T-229/04. sz. ügy

Svéd Királyság

kontra

az Európai Közösségek Bizottsága

„91/414/EGK irányelv — Növényvédő szerek — Paraquat hatóanyag — Forgalombahozatali engedély — Engedélyezési eljárás — Az emberi és állati egészség védelme”

Az Elsőfokú Bíróság ítélete (kibővített második tanács), 2007. július 11.   II - 2441

Az ítélet összefoglalása

1. Mezőgazdaság – Jogszabályok közelítése – Növényvédő szerek forgalomba hozatala – 91/414 irányelv

   (3600/92 bizottsági rendelet, 7. cikk, (1) bekezdés, c) pont és 3. cikk; 91/414 tanácsi irányelv; 2003/112 bizottsági irányelv)

2. Mezőgazdaság – Jogszabályok közelítése – Növényvédő szerek forgalomba hozatala – 91/414 irányelv

   (91/414 tanácsi irányelv, 4. cikk, (1) bekezdés, b) pont, iv. alpont, 5. cikk, (1) és (4) bekezdés, valamint I. melléklet)

3. Mezőgazdaság – Jogszabályok közelítése – Növényvédő szerek forgalomba hozatala – 91/414 irányelv

   (91/414 tanácsi irányelv, 4. cikk, (1) bekezdés, b) pont, iv. és v. alpont, második francia bekezdés, valamint 5. cikk, (1) bekezdés, b) pont)

1.  A növényvédő szerek forgalomba hozataláról szóló 91/414 irányelvet a paraquatnak az irányelv I. mellékletébe történő felvétele céljából módosító 2003/112 irányelvének elfogadása során a Bizottság, amikor azt állította vizsgálati jelentésében, hogy nincs jele a paraquat neurotoxicitásának, nem teljesítette a 91/414/EGK tanácsi irányelv 8. cikkének (2) bekezdésében említett munkaprogram első szakaszának végrehajtására vonatkozó részletes szabályokat megállapító 3600/92 rendelet 7. cikkében meghatározott követelményeket a paraquat és a Parkinson-kór közötti esetleges kapcsolat vizsgálata tekintetében.

   Ugyanis a paraquat neurotoxicitására vonatkozó szakirodalomban találhatók a paraquat használata és a Parkinson-kór közötti kapcsolatra utaló jelek. Ezért, ha a referens tagállam elvégezte a Parkinson-kór és a paraquat közötti esetleges összefüggésre vonatkozó szakirodalom értékelését, ez az értékelés a paraquat neurotoxicitási vizsgálatába illeszkedik. A 3600/92 rendelet 7. cikke (1) bekezdésének c) pontja megköveteli, hogy a hatóanyagnak a referens tagállam által végzett értékelését egy, a Bizottságnak küldött jelentésnek kell lezárnia, amelyet a rendelet 7. cikkének (3) bekezdése értelmében tájékoztatás céljából meg kell küldeni az élelmiszerlánc- és állat-egészségügyi állandó bizottságnak és a többi tagállamnak.

   A jelen ügyben azonban referens tagállam – anélkül, hogy a Bizottság ezen a ponton ellentmondana – lényegében azt adja elő, hogy a referens tagállam jelentései semmilyen értékelést nem tartalmaztak a paraquat és a Parkinson-kór közötti esetleges összefüggésre vonatkozó szakirodalom tekintetében. Egyebekben a Bizottság nem bizonyította, és nem is állította, hogy ilyen értékelést megküldtek volna az állandó bizottságnak.

   (vö. 108–110. pont)

2.  Ahhoz, hogy valamely hatóanyag felvehető legyen a növényvédő szerek forgalomba hozataláról szóló 91/414 irányelv I. mellékletébe, ugyanezen irányelv 5. cikkének (1) bekezdése értelmében az adott időpontban érvényes tudományos és technikai ismeretek alapján feltételezhetőnek kell lennie, hogy a hatóanyagot tartalmazó növényvédő szer használata, amennyiben az a helyes növényvédelmi gyakorlatnak megfelelően történik, nincs ártalmas hatással az emberek vagy állatok egészségére, sem elfogadhatatlan hatással a környezetre a 91/414 irányelv 4. cikke (1) bekezdése b) pontja iv. és v. alpontjának megfelelően.

   Az említett irányelv elővigyázatosság elvével összefüggésben értelmezett 5. cikkének (1) bekezdése értelmében az emberi és az állati egészség tekintetében azok a komoly jelzések, amelyek a tudományos bizonytalanság elhárítása nélkül ésszerű kétséget ébresztenek a hatóanyag ártalmatlansága tekintetében, elvben akadályát képezik annak, hogy a hatóanyagot az irányelv I. mellékletébe felvegyék. Az elővigyázatosság elve a lehetséges kockázatok megelőzésére irányul. Ezzel szemben a pusztán feltételezett kockázatok, amelyek nem bizonyított tudományos feltételezéseken alapulnak, nem fogadhatók el.

   Másrészt a 91/414 irányelv 5. cikkének (4) bekezdése, amelynek értelmében a hatóanyagnak az I. mellékletbe történő felvétele bizonyos használati korlátoknak lehet alárendelve, lehetővé teszik olyan hatóanyagok felvételét, amelyek nem teljesítik az irányelv 5. cikke (1) bekezdésének követelményeit, bizonyos korlátozások bevezetésével, amelyek tiltják a szóban forgó hatóanyag problémás használatát.

   Mivel e rendelkezés a 91/414 irányelv 5. cikke (1) bekezdése gyengítésének tűnhet, azt az elővigyázatosság elvének figyelembevételével kell értelmezni. Ebből következően valamely hatóanyagnak az I. mellékletbe történő felvételét megelőzően minden ésszerű kétséget meghaladóan bizonyítani kell, hogy a szóban forgó hatóanyag használatának korlátozása lehetővé teszi a hatóanyagnak az 5. cikk ezen (1) bekezdésében meghatározott követelményeknek megfelelő felhasználását.

   (vö. 160–161., 169–170., 223–224., 227. pont)

3.  A növényvédő szerek forgalomba hozataláról szóló 91/414 irányelv 5. cikkének (1) bekezdése különbséget tesz egyrészt az emberi vagy állati egészség, amelynek tekintetében az ártalmas hatások egyáltalán nem megengedettek, másrészt pedig a környezet között, amelynek tekintetében csak az elfogadhatatlan hatások nem megengedettek. Ugyanígy a 91/414 irányelv 4. cikke (1) bekezdésének b) pontja is külön kezeli az emberi vagy állati egészségre gyakorolt ártalmas hatásokat [a 91/414 irányelv 4. cikke (1) bekezdése b) pontjának iv. alpontja] és a környezetre gyakorolt elfogadhatatlan hatást (a 91/414 irányelv 4. cikke (1) bekezdése b) pontjának v. alpontja). A 91/414 irányelv 4. és 5. cikkének ilyen szerkezetéből következik, hogy ha valamely hatóanyagnak a 91/414 irányelv 5. cikke (1) bekezdése b) pontja értelmében az állati egészség védelme szemszögéből való értékeléséről van szó, az e rendelkezés által a 4. cikk (1) bekezdésének b) pontjára tett utalás ez utóbbi cikknek csak kifejezetten az állatok egészségére vonatkozó rendelkezésére irányul, azaz a szóban forgó irányelv 4. cikke (1) bekezdése b) pontjának iv. alpontjára.

   Ezért, mivel a 91/414 irányelv 4. cikke (1) bekezdése b) pontjának iv. alpontja már kifejezetten foglalkozik a hatóanyagot tartalmazó szernek az állati egészségre gyakorolt hatásai kérdéseivel, az irányelv 4. cikke (1) bekezdése b) pontja v. alpontjának második francia bekezdése, amely a környezetre gyakorolt elfogadhatatlan befolyás hiányára vonatkozik, különös tekintettel a nem célzott fajokra való hatására, nem irányadó annak értékelése szempontjából, hogy valamely hatóanyag teljesíti-e az irányelv 5. cikke (1) bekezdésének b) pontjában foglalt követelményeket a nem célzott fajok tekintetében.

   (vö. 254–255. pont)