EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2026.6.3.

COM(2026) 502 final

2026/0138(COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

az európai felhőalapú és MI-ökoszisztéma megerősítését célzó intézkedési keret létrehozásáról (a felhőszolgáltatások és a mesterséges intelligencia fejlesztéséről szóló rendelet)

(EGT-vonatkozású szöveg)

{SEC(2026) 502 final} - {SWD(2026) 502 final} - {SWD(2026) 503 final}

INDOKOLÁS

1.A JAVASLAT HÁTTERE

•A javaslat indokai és céljai

Az elmúlt években a felhőalapú és az MI-technológiák, -szolgáltatások és -alkalmazások új koncepciókból a gazdaságunk és társadalmunk működését alátámasztó nélkülözhetetlen pillérekké váltak. A mesterséges intelligencia példátlan lehetőségeket teremt az automatizálástól és az adatvezérelt döntéshozataltól kezdve a személyre szabott szolgáltatásokig, a felhőalapú számítástechnika pedig biztosítja a mesterséges intelligencia hatékony fejlesztéséhez és bevezetéséhez szükséges számítási erőforrásokat, szoftverelemeket és interfészeket. A mesterséges intelligencia gyors elterjedése példátlan és egyre nagyobb keresletet eredményezett a számítási képességek iránt. Ezért a számítási infrastruktúrák már nem pusztán technikai eszközök, hanem az Unió gazdasági biztonsága, szuverenitása, rezilienciája és versenyképessége szempontjából kritikus stratégiai erőforrásokká váltak.

Ahogy azt Mario Draghi „Az európai versenyképesség jövője” című jelentésében megállapítja, az EU-nak fenn kell tartania a pozícióját azokon a területeken, ahol technológiai szuverenitásra van szükség, például a biztonság és a titkosítás (a „szuverén felhőalapú” megoldások) terén, és ezáltal az uniós fejlesztésű felhő- és MI-képességek és -infrastruktúra megerősítése révén csökkentenie kell a kritikus külső függőségeket. Ennek érdekében a Draghi-jelentés felhívja az Európai Bizottságot, hogy hozzon célzott intézkedéseket az adatok és a felhőszolgáltatások feletti ellenőrzés visszaszerzése és megtartása, az uniós számítási kapacitás bővítése, valamint egy olyan önmagát erősítő finanszírozási és tehetségfejlesztési rendszer kialakítása érdekében, amely előmozdítja az innovációt.

Ezeket a célkitűzéseket később az „MI-kontinens” európai cselekvési tervben rögzítették, amely stratégiai ütemtervet vázolt fel annak biztosítása érdekében, hogy Európa vezető szerepet töltsön a mesterséges intelligencia terén. Ennek elérésében központi szerepet játszik a következő öt kulcsfontosságú terület közötti kapcsolat: a számítási infrastruktúrák, az adatok, a készségek, az MI-algoritmusok fejlesztése és alkalmazása, valamint a szabályozás egyszerűsítése. Az MI-gyárak és az MI-óriásgyárak folyamatban lévő kialakítása azt a célt szolgálja, hogy az MI-képességeket igénylő európai vállalkozások és kutatók széles körben hozzáférjenek a nagy kapacitású, következő generációs számítási erőforrásokhoz. Ennek kiegészítéseként az EU-nak a mesterséges intelligencia szélesebb körű alkalmazásának és terjesztésének a támogatása érdekében bővítenie kell a felhő- és az adatközpont-kapacitását.

Az Unió korlátozott adatközpont-kapacitása súlyos fenyegetést jelent az Unió azon képességére nézve, hogy kihasználja a digitális transzformáció előnyeit, és hogy a mesterséges intelligencián alapuló, így különösen alacsony késleltetésű számítási kapacitást igénylő megoldásokat alkalmazzon. Az EU-ban számos akadály áll az adatközpontok gyors létrehozása előtt. Mivel az adattárolás és -feldolgozás iránti igények – különösen az MI-munkafolyamatok jelentős növekedése miatt – továbbra is egyre nagyobbak, az EU-n belüli adatközpontok kapacitáshiánya arra kényszeríti az európai vállalkozásokat, hogy a kritikus munkafolyamatokhoz külföldi hiperskálázó infrastruktúrákat használjanak. Emiatt az EU kevésbé vonzó célpont a technológiai beruházások számára, mint azok a régiók, ahol nagyobb mennyiségben állnak rendelkezésre alacsonyabb költségű számítási erőforrások.

A felhő- és a mesterségesintelligencia-szolgáltatások jelenlegi helyzetét a harmadik országbeli szolgáltatók szűk körétől való erős függőség jellemzi. Bár a felhőszolgáltatások uniós piaca jelentősen növekszik, az uniós szolgáltatók piaci részesedése a 2017. évi 29 %-ról 2022-ben 15 %-ra csökkent, és azóta is stagnál.

Jelenleg a felhőszolgáltatások európai piacának több mint 70 %-a felett három nem uniós hiperskálázó gyakorol ellenőrzést. A jelentős piaci szereplők harmadik országok joghatósága alá tartoznak, ahol területen kívüli hatályú jogszabályok alkalmazandók, többek között az adatokhoz való hozzáférést és az adattovábbítást előíró olyan jogszabályok is, amelyek ellentétesek lehetnek az uniós alapvető jogokkal és adatvédelmi keretekkel. Ez a függőség az európai felhasználókat a működés folytonosságát érintő kockázatoknak is kiteszi, különösen olyan esetekben, amikor a harmadik országbeli szereplők egyoldalú döntései zavart okozhatnak a szolgáltatásnyújtásban.

Ezzel együtt Európa világszínvonalú kutatási és fejlesztési képességekkel, élénk nyílt forráskódú közösségekkel, valamint erős ipari bázissal rendelkezik a felhőszolgáltatások és a mesterséges intelligencia terén, amelyek azonban nagyrészt kiaknázatlanok.

Mindezek alapján a Bizottság elkészítette a felhőszolgáltatások és a mesterséges intelligencia fejlesztéséről szóló rendeletre irányuló javaslatot (a továbbiakban: a javaslat), amelynek célja az EU-ban rendelkezésre álló számítási kapacitás korlátozott és földrajzilag koncentrált elérhetőségének, valamint a nem európai szolgáltatók által biztosított felhőszolgáltatásoktól és mesterséges intelligenciától való függőséggel járó kockázatoknak a kezelése. A javaslat célja:

1.az EU-ban kifejlesztett és alkalmazott számítási kapacitás és MI-megoldások növelése innovatív és fenntartható felhőalapú és MI-technológiák révén;

2.vonzó feltételek biztosítása a fenntartható és innovatív számítási kapacitás Unió-szerte történő kiépítéséhez;

3.az adatszuverenitással, valamint a felhőszolgáltatások és az MI-megoldások működési folytonosságával kapcsolatos aggályok kezelése;

4.a közrend védelmének elősegítése a felhőszolgáltatások kínálatának reziliensebbé tételével, különösen a közszférában.

A javaslat az összehangolt „ökoszisztéma-alapú megközelítés” iránti igényre válaszul készült annak biztosítása érdekében, hogy az EU versenyképesebbé és reziliensebbé váljon a felhőszolgáltatások és a mesterséges intelligencia területén. A belföldi képességek fellendítését célzó kínálatoldali intézkedéseket az alkalmazást ösztönző keresletoldali intézkedésekkel, valamint a felhőszolgáltatásokhoz és a mesterséges intelligenciához kapcsolódó, innovációt és beruházást elősegítő támogató eszközökkel ötvözi. Különös hangsúlyt fektet a nyílt forráskódra mint a technológiai szuverenitás fokozásának mozgatórugójára, összhangban a nyílt forráskódra vonatkozó uniós stratégiával, amelynek célja a nyílt európai alternatívák előmozdítása az európai technológiai stack egészében.

A javaslat először is olyan projekteket támogat, amelyek az e keret alapján indított és a tagállamokkal közösen megvalósított kutatási és innovációs kezdeményezésen alapulnak. Ez a kezdeményezés a hálózatokat, a felhőszolgáltatásokat, a mesterséges intelligenciát és a szoftvereket koherens ökoszisztémákba fogja integrálni a következők kezelése érdekében:

1.az energiahatékony számítási infrastruktúrával kapcsolatos jövőbeli kihívások;

2.autonómia a felhőstack egészében;

3.fejlett uniós képességek a fejlett MI-technológiák, például az élvonalbeli MI, a fizikai MI és az ipari MI terén;

4.a felhőszolgáltatások és a mesterséges intelligencia alkalmazása a köz- és a magánszektorban.

A javaslat különös hangsúlyt fektet a stratégiai szempontból legjelentősebb technológiai és ipari kihívások (a továbbiakban: nagy kihívások) kezelésére irányuló nagyszabású, ágazatközi kezdeményezésekre. Bemutatja a szóban forgó törekvés megvalósíthatóságát, és előkészíti a terepet a hasonló jövőbeli kezdeményezésekhez, megteremtve a következő generációs infrastruktúrába és technológiákba történő beruházások feltételeit.

Másodszor a javaslat az adatközpontok kapacitása terén mutatkozó egyre nagyobb hiányra is reagál egy olyan keret kialakításával, amely az egész Unióban egyszerűbbé teszi és harmonizálja az adatközpontok létrehozását, azok fenntarthatóságának biztosítása mellett. Célja, hogy a következő öt–hét évben háromszorosára növelje az uniós kapacitást, és hogy 2035-re elérje a szükséges kapacitást, miközben biztosítja a tagállamok közötti kiegyensúlyozott földrajzi eloszlást. Ennek támogatása érdekében a javaslat bevezet egy mechanizmust, amelynek segítségével azonosíthatók és támogathatók azok a stratégiai adatközpont-projektek, amelyekben fontos szerepet kap az innováció és a fenntarthatóság, vagy amelyek hozzájárulnak a számítási kapacitás kiegyensúlyozott elosztásához.

Harmadszor a javaslat célja, hogy egy egységes uniós szintű szuverenitási keret révén csökkentse az abból eredő kockázatokat, hogy az EU harmadik országokra támaszkodik a felhőszolgáltatások tekintetében. Harmonizált és ellenőrizhető kritériumrendszert biztosít a felhőszolgáltatások különböző szuverenitási szintjein. Emellett keretet biztosít a szolgáltatások értékeléséhez és egy adott szuverenitási szintre történő hivatalos besorolásához. Végezetül kötelezi a tagállamokat arra, hogy végezzenek a szuverenitással kapcsolatos kockázatértékeléseket annak megállapítása érdekében, hogy mely alágazatokat és felhasználási eseteket kell az adott szuverenitási szinteknek megfelelő szolgáltatásokkal kiszolgálni a megfelelő adatvédelem és a működési autonómia biztosítása, valamint a közrendet esetlegesen veszélyeztető károk megelőzése érdekében.

A kiberbiztonsági jogszabály (2. kiberbiztonsági jogszabály) felülvizsgálatának kiegészítéseként – amely az ellátási lánc kockázataival foglalkozik – a javaslat biztosítja, hogy az ajánlatkérő szervek szuverén felhőszolgáltatásokat vehessenek igénybe. A javaslat a 2. kiberbiztonsági jogszabállyal együtt a szuverenitás és a nem technikai kockázatok terén régóta fennálló hiányosságokat számol fel. Ezzel párhuzamosan az európai felhőszolgáltatásoknak magas szintű kiberbiztonsági szabványoknak kell megfelelniük, ehhez pedig olyan stabil kiberbiztonsági keretre van szükség, amely átfogó választ ad napjaink geopolitikai biztonsági kihívásaira. E jogszabályi háttér mellett folytatódni fog a felhőszolgáltatások európai kiberbiztonsági tanúsítási rendszerével (EUCS) kapcsolatos munka.

Végezetül a javaslat keretet biztosít az ajánlatkérő szervek számára ahhoz, hogy megalapozott beszerzési döntéseket hozzanak, és hogy vevői erejüket a meglévő függőségek csökkentésére használják fel, többek között ágazatspecifikus, az uniós hozzáadott értéken alapuló odaítélési szempontok és közös beszerzés alkalmazása révén, az innováció és a növekedés ösztönzése érdekében, szem előtt tartva azt a célt is, hogy konkrét lehetőségeket teremtsenek a kisebb uniós székhelyű szolgáltatók számára.

A javaslatban rögzített intézkedések együttesen megteremtik egy reziliens és nagy teljesítményű, uniós felhőalapú és MI-ökoszisztéma alapjait. Európát nem pusztán a fejlett digitális technológiák fogyasztójaként pozicionálják, hanem a megbízható, szuverén és skálázható digitális infrastruktúra olyan globális központjaként is, amely képes meghatározó módon alakítani a következő technológiai hullám szabványait, képességeit és piacait.

•Összhang a szabályozási terület jelenlegi rendelkezéseivel

A javaslat összhangban van az adatkezelési szolgáltatások közötti váltásra vonatkozó, az adatrendelet által bevezetett szabályokkal. A szolgáltatóváltás lehetővé tételével és a beszállítóktól való függés főbb okainak megszüntetésével az adatrendelet célja annak biztosítása, hogy az EU-ban működő felhőszolgáltatók között a minőségen, az innováción és az áron alapuló verseny alakuljon ki. Célja, hogy lehetővé tegye a felhőszolgáltatások felhasználói számára, hogy szabadon kiválasszák az igényeiknek leginkább megfelelő szolgáltatót, és hogy a többfelhős megközelítés keretében kombinálják a különböző szolgáltatók ajánlatait.

Az adatrendelet azonban nem tartalmaz az európai felhőszolgáltatások versenyképesebb kínálatának a kialakítására irányuló vagy a felhőszolgáltatók szélesebb körének a piacra lépését ösztönző rendelkezéseket.

Az adatrendelet megnyitja az utat a nem uniós szolgáltatóktól való függőség esetleges csökkentése felé, azonban nem teremti meg egy szuverénebb és megbízhatóbb uniós felhőszolgáltatási ágazat kialakításának a feltételeit. A felhőváltásra és az interoperabilitásra vonatkozó rendelkezései azonban lehetővé teszik, hogy a felhasználók nagyobb mértékben vegyék igénybe az európai felhőszolgáltatásokat. Az adatrendelet tehát elősegíti a javaslat megvalósítását.

A javaslat a digitális piacokról szóló rendelettel is összhangban van. A digitális piacokról szóló rendelet a felhőszolgáltatásokat alapvető platformszolgáltatásként szabályozza, ami azt jelenti, hogy a kapuőrnek minősített felhőszolgáltatóknak számos kötelezettséget kell teljesíteniük a méltányosság és a piaci versenyképesség javítása érdekében. Eddig egyetlen felhőszolgáltatót sem minősítettek kapuőrnek a szolgáltatásai tekintetében. 2025. november 18-án azonban a Bizottság a digitális piacokról szóló rendelet alapján három piaci vizsgálatot indított a felhőszolgáltatásokkal kapcsolatban. E piaci vizsgálatok közül kettő annak megállapítására irányul, hogy két szolgáltatót kapuőrnek kell-e minősíteni a felhőszolgáltatásaik tekintetében (azaz hogy az üzleti felhasználók és a végfelhasználók közötti fontos kapuként működnek-e). A harmadik piaci vizsgálat azt fogja értékelni, hogy a digitális piacokról szóló rendelet képes-e hatékonyan kezelni azokat a gyakorlatokat, amelyek korlátozhatják a versenyképességet és a méltányosságot az uniós felhőszolgáltatási ágazatban.

Bár egyes felhőszolgáltatók e javaslat és a digitális piacokról szóló rendelet hatálya alá is tartozhatnak, a digitális piacokról szóló rendeletnek mások a célkitűzései, és nem tartalmaz olyan intézkedéseket, amelyek aktívan előmozdítanák a szuverén felhőszolgáltatások elterjedését. A digitális piacokról szóló rendelet kizárólag a verseny előtt nyitva álló, tisztességes felhőpiac Unión belüli fenntartására és előmozdítására irányul, a kapuőrnek minősített vállalatok meghatározott magatartásformáinak a szabályozásán keresztül, vagyis más szinten avatkozik be, mint a javaslat, amely a nyújtott szolgáltatások elterjedésére és igénybevételére helyezi a hangsúlyt.

A javaslat a mesterséges intelligenciáról szóló rendelet főbb célkitűzéseit is megerősíti. A mesterséges intelligenciáról szóló rendelet harmonizálja az uniós piacon forgalomba hozandó MI-rendszerekre és általános célú MI-modellekre vonatkozó szabályokat, ezáltal javítva a belső piac működését és előmozdítva az emberközpontú és megbízható MI elterjedését az értéklánc egészében. A mesterséges intelligenciáról szóló rendelet biztosítja az egészség, a biztonság és az alapvető jogok magas szintű védelmét. A szuverenitással kapcsolatos szempontokra nem terjed ki.

A javaslat kiegészíti az EU tágabb digitális szakpolitikai keretét, ideértve a nyílt forráskódra vonatkozó uniós stratégiát, a Digitális évtized szakpolitikai programot és a mesterséges intelligencia alkalmazásának ösztönzésére irányuló stratégiát. 

A nyílt forráskódra vonatkozó uniós stratégia a szuverenitás, a versenyképesség és a biztonság előmozdítása érdekében a nyílt forráskódú megoldások támogatását javasolja egy sor célzott intézkedés révén; néhány ilyen intézkedés a felhőszolgáltatások és a mesterséges intelligencia fejlesztéséről szóló rendeletben is szerepel.

A Digitális évtized szakpolitikai program négy sarkalatos pontra épül, és ezekhez kapcsolódnak a célkitűzései; a következőkről van szó: i. digitálisan képzett lakosság és magasan képzett digitális szakemberek, ii. biztonságos és fenntartható digitális infrastruktúrák, iii. a vállalkozások digitális átalakulása, és iv. a közszolgáltatások digitalizálása. Pontosabban a Digitális évtized szakpolitikai program célértéket határoz meg a peremcsomópontok kiépítésének nyomon követésére, azonban nem tartalmaz a számítási kapacitás vagy az adatközpontok EU-n belüli kiépítése terén elért előrehaladás mérésére szolgáló célértéket és a kiépítést támogató konkrét intézkedéseket sem. Ez a javaslat a meglévő éves nyomonkövetési gyakorlatra építve kiegészíti a Digitális évtized szakpolitikai programot, és ezáltal szinergiákat teremt a meglévő kerettel. Ezenkívül előmozdítja a Digitális évtized szakpolitikai program négy sarkalatos pontját, különösen azáltal, hogy olyan konkrét intézkedéseket vezet be, amelyek középpontjában az innovatív MI-alaptechnológiák fejlesztése, a bővített számítási kapacitás kiépítése, valamint a felhőszolgáltatások és a mesterséges intelligencia fokozott használatát lehetővé tevő biztonsági keretrendszer kialakítása áll.

Ezenkívül a mesterséges intelligencia alkalmazásának ösztönzésére irányuló stratégia konkrét intézkedéseket határoz meg a mesterséges intelligenciában rejlő átalakító potenciál kiaknázása érdekében, különös tekintettel az MI kulcsfontosságú ipari ágazatokban és közszférában való alkalmazásának az előmozdítására. Emellett olyan támogatási intézkedéseket is bevezet, amelyek célja, hogy a mesterséges intelligencia fejlesztésével és bevezetésével kapcsolatos horizontális kihívások kezelése révén megerősítsék az EU technológiai szuverenitását. A javaslat támogatja ezeket a célkitűzéseket, és hozzájárul azok megvalósításához azáltal, hogy célzott intézkedéseket vezet be a felhőszolgáltatások és a mesterséges intelligencia fejlesztésének és bevezetésének támogatása, a számítási kapacitáshoz való hozzáférés javítása és a felhőszolgáltatásokba vetett bizalom növelése érdekében.

A javaslat teljes mértékben összeegyeztethető a nemzetközi digitális stratégiáról szóló, 2025. júniusi uniós közleménnyel. Olyan átlátható és megkülönböztetésmentes keretet teremt a digitális autonómia megvalósításához, amely lehetővé teszi az EU számára, hogy reziliens és szuverén technológiai infrastruktúrákat építsen ki az Unión belül, miközben az EU-n kívül megbízható és jogilag megalapozott modellt kínál a nemzetközi partnerségekhez és a többoldalú kormányzáshoz. Teljes mértékben összhangban van az Unió nemzetközi kötelezettségvállalásaival és partnerségeivel, és biztosítja a belső piachoz való hozzáférést a partnerországok azon szervezetei számára, amelyek megfelelnek az előírt uniós megbízhatósági szinteknek.

•Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival

A javaslat kiegészíti a kiberbiztonságra és a digitális rezilienciára vonatkozó tágabb uniós szakpolitikai keretet.

A javaslatot a csipekről szóló rendelet felülvizsgálatára irányuló javaslattal együtt kell értelmezni, amely olyan intézkedéseket tartalmaz, amelyek célja a fejlett félvezetőkbe történő beruházások ösztönzése, az ellátási lánc rezilienciájának növelése, valamint a kereslet fellendítése a félvezető-ellátási lánc és a végfelhasználói piacok közötti fokozott együttműködés révén.

A hálózati és információs rendszerek biztonságáról szóló irányelv (NIS 2 irányelv) javítja az EU-ban működő felhőszolgáltatók és adatközpontok kiberbiztonsági kockázatkezelését, ami növeli a bizalmat. Nem tartalmaz azonban a szóban forgó szolgáltatások elterjedését és igénybevételét ösztönző intézkedéseket, és a szélesebb körű szuverenitási szempontok helyett kizárólag a technikai kiberbiztonságra összpontosít.

A fentiekben kifejtettek szerint a javaslat szuverenitási szempontokkal egészíti ki a kiberbiztonsági jogszabályban szereplő, a felhők kiberbiztonságát előtérbe helyező rendelkezéseket is. A kiberbiztonsági jogszabály szerinti tanúsítás képes kezelni a kiberbiztonság technikai feltételeit, azonban nem alkalmas az e technikai elemeken túlmutató szuverenitási aggályok kezelésére. Ezzel párhuzamosan az Európai Uniós Kiberbiztonsági Ügynökség (ENISA) a felhőszolgáltatások európai kiberbiztonsági tanúsítási rendszerének (EUCS) az előkészítésén dolgozik, amelyet azonban még nem fogadtak el. Véglegesítését követően ezt a rendszert a szuverén felhőszolgáltatások keretében fel lehetne használni annak biztosítására, hogy az ellenőrzött szolgáltatás megfeleljen a legmagasabb szintű kiberbiztonsági szabványoknak. Emellett a kiberbiztonsági jogszabály javasolt felülvizsgálata megerősíti a hardverek és szoftverek IKT-ellátási láncának megbízhatóságát.

A javaslat a digitális működési rezilienciáról szóló rendelet (DORA) célkitűzéseit is támogatja. A digitális működési rezilienciáról szóló rendelet megfelelési kötelezettségeket határoz meg a felhőszolgáltatók számára. Közvetve kiterjed ugyanis a felhőszolgáltatókra, ha azok meghatározott pénzügyi szervezetek számára nyújtanak szolgáltatásokat, vagy ha kellően fontos szerepet töltenek be a működési reziliencia szempontjából. A rendeletnek ágazati hatálya van, és kifejezetten a pénzügyi szektorra vonatkozik. A digitális működési rezilienciáról szóló rendelet értelmében a felhőszolgáltatóknak IKT-kockázatkezelési rendszert kell bevezetniük, és rendszeres incidenskezelési teszteket kell végezniük annak érdekében, hogy megfeleljenek a kritikus harmadik fél szolgáltatókra vonatkozó követelményeknek. Az érintett pénzügyi intézményeknek – amelyek államiak is lehetnek – el kell végezniük az általuk igénybe vett felhőszolgáltatók átvilágítását.

A javaslat támogatja a felkészültségi unióról szóló stratégia célkitűzéseit is, amely rendszerszintű kockázatként azonosítja a kritikus digitális infrastruktúrától való függőséget, és összkormányzati megközelítést szorgalmaz az alapvető szolgáltatások folytonosságának a válsághelyzetekben történő biztosítása érdekében. Az e rendelettel létrehozott szuverenitási keret és különösen a 29. cikkben foglalt kockázatértékelési mechanizmus közvetlenül hozzájárul az említett stratégia digitális felkészültségi dimenziójához azáltal, hogy biztosítja, hogy a veszélyhelyzet-kezelési, polgári védelmi koordinációs és katasztrófareagálási műveleteket támogató felhő- és MI-szolgáltatásokat a megfelelő uniós megbízhatósági szinten nyújtsák. A javaslat ezért összhangban van az Unió rezilienciára és felkészültségre vonatkozó tágabb szakpolitikai célkitűzéseivel, és támogatja azokat.

A javaslat összhangban van a személyes adatok kezelésére vonatkozó hatályos szabályokkal, többek között az általános adatvédelmi rendelettel (GDPR) és az EU–USA adatvédelmi kerettel. Bár az EU–USA adatvédelmi keret foglalkozik a transzatlanti adattovábbítással, nem szünteti meg a harmadik országbeli szolgáltatóktól való függőséggel kapcsolatos szuverenitási aggályokat. A javaslat ezért kiegészíti az EU–USA adatvédelmi keretet, mivel a szuverenitás fogalma túlmutat az adattovábbításon, és a működési autonómiához is kapcsolódik.

A javaslat a közbeszerzési irányelveket is kiegészíti. Az uniós hatóságok nagymértékben támaszkodnak nem uniós felhőszolgáltatókra, és az ezzel összefüggő problémák olyan árnyalt és célzott ágazati megközelítést igényelnek, amelyre a hatályos közbeszerzési irányelvek nem terjednek ki, és amelyet átfogó megközelítéssel nehéz lenne kielégítően kezelni. A javaslat ezért ágazatspecifikus megközelítést alkalmaz a szuverenitás tekintetében, amelynek számos különböző szintje nem kezelhető a közbeszerzési eljárások kialakításának általános elveit meghatározó horizontális uniós vívmányok keretében. A javaslat olyan kiegészítő odaítélési szempontokat tartalmaz, amelyek a felhőszolgáltatások sajátosságait és az ágazatra jellemző, harmadik országoktól való kritikus függőségeket is figyelembe veszik.

A javaslat kiegészíti a digitális hálózatokról szóló jogszabályt, amely támogatja a stabil, gyors és biztonságos élvonalbeli digitális hálózatok fejlesztését, ezáltal elősegítve az EU-ban az adatközpontok kiépítését, amelyekhez elengedhetetlen a nagy sebességű, gigabites és azt meghaladó konnektivitás. A javaslat kiaknázza a digitális hálózatokról szóló jogszabály által a konnektivitás terén elért eredményeket, így az adatközpontok kapacitásainak a kiépítésére összpontosít, és nem arra, hogy ezt megelőzően vagy ezzel párhuzamosan létrehozza a szükséges konnektivitási infrastruktúrát. A digitális hálózatokról szóló jogszabály a hálózati infrastruktúrák konvergenciájával is foglalkozik, ideértve azokat az eseteket is, amikor egy felhőszolgáltató elektronikus hírközlő hálózatot üzemeltet, és eddig nem vonatkoztak rá az Európai Elektronikus Hírközlési Kódex szerinti kötelezettségek, noha a kódex hatálya alá tartozik. A digitális hálózatokról szóló jogszabály ezért az ökoszisztémán belül egy szélesebb körű együttműködés keretében egyértelművé teszi a különböző hálózatok szolgáltatói és más piaci szereplők közötti konnektivitásra vonatkozó eljárásokat.

A javaslat hozzájárul az energiahatékonysági irányelv azon célkitűzéseinek a megvalósításához, amelyek arra irányulnak, hogy javítsák az adatközpontok ágazatának az energiahatékonyságát. Az átláthatósággal és a hírnévvel kapcsolatos szempontokon túl azonban nem hoz létre ösztönzőket az adatközpont-üzemeltetők fenntarthatósági teljesítményének javítására, és nem tartalmaz intézkedéseket a fenntartható adatközpontok Unió-szerte történő gyorsabb kiépítésének előmozdítására vagy az ehhez kapcsolódó beruházások növelésére.

Az adatközpontok energiahatékonyságáról szóló uniós magatartási kódex szintén nem rendelkezik az adatközpontok létesítését célzó intézkedésekről, hanem teljes mértékben az adatközpontok üzemeltetésével kapcsolatos gyakorlatokra összpontosít. Ezért a javaslat olyan intézkedéseket tartalmaz, amelyek ösztönzik az energiahatékony adatközpontok létrehozását, összhangban a digitalizáció és a mesterséges intelligencia energiaágazatban való alkalmazására vonatkozó stratégiai ütemtervvel, amelynek célja a digitális technológiák energiafogyasztásának optimalizálása, valamint az EU zöld és digitális kettős átállásának felgyorsítása. Annak megállapítása érdekében, hogy mely adatközpontok fenntarthatók, a javaslat az energiahatékonysági irányelv alapján kidolgozott minősítési rendszerre hivatkozik.

A javaslat továbbá kiegészíti az európai hálózati csomagot is, amelynek célja annak biztosítása, hogy a villamosenergia-hálózatok rendelkezésre álljanak, és alkalmasak legyenek a jövőbeli terhelések horizontális módon történő kezelésére. Ebben a tekintetben a javaslat a hálózati kapacitás végső ügyfeleiként foglalkozik az adatközpontokkal, és biztosítja, hogy az adatközpontok elhelyezkedésének meghatározásakor szem előtt tartsák a villamosenergia-hálózat rendelkezésre állását, továbbá hogy a szükséges információk kellő időben megosztásra kerüljenek ahhoz, hogy az adatközpontokat figyelembe vehessék a hálózattervezés során, ezáltal biztosítva azok időben történő csatlakoztatását.

Az európai hálózati csomag meghatározza, hogy a tagállamok milyen módokon gyorsíthatják fel a hálózati csatlakozást, többek között a hálózati csatlakozási várólista hatékonyabb kezelése révén, például azáltal, hogy a pusztán az érkezési sorrenden alapuló megközelítéssel szemben mérlegelik a projektek készültségi fokát és hálózatbarát jellegét is. A javaslat figyelembe veszi ezeket a szempontokat.

A javaslat kiegészíti a megújulóenergia-irányelvet is, és épít arra. Az adatközpontok számára előnyös lehet a megújuló energia és a tárolás fokozott rendelkezésre állása, akkor is, ha ők maguk nem tartoznak az irányelv hatálya alá. A megújuló energiaforrások hasznosításának felgyorsítását szolgáló területek közelsége szintén fontos tényező lehet az adatközpontok gyorsabb kiépítésére alkalmas helyszínek kijelölése során.

Az ipar felgyorsításáról szóló jogszabály intézkedéseket javasol az engedélyezés felgyorsítására, így többek között meghatározza az „egy projekt, egy eljárás” elvét, és a teljes engedélyezési eljárásra vonatkozóan egységes digitális eljárást hoz létre. Az ipar felgyorsításáról szóló jogszabály ezenkívül előírja a tagállamok számára, hogy a gyártással kapcsolatban jelöljenek ki legalább egy olyan, az ipar felgyorsítására szolgáló területet vagy klasztert, ahol a vállalkozást megkönnyítő további intézkedések alkalmazandók, ideértve az anyagokhoz való elsőbbségi hozzáférést, valamint az uniós finanszírozáshoz való hozzáférést. Azonban mivel az ipar felgyorsítását célzó javasolt intézkedések csak a gyártólétesítményekkel foglalkoznak, és nem veszik figyelembe az adatközpontok sajátos igényeit és előnyeit, azok nem tartoznak az ipar felgyorsításáról szóló jogszabály hatálya alá. Ezen eltérések kezelése érdekében a javaslat az ipar felgyorsítását célzó általános intézkedéseket az adatközpontok gyorsabb kiépítésére vonatkozó célzott intézkedésekkel egészíti ki.

2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG

•Jogalap

E javaslat jogalapja az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 114. cikke, amely felhatalmazza az EU-t arra, hogy intézkedéseket fogadjon el a belső piac működésének a nemzeti rendelkezések harmonizációja révén történő javítása érdekében.

Az adatközpontok kiépítésének jelenlegi széttagoltságát a kapacitásbővítésre, a fenntarthatósági követelményekre és az engedélyezési eljárásokra vonatkozó eltérő nemzeti megközelítések okozzák. Ez azzal a veszéllyel jár, hogy olyan szabályozási eltérések jönnek létre, amelyek alááshatják a belső piacot.

A felhőszolgáltatásokra vonatkozó közbeszerzési gyakorlatok eltérései, valamint a következetlen szuverenitási feltételek megakadályozhatják a szolgáltatókat abban, hogy zökkenőmentesen működjenek a különböző tagállamokban, ami piaci hatékonysági problémákhoz és egyenlőtlen versenyfeltételekhez vezethet.

E kihívások fényében az EUMSZ 114. cikke alapján indokolt a jogalkotási javaslat formáját öltő uniós szintű beavatkozás, mivel annak célja, hogy felszámolja a belső piac előtt álló akadályokat, és hogy egyenlő versenyfeltételeket biztosítson a felhőszolgáltatók számára.

Emellett a javaslat az EUMSZ 173. cikkének (3) bekezdésére is támaszkodik, amely jogalapot biztosít az EU ipari versenyképességének és innovációs kapacitásának növelését célzó intézkedésekhez. Az EU-ban a számítási kapacitás jelenleg tapasztalható hiánya korlátozza az európai iparágak azon képességét, hogy teljes mértékben kihasználják a felhőalapú és az MI-technológiákat, különös tekintettel az alacsony késleltetésű és nagy teljesítményű számítástechnikát igénylő ágazatokra. Az energiahatékony számítási kapacitás rendelkezésre állásának növelésével, valamint a legkorszerűbb felhőalapú és MI-technológiák fejlesztésével és bevezetésével ez a kezdeményezés közvetlenül hozzájárul Európa ipari versenyképességének és technológiai vezető szerepének a megerősítéséhez, összhangban az EUMSZ 173. cikkének (3) bekezdésében foglalt célkitűzésekkel.

Mivel a javaslat a belső piac torzulásainak az orvoslására és az EU ipari versenyképességének a megerősítésére irányuló kettős célkitűzéssel rendelkezik, az EUMSZ 114. cikke és 173. cikkének (3) bekezdése együttesen szolgál a jogalkotási eszköz elfogadásának jogalapjaként. Ez az együttes jogalap egységes szabályozási választ ad az uniós felhőalapú és MI-ökoszisztémán belüli piaci széttagoltság és stratégiai ipari kapacitásépítés egymással összefüggő kihívásaira.

•Szubszidiaritás (nem kizárólagos hatáskör esetén) 

Az uniós fellépés egyértelmű hozzáadott értéket képvisel a számítási kapacitás korlátozott és földrajzilag koncentrált rendelkezésre állásával kapcsolatos probléma kezelésében. Azáltal, hogy közös megközelítést biztosít az adatközpontok kiépítésének felgyorsításához, lehetővé teszi a számítási kapacitás földrajzilag kiegyensúlyozott módon történő koherens tervezését és kiépítését, és egyúttal megelőzi a negatív versenyt, valamint csökkenti a szabályozás összetettségét a befektetők és az adatközpont-üzemeltetők számára.

Az EU egyedülálló helyzetben van annak biztosításához, hogy a beruházási és gyorsítási politikák tükrözzék a kollektív prioritásokat, és megelőzzék a széttagoltságot. Az uniós szintű fellépés biztosítaná, hogy minden vállalkozás és közigazgatási szerv hozzáférjen az igényei kielégítéséhez szükséges számítási kapacitáshoz, és előfeltétele annak, hogy Európa MI-kontinenssé váljon.

A nem európai szolgáltatók által nyújtott felhőszolgáltatásoktól való függőség kezelése során az uniós fellépés olyan előnyökkel jár, amelyek meghaladják a tagállamok által egyénileg elérhető előnyöket, különösen a hiányos információkból eredő piaci hiányosságok kezelése terén. A fellépés javítani fogja a belső piac működését, és lehetővé teszi a felhőszolgáltatók számára, hogy a nemzeti piacaikon kívül is terjeszkedjenek.

•Arányosság

A javaslat célzott és arányos megközelítést alkalmaz az egységes piac kritikus szűk keresztmetszeteinek a kezelése érdekében, különös tekintettel a számítási kapacitás hiányára és a harmadik országbeli szolgáltatóktól való túlzott függésre. A javasolt megoldások azokra az intézkedésekre korlátozódnak, amelyek elengedhetetlenek a javaslat alapvető célkitűzéseinek eléréséhez, azaz az EU technológiai szuverenitásának megerősítéséhez, a felhőszolgáltatások és a mesterséges intelligencia versenyképes uniós piacának előmozdításához, valamint a fenntartható számítási erőforrások uniós szintű rendelkezésre állásának javításához.

Azáltal, hogy a szuverén felhőszolgáltatásokra vonatkozó harmonizált szabványokra, az adatközpontok egyszerűsített kiépítésére és az egész EU-ra kiterjedő együttműködési mechanizmusokra összpontosít, a javaslat elkerüli a túlzott szabályozást, miközben közvetlenül kezeli azokat a strukturális akadályokat, amelyek Európa-szerte gátolják a digitális fejlődést. A kiválasztott intézkedések jelentik a legmegfelelőbb és a legkevésbé beavatkozó jellegű eszközt az azonosított piaci és szabályozási hiányosságok kezelésére, mivel a meglévő uniós eszközökre építenek, és csak olyan új rendelkezéseket vezetnek be, amelyek a koherens és hatékony végrehajtáshoz szükségesek.

A javaslat közvetlen megfelelési költségeket von maga után, amelyek igazgatási és módosítási kiadásokat is magukban foglalnak. Ezeket elsősorban a nemzeti és a helyi hatóságoknak, valamint az olyan vállalkozásoknak kell viselniük, mint az adatközpont-üzemeltetők, a felhőszolgáltatók, ezek alvállalkozói és a NIS 2 irányelv I. mellékletében felsorolt ágazatokban működő magánszektorbeli szervezetek, annak érdekében, hogy megfeleljenek az e rendeletben meghatározott kötelezettségeknek.

Ugyanakkor a különféle lehetőségek, valamint az azok nyomán várható költségek és hasznok feltárása az eszköz kiegyensúlyozott kialakítását eredményezte. A hatóságok költségeit ellensúlyozni fogja az informatikai rendszerek teljes tulajdonlási költségének csökkenése, valamint a gyorsabb és megbízhatóbb közbeszerzési eljárásokból származó előny, a vállalkozások költségeit pedig a kiszámíthatóbb szabályozási irány, a nemzeti megközelítések széttagoltságának mérséklődése, valamint az adminisztráció egyszerűsítése.

•A jogi aktus típusának megválasztása

A Bizottság a javaslat célkitűzéseinek elérésére legalkalmasabb jogi eszközként a rendeletet javasolja, mivel az képes biztosítani az egységes alkalmazást és a közvetlen hatályt valamennyi tagállamban. A rendelet biztosítja a felhőszolgáltatásokra vonatkozó szabályozási keret teljes körű harmonizációjához szükséges jogbiztonságot és következetességet. Ez a megközelítés elengedhetetlen az egységes piac akadályainak felszámolásához, különösen az olyan területeken, mint a szuverenitás és a fenntarthatósági normák, ahol az eltérő nemzeti szabályok ennek hiányában alááshatják az EU technológiai szuverenitását és versenyképességét. Tekintettel a sürgető geopolitikai helyzetre, többek között a harmadik országbeli szolgáltatóktól való stratégiai függőségek csökkentésének szükségességére, a rendelet gyors és összehangolt uniós szintű reagálást biztosít, és megelőzi mindazt a késedelmet és következetlenséget, amely abból adódhatna, ha a tagállamok nagyobb önállósággal járnának el.

3.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI

•Az érdekelt felekkel folytatott konzultációk

2024 októbere és 2025 novembere között széles körű konzultációra került sor az érdekelt felekkel, amely az alábbi konzultációs tevékenységeket foglalta magában.

2025 áprilisa és júliusa között a Bizottság nyilvános konzultációt szervezett, amely egy online kérdőívből és egy véleményezési felhívásból állt, melyek keretében az érdekelt felek részletes állásfoglalásokat nyújthattak be a javaslatban előirányzott célkitűzésekkel és a javasolt intézkedésekkel kapcsolatos véleményükről és ajánlásaikról, valamint közvetlen információkkal szolgálhattak a szakpolitikai alternatívák kidolgozásához. Összesen 436 válasz érkezett: 243 a konzultációs felmérés és 193 a véleményezési felhívás esetében.

A konzultációt műhelytalálkozók, szemináriumok és kerekasztal-beszélgetések egészítették ki. A következőkre került sor: i. az Európai Ipariadat- és Számításifelhő-szövetség 6. közgyűlése és fóruma, ii. a pénzügyi befektetőkkel folytatott kerekasztal-beszélgetések a felhőalapú számítástechnikába való beruházásról, kerekasztal-beszélgetések az adatközpontok uniós villamosenergia-hálózatba történő integrációját elősegítő szakpolitikai intézkedésekről, az európai felhőszolgáltatók vezérigazgatóival folytatott kerekasztal-beszélgetések az uniós szuverén felhőszolgáltatási megoldások fejlesztéséről, valamint az Amerikai Kereskedelmi Kamarával folytatott kerekasztal-beszélgetések, iii. az ipar, a tudományos élet és a hatóságok képviselőivel tartott szemináriumok az MI-stack gazdasági dinamikájáról, valamint iv. a felhőszolgáltatásokra és a mesterséges intelligenciára vonatkozó jövőbeli uniós szakpolitikáról szóló előadások az ipar képviselőinek részvételével.

A Bizottság emellett folyamatos párbeszédet folytatott az Európai Ipariadat- és Számításifelhő-szövetség keretében működő, a felhőszolgáltatásokkal foglalkozó, tagállamok közötti informális együttműködési csoportban részt vevő tagállamok illetékes hatóságaival, amit célzott kétoldalú találkozók egészítettek ki.

A Bizottság ezenkívül kétoldalú megbeszéléseket folytatott egyes harmadik országokkal – többek között Japánnal, Svájccal és az Egyesült Királysággal – annak érdekében, hogy ismertesse és megvitassa a mérlegelt szakpolitikai alternatívákat, és hogy egyúttal információkat gyűjtsön a bevált módszerekről, valamint felmérje a tervezett intézkedések külső hatását.

Végezetül a Bizottság több mint 100 kétoldalú találkozót tartott a legkülönbözőbb érdekelt felekkel, köztük az ipar képviselőivel, tudományos intézményekkel, agytrösztökkel és civil társadalmi szervezetekkel, amelyek hozzájárultak a javasolt szakpolitikai alternatívák kidolgozásához.

•Szakértői vélemények beszerzése és felhasználása

•Hatásvizsgálat

A javaslatot átfogó hatásvizsgálat kíséri, amelynek végleges változatát 2026. április 30-án nyújtották be a Szabályozói Ellenőrzési Testülethez. 2026. május 8-án a Testület kedvező véleményt adott ki, azonban további javításokat kért.

•Alapvető jogok

A javaslat alapvető jogokra gyakorolt hatásaival kapcsolatban átfogó értékelésre került sor, különös tekintettel a személyes adatoknak az Európai Unió Alapjogi Chartájának 8. cikkében garantált védelmére. A javaslat bevezeti a szuverén felhőszolgáltatások keretét, amely szigorú garanciákat állapít meg annak biztosítása érdekében, hogy a személyes adatok uniós polgárokat érintő kezelése megfeleljen az uniós adatvédelmi normáknak, ideértve az általános adatvédelmi rendeletet is. E normák rögzítése révén a javaslat minimálisra csökkenti a nem megfelelő adatkezeléssel kapcsolatos kockázatokat, és egyúttal megerősíti a digitális infrastruktúrába vetett bizalmat.

A javaslat egyik fő célkitűzése a harmadik országbeli szolgáltatóktól való függőség csökkentése, amelyek tevékenysége olyan nem uniós országok joghatósága alá tartozhat, amelyek lehetővé tehetik az adatokhoz való hozzáférést és azok továbbítását. A javaslat ezért gondoskodik a személyes adatok fokozottabb védelméről azáltal, hogy biztosítja, hogy azok az uniós hatóságok – köztük a tagállami adatvédelmi hatóságok és az Európai Adatvédelmi Testület – tényleges felügyelete alatt maradjanak. Ez a megközelítés megerősíti a jogbiztonságot, és tiszteletben tartja a magánélethez való jogot, amelyet a Charta is rögzít.

4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

5.EGYÉB ELEMEK

•Végrehajtási tervek, valamint a nyomon követés, az értékelés és a jelentéstétel szabályai

•A javasolt rendelet egyes rendelkezéseinek részletes magyarázata 

A javasolt rendelet I. címe tartalmazza az általános rendelkezéseket, ideértve a tárgyat (1. cikk) és a fogalommeghatározásokat (2. cikk).

A II. cím tartalmazza azokat a rendelkezéseket, amelyek a felhőalapú és MI-ökoszisztéma egésze tekintetében meghatározzák a fejlesztéssel és a kiépítéssel kapcsolatos tevékenységek elvégzésének a keretét. A keret a felhőszolgáltatásokra és a mesterséges intelligenciára vonatkozó vezetői kezdeményezésekből áll, és további támogató intézkedések egészítik ki. Az I. fejezetben a 3. cikk meghatározza a felhőszolgáltatásokra és a mesterséges intelligenciára vonatkozó vezetői kezdeményezések általános célkitűzését, amelyek a kutatási és innovációs tevékenységek támogatására, valamint az Unió felhőalapú és MI-ökoszisztémáján belüli jelentős kapacitás elérésére irányulnak. A 4. cikk meghatározza a felhőszolgáltatásokra és a mesterséges intelligenciára vonatkozó vezetői kezdeményezések operatív célkitűzéseit. Az 5. cikk létrehozza a mesterséges intelligenciával foglalkozó tapasztalati és gyorsítási központok hálózatát, amely az európai digitális innovációs központokra épül, és célja, hogy támogassa a felhőszolgáltatásokra és a mesterséges intelligenciára vonatkozó vezetői kezdeményezések célkitűzéseinek elérését. A 6. cikk meghatározza a felhőszolgáltatásokra és a mesterséges intelligenciára vonatkozó vezetői kezdeményezések végrehajtási mechanizmusait. A 7. cikk előírja a tagállamok számára, hogy a rendelet hatálybalépésétől számított egy éven belül fogadjanak el a rendelet célkitűzéseivel összhangban lévő nemzeti stratégiát a felhőszolgáltatásokról és a mesterséges intelligenciáról. A 8. cikk megállapítja azokat a feltételeket, amelyek alapján a Bizottság egy projektet az élvonalbeli MI-re vonatkozó kiemelt projektként ismerhet el. A 9. cikk támogatja a mesterséges intelligenciához kapcsolódó számítási erőforrásoknak az élvonalbeli MI-re vonatkozó kiemelt projektekhez történő hozzárendelését, továbbá támogatja az ipari és a fizikai MI-projekteket, valamint a közszférának szánt MI-modellek fejlesztését és bevezetését.

A III. cím az adatközpontok kapacitására vonatkozó rendelkezéseket rögzíti. Az I. fejezetben a 10. cikk előírja a tagállamok számára, hogy a területükön jelöljenek ki adatközpont-gyorsítási zónákat, ahol adatközpont-kapacitás kiépítésére kerül sor. A 11. cikk az adatközpont-gyorsítási zónákon belül alkalmazandó feltételeket határozza meg. A 12. cikk előírja a tagállamok számára, hogy az adatközpont-gyorsítási zónák adatközpont-projektjeinek adatközpont-üzemeltetői számára jelöljenek ki egyablakos információs pontokat, vagy lehetőség szerint fejlesszék tovább a már meglévő egyablakos információs pontokat, illetve integrálják azokba az új információs pontokat, továbbá meghatározza az információs pontok feladataira vonatkozó alapelveket. A 13. cikk az adatközpont-gyorsítási zónákban létrehozott adatközpont-projektekre vonatkozó könnyített közigazgatási és engedélyezési eljárásokkal foglalkozik. A II. fejezetben a 14. cikk meghatározza a részvételi szándék kifejezésére vonatkozó mechanizmust, valamint azokat a feltételeket, amelyek alapján a Bizottság kijelöli a stratégiai adatközpont-projekteket. A III. fejezetben a 15. cikk létrehoz egy mechanizmust, amellyel a Bizottság nyomon követheti a rendelkezésre álló számítási kapacitás növelése, az adatközpont-kapacitás iránti kereslet nagysága és a kapacitáshiány mértéke terén elért uniós eredményeket.

A IV. cím az autonómiával és az alkalmazással kapcsolatos rendelkezéseket tartalmaz. Az I. fejezet 1. szakaszában a 16. cikk meghatározza a felhőszolgáltatások uniós szuverenitási keretét, amely négy megbízhatósági szintből áll, valamint bevezeti a rendelet II. mellékletében meghatározott azon követelményeket, amelyek alapján a felhőszolgáltatásokat be lehet sorolni az 1–4. uniós megbízhatósági szintre. A 17. cikk létrehozza azt a mechanizmust, amely alapján a felhőszolgáltatók elismerhetők az 1., a 2., a 3. vagy a 4. uniós megbízhatósági szintet biztosító szolgáltatóként; ehhez elismerés iránti kérelmet kell benyújtaniuk a székhelyük szerinti illetékes nemzeti hatósághoz. A 18. cikk meghatározza azokat a feltételeket és azt a mechanizmust, amely alapján a harmadik országokból irányított felhőszolgáltatások jogosulttá válhatnak a 3. uniós megbízhatósági szint szerinti minősítésre, ha az adott harmadik ország ehhez elegendő biztosítékot nyújt. A 2. szakaszban a 19. cikk meghatározza az 1. uniós megbízhatósági szint követelményeivel való összhangot dokumentáló megfelelőségi önértékelésre vonatkozó feltételeket. A 3. szakaszban a 20. cikk meghatározza az ellenőrzést végző szervezetek által a 2–4. uniós megbízhatósági szint követelményei tekintetében végzett értékelés keretét. A 21. cikk azokat a követelményeket határozza meg, amelyeknek az ellenőrzési bizonyítékoknak meg kell felelniük a 2–4. uniós megbízhatósági szint követelményeinek harmadik fél által végzett értékelése során. A 22. cikk kötelezi a Bizottságot, hogy hozza létre és vezesse azon szolgáltatások központi adatbázisát, amelyek biztosítják az 1–4. uniós megbízhatósági szintet. A 23. cikk átláthatósági kötelezettségeket állapít meg a felhőszolgáltatók számára, amelyek alapján kötelesek bejelenteni minden olyan lényeges változást, amelynek következtében módosulhat az 1–4. uniós megbízhatósági szintet biztosító szolgáltatóként való minősítésük. A 24. cikk meghatározza a felhőszolgáltatók által elkövetett jogsértések esetén alkalmazandó szankciókat és kártérítési szabályokat. A 4. szakaszban a 25. cikk előírja a tagállamok számára egy illetékes nemzeti hatóság kijelölését. A 26. cikk meghatározza a tagállamok által kijelölt illetékes nemzeti hatóságok hatáskörét. Az 5. szakaszban a 27. cikk meghatározza a tagállamok illetékes nemzeti hatóságai közötti kölcsönös segítségnyújtás alapelveit az e rendelet alkalmazásában történő információmegosztással és vizsgálatokkal összefüggésben. A 28. cikk a végrehajtási intézkedésekkel kapcsolatban rögzíti a tagállamok illetékes nemzeti hatóságai közötti, határokon átnyúló együttműködés alapelveit. A II. fejezet 1. szakaszában a 29. cikk rögzíti a tagállamok és az uniós szervezetek azon kötelezettségeit, hogy végezzenek kockázatértékeléseket annak megállapítása céljából, hogy a különböző közszektorbeli tevékenységek esetében a 2–4. uniós megbízhatósági szintek közül melyik szintet kell alkalmazni. A 30. cikk előírja a felhőszolgáltatásokat beszerző ajánlatkérő szervek számára, hogy legalább az 1. uniós megbízhatósági szintre besorolt szolgáltatást szerezzenek be. Ha a kockázatértékelés szerint az érintett ajánlatkérő szervek tevékenységei a közrend szempontjából relevánsak, csak olyan szolgáltatásokat szerezhetnek be és vehetnek igénybe, amelyek a 2., a 3. vagy a 4. uniós megbízhatósági szintet biztosítják. A 2. szakaszban a 31. cikk lehetővé teszi a NIS 2 irányelv értelmében vett magánszektorbeli szervezetek számára, hogy az uniós és a közszférabeli szervezetek által végzett hatásvizsgálatokhoz hasonló célú hatásvizsgálatokat végezzenek. A 3. szakaszban a 32. cikk arra kötelezi a tagállamok ajánlatkérő szerveit, hogy a rendelet hatálya alá tartozó felhőszolgáltatásokra és MI-rendszerekre irányuló közbeszerzések során alkalmazzanak az uniós hozzáadott értékre vonatkozó szempontokat. A 33. cikk kötelezettségeket állapít meg a tagállamok számára a felhőszolgáltatásokkal és az MI-rendszerekkel kapcsolatos innovációra irányuló közbeszerzéseik nyomon követésére vonatkozóan, bevezet egy egyszerűsített jelentéstételi rendszert, és kapcsolatot teremt a felhőszolgáltatásokra és a mesterséges intelligenciára vonatkozó nemzeti stratégiákkal, amelyek esetében a tagállamoknak terveket kell kidolgozniuk e cikk célkitűzéseinek elérésére. A III. fejezetben a 34. cikk létrehozza az európai közszféra felhőfederációját (a továbbiakban: EuroCloud Federáció), és meghatározza annak hatályát és célját. A 35. cikk meghatározza az adatközpont-szolgáltatások és a felhőszolgáltatások EuroCloud Federáción belüli megosztására vonatkozó feltételeket. A 36. cikk meghatározza, hogy a Bizottság hogyan fedezheti az EuroCloud Federációval – többek között az EuroCloud Federáció, valamint a szolgáltatások tagok közötti megosztását lehetővé tevő platform létrehozásával – kapcsolatban felmerült költségeket. A IV. fejezetben a 37. cikk rögzíti, hogy a Bizottság milyen feltételek mellett végezhet közbeszerzési tevékenységeket az uniós szervezetek, a tagállami ajánlatkérő szervek és a Bizottság által kiválasztott partnerszervezetek számára, valamint rögzíti a költségvetési rendelettől való szükséges eltéréseket. A 38. cikk megállapítja a közös közbeszerzési keret végrehajtásához szükséges szabályokat, ideértve az irányítási mechanizmust is. A 39. cikk meghatározza az alkalmazandó közbeszerzési szabályokat. A 40. cikk meghatározza azt a mechanizmust, amelyen keresztül a Bizottságnál a közös közbeszerzési keret üzemeltetése során felmerült költségek ellentételezhetők a részt vevő ajánlatkérő szervekre kivetett díjak révén. Az VI. fejezetben a 41. cikk arra kötelezi az uniós és a közszférabeli szervezeteket, hogy a jogvédett megoldásokkal szemben ösztönözzék és segítsék elő a nyílt forráskódú megoldások alkalmazását. A 42. cikk meghatározza az uniós és a közszférabeli szervezetek által vagy számára kifejlesztett szoftverek megosztására és további felhasználására vonatkozó követelményeket. A 43. cikk előírja a Bizottság számára, hogy hozza létre és vezesse a nyílt forráskódú megoldások katalógusát. A 44. cikk meghatározza a nyílt forráskóddal foglalkozó tagállami programirodák hálózatának a létrehozására vonatkozó szabályokat.

Az V. cím tartalmazza a záró rendelkezéseket, ideértve a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok (45. cikk) és végrehajtási jogi aktusok (46. cikk) elfogadására vonatkozó hatáskörét, a felülvizsgálati záradékot (47. cikk), valamint a rendelet hatálybalépésének és alkalmazása kezdőnapjának a meghatározását (48. cikk).

2026/0138 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

az európai felhőalapú és MI-ökoszisztéma megerősítését célzó intézkedési keret létrehozásáról (a felhőszolgáltatások és a mesterséges intelligencia fejlesztéséről szóló rendelet)

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 114. cikkére és 173. cikkének (3) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezetének a nemzeti parlamenteknek való továbbítását követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére ( 1 ),

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére ( 2 ),

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1)Az Unió elkötelezett amellett, hogy globális vezető szerepet töltsön be a mesterséges intelligencia (MI) terén. A gyorsabb innováció, a nagyobb hatékonyság és az intelligensebb döntéshozatal lehetővé tétele révén a mesterséges intelligencia jelentős gazdasági, környezeti és társadalmi előnyök megvalósításához járul hozzá, és a versenyképesség alapvető mozgatórugója. Annak érdekében, hogy a gazdaság kulcsfontosságú ágazataiban teljes mértékben ki lehessen aknázni a mesterséges intelligencia előnyeit, az Uniónak ambiciózusan és kellő előrelátással kell fellépnie, fejlesztenie kell az innovációs képességeit, meg kell erősítenie a versenyképességét és az ellátásbiztonságot, valamint technológiai szuverenitását és a legújabb digitális technológiákkal kapcsolatos stratégiai autonómiáját is.

(2)Az Unió már szilárd alapokat teremtett ahhoz, hogy Európát a mesterséges intelligencia fejlesztésében és elterjesztésében vezető szerepet betöltő kontinensként pozicionálja, különösen az MI-kontinensre vonatkozó cselekvési tervről szóló közlemény ( 3 ) és a mesterséges intelligencia alkalmazásának ösztönzésére irányuló stratégia ( 4 ) révén. Ezenkívül a méltányos adathozzáférésre és -felhasználásra vonatkozó harmonizált szabályokról szóló (EU) 2023/2854 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (a továbbiakban: az adatrendelet) ( 5 ) és az európai adatuniós stratégiával ( 6 ) az Unió megteremtette a szükséges keretet az adatok biztonságos és interoperábilis egységes piacának a kialakításához, amely a mesterséges intelligencia fejlesztésének alapját képezi.

(3)Az Európai Parlament, a Tanács, a Bizottság és a tagállamok vállalták, hogy együttműködnek az Unió technológiai szuverenitásának nyílt módon, különösen olyan biztonságos és hozzáférhető digitális és adatinfrastruktúrák révén történő megvalósítása érdekében, amelyek más technológiai fejlesztéseket is lehetővé tesznek, ezáltal támogatva az uniós ipar és gazdaság – különösen a kis- és középvállalkozások (a továbbiakban: kkv-k) ( 7 ) és a kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatok ( 8 ) – versenyképességét és fenntarthatóságát, valamint az uniós értékláncok rezilienciáját, továbbá előmozdítva az induló innovatív vállalkozások ökoszisztémáját, többek között a korábbi európai digitális innovációs központok zökkenőmentes működése révén, amelyek a mesterséges intelligenciával foglalkozó tapasztalati és gyorsítási központokká (a továbbiakban: MI-központok) alakultak át.

(4)Az Unió egyre inkább függővé vált néhány harmadik országbeli felhőszolgáltatótól. Az Unió versenyképessége, ellátásbiztonsága és technológiai szuverenitása szempontjából stratégiai prioritássá vált az Unió azon képességének megerősítése, hogy a területén felhőalapú és MI-technológiákat fejlesszen ki és vezessen be, ahogy azt Mario Draghi az európai versenyképesség jövőjéről szóló jelentésében ( 9 ) kiemelte, összhangban az EU gazdasági biztonságának megerősítéséről szóló közleménnyel ( 10 ). Az uniós felhőalapú és MI-ökoszisztéma előtt álló kihívások kezeléséhez jelentős technológiai kapacitásépítésre, a kutatási és innovációs tevékenységekkel kapcsolatos támogatásra és a tagállamok közös erőfeszítésére van szükség, az Uniónak pedig támogatnia kell a felhőalapú és az MI-technológiák, valamint a jelentős felhőalapú számítási kapacitások fejlesztését és bevezetését.

(5)Ezek a függőségek nemcsak az európai felhőszolgáltatók korlátozott mértékű piaci részesedésében nyilvánulnak meg, hanem az Unió működési autonómiáját, rezilienciáját és biztonságát érintő jelentős kockázatokban is. A Tanács szorgalmazta, hogy a felhőszolgáltatások és a mesterséges intelligencia fejlesztéséről szóló rendelet tartalmazzon a szuverén felhőszolgáltatásokra vonatkozó közös kritériumokat, amelyek lehetővé teszik a piaci átláthatósági kockázatok és a függőségekkel kapcsolatos kockázatok kezelését, ideértve a harmadik országok által elfogadott jogszabályok területen kívüli hatályát is ( 11 ).

(6)Létre kell hozni az Unió felhőszolgáltatásokkal és mesterséges intelligenciával kapcsolatos rezilienciájának és biztonságának növelésére szolgáló keretet, amely megerősíti az Unió felhőalapú és MI-ökoszisztémáját azáltal, hogy csökkenti a függőségeket, fokozza a technológiai szuverenitást, ösztönzi a beruházásokat, valamint megerősíti a felhőszolgáltatások és a mesterséges intelligencia uniós ellátási láncának képességeit, biztonságát és rezilienciáját.

(7)A keret különböző célok elérésére irányul, és két külön jogalapra épül.

(8)Először is az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 173. cikkének (3) bekezdésével összhangban meg kell erősíteni az Unió felhőszolgáltatásokkal és mesterséges intelligenciával kapcsolatos technológiai és ipari bázisának versenyképességét, kapacitását és rezilienciáját. Ezek az intézkedések nem járhatnak a nemzeti jogszabályok vagy egyéb szabályozások harmonizációjával. E célból a rendelet létrehozza a felhőszolgáltatásokra vonatkozó vezetői kezdeményezést és a mesterséges intelligenciára vonatkozó vezetői kezdeményezést (a továbbiakban: a felhőszolgáltatásokra és a mesterséges intelligenciára vonatkozó vezetői kezdeményezések) a legkorszerűbb felhőalapú és MI-technológiák és -létesítmények fejlesztésének előmozdítása és azok széles körű alkalmazásának biztosítása érdekében, ezáltal áthidalva az Unió fejlett kutatási és innovációs képességei és az azok fenntartható kiaknázása közötti szakadékot.

(9)Másodszor a felhőalapú és MI-ökoszisztéma rezilienciája és a rendelkezésére álló számítási kapacitás az EUMSZ 114. cikke alapján hozott uniós harmonizációs intézkedésekkel kezelhető a legjobban. A belső piac működésének biztosításához olyan egységes, koherens szabályozási keretre van szükség, amely harmonizálja a felhőszolgáltatások szolgáltatóira és alkalmazóira vonatkozó egyes feltételeket, beleértve a kapacitásépítést és a felhőszolgáltatások nyújtását is.

(10)A „felhőszolgáltatás” e rendeletben szereplő fogalommeghatározásának meg kell egyeznie az (EU) 2022/2555 európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 12 ) 6. cikkének 30. pontjában szereplő fogalommeghatározással, amely szerint a „felhőszolgáltatás” olyan digitális szolgáltatás, amely igény szerinti adminisztrációt és kiterjedt távoli hozzáférést tesz lehetővé megosztható számítástechnikai erőforrások méretezhető és rugalmas készletéhez, beleértve azt is, amikor ezeket az erőforrásokat több helyszínen osztják el. A „felhőszolgáltatás” e meghatározása magában foglalja az (EU) 2024/1689 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: a mesterséges intelligenciáról szóló rendelet) ( 13 ) 3. cikkének 1. pontjában meghatározott, távolról üzemeltetett MI-rendszerekhez való igény szerinti hozzáférést is. A szolgáltatás kizárólag az MI-rendszer átadását és rendelkezésre bocsátását foglalja magában. Maga az MI-rendszer és az annak alapjául szolgáló modell nem tartozik e fogalommeghatározás hatálya alá.

(11)A felhőszolgáltatásokra és a mesterséges intelligenciára vonatkozó vezetői kezdeményezéseknek meg kell erősíteniük az Unió felhőszolgáltatásokkal és mesterséges intelligenciával kapcsolatos technológiai és ipari bázisának versenyképességét és rezilienciáját, valamint felhőalapú és MI-ökoszisztémájának innovációs kapacitását, és el kell érniük a nagy méretű digitális infrastruktúrák kiépítését, összhangban az MI-kontinensre vonatkozó cselekvési tervben és a mesterséges intelligencia alkalmazásának ösztönzésére irányuló stratégiában meghatározott célkitűzésekkel. A felhőszolgáltatásokra és a mesterséges intelligenciára vonatkozó vezetői kezdeményezéseknek növelniük kell az Unió felhő- és adatközpont-kapacitását, és egyúttal elő kell mozdítaniuk a legkorszerűbb felhőalapú és MI-technológiákat, valamint a felhőszolgáltatások és a mesterséges intelligencia széles körű alkalmazását az Unió gazdaságában. Emellett magas szintű kutatásokat kell eredményezniük az élvonalbeli, a fizikai és az ipari mesterséges intelligencia ágazatspecifikus alkalmazásával kapcsolatban. A mesterséges intelligencia alkalmazásának ösztönzésére irányuló stratégiának ki kell terjesztenie az MI-kontinensre vonatkozó cselekvési tervben meghatározott törekvéseket és célkitűzéseket, és a stratégiát szükség esetén aktualizálni kell a legújabb technológiai fejlemények, valamint a felhőszolgáltatásokra és a mesterséges intelligenciára vonatkozó vezetői kezdeményezések terén elért eredmények figyelembevétele érdekében.

(12)Ezen általános célkitűzések elérése érdekében a felhőszolgáltatásokra és a mesterséges intelligenciára vonatkozó vezetői kezdeményezéseknek olyan kiegészítő operatív célkitűzéseket kell támogatniuk, amelyek uniós szinten végrehajtandó, konkrét intézkedésekre irányuló kezdeményezések formáját öltik.

(13)Annak érdekében, hogy az adatközpontok a fenntartható digitális átállás kulcsfontosságú előmozdítóiként működhessenek, a felhőszolgáltatásokra és a mesterséges intelligenciára vonatkozó vezetői kezdeményezéseknek támogatniuk kell az olyan adatközpont-technológiák fejlesztésére irányuló kutatási és innovációs kapacitásokat, amelyek a széles körű fenntarthatóság elérése érdekében már a tervezés során és a működés teljes időtartama alatt is érvényesítik az energia- és az erőforrás-hatékonyság elveit. Ez magában foglalja az erőforrásokat és a rendelkezésre álló kapacitást hatékonyan kihasználó számítási technológiák előmozdítását, például az energia- és a vízhatékonyság optimalizálását, a kialakulóban lévő kvantum-számítástechnikai technológiák használatát, a szerverhatékonyságot szolgáló, mesterséges intelligencián alapuló technológiák fejlesztését, a számítástechnikai infrastruktúra energiahálózatokkal való integrálását, valamint a tiszta energia alkalmazásának előmozdítását és az adatközpontokban történő helyszíni energiatermelést. Emellett az innováció piaci elterjedésének irányítása és felgyorsítása érdekében a felhőszolgáltatásokra és a mesterséges intelligenciára vonatkozó vezetői kezdeményezéseknek hozzáférést kell biztosítaniuk az adatközpont-technológiák kísérleti gyártósoraihoz. Ezeknek a kísérleti projekteknek a legkorszerűbb adatközpont- és peremhálózati félvezető-technológiák, a kvantum-számítástechnikai prototípusok és a mesterséges intelligencián alapuló adatközpont-üzemeltetési eszközök bemutatására szolgáló környezetként kell működniük.

(14)A kapacitáshiány megszüntetése és az Unió technológiai autonómiájának megerősítése érdekében a felhőszolgáltatásokra és a mesterséges intelligenciára vonatkozó vezetői kezdeményezéseknek támogatniuk kell a kutatási és fejlesztési tevékenységeket, valamint a felhőstack-technológiák elterjedését is. Ennek keretében a felhőszolgáltatásokra és a mesterséges intelligenciára vonatkozó vezetői kezdeményezéseknek elő kell mozdítaniuk a felhőstackek különböző alternatíváinak a stratégiai ágazatok számára történő fejlesztését. Elő kell segíteniük továbbá az MI-re optimalizált szerverek és szoftverek fejlesztését, ideértve az Unióban gyártott és tervezett, például az (EU) 2026/XXX európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 14 ) alapján kifejlesztett processzorokat és gyorsítókat. Emellett a felhőszolgáltatásokra és a mesterséges intelligenciára vonatkozó, e rendelet szerinti vezetői kezdeményezéseknek és a rendelet által támogatott 2. Európai Csipkezdeményezésnek is elő kell mozdítania a hardver- és a szoftverfejlesztés közös tervezését és összehangolt optimalizálását, valamint a mesterséges intelligenciához kapcsolódó számítástechnikai infrastruktúrák integrációját. Ezenkívül a felhőszolgáltatásokra és a mesterséges intelligenciára vonatkozó vezetői kezdeményezéseknek támogatniuk kell egy intelligens és biztonságos, felhőalapú köztesszoftverplatform közös európai adatterek számára történő kiegészítő fejlesztését és bevezetését, az európai adatuniós stratégiával összhangban.

(15)A felhőszolgáltatásokra és a mesterséges intelligenciára vonatkozó vezetői kezdeményezéseknek elő kell mozdítaniuk továbbá a nyílt szabványokon, nyílt előírásokon és nyílt forráskódokon alapuló technológiák fejlesztését is, valamint támogatniuk kell az innovatív, versenyképes és reziliens felhőalapú és MI-technológiák fejlesztését. Elő kell mozdítaniuk a nyílt szabványokkal és előírásokkal kapcsolatos munkát, valamint a nyílt forráskódú alkotóelemek tervezését, fejlesztését és karbantartását támogató, nyílt forráskódú szoftverekkel foglalkozó alapítványok létrehozását, különösen az irányítási és koordinációs mechanizmusok biztosítása és az erőforrások összevonásának megkönnyítése révén. A felhőszolgáltatásokra és a mesterséges intelligenciára vonatkozó vezetői kezdeményezéseknek ezenkívül létre kell hozniuk a szoftvereszközök – köztük a nyílt forráskódú eszközök – katalógusát is annak érdekében, hogy lehetővé tegyék a magán- és az állami szektor meglévő katalógusaival való összevonást, valamint hogy a nyílt forráskódú erőforrások tekintetében egyablakos ügyintézési pontot alakítsanak ki az Unióban.

(16)Az élvonalbeli MI-technológiák gyorsan fejlődnek, és várhatóan jelentős hatást gyakorolnak majd az Unió gazdaságára és társadalmára. Mivel ezek a technológiák kritikus stratégiai eszközökké váltak, az Unió ehhez kapcsolódó fejlesztési és szabályozási képességének a megerősítése elengedhetetlen annak biztosításához, hogy a mesterséges intelligenciára való átállás az uniós értékekkel, biztonsági normákkal és hosszú távú gazdasági érdekekkel összhangban menjen végbe. Az Uniónak innovatív projektek támogatása révén elő kell segítenie a kulcsfontosságú újítások széles körű alkalmazását annak érdekében, hogy megőrizze a versenyelőnyét a globális digitális gazdaságban. Az élvonalbeli MI-technológiák mint stratégiai eszközök fejlesztésének előmozdítása várhatóan csökkenteni fogja a harmadik országbeli technológiáktól való jelenlegi függőséget is, és meg fogja erősíteni az Unió MI-ökoszisztémáját.

(17)A fizikai MI, azaz az olyan MI-rendszerek és -modellek megjelenése, amelyek képesek észlelni a fizikai környezetet, és e környezetben összetett műveleteket tudnak végrehajtani, olyan ígéretes új területet képvisel, amelynek keretében a fejlett digitális intelligencia kézzelfogható rendszerekbe, például a robotikába, autonóm drónokba és önvezető járművekbe integrálódik. A fizikai MI elengedhetetlen a külső függőségek csökkentéséhez, valamint az ipari versenyképesség és a stratégiai autonómia előmozdításához. Ehhez az adat- és számítástechnikai infrastruktúra célzott megközelítésére van szükség. Ezért elő kell segíteni a jó minőségű adatok gyűjtését és feldolgozását, valamint a számítástechnikai erőforrásokhoz való hozzáférést. Emellett célzott támogatásra van szükség a fizikai MI-modellek és -rendszerek különböző valós környezetekben történő teszteléséhez és validálásához azok megalapozottságának és megbízhatóságának a biztosítása érdekében.

(18)Az Unió kulcsfontosságú iparágainak digitális átalakulása a mesterséges intelligencia alkalmazásának ösztönzésére irányuló stratégia egyik központi pillére. A globális versenyképesség fenntartásához és a társadalmi előnyök növeléséhez elengedhetetlen a mesterséges intelligencia elterjedésének felgyorsítása ezekben a stratégiai ágazatokban. A felhőszolgáltatásokra és a mesterséges intelligenciára vonatkozó vezetői kezdeményezéseknek fel kell gyorsítaniuk az ipari mesterséges intelligencia fejlesztését és elterjedését az Unió stratégiai ipari és szolgáltatási ágazataiban, és egyúttal elő kell mozdítaniuk azoknak a nagy kapacitású ágazatspecifikus MI-modelleknek a technológiai fejlesztését, amelyek megfelelnek a mesterséges intelligencia alkalmazásának ösztönzésére irányuló stratégiában prioritásként kezelt ágazatok – például az egészségügy, a közlekedés (beleértve a repülőgépipart és a gépjárműipart is), a gyártás, a védelem és az űrkutatás, az éghajlat- és környezetvédelem, valamint az agrár-élelmiszeripar – operatív követelményeinek. A felhőszolgáltatásokra és a mesterséges intelligenciára vonatkozó vezetői kezdeményezéseknek fel kell gyorsítaniuk a mesterséges intelligencia alkalmazásának ösztönzésére irányuló stratégiában kiemelt szolgáltatási ágazatok fejlesztését, valamint a tudomány területén alkalmazott mesterséges intelligenciára vonatkozó európai stratégiában kiemelt tudományos felfedezéseket is, összhangban a COM(2025) 724 final dokumentummal.

(19)Az egészségügyben ezek az előrelépések várhatóan javítani fogják az orvosi döntések pontosságát, és átalakítják a gyógyszeripari ágazatot. A gépjárműiparban olyan innovatív szoftverplatformok fejlesztését, tesztelését és bevezetését támogatják majd, amelyek hozzájárulnak az Unió ipari vezető szerepéhez a szoftvervezérelt és az önvezető járművek terén. A felhőszolgáltatásokra és a mesterséges intelligenciára vonatkozó vezetői kezdeményezéseknek emellett csökkenteniük kell az MI-modellek tesztelése és bevezetése előtt álló akadályokat is, különösen azokban a városokban és régiókban, amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy az Unió vezető szerepet töltsön be a szoftvervezérelt és az önvezető járművek terén. A tagállamoknak elő kell segíteniük továbbá az önvezető járművekhez használt MI-rendszerek fejlesztését, tesztelését és bevezetését, többek között az MI-központokkal, a gépjárműiparral, a beszállítókkal, a városokkal és a régiókkal való együttműködés révén, annak érdekében, hogy lehetővé tegyék a mesterséges intelligencián alapuló összekapcsolt és autonóm mobilitási megoldások biztonságos és megbízható bevezetését a különböző európai környezetekben. A gyártás területén a Bizottságnak a speciális MI-modellek tanítása érdekében megbízható harmadik felek révén elő kell segítenie az ipari ágazatok közötti adatgyűjtést, melynek során biztosítani kell, hogy elegendő mennyiségű tanulóadat álljon rendelkezésre, azonban maximálisan tiszteletben kell tartani a szellemitulajdon-jogokat. A mesterséges intelligencia érzékeny helyzetekben történő alkalmazásának lehetővé tétele érdekében vizsgálni kell a biztonságos és ellenőrizhető számítási megközelítéseket. A védelmi ágazatban, ahol a mesterséges intelligencia olyan forradalmi technológiaként jelent meg, amely jelentős hatást gyakorol a biztonságra és a védelemre, a felhőszolgáltatásokra és a mesterséges intelligenciára vonatkozó vezetői kezdeményezések támogathatják a fejlett képességek kialakítását, teljes mértékben kiegészítve és nem érintve a védelmi ipart támogató célzott uniós eszközöket, többek között az Európai Védelmi Alapot (EDF) és az európai védelmi ipari programot (EDIP). Az űrágazatban a digitális fejlődés várhatóan át fogja alakítani az űrtechnológiai eszközök, a szolgáltatások és az adatáramlások működtetését és felhasználását, a közlekedés területén pedig a légi közlekedés digitális fejlődése átalakítja az üzemeltetés irányítását, amihez a mesterséges intelligencia hasznosítja a több évtizednyi rendelkezésre álló küldetési, működési és megfigyelési adatot. Az éghajlat- és a környezetvédelem területén fejleszteni kell a térinformatikai MI-t, különösen a Kopernikusz programból származó Föld-megfigyelési adatok, valamint általában az uniós űrprogram és konnektivitási programok által biztosított képességek felhasználásával ( 15 ). A mezőgazdaságban a mesterséges intelligencia a különböző érzékelőktől, a műholdaktól és a mezőgazdasági gépektől származó adatokat a mezőgazdasági termelők által hasznosítható információkká alakíthatja át. Megerősítheti a versenyképességet és a rezilienciát, például a terméshozam előrejelzésének javítása, a kártevők és a betegségek korai felismerésének lehetővé tétele, az öntözés és a műtrágyahasználat optimalizálása, valamint a fenntarthatóbb élelmiszer-termelés támogatása révén. Mivel a mesterséges intelligencia ipari környezetben történő alkalmazása szigorú, valós körülmények között elvégzett validálást igényel, az Uniónak felhőalapú MI-eszközöket és tesztelési környezeteket kell biztosítania az ipari szereplők számára.

(20)Az Uniónak elő kell mozdítania továbbá a védelmi célú MI-modellek és -rendszerek betanításához, teszteléséhez és bevezetéséhez szükséges, magas szintű biztonságot nyújtó számítástechnikai infrastruktúrák rendelkezésre állását.

(21)Mivel az MI-ügynökök egyre fejlettebbé váltak, és az MI-alkalmazások egyre mélyebben beépültek a valós üzleti folyamatokba, az ipar gyors ütemben halad egy olyan új paradigma felé, amely autonóm végrehajtási képességekkel ruházza fel ezeket a rendszereket. Az új paradigmára való átálláshoz megbízható technikai keretre van szükség e rendszerek biztonságának, pontosságának és jogi megfelelésének biztosítása érdekében, tekintettel az MI-platformokra vonatkozó szigorú műszaki követelményekre. Ennek megfelelően a felhőszolgáltatásokra és a mesterséges intelligenciára vonatkozó vezetői kezdeményezéseknek olyan szuverén és biztonságos MI-platformok létrehozására kell törekedniük, amelyek a fejlett MI-ügynökök széles körű bevezetésére és összehangolt üzemeltetésére szolgálnak. Ezeket a platformokat olyan innovatív koordinációs keretrendszerekkel kell támogatni, amelyek biztosítják az átláthatóságot és az elszámoltathatóságot a többszereplős interakciók során. Ezenkívül a nem szándékolt autonóm magatartás minimalizálása érdekében elő kell segíteni az MI-ügynökök és azok összehangolt üzemeltetésének szigorú tesztelésére és kísérleti vizsgálatára szolgáló módszerek kidolgozását.

(22)A felhőszolgáltatásokra és a mesterséges intelligenciára vonatkozó vezetői kezdeményezéseknek fokozniuk kell az MI-modellek és -rendszerek fejlesztését és alkalmazását az Unió közszférájában. Az MI-modelleket és -rendszereket különösen a jobb döntéshozatal támogatására, az adminisztratív eljárások egyszerűsítésére és a felesleges terhek csökkentésére kell használni, különösen azokon a kritikus közszolgáltatási területeken – például az egészségügyben –, ahol lehetővé kell tenni az adatok MI-modellek és -eszközök céljára történő további felhasználását, a biztonság és az adatvédelem biztosítása mellett. E célból helyénvaló intézkedéseket hozni a közadatok minőségének javítása, valamint a tanulóadatok és az MI-modellek uniós közszférán belüli megosztásának és további felhasználásának előmozdítása érdekében, ezáltal elkerülve a széttagoltságot és lehetővé téve a sikeres, felhasználóorientált megoldások elterjesztését.

(23)A felhőszolgáltatásokra és a mesterséges intelligenciára vonatkozó vezetői kezdeményezéseknek elő kell segíteniük a mesterséges intelligencia és a felhőalapú számítástechnika széles körű bevezetésének felgyorsítását, többek között regionális és helyi szinten is. Az MI-központok hálózatán keresztül elő kell mozdítani a mesterséges intelligencia széles körű alkalmazását a magán- és a közszférában. E hálózatot kihasználva kiegészítő támogatási intézkedéseket kell kidolgozni a vállalkozások digitális transzformációjára vonatkozóan az (EU) 2022/2481 európai parlamenti és tanácsi határozatban ( 16 ) (a továbbiakban: a Digitális évtized 2030 szakpolitikai program) meghatározott cél elérésének elősegítése érdekében. Emellett ki kell dolgozni egy külön képzési programot a felhőalapú számítástechnikával és a mesterséges intelligenciával kapcsolatos készségekre vonatkozóan annak biztosítása céljából, hogy a munkavállalók mind a köz-, mind a magánszektorban fejlett kompetenciákkal rendelkezzenek a nem uniós szolgáltatóktól való függőség csökkentése és az új generációs képességek kialakítása érdekében, összhangban az oktatás, a képzés és a készségek területére vonatkozó uniós szakpolitikákkal, ideértve a készségek uniójáról szóló közleményt is. ( 17 ) Adott esetben a képzési programnak a vonatkozó európai kezdeményezésekre, többek között az MI-készségakadémiára, az MI-központokra és az Interoperábilis Európa Akadémiára kell épülnie, és be kell vonni a szükséges szakértelemmel rendelkező érdekelt feleket is.

(24)A felhőszolgáltatásokra és a mesterséges intelligenciára vonatkozó vezetői kezdeményezéseknek biztosítaniuk kell továbbá az európai felhőszolgáltatók által nyújtott felhőszolgáltatásoknak a köz- és a magánszektorban történő elterjedését annak biztosítása érdekében, hogy a felhőalapú technológiák alkalmazása összhangban legyen az Unió technológiai autonómiájának megerősítésére irányuló célkitűzéssel, különösen az olyan ágazatokban, mint az egészségügy és az oktatás, amelyek kritikus adatok kezelésével járnak. Ez a célkitűzés kihasználhatná az érintett európai digitális infrastruktúra-konzorciumok (EDIC-ek) eredményeit, ideértve a közös infrastruktúrát, a közös szabványokat és a bevált gyakorlatokat. A felhőszolgáltatásokra és a mesterséges intelligenciára vonatkozó vezetői kezdeményezéseknek támogatniuk kell az európai közszféra felhőfederációjának (a továbbiakban: EuroCloud Federáció) e rendelet szerinti létrehozását a biztonságos és reziliens közszférabeli adatközpont-szolgáltatások és felhőszolgáltatások megosztásának a megkönnyítése érdekében. Emellett a felhőszolgáltatásokra és a mesterséges intelligenciára vonatkozó vezetői kezdeményezéseknek támogatniuk kell a Bizottság által az uniós intézmények, ügynökségek és szervek (a továbbiakban: uniós szervezetek), valamint a nemzeti ajánlatkérő szervek számára Unió-szerte végzett közbeszerzési tevékenységeket, mivel a digitális szolgáltatások beszerzésének nemcsak a digitalizációt kell előmozdítania a közszférabeli szervezeteknél, hanem azt is lehetővé kell tennie számukra, hogy kihasználják a vásárlóerejüket, és felgyorsítsák a reziliens és biztonságos digitális megoldások bevezetését.

(25)A tagállamoknak a területük megfelelő lefedettségének biztosítása érdekében a mesterséges intelligenciával foglalkozó tapasztalati és gyorsítási központokat (a továbbiakban: MI-központok) kell létrehozniuk. Az MI-központoknak regionális és helyi szinten fel kell gyorsítaniuk a mesterséges intelligencia, a felhőalapú számítástechnika és más élvonalbeli technológiák Unión belüli elterjesztését és bevezetését, ezáltal támogatva a kkv-kat, a kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatokat és a közszférabeli szervezeteket a digitális transzformációban. A mesterséges intelligencia stratégiai ipari ágazatokba való integrálásának megkönnyítése érdekében az MI-központoknak szinergiákat kell kialakítaniuk az európai adatuniós stratégia keretében indított kezdeményezésekkel is. A szakértelemmel, a teszteléssel, a készségekkel és az innovációval kapcsolatban nyújtott támogatás révén az MI-központoknak fokozniuk kell az Unió mesterséges intelligenciával foglalkozó ipari bázisának versenyképességét és rezilienciáját, valamint az egész Unióban meg kell erősíteniük az innovációs kapacitást, és elő kell segíteniük a mesterséges intelligencia és más fejlett technológiák széles körű bevezetését. A hálózatnak az európai digitális innovációs központok hálózatára kell épülnie. A hálózat szorosan együtt fog működni a mesterséges intelligencia és más fejlett technológiák elterjedését támogató egyéb kezdeményezésekkel, például a tesztelési és kísérleti létesítményekkel és az MI-gyárakkal. A hálózat a készségekkel kapcsolatos kezdeményezésekre fog épülni, többek között a készségfejlesztési paktum keretében megvalósuló nagyszabású digitális készségfejlesztési partnerségre és a készségakadémiákra, köztük az MI-készségakadémiára.

(26)A felhőszolgáltatásokra és a mesterséges intelligenciára vonatkozó vezetői kezdeményezések végrehajtásával a Bizottságot és a tagállamokat kell megbízni. A felhőszolgáltatásokra és a mesterséges intelligenciára vonatkozó vezetői kezdeményezések végrehajtásával adott esetben a megfelelő szakértelemmel és erőforrásokkal rendelkező más szervezetet is meg lehet bízni. Ennek megfelelően a következő (a 2028 és 2034 közötti időszakra vonatkozó) többéves pénzügyi keret sérelme nélkül lehetővé kell tenni, hogy a felhőszolgáltatásokra és a mesterséges intelligenciára vonatkozó vezetői kezdeményezések végrehajtásával közös vállalkozásokat bízzanak meg, például az (EU) 2021/2085 tanácsi rendelettel ( 18 ) létrehozott Intelligens Hálózatok és Szolgáltatások Közös Vállalkozást vagy az (EU) 2021/1173 tanácsi rendelettel ( 19 ) létrehozott Európai Nagy Teljesítményű Számítástechnika Közös Vállalkozást (a továbbiakban: EuroHPC közös vállalkozás) és adott esetben ezek jogutódjait.

(27)A felhőszolgáltatásokra és a mesterséges intelligenciára vonatkozó vezetői kezdeményezések operatív célkitűzéseit elsősorban olyan ambiciózus, előretekintő célok kitűzésével kell megvalósítani, amelyek az infrastruktúrafejlesztés, a felhőalapú számítástechnika és a mesterséges intelligencia terén jelenleg elérhető legkorszerűbb technológiák továbbfejlesztésére irányulnak. A felhőszolgáltatásokra és a mesterséges intelligenciára vonatkozó vezetői kezdeményezéseknek ezért kezelniük kell a legfontosabb stratégiai „nagy kihívásokat”, amelyek az Unió számára kulcsfontosságú, élvonalbeli felhőalapú és MI-technológiák és infrastruktúra fejlesztéséhez és kiépítéséhez kapcsolódnak. E nagy kihívásoknak az Európa félvezető-ökoszisztémájának megerősítését célzó intézkedési keretről szóló (EU) 2026/XXX rendeletben [a csiprendelet 2.0-ban] meghatározott kihívásokra kell épülniük, amely rendelet célja a mesterséges intelligencia, a felhőalapú számítástechnika, az adatközpontok és a pereminfrastruktúrák alapjául szolgáló félvezető technológiák megerősítése.

(28)A felhőszolgáltatásokra és a mesterséges intelligenciára vonatkozó vezetői kezdeményezésekre pénzügyi támogatás nyújtható az uniós programokból és más eszközökből, különösen a Horizont Európa és a Digitális Európa program, valamint az InvestEU program keretében, az (EU) 2021/694 rendeletnek ( 20 ), az (EU) 2021/695 rendeletnek ( 21 ) és az (EU) 2021/523 rendeletnek ( 22 ) megfelelően. A 2028 és 2034 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret alapján a felhőszolgáltatásokra és a mesterséges intelligenciára vonatkozó vezetői kezdeményezések folyamatosan támogatásban részesülhetnek az egymást követő uniós programok keretében, az adott programok elfogadásának függvényében és azok jogalapjával összhangban.

(29)Az uniós programok keretében nyújtott finanszírozáson kívül a felhőszolgáltatásokra és a mesterséges intelligenciára vonatkozó vezetői kezdeményezésekhez a tagállamok is támogatást nyújthatnak különböző kutatási, fejlesztési és innovációs intézkedések révén – az állami támogatási szabályokkal összhangban, a nemzeti politikák és az uniós politika kölcsönös összhangjának biztosítása mellett –, továbbá a kezdeményezések magánszektorbeli beruházások útján is támogathatók. Ennek megfelelően a magánszektorbeli érdekelt feleket ösztönözni kell arra, hogy a felhőalapú számítástechnikára és a mesterséges intelligenciára vonatkozó beruházási stratégiáik kidolgozása során vegyék figyelembe a felhőszolgáltatásokra és a mesterséges intelligenciára vonatkozó vezetői kezdeményezéseket. Ezáltal a magánberuházások segíthetnek egy olyan koherens és összehangolt beruházási irány kialakításában, amely összhangban van a felhőszolgáltatásokra és a mesterséges intelligenciára vonatkozó vezetői kezdeményezésekben meghatározott átfogó szakpolitikai célkitűzésekkel és hosszú távú végrehajtási célokkal.

(30)A Bizottságnak a felhőszolgáltatásokra és a mesterséges intelligenciára vonatkozó vezetői kezdeményezések végrehajtásával kapcsolatban tanácsot kell kérnie a megfelelő szakértelemmel rendelkező érdekelt felektől. A Bizottságnak ezért elő kell mozdítania a meglévő szakértői és tanácsadó fórumokkal, például az Európai Ipariadat- és Számításifelhő-szövetséggel, a mesterséges intelligencia alkalmazásának ösztönzésére irányuló stratégia MI-szövetségével és a félvezetőkkel foglalkozó ipari szövetséggel folytatott együttműködést. Az Európai Ipariadat- és Számításifelhő-szövetségnek az információcserére szolgáló fórumként kell működnie a következő generációs peremhálózati és felhőtechnológiák területén érdekelt különböző felek, köztük a vállalkozások, a tagállamok képviselői és más releváns szakértők számára. Segítenie kell a Bizottságot az olyan stratégiai beruházási ütemtervek kidolgozásában, amelyek lehetővé teszik a magas szintű biztonságot nyújtó, elosztott, interoperábilis és erőforrás-hatékony számítástechnikai technológiák következő generációjának a kialakítását. A mesterséges intelligencia alkalmazásának ösztönzésére irányuló stratégia MI-szövetségének koordinációs fórumként kell működnie a mesterséges intelligenciával foglalkozó érdekelt felek és politikai döntéshozók számára, hogy előmozdítsa annak megvitatását, hogy milyen lehetőségek rejlenek a mesterséges intelligenciában az Unió stratégiai ágazatain belül. A mesterséges intelligencia alkalmazásának ösztönzésére irányuló stratégia MI-szövetségének továbbra is támogatnia kell a mesterséges intelligencia alkalmazásának ösztönzésére irányuló stratégia célkitűzéseinek a végrehajtását, különösen ipari munkaértekezletek szervezése, a mesterséges intelligencia stratégiai ágazatokban történő új felhasználási eseteinek azonosítása és értékelése, valamint a konkrét támogatást nyújtó szakpolitikai intézkedések szorgalmazása révén. A mesterséges intelligencia alkalmazásának ösztönzésére irányuló stratégia MI-szövetsége mellett az MI-megfigyelőközpontnak megbízható mutatókat kell biztosítania a mesterséges intelligencia stratégiai ágazatokra gyakorolt hatásának értékeléséhez és a technológiai fejlemények és tendenciák, valamint a mesterséges intelligencia miatt a munkaerőpiacon jelentkező esetleges változások nyomon követéséhez.

(31)A felhőszolgáltatásokra és a mesterséges intelligenciára vonatkozó vezetői kezdeményezéseknek fokozniuk kell a szinergiákat az Unió és a tagállamok által többek között a Horizont Európa és a Digitális Európa program, valamint az Európa félvezető-ökoszisztémájának megerősítését célzó intézkedési keretről szóló (EU) 2021/1173 tanácsi rendelet és az (EU) 2026/XXX rendelet [a csiprendelet 2.0] keretében jelenleg támogatott intézkedésekkel. A Bizottságnak és a tagállamoknak biztosítaniuk kell a felhőszolgáltatásokra és a mesterséges intelligenciára vonatkozó vezetői kezdeményezések, valamint a vonatkozó – többek között a nemzeti reformprogramok, az intelligens szakosodási stratégiák, a helyreállítási és rezilienciaépítési tervek és a felhőszolgáltatásokra és a mesterséges intelligenciára vonatkozó vezetői kezdeményezések célkitűzéseit támogató egyéb nemzeti vagy regionális finanszírozási eszközök keretében végrehajtott – nemzeti és regionális stratégiák, programok és beruházási tervek közötti következetességet, kiegészítő jelleget és szinergiákat. A szóban forgó koordinációnak a közberuházások hatásának maximalizálására, a párhuzamos finanszírozás elkerülésére, a prioritások kormányzati szintek közötti összehangolásának az előmozdítására, valamint az eredmények Unió-szerte történő terjesztésének és alkalmazásának a megkönnyítésére kell irányulnia.

(32)Az uniós és a tagállami szakpolitikák közötti összhang biztosítása érdekében a tagállamoknak nemzeti stratégiákat kell elfogadniuk a felhőszolgáltatások és a mesterséges intelligencia fejlesztésére vonatkozó uniós célkitűzések elérésének elősegítése érdekében, összhangban az MI-kontinensre vonatkozó cselekvési tervvel és a mesterséges intelligencia alkalmazásának ösztönzésére irányuló stratégiával. A nemzeti stratégiáknak tartalmazniuk kell különösen a mesterséges intelligencia alkalmazásának ösztönzésére irányuló stratégiában meghatározott, a mesterséges intelligencia előnyben részesítésére vonatkozó elvet, és ösztönözniük kell a szervezeteket arra, hogy vizsgálják meg az üzleti folyamataikat, figyelembe véve a mesterséges intelligenciával kapcsolatos igényeket és az általa kínált lehetőségeket, szem előtt tartva ugyanakkor a lehetséges kockázatokat is. A felhőszolgáltatásokra és a mesterséges intelligenciára vonatkozó nemzeti stratégiákat az (EU) 2022/2481 határozatban ( 23 ) megállapított kapcsolódó digitális célokkal is össze kell hangolni, ideértve különösen azt a célkitűzést, amely arra irányul, hogy az uniós vállalkozásoknak legalább a 75 %-a vezesse be a felhőszolgáltatások, a nagy adathalmazok és a mesterséges intelligencia alkalmazását az üzleti tevékenységeikkel kapcsolatban, valamint azt, hogy az Unióban legalább 10 000 klímasemleges, rendkívül biztonságos peremcsomópont kerüljön kiépítésre, biztosítva az alacsony késleltetést. A nemzeti stratégiák keretében elfogadott intézkedések alapul szolgálhatnak a digitális évtizedre vonatkozó nemzeti stratégiai ütemtervekhez (a továbbiakban: a nemzeti ütemtervek).

(33)Ha egy tagállam már elfogadott egy olyan nemzeti stratégiát, amely megfelelően lefedi az e rendeletben meghatározott célkitűzéseket, nem kötelezhető másik stratégia elfogadására. Azonban ha a tagállam e célkitűzések fényében hiányosságokat fedez fel a meglévő stratégiájában, azt megfelelően módosítania kell. A mesterséges intelligenciáról szóló rendelettel létrehozott Mesterséges Intelligenciával Foglalkozó Európai Testület központi szerepet játszik az uniós MI-politika következetes és hatékony végrehajtásának biztosításában. Mivel a felhőalapú számítástechnika a mesterséges intelligencia alapját képezi, és lehetővé teszi annak működését, a Mesterséges Intelligenciával Foglalkozó Európai Testületnek olyan platformként kell szolgálnia, amely elősegíti az Unió és a tagállamok között az MI bevezetésével kapcsolatos tevékenységek terén folytatott együttműködést és koordinációt. E feladat ellátása érdekében a Mesterséges Intelligenciával Foglalkozó Európai Testületnek megfelelő szakértelemmel és tagokkal kell rendelkeznie.

(34)Tekintettel arra, hogy az élvonalbeli MI fejlesztéséhez példátlan mennyiségű erőforrásra van szükség, meg kell határozni azokat a feltételeket, amelyek alapján egy adott projekt az élvonalbeli MI-re vonatkozó kiemelt projektnek minősíthető. Ezeknek a projekteknek támogatniuk kell az élvonalbeli MI-technológiák fejlesztését és széles körű bevezetését, különösen a kiberbiztonsági ágazatban. Technikai összetettségük és tőkeigényes jellegük miatt a projektek uniós szintű együttműködésen alapuló megközelítést igényelnek. Ezért indokolt előírni számukra, hogy biztosítsák az Unió különböző területein működő szervezetek széles körű részvételét, különösen az (EU) 2022/2481 határozat alapján létrehozott európai digitális infrastruktúra-konzorciumokon vagy más olyan jogi struktúrán keresztül, amely képes az Unió érdekeinek jelentős részét képviselni.

(35)Az Unió és a tagállamok számára stratégiai jelentőséggel kell bírnia annak, hogy elegendő MI-számítástechnikai erőforrást biztosítsanak az élvonalbeli MI-re vonatkozó kiemelt projektek számára. Az Uniónak a rendelkezésre álló európai nagy teljesítményű számítástechnikai (EuroHPC) kapacitás keretein belül arányosan ki kell egészítenie a tagállamok által a kijelölt, az élvonalbeli MI-re vonatkozó kiemelt projektekhez nyújtott vagy lekötött MI-számítástechnikai erőforrásokat. Az Uniónak és a tagállamoknak emellett elegendő számítási időt kell biztosítaniuk az MI-vel kapcsolatos ipari innovációs projektek, a fizikai MI-projektek és a közszektor MI-projektjei számára is. Ez nem érinti az (EU) 2021/1173 tanácsi rendeletben meghatározott szabályokat és eljárásokat. Az EuroHPC közös vállalkozás hozzáférési politikáját úgy kell kialakítani, hogy hatékonyan, átláthatóan és időszerűen tükrözze az érintett számítástechnikai erőforrások elosztását, a folyamatban lévő műveletek folytonosságának és az EuroHPC elkülönített MI-számítástechnikai erőforrásaiból már részesülő projektek jogainak sérelme nélkül.

(36)Az Unió MI-vel kapcsolatos céljainak elérése érdekében meg kell erősíteni a digitális infrastruktúrákat, és azokkal kapcsolatos beruházásokat kell megvalósítani, ideértve a felhő- és peremkapacitásokat is, amelyek lehetővé teszik a modellek betanítását, finomhangolását, üzembe helyezését és valós idejű működését. Az adatközpontok kiépítése az egész Unióban túlságosan lassan történik, és továbbra is néhány meglévő központra összpontosul, ami strukturális egyenlőtlenségeket teremt a tagállamok között, és hatékonysági problémákhoz vezet, például magasabb költségekhez, a peremterületeken jelentkező nagyobb késleltetéshez, a vállalkozások számára egyenlőtlen lehetőségekhez, valamint a digitális transzformáció lelassulásához. Az adatközpont-kapacitások Unió-szerte történő növelése és földrajzilag kiegyensúlyozott elosztása a külső infrastruktúráktól való függőség csökkentése, ezáltal pedig a gazdasági biztonsággal kapcsolatos kockázatok enyhítése, valamint az Unió versenyképességének, rezilienciájának és szuverenitásának támogatása szempontjából is kulcsfontosságú.

(37)Az adatközpontok az Unió számára kritikus jelentőségű infrastruktúrát jelentenek, és jelentős gazdasági értéket teremthetnek – többek között értékes beruházások és munkahelyek formájában –, valamint támogathatják az innovációs ökoszisztémákat – különösen akkor, ha a helyi igényekhez igazodnak, és a bevált gyakorlatokat követik. Megfelelő irányítás mellett az uniós adatközpontok kapacitásának bővítése jelentős gazdasági és stratégiai előnyökkel járhat, hozzájárulhat az energiarendszer korszerűsítéséhez, valamint elősegítheti a tiszta energia terjedését és a fenntartható energiafelhasználást. Ez attól függ, hogy sikerül-e olyan megfelelő keretrendszert kialakítani, amely megakadályozza az esetleges negatív hatásokat, például az energiaellátási nehézségeket, a káros környezeti hatásokat és az elszalasztott lehetőségeket. Az adatközpont-gyorsítási zónáknak (a továbbiakban: gyorsítási zónák) hozzá kell járulniuk e célkitűzés eléréséhez azáltal, hogy egy egyértelmű és hatékonyan kialakított szabályozási kereten belül lehetővé teszik az infrastruktúra nagy léptékű és gyors kiépítését.

(38)Ha a tagállamok területén kapacitás kiépítése folyik, gyorsítási zónákat kell kijelölni, ahol megkönnyíthető az adatközpontok fejlesztése, bővítése és korszerűsítése. E zónák kijelölése révén elő kell segíteni az uniós kapacitáshiány kezelését, növelni kell az Unió versenyképességét, autonómiáját és technológiai rezilienciáját, és egyúttal biztosítani kell az alkalmazandó uniós jognak való megfelelést, ideértve az energiahatékonyságra és a környezetvédelemre vonatkozó követelményeket is. A gyorsítási zónák megfelelő és időben történő energiaellátása alapvető előfeltétele azok hatékony kiépítésének és az adatközpont-kapacitás Unió-szerte történő fejlesztésének. A jövőbeli energiaigényre vonatkozó megbízható és pontos információk hozzájárulnak a költséghatékony hálózatfejlesztéshez. A tagállamoknak ezért minden egyes gyorsítási zónára vonatkozóan elemzést kell készíteniük, amelyben azonosítják azok meglévő és jövőbeli energiaszükségleteit. Ennek az elemzésnek az a célja, hogy információkkal szolgáljon a nemzeti hálózattervezéshez, és ezáltal hozzájáruljon a célzott előzetes hálózati beruházásokhoz és a gyorsítási zóna gyorsabb energetikai összeköttetéseihez. A hatály meghatározásakor a tagállamoknak figyelembe kell venniük a releváns közlekedési és hálózati infrastruktúra rendelkezésre állását. A nemzeti hálózatfejlesztési terveknek tartalmazniuk kell az ilyen értékelések eredményeit, hogy a jövőbeli hálózattervezés során megfelelően azonosítani lehessen azokat a pontokat, ahol a jövőben energiakereslet mutatkozhat. Annak érdekében, hogy a gyorsítási zónák megfelelő feltételeket teremtsenek a kapacitás kiépítéséhez, a tagállamoknak elő kell segíteniük a hálózati csatlakozásra és a rugalmas hálózati csatlakozási szerződésekre vonatkozó egyértelmű és hatékony eljárások kialakítását, valamint az (EU) 2019/944 irányelvnek megfelelően világossá kell tenniük az adatközpont-üzemeltetők számára a hálózati csatlakozás feltételeit. Az uniós villamosenergia-számlák hosszú távú fenntarthatóságának biztosítására vonatkozó, küszöbön álló jogalkotási javaslat ösztönzőket fog biztosítani a hálózati infrastruktúra optimális és költséghatékony használatához, és ösztönözni fogja a rendszerbarát fogyasztást. A villamosenergia-vásárlási megállapodások fontos eszközt jelentenek az adatközpontok számára, mivel hosszú távú árstabilitást biztosítanak, és lehetővé teszik az adatközpont-üzemeltetők számára, hogy nagy mennyiségben szerezzenek be tiszta villamos energiát, ezáltal támogatva a megbízható működést és a tiszta energiarendszerre való átállást. A tagállamoknak ezért – az árak kiszámíthatóságának biztosítása érdekében – az indokolatlan akadályok, valamint az aránytalan vagy diszkriminatív eljárások és díjak felszámolása révén elő kell mozdítaniuk a villamosenergia-vásárlási megállapodások elterjedését, többek között a gyorsítási zónákban is.

(39)Az adatközpont-gyorsítási zónákban létrehozott adatközpontokra vonatkozó fenntarthatósági követelmények meghatározásakor a tagállamoknak biztosítaniuk kell az (EU) 2024/1364 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben ( 24 ) az (EU) 2023/1791 európai parlamenti és tanácsi irányelvvel ( 25 ) összhangban meghatározott fő teljesítménymutatók alkalmazását. Ennek célja, hogy a gyorsítási zónákban biztosítsák a környezetvédelmi normák következetességét, az energiahatékonyság növelését, valamint az Unió tágabb éghajlat-politikai, környezetvédelmi és fenntarthatósági céljainak támogatását. Ezen túlmenően annak érdekében, hogy a gyorsítási zónákban megelőzzék az erőforrások spekulatív lefoglalását, valamint biztosítsák a tisztességes, észszerű és megkülönböztetésmentes hozzáférést, amely megőrzi a tényleges versenyt, és támogatja a gyorsítási zónák kellő időben történő és hatékony fejlesztését, a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az erőforrások e zónákon belüli elosztása és felhasználása tisztességes, észszerű és megkülönböztetésmentes feltételek mellett történjen, és ne vezessen olyan spekulatív erőforrás-lefoglalási vagy piaclezáró gyakorlatokhoz, amelyek akadályozhatják a tényleges versenyt vagy a szóban forgó zónák hatékony fejlesztését vagy használatát.

(40)Az adatközpont-projektek gyorsítási zónákban történő megvalósításának megkönnyítése és felgyorsítása érdekében a tagállamoknak egyablakos információs pontokat kell kijelölniük, vagy lehetőség szerint tovább kell fejleszteniük a meglévő, az (EU) 2024/1309 európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 26 ) alapján kijelölt információs pontokat, illetve azokba kell integrálniuk az új információs pontokat.

(41)[A környezeti vizsgálatok felgyorsításáról szóló] (EU) 202X/XXX rendelet ( 27 ) a kulcsfontosságú technológiák Unió általi bevezetésének fellendítése, a függőségek csökkentése és a versenyképesség növelése érdekében létrehozza a környezeti vizsgálatok felgyorsításának közös keretét. A környezeti vizsgálatokhoz kapcsolódó eljárásokat fel kell gyorsítani, és a tervek, programok és projektek tekintetében valamennyi gazdasági ágazatban észszerűsíteni kell őket az emberi egészség és a környezet magas szintű védelmének fenntartása mellett. Egyes ágazatokban azonban gyorsabb környezeti vizsgálatokra lehet szükség. A környezeti vizsgálatokra vonatkozó jogi keret koherenciájának, valamint az egyes stratégiai ágazatokban szükséges gyorsabb bevezetésnek a biztosítása érdekében [a környezeti vizsgálatok felgyorsításáról szóló] (EU) 202X/XXX rendelet külön eszköztárat hoz létre. Tekintettel arra, hogy az energiahatékonyság javításához való hozzájárulásuk, a tiszta energia integrációjának elősegítése, valamint az intelligensebb villamosenergia-hálózatokhoz, közlekedési rendszerekhez és alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiákhoz szükséges infrastruktúra biztosítása révén előmozdítják az Unió éghajlat-politikai és környezetvédelmi célkitűzéseinek a megvalósítását, továbbá azáltal, hogy a kritikus szolgáltatások védelmét szolgáló megbízható uniós infrastruktúra biztosítása és az Unió független működésre való képességének megerősítése révén hozzájárulnak az Unió rezilienciájához és gazdasági biztonságához, a gyorsítási zónákban megvalósított adatközpont-projekteket [a környezeti vizsgálatok felgyorsításáról szóló] (EU) 202X/XXX rendelet értelmében stratégiai projekteknek kell tekinteni, ezért esetükben használni kell az említett rendelet alapján létrehozott célzott eszköztárat. A tagállamoknak összesített alapengedélyt kell létrehozniuk, amely tükrözi az egyes azonosított gyorsítási zónák sajátos jellemzőit. A hatóságok által kiadott összesített alapengedélynek ki kell terjednie az adott területen belül az ilyen tevékenységekhez általában szükséges engedélyekre, a hálózati csatlakozási engedélyek kivételével.

(42)A Bizottság számára lehetővé kell tenni, hogy az Unió digitális és energiaágazatához hozzájáruló, egyértelműen meghatározott feltételeknek megfelelő adatközpont-projekteket stratégiai projekteknek minősítse. Tekintettel a stratégiai adatközpont-projektek fontosságára, a tagállamok – az EUMSZ 107. és 108. cikkének sérelme nélkül – arányos módon támogatási intézkedéseket alkalmazhatnak e projektekkel kapcsolatban. A szóban forgó támogatási intézkedések tervezésekor a tagállamoknak adott esetben igénybe kell venniük az állami támogatás nyújtására vonatkozó releváns keretrendszereket. A stratégiai projekteknek arányos módon kell kezelniük a piaci hiányosságokat – a magánfinanszírozás megkettőzése vagy kiszorítása nélkül –, és egyúttal egyértelmű uniós hozzáadott értéket kell biztosítaniuk.

(43)Az uniós programokból, alapokból és pénzügyi eszközökből támogatást kell nyújtani a stratégiai adatközpont-projektekre, összhangban az említett alapokat és programokat létrehozó rendeletben meghatározott célkitűzésekkel és a következő (a 2028 és 2034 közötti időszakra vonatkozó) többéves pénzügyi keret sérelme nélkül. Ennek megfelelően – az Európai Versenyképességi Alap célkitűzéséhez hozzájáruló magas színvonalú projektekként – az említett stratégiai projekteknek meg kell kapniuk a versenyképességi pecsétet, ha megfelelnek [az Európai Versenyképességi Alap (EVA) létrehozásáról szóló] (EU) 2026/XXX rendeletben ( 28 ) meghatározott feltételeknek.

(44)Az adatközpont-kapacitás Unió-szerte történő stratégiai kiépítésének előmozdítása érdekében a Bizottságnak nyomon kell követnie a rendelkezésre álló számítási kapacitást és az adatközpont-kapacitás iránti kereslet nagyságát, és meg kell állapítania, hogy mekkora a kapacitáshiány az Unióban. E nyomon követés eredményeit a Bizottság felhasználhatja az esetleges ajánlásai elkészítéséhez. Annak érdekében, hogy iránymutatást nyújtson a tagállamoknak az adatközpont-kapacitás kiépítésének felgyorsításához, a Bizottság adott esetben intézkedéseket javasolhat az azonosított uniós kapacitáshiány kezelésére. A Digitális évtized 2030 szakpolitikai programmal összhangban a Bizottságnak a digitális évtizeddel kapcsolatos célokat is felül kell vizsgálnia annak biztosítása érdekében, hogy azok tükrözzék a technikai, gazdasági vagy társadalmi fejleményeket, valamint az Unió ezzel kapcsolatos prioritásainak alakulását.

(45)Ezt a rendeletet az uniós intézményekre, szervekre és hivatalokra (a továbbiakban: uniós szervezetek) is alkalmazni kell, amikor a rendelet hatálya alá tartozó felhőszolgáltatások és MI-rendszerek beszerzésére irányuló eljárásokat folytatnak le.

(46)Az Unió továbbra is nagymértékben függ néhány olyan felhőszolgáltatótól, amely valamely harmadik ország, illetve egy harmadik országban székhellyel rendelkező jogalany ellenőrzése alatt áll. Ez kritikus stratégiai függőségeknek és koncentrációs kockázatoknak teszi ki az Uniót, ideértve a harmadik országok jogszabályainak területen kívüli alkalmazásából eredő sebezhetőségeket, a felhőszolgáltatások folytonosságát, minőségét és rezilienciáját érintő esetleges fennakadásokat, a személyes és a nem személyes adatok, valamint az infrastruktúra feletti korlátozott ellenőrzést és felügyeletet, továbbá annak a kockázatát, hogy harmadik országok, illetve harmadik országokban székhellyel rendelkező jogalanyok indokolatlan gazdasági vagy politikai befolyást gyakorolnak a felhőszolgáltatások felett. Ennek fényében kiemelt szakpolitikai célkitűzéssé vált, hogy az Unió és a tagállamok fenntartsák az ellenőrzést az uniós és a nemzeti joghatóság alá tartozó infrastruktúra, adatok, eszközök és technológiai rendszerek felett.

(47)A hatályos uniós jogszabályok rendelkeznek a felhőszolgáltatásokra vonatkozó kiberbiztonsági, adatvédelmi, interoperabilitási és adathordozhatósági követelményekről. Nincs azonban olyan horizontális uniós szabályozási keret, amely harmonizált értelmezést nyújtana arra vonatkozóan, hogy az ilyen kockázatok csökkentése szempontjából mi minősül megbízható felhőszolgáltatásnak. Egyes tagállamok nemzeti megközelítéseket dolgoztak ki a nemzeti szuverén szolgáltatások azonosítására, vagy folyamatban van az ilyen megközelítések kidolgozása. A nemzeti intézkedések azonban nem kezelik megfelelően az Unió felhőalapú számítástechnikai ökoszisztémával kapcsolatos szuverenitásának hiányát érintő határokon átnyúló kérdéseket, és az Unió belső piacának széttagolódásához, valamint az autonómia és a szuverenitás közös céljainak aláásásához vezethetnek.

(48)A felhőszolgáltatók az Unió szuverenitással kapcsolatos növekvő aggodalmaira válaszul bevezették szolgáltatásaik testreszabott változatait. Ezek a változatok azonban nem kezelik azokat az alapvető szuverenitási problémákat, amelyek lehetővé teszik a harmadik országok jogszabályainak területen kívüli alkalmazását és a szolgáltatások minőségének esetleges leromlását vagy a szolgáltatásokkal kapcsolatos fennakadásokat. Az Unió ezért nem tudja biztosítani az adataival, az eszközeivel és a digitális infrastruktúrájával kapcsolatos autonómiát és az azok feletti ellenőrzést. A jelenlegi keretet ezért célzott uniós szintű intézkedésekkel kell kiegészíteni egy olyan harmonizált mechanizmus bevezetése révén, amely képes megerősíteni a felhőalapú és MI-ökoszisztémával kapcsolatos technológiai autonómiára, ellenőrzésre és rezilienciára vonatkozó hosszú távú uniós stratégiát.

(49)Mindezek alapján a közrenddel kapcsolatos aggályok – többek között a gazdasági biztonsági kockázatok – jelentős növekedése szükségessé teszi az uniós költségvetésből támogatott tevékenységekre vonatkozó biztosítékok hatékony és koherens végrehajtását. Az uniós szervezetek tekintetében az (EU, Euratom) 2024/2509 rendelet ( 29 ) 136. cikke meghatározza az érzékeny közbeszerzési eljárások alkalmazási körét és szabályait, valamint az ilyen eljárások meghatározására és lefolytatására vonatkozó szabályokat.

(50)A közrend védelme érdekében ezért meg kell határozni azokat a feltételeket, amelyeket az uniós és a tagállami ajánlatkérő szerveknek a felhőszolgáltatásokra vonatkozó közbeszerzési eljárások során alkalmazniuk kell. Az esetleges kockázati kitettség figyelembevétele alapvető fontosságú az Unió és a tagállamok közrendjének fenntartását célzó megfelelő kockázatcsökkentő intézkedések kiválasztásakor. Az, hogy az Unió és a tagállamok kritikus mértékben függenek néhány harmadik ország, illetve harmadik országban székhellyel rendelkező jogalany ellenőrzése alatt álló felhőszolgáltatótól, olyan kockázatokhoz vezethet, mint a visszaélések (manipuláció, távoli hozzáférés és ellenőrzés, szabotázs, fegyverként való felhasználás), az információkhoz való hozzáférés (érzékeny információkhoz való hozzáférés, jogosulatlan kommunikáció, a technológia kiszivárgása, adatmanipulálás vagy -kiszivárogtatás, valamint kémkedés) és a függőséggel kapcsolatos sebezhetőségek (politikai és/vagy gazdasági kényszerítés például az Unió és a tagállamok pénzügyi érdekeit sértő szállítói függőség vagy technológiai bezáródás, embargók vagy szankciók, illetve monopolárak alkalmazása révén).

(51)E kockázatok kezelése és a megfelelő kockázatcsökkentő intézkedések biztosítása érdekében létre kell hozni a felhőszolgáltatások uniós szuverenitási keretét, amely meghatározza a megbízható felhőszolgáltatásokra vonatkozó feltételeket. A szuverenitás árnyalt és többszintű jellegének figyelembevétele érdekében a keretnek a megbízható szolgáltatások négy különböző szintjéről kell rendelkeznie (a továbbiakban: uniós megbízhatósági szintek).

(52)Az uniós megbízhatósági szinteknek olyan arányos keretet kell biztosítaniuk, amely a közszektorbeli szervek ellenőrzési és döntéshozatali jogköreinek fenntartása révén garantálja a közrend fenntartását. A legtöbb közszolgáltatás esetében nincs szükség a legmagasabb megbízhatósági szintre. Néhány esetben a 3. vagy a 4. uniós megbízhatósági szint szükségesnek és arányosnak tekinthető a közrend megőrzése szempontjából. A tagállamok és az uniós szervezetek által elvégzendő kockázatértékelés biztosítja az arányosság és a szubszidiaritás elvének tiszteletben tartását azáltal, hogy meghatározza azokat a konkrét eseteket, amikor a közrend védelme a legmagasabb megbízhatósági szintet követeli meg.

(53)Fontos, hogy a felhőszolgáltató székhelye szerinti illetékes nemzeti hatóságok képesek legyenek megállapítani, hogy a felhőszolgáltatásaikat uniós és közszférabeli szervezetek számára nyújtani kívánó felhőszolgáltatók biztosítják-e a megfelelő megbízhatósági szintet. Létrejött egy mechanizmus azon felhőszolgáltatások elismerésére, amelyek rendelkeznek az 1. uniós megbízhatósági szintnek való megfelelésről szóló uniós megfelelőségi nyilatkozattal, vagy valamely ellenőrzést végző szervezettől „kedvező” ellenőri véleményt és ellenőrzési jelentést kaptak. Az elismerési eljárás pozitív kimenetelű lezárását követően a felhőszolgáltatás az egész Unióban megfelelő uniós megbízhatósági szintet biztosító szolgáltatásnak tekintendő. Az egyértelműség, az egyszerűség és a hatékonyság érdekében a felhőszolgáltatások szuverenitási keretével kapcsolatos kötelezettségek felügyeletére és érvényesítésére vonatkozó hatásköröket azon tagállam illetékes hatóságaira kell ruházni, amelyben a felhőszolgáltató székhelye található.

(54)Az 1. uniós megbízhatósági szintnek való megfelelés igazolása érdekében a felhőszolgáltatóknak kizárólagos felelősséget kell vállalniuk a megfelelőségi önértékelések elvégzéséért, amit az ezen uniós megbízhatósági szintre vonatkozó feltételek alkalmazásával kell teljesíteni. Az önértékeléseknek olyan dokumentált bizonyítékokon, belső ellenőrzési eljárásokon és folyamatos nyomon követésen kell alapulniuk, amelyek képesek igazolni az alkalmazandó feltételek teljesülését.

(55)A független ellenőrzések fontos eszközt jelentenek a felhőszolgáltatók által nyújtott felhőszolgáltatások megfelelésének nyomon követéséhez. Mivel a 2., a 3. és a 4. uniós megbízhatósági szintre vonatkozó feltételeket független külső szakértőknek kell ellenőrizniük, a felhőszolgáltatóknak független ellenőrzés útján elszámoltathatóknak kell lenniük az e rendeletben meghatározott feltételeknek való megfelelésükért. A felhőszolgáltatók számára lehetővé kell tenni, hogy szabadon megválasszák az általuk alkalmazott ellenőrzést végző szervezetet, feltéve, hogy az adott ellenőrzést végző szervezet igazolja a szükséges függetlenséget és az e rendeletben foglalt követelményeknek való megfelelést. Az ellenőrzések eredményes, hatékony és időben történő elvégzése érdekében a felhőszolgáltatóknak megfelelő módon együtt kell működniük az ellenőrzéseket végző szervezetekkel, és segítséget kell nyújtaniuk azoknak, többek között azáltal, hogy az ellenőrzést végző szervezetek számára hozzáférést biztosítanak az ellenőrzés megfelelő elvégzéséhez szükséges valamennyi releváns adathoz és helyiséghez, valamint válaszolnak a szóbeli vagy írásbeli kérdésekre. Az ellenőrzést végző szervezetek számára más objektív információforrások felhasználását is lehetővé kell tenni. A felhőszolgáltatók nem hátráltathatják az ellenőrzés folyamatát. Az ellenőrzéseket a legjobb ágazati gyakorlatok, a legmagasabb szintű szakmai etikai normák és az objektivitás szellemében kell elvégezni, kellően figyelembe véve az ellenőrzési standardokat és gyakorlati kódexeket. Az ellenőrzést végző szervezeteknek garantálniuk kell a feladataik ellátása során megismert információk, például az üzleti titkok bizalmas kezelését, biztonságát és sértetlenségét. Ez a garancia nem szolgálhat arra, hogy megkerüljék az e rendeletben foglalt ellenőrzési kötelezettségek alkalmazását. Az ellenőrzést végző szervezeteknek rendelkezniük kell a felhőszolgáltatások ellenőrzéséhez szükséges kockázatkezelési és technikai szakértelemmel. Meg kell felelniük a tiltott nem ellenőrzési szolgáltatásokra, a cégváltásra és a nem függő díjakra vonatkozó alapvető függetlenségi követelményeknek. Ha kétség merül fel az ellenőrzést végző szervezetek függetlenségét vagy technikai kompetenciáját illetően, tartózkodniuk kell az ellenőrzési megbízás elvállalásától, vagy arról le kell mondaniuk.

(56)Az ellenőrzési jelentést megfelelően alá kell támasztani annak érdekében, hogy érdemi beszámolóval szolgáljon az ellenőrzés során elvégzett tevékenységekről és a levont következtetésekről. A jelentésnek tájékoztatást kell nyújtania a felhőszolgáltatók által az alkalmazandó feltételeknek és az e rendelet szerinti kötelezettségeiknek való megfelelés érdekében hozott intézkedésekről, valamint adott esetben javaslatot kell tennie azok javítására vonatkozóan. Az ellenőrzési jelentésnek tartalmaznia kell az ellenőrzési bizonyítékok alapján levont következtetéseken alapuló ellenőri véleményt. „Kedvező véleményt” kell adni, ha minden bizonyíték arra utal, hogy a szolgáltató megfelel az e rendeletben meghatározott ellenőrzési szempontoknak és kötelezettségeknek. „Kedvezőtlen véleményt” kell adni, ha az ellenőrzést végző szervezetek úgy ítélik meg, hogy a szolgáltató nem felel meg az e rendeletben meghatározott feltételeknek. Ha az ellenőri vélemény az ellenőrzés hatókörébe tartozó egyes szempontok tekintetében nem jut következtetésre, az ellenőri véleménynek magyarázatot kell adnia arra vonatkozóan, hogy ez miért nem volt lehetséges. Adott esetben a jelentésnek tartalmaznia kell azon pontok leírását, amelyeket nem lehetett ellenőrizni, és ismertetnie kell ennek okait.

(57)A releváns információk biztonságos és hatékony tárolásának és hozzáférhetőségének, valamint az uniós megbízhatósági szinteket biztosító szolgáltatások közszférabeli felhasználói, az ellenőrzést végző szervezetek, az illetékes hatóságok és a Bizottság közötti cseréjének az elősegítése érdekében létre kell hozni az elismert, uniós megbízhatósági szintre besorolt felhőszolgáltatások központi adatbázisát.

(58)Annak érdekében, hogy a felhőszolgáltatások szuverenitási kerete szerinti uniós megbízhatósági szinteket biztosító felhőszolgáltatásokra vonatkozó információk mindig pontosak és megbízhatók legyenek, a szolgáltatókat kötelezni kell arra, hogy minden releváns információt és a körülményeikben bekövetkezett valamennyi lényeges változást haladéktalanul jelentsenek be az ellenőrzést végző szervezetnek és a székhelyük szerinti illetékes hatóságoknak. Ezeknek az információknak lehetővé kell tenniük, hogy az ellenőrzést végző szervezet szükség esetén ismételten értékelje, módosítsa vagy visszavonja az ellenőrzési jelentést és véleményt, amiről értesítést kell küldenie a székhely szerinti megfelelő illetékes hatóságnak annak érdekében, hogy az felülvizsgálja a felhőszolgáltatás adott uniós megbízhatósági szintet biztosító szolgáltatásként való elismerését. Az említett információk alapján az érintett illetékes hatóságnak is képesnek kell lennie arra, hogy ennek megfelelően járjon el a felhőszolgáltatás elismerése tekintetében.

(59)Annak érdekében, hogy biztosítsák a felhőszolgáltatások szuverenitási keretének hatékony és következetes alkalmazását, a tagállamoknak ki kell jelölniük egy vagy több olyan illetékes hatóságot, amely elvégzi az ellenőrzési eljárás és keret elismerését, valamint az elismert felhőszolgáltatók felügyeletét. E hatóságok számára biztosítani kell a feladataik hatékony, pártatlan és független ellátásához szükséges hatásköröket, erőforrásokat, szakértelmet és technikai eszközöket. A következetes felügyelet biztosítása, valamint a releváns információk és a bevált gyakorlatok Unió-szerte történő megosztásának a megkönnyítése érdekében a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy e hatóságok feladatköre egyértelműen meg legyen határozva, és hogy szorosan együttműködjenek egymással, más érintett nemzeti hatóságokkal – többek között az adatvédelmi és a kiberbiztonsági hatóságokkal –, valamint adott esetben a Bizottsággal is. A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy egy vagy több meglévő hatóságot jelöljenek ki illetékes hatóságként.

(60)Az illetékes hatóságok közötti kölcsönös segítségnyújtás – többek között az információk kellő időben történő megosztása, a vizsgálati intézkedések koordinálása és a feladatok Unión belüli végrehajtásának támogatása révén – elengedhetetlen e rendelet uniós határokon átnyúló hatékony felügyeletének és végrehajtásának a biztosításához. A hatékony végrehajtáshoz továbbá az illetékes hatóságok közötti, szilárd alapokon nyugvó határokon átnyúló együttműködésre van szükség, melynek célja, hogy az Unión belüli rendszerszintű kockázatok kezelése érdekében biztosítsa e rendelet következetes alkalmazását a tagállamokban és a releváns információk kellő időben történő megosztását.

(61)Az Unió autonómiájának megerősítésére irányuló célkitűzést olyan módon kell megvalósítani, amely nyitott, együttműködésen alapuló, valamint összhangban áll az Unió nemzetközi kötelezettségvállalásaival és partnerségeivel. Az 1., a 2. és a 3. uniós megbízhatósági szint révén elérni kívánt szakpolitikai célkitűzéseket ezért úgy kell értelmezni, mint az Unió azon képességét, hogy szükség esetén önállóan lépjen fel, miközben továbbra is együttműködik a nemzetközi partnereivel, és előmozdítja a kölcsönösen előnyös együttműködést. Mindezek alapján a Bizottság a 3. uniós megbízhatósági szint esetében úgy határozhat, hogy egy harmadik ország, illetve valamely harmadik országban székhellyel rendelkező jogalany ellenőrzése alatt álló felhőszolgáltatás akkor is ellenőrizhető az ellenőrzési szempontok alapján, ha az adott harmadik ország olyan konkrét garanciákat vezetett be, amelyek biztosítják, hogy ne álljon fenn az uniós adatokhoz való jogosulatlan hozzáférés, illetve a szolgáltatás minőségét vagy folytonosságát érintő esetleges zavarok kockázata. A Bizottságnak meg kell vizsgálnia, hogy a harmadik ország az (EU) 2016/679 rendelet 45. cikke alapján elfogadott megfelelőségi határozat hatálya alá tartozik-e. Különösen azt kell megállapítani, hogy a megfelelőségi határozat általánosan alkalmazandó-e a harmadik ország egészére, vagy csupán bizonyos ágazatokra vagy tanúsított szervezetekre korlátozódik. Ezenkívül meg kell vizsgálni, hogy a megfelelőségi határozat hatálya kiterjed-e a szolgáltatásnyújtással kapcsolatban végzett konkrét adatkezelési tevékenységekre, vagy az adattovábbításra továbbra is vonatkoznak-e a megfelelő biztosítékok alkalmazására vonatkozó követelmények.

(62)Az Unió autonómiájára vonatkozó koherens és kockázatalapú megközelítés biztosítása céljából a tagállamoknak és az uniós szervezeteknek el kell végezniük egy vagy több kockázatértékelést annak meghatározása érdekében, hogy mely közszektorbeli tevékenységek érintik a közrendet. A kockázatértékelés során meg kell állapítani, hogy melyik uniós megbízhatósági szint alkalmazása indokolt az adott tevékenységek esetében, tekintettel azok fontosságára a közrendnek az (EU) 2022/2555 irányelv hatálya alá tartozó ágazatokban, valamint a nemzetbiztonság, a belső biztonság, a külső határok igazgatása, a védelem, az igazságszolgáltatás és a bűnüldözés – a bűncselekmények megelőzése, nyomozása és felderítése, valamint a büntetőeljárás lefolytatása – terén történő fenntartása szempontjából. E rendelet következetes alkalmazásának biztosítása és a digitális egységes piac integritásának megőrzése érdekében a Bizottság iránymutatást fog kiadni, hogy segítse a tagállamokat a kockázatértékelések elvégzésében. Az uniós megbízhatósági szintet biztosító felhőszolgáltatások keretében tárolható információk érzékenységi szintjének a meghatározása a tagállamok hatáskörébe és mérlegelési jogkörébe tartozik, azonban az Unión belüli következetesség biztosítása érdekében a 3. és a 4. uniós megbízhatósági szintnek lehetővé kell tennie az EU-minősített adatok biztonságos tárolását.

(63)Kockázatértékeléseik során az uniós szervezetek és a tagállamok megvizsgálják a felhőkörnyezetben kezelt személyes és nem személyes adatok érzékenységét, kritikusságát és nagyságrendjét. Az adatkezelés magában foglalhat szokásos üzleti információkat, üzleti szempontból érzékeny információkat, működési szempontból kritikus adatokat, az (EU) 2016/679 rendelet értelmében vett személyes adatokat, valamint az uniós jog, többek között az (EU) 2022/2555 irányelv és az (EU) 2022/2554 rendelet szerinti ágazatspecifikus kötelezettségek hatálya alá tartozó adatokat is. A Bizottság iránymutatása bizonyos fokú rugalmasságot biztosít az uniós szervezetek és a tagállamok számára a megfelelő uniós megbízhatósági szintek, valamint az információk és a felhasználók azon kategóriáinak a meghatározásában, amelyek esetében ezek a szintek alkalmazandók. Ugyanakkor az adatok érzékenységének osztályozásával és a megbízhatósági követelményekhez való hozzárendelésével kapcsolatos eltérő nemzeti megközelítések alááshatják a szuverenitási keret Unió-szerte történő következetes alkalmazását. A harmonizált végrehajtás egész Unióban történő biztosítása érdekében a Bizottságnak az érintett hatóságokkal együttműködve központilag koordinált iránymutatást kell nyújtania az információkategóriáknak az uniós megbízhatósági szintekhez való hozzárendeléséről, figyelembe véve a felhőkörnyezet által kezelt adatok érzékenységét, kritikusságát és nagyságrendjét, az ajánlatkérő szervek tevékenységeinek rendszerszintű fontosságát, valamint az uniós jog alapján alkalmazandó kötelezettségeket. Ezenkívül az uniós megbízhatósági szintek szerinti feltételek nem érinthetik a határokon átnyúló együttműködésre vonatkozóan az uniós jogban előírt kötelezettségeket. Ha a felhőszolgáltatásokat személyes adatok kezelésére használják, az (EU) 2016/679 rendelet előírja, hogy meg kell állapodni a rendeletnek való megfelelés biztosításához szükséges technikai és szervezési intézkedésekről. Ha a felhőszolgáltató a szolgáltatások nyújtása során alvállalkozókat vesz igénybe, az említett megállapodások az alvállalkozókra is alkalmazandók. Ha e rendelet alapján egyedi technikai és szervezési intézkedéseket kell végrehajtani annak biztosítása érdekében, hogy a személyes adatok kezelése e rendelettel összhangban történjen, az egyedi intézkedések rögzíthetők az (EU) 2016/679 rendelet szerinti kötelező megállapodásokban, és azok felhasználhatók a szükséges uniós megbízhatósági szinteknek való megfelelés igazolására.

(64)Az adatok Unión belüli szabad áramlása a belső piac megfelelő működésének alapvető feltétele. Az adatok Unión belüli szabad áramlásának előmozdítása és a belső piac működésének támogatása érdekében a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az adatok ne korlátozódjanak egyetlen tagállam területére, és hogy azokat indokolatlan korlátozások nélkül lehessen tárolni és kezelni az Unió egész területén. Az Unió az EUMSZ-szal összhangban és a nemzetközi kötelezettségvállalásainak megfelelően nyitott és megkülönböztetésmentes keretrendszert tart fenn a piacra jutás tekintetében. Ezek közé a kötelezettségvállalások tartoznak a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) közbeszerzésről szóló megállapodása (GPA), valamint a kétoldalú kereskedelmi megállapodások szerinti kötelezettségvállalások. Mindazonáltal szükség esetén és kellően indokolt körülmények között az Unió a Kereskedelmi Világszervezet közbeszerzésről szóló megállapodása III. cikke (2) bekezdésének a) pontjával összhangban fenntartja azt a jogot, hogy a közerkölcs, a közrend vagy a közbiztonság védelméhez szükséges intézkedéseket fogadjon el vagy tartson fenn, lehetővé téve a közbeszerzési eljárásokhoz való hozzáférés szükséges és arányos korlátozását. Az olyan kockázatok azonosítása és kezelése, mint a kritikus függőségek, az uniós adatokhoz való jogosulatlan hozzáférés, a technológia kiszivárgása, a szabotázs és a harmadik országbeli szereplők általi kémkedés valóban alapvető fontosságú az uniós közrend fenntartása szempontjából. Az Unió és a tagállamok közrendjének védelme érdekében körültekintő, de határozott politikai, jogi és operatív válaszlépésekre van szükség mind a nemzeti, mind az uniós szintű közbeszerzési eljárások esetében, a nemzetközi kötelezettségvállalások maradéktalan tiszteletben tartása mellett. Az Unió és a tagállamok közrendjének védelme és fenntartása érdekében azok az ajánlatkérő szervek, amelyeknek a tevékenységeit a tagállami kockázatértékelés alapján azonosították, csak olyan felhőszolgáltatást szerezhetnek be, amely biztosítja a 2. és a 4. szint közötti megfelelő megbízhatósági szintet. Az 1. uniós megbízhatósági szint előírása révén az Unió egész területét illetően meg kell határozni egy minimális megbízhatósági szintet a közszférára vonatkozó biztosítékok egységes alapszintjének a megállapítása érdekében, ami csökkenti a közszféra sebezhetőségét a harmadik országok uniós adatokhoz való hozzáférése és a szolgáltatásokkal kapcsolatban keletkező zavarok tekintetében.

(65)A reziliencia növelése és az egyetlen felhőszolgáltatótól való függőség csökkentése érdekében az uniós szervezeteknek és a tagállamoknak a közbeszerzési eljárásaik során mérlegelniük kell, hogy célszerű lenne-e egy több beszállítóra épülő vagy több felhőt magában foglaló stratégia alkalmazása. A többfelhős architektúra bevezetésére és megvalósítására vonatkozó döntésnek az adott helyzetre vonatkozó kockázatértékelésen kell alapulnia. Az értékelés során azonosítani kell minden olyan releváns működési, szabályozási és rezilienciával kapcsolatos körülményt, amely támogatná a több beszállítóra épülő vagy több felhőt magában foglaló stratégia elfogadását.

(66)A közbeszerzés gyakran a piaci irányok egyik legfontosabb előrejelzőjeként szolgál. A felhőszolgáltatások által biztosítandó meghatározott megbízhatósági szintek elfogadására vonatkozó, a hatóságok által vagy a hatóságok számára előírt követelményeket általában a szabályozott iparágakban működő magánszektorbeli szervezetek is követik, és az ebből eredő átgyűrűző hatások idővel hozzájárulnak a piac szélesebb körű átalakulásához. E hatások miatt fontos, hogy az (EU) 2022/2555 irányelv I. mellékletében felsorolt ágazatokban működő magánszektorbeli szervezetek is képesek legyenek elvégezni ugyanazokat az értékeléseket, mint az uniós szervezetek és a tagállamok.

(67)A felhőszolgáltatásokra és az MI-rendszerekre vonatkozó közbeszerzési eljárásokban az ajánlatkérő szerveknek az ajánlatok minőségének értékelése során figyelembe kell venniük az egyértelmű európai hozzáadott értéket. Ennek a hozzáadott értéknek a következőkben kell megnyilvánulnia: az Unió digitális ellátási láncának a megerősítéséhez való hozzájárulás; az uniós technológiák integrálása; a szolgáltatás Unión belüli nyújtásához szükséges innováció megvalósítása; és a szolgáltatásnak az Unióban tervezett vagy gyártott hardver-alkotóelemek felhasználásával történő nyújtása. Az európai hozzáadott értékre vonatkozó feltétel nem lehet meghatározó a szerződés odaítélése szempontjából, és annak alkalmazásakor figyelembe kell venni, hogy a teljesítési követelményekhez közvetlenül kapcsolódó technikai és pénzügyi szempontok elsőbbséget élveznek. Ennek érdekében az ajánlatkérő szervek úgy határozhatnak, hogy az átfogó értékelési módszertan keretében a 120 pontból legfeljebb 15 adható az európai hozzáadott értékre, ezáltal biztosítva annak arányosságát és az alapvető odaítélési szempontoknak való alárendeltségét.

(68)A felhőszolgáltatásokkal és az MI-rendszerekkel kapcsolatos innovatív megoldásokra irányuló közbeszerzés elengedhetetlen a technológiai fejlődés előmozdításához, a digitális reziliencia és a versenyképesség megerősítéséhez, valamint annak biztosításához, hogy a hatóságok élvezhessék a gyorsan változó technológiai és társadalmi igényekkel együtt fejlődő biztonságos, hatékony és megbízható digitális megoldások előnyeit. A tagállamoknak ezért arra kell törekedniük, hogy a felhőszolgáltatásokkal és az MI-rendszerekkel kapcsolatos innovatív megoldásokra irányuló közbeszerzési eljárásokban a szerződéseknek legalább a 25 %-át kkv-knak ítéljék oda. E célból a tagállamoknak aktívan tájékoztatniuk kell a Bizottságot az innovatív felhőszolgáltatások és MI-rendszerek alkalmazásáról.

(69)Az uniós vállalkozások és a közszektor számára kiépítendő következő generációs felhőről szóló, 2020. október 15-i együttes nyilatkozatban ( 30 ) és a digitális társadalomról és az értékalapú digitális kormányzásról szóló, 2020. december 8-i berlini nyilatkozatban ( 31 ) a tagállamok jelentős érdeklődést mutattak egy olyan közös megközelítés kialakítása iránt, amelynek célja, hogy a felhőalapú számítástechnikai infrastruktúrák Unió-szerte történő federálása révén egyesítse a felhőkapacitásokat, valamint hogy előmozdítsa az európai közszféra biztonságos és interoperábilis felhőfederációjának a létrehozását. Az EU digitális politikájának jövőjéről szóló, 2024. május 21-i következtetéseiben ( 32 ) az Európai Unió Tanácsa megerősítette e közös megközelítés megvalósításának relevanciáját és fontosságát, és felkérte a Bizottságot, hogy továbbra is támogassa az interoperábilis digitális közszolgáltatások fejlesztését és a közigazgatási infrastruktúrák – többek között a felhő- és a pereminfrastruktúrák – határokon átnyúló összekapcsolását, azok rezilienciájának, hatékonyságának és fenntarthatóságának a növelése érdekében. E közös megközelítés megvalósítása érdekében létre kell hozni az európai közszféra felhőfederációját (a továbbiakban: EuroCloud Federáció). Az EuroCloud Federációnak össze kell fognia azokat a nemzeti és európai felhőkezdeményezéseket, amelyek rendkívül megbízható és biztonságos felhőképességeket biztosítanak a közszférában, és elő kell segítenie e képességeknek az uniós és a közszférabeli szervezetek közötti megosztását. A későbbiekben, e rendelet értékelése során a Bizottság megvizsgálhatja annak lehetőségét, hogy a csatlakozó országok, a tagjelölt országok és a potenciális tagjelöltek, valamint az Unióban székhellyel rendelkező nemzetközi szervezetek az uniós joggal összhangban részt vegyenek az EuroCloud Federációban.

(70)Az EuroCloud Federáció tagjainak meg kell felelniük bizonyos követelményeknek annak érdekében, hogy a magánszféra gazdasági szereplői tekintetében megelőzzék a verseny abból eredő torzulását, hogy egy magánszolgáltatót versenyelőnyhöz juttatnak a versenytársaihoz képest.

(71)Az EuroCloud Federációban való részvételt az állami szervekre kell korlátozni, és abban magánszektorbeli szereplők közvetlenül nem vehetnek részt. Ennek megfelelően ki kell zárni a magánszektorbeli szereplők közvetlen részvételét abban az esetben, ha a megosztó szervezet közvetlenül vagy egy köztes jogalanyon keresztül közvetve a tulajdonosa az (EU) 2024/2847 európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 33 ) 3. cikkének 5. pontjában meghatározott azon hardvernek, amelyen keresztül a szolgáltatást elérhetővé teszik, valamint közvetlenül vagy közvetve nyújtja a szolgáltatást. A következő feltételek együttes teljesülése esetén úgy kell tekinteni, hogy a megosztó szervezet ellenőrzést gyakorol az adott köztes jogalany felett. Először is, a megosztó szervezetnek döntő befolyást kell gyakorolnia annak a köztes jogalanynak a stratégiai célkitűzéseire és fontos döntéseire, amely a hardver tulajdonosa, és amely a szolgáltatásokat nyújtja. Másodszor, e köztes jogalanyban nem állhat fenn közvetlen magántőke-részesedés. Harmadszor, a köztes jogalany tevékenységeinek több mint 80 %-át a megosztó szervezet által rábízott feladatoknak kell kitennie.

(72)A hatékony, biztonságos és reziliens szolgáltatásnyújtás biztosítása érdekében a megosztó szervezetnek megfelelő technikai, operatív és szervezési intézkedéseket kell bevezetnie. Ideértendők különösen a kockázatelemzésre és az információs rendszerek biztonságára vonatkozó szabályzatok, köztük a hozzáférés-ellenőrzési szabályzatok, az incidenskezelésre és az üzletmenet-folytonosságra vonatkozó szabályzatok, valamint az interoperabilitást és a konnektivitást támogató szabályzatok.

(73)Végezetül az adatközpont- és a felhőszolgáltatások EuroCloud Federáción belüli megosztásának a közszférán belüli együttműködésen kell alapulnia. Ezt az együttműködést kizárólag közérdekű megfontolások vezérelhetik, és semmilyen ellenszolgáltatásra nem kerülhet sor a keretében. A szolgáltatások EuroCloud Federáción belüli megosztásának díjmentesnek kell lennie, kivéve, ha a felszámított díjak kizárólag a megosztó szervezetnél az igénybe vevő szervezet részére nyújtott szolgáltatásokkal összefüggésben felmerült költségek megtérítéséhez szükséges és arányos mértékre korlátozódnak. E költségeknek a kapacitásmegosztás – többek között az erőforrások elosztása és elkülönítése, a hozzáférés kezelése, az erőforrások integrációjának és interoperabilitásának lehetővé tétele, az uniós jog szerint alkalmazandó követelményeknek való megfelelés biztosítása és a megosztási kapcsolat kezelése – során felmerülő többletköltségekre kell korlátozódniuk. A megosztó szervezet által a szóban forgó költségek megtérülése érdekében felszámított díjak nem tekinthetők a szolgáltatásért nyújtott ellenszolgáltatásnak, és nem minősülnek a 2014/24/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 34 ) és az (EU, Euratom) 2024/2509 rendelet értelmében vett visszterhes vagy közbeszerzési szerződésnek. E feltételek mellett a közszférabeli adatközpont- és felhőszolgáltatások EuroCloud Federáción belüli megosztása nem tartozik az uniós közbeszerzési szabályok hatálya alá.

(74)A tagállamok ajánlatkérő szervei gyakran jelentős nehézségekkel szembesülnek az olyan digitális megoldások beszerzése során, mint az adatközpont-szolgáltatások, a felhőszolgáltatások, a szoftverek és az MI-rendszerek. A korlátozott pénzügyi erőforrások, a kisebb vásárlóerő, valamint a hiányos technikai vagy beszerzési szakértelem akadályozza a közszférabeli szervezeteket az ilyen szolgáltatásokhoz való hatékony hozzáférésben. A Bizottság által a tagállamok ajánlatkérő szerveivel egyeztetve végzett közbeszerzési tevékenységek meghatározó szerepet játszhatnak a kollektív vásárlóerő kihasználásában, valamint a szóban forgó szolgáltatásokhoz és árukhoz való, kedvező feltételek melletti hozzáférés biztosításában. A Bizottság az (EU, Euratom) 2024/2509 rendelet 168. cikkének (2) bekezdése értelmében már jelenleg is lefolytathat közös közbeszerzési eljárásokat a tagállamok ajánlatkérő szerveivel. A Bizottság nagykereskedőként is eljárhat azáltal, hogy árukat és szolgáltatásokat vásárol és raktároz, és azokat továbbértékesíti az általa kiválasztott partnerszervezeteknek, vagy nekik adományozza. Annak érdekében, hogy ezek a szervezetek teljes mértékben kihasználhassák a belső piacban rejlő lehetőségeket – különösen a méretgazdaságosság és az előnyök megosztása tekintetében –, a Bizottság központi beszerző szervként való eljárásának lehetőségeit ki kell terjeszteni a tagállamok ajánlatkérő szerveire és a Bizottság által kiválasztott partnerszervezetekre, az (EU, Euratom) 2024/2509 rendelet 168. cikkének (3) bekezdésében meghatározott beszerzési módok mellett. Lehetővé kell tenni, hogy a Bizottság az összes rendelkezésre álló közbeszerzési eljárást alkalmazza a tagállamok ajánlatkérő szervei és az általa kiválasztott partnerszervezetek javára, valamint hogy e körbe bevonja az általa az uniós intézmények, szervek és hivatalok részére végzett beszerzési tevékenységeket is. A tagállamok ajánlatkérő szerveit, a partnerszervezeteket és az uniós intézményeket, hivatalokat és szerveket az említett közbeszerzési eljárásokban „részt vevő szervezeteknek” kell tekinteni.

(75)A rugalmasság és az adminisztratív hatékonyság növelése érdekében, az (EU, Euratom) 2024/2509 rendelettől eltérve indokolt lehetővé tenni, hogy a dinamikus beszerzési rendszer tartama alatt további részt vevő szervezetek csatlakozhassanak. Ezen eltérés értelmében azon részt vevő szervezetek számára, amelyek a dinamikus beszerzési rendszer létrehozását követően csatlakoztak a megállapodáshoz, a Bizottság előzetes jóváhagyása függvényében lehetővé kell tenni, hogy a rendszer érvényességi ideje alatt bármikor, bármely későbbi ajánlattételi felhívás közzététele előtt csatlakozzanak ahhoz. Ezt a lehetőséget szigorúan az újonnan csatlakozó részt vevő szervezetekre kell korlátozni, és az nem érintheti a rendszerben már részt vevő szervezetek jogait és kötelezettségeit, illetve a már lezárult vagy folyamatban lévő közbeszerzési eljárások integritását.

(76)A Bizottságnak a tagállamok elé kell terjesztenie egy megállapodástervezetet, amelyben meghatározza a közbeszerzési tevékenységekre vonatkozó gyakorlati szabályokat. Tekintettel a részt vevő szervezetek potenciálisan nagy számára, az említett megállapodástervezetet a Bizottságnak és a részt venni kívánó tagállamoknak meg kell tárgyalniuk, és azt első lépésben közöttük kell megkötni. A megállapodásban meg kell határozni azokat a feltételeket és eljárást, amelyek mellett az uniós szervezetek, valamint más tagállamok, a tagállamok ajánlatkérő szervei és a Bizottság által kiválasztott partnerszervezetek a későbbiekben csatlakozhatnak, és élvezhetik a megállapodás előnyeit. A megállapodás a rendelkezéseinek megfelelően, legalább két tagállam jóváhagyását követően lép hatályba. Bár a Bizottságnak lehetőség szerint törekednie kell a részt vevő szervezetek közös igényeinek a kielégítésére, ez nem értelmezhető arra vonatkozó kötelezettségként, hogy olyan igényeket is kielégítsen, amelyek csak néhány szervezetet érintenek.

(77)Ha a részt vevő szervezetek központi beszerzési tevékenységek – többek között kiegészítő beszerzési tevékenységek – elvégzésére vonatkozó megállapodást kötnek, nem alkalmazhatják az alkalmazandó uniós jogszabályokban meghatározott közbeszerzési eljárásokat, összhangban a 2014/24/EU irányelvvel és az (EU, Euratom) 2024/2509 rendelettel. Minden olyan tagállami ajánlatkérő szervet, amely központi beszerzési tevékenységek szervezése céljából ilyen megállapodást köt, úgy kell tekinteni, hogy teljesíti a 2014/24/EU irányelvet átültető nemzeti jog szerinti kötelezettségeit, ha a közbeszerzési eljárásért felelős ajánlatkérő szervtől szerez be építési munkát, árukat vagy szolgáltatásokat.

(78)A megállapodásnak létre kell hoznia egy irányítóbizottságot, amely a Bizottságból és a tagállamok képviselőiből áll. Ez a bizottság felel a közbeszerzési tevékenységek stratégiai felügyeletéért, ideértve a közbeszerzési tevékenységek menetrendjére és az egyes közbeszerzési eljárásokra vonatkozó stratégiai iránymutatást is. Az irányítóbizottság emellett a részt vevő szervezetek csatlakozását is felügyeli. Az irányítóbizottság nem felel a közbeszerzési tevékenységek lebonyolításáért, ami továbbra is a Bizottság felelősségi körébe tartozik, ideértve a díjak megállapítását is. Az irányítóbizottságnak meg kell határoznia az uniós szervezetek, a tagállami ajánlatkérő szervek és a Bizottság által kiválasztott partnerszervezetek további képviselőinek a kiválasztására szolgáló legmegfelelőbb módszert.

(79)A megállapodásban egyértelműen rögzíteni kell a központi beszerző szervként eljáró Bizottság és a rajta keresztül beszerzést végző részt vevő szervek közötti felelősségi szabályokat és az alkalmazandó közbeszerzési keretet. Ha valamely részt vevő szervezet a közbeszerzési eljárás egyes részeit önállóan folytatja le, ezekért a szakaszokért továbbra is kizárólag neki kell felelnie. Azon ajánlatkérő szerv számára, amely központi beszerző szervként jár el, és a Bizottságon keresztül szolgáltatásokat vagy árukat szerzett be, lehetővé kell tenni, hogy ezeket a szolgáltatásokat az alkalmazandó uniós jogszabályokban előírt közbeszerzési eljárások alkalmazása nélkül kínálja más ajánlatkérő szerveknek. Ebben az esetben az ajánlatkérő szerv minden további szerződés tekintetében köteles betartani az eredeti szerződéses rendelkezéseket.

(80)Annak biztosítása érdekében, hogy a szükséges források folyamatosan rendelkezésre álljanak, a részt vevő szervezetek hozzájárulnak a közbeszerzési eljárások és a kiegészítő tevékenységek során felmerült költségekhez. E célból a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy díjakat számítson fel a részt vevő szervezeteknek. Ezeket a díjakat olyan összegben kell megállapítani, amely elegendő minden olyan közvetlen és közvetett költség fedezésére, amely a beszerzési tevékenységekkel kapcsolatban merül fel a Bizottságnál, ideértve a kiegészítő szolgáltatásokat is. A díjakat a hasonló közbeszerzési keretekben alkalmazott gyakorlatnak megfelelően kell megállapítani. A létesítéssel kapcsolatos kezdeti költségek az Unió általános költségvetéséből fedezhetők, és a részt vevő szervezetek később egy meghatározott időszak alatt megtéríthetik azokat. A díjakból származó bevételek az (EU, Euratom) 2024/2509 rendelet 21. cikke (3) bekezdésének a) pontja értelmében vett belső címzett bevételeknek minősülnek.

(81)A digitális technológiák közszféra általi használata során a nyílt forráskódok fontos szerepet játszanak az átláthatóság, a biztonság és a hatékonyság biztosításában. A forráskódokhoz való hozzáférés lehetővé teszi az ellenőrizhetőséget, előmozdítja az együttműködést és a további felhasználást, és csökkenti az egyetlen beszállítótól való függést. A nyílt forráskódú megoldások használatának előmozdítása ezért elengedhetetlen az innováció támogatása, a közkiadások jobb értékarányosságának biztosítása és az Unió digitális autonómiájának a megerősítése szempontjából. Ezért a felhőszolgáltatások vagy a felhőalapú szoftverek kiválasztása nemcsak a költséghatékonyságra gyakorol jelentős hatást, hanem a biztonságra, az interoperabilitásra, az elszámoltathatóságra és a technológiai autonómiára is.

(82)A digitális technológiák hatékony, átlátható és interoperábilis használatának az Unió közszférájában történő biztosítása érdekében a közigazgatási szerveknek a felhőalapú és MI-ökoszisztéma vagy stack kiépítése során elő kell mozdítaniuk a nyílt szabványok és a nyílt forráskódú licencek alapján kiadott alkotóelemek használatát.

(83)Egyre több uniós és közszférabeli szervezet osztja meg az általa vagy számára kifejlesztett szoftvereket, és bocsátja azokat rendelkezésre nyílt forráskódú licenc alapján történő további felhasználás céljából. Ez a közérdek szempontjából előnyösnek tekinthető, és az egész Unióban maximalizálhatja a közkiadások értékarányosságát, csökkentheti a párhuzamos költségeket, és előmozdíthatja az innovációt. A szoftvereket azonban gyakran különböző adatbázisokban vagy katalógusokban teszik elérhetővé, ami megnehezíti azok keresését, megtalálását és végső soron további felhasználását. Ezért elő kell írni, hogy azok az uniós és közszférabeli szervezetek, amelyek önkéntes alapon szoftvereket tesznek elérhetővé további felhasználás céljából, ezt egy olyan katalógusban vagy adatbázisban tegyék meg, amely kapcsolódik a nyílt forráskódú megoldások uniós katalógusához. A nyílt forráskódú megoldások katalógusa olyan központi katalógus, amelyben a közigazgatási szervek kereséseket végezhetnek az uniós és a közszférabeli szervezetek által további felhasználás céljából rendelkezésre bocsátott szoftverek között, és hozzáférhetnek azokhoz. A nyílt forráskódú megoldások uniós katalógusának az (EU) 2024/903 rendelet ( 35 ) 8. cikkében említett Interoperábilis Európa portálon történő elhelyezése biztosítani fogja, hogy a megoldások könnyen összekapcsolhatók legyenek más releváns információkkal és képzésekkel.

(84)A nyílt forráskódú megoldások értékelésére és a szoftverek további felhasználás céljából történő rendelkezésre bocsátására vonatkozó kötelezettségek Unió-szerte történő hatékony és következetes teljesítése érdekében létre kell hozni a nyílt forráskóddal foglalkozó programirodák hálózatát, amely összefogja az uniós szervezeteken belül és a tagállamokban működő érintett struktúrákat. A nyílt forráskóddal foglalkozó programirodák hálózatának elő kell mozdítania a helyi, regionális vagy nemzeti szinten létrehozott nyílt forráskóddal foglalkozó programirodák és az uniós szervezetek közötti koordinációt. A nyílt forráskóddal foglalkozó programirodák hálózatának elő kell segítenie az információk és a bevált gyakorlatok cseréjét.

(85)A technológiai fejlődés figyelembevétele, valamint a felhőalapú és MI-ökoszisztéma uniós szintű megerősítését célzó intézkedések hatékony keretének fenntartása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a következőkre vonatkozóan: az I. melléklet módosítása a felhőszolgáltatásokra és a mesterséges intelligenciára vonatkozó vezetői kezdeményezésekkel kapcsolatos releváns piaci és technológiai fejlemények figyelembevétele érdekében, valamint a II. melléklet módosítása az uniós megbízhatósági szintekre vonatkozó feltételek aktualizálása érdekében; e rendelet kiegészítése az ellenőrzések elvégzésére vonatkozó részletes szabályok megállapítása révén; a III. melléklet módosítása; az ajánlatkérő szervekre vonatkozó uniós megbízhatósági szint meghatározása; valamint hatásvizsgálat és kockázatcsökkentő intézkedések előírása a kiemelten kritikus ágazatokban működő magánvállalkozások számára.

(86)A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok e rendelet szerinti elfogadásakor különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak ( 36 ) megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kell kézhez kapnia minden dokumentumot, és szakértőik számára minden esetben lehetővé kell tenni a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein való részvételt.

(87)E rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek ( 37 ) megfelelően kell gyakorolni.

(88)Mivel e rendelet érinti a személyes adatok védelmét, szükség esetén az (EU) 2018/1725 rendelet ( 38 ) 42. cikkének (1) bekezdésével összhangban konzultálni kell az európai adatvédelmi biztossal.

(89)Ha az e rendeletben szereplő intézkedések bármelyike állami támogatásnak minősül, az adott intézkedésekre vonatkozó rendelkezések nem érintik az EUMSZ 107. és 108. cikkének alkalmazását.

(90)Ez a rendelet nem érintheti az EUMSZ 101. és 102. cikkének az alkalmazását, valamint a versenyhatóságok végrehajtási hatásköreit.

(91)Mivel e rendelet céljait a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban az intézkedés terjedelme vagy hatása miatt e célok jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az EUSZ 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvével összhangban ez a rendelet nem lépi túl az említett célok eléréséhez szükséges mértéket,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. CÍM
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

I. fejezet
Tárgy és fogalommeghatározások

1. cikk
Tárgy

(1)Ez a rendelet keretet hoz létre a felhőalapú és MI-ökoszisztéma uniós szintű megerősítése céljából, különösen a következő intézkedések révén:

a)a felhőszolgáltatásokra vonatkozó vezetői kezdeményezés és a mesterséges intelligenciára vonatkozó vezetői kezdeményezés (a továbbiakban: a felhőszolgáltatásokra és a mesterséges intelligenciára vonatkozó vezetői kezdeményezések) létrehozása;

b)az adatközpontok Unió-szerte történő gyorsított kiépítésére vonatkozó keret meghatározása;

c)szuverén felhő- és mesterségesintelligencia-szolgáltatások (MI-szolgáltatások) elérhetőségének biztosítása az Unió közrendjének védelme érdekében;

d)a kritikus technológiáktól való függőség csökkentése;

e)a felhőszolgáltatások alkalmazásának előmozdítása a közszférában.

(2)E rendelet első általános célkitűzése az uniós felhőalapú és MI-ökoszisztéma versenyképességéhez és innovációs kapacitásához szükséges feltételek biztosítása.

(3)A második általános célkitűzés – amely elkülönül a (2) bekezdésben foglalt első általános célkitűzéstől, és kiegészíti azt – az egységes piac működésének javítása az Unió rezilienciájának és stratégiai autonómiájának a felhőalapú és MI-technológiák terén történő növelését célzó egységes uniós jogi keret létrehozása révén.

2. cikk
Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1.„felhőszolgáltatás”: az (EU) 2022/2555 irányelv 6. cikkének 30. pontjában meghatározott felhőszolgáltatás;

2.„felhőszolgáltató”: felhőszolgáltatást nyújtó jogalany;

3.„MI-rendszer”: az (EU) 2024/1689 rendelet 3. cikkének 1. pontjában meghatározott MI-rendszer;

4.„élvonalbeli MI”: olyan MI-modellek vagy ilyen modellekre épülő MI-rendszerek, amelyek a feladatok széles körét képesek ellátni, és amelyek megközelítik, elérik vagy meghaladják a technika mindenkori állását;

5.„MI-ügynök”: olyan MI-rendszer vagy MI-rendszerek olyan összehangolt együttese, amely bizonyos fokú autonómiával képes észlelni a környezetét és reagálni arra, szükség esetén eszközöket használ egyes konkrét célok eléréséhez, és képes alkalmazkodni a változó bemeneti adatokhoz és körülményekhez;

6.„közszférabeli szervezet”: az (EU) 2019/1024 irányelv 2. cikkének 1. pontjában meghatározott közszférabeli szervezet;

7.„uniós szervezetek”: az Európai Unióról szóló szerződés, az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) vagy az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés által vagy ezek alapján létrehozott uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek;

8.„kis- és középvállalkozás” vagy „kkv”: a 2003/361/EK bizottsági ajánlás I. mellékletének 2. cikkében meghatározottak szerinti kis- vagy középvállalkozás;

9.„kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalat”: az (EU) 2025/1099 bizottsági ajánlás mellékletének 2. pontjában meghatározott kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalkozás;

10.„adatközpont”: az 1099/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet A. mellékletének 2.6.3.1.16. pontjában meghatározottak szerinti adatközpont;

11.„adatközpont-üzemeltető”: az (EU) 2024/1364 felhatalmazáson alapuló rendelet 2. cikkének 7. pontjában meghatározottak szerinti adatközpont-üzemeltető;

12.„adatközpont-szolgáltatás”: az (EU) 2022/2555 irányelv 6. cikkének 31. pontjában meghatározottak szerinti adatközpont-szolgáltatás;

13.„szoftver”: az (EU) 2024/2847 rendelet 3. cikkének 4. pontjában meghatározottak szerinti szoftver;

14.„hardver”: az (EU) 2024/2847 rendelet 3. cikkének 5. pontjában meghatározottak szerinti hardver;

15.„alkotóelem”: az (EU) 2024/2847 rendelet 3. cikkének 6. pontjában meghatározottak szerinti alkotóelem;

16.„gyártó”: az (EU) 2024/2847 rendelet 3. cikkének 13. pontjában meghatározottak szerinti gyártó;

17.„ellenőrzést végző szervezet”: az ellenőrzött felhőszolgáltató által független ellenőrzés elvégzésével megbízott egyéni szervezet, konzorcium vagy szervezetek egyéb kombinációja, ideértve az alvállalkozókat is;

18.„ellenőrzött szolgáltatás”: olyan felhőszolgáltatás, amelyet ellenőrzési jelentés és ellenőri vélemény beszerzése céljából ellenőriznek;

19.„ellenőrzési szempontok”: az e rendelet II. melléklete szerinti szempontok, amelyek alapján az ellenőrzést végző szervezet értékeli, hogy az ellenőrzött szolgáltató és annak ellenőrzött szolgáltatása megfelel-e a 2., a 3. vagy a 4. uniós megbízhatósági szintet biztosító szolgáltatóként való elismeréshez teljesítendő összes kumulatív feltételnek;

20.„ellenőrzési bizonyíték”: bármely olyan információ, amelyet az ellenőrzést végző szervezet felhasznál az ellenőrzés megállapításainak és következtetéseinek alátámasztására, valamint az ellenőri vélemény kiadására, beleértve a dokumentumokból, adatbázisokból vagy informatikai rendszerekből, interjúkból vagy elvégzett tesztekből gyűjtött adatokat;

21.„ellenőrzés”: az (EU) 2021/697 rendelet 2. cikkének 6. pontjában meghatározottak szerinti ellenőrzés;

22.„ajánlatkérő szervek”: a 2014/24/EU irányelv 2. cikke (1) bekezdésének 1. pontjában meghatározott ajánlatkérő szervek;

25.„nyílt forráskódú licenc”: az (EU) 2024/903 rendelet 2. cikkének 12. pontjában meghatározott nyílt forráskódú licenc.

II. CÍM
A FELHŐALAPÚ ÉS MI-ÖKOSZISZTÉMÁVAL KAPCSOLATOS KUTATÁSI, FEJLESZTÉSI ÉS KIÉPÍTÉSI TEVÉKENYSÉGEK

I. fejezet
A felhőszolgáltatásokra és a mesterséges intelligenciára vonatkozó vezetői kezdeményezések

3. cikk
A felhőszolgáltatásokra és a mesterséges intelligenciára vonatkozó vezetői kezdeményezések általános célkitűzése

(1)A felhőszolgáltatásokra és a mesterséges intelligenciára vonatkozó vezetői kezdeményezések általános célkitűzése a kutatási és innovációs tevékenységek előmozdítása, valamint az Unió felhőalapú és MI-ökoszisztémáján belüli jelentős kapacitás elérése, az alábbiak révén:

a)a legkorszerűbb felhőalapú és MI-technológiák fejlesztésének és bevezetésének a támogatása, ideértve a következő generációs, erőforrás-hatékony adatközpont-technológiákat, a nyílt felhőstack-technológiákat, az élvonalbeli MI-t, valamint a fizikai és az ipari MI-t is;

b)az Unió adatközpont- és felhőkapacitásának megerősítése a mesterséges intelligencia által vezérelt növekvő igények kielégítése, az innováció előmozdítása és a digitális infrastruktúra rezilienciájának biztosítása érdekében;

c)a felhőalapú és az MI-technológiák iránti uniós kereslet ösztönzése, valamint azok bevezetésének és elterjedésének az előmozdítása a közszférában és a magánszektorban is, összhangban az (EU) 2022/2481 határozat által a vállalkozások digitális transzformációjára vonatkozóan megállapított digitális céllal.

(2)A felhőszolgáltatásokra és a mesterséges intelligenciára vonatkozó vezetői kezdeményezések a következő operatív célkitűzések megvalósítására irányulnak:

a)olyan fejlett adatközpont-technológiák fejlesztésének és bevezetésének a támogatása, amelyek már a tervezés során és a működés teljes időtartama alatt is érvényesítik az energia- és az erőforrás-hatékonyság elveit (1. operatív célkitűzés);

b)az Unió technológiai autonómiáját támogató felhőstackek fejlesztésének és bevezetésének a támogatása (2. operatív célkitűzés);

c)az Unió élvonalbeli MI-vel kapcsolatos képességeinek a fejlesztése (3. operatív célkitűzés);

d)az Unió fizikai MI-modellekkel és -rendszerekkel kapcsolatos képességeinek a fejlesztése, valamint azok bevezetésének az előmozdítása az Unió stratégiai ágazataiban (4. operatív célkitűzés);

e)az ipari MI fejlesztésének és elterjedésének felgyorsítása az Unió stratégiai ágazataiban (5. operatív célkitűzés);

f)az MI-ügynökök széles körű bevezetésére szolgáló fejlett platformok létrehozásának a támogatása (6. operatív célkitűzés);

g)az MI-modellek és -rendszerek fejlesztésének és alkalmazásának fokozása az Unió közszférájában (7. operatív célkitűzés);

h)az MI-technológiák regionális és helyi szintű alkalmazásának növelése, valamint az európai felhőszolgáltatók által nyújtott felhőszolgáltatások igénybevételének előmozdítása (8. operatív célkitűzés).

4. cikk
A felhőszolgáltatásokra és a mesterséges intelligenciára vonatkozó vezetői kezdeményezések operatív célkitűzései

(1)Az 1. operatív célkitűzés keretében a felhőszolgáltatásokra és a mesterséges intelligenciára vonatkozó vezetői kezdeményezések:

a)előmozdítják az adatközpontok energia- és vízhatékonysági technológiáit, ideértve az innovatív hűtést, a következő generációs egyenáramú adatközpontokat, a hulladékhő-hasznosítási megoldásokat és az energiatároló rendszereket;

b)ösztönzik a kialakulóban lévő kvantum-számítástechnikai technológiák integrálását a felhőalapú és MI-számítástechnikai infrastruktúrák üzemeltetésébe;

c)a mesterséges intelligencián alapuló technológiákat fejlesztenek a szerverhatékonyság, a kihasználási arányok és a számítástechnikai infrastruktúra üzemeltetésének az optimalizálása érdekében;

d)felhőalapú és pereminformatikai MI-infrastruktúrákat terveznek és optimalizálnak az energiahálózatokkal való hatékony integráció biztosítása és azok rugalmasságának növelése érdekében;

e)az adatközpontokat referenciaügyfélként veszik alapul a különböző energiaforrásokat – többek között kis méretű moduláris reaktorokat és tiszta hidrogént – hasznosító, valamint hatékony energiatárolási megoldásokat alkalmazó fejlett energiagazdálkodási rendszerek kialakításához;

f)tesztkörnyezeteket és kísérleti gyártósorokat hoznak létre az a)–e) pont alapján kifejlesztett technológiák integrálása és tesztelése céljából, ideértve az energiahatékony félvezető- és kvantuminformatikai számítási prototípusokat is.

(2)A 2. operatív célkitűzés keretében a felhőszolgáltatásokra és a mesterséges intelligenciára vonatkozó vezetői kezdeményezések:

a)biztonságos, reziliens és nagy teljesítményű nyílt felhőstackeket fejlesztenek és tesztelnek a stratégiai ágazatok számára, a végfelhasználói eszközökön működő perem-számítástechnikai megoldásokra, a konnektivitásra, az adatokkal és a mesterséges intelligenciával kapcsolatos eszközökre, valamint a backend- és a szolgáltatási rétegekre kiterjedően;

b)az Unióban tervezett és gyártott processzorokon, gyorsítókon és kvantumgyorsítókon alapuló, MI-re optimalizált szervereket és alapszoftvereket fejlesztenek, valamint következő generációs, ultranagy sűrűségű és hosszú távú adattárolási megoldásokat;

c)növelik az MI számára elérhető adatok mennyiségét a közös európai adatterek alapját képező, nyílt forráskódú köztesszoftverplatformokon keresztül;

d)előmozdítják a nyílt forráskódú alkotóelemeket támogató nyílt forráskódú szoftverekkel foglalkozó alapítványok létrehozását;

e)létrehozzák az e bekezdés a)–d) pontja alapján kifejlesztett európai nyílt felhőalapú számítástechnikai megoldások katalógusát.

(3)A 3. operatív célkitűzés keretében a felhőszolgáltatásokra és a mesterséges intelligenciára vonatkozó vezetői kezdeményezések az élvonalbeli MI-vel kapcsolatos innovatív projekteket támogatnak, amelyek stratégiai eszközként szolgáló élvonalbeli MI-modelleket és -rendszereket fejlesztenek, többek között olyan kulcsfontosságú ágazatokban, mint a kiberbiztonság.

(4)A 4. operatív célkitűzés keretében a felhőszolgáltatásokra és a mesterséges intelligenciára vonatkozó vezetői kezdeményezések:

a)felgyorsítják egy európai fizikai MI-stack kifejlesztését, melynek során támogatják a modellek betanítását, valamint a rendszerek fejlesztését és bevezetését, különösen a robotika, az önvezető járművek és a drónok területén;

b)megkönnyítik a fizikai MI számára a konkrét adatkészletekhez való hozzáférést, valamint az adatok gyűjtését és előkészítését;

c)támogatják a fizikai MI-modellek és -rendszerek valós környezetben történő fejlesztését, tesztelését és validálását.

(5)Az 5. operatív célkitűzés keretében a felhőszolgáltatásokra és a mesterséges intelligenciára vonatkozó vezetői kezdeményezések:

a)felgyorsítják az ágazati MI-modellek és -rendszerek fejlesztését és elterjedését az Unió stratégiai iparágaiban;

b)megkönnyítik az adott ipari ágazat igényeihez igazodó MI-modellek és -rendszerek kifejlesztéséhez és gyakorlati alkalmazásához szükséges számítástechnikai erőforrásokhoz és MI-eszközökhöz való hozzáférést;

c)az MI együttműködésen alapuló tanításához lehetővé teszik nagy mennyiségű adat biztonságos összevonását olyan technológiák révén, amelyek fokozzák az adatvédelmet, és gondoskodnak az adatok bizalmas kezeléséről.

(6)A 6. operatív célkitűzés keretében a felhőszolgáltatásokra és a mesterséges intelligenciára vonatkozó vezetői kezdeményezések:

a)támogatják a fejlett, reziliens és biztonságos platformok fejlesztését a fejlett MI-ügynökök nagy léptékű fejlesztése, bevezetése és összehangolt üzemeltetése érdekében;

b)elősegítik a fejlett MI-ügynökök célzott tesztelési és kísérleti módszertanainak a kidolgozását és az MI-ügynökök életciklusának teljes időtartama alatt történő összehangolását.

(7)A 7. operatív célkitűzés keretében a felhőszolgáltatásokra és a mesterséges intelligenciára vonatkozó vezetői kezdeményezések:

a)felgyorsítják az MI-modellek és -rendszerek technológiai fejlesztését és elterjedését a közszféra kritikus területein;

b)olyan MI-modelleket és -rendszereket fejlesztenek, amelyek növelik a közszolgáltatások nyújtásának hatékonyságát és nagyközönség számára való hozzáférhetőségét, javítják a döntéshozatalt, és egyszerűsítik a közigazgatási eljárásokat;

c)előmozdítják a tanulóadatoknak és az MI-modelleknek az Unió közszolgáltatásaival kapcsolatos megosztását és további felhasználását;

d)az egészségügyben használt MI-modellek és -eszközök számára megkönnyítik az egészségügyi adatok biztonságos, az adatvédelmet fokozottan biztosító további felhasználását;

e)elősegítik az MI-modellek és -eszközök gépjárműiparban történő fejlesztését, tesztelését és bevezetését, többek között az önvezető járművekkel kapcsolatban.

(8)A 8. operatív célkitűzés keretében a felhőszolgáltatásokra és a mesterséges intelligenciára vonatkozó vezetői kezdeményezések:

a)a mesterséges intelligenciával foglalkozó tapasztalati és gyorsítási központok (a továbbiakban: MI-központok) hálózatán keresztül előmozdítják a mesterséges intelligencia széles körű alkalmazását a magán- és a közszektorbeli szervezetek, köztük a kkv-k és a kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatok körében;

b)a felhőszolgáltatásokra és mesterséges intelligenciára vonatkozó közös képzési programot dolgoznak ki az MI-központok hálózatára és más releváns európai kezdeményezésekre építve;

c)az európai közszféra felhőfederációjának (a továbbiakban: EuroCloud Federáció) támogatása révén előmozdítják a közszférabeli adatközpont- és felhőszolgáltatások megosztását;

d)támogatják az adatközpont- és a felhőszolgáltatások uniós és közszférabeli szervezetek számára történő beszerzését.

5. cikk
A mesterséges intelligenciával foglalkozó tapasztalati és gyorsítási központok

(1)Minden tagállamban a mesterséges intelligenciával foglalkozó tapasztalati és gyorsítási központokat (a továbbiakban: MI-központok) kell létrehozni. Az MI-központok az (EU) 2021/694 rendelet 16. cikke alapján létrehozott európai digitális innovációs központokra és adott esetben azoknak az uniós jog alapján létrehozott jogutód szervezeteire épülnek.

(2)Az MI-központok célkitűzései, hogy:

a)támogassák a mesterséges intelligencia felhasználási eseteinek a stratégiai iparágakban és a közszférában történő integrálását és elterjesztését;

b)regionális és helyi szinten – különösen a kkv-k, a kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatok és a közszférabeli szervezetek körében – felgyorsítsák a felhőalapú és az MI-technológiák széles körű bevezetését, összhangban a mesterséges intelligencia előnyben részesítésére vonatkozó elvvel;

c)felhasználják az érintett infrastruktúrát az MI-modellek és -rendszerek fejlesztésének és finomhangolásának a felgyorsítására.

(3)Az MI-központok feladatai különösen a következők:

a)a szervezetek támogatása abban, hogy felgyorsítsák a digitális transzformációjukat az MI-technológiákhoz való hozzáférés és azok használata révén, amit az MI-központok többek között azzal segítenek elő, hogy összekötik a szervezeteket a felhőalapú és az MI-technológiák európai szolgáltatóival;

b)hozzáférés biztosítása a megfelelő továbbképzési és átképzési programokhoz, szoros együttműködésben az MI-készségakadémiával;

c)a szakértelem régiók közötti átadásának megkönnyítése;

d)az egyetemeken, inkubátorházakban és más gyorsítóprogramok keretében létrejövő spin-off vállalkozások és induló innovatív vállalkozások növekedésének a támogatása azáltal, hogy megkönnyítik számukra a speciális MI-szolgáltatásokat kereső ügyfelekhez, vállalkozásokhoz és szervezetekhez való hozzáférést.

(4)A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el az MI-központok létrehozására vonatkozó eljárás részletes meghatározása, valamint a részt vevő szervezetek jellemzőire, a kiválasztási szempontokra és a különböző feladatok és funkciók teljesítésére vonatkozó további szabályok rögzítése érdekében. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 46. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(5)Az MI-központok jelentős általános autonómiával rendelkeznek a szervezeti felépítésük, az összetételük és a munkamódszereik tekintetében, az e rendeletben meghatározott célkitűzésekkel összhangban.

(6)Létrejön az MI-központok hálózata az e központok közötti együttműködés és a bevált gyakorlatok cseréjének támogatása, valamint annak érdekében, hogy speciális szolgáltatásokat nyújtson azokban a régiókban, amelyekben a szükséges készségek vagy számítási kapacitás helyben nem áll rendelkezésre.

(7)A tagállamok és a Bizottság együttműködnek az egyéb uniós kezdeményezések – többek között a félvezetők és az adatok területére vonatkozó uniós kezdeményezések – keretében létrehozott meglévő hálózatokkal.

6. cikk
A felhőszolgáltatásokra és a mesterséges intelligenciára vonatkozó vezetői kezdeményezések végrehajtása

(1)A felhőszolgáltatásokra és a mesterséges intelligenciára vonatkozó vezetői kezdeményezések operatív célkitűzéseinek a végrehajtásával a Bizottságot és a tagállamokat, valamint adott esetben közös vállalkozásokat vagy más olyan struktúrákat kell megbízni, amelyek képesek e célkitűzések elérésére.

(2)A felhőszolgáltatásokra és a mesterséges intelligenciára vonatkozó vezetői kezdeményezések operatív célkitűzéseit olyan nagyszabású, ágazatközi kezdeményezések révén kell megvalósítani, amelyek az Unió számára stratégiai jelentőségű, az I. mellékletben meghatározott kiemelt technológiai és ipari kihívások (a továbbiakban: nagy kihívások) kezelésére irányulnak.

(3)A felhőszolgáltatásokra és a mesterséges intelligenciára vonatkozó vezetői kezdeményezésekhez támogatás nyújtható az uniós programok, többek között a Horizont Európa és a Digitális Európa program keretében, az (EU) 2021/694 rendelettel és az (EU) 2021/695 rendelettel összhangban.

(4)A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a technológiai fejlődés és a piaci fejlemények figyelembevétele érdekében a 45. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el annak érdekében, hogy a felhőszolgáltatásokra és a mesterséges intelligenciára vonatkozó vezetői kezdeményezések 4. cikkben meghatározott célkitűzéseivel összhangban módosítsa az I. mellékletet.

7. cikk
A felhőszolgáltatásokra és a mesterséges intelligenciára vonatkozó nemzeti stratégiák

(1)A tagállamok [a hatálybalépés napjával megegyező nap a hatálybalépést követő évben]-ig a felhőszolgáltatásokra és a mesterséges intelligenciára vonatkozó nemzeti stratégiákat (a továbbiakban: nemzeti stratégiák) dolgoznak ki.

(2)A nemzeti stratégiáknak legalább a következőket kell tartalmazniuk:

a)a felhőszolgáltatások és a mesterséges intelligencia alkalmazására vonatkozó fő célkitűzések és prioritások – összhangban a mesterséges intelligencia előnyben részesítésére vonatkozó elvvel –, valamint az e célkitűzések és prioritások elérését szolgáló irányítási és nyomonkövetési keret;

b)a felhőszolgáltatások és a mesterséges intelligencia nemzeti, regionális és helyi szintű fejlesztésének és bevezetésének a felgyorsítását célzó intézkedések, különösen a közszférabeli szervezetek, a kkv-k és a kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatok körében, többek között az 5. cikkben említett MI-központoknak mint a mesterséges intelligenciával kapcsolatos európai innovációs ökoszisztéma belépési pontjainak támogatása révén;

c)a mesterséges intelligencia széles körű bevezetését és elterjedését támogató intézkedések a stratégiai ipari ágazatokban és a közszférában, többek között az egészségügyben, az energiaágazatban és a mobilitás terén;

d)az adatközpont-kapacitás kiépítését támogató intézkedések, különös tekintettel azokra a nagy értékű adatközpontokra, amelyek jelentős gazdasági és társadalmi előnyöket biztosítanak, a magas szintű környezetvédelmi és energiahatékonysági normák betartása mellett;

e)a nagy teljesítményű számítástechnikai infrastruktúrába történő beruházásokat célzó intézkedések, ideértve az MI-gyárakat, az MI-óriásgyárakat és a kvantumszámítógépeket mint a stratégiai ágazatokban a kutatást, a fejlesztést és az ipari MI alkalmazását támogató nemzeti és határokon átnyúló stratégiai eszközöket;

f)a felhő- és az MI-képességek fejlesztésének a támogatására, valamint a kiválóság és az innováció előmozdítására irányuló intézkedések, ideértve többek között a közbeszerzési intézkedéseket, valamint a 33. cikkben meghatározott, innovatív megoldásokra irányuló közbeszerzést;

g)nyílt hardverre és szoftverre épülő felhőstack-technológiák fejlesztését támogató intézkedések a technológiai szuverenitás megerősítése és az európai stratégiai iparágak versenyképességének a növelése érdekében;

h)olyan intézkedések, amelyek biztosítják a jó minőségű adatok hozzáférhetőségét a mesterséges intelligencia fejlesztéséhez, különösen a szervezetek által tapasztalt, az adatok áramlását akadályozó szűk keresztmetszetek megelőzése révén.

(3)A nemzeti stratégiáknak összhangban kell lenniük e rendelet célkitűzéseivel.

(4)A tagállamok biztosítják, hogy nemzeti stratégiáik összhangban legyenek az (EU) 2022/2481 határozat 4. cikkében meghatározott kapcsolódó digitális célokkal, és hozzájáruljanak azok eléréséhez.

(5)A tagállamok az azok elfogadásától számított három hónapon belül értesítik a Bizottságot a nemzeti stratégiáikról. A tagállamok a fő teljesítménymutatók alapján legalább háromévente értékelik a nemzeti stratégiáikat, és szükség esetén aktualizálják azokat. A Bizottság nyomon követi a nemzeti stratégiák elfogadását és felülvizsgálatát.

(6)Az (EU) 2024/1689 rendelettel létrehozott Mesterséges Intelligenciával Foglalkozó Európai Testület tanácsot és segítséget nyújt a tagállamoknak a nemzeti stratégiák összehangolása tekintetében. A Mesterséges Intelligenciával Foglalkozó Európai Testület elősegíti a bevált gyakorlatok tagállamok közötti cseréjét.

8. cikk
Az élvonalbeli MI-re irányuló kiemelt projektekkel kapcsolatos feltételek

A Bizottság határozat útján az élvonalbeli MI-re irányuló kiemelt projektként ismerheti el azokat a részvételi szándék kifejezésére való nyílt felhívás útján kiválasztott projekteket, amelyek támogatják az I. mellékletben meghatározott 3. nagy kihívást, feltéve, hogy esetükben teljesülnek az alábbi feltételek:

a)olyan innovatív projektről van szó, amely az élvonalbeli MI-technológiák támogatására és elterjesztésére összpontosít;

b)a projektet az (EU) 2022/2481 határozat alapján létrehozott európai digitális infrastruktúra-konzorcium vagy az uniós jog alapján finanszírozásra jogosult más jogalany hajtja végre, és abban legalább három tagállam vesz részt;

c)a részt vevő tagállamok a projekt végrehajtásának támogatása érdekében egyesítik a számítási időt és más releváns erőforrásokat.

9. cikk
Az MI-projektekhez nyújtott számítástechnikai támogatás

(1)Az Unió és a tagállamok biztosítják, hogy a számítási kapacitásaikból elegendő MI-számítástechnikai erőforrást különítsenek el azon élvonalbeli MI-re irányuló kiemelt projektek fejlesztésének a támogatására, amelyek megfelelnek a 8. cikkben meghatározott feltételeknek, a rendelkezésre álló kapacitás keretein belül.

(2)Az Unió legalább olyan mértékben biztosít MI-számítástechnikai erőforrásokat az élvonalbeli MI-re irányuló kiemelt projektekhez, mint a tagállamok, feltéve, hogy elegendő MI-számítástechnikai kapacitás áll rendelkezésre az európai nagy teljesítményű számítástechnikai hozzáférési idő Unióra eső részéből.

(3)Az Unió és a tagállamok törekednek arra, hogy elegendő számítástechnikai erőforrást biztosítsanak az MI-vel kapcsolatos ipari innovációs projektekhez, a fizikai MI-projektekhez és a közszektor MI-projektjeihez.

III. CÍM
ADATKÖZPONT-KAPACITÁSOK 

I. fejezet
Az adatközpont-gyorsítási zónák

10. cikk
Az adatközpont-gyorsítási zónák kijelölése

(1)Ha egy tagállam területén adatközpont-kapacitás kiépítésére kerül sor, az adott tagállam [Kiadóhivatal: kérjük, illesszék be az e rendelet hatálybalépését 6 hónappal követő dátumot]-ig kijelöl legalább egy adatközpont-gyorsítási zónát (a továbbiakban: gyorsítási zóna) a területén. A tagállamok a gyorsítási zónák kijelölésekor a következő szempontokat veszik figyelembe:

a)a helyszín vagy a terület elhelyezkedése és nagysága, valamint az adott helyszínen vagy területen felépíthető létesítmények minimális és maximális mérete;

b)a rendelkezésre álló és a jövőbeli villamosenergia-hálózati kapacitás, valamint a helyszíni tárolás és tisztaenergia-termelés lehetősége és feltételei;

c)a hálózati kapcsolat rendelkezésre álló és jövőbeli kapacitása;

d)a zóna kapacitása a régebbi rézvezetékes hálózatok fokozatos megszüntetésének a támogatására;

e)az adatközpont hulladékhőjének újrafelhasználására alkalmas, rendelkezésre álló és jövőbeli létesítmények;

f)az adatközpontok adott zónán belüli létrehozásához és üzemeltetéséhez szükséges engedélyek kiadásának a felgyorsítása érdekében hozott valamennyi intézkedés;

g)a barnamezős területek újrafelhasználásának előnyben részesítése a zöldmezős területek használatával szemben;

h)az adott helyszín vagy terület fenntartható működésének lehetősége, különös tekintettel a környezeti hatások megelőzésére vagy minimalizálására, valamint a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére és az éghajlatváltozás hatásaival szembeni reziliencia támogatására.

(2)A tagállamok a gyorsítási zónák kialakításának elősegítése érdekében adott esetben:

a)átfogó elemzést készítenek – amelyet legalább háromévente felülvizsgálnak – a meglévő és a jövőbeli gyorsítási zónák energiaszükségleteiről és azoknak az üvegházhatásúgáz-kibocsátásra gyakorolt hatásairól, valamint meghatározzák a gyorsítási zónákban megvalósuló adatközpont-projektek megfelelő működéséhez és fejlesztéséhez szükséges energiainfrastruktúra-kapacitást. Ezt az elemzést legalább a gyorsítási zónák (1) bekezdés szerinti kijelölésekor el kell végezni;

b)biztosítják, hogy az átvitelirendszer-üzemeltetők által az (EU) 2019/944 európai parlamenti és tanácsi irányelv 51. cikke alapján, valamint az elosztórendszer-üzemeltetők által az (EU) 2019/944 irányelv 32. cikke alapján elkészített hálózatfejlesztési tervek kellően figyelembe vegyék az e bekezdés a) pontja alapján elkészített elemzést, figyelembe véve a jövőbeli rendszerigények kielégítését célzó előzetes beruházásokban rejlő lehetőségeket.

(3)A területrendezési és -fejlesztési tervek elkészítéséért felelős nemzeti, regionális és helyi hatóságoknak mérlegelniük kell, hogy ezekbe a tervekbe belefoglaljanak-e a gyorsítási zónákban megvalósítandó adatközpont-projektek kidolgozására és a szükséges infrastruktúra fejlesztésére vonatkozó rendelkezéseket. A tagállamok biztosítják, hogy minden vonatkozó területrendezési adat az adatközpont-üzemeltetők rendelkezésére álljon. Ha a szóban forgó tervek a 2001/42/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 92/43/EGK irányelv 6. cikke szerinti vizsgálat tárgyát képezik, ezeket a vizsgálatokat össze kell vonni. Adott esetben az összevont vizsgálatnak ki kell térnie a 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben említett, esetlegesen érintett víztestekre kifejtett hatásra is.

(4)A gyorsítási zónák kijelölésekor a tagállamok biztosítják valamennyi érintett nemzeti, regionális és helyi hatóság és szervezet bevonását és koordinációját, ideértve az (EU) 2018/1972 európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikkének 29. pontjában meghatározott üzemeltetőket, az (EU) 2019/944 irányelv 2. cikkének 35. pontjában meghatározott átvitelirendszer-üzemeltetőket és az (EU) 2019/944 irányelv 2. cikkének 29. pontjában meghatározott elosztórendszer-üzemeltetőket is.

11. cikk
A gyorsítási zónákon belül alkalmazandó feltételek

(1)A gyorsítási zónákban kiépített adatközpontokra vonatkozó fenntarthatósági követelmények meghatározásakor a tagállamok az (EU) 2024/1364 felhatalmazáson alapuló rendelet II. mellékletének a)–n) pontjában az (EU) 2023/1791 irányelv szerint meghatározott fő teljesítménymutatókat alkalmazzák.

(2)A tagállamok biztosítják, hogy az erőforrások gyorsítási zónákon belüli elosztása és felhasználása tisztességes, észszerű és megkülönböztetésmentes feltételek mellett történjen, és ne vezessen olyan spekulatív erőforrás-lefoglalási vagy piaclezáró gyakorlatokhoz, amelyek akadályozhatják a tényleges versenyt vagy a zónák hatékony fejlesztését vagy használatát.

12. cikk
Egyablakos információs pontok

(1)Az adatközpont-üzemeltető jogosult arra, hogy kérelme alapján egy egyablakos információs pont a gyorsítási zónában megvalósított adatközpont-projekt teljes életciklusa alatt segítséget nyújtson neki az adatközpont kiépítéséhez szükséges valamennyi engedély tekintetében. E célból a tagállamok egy vagy több egyablakos információs pontot jelölnek ki a gyorsítási zónákban megvalósuló adatközpont-projektek adatközpont-üzemeltetői számára. A tagállamok erre a célra egy, az (EU) 2024/1309 rendelet alapján létrehozott egyablakos információs pontot is kijelölhetnek. Ezekben az esetekben is alkalmazni kell az egyablakos információs pontok tekintetében az (EU) 2024/1309 rendelet alapján alkalmazandó funkciókat, eljárásokat és mechanizmusokat, ideértve a digitális hozzáféréssel, a közigazgatási koordinációval és a vitarendezéssel kapcsolatosakat is.

(2)Az egyablakos információs pontok feladatai közé tartozhat többek között az alábbiakkal kapcsolatos eljárások koordinálása, megkönnyítése és nyomon követése, valamint az eljárásokra vonatkozó információk megosztása:

a)területrendezés és építési engedélyek;

b)környezeti vizsgálatok [a környezeti vizsgálatok felgyorsításáról szóló] (EU) 2026/XXXX rendelettel összhangban;

c)a vízkivételre, a szennyvízkibocsátásra, valamint a hőhasznosításra és -visszanyerésre vonatkozó engedélyek;

d)az alkalmazandó adminisztratív és adatszolgáltatási kötelezettségeknek való megfelelés;

e)a nyilvánosság tájékoztatása az adatközpont-projekt társadalmi elfogadottságának növelése céljából;

f)a villamosenergia-, hő- vagy kommunikációs hálózatokhoz vagy más releváns hálózatokhoz való csatlakozásra vonatkozó kérelmek.

(3)Az egyablakos információs pont segít annak értékelésében, hogy egy adott adatközpont-projekt a 14. cikk szerinti stratégiai projektnek minősülhet-e.

(4)Az e cikkben említett adminisztratív támogatás és segítségnyújtás biztosításakor az egyablakos kapcsolattartó pont különös figyelmet fordít a kkv-kra, és adott esetben külön csatornát hoz létre a velük folytatott kommunikációhoz annak érdekében, hogy iránymutatást nyújtson nekik, és válaszoljon az e rendelet végrehajtásával kapcsolatos kérdéseikre.

13. cikk
A közigazgatási és az engedélyezési eljárások megkönnyítése

(1)A gyorsítási zónákban megvalósított adatközpont-projektek [a környezeti vizsgálatok felgyorsításáról szóló] (EU) 2026/XXX rendelet 14. cikke értelmében vett stratégiai projekteknek minősülnek, és igénybe vehetik az említett rendelet mellékletében meghatározott eszköztárat.

(2)A tagállamok minden egyes kijelölt gyorsítási zóna tekintetében összesített alapengedélyt készítenek és állítanak ki, amely engedélyezi adatközpontok adott gyorsítási zónában történő kiépítését. Ez az összesített alapengedély kiterjed a gyorsítási zónában megvalósuló adatközpont-projektekhez szükséges közigazgatási és egyéb engedélyekre, kivéve a létesítményspecifikus engedélyeket.

(3)A (2) bekezdésben említett összesített alapengedély kiállítása előtt a tagállamok elvégzik az összes szükséges eljárást és vizsgálatot, beleértve a gyorsítási zóna szintjén alkalmazandó releváns környezeti vizsgálatokat, tervezési eljárásokat és értékeléseket is.

(4)A gyorsítási zónákban létrehozott adatközpontoknak csak azokat a további engedélyeket kell beszerezniük, amelyek nem tartoznak a (2) bekezdésben említett összesített alapengedély hatálya alá.

(5)A tagállamok biztosítják, hogy a gyorsítási zónákban létrehozott adatközpontok tervezésével, megépítésével és üzemeltetésével kapcsolatos közigazgatási kérelmeket hatékonyan, átláthatóan és időben feldolgozzák. Az adatközpont-gyorsítási zónákban létrehozott adatközpont-projektek engedélyezési eljárása nem lehet hosszabb, mint az átfogó kérelem benyújtásától számított 12 hónap. A határidő nem érinti a tagállamok által meghatározott rövidebb határidőket. Ha a nemzeti jogban létezik ilyen jogállás, az adatközpont-projekteknek kiemelt nemzeti jelentőségű jogállást kell biztosítani, és az engedélyezési eljárások során ennek megfelelően kell kezelni őket. Ez a bekezdés csak akkor alkalmazandó, ha a nemzeti jogban létezik ilyen jogállás, és nem kötelezi a tagállamokat ilyen jogállás bevezetésére.

II. fejezet
Stratégiai projektek

1. szakasz
A stratégiai adatközpont-projektek kijelölése

14. cikk
A stratégiai adatközpont-projektek kijelölése

(1)A Bizottság határozat útján stratégiai projektnek minősítheti azokat a nyílt pályázati felhívások útján kiválasztott adatközpont-projekteket, amelyek az alábbi feltételek közül legalább kettőnek megfelelnek:

a)a projekt olyan infrastruktúrát hoz létre és üzemeltet, amely közvetlenül támogatja és javítja a közszféra alapvető funkcióit, ideértve a kutatást, az oktatást, az egészségügyet és a közbiztonságot is;

b)a projekt kiemelkedő fenntarthatósági vagy innovatív jellemzőkkel rendelkezik, ideértve a II. cím alapján kifejlesztett technológiákat és megoldásokat is;

c)a projekt hozzájárul a villamosenergia-hálózat biztonságához, védelméhez és stabilitásához, valamint a villamosenergia-rendszer érintett rendszerüzemeltető által megállapított igényeinek a kielégítéséhez, különösen a nagy tisztaenergia-termelő és -tároló létesítményekkel egy helyszínen megvalósuló projektek esetében;   

d)a projekt támogatja az Unióban tervezett és/vagy gyártott mikrocsipeknek, processzoroknak, gyorsítóknak, szervereknek és kvantumszámítógépeknek az adatközpont rendszereibe vagy létesítménykezelésébe való integrálását, ezáltal pedig megerősíti az uniós félvezető-, kvantum- és adatközpont-ellátási láncokat, és hozzájárul e rendelet és az (EU) 2023/1781 rendelet célkitűzéseinek az eléréséhez;

e)a projekt jelentős számítási kapacitáshiányt orvosol egy olyan területen, amelyen a 15. cikk szerint ilyen hiány áll fenn, és jelentősen hozzájárul a helyi gazdaság növekedéséhez, fejlődéséhez és fellendítéséhez.

(2)Javaslatában a kérelmezőnek minden szükséges és releváns információt rendelkezésre kell bocsátania annak igazolására, hogy a projekt megfelel a vonatkozó feltételeknek.

(3)A stratégiai projektként való kijelölés időtartamát a projekt előrelátható élettartama alapján kell megállapítani. A kérelmezőnek a javaslatban fel kell tüntetnie a projekt előrelátható élettartamának alátámasztásához szükséges információkat, és ezek alapján kell meghatározni a stratégiai projektként való kijelölés időtartamát.

(4)Ha a Bizottság megállapítja, hogy egy stratégiai projektként kijelölt projekt már nem felel meg a vonatkozó feltételeknek, vagy ha a projektet olyan kérelem alapján jelölték ki, amely a feltételek teljesítését befolyásoló helytelen információkat tartalmazott, határozat útján visszavonhatja a projekt minősítését. Azok a projektek, amelyeknek stratégiai projektként való kijelölését visszavonták, minden olyan jogot elveszítenek, amelyek e rendelet szerint ehhez a jogálláshoz kapcsolódnak.

 
III. fejezet
Nyomon követés

15. cikk
A kapacitáshiány nyomon követése

(1)Az (EU) 2022/2481 határozat célkitűzéseinek megvalósítása terén elért eredmények nyomon követése céljából a Bizottság megállapítja és nyomon követi a következőket:

a)az Unióban rendelkezésre álló számítási kapacitás, beleértve a pereminformatikai kapacitást is;

b)az adatközpont-kapacitás iránti kereslet mértéke;

c)a kapacitáshiány mértéke, valamint a Bizottság által a tagállamokkal együttműködésben azonosított, nem megfelelően ellátott területek, amelyek a későbbiekben gyorsítási zónaként szolgálhatnak az adatközpont-kapacitás kiépítése érdekében.

IV. CÍM
AUTONÓMIA

I. fejezet
A felhőszolgáltatások szuverenitási kerete

1. szakasz
Az uniós megbízhatósági szintek

16. cikk
Hatály

(1)Ez a fejezet létrehozza a felhőszolgáltatások uniós szuverenitási keretét, amely négy uniós megbízhatósági szintből áll; az egyes szintekre vonatkozó feltételeket a II. melléklet határozza meg, és azokat a felhőszolgáltatóknak teljesíteniük kell ahhoz, hogy felhőszolgáltatásaikat az uniós és a közszférabeli szervezetek számára nyújthassák.

(2)A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 45. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a II. mellékletben meghatározott uniós megbízhatósági szintek és a III. mellékletben meghatározott bizonyítékok módosítása céljából.

(3)Annak biztosítása érdekében, hogy a II. és a III. melléklet mindig naprakész legyen az új jogi vagy technikai fejleményekkel kapcsolatban, a Bizottság legalább 18 havonta felülvizsgálja őket. 

17. cikk
A felhőszolgáltatók elismerése

(1)Annak a felhőszolgáltatónak, amely elismerést kíván szerezni mint uniós megbízhatósági szintet biztosító szolgáltató, elismerés iránti kérelmet kell benyújtania a székhelye szerinti illetékes nemzeti hatósághoz. Az elismerés iránti kérelem benyújtásakor a felhőszolgáltatónak csatolnia kell a (3) vagy a (4) bekezdésben előírt valamennyi releváns bizonyítékot.

(2)A székhely szerinti illetékes hatóság jár el a kérelmet értékelő illetékes nemzeti hatóságként. Ha az értékelő illetékes nemzeti hatósághoz a jelentkező elismerése iránti kérelmet nyújtottak be, szükség esetén felkérheti a többi tagállam egy vagy több illetékes hatóságát arra, hogy vegyenek részt a jelentkező elismerésére irányuló, e cikk szerinti eljárásában. Az együttműködés iránti megkeresés kézhezvételétől számított 15 napon belül az érintett nemzeti hatóságnak meg kell erősítenie, hogy vállalja az értékelő illetékes nemzeti hatósággal való együttműködést, vagy el kell utasítania a megkeresést.

(3)Az 1. uniós megbízhatósági szint esetében a jelentkező felhőszolgáltatónak be kell nyújtania az értékelő nemzeti illetékes hatósághoz a 19. cikk (2) bekezdésében említett uniós megfelelőségi nyilatkozatot és az összes szükséges bizonyítékot.

Az első albekezdéstől eltérve a kkv-nak minősülő felhőszolgáltatók által a 19. cikk (2) bekezdése alapján kiadott uniós megfelelőségi nyilatkozatot valamennyi tagállamban közvetlenül és automatikusan el kell ismerni anélkül, hogy azt az értékelő illetékes nemzeti hatóságnak előzetesen el kellene ismernie.

(4)A 2., a 3. és a 4. uniós megbízhatósági szint esetében a jelentkező felhőszolgáltatónak be kell nyújtania az értékelő nemzeti illetékes hatósághoz az ellenőrzési jelentést, a 20. cikkben említett „kedvező” ellenőri véleményt, valamint az ellenőrzési eljárás során az ellenőrzést végző szervezet rendelkezésére bocsátott valamennyi bizonyítékot.

(5)Az (1) bekezdés szerinti kérelem átvételétől számított 60 napon belül az értékelő illetékes nemzeti hatóság értékeli a (3) vagy a (4) bekezdés szerint benyújtott bizonyítékokat, és:

a)elkészíti az elismerésről szóló határozat tervezetét, és a lehető leghamarabb értesíti a többi tagállam illetékes hatóságait, amelyeknek egy 60 napos felülvizsgálati időszak áll rendelkezésére az értékelő illetékes nemzeti hatóság azon szándékának megerősítésére, hogy a felhőszolgáltatást Unió-szerte az adott uniós megbízhatósági szintet biztosító szolgáltatásként ismerjék el. A felülvizsgálati időszakról szóló, a többi tagállam illetékes hatóságainak elküldött értesítésnek tartalmaznia kell a (3) vagy a (4) bekezdésben említett bizonyítékokat; vagy

b)ha a benyújtott bizonyítékok nem elegendőek ahhoz, hogy az értékelő illetékes hatóság elismerje a felhőszolgáltatást, felhívhatja a kérelmezőt, hogy meghatározott határidőn belül nyújtson be további információkat. Ilyen esetben az e bekezdésben említett 60 napos időszakot a felhívás időpontjától az információ kézhezvételének napjáig fel kell függeszteni. A felfüggesztés időtartama nem haladhatja meg az összesen 30 napot, kivéve, ha azt a kért információ jellege vagy kivételes körülmények indokolják; vagy

c)elutasítja az elismerés iránti kérelmet. Az elismerés iránti kérelem elutasítása előtt az értékelő illetékes hatóság lehetőséget biztosít a jelentkező felhőszolgáltatónak arra, hogy az értékelés következtetéseivel kapcsolatban 30 napon belül írásbeli észrevételeket tegyen. Következtetéseinek véglegesítése során az értékelő illetékes hatóság kellő súllyal figyelembe veszi ezeket az észrevételeket.

(6)Az (5) bekezdés a) pontjában említett felülvizsgálati időszak alatt egy másik tagállam illetékes nemzeti hatósága indokolással ellátott kifogást vagy pontosítás iránti kérelmet nyújthat be az értékelő illetékes nemzeti hatósághoz, ha úgy véli, hogy az elismerésről szóló határozat tervezete nem felel meg a II. mellékletben meghatározott, érintett uniós megbízhatósági szintnek.

(7)Ha az (5) bekezdés a) pontjában említett felülvizsgálati időszakon belül nem nyújtanak be indokolással ellátott kifogást vagy pontosítás iránti kérelmet, úgy kell tekinteni, hogy az értékelő illetékes nemzeti hatóság következtetéseit valamennyi tagállam elfogadta, ezért az értékelő illetékes nemzeti hatóság meghozza az elismerésről szóló határozatot, és az ellenőrzött szolgáltatást az Unió egész területén az adott uniós megbízhatósági szintet biztosító szolgáltatásként kell elismerni.

(8)Ha az (5) bekezdés a) pontjában említett felülvizsgálati időszakon belül pontosítás iránti kérelmet nyújtanak be, azt az értékelő illetékes nemzeti hatóság megfelelő módon figyelembe veszi, és adott esetben az (5) bekezdés b) pontja szerint új információkat kér a kérelmezőtől, illetve megerősíti vagy módosítja az eredeti határozattervezetet. Ha a megkereső illetékes hatóság nem elégedett az eredménnyel, indokolással ellátott kifogást nyújthat be.

(9)Ha az (5) bekezdés a) pontjában említett felülvizsgálati időszakon belül vagy a (8) bekezdésben említett eljárás keretében indokolással ellátott kifogást nyújtanak be, az értékelő illetékes nemzeti hatóság megvizsgálja a kifogást, és fenntartja vagy visszavonja az eredeti határozattervezetet. Az értékelő illetékes nemzeti hatóság az (5) bekezdés a) pontjában említett felülvizsgálat befejezését követő 15 napon belül vagy adott esetben a (8) bekezdésben említett eljárás keretében benyújtott indokolással ellátott kifogás kézhezvételétől számított 15 napon belül tájékoztatja a többi tagállam illetékes hatóságait.

(10)Ha az értékelő illetékes nemzeti hatóság fenn kívánja tartani a határozattervezetet, az érintett illetékes nemzeti hatóság a Bizottság elé utalhatja az ügyet. A Bizottság megvizsgálja az ügyet, és tájékoztatást kérhet az érintett illetékes nemzeti hatóságoktól. A Bizottság kötelező erejű határozatot fogad el, amelyben megállapítja, hogy az értékelő illetékes nemzeti hatóság elfogadhatja-e az elismerésről szóló határozatot.

(11)Az értékelő illetékes nemzeti hatóság visszavonhatja az elismerést, ha megállapítja, hogy a felhőszolgáltató, amelynek szolgáltatását Unió-szerte egy adott uniós megbízhatósági szintet biztosító szolgáltatásként ismerték el, szándékosan vagy gondatlanságból helytelen vagy megtévesztő információkat szolgáltatott.

(12)A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el az e cikkben említett eljárásokkal kapcsolatos gyakorlati intézkedésekre vonatkozóan. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 46. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(13)A Bizottság a (10) bekezdés alapján ráruházott feladatok ellátása érdekében előírhatja, hogy a székhely szerinti illetékes nemzeti hatóságok a lehető leghamarabb, észszerű határidőn belül bocsássanak rendelkezésre minden releváns információt az érintett felhőszolgáltatóval és az elismerés iránti kérelemmel kapcsolatban.

(14)Az információkérés elküldésekor a Bizottság megjelöli a kérés célját, pontosan meghatározza, hogy milyen információkra van szükség, és megállapítja az információszolgáltatásra rendelkezésre álló határidőt.

18. cikk
Társult harmadik országok

(1)A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján határozatokat fogadhat el azon harmadik országok meghatározásáról, amelyek esetében az adott harmadik ország vagy az ott székhellyel rendelkező valamely jogalany ellenőrzése alatt álló felhőszolgáltatók tekintetében ellenőrzés végezhető a 3. uniós megbízhatósági szintre vonatkozó, a II. mellékletben meghatározott feltételek alapján, feltéve, hogy az adott harmadik ország megfelel a következő kumulatív feltételeknek:

a)az (EU) 2016/679 rendelet 45. cikke alapján elfogadott vonatkozó megfelelőségi határozat hatálya alá tartozik;

b)nem rendelkezik olyan intézkedésekkel, amelyek lehetővé tennék számára, hogy oly módon gyakoroljon ellenőrzést a felhőszolgáltató felett, amely ellentétes a nem személyes adatokhoz való jogszerű hozzáférésre vonatkozóan az (EU) 2023/2854 rendelet 32. cikkének (2) és (3) bekezdésében meghatározott követelményekkel;

c)nem rendelkezik olyan intézkedésekkel, amelyekkel a felhőszolgáltató arra lenne kényszeríthető, hogy csökkentse a szolgáltatás színvonalát, vagy hogy megzavarja a szolgáltatás nyújtását vagy folytonosságát. Nem rendelkezik olyan intézkedésekkel sem, amelyek arra köteleznék a felhőszolgáltatót, hogy korlátozó intézkedéseket, például szankciórendszereket, embargókat vagy azokkal egyenértékű jogi vagy közigazgatási intézkedéseket hajtson végre, érvényesítsen vagy teljesítsen, kivéve, ha az adott intézkedések a tagállamok nemzeti joga vagy az uniós jog alapján jogszerűek;

d)nem rendelkezik olyan intézkedésekkel, amelyek akadályoznák a legkorszerűbb technológiák alkalmazását és a felhőszolgáltató szolgáltatásainak nyújtását;

e)nyitott piacot biztosít az uniós felhőszolgáltatások számára;

f)a harmadik ország az uniós tagállamok, azok szervezetei vagy az Unióban székhellyel rendelkező valamely jogalany ellenőrzése alatt álló felhőszolgáltatók számára ugyanolyan szintű hozzáférést biztosít a közbeszerzési eljárásokhoz.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 46. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(2)Ha a rendelkezésre álló információk alapján a harmadik ország már nem felel meg az (1) bekezdés szerinti követelményeknek, a Bizottság hatályon kívül helyezi, módosítja vagy felfüggeszti az (1) bekezdésben említett határozatot.

(3)A Bizottság a honlapján közzéteszi azon harmadik országok jegyzékét, amelyek megfelelnek az (1) bekezdés szerinti követelményeknek, valamint azokét is, amelyek már nem felelnek meg.

2. szakasz
Megfelelőségértékelési eljárások

19. cikk
Megfelelőségi önértékelés

(1)Azoknak a felhőszolgáltatóknak, amelyek a 17. cikkel összhangban elismerést kívánnak szerezni arról, hogy biztosítják az 1. uniós megbízhatósági szintet, megfelelőségi önértékelést kell végezniük a II. mellékletben az 1. uniós megbízhatósági szintre vonatkozóan meghatározott feltételeknek való megfelelés tekintetében.

(2)Az (1) bekezdésben említett önértékelést követően a felhőszolgáltató uniós megfelelőségi nyilatkozatot ad ki, amelyben kijelenti, hogy igazolta az 1. uniós megbízhatósági szintre vonatkozó feltételeknek való megfelelést. E nyilatkozat kiadásával a felhőszolgáltató felelősséget vállal azért, hogy a felhőszolgáltatás megfelel a II. mellékletben az 1. uniós megbízhatósági szint tekintetében meghatározott feltételeknek.

(3)A felhőszolgáltatónak az uniós megfelelőségi nyilatkozatot nyilvánosan hozzáférhetővé kell tennie.

3. szakasz
Független harmadik fél által végzett ellenőrzések

20. cikk
Független ellenőrzés

(1)Azoknak a felhőszolgáltatóknak, amelyek a 17. cikkel összhangban elismerést kívánnak szerezni arról, hogy biztosítják a 2., a 3. vagy a 4. uniós megbízhatósági szintet, saját költségükön független harmadik fél által elvégzett ellenőrzéseknek kell alávetniük magukat annak érdekében, hogy ellenőrzési jelentést és ellenőri véleményt szerezzenek be egy ellenőrzést végző szervezettől. Annak a szolgáltatónak, amelynek tekintetében valamely magasabb uniós megbízhatósági szinttel kapcsolatos ellenőrzési eljárásra kerül sor, az alacsonyabb uniós megbízhatósági szintekre vonatkozóan a II. mellékletben meghatározott összes kumulatív feltételnek is meg kell felelnie. Ha a szolgáltató nem felel meg az alacsonyabb megbízhatósági szintekre vonatkozó valamely követelménynek, az kizárja a magasabb uniós megbízhatósági szinteknek való megfelelést.

(2)Az ellenőrzött szolgáltatóknak együtt kell működniük az ellenőrzést végző szervezetekkel, és meg kell adniuk számukra az ellenőrzések hatékony, eredményes és időben történő elvégzéséhez szükséges segítséget, többek között azáltal, hogy hozzáférést biztosítanak számukra valamennyi releváns adathoz és helyiséghez, valamint válaszolnak a szóbeli és az írásbeli kérdésekre. Az ellenőrzött szolgáltatóknak tartózkodniuk kell minden olyan magatartástól, amely akadályozza, indokolatlanul befolyásolja vagy aláássa az ellenőrzés lefolytatását.

(3)Az ellenőrzést végző szervezetek az ellenőrzött szolgáltatóktól és harmadik felektől az ellenőrzésekkel összefüggésben átvett információk tekintetében megfelelő szintű bizalmas adatkezelést és szakmai titoktartást biztosítanak, az ellenőrzések befejezését követően is. Ez a követelmény nem befolyásolhatja hátrányosan az ellenőrzések elvégzését és e rendelet egyéb rendelkezéseit. A 23. cikk keretében az ellenőrzést végző szervezet csak a jelentés szempontjából szükséges információkat oszthatja meg, és nem oszthat meg olyan információkat, amelyek megalapozottan bizalmasnak tekinthetők.

(4)Az (1) bekezdésben említett ellenőrzéseket olyan ellenőrzést végző szervezeteknek kell elvégezniük, amelyek:

a)függetlenek az érintett felhőszolgáltatótól és a felhőszolgáltatóhoz kapcsolódó minden jogi személytől, valamint nem áll fenn összeférhetetlenség a tekintetükben, így különösen:

i. az ellenőrzés megkezdése előtti 12 hónapban nem nyújtottak az ellenőrzött kérdésekkel kapcsolatos nem ellenőrzési szolgáltatásokat az érintett felhőszolgáltatónak vagy az adott szolgáltatóhoz kapcsolódó jogi személynek, és kötelezettséget vállaltak arra, hogy az ellenőrzés befejezését követő 12 hónapban nem nyújtanak számukra ilyen szolgáltatásokat;

ii. az ellenőrzés megkezdése előtti 10 évben nem nyújtottak az e cikk szerinti ellenőrzési szolgáltatásokat az érintett felhőszolgáltatónak vagy az adott szolgáltatóhoz kapcsolódó jogi személynek;

iii. nem az ellenőrzés eredményétől függő díj ellenében végzik el az ellenőrzést;

b)igazolt szakértelemmel, valamint technikai kompetenciával és képességekkel rendelkeznek a felhőszolgáltatások ellenőrzése terén;

c)igazoltan objektíven és a szakmai etikai normáknak megfelelően járnak el, különösen a magatartási kódexek vagy a megfelelő előírások betartása alapján.

(5)Az ellenőrzéseket végző szervezeteknek minden ellenőrzésről jelentést kell készíteniük. A jelentést írásban alá kell támasztani, és annak legalább az alábbiakat kell tartalmaznia:

a)az ellenőrzés tárgyát képező szolgáltató neve, címe és kapcsolattartója, valamint az ellenőrzött időszak;

b)az ellenőrzést végző szervezet vagy szervezetek neve és címe;

c)érdekeltségi nyilatkozat;

d)az ellenőrzött szempontok és az alkalmazott módszertan leírása;

e)az ellenőrzés főbb megállapításainak ismertetése és összefoglalása;

f)azon harmadik felek felsorolása, akiktől az ellenőrzés keretében információkat kértek;

g)„kedvező” vagy „kedvezőtlen” ellenőri vélemény, valamint arra vonatkozó információ, hogy az ellenőrzött szolgáltató ellenőrzött szolgáltatása a II. melléklet szerint megfelel-e a 2., a 3. vagy a 4. uniós megbízhatósági szintre vonatkozó ellenőrzési szempontoknak;

h)ha az ellenőri vélemény „kedvezőtlen”, a megfelelés elérését célzó konkrét intézkedésekre vonatkozó operatív ajánlások, valamint a megfelelés elérésének javasolt határideje;

i)ha az ellenőri vélemény „kedvező”, a 17. cikk szerint elismerendő uniós megbízhatósági szint, amelyet a II. mellékletben meghatározott vonatkozó feltételek alapján adnak ki az ellenőrzött szolgáltató ellenőrzött szolgáltatása tekintetében.

(6)Ha az ellenőrzést végző szervezet egyes szempontokat nem tudott ellenőrizni, vagy a vizsgálatai alapján nem tudott ellenőri véleményt megfogalmazni, az ellenőrzési jelentésnek ismertetnie kell a körülményeket és azokat az okokat, amelyek miatt a szóban forgó szempontokat nem lehetett ellenőrizni.

(7)Az ellenőrzést végző szervezet visszavonhatja az ellenőrzési jelentést és az ellenőri véleményt, ha az ellenőrzött szolgáltató szándékosan vagy gondatlanságból helytelen vagy megtévesztő ellenőrzési bizonyítékokat szolgáltatott.

(8)Az ellenőrzött szolgáltató felülvizsgálat céljából évente benyújtja az ellenőrzési jelentést és a kapcsolódó „kedvező” ellenőri véleményt az azt kiadó vagy egy másik ellenőrzést végző szervezetnek, amely megvizsgálja, hogy az ellenőrzött szolgáltatás továbbra is megfelel-e a II. mellékletben meghatározott vonatkozó feltételeknek. Az éves felülvizsgálat alapján az ellenőrzést végző szervezet megerősítheti, módosíthatja vagy visszavonhatja az eredeti ellenőrzési jelentést és ellenőri véleményt.

(9)A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 45. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy az ellenőrzések lefolytatására, az eljárási lépésekre, az ellenőrzést végző szervezetekre és azok technikai kompetenciáira, az ellenőrzési módszerekre és az ellenőrzési jelentések sablonjaira vonatkozó szabályok megállapítása révén kiegészítse ezt a rendeletet.

21. cikk
Az ellenőrzési bizonyítékok tartalma és minősége

(1)Az ellenőrzési jelentés és az ellenőri vélemény elkészítése érdekében az ellenőrzést végző szervezet a III. mellékletben felsorolt ellenőrzési bizonyítékok alapján értékeli, hogy az ellenőrzött szolgáltatás megfelel-e a II. mellékletben meghatározott feltételeknek. A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 45. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy a II. melléklet szerinti ellenőrzési szempontok értékeléséhez szükséges bizonyítékok megállapítása érdekében módosítsa a III. mellékletet.

(2)Az ellenőrzési bizonyítéknak:

a)relevánsnak és elégségesnek kell lennie ahhoz, hogy az alapján az ellenőrzést végző szervezet ellenőrzési jelentést készíthessen, és ellenőri véleményt adhasson ki; és

b)az ellenőrzést végző szervezet szakmai megítélése és szkepticizmusa szerint megbízhatónak kell lennie.

22. cikk
A felhőszolgáltatások központi adatbázisa

(1)A Bizottság külön adatbázist hoz létre és vezet a 17. cikk szerint elismert felhőszolgáltatásokról (a továbbiakban: központi adatbázis).

(2)A szolgáltató székhelye szerinti illetékes nemzeti hatóság, amely a 17. cikk alapján elismerte a felhőszolgáltatást, rögzíti az adott felhőszolgáltatást a központi adatbázisban.

(3)Az ellenőrzési jelentés és az ellenőri vélemény ellenőrzést végző szervezet általi visszavonását, valamint az elismerés illetékes hatóság általi visszavonását közzé kell tenni a központi adatbázisban, és ezek az információk öt évig elérhetők maradnak.

(4)A központi adatbázist a Bizottság és a székhely szerinti illetékes nemzeti hatóságok egy erre a célra létrehozott, könnyen hozzáférhető weboldalon nyilvánosan elérhetővé teszik, és rendszeresen frissítik.

23. cikk
Átláthatósági kötelezettségek 

(1)Ha olyan információról vagy a körülményekben bekövetkezett olyan lényeges változásról szerez tudomást, amely befolyásolhatja az ellenőrzési jelentést és a 20. cikk szerinti „kedvező” véleményt vagy a 17. cikk szerinti elismerést, az elismert felhőszolgáltatónak a lehető leghamarabb értesítenie kell az ellenőrzést végző szervezetet és a székhelye szerinti illetékes nemzeti hatóságot.

(2)Az (1) bekezdés szerinti értesítés alapján az ellenőrzést végző szervezet megvizsgálja, hogy szükség van-e az ellenőrzési jelentés vagy az ellenőri vélemény módosítására vagy visszavonására. Ha az ellenőrzést végző szervezet módosítja vagy visszavonja az ellenőrzési jelentést vagy az ellenőri véleményt, erről a lehető leghamarabb értesítenie kell a székhely szerinti illetékes nemzeti hatóságot.

(3)Az (1) vagy a (2) bekezdésben említett értesítés alapján a székhely szerinti illetékes nemzeti hatóság megvizsgálja, hogy szükség van-e az általa megadott elismerés módosítására vagy visszavonására. Ha a székhely szerinti illetékes nemzeti hatóság módosítja vagy visszavonja a felhőszolgáltatás elismerését, a lehető leghamarabb értesíti a többi tagállam illetékes nemzeti hatóságait és a Bizottságot.

24. cikk
Szankciók és kártérítés

(1)A tagállamok megállapítják az e fejezetnek a hatáskörükbe tartozó felhőszolgáltatók általi megsértése esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozó szabályokat, és meghoznak minden szükséges intézkedést azok végrehajtásának biztosítására. Az előírt szankcióknak hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük. A tagállamok a lehető leghamarabb tájékoztatják a Bizottságot ezekről a szabályokról és intézkedésekről, valamint az azokat érintő minden későbbi módosításról is értesítést küldenek.

(2)A tagállamok többek között az alábbi szempontokat veszik figyelembe az e rendelet megsértése esetén alkalmazandó bírságok kiszabásakor:

a)a jogsértés jellege, súlya, mértéke és időtartama;

b)a jogsértő fél által a jogsértéssel okozott kár enyhítésére vagy orvoslására tett bármilyen intézkedés;

c)a jogsértő fél által korábban elkövetett jogsértések;

d)a jogsértő fél által a jogsértés következtében szerzett pénzügyi előnyök vagy elkerült veszteség, amennyiben az ilyen előnyök vagy veszteség megbízható módon megállapítható;

e)az eset körülményeire alkalmazható minden egyéb súlyosító vagy enyhítő tényező;

f)a jogsértő fél által az előző pénzügyi évben az Unióban elért éves árbevétel.

(3)A felhőszolgáltatások igénybe vevői jogosultak arra, hogy az uniós és a nemzeti joggal összhangban kártérítést kérjenek a felhőszolgáltatóktól azokért a károkért vagy veszteségekért, amelyeket amiatt szenvedtek el, hogy a felhőszolgáltatók megsértették az e fejezet szerinti kötelezettségeiket.

4. szakasz
Az illetékes nemzeti hatóságok

25. cikk
Az illetékes nemzeti hatóságok

(1)A tagállamok [Kiadóhivatal: kérjük, illesszék be a hatálybalépés időpontját 1 évvel követő dátumot]-ig kijelölnek egy vagy több, e fejezet végrehajtásáért felelős illetékes nemzeti hatóságot. E célból a tagállamok egy vagy több meglévő hatóságot is kijelölhetnek (a továbbiakban: illetékes hatóságok).

(2)A tagállamok értesítik a Bizottságot az illetékes hatóságok nevéről, valamint azok feladatairól és hatásköreiről. A Bizottság nyilvánosan elérhető nyilvántartást vezet ezekről a hatóságokról.

(3)A tagállamok biztosítják, hogy az illetékes hatóságaik pártatlanul, átláthatóan és időben végezzék el az e rendelet szerinti feladataikat. A tagállamok biztosítják, hogy az illetékes hatóságaik a feladataik ellátásához szükséges valamennyi erőforrással rendelkezzenek, ideértve a hatáskörükbe tartozó felhőszolgáltatók megfelelő felügyeletéhez szükséges technikai, pénzügyi és emberi erőforrásokat is.

(4)E fejezet végrehajtása tekintetében az a tagállam rendelkezik kizárólagos hatáskörrel, amelyben a felhőszolgáltató székhelye, azaz központi ügyintézésének helye vagy a létesítő okirat szerinti székhelye található, ahol a fő pénzügyi feladatokat ellátják, és az operatív irányítást gyakorolják.

26. cikk
Az illetékes nemzeti hatóságok hatáskörei

(1)Ha a 17. cikk szerinti feladataik ellátásához szükséges, a székhely szerinti illetékes hatóságok a következő vizsgálati hatáskörökkel rendelkeznek:

a)arra vonatkozó hatáskör, hogy a felhőszolgáltatókat, valamint a kereskedelmi, üzleti, kézműipari vagy szakmai tevékenységével összefüggő célokból eljáró bármely más olyan személyt, akiről észszerűen feltételezhető, hogy információkkal rendelkezik e rendelet feltételezett megsértésével kapcsolatban– ideértve az ellenőrzést végző szervezeteket is –, felszólítsák, hogy a lehető leghamarabb bocsássák rendelkezésre ezeket az információkat;

b)arra vonatkozó hatáskör, hogy egy feltételezett jogsértéssel kapcsolatos, bármilyen formát öltő, bármilyen adathordozón található információk vizsgálata, lefoglalása, megszerzése, illetve arról másolatok készítése érdekében helyszíni vizsgálatokat végezzenek az érintett szolgáltatók vagy a kereskedelmi, üzleti, kézműipari vagy szakmai tevékenységükkel összefüggő célból eljáró személyek e célból használt bármely helyiségben, vagy hogy felkérjék az adott tagállamban működő valamely igazságügyi hatóságot, hogy rendeljen el ilyen helyszíni vizsgálatot, illetve hogy egyéb hatóságokat kérjenek fel ilyen helyszíni vizsgálat elvégzésére;

c)arra vonatkozó hatáskör, hogy az említett szolgáltatók vagy a kereskedelmi, üzleti, kézműipari vagy szakmai tevékenységükkel összefüggő célokból eljáró személyek képviselőjétől vagy személyzetének bármely tagjától magyarázatot kérjenek a feltételezett jogsértéssel kapcsolatos információkról, és hogy a hozzájárulásuk alapján bármilyen technikai eszközzel rögzítsék a válaszaikat.

(2)Ha a 17. cikk szerinti feladataik ellátásához szükséges, a székhely szerinti illetékes nemzeti hatóságok a következő végrehajtási hatáskörökkel rendelkeznek:

a)arra vonatkozó hatáskör, hogy elrendeljék a jogsértés megszüntetését, valamint adott esetben a jogsértéssel arányos és a jogsértés hatékony megszüntetéséhez szükséges intézkedéseket rendeljenek el, illetve hogy felkérjék erre az adott tagállamban működő valamely igazságügyi hatóságot;

b)arra vonatkozó hatáskör, hogy az e rendeletnek – többek között az (1) bekezdés alapján kibocsátott, vizsgálatot elrendelő határozatoknak – való megfelelés elmulasztása esetén pénzbírságot szabjanak ki, vagy felkérjék az adott tagállamban működő valamely igazságügyi hatóságot a bírság kiszabására;

c)arra vonatkozó hatáskör, hogy a 24. cikknek megfelelően kényszerítő bírságot szabjanak ki annak biztosítása érdekében, hogy a jogsértést az a) pont alapján kibocsátott határozatnak megfelelően megszüntessék, vagy az (1) bekezdés alapján kibocsátott, vizsgálatot elrendelő határozatnak való megfelelés elmulasztása esetén, illetve hogy felkérjék az adott tagállamban működő valamely igazságügyi hatóságot ilyen bírság kiszabására.

(3)A székhely szerinti illetékes nemzeti hatóságok által az (1) és a (2) bekezdésben felsorolt hatáskörök gyakorlása során hozott intézkedéseknek hatékonynak, visszatartó erejűnek és arányosnak kell lenniük, különös tekintettel az intézkedések tárgyát képező jogsértés vagy feltételezett jogsértés természetére, súlyosságára, ismétlődő jellegére és időtartamára, valamint adott esetben az érintett szolgáltató gazdasági, technikai és operatív kapacitására.

(4)A tagállamok konkrét szabályokat és eljárásokat állapítanak meg az (1) és a (2) bekezdés szerinti hatáskörök gyakorlására vonatkozóan, és biztosítják, hogy e hatáskörök gyakorlására az alkalmazandó nemzeti jogban megfelelő biztosítékok vonatkozzanak, az uniós jog általános elveivel összhangban. Az említett intézkedéseket csak a magánélet tiszteletben tartásához és a védelemhez való joggal összhangban lehet meghozni – ideértve a meghallgatáshoz és az iratbetekintéshez való jogot is –, az érintett feleket megillető hatékony bírósági jogorvoslathoz való jog mellett.

5. szakasz
Kölcsönös segítségnyújtás és együttműködés

27. cikk
Kölcsönös segítségnyújtás

(1)Az illetékes hatóságok és a Bizottság szorosan együttműködnek, és kölcsönösen segítséget nyújtanak egymásnak e fejezet következetes és hatékony alkalmazása érdekében. A kölcsönös segítségnyújtás az információcserét is magában foglalja.

(2)Az illetékes hatóság felkérheti a többi illetékes hatóságot, hogy bocsássák rendelkezésre a birtokukban lévő, egy adott felhőszolgáltatóval kapcsolatos információkat annak érdekében, hogy az illetékes hatóság az adott tagállamokban elérhető információk tekintetében gyakorolhassa a 26. cikk szerinti vizsgálati hatáskörét. A megkeresett illetékes hatóság adott esetben a szóban forgó tagállam más illetékes hatóságait vagy egyéb hatóságait is bevonhatja.

(3)A (2) bekezdés szerint megkeresett illetékes hatóságnak eleget kell tennie a megkeresésnek, és a lehető leghamarabb, de legkésőbb a megkeresés kézhezvételétől számított két hónapon belül tájékoztatnia kell a székhely szerinti illetékes hatóságot a meghozott intézkedésről, kivéve a kellően indokolt esetekben.

28. cikk
Határokon átnyúló együttműködés

(1)Ha a rendeltetési ország illetékes hatósága megalapozottan feltételezi, hogy a felhőszolgáltató már nem felel meg az e rendelet II. mellékletében foglalt követelménynek, felkérheti a székhely szerinti illetékes hatóságot, hogy vizsgálja meg az ügyet, és hozza meg a megfelelés biztosításához szükséges vizsgálati és végrehajtási intézkedéseket.

(2)A Bizottság a 25. cikkben említett illetékes hatóságot is felkérheti, hogy vizsgálja meg az ügyet, és hozza meg a megfelelés biztosításához szükséges vizsgálati és végrehajtási intézkedéseket.

(3)Az (1) vagy a (2) bekezdés szerinti megkereséseket megfelelően meg kell indokolni, és azokat a székhely szerinti illetékes hatóságnak megfelelően figyelembe kell vennie. Ha a székhely szerinti illetékes hatóság úgy ítéli meg, hogy a benyújtott információk nem elégségesek, további információkat kérhet. A (4) bekezdésben meghatározott határidőt e további információk benyújtásáig fel kell függeszteni.

(4)A székhely szerinti illetékes hatóságnak a lehető leghamarabb, de legkésőbb az (1) vagy a (2) bekezdés szerinti megkeresés kézhezvételétől számított két hónapon belül el kell küldenie a megkereső illetékes hatóságnak és a Bizottságnak a feltételezett jogsértés értékelését, valamint az e rendeletnek való megfelelés biztosítása érdekében az üggyel kapcsolatban hozott vagy tervezett vizsgálati vagy végrehajtási intézkedések ismertetését.

II. fejezet
Keresletoldali intézkedések

1. szakasz
Közbeszerzés

29. cikk
Kockázatértékelések 

(1)A tagállamok és az uniós szervezetek [a hatálybalépés időpontját1 évvel követő dátum]-ig, majd azt követően kétévente vagy szükség esetén kockázatértékeléseket végeznek, amelyek:

a)azonosítják azokat a közszférabeli tevékenységeket, amelyek felhőszolgáltatásokat vesznek igénybe vagy fognak igénybe venni, és amelyek hozzájárulnak a közrend fenntartásához az (EU) 2022/2555 irányelv I. vagy II. mellékletének hatálya alá tartozó ágazatokban, valamint a nemzetbiztonság, a belső biztonság, a külső határok igazgatása, a védelem, az igazságszolgáltatás és a bűnüldözés – a bűncselekmények megelőzése, nyomozása és felderítése, valamint a büntetőeljárás lefolytatása – terén;

b)meghatározzák, hogy az e rendelet II. mellékletében meghatározott 2., 3. vagy 4. uniós megbízhatósági szint közül melyik felel meg az azonosított közszférabeli tevékenységeknek.

Ha az uniós szervezetek és a tagállamok megosztják a közszférabeli tevékenységekkel kapcsolatos felelősségi köröket, adott esetben fontolóra vehetik a vonatkozó kockázatértékelések közös elvégzését.

(2)Kockázatértékeléseik elvégzése során a tagállamok és az uniós szervezetek figyelembe veszik legalább a következő szempontokat:

a)a kezelt nem személyes adatok érzékenysége, kritikus jellege és nagyságrendje, ideértve a közrendre gyakorolt lehetséges hatást, valamint a személyes adatok kezelésének jellegét, hatókörét, körülményeit és célját, továbbá az érintettek jogaira és szabadságaira jelentett változó valószínűségű és súlyosságú kockázatot;

b)annak kockázata és ebből következően a közrendre gyakorolt hatása, hogy egy harmadik ország vagy egy harmadik országban székhellyel rendelkező jogalany az uniós jog alapján jogellenesen hozzáfér a szóban forgó adatokhoz;

c)a szolgáltatásban jelentkező esetleges zavarok kockázata és ennek a közrendre gyakorolt hatása.

(3)A Bizottság a 46. cikk (2) bekezdésével összhangban végrehajtási jogi aktusok útján meghatározza a tagállamok és az uniós szervezetek által az (1) bekezdésben említett kockázatértékelések elvégzése során alkalmazandó módszertant és sablonokat, valamint a figyelembe veendő szempontokat. A módszertan rögzíti, hogy a tagállamoknak a legmagasabb megbízhatósági szintet kell alkalmazniuk a közszféra legkritikusabb tevékenységei, többek között védelem tekintetében.

(4)A tagállamok az (1) bekezdésben említett kockázatértékelések elvégzését követő három hónapon belül benyújtják a Bizottsághoz a kockázatértékelések eredményeit, és feltüntetik a (3) bekezdésben említett végrehajtási jogi aktusoktól való eltéréseket.

(5)Ha a Bizottság a tagállami kockázatértékelések eredményeinek felülvizsgálatát követően arra a következtetésre jut, hogy a kockázatértékelésben egy adott közszférabeli tevékenységre vonatkozóan meghatározott uniós megbízhatósági szint nem megfelelő, vagy nem kezeli megfelelően a közrenddel kapcsolatos aggályokat, a Bizottság a 46. cikk (2) bekezdésével összhangban végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el, amelyekben meghatározza az adott közszférabeli tevékenységhez szükséges uniós megbízhatósági szinteket.

(6)Ha a kockázatértékelés alapján más felhőszolgáltatásra kell átállni, a tagállami vagy uniós szervezetnek észszerű, 12 hónapot meg nem haladó átmeneti időszakon belül kell átállnia, figyelembe véve a műszaki megvalósíthatóságot, a szolgáltatás folytonosságát és az átállásra alkalmazandó adathordozhatósági követelményeket.

(7)A tagállamok az egységes alkalmazást célzó mechanizmusok révén együttműködnek egymással és a Bizottsággal, és előmozdítják az együttműködést, valamint az információk és a bevált gyakorlatok hatékony megosztását.

(8)A (3) bekezdés alkalmazásában a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy felhívja a felhőszolgáltatókat a szükséges információk rendelkezésre bocsátására.

(9)Kockázatértékeléseik során a tagállamok és az uniós szervezetek mérlegelik, hogy célszerű lenne-e egy több beszállítóra épülő vagy több felhőt magában foglaló stratégia alkalmazása a felhőszolgáltatások beszerzésével kapcsolatban.

30. cikk
Közbeszerzés 

(1)Ez a cikk azokra az ajánlatkérő szervekre vonatkozik, amelyek kizárólagos használatra felhőszolgáltatásokat szereznek be. Az (EU, Euratom) 2024/2509 rendelet 136. cikkének sérelme nélkül ez a cikk azokra az uniós szervezetekre is alkalmazandó, amelyek kizárólagos használatra felhőszolgáltatásokat szereznek be.

(2)Azok az uniós és közszférabeli szervezetek, amelyeknek közszférabeli tevékenységei a 29. cikk (1) bekezdésében említett kockázatértékelés alapján nem járulnak hozzá a közrend fenntartásához, olyan felhőszolgáltatásokat vesznek igénybe, amelyek a 17. cikk szerinti elismerésük alapján az 1. uniós megbízhatósági szintet biztosítják.

(3)Azok az ajánlatkérő szervek – beleértve a nevükben eljáró szervezeteket is –, amelyeknek a tevékenységei a 29. cikk (1) bekezdése alapján hozzájárulnak a közrend fenntartásához az (EU) 2022/2555 irányelv I. vagy II. mellékletének a hatálya alá tartozó ágazatokban, valamint a nemzetbiztonság, a belső biztonság, a külső határok igazgatása, a védelem, az igazságszolgáltatás és a bűnüldözés – a bűncselekmények megelőzése, nyomozása és felderítése, valamint a büntetőeljárás lefolytatása – terén, csak olyan felhőszolgáltatásokat szerezhetnek be, amelyeket a 2., a 3. vagy a 4. uniós megbízhatósági szintet biztosító szolgáltatásként ismertek el.

(4)A (2) vagy a (3) bekezdéstől eltérve kivételes és kellően indokolt esetben az ajánlatkérő szervek úgy dönthetnek, hogy nem szereznek be az 1., a 2., a 3. vagy a 4. uniós megbízhatósági szintet biztosító felhőszolgáltatásokat, ha az alábbi körülmények közül egy vagy több fennáll:

a)az ajánlat tárgyát képező szolgáltatás nem nyújtható a 22. cikkben említett központi adatbázisban elérhető elismert felhőszolgáltatások keretében, és nem létezik megfelelő vagy észszerű alternatíva vagy hasonló felhőszolgáltatás, ami nem a közbeszerzési eljárás paramétereinek mesterséges leszűkítéséből ered;

b)az ajánlatkérő szerv az előző évben hasonló közbeszerzési eljárást indított, de nem kapott megfelelő ajánlatokat, illetve nem jelentkeztek megfelelő ajánlattevők;

a)e rendelet követelményeinek az alkalmazása azt eredményezné, hogy az ajánlatkérő szervnek aránytalanul magas költségek mellett kellene beszereznie a szolgáltatásokat.

2. szakasz
Magánszektorbeli szervezetek

31. cikk
Hatásvizsgálatok

(1)Az (EU) 2022/2555 irányelv I. mellékletében említett azon szervezetek, amelyek nem közszférabeli szervezetek, a 29. cikkben meghatározottakhoz hasonló értékeléseket végezhetnek.

(2)A Bizottság iránymutatást adhat ki az e cikk szerinti hatásvizsgálatok elvégzésének módszertanáról, valamint a kiemelten kritikus ágazatokban működő magánszektorbeli szervezetek által alkalmazandó lehetséges kockázatcsökkentő intézkedésekről.

(3)Ha sajátos körülmények miatt, kellően indokolt esetben, a tagállamokkal folytatott konzultáció alapján a Bizottság arra a következtetésre jut, hogy a kiemelten kritikus ágazatokban működő, nem közszférabeli szervezetnek minősülő szervezetek esetében hatásvizsgálatra van szükség, a Bizottság a 45. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadhat el e rendelet kiegészítése céljából, amelyekben meghatározza a szóban forgó hatásvizsgálat szükségességét és azokat a kockázatcsökkentő intézkedéseket, amelyeket a nem közszférabeli szervezetnek minősülő szervezeteknek meg kell hozniuk.

3. szakasz
A közbeszerzéssel kapcsolatos egyéb intézkedések

32. cikk
Uniós hozzáadott érték

(1)Az innovatív felhőszolgáltatásokra és MI-rendszerekre vonatkozó közbeszerzési eljárások során az ajánlatkérő szerveknek az ajánlat minőségi értékelésekor olyan, nem az árhoz kapcsolódó odaítélési szempontokat is figyelembe kell venniük, amelyek lehetővé teszik számukra annak értékelését, hogy az ajánlattevő hogyan járul hozzá az európai felhőalapú és MI-ökoszisztéma fejlesztéséhez.

(2)A nem az árhoz kapcsolódó odaítélési szempontok (1) bekezdés szerinti alkalmazásakor az ajánlatkérő szervek biztosítják, hogy a szóban forgó odaítélési szempontok:

a)kapcsolódjanak a szerződés tárgyához;

b)ne biztosítsanak korlátlan választási szabadságot az ajánlatkérő szerv számára;

c)kifejezetten szerepeljenek a közbeszerzési dokumentumokban vagy az eljárást megindító hirdetményben;

d)járulékosak legyenek, és a szerződés odaítélése szempontjából ne legyenek meghatározóak.

(3)Az ajánlatkérő szervek további szempontok alkalmazására vonatkozó mérlegelési jogkörének sérelme nélkül az (1) bekezdésben említett, nem az árhoz kapcsolódó odaítélési szempontoknak lehetővé kell tenniük az ajánlatkérő szervek számára annak értékelését, hogy:

a)az ajánlattevő milyen mértékben járul hozzá az Unió digitális technológiai ellátási láncának a megerősítéséhez, ideértve az Unióban tervezett vagy gyártott szoftverek és hardverek használatát is;

b)az ajánlattevő milyen mértékben integrálta az Unióban kifejlesztett technológiákat – ideértve az Unió által finanszírozott kutatási és fejlesztési programokból származó kutatási és fejlesztési eredményeket is –, és milyen mértékben használ az Unióban kifejlesztett eszközöket, például szabványokat, specifikációkat, szoftvereket, modelleket vagy egyéb technológiákat;

c)a szolgáltatás nyújtásához szükséges innováció milyen mértékben járul hozzá az ellátás biztonságának a megerősítéséhez, valamint az európai felhőalapú és MI-ökoszisztéma fejlesztéséhez;

d)a szolgáltatást a piaci elérhetőség és a technikai követelmények fényében a lehető legnagyobb mértékben az Unióban tervezett és/vagy gyártott kritikus számítástechnikai, tárolási és hálózati hardver-alkotóelemek révén nyújtják-e, vagy ha ez nem lehetséges, olyan harmadik országokból származó hardver-alkotóelemek révén, amelyek hozzájárulnak az ellátás biztonságának a megerősítéséhez, valamint az európai felhőalapú és MI-ökoszisztéma fejlesztéséhez.

33. cikk
A felhőszolgáltatásokkal és a mesterséges intelligenciával kapcsolatos innovációra irányuló közbeszerzések nyomon követése 

(1)A tagállamok nyomon követik a felhőszolgáltatásokkal és az MI-rendszerekkel kapcsolatos innovációra irányuló közbeszerzés általuk történő alkalmazását, és erről jelentést tesznek.

(2)A tagállamok megfelelő intézkedéseket hoznak annak biztosítása érdekében, hogy az (1) bekezdésben említett nyomon követést és jelentéstételt aktívan felhasználják a kkv-k közbeszerzési eljárásokban való részvétele előtt álló akadályok azonosítására, a kkv-k közbeszerzési piacokhoz való hozzáférésének javítására, az egyszerűsített, arányos és kkv-barát közbeszerzési stratégiák kidolgozásának a támogatására – adott esetben ideértve a részekre bontást is –, továbbá a kkv-k 2014/24/EU irányelvben rögzített innovációs eljárásban, valamint a felhőszolgáltatások és az MI-rendszerek kereskedelmi hasznosítást megelőző beszerzésében való részvételének az előmozdítására.

(3)Az (1) bekezdésben említett nyomon követés alapján a tagállamok évente tájékoztatják a Bizottságot a következőkről:

a)a szóban forgó közbeszerzésekben részt vevő gazdasági szereplők mérete;

b)a kkv-k részvételének trendjei, ideértve a kkv-knak odaítélt szerződések számát, a kkv-knak a szerződések összértékéből való százalékos részesedését, valamint – ha rendelkezésre áll ilyen adat – a kkv-k határokon átnyúló részvételének arányát;

c)a kkv-k közbeszerzési eljárásokhoz való hozzáférésének javítása érdekében hozott intézkedések.

(4)A tagállamoknak törekedniük kell arra, hogy a felhőszolgáltatásokra és az MI-rendszerekre irányuló közbeszerzéseiknek legalább a 25 %-át innovatív kkv-knak ítéljék oda. A tagállamok a 7. cikkben említett nemzeti stratégiáikban ismertetik az e célkitűzés elérésére irányuló terveiket.

(5)Az uniós szervezeteknek és ajánlatkérő szerveknek elő kell mozdítaniuk a következőket:

a)előzetes piaci konzultációk;

b)a közbeszerzők és az innovatív megoldásokat nyújtó európai kkv-k és induló innovatív vállalkozások közötti kapcsolatteremtés;

c)az innovatív kkv-k számára kedvező közbeszerzési szerződési feltételek kidolgozása. 

III. fejezet
Az európai közszféra felhőfederációja

34. cikk
Az európai közszféra Felhőfederációjának létrehozása

(1)Létrejön az európai közszféra felhőfederációja (a továbbiakban: EuroCloud Federáció). Az uniós és a közszférabeli szervezetek önkéntes alapon csatlakozhatnak az EuroCloud Federációhoz. Az uniós és a közszférabeli szervezetek a Bizottságtól kérelmezhetik az EuroCloud Federációba történő felvételüket.

(2)Az EuroCloud Federáció a 35. és a 36. cikkben meghatározott feltételek mellett elősegíti a közszférabeli adatközpont- és felhőszolgáltatásoknak az uniós és a közszférabeli szervezetek közötti megosztását.

(3)A Bizottság létrehozza az EuroCloud Federáció platformját, amely legalább a következőket biztosítja:

a)a rendelkezésre álló közszférabeli adatközpont- és felhőszolgáltatásokra vonatkozó információkat tartalmazó katalógus;

b)a számítástechnikai, tárolási és hálózati erőforrások és szolgáltatások megosztását és összehangolását lehetővé tevő szolgáltatási platform.

(4)A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy végrehajtási jogi aktusokat fogadjon el az EuroCloud Federációban való részvételre irányuló eljárás, valamint a részvételi kérelem tartalmára és az azzal kapcsolatos egyéb részletes információkra vonatkozó sablon megállapítása céljából. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 46. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

35. cikk
A közszférabeli adatközpont-és felhőszolgáltatások megosztása

(1)Az EuroCloud Federáció tagja (a továbbiakban: megosztó szervezet) adatközpont-és felhőszolgáltatásokat oszthat meg az EuroCloud Federáció másik tagjával (a továbbiakban: igénybe vevő szervezet), ha a megosztó szervezet – közvetlenül vagy egy köztes jogalanyon keresztül közvetve – a tulajdonosa annak a hardvernek, amelyen keresztül a szolgáltatást elérhetővé teszik, és ez a szervezet nyújtja az igénybe vevő szervezet rendelkezésére bocsátott szolgáltatást. Ha a megosztó szervezet a hardver közvetett tulajdonosa, és köztes jogalanyon keresztül nyújtja a szolgáltatásokat, ellenőrzést kell gyakorolnia az adott köztes jogalany felett.

(2)A hatékony, biztonságos és reziliens szolgáltatásnyújtás biztosítása érdekében a megosztó szervezetnek megfelelő technikai, operatív és szervezési intézkedéseket kell bevezetnie.

(3)Az adatközpont- és a felhőszolgáltatásoknak az EuroCloud Federáción belüli megosztása előtt a megosztó szervezetnek igazolnia kell a Bizottság felé, hogy megfelel az (1) és a (2) bekezdésben meghatározott feltételeknek.

(4)A Bizottság értékeli a megosztó szervezet által szolgáltatott információkat, és az (1) és a (2) bekezdésben meghatározott feltételek teljesülése esetén lehetővé teszi a megosztó szervezet számára, hogy adatközpont- és felhőszolgáltatásokat osszon meg az EuroCloud Federáción belül.

(5)A megosztó szervezet díjat számíthat fel az igénybe vevő szervezetnek. A díj összege nem haladhatja meg a megosztó szervezetnél a szolgáltatás megosztásával kapcsolatban felmerülő költségeket, és nem minősül a 2014/24/EU irányelv 2. cikke és az (EU, Euratom) 2024/2509 rendelet értelmében vett vagyoni érdeknek.

(6)A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a (2) bekezdésben említett technikai, operatív és szervezési intézkedések meghatározása céljából végrehajtási jogi aktusokat fogadjon el. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 46. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

36. cikk
Az EuroCloud Federáció igazgatási díjai

(1)A Bizottság e fejezet alapján végzett tevékenységeiből eredő költségeket az EuroCloud Federáció tagjai a Bizottság által kivetett díjak útján közösen finanszírozzák. 

(2)Ha a költségeket kezdetben az Unió általános költségvetéséből fedezik, azokat az EuroCloud tagjainak az érintett költségek Unió általi kifizetésének időpontjától számított legfeljebb három éven belül meg kell téríteniük.

(3)A díjakból származó bevételek az (EU, Euratom) 2024/2509 rendelet 21. cikke (3) bekezdésének a) pontja értelmében vett belső címzett bevételeknek minősülnek. Ezeket a bevételeket a Bizottság e fejezet alapján végzett tevékenységeihez kapcsolódó költségek fedezésére kell fordítani, ideértve az EuroCloud Federációhoz való csatlakozás iránti kérelmek értékelését és a 34. cikk (3) bekezdésében említett platform létrehozását is. Az e költségek fedezése után fennmaradó bevételeket az Unió általános költségvetésében kell szerepeltetni.

(4)A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el, amelyekben részletes szabályokat állapít meg a becsült költségek és a díjak egyedi összegének a megállapítására, valamint a díjak megfizetésének módjára és feltételeire vonatkozóan. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 46. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

IV. fejezet  
Az adatközpont-szolgáltatások, felhőszolgáltatások, szoftverek és MI-rendszerek Bizottság általi beszerzése

37. cikk
A Bizottság közbeszerzési tevékenységei 

(1)A Bizottság az (EU, Euratom) 2024/2509 rendelettel összhangban és az e fejezetben meghatározott kivételekre figyelemmel közbeszerzési tevékenységeket végezhet adatközpont-szolgáltatások, felhőszolgáltatások, szoftverek és MI-rendszerek saját maga, valamint uniós szervezetek és tagállami ajánlatkérő szervek számára történő beszerzése céljából. Az (EU, Euratom) 2024/2509 rendelet 168. cikkétől eltérve az említett rendelet 168. cikkének (3) bekezdésében említett, a Bizottság által kiválasztott partnerszervezetek is részt vehetnek az e fejezetben meghatározott közbeszerzési tevékenységekben. A tagállamok ajánlatkérő szervei, az uniós szervezetek és a Bizottság által kiválasztott partnerszervezetek e fejezet alkalmazásában „részt vevő szervezeteknek” minősülnek.

(2)Az ajánlatkérő szervek saját nevükben vagy a 2014/24/EU irányelv 2. cikke (1) bekezdésének 16. pontja értelmében vett központi beszerző szervként vehetnek részt a közbeszerzési eljárásokban, ha ilyen szervnek minősülnek. Ha a 38. cikkben említett megállapodásban központi beszerző szervként szerepelnek, külön szabályok és kötelezettségek írhatók elő a részvételükre vonatkozóan.

(3)Az (EU, Euratom) 2024/2509 rendelet 168. cikkében meghatározott közbeszerzési tevékenységeken túlmenően a Bizottság központi beszerző szervként járhat el a tagállamok ajánlatkérő szervei és a Bizottság által kiválasztott partnerszervezetek számára, az alábbiak révén:

a)adatközpont-szolgáltatások, felhőszolgáltatások, szoftverek és MI-rendszerek beszerzése a tagállamok egy vagy több ajánlatkérő szerve és a Bizottság által kiválasztott egy vagy több partnerszervezet nevében vagy megbízásából, a részt vevő szervezeteknek szánt szolgáltatásokra vonatkozó keretszerződések megkötése vagy dinamikus beszerzési rendszerek működtetése révén;

b)nagykereskedőként való eljárás az említett szolgáltatások és áruk beszerzése és továbbértékesítése vagy kivételes körülmények között azoknak a tagállamok egy vagy több ajánlatkérő szerve részére történő adományozása révén.

(4)A közbeszerzési tevékenységek elvégzése során a Bizottság kiegészítő támogatást nyújthat a részt vevő szervezeteknek, ideértve a következők biztosítását is:

a)olyan technikai infrastruktúra, amely lehetővé teszi a részt vevő szervezetek számára, hogy adatközpont-szolgáltatásokra, felhőszolgáltatásokra, szoftverekre és MI-rendszerekre vonatkozóan odaítélt szerződéseket vegyenek igénybe, vagy szerződéseket ítéljenek oda, ideértve a megkötött keretmegállapodások szerinti egyedi szerződéseket is;

b)a közbeszerzési eljárások előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos tanácsadás és támogatás;

c)közbeszerzési eljárások előkészítése és lefolytatása az érintett szervezetek nevében vagy megbízásából;

d)az odaítélt szerződésekkel kapcsolatos számlázási és egyéb adminisztratív szolgáltatások.

(5)Ezt a kiegészítő támogatást a Bizottság közvetlenül, alvállalkozó útján, valamint uniós szervek és ügynökségek megbízása révén is nyújthatja. A részt vevő szervezeteknek a 38. cikkben említett megállapodáshoz való csatlakozása függővé tehető egy vagy több kiegészítő támogatási szolgáltatás elfogadásától.

(6)A Bizottság létrehozhat és üzemeltethet egy közös közbeszerzési platformot, amelyen keresztül az e fejezet szerinti közbeszerzési tevékenységeket elősegítő szolgáltatások is nyújthatók.

38. cikk
A Bizottság közbeszerzési tevékenységeire vonatkozó szabályok

(1)Mielőtt bármilyen közbeszerzési tevékenységre kerülne sor a 37. cikk alapján, a Bizottság és legalább két tagállam megállapodást köt, amelyben rögzítik a Bizottság e fejezet szerinti közbeszerzési tevékenységeire vonatkozó gyakorlati szabályokat. A megállapodás az időbeli hatálya alatt lefolytatandó közbeszerzési eljárásokra vonatkozik, és úgy tekintendő, hogy megfelel az (EU, Euratom) 2024/2509 rendelet 168. cikkének (2) és (3) bekezdésében említett közös közbeszerzési megállapodás és megbízás követelményeinek.

(2)A megállapodás megbízza a Bizottságot azzal, hogy az (EU, Euratom) 2024/2509 rendelet 168. cikke (3) bekezdésének e) pontja értelmében közbeszerzéseket hajtson végre a részt vevő szervezetek nevében vagy megbízásából.

(3)A megállapodásnak tartalmaznia kell az érintett szervezetek részvételével, az eljárás kiválasztására és az alkalmazandó feltételek meghatározására vonatkozó döntéshozatali eljárással, a részvételi jelentkezések és az ajánlatok értékelésével, a szerződések odaítélésével, valamint az alkalmazandó joggal és a joghatósággal kapcsolatos gyakorlati szabályokat. A Bizottság felel a közbeszerzési tevékenységek lebonyolításáért és irányításáért, ideértve a közbeszerzési eljárás megindításáról, az eljárás és a szerződés típusáról, valamint a szerződések odaítéléséről való döntéshozatalt is.

(4)A megállapodással létre kell hozni egy irányítóbizottságot, amely a Bizottságból és a részt vevő tagállamok egy-egy nemzeti szintű képviselőjéből áll. Később más tagállamok is csatlakozhatnak a megállapodáshoz, és ebben az esetben ezek a tagállamok is képviselőt küldenek az irányítóbizottságba. Az irányítóbizottság további képviselőket is kinevezhet más uniós szervezetektől, tagállami ajánlatkérő szervektől és a Bizottság által kiválasztott partnerszervezetektől.

(5)Az irányítóbizottság felel a közbeszerzési tevékenységek stratégiai felügyeletéért, így többek között javaslatot tesz a közbeszerzési menetrend meghatározott időtartamra szóló stratégiai irányítására, valamint az eljárások Bizottság általi megindítása előtt jóváhagyja az egyes közbeszerzési eljárások stratégiai irányítását annak biztosítása érdekében, hogy azok megfeleljenek az e rendelettel létrehozott keretnek.

(6)A megállapodás hatálybalépését követően a részt vevő tagállamok ajánlatkérő szervei, az uniós szervezetek és a Bizottság által kiválasztott partnerszervezetek csatlakozhatnak a megállapodáshoz, és élvezhetik annak előnyeit, és azokban az eljárásokban, amelyekben részt vesznek, részt vevő szervezetnek minősülnek. Az irányítóbizottság úgy határozhat, hogy a megállapodás szabványszerződésként jöjjön létre.

(7)A tagállami ajánlatkérő szervek részvétele nem függ az adott tagállam részvételétől.

(8)Az irányítóbizottság átlátható és megkülönböztetésmentes feltételeket állapít meg a tagállamok ajánlatkérő szervei számára a megállapodáshoz való csatlakozásra vonatkozóan, különösen azok mérete, a minimális összegek és más objektív szempontok tekintetében. Az irányítóbizottság ezenkívül megállapítja az azokban esetekben alkalmazandó szabályokat és eljárásokat is, amikor a megállapodás szerinti kötelezettségeinek nemteljesítése miatt meg kell szüntetni valamely tagállami ajánlatkérő szerv megállapodásban való részvételét.

(9)Az (EU, Euratom) 2014/2509 rendelet 168. cikkének (2) bekezdésétől eltérve az irányítóbizottság jóváhagyhatja az EFTA-államok és az uniós tagjelölt országok ajánlatkérő szerveinek a részvételét anélkül, hogy erről a lehetőségről valamely két- vagy többoldalú szerződés rendelkezne.

(10)Az irányítóbizottság a megállapodáshoz való csatlakozást függővé teheti attól, hogy a részt vevő szervezetek elfogadják-e a 37. cikkben meghatározott egy vagy több kiegészítő támogatási szolgáltatást.

(11)A Bizottság javaslata alapján az irányítóbizottság elfogadja az eljárási szabályzatát.

39. cikk
Az alkalmazandó közbeszerzési keret 

(1)Ha a részt vevő szervezet a Bizottság által az e fejezet alapján odaítélt szerződéseken – többek között a központi beszerző szervként eljáró Bizottság által kötött keretszerződéseken vagy az általa működtetett dinamikus beszerzési rendszereken – keresztül árukat vagy szolgáltatásokat szerez be, vagy a 37. cikkben említett kiegészítő támogatási szolgáltatást vesz igénybe, úgy kell tekinteni, hogy teljesítette az alkalmazandó uniós közbeszerzési jogszabályok szerinti kötelezettségeit.

(2)Az egyedi szerződések keretszerződések vagy dinamikus beszerzési rendszerek keretében történő odaítélésére irányuló eljárásokra az uniós intézményekre vonatkozó eljárási rendelkezéseket kell alkalmazni.

(3)Ha egy ajánlatkérő szerv adatközpont-szolgáltatásokat, felhőszolgáltatásokat, szoftvereket és MI-rendszereket szerzett be a Bizottságtól mint központi beszerző szervtől, az általa ellátott ajánlatkérő szervekkel kötött megállapodásaiban köteles biztosítani azoknak a szerződéses követelményeknek a betartását, amelyek teljesítésére ő maga is köteles.

(4)A Bizottság úgy dönthet, hogy a részt vevő szervezetek számára közbeszerzési eljárást indít azok előzetes külön kérése nélkül.

(5)Az (EU, Euratom) 2024/2509 rendelet 168. cikkétől eltérve a részt vevő szervezetek a dinamikus beszerzési rendszer érvényességi ideje alatt mindvégig kérelmezhetik a Bizottságtól a rendszerben való részvételt. Ezeket a kérelmeket a Bizottság akkor hagyja jóvá, ha a kérelmek együttesen nem haladják meg a tervezett beszerzések eredetileg becsült mennyiségének az 50 %-át. A részvételt a kérelem kézhezvételétől számított 10 munkanapon belül jóvá kell hagyni, és ettől kezdve a részt vevő szervezet minden jövőbeli ajánlattételi felhívásban részt vehet.

(6)Az (5) bekezdésben említett lehetőség csak azon részt vevő szervezetek számára elérhető, amelyek a dinamikus beszerzési rendszer elindítását követően csatlakoznak a 38. cikkben említett megállapodáshoz.

40. cikk
A közbeszerzési tevékenységekért fizetendő díjak

(1)Az e fejezet alapján végzett közbeszerzési tevékenységekből eredő költségeket a részt vevő szervezetek közösen finanszírozzák a Bizottság által kivetett díjak útján.

(2)A 37. cikkben említett közös közbeszerzési tevékenységek kialakítása – többek között a közös közbeszerzési platform fejlesztése – során felmerülő költségek kezdetben az Unió általános költségvetéséből is fedezhetők. Ebben az esetben a részt vevő szervezeteknek az érintett költségek Unió általi kifizetésének időpontjától számított legfeljebb három éven belül meg kell téríteniük azokat. A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el a költségek részt vevő szervezetek általi megtérítésének gyakorlati és operatív szabályairól. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 46. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(3)A díjakból származó bevételek az (EU, Euratom) 2024/2509 rendelet 21. cikke (3) bekezdésének a) pontja értelmében vett belső címzett bevételeknek minősülnek. Ezeket a bevételeket a 37. cikk szerint elvégzett közbeszerzési tevékenységekkel kapcsolatos költségek fedezésére kell fordítani. Az e költségek fedezése után fennmaradó bevételeket az Unió általános költségvetésében kell szerepeltetni.

(4)A díjakat előre meg kell állapítani, azoknak arányosnak kell lenniük azon tevékenységek költséghatékony módon meghatározott becsült költségeivel, amelyekért – a hasonló közbeszerzési keretek gyakorlataival összhangban – díj számítható fel, és elegendőnek kell lenniük e költségek fedezésére.

(5)5.A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el a díjak megállapításának részletes szabályairól, amelyben meghatározza a következőket:

a)az olyan közbeszerzési tevékenységekhez kapcsolódó becsült költségek, amelyek után díj számítható fel;

b)a felszámítható díjak egyedi összegei;

c)a díjfizetés módja és feltételei;

d)a díjfizetés feltételei.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 46. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

V. fejezet
Nyílt forráskódú megoldások

41. cikk
A nyílt forráskódú megoldások és az ilyen megoldások előnyben részesítése

Az Unió és a tagállamok meghozzák a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy ösztönözzék az uniós és a közszférabeli szervezeteket a nyílt szabványok és a nyílt forráskódú licenc alapján kiadott alkotóelemek használatára és további felhasználásának megkönnyítésére a felhő- és MI-ökoszisztémájuk vagy -stackjük kiépítése során, figyelembe véve a különböző funkcionális szempontokat, többek között a biztonságot, az összköltséget és más releváns, kellően indokolt objektív szempontokat is.

42. cikk
A szoftverek megosztása és további felhasználása

Amikor egy uniós vagy közszférabeli szervezet nyílt forráskódú licenc alapján további felhasználás céljából olyan szoftvert bocsát rendelkezésre, amelyre vonatkozóan szellemitulajdon-jogokkal rendelkezik, ezt egy olyan katalógus vagy adatbázis révén kell megtennie, amely kapcsolódik a nyílt forráskódú megoldások 43. cikkben említett uniós katalógusához, és azon keresztül elérhető.

43. cikk
A nyílt forráskódú megoldások uniós katalógusa

(1)A Bizottság létrehozza és fenntartja a nyílt forráskódú megoldások uniós katalógusát, amely az uniós és a közszférabeli szervezetek által további felhasználás céljából rendelkezésre bocsátott szoftverekhez való hozzáférés biztosítására szolgáló központosított katalógus.

(2)A nyílt forráskódú megoldások uniós katalógusát az (EU) 2024/903 rendelet 8. cikkében említett Interoperábilis Európa portálon kell tárolni, és annak elektronikus úton díjmentesen hozzáférhetőnek kell lennie.

(3)A Bizottság objektív és releváns szempontok alapján dönt a saját katalógussal vagy adatbázissal rendelkező, illetve valamilyen katalógust vagy adatbázist fenntartó uniós vagy közszférabeli szervezetek arra irányuló kérelméről, hogy az adott katalógust vagy adatbázist összekapcsolják a nyílt forráskódú megoldások uniós katalógusával, és azon keresztül hozzáférhetővé tegyék.

44. cikk
A nyílt forráskóddal foglalkozó programirodák hálózata 

(1)A Bizottság az e fejezet szerinti kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos együttműködés megkönnyítése érdekében létrehozza a nyílt forráskóddal foglalkozó programirodák hálózatát.

(2)A közszférabeli szervezetek által valamely tagállamban helyi, regionális vagy nemzeti szinten létrehozott, valamint az uniós szervezetek által létrehozott nyílt forráskóddal foglalkozó programirodák kérelmezhetik a Bizottságtól a nyílt forráskóddal foglalkozó programirodák hálózatához történő csatlakozást.

(3)A nyílt forráskóddal foglalkozó programirodák hálózata a következő feladatokat látja el:

a)az információk, a tapasztalatok és a bevált gyakorlatok tagállamok és Bizottság közötti megosztásának megkönnyítése, különösen a közös technikai, jogi és szervezeti kihívások megvitatása révén, ideértve a nyílt forráskódú szoftverek licencelésével, biztonságával, karbantartásával és beszerzésével kapcsolatos kihívásokat is;

b)a nyílt forráskódú szoftverek közszférabeli szervezetek általi megosztásának és további felhasználásának az előmozdítása;

c)önkéntes, nem kötelező alapon történő hozzájárulás a nyílt forráskódú szoftverek megosztására és további felhasználására vonatkozó iránymutatások, sablonok vagy ajánlások kidolgozásához;

d)az uniós és a közszférabeli szervezetek számára közös érdekű, nyílt forráskódú megoldásokon alapuló projektekkel kapcsolatos együttműködés és azok megosztása.

(4)A Bizottság támogatja és koordinálja a nyílt forráskóddal foglalkozó programirodák hálózatát.

(5)A Bizottság évente legalább kétszer összehívja és levezeti a nyílt forráskóddal foglalkozó programirodák hálózatában részt vevő tagok ülését. A nyílt forráskóddal foglalkozó programirodák hálózatának ülései online is megszervezhetők.

V. CÍM  
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

44. cikk
A felhatalmazás gyakorlása

(1)A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2)A Bizottságnak a 6. cikk (4) bekezdésében, a 16. cikk (2) bekezdésében, a 20. cikk (9) bekezdésében, a 21. cikk (1) bekezdésében és a 31. cikk (3) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása határozatlan időre szól [a hatálybalépés napjától] kezdődő hatállyal.

(3)Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 6. cikk (4) bekezdésében, a 16. cikk (2) bekezdésében, a 20. cikk (9) bekezdésében, a 21. cikk (1) bekezdésében és a 31. cikk (3) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban megállapított elvekkel összhangban konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5)A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6)A 6. cikk (4) bekezdése, a 16. cikk (2) bekezdése, a 20. cikk (9) bekezdése, a 21. cikk (1) bekezdése és a 31. cikk (3) bekezdése értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam három hónappal meghosszabbodik.

46. cikk
A bizottsági eljárás

(1)A Bizottságot egy bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.

(2)Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

47. cikk
Felülvizsgálat

(1)A Bizottság [a hatálybalépés időpontját 4 évvel követő dátum]-ig, majd azt követően ötévente értékeli ezt a rendeletet, és jelentést készít az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak.

(2)Adott esetben az (1) bekezdésben említett jelentést a rendelet módosítására irányuló javaslat kíséri.

(3)A Bizottság az (1) bekezdésben említett értékelés elvégzése során figyelembe veszi az Európai Parlament, a Tanács és az egyéb érintett szervek vagy források álláspontját és megállapításait, és különös figyelmet fordít a kis- és középvállalkozásokra és az új versenytársak helyzetére.

48. cikk
Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet [a hatálybalépés dátumával megegyező hónap és nap a hatálybalépést követő évben]-tól/-től kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

PÉNZÜGYI ÉS DIGITÁLIS KIMUTATÁS

1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI3

1.1.A javaslat/kezdeményezés címe3

1.2.Az érintett szakpolitikai terület(ek)3

1.3.Célkitűzés(ek)3

1.3.1.Általános célkitűzés(ek)3

1.3.2.Egyedi célkitűzés(ek)3

1.3.3.Várható eredmény(ek) és hatás(ok)3

1.3.4.Teljesítménymutatók3

1.4.A javaslat/kezdeményezés tárgya:4

1.5.A javaslat/kezdeményezés indokolása4

1.5.1.Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek) a kezdeményezés végrehajtásának részletes ütemtervével4

1.5.2.Az uniós részvételből származó hozzáadott érték (adódhat többek között a koordinációból eredő előnyökből, a jogbiztonságból, a fokozott hatékonyságból vagy a kiegészítő jellegből). E szakaszban „az uniós részvételből származó hozzáadott érték” azt az uniós fellépésből adódó értéket jelenti, amely többletként jelentkezik ahhoz az értékhez képest, amely a tagállamok egyedüli fellépése esetén jött volna létre.4

1.5.3.Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága4

1.5.4.A többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség és lehetséges szinergiák egyéb megfelelő eszközökkel5

1.5.5.A rendelkezésre álló különböző finanszírozási lehetőségek értékelése, ideértve az átcsoportosítási lehetőségeket is5

1.6.A javaslat/kezdeményezés és az abból származó pénzügyi hatás időtartama6

1.7.Tervezett költségvetés-végrehajtási módszer(ek)6

2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK8

2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések8

2.2.Irányítási és kontrollrendszer(ek)8

2.2.1.A költségvetés-végrehajtási módszer(ek)nek, a finanszírozás-végrehajtási mechanizmus(ok)nak, a kifizetési feltételeknek és a javasolt kontrollstratégiának az indokolása8

2.2.2.Az azonosított kockázatokkal és a csökkentésükre létrehozott belső kontrollrendszerekkel kapcsolatos információk8

2.2.3.A kontrollok költséghatékonyságának becslése (a kontroll költségeinek és az érintett forrásoknak az aránya) és indokolása, valamint a hibakockázat várható szintjeinek értékelése (kifizetéskor és záráskor)8

2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére irányuló intézkedések9

3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA10

3.1.A többéves pénzügyi keret érintett fejezete(i) és a költségvetés érintett kiadási sora(i)10

3.2.A javaslatnak az előirányzatokra gyakorolt becsült pénzügyi hatása12

3.2.1.Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása12

3.2.1.1.A megszavazott költségvetésből származó előirányzatok12

3.2.1.2.Külső címzett bevételekből származó előirányzatok17

3.2.2.Operatív előirányzatokból finanszírozott becsült kimenet22

3.2.3.Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása24

3.2.3.1. A megszavazott költségvetésből származó előirányzatok24

3.2.3.2.Külső címzett bevételekből származó előirányzatok24

3.2.3.3.Előirányzatok összesen24

3.2.4.Becsült humánerőforrás-szükségletek25

3.2.4.1.A megszavazott költségvetésből finanszírozott25

3.2.4.2.Külső címzett bevételekből finanszírozott26

3.2.4.3.Becsült humánerőforrás-szükségletek összesen26

3.2.5.A digitális technológiával kapcsolatos beruházásokra gyakorolt becsült hatás áttekintése28

3.2.6.A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség28

3.2.7.Harmadik felek finanszírozási hozzájárulása28

3.3.Becsült bevételi hatás29

4.Digitális vetületek29

4.1.Digitális vonatkozású követelmények30

4.2.Adatok30

4.3.Digitális megoldások31

4.4.Interoperabilitási értékelés31

4.5.A digitális végrehajtást támogató intézkedések32

1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI 

1.1.A javaslat/kezdeményezés címe

1.2.Az érintett szakpolitikai terület(ek) 

1.3.Célkitűzés(ek)

1.3.1.Általános célkitűzés(ek)

1.3.2.Egyedi célkitűzés(ek)

1.3.3.Várható eredmény(ek) és hatás(ok)

Tüntesse fel, milyen hatásokat gyakorolhat a javaslat/kezdeményezés a kedvezményezettekre/célcsoportokra.

1.3.4.Teljesítménymutatók

Határozza meg az előrehaladás és az eredmények nyomon követésére szolgáló mutatókat.

1.4.A javaslat/kezdeményezés tárgya: 

 új intézkedés 

 kísérleti projektet / előkészítő intézkedést követő új intézkedés ( 39 ) 

 meglévő intézkedés meghosszabbítása 

 egy vagy több intézkedés összevonása vagy átalakítása egy másik/új intézkedéssé

1.5.A javaslat/kezdeményezés indokolása 

1.5.1.Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek) a kezdeményezés végrehajtásának részletes ütemtervével

1.5.2.Az uniós részvételből származó hozzáadott érték (adódhat többek között a koordinációból eredő előnyökből, a jogbiztonságból, a fokozott hatékonyságból vagy a kiegészítő jellegből). E szakaszban „az uniós részvételből származó hozzáadott érték” azt az uniós fellépésből adódó értéket jelenti, amely többletként jelentkezik ahhoz az értékhez képest, amely a tagállamok egyedüli fellépése esetén jött volna létre.

1.5.3.Hasonló korábbi tapasztalatokból levont tanulságok

1.5.4.A többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség és lehetséges szinergiák egyéb megfelelő eszközökkel

1.5.5.A rendelkezésre álló különböző finanszírozási lehetőségek értékelése, ideértve az átcsoportosítási lehetőségeket is

1.6.A javaslat/kezdeményezés és az abból származó pénzügyi hatás időtartama

 korlátozott időtartam

–    időtartam: ÉÉÉÉ [HH/NN]-tól/-től ÉÉÉÉ [HH/NN]-ig

–    pénzügyi hatás: ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig a kötelezettségvállalási előirányzatok esetében és ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig a kifizetési előirányzatok esetében

határozatlan időtartam

–végrehajtás 2028-tól 2030-ig tartó beindítási időszakkal,

–azt követően: rendes ütemű végrehajtás.

1.7.Tervezett költségvetés-végrehajtási módszer(ek)

 Közvetlen irányítás a Bizottság által

– a Bizottság szervezeti egységein keresztül, ideértve az uniós küldöttségek személyzetét is,

–    végrehajtó ügynökségen keresztül

 Megosztott irányítás a tagállamokkal

 Közvetett irányítás a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos feladatoknak a következőkre történő átruházásával:

– harmadik országok vagy az általuk kijelölt szervek

– nemzetközi szervezetek és ügynökségeik (nevezze meg)

– az Európai Beruházási Bank és az Európai Beruházási Alap

– a költségvetési rendelet 70. és 71. cikkében említett szervek

– közjogi szervek

– magánjog alapján működő, közfeladatot ellátó szervek, amennyiben megfelelő pénzügyi garanciákkal rendelkeznek

– valamely tagállam magánjoga alapján működő, köz- és magánszféra közötti partnerség végrehajtásával megbízott és megfelelő pénzügyi garanciákkal rendelkező szervek

– az Európai Unióról szóló szerződés V. címének értelmében a közös kül- és biztonságpolitika terén konkrét fellépések végrehajtásával megbízott, és a vonatkozó alap-jogiaktusban ekként megjelölt szervek vagy személyek

–valamely tagállamban létrehozott, valamely tagállam magánjoga vagy uniós jog alapján működő szervek, amelyek az ágazatspecifikus szabályokkal összhangban megbízást kaphatnak uniós források vagy költségvetési biztosítékok végrehajtására, amennyiben e szervek közjogi szervek vagy közfeladatot ellátó magánjogi intézmények ellenőrzése alá tartoznak, és az ellenőrző szerv által vállalt egyetemleges felelősség formáját öltő vagy azzal egyenértékű pénzügyi garanciával rendelkeznek, amely pénzügyi garancia minden intézkedés esetében az uniós támogatás maximális összegére korlátozódhat

2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK 

2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések 

2.2.Irányítási és kontrollrendszer(ek) 

2.2.1.A költségvetés-végrehajtási módszer(ek)nek, a finanszírozás-végrehajtási mechanizmus(ok)nak, a kifizetési feltételeknek és a javasolt kontrollstratégiának az indokolása

2.2.2.Az azonosított kockázatokkal és a csökkentésükre létrehozott belső kontrollrendszerekkel kapcsolatos információk

2.2.3.A kontrollok költséghatékonyságának becslése (a kontroll költségeinek és az érintett forrásoknak az aránya) és indokolása, valamint a hibakockázat várható szintjeinek értékelése (kifizetéskor és záráskor) 

2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére irányuló intézkedések 

3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA 

3.1.A többéves pénzügyi keret érintett fejezete(i) és a költségvetés érintett kiadási sora(i)  

·Meglévő költségvetési sorok

A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési sorok sorrendjében.

·Létrehozandó új költségvetési sorok

A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési sorok sorrendjében.

3.2.A javaslatnak az előirányzatokra gyakorolt becsült pénzügyi hatása 

3.2.1.Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása 

–    A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után operatív előirányzatok felhasználását

–    A javaslat/kezdeményezés az alábbi operatív előirányzatok felhasználását vonja maga után:

Az alábbiakban feltüntetett összegek ideiglenesek, és a 2028–2034-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló tárgyalások végső eredményétől függenek. Ezt a kezdeményezést a következő többéves pénzügyi keret operatív programjain belüli átcsoportosítással, részben pedig a személyzettel kapcsolatos igazgatási kiadásokból finanszírozzák majd. Jelenleg még nem lehet feltüntetni a többéves pénzügyi keret egyes fejezeteiből és programjaiból származó hozzájárulást, de a 2028–2034-es többéves pénzügyi keret 2. fejezete alá tartozó programokból (pl. az Európai Versenyképességi Alapból, különösen a „Digitális vezető szerep” keretben) várhatóan jelentős hozzájárulás származik majd. Ezek a becslések a jelenleg rendelkezésre álló információk alapján készültek, és céljuk, hogy pontos költségvetési becsléseket biztosítsanak.

3.2.1.1.A megszavazott költségvetésből származó előirányzatok

millió EUR (három tizedesjegyig)

A Tartalmak, Technológiák és Kommunikációs Hálózatok Főigazgatósága (DG CNECT)		Év	Év	Év	Év	Év	Év	Év	A 2028–2034-es   többéves pénzügyi keretből ÖSSZESEN	2034 UTÁN	MINDÖSSZESEN
		2028	2029	2030	2031	2032	2033	2034
Operatív előirányzatok
Költségvetési sor	Kötelezettségvállalási előirányzatok	(1a)	2,386	0,727	2,118	0,427	0,427	0,427	0,427	6,941		6,941
	Kifizetési előirányzatok	(2a)	1,193	1,557	1,422	1,272	0,427	0,427	0,427	6,727	0,214	6,941
A DG CNECT-hez tartozó előirányzatok ÖSSZESEN	Kötelezettségvállalási előirányzatok	=1a	2,386	0,727	2,118	0,427	0,427	0,427	0,427	6,941	0,000	6,941
	Kifizetési előirányzatok	=2a	1,193	1,557	1,422	1,272	0,427	0,427	0,427	6,727	0,214	6,941

DG DIGIT		Év	Év	Év	Év	Év	Év	Év	A 2028–2034-es   többéves pénzügyi keretből ÖSSZESEN	2034 UTÁN	MINDÖSSZESEN
		2028	2029	2030	2031	2032	2033	2034
Operatív előirányzatok
Költségvetési sor	Kötelezettségvállalási előirányzatok	(1a)	2,382							2,382		2,382
	Kifizetési előirányzatok	(2a)	1,191	1,191						2,382		2,382
A DG DIGIT-hez tartozó előirányzatok ÖSSZESEN	Kötelezettségvállalási előirányzatok	=1a	2,382	0,000	0,000	0,000	0,000	0,000	0,000	2,382	0,000	2,382
	Kifizetési előirányzatok	=2a	1,191	1,191	0,000	0,000	0,000	0,000	0,000	2,382	0,000	2,382

2029-től a megszavazott költségvetési előirányzatokra vonatkozó igény az a nettó összeg, amelyre vonatkozóan a tervezett Felhőfederációval és közös beszerzéssel kapcsolatos díjakat levonták.

Összesen (DIGIT + CNECT)			Év	Év	Év	Év	Év	Év	Év	A 2028–2034-es többéves pénzügyi keretből ÖSSZESEN	2034 UTÁN	MINDÖSSZESEN
			2028	2029	2030	2031	2032	2033	2034
Operatív előirányzatok ÖSSZESEN	Kötelezettségvállalási előirányzatok	4.	4,768	0,727	2,118	0,427	0,427	0,427	0,427	9,323	0,000	9,323
	Kifizetési előirányzatok	5.	2,384	2,748	1,422	1,272	0,427	0,427	0,427	9,109	0,214	9,323
Meghatározott egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási jellegű előirányzatok ÖSSZESEN		6.	0	0	0	0	0	0	0	0	0	0
A 2. FEJEZETHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN	Kötelezettségvállalási előirányzatok	=4+6	4,768	0,727	2,118	0,427	0,427	0,427	0,427	9,323	0,000	9,323
a többéves pénzügyi keretből	Kifizetési előirányzatok	=5+6	2,384	2,748	1,422	1,272	0,427	0,427	0,427	9,109	0,214	9,323

A többéves pénzügyi keret fejezete

4

„Igazgatási kiadások”

millió EUR (három tizedesjegyig)

millió EUR (három tizedesjegyig)

3.2.1.2.Díjakból finanszírozott előirányzatok (EuroCloud és a felhőszolgáltatások közös beszerzése)

millió EUR (három tizedesjegyig)

DG DIGIT							Év		Év		Év		Év		Év		Év	Év		A 2028–2034-es többéves pénzügyi keretből ÖSSZESEN		2034 UTÁN		MINDÖSSZESEN
							2028		2029		2030		2031		2032		2033	2034
Díjakból finanszírozott operatív előirányzatok
Költségvetési sor		Kötelezettségvállalási előirányzatok				(1a)	0,000		3,027		4,317		6,037		6,342		6,663	7,001		33,387				33,387
		Kifizetési előirányzatok				(2a)	0,000		3,027		4,317		6,037		6,342		6,663	7,001		33,387				33,387
Díjakból finanszírozott igazgatási jellegű előirányzatok
Költségvetési sor						3.														0				0
A DG CNECT-hez tartozó		Kötelezettségvállalási előirányzatok				=1a+ 3	0,000		3,027		4,317		6,037		6,342		6,663	7,001		33,387		0,000		33,387
A DG DIGIT részére		Kifizetési előirányzatok				=2a+ 3	0,000		3,027		4,317		6,037		6,342		6,663	7,001		33,387				33,387
				Év				Év		Év		Év		Év		Év			Év		A 2028–2034-es többéves pénzügyi keretből ÖSSZESEN		2034 UTÁN		MINDÖSSZESEN
				2028				2029		2030		2031		2032		2033			2034
Operatív előirányzatok ÖSSZESEN	Kötelezettségvállalási előirányzatok		4.	0,000				5,967		8,727		11,917		8,912		9,233			9,570		54,326		0,000		54,326
	Kifizetési előirányzatok		5.	0,000				5,967		8,727		11,917		8,912		9,233			9,570		54,326				54,326
Meghatározott egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási jellegű előirányzatok ÖSSZESEN			6.
A 2. FEJEZETHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN	Kötelezettségvállalási előirányzatok		=4+6	0,000				5,967		8,727		11,917		8,912		9,233			9,570		54,326		0,000		54,326
a többéves pénzügyi keretből	Kifizetési előirányzatok		=5+6		0,000			5,967		8,727		11,917		8,912		9,233			9,570		54,326		0,000		54,326

3.2.2.Operatív előirányzatokból finanszírozott becsült kimenet (decentralizált ügynökségek esetében nem kell kitölteni)

Kötelezettségvállalási előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)

3.2.3.Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása 

–    A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után igazgatási jellegű előirányzatok felhasználását.

–    A javaslat/kezdeményezés az alábbi igazgatási jellegű előirányzatok felhasználását vonja maga után:

3.2.3.1. A megszavazott költségvetésből származó előirányzatok

A 2028. és azt követő évek tekintetében a kiadásokra és a személyi állományra gyakorolt becsült hatás csupán szemléltetésképpen kerül feltüntetésre, és nem érinti a következő többéves pénzügyi keretet. A 2027 utáni időszakra vonatkozó uniós pénzügyi kötelezettségvállalás finanszírozási forrása és hatálya továbbra is a 2028 és 2034 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről folytatott intézményközi tárgyalások eredményétől függ, és azt a későbbiekben az éves költségvetési eljárás keretében kell meghatározni. 2028-tól valamennyi költségvetési előirányzat és személyzeti allokáció indikatív jellegű.

3.2.3.2.Külső címzett bevételekből származó előirányzatok

Tárgytalan.

3.2.3.3.Előirányzatok összesen

Lásd a fenti táblázatot.

3.2.4.Becsült humánerőforrás-szükségletek 

–    A javaslat/kezdeményezés nem igényel humánerőforrást.

–    A javaslat/kezdeményezés az alábbi humánerőforrás-igénnyel jár:

3.2.4.1.A megszavazott költségvetésből finanszírozott

A becsléseket teljes munkaidős egyenértékben (FTE) kell kifejezni

A 2028. és azt követő évek tekintetében a kiadásokra és a személyi állományra gyakorolt becsült hatás csupán szemléltetésképpen kerül feltüntetésre, és nem érinti a következő többéves pénzügyi keretet. A 2027 utáni időszakra vonatkozó uniós pénzügyi kötelezettségvállalás finanszírozási forrása és hatálya továbbra is a 2028 és 2034 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről folytatott intézményközi tárgyalások eredményétől függ, és azt a későbbiekben az éves költségvetési eljárás keretében kell meghatározni. 2028-tól valamennyi költségvetési előirányzat és személyzeti allokáció indikatív jellegű.

3.2.4.2.Külső címzett bevételekből finanszírozott

Tárgytalan.

3.2.4.3.Becsült humánerőforrás-szükségletek összesen

A javaslat végrehajtásához szükséges személyzet (teljes munkaidős egyenértékben):

* A 2028-ra és az azt követő időszakra vonatkozó kiadásokra és személyzetre gyakorolt becsült hatás indikatív, és nem határozza meg a következő többéves pénzügyi keretet. A 2027 utáni időszakra vonatkozó uniós pénzügyi kötelezettségvállalás finanszírozási forrása és hatóköre továbbra is a 2028–2034 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről, valamint az éves költségvetési eljárásról és az irányítási mechanizmusról folytatott intézményközi tárgyalások eredményétől függ.

A kezdeményezéshez igényelt 15 teljes munkaidős egyenérték már rendelkezésre áll, és azokat az alábbi átcsoportosítás útján biztosítják:

–DG CNECT: 2 teljes munkaidős egyenérték a létszámtervben szereplő álláshelyeken és 5 teljes munkaidős egyenérték külső személyzet formájában.

–DG DIGIT: 3 teljes munkaidős egyenérték a létszámtervben szereplő álláshelyeken és 5 teljes munkaidős egyenérték külső személyzet formájában.

E meglévő erőforrásokon felül a kezdeményezés 10 teljes munkaidős egyenértéknek megfelelő rendkívüli további személyzetet igényel. Ezek az erőforrások 6 tisztviselőből és 4 szerződéses alkalmazottból állnak, és az alábbiak szerint oszlanak meg a Tartalmak, Technológiák és Kommunikációs Hálózatok Főigazgatósága (DG CNECT) és a Digitális Szolgáltatások Főigazgatósága (DG DIGIT) között:

–DG CNECT: 3 teljes munkaidős egyenérték a létszámtervben szereplő álláshelyeken és 3 teljes munkaidős egyenérték külső személyzet formájában.

–DG DIGIT: 3 teljes munkaidős egyenérték a létszámtervben szereplő álláshelyeken és 1 teljes munkaidős egyenérték külső személyzet formájában.

Ezekre a jelenlegi személyzeti létszámon felül van szükség a kezdeményezés teljes körű és hatékony végrehajtásának biztosítása érdekében. A javaslat által bevezetett új feladatokat az érintett főigazgatóságok meglévő emberi erőforrásai nem tudják ellátni. Az e javaslathoz szükséges további emberi erőforrások nem fedezhetők a főigazgatóságon/szolgálaton belüli vagy a Bizottság korlátozott átcsoportosítási keretéből származó átcsoportosításokkal.

A Tartalmak, Technológiák és Kommunikációs Hálózatok Főigazgatósága (DG CNECT) és a Digitális Szolgáltatások Főigazgatósága (DG DIGIT) által elvégzendő új feladatok leírása:

3.2.5.A digitális technológiával kapcsolatos beruházásokra gyakorolt becsült hatás áttekintése

Kötelező: a javaslat/kezdeményezés által érintett, digitális technológiával kapcsolatos beruházásokra vonatkozó legjobb becslést fel kell tüntetni az alábbi táblázatban.

Kivételes esetben a 7. fejezethez tartozó előirányzatokat – amennyiben azokra a javaslat/kezdeményezés végrehajtásához szükség van –, a kijelölt sorban kell feltüntetni.

Az 1–6. fejezethez tartozó előirányzatokat „operatív programokkal kapcsolatos szakpolitikai informatikai kiadások”-ként kell feltüntetni. Ez a kiadás a kezdeményezés végrehajtásához közvetlenül kapcsolódó informatikai platformok/eszközök újrafelhasználására/vásárlására/fejlesztésére és az azokhoz kapcsolódó beruházásokra (pl. engedélyek, tanulmányok, adattárolás stb.) felhasználandó operatív költségvetést takarja. Az e táblázatban megadott információknak összhangban kell lenniük a 4. szakaszban („Digitális vetületek”) bemutatott részletes információkkal.

3.2.6.A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség 

A javaslat/kezdeményezés:

–    teljes mértékben finanszírozható a többéves pénzügyi keret érintett fejezetén belüli átcsoportosítás révén.

–    a többéves pénzügyi keret lekötetlen mozgásterének és/vagy a többéves pénzügyi keretről szóló rendeletben meghatározott különleges eszközöknek a felhasználását teszi szükségessé

–    a többéves pénzügyi keret módosítását teszi szükségessé

3.2.7.Harmadik felek finanszírozási hozzájárulása 

A javaslat/kezdeményezés:

–    nem irányoz elő harmadik felek általi társfinanszírozást

–    előirányoz harmadik felek általi társfinanszírozást az alábbi becslések szerint:

előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)

 
3.3.    Becsült bevételi hatás 

–    A javaslatnak/kezdeményezésnek nincs pénzügyi hatása a bevételre.

–    A javaslatnak/kezdeményezésnek van pénzügyi hatása:

–    a saját forrásokra

–    az egyéb bevételekre

–    adja meg, hogy a bevétel kiadási sorokhoz van-e rendelve

millió EUR (három tizedesjegyig)

A címzett bevételek esetében tüntesse fel az érintett kiadáshoz tartozó költségvetési sor(oka)t.

Egyéb megjegyzések (pl. a bevételi hatás számítására használt módszer/képlet vagy egyéb információ).

4.Digitális vetületek

4.1.Digitális vonatkozású követelmények

A digitális vonatkozású követelmények és a kapcsolódó kategóriák (adatok, folyamatok digitalizálása és automatizálása, digitális megoldások és/vagy digitális közszolgáltatások) összefoglaló leírása.