C-39/05. P. és C-52/05. P. sz. egyesített ügyek

Svéd Királyság

és

Maurizio Turco

kontra

az Európai Unió Tanácsa

„Fellebbezés — Az intézmények dokumentumaihoz való hozzáférés — 1049/2001/EK rendelet — Jogi vélemények”

M. Poiares Maduro főtanácsnok indítványa, az ismertetés napja: 2007. november 29.   I - 4726

Bíróság ítélete (nagytanács) 2008. július 1-je   I - 4747

Az ítélet összefoglalása

1. Európai Közösségek – Intézmények – A dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés joga – 1049/2001 rendelet

   (1049/2001 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 4. cikk, (2) bekezdés, második francia bekezdés)

2. Európai Közösségek – Intézmények – A dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés joga – 1049/2001 rendelet

   (1049/2001 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 4. cikk, (2) bekezdés, második francia bekezdés)

3. Európai Közösségek – Intézmények – A dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés joga – 1049/2001 rendelet

   (1049/2001 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 4. cikk, (2) bekezdés, második francia bekezdés)

1.  Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló 1049/2001 rendelet 4. cikke (2) bekezdésének második francia bekezdésében előírt, a jogi véleményekre vonatkozó kivétel kapcsán annak az intézménynek, amelytől valamely dokumentum közzétételét kérik, meg kell győződnie arról, hogy az említett dokumentum valóban jogi véleményt érint-e, igenlő válasz esetén pedig meg kell határoznia, hogy annak melyek azok a részei, amelyek ténylegesen érintettek, vagyis az említett kivétel hatálya alá tartozhatnak.

   Önmagában ugyanis abból a körülményből, hogy valamely dokumentum a „jogi vélemény” címet viseli, nem következik, hogy e dokumentumnak automatikusan az említett 4. cikk (2) bekezdésének második francia bekezdése szerinti védelemben kell részesülnie. A megnevezés vizsgálatán kívül az intézménynek meg kell győződnie arról, hogy e dokumentum valóban véleményt érint-e.

   (vö. 37–39. pont)

2.  Mivel a jogi vélemények „védelme” fogalmának pontos terjedelmére vonatkozóan sem az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló 1049/2001 rendelet, sem pedig annak előkészítő dokumentumai nem nyújtanak tájékoztatást, a védelem fogalmát azon szabályozás általános rendszerére és céljára tekintettel kell értelmezni, amelynek az a részét képezi. Következésképpen a jogi véleményekre vonatkozó, az említett rendelet 4. cikke (2) bekezdésének második francia bekezdésében előírt kivételt úgy kell értelmezni, hogy az az intézmények ahhoz fűződő érdekének védelmére irányul, hogy adott kérdésekről jogi véleményeket kérhessenek, valamint őszinte, objektív és teljes körű véleményeket kaphassanak.

   Ahhoz, hogy a fenti érdek sérelmének kockázatára hivatkozni lehessen, e kockázatnak ésszerűen előre láthatónak, és nem pusztán feltételezésen alapulónak kell lennie.

   Ezzel kapcsolatban az annak kockázatára történő általános és elvont hivatkozás, hogy a jogalkotási folyamatra vonatkozó jogi vélemények közzététele kételyeket ébreszthet a jogalkotási aktusok törvényességével kapcsolatban, nem elegendő annak alátámasztásához, hogy fennáll a jogi vélemények védelmének az említett rendelkezés értelmében vett hátrányos befolyásolása, ennek következtében pedig nem indokolhatja e vélemények közzétételének megtagadását. Ugyanis épp az ezzel kapcsolatos átláthatóság az, amely – a különböző álláspontok nyílt megvitatását lehetővé téve – hozzájárul az intézményeknek az európai polgárok vonatkozásában fennálló nagyobb legitimitásához, valamint az európai polgárok bizalmának növeléséhez. Valójában sokkal inkább az információ és a vita hiánya az, amely kételyeket ébreszthet a polgárokban, nem csupán valamely egyedi aktus jogszerűségét illetően, hanem az egész döntéshozatali eljárás legitimitásával kapcsolatban is. Ezenkívül annak kockázata, hogy a közösségi jogalkotó által elfogadott valamely jogalkotási aktus törvényességével kapcsolatban kételyek fogalmazódhatnának meg az európai polgárok számára azon ténynél fogva, hogy a Tanács Jogi Szolgálata ezen aktusra vonatkozóan kedvezőtlen véleményt adott, a legtöbb esetben nem merülne fel, ha az említett aktus megerősített indokolást tartalmazna, bizonyítva ezáltal azokat az okokat, amelyek miatt e kedvezőtlen véleményt nem vették figyelembe.

   (vö. 41–43., 59–61. pont)

3.  Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló 1049/2001 rendelet 4. cikke (2) bekezdésének második francia bekezdésében előírt, a jogi véleményekre vonatkozó kivétel alkalmazása keretében a valamely dokumentum közzététele iránti kérelem címzettjének minősülő intézménynek – amennyiben úgy ítéli meg, hogy e közzététel hátrányosan befolyásolná a jogi vélemények védelmét – meg kell bizonyosodnia arról, hogy nem áll fenn olyan nyomós közérdek, amely az említett közzétételből eredő, az intézmény azon képessége vonatkozásában felmerülő hátrány ellenére is igazolná a közzétételt, hogy adott kérdésekről jogi véleményeket kérhessen, valamint őszinte, objektív és teljes körű véleményeket kaphasson.

   Ebben az összefüggésben az intézmény feladata, hogy egyensúlyt teremtsen az érintett dokumentum közzétételének mellőzésével védeni kívánt különleges érdek, valamint különösen az e dokumentum hozzáférhetővé tételéhez fűződő közérdek között, tekintettel azokra az előnyökre, amelyek – mint azt az említett rendelet (2) preambulumbekezdése megállapítja – a nagyobb nyitottságból származnak, vagyis hogy a polgárok még inkább részt vehetnek a döntéshozatali eljárásban, valamint biztosítva van a polgárok irányában a közigazgatás nagyobb legitimációja, hatékonysága és felelőssége a demokratikus rendszerben.

   Nyilvánvaló, hogy ezek a megfontolások rendkívüli jelentőséggel bírnak abban az esetben, ha a Tanács jogalkotói minőségében jár el, mint az az 1049/2001 rendelet (6) preambulumbekezdéséből is következik, mely szerint pontosan az ilyen esetekben szélesebb körű hozzáférést kell biztosítani a dokumentumokhoz. A nyitottság ebből a szempontból hozzájárul a demokrácia megerősítéséhez, mivel lehetővé teszi a polgárok számára mindazon információk ellenőrzését, amelyek valamely jogalkotási aktus alapjául szolgáltak. Annak lehetősége ugyanis, hogy az állampolgárok megismerjék a jogalkotási tevékenységek alapjait, a demokratikus jogaik tényleges gyakorlásának feltételét képezi.

   Következésképp az említett rendelet főszabályként kötelezővé teszi a Tanács Jogi Szolgálata által a jogalkotási folyamatra vonatkozóan összeállított vélemények közzétételét. Ez a megállapítás ugyanakkor nem képezi akadályát annak, hogy a jogi vélemények védelmére hivatkozva megtagadják az olyan egyedi jogi vélemény közzétételét, amelynek összeállítása jogalkotási folyamat keretében történt, viszont különösen érzékeny kérdésre vonatkozik, vagy a szóban forgó jogalkotási folyamaton túlmutató, különösen széles terjedelemmel bír. Ilyen esetben az érintett intézmény feladata, hogy a közzététel megtagadását részletesen megindokolja.

   (vö. 44–46., 68–69. pont)