C‑82/03 sz. ügy

Az Európai Közösségek Bizottsága

kontra

Olasz Köztársaság

„Tagállami kötelezettségszegés – EK 10. cikk – A közösségi intézményekkel való együttműködés – A Bizottság tájékoztatásának elmulasztása”

Az ítélet összefoglalása

Tagállamok – Kötelezettségek – A Bizottságra ruházott felügyeleti jogkör – A tagállamok kötelessége – A tagállami kötelezettségszegés tárgyában folytatott vizsgálatok során történő együttműködés

(EK 10.ésEK 226. cikk)

A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (második tanács)

2004. július 13.(*)

„Tagállami kötelezettségszegés – EK 10. cikk – A közösségi intézményekkel való együttműködés – A Bizottság tájékoztatásának elmulasztása”

A C‑82/03. sz. ügyben,

az Európai Közösségek Bizottsága (képviseli: A. Aresu, meghatalmazotti minőségben, kézbesítési cím: Luxembourg)

felperesnek

az Olasz Köztársaság (képviseli: I. M. Braguglia, meghatalmazotti minőségben, segítői: A. Cingolo és P. Gentili avvocati dello Stato, kézbesítési cím: Luxembourg)

alperes ellen

annak megállapítása iránt benyújtott keresete tárgyában, hogy az Olasz Köztársaság – mivel nem működött együtt jóhiszeműen a Bizottsággal egy, a munkavállalók egészségét és biztonságát érintő ügyben – nem teljesítette az EK 10. cikkből eredő kötelezettségeit,

A BÍRÓSÁG (második tanács),

tagjai: C. W. A. Timmermans tanácselnök, C. Gulmann, J. N. Cunha Rodrigues, F. Macken és N. Colneric (előadó) bírák,

főtanácsnok: M. Poiares Maduro,

hivatalvezető: R. Grass,

tekintettel az előadó bíró jelentésére,

a főtanácsnok indítványának a 2004. április 1‑jei tárgyaláson történt meghallgatását követően,

meghozta a következő

Ítéletet

1        A Bíróság Hivatalához 2003. február 25‑én benyújtott keresetlevelével az Európai Közösségek Bizottsága az EK 226. cikk alapján keresetet indított annak megállapítása iránt, hogy az Olasz Köztársaság – mivel nem működött együtt jóhiszeműen a Bizottsággal egy, a munkavállalók egészségét és biztonságát érintő ügyben – nem teljesítette az EK 10. cikkből eredő kötelezettségeit.

2        Ez utóbbi cikk a következőképpen rendelkezik:

„A tagállamok az e szerződésből, illetve a Közösség intézményeinek intézkedéseiből eredő kötelezettségek teljesítésének biztosítása érdekében megteszik a megfelelő általános vagy különös intézkedéseket. A tagállamok elősegítik a Közösség feladatainak teljesítését.

A tagállamok tartózkodnak minden olyan intézkedéstől, amely veszélyeztetheti e szerződés célkitűzéseinek megvalósítását.”

 A pert megelőző eljárás

3        Egy gazdasági szereplő 2000‑ben panaszt emelt a Bizottságnál, melynek tárgya a munkavállalók által a munkájuk során használt munkaeszközök biztonsági és egészségvédelmi minimumkövetelményeiről (második egyedi irányelv a 89/391/EGK irányelv 16. cikkének (1) bekezdése értelmében) szóló, 1989. november 30‑i 89/655/EGK tanácsi irányelvnek (HL L 393., 13. o., magyar nyelvű különkiadás 5. fejezet, 1. kötet, 370. o.) az olasz jogrendben történő alkalmazása volt. A panaszos szerint a 89/655/EGK irányelv I. mellékletének 2.5., 2.8., 2.14., 2.16. és 2.19. pontjait nem tartották be egy szennyvíztisztító üzemben.

4        A Bizottság 2000. augusztus 3‑án levelet küldött az Olasz Köztársaságnak, amelyben a helyzet pontosabb értékelése céljából tájékoztatást kért a vitatott tényeket illetően.

5        Miután az olasz hatóságok erre az első levélre nem válaszoltak, 2001. március 19‑én a Bizottság egy második tájékoztatást kérő levelet küldött a tagállamnak, de erre a levélre sem érkezett válasz.

6        Az említett levelekből kiderül, hogy a Bizottsághoz eljuttatott panaszban szereplő jogsértések „a lombardiai Mandello del Lario településen található szennyvíztisztító üzemre” vonatkoznak.

7        Különös tekintettel arra, hogy az olasz hatóságok válaszának elmaradása azt jelenti, hogy az olasz kormány nem teljesítette az EK 10. cikk szerinti jóhiszemű együttműködési kötelezettségét, a Bizottság kezdeményezte az EK 226. cikk szerinti eljárást. A Bizottság, miután felszólította az Olasz Köztársaságot, hogy tegye meg észrevételeit, 2002. július 18‑án indoklással ellátott véleményt bocsátott ki, amelyben felszólította a nevezett tagállamot, hogy az értesítésétől számított két hónapon belül tegye meg a szükséges intézkedéseket.

8        A Bizottság, miután semmilyen választ nem kapott az olasz hatóságoktól, benyújtotta a jelen keresetet.

 A keresetről

 A felek érvei

9        A Bizottság fenntartja az olasz hatóságok együttműködésének hiányára vonatkozó megállapítását, mivel azok a Bizottság által kezdeményezett többszöri kapcsolatfelvétel ellenére sem adtak tájékoztatást a panaszos által jelzett tényekről. Makacs hallgatásával az olasz kormány lehetetlenné tette a panasz részletes kivizsgálásához szükséges nélkülözhetetlen tényállási elemek megismerését. Az együttműködés hiánya nem felel meg sem az EK 10. cikk szellemének, sem az ugyanezen cikk által a tagállamok részére előírt jóhiszemű együttműködési kötelezettségnek.

10      Az olasz kormány úgy érvel, hogy a kereset elfogadhatatlan, és egyébként is megalapozatlan.

11      Az olasz kormány azt állítja, hogy a kereset nem tartalmazza a védelmi jogok gyakorlásához és az ehhez kapcsolódó bírósági határozathoz nélkülözhetetlen minimális tényállási keretet. Valójában sem a kereset, sem a hozzá csatolt iratok nem tartalmaznak információt a panasz tárgyát képező üzem elnevezéséről és helyzetéről.

12      Mindez az olasz hatóságok számára objektív nehézséget jelent abban, hogy a szükséges ellenőrzések sürgős elvégzése végett azonosítani tudják a munkavállalók védelméért felelős illetékes felügyeleti szerveket. Az ügyben kialakult patthelyzetért kizárólag a Bizottság a felelős.

 A Bíróság álláspontja

13      A kereset akkor fogadható el, ha eleget tesz a Bíróság alapokmánya 21. cikke első bekezdésének, valamint az eljárási szabályzat 38. cikke 1. §‑a követelményeinek, különösen ami a jogvita tárgyának megjelölését és a hivatkozott jogalapok rövid összefoglalását illeti. Mivel semmiféle tájékoztatást nem nyújtottak azokról a tényekről, amelyek ellen kifogást emeltek egy panaszban, és amelyek először a 2000. augusztus 3‑i levélben kerültek feltárásra, az EK 10. cikk megszegéséből fakadó sérelemről van szó. E sérelem kapcsán az Olasz Köztársaság teljes mértékben gyakorolhatta volna védelmi jogait.

14      A kereset egyébiránt megalapozott.

15      Az EK 10. cikkből az következik, hogy a tagállamok kötelesek jóhiszeműen együttműködni a Bizottság által az EK 226. cikk alapján folytatott vizsgálatok során, és kötelesek minden e célból kért információt megadni (lásd különösen a 192/84. sz., Bizottság kontra Görögország ügyben 1985. december 11‑én hozott ítélet [EBHT 1985., 3967. o.] 19. pontját és a C‑478/01. sz., Bizottság kontra Luxemburg ügyben 2003. március 6‑án hozott ítélet [EBHT 2003., I‑2351. o.] 24. pontját).

16      Az Olasz Köztársaság azonban többszöri felszólítás ellenére sem adta meg a kért információt.

17      A panasz tárgyát képező hely megjelölését egyértelműen tartalmazzák azok a levelek, amelyeket a Bizottság a pert megelőző eljárás megindítása előtt küldött, és amelyekre a 2001. október 23‑i felszólító levelében, valamint a 2002. július 18‑i indokolással ellátott véleményében is hivatkozott. Az olasz hatóságoknak tehát rendelkezésére álltak azok a tények, amelyek alapján válaszolhattak volna a Bizottság kérésére.

18      Következésképpen meg kell állapítani, hogy az Olasz Köztársaság – mivel nem működött együtt jóhiszeműen a Bizottsággal egy, a munkavállalók egészségét és biztonságát érintő, a lombardiai Mandello del Lario (Olaszország) településen található tisztítóüzemmel kapcsolatos ügyben – nem teljesítette az EK 10. cikkből eredő kötelezettségeit.

 A költségekről

19      Az eljárási szabályzat 69. cikkének 2. §‑a alapján a Bíróság a pervesztes felet kötelezi a költségek viselésére, ha a pernyertes fél ezt kérte. Mivel az Olasz Köztársaság pervesztes lett, kötelezni kell a költségek viselésére.

A fenti indokok alapján

A BÍRÓSÁG (második tanács)

a következőképpen határozott:

1)      Az Olasz Köztársaság – mivel nem működött együtt jóhiszeműen a Bizottsággal egy, a munkavállalók egészségét és biztonságát érintő, a lombardiai Mendello del Lario (Olaszország) településen található tisztítóüzemmel kapcsolatos ügyben – nem teljesítette az EK 10. cikkből eredő kötelezettségeit.

2)      A Bíróság az Olasz Köztársaságot kötelezi a költségek viselésére.

Kihirdetve Luxembourgban, a 2004. július 13‑i nyilvános ülésen.

* Az eljárás nyelve: olasz.