1. Az Európai Unió saját forrásai – Az Unió pénzügyi érdekeinek védelméről szóló rendelet – Közigazgatási intézkedések – Jogtalanul megszerzett előny elvonására vonatkozó rendelkezések – Hatály – Szabálytalanság útján jogtalanul megszerzett előny elvonására irányuló intézkedések – Az ilyen előnyt odaítélő határozat visszavonása – Bennfoglaltság
(2988/95 tanácsi rendelet, 1. cikk, (1) és (2) bekezdés, és 4. cikk, (1)–(3) bekezdés)
2. Az Európai Unió saját forrásai – Az Unió pénzügyi érdekeinek védelméről szóló rendelet – Szabálytalanság – Fogalom – Az esélyegyenlőség és az átláthatóság elvének megsértése – A pénzügyi támogatást kérelmező félnek és az üggyel megbízott tisztviselőnek az uniós pénzügyi támogatás megszerzését lehetővé tevő összejátszása – Bennfoglaltság
(2988/95 tanácsi rendelet, 1. cikk, (2) bekezdés, és 4. cikk, (1) bekezdés, és 1605/2002 tanácsi rendelet, 109. cikk, (1) bekezdés)
3. Az Európai Unió saját forrásai – Az Unió pénzügyi érdekeinek védelméről szóló rendelet – Szabálytalanságok üldözése – Elévülési idő
(2988/95 tanácsi rendelet, 3. cikk, (1) bekezdés, első albekezdés)
4. Az Európai Unió saját forrásai – Az Unió pénzügyi érdekeinek védelméről szóló rendelet – Folyamatos vagy ismételt szabálytalanság – Értékelési szempontok
(2988/95 tanácsi rendelet, 3. cikk, (1) bekezdés, második albekezdés)
1. Valamely szabálytalan gyakorlat révén jogtalanul szerzett előny visszafizetésének kötelezettsége nem sérti a jogszerűség elvét. E kötelezettség ugyanis nem szankció, hanem csupán annak a megállapításnak az egyszerű következménye, hogy az uniós szabályozásból származó előny megszerzéséhez szükséges feltételeket mesterségesen hozták létre, mely jogtalanná teszi a szerzett előnyt, és igazolja visszafizetésük kötelezettségét. Így, a közigazgatási szankcióktól eltérően, amelyeknél az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló 2988/95 rendeletben foglalt általános szabályokon kívül külön jogi alapra van szükség, az ugyanezen rendelet 1. cikkének (1) és (2) bekezdésével együttesen értelmezett 4. cikkének (1)–(3) bekezdésében foglalt rendelkezéseket úgy kell tekinteni, hogy azok releváns és elegendő jogi alapot képeznek minden, szabálytalanság útján jogtalanul megszerzett előny elvonására irányuló intézkedéshez, és ennélfogva az ezen előnyt odaítélő határozat visszavonásához.
Mindenesetre, az uniós jog általános elveiből – amely általános elveket illetően többek között a 2988/95 rendelet 4. cikkének (1) bekezdése sem tesz egyebet, mint hogy azokat a másodlagos jog szintjén alkalmazza – ilyen értelmű kifejezett rendelkezés hiányában is az következik, hogy a közigazgatási szerveknek főszabály szerint joguk van visszaható hatállyal visszavonni a jogellenesen elfogadott, favorábilis közigazgatási jogi aktusokat.
(vö. 117–118. pont)
2. Miként az az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló 1605/2002 rendelet 109. cikkének (1) bekezdéséből következik, a támogatások odaítélésére többek között az átláthatóság és az egyenlő bánásmód elvei vonatkoznak, ami azt előfeltételezi, hogy tekintettel az ilyen támogatás finanszírozására rendelkezésre álló korlátozott költségvetésre, a potenciális pénzügyi támogatást kérelmezőket egyenlő módon kell kezelni a pályázati felhívásban szereplő értesítést, a benyújtásra kerülő projektek kiválasztási szempontjaira vonatkozó tájékoztatást illetően, másrészt az említett projektek kiválasztásához és a támogatás megítéléséhez vezető összehasonlító értékelést illetően.
Költségvetési területen az átláthatóság követelményének mint az egyenlő bánásmód elve szükségszerű velejárójának alapvetően az a célja, hogy biztosítsa azt, hogy nem áll fenn a kockázata a költségvetési hatóság részéről a részrehajlásnak és önkényességnek. Ezen elv magában foglalja azt is, hogy az odaítélési eljárás valamennyi feltétele és szabálya érthetően, pontosan és egyértelműen legyen megfogalmazva, különösen a pályázati felhívásban. Így a pályázati felhívás megfelelő megértéséhez szükséges valamennyi információt, amint lehetséges, a támogatások odaítélési eljárásában való részvételben esetlegesen érdekelt valamennyi piaci szereplőnek a rendelkezésére kell bocsátani oly módon, hogy egyfelől minden, átlagosan tájékozott és általános gondossággal eljáró kérelmező megértse azok pontos tartalmát, és ugyanolyan módon értelmezze azokat, másfelől, hogy azok lehetővé tegyék a költségvetési hatóság számára azt, hogy hatékonyan ellenőrizhesse, hogy az előterjesztett projektek megfelelnek‑e az előzetesen közzétett kiválasztási és odaítélési szempontoknak. Ennélfogva az esélyegyenlőség és az átláthatóság elvének bárminemű megsértése olyan szabálytalanságnak minősül, amely érvénytelenné teszi az odaítélési eljárást.
Így a Közösségek általános költségvetéséből származó pénzügyi támogatásnak a kérelmező és a pályázati felhívás előkészítésével, valamint a finanszírozott projekt értékelésével és kiválasztásával megbízott tisztviselő közötti – az ilyen támogatások odaítélésre irányadó kötelező előírásokkal nyilvánvalóan ellentétes – összejátszás útján történő megszerzése az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló 2988/95 rendelet 4. cikkének (1) bekezdése értelmében vett szabálytalanságnak minősül, anélkül hogy értékelni kellene azt, hogy e magatartás kimeríti‑e az aktív vagy passzív vesztegetés, illetve valamely más büntetőjogi szabály megsértésének ismérveit.
(vö. 122., 124–126. pont)
3. Az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló 2988/95 rendelet és különösen annak 3. cikke (1) bekezdése első albekezdésének az elfogadásával a közösségi jogalkotó e területen általánosan alkalmazandó elévülési szabályt kívánt bevezetni, amellyel egyrészt a valamennyi tagállamban alkalmazandó minimális határidőt szándékozott meghatározni, másrészt ki akarta zárni azt a lehetőséget, hogy a közösségi költségvetésből jogosulatlanul kapott összegeket a vitatott kifizetéseket érintő szabálytalanság elkövetése utáni négyéves időszak eltelte után visszaköveteljék. Ebből következik, hogy az említett rendelet hatálybalépésétől kezdve a közösségi költségvetésből jogosulatlanul kapott valamennyi előnyt – főszabály szerint és azon ágazatok kivételével, amelyek esetében a közösségi jogalkotó rövidebb határidőt írt elő – négyéves határidőn belül követelhetik vissza a tagállamok illetékes hatóságai. A közösségi költségvetésből a 2988/95 rendelet hatálybalépése előtt elkövetett szabálytalanságok miatt jogosulatlanul kapott előnyöket illetően e rendelet 3. cikke (1) bekezdésének elfogadásával – e cikk (3) bekezdésének sérelme nélkül – a közösségi jogalkotó olyan általános elévülési szabályt határozott meg, amellyel szándékosan négy évre csökkentette azt az időszakot, amely alatt a tagállamok hatóságainak a közösségi költségvetés nevében és érdekében eljárva be kell vagy be kellene hajtaniuk a jogosulatlanul kapott ilyen előnyöket.
Következésképpen a 2988/95 rendelet 3. cikkének (1) bekezdésének első albekezdése alkalmazásában a gazdasági szereplő által az említett rendelet hatálybalépésénél korábbi szabálytalanság miatt jogosulatlanul kapott valamennyi összeget főszabály szerint elévültnek kell tekinteni a szóban forgó szabálytalanság elkövetését követő négy év során hozott bármely, nyugvást előidéző aktus hiányában, amely alatt az ugyanezen rendelet 3. cikke (1) bekezdése harmadik albekezdésének értelmében a hatáskörrel rendelkező hatóságnak e szabálytalansággal kapcsolatos bármely olyan vizsgálata vagy eljárása értendő, amelyről az érintett személyt tájékoztatták.
Ezeket az elveket mutatis mutandis alkalmazni kell olyankor is, amikor az intézkedést a 2988/95 rendelet 1. cikkének (1) és (2) bekezdésével együttesen értelmezett 4. cikkének (1)–(3) bekezdése értelmében a Bizottság hozta, mivel az említett rendelet olyan általános szabályozást tartalmazott, amelynek valamennyi olyan – akár nemzeti, akár közösségi – hatóság a címzettje, amelyre a szóban forgó rendelet harmadik és tizenharmadik preambulumbekezdésében említett gondos pénzgazdálkodásnak és a közösségi költségvetési források megjelölt céloknak megfelelő felhasználása ellenőrzésének kötelezettsége vonatkozik.
(vö. 148–150. pont)
4. Az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló 2988/95 rendelet 3. cikke (1) bekezdésének második albekezdése szerint valamely szabálytalanság akkor tekinthető folyamatosnak vagy ismételtnek, ha azt olyan piaci szereplő követi el, aki hasonló, a közösségi jog ugyanazon rendelkezését sértő ügyletek összességéből tesz szert gazdasági előnyre.
(vö. 153. pont)