1. Eljárás – Beavatkozás – Elfogadhatósági feltételek – Közvetlen és fennálló érdek
(A Bíróság alapokmánya, 40. cikk, második bekezdés és 53. cikk, első bekezdés)
2. Eljárás – Beavatkozás – Ideiglenes intézkedés iránti kérelem – Elfogadhatósági feltételek – Az ideiglenes intézkedés iránti eljárás kimeneteléhez fűződő érdek – A beavatkozás iránti kérelmet benyújtók gazdasági vagy jogi helyzetére gyakorolt hatások alapján történő értékelés
(A Bíróság alapokmánya, 40. cikk, második bekezdés és 53. cikk, első bekezdés)
3. Eljárás – Beavatkozás – Ideiglenes intézkedés iránti kérelem – Elfogadhatósági feltételek – Közvetlen és fennálló érdek – Az ideiglenes intézkedés iránti eljárás speciális jellegét figyelembe vevő értékelés – Tág értelmezés
(A Bíróság alapokmánya, 40. cikk, második bekezdés és 53. cikk, első bekezdés)
4. Eljárás – Beavatkozás – Érdekelt személyek – Reprezentatív egyesület, amelynek célja tagjainak védelme – A tagokat érintő elvi kérdéseket felvető ügyekben való elfogadhatóság – Feltételek – Tág értelmezés
(A Bíróság alapokmánya, 40. cikk, második bekezdés és 53. cikk, első bekezdés)
1. A Bíróság alapokmánya 40. cikkének második bekezdése értelmében – amely az említett alapokmány 53. cikkének első bekezdése értelmében az Elsőfokú Bíróság előtti eljárásban is alkalmazandó – a jogvita kimeneteléhez fűződő érdeken az ahhoz fűződő közvetlen és fennálló érdeket kell érteni, hogy a beavatkozó által támogatni kívánt fél kérelmeinek helyt adjanak. E célból a beavatkozás engedélyezéséhez meg kell vizsgálni, hogy a megtámadott jogi aktus közvetlenül érinti‑e a beavatkozót, illetve hogy megállapítható‑e a jogvita kimeneteléhez fűződő érdeke.
(vö. 32. pont)
2. Ha a beavatkozási kérelmet ideiglenes intézkedés iránti eljárás keretében nyújtják be, az ügy kimeneteléhez fűződő érdeken az ideiglenes intézkedés iránti eljárás kimeneteléhez fűződő érdeket kell érteni. Ugyanis ahogy az alapeljárás kimenetele, az ideiglenes intézkedés iránti eljárás kimenetele is sértheti harmadik felek érdekeit, illetve lehet azokra nézve kedvező. Következésképpen az ideiglenes intézkedés iránti eljárás keretében a beavatkozási kérelmet benyújtók érdekét a kért ideiglenes intézkedés engedélyezésének, illetve elutasításának a kérelmezők gazdasági vagy jogi helyzetére gyakorolt hatásai alapján kell értékelni.
(vö. 33. pont)
3. Az ideiglenes intézkedés iránti eljárás kimeneteléhez fűződő érdek közvetlen és fennálló mivoltát az ideiglenes intézkedés iránti eljárás sajátos jellegének figyelembevételével kell értékelni. Ideiglenes intézkedés iránti eljárás keretében ugyanis a beavatkozó által hivatkozott érdeket adott esetben az érdekek mérlegelésének keretében veszik figyelembe. Még az is lehetséges, hogy az érdekek mérlegelése döntőnek bizonyul, amennyiben az ideiglenes intézkedésről döntő bíró a kérelem elemzésekor úgy találja, hogy teljesülnek a fumus boni iuris és a sürgősség feltételei. Annak biztosítása végett, hogy a szóban forgó különböző érdekek értékeléséről ne döntsön előre, az eljárás kimeneteléhez fűződő érdek fogalmát az ideiglenes intézkedésről döntő bírónak tágan kell értelmeznie.
(vö. 34. pont)
4. Azon reprezentatív egyesületek számára, amelyek célja tagjaik védelme, a tagokat érintő elvi kérdéseket felvető ügyekben engedélyezhető a beavatkozás. Különösen abban az esetben engedélyezhető valamely egyesület beavatkozása valamely ügybe, ha jelentős számú, az érintett ágazatban tevékenykedő vállalkozást képvisel, ha célja tagjai érdekeinek védelme, ha az érintett ágazat működését érintő elvi kérdéseket vethet fel az ügy, és ha a meghozandó ítélet vagy végzés így jelentős mértékben érintheti a tagok érdekét.
Az egyesületek beavatkozási jogának tág értelmezése azt célozza, hogy megkönnyítse az ilyen ügyek összefüggéseinek jobb értékelését, ugyanakkor elkerüljék a nagyszámú egyéni beavatkozást, amely veszélyeztetné az eljárás hatékonyságát és megfelelő menetét.
(vö. 37–38. pont)