1. Eljárás — Beavatkozás — Érdekelt személyek — Jogalanyiság nélküli egység beavatkozás iránti kérelme — Feltételek
(A Bíróság alapokmánya, 40. cikk, második bekezdés és 53. cikk, első bekezdés)
2. Eljárás — Beavatkozás — Érdekelt személyek — Reprezentatív egyesület, amelynek célja tagjainak védelme — A tagokat érintő elvi kérdéseket felvető ügyekben való elfogadhatóság
(A Bíróság alapokmánya, 40. cikk, második bekezdés és 53. cikk, első bekezdés)
1. A Bíróság alapokmánya 40. cikkének második bekezdése alapján – amely ugyanezen alapokmány 53. cikkének első bekezdése értelmében az Elsőfokú Bíróságra is alkalmazandó – az Elsőfokú Bírósághoz előterjesztett jogvitákban a beavatkozás joga nemcsak a tagállamokat és a Közösség intézményeit illeti meg, hanem minden olyan egyéb személyt is, aki igazolja, hogy jogos érdeke fűződik a jogvita kimeneteléhez.
Ha a jogalanyiság nélküli egységek beavatkozása elfogadható is, azért rendelkezniük kell – legalább korlátozott mértékben – a jogalanyiságot megalapozó alapvonásokkal, különösen autonómiával és felelősséggel.
Egy nem bejegyzett, jogalanyiság nélküli egyesület, amely európai székhelyű nagy társaságok alkalmazásában álló vállalati jogászokat tömörít, amelyet az alapítók egyszerű informális döntése hozott létre, és amelynek nincs alapszabálya, továbbá nem más, mint információ- és tapasztalatcserére, valamint a tagjait érdeklő kérdések megvitatására alkalmas fórum, nem rendelkezik a jogalanyiságot megalapozó minimális alapvonásokkal.
(vö. 16–19. pont)
2. A Bíróság alapokmánya 40. cikkének második bekezdése alapján – amely ugyanezen alapokmány 53. cikkének első bekezdése értelmében az Elsőfokú Bíróságra is alkalmazandó – az olyan reprezentatív egyesületek beavatkozása megengedett, amelyeknek célja az, hogy tagjaikat megvédjék a tagokat érintő elvi kérdéseket felvető ügyekben. Különösen akkor lehet megengedni egy egyesület beavatkozását, ha az az érintett ágazatban jelentős számú aktív szereplőt képvisel, céljai magukban foglalják a tagok érdekképviseletét, az ügy felvethet az érintett ágazat működését érintő elvi kérdéseket, és így a tagok érdekeit nagymértékben érintheti az abban az ügyben hozott ítélet, amelybe az egyesület beavatkozna.
Olyan egyesületet, amelynek mindössze 25 tagja van, nem lehet a társasági jogászokéhoz hasonló ágazatban aktív szakemberek elég jelentős képviselőjének tekinteni. Alapszabály hiányában továbbá lehetetlen ellenőrizni, hogy célja valóban a tagjai érdekvédelmének biztosítása‑e.
Egy egyesület olyan tagjainak, akiket az Elsőfokú Bíróság előtt folyamatban lévő ügyben megsemmisíteni kért egyedi aktus nem érint közvetlenül, minthogy ez az aktus nem vonatkozik közvetlenül az általuk képviselt társaságokra, nincs közvetlen és aktuális érdekük a megtámadott aktus sorsával kapcsolatban, csupán a felhozott jogalapokkal kapcsolatos egyszerű érdekkel rendelkeznek.
(vö. 21–23. pont)