyakorló projektek esetében hatásvizsgálatot végezzenek. Ezeket a projekteket a 4. cikk határozza meg.” |
6 |
A 3. cikk leírja a környezeti hatásvizsgálat tárgyát: „A környezeti hatásvizsgálat minden egyedi esetre vonatkozóan a 4–11. cikkel összhangban megfelelő módon azonosítja, leírja és értékeli az egyes projektek közvetlen és közvetett hatásait a következő tényezőkre vonatkozóan:
|
7 |
A 4. cikk a projektek két típusát különbözteti meg: |
8 |
A 4. cikk (1) bekezdése előírja, hogy a 2. cikk (3) bekezdése alapján [helyesen: a 2. cikk (3) bekezdésének sérelme nélkül] az I. mellékletben felsorolt osztályokba tartozó projekteket vizsgálatnak vetik alá ugyanezen irányelv 5–10. cikkével összhangban. A 85/337 irányelv 4. cikkének (1) bekezdése alá tartozó projektek között az I. melléklet 7. pontja a következőt említi: „[…] 2100 m vagy azt meghaladó hosszúságú fő kifutópályával rendelkező repülőterek (2) építése.” |
9 |
Az e 7. pontra vonatkozó lábjegyzet a lap alján meghatározza, hogy „[e]nnek az irányelvnek az alkalmazásában a »repülőtér« olyan repülőtér, amely megfelel az 1944-ben megkötött, a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezetet létrehozó Chicagói Egyezmény szerinti meghatározásnak (14. melléklet).” |
10 |
A projektek másik típusával kapcsolatban a 85/337 irányelv 4. cikkének (2) bekezdése a következőket írja elő: „A II. mellékletben felsorolt osztályokba tartozó projekteket vizsgálatnak vetik alá az 5–10. cikkel összhangban, amennyiben a tagállamok úgy ítélik meg, hogy azok jellemzői ezt megkövetelik. A tagállamok ebből a célból többek között megállapítják azoknak a projekteknek a jellegét, amelyek vizsgálatra kötelezettek, vagy meghatározhatják, hogy a II. mellékletben felsorolt osztályokba tartozó projektek milyen kritériumok és/vagy küszöbértékek alapján minősülnek vizsgálatra kötelezettnek az 5–10. cikkel összhangban.” |
11 |
Az irányelv 4. cikkének (2) bekezdése alá tartozó projektekre tekintettel az irányelv II. melléklete 10. pontjának d) alpontja a következőt említi: „[…] repülőterek építése (kivéve, ha az I. mellékletben már szerepel)” és ugyanezen melléklet 12. pontjában a következő szerepel: „az I. mellékletben szereplő […] projektek módosításai”. |
12 |
A 85/337 irányelv 5–9. cikke, amelyre ezen irányelv hivatkozik, lényegében a következőket írja elő: a 85/337 irányelv 5. cikke pontosítja azokat a minimális információkat, amelyeket a projektgazdának kell szolgáltatnia, a 6. cikk megállapítja többek között a projektgazdának a hatóságok és a lakosság tájékoztatására vonatkozó kötelezettségét, a 8. cikk említi az eljárni jogosult hatóságok azon kötelezettségét, hogy vegyék figyelembe a hatásvizsgálat keretében kapott információkat, és a 9. cikk megállapítja az eljárni jogosult hatóságok azon kötelezettségét, hogy tájékoztassák a nyilvánosságot a meghozott döntésről és az ahhoz kapcsolódó esetleges feltételekről. |
A nemzeti szabályozás
13 |
A vallon régióban a környezeti hatásvizsgálatokat 2002. október 1-ig az 1985. szeptember 11-i rendelet és annak az 1991. október 31-i végrehajtási rendelete szabályozta. |
14 |
E jogszabályok rendelkeztek arról, hogy az 1985. szeptember 11-i rendelet I. mellékletében felsorolt, a 85/337 irányelv I. mellékletének jegyzékéből átvett projekteket, valamint az 1991. október 31-i végrehajtási rendelet II. mellékletében említett projekteket hivatalból környezeti hatásvizsgálatnak kell alávetni. Az egyéb projektek esetében, amelyeknél nem rendelkeztek hivatalból történő hatásvizsgálatról, csak környezeti hatásuk előzetes értékeléséről szóló értesítést írtak elő. |
15 |
Az 1985. szeptember 11-i rendelet I. mellékletével összhangban a legalább 2100 méter hosszú kifutópályával rendelkező repülőterek építését kötelező alávetni környezeti hatásvizsgálatnak. Az 1991. október 31-i végrehajtási rendelet II. melléklete alapján ezenkívül a legalább 1200 méter hosszú kifutópályával rendelkező repülőterek építését, beleértve a meglévő kifutópályák e küszöbérték feletti meghosszabbítását, valamint a sportrepülőtereket, szintén környezeti hatásvizsgálatnak kell alávetni. |
Az alapügy és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések
16 |
A Liège-Bierset repülőtér melletti lakosok az e korábbi katonai repülőtér átalakításából, valamint annak az 1996 óta légi árufuvarozást végző társaságok által történő használatából származó – gyakran éjszakai – zajártalomra panaszkodnak. |
17 |
1996. február 26-án a vallon régió, a Société de développement et de promotion de l’aéroport de Liège Bierset és a T.N.T. Express Worldwide között aláírt megállapodás e repülőtér számos infrastrukturális módosításáról rendelkezett annak az év 365 napján napi 24 órában történő használatának lehetővé tétele céljából. Különösen a kifutópályákat fejlesztették és szélesítették ki. Építettek továbbá egy irányítótornyot, új kifutópálya-lehajtókat és parkolóhelyeket is. A kifutópályák 3297 méteres hosszát azonban változatlanul hagyták. |
18 |
A munkálatok végrehajtásához az építési és működési engedélyeket is megadták. |
19 |
A belga nemzeti bíróság előtt folyó jogvitában a felelősség kérdéséről van szó: az alapügy felperesei ugyanis kártérítést követeltek a repülőtér átalakításához kapcsolódó, állítólag komoly zajártalom által okozott, szerintük elszenvedett kárért. |
20 |
Ilyen körülmények között terjesztettek elő a belga Cour de Cassation előtt felülvizsgálat iránti kérelmet a liège-i fellebbviteli bíróság 2004. június 29-i ítélete ellen. |
21 |
Mivel úgy vélte, hogy az előtte folyó jogvita felveti a közösségi jog értelmezésének a kérdését, a Cour de Cassation úgy döntött, hogy felfüggeszti az eljárást, és a következő kérdéseket terjeszti előzetes döntéshozatalra a Bíróság elé:
|
Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésekről
Az első kérdésről
22 |
Első kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság ezt szeretné tudni, hogy egy olyan megállapodás, mint az alapügyben szóban forgó, „projektnek” minősül-e a 85/337 irányelv értelmében. |
23 |
Erre a kérdésre nemleges választ kell adni. A 85/337 irányelv 1. cikkének (2) bekezdéséből ugyanis kitűnik, hogy a „projekt” fogalma fizikai munkálatokra és beavatkozásokra vonatkozik. Valamely megállapodást nem lehet tehát a 85/337 irányelv értelmében vett projektnek tekintetni, függetlenül annak a kérdésétől, hogy e megállapodás tartalmazza-e a kivitelezendő munkálatok többé-kevésbé pontos leírását. |
24 |
Azonban a Bíróság annak érdekében, hogy az előzetes döntéshozatalra kérdést előterjesztő bíróságnak hasznos választ adjon, figyelembe vehet olyan közösségi jogi normákat, amelyekre a nemzeti bíróság kérdésében nem hivatkozott (lásd többek között a 35/85. sz. Tissier-ügyben 1986. március 20-án hozott ítélet [EBHT 1986., 1207. o.] 9. pontját). |
25 |
A jelen ügyben jelezni kell a kérdést előterjesztő bíróságnak, hogy az ő feladata az alkalmazandó nemzeti jogszabályok alapján annak meghatározása, hogy egy olyan megállapodás, mint az alapügyben szóban forgó, tartalmaz-e a 85/337 irányelv 1. cikke (2) bekezdésének értelmében vett engedélyt, vagyis a hatáskörrel rendelkező hatóság olyan döntését, amely feljogosítja a projektgazdát a szóban forgó projekt elvégzésére (lásd e tekintetben a C-81/96. sz. Gedeputeerde Staten van Noord-Holland ügyben 1998. június 18-án hozott ítélet [EBHT 1998., 3923. o.] 20. pontját). Ez lenne a helyzet akkor, ha ezt a nemzeti jog alapján a hatáskörrel rendelkező hatóság vagy hatóságok olyan döntésének lehetne tekinteni, amely feljogosítja a projektgazdát épületek vagy egyéb létesítmények kivitelezésére, vagy a természetes környezetbe és tájba történő egyéb beavatkozásokra. |
26 |
Továbbá ha a nemzeti jog több szakaszból álló engedélyezési eljárást ír elő, valamely projekt környezeti hatásvizsgálatát főszabály szerint akkor kell elvégezni, amint meghatározhatók és megvizsgálhatók a projekt által várhatóan a környezetre gyakorolt hatások (lásd a C-201/02. sz. Weels-ügyben 2004. január 7-én hozott ítélet [EBHT 2004., I-723. o.] 53. pontját). Így ha az egyik szakasz az alaphatározat és a másik a végrehajtási határozat, amely nem haladhatja meg az alaphatározat által meghatározott paramétereket, a projekt által várhatóan a környezetre gyakorolt hatásokat az alaphatározatra vonatkozó eljárás során kell azonosítani és megvizsgálni. Ha ezek a hatások csak a végrehajtási határozatra vonatkozó eljárás során azonosíthatók, akkor kell a vizsgálatot ez utóbbi eljárás során elvégezni (a fent hivatkozott Wells-ügyben hozott ítélet 52. pontja). |
27 |
Végül emlékeztetni kell a kérdést előterjesztő bíróságot arra, hogy a szabályozás célja nem kerülhető meg a projektek felaprózódása által, és hogy azok halmozott hatása figyelembevételének elmulasztása nem járhat azzal a következménnyel, hogy a projekteket összességükben kivonják a hatásvizsgálat alól, miközben azok együtt, a 85/337 irányelv 2. cikkének (1) bekezdése értelmében a környezetre várhatóan jelentős hatást gyakorolnak (lásd e tekintetben a C-392/96. sz., Bizottság kontra Írország ügyben 1999. szeptember 21-én hozott ítélet [EBHT 1999., I-5901. o.] 76. pontját). |
28 |
Következésképpen az első kérdésre azt a választ kell adni, hogy egy olyan megállapodás, mint az alapügyben szóban forgó, nem minősül ugyan a 85/337 irányelv értelmében vett projektnek, a kérdést előterjesztő bíróságnak a feladata az alkalmazandó nemzeti jogszabályok alapján annak meghatározása, hogy ez a megállapodás tartalmaz-e a 85/337 irányelv 1. cikke (2) bekezdésének értelmében vett engedélyt. Ilyen körülmények között meg kell vizsgálni, hogy ez az engedély egy több szakaszból álló, alaphatározatot és végrehajtási határozatokat tartalmazó eljárás része-e, és hogy figyelembe kell-e venni több olyan projektnek a halmozott hatását, amelyek környezeti hatását összességében kell értékelni. |
A második kérdésről
29 |
A második kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság lényegében azt kérdezi, hogy egy már megépített, 2100 méternél hosszabb kifutópályával rendelkező repülőtér infrastruktúrájával kapcsolatos munkálatok a 85/337 irányelv II. melléklete 12. pontja rendelkezései – összefüggésben ugyanezen irányelv I. melléklete 7. pontjának rendelkezéseivel – eredeti változatának alkalmazási körébe tartoznak-e. |
30 |
A II. melléklet 12. pontjának a 97/11 irányelvet megelőző változata alapján „az I. mellékletben szereplő projektek módosításai” a 4. cikk (2) bekezdése szerinti projektnek minősülnek. Ezen I. melléklet 7. pontja a „[…] 2100 m vagy azt meghaladó hosszúságú fő kifutópályával rendelkező repülőterek építését” említi. |
31 |
A Belga Királyság, a Société de développement et de promotion de l’aéroport de Liège Bierset és a T.N.T. Express Worldwide azt állítja, hogy e megfogalmazásból szükségszerűen következik, hogy a módosítások csak olyan repülőtér „építésére” vonatkoznak, amely 2100 m vagy azt meghaladó hosszúságú fő kifutópályával rendelkezik, és nem pedig egy meglévő repülőtéren végrehajtott módosításokra. |
32 |
A Bíróság azonban számos alkalommal megállapította, hogy a 85/337 irányelv alkalmazási köre kiterjedt és célkitűzései széleskörűek (lásd e tekintetben a C-72/95. sz. Kraaijeveld és társai ügyben 1996. október 24-én hozott ítélet [EBHT 1996., I-5403. o.] 31. pontját és a C-435/97. sz. WWF és társai ügyben 1999. szeptember 16-án hozott ítélet [EBHT 1999., I-5613. o.] 40. pontját). E tekintetben még a 85/337 irányelv céljával is ellentétes lenne az, ha kivonnánk a II. mellékletének alkalmazási köréből a már megépített repülőtér infrastruktúrájának a fejlesztésével és növelésével kapcsolatos munkálatokat arra való hivatkozással, hogy a 85/337 irányelv I. melléklete a „repülőterek építését” és nem a „repülőteret” mint olyat említi. Egy ilyen értelmezés ugyanis lehetővé tenné, hogy a 85/337 irányelvből fakadó kötelezettségek alól kivonják a már meglévő repülőtér módosításához kapcsolódó összes építési munkát, ezen munkálatok mértékétől függetlenül, ami így e ponton kiüresítené a 85/337 irányelv II. mellékletét. |
33 |
Következésképpen a II. melléklet 12. pontjának rendelkezéseit, összefüggésben az I. melléklet 7. pontjának rendelkezéseivel, úgy kell tekinteni, hogy azok magukban foglalják a már megépített repülőtér módosításához kapcsolódó munkálatokat is. |
34 |
Ezt az értelmezést semmiképpen sem kérdőjelezheti meg az a körülmény, hogy a 97/11 irányelv által a 85/337 irányelv II. melléklete 12. pontjának helyébe egy új 13. pont lépett, amely kifejezetten a 97/11 irányelvvel módosított 85/337 irányelv 4. cikkének (2) bekezdésében említett projektként határozza meg „[a]z I. és II. mellékletben felsorolt már engedélyezett, kivitelezett vagy kivitelezés alatt lévő projektek bármely […] megváltoztatását vagy bővítését”, míg a II. melléklet 12. pontja kizárólag „az I. mellékletben szereplő […] projektek módosításaira” szorítkozik. A 97/11 irányelvvel elfogadott új változat, amelynek a (4) preambulumbekezdése utal a környezeti hatásvizsgálatok elvégzésével kapcsolatos tapasztalatokra, és kiemeli a vizsgálati eljárások előírásainak tisztázásához, kiegészítéséhez és javításához rendelkezések bevezetésének a szükségességét, e ponton csak világosabban rámutat a 85/337 irányelv eredeti változatának alkalmazási körére. Ezért a közösségi jogalkotó beavatkozásából nem lehet az irányelv eredeti változatával ellentétes értelmezésre következtetni. |
35 |
Ezenkívül az a körülmény, hogy az alapügyben szóban forgó munkálatok nem érintik a kifutópálya hosszát, nincs hatással arra a kérdésre, hogy e munkálatok a 85/337 irányelv II. melléklete 12. pontjának alkalmazási körébe tartoznak-e. A 85/337 irányelv I. mellékletének 7. pontja ugyanis pontosan meghatározza a „repülőtér” fogalmát, utalva az 1944. december 7-én megkötött, a nemzetközi polgári repülésre vonatkozó Chicagói Egyezmény szerinti meghatározásra. E melléklet alapján: „[a] repülőtér szárazföldön vagy vízen meghatározott olyan terület (beleértve az épületeket, létesítményeket és felszereléseket), amelyet teljesen vagy részben légi járatok érkeztetésére, indítására vagy azok földi mozgatásaira szánnak.” |
36 |
Ebből következik, hogy egy repülőtér épületeit, létesítményeit vagy felszereléseit érintő minden munkálatot a repülőtéren mint olyanon végzett munkának kell tekinteni. A 85/337 irányelv I. mellékletének 7. pontjával összefüggésben a II. melléklet 12. pontjának alkalmazásában ez azt jelenti, hogy a legalább 2100 méter hosszú kifutópályával rendelkező repülőtér módosításához kapcsolódó munkálatok így nem csak azok a munkálatok, amelyeknek a kifutópálya meghosszabbítása a céljuk, hanem minden olyan munkálat is, amely e repülőtér épületeit, létesítményeit vagy felszereléseit érinti, amennyiben azok – különösen jellegükből, jelentőségükből és jellegzetességeikből adódóan – maga a repülőtérnek a módosítását érintik. Ez különösen vonatkozik olyan munkálatokra, amelyeknek célja a repülőtér tevékenységének és a légi közlekedésnek a jelentős mértékű növelése. |
37 |
Végül emlékeztetni kell a kérdést előterjesztő bíróságot arra, hogy ugyan a 85/337 irányelv 4. cikke (2) bekezdésének második albekezdése mérlegelési mozgásteret biztosít a tagállamoknak, hogy meghatározzák a projektek egyes típusait, amelyeket vizsgálatnak vetnek alá vagy az alkalmazandó kritériumokat és/vagy küszöbértékeket, e mérlegelési mozgásteret korlátozza az említett irányelv 2. cikkének (1) bekezdésében szereplő azon kötelezettség, hogy a jellegüknél, méretüknél vagy elhelyezkedésüknél fogva a környezetre várhatóan jelentős hatást gyakorló projektek esetében hatásvizsgálatot végezzenek (a fent hivatkozott Kraaijeveld és társai ügyben hozott ítélet 50. pontja). |
38 |
Ezért valamely tagállam, amely úgy rögzíti a kritériumokat és/vagy a küszöbértékeket, hogy a projekteknek csak a méretét veszi figyelembe, és figyelmen kívül hagyja azok jellegét és elhelyezkedését, átlépi a 85/337 irányelv 2. cikkének (1) bekezdése és 4. cikkének (2) bekezdése alapján rendelkezésére álló mérlegelési mozgásteret. |
39 |
A kérdést előterjesztő bíróság feladata, hogy meggyőződjön arról, hogy az illetékes hatóságok helyesen értékelték-e azt, hogy az alapügyben szóban forgó munkálatokat alá kell-e vetni környezeti hatásvizsgálatnak. |
40 |
Következésképpen a második kérdésre azt a választ kell adni, hogy a II. melléklet 12. pontja rendelkezései – összefüggésben a 85/337 irányelv I. melléklete 7. pontjának rendelkezéseivel – eredeti változatának alkalmazási körébe tartoznak egy már megépített repülőtér infrastruktúrájával kapcsolatos, a kifutópálya meghosszabbítását nem érintő munkálatok is, amennyiben e munkálatok különösen jellegükből, jelentőségükből és jellegzetességeikből adódóan magának a repülőtérnek a módosítását érintik. Ez különösen vonatkozik olyan munkálatokra, amelyeknek célja a repülőtér tevékenységének és a légi közlekedésnek a jelentős mértékű növelése. A kérdést előterjesztő bíróság feladata, hogy meggyőződjön arról, hogy az illetékes hatóságok helyesen értékelték-e azt, hogy az alapügyben szóban forgó munkálatokat alá kell-e vetni környezeti hatásvizsgálatnak. |
A harmadik kérdésről
41 |
Harmadik kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság lényegében azt szeretné tudni, hogy az illetékes hatóságok kötelesek-e figyelembe venni valamely repülőtér tevékenységeinek tervezett növelését annak meghatározása céljából, hogy a 85/337 irányelv II. mellékletének 12. pontjában említett projektet alá kell-e vetni környezeti hatásvizsgálatnak. |
42 |
Ahogy a jelen ítélet 32. pontjában kimondta, a Bíróság már számos alkalommal megállapította, hogy a 85/337 irányelv alkalmazási köre kiterjedt és célkitűzései széleskörűek. Ezenkívül ugyan az irányelv 4. cikkének (2) bekezdése mérlegelési mozgásteret biztosít a tagállamoknak, hogy meghatározzák a projektek egyes típusait, amelyeket vizsgálatnak vetnek alá vagy az alkalmazandó kritériumokat és/vagy küszöbértékeket, e mérlegelési mozgásteret korlátozza az említett irányelv 2. cikkének (1) bekezdésében szereplő azon kötelezettség, hogy a jellegüknél, méretüknél vagy elhelyezkedésüknél fogva a környezetre várhatóan jelentős hatást gyakorló projektek esetében hatásvizsgálatot végezzenek. E tekintetben a 85/337 irányelv a projektek vagy módosításaik átfogó környezeti hatásvizsgálatát foglalja magában. |
43 |
Egyszerűsítésnek minősülne és e megközelítéssel ellentétes lenne, ha valamely projekt vagy módosítása környezeti hatásvizsgálata során kizárólag maguknak a tervezett munkálatoknak a közvetlen hatásait vennénk figyelembe anélkül, hogy számolnánk azokkal a környezeti hatásokkal, amelyek várhatóan e munkálatok által megvalósított létesítmények használatából és üzemeltetéséből adódhatnak. |
44 |
Továbbá a 85/337 irányelv 3. cikke alapján figyelembe veendő elemek felsorolása, mint a projektnek a többek között az emberekre, az állat- és növényvilágra, a talajra, a vízre, a levegőre, az éghajlatra és a tájra vagy a kulturális örökségre gyakorolt hatása, önmagában azt mutatja, hogy a környezeti hatás esetében, amelynek a vizsgálatát a 85/337 irányelvnek lehetővé kell tennie, nemcsak a tervezett munkálatok hatásairól van szó, hanem a főleg a megvalósítandó projekt hatásáról is. |
45 |
A Bíróság ezért egy olyan projekttel kapcsolatban, amely egy már létező pálya megkettőzését érintette, megállapította, hogy egy ilyen jellegű projekt a 85/337 irányelv értelmében várhatóan jelentős hatást gyakorol a környezetre, mivel többek között jelentős hanghatással járhat (a C-227/01. sz., Bizottság kontra Spanyolország ügyben 2004. szeptember 16-án hozott ítélet [EBHT 2004., I-8253. o.] 49. pontja). Azonban az ezen ítélet alapját képező ügyben a jelentős hanghatást nem a pálya megkettőzésének munkálatai okozták, hanem a vasúti forgalom tervezett növelése, amelyet éppen a vasúti pálya megkettőzésének munkálatai tettek lehetővé. Ugyanennek érvényesnek kell lennie egy olyan projekttel kapcsolatban is, mint az alapügyben szóban forgó, amely egy repülőtér tevékenységét és ezáltal a légi forgalom növelését kívánja lehetővé tenni. |
46 |
Ezért a harmadik kérdésre azt a választ kell adni, hogy az illetékes hatóságoknak figyelembe kell venniük a repülőtér tevékenységének tervezett növelését, amikor annak érdekében vizsgálják az e repülőtér infrastruktúrájában elvégzendő módosítások környezetre gyakorolt esetleges hatását, hogy a repülőtér ezt a többlettevékenységet befogadja-e. |
A költségekről
47 |
Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg. |
A fenti indokok alapján a Bíróság (második tanács) a következőképpen határozott: |
|
|
|
Aláírások |
( *1 ) Az eljárás nyelve: francia.