C‑171/03. sz. ügy

Maatschap Toeters és M. C. Verberk

kontra

Productschap Vee en Vlees

(a College van Beroep voor het bedrijfsleven [Hollandia] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem)

„Marhahús – A borjak korai forgalomba hozatalára vonatkozó támogatás – A támogatási kérelem benyújtásának határideje – A határidő-számítás módjai – A 3886/92/EGK rendelet érvényessége”

Az ítélet összefoglalása

1. Közösségi jog – Határidő, időpont és időtartam – Hetekben kifejezett határidő – Lejárat – A dies ad quem meghatározása az esemény napjának figyelembevételével

(1182/71 tanácsi rendelet, 3. cikk, (1) bekezdés, második albekezdés és (2) bekezdés, c) pont)

2. Mezőgazdaság – Közös piacszervezés – Marhahús – A borjak korai forgalomba hozatalára vonatkozó támogatás – A támogatási kérelem benyújtásának határideje – Kiszámítás

(1182/71 tanácsi rendelet, 3. cikk, (2) bekezdés, c) pont; 3886/92 bizottsági rendelet, 50a. cikk)

3. Mezőgazdaság – Közös piacszervezés – Marhahús – A borjak korai forgalomba hozatalára vonatkozó támogatás – A támogatási kérelem benyújtási idejének meghatározása – A nemzeti szabályok alkalmazhatatlansága – A közösségi jog egységes alkalmazása

(3886/92 bizottsági rendelet, 50a. cikk)

4. Mezőgazdaság – Közös piacszervezés – Marhahús – A borjak korai forgalomba hozatalára vonatkozó támogatás – A támogatási kérelem benyújtása – Feltétel – Az említett kérelem megérkezése az illetékes hatósághoz a határidő lejárta előtt

(3886/92 bizottsági rendelet, 50a. cikk)

5. Mezőgazdaság – Közös piacszervezés – Marhahús – A borjak korai forgalomba hozatalára vonatkozó támogatás – A kérelem benyújtási határidejének túllépése esetén teljes kizárás a támogatásból – Az arányosság elvének megsértése – Hiány

(3886/92 bizottsági rendelet, 50a. cikk)

1. Az időtartamokra, időpontokra és határidőkre vonatkozó szabályok meghatározásáról szóló 1182/71 rendelet 3. cikke (2) bekezdésének c) pontja szerint a hetekben kifejezett határidő annak a napnak az utolsó órája végeztével jár le, amelyik az utolsó héten a hétnek ugyanolyan nevű vagy ugyanolyan számú napjára esik, mint a kezdőnap,. Ezt a rendelkezést, amely lehetővé teszi a dies ad quem vagyis annak a napnak a meghatározását, amikor a határidő lejár, ugyanezen rendelet 3. cikke (1) bekezdésének második albekezdésével együtt kell értelmezni, amely szerint a kezdőnap az a nap, amely alatt az esemény bekövetkezett. Másként kifejezve, ha egy egyhetes határidő kezdetét egy hétfőn bekövetkezett esemény jelenti, a határidő a következő hétfőn jár le, amely így a dies ad quem. Mivel ez a szabály elegendő arra, hogy a határidő számítási módját és a törvényben meghatározott időtartam lejártának napját meghatározzuk, nem szükséges megpróbálni meghatározni, hogy a határidő mely nappal kezdődött és hány napig tartott.

(vö. 33., 36. pont)

2. Az időtartamokra, időpontokra és határidőkre vonatkozó szabályok meghatározásáról szóló 1182/71 rendelet 3. cikke (2) bekezdésének c) pontját úgy kell értelmezni, hogy a hetekben kifejezett olyan határidő, mint amilyen a 2311/96 rendelettel módosított, a marha- és borjúhús piacának közös szervezéséről szóló 805/68 rendeletben előírt jövedelemtámogatási rendszerek alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról, valamint az 1244/82 és a 714/89 rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 3886/92 rendelet 50a. cikkében foglalt határidő, az utolsó hétnek a vágás napjával megegyező nevű napja utolsó órájának elteltével jár le.

(vö. 38. pont és a rendelkező rész 1. pontja)

3. A 2311/96 rendelettel módosított, a marha- és borjúhús piacának közös szervezéséről szóló 805/68 rendeletben előírt jövedelemtámogatási rendszerek alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról, valamint az 1244/82 és a 714/89 rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 3886/92 rendelet 50a. cikkének alkalmazásakor a tagállam nem határozhatja meg a támogatási kérelem benyújtásának időpontját a belső jogrendjében a hasonló kérelmekre vonatkozó nemzeti határidőkre alkalmazandó nemzeti eljárási rendelkezések szerint. Az említett 50a. cikk ugyanis olyan pontos szabályt tartalmaz, amelyet a Közösségen belül egységesen kell alkalmazni, oly módon, hogy az megőrizze a gazdasági szereplők közötti egyenlőséget.

(vö. 40‑41. pont és a rendelkező rész 1. pontja)

4. A 2311/96 rendelettel módosított, a marha- és borjúhús piacának közös szervezéséről szóló 805/68 rendeletben előírt jövedelemtámogatási rendszerek alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról, valamint az 1244/82 és a 714/89 rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 3886/92 rendelet 50a. cikkét úgy kell értelmezni, hogy a támogatási kérelem csak akkor tekinthető határidőben „benyújtott”-nak, ha az illetékes szervhez a határidő lejárta előtt megérkezik. Az a tény ugyanis, hogy az illetékes hatóság képes volt bizonyos adatokról a Bizottságnak tájékoztatást adni, nem érinti a határidő számítását, amelyet a Közösség egészében egységesen kell alkalmazni, különösen a gazdasági szereplők közötti egyenlő bánásmód megőrzése érdekében.

(vö. 44‑45. pont és a rendelkező rész 1. pontja)

5. Egyrészről a BSE krízis okozta marha- és borjúhúspiacon jelentkező többlet csökkentését, másrészről a termelő számára az árak fenntartását célzó konjunkturális intézkedéseknek minősülő támogatások nyújtása feltételei tiszteletben tartásának rendszerével és ellenőrzésével elérni kívánt célra figyelemmel nem tűnik úgy, hogy a jogalkotó a 2311/96 rendelettel módosított, a marha- és borjúhús piacának közös szervezéséről szóló 805/68 rendeletben előírt jövedelemtámogatási rendszerek alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról, valamint az 1244/82 és a 714/89 rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 3886/92 rendelet 50a. cikk (1) bekezdésének elfogadásával nyilvánvalóan megsértette volna az arányosság elvét, amennyiben e cikk a kérelmezőt teljesen kizárja a vágási támogatásból kérelme beadási határidejének túllépése esetén, függetlenül e határidőtúllépés természetétől és jelentőségétől.

(vö. 53., 55‑56. pont és a rendelkező rész 2. pontja)

A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (első tanács)

2004. november 11.(*)

A C‑171/03. sz. ügyben,

az EK 234. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet a College van Beroep voor het bedrijfsleven (Hollandia) a Bírósághoz 2003. április 14-én érkezett 2003. április 13-i határozatával terjesztett elő az előtte

a Maatschap Toeters,

az M. C. Verberk, a kereskedelemben használt neve: Verberk-Voeten

és

a Productschap Vee en Vlees

között folyamatban lévő eljárásban,

A BÍRÓSÁG (első tanács),

tagjai: P. Jann tanácselnök, A. Rosas (előadó) és R. Silva de Lapuerta bírák,

főtanácsnok: M. Poiares Maduro,

hivatalvezető: R. Grass,

figyelembe véve a következők által előterjesztett észrevételeket:

– a Maatschap Toeters és az M. C. Verberk, a kereskedelemben használt neve: Verberk-Voeten, képviseletében J. Hulshuizen advocaat,

– a Productschap Vee en Vlees képviseletében C. M. den Hoed, meghatalmazotti minőségben,

– a holland kormány képviseletében H. G. Sevenster, meghatalmazotti minőségben,

– az Európai Közösségek Bizottsága képviseletében T. van Rijn, meghatalmazotti minőségben,

a főtanácsnok indítványának a 2004. június 8-i tárgyaláson történt meghallgatását követően,

meghozta a következő

Ítéletet

1 Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem az időtartamokra, időpontokra és határidőkre vonatkozó szabályok meghatározásáról szóló, 1971. június 3-i 1182/71/EGK, Euratom tanácsi rendelet (HL L 124., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 1. fejezet, 1. kötet, 51. o.) értelmezésére, valamint az 1996. december 2-i 2311/96/EK bizottsági rendelettel (HL L 313., 9. o.) módosított, a marha- és borjúhús piacának közös szervezéséről szóló 805/68/EGK tanácsi rendeletben előírt jövedelemtámogatási rendszerek alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról, valamint az 1244/82/EGK és a 714/89/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 1992. december 23-i 3886/92/EGK bizottsági rendelet (HL L 391., 20. o.) értelmezésére és érvényességére vonatkozik.

2 Ez a kérelem a Maatschap Toeters (továbbiakban: Toeters), az M. C. Verberk, a kereskedelemben használt neve: Verberk-Voeten (továbbiakban: Verberk) és a Productschap Vee en Vlees (továbbiakban: Productschap) között ez utóbbi azon határozatával kapcsolatos jogvitában merült fel, melyben elutasította a Toeters és Verberk által benyújtott, a borjak korai forgalomba hozatalára vonatkozó támogatás megszerzésére irányuló kérelmet.

Az alkalmazandó szabályozás

A közösségi szabályozás

3 Az 1182/71 rendelet egységes, általános szabályokat tartalmaz az Európai Unió Tanácsának és az Európai Közösségek Bizottságának jogi aktusaiban rögzített időtartamokra, időpontokra és határidőkre.

4 Az 1182/71 rendelet 1. cikke úgy rendelkezik, hogy:

„Egyéb rendelkezés hiányában ez a rendelet a Tanács és a Bizottság azon jogi aktusaira vonatkozik, amelyeket az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó szerződés vagy az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés alapján fogadtak vagy fogadnak el.”

5 A 1182/71 rendelet 3. cikkének (1) és (2) bekezdése az alábbiak szerint fogalmaz:

„(1) […]

Amennyiben egy napokban, hetekben, hónapokban vagy években kifejezett időtartamot [helyesen: határidőt] attól a pillanattól kell számítani, amikor esemény bekövetkezik vagy cselekvés végbemegy, úgy kell tekinteni, hogy az a nap, hét, hónap vagy év, amely alatt az esemény bekövetkezik vagy cselekvés végbemegy a kérdéses időtartamba [helyesen: határidőbe] nem tartozik [helyesen: számít] bele.

(2) Az (1) és a (4) bekezdés rendelkezéseitől függően:

[…]

c) a hetekben, hónapokban vagy években kifejezett időtartam az időtartam első napja első órájának megkezdődésével veszi kezdetét és annak a napnak az utolsó órájának a végeztével fejeződik be, amelyik az utolsó héten, hónapban vagy évben a hétnek ugyanarra a napjára vagy ugyanarra a naptári napra esik, mint az a nap, amellyel az időszak megkezdődött [helyesen: a hetekben, hónapokban vagy években kifejezett határidő a határidő első napja első órájának megkezdődésével veszi kezdetét és annak a napnak az utolsó órája végeztével jár le, amelyik az utolsó héten, hónapban vagy évben a hétnek ugyanolyan nevű vagy ugyanolyan számú napjára esik, mint a kezdőnap]. […]”

6 Az 1996. november 18-i 2222/96/EK tanácsi rendelettel (HL L 296., 50. o.) módosított, a marha- és borjúhús piacának közös szervezéséről szóló, 1968. június 27-i 805/68/EGK tanácsi rendelet (HL L 148., 24. o., a továbbiakban: 805/68 rendelet) lehetőséget nyújt a tagállamoknak olyan támogatásokat létrehozó szabályozások elfogadására, amelyek alkalmasak arra, hogy a szarvasmarhák szivacsos agyvelőbántalma (BSE) okozta zavarokat követően helyreállítsák a marha- és borjúhús piacának egyensúlyát, megőrizve egyúttal a marha- és borjúhús piac támogatási rendszerét.

7 A 805/68 rendelet 4i. cikke (2), (5) és (6) bekezdése az alábbiak szerint rendelkezik:

„(2) A tagállamok 1998. november 30-ig folyósíthatják a borjak korai forgalomba hozatalára vonatkozó támogatást. Ez a támogatás a tagállamban valamennyi olyan borjú levágásakor jár:

– amelynek a hasított testsúlya egyenlő vagy kisebb az érintett tagállamban levágott borjak 15%-kal csökkentett átlagos hasított testsúlyánál. A tagállamonkénti átlagos hasított testsúlya megegyezik az Eurostat 1995. évre vonatkozó statisztikai adataival vagy a Bizottság által elfogadott egyéb, erre az évre vonatkozóan közzétett hivatalos statisztikai adatokkal,

– amelyet közvetlenül a vágás előtt meghatározott ideig a vágást végző tagállamban tartottak.

[…]

(5) A 27. cikkben megállapított eljárással összhangban a Bizottság:

[…]

– rögzíti a borjak korai forgalomba hozatalára vonatkozó támogatás összegét oly módon, hogy az a piac szükségletei szerint biztosítsa a megfelelő számú borjú levágását;

– a tagállam kérelmére engedélyezheti a tagállam régiójában a borjak korai forgalomba hozatalára vonatkozó támogatás eltérő alkalmazását, feltéve, hogy az állatokat közvetlenül a vágás előtt meghatározott ideig a vágást végző régióban tartották;

– felfüggesztheti a jelen cikkben említett egyik és/vagy másik támogatás folyósítását.

(6) A Bizottság hat hónappal a hatálybalépésüket követően megvizsgálja, hogy a jelen cikkben meghatározott szabályok megfelelő eredményre vezettek-e.

Ellenkező esetben a Bizottság megfelelő javaslatot nyújt be a Tanácshoz, amely erről, figyelembe véve a tagállamok elfogadás érdekében tett erőfeszítéseinek megoszlását és a kereskedelem eshetőleges torzulásait, minősített többséggel dönt.[nem hivatalos fordítás]”

8 A 3886/92 rendelet állapítja meg a 805/68 tanácsi rendeletben előírt jövedelemtámogatási rendszerek alkalmazására vonatkozó részletes szabályokat.

9 A 2311/96 rendelettel módosított 50. cikkének (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy:

„A támogatás folyósításának feltételei:

(1) A tagállam kizárólag azokra az állatokra biztosíthatja a vágóborjak korai forgalomba hozatalára vonatkozó támogatást (továbbiakban: támogatás), amelyeket a területén vágtak le, és amelyek hasított testsúlya azonos vagy kisebb a IV. mellékletben megjelölt súlynál.

A vágást olyan vágóhídon kell végrehajtani, amely az 50a. és 50b. cikkekben megállapított részletes szabályoknak megfelelően kötelezettséget vállalt arra, hogy közreműködik az illetékes hatóságokkal a támogatási rendszer megfelelő végrehajtásában. [nem hivatalos fordítás]”

10 A 3886/92 rendelet 2311/96 rendelettel kiegészített 50a. cikke úgy rendelkezik, hogy:

„Támogatási kérelem

(1) Minden támogatási kérelmet az érintett tagállam illetékes hatóságához legkésőbb a vágás napját követő három héten belül kell benyújtani.

Egy kérelem több állatra is vonatkozhat, feltéve, hogy a (2) bekezdéssel összhangban a szükséges információk valamennyi állatról szerepelnek benne.

(2) Valamennyi kérelem tartalmazza az összes állatra vonatkozó azon szükséges részletes adatokat, amelyek az illetékes hatóságok számára a támogatásra való jogosultság megállapítását lehetővé teszik.

[…] [nem hivatalos fordítás]”

11 A 3886/92 rendelet 2311/96 rendelettel módosított 52. cikke elrendeli, hogy:

„Értesítések

A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot:

[…]

c) a borjak korai forgalomba hozatalára vonatkozó támogatás tekintetében:

i) a tagállamok értesítik a Bizottságot a támogatási rendszer végrehajtása érdekében tett intézkedésekről;

ii) legkésőbb 1996. december 2-ig a tagállamok értesítik a Bizottságot a borjak hasított testére 1995-ben alkalmazott, a Bizottság Statisztikai Hivatalához eljutatott termelési nyilvántartásokban szereplő előírásokról;

iii) a tagállamok minden szerdán értesítik a Bizottságot:

– azon állatok számáról, amelyekre az előző héten és a rendszer végrehajtásának kezdetétől a támogatást kérték;

– a rendszer végrehajtásának kezdetétől a támogatásban részesült állatok számáról;

– az 1996. december 1-jétől hetenként levágott összes borjú számáról;

iv) a tagállamok negyedévenként értesítik a Bizottságot a 10 kilogrammos csoportokra bontott azon borjak hasított testsúlyáról:

– amelyekre a támogatási kérelmet elfogadták,

– az egyéb borjakról. [nem hivatalos fordítás]”

A nemzeti szabályozás

12 A 3886/92 rendelet 50. cikkében említett támogatási kérelemre vonatkozó szabályokat a Productschap hatóság által 1996. december 11-én elfogadott Verordening kalverslachtpremie (rendelet a borjak vágási támogatásáról) állapítja meg (PBO-blad 1997., 25. sz.). E rendelet 2. és 3. cikke úgy rendelkezik, hogy:

„2. cikk

(1) A borjú tulajdonosának kérelmére a Bizottság rendeletében megállapított feltételekkel összhangban és a jelen rendeletben, illetve annak alapján lefektetett feltételek szerint támogatás nyújtható minden olyan borjúra, amelyet:

– 1996. december 1-jén vagy ezt követően vágtak le […]

[…]

3. cikk

(1) A kérelmet a Productschaphoz kell benyújtani az általa biztosított, megfelelően és tisztességesen kitöltött formanyomtatványon.

(2) Kizárólag azokat a kérelmeket lehet figyelembe venni, amelyek tartalmazzák az érintett borjú támogatásra való jogosultságát igazoló összes iratot, és amely a vágás időpontjától számított három héten belül a Productschaphoz megérkezik.

[…]”

13 Az 1992. június 4-i wet houdende algemene regels van bestuursrecht (Algemene wet bestuursrecht, a közigazgatási jog törvénykönyve) (Stbl. 1998., 1. o.) 6:9. cikke az alábbiak szerint fogalmaz:

„(1) A panaszt vagy a keresetlevelet akkor nyújtják be határidőn belül, ha azt a címzett e határidő lejárta előtt megkapja.

(2) Postai úton történő továbbítás esetén a panaszt vagy a keresetlevelet akkor nyújtják be határidőn belül, ha azt e határidő lejárta előtt a postahivatalban feladják, feltéve, hogy a címzettje a határidő lejártát követő egy héten belül megkapja.”

Az alapügy tényállása és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

A Toeters-ügy

14 A Toeters egy 1998. április 3-i formanyomtatványon a Productschaptól 209 borjú vágási támogatását kérte, amelyeket 1998. március 12-én, 13-án és 16-án vágott le. Ezt a formanyomtatványt 1998. április 7-én adták postára és 1998. április 8-án érkezett a Produktschaphoz.

15 A Productschap 1998. május 26-i levelével azzal az indokkal utasította el teljes egészében a Toeters kérelmét, hogy e formanyomtatványt nem az állatok levágását követő három héten belül nyújtották be a szervezeti egységeihez. A Productschap szerint a kérelmek benyújtásának határideje 1998. április 3-án, 6-án és 7-én járt le.

16 A Productschap 1999. január 21-i határozatával, mint nem megalapozottat, elutasította a Toeters panaszát, melyet az a támogatási kérelmét elutasító határozat ellen nyújtott be.

17 Ezen elutasító határozat ellen a Toeters 1999. február 8-án keresetet indított a kérdést előterjesztő bíróságnál.

18 A Toeters úgy érvelt, hogy a mintegy 11 300 euró összegű támogatási kérelmének teljes elutasítása aránytalan a kérelem benyújtására megállapított határidő kisebb túllépéséhez képest.

A Verberk-ügy

19 A Verberk három, 1998. február 18-i formanyomtatványon a Productschaptól 68, 49 és 102 borjú vágási támogatását kérte, amelyeket 1998. január 28-án, 27-én és 27-én vágott le. Mint ahogy azt a postai bélyegző is mutatja, e formanyomtatványokat 1998. február 19-én adták fel. Ezek 1998. február 20-án érkeztek a Productschap szervezeti egységeihez.

20 A Productschap 1998. február 24-i levelével azzal az indokkal utasította el e három kérelmet, hogy a formanyomtatványokat nem a vágást követő három héten belül nyújtották be. A Productschap szerint a kérelmek benyújtásának határidői 1998. február 19-én, 18-án és 18-án jártak le.

21 A Productschap 1999. április 15-i határozatával, mint nem megalapozottat, elutasította a Verberk panaszát, melyet az a támogatási kérelmét elutasító határozat ellen nyújtott be.

22 Ezen 1999. április 15-i határozat ellen a Verberk 1999. május 27-én keresetet indított a kérdést előterjesztő bíróságnál.

23 A Verberk úgy érvelt, hogy az egyik általa benyújtott, az 1998. január 28-án levágott 68 borjúra vonatkozó kérelmet valójában határidőn belül nyújtotta be, mivel azt a rendeletben előírt három hetes határidőn belül adta fel a postahivatalban.

24 A Verberk úgy érvelt továbbá, hogy a támogatási kérelmének kisebb határidőtúllépés miatti teljes elutasítása összeegyeztethetetlen az arányosság elvével.

25 A College van Beroep voor het bedrijfsleven előtt fenntartotta, hogy a Tanács az egyes közösségi támogatási programok integrált igazgatási és ellenőrzési rendszerének létrehozásáról szóló, 1992. november 27-i 3508/92/EGK tanácsi rendeletben (HL L 355., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 3. fejezet, 13. kötet, 223. o.) úgy rendelkezett, hogy ez a rendszer a 805/68/EGK rendelet 4. cikke a)–h) pontjában a marhahústermelők számára megállapított támogatási intézkedésekre is alkalmazandó. Az egyes közösségi támogatási rendszerekre vonatkozó integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 1992. december 23-i 3887/92/EGK bizottsági rendelet (HL L 391., 36. o.) 8. cikke szerint a vis maior esetét kivéve, a kérelmek minden késedelmes benyújtása esetén az igényelt támogatás összegét a késedelmes napok számával arányosan csökkenteni kell. Egy ilyen szabály összhangban van az arányosság elvével. Ugyanakkor a 805/68 rendelet 4i. cikkén alapuló, a jogvita tárgyát képező borjak vágási támogatására ez a szabályozás nem vonatkozik.

26 A College van Beroep voor het bedrijfslevennek az 1182/71 rendelet 3. cikke (2) bekezdése c) pontjának értelmezésével kapcsolatban kérdése merült fel. Utalva a vágást követő három héten belül benyújtandó támogatási kérelem példájára, e rendelet 3. cikkének (1) bekezdése szerint ugyanis a határidő a vágás napján kezdődik, anélkül hogy figyelembe kellene venni az e napból hátralévő időt. Ezzel szemben ha az említett rendelet 3. cikkének (2) bekezdését kellene alkalmazni, a határidőt a vágást követő naptól kellene számítani, és az az utolsó hét azon napjának utolsó órájában járna le, amelynek az elnevezése megegyezik a vágást követő napéval. Ez utóbbi esetben a határidő mindig az ezekben a hetekben értendő napokénál eggyel több napra is vonatkozna.

27 Az előzetes döntéshozatalra utaló határozatában a College van Beroep voor het bedrijfsleven egyébként azt is megállapítja, hogy amennyiben a nemzeti eljárási szabályokat, azaz a közigazgatási jog törvénykönyvének 6:9. cikkét alkalmazzuk valamely kérelem benyújtási idejének meghatározására, az alapeljárásbeli kérelmeket a 3886/92 rendelet 50a. cikkének megfelelően benyújtottnak kell tekinteni. Azt a határidő vége előtt adták ugyanis postára, és a címzett egy héttel a határidő lejárta előtt kapta meg azokat.

28 A kérdést előterjesztő bíróság szerint nem tűnik úgy, hogy annak megállapítása, hogy ezeket a kérelmeket időben nyújtották be, veszélyeztetné azt a tényleges ellenőrzést, amelynek érdekében a Bizottság e határidőt rögzítette, és megsértené azokat az ellenőrzési intézkedéseket, amelyeket az e célból a 3886/92 rendelet 50b. cikkében hozott, illetve megzavarná e rendszer megfelelő működését.

29 Ezen körülményekre figyelemmel, a College van Beroep voor het bedrijfsleven a következő kérdéseket terjesztette előzetes döntéshozatalra a Bíróság elé:

„1) a) Az 1182/71/EGK, Euratom tanácsi rendelet 3. cikke (2) bekezdésének […] c) pontját úgy kell-e értelmezni, hogy a hetekben kifejezett olyan határidő, amilyen a 3886/92 rendelet 50a. cikkében foglalt határidő, az utolsó hétnek a vágás napjával megegyező nevű napja utolsó órájának elteltével jár le?

b) A 3886/92 rendelet 50a. cikkének alkalmazásakor a tagállam meghatározhatja-e a támogatási kérelem benyújtásának időpontját a belső jogrendjében a hasonló kérelmekre vonatkozó nemzeti határidőkre alkalmazandó nemzet eljárási rendelkezések szerint?

c) Ellenkező esetben a 3886/92/EGK rendelet 50a. cikkét úgy kell-e értelmezni, hogy a támogatási kérelem csak akkor tekinthető határidőben „benyújtott”-nak, ha bizonyítható, hogy a háromhetes határidő lejárta előtt postára adták, és az illetékes szervhez a határidő lejárta után úgy érkezett meg, hogy ez utóbbi a vonatkozó körülményekről a Bizottságot még ugyanazon a napon tájékoztathatta, mintha a támogatási kérelem a határidő lejárta előtt érkezett volna meg?

2) A 3886/92 rendelet 50a. cikkének (1) bekezdése érvényes-e annyiban, amennyiben az a kérelmezőt teljesen kizárja a támogatásból kérelme beadási határidejének túllépése esetén, függetlenül e határidőtúllépés természetétől és jelentőségétől?”

A kérdésekről

Az első kérdés a) pontjáról

30 Az első kérdés a) pontjában a kérdést előterjesztő bíróság azt kérdezi, hogy az 1182/71 rendelet 3. cikke (2) bekezdésének c) pontját úgy kell-e értelmezni, hogy a hetekben kifejezett olyan határidő, amilyen a 3886/92 rendelet 50a. cikkében foglalt határidő, az utolsó hétnek a vágás napjával megegyező nevű napja utolsó órájának elteltével jár le.

31 Mint ahogy azt a 1182/71 rendelet 3. cikke (1) bekezdésének második albekezdése pontosítja, hogy amennyiben egy napokban, hetekben, hónapokban vagy években kifejezett határidőt attól a pillanattól kell számítani, amikor az esemény bekövetkezik vagy cselekvés végbemegy, úgy kell tekinteni, hogy az a nap, amely alatt az esemény bekövetkezik vagy cselekvés végbemegy a kérdéses határidőbe nem tartozik bele. Ez a rendelkezés a latin dies a quo non computator in termino jogelvet fejezi ki, amely számos tagállam jogrendjében elismert jogintézmény.

32 A dies quo, vagyis az a nap, amely alatt az esemény bekövetkezik, tehát az a nap, amely a határidő kezdetét jelenti, és amelytől a törvényben meghatározott időtartamot – így az alapügyben a három hetet – számítják.

33 Az 1182/71 rendelet 3. cikke (2) bekezdésének c) pontja szerint a hetekben kifejezett határidő annak a napnak az utolsó órája a végeztével jár le, amelyik az utolsó héten a hétnek ugyanolyan nevű vagy ugyanolyan számú napjára esik, mint a kezdőnap. Ezt a rendelkezést, amely lehetővé teszi a dies ad que, vagyis annak a napnak a meghatározását, amikor a határidő lejár, ugyanezen rendelet 3. cikke (1) bekezdésének második albekezdésével együtt kell értelmezni, amely szerint a kezdőnap az a nap, amely alatt az esemény bekövetkezett. Másként kifejezve, ha az egyhetes határidő kezdetét egy hétfőn bekövetkezett esemény jelenti, a határidő a következő hétfőn jár le, amely így a dies ad quem.

34 Az 1182/71 rendelet ilyen értelmezése megfelel a határidők számításáról szóló, 1972. május 16-án Bázelban kelt európai egyezményben (továbbiakban: bázeli egyezmény) előírt szabályoknak, amelyek szerint „a hetekben kifejezett határidő dies ad quem-je az utolsó hétnek a dies a quo-jával megegyező nevű napjára esik”.

35 Megfelel továbbá azoknak a szabályoknak is, amelyeket a bírósági határidők számítása során alkalmaznak. A Bíróság eljárási szabályzatának 80. cikke 1. §‑ának b) pontja szerint a hetekben megállapított határidő annak a napnak az elteltével jár le, amelyik az utolsó héten ugyanazt a megjelölést vagy számot viseli, mint az a nap, amelyen a határidő kezdetére okot adó esemény bekövetkezett vagy cselekmény végrehajtásra került (e tekintetben lásd a 152/85. sz., Misset kontra Tanács ügyben 1987. január 15-én hozott ítélet [EBHT 1985., 223. o.] 7. és 8. pontját).

36 Ez a szabály elegendő arra, hogy a határidő számítási módját és a törvényben meghatározott időtartam lejártának napját meghatározzuk, nem szükséges megpróbálni meghatározni, hogy a határidő mely nappal kezdődött és hány napig tartott. Ha megállapítjuk ugyanis, hogy a határidő kezdőnapja az esemény bekövetkeztének dies a quo-ja, a dies a quo éjfél lesz (lásd e tekintetben a bázeli egyezmény 3. cikkének (1) bekezdését) vagy a dies a quo-t követő nap első órája, mint ahogy azt a 1182/71 rendelet 3. cikke (2) bekezdésének c) pontja mondat eleji értelmezéséből is következik, a lényeg az, hogy ez a dies a quo a törvényben meghatározott időtartamba nem tartozik bele (non computator in termino).

37 Egyébként e 3. cikk (2) bekezdése c) pontja mondat eleji túl szigorú szó szerinti értelmezése, mely szerint a határidő csupán a dies a quo-t követő napon kezdődik, olyan következményekkel járhat, mint amilyen az alapügyben is történt, hogy mivel határidőn túli, elfogadhatatlan még a borjak vágási napján, azaz a dies a quo-n benyújtott támogatási kérelem is. Bizonyára nem ez volt a közösségi jogalkotó szándéka, akinek – amikor elfogadta a határidők számításával kapcsolatos szabályokat – kizárólag az volt a célja, hogy meghatározza azon időtartam számításának módját, amelynek elmulasztásához egy szabályozás bizonyos joghatásokat fűz.

38 E különböző elemekre figyelemmel, az első a) pont alatti kérdésre azt a választ kell adni, hogy az 1182/71 rendelet 3. cikke (2) bekezdésének c) pontját úgy kell értelmezni, hogy a hetekben kifejezett olyan határidő, amilyen a 3886/92 rendelet 50a. cikkében foglalt határidő, az utolsó hétnek a vágás napjával megegyező nevű napja utolsó órájának elteltével jár le.

Az első kérdés b) pontjáról

39 Az első kérdés b) pontjában a kérdést előterjesztő bíróság azt kérdezi, hogy a 3886/92 rendelet 50a. cikkének alkalmazásakor a tagállam meghatározhatja-e a támogatási kérelem benyújtásának időpontját a belső jogrendjében a hasonló kérelmekre vonatkozó nemzeti határidőkre alkalmazandó nemzet eljárási rendelkezések szerint.

40 E tekintetben meg kell állapítani, hogy az említett 50a. cikk olyan pontos szabályt tartalmaz, amelyet a Közösségen belül egységesen kell alkalmazni, oly módon, hogy az megőrizze a gazdasági szereplők közötti egyenlőséget.

41 Így az előterjesztett kérdésre azt a választ kell adni, hogy a 3886/92 rendelet 50a. cikkének alkalmazásakor a tagállam nem határozhatja meg a támogatási kérelem benyújtásának időpontját a belső jogrendjében a hasonló kérelmekre vonatkozó nemzeti határidőkre alkalmazandó nemzeti eljárási rendelkezések szerint.

Az első kérdés c) pontjáról

42 Az első kérdés c) pontjában a kérdést előterjesztő bíróság azt kérdezi, hogy a 3886/92 rendelet 50a. cikkét úgy kell-e értelmezni, hogy a támogatási kérelem csak akkor tekinthető határidőben „benyújtott”-nak, ha bizonyítható, hogy a háromhetes határidő lejárta előtt postára adták és az illetékes szervhez a határidő lejárta után úgy érkezett meg, hogy ezen utóbbi a vonatkozó körülményekről a Bizottságot még ugyanazon a napon tájékoztathatta, mintha a támogatási kérelem a határidő lejárta előtt érkezett volna meg.

43 Mint ahogy azt a főtanácsnok az indítványának 33. pontjában hangsúlyozza, az 50a. cikk egyértelmű a tekintetben, hogy egy kérelem akkor tekinthető „benyújtott”-nak, amikor az a címzettjéhez megérkezik. Tehát nem elegendő, ha egy kérelmet a postai szolgálatnak határidőn belül átadtak.

44 Egyébként az a tény, hogy az illetékes hatóság képes volt bizonyos adatokról a Bizottságnak tájékoztatást adni, nem érinti a határidő számítását, amelyet a Közösség egészében egységesen kell alkalmazni, különösen a gazdasági szereplők közötti egyenlő bánásmód megőrzése érdekében.

45 Ezen elemekre figyelemmel, az előterjesztett kérdésre azt a választ kell adni, hogy a 3886/92 rendelet 50a. cikkét úgy kell értelmezni, hogy a támogatási kérelem csak akkor tekinthető határidőben „benyújtott”-nak, ha az illetékes szervhez a határidő lejárta előtt megérkezik.

A második kérdésről

46 A második kérdésben a kérdést előterjesztő bíróság azt kérdezi, hogy a 3886/92 rendelet 50a. cikkének (1) bekezdése érvényes-e annyiban, amennyiben az a kérelmezőt teljesen kizárja a támogatásból kérelme beadási határidejének túllépése esetén, függetlenül e határidőtúllépés természetétől és jelentőségétől.

47 E tekintetben azt kell pontosítani, hogy amikor a közösségi jogalkotó valamely kérelem benyújtására kötelező határidőt állapít meg, e határidő túllépéséből eredő jogvesztés nem minősül szankciónak, hanem csupán a törvényben előírt feltételek be nem tartásának egyszerű következménye (e tekintetben lásd a 266/84. sz. Denkavit-ügyben 1986. január 22-én hozott ítélet [EBHT 1986., 149. o.] 21. pontját).

48 Amennyiben például a jogalkotó úgy rendelkezik, hogy egy kérelem minden késedelmes beadása esetén munkanaponként egy 1%-kal csökkenteni kell a kérelemben igényelt támogatás összegét, amelyre az igénylő a rendelkezésre álló időn belüli benyújtás esetén lett volna jogosult, mint ahogy azt a kérdést előterjesztő bíróság előtt hivatkozott 3887/92 rendelet 8. cikke is előírja, nem szabályozza általános jelleggel a határidő túllépése esetén alkalmazandó szankciókat, hanem a kérelem benyújtásának időpontjától függően határozza meg adott esetben a késedelmes benyújtás jogkövetkezményeit.

49 Ebből az következik, hogy a nyújtott összegnek a támogatási kérelem késedelmes benyújtása esetén történő csökkentése nem alkalmazható minden olyan esetben, ahol a mezőgazdasági szabályozás valamely kérelem benyújtására határidőt állapít meg, hanem a jogalkotó választásától függ, aki úgy ítélte meg, hogy valamely határidő betartása nem fontos az adott támogatási rendszer kezeléséhez.

50 Jelen ügyben azt kell megvizsgálni, hogy a közösségi jogalkotó követett-e el nyilvánvaló mérlegelési hibát azzal, hogy nem szabályozta a nyújtott támogatási összegnek a kérelmek benyújtásának időpontjával arányos csökkentését. Ez a vizsgálat az arányosság elvének figyelembevételével történik.

51 E tekintetben emlékeztetni kell arra, hogy a közösségi jog általános jogelveinek egyikét képező arányosság elve megköveteli, hogy a közösségi intézmények jogi aktusai ne lépjék túl azokat a korlátokat, amelyek megfelelőek és szükségesek a szóban forgó szabályozás által elérni kívánt jogszerű cél megvalósításához, így amikor több megfelelő intézkedés között lehet választani, a legkevésbé kényszerítőt kell igénybe venni, és az okozott hátrány nem lehet aránytalan az elérni kívánt célokkal (lásd a C‑133/93., C‑330/93. és C‑362/93. sz., Crispoltoni és társai egyesített ügyekben 1994. október 5-én hozott ítélet [EBHT 1994., I‑4863. o.] 41. pontját, a C‑157/96. sz., National Farmers’ Union és társai ügyben 1998. május 5-én hozott ítélet [EBHT 1998., I‑2211. o.] 60. pontját és a C‑375/96. sz. Zaninotto-ügyben 1998. október 29-én hozott ítélet [EBHT 1998., I‑6629. o.] 63. pontját).

52 Ami a fent hivatkozott feltételek bírósági vizsgálatát illeti, a közösségi jogalkotó mérlegelési joggal rendelkezik a közös agrárpolitika tekintetében, amely megfelel az EK 34–37. cikkében részére biztosított politikai felelősségnek. Következésképpen az ilyen intézkedés jogszerűségét egyedül az e területen hozott intézkedésnek az illetékes hatóság által elérni kívánt célhoz képest nyilvánvaló alkalmatlansága érintheti (lásd a fent hivatkozott Crispoltoni és társai ítélet 42. pontját és a National Farmers’ Union és társai ítélet 61. pontját).

53 Mint ahogy azt a Holland Királyság és Bizottság a Bíróság elé terjesztett észrevételeiben hangsúlyozta, az alapeljárásbeli támogatás egy konjunkturális intézkedés, amelynek célja egyrészről a BSE krízis okozta marha- és borjúhúspiacon jelentkező többlet csökkentése, másrészről az árak fenntartása a termelők számára.

54 A támogatási kérelmek benyújtási határidejének tiszteletben tartásának fontossága egyértelműen következik a 2311/96 rendelet kilencedik, tizedik és tizenegyedik preambulumbekezdéséből, amelyek az alábbiak szerint fogalmaznak:

„figyelemmel arra, hogy a rendszer hatékony felügyelete érdekében a végrehajtási kérelmeket legkésőbb a vágást követően be kell nyújtani; és hogy az iratok megfelelő vizsgálata érdekében az ilyen kérelemhez csatolni kell az összes szükséges információt;

figyelemmel arra, hogy hatékony ellenőrzési intézkedéseket kell létrehozni; hogy ezeknek az intézkedéseknek a kérdéses vágás megvalósításának és a hizlaldáknak adminisztratív és helyszíni ellenőrzésein kell alapulniuk;

figyelemmel arra, hogy a rendszer megfelelő működéséhez a tagállamok kötelesek rendszeresen tájékoztatást adni a támogatási kérelmekkel és elfogadásukkal, valamint a borjak vágásával kapcsolatos bizonyos adatokról. [nem hivatalos fordítás]”

55 A támogatások nyújtása feltételei tiszteletben tartásának rendszerével és ellenőrzésével elérni kívánt célra figyelemmel nem tűnik úgy, hogy a jogalkotó azzal, hogy nem szabályozta a nyújtott támogatási összegnek a kérelmek benyújtásának időpontjával arányos csökkentését, nyilvánvalóan megsértette volna az arányosság elvét.

56 A második kérdésre így azt a választ kell adni, hogy annak vizsgálata során nem merült fel egyetlen, a 3886/92 50a. cikke (1) bekezdésének érvényét esetleg megkérdőjelező körülmény sem annyiban, amennyiben ez a rendelkezés a kérelmezőt teljesen kizárja a vágási támogatásból kérelme beadási határidejének túllépése esetén, függetlenül e határidőtúllépés természetétől és jelentőségétől.

A költségekről

57 Mivel ez az eljárás az alapeljárásban résztvevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez utóbbi dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.

A fenti indokok alapján, a Bíróság (első tanács) a következőképpen határozott:

1 a) Az időtartamokra, időpontokra és határidőkre vonatkozó szabályok meghatározásáról szóló, 1971. június 3-i 1182/71/EGK, Euratom tanácsi rendelet 3. cikke (2) bekezdésének c) pontját úgy kell értelmezni, hogy a hetekben kifejezett olyan határidő, amilyen az 1996. december 2-i 2311/96/EK bizottsági rendelettel módosított, a marha- és borjúhús piacának közös szervezéséről szóló 805/68/EGK tanácsi rendeletben előírt jövedelemtámogatási rendszerek alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról, valamint az 1244/82/EGK és a 714/89/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 1992. december 23-i 3886/92/EGK bizottsági rendelet 50a. cikkében foglalt határidő, az utolsó hétnek a vágás napjával megegyező nevű napja utolsó órájának elteltével jár le.

b) A 3886/92 rendelet 50a. cikkének alkalmazásakor a tagállam nem határozhatja meg a támogatási kérelem benyújtásának időpontját a belső jogrendjében a hasonló kérelmekre vonatkozó nemzeti határidőkre alkalmazandó nemzeti eljárási rendelkezések szerint.

c) A 3886/92 rendelet 50a. cikkét úgy kell értelmezni, hogy a támogatási kérelem csak akkor tekinthető határidőben „benyújtott”-nak, ha az illetékes szervhez a határidő lejárta előtt megérkezik.

2) A feltett kérdés vizsgálata során nem merült fel egyetlen, a 3886/92 rendelet 50a. cikke (1) bekezdésének érvényét esetleg megkérdőjelező körülmény sem annyiban, amennyiben ez a rendelkezés a kérelmezőt teljesen kizárja a vágási támogatásból kérelme beadási határidejének túllépése esetén, függetlenül e határidőtúllépés természetétől és jelentőségétől.

Aláírások.

* Az eljárás nyelve: holland.