C‑417/02. sz. ügy
Az Európai Közösségek Bizottsága
kontra
Görög Köztársaság
„Tagállami kötelezettségszegés – 85/384/EGK irányelv – Az építészmérnöki oklevelek elismerése – Bejegyzési eljárás a görög műszaki kamaránál (Technico Epimelitirio Elladas) – Olyan okirat bemutatásának kötelezettsége, amely igazolja, hogy az érintett tanúsítvány a kölcsönös elismerési rendszer alá tartozik”
Az ítélet összefoglalása
1. Kötelezettségszegés megállapítása iránti kereset – Az eljárás tárgya – A pert megelőző eljárás során történő meghatározás – A kifogásoknak az indokolással ellátott véleményhez történő utólagos és pusztán formai hozzáigazítása a nemzeti jogszabályok módosítása miatt – Megengedhetőség
(EK 226. cikk)
2. Személyek szabad mozgása – Letelepedés szabadsága – Szolgáltatásnyújtás szabadsága – Építészmérnökök – Oklevelek és tanúsítványok elismerése – Olyan okirat bemutatásának kötelezettsége, amely igazolja, hogy a tanúsítvány a vonatkozó nemzeti rendelkezéseknek megfelel – Nemzeti oklevéllel nem rendelkező közösségi állampolgárok bejegyzési kérelmének a nemzeti műszaki kamara általi késedelmes feldolgozása – Megengedhetetlenség
(85/384 tanácsi irányelv)
1. Az EK 226. cikk alapján benyújtott kötelezettségszegés megállapítása iránti kereset keretében a Bizottság indokolással ellátott véleményének és a keresetnek ugyanazokon a kifogásokon kell alapulnia. Ez a követelmény azonban nem terjedhet odáig, hogy az indokolással ellátott véleményben említett és a keresetben megjelenő nemzeti rendelkezéseknek minden esetben teljesen azonosnak kell lenniük. Amennyiben az eljárás e két szakasza között jogszabályi változás történt, elegendő ugyanis, ha a pert megelőző eljárás folyamán kifogásolt jogszabály által bevezetett szabályozást a tagállam által az indokolással ellátott véleményt követően elfogadott új intézkedések – amelyeket a keresetben megtámadnak – összességében fenntartják.
(vö. 17. pont)
2. Az építészmérnöki oklevelek, bizonyítványok és a képesítés megszerzéséről szóló egyéb tanúsítványok kölcsönös elismeréséről, valamint a letelepedés és a szolgáltatásnyújtás szabadságának tényleges gyakorlását elősegítő intézkedésekről szóló, 85/384 irányelv alapján fennálló kötelezettségeit megszegi az a tagállam, amely egyrészről elfogadott és hatályban tart olyan rendelkezéseket, amelyek az építész szakma gyakorlásának engedélyezésére vonatkozó feltételek között előírja a származási tagállam vagy azon tagállam illetékes hatóságai által kibocsátott igazolás bemutatásának kötelezettségét, ahonnan az érintett érkezett, amely bizonyítja, hogy a bemutatott képesítések megfelelnek a vonatkozó nemzeti rendelkezésekben előírtaknak, és másrészről elfogadja, hogy a nemzeti műszaki kamara – amelynél az építészmérnöki foglalkozás gyakorlása érdekében kötelező, hogy az érintett be legyen jegyezve – jelentős késedelemmel jár el az okiratok feldolgozása, valamint az olyan külföldi oklevelekkel rendelkező közösségi állampolgárok bejegyzése során, akiknek az oklevelét a fent említett irányelv alapján el kellene ismerni.
(vö. 18. pont és a rendelkező rész)
A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (első tanács)
2004. szeptember 9.(*)
„Tagállami kötelezettségszegés – 85/384/EGK irányelv – Az építészmérnöki oklevelek elismerése – Bejegyzési eljárás a görög műszaki kamaránál (Technico Epimelitirio Elladas) – Olyan okirat bemutatásának kötelezettsége, amely igazolja, hogy az érintett tanúsítvány a kölcsönös elismerési rendszer alá tartozik”
A C-417/02. sz. ügyben,
az EK 226. cikk alapján tagállami kötelezettségszegés megállapítása iránt
a Bírósághoz 2002. november 19-én
az Európai Közösségek Bizottsága (képviseli: M. Patakia, meghatalmazotti minőségben, kézbesítési cím: Luxembourg)
felperesnek
a Görög Köztársaság (képviseli: E. Skandalou, meghatalmazotti minőségben, kézbesítési cím: Luxembourg)
alperes ellen
benyújtott keresete tárgyában,
A BÍRÓSÁG (első tanács),
tagjai: P. Jann tanácselnök, A. Rosas, S. von Bahr, K. Lenaerts és K. Schiemann (előadó) bírák,
főtanácsnok: J. Kokott,
hivatalvezető: L. Hewlett főtanácsos,
tekintettel az írásbeli szakaszra és a 2004. március 4-i tárgyalásra,
a főtanácsnok indítványának a 2004. március 30-i tárgyaláson történt meghallgatását követően,
meghozta a következő
Ítéletet
1 Az Európai Közösségek Bizottsága keresetlevelében azt kérte, hogy a Bíróság állapítsa meg, hogy mivel elfogadta és hatályban tartja az 1993. március 22-i 107/1993. sz. elnöki rendelet (a továbbiakban: 107/1993. sz. rendelet) 3. cikke (1) bekezdése c) pontjának és (2) bekezdésének rendelkezéseit, valamint mivel elfogadja, hogy a Technico Epimelitirio Elladas (görög műszaki kamara, a továbbiakban: műszaki kamara) – amelynél az építészmérnöki foglalkozás gyakorlása érdekében kötelező, hogy az érintett be legyen jegyezve – rendszeresen elutasítja az olyan, nem Görögországban kiadott külföldi oklevelekkel rendelkező közösségi állampolgárok bejegyzését, akiknek az oklevelét az építészmérnöki oklevelek, bizonyítványok és a képesítés megszerzéséről szóló egyéb tanúsítványok kölcsönös elismeréséről, valamint a letelepedés és a szolgáltatásnyújtás szabadságának tényleges gyakorlását elősegítő intézkedésekről szóló, 1985. június 10-i 85/384/EGK tanácsi irányelv (HL L 223., 15. o.; magyar nyelvű különkiadás 6. fejezet, 1. kötet, 118. o.) alapján el kellene ismerni, a Görög Köztársaság nem teljesítette az ezen irányelvből eredő kötelezettségeit.
Jogi háttér és a pert megelőző eljárás
2 A 85/384 irányelv 2–9. cikke megállapítja az építészeti tevékenység megkezdéséhez és folytatásához szükséges általános szabályokat. A kölcsönös elismerés rendszere működésének megkönnyítése érdekében a 85/384 irányelv 7. cikkének (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy minden tagállam a lehető leghamarabb, egyidejűleg közli a többi tagállammal és a Bizottsággal azoknak az okleveleknek, bizonyítványoknak és a képesítés megszerzéséről szóló egyéb tanúsítványoknak a listáját, amelyeket területén állítanak ki, és amelyek megfelelnek a 3. és 4. cikkben megállapított követelményeknek, valamint megadja azoknak az intézményeknek a nevét, amelyek ezeket kiállítják. Ugyanezen 7. cikk (2) bekezdése értelmében a Bizottság tájékoztatás céljából megjelenteti a listákat az EurópaiKözösségek Hivatalos Lapjában (a továbbiakban: Hivatalos Lap) a közlést követő három hónapos időtartam lejárta után.
3 A 85/384 irányelv 10. cikke azon képesítés megszerzéséről szóló tanúsítványok elismerésére vonatkozik, amelyek a megszerzett jogok alapján lehetővé teszik az építészeti tevékenység megkezdését és folytatását. E cikk szerint minden tagállam elismeri az ezen irányelv 11. cikkében felsorolt okleveleket, bizonyítványokat és a képesítés megszerzéséről szóló egyéb tanúsítványokat, amelyeket egy olyan másik tagállam állít ki állampolgárainak, amely tagállamban ezen állampolgárok már rendelkeznek ilyen képesítésekkel az ezen irányelvről szóló értesítés időpontjában, vagy az ilyen oklevelek, bizonyítványok és a képesítés megszerzéséről szóló egyéb tanúsítványok megszerzésével járó tanulmányaikat már megkezdték, és legkésőbb az értesítést követő harmadik egyetemi tanév alatt befejezik azt, még akkor is, ha ezek a képesítések nem felelnek meg az irányelv 2. fejezetében megállapított minimumkövetelményeknek, oly módon, hogy az építészeti tevékenységnek a tagállam területén történő megkezdése és folytatása tekintetében ugyanolyan hatályúnak ismerik el ezeket az okleveleket, bizonyítványokat és a képesítés megszerzéséről szóló egyéb tanúsítványokat, mint azokat, amelyeket saját maga állít ki.
4 A 85/384 irányelv 20. cikkének (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az építészeti tevékenység megkezdésében és folytatásában érdekelt személyekre vonatkozó engedélyezési eljárást a lehető leghamarabb, de legfeljebb az ahhoz kapcsolódó összes okirat benyújtását követő három hónapon belül be kell fejezni, az eljárás befejezése utáni bármilyen jogorvoslati határidők sérelme nélkül.
5 Görögországban a 107/1993. sz. rendeletet azzal a céllal fogadták el, hogy átültessék többek között a 85/384 irányelvet.
6 A 107/1993. sz. rendelet 3. cikke (1) bekezdésének c) pontja az építész szakma gyakorlásának a műszaki kamara általi engedélyezésére vonatkozó feltételek között előírja a származási tagállam vagy azon tagállam illetékes hatóságai által kibocsátott igazolás bemutatásnak kötelezettségét, ahonnan az érintett érkezik, amely bizonyítja, hogy a bemutatott oklevelek vagy más képesítések megfelelnek a fenti rendeletnek. A 107/1993. sz. rendeletet a 2000. október 17-i 272/2000. sz. rendelet módosította (a továbbiakban: módosított 107/1993. sz. rendelet). A módosított 107/1993. sz. rendelet 3. cikke (1) bekezdésének c) pontja ezentúl azt írja elő, hogy ugyanezt az igazolást a származási tagállam, vagy azon tagállam, ahonnan az érintett érkezik, illetékes hatóságai kötelesek kiállítani, amennyiben a képesítések vagy az azt kiadó intézmény nincs kifejezetten említve a módosított 107/1993. sz. rendelet 13. cikkének mellékleteiben. Ezek a mellékletek tartalmazzák a 85/384 irányelv 7. cikkének (2) bekezdése értelmében a Bizottság által a Hivatalos Lapban közétett listán szereplő valamennyi oklevelet, bizonyítványt és képesítés megszerzésről szóló egyéb tanúsítványt.
7 A 107/1993. sz. rendelet 3. cikkének (2) bekezdése megköveteli azoktól a személyektől, akik a műszaki kamarába bejegyzésüket kérik, hogy a 107/1993. sz. rendelet 3. cikke (1) bekezdésének c) pontjában előírt igazoló okiratokat görög nyelvű hivatalos fordításban nyújtsák be. A módosított 107/1993. sz. rendelet 3. cikkének (2) bekezdése hozzáteszi, hogy az igazoló okiratokat vagy a származási tagállam illetékes hatóságai vagy azon tagállam illetékes hatóságai kötelesek hivatalosan görögre fordítani, ahonnan az érintett érkezik.
8 A közölt szövegek vizsgálatát és a műszaki kamara gyakorlatára vonatkozó számos panaszt követően, amelyek szerint a műszaki kamara 1996 óta rendszeresen elutasítja az olyan külföldi oklevelekkel rendelkező közösségi állampolgárok bejegyzését, akik a 85/384 irányelv alapján elismert oklevéllel rendelkeznek, a Bizottság kifogást emelt a görög kormány ellen a 85/384 irányelv nem megfelelő átültetése és alkalmazása miatt. Miután a Görög Köztársaságot felhívta észrevételeinek előadására, a Bizottság az EK 226. cikk első bekezdésében előírt eljárásnak megfelelően 2000. február 24-én indokolással ellátott véleményt küldött e tagállamnak, amelyben felszólította a 85/384 irányelvből eredő kötelezettségeinek való megfelelés érdekében szükséges intézkedések meghozatalára az e vélemény közlésétől számított két hónapon belül.
9 A görög kormány válaszának vizsgálatát követően a Bizottság úgy ítélte meg, hogy az indokolással ellátott véleményben megállapított jogsértés folytatódik, és benyújtotta a jelen keresetet.
A keresetről
10 Keresetének alátámasztására a Bizottság három kifogásra hivatkozott. A válasz szakaszában a Bizottság azonban visszavonta a módosított 107/1993. sz. rendelet 3. cikkének (2) bekezdésére vonatkozó kifogását.
A módosított 107/1993. sz. rendelet 3. cikke (1) bekezdésének c) pontjára vonatkozó első kifogásról
A felek érvei
11 Első kifogásában a Bizottság azt rója fel a görög kormánynak, hogy a módosított 107/1993. sz. rendelet 3. cikke (1) bekezdésének c) pontjában előírt kötelezettség nem felel meg a 85/384 irányelv rendelkezéseinek. A 85/384 irányelv 27. cikke ugyanis előírja, hogy csak kivételes esetekben, alapos kétség esetén kérhető ilyen igazolás. A jelen kötelezettség esetén azonban nem erről van szó, az főként a módosított 107/1993. sz. rendelet mellékleteinek naprakésszé tételekor megállapított jelentős késedelmek palástolását célozza. Így az utolsó, több mint tíz hónapos késedelemmel megtörtént naprakésszé tétel csak a Bizottság 1999. december 4-i közleménye után történt meg.
12 A görög kormány ellenkérelmében azt állította, hogy a módosított 107/1993. sz. rendelet 3. cikke (1) bekezdése c) pontjának az a célja, hogy a kérelmezők érdekében megkönnyítse az illetékes hatóság által a bejegyzési eljárás lefolytatását abban az esetben, ha eltérés van az irányelv naprakésszé tett melléklete és a rendelet melléklete között. Ez az eltérés a módosított 107/1993. sz. rendelet 13. cikke mellékleteinek naprakésszé tételéhez szükséges szokásos időráfordításból ered.
13 A görög kormány továbbá a 85/384 irányelv tizenötödik preambulumbekezdésére hivatkozik, amely szerint a tagállamok előírhatják, hogy a kedvezményezettek a képesítésről szóló tanúsítvány mellett a származási tagállamnak vagy annak a tagállamnak az illetékes hatóságától, ahonnan érkeztek, szerezzenek be igazolást arról, hogy ezek a képesítések azok, amelyekről az irányelvben szó van.
14 Viszonválaszában a görög kormány ezzel szemben a Bizottság kifogására való válaszként közölte, hogy a módosított 107/1993. sz. rendelet 3. cikke (1) bekezdésének c) pontját módosítani fogják. Így az érintett igazolás bemutatásának kötelezettségét eltörlik, és bár a vonatkozó görög miniszteri rendeletet még nem tették közzé, elegendő, ha a kedvezményezett hivatkozik a képesítésről szóló tanúsítványának a Hivatalos Lapban való közzétételére. Később a kormány tájékozatta a Bíróságot a módosított 107/1993. sz. rendeletet hatályon kívül helyező és a fent leírt módosításokat tartalmazó elnöki rendelet 2004. február 17-i kihirdetéséről.
A Bíróság álláspontja
15 Amint a Bizottság jogi érveléséből kiderül, az első kifogás a módosított 107/1993. sz. rendelet 3. cikke (1) bekezdésének c) pontját érinti. Meg kell azonban jegyezni, hogy a Bizottság által kibocsátott indokolással ellátott vélemény ennek a rendelkezésnek a módosítást megelőző verziójára vonatkozik. A görög kormány az első kifogás elfogadhatóságának kérdését nem vetette fel, azonban azt hivatalból vizsgálni kell.
16 Ítélkezési gyakorlata értelmében, a Bíróság hivatalból vizsgálhatja, hogy a tagállami kötelezettségszegés megállapítása iránti kereset benyújtásához az EK 226. cikk által előírt feltételek fennállnak-e (a C‑362/90. sz., Bizottság kontra Olaszország ügyben 1992. március 31-én hozott ítélet [EBHT 1992., I‑2353. o.] 8. pontja).
17 A Bíróság ítélkezési gyakorlatából következik az is, hogy a Bizottság indokolással ellátott véleményének és a keresetnek ugyanazokon a kifogásokon kell alapulnia. Ez a követelmény azonban nem terjedhet odáig, hogy az indokolással ellátott véleményben említett és a keresetben megjelenő nemzeti rendelkezéseknek minden esetben teljesen azonosnak kell lenniük. Amennyiben az eljárás e két szakasza között jogszabályi változás történt, elegendő ugyanis, ha a pert megelőző eljárás folyamán kifogásolt jogszabály által bevezetett szabályozást a tagállam által az indokolással ellátott véleményt követően elfogadott új intézkedések – amelyeket a keresetben megtámadnak – összességében fenntartják (a C‑105/91. sz., Bizottság kontra Görögország ügyben 1992. november 17-én hozott ítélet [EBHT 1992., I‑5871. o.] 13. pontja).
18 Jelen esetben meg kell állapítani, hogy a 107/1993. sz. rendelet 3. cikke (1) bekezdésének c) pontja által meghatározott alapvető kötelezettséget, azaz azon igazolás bemutatásának kötelezettségét, hogy a bemutatott tanúsítványok megfelelnek az e rendelet rendelkezései által előírtaknak, átvette a módosított 107/1993. sz. rendelet 3. cikke (1) bekezdésének c) pontja is. Ebből következik, hogy jelen eljárás keretében a 107/1993. sz. rendelet 3. cikk (1) bekezdése c) pontjának eredeti szövege képezi érdemi vizsgálat tárgyát. Ebből az is következik, hogy a kifogás elfogadható.
19 Az ügy érdemét tekintve meg kell állapítani, hogy a 107/1993. sz. rendelet 3. cikke (1) bekezdésének c) pontja által előírt kötelezettség a 85/385 irányelv által nem előírt, kiegészítő bizonyíték bemutatására kötelezi az érintetteket. A fenti kötelezettség által elért visszatartó hatás ellentétes a letelepedési jog tényleges gyakorlása megkönnyítésének céljával, amelyet a 85/384 irányelv és az EK 43. cikk elérni és biztosítani kíván.
20 A görög kormány által hivatkozott, a 107/1993. sz. rendelet mellékleteinek naprakésszé tételét érintő szokásos időráfordítás nem igazolja az építész szakma folytatásának lehetőségét gátló akadályokat Görögországban. A Bíróság ítélkezési gyakorlata szerint, a törvények és rendeletek szövege kidolgozásával összefüggő belső jogrendszerbeli nehézségek nem mentesíthetik a tagállamokat közösségi kötelezettségeik alól (lásd különösen a C‑374/98. sz., Bizottság kontra Franciaország ügyben 2000. december 7-én hozott ítélet [EBHT 2000., I‑10799. o.] 13. pontját).
21 A görög kormánynak a 85/384 irányelv tizenötödik preambulumbekezdésre vonatkozó érvét illetően meg kell állapítani, hogy e preambulumbekezdés önmagában nem szolgálhat a származási tagállam vagy azon tagállam, ahonnan az érintett érkezik, illetékes hatóságai által kiadott igazolás bemutatásának kötelezettsége jogalapjául.
22 A görög kormány által elfogadott, a származási tagállam vagy azon tagállam, ahonnan a személy érkezik, illetékes hatóságai által kiadott igazolás bemutatásának kötelezettségére vonatkozó jogszabály eltörlését illetően meg kell állapítani, hogy az állandó ítélkezési gyakorlat szerint a tagállami kötelezettségszegés meglétét abban az állapotában kell megítélni, ahogyan az az indokolással ellátott véleményben kitűzött határidő lejártakor fennállt, és a későbbiekben történt változásokat a Bíróság nem veheti figyelembe (lásd különösen a C‑384/97. sz., Bizottság kontra Görögország ügyben 2000. május 25-én hozott ítélet [EBHT 2000., I‑3823. o.] 35. pontját).
23 Jelen esetben a Görög Köztársaságot az irányelvnek való megfeleléshez szükséges intézkedések két hónapon belüli meghozatalára felszólító, indokolással ellátott véleményt 2000. február 24-én küldték el. A görög kormány azonban csak 2004 februárjában tette közzé a kérdéses igazolás bemutatására vonatkozó kötelezettséget eltörlő elnöki rendeletet.
24 A Bizottság által felhozott első kifogás tehát megalapozott.
A műszaki kamara gyakorlatára vonatkozó második kifogásról
A felek érvei
25 A második kifogásában a Bizottság azzal érvel, hogy a műszaki kamara igazgatási gyakorlata a 85/384 irányelv nem megfelelő alkalmazását tanúsítja, amennyiben a fenti kamara a bejegyzési kérelmeket nem vizsgálja meg a 85/384 irányelv által előírt határidőn belül, és a kérelmezőket még csak nem is tájékoztatja azokról az indokokról, amelyek alapján elutasítja kérelmüket. A Bizottság állítása szerint 2001. november 5-i levelével tájékoztatást kért a műszaki kamarától hét–tíz hónappal korábban benyújtott bejegyzési kérelmek ügyében, amelyekre nem adtak választ. 2002. április 1-jén az érintett kérelmezők még mindig nem kaptak választ.
26 A görög kormány nem vitatja az esetleges igazgatási működési zavarokat a műszaki kamara keretein belül, amelyek következményekkel járhatnak az építészi szakmát gyakorolni kívánó pályázók által benyújtott kérelmek elintézésének határidejére, de úgy érvel, hogy – tekintettel a Görögországban gyakori földrengésekre – a Műszaki Kamarának le kell folytatnia az igazoló okiratok alapos vizsgálatát annak érdekében, hogy ellenőrizze az érintettek hozzáértését a földrengési kockázatok megelőzése terén.
27 A Bíróság felszólította a görög kormányt, hogy írásban szolgáltasson pontos adatokat a műszaki kamarához benyújtott bejegyzési kérelmek elintézésére vonatkozóan, és mindegyik esetben jelezze a kérelem időpontját, a nyilvántartásba való bejegyzés időpontját, és adott esetben azt az időpontot is, amikor a kamara a kérelmezőtől kiegészítő igazoló okiratokat kért.
28 2004. január 21-i válaszában a görög kormány jelezte, hogy eddig az időpontig 41 kérelem érkezett. Ezek vizsgálatából kiderül, hogy:
– 9 építészt bejegyeztek,
– 2 építész visszavonta bejegyzési kérelmét,
– 14 építészt, akik kérelmüket 1988 és 2002 között nyújtották be és dokumentációjukat kiegészítették, 2004. január 8-i határozattal bejegyeztek,
– 12 dokumentációt, amelyet 1992 és 2002 között nyújtottak be, nem egészítettek ki,
– 4 kérelmet igazoló iratok nélkül nyújtottak be 2003-ban.
A Bíróság álláspontja
29 Figyelemmel a görög kormány 2004. január 21-i levelében szolgáltatott tájékoztatásra, a Bíróság megállapítja, hogy az indokolással ellátott véleményben kitűzött határidő végére a fent említett 14 építész bejegyzési eljárása, amely 2004. január 8-án zárult le, három hónapnál tovább tartott, mivel a vonatkozó kérelmeket 1989-ben, 1995-ben, 1996-ban, 1997-ben és 1998-ban nyújtották be.
30 Ami a fent említett másik 12 dokumentációt illeti, az érintettek dokumentációjának kiegészítésére felszólító hivatalos levelet csak 2002. december 30-án küldték el, jóllehet közülük hatan 1992-ben, 1995-ben, 1997-ben, 1998-ban, 1999-ben és 2000-ben nyújtották be kérelmüket. Így azt a következtetést kell levonni, hogy a tagállami kötelezettségszegés megállapításának pontos időpontjában, azaz két hónappal a 2000. február 24-i indokolással ellátott vélemény közlését követően, e hat személy, akik közül néhányan több évvel korábban nyújtották be a kérelmüket, nem kapott semmilyen hivatalos közlést a műszaki kamarától, amelyben felszólították volna őket dokumentációjuk kiegészítésére és megjelölték volna a hiányzó igazolásokat.
31 E tekintetben meg kell jegyezni, hogy a 85/384 irányelv 20. cikke megköveteli, hogy az építészeti tevékenység megkezdésében és folytatásában érdekelt személyre vonatkozó engedélyezési eljárást a lehető leghamarabb, de legfeljebb az ahhoz kapcsolódó valamennyi okirat benyújtását követő három hónapon belül be kell fejezni. E kötelezettség alóli egyedüli kivétel az, ha jogorvoslati kérelmet nyújtanak be, azaz a 85/384 irányelv 17. cikkének (4) bekezdése vagy 18. cikkének (2) bekezdése által előírt esetben az igazoló okiratokat újra meg kell vizsgálni, ha a fogadó tagállamnak részletes ismeretei vannak valamilyen súlyos esetről, amely területén kívül még azelőtt történt, hogy az érintett személy az adott tagállamban letelepedett volna, vagy ha tudomása van arról, hogy az irányelv 17. cikkének (3) bekezdésben említett nyilatkozat nem a valóságnak megfelelő adatokat tartalmaz. Ebben az esetben a származási tagállamot vagy azt a tagállamot, ahonnan az érintett érkezik, tájékozathatják erről és az megvizsgálja a tények valódiságát. A megkeresett tagállamnak három hónapon belül kell választ adnia.
32 A görög kormány a fent említett kivételek egyikére sem hivatkozott.
33 Ami görög kormány által a kérelmek késedelmes elintézésének igazolására felhozott, a kérelmezők földrengésekhez kapcsolódó kockázatok megelőzése terén való hozzáértése ellenőrzésének szükségességét illeti, e megfontolás nem igazolhatja sem az építészek bejegyzésének meglehetősen hosszú késedelmét, sem a hiányzó igazoló okiratok bemutatására vonatkozó felszólítások elküldése terén megállapított késedelmet.
34 A bejegyzési eljárás hatékony és gyors lefolytatása a 85/384 irányelv egyik célja. Ezért a kérelmezők lehető leghamarabb történő bejegyzésének szükségessége a kérelmek elintézése során az egész eljárására vonatkozik, és megköveteli azt is, hogy az érintetteket a lehető legrövidebb határidőn belül felhívják kérelmüknek a hiányzó igazoló okiratok bemutatása által történő kiegészítésére. E kötelezettség az EK 43. cikkből eredő kötelezettségek egyike, amely cikk a letelepedési szabadság korlátainak felszámolását célozza.
35 A görög kormány semmilyen elfogadható indokot nem hozott fel az illetékes hatóságai által a kérelmek elintézésével kapcsolatos késedelmek igazolására, és semmilyen bizonyítékot nem hozott fel arra vonatkozóan, hogy ezek a késedelmek a kérelmezők hanyagságának lennének betudhatók.
36 A Bizottság által felhozott második kifogás tehát megalapozott.
A költségekről
37 Az eljárási szabályzat 69. cikkének 2. §‑a alapján Bíróság a pervesztes felet kötelezi a költségek viselésére, ha a pernyertes fél ezt kérte. A Görög Köztársaságot, mivel pervesztes lett, a Bizottság kérelmének megfelelően kötelezni kell a költségek viselésére.
A fenti indokok alapján a Bíróság (első tanács) a következőképpen határozott:
1) Mivel elfogadta és hatályban tartja az 1993. március 22-i 107/1993. sz. elnöki rendelet 3. cikke (1) bekezdése c) pontjának rendelkezéseit, és mivel elfogadja, hogy a Technico Epimelitirio Elladas (görög műszaki kamara) – amelynél az építészmérnöki foglalkozás gyakorlása érdekében kötelező, hogy az érintett be legyen jegyezve – jelentős késedelemmel jár el az igazoló okiratok feldolgozása, valamint az olyan külföldi oklevelekkel rendelkező közösségi állampolgárok bejegyzése során, akiknek az oklevelét az építészmérnöki oklevelek, bizonyítványok és a képesítés megszerzéséről szóló egyéb tanúsítványok kölcsönös elismeréséről, valamint a letelepedés és a szolgáltatásnyújtás szabadságának tényleges gyakorlását elősegítő intézkedésekről szóló, 1985. június 10-i 85/384/EGK tanácsi irányelv alapján el kellene ismerni, a Görög Köztársaság nem teljesítette az ezen irányelvből eredő kötelezettségeit.
2) A Görög Köztársaságot kötelezi a költségek viselésére.
Aláírások
* Az eljárás nyelve: görög.