Keywords
Summary

Keywords

1. Közösségi védjegy – A közösségi védjegy meghatározása és megszerzése – Viszonylagos kizáró okok – Azonos vagy hasonló termékek, illetve szolgáltatások vonatkozásában lajstromozott azonos vagy hasonló korábbi védjegy jogosultja általi felszólalás – A korábbi védjeggyel való összetéveszthetőség – A „Galáxia” szóelemet magában foglaló ábrás védjegy és a „GALA” szóvédjegyek

(40/94 tanácsi rendelet, 8. cikk, (1) bekezdés, b) pont)

2. Közösségi védjegy – Eljárási rendelkezések – A tények hivatalból történő vizsgálata – Felszólalási eljárás – A felhozott jogalapokra korlátozódó vizsgálat – A feleknek a tények és az azokat alátámasztó bizonyítékok előterjesztésére vonatkozó kötelezettsége

(40/94 tanácsi rendelet, 74. cikk, (1) bekezdés)

3. Közösségi védjegy – A közösségi védjegy meghatározása és megszerzése – Viszonylagos kizáró okok – Azonos vagy hasonló termékek, illetve szolgáltatások vonatkozásában lajstromozott azonos vagy hasonló korábbi védjegy jogosultja általi felszólalás – A korábbi védjeggyel való összetévesztés veszélye – Gondolati képzettársítás (asszociáció) veszélye – Kizárólag az összetéveszthetőség terjedelmének meghatározására szolgáló fogalom

(40/94 tanácsi rendelet, 8. cikk, (1) bekezdés, b) pont)

Summary

1. Az átlagfogyasztó részéről nem áll fenn az összetévesztés veszélye a „Galáxia” szóelemet tartalmazó ábrás megjelölés – amely közösségi védjegyként történő lajstromozását a Nizzai Megállapodás szerinti 30. osztályba tartozó „kávé” készítmény vonatkozásában kérték – és a GALA nemzeti és nemzetközi szóvédjegyek között, amelyek Görögországban, az Egyesült Királyságban, a Benelux államokban, Franciaországban, Olaszországban, Ausztriában és Portugáliában az ugyanazon áruosztályba tartozó „kávé és tea” vagy a „tea” készítmények tekintetében korábban lajstromozásra kerültek, vagy hatállyal bírtak.

Ugyanis, bár igaz, hogy a védjegybejelentési kérelemben szereplő termék és a korábbi védjegyek által jelölt termékek azonosak vagy hasonlók, az ütköző védjegyek vizuális, hangzásbeli és fogalmi szempontból nem hasonlóak, minek következtében a 40/94 rendelet 8. cikke (1) bekezdésének b) pontjában szereplő összetéveszthetőség kizárható.

(vö. 22., 28., 37. pont)

2. A közösségi védjegyről szóló 40/94 rendelet 74. cikke (1) bekezdésének vége alapján a lajstromozás viszonylagos kizáró okaival összefüggő eljárásban a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) a vizsgálat során kötve van a felek által felhozott jogalapokhoz és a kérelem szerinti igényekhez. Ebből a rendelkezésből következik, hogy a felekre hárul az a kötelezettség is, hogy e jogalapok alátámasztására tényeket és bizonyítékokat terjesszenek elő. Amikor a felszólaló fél védjegye jó hírnevére kíván támaszkodni, köteles tényeket és szükség esetén bizonyítékokat szolgáltatni, ami lehetővé teszi az OHIM számára, hogy ellenőrizze az ilyen állítás valódiságát. Ennélfogva adott esetben, ha a felperes azt kívánja elérni, hogy figyelembe vegyék a korábbi védjegyeinek lehetséges hírnevét, nem szorítkozhat pusztán a hírnév létezésének állítására.

(vö. 32. pont)

3. A közösségi védjegyről szóló 40/94 rendelet 8. cikke (1) bekezdésének b) pontja – amely a két védjegy közötti összetévesztés veszélyének fennállása miatti kizáró okról rendelkezik – csak akkor alkalmazható, ha a védjegyek és a jelölt termékek vagy szolgáltatások azonossága vagy hasonlósága miatt, „azt azon a területen, ahol a korábbi védjegy oltalom alatt áll, a fogyasztók összetéveszthetik; az összetéveszthetőség magában foglalja azt az esetet is, amikor a fogyasztók a megjelölést gondolati képzettársítás (asszociáció) útján kapcsolhatják a korábbi védjegyhez”. Ebből a szövegezésből következik, hogy a gondolati képzettársítás (asszociáció) nem alternatívája az összetéveszthetőségnek, hanem arra szolgál, hogy pontosabban körülírja annak kiterjedését. Tehát már e rendelkezés megfogalmazása kizárja, hogy a rendelkezést alkalmazni lehessen, ha a fogyasztók körében nem áll fenn az összetévesztés veszélye. Az összetévesztés veszélye a fent említett rendelkezés értelmében csak akkor áll fenn, ha megállapítást nyer, hogy a fogyasztó azt gondolhatná, hogy az ütköző védjegyekkel ellátott termékek ugyanattól a vállalkozástól vagy gazdaságilag kapcsolt vállalkozásoktól származnak.

(vö. 36. pont)