1. ESZAK – Acélipari támogatások – Tilalom – Eltérés – A hatodik acélipari támogatási kódex hatálya alá tartozó támogatások
(ESZAK 4. cikk, c) pont és ESZAK 95. cikk; 2496/96 általános határozat)
2. ESZAK – Acélipari támogatások – Tilalom – Eltérés – A hatodik acélipari támogatási kódex hatálya alá tartozó támogatások
(2496/96 általános határozat, 3. cikk)
3. ESZAK – Acélipari támogatások – Tilalom – Eltérés – A hatodik acélipari támogatási kódex hatálya alá tartozó támogatások
(2496/96 általános határozat, 3. cikk)
4. ESZAK – Acélipari támogatások – Környezetvédelmi célú beruházási támogatási programok
(ESZAK 4. cikk, c) pont és ESZAK 95. cikk; 2496/96 általános határozat)
5. ESZAK – Acélipari támogatások – Tilalom – Eltérés – A hatodik acélipari támogatási kódex hatálya alá tartozó támogatások
(2496/96 általános határozat)
6. Intézmények jogi aktusai – Indokolás – Kötelezettség – Terjedelem
(ESZAK 15. cikk és ESZAK 33. cikk)
1. Az ESZAK 4. cikk c) pontjában megállapított tilalmi elv – amelynek értelmében az acélipari vállalkozások részére bármilyen formában nyújtott szubvenciók vagy támogatások tiltottak – alóli felmentéssel és az ESZAK 95. cikk alkalmazásával a hatodik acélipari támogatási kódex meghatározza azokat a feltételeket, amelyek mellett az állami forrásokból finanszírozott acélipari támogatások összeegyeztethetőnek tekinthetők a közös piac megfelelő működésével.
A kódex alá nem tartozó támogatások továbbra is az ESZAK 4. cikk c) pontja alá tartoznak. Szigorúan kell értelmezni a kódexet azért is, mert a tilalmi elv alóli eltérésnek minősül.
(vö. 49–50. pont)
2. A hatodik acélipari támogatási kódex 3. cikkéből – amelynek értelmében az acélipari ágazatban nyújtott környezetvédelmi támogatások azzal a feltétellel tekinthetők összeegyeztethetőnek a közös piaccal, „hogy betartják [az iránymutatásban] megállapított szabályokat, összhangban az ESZAK acélipari ágazatra való alkalmazásának [a kódex] mellékletében meghatározott szempontjaival” – következik, hogy a környezetvédelem állami támogatásáról szóló közösségi iránymutatásban előírt rendelkezések, amelyek az EK‑Szerződés keretében alkalmazandók, kivetíthetők az ESZAK‑Szerződés alá tartozó acélipari ágazatra is, ha megfelelnek a kódex mellékletében megfogalmazott alkalmazási szempontoknak. E melléklet címe így különösen kifejező módon pontosítja, hogy „a környezetvédelem állami támogatásáról szóló közösségi iránymutatás acéliparra való alkalmazásának szempontjait” határozza meg. A kódex tehát nem írja elő az iránymutatás rendelkezéseinek az acélipar területére való automatikus alkalmazását, hanem a mellékletében határozza meg az ilyen alkalmazás feltételeit.
(vö. 51–53. pont)
3. A hatodik acélipari támogatási kódex 3. cikke megállapítja a kódex mellékletének és a környezetvédelem állami támogatásáról szóló közösségi iránymutatásnak a fent kifejtett módszerek szerinti együttes alkalmazását, anélkül hogy különbséget tenne ebben a szakaszban a különböző beruházástípusok között. A kódex 3. cikkének a kódex mellékletére és az iránymutatásra történő utalása tehát kumulatív, és nem vagylagos.
Ez igaz a tisztán környezetvédelmi beruházások esetére is. Ugyanis a kódex mellékletének bevezetése − amely szerint „a Bizottság minden környezetvédelmi állami támogatás nyújtására előírja mindazon feltételeket és garanciákat, amelyek annak elkerüléséhez szükségesek, hogy az új létesítmények és új berendezések a környezetvédelem ürügye alatt általános jellegű beruházásokban részesüljenek” − megállapítja, hogy a Bizottságnak adott esetben szükséges ellenőriznie, hogy valamely tisztán környezetvédelmi beruházásként bejelentett támogatás valójában nem teszi‑e lehetővé más, az alkalmazható rendelkezések által tiltott célok elérését.
(vö. 61–62. pont)
4. Ami az acélipari támogatásokat illeti, amikor a Bizottság úgy dönt, hogy megindítja a hivatalos vizsgálati eljárást, a tagállam és a potenciális kedvezményezett feladata, hogy előterjesszék azokat az érveiket, amelyek bizonyíthatják, hogy az említett támogatási terv megfelel a Szerződés alkalmazása során előirányzott kivételeknek, mert ezen eljárás célja éppen az, hogy a Bizottság megismerje az ügy összes körülményeit.
Igaz, hogy a Bizottságnak a hivatalos eljárás megindításakor egyértelműen kell megfogalmaznia a támogatás összeegyeztethetőségével kapcsolatos kételyeit annak érdekében, hogy a tagállam és az érdekeltek a lehető legjobban felelhessenek rájuk, ettől még azonban a támogatást kérőnek, és adott esetben annak kedvezményezettjének kell eloszlatnia ezeket a kételyeket, és bizonyítania, hogy a beruházása kielégíti a támogatásnyújtás feltételeit. Ebből következik, hogy a valamely acélipari vállalkozásban megvalósítandó, környezetvédelmi célúként bemutatott beruházási terveket illetően az érintett tagállami hatóságokat és a támogatás kedvezményezettjét terheli annak bizonyítása, hogy a kérdéses beruházásokra nyújthatók az említett környezetvédelmi célú támogatások, és különösen hogy a beruházások a környezetvédelem acélipari állami támogatásáról szóló közösségi iránymutatás és a hatodik acélipari támogatási kódex melléklete által megkövetelt környezetvédelmi célra irányultak.
(vö. 83–84. pont)
5. Ugyan a hatodik acélipari támogatási kódex melléklete kizárja a támogatásokat azon beruházásokhoz, amelyek mindenképpen szükségesek lettek volna gazdasági okokból vagy valamely vállalkozás létesítményeinek lecserélése miatt, e melléklet nem zárja ki a támogatásokat azon beruházásokhoz, amelyeknek hatásuk lehet a termelési folyamatra. Ebben az esetben a kódex melléklete ugyanis csak azt követeli meg, hogy a termelési költség csökkenéséhez kötődő minden hasznot le kell vonni. Így, ahhoz, hogy a bejelentett beruházások környezetvédelmi támogatása elfogadható legyen, nem szükséges, hogy kizárólag a környezet védelmére szolgáljanak, minden más cél kizárásával, sem hogy semmilyen következményük ne legyen a termelési kapacitásra. Valamely környezetvédelmi célú beruházás nem nyilvánítható nem támogathatónak csupán azon tény miatt, hogy hatása lehet a termelésre.
(vö. 92. pont)
6. Az ESZAK 15. cikk által megkövetelt indokolásnak – amelynek a hiánya vagy elégtelensége az ESZAK 33. cikk értelmében vett lényeges eljárási szabályok megsértését jelenti, és olyan eljárásgátló jogalap, amelyet a közösségi bíróságnak hivatalból vizsgálnia kell – a kérdéses aktus természetéhez kell igazodnia, és világosan és egyértelműen ki kell tűnnie belőle az aktust kibocsátó intézmény érvelésének, oly módon, hogy az érdekeltek megismerhessék a meghozott intézkedés indokait, és a közösségi bíróság gyakorolhassa felülvizsgálati jogkörét. Az indokolásnak nem kell megjelölnie az összes vonatkozó ténybeli és jogi elemet, mivel azt, hogy a jogi aktus indokolása megfelel‑e az ESZAK 15. cikkben felsorolt követelményeknek, nemcsak a szövege, hanem az összefüggései, valamint az érintett területre vonatkozó jogszabályok összessége alapján kell megítélni.
Tekintettel arra, hogy a hatodik acélipari támogatási kódex második része kizárja a gazdasági okokból történő beruházásokat a vállalkozásokat a környezet védelméhez való jelentős hozzájárulásra ösztönző támogatásokból, és mivel a valamely vállalkozás létesítményeiben végrehajtott beruházások környezetvédelmi támogatásokra való elfogadhatóságát illetően az érintett tagállam hatóságainak a feladata bizonyítani, hogy azokat környezetvédelmi okok miatt hajtották végre, és hogy azok a vállalkozás környezetvédelem javítására vonatkozó határozott döntésének a következményei, az említett hatóságok ezzel kapcsolatban szolgáltatott bizonyítékainak hiánya esetén a Bizottság eleget tesz az indokolási kötelezettségének azzal, hogy e magyarázatok hiányának megállapítására szorítkozik.
(vö. 130–134., 144–145. pont)