1. Verseny – Kartellek – Bizonyítás
(EK 81. cikk, (1) bekezdés)
2. Verseny – Kartellek – Vállalkozások közötti megállapodások – Bizonyítás
(EK 81. cikk, (1) bekezdés)
3. Verseny – Közigazgatási eljárás – Jogsértést megállapító bizottsági határozat – A jogsértésnek és a jogsértés időtartamának a Bizottságra háruló bizonyítása
(EK 81. cikk, (1) bekezdés)
4. Verseny – Kartellek – Összehangolt magatartás – Fogalom – Azon kötelezettséggel összeegyeztethetetlen egyeztetés és együttműködés, hogy minden vállalkozásnak önállóan kell meghatároznia piaci magatartását
(EK 81. cikk, (1) bekezdés)
5. Verseny – Kartellek – Valamely vállalkozás versenyellenes kezdeményezésben való részvétele – Nyilvános elhatárolódás nélküli hallgatólagos jóváhagyásnak a vállalkozás felelősségének megállapításához elégséges volta
(EK 81. cikk, (1) bekezdés)
6. Verseny – Kartellek – Tilalom – Jogsértések – Egységes jogsértésnek tekinthető megállapodások és összehangolt magatartások – Fogalom
(EK 81. cikk, (1) bekezdés)
7. Verseny – Kartellek – Vállalkozások közötti megállapodások – Versenyellenes megállapodásban részt vevő vállalkozás – A kartellben kötött megállapodás szerintitől eltérő magatartás
(EK 81. cikk, (1) bekezdés)
8. Verseny – Bírságok – Összeg – Meghatározás – Szempontok – A bírság összegének csökkentése az eljárás alá vont vállalkozás együttműködése miatt – Feltételek
(1/2003 tanácsi rendelet, 23. cikk, (2) bekezdés; 96/C 207/04 bizottsági közlemény, D. cím)
1. Ami az EK 81. cikk (1) bekezdésének megsértésével kapcsolatos bizonyításfelvételt illeti, a Bizottságnak pontos és egybehangzó bizonyítékokat kell előterjesztenie azon szilárd meggyőződés alátámasztására, hogy az állítólagos jogsértést elkövették. Az uniós bíróságban felmerülő bárminemű kételynek annak a vállalkozásnak a javát kell szolgálnia, amely a jogsértést megállapító határozat címzettje. A bíróság tehát nem állapíthatja meg, hogy a Bizottság jogilag megkövetelt módon bizonyította a kérdéses jogsértés fennállását, amennyiben – különösen a bírságot kiszabó határozat megsemmisítése iránti kereset keretében – a bíróságnak még bármiféle kételye van e kérdéssel kapcsolatosan. Nem szükséges azonban a Bizottság által előterjesztett minden egyes bizonyítéknak eleget tennie e feltételeknek a jogsértés összes elemét tekintve. Elegendő, ha az intézmény által felhozott bizonyítékok a maguk teljességében értékelve megfelelnek e követelménynek.
Továbbá azok a tevékenységek, amelyekre a versenyellenes megállapodások irányulnak, általában titkosan folynak le, a találkozókat titkosan tartják, és az erre vonatkozó dokumentáció a legminimálisabbra szorítkozik. Ebből következik, hogy még ha a Bizottság fel is fedez olyan iratokat – mint például a találkozókról készült beszámolók –, amelyek kifejezetten tanúsítják a piaci szereplők közötti jogellenes kapcsolatfelvételt, e dokumentumok általában csak töredékesek és szórványosak, így gyakran következtetésekkel kell bizonyos részleteket rekonstruálni. Ezért az esetek nagy részében a versenyellenes magatartás vagy megállapodás létezését bizonyos egybeesésekből és ténykörülményekből kell kikövetkeztetni, amelyek együtt figyelembe véve, más összefüggő magyarázat hiányában a versenyszabályok megsértésének bizonyítékául szolgálhatnak.
(vö. 56–58. pont)
2. Az engedékenységi politika keretében tett nyilatkozatok jelentős szerepet játszanak. Ezen, a vállalkozások nevében tett nyilatkozatok nem elhanyagolható bizonyító erővel rendelkeznek, mivel jelentős jogi és gazdasági kockázattal járnak. Azonban egyetlen kartellben való részvétellel vádolt vállalkozás nyilatkozata, amelynek pontosságát több más, hasonlóan vádolt vállalkozás vitatja, nem tekinthető az utóbbiak által elkövetett jogsértés megfelelő bizonyítékának, ha más bizonyíték azt nem támasztja alá.
(vö. 59. pont)
3. A jogsértés időtartama az EK 81. cikk (1) bekezdése szerinti jogsértés fogalmának alkotóeleme, és az ezzel kapcsolatos bizonyítási teher a Bizottságra hárul. A jogsértés időtartamát közvetlenül megalapozó bizonyítékok hiányában a Bizottságnak legalábbis olyan, az időben kellően közeli tényekre vonatkozó bizonyítékokra kell hivatkoznia, hogy ésszerűen elfogadható legyen az, hogy e jogsértés két meghatározott időpont között megszakítás nélkül folytatódott.
(vö. 60. pont)
4. Az információcserének nem kell szükségképpen kölcsönösnek lennie ahhoz, hogy sértse az önálló piaci magatartás elvét. Az érzékeny információk hozzáférhetővé tétele megszünteti a versenytárs jövőbeli magatartásával kapcsolatos bizonytalanságot, és így közvetlenül vagy közvetetten befolyásolja az információk címzettjének stratégiáját.
(vö. 70. pont)
5. A nyilvános elhatárolódás fogalma mint a felelősség alóli mentesítő tényező megszorítóan értelmezendő. A versenyellenes magatartástól való nyilvános elhatárolódást határozottan és világosan kell közölni, hogy a kartell többi résztvevője pontosan megértse az érintett vállalkozás szándékát. Kifejezett elhatárolódás hiányában a Bizottság megállapíthatja, hogy a jogsértés nem ért véget.
(vö. 75–76., 102. pont)
6. Ami az abban álló magatartásokat illeti, hogy a versenytárs gyártók között több éven keresztül rendszeresen két‑ és többoldalú kapcsolatokat kezdeményeztek arra irányuló jogellenes magatartások kialakítása céljából, hogy a rézszerelvények piacának működését különösen az árak szintjét illetően mesterségesen szervezzék meg, azon tény, hogy e magatartások egyes jellemzői, illetve intenzitása a Bizottság által lefolytatott vizsgálatokat követően változott, a kartell folytatását illetően nem releváns, mivel a versenyellenes magatartások célja, azaz a szerelvények áraira vonatkozó összehangolt magatartás nem változott. E tekintetben elképzelhető, hogy a Bizottság vizsgálatait követően a kartell kevésbé szervezett formát öltsön, és tevékenységének intenzitása változékonyabb legyen. Azon tény alapján azonban, hogy a kartell tevékenységének intenzitása időszakonként változhat, nem állapítható meg a kartell megszűnése.
(vö. 82., 85. pont)
7. A kartell tiszteletben nem tartásának ténye semmit nem változtat magán a kartell létezésén. A kartell tagjai ugyanis továbbra is versenytársak maradnak, és bármelyikük bármikor kísértést érezhet arra, hogy a többieknek a kartell szerinti árak területén tanúsított fegyelmét arra használja ki, hogy viszonylag magas általános árszintet fenntartva piaci részesedésének növelése érdekében saját árait csökkentse.
(vö. 98–99. pont)
8. A bírság összegének a közigazgatási eljárás során való együttműködés alapján történő csökkentése csak akkor igazolt, ha az érintett vállalkozás magatartása lehetővé tette a Bizottság számára a jogsértés fennállásának könnyebb megállapítását, és adott esetben annak megszüntetését. A bírság összegének az 1996. évi engedékenységi közlemény alapján való csökkentése csak akkor lehet igazolt, ha e tekintetben megállapítható, hogy az átadott információk és általánosabban az érintett vállalkozás magatartása a vállalkozás valódi együttműködését bizonyítja.
(vö. 114. pont)