1. Államok által nyújtott támogatások – Tervezett támogatások – A Bizottság által végzett vizsgálat – A mezőgazdasági kis- és középvállalkozások megmentésére vagy szerkezetátalakítására szánt támogatási programok terve – A nehéz helyzetben lévő vállalkozások megmentéséhez és szerkezetátalakításához nyújtható állami támogatásokról szóló közösségi iránymutatás – A szokásos két hónapos határidő – Az előzetes vizsgálat végén kibocsátott „jóváhagyásra” vonatkozó határidő
(EK 88. cikk, (2) bekezdés első albekezdés és (3) bekezdés; a nehéz helyzetben lévő vállalkozások megmentéséhez és szerkezetátalakításához nyújtható állami támogatásokról szóló közösségi iránymutatás, 4.1. pont, első bekezdés)
2. Államok által nyújtott támogatások – Tervezett támogatások – A Bizottság által végzett vizsgálat – Előzetes szakasz – Időtartam – A Bizottság által a támogatás vizsgálatához nem szükséges kérdések révén történt hosszabbítás – Tilalom – Az érintett tagállammal való, a hiányos bejelentés kiegészítésének lehetővé tételére irányuló párbeszéd kezdeményezésének lehetősége
(EK 88. cikk, (3) bekezdés)
3. Államok által nyújtott támogatások – Létező, illetve új támogatások – Az új támogatásnak meglévő támogatássá való átalakulása – Feltételek – A Bizottság azon lehetősége, hogy hivatalos vizsgálati eljárást kezdeményezzen, ha az érintett tagállam nem küld előzetes értesítést a végrehajtásról
4. Államok által nyújtott támogatások – Tervezett támogatások – A Bizottság által végzett vizsgálat – Előzetes szakasz és kontradiktórius szakasz – Ésszerű határidő betartása – In concreto értékelés
(EK 88. cikk, (2) és (3) bekezdés)
5. Államok által nyújtott támogatások – Valamely támogatásnak a közös piaccal való összeegyeztethetősége – Az érdekeltek esetleges jogos bizalma – Védelem – Feltételek és korlátok
(EK 88. cikk, (2) bekezdés, első albekezdés; 659/1999 tanácsi rendelet, 7. cikk (1) és (3) bekezdés)
6. Államok által nyújtott támogatások – A támogatásnak a közös piaccal való összeegyeztethetetlenségét megállapító bizottsági határozat – Indokolási kötelezettség – Szükséges információk
(EK 253. cikk)
7. Államok által nyújtott támogatások – A tagállamok közötti kereskedelem érintettsége – Versenytorzítás – Értékelési szempontok – Csekély összegű, ám a kisvállalkozások magas számával és élénk versennyel jellemezhető ágazatban nyújtott egyedi támogatások
(EK 87. cikk, (1) bekezdés)
8. Államok által nyújtott támogatások – Tilalom – Eltérések – A közös piaccal összeegyeztethetőnek tekinthető támogatások – A Bizottság mérlegelési jogköre – Iránymutatás elfogadásának lehetősége – Összetett gazdasági értékelés – Bírósági felülvizsgálat – Korlátok
(EK 87. cikk, (3) bekezdés)
9. Államok által nyújtott támogatások – A Bizottság által végzett vizsgálat – Általános támogatási program jóváhagyása – Feltétel – Az EK 87. cikk (3) bekezdésének a)‑d) pontjában meghatározott célkitűzések eléréséhez nem szükséges egyedi támogatások nyújtását valószínűleg nem eredményező végrehajtás
(EK 87. cikk, (3) bekezdés, a)–d) pont)
10. Államok által nyújtott támogatások – Tilalom – Eltérések – A közös piaccal összeegyeztethetőnek tekinthető támogatások – Nehéz helyzetben lévő vállalkozás szerkezetátalakításához nyújtható támogatások – A nehéz helyzetben lévő vállalkozások azonosítása
(EK 87. cikk, (3) bekezdés, c) pont; a nehéz helyzetben lévő vállalkozások megmentéséhez és szerkezetátalakításához nyújtható állami támogatásokról szóló iránymutatás, 2.1. pont, első bekezdés)
11. Államok által nyújtott támogatások – Tilalom – Eltérések – A közös piaccal összeegyeztethetőnek tekinthető támogatások – Nehéz helyzetben lévő vállalkozás szerkezetátalakításához nyújtható támogatások – Valamely vállalkozás támogatott térségben való elhelyezkedésének figyelembevétele – Korlátok
(EK 87. cikk (3) bekezdés a) és c) pont; a nehéz helyzetben lévő vállalkozások megmentéséhez és szerkezetátalakításához nyújtható állami támogatásokról szóló közösségi iránymutatás, 2.4. pont, második bekezdés és 3.2.1–3.2.3. pont)
12. Államok által nyújtott támogatások – Tilalom – Eltérések – A közös piaccal összeegyeztethetőnek tekinthető támogatások – Nehéz helyzetben lévő vállalkozás szerkezetátalakításához nyújtható támogatások – Feltételek – Együttes feltételek – Következmény – A Bizottság lehetősége arra, hogy a feltételek egyikére vonatkozó elégséges információ hiányában megtiltsa a támogatások kifizetését
(EK 87. cikk (3) bekezdés c) pont; a nehéz helyzetben lévő vállalkozások megmentéséhez és szerkezetátalakításához nyújtható állami támogatásokról szóló közösségi iránymutatás, 3.2.2. pont]
13. Eljárás – Beavatkozás – A támogatott fél jogalapjaitól eltérő jogalapok – Elfogadhatóság – Feltétel – A jogvita tárgyához való kapcsolódás – Az elfogadhatóság, amelyet a támogatási program potenciális kedvezményezettjeinek minősülő, a támogatást nyújtó szerv kérelmeit támogató beavatkozók esetében nem értékelhető megszorító módon
(A Bíróság alapokmánya, 40. cikk, negyedik bekezdés; az Elsőfokú Bíróság eljárási szabályzata, 116. cikk, 4. §)
14. Eljárás – Beavatkozás – A beavatkozó által hivatkozott jogalap elfogadhatóságának vitatottsága a jogvita tárgyához való kapcsolódásának vitathatóságára figyelemmel – Más okból vagy megalapozatlanság miatt mindenképpen elutasítandó jogalap – A bíróság azon lehetősége, hogy az elfogadhatóságról való döntés nélkül elutasítsa a jogalapot
15. Államok által nyújtott támogatások – Tilalom – Eltérések – Az eltérés terjedelme – Szigorú értelmezés – Természeti csapások vagy más rendkívüli események által közvetlenül okozott gazdasági hátrányok
(EK 87. cikk, (1) bekezdés, valamint (2) bekezdés, b) pont)
16. Államok által nyújtott támogatások – Tilalom – Eltérések – A közös piaccal összeegyeztethetőnek tekinthető támogatások – Támogatott térségben fekvő vállalkozás szerkezetátalakításához nyújtható támogatás – Alkalmazási feltételek – A Bizottság által végzett vizsgálat
(EK 87. cikk, (3) bekezdés, c) pont)
17. Államok által nyújtott támogatások – Tilalom – Eltérések – A közös piaccal összeegyeztethetőnek tekinthető támogatások – Az EK 87. cikkre figyelemmel történő értékelés – Korábbi gyakorlat figyelembevétele – Kizártság
(EK 87. cikk, (3) bekezdés, c) pont)
18. Eljárás – A jogalapok ismertetése – Absztrakt módon megfogalmazott, nem kellően világos és nem kellően pontos információkkal kifejtett jogalap – Elfogadhatatlanság
(Az Elsőfokú Bíróság eljárási szabályzata, 116. cikk, 4. §, b) pont)
1. A nehéz helyzetben lévő vállalkozások megmentéséhez és szerkezetátalakításához nyújtható állami támogatásokról szóló közösségi iránymutatás 4.1. pontjának első bekezdése megjelöli többek között, hogy a Bizottság „engedélyezi” a kis- és középvállalkozások (KKV) és a mezőgazdasági kisvállalkozások (MKV) megmentését vagy szerkezetátalakítását célzó támogatási programok terveit, és „ezt a teljes körű információk kézhezvételétől számított két hónapos szokásos határidő alatt teszi, kivéve, ha az érintett támogatási programra gyorsított engedélyezési eljárás vonatkozhat, amely esetben a Bizottságnak húsz munkanap áll a rendelkezésére”.
Ezt a megfogalmazást az állami támogatások ellenőrzése területén a Szerződésben előírt eljárási rendelkezésekkel összefüggésben kell értelmezni. A tájékoztató jellegű szabályok, amelyeket a Bizottság az általa követni kívánt gyakorlat közelebbi meghatározása céljából megállapíthat, nem térhetnek el a Szerződés rendelkezéseitől.
Ebből az következik, hogy a valamely KKV szerkezetátalakítását célzó támogatási program tervét a Bizottság az iránymutatás 4.1. pontjának első bekezdésében említett határidőn belül csak akkor engedélyezheti, ha a „szokásos két hónapos” határidőn belül, azaz az EK 88. cikk (3) bekezdésében az előzetes vizsgálatra a részére biztosított határidőn belül úgy értékeli, hogy az előírt intézkedések nem minősülnek támogatásnak, vagy olyan támogatásnak minősülnek, amelynek a közös piaccal való összeegyeztethetőségével kapcsolatban nem merül fel kétség. Amennyiben azonban a Bizottság nem képes ilyen következtetésre jutni, meg kell indítania az EK 88. cikk (2) bekezdésében meghatározott hivatalos vizsgálati eljárást.
(vö. 28‑29., 33. pont)
2. Az állami támogatási tervezetekre vonatkozó, az EK 88. cikk (3) bekezdése szerinti előzetes vizsgálati szakaszra két hónapos jogvesztő határidő vonatkozik, amelyet a teljes bejelentés Bizottság általi kézhezvételétől kell számítani. A bejelentés teljességéhez elegendő, ha a bejelentés – eredeti formájában, vagy a Bizottság kérdéseire adott válaszokat követően – elegendő információt tartalmaz ahhoz, hogy a Bizottság előzetes véleményt alakíthasson ki a részére bejelentett terv összeegyeztethetőségéről. Ebből az következik, hogy a Bizottság nem akadályozhatja meg a két hónapos határidő megnyílását olyan információk igénylésével, amelyek nem szükségesek az előzetes vélemény kialakításához, azonban az EK 88. cikk (3) bekezdése céljának megfelelően joggal kezdhet az érintett állammal párbeszédbe azért, hogy lehetővé tegye a bejelentés kiegészítését, amennyiben abban nem szerepelnek a szükséges információk.
(vö. 40‑41. pont)
3. Valamely új támogatásnak létező támogatássá való átalakulása két szükséges és elégséges feltételtől függ, amelyek közül az első az, hogy a Bizottság elmulasztja a hivatalos vizsgálati eljárás kezdeményezését a teljes bejelentés kézhezvételétől számított két hónapos határidőn belül, a második pedig az, hogy az érintett tagállam előzetesen értesíti a Bizottságot tervének végrehajtásáról. Mivel a tagállam a végrehajtásról semmilyen előzetes értesítést nem közölt a Bizottsággal, és így az új támogatás létező támogatássá alakulásának két feltétele közül az egyik hiányzott, a Bizottság jogszerűen dönthet a tárgyban a hivatalos vizsgálati eljárás megindításáról.
(vö. 48‑49. pont)
4. Az ésszerű határidő valamely közigazgatási eljárás lefolytatása során történő betartása a közösségi jog általános elve. Ezenkívül a jogbiztonság alapvető követelménye alapján, amely szerint a Bizottság nem késlekedhet határozatlan ideig hatáskörének gyakorlásával, a bíróságnak meg kell vizsgálnia, hogy a közigazgatási eljárás lefolyásából lehet‑e a Bizottság túlzottan késedelmes cselekvésére következtetni.
Egyébiránt bár az EK 88. cikk (2) bekezdésében előírt hivatalos vizsgálat keretében valamely tagállamnak érdeke fűződik az észrevételei előadására, illetve a Bizottság által kért kiegészítő információk közlésére vonatkozó határidők betartásához – erre azonban nem köteles –, a határidők túllépését eredményező magatartása miatt eltelt idő felróható neki.
(vö. 53., 59. pont)
5. Valamely támogatás szabályosságával kapcsolatos jogos bizalomra elvileg rendkívüli körülmények kivételével csak abban az esetben lehet hivatkozni, ha ezt a támogatást az EK 88. cikkben előírt eljárás betartásával nyújtották. Annak, hogy a támogatást az EK 88. cikkben előírt eljárás betartásával nyújtsák, előfeltétele, hogy ezt a felfüggesztő jellegű eljárást lezárták. Ennek az a következménye, hogy ha a hivatalos vizsgálati eljárást az EK 88. cikk (2) bekezdése első albekezdésének megfelelően indították meg, az 1999/659 rendelet 7. cikkének (1) és (3) bekezdése alapján megengedő határozattal kell lezárni. Az érintett támogatás szabályosságához fűződő jogos bizalomra elvileg csak akkor lehet így hivatkozni, ha a Bizottság elfogadott ilyen határozatot, és letelt az e határozat elleni keresetindítási határidő.
(vö. 64‑65. pont)
6. Az indokolásnak az aktus természetéhez kell igazodnia, és egyértelműen ki kell tűnnie belőle az azt kibocsátó intézmény érvelésének oly módon, hogy lehetővé tegye az érdekeltek számára, hogy megértsék annak alapját, valamint a bíróság számára, hogy felülvizsgálja annak megalapozottságát, nem kell azonban közelebbről megjelölnie valamennyi releváns jogi és ténybeli elemet, mivel azon kérdést, hogy az aktus eleget tesz‑e az EK 253. cikknek, megfogalmazása, valamint jogi és ténybeli háttere alapján kell megítélni.
A Bizottság által az állami támogatások ellenőrzése körében elfogadott határozatnak többek között az a következménye, hogy ha a támogatás nyújtásának körülményeiből kitűnik, hogy a támogatás jellege érinti a tagállamok közötti kereskedelmet, és torzítja a versenyt, vagy azzal fenyeget, a Bizottság köteles ezeket a körülményeket legalább a határozatának indokolásában megemlíteni.
(vö. 73‑74. pont)
7. A Bizottság valamely támogatási tervnek vagy támogatási programnak az EK 87. cikk (1) bekezdésére figyelemmel történő értékelése során nem köteles meghatározni azok valós és tényleges hatását, csak azt kell megvizsgálnia, hogy ez a terv alkalmas‑e a tagállamok közötti kereskedelem érintésére, a verseny torzítására vagy az azzal való fenyegetésre.
Sem a tervezett támogatás viszonylag csekély összege, sem a támogatható vállalkozások szerény mérete nem zárja továbbá ki önmagában, hogy valamely támogatási program terve alkalmas legyen a tagállamok közötti kereskedelem érintésére, a verseny torzítására vagy a verseny torzításával való fenyegetésre. Ugyanez vonatkozik a szóban forgó gazdasági ágazat korlátozott jelentőségére. Más tényeket is figyelembe lehet venni, mint például azt, ha az a gazdasági ágazat, amelyben a támogatható vállalkozások működnek, különösen ki van téve a versenynek. Ez a helyzet áll fenn olyan ágazatban, amely intenzív versenynek van kitéve, különösen amelynek szerkezete ‑ amelyet a szerény méretű piaci szereplők nagyszámú jelenléte jellemez ‑ olyan, hogy a nagy részük számára nyitva álló támogatási program bevezetése, hatással lehet a versenyre, még ha az e program alapján nyújtott egyedi támogatások csekély összegűek is.
(vö. 84‑87. pont)
8. A Bizottság az EK 87. cikk (3) bekezdése alapján széles mérlegelési jogkört élvez. Ennek megfelelően elfogadhat indikatív szabályokat, mint amilyen a nehéz helyzetben lévő vállalkozások megmentéséhez és szerkezetátalakításához nyújtható állami támogatásokról szóló iránymutatás, amennyiben ezek a szabályok nem térnek el a Szerződés rendelkezéseitől. Amennyiben a Bizottság ilyen jogi aktust fogad el, az kötelezi őt. A bíróság hatáskörébe tartozik tehát annak vizsgálata, hogy a Bizottság betartotta‑e az elfogadott szabályokat.
Mivel a Bizottságra ruházot t széles mérlegelési jogkör, amelyet a Bizottság által elfogadott tájékoztató jellegű szabályok adott esetben pontosan kifejtenek, összetett, közösségi kontextusban elvégzendő gazdasági és társadalmi értékeléssel jár, a bíróság korlátozott felülvizsgálatot gyakorol felette. A felülvizsgálat az eljárási szabályok és az indokolási kötelezettség betartásának, a tények pontosságának, valamint a nyilvánvaló mérlegelési hiba és a hatáskörrel való visszaélés hiányának vizsgálatára korlátozódik.
(vö. 94‑97. pont)
9. Az érintett tagállam azon lehetősége, hogy bejelenti a támogatási program tervét, és amikor a Bizottság azt az általános jellemzők vizsgálatát követően jóváhagyta, mentesül az annak alapján nyújtott egyedi támogatások bejelentése alól – figyelemmel adott esetben az e tekintetben megállapított feltételekre és kötelezettségekre –, nem teszi ugyanakkor lehetővé olyan egyedi támogatások nyújtását, amelyeket, amennyiben egyedileg jelentenék be őket, összeegyeztethetetlennek nyilvánítanának, mert ez megfosztaná hatályától a támogatások összeegyeztethetetlenségének az EK 87. cikkben kimondott elvét. Nem eredményezheti például olyan egyedi támogatások nyújtását, amelyek bár megfelelnek az EK 87. cikk (3) bekezdésének a)–d) pontjában szereplő célok valamelyikének, nem szükségesek e cél eléréséhez.
A Bizottságnak tehát ellenőriznie kell, hogy a támogatási programok általa vizsgált terveit úgy alakították‑e ki, hogy azok biztosítsák, hogy a rendelkezéseik szerint nyújtandó támogatásokat a ténylegesen támogatható vállalkozások számára tartják fenn. Amennyiben bebizonyosodik, hogy ez nem így van, a Bizottság széles mérlegelési jogkörében eljárva ezt figyelembe veszi, és amennyiben a birtokában lévő információk lehetővé teszik, eldönti, hogy célszerű‑e feltételt megállapító vagy elutasító határozatot hozni.
(vö. 103‑105. pont)
10. A nehéz helyzetben lévő vállalkozások megmentéséhez és szerkezetátalakításához nyújtható állami támogatásokról szóló iránymutatás 2.1. pontjának első bekezdése közelebbről meghatározza, hogy a Bizottság azt a vállalkozást ítéli nehéz helyzetben lévőnek, amelyik nem képes a saját helyreállását a saját forrásaiból, a részvényeseitől szerzett eszközökből vagy kölcsönből biztosítani. Különböző tendenciamutatókat ír le, amelyek lehetővé teszik a vállalkozás helyzete súlyosbodásának mérését, ezekhez különböző pontos mutatók járulnak, amelyek lehetővé teszik annak mérését, hogy ez a helyzet bizonyos esetekben mennyire súlyos.
A hivatkozott iránymutatás 2.1. pontja első bekezdésének megfogalmazásából arra lehet következtetni, hogy a Bizottság által a tendenciamutatóknak tulajdonított jelentőség nem teszi szükségképpen irrelevánssá a más típusú, például az átlagra alapozott mutatókat. Az ilyen mutatók azonban csak akkor lehetnek relevánsak, ha lehetővé teszik annak megállapítását, hogy a támogatható vállalkozások ténylegesen és bizonyítottan nehézségekkel küzdenek. Ennek hiányában a támogatások nem tekinthetők úgy, mint amelyek szükségesek e vállalkozások számára, illetve az EK 87. cikk (3) bekezdésének c) pontjában említett célok eléréséhez.
(vö. 108., 111. pont)
11. A nehéz helyzetben lévő vállalkozások megmentéséhez és szerkezetátalakításához nyújtható állami támogatásokról szóló közösségi iránymutatás 2.4. pontjának második bekezdése többek között kimondja, hogy amikor a szerkezetátalakítási támogatás tervével érintett vállalkozások támogatott térségben helyezkednek el, a Bizottság figyelembe veszi az EK 87. cikk (3) bekezdésének a) és c) pontjában említett regionális rendszer megfontolásait, az iránymutatás 3.2.3. pontjában megjelölt módon. Ez utóbbi, amelynek címe „A támogatott térségek szerkezetátalakítási támogatásaira alkalmazandó különös feltételek”, többek között azt tartalmazza, hogy amikor egy nehéz helyzetben lévő vállalkozás szerkezetátalakítási támogatási rendszerének terve támogatott vagy hátrányos helyzetű térséget érint, a Bizottság köteles ezt figyelembe venni, és ebből a célból a szóban forgó ágazat strukturális túlkapacitási helyzetének fennállása ellenére jogosult rugalmasan alkalmazni az iránymutatás kapacitáscsökkentésre vonatkozó szabályát, amennyiben a regionális fejlesztés szükségletei ezt indokolják.
Ebből azonban egyáltalán nem következik, hogy amikor az új támogatás terve által érintett ágazat túlkapacitástól mentesnek tűnik, és a Bizottság ennek következtében lemond a támogatható vállalkozások kapacitáscsökkentésre való kötelezéséről, ezt a tervet emiatt a közös piaccal összeegyeztethetőnek kellene tekinteni.
Ellenkezőleg, a tervnek továbbra is meg kell felelnie a nehéz helyzetben lévő vállalkozások megmentéséhez és szerkezetátalakításához nyújtható állami támogatásokról szóló iránymutatás 3.2.1. pontjában megfogalmazott elvnek, amely szerint új szerkezetátalakítási támogatási terv csak akkor engedélyezhető, ha bebizonyosodik, hogy a terv a Közösség érdekében áll, és így eleget tesz az életképesség visszanyerése, a verseny szükségtelen torzulásának megelőzése és az arányosság feltételeinek, amelyeket az iránymutatás 3.2.2. pontja sorol fel. Bár a Bizottság ebben a tárgyban lehet „kevésbé szigorú”, nem mutatkozhat – az iránymutatás 3.2.3. pontjának megfogalmazása szerint – „teljesen engedékenynek”.
(vö. 115‑117. pont)
12. Az EK 87. cikk (3) bekezdésének c) pontja alapján valamely, nehéz helyzetben lévő vállalkozás szerkezetátalakítási támogatási terve akkor nyilvánítható a közös piaccal összeegyeztethetőnek, ha olyan szerkezetátalakítási tervhez kapcsolódik, amely a vállalkozás tevékenységének csökkentésére vagy a tevékenység új irányának meghatározására vonatkozik.
A nehéz helyzetben lévő vállalkozások megmentéséhez és szerkezetátalakításához nyújtható állami támogatásokról szóló iránymutatásnak a fenti követelmény végrehatására vonatkozó 3.2.2. pontja a szerkezetátalakítási tervet három anyagi feltételnek rendeli alá. Az első: a kedvezményezett vállalkozás számára lehetővé kell tennie az életképesség ésszerű határidőn belüli és reális feltételezések alapján történő visszanyerését (a 3.2.2. pont i) alpontja); a második: meg kell akadályoznia a verseny meg nem engedhető torzulását (a 3.2.2. pont ii) alpontja); a harmadik: arányosnak kell lennie a szerkezetátalakítás költségeivel és előnyeivel (a 3.2.2. pont iii) alpontja). Mivel ezek együttes feltételek, bármelyik teljesülésének hiánya elegendő ahhoz, hogy a Bizottság a szerkezetátalakítási támogatás tervét összeegyeztethetetlennek nyilvánítsa. Ezenkívül az érintett tagállamra hárul, hogy a Bizottsággal való együttműködési kötelezettségének teljesítése érdekében valamennyi olyan adatot a Bizottság rendelkezésére bocsásson amely lehetővé teszi az intézmény számára e feltételek teljesülésének ellenőrzését.
Így a Bizottság nyilvánvalóan nem alapozhatja értékelését egy egyszerű állításra, amennyiben a tagállam a Bizottság ismételt kérései ellenére elmulasztja azon információk közlését, amelyek lehetővé teszik a Bizottság számára, hogy ellenőrizze a fent hivatkozott iránymutatás 3.2.2. pontjában előírt együttes feltételek egyikének a teljesülését, és így a Bizottság jogszerűen állapíthatja meg, hogy a rendelkezésére álló tények alapján nem lehet olyan következtetésre jutni, hogy a terv teljesíti az életképesség visszanyerésének feltételét, továbbá hogy a jogalapot a tervnek a többi feltétel alapján való értékelésére vonatkozó érvek vizsgálata nélkül el kell utasítani.
(vö. 126‑129., 137., 142‑143., 149. pont)
13. A Bíróság alapokmánya 40. cikkének negyedik bekezdése, valamint az Elsőfokú Bíróság eljárási szabályzata 116. cikkének 4.§‑a feljogosítja a beavatkozót, hogy önállóan felhozzon nemcsak érveket, hanem jogalapokat is, amennyiben azok az egyik fél kérelmének támogatására irányulnak, és nem teljesen idegenek a felperes és az alperes közti jogvita alapját képező megfontolásoktól, ha azok lennének, az már a jogvita tárgyának megváltozását eredményezné.
Az Elsőfokú Bíróságnak ezért ahhoz, hogy a beavatkozó által hivatkozott jogalapok elfogadhatóságáról határozzon, meg kell vizsgálnia, hogy azok kapcsolódnak‑e a jogvita felek által meghatározott tárgyához.
Valamely területi önkormányzat által kezdeményezett eljárás esetében, amely egy, a hivatkozott önkormányzat által tervezett, a gazdasági ágazat szerkezetátalakítására vonatkozó támogatási program közös piaccal való összeegyeztethetőségére vonatkozik, nem lehet vitatott, hogy az e rendszer keretében támogatható vállalkozások és a képviselőik természetesen megfelelő helyzetben vannak ahhoz, hogy a felperes önkormányzat érvelését hasznosan kiegészíthessék, különösen a támogatásokkal megoldani kívánt nehézségekre, valamint a támogatások lehetséges hatásaira vonatkozó érvelést. A jogalapjaiknak a jogvita tárgyához való kapcsolódását tehát nem lehet megszorítóan értelmezni.
(vö. 151‑154., 193., 195. pont)
14. Az Elsőfokú Bíróságnak ezért ahhoz, hogy a beavatkozó által hivatkozott jogalapok elfogadhatóságáról határozzon, meg kell vizsgálnia, hogy azok kapcsolódnak‑e a jogvita felek által meghatározott tárgyához.
Amennyiben úgy tűnik, hogy egy jogalapot, amelynek az eljárás tárgyához való kapcsolódása vitatható, mint más okból elfogadhatatlant vagy mint megalapozatlant mindenképpen el kell utasítani, a bíróság megteheti, hogy ezt a jogalapot anélkül utasítja el, hogy határozna abban a kérdésben, hogy a beavatkozó eltért‑e a felek egyikének támogatására vonatkozó szerepétől.
(vö. 153., 188. pont)
15. Az EK 87. cikk (2) bekezdésének b) pontja eltér a támogatások közös piaccal való összeegyeztethetetlenségének általános elvétől, és ezért szigorúan kell értelmezni, aminek eredményeképpen csak természeti csapások vagy más rendkívüli események által közvetlenül okozott károk alapozhatják meg e rendelkezések alkalmazhatóságát Ezenkívül a Bizottság állami támogatások tárgyában hozott határozatának jogszerűségét a bíróságnak azon tények alapján kell megítélnie, amelyek a határozat meghozatalának időpontjában az említett intézmény rendelkezésére álltak vagy állhattak.
Ennélfogva amennyiben a közigazgatási eljárás során történt levélváltásból kitűnik, hogy a nemzeti hatóságok sohasem jelezték vagy igazolták a Bizottságnak, hogy a terv az EK 87. cikk (2) bekezdésének b) pontja szerinti károk helyreállítására szánt támogatásokat vezet be, nem lehet sérelmezni a Bizottság azon megállapítását, hogy a terv nem helyezte kilátásba a támogatásoknak az EK 87. cikk (2) bekezdésének b) pontja alapján történő nyújtását, és ezért a Bizottság eltért e rendelkezés alkalmazásától.
(vö. 165‑166., 168. pont)
16. A Bizottság a nehéz helyzetben lévő vállalkozások megmentéséhez és szerkezetátalakításához nyújtható állami támogatásokról szóló iránymutatás 1.3. pontjának második albekezdésében és a 3.2.3. pontjában meghatározottak szerint köteles az EK 158. cikket figyelembe venni annak vizsgálata során, hogy a nehéz helyzetben lévő vállalkozások szerkezetátalakítására irányuló támogatási program terve összeegyeztethetőnek nyilvánítható‑e a közös piaccal az EK 87. cikk (3) bekezdésének c) pontjában meghatározott eltérés alapján.
Mindazonáltal az az egyszerű tény, hogy az új támogatás terve a Szerződésnek az EK 87. cikk (3) bekezdésében meghatározott, az érintett tagállam által hivatkozott eltéréstől különböző rendelkezéseiben foglalt céloknak szándékozik megfelelni, önmagában nem jelenti azt, hogy ez a terv megfelel ezen eltérés alkalmazási feltételeinek.
(vö. 172, 175. pont)
17. A Bizottság azon határozatának a jogszerűségét, amely megállapítja, hogy valamely új támogatás nem felel meg ezen eltérés alkalmazási feltételeinek, csak az EK 87. cikk (3) bekezdésének c) pontja keretében kell értékelni. Ezért a Bizottság korábbi határozathozatali gyakorlatára való hivatkozást – feltételezve, hogy létezik ilyen gyakorlat – mint hatástalant el kell utasítani.
(vö. 177. pont)
18. Valamely, a kereseti kérelmek alátámasztására szolgáló jogalapként értelmezhető jogellenességi kifogást, az Elsőfokú Bíróság eljárási szabályzata 116. cikke 4. §‑a b) pontjának megfelelően, az előterjesztőjének kell érvekkel alátámasztania. Egy absztrakt kijelentés, amelyet nem ad kellően világos és pontos magyarázatot ahhoz, hogy az ellenérdekű felek válaszolni tudjanak rá, és az Elsőfokú Bíróság gyakorolhassa a felülvizsgálati jogkörét, nem tesz eleget a benyújtására vonatkozóan az eljárási szabályzatban előírt minimális követelményeknek, ennélfogva elfogadhatatlansága miatt el kell utasítani.
(vö. 186., 188. pont)