1. Megsemmisítés iránti kereset – Az eljáráshoz fűződő érdek – A valamely intézmény dokumentumaihoz való hozzáférést tőle megtagadó határozatot megtámadó felperes
(EK 230. cikk)
2. Európai Unió – Intézmények – A dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés joga – 1049/2001 rendelet – A dokumentumokhoz való hozzáférés joga alóli kivételek – Indokolási kötelezettség – Terjedelem
(EK 253. cikk; 1049/2001 európai parlamenti és tanácsi rendelet)
3. Megsemmisítés iránti kereset – Keresettel megtámadható aktusok – Fogalom – Kötelező joghatásokat kiváltó aktusok – Előkészítő aktusok – Kizártság
(EK 230. cikk; 1049/2001 európai parlamenti és tanácsi rendelet)
4. Európai Unió – Intézmények – A dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés joga – 1049/2001 rendelet – A dokumentumokhoz való hozzáférés joga alóli kivételek – Megszorító értelmezés és alkalmazás
(1049/2001 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 4. cikk, (2) és (3) bekezdés)
5. Európai Unió – Intézmények – A dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés joga – 1049/2001 rendelet – A dokumentumokhoz való hozzáférés joga alóli kivételek – Harmadik személy kereskedelmi érdekeinek védelme – A dokumentumok bizonyos kategóriáira alkalmazandó általános vélelmekre való támaszkodás lehetősége
(EK 255. cikk; 1049/2001 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 4. cikk, (2) bekezdés, első francia bekezdés; 659/1999 tanácsi rendelet)
6. Európai Unió – Intézmények – A dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés joga – 1049/2001 rendelet – A dokumentumokhoz való hozzáférés joga alóli kivételek – Harmadik személy kereskedelmi érdekeinek védelme – Az üzleti titok fogalma
(EK 287. cikk; 1049/2001 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 4. cikk, (2) bekezdés, első francia bekezdés)
7. Európai Unió – Intézmények – A dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés joga – 1049/2001 rendelet – A dokumentumokhoz való hozzáférés joga alóli kivételek – A dokumentumok nyilvánossá tételét igazoló nyomós közérdek
(1049/2001 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 4. cikk, (2) és (3) bekezdés)
8. Európai Unió – Intézmények – A dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés joga – 1049/2001 rendelet – A dokumentumokhoz való hozzáférés joga alóli kivételek – Valamely tagállamtól származó dokumentumok
(1049/2001 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 4. cikk, (5) bekezdés)
9. Európai Unió – Intézmények – A dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés joga – 1049/2001 rendelet – A dokumentumokhoz való hozzáférés joga alóli kivételek – Valamely tagállamtól származó dokumentumok – A tagállam joga arra, hogy az intézménytől a dokumentum közzétételének megtagadását kérje
(EK 10. cikk; 1049/2001 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 4. cikk, (1)–(3), (5), (7) és (8) bekezdés)
10. Intézmények jogi aktusai – Indokolás – Kötelezettség – Terjedelem – Az indokolási kötelezettség megsértésének a peres eljárás során való helyrehozatala – Megengedhetetlenség
(EK 253. cikk)
1. Bárki kérheti az intézmények bármely dokumentumához való hozzáférést anélkül, hogy a dokumentumokhoz való hozzáféréshez különös igazolásra lenne szükség. Következésképpen, ha valamely személlyel szemben megtagadták valamely dokumentumhoz vagy valamely dokumentum egy részéhez való hozzáférést, e személynek pusztán e tény okán már érdeke fűződik a megtagadó határozat megsemmisítéséhez. Az a tény, hogy a dokumentumokhoz való hozzáférés iránti kérelmet indokoló határozatot megsemmisítették, nem akadályozza, hogy az érdekeltnek továbbra is fennálljon az eljáráshoz fűződő érdeke a dokumentumokhoz való hozzáférést megtagadó határozattal szemben, mivel a kért dokumentumokat nem tették közzé, és a hozzáférést megtagadó határozat még hatályban van.
(vö. 62–63. pont)
2. A dokumentumokhoz való hozzáférés iránti kérelmet illetően, ha az adott intézmény e hozzáférést megtagadja, minden egyes esetben a rendelkezésére álló adatok alapján bizonyítania kell, hogy a dokumentumok, amelyekhez a hozzáférést kérték, ténylegesen az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló 1049/2001 rendeletben felsorolt kivételek hatálya alá tartoznak. Azonban esetleg nem lehetséges minden egyes dokumentum bizalmas jellegének indokait feltüntetni a dokumentum tartalmának hozzáférhetővé tétele és így a kivétel lényegi céljától való megfosztása nélkül.
A dokumentumhoz való hozzáférést megtagadó intézmény tehát olyan indokolást köteles adni, amelyből megérthető és ellenőrizhető egyfelől, hogy a hivatkozott kivétel ténylegesen vonatkozik‑e a kért dokumentumra, másfelől, hogy az e kivétellel kapcsolatos védelmi szükséglet valós‑e. A dokumentumokhoz való hozzáférést megtagadó határozat indokolásának legalább a dokumentumok valamennyi érintett kategóriájának tekintetében ily módon tartalmaznia kell azokat az egyedi indokokat, amelyek alapján az adott intézmény úgy ítéli meg, hogy a kért dokumentumok hozzáférhetővé tétele az 1049/2001 rendeletben előírt kivételek egyike alá tartozik.
Nem követelmény tehát az indokolással szemben, hogy a releváns tény és jogkérdések minden részletére kitérjen, amennyiben nem csupán szövege, hanem egyben kontextusa, valamint a tárgyra vonatkozó jogszabályok összessége alapján is eldönthető a kérdés, hogy az indokolás megfelel‑e az 1049/2001 rendelet követelményeinek.
(vö. 82–84., 88. pont)
3. A bizottsági dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférésre vonatkozó eljárás keretében az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló 1049/2001 rendelet 8. cikke értelmében az első kérelemre adott válasz mindössze egy első állásfoglalást jelent, amely a kérelmező számára biztosítja annak lehetőségét, hogy a Bizottság főtitkárától a kérdéses állásfoglalás felülvizsgálatát kérje.
Következésképpen csak a Bizottság főtitkárának azon intézkedése válthat ki a kérelmező érdekeit adott esetben sértő joghatást, amely jellegénél fogva határozatnak minősül, és az azt megelőző állásfoglalást teljes egészében helyettesíti, és ezért megsemmisítés iránti keresettel megtámadható. Ebből következik, hogy az első kérelemre adott válasz nem vált ki joghatást, és nem minősülhet megtámadható jogi aktusnak.
(vö. 101–102. pont)
4. Az intézmények dokumentumaihoz való lehető legszélesebb körű nyilvános hozzáférés általános elvének kijátszását elkerülendő a dokumentumokhoz való hozzáférés alóli kivételeket megszorítóan kell értelmezni és alkalmazni.
A dokumentumokhoz való hozzáférés iránti kérelmet konkrétan kell vizsgálni. Önmagában az a körülmény, hogy valamely dokumentum kivétellel védett érdeket érint, nem lehet elégséges indoka e kivétel alkalmazásának. Ilyen kivétel alkalmazása főszabály szerint csupán abban az esetben lehet indokolható, ha az intézmény előzetesen értékelte egyfelől, hogy a dokumentumhoz való hozzáférés konkrétan és ténylegesen sérti‑e a védett érdeket, másfelől az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló 1049/2001 rendelet 4. cikkének (2) és (3) bekezdése szerinti esetekben azt, hogy nem fűződik‑e az érintett dokumentum hozzáférhetővé tételéhez nyomós közérdek. Továbbá a védett érdek sérelme kockázatának ésszerűen előreláthatónak, és nem pusztán hipotetikusnak kell lennie.
Egyébiránt az intézmények dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférés joga csak a dokumentumokra vonatkozik, a tágabb értelemben vett információkra nem, és nem rója azt a kötelezettséget az intézményekre, hogy a jogalanyok valamennyi tájékoztatási kérelmének eleget tegyenek.
(vö. 123–125., 129. pont)
5. A dokumentumokhoz való hozzáférés iránti kérelemben szereplő dokumentumok tartalmának konkrét és egyenkénti értékelése tekintetében az érintett intézmény megteheti, hogy a dokumentumok bizonyos kategóriáira alkalmazandó általános vélelmekre alapítsa az álláspontját, mivel az azonos természetű dokumentumok hozzáférhetővé tételére irányuló kérelmek esetében hasonló általános megfontolások alkalmazhatók. Az állami támogatásokra vonatkozó vizsgálati eljárásokat illetően ilyen általános vélelmek keletkezhetnek az [EK 88. cikk] alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 659/1999 rendeletből, valamint a Bizottság igazgatási aktájában meglévő dokumentumokba való betekintési joggal kapcsolatos ítélkezési gyakorlatból.
Mindazonáltal az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló 1049/2001 rendelet 4. cikke (2) bekezdésének harmadik francia bekezdésében előírt kivétel értelmezése céljából, még ha a szóban forgó dokumentumok a Bizottság valamely állami támogatás ellenőrzésének keretében keletkezett igazgatási aktájába tartoznak is, nem vélelmezhető, hogy az ezen aktában szereplő valamennyi adat hozzáférhetővé tétele sértené a szóban forgó személy kereskedelmi érdekeinek védelmét. Az ilyen általános vélelem ellentétes lenne az állami támogatásokra vonatkozó határozatokkal kapcsolatos szakmai titoktartásról szóló közleménnyel, amelynek (17) preambulumbekezdése előírja, hogy a közszolgáltatás szervezésével és az arra vonatkozó költségekkel kapcsolatos információk szokásosan nem minősíthetők egyéb bizalmas információknak.
(vö. 131–132., 135–136. pont)
6. A dokumentumokhoz való hozzáférés iránti kérelem értékelésének keretében a Bizottság az EK 287. cikk értelmében köteles arra, hogy az érdekeltekkel ne közöljön olyan adatokat, amelyeket jellegüknél fogva a szolgálati titok véd, mint amilyenek például különösen a valamely állami támogatás által kedvezményezett vállalkozás belső működésére vonatkozó adatok.
Az üzleti titok fogalma olyan információkat takar, amelyeknek nemcsak a nyilvánosságra hozatala, hanem az információt nyújtó személytől eltérő jogalany részére történő továbbítása is súlyosan sértheti az előbbi érdekeit. Szükséges ugyanakkor, hogy azok az érdekek, amelyek az információ nyilvánosságra hozatala révén sérülhetnek, objektíve védendőek legyenek. Valamely információ bizalmas jellegének megítélése a nyilvánosságra hozatallal szembenálló jogos érdekeknek a közérdekkel való egyensúlyba hozását igényli, amely közérdek megköveteli, hogy a közösségi intézmények a tevékenységeiket a lehető legnyilvánosabban folytassák.
A közszolgáltatás szervezésével és az arra vonatkozó költségekkel kapcsolatos információk – amint az az állami támogatásokra vonatkozó határozatokkal kapcsolatos szakmai titoktartásról szóló közlemény (17) preambulumbekezdéséből következik – rendszerint nem minősülnek bizalmas információnak. Mindazonáltal üzleti titok hatálya alá tartozhatnak, amennyiben ezek olyan, valamely vállalkozásról szóló információk, amelyek esetleges vagy tényleges gazdasági értékkel bírnak, és amelyek hozzáférhetővé tétele vagy felhasználása más vállalkozások számára gazdasági értéket képviselhet.
(vö. 140., 143–144. pont)
7. Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló 1049/2001 rendelet értelmében mind a 4. cikk (2) bekezdésében foglalt, mind a 4. cikk (3) bekezdésében foglalt kivételek alkalmazásától el kell tekinteni, ha a szóban forgó dokumentum hozzáférhetővé tételéhez nyomós közérdek fűződik. Ebben az összefüggésben az intézmény feladata, hogy egyensúlyt teremtsen az érintett dokumentum hozzáférhetővé tételének mellőzésével védeni kívánt különleges érdek, valamint különösen az e dokumentum hozzáférhetővé tételéhez fűződő közérdek között, tekintettel azokra az előnyökre, amelyek – mint azt az 1049/2001 rendelet (2) preambulumbekezdése megállapítja – a nagyobb átláthatóságból származnak, vagyis arra, hogy a polgárok még inkább részt vehetnek a döntéshozatali eljárásban, valamint hogy biztosítva van a polgárok irányában a közigazgatás nagyobb legitimációja, hatékonysága és felelőssége a demokratikus rendszerben.
A dokumentumokhoz való hozzáférést kérelmezőnek az őt személyesen érintő dokumentumhoz való hozzáférés iránti különös érdeke azonban nem vehető figyelembe mint az 1049/2001 rendelet 4. cikke (2) bekezdésének értelmében vett nyomós közérdek.
(vö. 147–148. pont)
8. Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló 1049/2001 rendelet 4. cikkének (5) bekezdése – amely messze nem csak azokra a dokumentumokra terjed ki, amelyeknek a tagállamok a kibocsátói, vagy amelyeket ez utóbbiak állítottak ki – potenciálisan kiterjed a tagállamoktól származó valamennyi dokumentumra, azaz a kibocsátótól függetlenül az összes olyan dokumentumra, amelyet tagállam küld valamely intézménynek. Ilyen esetben kizárólag az a kritérium releváns, hogy a dokumentum honnan származik, valamint az, hogy az érintett tagállam birtokából kikerült‑e az a dokumentum, amely a birtokában volt.
A hivatkozott 4. cikk (5) bekezdésének olyan értelmezése, miszerint az a tagállam számára általános és feltétel nélküli vétójogot biztosít arra, hogy a valamely közösségi intézmény birtokában lévő bármely dokumentum hozzáférhetővé tételével szemben pusztán diszkrecionális alapon tiltakozhasson – anélkül, hogy döntését meg kellene indokolnia – egyszerűen annálfogva, hogy a dokumentum e tagállamtól származik, nem egyeztethető össze az 1049/2001 rendelet által követett célokkal.
Ugyanakkor számos körülmény szól a hivatkozott 4. cikk (5) bekezdésének olyan értelmezése mellett, miszerint az e rendelkezés által az érintett tagállamra ruházott hatáskör gyakorlását korlátozzák az e cikk (1)–(3) bekezdésében felsorolt anyagi jogi kivételek, és a tagállam e tekintetben csupán a közösségi döntésben való részvételi jogosultsággal rendelkezik. Ebben az összefüggésben a tagállam előzetes beleegyezése, amelyre ezen (5) bekezdés utal, nem diszkrecionális vétójoghoz, hanem az (1)–(3) bekezdésre alapított kivételek hiányával kapcsolatos hozzájáruláshoz hasonlít.
(vö. 188., 191–192. pont)
9. Mivel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló 1049/2001 rendelet 4. cikke (5) bekezdésének végrehajtása az intézmény és az ezen (5) bekezdésben biztosított lehetőséggel élő tagállam közös feladata, és következésképpen a köztük szükségképpen kialakuló párbeszéd eredménye, az EK 10. cikkben foglalt jóhiszemű együttműködés kötelezettségének megfelelően az intézmény és a tagállam köteles úgy eljárni és együttműködni, hogy az említett szabályok hatékonyan alkalmazhatók legyenek.
Az a tagállam, amely az 1049/2001 rendelet 4. cikkének (1)–(3) bekezdésében felsorolt kivételek esetleges alkalmazására vonatkozó párbeszédet követően tiltakozik a kérdéses dokumentum hozzáférhetővé tételével szemben, köteles megindokolni tiltakozását az említett kivételek tekintetében. Az intézmény ugyanis nem tehet eleget a tagállam által a tőle származó dokumentum hozzáférhetővé tételével szemben kinyilvánított tiltakozásnak, ha e tiltakozás minden indokolást nélkülöz, vagy ha az előadott indokolást nem az 1049/2001 rendelet 4. cikkének (1)–(3) bekezdésében felsorolt kivételekre hivatkozva fogalmazták meg. Ha az érintett tagállam az intézmény általi ez irányú kifejezett felszólítás ellenére továbbra sem ad indokolást, az intézmény – amennyiben úgy ítéli meg, hogy az említett kivételek egyike sem alkalmazható – köteles a kért dokumentumhoz való hozzáférést megadni.
Az az indokolási kötelezettség, amely – amint az a rendelet 7. és 8. cikkéből kitűnik – az intézményre hárul, magában foglalja, hogy az intézmény a határozatában nem csupán az érintett tagállamnak a kért dokumentum hozzáférhetővé tételével szembeni tiltakozására köteles utalni, hanem arra is, hogy e tagállam milyen okokra hivatkozott annak megállapítása érdekében, hogy alkalmazni kell a rendelet 4. cikkének (1)–(3) bekezdésében előírt, a hozzáférési jog alóli kivételek valamelyikét. E magyarázatok teszik ugyanis lehetővé a kérelmező számára, hogy megértse a hozzáférés vele szembeni megtagadásának eredetét és okait, a hatáskörrel rendelkező bíróság számára pedig azt, hogy a ráruházott felülvizsgálati jogkört adott esetben gyakorolja.
(vö. 193., 195–196. pont)
10. A határozat indokolásának magában a határozatban kell szerepelnie, és a Bizottság későbbi magyarázatait, különleges körülmények esetét kivéve, nem lehet figyelembe venni. Ebből következik, hogy a határozatnak önmagában elegendőnek kell lennie, és indokolása nem következhet a határozatot követően akkor előadott írásbeli vagy szóbeli magyarázatokból, amikor a kérdéses határozat már az uniós bíróság előtt kereset tárgyát képezi.
(vö. 199. pont)