Jogszabályok közelítése – Szerzői jog és szomszédos jogok – 2001/29 irányelv – Az információs társadalomban a szerzői és szomszédos jogok egyes vonatkozásainak összehangolása – Nyilvánossághoz közvetítés – Fogalom
(2001/29 európai parlamenti és tanácsi irányelv, 3. cikk, (1) bekezdés)
A tárgyi eszközök puszta biztosítása – így a szállodai szobákban elhelyezett televíziókészülékek – önmagában nem képez az információs társadalomban a szerzői és szomszédos jogok egyes vonatkozásainak összehangolásáról szóló 2001/29 irányelv értelmében vett nyilvánossághoz való közvetítést. Ellenben a szálloda által az e létesítmény szobáiban tartózkodó vendégek számára az ott elhelyezett televíziókészülékek segítségével történő adásjel-közvetítés – amely a mű közvetítését teszi lehetővé – függetlenül az alkalmazott jelátviteli módszertől, nyilvánossághoz közvetítésnek minősül ezen irányelv 3. cikkének (1) bekezdése értelmében.
Ugyanis, ahogyan azt az irodalmi és a művészeti művek védelméről szóló berni egyezményhez fűzött útmutató is kifejti, a szerző, műve sugárzásának engedélyezésével csak a közvetlen felhasználókat veheti figyelembe, vagyis a jelvételre alkalmas készülékek azon birtokosait, akik egyénileg vagy magánéleti, családi körben veszik az adásokat. Mivel az ilyen adások vétele szélesebb hallgatóságnak szánt, olyan független cselekmény révén, amellyel a sugárzott művet új közönséghez közvetítik, az ilyen nyilvános vétel esetén felmerül a szerző kizárólagos engedélyezési joga. Márpedig a szálloda vendégköre ilyen új közönséget alkot, amennyiben az e vendégkörnek sugárzott művek televíziókészülékeken keresztül történő terjesztése nem pusztán technikai módszere az eredeti adás vétele garantálásának vagy javításának, annak kiterjedési területén belül. Épp ellenkezőleg, a szálloda az az intézmény, amely magatartása következményeinek teljes tudatában, közvetítőként jár el vendégei irányában az oltalom alatt álló művek hozzáférhetővé tételével.
A szállodai szobák magánjellege nem zárja ki azt, hogy az adásjel nyilvánossághoz közvetítési aktusnak minősüljön.
(vö. 41–42., 47., 54. pont és a rendelkező rész 1–2. pontja)