T-287/06. sz. ügy

Miguel Torres, SA

kontra

Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM)

„Közösségi védjegy — Felszólalási eljárás — A »Torre Albéniz« közösségi ábrás védjegy bejelentése — A korábbi »TORRES« közösségi ábrás védjegy — Viszonylagos kizáró ok — Az összetéveszthetőség hiánya”

Az Elsőfokú Bíróság ítélete (hatodik tanács), 2008. december 18.   II ‐ 3821

Az ítélet összefoglalása

1. Közösségi védjegy – A közösségi védjegy meghatározása és megszerzése – Viszonylagos kizáró okok – Azonos vagy hasonló termékek, illetve szolgáltatások vonatkozásában lajstromozott azonos vagy hasonló korábbi védjegy jogosultja általi felszólalás – A korábbi védjeggyel való összetéveszthetőség

   (40/94 tanácsi rendelet, 8. cikk, (1) bekezdés, b) pont)

2. Közösségi védjegy – A közösségi védjegy meghatározása és megszerzése – Viszonylagos kizáró okok – Azonos vagy hasonló termékek, illetve szolgáltatások vonatkozásában lajstromozott azonos vagy hasonló korábbi védjegy jogosultja általi felszólalás – Az érintett védjegyek hasonlósága

   (40/94 tanácsi rendelet, 8. cikk, (1) bekezdés, b) pont)

3. Közösségi védjegy – A közösségi védjegy meghatározása és megszerzése – Viszonylagos kizáró okok – Azonos vagy hasonló termékek, illetve szolgáltatások vonatkozásában lajstromozott azonos vagy hasonló korábbi védjegy jogosultja általi felszólalás – A korábbi védjeggyel való összetéveszthetőség

   (40/94 tanácsi rendelet, 8. cikk, (1) bekezdés, b) pont)

1.  Dánia, Spanyolország, Finnország, Írország, az Egyesült Királyság és Svédország átlagos fogyasztói esetében nem áll fenn a közösségi védjegyről szóló 40/94 rendelet 8. cikke (1) bekezdése b) pontjának értelmében vett összetévesztés veszélye a közösségi védjegyként a Nizzai Megállapodás szerinti 33. osztályba tartozó „Borok” tekintetében lajstromoztatni kért Torre Albéniz ábrás megjelölés, valamint az említett Megállapodás szerinti ugyanazon osztályba tartozó azonos áruk vonatkozásában korábban, a fenti tagállamokban lajstromozott TORRES ábrás védjegyek között.

   Ugyanis a szóban forgó védjegyek átfogó értékelése szempontjából az ütköző megjelölések közötti vizuális, hangzásbeli és fogalmi különbségek – annak ellenére, hogy a hivatkozott áruk azonosak, és ugyanabba a termelési, illetve kereskedelmi ágazatba tartoznak – elegendők ahhoz, hogy kizárják az ütköző megjelölések közötti olyan mérvű hasonlóságot, amely az átlagfogyasztó képzetében összetéveszthetőségre adna alapot.

   A bejelentett védjegy által keltett összbenyomás nagymértékben eltér a korábbi védjegy által keltett összbenyomástól, a korábbi megjelölés erősebb megkülönbözető képessége, amely annak piaci ismertségéből ered, önmagában nem dönti meg azt a következtetést, miszerint nem áll fenn az összetévesztés veszélye.

   Ezenfelül a korábbi védjegyek a többes számú torres szón és/vagy a három torony ábráján kívül nem mutatnak olyan jellegzetességeket, amelyek az érintett fogyasztót arra indítanák, hogy a bejelentett védjegyet korábbi védjegyek csoportjához társítsa gondolatban, azokat „védjegycsaládként” vagy „védjegysorozatként” fogva fel, és így tévedjen az általa jelölt áruk eredetét vagy származását illetően. Ugyanis a Torre Albéniz megjelölést mind szóbeli téren, mind az ábra terén megkülönbözteti a korábbi védjegyektől annak fent írt egyedisége, különösen az „albéniz” megkülönböztető elem hozzátétele.

   (vö. 45., 74., 76., 83. pont)

2.  A közösségi védjegyről szóló 40/94 rendelet 8. cikke (1) bekezdésének b) pontja keretében, ami a vizuális, hangzásbeli, illetve fogalmi hasonlóságát illeti, az összetéveszthetőség átfogó értékelésénél a védjegyek által keltett összbenyomásra kell támaszkodni, különösen azok megkülönböztető és domináns elemeit figyelembe véve.

   Az összetett védjegy, amelynek egy vagy több alkotóeleme megegyezik valamely másik védjegyével, vagy hasonlít ahhoz, csak akkor tekinthető ehhez a védjegyhez hasonlónak, ha ez az alkotóelem az összetett védjegy által keltett összbenyomás domináns eleme. Ez az eset akkor áll fenn, ha ez az alkotóelem már önmagában alkalmas arra, hogy meghatározza az érintett vásárlóközönségben a védjegyről kialakult képet, és ezáltal valamennyi többi elemnek elhanyagolható szerep jut a védjegy által keltett összbenyomásban.

   Ugyanakkor nem kizárólag az összetett védjegy valamely alkotóelemét kell tekintetbe venni és összehasonlítani valamely másik védjeggyel. Ellenkezőleg, ezt az összehasonlítást a kérdéses védjegyeket megvizsgálva kell elvégezni, mindegyiket egészében tekintve.

   (vö. 47–49. pont)

3.  „Védjegysorozatról” vagy „védjegycsaládról” főként akkor beszélhetünk, ha e korábbi védjegyek vagy teljes egészében tartalmazzák ugyanazt a megkülönböztető elemet, és egyéb grafikai vagy szóelemmel egészülnek ki, így különböztetve meg egyiket a másiktól, vagy ha azok az eredeti védjegyből kivont azonos elő- vagy utótagot ismétlik meg. Ugyanis ilyen esetben a közösségi védjegyről szóló 40/94 rendelet 8. cikke (1) bekezdésének b) pontja alapján a bejelentett védjegy és a sorozat részét képező korábbi védjegyek közötti lehetséges asszociáció révén akkor merülhet fel az összetéveszthetőség, amikor a bejelentett védjegy olyan hasonlóságokat mutat a korábbi védjegyekkel, amelyek alkalmasak arra, hogy a fogyasztó azt higgye, hogy a bejelentett védjegy ugyanannak a sorozatnak a részét képezi, és ezért az általa jelölt áruk kereskedelmi szempontból ugyanattól a személytől származnak, mint a korábbi védjegyekkel jelölt áruk, vagy eredetüket tekintve kapcsolatban állnak azzal. A bejelentett védjegy és a korábbi sorozatvédjegyek közötti ezen összetéveszthetőség – amely az ütköző megjelölések által jelölt áruk kereskedelmi eredetével kapcsolatban okozhat megtévesztést – akkor is fennállhat, amikor a bejelentett védjegy és a korábbi védjegyek közötti összehasonlítás külön-külön elvégezve nem teszi lehetővé annak megállapítását, hogy közvetlenül fennáll az összetévesztés veszélye. „Védjegycsalád” vagy „sorozatvédjegy” fennállásakor az összetéveszthetőséget konkrétabban annak a lehetősége eredményezi, hogy a fogyasztó téved a bejelentett védjeggyel jelölt áruk vagy szolgáltatások származását vagy eredetét illetően, és tévesen azt feltételezi, hogy a bejelentett védjegy ehhez a „védjegycsaládhoz” vagy „sorozatvédjegyhez” tartozik.

   Mindazonáltal a korábbi védjegyekből álló védjegycsalád meglétén alapuló összetévesztés veszélyére csak akkor lehet hivatkozni, ha két feltétel együttesen teljesül. Először is a „védjegycsalád”, illetve „védjegysorozat” részét képező korábbi védjegyeknek jelen kell lenniük a piacon. Másodszor a bejelentett védjegynek nemcsak a sorozathoz tartozó védjegyekhez kell hasonlónak lennie, hanem olyan jellemzőkkel is kell rendelkeznie, amelyek a sorozatba való illeszkedéshez szükségesek. Nem ez az eset áll fenn például akkor, ha a korábbi sorozatvédjegyek közös elemét a bejelentett védjegyben eltérő helyen szerepeltetik attól, ahol az általában szerepelni szokott a sorozathoz tartozó védjegyekben, vagy annak eltérő a jelentéstartalma.

   (vö. 80–81. pont)