—

a Porto Antico di Genova SpA képviseletében I. Vigliotti avvocato,

—

az olasz kormány képviseletében I. M. Braguglia, meghatalmazotti minőségben, segítője: M. Massella Ducci Teri avvocato dello Stato,

—

a francia kormány képviseletében G. de Bergues és J.-C. Gracia, meghatalmazotti minőségben,

—

Írország képviseletében D. O’Hagan és N. O’Hanlon, meghatalmazotti minőségben, segítőjük: A. Aston SC,

—

a holland kormány képviseletében H. G. Sevenster és P. van Ginneken, meghatalmazotti minőségben,

—

a svéd kormány képviseletében A. Kruse, meghatalmazotti minőségben,

—

az Egyesült Királyság Kormánya képviseletében C. White, meghatalmazotti minőségben, segítője: J. Stratford barrister,

—

az Európai Közösségek Bizottsága képviseletében E. Traversa és L. Flynn, meghatalmazotti minőségben, segítőjük: A. Colabianchi avvocato,

1

Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem az 1993. július 20-i 2082/93/EK tanácsi rendelettel (HL L 193., 20. o.) módosított, a 2052/88/EGK rendeletnek a különböző strukturális alapok tevékenységeinek egymás között, valamint az Európai Beruházási Bank és az egyéb meglévő pénzügyi eszközök műveleteivel történő összehangolása tekintetében történő végrehajtására vonatkozó megállapításáról szóló, 1988. december 19-i 4253/88/EGK tanácsi rendelet (HL L 374., 1. o.; a továbbiakban: 4253/88 rendelet) 21. cikke (3) bekezdése második albekezdésének értelmezésére vonatkozik.

2

E kérelmet az Agenzia delle Entrate – Ufficio di Genova 1 (genovai 1. sz. adóhivatal, a továbbiakban: Agenzia) és a Porto Antico di Genova SpA (a továbbiakban: Porto Antico) között az utóbbi által a jogi személyeket terhelő jövedelemadó és a termelési tevékenységet terhelő regionális adó címén a 2000. évben kifizetett összegek visszatérítése iránt benyújtott kérelem elutasítása tárgyában folyamatban lévő jogvitában terjesztették elő.

3

A 4253/88 rendelet „Kifizetések” címe alatt a 21. cikk (3) bekezdésének második albekezdése a következőképpen fogalmazott:

„A kifizetéseket a végső kedvezményezettek számára kell teljesíteni bármilyen levonás vagy visszatartás nélkül, ami csökkenthetné azon pénzügyi támogatás összegét, amelyre a végső kedvezményezettek jogosultak” [nem hivatalos fordítás].

4

Az 1986. december 22-i 917. sz. köztársasági elnöki rendelet 55. cikke (3) bekezdésének (az 1986. december 31-i GURI 302. számának rendes melléklete; a továbbiakban: a 917/86. sz. elnöki rendelet) az alapügyben alkalmazandó változata az alábbiak szerint rendelkezett:

„Különleges nyereségnek minősül többek között:

5

Az előzetes döntéshozatalra utaló határozatból kitűnik, hogy a jogi személyek jövedelemadója és a termelési tevékenységet terhelő regionális adó tekintetében a Porto Antico a 917/86. sz. elnöki rendelet 55. cikke (3) bekezdése b) pontjának megfelelően a 2000. évre szóló jövedelemadó-bevallásában feltüntette a közösségi strukturális alapokból és a Liguria tartománytól az 1994–1999. programozási időszak keretében kapott támogatásokat.

6

Mivel a Porto Antico úgy vélte, hogy a 2000. évi adóköteles jövedelmének kiszámítása során tévesen figyelembe vette a szóban forgó támogatásokat, 2002. április 22-én panaszt nyújtott be az Agenziához, amelyben kérte ezen, általa szerinte indokolatlanul kifizetett összegek visszatérítését. E panaszában állította, hogy a 917/86. sz. elnöki rendelet 55. cikke (3) bekezdésének b) pontja ellentétes a 4253/88 rendelet 21. cikke (3) bekezdése második albekezdésének rendelkezéseivel.

7

Az Agenzia hallgatása okán, amely a Porto Antico panaszának hallgatólagos elutasítását jelentette, az utóbbi keresetet indított a Commissione tributaria provinciale di Genova előtt, amely 2003. április 10-i ítéletében helyt adott annak, és elrendelte a társaság által indokolatlanul kifizetett összegek visszatérítését.

8

2004. március 10-én az Agenzia fellebbezést nyújtott be a Commissione tributaria regionale di Genovahoz a szóban forgó ítélet ellen. Az utóbbi a 917/86. sz. elnöki rendelet 55. cikke (3) bekezdése b) pontjának a 4253/88 rendelettel való összeegyeztethetőségét vizsgálva, úgy döntött, hogy szükséges az eljárás felfüggesztése, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdéseket terjesztette a Bíróság elé:

9

Első kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra vár választ, hogy a 4253/88 rendelet 21. cikke (3) bekezdésének második albekezdését akként kell-e értelmezni, hogy ellentétes azzal az olyan nemzeti adójogi szabályozás, mint amilyet a 917/86. sz. elnöki rendelet 55. cikke (3) bekezdésének b) pontja ír elő, amely az közösségi strukturális alapokból nyújtott támogatásokat az adóköteles jövedelem körébe sorolja.

10

Előzetesen emlékeztetni kell arra, hogy az állandó ítélkezési gyakorlat szerint a közvetlen adók ugyan a tagállamok hatáskörébe tartoznak, azonban azok a közösségi jog tiszteletben tartásával kötelesek gyakorolni e hatáskörüket (a C-80/94. sz. Wielockx-ügyben 1995. augusztus 11-én hozott ítélet [EBHT 1995., I-2493. o.] 16. pontja és a C-319/02. sz. Manninen-ügyben 2004. szeptember 7-én hozott ítélet [EBHT 2004., I-7477. o.] 19. pontja). A nemzeti szabályozás különösen nem akadályozhatja a 4253/88 rendelet által bevezetett mechanizmust (lásd ebben az értelemben a 36/80. és 71/80. sz., Irish Creamery Milk Suppliers Association és társai egyesített ügyekben 1981. március 10-én hozott ítélet [EBHT 1981., 735. o.] 15. pontját).

11

E tekintetben a szóban forgó rendelet 21. cikke (3) bekezdésének második albekezdése előírja, hogy „[a] kifizetéseket a végső kedvezményezettek számára kell teljesíteni bármilyen levonás vagy visszatartás nélkül, ami csökkenthetné azon pénzügyi támogatás összegét, amelyre a végső kedvezményezettek jogosultak” [nem hivatalos fordítás].

12

E rendelkezés megfogalmazásából egyértelműen következik, hogy az a strukturális alapok kedvezményezettjeinek nyújtott támogatásokból semmilyen levonásra nem jogosít fel. Meg kell állapítani, hogy ugyanezen megfogalmazás nem zárja ki, hogy a 917/86. sz. elnöki rendelet alapján az e támogatásokat is magukban foglaló jövedelmekre adót vessenek ki.

13

Meg kell jegyezni, hogy a Bíróság már határozott a 4253/88 rendelet 21. cikke (3) bekezdése második albekezdésének hatályáról az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalap (EMOGA) Orientációs Részlege által támogatás formájában kifizetett összegekkel kapcsolatban. Ugyanis úgy ítélte meg, hogy a levonásoknak az ebben a rendelkezésben foglalt tilalma nem értelmezhető tisztán formálisan, mint amely csak a kifizetések alkalmával ténylegesen teljesített levonásokra vonatkozik, és így a levonások tilalmának tehát szükségszerűen ki kell terjednie minden olyan költségre, amely közvetlen és elválaszthatatlan kapcsolatban áll a kifizetett összegekkel (lásd a C-84/04. sz., Bizottság kontra Portugália ügyben 2006. október 5-én hozott ítélet [EBHT 2006., I-9843. o.] 35. pontját).

14

Következésképpen annak meghatározásához, hogy a 4253/88 rendelet 21. cikke (3) bekezdésének második albekezdésével ellentétes-e az olyan szabályozás, mint amilyen az alapügyben felmerült, meg kell vizsgálni, hogy a 917/86. sz. elnöki rendeletben előírt adókivetés közvetlen és elválaszthatatlan kapcsolatban áll-e közösségi strukturális alapok által nyújtott támogatások kifizetésével.

15

A jelen ügyben, amint azt a főtanácsnok az indítványa 28. pontjában megállapította, a Porto Antico által kapott közösségi támogatások összege e társaság vagyonának részét képezi, amelyet az esetleges egyéb jövedelmekkel együtt figyelembe kell venni a jövedelemadó-alap kiszámításánál, ezen összeget tehát a Porto Antico összes egyéb jövedelméhez hasonlóan a szóban forgó elnöki rendelet által bevezetett általános adózási rendszer alá kell sorolni.

16

Márpedig meg kell állapítani, hogy a 917/86. sz. elnöki rendeletben előírt adóztatás független attól, hogy a Porto Antico számára kifizetettek-e közösségi támogatást. A szóban forgó adóztatás nem közvetlenül az e társaság által kapott pénzügyi támogatás megadóztatásának felel meg, hanem valamennyi jövedelmére megkülönböztetés nélkül alkalmazandó.

17

Következésképpen nem állítható, hogy az alapügyben felmerült és az elnöki rendeletben előírt adóztatás a 4253/88 rendelet 21. cikke (3) bekezdésének második albekezdése értelmében olyan levonásnak vagy visszatartásnak minősül, amely csökkenti a közösségi strukturális alapokból kifizetett összegeket, valamint közvetlen és elválaszthatatlan kapcsolatban áll azokkal, habár – amint arra a Porto Antico hivatkozik – pontosan meg lehet állapítani az ezen összegeket terhelő nemzeti adó összegét.

18

Ebből következik, hogy a 917/86. sz. elnöki rendeletben előírt adóztatáshoz hasonló olyan levonások vagy visszatartások, amelyek csökkentik a kedvezményezett által kapott közösségi támogatások összegét, azonban nem állnak közvetlen és elválaszthatatlan kapcsolatban az utóbbiakkal, nem akadályozzák a 4253/88 rendelet által bevezetett mechanizmus hatékony érvényesülését, tehát e rendelettel nem ellentétes az ilyen levonások vagy visszatartások végrehajtása.

19

Továbbá hozzá kell fűzni, hogy a Porto Antico állításával ellentétben a strukturális alapok kedvezményezettjei közötti, a közösségi támogatások összegének a tagállamokban való eltérő mértékű megadóztatása miatti különbségek nem olyan természetűek, hogy sértenék az egyenlő elbánás elvét, amely megköveteli, hogy az összehasonlítható helyzeteket ne kezeljék eltérően, amennyiben objektíven nem igazolható az ilyen elbánás (lásd különösen a C-189/01. sz., Jippes és társai ügyben 2001. július 12-én hozott ítélet [EBHT 2001., I-5689. o.] 129. pontját és a C-479/04. sz. Laserdisken-ügyben 2006. szeptember 12-én hozott ítélet [EBHT 2006., I-8089. o.] 68. pontját).

20

Ugyanis ahhoz, hogy így legyen, szükséges, hogy a közösségi támogatások kedvezményezettjeinek helyzete összehasonlítható legyen. Márpedig nem ez a helyzet áll fenn, mivel az utóbbiak tagállamonként eltérő társadalmi vagy gazdasági összefüggésben kapják e támogatásokat, és az adóztatható jövedelem meghatározására vonatkozó közösségi harmonizáció hiányában még fennállnak a tagállamok vonatkozó szabályozásai közti objektív eltérések, amelyek elkerülhetetlenül ilyen különbségeket alakítanak ki a kedvezményezettek tekintetében.

21

A fenti megfontolásokra tekintettel az első kérdésre azt a választ kell adni, hogy a 4253/88 rendelet 21. cikke (3) bekezdésének második albekezdését akként kell értelmezni, hogy nem ellentétes azzal az olyan nemzeti adójogi szabályozás, mint amilyet a 917/86. sz. elnöki rendelet 55. cikke (3) bekezdésének b) pontja ír elő, amely a közösségi strukturális alapokból nyújtott támogatásokat az adóköteles jövedelem körébe sorolja.

22

Az első kérdésre adott válaszra tekintettel a kérdést előterjesztő bíróság második kérdésére nem szükséges válaszolni.

23

Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.

A fenti indokok alapján a Bíróság (negyedik tanács) a következőképpen határozott:

Az 1993. július 20-i 2082/93/EK tanácsi rendelettel módosított, a 2052/88/EGK rendeletnek a különböző strukturális alapok tevékenységeinek egymás között, valamint az Európai Beruházási Bank és az egyéb meglévő pénzügyi eszközök műveleteivel történő összehangolása tekintetében történő végrehajtására vonatkozó megállapításáról szóló, 1988. december 19-i 4253/88/EGK tanácsi rendelet 21. cikke (3) bekezdésének második albekezdését akként kell értelmezni, hogy nem ellentétes azzal az olyan nemzeti adójogi szabályozás, mint amilyet az 1986. december 22-i 917/86. sz. köztársasági elnöki rendelet 55. cikke (3) bekezdésének b) pontja ír elő, amely a közösségi strukturális alapokból nyújtott támogatásokat az adóköteles jövedelem körébe sorolja.