2025-ben, a McGrath biztos által indított Jogérvényesülés a növekedés érdekében 18 magas szintű fórum keretében megbeszélésekre került sor az iparral, a tagállamokkal, az Európai Parlament Jogi Bizottságával és az érdekelt felek érintett uniós szintű szövetségeivel is, beleértve a különböző vállalkozásokat, szakszervezeteket és jogi szakembereket képviselő szövetségeket is. A 28. rendszer szerinti társasági jogi keretrendszert valamennyi ülésen megvitatták, különös tekintettel a társaságok előtt álló problémákra, a digitális megoldásokra, a jogi megközelítésre és a befektetések vonzására irányuló intézkedésekre. E megbeszélések során általános egyetértés alakult ki arról, hogy javítani kell az üzleti környezetet a társaságok számára, és általános támogatás övezte a 28. rendszert. A szakszervezetek ugyanakkor határozottan hangsúlyozták a munkavállalói jogok védelmének fontosságát, különösen a munkavállalók vállalatirányításban való részvétele tekintetében, és szorgalmazták, hogy az európai részvénytársaságról (SE) szóló rendelet kerüljön előbb módosításra. Számos résztvevő hangsúlyozta a 28. rendszer választható jellegének fontosságát. Több résztvevő, különösen a tagállamokat és az egyes vállalkozói szövetségeket képviselő résztvevők szkeptikusak voltak a társasági jogon túlmutató kérdések – például az adózás, a munkaügy vagy a fizetésképtelenség – kezelésével kapcsolatban, és a társasági jogra való összpontosítást részesítették előnyben. Többen hangsúlyozták, hogy bár a társasági jog széttagoltsága valóban problémát jelent, számos nehézség kívül esik a társasági jog területén. Felmerült annak fontossága is, hogy a 28. rendszer hatálya alá tartozó vállalatok ne kerülhessék meg a munkavállalók vállalatok vezető testületeiben való részvételére vonatkozó szabályokat. A résztvevők – köztük a tagállamok, a vállalkozói szövetségek és a jogi szakemberek – között általános egyetértés alakult ki azzal kapcsolatban, hogy a megfelelő fogalommeghatározás megállapításának nehézségei, a megfelelés igazolásával kapcsolatos adminisztratív terhek és a fogalommeghatározásnak már nem megfelelő vállalatok esetében felmerülő bonyodalmak miatt a társasági keretrendszer legyen széles körű, azaz ne korlátozódjon a társaságok egy alcsoportjára, például az induló innovatív vállalkozásokra vagy az innovatív vállalkozásokra.

A digitalizációt illetően a magas szintű fórum számos résztvevője hangsúlyozta az uniós társasági jog terén már elért eredményeket, valamint a 2019. és 2025. évi digitalizációról szóló irányelvek figyelembevételének, továbbá a BRIS és az EUID használatának fontosságát. Összességében a résztvevők az angol helyett a többnyelvű vagy kétnyelvű (opcionális) sablonokat részesítették előnyben. Néhány tagállam és közjegyző hangsúlyozta az előzetes ellenőrzések fontosságát a társaságalapítási eljárásokban, beleértve a közjegyzők bevonását is.

Ami a befektetések vonzására irányuló intézkedéseket illeti, a vállalkozói szövetségek összességében hangsúlyozták a 28. rendszer fontos szerepét a befektetések jelenlegi széttagolt környezetének kezelésében. Ami az alkalmazandó tőkeszabályozást illeti, a tagállamok többsége támogatta a minimális tőkekövetelmény eltörlését vagy szimbolikus összegre való csökkentését, és a legtöbb tagállam hangsúlyozta, hogy alternatív hitelezői biztosítékokra van szükség. Néhány tagállam úgy vélte, hogy a minimális tőkét nem szabad teljesen eltörölni, vagy az nem lehet csupán szimbolikus. A vállalkozói szövetségek összességében akadálynak tekintették a minimális tőkét, és nulla/szimbolikus vagy alacsony összeget támogattak, míg a szakszervezetek óva intettek a munkavállalói jogok megkerülésétől és az üres fedőcégek elterjedésétől. A legtöbb tagállam nyitott volt annak megvitatására, hogy ne alkalmazzák a névérték elvét, lehetővé téve a vállalatok számára, hogy szabadon határozzák meg a részvények értékét, bár néhány tagállam megjegyezte, hogy a névérték megszüntetése esetén a hitelezők számára biztosítékokra lesz szükség, mások pedig azt mondták, hogy a névérték eltörlése nem szükséges. Számos tagállam érdeklődését fejezte ki az innovatív finanszírozási eszközökben rejlő lehetőségek iránt a korai szakaszban történő finanszírozás megkönnyítése érdekében, míg néhányan megkérdőjelezték, hogy szükség van-e jogalkotási intézkedésre, tekintettel arra, hogy a társaságok nemzeti szinten már használtak ilyen eszközöket. A tőkeszerkezetet illetően a tagállamok nagy többsége a részvényalapú modellt részesítette előnyben. A tagállamok és más résztvevők olyan rugalmas megközelítést támogattak, amely alapszabályként lehetővé teszi a részvények szabad átruházhatóságát. Néhány tagállam kiemelte a jogbiztonság fontosságát, valamint a közjegyzők és/vagy cégnyilvántartások szerepét. Ami a pénzügyi piacokhoz való hozzáférést illeti, míg a tagállamok és más résztvevők hangsúlyozták, hogy lehetővé kell tenni a vállalatok számára, hogy a 28. rendszer jogi keretén belül növekedjenek, vegyes vélemények alakultak ki azzal kapcsolatban, hogy lehetővé kell-e tenni a nyilvános piacokhoz való hozzáférést a társasági forma megváltoztatása nélkül.

• Szakértői vélemények összegyűjtése és felhasználása

A Bizottság 2025-ben 12 tagállam és EFTA-ország 16 társasági jogi tudományos szakemberéből és gyakorló szakemberéből álló, társasági joggal foglalkozó informális szakértői csoportjával folytatott megbeszélések szintén jelentős mértékben hozzájárultak e javaslat előkészítéséhez 19 . A megbeszélések során felmerült, hogy a jövőbeli javaslat nem korlátozódhat bizonyos típusú társaságokra, és nem szabad megkísérelni ezek meghatározását. Hangsúlyozták, hogy olyan következetes keretre van szükség, amely lehetővé teszi a nemzeti eltéréseket, ugyanakkor biztosítja az egységességet. A megbeszélések során hangsúlyozták az eljárások egyszerűsítésének szükségességét is, beleértve egy uniós hozzáférési pont és az egységes sablonnal történő létesítés lehetőségét. Megemlítették azt is, hogy a vállalatok irányítása tekintetében rugalmasságra és digitális eszközökre van szükség. Széles körű volt az egyetértés abban, hogy fontos foglalkozni a befektetések vonzása szempontjából releváns intézkedésekkel, beleértve a magánjogi szerződéses eszközök használatának megkönnyítését, a részvényosztályok és az engedélyezett jegyzett tőke vizsgálatát. Mind az egyszerűség, mind a rugalmasság szükségességét hangsúlyozták.

• Hatásvizsgálat

A javaslat hatásvizsgálatát a Szabályozói Ellenőrzési Testület 2026. február 11-én mérlegelte. A hatásvizsgálat február 13-án pozitív véleményezést kapott 20 , és a hatásvizsgálat végleges változatában a Testület ajánlásait megfelelően figyelembe vették.

A hatásvizsgálat hét fő területen elemezte a szakpolitikai alternatívákat. A harmonizált társasági forma vállalkozók számára történő biztosítása érdekében értékelt szakpolitikai alternatívák hatályukat tekintve eltérőek voltak: csak a 28. rendszer hatálya alá tartozó társaságok társasági formáját harmonizálják-e, vagy a fióktelepeikét is, valamint ki és hogyan alapíthat ilyen, a 28. rendszer hatálya alá tartozó társaságot. Az előnyben részesített alternatíva az volt, hogy új, harmonizált társasági formát vezessenek be a 28. rendszer hatálya alá tartozó, uniós márkával rendelkező társaságok számára, amelyet természetes és jogi személyek alapíthatnak, vagy belföldi átalakulások és határokon átnyúló átalakulások, szétválások és egyesülések révén jöhet létre, harmonizált szabályokkal a 28. rendszer hatálya alá tartozó társaságok fióktelepeire vonatkozóan. Az induló innovatív vállalkozások bejegyzésének gyorsabbá és egyszerűbbé tétele érdekében mérlegelt szakpolitikai alternatívák mindegyike azon alapult, hogy a BRIS-en keresztül uniós központi interfészt fejlesztenek ki a 28. rendszer hatálya alá tartozó társaságok megfelelő nemzeti cégnyilvántartásokban való bejegyzésre, és az eljárási harmonizáció szintje tekintetében eltérőek voltak. Az előnyben részesített alternatíva a BRIS-en alapuló uniós központi interfész létrehozása volt a 28. rendszer hatálya alá tartozó társaságok harmonizált kétnyelvű sablonokkal történő bejegyzése céljából, a bejegyzésre vonatkozó határidővel (48 óra) és 100 EUR költségplafonnal, beleértve az előzetes közigazgatási, bírósági vagy közjegyzői ellenőrzést is, amennyiben az alapítók természetes személyként használják az egységes sablont.

A bejegyzéssel összefüggésben az egyszeri adatszolgáltatás biztosítására mérlegelt lehetőségek eltérőek voltak az érintett hatóságok, valamint az azonosító számok bejegyzési eljárás során való megszerezhetősége tekintetében. Az előnyben részesített alternatíva annak biztosítása volt, hogy a bejegyzéssel összefüggésben a társasági adatokat továbbítsák a cégnyilvántartásból az adóazonosító szám és a héaazonosító szám kiadásáért felelős hatósághoz, a társadalombiztosítási hatósághoz és a tényleges tulajdonosi nyilvántartáshoz anélkül, hogy a 28. rendszer hatálya alá tartozó társaságnak újra be kellene nyújtania azokat („egyszeri adatszolgáltatás elve”), és hogy a társaság megkapja az adóazonosító számot és a héaazonosító számot. A társaság bezárásának (felszámolásának) megkönnyítése érdekében mérlegelt alternatívák mind a fizetésképtelenségen kívüli felszámolásra, mind a fizetésképtelenséggel kapcsolatos bezárásra kiterjedtek, és az eljárások különböző fokú egyszerűsítéséről rendelkeztek, többek között digitális eszközök révén. Az előnyben részesített alternatíva annak biztosítása volt, hogy a felszámoló (fizetésképtelenségen kívüli) bezárásra irányuló beadványai átkerüljenek a cégnyilvántartásból más hatóságokhoz („egyszeri adatszolgáltatás elve”); rendelkezzen a hitelezők követeléseinek online benyújtásáról; az egyszerűsített felszámolási eljárásról az eszközökkel és tartozásokkal nem rendelkező fizetőképes társaságok számára; valamint a teljes körű digitalizációnak köszönhetően egyszerűsített fizetésképtelenségi eljárásokról.

A tehetségek vonzására és megtartására irányuló mérlegelt lehetőségek eltérő mértékű harmonizációt biztosítottak, többek között az adóintézkedések tekintetében is. Az előnyben részesített alternatíva az volt, hogy lehetővé tegyék a 28. rendszer hatálya alá tartozó társaságok számára, hogy munkavállalói részvényopciós programokat (a továbbiakban: ESO) hozzanak létre, eltérő szavazati jogot biztosító részvényosztályokat bocsássanak ki, és opcionális közös EU-ESO-rendszert vezessenek be a 28. rendszer hatálya alá tartozó társaságok számára, harmonizált ütemezéssel a munkavállalói részvényopciók EU-ESO szerinti adóztatására vonatkozóan. A mérlegelt, az alapítók és a befektetők számára rugalmas irányítási és tőkeszabályozási rendszert biztosító alternatívák a működési szakasz során rugalmas irányítási rendszert és digitális eljárásokat biztosító intézkedésekre, valamint a tőkeszabályozással kapcsolatos különböző megközelítésekre terjedtek ki. Az előnyben részesített alternatíva egy rugalmas irányítási rendszer létrehozása; a tőkeemeléshez és a részvények kibocsátásához egyszerű és teljes mértékben digitális eljárások biztosítása; valamint az olyan modern, korai szakaszban lévő finanszírozási eszközök használatának a lehetővé tétele volt, mint a SAFE; valamint a 0 vagy 1 EUR összegű minimális tőke bevezetése, de befizetett részvénytőke előírása nélkül, harmonizált hitelezői biztosítékok bevezetése mellett. Végezetül a kilépési lehetőségek megkönnyítése érdekében mérlegelt szakpolitikai alternatívák a részvények átruházásának – különböző mértékű – egyszerűsítésére, valamint a 28. rendszer hatálya alá tartozó társaságok nyilvános részvénypiacokhoz való hozzáférésének lehetővé tételére összpontosítottak. Az előnyben részesített alternatíva annak biztosítása volt, hogy a 28. rendszer hatálya alá tartozó társaságok részvényeinek átruházását teljes mértékben digitálisan, közvetítők bevonása nélkül lehessen végrehajtani, és a tagállamoknak legyen lehetőségük arra, hogy a 28. rendszer hatálya alá tartozó társaságok számára hozzáférést biztosítsanak a nyilvános részvénypiacokhoz.

Az előnyben részesített intézkedéscsomag a fent leírt hét fő terület mindegyikének kiválasztott intézkedéseiből állt. Ezek kiegészítik egymást, és lehetővé teszik a társaság teljes életciklusára kiterjedő átfogó megközelítést a megalapítástól a bezárásig, beleértve a befektetések vonzását és a munkavállalói részvényopciók kínálásának lehetőségét. Az előnyben részesített intézkedéscsomag várhatóan csökkenti a széttagoltságot azáltal, hogy a társaságok, különösen az induló és a növekvő innovatív vállalkozások számára egységes, következetes, valamennyi tagállamban alkalmazandó társasági jogi keretet biztosít, és egy könnyen felismerhető uniós márka várhatóan nagyobb átláthatóságot eredményez, és erősíti a 28. rendszer hatálya alá tartozó társaságokba vetett bizalmat a vállalatokkal foglalkozó érdekelt felek körében, beleértve más társaságokat és az üzleti partnereket, de a hitelezőket, a részvényeseket és a fogyasztókat is.

A csomag várhatóan jelentősen csökkenteni fogja a 28. rendszer hatálya alá tartozó társasági formában működő társaságok adminisztratív terheit életciklusuk minden egyes szakaszában, ami különösen az induló és a növekvő innovatív vállalkozások javát szolgálja, mivel számos jellemzőjében megfelel az igényeiknek, valamint az Unió-szerte működő vállalatokét. A társaságok számára előnyösek lennének az egyszerűbb és hatékonyabb bejegyzési eljárások, amelyek az egyszeri adatszolgáltatás elvén és az azt követő, hatóságok közötti információcserén alapulnak; létesítéskor nem lenne szükség minimális részvénytőke befizetésére; a munkavállalói részvénytulajdonra vonatkozó közös EU-ESO-rendszer, amely harmonizált adózási ütemezéssel rendelkezik; valamint a 28. rendszer hatálya alá tartozó azon társaságok bezárási eljárásainak egyszerűsítésére és digitalizálására irányuló intézkedések, amelyeket fel kell számolni. A megtakarítások 10 év alatt a becslések szerint 328–440 millió EUR összeget tesznek ki a becslések szerint 308 000 darab 28. rendszer hatálya alá tartozó társaság esetében. A 28. rendszer hatálya alá tartozó társaságok számára is előnyösek lennének a társasági jogi eljárások digitális eszközei, beleértve az online részvényesi közgyűlések és igazgatótanácsi ülések lehetővé tételét. Ugyanakkor a vállalatok számára csak korlátozott, egyszeri alkalmazkodási költségek várhatók, különösen a már meglévő társaságok esetében, amelyek a 28. rendszer hatálya alá tartozó társaságokká alakulnának át, és ezért a belső folyamatokat a digitális eljárások használatához kellene igazítaniuk.

Az előnyben részesített intézkedéscsomag várhatóan jelentősen javítja a befektetési környezetet is. A 28. rendszer hatálya alá tartozó társaságokba befektetők – köztük a kockázatitőke-befektetők és más, korai szakaszban befektető szereplők – számára előnyös lenne az adminisztratív terhek csökkentése, többek között a jogi követelményekkel kapcsolatos kellő gondossághoz, a részvényátruházások személyes alakiságaihoz, valamint a közjegyzők és más közvetítők kötelező bevonásához kapcsolódó idő és költségek csökkenése miatt, ami a becslések szerint 1 780 és 2 850 EUR összeg közötti megtakarítást jelentene egy növekedési szakaszban lévő, 500 000 EUR összegű másodlagos részvényátruházási ügylet esetében. Hasonlóképpen, a tőkeemelésre és a részvénykibocsátásra vonatkozó teljes mértékben digitális eljárásoknak köszönhetően mind a befektetők, mind a társaságok számára csökkennének a költségek és a terhek, és a megtakarítások a becslések szerint finanszírozási fordulónként mintegy 1 100 EUR összeget tennének ki. A befektetők számára is előnyös lenne, ha javulnának a kilépési lehetőségek azokban a tagállamokban, amelyek lehetővé teszik a 28. rendszer hatálya alá tartozó társaságok számára, hogy jogi átalakulás nélkül hozzáférjenek a nyilvános részvénypiacokhoz. A 28. rendszer hatálya alá tartozó társaságokba az EU-ESO-n keresztül befektető munkavállalók számára előnyös lenne egy egyszerű, részvényopción alapuló rendszer, valamint az adózás olyan kedvező időzítése, amely elkerüli a munkavállalói részvényopciókra kivetett nem realizált nyereség utáni adókat.

A hatóságok, köztük a cégnyilvántartások várhatóan profitálnak majd a digitális eljárásokból és a cégadatok „egyszeri” továbbításából eredő hatékonyságnövekedésből. A közös szabályok és a felismerhető uniós márka szintén növelheti az átláthatóságot és a hatóságok bizalmát, különösen a 28. rendszer hatálya alá tartozó, más tagállamokból származó társaságokkal való kapcsolat során. Mivel a nemzeti informatikai rendszereket hozzá kell igazítani a 28. rendszer hatálya alá tartozó társaságok bejegyzésére szolgáló uniós központi interfészhez, valamennyi tagállam esetében 2,7 millió EUR összegre becsült egyszeri költségek várhatók. A tagállamok építhetnének a nemzeti cégnyilvántartások BRIS-szel való összekapcsolására már kifejlesztett technológiára is. Egyes tagállamok számára valószínűleg többletköltségek merülnek fel az előzetes ellenőrzésért felelős hatóságok és a cégnyilvántartások összekapcsolásával összefüggésben, amelyek a becslések szerint tagállamonként mintegy 50 000 EUR összeget tesznek ki. A cégadatoknak a cégnyilvántartások és más hatóságok közötti automatikus továbbítása korlátozott, egyszeri IT-költségekkel is járna, tekintettel a nemzeti közigazgatásokban már folyamatban lévő digitális fejlesztésekre. Az (egységes sablonnal történő) bejegyzés 100 EUR összegű költségplafonja alacsonyabb bevételt jelentene a cégnyilvántartások és a bejegyzésben részt vevő egyéb hatóságok számára, beleértve az előzetes ellenőrzést is. Ezt várhatóan legalább részben ellensúlyozni fogja a 28. rendszer szerinti társasági formában létrehozott új vállalatok megnövekedett gazdasági tevékenysége és adóhozzájárulásai.

A fizetésképtelenségi eljárásokkal összefüggésben az elektronikus árverési rendszerek platformjainak fejlesztésével és fenntartásával kapcsolatban várhatók bizonyos költségek, amelyek a becslések szerint valamennyi tagállam esetében 500 000 és 700 000 EUR közötti összeget tesznek ki. A munkavállalói részvényopciók EU-ESO szerinti adóztatásának harmonizált időzítése negatív likviditási hatásokkal járna azon tagállamok számára, ahol a munkavállalói részvényopciókból származó jövedelmet jelenleg egy korábbi szakaszban adóztatják, de a hatás várhatóan mérsékelt és átmeneti lesz, amíg az adók esedékessé nem válnak.

Hasonlóképpen, a közvetítők, például a közjegyzők, akik számos tagállamban részt vesznek a társasági eljárásokban, profitálnának a harmonizált társasági keretrendszerből fakadó nagyobb jogbiztonságból, valamint a hatékonyabb és digitalizáltabb eljárásokból következő nagyobb hatékonyságból. Ugyanakkor összességében egyszeri alkalmazkodási költségek merülhetnek fel annak érdekében, hogy a közvetítők meglévő munkafolyamatait és informatikai eszközeit hozzáigazítsák a 28. rendszer hatálya alá tartozó társaságok digitalizált és egyszerűsített eljárásaihoz. A bejegyzés 100 EUR összegű költségplafonja alacsonyabb bevételt jelentene a közvetítők, különösen a közjegyzők számára azokban a tagállamokban, ahol részt vesznek ezekben az eljárásokban, és hasonlóképpen a kötelező közvetítői részvétel megszüntetése a részvényátruházások esetében bevételkiesést eredményezne számukra azokban a tagállamokban, ahol közvetítők vesznek részt a részvényátruházásokban.

• Célravezető szabályozás és egyszerűsítés

E javaslat fontos dimenziója az adminisztratív terhek csökkentése és az egyszerűsítés, többek között a digitalizáció és az egyszeri adatszolgáltatás elvének alkalmazása révén. A fentiekben leírtak szerint a javaslat várhatóan jelentősen csökkenti azokat a terheket, amelyekkel azok a társaságok szembesülnek, amelyek úgy döntenek, hogy életciklusuk során a 28. rendszer szerint működnek, többek között egyszerűbb és hatékonyabb bejegyzési eljárások révén, az egyszeri adatszolgáltatás elvének alkalmazásával és azáltal, hogy a bejegyzéskor nem kell minimális részvénytőkét fizetniük, a munkavállalói részvényopciókra vonatkozó közös EU-ESO-rendszer bevezetésével és az adózás harmonizált időzítésével, valamint a 28. rendszer hatálya alá tartozó társaságok bezárási eljárásainak egyszerűsítésére és digitalizálására irányuló intézkedésekkel. A javaslat a működési szakaszt is egyszerűsítené a társasági jogi eljárások digitális eszközeinek bevezetésével, valamint az online részvényesi közgyűlések és igazgatótanácsi ülések lehetővé tételével. A javaslat emellett jelentősen javítaná a befektetési környezetet a 28. rendszer hatálya alá tartozó társaságok és a befektetők számára az adminisztratív terhek csökkentésével, többek között a digitális eljárásoknak és a tőkeműveletek egyszerűsítésének köszönhetően, beleértve a tőkeemeléseket és a részvényátruházásokat, amelyek a becslések szerint egy részvényátruházási ügylet esetében 1 780 és 2 850 EUR közötti összeget, finanszírozási fordulónként pedig mintegy 1 100 EUR összeget tesznek ki.

Mivel az újonnan alapított, 28. rendszer hatálya alá tartozó társaságok többségét valószínűleg természetes személyek és kkv-k hozzák létre, az adminisztratív terhek 10 év alatt 328 és 440 millió EUR összeg közötti becsült teljes csökkentése főként a vállalkozások e csoportjának a javát szolgálná. Emellett egyes meglévő kkv-k dönthetnek úgy is, hogy a 28. rendszer hatálya alá tartozó társaságokká válnak, mások pedig közvetett módon, például üzleti partnerként vagy alvállalkozóként profitálnának ebből. A kezdeményezés különösen az induló és a növekvő innovatív vállalkozások számára lesz előnyös, mivel számos jellemzőjét tekintve megfelel az igényeiknek.

Az egységes piacon működő társaságokra vonatkozó szabályozási keret harmonizálásával és megerősítésével a javaslat vonzóbbá tenné az Uniót az innovatív és növekedésorientált vállalatok számára, és ezáltal hozzájárulna az Unió versenyképességéhez. Közös szabályokat biztosítana az európai egységes piacon, és a 28. rendszer hatálya alá tartozó társaságokat valamennyi tagállamban elismernék, ami jelentős előnyt jelentene más joghatóságokhoz képest. A 28. rendszer hatálya alá tartozó társaságok megfizethető és gyors létesítésének lehetősége arra ösztönözné az európai alapítókat, hogy vállalataikat az Unióban hozzák létre, és a javaslat növelné az Unió vonzerejét a vállalatok növekedésének és kilépésének, valamint a munkavállalók vonzásának és megtartásának helyszíneként, ami életképes alternatívája lenne a nem uniós joghatóságoknak. A fizetőképes és fizetésképtelen vállalatok bezárására vonatkozó hatékonyabb megközelítéseknek pozitív hatást kell gyakorolniuk a versenyképességre is, mivel csökkenteniük kell a bezárás költségeit, amelyeket az Unióban jelenleg magasabbnak tartanak, mint más joghatóságokban.

Ez a javaslat olyan alapértelmezésben digitális társasági jogi keretrendszert terjeszt elő, amely az EU Inc. társaságok teljes vállalati életciklusa során alkalmazandó, „teljes mértékben digitális” szabályokat és eljárásokat tartalmaz, papíralapú alternatívák nélkül. Előírja különösen az EU Inc. társaságok teljes mértékben online, digitális sablonokkal történő bejegyzését a BRIS-en keresztül létrehozandó uniós központi interfészen keresztül; az EU Inc. társaság működése szempontjából fontos digitális eszközök, beleértve az online részvényesi közgyűlések és igazgatósági ülések lehetőségét; valamint a befektetéseket – beleértve a tőkeemelést, a részvénykibocsátást és a részvényátruházásokat – támogató keret létrehozására irányuló, teljes mértékben digitális eljárásokat. A javaslat az EU Inc. társaságok bejegyzésével összefüggésben bevezeti továbbá az „egyszeri” adatszolgáltatást, amelyet a cégadatok digitális továbbítása követ a cégnyilvántartásokból más érintett hatóságokhoz, például az adóazonosító szám és a héaazonosító szám kiadásáért felelős hatóságokhoz, a társadalombiztosítási hatóságokhoz és a tényleges tulajdonosi nyilvántartásokhoz, ami lehetővé teszi a hatékony és biztonságosabb vállalati folyamatokat, és hozzájárul az esetleges visszaélések kezeléséhez azáltal, hogy biztosítja, hogy ezek a hatóságok ugyanazokat a cégnyilvántartásokból származó, ellenőrzött cégadatokat használják. Emellett a javaslat általános kötelezettséget vezet be a hatóságok számára arra vonatkozóan, hogy betekintsenek az uniós szinten nyilvánosan hozzáférhető EU Inc. információkba, különösen a határokon átnyúló eljárásokban a BRIS-en keresztül. A digitalizáció fontos eleme a vállalatok bezárására irányuló eljárásoknak is, mind a fizetőképes EU Inc. társaságok felszámolása esetén, mind pedig a fizetésképtelenségi eljárások tekintetében.

Ez a megközelítés megfelel a társaságok, különösen a digitális bennszülött induló és növekvő innovatív vállalkozások igényeinek, amelyek esetében a konzultációs tevékenységek során az érdekelt felek túlnyomó többsége megerősítette, hogy a teljes mértékben digitális folyamatokat részesíti előnyben. A javaslat ugyanakkor rugalmasságot biztosít a társaságok számára ahhoz, hogy szükségleteiknek megfelelően más megközelítéseket válasszanak, például a részvényesek és az igazgatótanácsok hibrid üléseit.

• Alapjogok

A szabályozási keret egyszerűsítése és a széttagoltság harmonizált társasági szabályok bevezetése révén történő csökkentése révén ez a javaslat megkönnyíti az Európai Unió Alapjogi Chartája 15. cikke (2) bekezdésének végrehajtását, és pozitív hatással lesz a Charta 16. cikkében meghatározott vállalkozás szabadságára. A javaslat olyan adatkezelést ír elő, amely sérti az Európai Unió Alapjogi Chartájának 7. cikkében meghatározott, a magánélet védelméhez való jogot és a 8. cikkben meghatározott, a személyes adatok védelméhez való jogot. A javaslat mindenekelőtt előírja a nemzeti cégnyilvántartásokban és a BRIS-en keresztül az EU Inc. társaságokkal kapcsolatos bizonyos adatok közlését és az azokhoz való határokon átnyúló hozzáférést. Emellett a tagállamokban és a BRIS-en keresztül a meglévő tőkeegyesítő társaságokra vonatkozóan hasonló adatok már most is nyilvánosan elérhetők. Ezen túlmenően az EU Inc. társaságok bejegyzésére és az általuk történő benyújtásokra szolgáló uniós központi interfész összegyűjti a társaságokkal kapcsolatos adatokat, és továbbítja azokat a nemzeti cégnyilvántartásba anélkül, hogy uniós szinten tartósan tárolná őket. A jelenlegi helyzethez hasonlóan a Bizottságnak és a tagállamoknak a Charta 8. cikkével és az adatvédelemre vonatkozó uniós joggal, többek között a vonatkozó ítélkezési gyakorlattal összhangban biztosítaniuk kell a személyes adatok védelmét. Hasonlóképpen, az adóazonosító szám és a héaazonosító szám kiadásáért felelős hatóságoknak, a társadalombiztosítási hatóságoknak, más érintett hatóságoknak és a tényleges tulajdonosi nyilvántartásoknak a Charta 8. cikkével és az adatvédelemre vonatkozó uniós joggal, többek között a vonatkozó ítélkezési gyakorlattal összhangban biztosítaniuk kell az EU Inc. társaságok vagy azok más tagállamban létrehozott fióktelepeinek bejegyzésével összefüggésben kapott személyes adatok védelmét is. Végezetül, mivel a javaslat előírja az EU Inc. társaságok számára, hogy hozzanak létre digitális részvénykönyvet, megkönnyíti a Chartának és az uniós adatvédelmi szabályoknak való megfelelést azáltal, hogy előírja, hogy az alapszabálynak tartalmaznia kell az ilyen részvénynyilvántartással kapcsolatos alapvető adatvédelmi elemeket.

4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

A javaslatnak várhatóan lesz költségvetési hatása a tagállamokra nézve, amelyet a javaslat hatásvizsgálata becsült meg, és amelyet a hatásvizsgálatról szóló fenti szakasz ismertet.

Ami az uniós költségvetésre gyakorolt hatást illeti, ez a javaslat kiterjeszti a BRIS-rendszer hatályát, beleértve a cégnyilvántartások közötti új információcseréket és egy uniós központi interfész létrehozását az EU Inc. társaságok létesítése, valamint életciklusuk során a dokumentumok és információk benyújtása céljából, amelyet később tovább fejlesztenek az EU Inc. társaságok központi digitális nyilvántartása irányába.

Ez meg fogja követelni a BRIS meglévő műszaki előírásainak és szabványainak továbbfejlesztését, a további hardverallokációt és az informatikai rendszerrel kapcsolatos szoftverfejlesztési munkát, valamint a nemzeti hatóságok által a szükséges informatikai fejlesztések nemzeti szintű megvalósítása érdekében végzett tevékenység összehangolását.

E feladatok elvégzéséhez növelni kell a Bizottságban a BRIS-szel foglalkozók jelenlegi erőforrásait a pénzügyi és emberi erőforrások tekintetében. A BRIS-rendszer rendszeres karbantartására jelenleg biztosított forrásokat a következő pénzügyi ciklus során növelni kell a BRIS Bizottság általi továbbfejlesztése érdekében, beleértve a BRIS-en alapuló uniós központi interfész létrehozását, központi digitális nyilvántartássá történő továbbfejlesztését, valamint a cégnyilvántartások közötti kibővített információcserét (beleértve a tanulmányokat, az előkészítő munkát, a fejlesztést és a tesztelést, valamint az új hardverallokációt).

5.EGYÉB ELEMEK

• Végrehajtási tervek, valamint a nyomon követés, az értékelés és a jelentéstétel szabályai

A Bizottság szükség szerint iránymutatást fog nyújtani (a társasági jogi szakértői csoport nemzeti társasági jogi szakértőivel való szoros együttműködés, kétoldalú tanácsadás révén) annak érdekében, hogy támogassa a tagállamokat az EU Inc. társasági jogi keretrendszer Unió-szerte történő hatékony gyakorlati végrehajtásában. A Bizottság szorosan együtt fog működni a tagállamokkal a BRIS e javaslathoz szükséges továbbfejlesztése tekintetében is.

A Bizottság nyomon fogja követni e javaslat alkalmazását annak értékelése érdekében, hogy az teljesíti-e célkitűzéseit. A nyomon követés többek között magában foglalja az új EU Inc. társasági forma elterjedésének, az EU Inc. társaságok alapítása módjának, valamint annak az elemzését, hogy hány társaságot hoztak létre az uniós központi interfészen keresztül és egységes sablonokkal. Az EU Inc. társaságok életciklusának különböző szakaszaira vonatkozó intézkedések hatásait is elemezni fogják, például az online közgyűlések használatát az EU Inc. társaságoknál, az EU-ESO-t végrehajtó EU Inc. társaságok arányát, az EU Inc. társaságok sikeres befektetési fordulóit vagy az egyszerűsített végelszámolási eljárások alkalmazását fizetőképes társaságoknál. A releváns információkat többek között a BRIS-ben és a cégnyilvántartásokban szereplő adatok révén, az EU Inc. társasági jogi keretrendszer szerinti eljárásokban részt vevő nemzeti hatóságoktól, az érintett érdekelt felekkel való célzott kapcsolattartás, valamint szükség esetén célzott felmérések vagy tanulmányok révén gyűjtenék össze.

A Bizottság továbbá legkorábban öt évvel a javaslat hatálybalépését követően fogja értékelni annak eredményességét, hatékonyságát, koherenciáját és uniós hozzáadott értékét annak érdekében, hogy elegendő idő álljon rendelkezésre a javaslat végrehajtásához és a tagállamokban történő bizonyítékgyűjtéshez.

• A javaslat egyes rendelkezéseinek részletes magyarázata

I. fejezet: Általános rendelkezések.

Ez az első fejezet meghatározza a javaslat tárgyát, valamint a harmonizált tőkeegyesítő társaság (az EU Inc.) fő jellemzőit, amelyekre vonatkozóan e javaslat szabályokat állapít meg. Felsorolja továbbá a főbb fogalommeghatározásokat.

Az EU Inc. társaságok tőkeegyesítő társaságok, amelyeket egy vagy több természetes vagy jogi személy újonnan, illetve belföldi vagy határokon átnyúló átalakulás, egyesülés vagy szétválás útján hozhat létre. Ezek a társaságok a székhelyük szerinti tagállam cégnyilvántartásába történő bejegyzéssel szereznek jogi személyiséget, és minden tagállam elismeri őket. Az alapítók szabadon megválaszthatják, hogy hol jegyeztetik be a társaságot az Unión belül.

Az EU Inc.-re e rendelet, az alapszabálya és egyéb kérdésekben a nemzeti jog az irányadó, beleértve az uniós jogot végrehajtó rendelkezéseket is, amelyek az EU Inc. bejegyzett székhelye szerinti tagállamban a releváns nemzeti társasági formákra alkalmazandók.

A rendelet előírja, hogy az EU Inc.-nek megkülönböztethető és világos névvel kell rendelkeznie, amelyet az „EU Inc.” kifejezés követ, és ugyanezek az elvek vonatkoznak az EU Inc. fióktelepeinek nevére is.

A rendelet meghatározza az EU Inc. alapszabályára vonatkozó követelményeket, beleértve a mellékletben meghatározott minimumtartalmat is. Az alapszabálynak géppel olvashatónak kell lennie, és az információkat strukturált adatok formájában kell tárolnia. Az alapszabálynak a bejegyzés helye szerinti tagállam hivatalos nyelvén vagy nyelvein, valamint egy, a nemzetközi üzleti és pénzügyi szférában szokásosan használt nyelven kell elkészíteni. Az alapszabály lehet egységesített vagy egyedi.

Az uniós sablonok egységesített (minta) alapszabályok, és amennyiben azokat a létesítési eljárás során használják, minden olyan nemzeti követelmény teljesítettnek tekintendő, amely szerint a társaság alapszabályát közokiratba kell foglalni.

Az EU Inc. bejegyzett székhelyének valamely tagállamban kell lennie, és központi ügyvezetésének vagy üzleti tevékenysége fő helyének is az Unióban kell lennie.

A rendelet előírja az EU Inc. társaságok számára a teljes mértékben digitális eljárások elvét, amelynek értelmében jogosultak a rendelet hatálya alá tartozó valamennyi eljárást teljes mértékben online lefolytatni. A hatóság csak kivételes és kellően indokolt körülmények között, jogszerű célból kérhet fizikai jelenlétet, például a személyazonossággal való visszaélés megelőzése vagy a jogképességre vonatkozó szabályok betartásának biztosítása érdekében. Az EU Inc. társaság és részvényesei – beleértve a részvények jegyzőit és vásárlóit is – közötti kommunikációt főszabály szerint szintén teljes mértékben online kell folytatni.

Az EU Inc. társaságokra az életciklusuk alatt alkalmazandó valamennyi társasági jogi eljárást – beleértve az ezen eljárásokhoz szükséges fizetéseket is – úgy alakították ki, hogy azokat teljes mértékben online, fizikai jelenlét nélkül hajtsák végre, kivéve kivételes és indokolt körülmények esetén.

Az EU Inc. a bejegyzett székhelye szerinti tagállamban alkalmazandó munkavállalói részvételi szabályok hatálya alá tartozik. Amennyiben határokon átnyúló átalakulás, szétválás vagy egyesülés útján jön létre, vagy ilyen műveletet hajt végre, az (EU) 2017/1132 irányelvben meghatározott eljárások – többek között a munkavállalói részvételre vonatkozó biztosítékok – hatálya alá tartozik.

II. fejezet: Uniós központi interfész, létesítés és benyújtás.

Ez a fejezet az EU Inc. társaságok létesítésére vonatkozó eljárással foglalkozik, akár a BRIS-en alapuló online uniós központi interfészen keresztül történik, amely 48 órán belül és legfeljebb 100 EUR költséggel lehetővé teszi a gyorsított létesítési eljárást, akár teljes mértékben online, a nemzeti cégnyilvántartáson keresztül történik. Mindkét esetben bejegyzési formanyomtatványt kell benyújtani. A „gyorsított” létesítési eljáráshoz kötelező az egységesített alapszabály használata. Egyéb esetekben egységesített vagy egyedi alapszabály is alkalmazható. Az alapítók azonosításának és aláírásának meg kell felelnie az eIDAS-rendeletnek. A szabályok között szerepel az előzetes ellenőrzés, valamint egy olyan rendelkezés, amely szerint olyan igazgató nem válhat EU Inc. igazgatójává, akit valamely tagállamban eltiltottak.

Az uniós sablonok, a bejegyzési formanyomtatvány és az EU Inc. létesítésére és az általa történő benyújtásokra vonatkozó részletes, lépésről lépésre szóló iránymutatás az Unió valamennyi nyelvén elérhető lesz az uniós központi interfészen. Az uniós központi interfész a BRIS és az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (a továbbiakban: EUIPO) bejegyzett védjegyekre vonatkozó központi adatbázisa által kifejlesztett informatikai eszközök közötti kapcsolat révén automatikus keresztellenőrzéseket is biztosít a nemzeti cégnyilvántartásokban bejegyzett vállalatok meglévő nevével és a védjegyekkel.

Egy másik tagállamban működő EU Inc. leányvállalat az uniós központi interfészen keresztül vagy teljes mértékben online, a nemzeti cégnyilvántartáson keresztül is létrehozható. Az EU Inc. leányvállalatot alapító társaság nem kérhető fel a BRIS-ben rendelkezésre álló dokumentumok vagy adatok benyújtására. Ehelyett a leányvállalatot bejegyző cégnyilvántartás automatikusan lekéri a BRIS-ből az EUID alapján a leányvállalatot alapító társaságra vonatkozó információkat és dokumentumokat.

Az EU Inc.-re vonatkozó információkat, beleértve az EUID-et, valamint az adóazonosító szám és a héaazonosító szám kiadása, valamint a tényleges tulajdonosi nyilvántartás céljából a bejegyzési formanyomtatvány részeként benyújtott konkrét adatokat a bejegyző cégnyilvántartásnak digitálisan meg kell osztania a bejegyzés helye szerinti tagállamban az adóazonosító szám és a héaazonosító számok kiadásáért felelős hatóságokkal, a társadalombiztosítási hatóságokkal és a tényleges tulajdonosi nyilvántartással. Az EU Inc. társaságok az elektronikus adatcsere részeként anélkül szerzik meg az adóazonosító számot és a héaazonosító számot, hogy külön kérelmet kellene benyújtaniuk az említett hatóságokhoz, vagy további információkat kellene megadniuk, kivéve, ha a héaazonosító szám kiadásához máshol nem szerezhetők be a további információk, és ez feltétlenül szükséges.

III. fejezet: Az EU Inc. adatainak hozzáférhetősége és határokon átnyúló felhasználása.

A rendelet harmonizálja, hogy az EU Inc.-et nyilvántartó cégnyilvántartásnak mely, az EU Inc.-del kapcsolatos kulcsfontosságú információkat és dokumentumokat, valamint azok módosításait kell nyilvánosan hozzáférhetővé tennie. A rendelet különbséget tesz az EU Inc. alapítói vagy igazgatói által benyújtandó dokumentumok és információk között, mint például a név és a társasági forma, a bejegyzett székhely vagy az alapszabály; az illetékes bíróságok és más érintett hatóságok által benyújtandók között, beleértve például az érvénytelenség megállapítását; valamint a cégnyilvántartás által megadandók között, például az EUID vagy az EU Inc. társaság státusza. A rendelet azt is meghatározza, hogy mely dokumentumokat és információkat kell uniós szinten elérhetővé tenni a BRIS-en keresztül, és közülük melyeket kell díjmentesen rendelkezésre bocsátani.

A rendelet előírja, hogy az adatokat és a dokumentumokat teljes mértékben online kell benyújtani, akár az uniós központi interfészen keresztül, akár közvetlenül a nemzeti cégnyilvántartásokba. Meghatározza továbbá az EU Inc. társaságok általi benyújtás határidejét annak biztosítása érdekében, hogy a cégnyilvántartásokban tárolt adatok és dokumentumok naprakészek legyenek. A határidők a benyújtandó dokumentumok típusától és a benyújtás módjától függően változnak; az uniós sablon struktúráján belüli, az uniós központi interfészen keresztül benyújtott módosítások esetében a gyorsított bejegyzési eljárásra vonatkozó határidők és költségkorlátok lennének alkalmazandók.

Az EU Inc. adatok határokon átnyúló felhasználásának fokozása érdekében a rendelet meghatározza az egyszeri adatszolgáltatás általános elvét, amelynek értelmében az EU Inc. társaságoknak nem kell újra benyújtani az adataikat a közigazgatási és bírósági eljárásokban, amennyiben a felelős hatóságok a BRIS-en keresztül vagy a vonatkozó cégnyilvántartásban megtekinthetik ezeket a konkrét adatokat.

Az EU Inc. társaságoknak hivatalos üzleti kommunikációjuk és elektronikus jelenlétük során közzé kell tenniük személyazonosságukat, és a rendelet felsorolja az ezzel összefüggésben szükséges legfontosabb információkat. Ez a fejezet egy központi digitális nyilvántartás kialakításáról is rendelkezik.

Más uniós tőkeegyesítő társaságokhoz hasonlóan az EU Inc. társaságok is használhatják a cégnyilvántartások által kiállított és hitelesített, az EU Inc.-re vonatkozó alapvető cégadatokat tartalmazó uniós cégbizonyítványt, valamint a digitális uniós meghatalmazást annak eszközeként, hogy felhatalmazzák az adott személyt az EU Inc. meghatározott, határokon átnyúló eljárásokban való képviseletére. A rendelet előírja, hogy ezeknek az eszközöknek kompatibilisnek kell lenniük az európai digitális személyiadat-tárcákkal és a küszöbön álló üzleti tárcákkal. A rendelet az EU Inc.-del kapcsolatos, a cégnyilvántartásokból beszerzett dokumentumok és információk hiteles másolatait is mentesíti a felülhitelesítés vagy hasonló alakiságok alól, beleértve az apostille-t is. Hasonlóképpen, a rendelet mentesíti a közjegyzői okiratokat vagy adminisztratív okmányokat, valamint a BRIS-en keresztül kicserélt dokumentumokat és információkat, például a működést megelőző tanúsítványokat a felülhitelesítés vagy hasonló alakiságok, többek között az apostille alól. Ugyanakkor biztosítékokat nyújt, amelyek más uniós tőkeegyesítő társaságok számára is rendelkezésre állnak abban az esetben, ha egy másik tagállam hatóságainak megalapozott kétségei vannak a bemutatott dokumentum vagy adat eredetét vagy hitelességét illetően. Korlátozza továbbá az EU Inc.-del kapcsolatos dokumentumok – különösen a hitelesített dokumentumok – másolatainak vagy kivonatainak fordítására vonatkozó követelményeket.

Ez a rendelet tartalmaz továbbá a BRIS-re vonatkozó rendelkezéseket, és felsorolja azokat a kérdéseket, amelyekkel az e rendeletre vonatkozó jövőbeli végrehajtási jogi aktusban foglalkozni kell.

IV. fejezet: Más tagállamban létrehozott fióktelepek.

Az EU Inc. társaságok szabadon nyithatnak fióktelepeket az EU Inc. bejegyzésének helye szerinti tagállamtól eltérő tagállamokban az uniós központi interfészen keresztül vagy teljes mértékben online a nemzeti cégnyilvántartásban egy bejegyzési formanyomtatvány segítségével, amelynek teljes mértékben digitálisnak kell lennie, és strukturált adatként kell gyűjtenie az információkat. A fióktelepet bejegyző cégnyilvántartásnak az egyszeri adatszolgáltatás elvét követve automatikusan le kell kérdeznie a BRIS-en keresztül, az EUID alapján az EU Inc. társaságra vonatkozó adatokat, anélkül, hogy az EU Inc.-nek újra be kellene nyújtania ezeket az információkat a fióktelep bejegyzése céljából.

Ugyanazt az elvet követve, mint az EU Inc. társaságok bejegyzése esetében, az EU Inc.-re és a fióktelepre vonatkozóan a bejegyzési formanyomtatvány részeként kapott információkat, valamint az említett cégnyilvántartásban és a BRIS-en keresztül rendelkezésre álló egyéb releváns adatokat, például az EUID-et az említett cégnyilvántartásnak elektronikus úton meg kell osztania az adóazonosító szám és a héaazonosító szám kiadásáért felelős hatóságokkal, a társadalombiztosítási hatóságokkal és a tényleges tulajdonosi nyilvántartással. Az EU Inc. fióktelepe ezen elektronikus adatcsere részeként szerzi meg az adóazonosító számot és a héaazonosító számot. Sem az EU Inc. társaságok, sem a fióktelepeik számára nem írható elő, hogy külön kérelmet nyújtsanak be az említett hatóságokhoz, vagy további információkat adjanak meg, kivéve, ha a héaazonosító szám kiadásához máshol nem szerezhetők be a további információk, és ez feltétlenül szükséges.

V. fejezet: Szervezet.

Az EU Inc. társaság szervezetére és irányításának feltételeire az alapszabály az irányadó. Az EU Inc. társaságot igazgatótanács irányítja, amely egy vagy több igazgatóból állhat. Legalább egyiküknek uniós lakóhellyel kell rendelkeznie. Az igazgatókat a közgyűlés nevezi ki, amely kötelező erejű utasításokat is adhat nekik.

Az igazgatók felelnek a társaság képviseletéért. Számos kötelezettség terheli őket, beleértve azt a kötelezettséget is, hogy a társaság érdekeit szem előtt tartva és az alapszabálynak megfelelően kell eljárniuk. Felelősséggel tartoznak továbbá a társaság felé minden olyan kötelezettségszegésért, amely veszteséget vagy kárt okoz a vállalatnak. Amennyiben az igazgatók jóhiszeműen és kellő gondossággal hozzák meg üzleti döntéseiket, az üzletileg észszerű döntéshozatal szabálya védi őket a felelősségtől. Hasonlóképpen, a társaság nem vonhatja felelősségre az igazgatókat, ha azok a közgyűlés jogszerű határozata alapján járnak el.

Az EU Inc. társaságok igazgatóinak általában tájékoztatniuk kell a társaságot az összeférhetetlenségről, és tartózkodniuk kell az olyan ügyekkel kapcsolatos döntésekben való részvételtől, amelyekben összeférhetetlenség áll fenn. Az alapszabály a társaság és az igazgatók vagy más kapcsolt felek közötti ügyleteket egyedi közlési és jóváhagyási követelményeknek vetheti alá.

A közgyűléseket, az igazgatótanács üléseit és a szavazási eljárásokat részben vagy egészben online is meg lehet szervezni és meg lehet tartani. Ami a részvényesek döntéseit illeti, azok elfogadásához általában elegendő az egyszerű többség. Ami az alapszabály módosítását és a részvényosztályok jogait érintő döntéseket illeti, a rendelet különleges többségi vagy jóváhagyási követelményeket ír elő.

A kisebbségi részvényeseknek a méltánytalan sérelem súlyos eseteivel szembeni védelme érdekében a rendelet biztosítja a részvényesek számára azt a jogot, hogy a bírósághoz forduljanak az EU Inc. társaságból való kilépésük érdekében.

VI. fejezet: Digitális nyilvántartás, részvények és részvényátruházások.

Ez a fejezet azzal foglalkozik, hogy az EU Inc. társaság minden esetben dematerializált részvényeit hogyan jegyzi be és ruházza át digitálisan. A digitális részvénykönyvnek tartalmaznia kell az EU Inc. részvényeire vonatkozó valamennyi releváns információt, valamint a tulajdonlásukban bekövetkezett változásokra vonatkozó információkat. Ezen adatok alapján a társaság minden részvényesnek digitális részvényigazolást tud adni. A részvények bejegyzése konstitutív hatályú, és lehetővé teszi a részvényesek számára jogaik gyakorlását.

A részvényhez kapcsolódó jogok és kötelezettségek minden részvény esetében azonosak, ha az alapszabály másként nem rendelkezik. Az alapszabály több részvényosztályt is létrehozhat az egyes részvényosztályokhoz kapcsolódó különböző jogokkal és kötelezettségekkel. Az alapszabály rendelkezhet különösen szavazatelsőbbségi jogot biztosító vagy szavazati jogot nem biztosító részvényekről.

A rendelet előírja az EU Inc. társaságok részvényeinek szabad átruházhatóságát, kivéve, ha az alapszabály korlátozásokat ír elő, például elsőbbségi jogot a meglévő részvényeseknek vagy azt a követelményt, hogy az átruházást megelőzően a társaság jóváhagyását kell kérni. Az átruházás végrehajtható teljes mértékben online elektronikusan aláírt szerződések, a társaság elektronikus értesítése és a tulajdonjog-átruházás részvénykönyvbe való bejegyzése által.

Az EU Inc. társaságok, amennyiben megfelelnek az uniós és a nemzeti jog szerint alkalmazandó valamennyi követelménynek, kérelmezhetik részvényeik multilaterális kereskedési rendszerekbe, például kkv-tőkefinanszírozási piacokra történő bevezetését, és a tagállamok azt is engedélyezhetik számukra, hogy részvényeik szabályozott piacra történő bevezetését kérelmezzék, amennyiben valamennyi alkalmazandó követelmény teljesül.

VII. fejezet: Finanszírozás.

E fejezet rendelkezései rugalmas finanszírozási keretet hoznak létre az EU Inc. számára.

Az EU Inc. társaság részvényeinek nincs névértéke, kivéve, ha az alapszabály másként rendelkezik. Ennek megfelelően ezek nem a társaság tőkéjének törtrészét képviselik. Az EU Inc. társaságra nem vonatkozik minimális tőkekövetelmény, és a hagyományos tőkefenntartási szabályok csak annyiban alkalmazandók, amennyiben a társaság a tőkefelhalmozás mellett dönt. Azonban minden kifizetést mérlegvizsgálatnak és fizetőképességi vizsgálatnak kell alávetni, amelyek biztosítják, hogy a vállalat életképes maradjon, és képes legyen kielégíteni a hitelezők követeléseit. Mindkét teszt kötelező a saját részvények társaság általi megszerzése és a részvények visszaváltása esetében is.

Amennyiben az EU Inc. részvényeinek nincs névértéke, a részvény megfelelő ellenértéke szabadon meghatározható a részvénykibocsátás során, és szabadon meghatározható az is, hogy szükség van-e tőke-hozzájárulásra vagy sem. Ezenkívül a rendelet nem korlátozza a részvényért nyújtható ellenérték típusát, lehetővé téve többek között a nem pénzbeli hozzájárulást munkavégzésre és szolgáltatásnyújtásra irányuló kötelezettségvállalások formájában.

Az első részvények jegyzéséről a társaság alapszabálya rendelkezik, és a közgyűlés határozatai alapján új részvények bocsáthatók ki, a határozatok arra is felhatalmazhatják az igazgatótanácsot vagy a társaság más testületét, hogy döntsön a részvények kibocsátásáról. Ezenkívül a közgyűlés dönthet vagy felhatalmazhat egy másik társasági szervet, hogy döntsön az új részvényekre jogosító eszközök, például átváltható eszközök és opciós utalványok kibocsátásáról. A meglévő részvényesek általában elsőbbségi joggal rendelkeznek a pénzbeli hozzájárulás ellenében kibocsátott új részvények és az új részvényekre jogosító eszközök tekintetében, ami lehetővé teszi számukra, hogy megtarthassák a részesedésüket a társaságban.

Bár az EU Inc. társaságokra nem vonatkozik minimális tőkekövetelmény, a rendelet lehetővé teszi az EU Inc. társaság számára, hogy tőkeösszegét bármikor megemelje akár tőke-hozzájárulás mint ellenérték fejében történő részvénykibocsátással, akár a tartalékok tőkévé alakításával. A tőkeleszállításhoz módosított mérlegvizsgálatra, fizetőképességi vizsgálatra és független szakértő által készített jelentésre van szükség.

VIII. fejezet: Uniós munkavállalói részvényopciós program.

Ez a fejezet lehetőséget biztosít az EU Inc. társaságok számára, hogy az uniós munkavállalói részvényopciós programot (EU-ESO-t) hozzanak létre, amelynek keretében opciós utalványokat bocsátanak ki a jogosult személyek, például az EU Inc. társaság és leányvállalatai alkalmazottai és igazgatótanácsának tagjai számára. A közgyűlés által a program kidolgozásakor meghatározott kötelező várakozási idő végén az ilyen opciós utalványok birtokosai gyakorolhatják az EU Inc. társaság részvényeinek megszerzéséhez való jogukat.

Az EU-ESO alapján kibocsátott opciós utalványokból származó jövedelem adóztatását elhalasztják addig az időpontig, amikor az opciós utalványok lehívásából származó részvényeket elidegenítik.

IX. fejezet: A fizetőképes EU Inc. társaságok bezárása.

Ez a fejezet megszűnéssel és felszámolással kapcsolatos rendelkezéseket, többek között digitális eljárásokat határoz meg. Előírja, hogy a fizetőképes EU Inc. társaságoknak teljes mértékben online kell benyújtani a megszűnés iránti kérelmet a cégnyilvántartáshoz, és kötelezi a cégnyilvántartást, hogy haladéktalanul frissítse a társaság státuszát. Ami az EU Inc. társaságok felszámoláshoz vezető érvénytelenségét illeti, a rendelet meghatározza a bíróság által megállapítandó érvénytelenségi okok kizárólagos listáját.

A rendelet előírja a felszámolás céljából történő egyszeri adatszolgáltatást, amelynek keretében az EU Inc. bejegyzési helye szerinti cégnyilvántartás továbbítja a vonatkozó információkat az illetékes nemzeti hatóságoknak, amelyek nem kérhetik a társaságtól, hogy külön nyújtsa be azokat. A rendelet rendelkezik továbbá a cégnyilvántartásba történő digitális benyújtásról, valamint a hitelezők és az EU Inc. társaság vagy a felszámoló közötti digitális kommunikációról.

Amennyiben egy EU Inc. társaság beszüntette gazdasági tevékenységét, és nem rendelkezik eszközökkel, nem áll fenn tartozása, vagy a hitelezői hozzájárulásukat adták, és nincs folyamatban bírósági vagy közigazgatási eljárás, a rendelet rendelkezik a gyorsított felszámolási eljárás lehetőségéről. Ebben az esetben rövid határidők alkalmazandók, de a hitelezők továbbra is kifogást emelhetnek a gyorsított eljárás ellen, az adóhatóságok pedig ellenezhetik azt. A felszámolás körülbelül 3 hónapon belül befejeződhet a társaság cégnyilvántartásból való törlésével. A könyveket és nyilvántartásokat a kijelölt személy általi törlést követően még hat évig megőrzik, és az igazgatók egyetemlegesen felelősek a benyújtást követően még elbírálás alatt álló vagy a gyorsított eljárás során még be sem nyújtott követelésekért.

X. fejezet: Fizetésképtelen társaságok felszámolása.

Ez a fejezet az induló innovatív vállalkozásnak minősülő EU Inc. társaságok egyszerűsített felszámolási eljárására vonatkozó szabályokat tartalmazza. A nemzeti fizetésképtelenségi keretek nem mindig alkalmasak arra, hogy megfelelően és arányosan kezeljék azokat a fizetésképtelen EU Inc. társaságokat, amelyek induló innovatív vállalkozások. A javaslat célja ezért annak biztosítása, hogy az induló innovatív vállalkozásnak minősülő EU Inc. társaságokat rendezett módon, gyors és költséghatékony eljárás alkalmazásával számolják fel. E fejezet rendelkezéseinek fő célja az eljárás egyszerűsítése és a kapcsolódó adminisztratív költségek csökkentése. Főszabály szerint az adósnak az egyszerűsített felszámolási eljárás során mindvégig a társaság vagyonának és ügyeinek birtokában kell maradnia.

A tagállamoknak lehetővé kell tenniük az elektronikus kommunikációs eszközök használatát az illetékes hatóság és adott esetben a fizetésképtelenségi szakértő, valamint az egyszerűsített felszámolási eljárásban részt vevő felek közötti valamennyi kommunikációhoz. Egyszerűsített felszámolási eljárás az adós vagy egy hitelező kérelmére indítható. A benyújtási eljárás egyszerűsítése érdekében a Bizottság végrehajtási jogi aktusa alapján egységes formanyomtatványt hoznak létre. Az egyszerűsített felszámolási eljárás során biztosítani kell az adós számára az egyedi végrehajtási eljárás nyugvását.

A követelések hitelezők általi egyszerűsített felszámolási eljárás keretében történő benyújtása és elfogadása azt feltételezi, hogy a követelések többségét az adós által benyújtott írásbeli nyilatkozat alapján nyújtják be. Az e nyilatkozatban szereplő követeléseken kívül a hitelezők további követeléseket is bejelenthetnek. Az elismerési eljárás egyszerűsítése érdekében az adós nyilatkozatában felsorolt követelések elismertnek tekintendők, kivéve, ha a hitelező kifejezetten tiltakozik ellenük. A fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon megállapítását követően az illetékes hatóság dönt arról, hogy folytatja-e az eszközök értékesítését, vagy azonnal befejezi az egyszerűsített felszámolási eljárást, mivel az eszközök értéke miatt az értékesítés észszerűtlen lenne.

Egy másik költségcsökkentő tényező az a lehetőség, hogy a bíróság elektronikus árverési rendszeren keresztül értékesítheti az eszközöket, ilyen rendszert minden tagállamnak létre kell hoznia az egyszerűsített eljárása részeként, legalább az induló innovatív vállalkozásnak minősülő EU Inc. társaságok esetében. Az adós eszközeit nyilvános elektronikus árverés útján kell értékesíteni, kivéve, ha az illetékes hatóság úgy ítéli meg, hogy az eszközök jellegére vagy az eljárás körülményeire tekintettel más módszerek alkalmazása megfelelőbb.

A rendelet előírja a tagállamok számára, hogy hozzanak létre és működtessenek egy vagy több elektronikus árverési platformot a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyonba tartozó eszközök értékesítésére legalább azon EU Inc. társaságok fizetésképtelenségi eljárása során, amelyek induló innovatív vállalkozások. A decentralizált elektronikus nyilvántartásokat összekapcsoló más uniós projektek, például a BRIS és a fizetésképtelenségi nyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszer (a továbbiakban: IRI) példáját követve a Bizottságnak az európai igazságügyi portálon keresztül létre kell hoznia egy, a nemzeti elektronikus árverési rendszereket összekapcsoló rendszert, amelynek központi elektronikus hozzáférési pontként kell szolgálnia. Az ilyen összekapcsolási rendszer hozzáadott értéke az, hogy az összes árverés egyetlen, az Unió valamennyi hivatalos nyelvén rendelkezésre álló platformon keresztül érhető el. Az összekapcsolási rendszer műszaki leírását végrehajtási jogi aktus(ok) határozza/határozzák meg.

XI. fejezet: A tiltott követelmények jegyzéke.

Ez a fejezet felsorolja azokat a tiltott követelményeket, amelyek biztosítják, hogy a tagállamok jogilag és ténylegesen megkülönböztetéstől mentesen kezeljék az EU Inc. társaságokat más társasági formákhoz képest az összehasonlítható szempontok tekintetében, kivéve, ha bizonyítható, hogy az eltérő bánásmódot objektív indokolás támasztja alá, és az arányos.

2026/0074 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

A 28. RENDSZER SZERINTI TÁRSASÁGI JOGI KERETRŐL – „EU INC.”

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 114. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére 21 ,

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1)A „Versenyképességi iránytű az EU számára” című, 2025. január 29-i bizottsági közlemény 22 egy 28. rendszerre irányuló javaslatot tartalmazott annak érdekében, hogy az innovatív vállalkozások kihasználhassák egy egységes, harmonizált szabályrendszer előnyeit, függetlenül attól, hogy hol fektetnek be és működnek a belső piacon. A Bizottság a 2025. május 21-i, „Az egységes piac: európai hazai piacunk egy bizonytalan világban. Stratégia az egységes piac egyszerűvé, zökkenőmentessé és erőssé tételére” című közleményében 23 , valamint a 2025. május 28-i „Az induló és a növekvő innovatív vállalkozásokra vonatkozó uniós stratégia – Válaszd Európát az induláshoz és a növekedéshez” című közleményében 24 bejelentette továbbá, hogy a 28. rendszer tartalmazni fog egy főszabály szerint digitális megoldásokon alapuló uniós társasági jogi keretet.

(2)Az Európai Tanács 2025 márciusában és októberében felhívta a Bizottságot, hogy a Szerződések szerinti vonatkozó hatásköreivel összhangban haladéktalanul tegyen javaslatot az innovatív vállalkozások növekedését lehetővé tevő, szabadon választható 28. társasági jogi rendszerre. Az Európai Parlament „A 28. rendszer: új jogi keretrendszer az innovatív vállalkozások számára” című, 2026. január 20-i állásfoglalásában olyan ambiciózus javaslatot szorgalmazott, amely a társasági jogi szabályokra összpontosítva új társasági formát vezet be a nemzeti jogba a tőzsdén nem jegyzett tőkeegyesítő társaságokra vonatkozóan, ugyanakkor többek között hangsúlyozta, hogy olyan intézkedésekre van szükség, amelyek megkönnyítik a munkavállalók számára, hogy részvények tulajdonosává váljanak, hatékonyabb vitarendezést biztosítanak, és szilárd biztosítékokat nyújtanak a munkavállalói részvételi jogok védelmére.

(3)A 27 nemzeti jogrendszer a tőkeegyesítő társaságokra vonatkozó eltérő szabályokkal, eljárásokkal és nemzeti társasági formákkal széttagolt és bonyolult vállalati környezetet teremt az Unióban, ami jogbizonytalanságot és költségeket eredményez az alapítók, a vállalatok, valamint az uniós és harmadik országbeli befektetők számára is. Az Unió versenyképességének növelése érdekében tehát egyszerűsíteni kell a szabályozási keretet, és a jogszabályok közelítése révén csökkenteni kell a széttagoltságot, különösen harmonizált vállalati szabályok bevezetésével, beleértve egy új, harmonizált nemzeti társasági formát is, amely a felszámolásra és a fizetésképtelenségre is kiterjedően lefedi a vállalat életciklusát. Harmonizált szabályokra van szükség annak érdekében is, hogy a társaságok közös egyszerűsített, digitális és költséghatékony szabályok és eljárások révén magánbefektetéseket vonzzanak, ami megkönnyítené a gyorsan növekvő vállalatok bővülését a belső piacon, és lehetővé tenné mind az uniós, mind a harmadik országbeli befektetők számára, hogy vállalatokba fektessenek be, valamint rugalmasabb kilépési lehetőségeket kínálna az ilyen befektetők számára befektetéseik likviddé tételéhez.

(4)Az „EU Inc.” tőkeegyesítő társaság új, harmonizált társasági formájának bevezetésével harmonizált vállalati keretet kell létrehozni. Ezt az új társasági formát valamennyi tagállam nemzeti jogrendjébe be kell vezetni. Az új nemzeti társasági forma keretei és sajátosságai a nemzeti szabályok és eljárások sokféleségére épülnek, és harmonizálják ezeket a szabályokat és eljárásokat annak érdekében, hogy megfeleljenek a társaságok, különösen az induló és a növekvő innovatív vállalkozások, valamint az uniós és harmadik országbeli befektetőik igényeinek. Más nemzeti társasági formákhoz hasonlóan az EU Inc.-et is valamely tagállamban kell bejegyezni, és általában a bejegyzés szerinti tagállam joga irányadó rá. Ugyanakkor részesülnie kell az e rendelet által bevezetett harmonizált szabályok előnyeiből. Ez a harmonizáció megkönnyítené a határokon átnyúló üzleti tevékenységet a belső piacon, valamint az uniós és harmadik országbeli befektetők ilyen társaságokba történő befektetéseit, és biztosítaná, hogy ezek a szabályok és eljárások az alapítók és a társaságok, valamint a befektetők adminisztratív terheinek és költségeinek csökkenését eredményezzék.

(5)Az e rendeletben meghatározott EU Inc. keret különösen az induló és a növekvő innovatív vállalkozások igényeire reagál, de a jogi lehetőségnek nyitva kell állnia minden olyan alapító és társaság előtt, amely ezt megfelelőnek tartja üzleti modelljéhez. Mind a természetes, mind a jogi személyek számára lehetővé kell tenni, hogy EU Inc. társaságot alapítsanak. Lehetővé kell tenni az EU Inc. társaságok ex nihilo létrehozását, és a meglévő vállalatok számára is lehetővé kell tenni, hogy EU Inc. társasággá alakuljanak át. Ezen túlmenően a meglévő társaságok, köztük az EU Inc. társaságok számára is lehetővé kell tenni, hogy EU Inc. leányvállalatokat hozzanak létre, ezáltal az EU Inc. társasági forma a vállalatcsoportok számára is elérhetővé válik. Emellett – különösen annak biztosítása érdekében, hogy a növekvő innovatív vállalkozások részesülhessenek az EU Inc. keretrendszer előnyeiből – lehetővé kell tenni EU Inc. társaság létrehozását belföldi szétválás vagy egyesülés, illetve határokon átnyúló átalakulás, egyesülés vagy szétválás útján, az (EU) 2017/1132 európai parlamenti és tanácsi irányelv 25 által már harmonizált szabályokkal összhangban.

(6)Annak érdekében, hogy az EU Inc. társaságok számára közös és egységes társasági jogi keretet lehessen biztosítani, függetlenül attól, hogy melyik tagállamban jegyezték be őket, a társasági ügyekkel kapcsolatos szempontokra általában e rendeletnek vagy az EU Inc. társaságok alapszabályának kell irányadónak lennie. A nemzeti jogot kell alkalmazni minden olyan ügyben, ahol azt e rendelet előírja, valamint az e rendelet által nem szabályozott ügyekben.

(7)A bejegyzés helye szerinti tagállamban alapított és az Unióban e rendelet rendelkezéseivel összhangban működő EU Inc. társaságokat valamennyi tagállamban el kell ismerni. E célból ezeknek a vállalatoknak a nevük végén fel kell tüntetniük az „EU Inc.” közös, egyértelműen megkülönböztethető és világos megnevezéssel. Ezt a megnevezést változtatás nélkül kell használni, és nem szabad lefordítani. Az „EU Inc.” megnevezés növelné az átláthatóságot és a bizalmat annak biztosítása révén, hogy az üzleti partnerek, a befektetők, az egyéb érdekelt felek és a fogyasztók, valamint a hatóságok tudják, hogy Unió-szerte azonos, harmonizált jellemzőkkel rendelkező társasággal állnak kapcsolatban. Az EU Inc. társaság a bejegyzéssel jogi személyiséget szerezne, vagyis az alapszabályában meghatározott nevű, jogi személyiséggel rendelkező szervezet lenne, amelynek fennállása független az alapítóktól vagy a tagoktól.

(8)A jogbiztonság biztosítása érdekében az „EU Inc.” közös megnevezésnek a belső piacon történő használata során fontos, hogy legfeljebb egy vállalat működjön ugyanazon név alatt. Ezért az „EU Inc.” megnevezéssel ellátott cégnévre egyedi szabályoknak kell vonatkozniuk annak biztosítása érdekében, hogy az elnevezés használatra alkalmas és minden vállalat esetében egyedi legyen. Hasonlóképpen, a csoporton belüli leányvállalatoknak megkülönböztethető nevekkel kell rendelkezniük, míg a fióktelepek nevének tartalmaznia kell azon EU Inc. társaság egyedi nevét, amelynek részét képezik. Meg kell tiltani a megtévesztő nevek használatát, például ha a vállalat neve nem létező közfeladatra vagy tulajdonviszonyra utal, vagy a társaság olyan céljára vagy fő tevékenységére utal, amely nincs összhangban az alapszabályával. A cégnyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszer (a továbbiakban: BRIS), illetve az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (a továbbiakban: EUIPO) bejegyzett védjegyekre vonatkozó központi adatbázisa által kifejlesztett informatikai eszközök közötti kapcsolaton alapuló automatikus ellenőrzésnek meg kell könnyítenie annak ellenőrzését, hogy az EU Inc. társaság javasolt neve nem ütközik-e egy már bejegyzett védjeggyel. Ennek a kapcsolatnak tájékoztató jelleggel arra is kell szolgálnia, hogy az EUIPO tájékoztassa a védjegybejelentőket arról, hogy a védjegy azonos-e egy már létező EU Inc. társaság nevével, vagy hasonló-e ahhoz.

(9)Az alapszabály képezi a társaság alapvető jogi keretét, és meghatározza annak belső szervezetét. A tagállamok azonban e tekintetben különböző szabályokkal rendelkeznek. Egyes tagállamokban a társaságoknak két külön dokumentummal kell rendelkezniük, nevezetesen létesítő okirattal és szabályzattal (alapszabállyal), míg más tagállamokban egy dokumentumra van szükség. Az EU Inc. esetében harmonizálni kell ezeket a szabályokat. Ennek megfelelően az EU Inc. alapszabályát, függetlenül a bejegyzés helye szerinti tagállamtól, egyetlen dokumentumban kell meghatározni, és annak egy bizonyos minimumtartalommal kell rendelkeznie. Tekintettel arra, hogy az alapszabály alapvető fontosságú az üzleti partnerek, a hatóságok, a hitelezők – beleértve a más tagállamokból származókat is – és különösen az uniós és harmadik országbeli befektetők számára, annak mind az EU Inc. társaság bejegyzési helye szerinti tagállam nemzeti nyelvén vagy nyelvein, mind a nemzetközi üzleti és pénzügyi szférában szokásosan használt nyelven léteznie kell. Az alapszabálynak a nemzetközi üzleti és pénzügyi szférában szokásosan használt nyelven való rendelkezésre állása biztosítaná, hogy az EU Inc.-re vonatkozó információkhoz ne csak a belső piaci érdekelt felek, hanem a harmadik országbeli befektetők is könnyen hozzáférjenek és megértsék azokat.

(10)Bár az alapítók számára lehetővé kell tenni, hogy az adott társaság igényeire szabott alapszabállyal rendelkező EU Inc. társaságot hozzanak létre, létre kell hozni az EU Inc. társaságok alapszabályának harmonizált és többnyelvű uniós sablonjait. Ellenkező esetben az alapszabály 27 különböző nemzeti sablonja továbbra is széttagoltságot és többletköltségeket eredményezne az alapítók és a vállalatok számára. A harmonizált uniós sablonok azáltal, hogy Unió-szerte alapszabálymintákat biztosítanak, lehetővé tennék a gyors, központosított bejegyzési eljárást, és egyúttal biztosítanák az alapszabályra vonatkozó alaki követelmények teljesülését.

(11)Minden EU Inc. társaságra – bármely más uniós társasághoz hasonlóan – vonatkozniuk kell az alapvető szabadságoknak, beleértve az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlatát is. Az EU Inc. társaságok tehát bármely tagállamban letelepedhetnek, és megválaszthatják, hogy hol végzik fő gazdasági tevékenységeiket. Ez azt jelenti, hogy az EU Inc. társaságok alapítói számára lehetővé kell tenni annak megválasztását, hogy melyik tagállamban jegyezzék be az EU Inc. társaságot, és így melyik tagállamban legyen a bejegyzett székhelye. Az EU Inc. társaság nem kötelezhető arra, hogy a központi ügyvezetésének helye vagy az üzleti tevékenységének fő helye ugyanabban a tagállamban legyen, mint a bejegyzett székhelye. Minden tagállamnak el kell ismernie egy másik tagállamban jogszerűen bejegyzett EU Inc. társaság jogképességét.

(12)Teljes mértékben digitális eljárásokra van szükség, hogy az alapítók és a befektetők számára egyaránt vonzó, valóban hatékony és versenyképes vállalkozásalapítási, működési és befektetési eljárások jöhessenek létre. Ezért, bár már jelentős előrelépés történt a meglévő uniós társasági jog digitalizálása terén, többek között az (EU) 2019/1151 26 és az (EU) 2025/25 27 európai parlamenti és tanácsi irányelv révén, az EU Inc.-re vonatkozó társasági jogi keretnek további lépést kell tennie a szabályok és eljárások harmonizálása terén azáltal, hogy „teljes mértékben digitális” szabályok és folyamatok alkalmazását írja elő a társaság teljes életciklusa során, többek között a befektetésekkel kapcsolatos kommunikáció és eljárások tekintetében. A teljesen digitális eljárásokat akkor is alkalmazni kell, ha az eljárás teljesítéséhez fizetésre van szükség. E tekintetben helyénvaló biztosítani, hogy az ilyen fizetés széles körben elérhető, határokon átnyúló pénzforgalmi szolgáltatások, például hitelkártyák, banki átutalások és bármely más általánosan használt készpénz-helyettesítő fizetési eszköz révén teljesíthető legyen.

(13)A(z) [Kiadóhivatal: hivatkozás az európai üzleti tárcák létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatra] elfogadását követően az európai üzleti tárcák támogatni fogják a társaságokat a vállalkozások közötti, valamint a vállalkozások és a közszféra közötti kommunikációban. Az EU Inc. számára más társaságokhoz hasonlóan lehetővé kell tenni, hogy az alapítást és a cégnyilvántartásba való bejegyzést követően megvásárolja az európai üzleti tárcát a dokumentumok biztonságos hitelesítése, tárolása és megosztása érdekében. Ez a rendelet biztosítja az európai üzleti tárcák és a kulcsfontosságú digitális eszközök, például az uniós cégbizonyítvány és a digitális uniós meghatalmazás közötti kompatibilitást annak érdekében, hogy az EU Inc. társaságok teljes mértékben kihasználhassák az európai üzleti tárcák kapacitásait. Emellett – a bizalmi szolgáltatásokkal együtt – az európai üzleti tárcáknak kell képezniük az arra szolgáló egyik lehetőséget, hogy az EU Inc. társaságok fióktelep bejegyzésekor vagy leányvállalat alapításakor formanyomtatványokat írjanak alá.

(14)Az egységes digitális kaput létrehozó (EU) 2018/1724 európai parlamenti és tanácsi rendelet 28 általános szabályokat ír elő a belső piac működése szempontjából lényeges információk, eljárások és segítségnyújtó szolgáltatások online nyújtására vonatkozóan. Az (EU) 2018/1724 rendelet a II. mellékletében meghatározott közigazgatási eljárások széles körére terjed ki, amelyek előnyeiből más vállalatokhoz hasonlóan az EU Inc. társaságok is részesülhetnek. Ugyanakkor az említett rendelet II. mellékletében meghatározottak szerint a rendelet hatálya nem terjed ki a társasági jogra és a valamennyi társaságra vonatkozó fizetésképtelenségi eljárásokra, így az EU Inc. társaságokra vonatkozó, e rendeletben meghatározott eljárásokra sem.

(15)A „Your Europe” portál online hozzáférést biztosít a társaságok és a polgárok számára az uniós és nemzeti jogból eredő szabályokra és eljárásokra vonatkozó információkhoz az (EU) 2018/1724 rendeletben meghatározott területeken, beleértve a vállalkozásindításra, -működtetésre és megszüntetésre vonatkozó információkat is. Ezzel összefüggésben az EU Inc. társasági formájára, valamint az EU Inc. indításával, működtetésével és megszüntetésével kapcsolatos eljárásokra vonatkozó információkat – beleértve a nemzeti cégjegyzékek honlapjain elérhető információkra mutató linkeket is – az (EU) 2018/1724 rendelettel és annak I. mellékletével összhangban nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni a „Your Europe” portálon keresztül.

(16)Fontos biztosítani, hogy az uniós társasági jogi keret könnyen felismerhető, ugyanakkor megbízható és hiteles társasági formát biztosítson az alapítók, a vállalatok, a befektetők és más érdekelt felek számára, és hogy ez a társasági forma ne legyen felhasználható a jogok, különösen a munkavállalóknak a vállalkozások vezető testületeiben való részvételhez való jogának kijátszására. Következésképpen, amennyiben abban a tagállamban, ahol az EU Inc. székhelye található, léteznek a munkavállalói részvételre vonatkozó szabályok, azok alkalmazandók a társaságra. Ez biztosítja az EU Inc. társaságok és az összehasonlítható nemzeti társasági formák közötti egyenlő bánásmódot, és fenntartja a meglévő nemzeti védelmi szintet és a szerzett munkavállalói jogokat. Emlékeztetni kell továbbá arra, hogy az 593/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 29 alkalmazandó az EU Inc. társaságok mint érintett felek részvételével létrejött egyéni munkaviszonyokra.

(17)Abban az esetben, ha egy EU Inc. társaságot határokon átnyúló átalakulás, egyesülés vagy szétválás útján hoznak létre, vagy az EU Inc. társaság ilyen műveletet hajt végre, ezeknek a műveleteknek az (EU) 2017/1132 irányelv II. címében meghatározott szabályokat és eljárásokat kell követniük. Ezért például abban az esetben, ha egy EU Inc. határokon átnyúló átalakulást hajt végre, a fogadó tagállambeli EU Inc.-dé alakul át. Összességében az (EU) 2017/1132 irányelvben foglalt szabályok és eljárások célja, hogy megkönnyítsék a határokon átnyúló mobilitást, miközben hatékony biztosítékokat nyújtanak a munkavállalók, a kisebbségi részvényesek és a hitelezők számára. A munkavállalók meglévő részvételi jogainak megőrzése érdekében az irányelv adott esetben előírja, hogy az ilyen határokon átnyúló műveletet végrehajtó társaságnak az irányelvben meghatározott küszöbérték elérését követően tárgyalásokat kell folytatnia munkavállalóival vagy azok képviselőivel annak érdekében, hogy olyan békés megoldást találjanak, amely megfelelő egyensúlyt jelent a társaság határokon átnyúló művelet végrehajtásához való joga és a munkavállalók részvételi jogai között.

(18)A többi tőkeegyesítő társasághoz hasonlóan a munkavállalók tájékoztatására és a velük folytatott konzultációra vonatkozó uniós jogi keretet – beleértve a 2002/14/EK irányelvet 30 és a 2009/38/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet 31 , valamint a 2001/23/EK tanácsi irányelvet 32 és a 98/59/EK tanácsi irányelvet 33 is – az EU Inc. társaságokra is megfelelően alkalmazni kell.

(19)Az EU Inc. belföldi vagy határokon átnyúló egyesülés útján történő létrehozása sem uniós szinten, a 139/2004/EK tanácsi rendelet tekintetében 34 , sem tagállami szinten nem érinti a vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzésére vonatkozó jogszabályok alkalmazását.

(20)Az EU Inc. létesítését, valamint különösen az alapszabályát és annak módosításait az e rendeletben meghatározott előzetes közigazgatási, bírósági vagy közjegyzői ellenőrzés, valamint jogszerűségi ellenőrzés alá kell vetni a megbízhatóságuk biztosítása és a használatuk megkönnyítése érdekében, különösen határokon átnyúló helyzetekben. Minden más társasági formához hasonlóan az előzetes ellenőrzés elengedhetetlen az adócsaláshoz vagy pénzmosáshoz kapcsolódó, visszaélésszerű vagy csalárd postafiókcégek létrejöttének megelőzéséhez. A harmonizált és hatékony előzetes ellenőrzés egyúttal kulcsfontosságú a cégadatoknak a társaságok, például az üzleti partnerek, valamint a hitelezők és a hatóságok általi felhasználásával kapcsolatos adminisztratív formai követelmények csökkentéséhez, valamint a kölcsönös elismerés biztosításához, és ezáltal az egyszeri adatszolgáltatás elvének hatékony alkalmazásához is.

(21)Annak érdekében, hogy az alapítók tagállamtól függetlenül könnyen hozhassanak létre EU Inc.-et egy uniós szintű, központosított infrastruktúrán keresztül, a Bizottságnak központosított és felhasználóbarát „uniós központi interfészt” kell biztosítania, amely lehetővé teszi a vonatkozó eljárások lefolytatását anélkül, hogy 27 eltérő nemzeti eljárás kelljen alkalmazni. Az uniós központi interfészt a cégnyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszer (BRIS) részeként kell kialakítani, amely rendszer minden tagállam cégnyilvántartását összekapcsolja, és a platformon keresztül eszközöket biztosít a cégnyilvántartások közötti, határokon átnyúló biztonságos információcseréhez. Az uniós központi interfésznek biztonságosan továbbítania kell az információkat és dokumentumokat azon tagállam cégnyilvántartásába, amelyben az EU Inc. társaságot be kívánják jegyezni, és a cégnyilvántartásoknak automatikusan meg kell osztaniuk a releváns információkat az előzetes ellenőrzést végző hatóságokkal. Az interfésznek azt is lehetővé kell tennie az alapítók vagy meghatalmazott képviselőik számára, hogy valós időben nyomon kövessék az EU Inc. társaság bejegyzésének státuszát.

(22)Az uniós központi interfésznek „gyorsított” társaságlétesítési eljárást kell biztosítania, beleértve a 48 órán belüli előzetes közigazgatási, bírósági vagy közjegyzői ellenőrzést is, legfeljebb 100 EUR költséggel, amennyiben az EU Inc.-et a harmonizált bejegyzési formanyomtatvány és az alapszabályra vonatkozó uniós sablonok felhasználásával hozzák létre. A bejegyzési formanyomtatványt és az uniós sablonokat géppel olvasható és kereshető formátumban kell rendelkezésre bocsátani a határokon átnyúló interoperabilitás támogatása és a hatóságok közötti automatikus adatcsere megkönnyítése érdekében, és azokat elérhetővé kell tenni az uniós központi interfészen. Hasonlóképpen, a már létező vállalatok, köztük az EU Inc. társaságok számára lehetővé kell tenni, hogy ugyanezen eljárás keretében leányvállalatot hozzanak létre. Ebben az összefüggésben annak a cégnyilvántartásnak, amelybe a leányvállalatot be kívánják jegyezni, automatikusan le kell hívnia a leányvállalatot létrehozó társaságra vonatkozó adatokat a BRIS-ből. Emellett az alapítók és a társaságok számára lehetővé kell tenni, hogy egyedi alapszabállyal rendelkező társaságot alapítsanak, vagy közvetlenül a nemzeti cégnyilvántartásoknál hozzanak létre társaságot.

(23)A digitális bejegyzés és benyújtás további egyszerűsítése és észszerűsítése, valamint az EU Inc. társaságok számára opcionális, útmutatóval ellátott formanyomtatványok és minták biztosítása érdekében a Bizottságnak a tagállami nyilvántartások funkcióira és a meglévő, összekapcsolásra szolgáló infrastruktúrára építve tovább kell fejlesztenie az uniós központi interfészt, hogy létrehozza az EU Inc. társaságok központi digitális nyilvántartását.

(24)Ez a rendelet nem érinti a konkrét üzleti tevékenységekkel kapcsolatos ágazati uniós vagy nemzeti jogszabályokat. Az EU Inc. társaságok időben történő online létesítésének vagy az EU Inc. fióktelepek időben történő online bejegyzésének biztosítása érdekében azonban a tagállamok nem köthetik az említett létesítést vagy bejegyzést valamely engedély azt megelőzően történő megszerzéséhez, hogy a társaság létesítése vagy a fióktelep bejegyzése megtörténne, hacsak ezt a nemzeti jog elő nem írja az egyes tevékenységek megfelelő ellenőrzésének biztosítása céljából.

(25)A társaságok létrehozásával összefüggésben a nemzeti jog gyakran előírja az alapítók számára, hogy adózási vagy társadalombiztosítási célból vagy a pénzmosás elleni küzdelem céljából több hatóságnak külön-külön nyújtsanak be adatokat a társaságról. Ez késedelmekhez és többletköltségekhez vezet az új vállalkozás indításakor. Az adminisztratív terhek és költségek csökkentése, valamint az eljárások gyors befejezésének biztosítása érdekében tehát ezeket a szabályokat és eljárásokat össze kell hangolni az EU Inc. bejegyzési helye szerinti cégnyilvántartás és az érintett nemzeti hatóságok közötti „egyszeri adatszolgáltatás” biztosításával. Az egyszeri adatszolgáltatás elvének az adóhatóságok, a társadalombiztosítási hatóságok és a tényleges tulajdonosi nyilvántartások tekintetében történő alkalmazása az esetleges visszaélések kezeléséhez is hozzájárulna annak biztosítása révén, hogy a cégnyilvántartások megosszák az adatokat más hatóságokkal, valamint a tényleges tulajdonosi nyilvántartással is, és hogy mindannyian ugyanazokat a cégadatokat használják fel.

(26)Az adatok egyszeri benyújtása esetén az EU Inc. bejegyzési helye szerinti cégnyilvántartásnak automatikusan továbbítania kell a vonatkozó cégadatokat – beleértve az európai egyedi azonosítót (a továbbiakban: EUID) is – az adóazonosító szám és a héaazonosító szám kiadásáért felelős hatóságoknak, a szociális biztonsági hatóságoknak, valamint a tényleges tulajdonosi nyilvántartásnak anélkül, hogy az alapítóknak és a társaságoknak újra be kellene nyújtaniuk az adatokat az említett hatóságoknak. Az automatikus adattovábbításnak ki kell terjednie az adóazonosító szám és a héaazonosító szám megszerzéséhez szükséges és a tényleges tulajdonosi nyilvántartás által előírt, a bejegyzési formanyomtatványon keresztül benyújtott konkrét adatokra is. Emellett az EU Inc.-nek e digitális adatcserén keresztül meg kell kapnia az adóazonosító számot és a héaazonosító számot anélkül, hogy külön kérelmet kellene benyújtania, kivéve azokat a korlátozott, indokolt eseteket, amikor a héaazonosító szám kiadásáért felelős hatóságoknak további ügyspecifikus információkra van szükségük.

(27)Az EU Inc. társaságokba vetett bizalom és a velük kapcsolatos átláthatóság növelése, a harmadik felek megbízható információkkal való ellátása, valamint az EU Inc. társaságok belső piaci működésének és tevékenységeinek megkönnyítése érdekében alapvető fontosságú az EU Inc. társaságokra vonatkozó adatokhoz való könnyű hozzáférés biztosítása. Ezért az EU Inc.-re vonatkozó harmonizált információkat többnyelvű címkék használatával uniós szinten elérhetővé kell tenni az e-igazságügyi portálon, a BRIS-en keresztül, valamint a nemzeti cégnyilvántartásokban is, ahogyan az más uniós társaságokra vonatkozó információk esetében is történik. Emellett az érdekelt felekkel folytatott kommunikáció megkönnyítése érdekében az EU Inc. társaságoknak hivatalos üzleti kommunikációjuk és elektronikus jelenlétük során közzé kell tenniük személyazonosságukat, ezáltal lehetővé téve az érdekelt felek számára, hogy könnyen azonosítsák a vállalatot, és kapcsolatba léphessenek vele, valamint tájékoztatást kapjanak az EU Inc. társaságokra vonatkozó legfontosabb információkról, beleértve az EUID-et is. Valamennyi érdekelt fél számára – beleértve a társaságokat, a hatóságokat és a nyilvánosságot is – lehetővé kell tenni, hogy üzleti célból, illetve közigazgatási eljárások – így a munkavállalók kiküldetését is beleértve az adó- vagy munkaügyi eljárások – vagy bírósági eljárások során a cégadatokra támaszkodhasson. Ezért fontos biztosítani, hogy az EU Inc.-re vonatkozó, a BRIS-en keresztül és a nemzeti cégnyilvántartásokban nyilvánosan hozzáférhető információk megbízhatóak és naprakészek legyenek, hasonlóan a más uniós társaságokra vonatkozó információkhoz. A megbízható és naprakész információk hozzájárulnak a csalás és a visszaélések elleni küzdelemhez is, és biztosítják az információk további alaki követelmények nélküli felhasználását a határokon átnyúló helyzetekben.

(28)Az EU Inc. társaságokra vonatkozó, a BRIS-en és a nemzeti cégnyilvántartásokon keresztül uniós szinten nyújtott, megbízható és naprakész információknak ki kell terjedniük a társaság teljes életciklusára vonatkozó információkra, beleértve a felszámolását is. Ezeknek az információknak ezért teljes mértékben a nemzeti hatóságok rendelkezésére kell állniuk. Ugyanakkor elő kell írni számukra, hogy anélkül férjenek hozzá és tekintsenek be ezekbe az információkba, hogy külön tájékoztatást kérnének az EU Inc. társaságoktól, kivéve, ha az információkra és dokumentumokra olyan konkrét eljárási követelmények teljesítéséhez van szükség, mint a vonatkozó adóbevallás kitöltése vagy az ajánlat közbeszerzési eljárás keretében történő bizonyítása. Az ilyen információkhoz való hozzáférés további megkönnyítése érdekében a nemzeti hatóságok számára lehetővé kell tenni, hogy az opcionális nemzeti hozzáférési pontokon keresztül közvetlenül kapcsolódjanak a BRIS-hez. Hasonlóképpen, a Bizottság opcionális hozzáférési pontokat hozhat létre a Bizottság vagy más uniós intézmények, szervek és ügynökségek által igazgatási feladataik ellátása vagy az uniós jog rendelkezéseinek betartása érdekében kifejlesztett és működtetett rendszerekhez, mint az Európai Bankhatóság által az (EU) 2022/2554 európai parlamenti és tanácsi rendelettel 35 összefüggésben megnyitott opcionális hozzáférési pont.

(29)A belső piacon folytatott, határokon átnyúló tevékenységeinek megkönnyítése érdekében az EU Inc. társaságoknak képesnek kell lenniük egyszerű és megbízható eszközökkel bizonyítani, hogy valamely tagállamban jogszerűen bejegyezték őket, és ezt a többi tagállamnak el kell ismernie. Az EU Inc. társaságok számára ezért más uniós vállalatokhoz hasonlóan lehetővé kell tenni az (EU) 2025/25 irányelvvel bevezetett harmonizált uniós cégbizonyítvány különböző célokra való felhasználását, többek között a nemzeti hatóságok vagy az uniós intézmények és szervek előtti közigazgatási eljárásokban, valamint a más tagállamokban folytatott bírósági eljárásokban. A nemzeti cégnyilvántartások által kiállított és hitelesített és az Unió valamennyi hivatalos nyelvén elérhető uniós cégbizonyítvány tartalmazza az EU Inc.-re vonatkozó alapvető cégadatokat. Emellett az EU Inc. számára lehetővé kell tenni, hogy más uniós társaságokhoz hasonlóan használja a szintén az (EU) 2025/25 irányelvvel bevezetett digitális uniós meghatalmazást annak érdekében, hogy felhatalmazzon egy személyt arra, hogy képviselje a társaságot a határokon átnyúló dimenzióval rendelkező konkrét eljárásokban. A digitális uniós meghatalmazást el kell fogadni annak bizonyítékaként, hogy a meghatalmazott személy jogosult az EU Inc. képviseletére.

(30)A határokon átnyúló eljárások további megkönnyítése és az adminisztratív terhek csökkentése érdekében az EU Inc. számára lehetővé kell tenni, hogy határokon átnyúló helyzetekben – többek között az illetékes hatóságokkal való kapcsolattartás vagy egy másik tagállamban folytatott bírósági eljárások során – megterhelő alaki követelmények nélkül felhasználhassa cégadatait. A tagállamok ezért nem írhatnak elő felülhitelesítést vagy hasonló alaki követelményt, például apostille-t az EU Inc.-el kapcsolatos, cégnyilvántartásokból származó dokumentumok és információk hiteles másolatai tekintetében. Hasonlóképpen nem írható elő felülhitelesítés vagy hasonló alaki követelmény a közjegyzői okiratok vagy adminisztratív okmányok, valamint a BRIS-en keresztül kicserélt dokumentumok és információk, például a működést megelőzően kiállított tanúsítványok tekintetében. A csalás vagy hamisítás megelőzése érdekében ugyanakkor az (EU) 2025/25 irányelvben meghatározott meglévő biztosítékokat kell alkalmazni, amelyek lehetővé teszik azon tagállam hatóságai számára, amelyben a társasági okiratot vagy a cégadatot bemutatják, hogy az adott okirat vagy adat eredetével vagy hitelességével kapcsolatban felmerülő megalapozott kétség esetén ellenőrizzék az okiratot, illetve adatot a kibocsátó nyilvántartáson vagy a saját tagállamukban található nyilvántartáson keresztül.

(31)A meglévő uniós társasági jogi vívmányok, különösen az (EU) 2025/25 irányelv már jelentős előrelépést jelentettek a társasági jogi eljárásokkal kapcsolatos nyelvi akadályok leküzdése terén, és ennek előnyeiből az EU Inc. társaságoknak is részesülniük kell. A társaságok és különösen az induló innovatív vállalkozások közösségének arra irányuló felhívását követően, hogy a társaságok alapítására és az azokba való befektetésre vonatkozó eljárásokat a lehető legnagyobb mértékben tegyék elérhetővé a nemzetközi üzleti és pénzügyi szférában szokásos nyelven, ez a rendelet további előrelépést jelent, hogy kétnyelvű bejegyzési formanyomtatványt és egységesített alapszabályt vezet be, amely elérhető a bejegyzés helye szerinti tagállam hivatalos nyelvén vagy nyelvein, valamint a nemzetközi üzleti és pénzügyi szférában szokásos nyelven. Azáltal, hogy az alapszabály mindkét nyelvi változata nyilvánosan elérhető a cégnyilvántartáson és a BRIS-en keresztül, a befektetők, a hitelezők és a hatóságok a nemzetközi üzleti és pénzügyi szférában szokásos nyelven férhetnek hozzá a legfontosabb társasági okirathoz. A nemzetközi üzleti és pénzügyi szférában szokásos nyelvnek ebben az alapvető dokumentumban való használata emellett jelentősen csökkenti a fordítások szükségességét, és ezáltal a belső piacon működő társaságok és érdekelt felek adminisztratív terheit és költségeit. Ebben az összefüggésben nem írható elő az EU Inc. társaságokkal kapcsolatos dokumentumok másolatainak vagy kivonatainak fordítása, ha az adott információ például az EU Inc. társaság alapszabályában vagy a BRIS-en keresztül elérhető. Hiteles fordítás csak akkor írható elő, ha az feltétlenül szükséges, például ha a dokumentumokat nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni a cégnyilvántartásban vagy bírósági eljárásokkal összefüggésben.

(32)Az EU Inc. társaságok számára rugalmasságot kell biztosítani ahhoz, hogy a méretükből, tevékenységeikből vagy piaci igényeikből fakadó eltérő szükségleteiknek megfelelően szervezzék meg és irányítsák üzleti tevékenységüket. A részvényesek számára ezért lehetővé kell tenni, hogy az alapszabályban szabadon meghatározzák az EU Inc. szervezetét, miközben megfelelnek az e rendeletben meghatározott harmonizált követelményeknek. Az EU Inc.-nek egy vagy több természetes személy igazgatót számláló igazgatótanáccsal kell rendelkeznie, és legalább egy igazgatónak lakóhellyel kell rendelkeznie az Unióban. Az EU Inc. további szervekkel, például felügyelő testülettel is rendelkezhet.

(33)Az EU Inc. társaság hatékony irányítása érdekében az igazgatótanácsnak a társaság valamennyi hatáskörének gyakorlására jogosultnak kell lennie, kivéve a közgyűlés vagy más társasági szerv számára fenntartott fontos kérdéseket, például az éves beszámolók jóváhagyását. A közgyűlésnek hatáskörrel kell rendelkeznie arra is, hogy bármikor igazgatót nevezzen ki vagy mentsen fel, függetlenül a megbízatásnak a társaság és az igazgató közötti megállapodás szerinti hosszától. Főszabályként az igazgatóknak „társigazgatóként” közösen kell képviselniük az EU Inc.-et, de a részvényesek dönthetnek úgy, hogy az igazgatók mindegyike vagy egyes igazgatók önállóan képviselhetik a vállalatot.

(34)Valamennyi EU Inc. társaság igazgatóira harmonizált általános igazgatói kötelezettségeknek kell vonatkozniuk. Az e rendeletben meghatározott ezen általános kötelezettségek nem módosíthatnak vagy zárhatnak ki semmilyen további, konkrét helyzetekben esetlegesen alkalmazandó kötelezettséget, például az (EU) 2019/1023 európai parlamenti és tanácsi irányelv 36 19. cikkében meghatározott feladatokat, amennyiben valószínűsíthető a fizetésképtelenné válás. Megbízatásuk gyakorlása során az EU Inc. társaságok igazgatóinak jóhiszeműen, kellő körültekintéssel, szakértelemmel és gondossággal kell eljárniuk, ami magában foglalja annak biztosítását is, hogy elegendő információval rendelkezzenek a társaság érdekét szolgáló döntések meghozatalához. A társaság érdekében való fellépésnek magában kell foglalnia az összeférhetetlenség elkerülésének kötelezettségét is, amelynek értelmében az igazgatóknak tájékoztatniuk kell az igazgatótanácsot vagy a közgyűlést az összeférhetetlenségről, és általában nem vehetnek részt az ilyen összeférhetetlenséggel érintett döntésekben.

(35)Az EU Inc. társaságok lehetséges méretének, irányítási struktúrájának és részvényesi struktúrájának sokféleségére tekintettel az ilyen társaságokra nem vonatkozhat a társasággal kapcsolatban álló felekkel folytatott ügyletek kezelésére vonatkozóan a tagállamok által előírt egységes szabály. Egyes részvényesek vagy valamennyi részvényes érdekeinek védelme érdekében azonban az EU Inc. társaságok számára lehetővé kell tenni, hogy az alapszabályban kiköthessék, hogy bizonyos, a társasággal kapcsolatban álló felekkel, például a közvetlenül vagy közvetve az igazgatókkal és a részvényesekkel kötött ügyleteket a közgyűlés vagy más társasági szerv tudomására kell hozni, vagy jóváhagyás céljából eléjük kell terjeszteni. A részvényesek számára lehetővé kell tenni, hogy az alapszabályban előírt jóváhagyási vagy tájékoztatási eljárásokat hozzáigazítsák a társaság méretéhez és vállalati struktúrájához.

(36)Az EU Inc. társaságokon belüli döntéshozatal megkönnyítése és felgyorsítása érdekében – függetlenül attól, hogy mely tagállamban jegyezték be őket – harmonizálni kell a döntéshozatalra vonatkozó szabályokat. Biztosítani kell, hogy mind az uniós, mind a harmadik országbeli részvényesek részt vehessenek a közgyűléseken, hogy a közgyűléseket teljes mértékben online vagy hibrid formában lehessen megtartani, és hogy minden részvényes megbízhatóan azonosítható legyen, részt vehessen és szavazhasson a közgyűléseken. Hasonlóképpen, a döntéshozatal hatékonyabbá tétele érdekében bizonyos helyzetekben lehetővé kell tenni, hogy a döntéseket elektronikus úton is elfogadható írásbeli határozatok útján hozzák meg. A határozatokat a határozatképesség feltételeinek megfelelően és a többségi követelmények betartásával kell elfogadni, azzal, hogy a részvényesek rugalmasan módosíthatják ezeket az alapszabályban. Ugyanakkor, mivel az alapszabály nagy jelentőséggel bír a társaság számára, annak módosításait a kisebbségi részvényesek védelme érdekében minősített többséggel kell elfogadni. Konkrét szempontokra vonatkozó harmonizált szabályokat kell megállapítani, amikor egy EU Inc. egyszemélyes társaságként működik vagy azzá válik, beleértve ezen információnak a cégnyilvántartásokban és a BRIS-en keresztül történő nyilvános hozzáférhetővé tételét annak érdekében, hogy a harmadik felek számára megbízható információkat nyújtsanak. Az e javaslatban foglalt szabályok összhangban vannak a 2009/102/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben 37 meghatározott, az Unióban működő egyéb egyszemélyes társaságokra vonatkozó szabályokkal.

(37)A többségi részvényesek és az igazgatótanács jelentős befolyása, továbbá az EU Inc. alapszabálya által biztosított fontos autonómia és a kisebbségi részvényesek védelmének szükségessége közötti egyensúly biztosítása érdekében a kirívó sérelem kivételes eseteiben a kisebbségi részvényesek számára kilépési jogot kell biztosítani. Az ilyen kilépést indokoló forgatókönyvek közé tartozhatnak például azok az esetek, amikor a társaságot eszközeinek jelentős részétől megfosztották, amikor a közgyűlés arra utasította az igazgatókat, hogy a kilépő részvényes beleegyezése nélkül mulasszanak el egy jelentős üzleti lehetőséget, vagy amikor a társaság tevékenységei jelentősen megváltoztak. A társasági ügyek kezelésének elnyomó jellegére vonatkozó értékelést ugyanakkor az illetékes bíróság számára kell fenntartani, amelynek figyelembe kell vennie az adott ügy valamennyi releváns körülményét.

(38)Minden EU Inc. társaságnak felelősséget kell vállalnia digitális részvénykönyve létrehozásáért és frissítéséért. Lehetővé kell tenni, hogy e feladatokat harmadik félre ruházzák át, aki a társaság nevében felel azokért. Az új technológiák alkalmazásának figyelembevétele érdekében a részvényekre, a digitális részvénykönyvre és a digitális részvényigazolásra vonatkozó követelményeket technológiasemlegesnek kell tekinteni. Amennyiben az EU Inc. társaság megfelel a digitális részvénykönyvre és a digitális részvényigazolásra vonatkozó követelményeknek, lehetővé kell tenni számára, hogy szabadon döntsön a nyilvántartás létrehozásának és fenntartásának módjáról, beleértve annak megválasztását is, hogy e célból megosztott főkönyvi technológiát használ-e, és hogy a digitális részvényigazolást tokenizált formában kell-e rendelkezésre bocsátani vagy sem. A digitális nyilvántartás naprakészen tartása azt is jelenti, hogy minden részvényátruházást rögzítenek, és a részvényes a részvényesi jogállását megerősítő részvényigazolást kap.

(39)A tőke szabad mozgásával összhangban, valamint annak biztosítása érdekében, hogy a vállalatok rendelkezzenek a növekedéshez és az új befektetők vonzásához szükséges szabadsággal, biztosítani kell, hogy a részvényátruházások korlátozás nélkül történjenek, kivéve, ha az alapszabály másként rendelkezik. A részvényátruházások magukban foglalják mind a vásárlásokat, mind az ingyenes átruházásokat, például az ajándékozást, és vonatkozhatnak a teljes tulajdonjogra vagy annak törtrészére is.

(40)Bár minden részvényhez egyenlő jogoknak és kötelezettségeknek kell tartozniuk, az EU Inc. számára lehetővé kell tenni azt is, hogy úgy döntsön, hogy az egyes részvényesek által támasztott követelményeknek való megfelelés érdekében különböző gazdasági vagy szavazati jogokat rendel a részvényosztályokhoz. A tagállamok a nemzeti jogukban nem tilthatják meg és nem köthetik feltételhez az ilyen különbségtételt. A gazdasági vagy szavazati jogok eltérősége sokféle célt szolgálhat. Lehetővé teheti például az alapítók számára, hogy megvédjék a társaságot az ellenséges felvásárlásokkal szemben.

(41)Annak érdekében, hogy az EU Inc. társaságok számára széles körű finanszírozási lehetőségek, befektetőik számára pedig hiteles kilépési lehetőségek álljanak rendelkezésre, ezáltal fokozva az Unión belüli, illetve a harmadik országokból kiinduló szabad tőkemozgást, az EU Inc. társaságok értékpapírjaival való kereskedés nem korlátozódhat a hitelviszonyt megtestesítő instrumentumokra. Az EU Inc. társaságok számára lehetővé kell tenni, hogy a részvényeikkel való kereskedés céljából hozzáférjenek a multilaterális kereskedési rendszerekhez, például a kkv-tőkefinanszírozási piacokhoz, és a tagállamok nem tilthatják meg az ilyen hozzáférést. A részvényeinek ilyen piacokra történő bevezetését kérő EU Inc. társaságnak meg kell felelnie az uniós és nemzeti jogszabályok szerinti valamennyi alkalmazandó követelménynek, beleértve azokat is, amelyeket a piaci visszaélésekről szóló 596/2014/EU rendelet 38 és a részvényeiket multilaterális kereskedési rendszerben történő kereskedésre bevezetni kívánó társaságok szavazatelsőbbségi részvénystruktúráiról szóló (EU) 2024/2810 irányelv 39 már harmonizált.

(42)A növekvő innovatív vállalkozásoknak és más érettebb EU Inc. társaságoknak a sajáttőke-finanszírozási igényeik kielégítése tekintetében való további támogatása érdekében a tagállamok engedélyezhetik az EU Inc. társaság számára, hogy részvényeinek szabályozott piacra történő bevezetését kérje. Az ilyen piaci hozzáférés engedélyezése keretében elő kell írni az összes alkalmazandó uniós és nemzeti jogszabálynak való megfelelést is, például az értékpapírokra vonatkozó nyilvános ajánlattételkor vagy értékpapíroknak a szabályozott piacra történő bevezetésekor közzéteendő tájékoztatóról szóló (EU) 2017/1129 rendeletben 40 , a tőzsdén jegyzett társaságokban az egyes részvényesi jogok gyakorlásáról szóló 2007/36/EK irányelvben 41 és a szabályozott piacra bevezetett értékpapírok kibocsátóival kapcsolatos információkra vonatkozó átláthatósági követelmények harmonizációjáról szóló 2004/109/EK irányelvben 42 meghatározott követelményeknek.

(43)Az uniós vállalkozások finanszírozására vonatkozó tagállami jogszabályok széttagoltsága korlátozza a vállalatok azon képességét, hogy befektetőket vonzzanak, különösen más tagállamokból és harmadik országokból. A határokon átnyúló tevékenységet folytató befektetőket, például a kockázatitőke-befektetőket és az üzleti angyalokat visszatartják a magas tranzakciós költségek, a határokon átnyúló összetett cégátvilágítás és az ismeretlen nemzeti vállalati struktúrák. Ezen akadályok leküzdése és a „Megtakarítási és beruházási unió – Stratégia a polgárok vagyonának és az EU gazdasági versenyképességének növelésére” című, 2025. március 19-i bizottsági közlemény célkitűzéseivel való összhang megteremtése érdekében az EU Inc.-re harmonizált finanszírozási keretet kell alkalmazni. Ezt a keretet kifejezetten úgy kell kialakítani, hogy harmonizált, rendkívül rugalmas és jogilag biztos finanszírozási mechanizmusok biztosításával vonzza és megkönnyítse a határokon átnyúló tőkebefektetéseket. Ki kell egyensúlyoznia és ki kell elégítenie továbbá az alapítók, valamint a korai és a növekedési szakaszban befektetők igényeit annak biztosítása érdekében, hogy az EU Inc. társaságok rendkívül vonzóak legyenek a kockázati tőkéért és más befektetésekért folytatott globális versenyben.

(44)Az Unió-szerte rugalmas befektetési feltételek biztosítása érdekében helyénvaló, hogy az EU Inc. társaságok részvényeinek ne kelljen névértékkel rendelkezniük. Helyénvaló emellett, hogy részvények főszabály szerint ne a társaság tőkéjének törtrészét képezzék. Ennek megfelelően a részvényhez kapcsolódó gazdasági és ellenőrzési jogok sem függhetnek a tőke-hozzájárulástól. Az EU Inc. számára lehetővé kell tenni, hogy a részvényekhez kapcsolódó jogokat, illetve a részvények ellenértékét úgy határozza meg, hogy az megfelelően szolgálja a társaság érdekeit, és a leginkább vonzza a társaságba történő tőkebefektetést, anélkül, hogy a társaság részvényeinek a tőkével való, kötelező jellegű összekapcsolása korlátozná ebben.

(45)A névérték nélküli részvények kibocsátásának lehetősége különösen fontos a kockázati tőkére és a korai szakaszban történő finanszírozásra vonatkozó közös szabályok megkönnyítése érdekében. A hagyományos névértékrendszerekben a részvényeket nem lehet névértékük alatt kibocsátani, ami strukturális akadályokat teremt olyan kritikus helyzetekben, amikor csökken a társaság értéke, és az új saját tőke előteremtése érdekében az „alacsonyabb árazás melletti finanszírozás” során alacsonyabb áron kell új részvényeket kibocsátani. Ezenkívül a névérték nélküli részvények megkönnyítik az átváltható eszközök, például a jövőbeli részesedésre vonatkozó egyszerű megállapodások (Simple Agreements for Future Equity, a továbbiakban: SAFE) és az egyszerűsített finanszírozást biztosító értékpapírformák (Keep It Simple Securities, a továbbiakban: KISS) zökkenőmentes működését. Amennyiben az ilyen eszközöket ingadozó, diszkontált áron kell átalakítani, a névérték elvének merev alkalmazása jogilag megakadályozhatja ennek végrehajtását. A részvények névértékére vonatkozó kötelező követelmények megszüntetésével az EU Inc. dinamikusan árazhatja saját tőkéjét, kiegyenlítheti az értékelési ingadozásokat, és a globális piaci normáknak megfelelő feltételek mellett köthet befektetési megállapodásokat.

(46)Lehetővé kell tenni, hogy az EU Inc. rugalmas módon vonjon be saját tőkét, valamint hogy az alapítók és a részvényesek szabadon válasszák meg a megfelelő finanszírozási lehetőségeket anélkül, hogy az eltérő nemzeti szabályokból eredő szükségtelen jogi korlátokkal szembesülnének. Az EU Inc. tőkeösszegét ezért nem kell jogszabályban előírni, és az a vállalat teljes élettartama alatt akár 0 EUR lehet. Tőke hiányában más eszközökkel, nevezetesen a részvényesek részére történő kifizetésekre irányadó mérleg- és fizetőképességi vizsgálatokkal kell a hitelezők számára korszerű és rendkívül hatékony biztosítékokat nyújtani. Az ilyen tőkére csak akkor kell a hagyományos tőkefenntartási szabályokat alkalmazni, ha az alapítók és a részvényesek úgy döntenek, hogy tőkét halmoznak fel.

(47)Az EU Inc. finanszírozási kerete lehetővé teszi a tőkebefektetések rendkívül rugalmas elosztását. Új részvények kibocsátásakor a társaság számára lehetővé kell tenni, hogy a részvények ellenértékét tőke-hozzájárulás vagy olyan sajáttőke-bevonás formájában kérje, amely nem része a társaság alaptőkéjének. Ez a struktúra biztosítja, hogy a társaságra szabott részvényosztályok, részvény-visszavásárlások, visszaváltások és összetett finanszírozási mechanizmusok anélkül működhessenek, hogy súrlódásba kerülnének a hagyományos tőkefenntartási szabályokkal.

(48)Az EU Inc.-be történő tőkebefektetések valamennyi típusának megkönnyítése érdekében engedélyezni kell bármilyen gazdasági érték átruházását a társaságban való részesedés ellenértékeként. Az EU Inc.-nek nem kell előírnia a részvények ellenértékének azonnali megfizetését, kivéve, ha a részvényeket tőke-hozzájárulás formájában nyújtott ellenérték fejében bocsátják ki. Közelebbről, annak elkerülése érdekében, hogy a bejegyzés késedelmet szenvedjen azon követelmény miatt, hogy az első részvények ellenértékéről vállalati bankszámlát kell nyitni, az ilyen ellenértéket nem kell a bejegyzés előtt megfizetni. A nem pénzbeli hozzájárulásokat is lehetővé kell tenni munka és szolgáltatások formájában, de ezek értékét mindig meg kell határozni. Amennyiben a nem pénzbeli hozzájárulás értékét túlbecsülik, a részvényeseknek kompenzálniuk kell a társaságot a nyújtott értékben jelentkező hiányért.

(49)Míg az EU Inc. első részvényeinek jegyzéséről az alapszabály rendelkezik, a további részvények kibocsátását általában a közgyűlés döntésétől kell függővé tenni. A finanszírozási fordulók gyors végrehajtásának megkönnyítése érdekében az EU Inc. számára lehetővé kell tenni azt is, hogy felhatalmazza az igazgatótanácsát az ilyen új részvények kibocsátásáról való döntéshozatalra. Ilyen felhatalmazás csak az engedélyezett részvények maximális számának meghatározására nézve írható elő, ugyanakkor a részvényesek által megfelelőnek ítélt további korlátozások vonatkozhatnak rá. A tranzakciós költségek alacsony szintjének biztosítása és a határokon átnyúló befektetések előtt álló akadályok felszámolása érdekében az új részvények jegyzését elektronikus úton kell végezni, és nem vonatkozhatnak rá a tagállamok által előírt további alaki követelmények.

(50)A meglévő részvényeseknek általában elsőbbségi joggal kell rendelkezniük a pénzbeli hozzájárulás ellenében kibocsátott új részvények tekintetében, hogy fenntarthassák a társaságon belüli részesedésüket. Az új befektetők belépésének megkönnyítése érdekében azonban a közgyűlésnek vagy – amennyiben erre felhatalmazást kapott – az igazgatótanácsnak lehetőséggel kell rendelkeznie e jogok módosítására vagy kizárására.

(51)Az uniós és a nemzeti jogszabályokban előírt vonatkozó követelmények teljesülése esetén az EU Inc. társaságok bármilyen típusú értékpapírt kibocsáthatnak. A különösen korai szakaszban történő olyan befektetések megkönnyítése érdekében, mint a jövőbeli részesedésre vonatkozó egyszerű megállapodások (SAFE) és az átváltható kötvényekre vonatkozó egyszerűsített befektetési megállapodások (KISS), valamint az EU Inc.-en belüli munkavállalói tőkerészesedés n, a vállalatnak széles körű rugalmassággal kell rendelkeznie az olyan eszközök kibocsátása terén is, amelyek tulajdonosaikat új részvényekre jogosítják fel. Az új részvények kibocsátásához hasonlóan az ilyen eszközök gyors kibocsátását szintén meg kell könnyíteni annak lehetővé tételével, hogy az igazgatótanácsot felhatalmazhassák az eszközök kibocsátásáról való határozathozatalra. Az ilyen eszközök tekintetében – mivel azok végső soron új részvények kibocsátásához vezetnek – a meglévő részvényeseknek általában elsőbbségi joggal kell rendelkezniük. Ami az új részvényeknek az eszközökből eredő követelések kielégítésére szolgáló kibocsátását illeti, az igazgatótanácsnak nincs szüksége további engedélyre az ilyen kibocsátáshoz, és a meglévő részvényesek nem rendelkezhetnek elsőbbségi joggal az új részvények tekintetében.

(52)Bár egy EU Inc. társaságtól nem követelhető meg, hogy 0 EUR összeget meghaladó tőkével rendelkezzen, biztosítani kell számára annak lehetőségét, hogy ne csak új részvények tőke-hozzájárulás ellenében történő kibocsátásával növelje tőkéjét, hanem a saját tőke más részeinek jegyzett tőkévé alakításával is, kivéve, ha az ilyen átalakítás összeegyeztethetetlen annak céljával.

(53)A részvényeseknek történő kifizetést mérleg- és fizetőképességi vizsgálatnak kell alávetni, ezáltal biztosítva, hogy az EU Inc. életképes maradjon, és a kifizetést követően is teljesítse a hitelezőkkel szembeni kötelezettségeit. A mérleg- és a fizetőképességi vizsgálat hitelességének biztosítása érdekében minden igazgatótól meg kell követelni a két vizsgálat eredményének megerősítését, és az igazgatóknak személyes felelősséggel kell tartozniuk, ha a vizsgálatokat nem vagy nem kellő gondossággal végzik el. A részvényesek számára elő kell írni továbbá, hogy térítsék vissza a jogellenes kifizetéseket, amennyiben tudomásuk volt vagy tudomással kellett volna rendelkezniük a szabálytalanságokról.

(54)Egy EU Inc. társaság nem jegyezheti saját részvényeit. A rugalmas finanszírozási struktúra elősegítése érdekében azonban lehetővé kell tenni számára, hogy a közgyűlés vagy – felhatalmazás esetén – az igazgatótanács határozata alapján megvásárolja saját részvényeit. A társaság életképességének biztosítása érdekében a kifizetésekre vonatkozó biztosítékokat a saját részvények vásárlására is alkalmazni kell. Amennyiben a társaság saját részvényeket vásárolt, teljes rugalmasságot kell biztosítani számára ahhoz, hogy azokat későbbi felhasználás céljából saját tulajdonában tartsa, átruházza vagy bevonja. A bevonásról a közgyűlésnek vagy – felhatalmazása esetén – az igazgatótanácsnak kell határoznia.

(55)Az EU Inc. társaságokba történő – többek között az előre meghatározott kilépési lehetőséget igénylő befektetőktől származó – befektetések további megkönnyítése érdekében az EU Inc. számára lehetővé kell tenni, hogy visszaváltható részvényeket bocsásson ki. Visszaváltáskor az ilyen részvényeket be kell vonni, a visszaváltási árat pedig ki kell fizetni a befektetőnek. A társaság életképességének biztosítása érdekében azonban az EU Inc. csak akkor kötelezhető a visszaváltási ár megfizetésére, ha az megfelel a kifizetésekre vonatkozó biztosítékoknak.

(56)Amennyiben a társaság tőkét halmozott fel, annak általában bármilyen csökkentését a kifizetésekkel kapcsolatban előírtakhoz hasonló mérleg- és fizetőképességi vizsgálatnak kell alávetni. Az adott esetben a jegyzett tőkére támaszkodó hitelezők védelme érdekében, , további biztosítékot nyújtva számukra a nemteljesítéssel szemben, az ilyen vizsgálathoz csatolni kell egy független szakértő jelentését, amely tanúsítja, hogy a szakértő megvizsgálta a társaság helyzetét, és nincs tudomása olyan körülményről, amely a mérleg- és fizetőképességi vizsgálat észszerűtlenségére utalna. Amennyiben a tőkét csak a veszteségek fedezése érdekében csökkentik, vagy a tőkét ezzel egyidejűleg legalább a csökkentés összegével növelik, nem indokolt a további védelem, ezért a csökkentésre nem vonatkoznak ezek a biztosítékok.

(57)A munkavállalóknak nyújtott tulajdoni részesedés és a társaságba való befektetéseik megkönnyítése fontos módja a tehetségek vonzásának és megtartásának, és előnyben részesített eszköze annak, hogy a munkavállalóknak érdekük fűződjön a társaság növekedéséhez. Jelenleg az e tekintetben alkalmazandó eltérő nemzeti követelmények akadályozzák a társaságok növekedését a belső piacon. Az EU Inc. társaságok tekintetében ezért harmonizált és egyszerű munkavállalói részvényopciós programot kell biztosítani, amelyet e társaságok a belső piac egész területére kiterjedően létrehozhatnak az alkalmazottaik számára. Egy ilyen programnak, az EU-ESO-nak lehetővé kell tennie az EU Inc. társaságok számára, hogy a jogosult személyek széles köre számára opciós utalványokat bocsássanak ki; e személyek közé tartoznak nemcsak az EU Inc.-nek, hanem a leányvállalatainak az igazgatótanácsi tagjai és alkalmazottai is. A tehetségek vonzása és megtartása, valamint a munkavállalóknak az EU Inc. növekedésében való részvételének ösztönzése céljából az opciós utalványokat minimális megszolgálási időszakhoz kell kötni, és nem szabad olyan személyek számára kibocsátani, akik már jelentős részesedéssel rendelkeznek az EU Inc.-ben. EU-ESO létrehozása esetén az igazgatótanácsot fel kell hatalmazni az opciós utalványok kibocsátására és az opciós utalványokból eredő követelések kielégítésére vagy új részvények kibocsátásával, vagy a saját tulajdonban tartott saját részvények átruházásával, a program korlátain belül.

(58)Jelenleg a tagállami jogszabályok értelmében előfordulhat, hogy a munkavállalóknak juttatott opciós utalványokat különböző időpontokban adóztatják. Ez a helyzet nem teszi vonzóvá az opciós utalványokat, különösen a határokon átnyúló esetekben, mivel összetettséget eredményez és a nem realizált jövedelem megadóztatásához is vezethet, ami likviditási hátrányokat okoz a munkavállalóknak. E kérdések kezelése és annak biztosítása érdekében, hogy az adózásra valamennyi tagállamban egyidejűleg kerüljön sor, az EU-ESO keretében kiadott opciós utalványokból származó jövedelmet csak egyszer kell megadóztatni, amikor az opciós utalvány lehívásával szerzett részvényeket elidegenítik. Úgy kell tekinteni, hogy az opciós utalvány juttatásakor, megszolgálásakor vagy lehívásakor nem keletkezik adóköteles jövedelem. A tagállamok számára továbbra is lehetővé kell tenni, hogy szabadon határozzák meg, hogy adózási szempontból hogyan minősítik az opciós utalvány lehívása révén szerzett részvények értékesítéséből származó jövedelmet, és hogy azt milyen adókulcs(ok) szerint kell megadóztatni. A határokon átnyúló helyzetekben a kettős adóztatás vagy a tagállamok közötti viták elkerülése érdekében azonban alapvető fontosságú, hogy az adóköteles jövedelmet valamennyi tagállam azonos módon számítsa ki. Az adóztatásnak ezért a részvények elidegenítés időpontjában fennálló valós piaci értéke, illetve a beszerzési áruk közötti különbséggel megegyező összegen kell történnie. Számos tagállam már adókedvezményeket vezetett be a munkavállalói részvényopciókra vagy hasonló eszközökre vonatkozóan. Amennyiben az EU-ESO megfelel az ilyen eszközök vonatkozó kritériumainak, az EU-ESO keretében opciós utalványok lehívásával kibocsátott részvények adóztatását a tagállamok nemzeti jogában előírtakkal megegyező módon kell kezelni.

(59)A digitális megoldások a vállalat életciklusának végén is fontosak, mind a végelszámolás alatt álló fizetőképes társaságok, mind a fizetésképtelenségi eljárás alatt álló társaságok számára, mivel növelik a megszüntetési eljárások hatékonyságát. Mindez lehetővé teszi a társaságok számára, hogy emberi és pénzügyi erőforrásaikat új vállalkozói projektekre fordítsák, és ezáltal csökkenti a megszűnéssel együtt járó költségeket. Ez fontos a kevesebb erőforrással rendelkező kisvállalkozások, és különösen az induló innovatív vállalkozások számára, amelyeknél a megszűnések aránya általában magasabb, mint a nagyobb vállalatoknál.

(60)Ezért a teljes mértékben digitális megközelítésnek ki kell terjednie a fizetőképes EU Inc. társaságok megszűnésére és végelszámolására is, ami azt jelenti, hogy az EU Inc. társaság vagy a felszámoló – aki lehet az egyik igazgató vagy a nemzeti jogszabályoknak megfelelően kinevezett külső személy – számára lehetővé kell tenni, hogy a megszűnéssel és a végelszámolással/felszámolással kapcsolatos valamennyi információt vagy dokumentumot teljes mértékben online nyújtsa be a cégnyilvántartáshoz, az EU Inc. társaságok hitelezői számára pedig lehetővé kell tenni, hogy követeléseiket teljes mértékben digitálisan nyújtsák be a vállalatnak vagy a felszámolónak. Akárcsak az alapításnál, biztosítani kell az EU Inc. társaság bejegyzési helye szerinti cégnyilvántartás és az ugyanazon tagállamban történő végelszámolás/felszámolás szempontjából releváns egyéb illetékes nemzeti hatóságok, például az adó- vagy szociális biztonsági hatóságok közötti zökkenőmentes, „egyszeri adatszolgáltatást”. Ez azt jelentené, hogy az EU Inc. társaságnak nem kellene újra benyújtania a többi hatóságnak a cégnyilvántartásba már benyújtott információkat, ami csökkentené a megszűnési eljárás – amelynek valamennyi érdekelt fél érdekében gyorsnak kell lennie – keretében történő külön benyújtások által okozott késedelmeket és költségeket. Mivel a társaság végelszámolásában/felszámolásában részt vevő illetékes nemzeti hatóságok tagállamonként eltérőek lehetnek, az egyes tagállamoknak kell dönteniük arról, hogy a cégnyilvántartással való „egyszeri” adatcserét mely nemzeti hatóságokra kell alkalmazni.

(61)Az eljárás hatékonyságának a digitális eszközök révén való növelése mellett fontos annak biztosítása is, hogy a hitelezők és más harmadik felek – a cégnyilvántartásokban és a BRIS-en keresztül – könnyen hozzáférjenek az EU Inc. társaságok végelszámolására/felszámolására vonatkozó átlátható információkhoz azáltal, hogy harmonizált kötelezettségeket vezetnek be a társaságokra és a cégnyilvántartásokra vonatkozóan. Amennyiben egy fizetőképes EU Inc. társaság végelszámolása érvénytelenség miatt szükséges, a jogbiztonság érdekében harmonizálni kell a feltételeket és a következményeket, és az érvénytelenség megállapítására csak bírósági határozattal és az indokok kimerítő felsorolása alapján kerülhet sor.

(62)Egyszerűsített szabályokra van szükség különösen az egyszerű végelszámolások esetében, például amikor a gazdasági tevékenységüket beszüntető fizetőképes társaságoknak nincsenek kötelezettségeik, hogy az ilyen társaságok legfeljebb körülbelül három hónapon belül befejezhessék az eljárást, és eltávolíthassák vagy törölhessék őket a cégnyilvántartásból. Az ilyen gyorsított végelszámolásnak elérhetőnek kell lennie azon EU Inc. társaságok számára, amelyeknek nincsenek folyamatban lévő közigazgatási vagy bírósági eljárásai, amelyek nem rendelkeznek gazdasági felhasználásra alkalmas eszközökkel, amelyeket vagyonát legkésőbb a végelszámolás iránti kérelem benyújtásakor ki kell fizetni, és amelyeknek nem áll fenn tartozása. A gyorsított eljárásnak ki kell terjednie azokra az egyszerű esetekre is, amikor egyes hitelezők és így a kötelezettségek továbbra is fennmaradnak, de ilyen eljárás csak akkor indítható, ha ahhoz a hitelezők hozzájárultak.

(63)A gyorsított eljárásnak – miközben lehetővé kell tennie a társaságok rövid időn belüli megszüntetését – biztosítania kell a hitelezők védelmét is, és az eljárás során átlátható tájékoztatást kell nyújtani az érintett harmadik felek számára. Ezt az EU Inc. társasággal kapcsolatos gyorsított végelszámolási eljárásra vonatkozó információnak, valamint az EU Inc. társaság által benyújtott releváns dokumentumoknak – beleértve az összes igazgató arra vonatkozó nyilatkozatát is, hogy teljesülnek az ezen eljárás alkalmazásával kapcsolatos feltételek – a bejegyzés szerinti cégnyilvántartásban való nyilvános hozzáférhetővé tétele útján kell biztosítani. Mivel a gyorsított eljárás a végelszámolás egyszerű eseteire korlátozódik, lehetővé kell tenni, hogy az EU Inc.-et valamely igazgató vagy más felhatalmazott személy képviselje anélkül, hogy felszámolót kellene kijelölni.

(64)Hasonlóképpen, az eljárás rövidsége és a hitelezők megfelelő védelme közötti megfelelő egyensúly megteremtése érdekében az EU Inc. társaság hitelezői számára lehetővé kell tenni, hogy kifogást emeljenek a gyorsított eljárással szemben, erre azonban az eljárás megindítására vonatkozó információknak a cégnyilvántartásban való közzétételét követő viszonylag rövid, 30 napos határidőn belül kell sor kerülnie. Ez a biztosíték különösen azokat a hitelezőket kívánja védelemben részesíteni, akiknek a követelései nem tükröződnek az EU Inc. igazgatóinak nyilatkozatában és a pénzügyi kimutatásban. Azok a hitelezők, akik már hozzájárultak az eljárás megindításához, csak kellően indokolt esetben, például akarathiba vagy tévedés, illetve a körülmények jelentős megváltozása esetén élhetnek ezzel a lehetőséggel. Annak érdekében, hogy a cégnyilvántartás figyelmen kívül hagyhassa a nyilvánvalóan megalapozatlan kifogásokat, a hitelezőknek a kifogások cégnyilvántartáshoz történő benyújtásakor meg kell indokolniuk az EU Inc. társasággal szembeni követeléseiket. A hitelezők által emelt megalapozott kifogások esetén a cégnyilvántartásnak tájékoztatnia kell az EU Inc. társaságot a hitelezőkről és a követeléseik indokairól.

(65)Annak biztosítása érdekében, hogy a gyorsított felszámolási eljárás alatt álló EU Inc. társaságnak ne legyenek adótartozásai, vagy ne mulassza el az adóügyi kötelezettségeinek teljesítését, az EU Inc. társaság bejegyzési helye szerinti tagállam nemzeti adóhatósága számára 30 napot kell biztosítani arra, hogy adóigazolást bocsásson ki, vagy kifogást emeljen a gyorsított felszámolással szemben. Ez legfeljebb 30 nappal meghosszabbítható, ha további információkra van szükség, vagy ha az adóhatóságnak további cselekményt kell végeznie. Az adminisztratív késedelmek korlátozása érdekében vélelmezni kell, hogy az adóhatóság megadta az engedélyt, vagy nem emelt kifogást, ha az adóhatóság az eredeti vagy a meghosszabbított határidőn belül nem közli álláspontját a cégnyilvántartással.

(66)A határidőknek mind a hitelezők, mind az adóhatóság tekintetében való lejárta után, amennyiben egyikük sem emel kifogást, a cégnyilvántartásnak haladéktalanul törölnie kell nyilvántartásából az EU Inc. társaság bejegyzését. Amennyiben a hitelezők a 30 napos határidő lejárta után, de az EU Inc. nyilvántartásból való törlése előtt indokolással ellátott kifogásokat nyújtanak be a cégnyilvántartáshoz, lehetővé kell tenni a cégnyilvántartás számára, hogy figyelembe vegye ezeket a kifogásokat, és úgy döntsön, hogy az említett követelések védelmének biztosítása érdekében nem törli a társaságot a nyilvántartásból. Annak biztosítása érdekében, hogy a potenciális eszközöket, kötelezettségeket, illetve közigazgatási vagy bírósági eljárásokat zökkenőmentesen kezeljék azt követően, hogy az EU Inc. társaságot törölték a cégnyilvántartásból, a társaság könyveit és nyilvántartásait a közgyűlés vagy a bíróság által kijelölt személynek hat évig meg kell őriznie. A cégnyilvántartásból törölt EU Inc. társaság igazgatóinak továbbra is egyetemlegesen kell felelniük a hitelezők ki nem elégített követeléseiért.

(67)A nemzeti fizetésképtelenségi szabályok nem mindig alkalmasak arra, hogy megfelelően és arányos módon kezeljék azokat a fizetésképtelen EU Inc. társaságokat, amelyek induló innovatív vállalkozások. Az induló innovatív vállalkozások a működőtőke szűkösségével, magasabb kamatlábakkal és nagyobb biztosítéki követelményekkel szembesülnek, ami megnehezíti, vagy akár ellehetetleníti a finanszírozás előteremtését, különösen pénzügyi nehézségek esetén. Figyelembe véve az induló innovatív vállalkozások egyedi jellemzőit és pénzügyi nehézségek esetén felmerülő sajátos szükségleteit, különösen a gyorsabb, egyszerűbb és megfizethetőbb eljárások szükségességét, az induló innovatív vállalkozások fizetésképtelensége esetén egyszerűsített felszámolási eljárásokat kell biztosítani számukra, amelyek igazodnak ezekhez a sajátos igényekhez.

(68)A tagállamok esetében a szokásos fizetésképtelenségi eljárás megindításának két általános kiváltó oka az illikviditási teszt és a mérlegvizsgálat. A fizetésképtelenségi eljárás könnyen megállapítható feltételek alapján történő megindításának egyszerűsítése érdekében az induló innovatív vállalkozásnak minősülő EU Inc. egyszerűsített felszámolási eljárása megindításának kritériumaként az adósságok esedékességkori megfizetésére való képtelenséget kell figyelembe venni. A tagállamoknak meg kell határozniuk azokat a konkrét feltételeket is, amelyek mellett ez a kritérium teljesül, feltéve, hogy ezek a feltételek egyértelműek, egyszerűek és az érintett induló innovatív vállalkozás által könnyen megállapíthatók.

(69)A szerkezetátalakítástól eltérően a felszámolás során rendkívül fontos, hogy az eljárást fizetésképtelenségi szakértő bevonásával folytassák le, aki biztosítja az összes jogi követelménynek való megfelelést, és a hitelezők érdekében jár el. Erre a szakértelemre különösen a munkavállalók jogainak védelme vagy a környezetvédelmi jogi normáknak való megfelelés tekintetében van szükség. Az induló innovatív vállalkozásnak minősülő EU Inc. egyszerűsített felszámolási eljárásának zökkenőmentes lebonyolításához ezért főszabály szerint fizetésképtelenségi szakértő kijelölésére van szükség. Kivételesen azonban, kizárólag akkor, ha az adós által a fizetésképtelenséghez vezető időszakban tanúsított prudens magatartás ezt indokolja, magának az adósnak, valamint a hitelezőnek vagy a hitelezők egy csoportjának is jogosultnak kell lennie arra, hogy kérelmezze a felszámolási eljárás fizetésképtelenségi szakértő nélküli lefolytatását. Az illetékes bíróság vagy hatóság mérlegelési jogkörébe tartozik annak eldöntése, hogy az összes releváns körülmény figyelembevételével engedélyezi-e az ilyen eltérést.

(70)Az induló innovatív vállalkozásnak minősülő EU Inc.-ekre vonatkozó költséghatékony és gyors egyszerűsített felszámolási eljárás létrehozása érdekében az eljárást az egyszerűsített felszámolási eljárás megindítása iránti kérelem benyújtásától számított hat hónapon belül le kell folytatni és be kell fejezni. Ehhez hasonlóan minimálisra kell csökkenteni a főbb eljárási lépésekre – többek között az eljárás megindítására, a követelések előterjesztésére és befogadására, illetve az eszközök értékesítésére – vonatkozó alakiságokat. Az induló innovatív vállalkozásnak minősülő EU Inc. számára lehetővé kell tenni, hogy ügyvéd vagy más jogi szakember általi képviselet nélkül, az e célra kialakított egységesített formanyomtatvány használatával egyszerűsített felszámolási eljárást indítson.

(71)Az eljárások költségeinek és hosszának további csökkentése érdekében a tagállamoknak lehetővé kell tenniük az adósok, a hitelezők, a fizetésképtelenségi szakértők, valamint az igazságügyi és közigazgatási hatóságok számára, hogy a fizetésképtelenségi eljárás valamennyi eljárási lépéséhez elektronikus kommunikációs eszközöket használjanak.

(72)Az induló innovatív vállalkozásnak minősülő EU Inc. adósa tekintetében biztosítani kell az egyedi végrehajtási eljárás nyugvását a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon értékének megőrzése és az eljárás tisztességes és szabályos lefolytatásának biztosítása érdekében.

(73)A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyonba tartozó eszközök online bírósági árverés útján értékesíthetők legyenek, kivéve, ha az illetékes hatóság úgy ítéli meg, hogy az eszközök értékesítésének e módja nem megfelelő. A tagállamoknak ezért a területükön az e célra szolgáló egy vagy több elektronikus árverési rendszert kell létrehozniuk és fenntartaniuk. Ez a kötelezettség nem érintheti a bizonyos tagállamokban már meglévő több olyan platformot, amelyek meghatározott típusú eszközök online bírósági árverésére szolgálnak. A fizetésképtelenségi eljárásban az adósok eszközeinek értékesítése céljából működtetett árverési rendszereket az európai igazságügyi portálon keresztül össze kell kapcsolni. Az e-igazságügyi portálnak központi elektronikus hozzáférési pontként kell szolgálnia a nemzeti rendszer vagy rendszerek keretében működő online bírósági árverési folyamatokhoz, keresési funkciót kell biztosítania a felhasználók számára, és a megfelelő nemzeti online platformokhoz kell irányítania őket, ha részt kívánnak venni az ajánlattételben.

(74)Annak biztosítása érdekében, hogy e rendelet végrehajtása egységes feltételek mellett történjen a többnyelvű uniós sablonoknak, a többnyelvű bejegyzési formanyomtatványnak, a BRIS-en keresztül továbbítandó és rendelkezésre bocsátandó adatoknak, valamint az uniós cégbizonyítványnak és a digitális uniós meghatalmazásnak a(z) [Kiadóhivatal: hivatkozás az európai üzleti tárcák létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatra]-ban/-ben említett európai üzleti tárcával való kompatibilitása tekintetében, végrehajtási hatásköröket kell ruházni a Bizottságra.

(75)Az egyszerűsített felszámolási eljárás megindítása iránti kérelem egységesített formanyomtatványával kapcsolatos végrehajtási hatásköröket, valamint az elektronikus árverési rendszerek összekapcsolásához szükséges műszaki leírásokkal és eljárásokkal kapcsolatos végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek 43 megfelelően kell gyakorolni.

(76)A hátrányos megkülönböztetés tilalma, amely az uniós jog egyik alapelve, megköveteli, hogy a hasonló helyzeteket ne kezeljék eltérően, hacsak e megkülönböztetés objektíve nem igazolt. A tagállamoknak ezért mind jogilag, mind ténylegesen megkülönböztetéstől mentesen kell kezelniük az EU Inc. társaságokat más társasági formákhoz képest az összehasonlítható szempontok tekintetében, kivéve, ha bizonyítható, hogy az eltérő bánásmód objektíve igazolható, és az arányos. Ennek megfelelően azokat a jogokat és kötelezettségeket, amelyeket a tagállamok jogi szabályozása más társasági formák számára biztosít, vagy amelyek a gyakorlatban elérhetőek, főszabály szerint az EU Inc. társaságok számára is biztosítani kell vagy elérhetővé kell tenni. Eltérő bánásmódra csak olyan kivételes esetekben kerülhet sor, amikor azt konkrét és meggyőző okok objektíve igazolják, és az arányos az elérni kívánt céllal.

(77)Egyes nemzeti szabályok különösen akadályozzák a piaci szereplőket a Szerződésekben meghatározott alapvető szabadságok gyakorlásában. Ezek a szabályok, jóllehet valamennyi piaci szereplőre vonatkoznak, különösen károsak azokra nézve, akik a belső piacon az innováció, a termelékenység és a növekedés céljából folytatnak gazdasági tevékenységet, különösen határokon átnyúló összefüggésben, és akik gyakran EU Inc. társasági formában működnek majd. Az ilyen társaságok – különösen, ha állami támogatásra szorulnak – különösen ki vannak téve bizonyos súlyos és az EUB ítélkezési gyakorlatára tekintettel egyértelműen indokolatlan vagy aránytalan nemzeti korlátozásoknak.

(78)Annak érdekében, hogy az ilyen intézkedések ne akadályozzák a belső piac megfelelő működését, valamint hogy kevésbé legyen szükség hosszú és költséges peres eljárásokre, ezeket a korlátozásokat teljes egészében meg kell tiltani, anélkül, hogy azok igazolhatók lennének. Az itt meghatározott rendelkezések nem érintik az ágazati uniós jogból eredő követelményeket. Ez a rendelet emellett nem értelmezhető a letelepedés szabadságának, valamint az áruk, a munkavállalók és a szolgáltatások szabad mozgásának az EUMSZ-szel vagy az uniós jog más rendelkezéseivel ellentétes korlátozása igazolásaként, az e rendelet hatályán kívül eső személyek vagy társaságok vonatkozásában sem.

(79)A cégnyilvántartásoknak, az adóazonosító és a héaazonosító szám kiadásáért felelős hatóságoknak, a szociális biztonsági hatóságoknak és a tényleges tulajdonosi nyilvántartásoknak az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelettel 44 összhangban kell kezelniük a jogi képviselők és a társaság jogszerű képviseletére jogosult egyéb személyek, valamint az egyedüli részvényesek személyes adatait, beleértve azokat a személyes adatokat is, amelyeket a nyilvántartásokban nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni. E rendelettel összefüggésben a Bizottságnak a személyes adatokat az (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendelettel 45 összhangban kell kezelnie.

(80)Az EU Inc. társaságoknak az (EU) 2016/679 rendelettel összhangban kell kezelniük a digitális részvénykönyvben szereplő személyes adatokat. Az adatvédelmi szabályoknak való megfelelés megkönnyítése és az arányos adatvédelmi intézkedések végrehajtásának biztosítása érdekében az alapszabály uniós sablonjai a digitális részvénykönyvvel kapcsolatos adatvédelmi rendelkezéseket fognak tartalmazni.

(81)A tagállamok azon hatáskörének elismerése mellett, hogy megszervezzék nemzeti igazságszolgáltatási rendszerüket, a tagállamok az EU Inc. társaságokat érintő, az e rendelet hatálya alá tartozó kérdésekkel kapcsolatos viták rendezésére szakosodott bírói tanácsot vagy bíróságot jelölhetnek ki vagy hozhatnak létre. Ez megkönnyítené az eljárások zökkenőmentes lefolytatását, és koherens nemzeti ítélkezési gyakorlatot eredményezhetne, mivel a rendelet alapján felmerülő jogvitákat a társasági jogi és fizetésképtelenségi jogi jogviták terén szakértelemmel rendelkező bírák rendeznék. A viták gyorsabb és alacsonyabb költségek melletti rendezése növelné az új társasági forma vonzerejét a célszemélyek körében, és ezáltal az induló és a növekvő innovatív vállalkozások kevésbé lennének ösztönözve arra, hogy harmadik országbeli joghatóságokba költözzenek. Emellett a 2025–2030-as időszakra szóló európai igazságügyi képzési stratégiáról szóló bizottsági közlemény megállapította, hogy az e rendelet által javasolt jogi kereten belül szükség van az igazságügyi szakemberek továbbképzésére, amely a szakosodási folyamat során testre szabható.

(82)Ez a rendelet nem érinti a tagállamok azon lehetőségét, hogy az uniós joggal összhangban a csalások vagy a visszaélések kezelése érdekében megvizsgálják a társaságok létesítése és a fióktelepek bejegyzése iránti kérelmeket, továbbá nem érinti a tagállamok – többek között a rendőrség vagy más illetékes hatóságok – vizsgálati és végrehajtási intézkedéseit. A pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemből eredő, uniós és nemzeti jog szerinti kötelezettségek változatlanok maradnak. Tekintettel a jogszerű üzleti struktúrákkal való visszaélés kockázatára, amelyet az Europol a súlyos és szervezett bűnözés általi fenyegetettség 2025. évi értékelésében hangsúlyozott, az uniós és a tagállami hatóságoknak biztosítaniuk kell, hogy a szervezett bűnözői hálózatok vagy más bűnözők ne éljenek vissza az EU Inc.-del.

(83)Ez a rendelet nem érinti az uniós vagy nemzeti munkajogot. Ezeket a jogszabályokat az EU Inc. társaságokra úgy kell alkalmazni, mint bármely más uniós tőkeegyesítő társaságra. Az e rendelettel létrehozott társasági jogi keret a belső piac jogi környezetének részét képezi, és az uniós társasági jogi vívmányokra épül.

(84)E rendelet célkitűzéseit, nevezetesen hogy közös jogi keretet biztosítsanak a társaságok, különösen az induló és a növekvő innovatív vállalkozások számára az Unióban, hogy egyszerű és hatékony vállalati szabályokat és eljárásokat biztosítsanak a társaság teljes életciklusa során, valamint hogy a vállalati szabályok a befektetéseket támogató keretet biztosítsanak, a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban a terjedelmük és hatásaik miatt e célkitűzések jobban megvalósíthatók. Az Unió ezért az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően intézkedéseket hozhat. Az arányosságnak az említett cikkben foglalt elvével összhangban ez a rendelet nem lépi túl az említett célkitűzések eléréséhez szükséges mértéket.

(85)A Bizottságnak el kell végeznie e rendelet értékelését. Az értékelésnek többek között magában kell foglalnia az új EU Inc. társasági forma elterjedését, az EU Inc. társaságok létesítésének módját, valamint hogy hány társaságot hoztak létre az uniós központi interfészen keresztül és a harmonizált sablonokkal. A Bizottságnak emellett a harmonizált fogyasztói árindexnek megfelelően ötévente felül kell vizsgálnia az EU Inc. társaságok uniós központi interfészen keresztüli gyorsított létesítésének 100 EUR összegű maximális költségét.

(86)Az (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendelet (13) 42. cikkének (1) bekezdésével összhangban a Bizottság egyeztetett az európai adatvédelmi biztossal, aki [kérjük, illesszék be a dátumot]-án/-én véleményt nyilvánított.

(87)Annak érdekében, hogy elegendő idő álljon rendelkezésre a tagállamok és a vállalatok felkészülésére, ezt a rendeletet a hatálybalépését követő 12 hónap elteltével kell alkalmazni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET – ÁLTALÁNOS ELVEK

1. cikk

Tárgy

Ez a rendelet szabályokat állapít meg a belső piac működésének javítása, valamint a társaságok és a befektetők számára hatékony jogi keret létrehozása érdekében az alábbiak révén:

(a)a tőkeegyesítő társaságok új, harmonizált társasági formájának (a továbbiakban: EU Inc.) létrehozása, amely minden tagállam jogrendjében elérhető;

(b)a cégnyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszeren (a továbbiakban: BRIS) alapuló uniós központi interfész létrehozása az EU Inc. társasági formában működő társaságok bejegyzése, valamint az iratok EU Inc. társaságok általi benyújtása céljából;

(c)intézkedések bevezetése az EU Inc. társaságokra vonatkozó dokumentumok és információk felhasználása és elfogadása előtt álló akadályok csökkentése érdekében, többek között az egyszeri adatszolgáltatás elvének alkalmazása révén;

(d)az adminisztratív terhek csökkentésére irányuló intézkedések bevezetése az e rendelet hatálya alá tartozó eljárásokban az EU Inc. társaságok teljes életciklusa során, beleértve a befektetésekkel kapcsolatos eljárásokat is;

(e)az EU Inc. társaságok finanszírozásával és az ilyen társaságokba történő befektetésekkel kapcsolatos akadályok felszámolása;

(f)az EU Inc. társasági formában működő vállalkozások meghatározott kategóriáira alkalmazandó fizetésképtelenségi eljárások egyes vonatkozásainak harmonizálása;

(g)a más tagállamban bejegyzett székhellyel rendelkező EU Inc. társaságokkal szembeni egyes megkülönböztető intézkedések tilalma.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

(1)„uniós központi interfész”: a Bizottság által létrehozott, működtetett és fenntartott digitális felhasználói interfész, amely a BRIS-en és annak az (EU) 2017/1132 irányelv 22. cikkében említett uniós digitális hozzáférési pontján alapul;

(2)„cégnyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszer (BRIS)”: a cégnyilvántartások összekapcsolására szolgáló, uniós szinten működő rendszer, amely a tagállamok cégnyilvántartásaiból, valamint az (EU) 2017/1132 irányelv 22. cikkében említett platformból és e-igazságügyi portálból áll;

(3)„cégnyilvántartás”: az (EU) 2017/1132 irányelv 16. cikkének (1) bekezdésében említett központi nyilvántartás, kereskedelmi nyilvántartás vagy cégjegyzék;

(4)„részvényes”: az alapító részvényesek egyike, illetve bármely más jogi vagy természetes személy, akit bejegyeztek a digitális részvénykönyvbe;

(5)„alapszabály”: a létesítő okiratot és az alapszabályt egyaránt magában foglaló egységes okirat;

(6)„fióktelep”: olyan állandó létesítmény, amely nem önálló jogi személy, de külön vezetéssel rendelkezhet, és amelyen keresztül egy társaság gazdasági tevékenységet végez;

(7)„teljes mértékben online eljárás”: olyan eljárás, amely teljes mértékben online lefolytatható anélkül, hogy személyesen meg kellene jelenni a nemzeti jog alapján az eljárás bármely vonatkozásában eljárásra jogosult valamely hatóság, személy vagy szerv előtt;

(8)„munkavállalói részvétel”: a 2001/86/EK irányelv 2. cikkének k) pontjában meghatározott részvétel;

(9)„létesítés”: az EU Inc. létrehozásának teljes eljárása, beleértve a cégnyilvántartásba való bejegyzéséhez szükséges valamennyi lépést;

(10)„benyújtás”: az információk vagy dokumentumok cégnyilvántartásba történő benyújtásának eljárása akár közvetlenül, akár az uniós központi interfészen keresztül;

(11)„a társaság fő tevékenysége”: a társaság által folytatott fő tevékenység vagy tevékenységek, amelyeket az uniós gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszerének (a továbbiakban: NACE) megfelelő kódjával és adott esetben konkrétabb tevékenységek és célok feltüntetésével jelölnek;

(12)„egyszemélyes társaság”: olyan társaság, amelynek részvényei egyetlen részvényes tulajdonában vannak;

(13)„felszámolás”: a megszűnő társaság ügyeit felszámoló eljárás;

(14)„digitális uniós meghatalmazás”: egységesített, digitálisan hitelesített okirat, amely felhatalmaz egy személyt valamely társaság Unión belüli, határokon átnyúló társasági jogi eljárásokban való képviseletére, és amelyet elfogadnak annak bizonyítékaként, hogy a meghatalmazott személy az (EU) 2017/1132 irányelv 16c. cikkével összhangban jogosult a társaság nevében eljárni;

(15)„uniós cégbizonyítvány”: valamely tagállam cégnyilvántartása által kiállított, az adott cégnyilvántartásba bejegyzett társaságra vonatkozó legfontosabb információkat tartalmazó, az (EU) 2017/1132 irányelv 16b. cikkével összhangban az uniós tagállamokban elfogadott közokirat;

(16)„felülhitelesítés”: egy köztisztviselő valamely okiraton szereplő aláírása valódiságának, a szóban forgó okiratot aláíró személy eljárási minőségének, valamint adott esetben az okiraton szereplő pecsét vagy bélyegző valódiságának tanúsítására irányuló alaki követelmény;

(17)„hasonló alaki követelmény”: az Apostille-egyezmény által előírt tanúsítvány csatolása;

(18)„fióktelep bejegyzése”: az a folyamat, amelynek eredményeként egy tagállamban nyitott fióktelepre vonatkozó dokumentumok és információk nyilvánosan hozzáférhetővé válnak;

(19)„kapcsolt fél”: jelentése megegyezik az 1606/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek 46 megfelelően elfogadott nemzetközi számviteli standardokban foglaltakkal;

(20)„kifizetés”: gazdasági érték részvényes részére történő közvetlen vagy közvetett átruházása megfelelő ellenérték és valós kereskedelmi cél nélkül, kivéve a tőkeleszállítást, a saját részvények társaság általi megszerzését és a részvények visszaváltását;

(21)„digitális részvénykönyv”: a társaság vagy harmadik fél által digitális formátumban vezetett részvénynyilvántartás, amely információkat tartalmaz a részvények mindenkori tulajdonjogáról az egyes részvények tulajdonosának azonosítása révén, valamint az összes részvényátruházási előzményről;

(22)„részvényátruházás”: olyan ügylet, amely a részvény tulajdonjogának megváltozásával jár, függetlenül attól, hogy az ügyletet ellenérték fejében vagy ingyenesen hajtják végre;

(23)„digitális részvényigazolás”: a társaság által kibocsátott olyan jogi dokumentum, amely a digitális részvénykönyvben szereplő adatoknak megfelelően szerepelteti a részvényes részvényeit, és igazolja a benne meghatározott részvények tulajdonjogát;

(24)„multilaterális kereskedési rendszer”: a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 22. pontjában meghatározott multilaterális kereskedési rendszer;

(25)„szabályozott piac”: a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 21. pontjában meghatározott szabályozott piac;

(26)„átváltható eszközök”: olyan eszközök, amelyek tulajdonosaik számára egészben vagy részben jogot vagy kötelezettséget biztosítanak arra, hogy a társasággal szembeni követelésüket a társaság új részvényeire cseréljék;

(27)„opciós utalvány”: olyan eszköz, amely feljogosítja a tulajdonosát arra, hogy ellenérték fejében új részvényeket jegyezzen a társaságban;

(28)„elsőbbségi jog”: a meglévő részvényesek elsőbbségi joga új részvények vagy új részvényekre jogosító eszközök megszerzésére;

(29)„megszűnés”: olyan határozat vagy esemény, beleértve a közgyűlés határozatát, valamely időtartam lejártát vagy az alapszabályban vagy bírósági végzésben meghatározott esemény bekövetkezését is, amely a társaság szokásos üzleti tevékenységének végét jelzi, és – a fizetésképtelenségi jog által szabályozott szerkezetátalakítás vagy megmentés eseteit kivéve – megindítja a felszámolási eljárást;

(30)„végelszámolás”: a társaság által kezdeményezett felszámolás, amennyiben a társaság meghatározott időn belül képes tartozásainak teljes kiegyenlítésére.

3. cikk

Társasági forma és általános elvek

Az EU Inc. az egyes tagállamok jogrendjében rendelkezésre álló társasági forma, amely a következő jellemzőkkel rendelkezik:

(a)a részvényes nem felel a társaság kötelezettségeiért;

(b)a bejegyzés helye szerinti tagállam joga szerint jogi személyiséggel rendelkezik, amelyet a többi tagállamnak el kell ismernie;

(c)egy vagy több természetes vagy jogi személy hozhatja létre;

(d)létrejöhet ex nihilo a 16–19. cikkel összhangban, illetve belföldi vagy határokon átnyúló átalakulások, egyesülések vagy szétválások révén a 21. cikkel összhangban;

(e)bejegyzéskor az (EU) 2017/1132 irányelv 16. cikkének (1) bekezdésével összhangban európai egyedi azonosítót (a továbbiakban: EUID) rendelnek hozzá;

(f)határozatlan időre jön létre, kivéve, ha az alapszabály másként rendelkezik.

4. cikk

Az EU Inc.-re alkalmazandó szabályok

1.Az EU Inc. társaságokra e rendelet és az alapszabályuk az irányadó, amely utóbbiaknak meg kell felelniük e rendeletnek.

2.Az e rendeletben vagy az alapszabályban nem szabályozott kérdésekben az EU Inc. bejegyzett székhelye szerinti tagállamban a releváns nemzeti társasági formákra alkalmazandó nemzeti jog az irányadó, az uniós jogot átültető rendelkezéseket is beleértve.

3.A tagállamok megjelölik a (2) bekezdésben említett releváns nemzeti társasági formát, amelynek rendelkezései az EU Inc. társaságokra alkalmazandók.

5. cikk

Jogi személyiség

1.Az EU Inc. társaságot a bejegyzett székhely szerinti tagállam cégnyilvántartásába kell bejegyezni.

2.Az e rendelet 16–19. cikkével összhangban létrehozott EU Inc. társaság a cégnyilvántartásba való bejegyzésének napján jogi személyiséget szerez.

Ha egy EU Inc. társaság nevében azt megelőzően eljártak, hogy a társaságot a 16–19. cikk szerint bejegyezték volna, és a társaság a bejegyzést követően nem vállalja az ilyen eljárásból eredő kötelezettségeket, az eljáró természetes és jogi személyek eltérő megállapodás hiányában korlátlan és egyetemleges felelősséggel tartoznak.

6. cikk

Az EU Inc. társaság és fióktelepének neve

1.A társaság nevének meg kell felelnie a következőknek:

(a)a nevet az „EU Inc.” megjelölés követi;

(b)betölti a név funkcióját;

(c)nem téveszti meg a nyilvánosságot, különösen a társaság üzleti tevékenységeinek jellegét illetően;

(d)nem ütközik a közrendbe vagy a közerkölcsbe; és

(e)kellően különbözik az EU Inc.-ként bármely tagállamban bejegyzett társaságok nevétől és bármely más társaságnak a cégnyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszeren (BRIS) keresztül elérhető nevétől.

2.A cégnév bejegyzése nem érinti más személyeknek az uniós vagy nemzeti jogba ütköző, jogosulatlan névhasználattal kapcsolatos esetleges követeléseit.

3.Az EU Inc. társaság fióktelepe a társaság nevét viseli, amely kiegészíthető a fióktelep megjelölésével.

4.A tagállamok nem alkalmazhatnak olyan szabályokat, amelyek az Unió egészében indokolatlanul akadályozzák az adott név jogszerű bejegyzését és használatát.

7. cikk

Alapszabály

1.Az EU Inc. alapszabállyal rendelkezik.

2.Az alapszabálynak rendelkeznie kell legalább az e rendeletben megállapított, a mellékletben meghatározott kérdésekről.

3.Az alapszabálynak digitálisnak és géppel olvashatónak kell lennie, az információkat pedig strukturált adatok formájában kell tárolnia.

4.Az alapszabályt a bejegyzés helye szerinti tagállam hivatalos nyelvén vagy hivatalos nyelveinek legalább egyikén, valamint a nemzetközi üzleti és pénzügyi szférában szokásos nyelven kell elkészíteni, és a 25. cikk (1) bekezdésével összhangban nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni.

5.Amennyiben egy EU Inc. társaság a 8. cikkben említett egységesített alapszabály alkalmazását választja, mindkét nyelvi változat azonos jogi erővel bír.

Amennyiben egy EU Inc. nem az egységesített alapszabály alkalmazását választja, a nyelvi változatok közötti eltérés esetén a bejegyzés helye szerinti tagállam hivatalos nyelve vagy nyelvei az irányadók.

Az EU Inc. felelősséggel tartozik a jóhiszeműen eljáró olyan harmadik feleknek okozott károkért, akik a nem egységesített alapszabálynak a nemzetközi üzleti és pénzügyi szférában szokásos nyelven készült pontatlan, hiányos vagy félrevezető változatára támaszkodtak.

8. cikk

Az egységesített alapszabály uniós sablonjai

1.Az egységesített alapszabály uniós sablonjai (a továbbiakban: uniós sablonok) az uniós központi interfészen keresztül vagy a cégnyilvántartásnál folytatott létesítési eljárás részeként használhatók.

2.Az uniós sablonok használata esetén teljesítettnek kell tekinteni minden olyan követelményt, amely szerint a társaság alapszabályát a nemzeti joggal összhangban közokiratba kell foglalni.

3.A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján létrehozza az egységesített alapszabály többnyelvű uniós sablonjait.

9. cikk

Bejegyzett székhely, a központi ügyvezetés helye és az üzleti tevékenység fő helye

1.Az EU Inc. bejegyzett székhelyének és központi ügyvezetése helyének vagy üzleti tevékenysége fő helyének az Unióban kell lennie.

2.Az (1) bekezdés alkalmazandó akkor is, ha az EU Inc. társaság az (EU) 2017/1132 irányelvvel összhangban határokon átnyúló átalakulás, szétválás vagy egyesülés útján jön létre.

10. cikk

A teljes mértékben digitális eljárások elve

1.A tagállamok biztosítják, hogy az e rendelet hatálya alá tartozó valamennyi eljárást lehetőség legyen teljes mértékben online lefolytatni.

2.Az EU Inc. társaság és részvényesei – beleértve a részvények jegyzőit és vásárlóit is – közötti kommunikációnak teljes mértékben online kell történnie, kivéve, ha az alapszabály vagy az EU Inc. társaság és a részvényes közötti bármely megállapodás másként rendelkezik.

3.Az (1) bekezdéstől eltérve kivételes körülmények között, amennyiben azt a személyazonossággal való visszaélésnek vagy a személyazonosság megváltoztatásának a megelőzéséhez, illetve a jogképességre vagy a kérelmezőknek a társaság képviseletével kapcsolatos jogosultságára vonatkozó szabályok betartásának biztosításához fűződő, közérdeken alapuló kényszerítő indok kellően indokolja, a nemzeti jog alapján az (1) bekezdésben említett eljárások bármely vonatkozásában eljárásra jogosult hatóság, személy vagy szerv olyan intézkedéseket hozhat, amelyek megkövetelhetik a fizikai jelenlétet. Az adott személy fizikai jelenléte csak eseti alapon írható elő, amennyiben okkal feltételezhető a személyazonosság meghamisítása vagy a 14. cikk (2) bekezdésének d) pontjában meghatározott szabályoknak való meg nem felelés, és feltéve, hogy az eljárás bármely egyéb lépése online elvégezhető.

11. cikk

Fizetések

(1) Ha egy eljárás fizetést tesz szükségessé, a tagállamok biztosítják, hogy az ilyen fizetést teljesíteni lehessen a tagállamok egyikében letelepedett pénzügyi vállalkozás vagy pénzforgalmi szolgáltató által nyújtott, a határokon átnyúló fizetésekhez használható és széles körben hozzáférhető online pénzforgalmi szolgáltatással, amely lehetővé teszi a fizetést teljesítő személy azonosítását.

(2) A fizetések teljesítésére sor kerülhet online, az Unióban működő banknál vezetett bankszámlára. Emellett az ilyen fizetések igazolása online is benyújtható.

12. cikk

Munkavállalói részvétel

1.A 16–19. cikkel összhangban ex nihilo vagy a 21. cikkel összhangban belföldi átalakulás, egyesülés vagy szétválás útján létrehozott EU Inc.-re a bejegyzett székhelye szerinti tagállamban aó munkavállalói részvételre alkalmazandó szabályok vonatkoznak.

2.Amennyiben az EU Inc. az (EU) 2017/1132 irányelv I., II. és IV. fejezetével összhangban határokon átnyúló átalakulás, egyesülés vagy szétválás útján jön létre, vagy amennyiben az EU Inc. az (EU) 2017/1132 irányelvvel összhangban ilyen határokon átnyúló átalakulást, szétválást vagy egyesülést hajt végre, a munkavállalói részvételre vonatkozó szabályokat az említett irányelv 86l., 133. és 160l. cikkével összhangban kell meghatározni.

II. FEJEZET – UNIÓS KÖZPONTI INTERFÉSZ, LÉTESÍTÉS ÉS IRATBENYÚJTÁS

13. cikk

Társaságbejegyzési formanyomtatvány

1.Az EU Inc. társaságok létesítésének valamennyi esetében harmonizált bejegyzési formanyomtatványt kell használni. Ennek teljes mértékben digitálisnak és géppel olvashatónak kell lennie, és strukturált adatként kell gyűjtenie az információkat.

2.A társaságbejegyzési-formanyomtatványt az igazgatótanács – 910/2014/EU rendelettel összhangban elektronikus azonosító eszközökkel azonosított – leendő tagjai kitöltik, és a 910/2014/EU rendeletben említett bizalmi szolgáltatásokon keresztül aláírják.

3.Az (1) bekezdésben említett bejegyzési formanyomtatványnak tartalmaznia kell a 35. cikk (3) bekezdésének b) pontjában említett végrehajtási jogi aktusban meghatározott információkat, amennyiben ez a következők céljából szükséges:

(a)társaság létesítése a nemzeti cégnyilvántartásban;

(b)az adóazonosító szám kiadása; és/vagy

(c)a héaazonosító szám kiadása;

(d)a tényleges tulajdonosokra vonatkozó információk nyilvántartásba vétele a tényleges tulajdonosi nyilvántartásban.

4.A bejegyzési formanyomtatványhoz csatolni kell az alapszabályt, amely felhasználhatja a 8. cikkben említett uniós sablonokat. Az alapító részvényesek a 910/2014/EU rendelet szerinti bizalmi szolgáltatások útján írják alá az alapszabályt.

5.A bejegyzési formanyomtatványon az igazgatói tisztségre pályázó személyeknek nyilatkozatot kell tenniük az igazgatóvá váláshoz való hozzájárulásukról, el kell ismerniük kötelezettségeiket, és nyilatkozniuk kell, hogy van-e tudomásuk olyan körülményekről, amelyek eltiltáshoz vezethetnek a bejegyzés helye szerinti tagállamban.

6.A 16. cikkben említett gyorsított eljárás nem alkalmazandó, ha az igazgatói tisztségre pályázó személyek bármelyike ilyen körülmények fennállásáról nyilatkozik, vagy ha az előzetes ellenőrzések során ilyen körülmények fennállását állapítják meg.

7.A Bizottság biztosítja, hogy az EU Inc. társaságnak a 16. és 17. cikkel összhangban történő létesítésekor az uniós központi interfész automatikusan ellenőrizze, hogy a javasolt cégnév azonos-e valamely, az (EU) 2017/1001 rendelet 47 szerinti bejegyzett uniós védjeggyel vagy az (EU) 2015/2436 irányelv 48 szerinti nemzeti védjeggyel, vagy azokhoz hasonló-e. A tagállamok biztosítják, hogy amennyiben a 18. cikkel összhangban az EU Inc.-et a cégnyilvántartáson keresztül hozzák létre, a nyilvántartás elvégezze az automatikus ellenőrzést. E célból a BRIS-t díjmentesen összekapcsolják az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (a továbbiakban: EUIPO) által az (EU) 2017/1001 rendelet 152. cikke (1) bekezdésének b) pontjával összhangban kifejlesztett, védjegyeket kezelő informatikai eszközökkel, amely pont előírja közös vagy összekapcsolt adatbázisok és portálok létrehozását az Unió egészére kiterjedő konzultáció, keresés és osztályozás céljából. Ez az összekapcsolás azt is lehetővé teszi az EUIPO számára, hogy tájékoztassa az uniós védjegybejelentőket arról, ha a bejelentett megjelölés azonos egy, a védjegybejelentés időpontját megelőzően bejegyzett EU Inc. nevével, vagy hasonló ahhoz. Ezeket az információkat tájékoztató jelleggel kell megadni, és azok nem befolyásolják a védjegy vizsgálatát vagy lajstromozását.

14. cikk

Előzetes ellenőrzés

1.A tagállamok biztosítják, hogy az EU Inc. létesítésekor az alapszabály és az alapszabály bármely módosítása előzetes közigazgatási, bírósági vagy közjegyzői ellenőrzés, vagy ezek bármilyen kombinációja alá essen.

2.Az említett ellenőrzés során meg kell vizsgálni, hogy:

(a)teljesülnek-e az alapszabályra vonatkozó alaki követelmények, és hogy a 8. cikkben említett uniós sablonok használata esetén azokat helyesen használják-e;

(b)a mellékletben meghatározottak szerint feltüntették-e a kötelező minimális tartalmat;

(c)az EU Inc. neve és fő tevékenysége megfelel-e e rendelet követelményeinek;

(d)a kérelmezők rendelkeznek-e a szükséges jogképességgel és az EU Inc. társaság képviseletére való jogosultsággal;

(e)a 64. cikk (4) bekezdésének megfelelően rendelkezésre bocsátották-e a tőke-hozzájárulásokat, és adott esetben a 65. cikknek megfelelően teljesülnek-e a nem pénzbeli hozzájárulásokra vonatkozó kiegészítő követelmények.

15. cikk

Uniós központi interfész

1.A Bizottság az (EU) 2017/1132 irányelv 22. cikkében említett, a BRIS-hez való európai elektronikus hozzáférési pont részeként létrehozza az uniós központi interfészt.

2.A Bizottság elektronikus úton valamennyi uniós nyelven elérhetővé teszi a 8. cikkben említett uniós sablonokat, a 13. cikkben említett bejegyzési formanyomtatványt, valamint az EU Inc.-nek az uniós központi interfészen történő bejegyzésére és az iratok EU Inc. általi benyújtására vonatkozó részletes iránymutatást.

3.Amennyiben az EU Inc.-et a 16. és 17. cikkel összhangban az uniós központi interfészen keresztül hozzák létre, a Bizottság biztosítja, hogy az interfész a BRIS-en keresztül továbbítsa a bejegyzési formanyomtatványt és az alapszabályt a bejegyzés helye szerinti tagállam cégnyilvántartásának. Az említett cégnyilvántartásnak meg kell osztania ezeket az adatokat az előzetes ellenőrzést végző nemzeti hatóságokkal.

4.Az EU Inc.-nek a nemzeti cégnyilvántartásba történő bejegyzésére vonatkozó határozat meghozatala az e rendelet rendelkezéseinek és más uniós jogszabályoknak megfelelő nemzeti joggal összhangban továbbra is az illetékes nemzeti hatóság hatáskörébe tartozik.

5.Az uniós központi interfész lehetővé teszi a társaságok bejegyzési státuszának valós idejű nyomon követését.

6.Az uniós központi interfész tájékoztatást nyújt a szellemitulajdon-jogok, köztük a védjegyek és a formatervezési minták lajstromozásáról.

7.Az EU Inc. társaságok számára a 25. cikk (1) bekezdésével és a 27. cikk (1) bekezdésével összhangban lehetővé kell tenni a dokumentumok és információk uniós központi interfészen keresztüli benyújtását.

16. cikk

Gyorsított létesítés az uniós központi interfészen keresztül

1.Amennyiben az EU Inc.-et az uniós központi interfészen keresztül hozzák létre, a jövőbeni igazgatók a 13. cikkben említett bejegyzési formanyomtatványt a 8. cikkben említett uniós sablonokkal együtt nyújtják be.

2.A tagállamok biztosítják, hogy a 14. cikkel összhangban végzett előzetes ellenőrzésre és az EU Inc. bejegyzésére az (1) bekezdésben említett dokumentumoknak az uniós központi interfészen való benyújtásától számított 48 órán belül sor kerüljön, legfeljebb 100 EUR vagy azzal egyenértékű, a bejegyzés helye szerinti tagállam pénznemében kifejezett összegű költséggel.

Azon tagállamok esetében, amelyek nem vezették be az eurót, az első albekezdésben meghatározott összegnek megfelelő, nemzeti pénznemben kifejezett összeget az Európai Unió Hivatalos Lapjában arra a napra vonatkozóan közzétett árfolyam alkalmazásával kell kiszámítani, amelyen az említett összeget megállapító rendelet hatályba lép.

Azon tagállamok esetében, amelyek nem vezették be az eurót, az első albekezdésben megadott összegnek a nemzeti pénznemre való átszámításakor az összegek legfeljebb 5 %-kal növelhetők vagy csökkenthetők annak érdekében, hogy a nemzeti pénznemben kifejezett összegek kerek számok legyenek.

17. cikk

Uniós sablonok használata nélküli létesítés az uniós központi interfészen keresztül

1.Amennyiben az EU Inc.-et az uniós központi interfészen keresztül, a 8. cikkben említett uniós sablonok használata nélkül hozzák létre, a jövőbeni igazgatók az alapszabállyal együtt benyújtják a 13. cikkben említett bejegyzési formanyomtatványt.

2.A 14. cikkel összhangban végzett előzetes ellenőrzésre és az EU Inc. bejegyzésére a bejegyzési formanyomtatvány és az alapszabály benyújtásától számított 5 munkanapon belül sor kell kerülnie.

18. cikk

Teljes mértékben online létesítés a cégnyilvántartásnál

1.Amennyiben az EU Inc.-et a cégnyilvántartáson keresztül hozzák létre, a létesítési eljárást teljes mértékben online kell elvégezni a 13. cikk szerinti bejegyzési formanyomtatvány és az alapszabály felhasználásával.

2.Az előzetes ellenőrzést a 14. cikknek megfelelően kell lefolytatni. A 8. cikkben említett uniós sablonok használata esetén a bejegyzést a 16. cikk (2) bekezdésében meghatározott feltételek szerint, egyéb esetekben pedig a 17. cikk (2) bekezdésében meghatározott feltételek szerint kell elvégezni.

19. cikk

EU Inc. leányvállalatok létesítése

1.Az (EU) 2017/1132 irányelv II. vagy IIB. mellékletében felsorolt társaságok vagy a már létező EU Inc. társaságok EU Inc. társasági formában működő leányvállalatot hozhatnak létre az uniós központi interfészen keresztül vagy teljes mértékben online a cégnyilvántartáson keresztül, a 16., 17. és 18. cikkel összhangban.

2.Amennyiben az (EU) 2017/1132 irányelv II. vagy IIB. mellékletében felsorolt társaságok vagy már létező EU Inc. társaságok EU Inc. leányvállalatot hoznak létre, nem kérhető tőlük a BRIS-ben elérhető dokumentumok vagy információk benyújtása.

3.A leányvállalat más tagállamban történő bejegyzése esetén a leányvállalatot bejegyző cégnyilvántartás az EUID alapján automatikusan lekéri a BRIS-ből a leányvállalatot alapító társaságra vonatkozó információkat és dokumentumokat.

4.Amennyiben a leányvállalatot ugyanabban a tagállamban jegyzik be, a leányvállalatot alapító társaságra vonatkozó dokumentumoknak vagy információknak az alapító társaság cégnyilvántartásában is rendelkezésre kell állniuk.

20. cikk

A hatóságoknak történő egyszeri adatszolgáltatás

1.Az EU Inc. cégnyilvántartásnál való bejegyzését követően az említett cégnyilvántartásnak digitális formában haladéktalanul meg kell osztania az EU Inc.-re vonatkozó információkat – beleértve annak EUID-jét is, valamint az adóazonosító szám és a héaazonosító szám megszerzéséhez szükséges, továbbá a tényleges tulajdonosi nyilvántartásba bejegyzendő, a bejegyzési formanyomtatvány részeként megkapott meghatározott adatokat is – az adóazonosító szám és a héaazonosító szám kiadásáért felelős hatóságokkal, valamint a tényleges tulajdonosi nyilvántartással a bejegyzés helye szerinti tagállamban. Az említett cégnyilvántartásnak digitális formában meg kell osztania az EU Inc.-re vonatkozó információkat a szociális biztonsági hatóságokkal is.

2.Az EU Inc. az (1) bekezdésben említett információkat nem köteles az (1) bekezdésben említett hatóságok és a tényleges tulajdonosi nyilvántartás rendelkezésére bocsátani.

3.Az EU Inc. digitális úton haladéktalanul megkapja az adóazonosító számot és a héaazonosító számot az azok kiállításáért felelős hatóságoktól. Az EU Inc. nem köteles külön kérelmet benyújtani az említett hatóságokhoz vagy a tényleges tulajdonosi nyilvántartáshoz; továbbá kiegészítő információkat szolgáltatni sem köteles, kivéve, ha azok máshol nem szerezhetők be, és a héaazonosító szám kiadásához feltétlenül szükségesek.

4.A cégnyilvántartás digitális úton automatikusan továbbítja az (1) bekezdésben említett hatóságoknak az EU Inc.-re vonatkozó, az említett hatóságok által az (1) bekezdéssel összhangban kapott információkban bekövetkezett változásokat.

21. cikk

Belföldi és határokon átnyúló átalakulással, egyesüléssel vagy szétválással történő létrehozás

1.A 16–18. cikkben említett létesítésen kívül az EU Inc. bármelyik alábbi módon létrehozható:

(a)már létező társaság belföldi átalakulása;

(b)már létező társaságok belföldi egyesülése;

(c)már létező társaság belföldi szétválása;

(d)tőkeegyesítő társaság vagy társaságok határokon átnyúló átalakulása, szétválása vagy egyesülése.

2.Az EU Inc. belföldi átalakulással történő létrehozására az átalakuló társaságra alkalmazandó nemzeti jog irányadó.

3.Az EU Inc. már létező társaságok belföldi egyesülésével vagy szétválásával történő létrehozására az egyes egyesülő társaságokra vagy a szétváló társaságra alkalmazandó nemzeti jog irányadó.

4.Egy vagy több társaság csak akkor vehet részt a (2) és (3) bekezdésben említett belföldi átalakulásban, egyesülésben vagy szétválásban, ha bejegyzésük óta két év eltelt, vagy már jóváhagyták az ilyen társaságok első kettő éves beszámolóját.

5.Az EU Inc. határokon átnyúló átalakulással, szétválással vagy egyesüléssel történő létrehozását az (EU) 2017/1132 irányelv I., II. és IV. fejezetével összhangban kell végrehajtani.

6.Az EU Inc. az (1) bekezdésben meghatározott módokon nemzeti tőkeegyesítő társasággá válhat abban a tagállamban, ahol bejegyezték. Az említett bekezdésben említett belföldi művelet esetében az ilyen műveletre vonatkozó határozat nem hozható meg a bejegyzéstől számított két év eltelte vagy az első kettő éves beszámoló jóváhagyása előtt.

22. cikk

Eltiltott igazgatók

1.Az EU Inc. igazgatói tisztségére pályázó személyeknek mind az EU Inc. létesítésekor, mind pedig az új igazgató kinevezésére vonatkozó információk benyújtásakor nyilatkozniuk kell, hogy van-e tudomásuk olyan körülményről, amely eltiltáshoz vezethet az érintett tagállamban.

2.Az a személy, aki egy másik tagállamban az igazgatói tevékenység gyakorlásától való eltiltás hatálya alatt áll, nem válhat egy EU Inc. igazgatójává.

3.A tagállamok gondoskodnak az igazgatók eltiltására vonatkozó szabályok meglétéről. Ezeknek a szabályoknak lehetővé kell tenniük többek között a hatályos eltiltás vagy az eltiltás szempontjából lényeges információk figyelembevételét egy másik tagállamban. E cikk alkalmazásában az igazgatók közé tartoznak legalább a 25. cikk (1) bekezdésének f) pontjában említett személyek.

4.A tagállamok az (EU) 2017/1132 irányelv 13i. cikkének (1), (3), (4), (6) és (7) bekezdését alkalmazzák az EU Inc. társaság igazgatói tisztségére pályázó személyekre vonatkozó információcsere tekintetében.

23. cikk

A digitálisan benyújtott iratok aláírása az uniós központi interfészen keresztül

1.Az uniós központi interfészen keresztül benyújtott dokumentumokat és információkat a 910/2014/EU rendeletben említett bizalmi szolgáltatások igénybevételével vagy adott esetben a(z) [Kiadóhivatal: hivatkozás az európai üzleti tárcák létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatra, COM(2025) 838]-ban/-ben említett európai üzleti tárca aláírási funkciójának a használatával kell aláírni.

2.Az (1) bekezdésben említett iratbenyújtások a következőket foglalják magukban:

(a)a társaság által vagy annak nevében benyújtott beadványokhoz kapcsolódó formanyomtatványok;

(b)a közgyűlés határozatai;

(c)a társaság más szerveinek határozatai;

(d)az érintett személyek által vagy a nevükben tett személyes nyilatkozatok.

24. cikk

Az iratok elektronikus benyújtására felhatalmazott képviselő

1.A 31. cikkben említett digitális uniós meghatalmazás használatával az EU Inc. felhatalmazhat egy személyt (az iratok elektronikus benyújtására felhatalmazott képviselő), hogy e rendelettel összhangban az uniós központi interfészen keresztül a társaság nevében dokumentumokat írjon alá és formanyomtatványokat nyújtson be.

2.Az uniós központi interfész automatikusan ellenőrzi a digitális uniós meghatalmazást.

III. FEJEZET – AZ EU INC.-RE VONATKOZÓ INFORMÁCIÓK HOZZÁFÉRHETŐSÉGE ÉS HATÁROKON ÁTNYÚLÓ FELHASZNÁLÁSA

25. cikk

A cégnyilvántartásban közzéteendő dokumentumok és információk

1.A bejegyzés helye szerinti tagállam biztosítja, hogy az EU Inc. által a 27. cikkel összhangban benyújtott következő dokumentumok és információk nyilvánosan hozzáférhetők legyenek a cégnyilvántartásban:

(a)az EU Inc. neve és társasági formája;

(b)az EU Inc. bejegyzett székhelye, feltüntetve a bejegyzés helye szerinti tagállamot, az irányítószámot, az utcanevet és a házszámot;

(c)amennyiben rendelkezésre állnak, az EU Inc. elektronikus jelenlétének részletei;

(d)az EU Inc. fő tevékenysége a társaság által folytatott fő tevékenység vagy tevékenységek leírásával, amelyeket az uniós gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszerének (NACE) megfelelő kódjával és adott esetben az EU Inc. fő tevékenységére és céljaira vonatkozó további részletek feltüntetésével jelölnek;

(e)az alapszabály, továbbá annak bármely módosítását követően az alapszabály egységes szerkezetbe foglalt változata a 7. cikkben említett valamennyi nyelvi változatban;

(f)azon személyek kinevezése, megbízatásának megszűnése és adatai, akik jogszabály értelmében létrehozott szervként – beleértve az igazgatótanácsot is – vagy ilyen szerv tagjaként:

I.jogosultak arra, hogy az EU Inc.-et harmadik személyekkel szemben, illetve jogi eljárásokban képviseljék; a közölt információkból egyértelműen ki kell tűnnie, hogy az EU Inc. képviseletére jogosult személyek önállóan is eljárhatnak-e, vagy együttesen kell eljárniuk;

II.részt vesznek a társaság ügyvitelében, felügyeletében vagy ellenőrzésében;

(g)a szakvéleményre vonatkozó követelménytől való eltekintésről szóló, a 65. cikk (5) bekezdésében említett bármely határozat;

(h)az egyes üzleti évekre vonatkozó számviteli dokumentumok, amelyeket a 86/635/EGK és a 91/674/EGK tanácsi irányelvvel, valamint a 2013/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvvel összhangban kell közzétenni;

(i)amennyiben egy EU Inc. egyszemélyes társaság vagy azzá válik, az egyedüli tag személyazonossága;

(j)az EU Inc. felszámolása;

(k)a felszámolók kijelölése, a rájuk vonatkozó adatok és a jogköreik, kivéve, ha e jogkörök meghatározására egyértelműen és kizárólagosan a jogszabályokban, illetve a társaság alapszabályában kerül sor;

(l)a felszámolás befejezése.

2.A tagállamok biztosítják, hogy az illetékes bíróságok és a nemzeti jog alapján felelős egyéb érintett hatóságok a bejegyzés szerinti cégnyilvántartás rendelkezésére bocsássák a következő dokumentumokat és információkat, és hogy azok nyilvánosan hozzáférhetők legyenek az adott cégnyilvántartásban:

(a)az EU Inc. érvénytelenségének megállapítása;

(b)az EU Inc.-del kapcsolatos bármely egyéb, általános hatályú határozat, amely változást eredményez az (1) bekezdés szerinti dokumentumokban vagy információkban.

3.A bejegyzés helye szerinti tagállam biztosítja, hogy a bejegyzés szerinti cégnyilvántartás által szolgáltatott alábbi dokumentumok és információk nyilvánosan hozzáférhetők legyenek a cégnyilvántartásban:

(a)az EU Inc. cégjegyzékszáma és EUID-je;

(b)az EU Inc. státusza, például bezárták, törölték a nyilvántartásból, felszámolás alatt áll, felszámolták, megszűnt vagy inaktív;

(c)az EU Inc. által egy másik tagállamban nyitott fióktelepekre vonatkozó információk, beleértve a nevet, a cégjegyzékszámot, az EUID-et és a fióktelep bejegyzési helye szerinti tagállamot is, amint ezek az információk a cégnyilvántartások között a BRIS-en keresztül folytatott információcseréből kitűnnek, valamint a 29. cikkben említett uniós cégbizonyítvány.

4.Az (EU) 2017/1132 irányelv 16. cikkének a harmadik felek általi megbízhatóságról és a gépi olvashatóságról szóló (3)–(6) bekezdése, valamint 16a. cikkének a hiteles másolatokról és a bizalmi szolgáltatások igénybevételéről szóló (3) és (4) bekezdése alkalmazandó.

5.A tagállamok biztosítják, hogy a nyilvántartás által szolgáltatott dokumentumok és információk digitális másolatai és kivonatai kompatibilisek legyenek a 910/2014/EU rendeletben szabályozott európai digitális személyiadat-tárcával és a(z) [Kiadóhivatal: hivatkozás az európai üzleti tárcák létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatra]-ban/-ben említett európai üzleti tárcákkal.

26. cikk

A BRIS-en keresztül rendelkezésre bocsátandó dokumentumok és információk

1.A BRIS-en keresztül nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni a következőket:

(a)a 25. cikkben említett dokumentumok és információk;

(b)az EU Inc. alkalmazottainak átlagos létszáma a pénzügyi év folyamán, amennyiben a nemzeti jog előírja, hogy ezeket az információkat a társaság pénzügyi kimutatásaiban rendelkezésre kell bocsátani, és azon időponttól kezdve, hogy ezek az információk adatként kinyerhetők;

(c)az (EU) 2017/1132 irányelvnek az EU Inc. társaságokra értelemszerűen alkalmazandó 19b. cikke szerinti, vállalatcsoportokra vonatkozó információk;

(d)legalább a 25. cikk (1) bekezdésének a)–f) és j) pontjában, valamint (3) bekezdésének a)–c) pontjában felsorolt információkat és dokumentumokat nyilvánosan és díjmentesen hozzáférhetővé kell tenni a cégnyilvántartásban és a BRIS-en keresztül. A 25. cikkben felsorolt egyéb dokumentumok és információk másolatáért fizetendő díj nem haladhatja meg a másolat elkészítésének adminisztratív költségeit, beleértve a cégnyilvántartások fejlesztésének és fenntartásának költségeit is.

2.Az (EU) 2017/1132 irányelv 19. cikkének (3) bekezdése alkalmazandó.

27. cikk

A nyilvántartásban szereplő dokumentumok és információk benyújtása és naprakészen tartása

1.Az EU Inc. társaságok a 25. cikk (1) bekezdésében és a 40. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett valamennyi dokumentumot és információt vagy az uniós központi interfészen keresztül vagy közvetlenül a cégnyilvántartáshoz nyújtják be.

2.Az EU Inc. társaságok naprakészen tartják a cégnyilvántartásban tárolt dokumentumaikat és információikat. A módosítások benyújtásának és a cégnyilvántartások naprakészen tartásának meg kell felelnie az (EU) 2017/1132 irányelv 15. cikkének. A benyújtott módosításokat e rendelet 14. cikkével összhangban előzetes ellenőrzésnek kell alávetni.

3.A (2) bekezdéstől eltérve az EU Inc. társaságoknak az alapszabály módosításáról szóló határozat meghozatalától számított öt napon belül be kell nyújtaniuk a módosításokat. Amennyiben a benyújtott módosítások aktualizálják a 8. cikkben említett uniós sablont, automatikusan létrejön az alapszabály egységes szerkezetbe foglalt változata. Ha az alapszabály módosításának benyújtására a 8. cikkben említett uniós sablonok használata nélkül kerül sor, az alapszabály egységes szerkezetbe foglalt változatát is be kell nyújtani. Az uniós sablon struktúráján belüli, az uniós központi interfészen keresztül benyújtott módosítások esetében a gyorsított bejegyzési eljárásra vonatkozóan a 16. cikk (2) bekezdésében megállapított határidők és költségkorlátok alkalmazandók.

4.A 25. cikk (2) bekezdésében említett dokumentumokat és információkat, beleértve az ilyen dokumentumokban és információkban bekövetkezett változásokat is, az illetékes bíróságnak vagy hatóságnak az (EU) 2017/1132 irányelv 15. cikkében meghatározott határidőkön belül közvetlenül a cégnyilvántartáshoz kell benyújtania.

5.A cégnyilvántartásba történő valamennyi dokumentum- és információbenyújtás – az (1) bekezdésben említetteken kívül is – teljes mértékben online és a 910/2014/EU rendelettel összhangban elektronikus azonosító eszközök vagy a(z) [Kiadóhivatal: hivatkozás az európai üzleti tárcák létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatra]-ban/-ben említett európai üzleti tárcák használatával történik.

28. cikk

A társasági adatokkal kapcsolatos egyszeri adatszolgáltatás elve az EU Inc. életciklusa során

1.Amennyiben közigazgatási vagy bírósági eljárás keretében a hatóságoknak konkrét, a BRIS-en keresztül és a cégnyilvántartásban az EU Inc.-re vonatkozó, nyilvánosan hozzáférhető adatokba kell betekinteniük , az EU Inc. számára nem írható elő ezeknek az információknak a benyújtása.

2.Az (1) bekezdés nem érinti az uniós vagy nemzeti jogban meghatározott azon kötelezettséget, hogy eljárási követelmények teljesítése érdekében vagy kivételesen és eseti alapon dokumentumokat kell benyújtani, amennyiben a hatóságok alapos okkal feltételezik, hogy az EU Inc. társasággal kapcsolatos visszaélés vagy csalás történt.

3.A tagállamok az (EU) 2017/1132 irányelv 22. cikkének (5) bekezdésével összhangban opcionális hozzáférési pontot hozhatnak létre a hatóságok számára a BRIS-hez való hozzáférés céljából.

29. cikk

A társaságok és fióktelepek azonosítására szolgáló információk közlésére vonatkozó kötelezettség

1.Az EU Inc. üzleti kommunikációjának – függetlenül attól, hogy az digitális vagy papíralapú-e – a következő információkat kell tartalmaznia:

(a)cégnév;

(b)EUID;

(c)az EU Inc. bejegyzett székhelyének címe;

(d)az EU Inc. digitális kapcsolattartási címe;

(e)az EU Inc. digitális jelenlétének, például a honlapjának a címe.

2.Az EU Inc. digitális jelenlétének legalább az első bekezdésben említett adatokat fel kell tüntetnie.

3.Az (1) és (2) bekezdés az EU Inc. társaság valamely másik tagállamban bejegyzett fióktelepe által folytatott üzleti kommunikációra is alkalmazandó. Ezen túlmenően a tájékoztatásnak ki kell terjednie a fióktelepet bejegyzési helye szerinti tagállamra, valamint a fióktelep EUID-jére.

30. cikk

Uniós cégbizonyítvány

1.A bejegyzés szerinti cégnyilvántartás az EU Inc. társaság kérésére többnyelvű uniós cégbizonyítványt állít ki. Az uniós cégbizonyítványt a kiállításának időpontjára nézve valamennyi tagállamban a társaság létesítése és a cégbizonyítványban szereplő adatok elégséges bizonyítékaként kell elfogadni

2.A cégnyilvántartások az (EU) 2017/1132 irányelv 16b. cikkének (1), (2) és (4)–(7) bekezdésével összhangban uniós cégbizonyítványt állítanak ki az EU Inc. számára.

3.Az uniós cégbizonyítványnak kompatibilisnek kell lennie a 910/2014/EU rendeletben említett európai digitális személyiadat-tárcákkal, valamint a(z) [Kiadóhivatal: hivatkozás az európai üzleti tárcák létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatra]-ban/-ben említett európai üzleti tárcákkal, amennyiben azok rendelkezésre állnak.

31. cikk

Digitális uniós meghatalmazás

1.Az EU Inc. számára lehetővé kell tenni, hogy a digitális uniós meghatalmazást használja az e rendelet hatálya alá tartozó eljárások másik tagállamban történő lefolytatására, különösen a társaságok létesítésére, a fióktelepek bejegyzésére vagy bezárására, valamint a határokon átnyúló átalakulásokra, egyesülésekre és szétválásokra.

2.Az EU Inc. társaság felhasználhatja a digitális uniós meghatalmazásnak az Unió valamennyi hivatalos nyelvén rendelkezésre álló sablonját arra, hogy az (EU) 2017/1132 irányelv 16. cikkének (1)–(3) bekezdésével összhangban felhatalmazzon egy személyt a társaság képviseletére.

3.A digitális uniós meghatalmazásnak kompatibilisnek kell lennie a 910/2014/EU rendeletben említett európai digitális személyiadat-tárcákkal, valamint a(z) [Kiadóhivatal: hivatkozás az európai üzleti tárcák létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatra]-ban/-ben említett európai üzleti tárcákkal való használatra, amennyiben azok rendelkezésre állnak.

32. cikk

Mentesség a felülhitelesítés és bármely hasonló alaki követelmény, valamint a kapcsolódó biztosítékok alól

1.Amennyiben egy másik tagállamban kell bemutatni az EU Inc.-re vonatkozó dokumentumok és információk digitális másolatait és kivonatait, amelyeket a cégnyilvántartás hiteles másolatként bocsátott ki, beleértve a hiteles fordításokat is, és amelyeket a 910/2014/EU rendeletben említett bizalmi szolgáltatások vagy, amennyiben rendelkezésre állnak, a(z) [Kiadóhivatal: hivatkozás az európai üzleti tárcák létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatra]-ban/-ben említett európai üzleti tárcák révén hitelesítettek, e másolatok és kivonatok az (EU) 2017/1132 irányelv 16d. cikkének (1) bekezdésével összhangban mentesülnek a felülhitelesítés és bármely hasonló alaki követelmény alól.

2.Amennyiben az egyik tagállamban kibocsátott, az EU Inc.-re vonatkozó digitális közjegyzői okiratot, adminisztratív okmányt és ezek hiteles másolatait és fordításait, amelyeket a 910/2014/EU rendeletben említett bizalmi szolgáltatások vagy, amennyiben rendelkezésre állnak, a(z) [Kiadóhivatal: hivatkozás az európai üzleti tárcák létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatra]-ban/-ben említett európai üzleti tárcák révén hitelesítettek, valamely másik tagállamban kell bemutatni, az említett dokumentumok az (EU) 2017/1132 irányelv 16d. cikkének (3) bekezdésével összhangban mentesülnek a felülhitelesítés minden formája és bármely hasonló alaki követelmény alól.

3.Az (EU) 2017/1132 irányelv 16d. cikkének (3) bekezdése értelemszerűen alkalmazandó a 30. cikkben említett uniós cégbizonyítványra és a 31. cikkben említett digitális uniós meghatalmazásra, valamint az (EU) 2017/1132 irányelv 86n., 127a. és 160n. cikkével összhangban továbbított, átalakulást, egyesülést és szétválást megelőző tanúsítványokra.

4.Az (EU) 2017/1132 irányelv 16e. cikke értelemszerűen alkalmazandó, amennyiben a digitális másolatok és kivonatok vagy digitális közjegyzői okiratok kibocsátásának helye szerinti tagállamtól eltérő tagállamok hatóságainak megalapozott kétségei vannak az eredetet vagy a hitelességet illetően, beleértve a pecsét vagy a bélyegző valódiságát is, vagy okkal feltételezik, hogy egy dokumentumot meghamisítottak vagy manipuláltak.

33. cikk

A fordítás alóli mentesség

1.Nem követelhető meg az EU Inc.-del kapcsolatos, a cégnyilvántartás által rendelkezésre bocsátott dokumentumok másolatainak vagy kivonatainak fordítása, ha az EU Inc.-re vonatkozó konkrét szükséges információk hozzáférhetők és megtekinthetők:

(a)az EU Inc. alapszabályában; vagy

(b)a 30. cikkben említett uniós cégbizonyítványban; vagy

(c)a cégnyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszeren keresztül, továbbá ezek az információk az (EU) 2017/1132 irányelv 18. cikkében említett magyarázó címkék révén azonosíthatók.

2.Az (1) bekezdés sérelme nélkül, amennyiben az alapszabályt és az EU Inc.-del kapcsolatos, a cégnyilvántartás által rendelkezésre bocsátott egyéb dokumentumokat egy másik tagállamban kell bemutatni, hiteles fordítás csak akkor követelhető meg, ha azt a dokumentum felhasználásának célja – például kötelező közlési követelmény teljesítése vagy bírósági eljárás során történő bemutatás – indokolja, és az feltétlenül szükséges.

3.Amennyiben a hiteles fordítás benyújtása a (2) bekezdéssel összhangban indokolt, ezt a követelményt teljesítettnek kell tekinteni, ha a dokumentumot az érintett tagállam által jóváhagyott fordító MI-ügynök fordítja le. Ezek a fordító ügynökök funkcióként integrálhatók az európai üzleti tárcába.

4.A tagállamok meghatározzák, hogy mely fordító MI-ügynököket hagyják jóvá a közigazgatási és bírósági eljárásaik során történő felhasználásra. A tagállamok közlik a Bizottsággal a jóváhagyott fordító MI-ügynökök jegyzékét, és azt közzéteszik az uniós központi interfészen. A tagállamok adott esetben indokolatlan késedelem nélkül frissítik a jegyzéket.

34. cikk

Központi digitális nyilvántartás

A 15. cikkben említett uniós központi interfész létrehozását követően a Bizottság az EU Inc. társaságok központi digitális nyilvántartásának létrehozása érdekében továbbfejleszti azt. E célból a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy [Kiadóhivatal: 18 hónappal e rendelet alkalmazásának kezdőnapját követően]-ig a 107. cikkben említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban elfogadott végrehajtási jogi aktusokban meghatározza a központi nyilvántartás műszaki előírásait, és az EU Inc. társaságok számára opcionális, útmutatóval ellátott formanyomtatványokat és mintákat biztosítson.

35. cikk

A BRIS-szel kapcsolatos rendelkezések

1.A 25. és 40. cikkben említett dokumentumoknak és információknak az (EU) 2017/1132 irányelv 18. cikkének (3) bekezdésével összhangban az Unió valamennyi hivatalos nyelvén rendelkezésre kell állniuk és kereshetőknek kell lenniük a BRIS-en keresztül.

2.A Bizottság és a tagállamok biztosítják, hogy az (EU) 2017/1132 irányelv szerinti információcsere, valamint a dokumentumok és információk digitális másolatainak a BRIS-en keresztüli elérhetősége alkalmazandó legyen az EU Inc. társaságokra, kivéve, ha ez a rendelet egyedi szabályokat ír elő. A Bizottság módosítja az (EU) 2021/1042 végrehajtási rendeletet annak érdekében, hogy annak alkalmazási körét kiterjessze az EU Inc társaságokra.

3.E célból a Bizottság [Kiadóhivatal: e rendelet hatálybalépésének napját követő 9. hónap utolsó napja]-ig végrehajtási jogi aktus útján rendelkezik a következőkről:

(a)a 8. cikkben említett többnyelvű uniós sablonok létrehozása, beleértve a műszaki előírásokat és az adatok részletes jegyzékét is;

(b)a 13. és 38. cikkben említett többnyelvű bejegyzési formanyomtatványok, valamint a 13. cikk (7) bekezdésében említett automatikus ellenőrzés kialakítása, beleértve a műszaki előírásokat és az adatok részletes jegyzékét is;

(c)a 15. cikk (3) bekezdésében, a 19. cikk (3) bekezdésében, a 26. cikkben, a 38. cikk (4) bekezdésében és a 40. cikkben említett, a nyilvántartások közötti információcsere céljából továbbítandó adatok részletes jegyzéke, valamint a dokumentumok és információk BRIS-en keresztüli rendelkezésre állása;

(d)a 30. és 31. cikkben említett uniós cégbizonyítvány és uniós meghatalmazás, valamint a(z) [Kiadóhivatal: hivatkozás az európai üzleti tárcák létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatra]-ban/-ben említett európai üzleti tárcák közötti kompatibilitásra vonatkozó műszaki előírások.

IV. FEJEZET – Más tagállamban létrehozott fióktelepek

36. cikk

Általános elvek

1.A tagállamok egyikében bejegyzett EU Inc. fióktelepet nyithat egy másik tagállamban.

2.Az EU Inc. társaság minden fióktelepét be kell jegyezni annak a tagállamnak a cégnyilvántartásába, amelyben az adott fióktelepet megnyitják.

37. cikk

Fióktelep bejegyzése

1.Az EU Inc. fióktelepet jegyeztethet be egy másik tagállamban az uniós központi interfészen keresztül a 38. cikkben említett bejegyzési formanyomtatvány használatával, a 16. cikk (2) bekezdése szerinti határidőkön és költségplafonon belül.

2.Az EU Inc. – az (EU) 2017/1132 irányelv 28a. cikkének (6) bekezdésével összhangban – a 38. cikkben említett bejegyzési formanyomtatvány használatával teljes mértékben online jegyeztethet be fióktelepet egy másik tagállamban az adott tagállam nemzeti cégnyilvántartásába.

3.A bejegyzett fióktelepre vonatkozó, a fióktelep szerinti cégnyilvántartás és az EU Inc. szerinti cégnyilvántartás közötti információcserére az (EU) 2017/1132 irányelv 28a. cikkének (7) bekezdése irányadó.

38. cikk

Fióktelep-bejegyzési formanyomtatvány

1.Az EU Inc. egy másik tagállamban található fióktelepének az uniós központi interfészen keresztüli és a nemzeti cégnyilvántartásba történő bejegyzéséhez bejegyzési formanyomtatványt kell használni. Ennek digitálisnak és géppel olvashatónak kell lennie, és strukturált adatként kell gyűjtenie az információkat.

2.A bejegyzési formanyomtatványt elektronikusan írja alá az EU Inc. egyik igazgatója, akinek az azonosítása a 910/2014/EU rendelettel összhangban elektronikus azonosító eszközzel vagy pedig a(z) [Kiadóhivatal: hivatkozás az európai üzleti tárcák létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatra]-ban/-ben említett európai üzleti tárcákkal történik.

3.A bejegyzési formanyomtatványnak tartalmaznia kell a 40. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett információkat, valamint a következőkhöz szükséges konkrét információkat:

(a)az adóazonosító szám kiadása fióktelep számára;

(b)a héaazonosító szám kiadása fióktelep számára.

(c)A fióktelepet bejegyző cégnyilvántartás az EUID alapján automatikusan lekéri a BRIS-ből a 40. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett, az EU Inc.-re vonatkozó információkat.

(4) A fióktelep bejegyzését kérő EU Inc. nem kötelezhető a fióktelep bejegyzési eljárása szempontjából releváns olyan információk és dokumentumok benyújtására, amelyek a BRIS-ben rendelkezésre állnak.

39. cikk

A fióktelepre és a társaságra vonatkozó adatok hatóságoknak való benyújtásával kapcsolatos egyszeri adatszolgáltatás

1.Az EU Inc. fióktelepének a cégnyilvántartásba történő bejegyzését követően a cégnyilvántartásnak digitális formában haladéktalanul meg kell osztania az adóazonosító szám és a héaazonosító szám kiadásáért felelős hatóságokkal, valamint a tényleges tulajdonosi nyilvántartással az EU Inc.-re és a fióktelepre vonatkozóan a bejegyzési formanyomtatvány részeként benyújtott információkat, valamint az említett cégnyilvántartásban és a BRIS-en keresztül rendelkezésre álló egyéb releváns információkat, beleértve a fióktelephez rendelt EUID-et is. Az említett cégnyilvántartásnak digitális formában meg kell osztania az EU Inc.-re és a fióktelepre vonatkozó információkat a szociális biztonsági hatóságokkal is.

2.Az EU Inc. és fióktelepe nem kötelezhető arra, hogy a fióktelep bejegyzési helye szerinti cégnyilvántartásban rendelkezésre álló, a BRIS-en keresztül elérhető vagy a bejegyzési formanyomtatványon szereplő információkat a hatóságok és az (1) bekezdésben említett tényleges tulajdonosi nyilvántartás rendelkezésére bocsássa.

3.Az EU Inc. más tagállamban létrehozott fióktelepe az adóazonosító számot és a héaazonosító számot elektronikus formában haladéktalanul megkapja az azok kiállításáért felelős hatóságoktól. Sem az EU Inc., sem annak fióktelepe nem kötelezhető arra, hogy külön kérelmet nyújtson be az említett hatóságokhoz, vagy további információkat szolgáltasson, kivéve, ha azok máshol nem szerezhetők be, és a héaazonosító szám kibocsátásához feltétlenül szükségesek.

4.Az (1) bekezdésben említett cégnyilvántartás digitális úton automatikusan továbbítja az (1) bekezdésben említett hatóságoknak az EU Inc.-re vonatkozó, az említett hatóságok által az (1) bekezdéssel összhangban kapott információkban bekövetkezett változásokat.

40. cikk

A fióktelepekre vonatkozó dokumentumok és információk elérhetősége

1.Az EU Inc. által bejegyzett, valamely más tagállam jogának hatálya alá tartozó fióktelepre vonatkozó információkat és dokumentumokat az (EU) 2017/1132 irányelv 16. cikkének (3)–(6) bekezdésével összhangban nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni a fióktelep bejegyzési helye szerinti cégnyilvántartásban és a BRIS-en keresztül.

2.A közlési követelmény csak a következő információkra terjed ki:

(a)a fióktelep tekintetében:

I.a fióktelep neve;

II.a fióktelep címe;

III.a fióktelep tevékenységei;

IV.azon személyek kinevezése és adatai, akik a társaságnak a fióktelep tevékenységeivel foglalkozó állandó képviselőjeként jogosultak a társaság képviseletére harmadik személyekkel szemben és bírósági eljárásokban, a képviseleti jogkörük terjedelmének megjelölésével;

(b)az EU Inc. tekintetében:

I.az EU Inc. bejegyzési helye szerinti cégnyilvántartás;

II.az EU Inc. neve;

III.az EU Inc. társasági formája;

IV.az EU Inc. bejegyzett székhelye;

V.az EU Inc. cégjegyzékszáma;

VI.az EU Inc. EUID-je;

VII.a 25. cikk szerinti, társaság általi közléssel összhangban azon személyek kinevezése és adatai, akik a társaság jogszabály alapján létrehozott szerveként vagy ilyen szerv tagjaként jogosultak a vállalat képviseletére harmadik személyekkel szemben és bírósági eljárásokban;

VIII.az EU Inc. megszűnése, a felszámolók kinevezése, adatai és jogköre, valamint a felszámolás befejezése az EU Inc. általi, a 25. cikk szerinti közlésnek megfelelően;

IX.fizetésképtelenségi eljárások, megállapodások, egyezségek, vagy bármely hasonló eljárás, amelynek hatálya alatt az EU Inc. áll;

X.a fióktelep bezárása.

3.Az EU Inc.-del kapcsolatos információkban bekövetkezett változásokra vonatkozó, a társaság bejegyzési helye szerinti cégnyilvántartás és a fióktelep bejegyzési helye szerinti cégnyilvántartás közötti automatikus információcserét az (EU) 2017/1132 irányelv 30a. cikkével összhangban kell folytatni.

4.Az EU Inc. társaságokra és a más tagállamban bejegyzett fióktelepeikre értelemszerűen alkalmazni kell a társaság bejegyzési helye szerinti cégnyilvántartás és a fióktelep bejegyzési helye szerinti cégnyilvántartás közötti, az (EU) 2017/1132 irányelv 20., 28c. és 34. cikke szerinti automatikus információcserét.

41. cikk

Határokon átnyúló mobilitás

Az EU Inc. az (EU) 2017/1132 irányelv I., II. és IV. fejezetének megfelelően hajtja végre a határokon átnyúló átalakulásokat, szétválásokat és egyesüléseket.

V. FEJEZET – SZERVEZET

42. cikk

A társaság szervei

1.Az alapszabály meghatározza az EU Inc. társaság szervezetére vonatkozó szabályokat és a társaság irányításának feltételeit.

2.A társaság igazgatótanáccsal rendelkezik, amely felelős a társaság irányításáért. Az igazgatótanács egy vagy több természetes személyből (igazgatókból) áll. Az igazgatók legalább egyikének az Unióban kell lakóhellyel rendelkeznie.

3.Az igazgatótanács gyakorolhatja a társaság minden olyan jogkörét, amelynek gyakorlását a 4. cikk szerint alkalmazandó szabályok nem tartják fenn a közgyűlés vagy az alapszabályban meghatározott más szerv számára.

4.A közgyűlés jogosult arra, hogy bármikor igazgatókat nevezzen ki vagy mentsen fel, jóváhagyja az éves beszámolót, valamint eljárjon az e rendeletben és az alapszabályban meghatározott egyéb ügyekben. A közgyűlés utasításokat adhat az igazgatótanácsnak. Ezek az utasítások kötelezőek az igazgatótanácsra nézve, kivéve, ha ellentétesek a 4. cikkel összhangban alkalmazandó szabályokkal.

43. cikk

A társaság képviselete

1.Az EU Inc. társaságot annak igazgatói képviselik. Ha az EU Inc. társaságnak több igazgatója van, azok közösen képviselik a társaságot, és „társigazgatókként” kell hivatkozni rájuk.

2.Az alapszabály rendelkezhet úgy, vagy a közgyűlés határozhat úgy, hogy amennyiben a társaságnak több igazgatója van, az igazgatók mindegyike vagy egyes igazgatók önállóan képviselik a társaságot. A képviseleti jog ilyen korlátozására harmadik felekkel szemben csak akkor lehet hivatkozni, ha azt a 25. és 27. cikkel összhangban nyilvánosan hozzáférhetővé teszik.

3.Az igazgatók képviseleti jogkörének az alapszabályból vagy alapszabály szerinti szerv határozatából eredő egyéb korlátozására harmadik személyekkel szemben nem lehet hivatkozni.

4.Az EU Inc. társaságot kötik az igazgatói által végzett cselekmények, még akkor is, ha ezek a cselekmények túllépnek a társaság tevékenységi körén.

5.Az igazgatók bármely hatáskörüket átruházhatják más személyekre, akik az átruházott hatáskörök gyakorlása során betartják az igazgatókra vonatkozóan előírt jogi kötelezettségeket.

44. cikk

Az igazgatók feladatai

1.A különleges helyzetekben esetlegesen alkalmazandó további kötelezettségek sérelme nélkül az igazgató mindenkor köteles a következők szerint eljárni:

(a)a társaság alapszabályának megfelelően;

(b)jóhiszeműen és a társaság érdekeit szem előtt tartva;

(c)kellő körültekintéssel, szakértelemmel és gondossággal.

2.Az igazgató felel a társasággal szemben minden olyan cselekményért vagy mulasztásért, amellyel az e rendeletből, az alapszabályból vagy a közgyűlés határozatából eredő valamely kötelezettséget megszegve veszteséget vagy kárt okoz a társaságnak.

3.Az igazgató nem felel a társasággal szemben:

(a)a társaság által üzleti döntés következtében elszenvedett kárért vagy veszteségért, feltéve, hogy az igazgató jóhiszeműen és az észszerűen körültekintő személytől elvárt gondossággal járt el, valamint megalapozottan feltételezte, hogy eljárása a társaság érdekét szolgálja;

(b)a társaság által a közgyűlés jogszerű határozata alapján hozott intézkedés következtében elszenvedett károkért vagy veszteségekért.

4.Az igazgatók felelősségére vonatkozó további szabályokat a nemzeti jog állapítja meg.

45. cikk

Az igazgatók összeférhetetlensége

1.Ha az alapszabály másként nem rendelkezik, az igazgató tájékoztatja az igazgatótanácsot vagy – amennyiben az egyetlen igazgató nem egyben az egyetlen részvényes – a közgyűlést minden olyan kérdésről, amely összeférhetetlenséget eredményezhet az igazgató saját érdekei és a társaság érdekei között.

2.Az igazgató tartózkodik az olyan üggyel kapcsolatos határozathozatalban való részvételtől, amelyben összeférhetetlenség áll fenn, kivéve, ha a közgyűlés vagy az alapszabály felhatalmazta az igazgatót az ilyen határozathozatalban való részvételre.

46. cikk

Kapcsolt felek közötti ügyletek

1.Az alapszabály:

(a)előírhatja, hogy az EU Inc. és az összes vagy egyes igazgatók, részvényesek vagy kapcsolt felek közötti ügyletekre fel kell hívni az igazgatótanács, a közgyűlés vagy az ilyen ügyletekben részt nem vevő igazgatók vagy részvényesek figyelmét, vagy be kell szerezni a hozzájárulásukat;

(b)megnevezheti azokat a kapcsolt felek közötti ügyleteket, amelyek céljuk, áruk vagy az ügylet bármely más jellemzője miatt úgy tekintendők, hogy ellentétesek az EU Inc. társaság érdekeivel, és nem köthetők meg.

2.Amennyiben egy ügyletet az alapszabálynak az (1) bekezdés alapján elfogadott vonatkozó rendelkezéseit megsértve kötnek meg egy igazgatóval vagy részvényessel, az érintett igazgató vagy részvényes felel az ügylet következtében az EU Inc. társaságnak okozott minden kárért.

3.Abban az esetben, ha az EU Inc. egyszemélyes társaság, az egyedüli tag és az általa képviselt társaság közötti szerződéseket írásban kell megkötni, kivéve a rendes feltételek szerint megkötött, folyó műveletekkel kapcsolatos szerződéseket.

47. cikk

Ülések és szavazás elektronikus úton

1.A közgyűlés és az igazgatótanács ülései teljes mértékben online vagy hibrid formában is megtarthatók. A tagállamok nem írhatnak elő olyan követelményeket vagy feltételeket, amelyek korlátozzák annak lehetőségét, hogy az ülésekre és a szavazásra elektronikus úton kerüljön sor.

2.Az alkalmazandó elektronikus kommunikációs eszközöket az igazgatótanács határozza meg.

3.Online és hibrid közgyűlések esetében a társaságnak biztosítania kell, hogy a részvényesek:

(a)valós időben részt tudjanak venni az ülésen;

(b)gyakorolni tudják a szavazati jogukat;

(c)a részvétel hitelességének biztosítása érdekében az igazgatótanács által megbízhatónak tekintett elektronikus úton azonosíthatóak legyenek.

48. cikk

Írásbeli határozatok

1.A részvényesek határozatait a közgyűlésen kell elfogadni, kivéve, ha az alapszabály úgy rendelkezik, hogy a határozatokat közgyűlés tartása nélkül, írásbeli határozat útján is el lehet fogadni, vagy ha valamennyi részvényes írásban beleegyezik az írásbeli szavazásba.

2.Az írásbeli határozat akkor tekintendő elfogadottnak, ha azt a szavazati joggal rendelkező részvényesek szükséges többsége aláírta. A szükséges többség megegyezik a közgyűlésen elfogadott határozathoz szükséges többséggel.

3.Az írásbeli határozatok elektronikus úton is elfogadhatók, amennyiben:

(a)a javasolt határozat szövegét digitálisan megküldik vagy elérhetővé teszik valamennyi részvényes számára;

(b)a részvényesek a hozzájárulásukat tartós és ellenőrizhető módon fejezik ki (beleértve az egyszerű digitális adatcserét is); és

(c)a hozzájárulásukat adó személyek személyazonossága megbízhatóan megállapítható.

4.Az e cikkel összhangban elfogadott írásbeli határozatok ugyanolyan joghatással bírnak, mint a közgyűlésen elfogadott határozatok.

5.Abban az esetben, ha az EU Inc. egyszemélyes társaság, a közgyűlés hatáskörét gyakorló egyedüli részvényes által elfogadott határozatokat írásba kell foglalni.

49. cikk

Határozatképesség és szavazattöbbség

1.A részvényesek határozatainak meghozatalához szükséges határozatképesség megállapításához a szavazásra jogosító részvények azon tulajdonosainak egyszerű többségére van szükség, akik a közgyűlésen személyesen vagy képviselő útján jelen vannak, amennyiben az alapszabály másként nem rendelkezik.

2.A részvényesek határozatait egyszerű többséggel kell elfogadni, kivéve, ha az alapszabály másként rendelkezik.

3.Ha az alapszabály másként nem rendelkezik, az alapszabály módosításait a leadott szavazatok kétharmados minősített többségével kell elfogadni. Amennyiben egy módosítás növeli egy részvényes pénzügyi kötelezettségvállalásait vagy kötelezettségeit, az ilyen módosításhoz az adott részvényes kifejezett hozzájárulása is szükséges.

50. cikk

Az alapszabály módosítása

1.Az EU Inc. alapszabálya a közgyűlésnek a 49. cikk (3) bekezdésével összhangban elfogadott határozatával módosítható.

2.Az igazgatótanács a közgyűlés határozata nélkül is eszközölhet nem érdemi jellegű szerkesztési változtatásokat az alapszabályban.

51. cikk

A részvényosztályokhoz kapcsolódó jogok védelme

1.Amennyiben a közgyűlés vagy az igazgatótanács határozata módosítaná vagy megváltoztatná az adott részvényosztályhoz kapcsolódó konkrét jogokat, elsőbbségeket vagy kiváltságokat, az ilyen határozat nem léphet hatályba az adott részvényosztály tulajdonosainak jóváhagyása nélkül.

2.Ha az alapszabály másként nem rendelkezik, többek között a következő események minősülnek a részvényosztályhoz kapcsolódó jogok módosításának vagy megváltoztatásának:

(a)az adott osztály részvényei névértékének (ha van ilyen) csökkentése vagy a részvényekhez kapcsolódó osztalékjogosultság szűkítése;

(b)a nyereség vagy a felszámolásból származó bevételek kifizetési sorrendjének megváltoztatása;

(c)új részvényosztály létrehozása, amely egy meglévő részvényosztályhoz kapcsolódó jogokhoz képest tágabb jogokat biztosít.

3.Ha az alapszabály másként nem rendelkezik, az (1) bekezdésben említett jóváhagyáshoz az érintett részvényosztályon belül leadott szavazatok kétharmados minősített többsége szükséges.

52. cikk

Részvényes kilépése

1.Az EU Inc. társaság részvényesének kérelmére az illetékes bíróság elrendeli, hogy az EU Inc. és a többi részvényes szerezze meg az adott részvényes részvényeit, ha e bíróság megállapítja, hogy a társaság ügyeit a részvényesre nézve elnyomó módon folytatják vagy folytatták.

2.Az (1) bekezdésben említett kérelmet az EU Inc. társasággal és az összes többi részvényessel szemben kell benyújtani.

3.Amennyiben az illetékes bíróság a kérelmező javára dönt, az EU Inc. társaság a többi részvényes nevében, a tulajdonukban lévő részvények számával arányosan megvásárolja a kérelmező tulajdonában lévő részvényeket a bíróság által meghatározott, az (1) bekezdésben említett kérelem kézbesítésének napján fennálló valós értéknek megfelelő áron. A bíróság meghatározza azt az időszakot is, amelyen belül a részvényárat meg kell fizetni a kilépő részvényesnek, a kérelem kézbesítésének időpontjától felhalmozódott kamatokkal együtt.

4.Az EU Inc. és a többi részvényes egyetemlegesen felel a (3) bekezdésben említett részvényár megfizetéséért.

VI. FEJEZET – Digitális nyilvántartás, részvények és részvényátruházások

53. cikk

Névre szóló részvények

1.Az EU Inc. részvényei dematerializáltak, és azokat a digitális részvénykönyvben tartják nyilván. A részvények digitális részvénykönyvbe történő bejegyzése konstitutív hatályú, és bizonyítja a részvények tulajdonjogát.

2.Az alapszabály előírhatja, hogy a részvényeket megosztott főkönyvi technológia vagy más digitális megoldások alkalmazásával kell kibocsátani, nyilvántartani és átruházni.

3.Az EU Inc. társaság nem rendelkezhet bemutatóra szóló részvényekkel.

54. cikk

Digitális részvénykönyv

1.A bejegyzést követően valamennyi EU Inc. naprakész digitális részvénykönyvet hoz létre és tart fenn a részvényekről, valamint biztosítja a részvénykönyv integritását és biztonságát; a részvényköny legalább a következő információkat tartalmazza:

(a)az összes részvényes személyazonossága és címe;

(b)az egyes részvényekhez rendelt azonosító;

(c)amennyiben a részvények névértékkel rendelkeznek, a névértékük;

(d)az egyes részvények jegyzésének időpontja;

(e)adott esetben az, hogy a részvény visszaváltható;

(f)adott esetben az érintett részvényes által fizetett vagy fizetendő egyes pénzbeli hozzájárulások összege;

(g)adott esetben az érintett részvényes által szolgáltatott vagy szolgáltatandó nem pénzbeli hozzájárulás értéke és jellege;

(h)az átruházott részvények megszerzésének időpontja;

(i)az egyes részvényátruházásokhoz rendelt sorszám;

(j)több részvényosztály esetén az egyes részvények osztálya;

(k)amennyiben a részvény egynél több részvényes tulajdonában van, a közös képviselő személyazonossága és címe;

(l)adott esetben a részvényeken fennálló dologi terhekre, zálogjogokra vagy korlátozásokra vonatkozó információk, valamint ezek kedvezményezettjeinek neve.

2.A digitális részvénykönyvet az (EU) 2016/679 rendelettel összhangban bármely részvényes és bármely más, jogos érdekkel rendelkező érdekelt fél számára hozzáférhetővé kell tenni.

3.A részvényes kérésére az EU Inc. társaság minden egyes részvényátruházást követően indokolatlan késedelem nélkül digitális részvényigazolást ad ki az új részvényesnek. A digitális részvényigazolás megerősíti az adott személy jogát a részvényesi jogállás elismerésére.

4.A digitális részvényigazolásnak a következő elemeket kell tartalmaznia:

(a)a digitális részvénykönyv kivonata az (1) bekezdésben meghatározott, az igazolás kiállítását kérelmező részvényes tulajdonjogára vonatkozó valamennyi információról;

(b)az EU Inc.-re vonatkozó főbb jogi információk, beleértve legalább a bejegyzett székhelyét, az EUID-jét és a részvényeinek teljes számát;

(c)a nyilvántartásba való bejegyzés konkrét időpontját megjelölő digitális időbélyegző;

(d)nyilatkozat a részvényekre vonatkozóan bejegyzett dologi terhekről, zálogjogokról vagy korlátozásokról.

(e)a tagállamok nem írhatnak elő további követelményeket a digitális részvénykönyv minimális tartalmára vagy formájára vonatkozóan.

5.A digitális részvényigazolást minősített elektronikus időbélyegzővel kell keltezni, és minősített elektronikus bélyegzővel kell lepecsételni vagy minősített elektronikus aláírással kell aláírnia a társaságnak, az igazgatótanács valamely tagjának vagy az igazgatótanács által felhatalmazott személynek a 910/2014/EU rendelettel vagy a(z) [Kiadóhivatal: hivatkozás az európai üzleti tárcák létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatra]-ban/-ben említett európai üzleti tárcával összhangban.

A digitális részvényigazolás kompatibilis lehet az európai digitális személyiadat-tárcával [Kiadóhivatal: hivatkozás az európai üzleti tárcák létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatra].

55. cikk

A részvények és részvényosztályok egyenlősége

1.Az EU Inc. társaság valamennyi részvényéhez egyenlő jogok és kötelezettségek kapcsolódnak, kivéve, ha a (2) bekezdéssel összhangban másként rendelkeznek. Az azonos helyzetben lévő részvényeseket az EU Inc. társaságnak egyenlő bánásmódban kell részesítenie.

2.Az alapszabály több részvényosztályról is rendelkezhet, amelyekhez nem azonos jogok és kötelezettségek kapcsolódnak. Az azonos jogokat és kötelezettségeket megtestesítő részvények egy osztályt alkotnak.

3.Az első albekezdésben említett jogok és kötelezettségek közé tartozhatnak többek között a nyereségkifizetések vagy a felszámolásból származó bevételek felosztásával kapcsolatos elsőbbségek, a vétójogok, a többszörös szavazati jogok, a szavazati jogok kizárása, a bizonyos részvényosztályokra vonatkozó egyéb konkrét irányítási jogok, valamint a részvények átruházásával kapcsolatos kötelezettségek vagy jogok.

56. cikk

A részvényesi jogok gyakorlása

1.A részvényhez kapcsolódó részvényesi jogok az 54. cikk (1) bekezdésében felsorolt információk digitális részvénykönyvbe való bejegyzésével hatályosulnak.

2.Ha egy részvény több személy közös tulajdonában van, e személyek közös képviselőt jelölnek ki a részvényesi jogok társaságon belüli gyakorlására. A részvény társtulajdonosai továbbra is egyetemlegesen felelnek az e részvényhez kapcsolódó kötelezettségvállalásokért.

3.Az EU Inc. társaságnak a közgyűlést megelőzően elegendő tájékoztatást kell nyújtania a részvényesek számára a közgyűlés napirendi pontjairól.

4.A közgyűlés napirendi pontjaival kapcsolatban minden részvényes jogosult kérdéseket feltenni. A társaságnak válaszolnia kell ezekre a kérdésekre, feltéve, hogy az igazgatótanács a kért információk közlését nem tekinti úgy, hogy az a társaságnak vagyoni kárt okoz vagy jogszabályba ütközik.

5.Az alapszabály rendelkezhet úgy, hogy egyes részvényesek vagy a részvényesek mindegyike az arra irányuló kérelmük alapján jogosult a társaság pénzügyi kimutatásait megvizsgálni.

6.A részvények legalább egytizedével (1/10) rendelkező részvényesek bármikor kérhetik az illetékes bíróságot vagy közigazgatási hatóságot, hogy jelöljön ki független szakértőt a társaság által elkövetett lényeges jogsértés vagy az alapszabály lényeges megszegése gyanújának kivizsgálása céljából. A kérelemben fel kell tüntetni a gyanú konkrét okát és a vizsgálat célját.

Az alapszabály az (1) bekezdésben meghatározott jogot az egyéni részvényesek vagy a részvények kevesebb mint egytizedével rendelkező részvényesek számára is biztosíthatja.

7.Az illetékes bíróság vagy közigazgatási hatóság meghatározza a (6) bekezdésben említett vizsgálat hatókörét. A társaságnak lehetővé kell tennie a szakértő számára, hogy hozzáférjen a társaság dokumentumaihoz és nyilvántartásaihoz, és hogy a vizsgálat céljából információkat kérjen az igazgatótanácstól. A szakértő a vizsgálat eredményéről jelentést nyújt be, amelyet valamennyi részvényes rendelkezésére kell bocsátani. A jelentés nem tartalmazhat üzleti titkokat vagy bizalmas üzleti adatokat.

8.A (6) bekezdésben említett független szakértő díjazását a társaság fizeti meg. Az alapszabály rendelkezhet úgy, hogy a vizsgálatot kérő részvényeseknek meg kell téríteniük a társaság részére a díjazást, amennyiben a jelentés nem állapítja meg a jogszabályok vagy az alapszabály lényeges megsértését.

57. cikk

Szavazati jogok

1.Egy részvényhez mindig egy szavazat kapcsolódik, kivéve, ha az alapszabály másként rendelkezik.

2.A részvényes nem szavazhat eltérően a különböző részvényekkel, kivéve, ha az alapszabály másként rendelkezik.

3.Az alapszabály rendelkezhet úgy, hogy a részvény nem biztosít szavazati jogot, vagy hogy a részvény a közgyűlés által tárgyalt bizonyos ügyekben nem biztosít szavazati jogot.

4.Abban az esetben, ha a (3) bekezdésben említetteknek megfelelően egy részvény nem biztosít szavazatot, ezt a részvényt nem kell figyelembe venni a közgyűlés határozathozatalához szükséges határozatképesség és szavazattöbbség kiszámításakor.

58. cikk

Részvények átruházása

1.Az EU Inc. részvényei szabadon átruházhatók, kivéve, ha az alapszabály másként rendelkezik.

2.Az átvevő és az átadó együttesen felel a társasággal szemben a részvényeknek az átruházás időpontjában még kifizetetlen ellenértékéért.

59. cikk

Digitális részvényátruházási eljárás

1.A részvények átruházása és a részvények átruházásának a digitális részvénykönyvbe való bejegyzése teljes mértékben online is végrehajtható.

2.A tagállamok nem írhatnak elő olyan követelményeket vagy feltételeket, amelyek korlátozzák a részvények átruházásának és a részvényátruházás bejegyzésének teljes mértékben online lebonyolítására való képességet.

3.A részvényátruházás akkor tekintendő érvényesnek, ha a megállapodást minősített elektronikus bélyegzővel pecsételik le, vagy a 910/2014/EU rendelet értelmében vett minősített elektronikus aláírással írják alá, beleértve a(z) [Kiadóhivatal: hivatkozás az európai üzleti tárcák létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatra]-ban/-ben említett európai üzleti tárcákat is.

4.Amennyiben valamely fél nem tudja az első albekezdésben említett minősített elektronikus bélyegzőt vagy minősített elektronikus aláírást biztosítani, az átruházás a 910/2014/EU rendelet értelmében vett fokozott biztonságú elektronikus aláírással vagy fokozott biztonságú elektronikus bélyegzővel is megtörténhet, feltéve, hogy azt a 910/2014/EU rendelet értelmében vett minősített bizalmi szolgáltatón keresztül ellenőrzött, személyazonosságot igazoló dokumentum kíséri.

5.A tagállamok az átruházás jogi érvényességéhez nem írhatnak elő további alaki követelményeket, a közjegyzői okiratra vonatkozó követelményt is beleértve.

6.A részvények átruházása csak azt követően hatályos, hogy azt bejegyezték a digitális részvénykönyvbe. A részvényátruházásban részt vevő mindkét fél digitális úton, írásban értesíti az EU Inc. társaságot a részvényátruházásról, és benyújtja az aláírt megállapodást az 54. cikk (1) bekezdésében meghatározott információkkal együtt.

7.A részvényátruházásról szóló hiánytalan értesítés kézhezvételét követően az EU Inc. társaság megvizsgálja a dokumentációt annak ellenőrzése érdekében, hogy az átruházó rendelkezik-e a részvény átruházására vonatkozó jogcímmel, és hogy az átruházás megfelel-e a vállalat alapszabályának.

8.Az EU Inc. társaság a (4) bekezdés szerinti hiánytalan értesítés kézhezvételétől számított három munkanapon belül bejegyzi az átruházást a digitális részvénykönyvbe, vagy tájékoztatja a megállapodásban részes feleket a bejegyzés elutasításának okairól.

9.Az EU Inc. társaság az átruházásnak a digitális részvénykönyvbe való bejegyzését követően haladéktalanul kiállítja a digitális részvényigazolást az új részvényes számára.

10.A digitális részvénykönyvben rögzített adatok helyesbítését nyilvánvaló hibák, műszaki hibák, csalás vagy az érvényesen végrehajtott átruházás bejegyzésének társaság általi elmulasztása esetén, a nemzeti joggal összhangban kell elvégezni.

60. cikk

Hozzáférés a nyilvános részvénypiacokhoz

1.A tagállamok nem tilthatják meg az EU Inc. társaságok számára, hogy részvényeik multilaterális kereskedési rendszerben történő kereskedésbe való bevezetését kérjék, feltéve, hogy a társaság megfelel az uniós és nemzeti jogszabályok szerint alkalmazandó követelményeknek.

2.Az EU Inc. társaságok kérhetik részvényeik szabályozott piacra történő bevezetését, amennyiben a tagállamok nemzeti jogszabályaikban rendelkeznek erről a lehetőségről, és feltéve, hogy megfelelnek az uniós és nemzeti jogszabályok szerint alkalmazandó követelményeknek.

VII. fejezet – Finanszírozás

61. cikk

Névérték nélküli részvények

1.Ha az alapszabály másként nem rendelkezik, az EU Inc. társaság részvényeinek nincs névértéke, és azok nem a társaság tőkéjének törtrészét képviselik (névérték nélküli részvények).

2.Amennyiben az alapszabály rendelkezik a részvények névértékéről (névértékkel rendelkező részvények), a névérték a társaság tőkéjének törtrészét képviseli. A társaság valamennyi részvényének azonos névértékkel kell rendelkeznie.

3.Az EU Inc. társaság nem rendelkezhet mind névértékkel rendelkező, mind névérték nélküli részvénnyel.

62. cikk

Tőkeösszeg

1.A társaságra nem vonatkozik minimális tőkekövetelmény, és később sem kell tőkét vagy jogszabályban előírt tartalékot képeznie.

2.A társaság tőkéjét euróban, vagy azokban a tagállamokban, amelyekben nem az euró a hivatalos pénznem, a bejegyzés helye szerinti tagállam hivatalos pénznemében kell kifejezni.

3.Amennyiben a társaság névértékkel rendelkező részvényeket bocsát ki, a tőkéhez való hozzájárulás minden egyes részvény esetében egyenlő a névértékkel. A tőkét teljes mértékben le kell jegyezni.

63. cikk

Saját tőke fenntartása

1.A társaságnak a tőke fenntartásához szükséges eszközei nem oszthatók fel a részvényesek között, kivéve, ha a tőkét a 77. cikkel összhangban leszállítják.

2.A részvények fejében nyújtott olyan ellenérték vagy annak olyan része, amely nem képez tőke-hozzájárulást, nem tartozik az (1) bekezdés szerinti korlátozás hatálya alá, és a 72. cikkel összhangban szabadon felosztható, kivéve, ha az alapszabály vagy az új részvények kibocsátására vonatkozó határozat másként rendelkezik.

64. cikk

A részvények fejében nyújtott ellenérték

1.A részvényesek a részvények megállapított ellenértékét az alapszabálynak vagy az új részvények kibocsátására vonatkozó határozatnak megfelelően bocsátják rendelkezésre.

2.A részvények ellenértékének nyújtása bármilyen gazdasági érték átruházásának formáját öltheti, beleértve a készpénzfizetéseket és a nem pénzbeli hozzájárulásokat is a 65. cikkben meghatározott követelményekkel összhangban.

3.A részvények kibocsátására sor kerülhet tőke-hozzájárulás ellenében, tőke-hozzájárulást nem képező ellenérték fejében, vagy a kettő kombinációjaként.

4.Az ellenérték tőke-hozzájárulást képező részét teljes egészében a részvények kibocsátásakor kell rendelkezésre bocsátani.

5.Az ellenérték azon része tekintetében, amely nem képez tőke-hozzájárulást, az alapszabály vagy az új részvények kibocsátására vonatkozó határozat előírhatja, hogy azt meghatározott időn belül vagy a társaság kérésére kell rendelkezésre bocsátani. Az ellenértéket minden esetben legkésőbb a részvények kibocsátásától számított öt éven belül teljes egészében rendelkezésre kell bocsátani.

65. cikk

A nem pénzbeli hozzájárulásokra vonatkozó követelmények

1.A nem pénzbeli hozzájárulások tőke-hozzájárulást képezhetnek, kivéve, ha azok munkavégzésre vagy szolgáltatásnyújtásra irányuló kötelezettségvállalás formáját öltik.

2.A részvényekért nyújtott valamennyi nem pénzbeli hozzájárulásnak meghatározható értékkel kell rendelkeznie. Az első részvényekért nyújtott nem pénzbeli hozzájárulások értékét az alapszabály határozza meg. Amennyiben új részvényeket bocsátanak ki nem pénzbeli hozzájárulások ellenében, a hozzájárulás értékét a részvények kibocsátásáról szóló határozatban kell rögzíteni.

3.A részvények nem pénzbeli hozzájárulások fejében történő kibocsátása előtt egy vagy több, közigazgatási vagy igazságügyi hatóság által kijelölt vagy jóváhagyott független szakértőnek jelentést kell készítenie.

4.A (3) bekezdésben említett szakvélemény tartalmazza legalább a hozzájárulás részét képező minden eszköz leírását, valamint az alkalmazott értékelési módszereket, és megállapítja, hogy az e módszerek alkalmazásával meghatározott értékek megfelelnek-e legalább a (2) bekezdéssel összhangban meghatározott értéknek. A jelentést be kell nyújtani a cégnyilvántartáshoz és nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni abban.

5.Az alapszabály vagy az alapszabály módosításához szükséges többséggel elfogadott közgyűlési határozat eltekinthet a (3) bekezdésben említett szakvéleményre vonatkozó követelménytől olyan nem pénzbeli hozzájárulások vagy azok részei esetében, amelyek nem képeznek tőke-hozzájárulást. A szakvéleményre vonatkozó követelménytől eltekintő határozatot be kell nyújtani a cégnyilvántartáshoz és nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni abban.

6.Amennyiben egy nem pénzbeli hozzájárulást jelentősen túlértékeltek azon valós értékéhez képest, amelyet e hozzájárulás a részvények jegyzésének napján képviselt, az ilyen hozzájárulást nyújtó részvényesnek meg kell térítenie a társaság számára a különbözetet.

66. cikk

Az első részvények kibocsátása

1.Az első részvények jegyzését az alapszabályban rögzítik.

2.Az első részvényeket létrehozásukkor be kell jegyezni a digitális részvénykönyvbe.

67. cikk

Új részvények kibocsátása

1.A közgyűlés dönt az új részvények kibocsátásáról.

2.Az alapszabály felhatalmazhatja az igazgatótanácsot vagy a társaság más szervét, hogy új részvények kibocsátásáról határozzon a részvények meghatározott maximális számának erejéig. Az engedély feljogosíthatja az igazgatótanácsot vagy a társaság más szervét arra, hogy a pénzbeli hozzájárulás ellenében kibocsátott új részvények esetében korlátozza vagy kizárja az elővásárlási jogokat.

3.Az új részvények kibocsátásáról szóló határozatban meg kell határozni a kibocsátandó részvények számát, a részvények ellenértékét, valamint azt, hogy az ellenérték bármely része tőke-hozzájárulást képez-e.

4.Az új részvények jegyzése teljes mértékben online történik. A tagállamok nem írhatnak elő olyan követelményeket vagy feltételeket, amelyek korlátozzák az új részvények teljes mértékben online jegyzésének lehetőségét, beleértve azokat a követelményeket is, amelyek szerint a részvények jegyzőinek személyesen kell adóazonosító számot kérelmezniük.

5.A jegyzés akkor tekinthető érvényesnek, ha a társaság és a részvényjegyző között minősített elektronikus bélyegzővel lepecsételt vagy a 910/2014/EU rendelet értelmében vett minősített elektronikus aláírással aláírt megállapodás jön létre.

6.Amennyiben a részvényjegyző nem tudja az első albekezdésben említett minősített elektronikus bélyegzőt vagy minősített elektronikus aláírást biztosítani, a megállapodás megkötésére a 910/2014/EU rendelet értelmében vett fokozott biztonságú elektronikus aláírás vagy fokozott biztonságú elektronikus bélyegző használatával is sor kerülhet, feltéve, hogy azt a 910/2014/EU rendelet értelmében vett minősített bizalmi szolgáltatón keresztül ellenőrzött, személyazonosságot igazoló dokumentum kíséri.

A tagállamok a jegyzés jogi érvényességéhez nem írhatnak elő további alaki követelményeket, a közjegyzői okiratra vonatkozó követelményt is beleértve.

7.Az új részvények jegyzésekor fel kell tüntetni a részvényjegyzőt, a jegyzés alapjául szolgáló részvénykibocsátási határozatot, a jegyzés tárgyát képező részvényeket, a fizetendő ellenértéket, valamint azt, hogy az ellenérték bármely része tőke-hozzájárulást képez-e.

8.A jegyzéskor azonnal esedékes ellenérték maradéktalan megfizetése és a jegyzés valamennyi feltételének teljesülése esetén az igazgatótanács indokolatlan késedelem nélkül bevezeti az újonnan jegyzett részvényeket.

9.Az igazgatótanács a 27. cikkel összhangban aktualizálja a részvények számát, illetve – tőke-hozzájárulás esetén – az alapszabályban feltüntetett tőkeösszeget.

68. cikk

Új részvényekre jogosító eszközök

1.A közgyűlés dönt az átváltható eszközök, opciós utalványok vagy új részvényekre jogosító egyéb eszközök kibocsátásáról.

2.Az alapszabály felhatalmazhatja az igazgatótanácsot vagy a társaság más szervét, hogy döntsön új részvényekre jogosító eszközök kibocsátásáról az új részvények meghatározott számának erejéig. Az engedély feljogosíthatja az igazgatótanácsot vagy a társaság más szervét arra, hogy korlátozza vagy kizárja az új részvényekre jogosító eszközökre vonatkozó elővásárlási jogokat.

3.Az új részvényekre jogosító eszközök kibocsátásáról szóló határozatban meg kell határozni a kibocsátás célját, azokat a személyeket vagy személyek csoportját, akiknek az eszközöket felajánlják, a kibocsátandó eszközök számát, az eszközökért fizetendő ellenértéket, valamint az új részvényekre való átváltás vagy az új részvények jegyzésének feltételeit.

4.Az igazgatótanács dönt az új részvények kibocsátásáról az új részvényekre jogosító eszközökből eredő követelések kielégítése céljából. Ezeknek a részvényeknek a kibocsátására alkalmazni kell az új részvények kibocsátása tekintetében a 64. és 65. cikkben, valamint a 67. cikk (3)–(8) bekezdésében meghatározott követelményeket. Az új részvényekre vonatkozó követelések átváltható eszköz révén történő beváltását pénzbeli hozzájárulásnak kell tekinteni. Amennyiben a társaság részvényei névértékkel rendelkeznek, a részvény névértéke és az átváltható eszköz alacsonyabb kibocsátási ára közötti különbséget az igazgatótanács által meghatározott, a 72. cikkel összhangban a kifizetések teljesítésére rendelkezésre álló pénzeszközökből lehet fedezni.

69. cikk

Elsőbbségi jogok

1.Ha az alapszabály másként nem rendelkezik, a 68. cikkben említett, pénzbeli hozzájárulás ellenében kibocsátott új részvényeket vagy az új részvényekre jogosító eszközöket elsőbbségi alapon fel kell kínálni a részvényeseknek, részesedésük arányában. A részvényesek nem rendelkezhetnek elsőbbségi joggal az új részvényekre jogosító eszközökből eredő követelések kielégítése céljából kibocsátott új részvények tekintetében.

2.A részvényesek a felkínálástól számított tizennégy (14) napon belül gyakorolhatják elsőbbségi jogukat.

3.A 68. cikkben említett új részvények vagy új részvényekre jogosító eszközök kibocsátásáról szóló döntés meghozatalakor a közgyűlés vagy – amennyiben a 67. cikk (2) bekezdésével vagy a 68. cikk (2) bekezdésével összhangban arra felhatalmazással rendelkezik – az igazgatótanács módosíthatja vagy kizárhatja az adott kibocsátásra vonatkozó elsőbbségi jogokat.

70. cikk

Tőkeemelés

1.A tőkeemelés a következő módokon történhet:

(a)új részvények kibocsátása tőke-hozzájárulás formáját öltő ellenérték fejében, a 64. cikkben előírtak szerint;

(b)a tartalékok tőkévé alakítása (tőkeemelés a tartalékokból).

2.A tőkeemelés akkor tekintendő megtörténtnek, ha az emelést a cégnyilvántartásban nyilvánosan hozzáférhetővé tették.

71. cikk

Tőkeemelés a tartalékokból

1.A tartalékokból történő tőkeemelésről a közgyűlés határoz.

2.Az alapszabály felhatalmazhatja az igazgatótanácsot vagy a társaság más szervét a tartalékokból történő tőkeemelésről való határozathozatalra.

3.A tartalékokból történő tőkeemelésről szóló határozatban fel kell tüntetni a tőkeemelés összegét és a tőkévé alakítandó tartalékokat. A meghatározott célra elkülönített tartalékok nem alakíthatók át tőkévé, kivéve, ha az átalakítás összeegyeztethető a céljukkal.

4.Az igazgatótanács a 27. cikkel összhangban aktualizálja a tőkeösszeget, és amennyiben a társaság részvényei névértékkel rendelkeznek, az alapszabályban feltüntetett névértéket.

72. cikk

Kifizetések

1.A kifizetésekről a közgyűlés határoz.

2.Az alapszabály felhatalmazhatja az igazgatótanácsot vagy a társaság más szervét a kifizetésekről való határozathozatalra.

3.A kifizetésre vonatkozó határozat hatálybalépéséhez az igazgatótanácsnak az összes igazgató által aláírt nyilatkozatban igazolnia kell, hogy a legutóbbi pénzügyi kimutatások alapján és a társaság aktuális és jövőbeli ügyeinek alapos vizsgálatát követően arra az észszerű álláspontra jutott, hogy a kifizetést követően

(a)a legutolsó mérlegben szereplő eszközök teljes összege továbbra is meghaladná a kötelezettségek és a tőke teljes összegét (mérlegvizsgálat); és

(b)a társaság a kifizetés időpontját követő 12 hónapban képes lesz kifizetni a rendes üzletvitel során esedékessé váló tartozásait (fizetőképességi vizsgálat).

4.Amennyiben a társaság az (1), (2) vagy (3) bekezdés megsértésével teljesít kifizetést, vagy ha a (2) bekezdésben említett nyilatkozatot aláíró igazgatók a nyilatkozat időpontjában tudomással bírtak, vagy a körülményekre tekintettel tudomással kellett volna bírniuk arról, hogy a kifizetést követően a társaság eszközeinek teljes összege már nem fogja meghaladni a kötelezettségek és a tőke teljes összegét, vagy hogy a társaság a kifizetés időpontját követő 12 hónapon belül már nem lesz képes kiegyenlíteni a tartozásait, az igazgatók egyetemlegesen felelnek a társasággal szemben a kifizetésből eredő valamennyi kárért.

5.Amennyiben a részvényes az (1), (2) vagy (3) bekezdés megsértésével teljesített kifizetésben részesül, vagy ha a részvényes a kifizetés időpontjában tudomással bírt, vagy a körülményekre tekintettel tudomással kellett volna bírnia arról, hogy a kifizetést követően a társaság eszközeinek teljes összege már nem fogja meghaladni a kötelezettségek és a tőke teljes összegét, vagy hogy a társaság a kifizetés időpontját követő 12 hónapon belül már nem lesz képes kiegyenlíteni a tartozásait, a részvényes a hitelezőkkel szemben vállalt kötelezettségek teljesítéséhez szükséges mértékben köteles visszaszolgáltatni a társaságnak a kifizetést.

73. cikk

A saját részvények jegyzése

1.A társaság saját részvényeit nem jegyezheti. Az e bekezdés megsértésével a társaság nevében jegyzett részvényeket úgy kell tekinteni, mint amelyeket az alapítók, vagy új részvények kibocsátása esetén az összes igazgató jegyzett, akik egyetemlegesen felelnek a részvények ellenértékéért.

2.Abban az esetben, ha a társaság részvényeit valamely személy a saját nevében eljárva, de a társaság javára jegyezte, a személyt úgy kell tekinteni, hogy a részvényeket saját részre jegyezte.

74. cikk

Saját részvények társaság általi megszerzése

1.A közgyűlés dönt a társaság saját részvényeinek ellenérték fejében történő megszerzéséről vagy a saját részvények biztosítékként történő elfogadásáról.

2.Az alapszabály felhatalmazhatja az igazgatótanácsot vagy a társaság más szervét, hogy döntsön a saját részvények ellenérték fejében történő megszerzéséről vagy a saját részvények biztosítékként történő elfogadásáról a részvények meghatározott maximális számának erejéig.

3.A társaság nem szerezheti meg saját részvényeit, és nem fogadhatja el azokat biztosítékként mindaddig, amíg azok ellenértékét teljes mértékben ki nem fizették.

4.A társaság ellenérték fejében csak olyan pénzeszközökből szerezheti meg saját részvényeit, amelyeket az igazgatótanács a 72. cikkel összhangban kifizetésre rendelkezésre állónak minősített.

5.A társaság csak akkor fogadhatja el saját részvényeit biztosítékként, ha a biztosítandó követelések összege, vagy ha a biztosítékként kínált részvények értéke alacsonyabb a biztosítandó követelések összegénél, akkor az előbbi érték nem haladja meg a kifizetésre rendelkezésre álló pénzeszközök összegét.

75. cikk

A saját részvények kezelése

1.A társaság a saját részvényeit saját tulajdonában tarthatja, az 58. és 59. cikkel összhangban átruházhatja, továbbá azokat bevonhatja.

2.A társaság nem rendelkezhet a saját tulajdonában tartott saját részvényekhez kapcsolódó jogokkal.

3.A saját részvények bevonásáról a közgyűlés határoz.

4.Az alapszabály felhatalmazhatja az igazgatótanácsot vagy a társaság más szervét a saját részvények bevonásáról való határozathozatalra.

5.Amennyiben a társaság részvényei névértékkel rendelkeznek, a társaság tőkéjének összegét megfelelően csökkenteni kell a bevont részvények névértékével. A saját részvények bevonásakor a társaság a bevont részvények összesített névértékének megfelelő összeget tartalékba helyezi, amelyet úgy kell kezelni, mintha az a társaság tőkéjének részét képezné.

6.A saját részvények bevonásakor az igazgatótanács a 27. cikkel összhangban aktualizálja a részvények számát, és amennyiben a társaság részvényei névértékkel rendelkeznek, az alapszabályban feltüntetett tőkeösszeget.

76. cikk

Visszaváltható részvények

1.A társaság új részvényeket bocsáthat ki, amelyeket maga a társaság visszavásárolhat (visszaváltható részvények). A részvények a társaság, a részvényes vagy mindkettő választása szerint visszaválthatók, a visszaváltható részvények kibocsátására vonatkozó határozatnak megfelelően.

2.A visszaváltható részvényeket a 67. cikknek megfelelően kell kiállítani. A 67. cikk (3) és (6) bekezdésében említett elemeken túlmenően a visszaváltható részvények kibocsátására és jegyzésére vonatkozó határozatban meg kell határozni a visszaváltás feltételeit és módját, valamint a visszaváltási árat vagy a visszaváltási ár meghatározásának alapját.

3.Visszaváltható részvények kibocsátására csak akkor kerülhet sor, ha a társaság rendelkezik vissza nem váltható részvényekkel. A vissza nem váltható részvények a kibocsátásukat követően nem alakíthatók át visszaváltható részvényekké.

4.A visszaváltható részvények csak akkor válthatók vissza, ha azok értékét teljes mértékben megfizették.

5.Visszaváltáskor a visszaváltható részvényeket bevonják, és a részvényes számára meg kell fizetni a visszaváltási árat.

6.A visszaváltási ár csak olyan pénzeszközökből fizethető ki, amelyeket az igazgatótanács a 72. cikkel összhangban kifizetésre rendelkezésre állónak minősített.

7.A visszaváltott részvényeket a 75. cikk (5) és (6) bekezdésének megfelelően bevonják. A visszaváltott részvények bevonására az igazgatótanácsot kell jogosultnak tekinteni.

77. cikk

Tőkeleszállítás

1.A tőkeleszállításról a közgyűlés határoz.

2.A tőkeleszállításról szóló határozatban fel kell tüntetni a tőkeleszállítás célját, végrehajtásának módját és a leszállítás összegét.

3.A tőkeleszállításra vonatkozó határozat hatályosulásához az igazgatótanács az összes igazgató által aláírt nyilatkozatban igazolja, hogy a legutóbbi pénzügyi kimutatások alapján és a társaság aktuális és jövőbeli ügyeinek alapos vizsgálatát követően arra az észszerű álláspontra jutott, hogy a tőkeleszállítást követően

(a)a legutolsó mérlegben szereplő eszközök teljes összege továbbra is meghaladná a kötelezettségek teljes összegét (mérlegvizsgálat); és

(b)a társaság a tőkeleszállítás időpontját követő 12 hónapban képes lesz rendezni a rendes üzletvitel során esedékessé váló tartozásait (fizetőképességi vizsgálat).

Az igazgatótanács mérleg- és fizetőképességi vizsgálatra vonatkozó nyilatkozatához csatolni kell a közigazgatási vagy igazságügyi hatóság által kijelölt vagy jóváhagyott független szakértő véleményét arról, hogy a szakértő megvizsgálta a társaság helyzetét, és nincs tudomása arra utaló körülményről, hogy a nyilatkozat észszerűtlen lenne.

Az első és a második albekezdés nem alkalmazandó abban az esetben, ha a tőkét kizárólag azon veszteségek fedezése céljából szállítják le, amelyek a saját tőke más elemeiből nem fedezhetők, vagy azzal a céllal, hogy a leszállítással egyidejűleg a tőkét legalább a leszállítás összegével növeljék. Az alapszabály felhatalmazhatja az igazgatótanácsot vagy a társaság más szervét az ilyen célú tőkeleszállításról való határozathozatalra.

4.Az igazgatótanács a 27. cikkel összhangban aktualizálja a tőkeösszeget és adott esetben a részvények névértékét az alapszabályban. A tőkeleszállítás akkor tekintendő megtörténtnek, amikor a leszállítást a cégnyilvántartásban nyilvánosan hozzáférhetővé tették.

5.Amennyiben a társaság az (1)–(3) bekezdés megsértésével hajt végre tőkeleszállítást, vagy ha a (3) bekezdésben említett nyilatkozatot aláíró igazgatók a nyilatkozat időpontjában tudomással bírtak, vagy a körülményekre tekintettel tudomással kellett volna bírniuk arról, hogy a tőkeleszállítást követően a társaság eszközeinek teljes összege már nem fogja meghaladni a kötelezettségek teljes összegét, vagy hogy a társaság a tőkeleszállítás időpontját követő 12 hónapon belül már nem lesz képes kiegyenlíteni a tartozásait, az igazgatók egyetemlegesen felelnek a társasággal szemben a tőkeleszállításból eredő valamennyi kárért.

6.Amennyiben a részvényes az (1)–(3) bekezdés megsértésével teljesített tőkekifizetésben részesül, vagy ha a részvényes a kifizetés időpontjában tudomással bírt, vagy a körülményekre tekintettel tudomással kellett volna bírnia arról, hogy a kifizetést követően a társaság eszközeinek teljes összege már nem fogja meghaladni a kötelezettségek teljes összegét, vagy hogy a társaság a kifizetés időpontját követő 12 hónapon belül már nem lesz képes kiegyenlíteni a tartozásait, a részvényes a hitelezőkkel szemben vállalt kötelezettségek teljesítéséhez szükséges mértékben köteles visszaszolgáltatni a társaságnak a kifizetést.

VIII. FEJEZET – UNIÓS MUNKAVÁLLALÓI RÉSZVÉNYOPCIÓS PROGRAM

78. cikk

EU-ESO

1.A társaság uniós munkavállalói részvényopciós programot (a továbbiakban: EU-ESO) hozhat létre, amelynek keretében opciós utalványokat bocsát ki a jogosult személyek számára.

2.Az EU-ESO keretében kiadott opciós utalványokra való jogosultság a társaságnak és a leányvállalatainak igazgatótanácsi tagjaira és alkalmazottaira korlátozódik. Az EU-ESO szerinti opciós utalványok nem bocsáthatók ki olyan személyek számára, akiknek a közvetlen vagy közvetett tulajdonában lévő részvények a társaságon belüli szavazati jogok vagy a társaság bevételeiből való részesedéshez fűződő jogok több mint 25 %-át teszik ki, vagy akik a kibocsátást megelőző 24 hónapban ilyen részvényekkel rendelkeztek.

3.Az EU-ESO létrehozásáról a közgyűlés határoz. A határozat legalább a következőket tartalmazza:

(a)a jogosult személyek köre;

(b)az EU-ESO keretében kibocsátható opciós utalványok maximális száma és azok a részvények, amelyekre az opciós utalvány jogosultja az opciós utalvány lehívásakor jogosult;

(c)az opciós utalvány kibocsátásától számított legalább 24 hónapos kötelező várakozási idő, amely előtt az EU-ESO keretében kibocsátott opciós utalványok nem hívhatók le.

4.Az EU-ESO keretében kibocsátott opciós utalványok nem ruházhatók át, és azok kibocsátására ellenérték fizetése nélkül kerül sor.

5.Az EU-ESO szerinti opciós utalványok lehívásakor kibocsátott új részvények ellenértékét pénzben és a részvények kibocsátásakor maradéktalanul meg kell fizetni.

6.Az opciós utalványok EU-ESO keretében való kibocsátására és az opciós utalványokból eredő követelések kielégítése érdekében új részvények kibocsátására az igazgatótanács rendelkezik jogosultsággal. Az igazgatótanács az EU-ESO alapján kibocsátott opciós utalványokból eredő követeléseket a társaság saját tulajdonában tartott saját részvények átruházásával is kielégítheti.

7.A meglévő részvényesek nem rendelkeznek elsőbbségi joggal az EU-ESO alapján kibocsátott opciós utalványok és az opciós utalványokból eredő követelések kielégítése céljából kibocsátott új részvények tekintetében.

79. cikk

Az EU-ESO keretében kibocsátott opciós utalványok adóztatása

1.E cikk rendelkezéseit kell alkalmazni az EU Inc. által a 78. cikkben meghatározott EU-ESO keretében kibocsátott opciós utalványokra.

2.Az opciós utalványból származó jövedelmet úgy kell tekinteni, hogy az nem az opciós utalvány kibocsátásakor vagy annak megszolgálásakor keletkezik, és nem is akkor, amikor az opciós utalvány jogosultja gyakorolja a részvények megszerzésére vonatkozó jogát. Úgy kell tekintendő, hogy a jövedelem csak abban az időpontban keletkezik, és így csak akkor válik adókötelessé, amikor az opciós utalvány útján megszerzett részvényeket elidegenítik.

3.A (2) bekezdésben leírt jövedelem a részvények elidegenítés időpontjában fennálló valós piaci értéke és beszerzési ára közötti különbséggel megegyező összeg. E jövedelem adóztatására a nemzeti joggal összhangban kerül sor.

4.A tagállamok biztosítják, hogy az EU-ESO keretében kibocsátott opciós utalványok és az azokból eredő mögöttes részvények olyan adóügyi megítélés alá tartozzanak, amely nem kedvezőtlenebb, mint a nemzeti joguk alapján az egyéb munkavállalói részvényopciókra vagy hasonló eszközökre alkalmazandó adóügyi megítélés, feltéve, hogy minden jogi követelmény teljesül.

IX. FEJEZET – FIZETŐKÉPES EU INC. TÁRSASÁGOK BEZÁRÁSA

80. cikk

Megszűnés

1.Amennyiben egy EU Inc. társaság végelszámolással megszűnik, a megszűnésre vonatkozó információkat a 27. cikkel összhangban teljes mértékben online kell benyújtania az EU Inc. társaság bejegyzési helye szerinti tagállam cégnyilvántartásához.

2.Ezen információk kézhezvételét követően az (1) bekezdésben említett cégnyilvántartás haladéktalanul frissíti az EU Inc. társaság státuszát annak tükrözése érdekében, hogy a társaság felszámolás alatt áll, és ezt az információt a 25. cikkel összhangban hozzáférhetővé teszi.

81. cikk
Érvénytelenség

1.Az EU Inc. társaságnak a felszámolásához vezető érvénytelenségét csak bírósági határozat mondhatja ki a következő indokok alapján:

(a)az EU Inc. társaság nem rendelkezik a 7. és 8. cikk szerinti érvényes alapszabállyal, beleértve azt az esetet is, ha az alapszabály nem tartalmazza a társaság nevét vagy fő tevékenységét, illetve az első részvények jegyzését;

(b)az EU Inc. társaság tevékenységei jogellenesek vagy ellentétesek a közrenddel;

(c)valamennyi alapító tag jogképességének hiánya a társaság létesítésének időpontjában.

Az ebben a bekezdésben felsorolt érvénytelenségi okokon kívül az EU Inc. társaságok létezésének hiányát, semmisségét, megtámadhatóságát, illetve érvénytelenné nyilvánítását egyéb okok nem indokolhatják.

2.Az érvénytelenséget kimondó bírósági határozatra harmadik személyekkel szemben akkor lehet hivatkozni, ha azt a cégnyilvántartás a 25. cikkel összhangban nyilvánosan hozzáférhetővé tette. Harmadik felek a bírósági határozat közzétételétől számított hat hónapon belül megtámadhatják a határozatot.

3.Az érvénytelenség önmagában nem érinti az EU Inc. társaság által vagy vele együtt vállalt kötelezettségek érvényességét, amelyek a felszámolás ellenére végrehajthatók maradnak.

4.Az érvénytelennek nyilvánított EU Inc. társaság részvényesei közötti jogviszonyokra a bejegyzés szerinti tagállam joga irányadó.

5.Az érvénytelennek nyilvánított EU Inc. társaság részvényesei a hitelezőkkel szemben vállalt kötelezettségek teljesítéséhez szükséges mértékben továbbra is kötelesek a tőke-hozzájárulást nyújtani.

82. cikk
A felszámolás alatti egyszeri adatszolgáltatás és digitális kommunikáció

1.A cégnyilvántartásba történő iratbenyújtást a 27. cikkel összhangban teljes mértékben online kell elvégezni.

2.A felszámolással kapcsolatos dokumentumokat és információkat a cégnyilvántartás a 25. cikkel összhangban hozzáférhetővé teszi.

3.Azt követően, hogy az EU Inc. társaság végelszámolásával kapcsolatos dokumentumokat és információkat – beleértve a 25. cikkel összhangban szükséges információkat és dokumentumokat is – benyújtották ahhoz a cégnyilvántartáshoz, amelybe a társaságot bejegyezték, az említett cégnyilvántartás haladéktalanul digitálisan tájékoztatja az adott tagállam illetékes nemzeti hatóságait az EU Inc. társaság státuszának megváltozásáról.

4.Az EU Inc. társaság a felszámolásával összefüggésben nem kötelezhető arra, hogy az (1) bekezdésben említett információkat a bejegyzés szerinti tagállam másik hatóságának átadja. A cégnyilvántartás ezeket az információkat digitális úton haladéktalanul megosztja az érintett nemzeti hatóságokkal.

5.A 80. cikkben említett iratbenyújtást követően a társaság hitelezői jogosultak arra, hogy követeléseiket teljes mértékben online nyújtsák be a társaságnak vagy a felszámolónak. Az ilyen követelések benyújtására nem alkalmazandók a fizikai formára vagy a közjegyzői okiratba foglalásra vonatkozó nemzeti követelmények.

83. cikk
Gyorsított felszámolás

1.A fizetőképes EU Inc. társaságok gyorsított felszámolási eljárás hatálya alá tartoznak, feltéve, hogy a 80. cikkben említett, a megszűnést kiváltó határozat vagy esemény időpontjában teljesülnek a következő feltételek:

(a)az EU Inc. beszüntette gazdasági tevékenységét;

(b)az EU Inc. nem rendelkezik eszközökkel, vagy a rendelkezésére álló összes eszköz a megszűnésről szóló értesítés benyújtását megelőzően vagy azzal egyidejűleg a 72. cikkel összhangban a részvényeseknek teljesített kifizetések tárgyát képezte;

(c)az EU Inc.-nek nincsenek kötelezettségei;

(d)az EU Inc. nem áll folyamatban lévő közigazgatási vagy bírósági eljárás alatt.

2.Amennyiben az EU Inc.-nek kötelezettségei vannak, az (1) bekezdés c) pontjában foglalt feltétel akkor tekinthető teljesítettnek, ha az EU Inc. bizonyítékot szolgáltat arra vonatkozóan, hogy valamennyi ismert hitelező hozzájárult a gyorsított eljárás megindításához.

3.Az igazgatók személyesen és adott esetben egyetemlegesen felelnek a hitelezőkkel szemben az e cikk szerinti hamis vagy csalárd hozzájáruló nyilatkozatból eredő károkért.

4.A bíróság által elrendelt megszűnés esetén a bíróság akkor engedélyezheti a gyorsított felszámolási eljárást, ha meggyőződött arról, hogy az (1) bekezdésben foglalt feltételek teljesülnek, kivéve, ha a megszűnést jogellenes tevékenységek vagy közrendi aggályok indokolják.

5.Az EU Inc. könyveit és nyilvántartásait a közgyűlés vagy a bíróság által erre kijelölt személy hat évig megőrzi.

84. cikk

Gyorsított felszámolási eljárás

1.Az EU Inc. azzal kezdeményezhet gyorsított felszámolási eljárást, hogy a 80. cikkben említett, megszűnésről szóló értesítéssel egyidejűleg benyújtja a bejegyzési helye szerinti cégnyilvántartásból való törlés iránti kérelmet.

A kérelemben fel kell tüntetni a társaságot a gyorsított eljárás során képviselő igazgató vagy igazgatók nevét.

2.A benyújtáshoz a következőket kell csatolni:

(a)az EU Inc. valamennyi igazgatójának a 910/2014/EU rendelet szerinti minősített elektronikus aláírással hitelesített nyilatkozata a 83. cikk (1) bekezdésében meghatározott feltételek teljesüléséről;

(b)a felszámolással kapcsolatos pénzügyi kimutatás;

(c)kötelezettségek fennállása esetén a hitelezők hozzájárulásának bizonyítéka;

(d)a 83. cikk (5) bekezdésében említett kijelölt személynek a 910/2014/EU rendelettel összhangban minősített elektronikus aláírással hitelesített nyilatkozata arról, hogy vállalja, hogy a társaságnak a cégnyilvántartásból való törlését követő hat évig megőrzi a könyveket és nyilvántartásokat.

3.Az iratok benyújtását a 27. cikk (5) bekezdésével összhangban teljes mértékben online kell elvégezni.

4.A (2) bekezdésben említett dokumentumokat és információkat a 25. cikkel összhangban rendelkezésre kell bocsátani.

85. cikk
A hitelezők által emelt kifogás

1.A gyorsított felszámolási eljárás alatt álló EU Inc. társaság hitelezői a 84. cikk (4) bekezdésében említett dokumentumok és információk közlését követő 30 napon belül kifogást emelhetnek, és kérhetik a rendes felszámolási eljárás megindítását.

A gyorsított eljárással szemben azok a hitelezők is kifogást emelhetnek, akik eredetileg beleegyeztek abba, feltéve, hogy megalapozott indokokkal támasztják alá álláspontjuk megváltoztatását.

2.A hitelezőknek a kifogásukat az EU Inc. társaság bejegyzési helye szerinti cégnyilvántartáshoz kell benyújtaniuk, és abban meg kell jelölniük az EU Inc. társasággal szembeni követelésük okát. A tagállamok biztosítják, hogy ezen iratbenyújtás teljes mértékben online történjen.

3.Amennyiben a követelések megalapozottak, a cégnyilvántartás megtagadja a gyorsított eljárás megindítását, és tájékoztatja az EU Inc. társaságot y döntésének indokairól, beleértve a kifogást emelő hitelezőkre vonatkozó információkat és a követeléseik indokait is.

4.A cégnyilvántartás figyelembe veheti a hitelezők azon kifogásait is, amelyeket az (1) bekezdésben említett határidő letelte után, de az EU Inc. társaság nyilvántartásból való törlése előtt nyújtottak be.

5.Az EU Inc. társaság cégnyilvántartásból való törlése nem érinti azon hitelezők jogait, akiknek a követelései még elbírálás alatt álltak, vagy amelyeket nem nyújtottak be a gyorsított eljárás során. Az ilyen hitelezők:

(a)gyakorolhatják jogaikat az igazgatótanáccsal szemben, amelynek tagjai személyükben és adott esetben egyetemlegesen felelnek a nem teljesített kötelezettségekért; és

(b)a 84. cikk (2) bekezdésének d) pontjában említett kijelölt személyen keresztül hozzáférhetnek a társaság könyveihez és nyilvántartásaihoz.

86. cikk
Az eljárás befejezésének határideje

1.Amennyiben a nemzeti jog adóigazolást ír elő, az EU Inc. bejegyzési helye szerinti tagállam adóhatósága a 84. cikk (4) bekezdésében említett dokumentumok és információk közlését követő 30 napon belül a cégnyilvántartás rendelkezésére bocsátja az igazolást. Az adóhatóság ugyanezen határidőn belül közölheti a gyorsított eljárással szembeni kifogását.

2.Amennyiben az adóhatóságnak az (1) bekezdés szerinti feladatainak elvégzése előtt további információkat kell figyelembe vennie vagy további cselekményeket kell végeznie, értesíti a cégnyilvántartást az (1) bekezdésben említett határidő meghosszabbításának szükségességéről, azzal, hogy e határidő legfeljebb további 30 nappal hosszabbítható meg.

3.Ha az adóhatóság nem értesíti álláspontjáról a cégnyilvántartást az (1) bekezdésben említett határidő vagy annak meghosszabbítása esetén a (2) bekezdésben említett határidő lejárta előtt, úgy kell tekinteni, hogy az adóhatóság megadta az adóigazolást, vagy nincs kifogása a gyorsított eljárással szemben.

87. cikk

Törlés a cégnyilvántartásból

1.A 85. és 86. cikkben említett határidők lejártakor a cégnyilvántartás a 25. cikk (3) bekezdésének b) pontjával összhangban frissíti az EU Inc. társaság státuszát, és törli vagy eltávolítja az EU Inc. társaságot a nyilvántartásból, feltéve, hogy:

(a)a hitelezők nem nyújtottak be a 85. cikk szerinti kifogást; és

(b)a nemzeti adóhatóságtól a 86. cikk alapján adóigazolás érkezett, vagy nem érkezett kifogás a gyorsított eljárással szemben.

2.Az EU Inc. társaság cégnyilvántartásból való törlése vagy eltávolítása jogi személyiségének elvesztését eredményezi.

3.A jogállás megváltozását és az EU Inc. társaságnak a cégnyilvántartásból való törlését vagy eltávolítását a 25. cikkel összhangban nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni.

X. FEJEZET – FIZETÉSKÉPTELENSÉGI ELJÁRÁSOK

AZ INDULÓ INNOVATÍV VÁLLALKOZÁSOKNAK MINŐSÜLŐ, FIZETÉSKÉPTELEN EU INC. TÁRSASÁGOK FELSZÁMOLÁSA

88. cikk

Az EU Inc. induló innovatív vállalkozások egyszerűsített felszámolásának alkalmazási köre

1.Ez a fejezet az induló innovatív vállalkozásoknak minősülő EU Inc. társaságokra alkalmazandó.

2.E fejezet alkalmazásában az induló innovatív vállalkozás olyan EU Inc. társaság, amely megfelel a(z) [Kiadóhivatal: hivatkozás az innovatív vállalkozások, az induló innovatív vállalkozások és a gyorsan növekvő innovatív vállalkozások fogalommeghatározásáról szóló bizottsági ajánlásra irányuló javaslatra, C(2026) 1800]-ban/ben meghatározott kritériumoknak.

89. cikk

Az induló innovatív vállalkozások felszámolására vonatkozó szabályok

1.A fizetésképtelen EU Inc. induló innovatív vállalkozások e fejezettel összhangban kérhetik egyszerűsített felszámolási eljárás megindítását.

2.Az EU Inc. induló innovatív vállalkozás az egyszerűsített felszámolási eljárás alkalmazásában akkor minősül fizetésképtelennek, ha általában nem tudja megfizetni esedékessé váló tartozásait. A tagállamok egyértelmű, egyszerű és könnyen megállapítható feltételeket határoznak meg, amelyek alapján úgy tekinthető, hogy az EU Inc. induló innovatív vállalkozás általában nem tudja megfizetni esedékessé váló tartozásait.

90. cikk

Fizetésképtelenségi szakértő

1.Az egyszerűsített felszámolási eljárás megindításakor az (EU) 2015/848 európai parlamenti és tanácsi rendelet 49 2. cikke 5. pontjának értelmében vett fizetésképtelenségi szakértőt kell kijelölni.

2.Az (1) bekezdéstől eltérve az adós, a hitelező vagy a hitelezők egy csoportja kérheti, hogy ne jelöljenek ki fizetésképtelenségi szakértőt, feltéve, hogy az EU Inc. induló innovatív vállalkozás bizonyítja, hogy naprakész folyó mérleggel rendelkezik, és hogy a legutóbbi előírt éves beszámolóját benyújtotta a releváns nemzeti hatóságoknak.

91. cikk

A kommunikáció módjai

Az egyszerűsített felszámolási eljárások során a bíróság vagy az illetékes hatóság, a fizetésképtelenségi szakértő és az eljárásban részt vevő felek közötti minden kommunikáció digitális úton történik.

92. cikk

Az egyszerűsített felszámolási eljárás megindítása iránti kérelem

1.A fizetésképtelen EU Inc. induló innovatív vállalkozás vagy annak bármely hitelezője egyszerűsített felszámolási eljárás megindítása iránti kérelmet nyújthat be a bírósághoz vagy az illetékes hatósághoz.

2.Az egyszerűsített felszámolási eljárás megindítása iránti kérelmet egységes formanyomtatvány használatával kell benyújtani. Az ügyvéd vagy más jogi szakember általi képviselet nem kötelező.

3.A (2) bekezdésben említett egységes formanyomtatványnak legalább az alábbi információkat kell tartalmaznia:

(a)ha az EU Inc. induló innovatív vállalkozás jogi személy, az adós neve, cégjegyzékszáma, bejegyzett székhelye, illetve – amennyiben az ettől eltérő – postai címe;

(b)ha az EU Inc. induló innovatív vállalkozás egy vállalkozó, az adós neve, adott esetben cégjegyzékszáma és postai címe, vagy amennyiben a cím védett, az adós születési helye és ideje;

(c)az EU Inc. induló innovatív vállalkozása eszközjegyzéke;

(d)az EU Inc. induló innovatív vállalkozás hitelezőinek a kérelem benyújtásának időpontjában ismert neve, címe vagy egyéb elérhetőségei;

(e)az EU Inc. induló innovatív vállalkozással szembeni követelések jegyzéke, valamint az egyes követelések összege a tőkeösszeg és adott esetben a kamatok feltüntetésével, valamint keletkezésének napja, és amennyiben eltérő, az esedékessé válás napja;

(f)az, hogy az adott követeléssel kapcsolatban hivatkoznak-e dologi biztosítékra vagy tulajdonjog-fenntartásra, és amennyiben igen, milyen eszközökre vonatkoznak a biztosítékok.

4.E célból a Bizottság [Kiadóhivatal: e rendelet hatálybalépésének napját követő 24. hónap utolsó napja]-ig végrehajtási jogi aktusok útján rendelkezik a (3) bekezdésben említett egységes formanyomtatvány létrehozásáról. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 107. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

93. cikk

Az egyszerűsített felszámolási eljárás megindítása iránti kérelemre vonatkozó határozat

A bíróság vagy az illetékes hatóság haladéktalanul határozatot hoz az egyszerűsített felszámolási eljárás megindítása iránti kérelemről, valamint az arra irányuló kérelemről, hogy a 90. cikk (2) bekezdésében említettek szerint ne jelöljenek ki fizetésképtelenségi szakértőt.

94. cikk

Az egyedi végrehajtási eljárás nyugvása

Az egyedi végrehajtási eljárás nyugszik az adósok tekintetében jogszabály alapján, illetve az eljárást folytató bíróság vagy illetékes hatóság határozata alapján.

95. cikk

A követelések előterjesztése és befogadása

1.Az egyszerűsített fizetésképtelenségi eljárás megindításakor a fizetésképtelenségi szakértő, vagy ilyen személy hiányában az adós elkészíti a hitelezők és a követelések jegyzékét.

2.A fizetésképtelenségi szakértő, illetve ilyen személy hiányában a bíróság vagy az illetékes hatóság egyéni értesítés útján tájékoztatja az összes ismert hitelezőt az (1) bekezdésben említett jegyzékről, megjelölve a kifogás vagy aggály benyújtására rendelkezésre álló határidőt. A jegyzékben feltüntetett adóssal szembeni követeléseket az érintett hitelezők további intézkedése nélkül előterjesztettnek kell tekinteni.

3.A (2) bekezdésben említett egyéni értesítés kézhezvételétől vagy az egyszerűsített felszámolási eljárás megindításának az (EU) 2015/848 európai parlamenti és tanácsi rendelet 24. cikkében említett fizetésképtelenségi nyilvántartásban történő közzétételétől számított, 30 napot meg nem haladó, a nemzeti jogban meghatározott határidőn belül – attól függően, hogy melyik a későbbi időpont – bármely hitelező előterjeszthet olyan követeléseket, amelyek nem szerepelnek az (1) bekezdésben említett jegyzékben, illetve kifogást emelhet vagy aggályokat fogalmazhat meg a jegyzékben szereplő követelésekkel kapcsolatban.

4.Amennyiben a hitelező a (2) bekezdésben említett határidőn belül nem emel kifogást vagy nem fogalmaz meg aggályt, az (1) bekezdésben említett jegyzékben szereplő követelést úgy kell tekinteni, hogy azt nem vitatják, és hogy az abban foglaltakat véglegesen elfogadottnak tekintik.

5.A bíróság vagy az illetékes hatóság haladéktalanul elbírálja a vitatott követeléseket. A bíróság vagy az illetékes hatóság határozhat úgy, hogy a nem vitatott követelések tekintetében folytatja az egyszerűsített felszámolási eljárást.

96. cikk

Az alkalmazandó eljárásra vonatkozó határozat

1.Az egyszerűsített felszámolási eljárásban a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon megállapítását követően a fizetésképtelenségi szakértő vagy annak hiányában az adós elvégzi az eszközök értékesítését és a bevétel kifizetését.

2.A bíróság vagy az illetékes hatóság azonban az eszközök értékesítése nélkül is dönthet az egyszerűsített felszámolási eljárás befejezéséről, amennyiben az alábbi feltételek bármelyike teljesül:

(a)a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyonban nincsenek eszközök;

(b)a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyonba tartozó eszközök értéke olyan alacsony, hogy az nem indokolja az értékesítésükkel és a bevétel kifizetésével járó költségeket vagy adminisztratív terheket;

(c)a megterhelt eszközök értéke láthatóan alacsonyabb, mint a biztosítékkal rendelkező hitelezők felé fennálló tartozás összege, és a bíróság vagy az illetékes hatóság indokoltnak tartja annak engedélyezését, hogy a biztosítékkal rendelkező hitelezők átvegyék az eszközöket.

3.Amennyiben a fizetésképtelenségi szakértő az (1) bekezdésben említettek szerint folytatja az adós eszközeinek értékesítését, a fizetésképtelenségi szakértőnek meg kell határoznia az eszközök értékesítésének módját is. Az adós eszközeinek értékesítéséhez a fizetésképtelenségi szakértő a 97. cikkben említett elektronikus árverési rendszert használja, kivéve, ha ez az eszköz a jellegére vagy az eljárás körülményeire tekintettel nem megfelelő.

97. cikk

Az adós eszközeinek értékesítésére szolgáló elektronikus árverési rendszerek

1.Az egyes tagállamok biztosítják, hogy [Kiadóhivatal: az e rendelet hatálybalépését követő 24. hónap utolsó napja]-ig egy vagy több elektronikus árverési platformot hozzanak létre és tartsanak fenn a területén az EU Inc. induló innovatív vállalkozások fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyonába tartozó eszközök egyszerűsített felszámolási eljárás keretében zajló értékesítése céljából.

2.A tagállamok kiterjeszthetik az (1) bekezdésben említett elektronikus árverési rendszerek használatát az adós olyan vállalkozásának vagy eszközeinek értékesítésére, amelyek a területükön indított más típusú fizetésképtelenségi eljárások tárgyát képezik.

3.A tagállamok biztosítják, hogy az elektronikus árverési platformok a területükön vagy a többi tagállam területén lakóhellyel vagy cégbejegyzési hellyel rendelkező valamennyi természetes és jogi személy számára hozzáférhetők legyenek. Az árverési rendszerhez való hozzáférés feltételéül szabható a felhasználó elektronikus azonosítása, amely esetben a más tagállamban lakóhellyel vagy cégbejegyzési hellyel rendelkező személyek számára lehetővé kell tenni, hogy a 910/2014/EU rendelettel összhangban elektronikus azonosító eszközöket használhassanak.

98. cikk

Az elektronikus árverési rendszerek összekapcsolása

1.A Bizottság [Kiadóhivatal: e rendelet hatálybalépésének napját követő 36. hónap utolsó napja]-ig elfogadandó végrehajtási jogi aktusok útján létrehozza a 97. cikkben említett, a nemzeti elektronikus árverési rendszerek összekapcsolására szolgáló rendszert. A rendszert a nemzeti elektronikus árverési rendszerek alkotják, amelyek a rendszer központi elektronikus hozzáférési pontjaként szolgáló európai e-igazságügyi portál útján kapcsolódnak össze. A rendszernek az Unió valamennyi hivatalos nyelvén tartalmaznia kell a nemzeti elektronikus árverési platformokon bejelentett valamennyi árverési folyamatra vonatkozó információkat, lehetővé kell tennie a keresést ezen árverési folyamatok között, és meg kell adnia a nemzeti rendszerek azon oldalaihoz vezető hiperhivatkozásokat, ahol az ajánlatok közvetlenül benyújthatók.

2.A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján megállapítja a tagállamok nemzeti elektronikus árverési rendszereinek összekapcsolásához szükséges műszaki előírásokat és eljárásokat, meghatározva a következőket:

(a)az elektronikus árverési rendszerek összekapcsolására szolgáló rendszer interfészének leírása alapján az elektronikus kommunikáció és információcsere módjait meghatározó műszaki leírás(ok);

(b)azon technikai intézkedések, amelyek biztosítják az informatikai biztonsági minimumkövetelmények betartását az elektronikus árverési rendszerek összekapcsolására szolgáló rendszerben való információáramlás és -megosztás tekintetében;

(c)a központi platformon keresztül hozzáférhetővé teendő információk meghatározott minimális körét;

(d)a bejelentett árverési folyamatoknak az európai igazságügyi portálon keresztüli megjelenítésére vonatkozó minimumkövetelmények;

(e)a bejelentett árverési folyamatoknak az európai igazságügyi portálon keresztüli lekérdezésére vonatkozó minimumkövetelmények;

(f)a felhasználóknak a tagállam nemzeti árverési rendszerének azon platformjához irányítására vonatkozó minimumkövetelmények, ahol közvetlenül benyújthatják ajánlataikat a bejelentett árverési folyamatok során;

(g)az összekapcsolásra szolgáló rendszer által biztosított szolgáltatások elérhetőségének eszközei és műszaki feltételei;

(h)az (EU) 2017/1132 irányelv 16. cikkének (1) bekezdésében említett európai egyedi azonosító használata;

(i)annak meghatározása, hogy mely személyes adatokhoz lehet hozzáférni;

(j)adatvédelmi garanciák.

3.Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 107. cikkben említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

99. cikk

Az elektronikus árverési rendszerek létrehozásának és összekapcsolásának költségei

1.Az egyes tagállamok maguk viselik a 97. cikkben említett nemzeti elektronikus árverési rendszereik létrehozásának és az európai e-igazságügyi portállal való interoperábilissá tételéhez szükséges kiigazításának, valamint e rendszerek kezelésének, üzemeltetésének és fenntartásának költségeit. Mindez nem érinti azt, hogy e tevékenységek elősegítésére az Unió pénzügyi programjai keretében támogatást lehet igényelni.

2.Az elektronikus árverési rendszereknek az 51. cikkben említettek szerinti összekapcsolására szolgáló rendszer létrehozását, fenntartását és jövőbeli fejlesztését az Unió általános költségvetéséből kell finanszírozni.

100. cikk

A Bizottság feladatai az elektronikus árverési platformok összekapcsolására szolgáló rendszeren belüli személyesadat-kezeléssel összefüggésben

1.A Bizottság az ebben a cikkben meghatározott feladatainak megfelelően gyakorolja az (EU) 2018/1725 rendelet 3. cikkének 8. pontja szerinti adatkezelői feladatokat.

2.A Bizottság meghatározza a szükséges adatkezelési politikát és alkalmazza az adatkezelői szerepkörében felmerülő feladatok megfelelő ellátásához szükséges technikai megoldásokat.

3.A Bizottság végrehajtja a személyes adatok átvitel alatti biztonságának garantálásához szükséges technikai intézkedéseket, különös tekintettel az európai e-igazságügyi portál felé irányuló vagy onnan kiinduló adatátvitel során az adatok bizalmas jellegének és integritásának megőrzése érdekében szükséges intézkedésekre.

4.Az összekapcsolt nemzeti árverési rendszerekből származó információk tekintetében az érintettekkel kapcsolatos személyes adatok nem tárolhatók az európai e-igazságügyi portálon. Minden ilyen adatot a tagállamok vagy egyéb szervek által üzemeltetett nemzeti árverési rendszerekben kell tárolni.

101. cikk

Az eszközök elektronikus árverés útján történő értékesítése

1.Az egyszerűsített felszámolási eljárás keretében a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyonba tartozó eszközök elektronikus árverését kellő időben előre bejelentik a 97. cikkben említett elektronikus árverési platformon.

2.A fizetésképtelenségi szakértő egyedi értesítések útján tájékoztatja az összes ismert hitelezőt az elektronikus árverés tárgyáról, időpontjáról és dátumáról, valamint az abban való részvétel követelményeiről.

3.Az elektronikus árverésen bármely érdekelt személy részt vehet és ajánlatot tehet. A tagállamok azonban meghatározhatják azokat a feltételeket, amelyek mellett az adós meglévő részvényesei vagy ügyvezetői jogosultak a részvételre.

102. cikk

Az egyszerűsített felszámolási eljárás befejezésére vonatkozó határozat

1.A bíróság vagy az illetékes hatóság az egyszerűsített felszámolási eljárás megindítása iránti kérelem benyújtásától számított hat hónapon belül határoz az egyszerűsített felszámolási eljárás befejezéséről. A határidő egy alkalommal, legfeljebb hat hónappal meghosszabbítható, amennyiben további időre van szükség az adós vállalkozásának vagy eszközeinek értékesítéséhez vagy a bevételek kifizetéséhez. Ilyen meghosszabbítás hiányában vagy a meghosszabbított határidő lejártakor az eljárás automatikusan rendes felszámolási eljárássá alakul át.

2.Amennyiben az adós jogi személy, az egyszerűsített felszámolási eljárás befejezéséről szóló határozat kiváltja a nemzeti jog szerinti, az EU Inc. induló innovatív vállalkozás jogi személyiségének megszűnéséhez vezető megfelelő intézkedéseket.

XI. FEJEZET – TILTOTT KÖVETELMÉNYEK

103. cikk

A tiltott követelmények jegyzéke

1.A tagállamok az EU Inc. társaságokat tevékenységük és működésük semmilyen vonatkozásában nem részesítik kedvezőtlenebb bánásmódban, mint a nemzeti jogukkal összhangban létrehozott egyéb tőkeegyesítő társaságokat, kivéve, ha ez objektíve igazolt és arányos.

2.A tagállamok a következő helyzetek egyikét sem fogadhatják el vagy tarthatják fenn azon EU Inc. társaságok tekintetében, amelyek bejegyzett székhelye egy másik tagállamban található:

(a)az uniós állami támogatási szabályok sérelme nélkül olyan a kritériumok, amelyek kizárják az említett EU Inc. társaságok állami támogatásra való jogosultságát amiatt, hogy a székhelyük más tagállamban van, vagy amelyek a jogosultság megszerzése érdekében előírják az említett társaságok megszűnését és újraalakulását, vagy leányvállalat létrehozását;

(b)olyan intézkedések, amelyek a bejegyzett székhely alapján a gazdasági tevékenység megkezdésére vagy gyakorlására vonatkozó engedélyt vagy egyéb követelményt írnak elő;

(c)az a követelmény, hogy a gazdasági tevékenység megkezdéséhez vagy folytatásához, illetve egy engedély megszerzéséhez szükséges eljárás teljesítéséhez helyi képviselővel vagy fizikai jelenléttel kell rendelkezni az adott tagállamban;

(d)olyan intézkedések, amelyek megtagadják egy másik tagállamban létrehozott fizetési számlának a gazdasági tevékenység megkezdéséhez vagy folytatásához, illetve engedély megszerzéséhez szükséges eljárás teljesítése céljából történő használatát.

3.E cikk alkalmazásában:

(a)„engedély”: az illetékes hatóságtól jogilag vagy ténylegesen megkövetelt hivatalos vagy hallgatólagos határozat egy gazdasági tevékenységhez való hozzáféréshez, egy gazdasági tevékenység folytatásához vagy annak megszüntetéséhez;

(b)„követelmény”: a 2006/123/EK irányelv 4. cikkének 7. pontjában meghatározott követelmény.

XII. FEJEZET – ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

104. cikk
Adatvédelem

A személyes adatok e rendelettel összefüggésben végzett kezelésére az (EU) 2016/679 rendelet és az (EU) 2018/1725 rendelet alkalmazandó.

105. cikk
Számvitel

Az EU Inc.-re annak a tagállamnak az alkalmazandó számviteli jogszabályai vonatkoznak, amelyben a társaság bejegyzett székhelye található. A 26. cikket kell azonban alkalmazni az EU Inc. számviteli dokumentumainak benyújtására és nyilvános hozzáférhetőségére.

106. cikk

Szankciók

1.A tagállamok hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciókat írnak elő legalább a következő esetekre:

(a)a 25. cikk (1) bekezdésében, a 40. cikk (2) bekezdésében, a 82. cikkben, a 84. cikk (2) bekezdésében és a 92. cikk (4) bekezdésében előírt dokumentumok és információk benyújtásának elmulasztása;

(b)a benyújtott dokumentumok és információk aktualizálásának, valamint a változások benyújtásának elmulasztása a 27. cikkben meghatározott határidőkön belül;

(c)az 54. cikkel, a 66. cikk (2) bekezdésével és a 67. cikk (6) bekezdésével összhangban az előírt információknak a digitális részvénykönyvbe való bejelentésének és aktualizálásának elmulasztása;

(d)a 22. cikk (1) bekezdésében és a 84. cikk (2) bekezdésének a) pontjában előírt nyilatkozat hamis vagy félrevezető volta.

2.A tagállamok meghoznak minden szükséges intézkedést az (1) bekezdésben említett szankciók érvényesítésének biztosítása érdekében.

107. cikk

Bizottságok

1.A Bizottságot a cégnyilvántartások összekapcsolásával foglalkozó bizottság (a továbbiakban: BRIS-bizottság) segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül 50 .

2.A X. fejezet tekintetében a Bizottságot az (EU) 2019/1023 európai parlamenti és tanácsi irányelv 51 30. cikkével létrehozott bizottság (a továbbiakban: fizetésképtelenségi bizottság) segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül 52 .

3.Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

108. cikk

Jelentéstétel és felülvizsgálat

1.A Bizottság [Kiadóhivatal: a rendelet alkalmazásának kezdőnapját öt évvel követő dátum]-ig elvégzi e rendelet értékelését, és a főbb megállapításokról jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak. A tagállamok megküldik a jelentés elkészítéséhez szükséges információkat a Bizottságnak.

A Bizottság jelentése értékeli különösen az EU Inc. új társasági formájának elterjedését, az EU Inc. társaságok létesítésének módját, valamint hogy hány ilyen társaságot hoztak létre az uniós központi interfészen keresztül és a harmonizált sablonokkal.

2.[Kiadóhivatal: a rendelet alkalmazásának kezdőnapját öt évvel követő dátum]-tól/től a Bizottság ötévente felülvizsgálja a 16. cikk (2) bekezdésében említett összeget az (EU) 2016/792 európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján létrehozott harmonizált fogyasztói árindexszel (a továbbiakban: HICP) összhangban.

109. cikk

Hatálybalépés és az alkalmazás kezdőnapja

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet [Kiadóhivatal: a rendelet hatálybalépésének napját követő 12. hónap utolsó napja]-tól/-től kell alkalmazni. Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

az Európai Parlament részéről a Tanács részéről

az elnök az elnök

PÉNZÜGYI ÉS DIGITÁLIS KIMUTATÁS

[KIEGÉSZÍTENDŐ]

PÉNZÜGYI ÉS DIGITÁLIS KIMUTATÁS

1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS KERETE3

1.1.A javaslat/kezdeményezés címe3

1.2.Az érintett szakpolitikai terület(ek)3

1.3.Célkitűzés(ek)3

1.3.1.Általános célkitűzés(ek)3

1.3.2.Egyedi célkitűzés(ek)3

1.3.3.Várható eredmény(ek) és hatás(ok)3

1.3.4.Teljesítménymutatók3

1.4.A javaslat/kezdeményezés tárgya:4

1.5.A javaslat/kezdeményezés indoklása4

1.5.1.Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek) a kezdeményezés végrehajtásának részletes ütemtervével4

1.5.2.Az uniós részvételből származó hozzáadott érték (adódhat többek között a koordinációból eredő előnyökből, a jogbiztonságból, a fokozott hatékonyságból vagy a kiegészítő jellegből). E szakaszban „az uniós részvételből származó hozzáadott érték” azt az uniós fellépésből adódó értéket jelenti, amely többletként jelentkezik ahhoz az értékhez képest, amely a tagállamok egyedüli fellépése esetén jött volna létre.4

1.5.3.Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága4

1.5.4.A többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség és lehetséges szinergiák egyéb megfelelő eszközökkel5

1.5.5.A rendelkezésre álló különböző finanszírozási lehetőségek értékelése, ideértve az átcsoportosítási lehetőségeket is5

1.6.A javaslat/kezdeményezés és az abból származó pénzügyi hatás időtartama6

1.7.Tervezett költségvetés-végrehajtási módszer(ek)6

2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK8

2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések8

2.2.Irányítási és kontrollrendszer(ek)8

2.2.1.A költségvetés-végrehajtási módszer(ek)nek, a finanszírozás-végrehajtási mechanizmus(ok)nak, a kifizetési feltételeknek és a javasolt kontrollstratégiának az indokolása8

2.2.2.Az azonosított kockázatokkal és a csökkentésükre létrehozott belső kontrollrendszerekkel kapcsolatos információk8

2.2.3.A kontrollok költséghatékonyságának becslése (a kontroll költségeinek és az érintett forrásoknak az aránya) és indokolása, valamint a hibakockázat várható szintjeinek értékelése (kifizetéskor és záráskor)8

2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére irányuló intézkedések9

3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA10

3.1.A többéves pénzügyi keret érintett fejezete(i) és a költségvetés érintett kiadási sora(i)10

3.2.A javaslatnak az előirányzatokra gyakorolt becsült pénzügyi hatása12

3.2.1.Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása12

3.2.1.1.A megszavazott költségvetésből származó előirányzatok12

3.2.1.2.Külső címzett bevételekből származó előirányzatok17

3.2.2.Operatív előirányzatokból finanszírozott becsült kimenet22

3.2.3.Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása24

3.2.3.1. A megszavazott költségvetésből származó előirányzatok24

3.2.3.2.Külső címzett bevételekből származó előirányzatok24

3.2.3.3.Előirányzatok összesen24

3.2.4.Becsült humánerőforrás-szükségletek25

3.2.4.1.A megszavazott költségvetésből finanszírozott25

3.2.4.2.Külső címzett bevételekből finanszírozott26

3.2.4.3.Becsült humánerőforrás-szükségletek összesen26

3.2.5.A digitális technológiával kapcsolatos beruházásokra gyakorolt becsült hatás áttekintése28

3.2.6.A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség28

3.2.7.Harmadik felek finanszírozási hozzájárulása28

3.3.Becsült bevételi hatás29

4.Digitális vetületek29

4.1.Digitális vonatkozású követelmények30

4.2.Adatok30

4.3.Digitális megoldások31

4.4.Interoperabilitási értékelés31

4.5.A digitális végrehajtást támogató intézkedések32

1. A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS KERETE

1.1. A javaslat/kezdeményezés címe

Rendeletjavaslat a 28. rendszer szerinti társasági jogi keretről – „EU Inc.”

1.2. Az érintett szakpolitikai terület(ek)

Társasági jog, egységes piac

1.3. Célkitűzés(ek)

1.3.1. Általános célkitűzés(ek)

1. sz. általános célkitűzés:

Hozzájárulás az uniós vállalatok és az uniós gazdaság versenyképességének megerősítéséhez, valamint az egységes piac jobb működéséhez

2. sz. általános célkitűzés:

Jobb feltételek biztosítása a vállalkozásindításhoz és jobb befektetési lehetőségek biztosítása, valamint jobb feltételek biztosítása a társaságok növekedéséhez és bővítéséhez, különösen az induló és a növekvő innovatív vállalkozások számára az Unióban

1.3.2. Egyedi célkitűzés(ek)

1. sz. egyedi célkitűzés

Közös társasági jogi keretrendszer biztosítása a társaságok, különösen az induló és a növekvő innovatív vállalkozások számára az EU-ban

2. sz. egyedi célkitűzés

Egyszerű és hatékony vállalati szabályok és eljárások biztosítása a társaság teljes életciklusa alatt

3. sz. egyedi célkitűzés

Annak biztosítása, hogy a vállalati szabályok támogató keretet biztosítsanak a befektetésekhez

1.3.3. Várható eredmény(ek) és hatás(ok)

Tüntesse fel, milyen hatásokat gyakorolhat a javaslat/kezdeményezés a kedvezményezettekre/célcsoportokra.

Várt eredmények:

– egyszerűsített és harmonizált vállalati szabályok az uniós tagállamokban,

– a társaságok, különösen az induló és a növekvő innovatív vállalkozások adminisztratív terheinek és megfelelési költségeinek csökkenése,

– az uniós társaságokba, különösen az induló és a növekvő innovatív vállalkozásokba történő befektetések növekedése,

– az uniós társaságok versenyképességének javulása a világpiacon.

Várható hatás:

– pozitív hatás az Unió gazdaságára és a munkahelyteremtésre,

– az Unió mint vállalkozásalapítási és -bővítési helyszín vonzerejének növekedése,

– az uniós vállalkozások finanszírozáshoz való hozzáférésének javulása,

– a belső piac működésének és versenyképességének javulása.

1.3.4. Teljesítménymutatók

Határozza meg az előrehaladás és az eredmények nyomon követésére szolgáló mutatókat.

Az 1. sz. általános célkitűzés mutatója: Az új EU Inc. társaságok teljes száma évente (beleértve az ex nihilo és a belföldi átalakulások, határokon átnyúló átalakulások, szétválások és egyesülések révén létrehozott társaságokat is). Adatforrás: az üzleti nyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszer (BRIS).

A 2. sz. általános célkitűzés mutatója: Az évente ex nihilo létrehozott EU Inc. társaságok száma, az uniós központi interfészen keresztül gyorsított eljárással létrehozott EU Inc. társaságok száma; az EU Inc. társaságok sikeres befektetési fordulóinak száma; az EU-ESO rendszert használó EU Inc. társaságok aránya. . Adatforrások: A BRIS-ből és a nemzeti hatóságoktól származó adatok, valamint célzott nyomonkövetési felmérések vagy tanulmányok.

1.4. A javaslat/kezdeményezés tárgya:

 új intézkedés

 kísérleti projektet / előkészítő intézkedést követő új intézkedés 53

 meglévő intézkedés meghosszabbítása

 egy vagy több intézkedés összevonása vagy átalakítása egy másik/új intézkedéssé

1.5. A javaslat/kezdeményezés indoklása

1.5.1. Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek) a kezdeményezés végrehajtásának részletes ütemtervével

Az ideiglenes végrehajtási ütemterv a következőképpen szemléltethető:

– 2026/27: a rendelet elfogadása,

– 2027: végrehajtási rendelet(ek) elfogadása,

– 2028: az alkalmazás kezdőnapja.

1.5.2. Az uniós részvételből származó hozzáadott érték (adódhat többek között a koordinációból eredő előnyökből, a jogbiztonságból, a fokozott hatékonyságból vagy a kiegészítő jellegből). E szakaszban „az uniós részvételből származó hozzáadott érték” azt az uniós fellépésből adódó értéket jelenti, amely többletként jelentkezik ahhoz az értékhez képest, amely a tagállamok egyedüli fellépése esetén jött volna létre.

Az uniós szintű fellépés indokai (előzetes): E javaslattal összefüggésben az uniós szintű fellépés jelentős hozzáadott értéket képvisel, mivel a versenyképesség fokozására és a közös jogi keret létrehozásával a szükséges jogbiztonság biztosítására összpontosít. A tagállamok közötti két- vagy többoldalú együttműködés nem lenne képes kezelni az egységes piac széttagoltságát, sőt éppen ellenkezőleg, további széttagoltsághoz vezethetne. Az alapítók továbbra is kihívásokkal néznének szembe a vállalkozások létrehozása és működtetése során az Unióban, az induló és a növekvő innovatív vállalkozások továbbra sem tudnák teljes mértékben kihasználni az egységes piac méretét, és egyesek olyan harmadik országokba költöznének, ahol vonzóbbak a növekedési feltételek.

A várható uniós hozzáadott érték (utólagos): A javasolt uniós fellépés várhatóan jelentős hozzáadott értéket teremt azáltal, hogy harmonizált és vonzó üzleti környezetet teremt, megkönnyíti az induló és a növekvő innovatív vállalkozások növekedését és bővülését, valamint növeli az uniós gazdaság egészének versenyképességét. Ez pedig valószínűleg a befektetések növekedéséhez, munkahelyteremtéshez és gazdasági növekedéshez vezet, ami végső soron a polgárok, a vállalkozások és az uniós gazdaság javát szolgálja.

1.5.3. Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága

Ez a kezdeményezés figyelembe veszi a társasági jogra vonatkozó uniós jogszabályok eddigi fejlődéséből levont tanulságokat, többek között a következőket:

– Az európai részvénytársaság (Societas Europaea, SE) társasági formát nagy nyilvánosan működő részvénytársaságok számára alakítottak ki, és csak eltérő tagállamokban már létező társaságok vagy olyan nemzeti társaságok hozhatják létre, amelyek más tagállamokban leányvállalattal rendelkeznek, valamint legalább 120 000 EUR összegű jegyzett tőke szükséges hozzá, ezáltal nem megfelelő az újonnan alapított induló innovatív vállalkozások számára.

– A társasági jogi irányelv harmonizálja a nemzeti szabályokat és eljárásokat, beleértve az online létesítést, a közzétételi követelményeket, a digitális eljárásokat és a határokon átnyúló műveleteket, de az úgynevezett cégbejegyzési követelményeket (azaz a társaságalapításra vonatkozó követelményeket) nagyrészt a nemzeti jog határozza meg. Emellett a szabályok továbbra is széttagoltak a tagállamok között, különösen az egyszerűsített társasági formákra vonatkozóan nincsenek harmonizált szabályok az Unióban.

1.5.4. A többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség és lehetséges szinergiák egyéb megfelelő eszközökkel

Ez a kezdeményezés teljes mértékben összeegyeztethető az új többéves pénzügyi kerettel, és a tervek szerint az egységes piaci és vámügyi programból kerül finanszírozásra. A javaslat tökéletesen illeszkedik a program azon céljához, hogy fellendítse az európai versenyképességet, ösztönözze a digitalizációt és csökkentse a bürokráciát, valamint biztosítsa a jogbiztonságot a technológiavezérelt korban. „A 2028–2034 közötti időszakra vonatkozó egységes piaci és vámügyi program létrehozásáról szóló rendeletre” irányuló javaslattervezet egyértelműen kimondja a 28. rendszerre vonatkozó javaslat kompatibilitását az egységes piac programmal: „a vállalatokra vonatkozó közelgő 28. rendszer közvetlenül hozzá fog járulni az Unió versenyképességéhez”.

1.5.5. A rendelkezésre álló különböző finanszírozási lehetőségek értékelése, ideértve az átcsoportosítási lehetőségeket is

„A 2028–2034 közötti időszakra vonatkozó egységes piaci és vámügyi program létrehozásáról szóló rendeletre” irányuló javaslattervezet felsorolja a társasági jogot a program által érintett szakpolitikai területeknél, és a 05.03.01.02. költségvetési sort rendeli hozzá, a 2028–2034 közötti időszakban évente mintegy 4 millió EUR összegű operatív előirányzatot.

1.6. A javaslat/kezdeményezés és az abból származó pénzügyi hatás időtartama

 határozott időtartam

– időtartam: ÉÉÉÉ [HH/NN]-tól/-től ÉÉÉÉ [HH/NN]-ig

– pénzügyi hatás: ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig a kötelezettségvállalási előirányzatok esetében és ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig a kifizetési előirányzatok esetében

 határozatlan időtartam

–végrehajtás 2028-tól 2031-ig tartó beindítási időszakkal,

–azt követően: rendes ütemű végrehajtás.

1.7. Tervezett költségvetés-végrehajtási módszer(ek)

 Közvetlen irányítás a Bizottság által

– a Bizottság szervezeti egységein keresztül, ideértve az uniós küldöttségek személyzetét

– végrehajtó ügynökségen keresztül

 Megosztott irányítás a tagállamokkal

 Közvetett irányítás a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos feladatoknak a következőkre történő átruházásával:

– harmadik országok vagy az általuk kijelölt szervek

– nemzetközi szervezetek és ügynökségeik (nevezze meg)

– az Európai Beruházási Bank és az Európai Beruházási Alap

– a költségvetési rendelet 70. és 71. cikkében említett szervek

– közjogi szervek

– magánjog alapján működő, közfeladatot ellátó szervek, amennyiben megfelelő pénzügyi garanciákkal rendelkeznek

– valamely tagállam magánjoga alapján működő, köz- és magánszféra közötti partnerség végrehajtásával megbízott és megfelelő pénzügyi garanciákkal rendelkező szervek

– az Európai Unióról szóló szerződés V. címének értelmében a közös kül- és biztonságpolitika terén konkrét fellépések végrehajtásával megbízott, és a vonatkozó alap-jogiaktusban ekként megjelölt szervek vagy személyek

–valamely tagállamban létrehozott, valamely tagállam magánjoga vagy uniós jog alapján működő szervek, amelyek az ágazatspecifikus szabályokkal összhangban megbízást kaphatnak uniós források vagy költségvetési biztosítékok végrehajtására, amennyiben e szervek közjogi szervek vagy közfeladatot ellátó magánjogi intézmények ellenőrzése alá tartoznak, és az ellenőrző szerv által vállalt egyetemleges felelősség formáját öltő vagy azzal egyenértékű pénzügyi garanciával rendelkeznek, amely pénzügyi garancia minden intézkedés esetében az uniós támogatás maximális összegére korlátozódhat

Megjegyzések

Ez a javaslat az üzleti nyilvántartások összekapcsolására szolgáló meglévő rendszerre épül. A költségvetési előirányzatokat a rendszer és a mögöttes technológia továbbfejlesztésére, valamint különösen az EU Inc. társaságok létesítésére és az általuk történő benyújtásra szolgáló uniós központi interfész létrehozására fogják felhasználni.

2. IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

2.1. A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

A Bizottság elvégzi e rendelet értékelését, és a rendelet alkalmazásának kezdőnapjától számított öt éven belül jelentést nyújt be a főbb megállapításokról az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak. A Bizottság jelentése értékelni fogja különösen az új EU Inc. társasági forma elterjedését, az EU Inc. társaságok alapítási módját, valamint hogy hányat hoztak létre az uniós központi interfészen keresztül és a harmonizált sablonokkal.

Ez a kezdeményezés az üzleti nyilvántartások összekapcsolására szolgáló, már meglévő rendszerre (BRIS) épül, és továbbfejleszti azt anélkül, hogy megváltoztatná a BRIS-rendszer heti, negyedéves és éves rendszerességű nyomon követését és jelentéstételét.

2.2. Irányítási és kontrollrendszer(ek)

2.2.1. A költségvetés-végrehajtási módszer(ek)nek, a finanszírozás-végrehajtási mechanizmus(ok)nak, a kifizetési feltételeknek és a javasolt kontrollstratégiának az indokolása

Ez a kezdeményezés a már meglévő, a Bizottság (DG DIGIT és DG JUST) által kifejlesztett, üzleti nyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszerre (BRIS) épül, és továbbfejleszti azt. Ez az új rendeletre irányuló javaslat nem változtatja meg a rendszerre vonatkozóan már meglévő és a Bizottság által alkalmazott irányítási módot, finanszírozási végrehajtási mechanizmust, fizetési módokat vagy ellenőrzési stratégiát. A BRIS irányítási struktúrájának célja, hogy megkönnyítse a Bizottság és a tagállamok közötti hatékony együttműködést. A BRIS irányítóbizottságának elnökségét a rendszer tulajdonosa, a GD JUST, valamint a BRIS irányításában, működtetésében és fejlesztésében részt vevő szolgálatok számos tagja látja el, beleértve a DIGIT-et is. A társasági jogi szakértői csoport üzleti nyilvántartásokkal foglalkozó alcsoportja a felek közötti együttműködés fórumaként működik, és részt vesz a BRIS uniós és nemzeti szintű működtetésében és fejlesztésében.

2.2.2. Az azonosított kockázatokkal és a csökkentésükre létrehozott belső kontrollrendszerekkel kapcsolatos információk

A főbb azonosított kockázatok a következőkhöz kapcsolódnak:

a) Idő- és költségtúllépések előre nem látható IT-végrehajtási problémák miatt, tekintettel a Bizottság által a meglévő BRIS informatikai rendszer hatókörének bővítéséhez szükséges további informatikai fejlesztésre. Ezt a kockázatot mérsékli, hogy a BRIS-rendszer már létezik és kiforrott, és szintén létező és kiforrott építőelemekre – nevezetesen az eDelivery-építőelemekre – épül.

Ezt a kockázatot már kezelik a BRIS-ben használt egységes belső kontrollrendszerek, különösen a projektmenedzsment-ellenőrzések, amelyek a Bizottság által kifejlesztett összes rendszerre vonatkoznak (azaz irányítási felügyelet, projekt- és kockázatkezelés), amelyek magukban foglalják a PM2-t, a Bizottság által kidolgozott projektmenedzsment-módszertant.

b) Végrehajtási és bevezetési késedelmek a tagállami hatóságok részéről. Ezt a kockázatot a bevezetett kommunikációs és jelentéstételi eszközök, együttműködési megállapodások, rendszeres nyomonkövetési találkozók, valamint a végrehajtásért felelős nemzeti hatóságok proaktív technikai támogatása már csökkenti.

2.2.3. A kontrollok költséghatékonyságának becslése (a kontroll költségeinek és az érintett forrásoknak az aránya) és indokolása, valamint a hibakockázat várható szintjeinek értékelése (kifizetéskor és záráskor)

Ez a kezdeményezés nem érinti a meglévő ellenőrzések költséghatékonyságát.

2.3. A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére irányuló intézkedések

Tüntesse fel a meglévő vagy tervezett megelőző és védintézkedéseket, pl. a csalás elleni stratégiából.

A BRIS-t közvetlenül a Bizottság irányítja, külső fejlesztés vagy irányítás nélkül. A rendszer európai központi platform (ECP) komponensét a DG DIGIT, míg az európai hozzáférési pont (EAP) komponenst a DG JUST fejleszti házon belül.

3. A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

3.1. A többéves pénzügyi keret érintett fejezete(i) és a költségvetés érintett kiadási sora(i)

·Meglévő költségvetési sorok

A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési sorok sorrendjében.

A többéves pénzügyi keret fejezete	Költségvetési sor	Kiadás típusa	Hozzájárulás
	Szám	Diff./nem diff. 54	EFTA-országoktól 55	tagjelölt országoktól és potenciális tagjelöltektől 56	más harmadik országoktól	egyéb címzett bevétel
	05.03.01.02.	Diff.	IGEN	NEM	NEM	NEM
	[XX.YY.YY.YY]	Diff./nem diff.	IGEN/NEM	IGEN/NEM	IGEN/NEM	IGEN/NEM
	[XX.YY.YY.YY]	Diff./nem diff.	IGEN/NEM	IGEN/NEM	IGEN/NEM	IGEN/NEM

·Létrehozandó új költségvetési sorok

A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési sorok sorrendjében.

A többéves pénzügyi keret fejezete

Költségvetési sor

Kiadás típusa

Hozzájárulás

Szám

Diff./nem diff.

EFTA-országoktól

tagjelölt országoktól és potenciális tagjelöltektől

más harmadik országoktól

egyéb címzett bevétel

[XX.YY.YY.YY]

Diff./nem diff.

IGEN/NEM

3.2. A javaslatnak az előirányzatokra gyakorolt becsült pénzügyi hatása

3.2.1. Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása

– A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után operatív előirányzatok felhasználását

– A javaslat/kezdeményezés az alábbi operatív előirányzatok felhasználását vonja maga után:

3.2.1.1. A megszavazott költségvetésből származó előirányzatok

millió EUR (három tizedesjegyig)

A többéves pénzügyi keret fejezete

Szám

Feltételezi az uniós nyilvántartás fejlesztését és az uniós központi interfész 2030-tól történő fokozatos kivezetését.

Jogérvényesülési Főigazgatóság				Év		Év		Év		Év		Év		Év		Év		A 2028–2034-es többéves pénzügyi keretből ÖSSZESEN
				2028		2029		2030		2031		2032		2033		2034
Operatív előirányzatok
Költségvetési sor 05.03.01.02.	Kötelezettségvállalások	(1a)		4,000		4,000		10,000		9,000		8,000		8,000		8,000		51,000
	Kifizetési előirányzatok	(2a)		4,000		4,000		10,000		9,000		8,000		8,000		8,000		51,000
Meghatározott egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási jellegű előirányzatok
Költségvetési sor		(3)																0,000
A Jogérvényesülési Főigazgatósághoz tartozó előirányzatok ÖSSZESEN	Kötelezettségvállalási előirányzatok	=(1a)+(1b)+(3)		4,000		4,000		10,000		9,000		8,000		8,000		8,000		51,000
	Kifizetési előirányzatok	=(2a)+(2b)+(3)		4,000		4,000		10,000		9,000		8,000		8,000		8,000		51,000
			Év		Év		Év		Év		Év		Év		Év		A 2028–2034-es többéves pénzügyi keretből ÖSSZESEN
			2028		2029		2030		2031		2032		2033		2034
Operatív előirányzatok ÖSSZESEN	Kötelezettségvállalási előirányzatok	(4)	4,000		4,000		10,000		9,000		8,000		8,000		8,000		51,000
	Kifizetési előirányzatok	(5)	4,000		4,000		10,000		9,000		8,000		8,000		8,000		51,000
Meghatározott egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási jellegű előirányzatok ÖSSZESEN		(6)	0,000		0,000		0,000		0,000		0,000		0,000		0,000		0,000
A többéves pénzügyi keret 05.03.01.02. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok	Kötelezettségvállalási előirányzatok	=(4)+(6)	4,000		4,000		10,000		9,000		8,000		8,000		8,000		51,000
ÖSSZESEN	Kifizetési előirányzatok	=(5)+(6)	4,000		4,000		10,000		9,000		8,000		8,000		8,000		51,000

A többéves pénzügyi keret fejezete

4

„Igazgatási kiadások”

Jogérvényesülési Főigazgatóság

Év

Év

Év

Év

Év

Év

Év

A 2028–2034-es többéves pénzügyi keretből ÖSSZESEN

2028

2029

2030

2031

2032

2033

2034

 Humánerőforrás

0,525

1,050

1,575

1,575

1,575

1,575

1,050

8,925

 Egyéb igazgatási kiadások

0,000

0,000

0,000

0,000

0,000

0,000

0,000

0,000

JOGÉRVÉNYESÜLÉSI FŐIGAZGATÓSÁG ÖSSZESEN

Előirányzatok

0,525

1,050

1,575

1,575

1,575

1,575

1,050

8,925

A többéves pénzügyi keret
4. FEJEZETÉHEZ tartozó
előirányzatok ÖSSZESEN

(Összes kötelezettségvállalási előirányzat = Összes kifizetési előirányzat)

0,525

1,050

1,575

1,575

1,575

1,575

1,050

8,925

millió EUR (három tizedesjegyig)

		Év	Év	Év	Év	Év	Év	Év	A 2028–2034-es többéves pénzügyi keretből ÖSSZESEN
		2028	2029	2030	2031	2032	2033	2034
A többéves pénzügyi keret 1–4. fejezetéhez tartozó előirányzatok	Kötelezettségvállalási előirányzatok	4,525	5,050	11,575	10,575	9,575	9,575	9,050	59,925
ÖSSZESEN	Kifizetési előirányzatok	4,525	5,050	11,575	10,575	9,575	9,575	9,050	59,925

2028 és azt követő évek tekintetében a kiadásokra és a személyi állományra gyakorolt becsült hatás csupán szemléltetésképpen kerül feltüntetésre, és nem érinti a következő többéves pénzügyi keretet. A 2027 utáni időszakra vonatkozó uniós pénzügyi kötelezettségvállalás finanszírozási forrása és hatálya továbbra is a 2028 és 2034 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről folytatott intézményközi tárgyalások eredményétől függ, és azt a későbbiekben az éves költségvetési eljárás és az irányítási mechanizmus keretében kell meghatározni. 2028-tól valamennyi költségvetési előirányzat és személyzeti allokáció indikatív jellegű.

3.2.2. Operatív előirányzatokból finanszírozott becsült kimenet (decentralizált ügynökségek esetében nem kell kitölteni)

Kötelezettségvállalási előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig). Feltételezi az uniós nyilvántartás fejlesztését és az uniós központi interfész 2030-tól történő fokozatos kivezetését.

Tüntesse fel a célkitűzéseket és a kimeneteket 			Év 2028		Év 2029		Év 2030		Év 2031		Év 2032		Év 2033		Év 2034		ÖSSZESEN A 2028–2034-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret
	KIMENETEK
	Típus	Átlagos költség	Szám	Költség	Szám	Költség	Szám	Költség	Szám	Költség	Szám	Költség	Szám	Költség	Szám	Költség	Összesített szám	Összköltség
1. KONKRÉT CÉLKITŰZÉS 57
- Kimenet
1. egyedi célkitűzés részösszege
2. EGYEDI CÉLKITŰZÉS Egyszerű és hatékony vállalati szabályok és eljárások a vállalkozások teljes életciklusa alatt
Az uniós központi interfész digitális nyilvántartássá alakulása			1	4,000	1	4,000	1	10,000	1	9,000	1	8,000	1	8,000	1	8,000	7	51,000

2. egyedi célkitűzés részösszege			1	4,000	1	4,000	1	10,000	1	9,000	1	8,000	1	8,000	1	8,000	7	51,000
ÖSSZESEN			1	4,000	1	4,000	1	10,000	1	9,000	1	8,000	1	8,000	1	8,000	7	51,000

3.2.3. Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása

– A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után igazgatási jellegű előirányzatok felhasználását

– A javaslat/kezdeményezés az alábbi igazgatási jellegű előirányzatok felhasználását vonja maga után:

3.2.3.1. A megszavazott költségvetésből származó előirányzatok

MEGSZAVAZOTT ELŐIRÁNYZATOK		Év	Év	Év	Év	Év	Év	Év	2028–2034 ÖSSZESEN
		2028	2023	2030	2031	2032	2033	2034
	4. FEJEZET
Humánerőforrás		0,564	0,564	1,692	1,880	1,880	1,504	1,504	9,588
Egyéb igazgatási kiadások		0,000	0,000	0,000	0,000	0,000	0,000	0,000	0,000
4. FEJEZETI részösszeg		0,564	0,564	1,692	1,880	1,880	1,504	1,504	9,588
	4. FEJEZETEN kívül
Humánerőforrás					0,000	0,000	0,000	0,000	0,000
Egyéb igazgatási jellegű kiadások					0,000	0,000	0,000	0,000	0,000
4. FEJEZETEN kívüli részösszeg					0,000	0,000	0,000	0,000	0,000

ÖSSZESEN		0,564	0,564	1,692	1,880	1,880	1,504	1,504	9,588

3.2.4. Becsült humánerőforrás-szükségletek

– A javaslat/kezdeményezés nem igényel humánerőforrást.

– A javaslat/kezdeményezés az alábbi humánerőforrás-igénnyel jár:

3.2.4.1. A megszavazott költségvetésből finanszírozott

A becsléseket teljes munkaidős egyenértékben (FTE) kell kifejezni

MEGSZAVAZOTT ELŐIRÁNYZATOK

Év

Év

Év

Év

Év

Év

Év

2028

2029

2030

2031

2032

2033

2034

 A létszámtervben szereplő álláshelyek (tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak)

20 01 02 01 (a központokban és a bizottsági képviseleteken)

4

4

5

5

5

5

5

20 01 02 03 (az Unió küldöttségeinél)

0

0

0

0

0

0

0

01 01 01 01 (közvetett kutatás)

0

0

0

0

0

0

0

01 01 01 11 (közvetlen kutatás)

0

0

0

0

0

0

0

Egyéb költségvetési sorok (nevezze meg)

0

0

0

0

0

0

0

• Külső munkatársak (teljes munkaidős egyenértékben)

20 02 01 (CA, SNE a teljes keretből)

0

0

0

0

0

0

0

20 02 03 (CA, LA, SNE és JPD az Unió küldöttségeinél)

0

0

0

0

0

0

0

Igazgatási támogatási sor
[XX.01.YY.YY]

- a központokban

0

0

0

0

0

0

0

- az Unió küldöttségeinél

0

0

0

0

0

0

0

01 01 01 02 (CA, SNE – közvetett kutatás)

0

0

0

0

0

0

0

01 01 01 12 (CA, SNE – közvetlen kutatás)

0

0

0

0

0

0

0

Egyéb költségvetési sorok a 7. fejezetben (nevezze meg)

0

0

0

0

0

0

0

Egyéb költségvetési sorok a 7. fejezeten kívül (nevezze meg)

0

0

0

0

0

0

0

ÖSSZESEN

4

4

5

5

5

5

5

3.2.4.2. Külső címzett bevételekből finanszírozott

KÜLSŐ CÍMZETT BEVÉTELEK		Év	Év	Év	Év	Év	Év	Év
		2028	2029	2030	2031	2032	2033	2034
	 A létszámtervben szereplő álláshelyek (tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak)
20 01 02 01 (a központokban és a bizottsági képviseleteken)		0	0	0	0	0	0	0
20 01 02 03 (az Unió küldöttségeinél)		0	0	0	0	0	0	0
01 01 01 01 (közvetett kutatás)		0	0	0	0	0	0	0
01 01 01 11 (közvetlen kutatás)		0	0	0	0	0	0	0
Egyéb költségvetési sorok (nevezze meg)		0	0	0	0	0	0	0
	• Külső munkatársak (teljes munkaidős egyenértékben)
20 02 01 (CA, SNE a teljes keretből)		0	0	0	0	0	0	0
20 02 03 (CA, LA, SNE és JPD az Unió küldöttségeinél)		0	0	0	0	0	0	0
Igazgatási támogatási sor [XX.01.YY.YY]	- a központokban	0	0	0	0	0	0	0
	- az Unió küldöttségeinél	0	0	0	0	0	0	0
01 01 01 02 (CA, SNE – közvetett kutatás)		0	0	0	0	0	0	0
01 01 01 12 (CA, SNE – közvetlen kutatás)		0	0	0	0	0	0	0
Egyéb költségvetési sorok a 7. fejezetben (nevezze meg)		0	0	0	0	0	0	0
Egyéb költségvetési sorok a 7. fejezeten kívül (nevezze meg)		0	0	0	0	0	0	0
ÖSSZESEN		0	0	0	0	0	0	0

3.2.4.3. Becsült humánerőforrás-szükségletek összesen

MEGSZAVAZOTT ELŐIRÁNYZATOK + KÜLSŐ CÍMZETT BEVÉTELEK ÖSSZESEN	Év	Év	Év	Év	Év	Év	Év
	2028	2029	2030	2031	2032	2033	2034
		 A létszámtervben szereplő álláshelyek (tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak)
20 01 02 01 (a központokban és a bizottsági képviseleteken)	4	4	5	5	5	5	5
20 01 02 03 (az Unió küldöttségeinél)	0	0	0	0	0	0	0
01 01 01 01 (közvetett kutatás)	0	0	0	0	0	0	0
01 01 01 11 (közvetlen kutatás)	0	0	0	0	0	0	0
Egyéb költségvetési sorok (nevezze meg)	0	0	0	0	0	0	0
		• Külső munkatársak (teljes munkaidős egyenértékben)
20 02 01 (CA, SNE a teljes keretből)	0	0	0	0	0	0	0
20 02 03 (CA, LA, SNE és JPD az Unió küldöttségeinél)	0	0	0	0	0	0	0
Igazgatási támogatási sor [XX.01.YY.YY]	- a központokban					0	0	0	0	0	0	0
	- az Unió küldöttségeinél					0	0	0	0	0	0	0
01 01 01 02 (CA, SNE – közvetett kutatás)	0	0	0	0	0	0	0
01 01 01 12 (CA, SNE – közvetlen kutatás)	0	0	0	0	0	0	0
Egyéb költségvetési sorok a 7. fejezetben (nevezze meg)	0	0	0	0	0	0	0
Egyéb költségvetési sorok a 7. fejezeten kívül (nevezze meg)	0	0	0	0	0	0	0
ÖSSZESEN	4	4	5	5	5	5	5

A javaslat végrehajtásához szükséges személyzet (teljes munkaidős egyenértékben):

	A Bizottság szolgálatainál jelenleg rendelkezésre álló személyzetből fedezendő	Kivételes esetben további személyzet*
		A 7. fejezetből vagy a kutatási keretből finanszírozandó	A BA sorból finanszírozandó	Díjakból finanszírozandó
Létszámtervi álláshelyek	0	5	N/A
Külső munkatársak (CA, SNE, INT)

A következők által elvégzendő feladatok leírása:

Tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak	Szakpolitikai irányítás, projektmenedzsment
Külső munkatársak

3.2.5. A digitális technológiával kapcsolatos beruházásokra gyakorolt becsült hatás áttekintése

Kötelező: a javaslat/kezdeményezés által érintett, digitális technológiával kapcsolatos beruházásokra vonatkozó legjobb becslést fel kell tüntetni az alábbi táblázatban.

Kivételes esetben a 4. fejezethez tartozó előirányzatokat – amennyiben azokra a javaslat/kezdeményezés végrehajtásához szükség van –, a kijelölt sorban kell feltüntetni.

Az 1–3. fejezethez tartozó előirányzatokat „operatív programokkal kapcsolatos szakpolitikai informatikai kiadások”-ként kell feltüntetni. Ez a kiadás a kezdeményezés végrehajtásához közvetlenül kapcsolódó informatikai platformok/eszközök újrafelhasználására/vásárlására/fejlesztésére és az azokhoz kapcsolódó beruházásokra (pl. engedélyek, tanulmányok, adattárolás stb.) felhasználandó operatív költségvetést takarja. Az e táblázatban megadott információknak összhangban kell lenniük a 4. szakaszban („Digitális vetületek”) bemutatott részletes információkkal.

Digitális és informatikai előirányzatok ÖSSZESEN	Év	Év	Év	Év	Év	Év	Év	A 2028–2034-es többéves pénzügyi keretből ÖSSZESEN
	2028	2029	2030	2031	2032	2033	2034

Informatikai kiadások (szervezeti)	0,000	0,000	0,000	0,000				0,000
4. FEJEZETI részösszeg	0,000	0,000	0,000	0,000				0,000

Operatív programokkal kapcsolatos szakpolitikai informatikai kiadások	0,000	0,000	0,000	0,000				0,000
4. FEJEZETEN kívüli részösszeg	0,000	0,000	0,000	0,000				0,000

ÖSSZESEN	0,000	0,000	0,000	0,000				0,000

3.2.6. A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség

A javaslat/kezdeményezés:

– teljes mértékben finanszírozható a többéves pénzügyi keret érintett fejezetén belüli átcsoportosítás révén

– a többéves pénzügyi keret lekötetlen mozgásterének és/vagy a többéves pénzügyi keretről szóló rendeletben meghatározott különleges eszközöknek a felhasználását teszi szükségessé

– a többéves pénzügyi keret módosítását teszi szükségessé

3.2.7. Harmadik felek finanszírozási hozzájárulása

A javaslat/kezdeményezés:

– nem irányoz elő harmadik felek általi társfinanszírozást

– előirányoz harmadik felek általi társfinanszírozást az alábbi becslések szerint:

előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)

	Év 2024	Év 2025	Év 2026	Év 2027	Összesen
Tüntesse fel a társfinanszírozó szervet
Társfinanszírozott előirányzatok ÖSSZESEN

3.3. Becsült bevételi hatás

– A javaslatnak/kezdeményezésnek nincs pénzügyi hatása a bevételre.

– A javaslatnak/kezdeményezésnek van pénzügyi hatása:

– a saját forrásokra

– az egyéb bevételekre

– adja meg, hogy a bevétel kiadási sorokhoz van-e rendelve

millió EUR (három tizedesjegyig)

Bevételi költségvetési sor:	Az aktuális költségvetési évben rendelkezésre álló előirányzatok	A javaslat/kezdeményezés hatása 58
		2024. év	2025. év	2026. év	2027. év
…………. cikk

A címzett bevételek esetében tüntesse fel az érintett kiadáshoz tartozó költségvetési sor(oka)t.

Egyéb megjegyzések (pl. a bevételi hatás számítására használt módszer/képlet vagy egyéb más információ).

4. DIGITÁLIS VETÜLETEK

4.1. Digitális vonatkozású követelmények

Kérjük, sorolja fel a digitális vonatkozású követelményeket az alábbi táblázatban:

Hivatkozás a követelményre	A követelmény leírása	A követelmény által érintett szereplő(k)	A fő folyamatok	Kategóriák
10 cikk és több külön cikk, amelyek részletes szabályokat határoznak meg az egyes eljárástípusokra	A teljes mértékben digitális eljárások elve Az EU Inc. rendelet hatálya alá tartozó valamennyi eljárást teljes mértékben kizárólag online kell lefolytatni	EU Inc. társaságok, alapítók, igazgatók, részvényesek, potenciális befektetők, felszámolók	Társaság létesítése, benyújtás, fióktelep bejegyzése, felszámolás, ülések, részvénykibocsátás, -jegyzés és -átruházás, valamint az e rendelet hatálya alá tartozó egyéb eljárások	Folyamatok digitalizálása Digitális megoldások Digitális közszolgáltatás
11. cikk	Online fizetés Az eljárásokért széles körben elérhető online pénzforgalmi szolgáltatásokon keresztül lehet fizetni	EU Inc. társaságok, bankok és más pénzforgalmi szolgáltatók, tagállamok	Fizetések feldolgozása	Folyamatok digitalizálása Digitális megoldások Digitális közszolgáltatás
13. cikk	Társaságbejegyzési formanyomtatvány Harmonizált digitális formanyomtatvány EU Inc. létesítéséhez	Alapítók, jövőbeni igazgatók, tagállamok	Társaság létesítése	Folyamatok digitalizálása Digitális megoldások Digitális közszolgáltatás
15. cikk	Uniós központi interfész Az EU Inc. társaságok létesítésére és az általuk történő benyújtásokra, a más tagállamban létrehozott fióktelepek bejegyzésére, valamint a meglévő nevekkel való automatikus keresztellenőrzésekre szolgáló uniós központi interfész	EU Inc. társaságok, alapítók, igazgatók, tagállamok, Európai Bizottság, az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala	Cégbejegyzés, benyújtás (bejelentés), nyilvántartásba vétel	Folyamatok digitalizálása Digitális megoldások Digitális közszolgáltatás
Hivatkozás: 16., 17., 18., 19., 20., 23., 24., 25., 26., 27., 28., 67., 71., 75., 77., 80., 82., 84., 85., 87. cikk	Az adatok digitális nyilvántartásba vétele, bejelentése és közzététele Az EU Inc. társaságok bejegyzése, dokumentumok és adatok benyújtása, adatok nyilvánosan hozzáférhetővé tétele a cégnyilvántartások és a BRIS révén, egyszeri adatszolgáltatás	EU Inc. társaságok, igazgatók, részvényesek, felszámolók, harmadik felek, tagállamok	Bejegyzés, benyújtás, közzététel, egyszeri adatszolgáltatás/digitális információcsere a cégnyilvántartások és az adóhatóságok, a társadalombiztosítási hatóságok és a tényleges tulajdonosi nyilvántartások között	Folyamatok digitalizálása Digitális megoldások Digitális közszolgáltatás
30. cikk	Digitális uniós cégbizonyítvány A cégnyilvántartás által kiállított többnyelvű digitális uniós cégbizonyítvány kulcsfontosságú információkat tartalmaz az EU Inc.-ről, és felhasználható a nemzeti hatóságok vagy az uniós intézmények és szervek előtti közigazgatási eljárásokban, valamint más tagállamok bírósági eljárásaiban	EU Inc. társaságok, tagállami közigazgatási és igazságügyi hatóságok	Cégadatok tanúsítása, annak igazolása, hogy az EU Inc. társaságot jogszerűen bejegyezték valamely tagállamban	Folyamatok digitalizálása Digitális megoldások Digitális közszolgáltatás
31. cikk	Digitális uniós meghatalmazás A többnyelvű digitális uniós meghatalmazás arra szolgál, hogy a képviselőket felhatalmazza arra, hogy az EU Inc. társaság nevében eljárjanak	EU Inc. társaságok, tagállamok és más vállalkozások, jogi szakemberek	Képviselet, meghatalmazás és döntéshozatal	Folyamatok digitalizálása Digitális megoldások
35. cikk	Az üzleti nyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszer (BRIS) A cégnyilvántartások összekapcsolása a BRIS-en keresztül történik, amely lehetővé teszi a nyilvántartások közötti egyszeri digitális információcserét az EU Inc. társaságokkal kapcsolatos számos eljárás esetében	EU Inc. társaságok, tagállamok (cégnyilvántartások)	Társasági adatok cseréje	Folyamatok digitalizálása Digitális megoldások Digitális közszolgáltatás
37., 38., 39. és 40. cikk	Más tagállamban létrehozott fióktelepek digitális bejegyzése és az adatok nyilvánosságra hozatala A más tagállamban létrehozott fióktelepek bejegyzése, az EU Inc. fióktelepekre vonatkozó, a cégnyilvántartások és a BRIS által digitálisan rendelkezésre bocsátandó adatok, egyszeri adatszolgáltatás	EU Inc. társaságok, tagállamok	Más tagállamban létrehozott fióktelep bejegyzése, közzététel, egyszeri adatszolgáltatás/digitális információcsere a cégnyilvántartások és az adóhatóságok, a társadalombiztosítási hatóságok és a tényleges tulajdonosi nyilvántartások között	Folyamatok digitalizálása Digitális megoldások Digitális közszolgáltatás
47., 48. cikk	Online ülések, szavazás és írásbeli határozatok A részvényesek és az igazgatótanács üléseit online tartják, beleértve az elektronikus úton történő szavazást is; a részvényesek üléseken kívüli elektronikus írásbeli határozata lehetséges	EU Inc. társaságok, részvényesek, igazgatók	Közgyűlések, igazgatótanácsi ülések, részvényesi határozatok	Folyamatok digitalizálása Digitális megoldások
54. cikk	Digitális részvénykönyv, digitális részvényigazolás Az EU Inc. társaságok digitális részvénykönyvet vezetnek, és digitális részvényigazolásokat állítanak ki a részvényesek számára	EU Inc. társaságok, igazgatók, részvényesek	Részvények bejegyzése, részvényátruházások nyilvántartása, részvényigazolások biztosítása	Folyamatok digitalizálása Digitális megoldások
59. cikk	Részvények digitális átruházása A részvények átruházása digitálisan kell történjen	EU Inc. társaságok, részvényesek, befektetők	Részvényátruházás, tulajdonjog nyomon követése	Folyamatok digitalizálása Digitális megoldások
67. cikk	Részvénykibocsátás és -jegyzés Az újonnan kibocsátott részvények jegyzése teljes mértékben online történik	EU Inc. társaságok, részvényesek, befektetők	Részvények kibocsátása és jegyzése	Folyamatok digitalizálása Digitális megoldások
91., 97., 98. és 99. cikk	Digitális kommunikáció az egyszerűsített fizetésképtelenségi eljárásokban, az elektronikus árverési rendszerek összekapcsolása A bíróság vagy az illetékes hatóság, a fizetésképtelenségi szakértő és az eljárásban részt vevő felek közötti minden kommunikáció digitális úton történik; a nemzeti elektronikus árverési rendszerek létrehozása és összekapcsolása a fizetésképtelenségi eljárások során az eszközök értékesítésének megkönnyítése érdekében	EU Inc. társaságok, tagállamok (bíróságok, illetékes hatóságok), hitelezők	Fizetésképtelenségi eljárások, árverések kezelése	Folyamatok digitalizálása Digitális megoldások Digitális közszolgáltatás

4.2. Adatok

A hatály alá tartozó adatok és a kapcsolódó standardok/előírások részletes leírása.

Adattípus	Hivatkozás a követelmény(ek)re	Standard és/vagy előírás (adott esetben)
Társasági adatok (Társaságbejegyzési formanyomtatvány, uniós központi interfész, digitális bejegyzés, adatbenyújtás és -közzététel, digitális uniós cégbizonyítvány, digitális uniós meghatalmazás, a cégnyilvántartások összekapcsolása [BRIS])	13., 15., 16., 17., 18., 19., 20., 23., 24., 25., 26., 27., 28., 30., 31., 35., 67., 71., 75., 77., 80., 82., 84., 85., 87. cikk	ISA2, BRIS műszaki előírások, EUID, eIDAS, eDelivery
Fióktelepre vonatkozó adatok (A más tagállamban létrehozott fióktelepek digitális bejegyzése és az adatok nyilvánosságra hozatala)	35., 37., 38., 39., 40. cikk	ISA2, BRIS műszaki előírások, EUID, eIDAS, eDelivery
Online ülések, szavazás és írásbeli határozatok	47., 48. cikk	eIDAS
Digitális részvénynyilvántartás, digitális tulajdonosi igazolások, digitális részvényátruházás, részvénykibocsátás és -jegyzés	54., 59., 67. cikk	eIDAS
Digitális kommunikáció az egyszerűsített fizetésképtelenségi eljárásokban, az elektronikus árverési rendszerek összekapcsolása	91., 97., 98. és 99. cikk	Európai igazságügyi portál

Az európai adatstratégiának való megfelelés

Ismertesse, hogy a követelmény(ek) hogyan igazodik/igazodnak az európai adatstratégiához.

·A javaslat előmozdítja a digitális eszközök és eljárások használatát a társasági jogi eljárásokban, ami összhangban van az európai adatstratégia digitalizáció és adatvezérelt innováció előmozdítására irányuló célkitűzésével.

·A javaslat az üzleti nyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszerre (BRIS) és az EUID-re épül, és kiterjeszti azok alkalmazását az EU Inc. társaságokra, megkönnyítve az információcserét és csökkentve az adminisztratív terheket. Ez összhangban van az európai adatstratégia azon céljával, hogy javítsa az adatmegosztást és az interoperabilitást.

·A javaslat az eIDAS-ra támaszkodik az online eljárások megkönnyítése és a dokumentumok hitelességének biztosítása érdekében. Ez összhangban van azzal, hogy az európai adatstratégia a biztonságos és megbízható digitális személyazonosság előmozdítására összpontosít.

·A javaslat célja az átláthatóság és az EU Inc. társaságokba vetett bizalom biztosítása azáltal, hogy a BRIS-en keresztül nyilvánosan hozzáférhetővé teszi a cégadatokat, és biztosítja, hogy a társaságok harmonizált uniós cégbizonyítványt és digitális uniós meghatalmazást használhassanak. Ez összhangban van az európai adatstratégia azon célkitűzésével, hogy előmozdítsa az adatvezérelt ökoszisztémák átláthatóságát és az azokba vetett bizalmat.

·A javaslat célja, hogy kedvező üzleti környezetet teremtsen az induló és a növekvő innovatív vállalkozások számára, ami összhangban van az európai adatstratégia azon céljával, hogy adatvezérelt technológiák útján előmozdítsa az innovációt és a vállalkozói készséget.

Az egyszeri adatszolgáltatás elvének való megfelelés

Ismertesse, hogy hogyan vették figyelembe az egyszeri adatszolgáltatás elvét, és hogyan tárták fel a meglévő adatok újrafelhasználásának lehetőségét.

A javaslat végrehajtja és előmozdítja az egyszeri adatszolgáltatás elvét. Ez biztosítja, hogy a társaságoknak csak egyszer kelljen benyújtaniuk (bemutatniuk) az információkat, és hogy a meglévő információkat újra fel lehessen használni. A javaslat nevezetesen biztosítja, hogy a bejegyzéssel összefüggésben a társasági adatokat továbbítsák a cégnyilvántartásból az adóazonosító szám és a héaazonosító szám kiadásáért felelős hatósághoz, a társadalombiztosítási hatósághoz és a tényleges tulajdonosi nyilvántartáshoz anélkül, hogy az EU Inc. társaságnak újra be kellene nyújtania azokat („egyszeri adatszolgáltatás elve”), és hogy az EU Inc. társaság a bejegyzési folyamat részeként megkapja az adóazonosító számot és a héaazonosító számot az illetékes hatóságtól. Ugyanez az egyszeri adatszolgáltatás elve alkalmazandó a más tagállamban létrehozott fióktelepek bejegyzésekor. Emellett a javaslat biztosítja, hogy a felszámoló által a fizetésképtelenségen kívüli bezárásra vonatkozóan benyújtott valamennyi releváns kérelem átkerüljön a cégnyilvántartásból más hatóságokhoz („egyszeri adatszolgáltatás elve”), anélkül, hogy a társaságnak újra be kellene nyújtania azokat. A javaslat azt is biztosítja, hogy az EU Inc. leányvállalatainak vagy más tagállamban létrehozott fióktelepeinek létrehozásakor a BRIS-ben szereplő „anyavállalati” adatokat újra fel lehessen használni anélkül, hogy az anyavállalatnak újra be kellene nyújtania azokat.

A javaslat általános kötelezettséget vezet be a hatóságok számára a BRIS-ben nyilvánosan elérhető információknak a társaság megkérdezése nélküli felhasználására/elérésére (további felhasználására) vonatkozóan, kivéve bizonyos különleges körülmények fennállása esetén.

Ismertesse, hogy az újonnan létrehozott adatok hogyan felelnek meg a megtalálhatóság, a hozzáférhetőség, az interoperabilitás és az újrafelhasználhatóság követelményének, valamint a szigorú minőségi előírásoknak.

Az adatok könnyen megtalálhatók az egységes európai hozzáférési ponton, az európai igazságügyi portálon és a nemzeti cégnyilvántartásokon keresztül.

Az adatokat géppel olvasható formátumban bocsátják rendelkezésre, lehetővé téve a könnyű hozzáférhetőséget.

A javaslat biztosítja, hogy az adatok interoperábilisak legyenek a különböző rendszerek és hatóságok között, megkönnyítve a cégnyilvántartások és a nemzeti hatóságok (pl. az adóazonosító számot és a héaazonosító számot kiadó hatóságok) közötti zökkenőmentes információcserét és újrafelhasználást.

Adatáramlások

Kérjük, minden egyes adatáramlás esetében töltse ki az alábbi táblázatot:

Adattípus	Hivatkozás a követelmény(ek)re	Az adatokat szolgáltató szereplő	Az adatokat fogadó szereplő	Az adatcsere kiváltó oka	Gyakoriság (adott esetben)
Társasági adatok (Társaságbejegyzési formanyomtatvány, uniós központi interfész, digitális bejegyzés, adatbenyújtás és -közzététel, digitális uniós cégbizonyítvány, digitális uniós meghatalmazás, a cégnyilvántartások összekapcsolása [BRIS])	13., 15., 16., 17., 18., 19., 20., 23., 24., 25., 26., 27., 28., 30., 31., 35., 67., 71., 75., 77., 80., 82., 84., 85., 87. cikk	EU Inc. társaságok	Nemzeti hatóságok	Létesítés, benyújtás	Igény szerint
Fióktelepre vonatkozó adatok (A fióktelepek határokon átnyúló digitális bejegyzése és az adatok nyilvánosságra hozatala)	35., 37., 38., 39., 40. cikk	EU Inc. társaságok	Nemzeti hatóságok	Bejegyzés, benyújtás	Igény szerint
Digitális kommunikáció az egyszerűsített fizetésképtelenségi eljárásokban, az elektronikus árverési rendszerek összekapcsolása	91., 97., 98. és 99. cikk	EU Inc. társaságok, nemzeti hatóságok	Elektronikus árverési felület	Fizetésképtelenségi eljárások	Igény szerint

4.3. Digitális megoldások

Kérjük, minden egyes digitális megoldás esetében adja meg a megfelelő, digitális vonatkozású követelmény(ek)re való hivatkozást, a digitális megoldás meghatározott funkciójának leírását, a megoldásért felelős szervet, valamint nevezzen meg minden egyéb releváns szempontot, például az újrafelhasználhatóságot és a hozzáférhetőséget. Végezetül fejtse ki, hogy a digitális megoldás alkalmazni kíván-e MI-technológiákat.

Digitális megoldás

Hivatkozás a követelmény(ek)re

Fő tervezett

funkciók

Illetékes szerv

Hogyan biztosítják

az akadálymentességet?

Hogyan

veszik figyelembe

az újrafelhasználhatóságot?

MI-alapú technológiák használata (adott esetben)

Az üzleti nyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszer (BRIS)

13., 15., 16., 17., 18., 19., 20., 23., 24., 25., 26., 27., 28., 35., 67., 71., 75., 77., 80., 82., 84., 85., 87. cikk

Társaságbejegyzési formanyomtatvány, uniós központi interfész, digitális bejegyzés, az adatok benyújtása és nyilvánosságra hozatala stb.

Európai Bizottság, tagállamok

Géppel olvasható formátum, az európai igazságügyi portál akadálymentesítési szabványai

A nemzeti hatóságok (pl. az adóazonosító számot és a héaazonosító számot kiadó hatóságok) számára kötelező az egyszeri adatszolgáltatás elvének alkalmazása

N/A

Minden egyes digitális megoldás esetében ismertesse, hogy a digitális megoldás hogyan felel meg az uniós kiberbiztonsági keretben, valamint az egyéb alkalmazandó digitális szakpolitikákban és jogszabályokban (például az eIDAS-rendeletben, az egységes digitális kapura vonatkozó rendeletben stb.) foglalt követelményeknek és kötelezettségeknek.

Az üzleti nyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszer (BRIS)

Digitális és/vagy ágazati szakpolitika	A megfelelés magyarázata
Az uniós kiberbiztonsági keret	A BRIS-t az Európai Bizottság házon belül, az uniós kiberbiztonsági kerettel összhangban és a „beépített biztonság” megközelítést alkalmazva fejleszti. A BRIS a CEF eDelivery építőelemét használja, amely biztosítja, hogy a tagállamok közötti adatcsere titkosított és integritásvédett legyen. A BRIS-t a Bizottság házon belül fejleszti,
eIDAS	és az (EU) 2024/1183 rendelettel módosított 910/2014/EU rendeletet (a továbbiakban: eIDAS-rendelet) alkalmazza, amely létrehozza az európai digitális személyazonossági keretet, beleértve az európai digitális személyiadat-tárcát (a továbbiakban: EUDIW) is. A keret interoperábilis digitális azonosítási rendszert biztosít, és jogi referenciaként szolgál az elektronikus azonosításhoz az Unióban. Lehetővé teszi a felhasználók számára személyazonosító adataik és elektronikus attribútumtanúsítványaik biztonságos tárolását, kezelését és hitelesítését. Az európai digitális személyazonossági keret és ez a javaslat kiegészíti egymást, mivel ez a javaslat a társaságok alapítóinak és igazgatóinak, valamint a befektetőknek az azonosítása során az európai digitális személyazonossági keretre támaszkodik, amely a megbízható és biztonságos online eljárások és a bizalmi szolgáltatások igénybevételének előfeltétele. Az európai üzleti tárca létrehozásáról szóló rendeletre irányuló közelmúltbeli bizottsági javaslat az európai digitális személyazonossági keretre épül, és kiterjeszti azt, bevezetve az európai üzleti tárcát, amelynek célja, hogy elektronikus azonosító eszközöket biztosítson valamennyi társaság számára – lehetővé téve számukra a dokumentumok tárolását, megosztását és bélyegzővel való ellátását –, valamint olyan biztonságos kommunikációs csatornát biztosítson, amely megkönnyíti a gazdasági szereplők közötti (B2B) és a közszférabeli szervezetekkel (B2G) folytatott kommunikációt, támogatva az azt megvásárolni kívánó társaságok működését. Az európai üzleti tárcáról szóló javaslat és ez a javaslat is összhangban van. Az üzleti tárca az e javaslat (és az uniós társasági jog) szerinti egyedi cégazonosítót, az EUID-et fogja használni a vállalatok egyedi azonosítására, lehetővé téve az európai üzleti tárcák összekapcsolását a cégnyilvántartásokban szereplő hivatalos, naprakész és megbízható cégadatokkal. Ez a javaslat magában foglalja a meglévő digitális eszközöket, például az EUID-et, az uniós cégbizonyítványt és az uniós meghatalmazást, és összeegyeztethetővé teszi azokat az európai üzleti tárcákkal.
Az egységes digitális kapu és az IMI	Az egységes digitális kapu (a továbbiakban: SDG) kapu Unió-szerte megkönnyíti az eljárásokkal, a közigazgatási eljárásokkal és a segítségnyújtó szolgáltatásokkal kapcsolatos információkhoz való online hozzáférést; lex generalis, és az egységes digitális kapuról szóló rendeletben meghatározott általános elvekre és a közigazgatási eljárások széles körére terjed ki. Egyértelmű különbség van az SDG és az uniós társasági jog hatálya között, amely lex specialis, és kiterjed a társasági jogi eljárásokra és a cégnyilvántartásokban szereplő cégadatokra, így a társasági jogi eljárások (például a társaság létesítése, az EUMSZ 54. cikke értelmében vett társaságok általi benyújtás), valamint a felszámolás és a fizetésképtelenség is kifejezetten ki vannak zárva az SDG hatálya alól. Ezért az e javaslat hatálya alá tartozó kérdések hasonlóképpen ki vannak zárva az SDG hatálya alól. Az e javaslat hatálya alá tartozó EU Inc. társaságok azonban – bármely más társasághoz hasonlóan – részesülnek az SDG előnyeiből azokon a területeken, amelyek az SDG hatálya alá tartoznak. Ami az IMI-t illeti, ez a javaslat kiegészíti azt.
Egyebek	A javaslat koherens az adózásra és a pénzmosás elleni küzdelemre vonatkozó uniós jogszabályok célkitűzéseivel, és kiegészíti azokat. Különösen az EU Inc. társaságokra vonatkozó információknak a cégnyilvántartások, valamint az adóazonosító szám és a héaazonosító szám kiadásáért felelős hatóságok közötti cseréje, amely biztosítani fogja, hogy a cégnyilvántartásokban szereplő, a kötelező előzetes ellenőrzések során ellenőrzött cégadatok automatikusan felhasználhatók legyenek az adóazonosító szám és a héaazonosító szám kiadására, összhangban van a közigazgatási együttműködésről szóló 2011/16/EU34 irányelvben foglalt, az adófizetők teljes körű és automatizált azonosításának biztosítására irányuló célkitűzésekkel. A pénzmosás elleni (a továbbiakban: AML) jogszabályok, a hatodik pénzmosási irányelv ((EU) 2024/1640 irányelv) és a pénzmosás elleni rendelet ((EU) 2024/1624 rendelet) kulcsszerepet játszanak az egységes piac integritásának megőrzésében és a társaságok tiltott célokra, például pénzmosásra és terrorizmusfinanszírozásra való felhasználásának megelőzésében, és biztosítják, hogy a társaságok (és más szervezetek) pontos és naprakész információkkal rendelkezzenek tényleges tulajdonosaikról, és hogy ezeket a tényleges tulajdonlásra vonatkozó információkat minden tagállamban központi nyilvántartásban (például kereskedelmi vagy cégnyilvántartásban) tárolják, és az illetékes hatóságok, a kötelezett szolgáltatók és a jogos érdekkel rendelkező személyek rendelkezésére bocsássák. Annak biztosítása, hogy a cégadatokat egy EU Inc. társaság bejegyzésével összefüggésben továbbítsák a cégnyilvántartásból a tényleges tulajdonosi nyilvántartásba, biztosítaná, hogy a tényleges tulajdonosi nyilvántartásban szereplő cégadatok megfeleljenek a cégnyilvántartásokban szereplő cégadatoknak (amelyek előzetes ellenőrzés tárgyát képezik, és naprakészek), és ezáltal hozzájárulna a pénzmosás elleni uniós jogszabályok célkitűzéseihez – mivel a tényleges tulajdonosi nyilvántartásokban szereplő adatok pontossága alapvető fontosságú a hatóságok és az ezen adatokhoz hozzáféréssel rendelkező más személyek számára –, valamint ahhoz, hogy ezen adatok alapján érvényes és jogszerű döntéseket hozzanak. Ez összhangban lenne az üzleti nyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszer, a BRIS és a tényleges tulajdonosi nyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszer, a BORIS közelgő összekapcsolásával is, a digitális társasági jog korszerűsítéséről szóló (EU) 2025/25 irányelvet követve.

4.4. Interoperabilitási értékelés

Ismertesse a követelmények által érintett digitális közszolgáltatás(oka)t.

A digitális közszolgáltatás vagy a digitális közszolgáltatások kategóriája

Leírás

Hivatkozás(ok) a követelmény(ek)re

Interoperábilis Európa megoldás(ok)

(NEM ALKALMAZANDÓ)

Egyéb interoperabilitási megoldás(ok)

Az üzleti nyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszer (BRIS)

COFOG 04.1.1. – Általános gazdasági és kereskedelmi ügyek.

Társaságbejegyzési formanyomtatvány, uniós központi interfész, digitális bejegyzés, az adatok benyújtása és nyilvánosságra hozatala stb.

13., 15., 16., 17., 18., 19., 20., 23., 24., 25., 26., 27., 28., 35., 67., 71., 75., 77., 80., 82., 84., 85., 87. cikk

eIDAS

Európai digitális személyiadat-tárcák

Üzleti tárca

A tényleges tulajdonosi nyilvántartásokat összekapcsoló rendszer (BORIS)

Tényleges tulajdonlásra vonatkozó nyilvántartások

Európai igazságügyi portál

Értékelje a követelmény(ek) határokon átnyúló interoperabilitásra gyakorolt hatását.

Az üzleti nyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszer (BRIS)

Értékelés	Intézkedés(ek)	Potenciális fennmaradó akadályok, ha vannak
Összhang a meglévő digitális és ágazati szakpolitikákkal. Kérjük, sorolja fel az alkalmazandó digitális és ágazati szakpolitikákat.	Az EU Inc. társaságokra vonatkozó társasági jogi eljárások digitalizálása nemcsak a fent ismertetett meglévő uniós társasági jogi eszközökre épül, hanem kiegészíti a többi meglévő (vagy jelenleg fejlesztett) uniós szintű digitális eszközt is. A javaslat szerinti új digitális eljárások az európai digitális személyazonossági keretet, többek között az európai digitális személyiadat-tárcát (EUDIW) létrehozó, az (EU) 2024/1183 rendelettel 59 módosított 910/2014/EU rendeletben 60 (eIDAS-rendelet) meghatározott elektronikus azonosító eszközök, többek között európai digitális személyiadat-tárcák és bizalmi szolgáltatások igénybevételére támaszkodnak. Ez a már meglévő kiegészítő jelleget követi, amelynek értelmében az uniós társasági jog az európai digitális személyazonossági keretre támaszkodik a társaságok alapítóinak, igazgatóinak és befektetőinek azonosítása során, és biztosítja az európai digitális személyiadat-tárca online uniós társasági jogi eljárásokban való használatának lehetőségét. E javaslat kiegészíti továbbá az európai üzleti tárcák létrehozásáról szóló rendeletre irányuló közelmúltbeli bizottsági javaslatot, amely az európai digitális személyazonossági keretre épül 61 , és kiterjeszti azt, és amelynek célja, hogy támogassa a vállalatokat a vállalkozások közötti, valamint a vállalkozások és a kormányzat közötti kommunikációban. Az EU Inc. – mint bármely más vállalat – az alapítást és a cégnyilvántartásba való bejegyzést követően dönthet úgy, hogy megvásárolja az európai üzleti tárcát a dokumentumok biztonságos hitelesítése, tárolása és megosztása érdekében. Ez az európai üzleti tárcára vonatkozó javaslat és általában az uniós társasági jog közötti koherenciára épül, amelynek értelmében az üzleti tárca az uniós társasági jog szerinti egyedi cégazonosítót, az EUID-et fogja használni a vállalatok egyedi azonosítására, lehetővé téve az európai üzleti tárcák összekapcsolását a cégnyilvántartásokban szereplő hivatalos, naprakész és megbízható cégadatokkal. Emellett ez a javaslat összeegyeztethetővé teszi az olyan digitális eszközöket, mint az uniós cégbizonyítvány és a digitális uniós meghatalmazás az európai üzleti tárcákkal, és lehetővé teszi az üzleti tárca birtokában lévő EU Inc. számára, hogy azt e javaslattal összhangban használja. A javaslat kiegészít más, a határokon átnyúló adatok vagy eljárások megkönnyítését célzó uniós kezdeményezéseket is, mint például az egységes digitális kapuról szóló rendeletet 62 . Míg az egységes digitális kapu (SDG) olyan általános szabályokat ír elő, amelyek Unió-szerte megkönnyítik az információkhoz, a közigazgatási eljárásokhoz és a segítségnyújtó szolgáltatásokhoz való online hozzáférést, és a rendeletben meghatározott közigazgatási eljárások széles körére kiterjed, ez a javaslat konkrét társasági jogi és fizetésképtelenségi eljárásokra terjed ki, amelyek kifejezetten ki vannak zárva az egységes digitális kapu hatálya alól valamennyi vállalat, és ezáltal az EU Inc. társaságok számára is. Ugyanakkor az EU Inc. társaságok – más vállalatokhoz hasonlóan – igénybe vehetik majd az egységes digitális kapu hatálya alá tartozó eljárásokat. Az e rendeletben előírt, az EU Inc. társasági formájára és eljárásaira vonatkozó információkhoz vezető linkek, amelyek a nemzeti nyilvántartási honlapokon elérhetők, a „Your Europe” portálon is elérhetők lesznek az egységes digitális kapu keretében. A javaslat kiegészíti továbbá a nyílt hozzáférésű adatokról és a közszféra információinak további felhasználásáról szóló (EU) 2019/1024 irányelvet 63 . Míg a nyílt hozzáférésű adatokról szóló irányelv a közszféra információinak harmadik felek általi kereskedelmi vagy nem kereskedelmi célú további felhasználására vonatkozik, ez a javaslat inkább a közvetlen felhasználók, például a társaságok, más érdekelt felek és a hatóságok azon igényére összpontosít, hogy közvetlenül a nemzeti cégnyilvántartásokból származó, megbízható és naprakész hivatalos cégadatokhoz férjenek hozzá, és azokat használják fel.
A határokon átnyúló digitális közszolgáltatások zökkenőmentes nyújtását célzó szervezeti intézkedések. Kérjük, sorolja fel a tervezett irányítási intézkedéseket.	Az eDelivery használata Strukturált adatok használata Kompatibilitás az eIDAS-szal Kompatibilitás az európai üzleti személyiadat-tárcával Kompatibilitás az üzleti tárcával
Az adatok egységes értelmezésének biztosítása érdekében hozott intézkedések. Kérjük, sorolja fel az ilyen intézkedéseket.	A BRIS-t végrehajtó jogi aktusok Strukturált adatok használata Könyvtárak használata, beleértve az ISA2-t is	Barrier #1 Barrier #2 Barrier #3
A közösen elfogadott nyílt műszaki előírások és standardok alkalmazása. Kérjük, sorolja fel az ilyen intézkedéseket.	Az eDelivery építőeleme Kompatibilitás az eIDAS-szal Kompatibilitás az európai üzleti személyiadat-tárcával Kompatibilitás az üzleti tárcával Végrehajtási jogi aktusban tovább részletezendő

4.5. A digitális végrehajtást támogató intézkedések

A digitális végrehajtást támogató minden egyes intézkedés esetében töltse ki az alábbi táblázatot.

Az intézkedés leírása	A Bizottság szerepe (adott esetben)
A 8. cikkben említett többnyelvű uniós sablonok létrehozása, beleértve a műszaki előírásokat és az adatok részletes jegyzékét	Végrehajtási jogi aktusok elfogadása
A 13. és 38. cikkben említett többnyelvű bejegyzési formanyomtatványok, valamint a 13. cikk (7) bekezdésében említett automatikus ellenőrzés létrehozása, beleértve a műszaki előírásokat és az adatok részletes jegyzékét	Végrehajtási jogi aktusok elfogadása
A 15. cikk (3) bekezdésében, a 19. cikk (3) bekezdésében, a 26. cikkben, a 38. cikk (4) bekezdésében és a 40. cikkben említett, a nyilvántartások közötti információcsere céljából továbbítandó adatok részletes jegyzéke, valamint a dokumentumok és információk BRIS-en keresztüli rendelkezésre állása	Végrehajtási jogi aktusok elfogadása
A 30. és 31. cikkben említett uniós cégbizonyítvány és uniós meghatalmazás európai üzleti tárcákkal való kompatibilitására vonatkozó műszaki előírások	Végrehajtási jogi aktusok elfogadása

(1) Draghi-jelentés az európai versenyképesség jövőjéről , 2024. szeptember.

(2) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1132 irányelve (2017. június 14.) a társasági jog egyes vonatkozásairól (HL L 169., 2017.6.30., 46. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2017/1132/oj ).

(3) A Bizottság (EU) 2021/1042 végrehajtási rendelete (2021. június 18.) az (EU) 2017/1132 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a nyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszerre vonatkozó műszaki leírások és eljárások tekintetében történő alkalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról, valamint az (EU) 2020/2244 bizottsági végrehajtási rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 225., 2021.6.25., 7. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dec/2021/1142/oj ).

(4) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/848 rendelete (2015. május 20.) a fizetésképtelenségi eljárásról (átdolgozás) (HL L 141., 2015.6.5., 19. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2015/848/oj ).

(5) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1023 irányelve (2019. június 20.) a megelőző szerkezetátalakítási keretekről, az adósság alóli mentesítésről és az eltiltásokról, valamint a szerkezetátalakítási, fizetésképtelenségi és adósság alóli mentesítési eljárások hatékonyságának növelését célzó intézkedésekről, és az (EU) 2017/1132 irányelv módosításáról (Szerkezetátalakítási és fizetésképtelenségi irányelv) (HL L 172., 2019.6.26., 18. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2019/1023/oj ).

(6) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2024/1640 irányelve (2024. május 31.) a pénzügyi rendszer pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzése érdekében a tagállamok által létrehozandó mechanizmusokról, az (EU) 2019/1937 irányelv módosításáról, és az (EU) 2015/849 irányelv módosításáról és hatályon kívül helyezéséről (HL L, 2024/1640, 2024.6.19., ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2024/1640/oj ).

(7) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2024/1624 rendelete (2024. május 31.) a pénzügyi rendszer pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről (HL L, 2024/1624, 2024.6.19., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2024/1624/oj ).

(8) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2025/25 irányelve (2024. december 19.) a 2009/102/EK és az (EU) 2017/1132 irányelvnek a digitális eszközök és folyamatok társasági jog terén történő használatának további kiterjesztése és korszerűsítése tekintetében történő módosításáról (HL L, 2025/25, 2025.1.10., ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2025/25/oj ).

(9) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2024/1183 rendelete (2024. április 11.) a 910/2014/EU rendeletnek az európai digitális személyazonossági keret létrehozása tekintetében történő módosításáról (HL L, 2024/1183, 2024.4.30., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2024/1183/oj ).

(10) Az Európai Parlament és a Tanács 910/2014/EU rendelete (2014. július 23.) a belső piacon történő elektronikus tranzakciókhoz kapcsolódó elektronikus azonosításról és bizalmi szolgáltatásokról, valamint az 1999/93/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 257., 2014.8.28., 73. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2014/910/oj ).

(11) COM(2025) 838 final .

(12) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1724 rendelete (2018. október 2.) az információkhoz, eljárásokhoz, valamint segítségnyújtó és problémamegoldó szolgáltatásokhoz hozzáférést biztosító egységes digitális kapu létrehozásáról, továbbá az 1024/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 295., 2018.11.21., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2018/1724/oj ).

(13) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1024 irányelve (2019. június 20.) a nyílt hozzáférésű adatokról és a közszféra információinak további felhasználásáról (átdolgozás) (HL L 172., 2019.6.26., 56. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2019/1024/oj ).

(14) A Bíróság ítélete, Egyesült Királyság kontra Parlament és Tanács ügyben („füstaromák”-ügy) C-66/04. sz., 45. pont.

(15) Az Európai Parlament 2026. január 20-i állásfoglalása a Bizottságnak szóló ajánlásokkal a 28. jogi rendszerről: új jogi keretrendszer az innovatív vállalkozások számára (2025/2079(INL)).

(16) Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság, A 28. jogi rendszer létrehozása: Egységes jogi keret a növekedés és a vállalkozások támogatására.

(17) „Ossza meg velünk véleményét!” honlap .

(18) A „Jogérvényesülés a növekedés érdekében” magas szintű fórum .

(19) A bizottsági szakértői csoportok és más hasonló testületek nyilvántartása: A társasági joggal és a vállalatirányítással foglalkozó informális szakértői csoport (E03036) .

(20) SEC(2026) 321.

(21) HL C, , o .

(22) Versenyképességi iránytű , 2025. január.

(23) Közlemény az egységes piacról , 2025. május.

(24) Közlemény az induló és növekvő innovatív vállalkozásokra vonatkozó uniós stratégiáról , 2025. május.

(25) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1132 irányelve (2017. június 14.) a társasági jog egyes vonatkozásairól (HL L 169., 2017.6.30., 46. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2017/1132/oj ).

(26) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1151 irányelve (2019. június 20.) az (EU) 2017/1132 irányelvnek a digitális eszközök és folyamatok társasági jog terén történő használata tekintetében történő módosításáról (HL L 186., 2019.7.11., 80. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2019/1151/oj ).

(27)

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2025/25 irányelve (2024. december 19.) a 2009/102/EK és az (EU) 2017/1132 irányelvnek a digitális eszközök és folyamatok társasági jog terén történő használatának további kiterjesztése és korszerűsítése tekintetében történő módosításáról (HL L, 2025/25, 2025.1.10., ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2025/25/oj ).

(28) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1724 rendelete (2018. október 2.) az információkhoz, eljárásokhoz, valamint segítségnyújtó és problémamegoldó szolgáltatásokhoz hozzáférést biztosító egységes digitális kapu létrehozásáról, továbbá az 1024/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 295., 2018.11.21., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2018/1724/oj ).

(29) Az Európai Parlament és a Tanács 593/2008/EK rendelete (2008. június 17.) a szerződéses kötelezettségekre alkalmazandó jogról (Róma I.) (HL L 177., 2008.7.4., 6. o., ELI: 593/2008/EK rendelet – HU – Róma I. rendelet – EUR-Lex ).

(30) Az Európai Parlament és a Tanács 2002/14/EK irányelve (2002. március 11.) az Európai Közösség munkavállalóinak tájékoztatása és a velük folytatott konzultáció általános keretének létrehozásáról – Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közös nyilatkozata a munkavállalók képviseletéről (HL L 80., 2002.3.23., 29. o.).

(31) Az Európai Parlament és a Tanács 2009/38/EK irányelve (2009. május 6.) az Európai Üzemi Tanács létrehozásáról vagy a közösségi szintű vállalkozások és vállalkozáscsoportok munkavállalóinak tájékoztatását és a velük folytatott konzultációt szolgáló eljárás kialakításáról (átdolgozás) (HL L 122., 2009.5.16., 28. o.).

(32) A Tanács 2001/23/EK irányelve (2001. március 12.) a munkavállalók jogainak a vállalkozások, üzletek vagy ezek részeinek átruházása esetén történő védelmére vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről (HL L 82., 2001.3.22., 16. o.).

(33) A Tanács 98/59/EK irányelve (1998. július 20.) a csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről (HL L 225., 1998.8.12., 16. o.).

(34) A Tanács 139/2004/EK rendelete (2004. január 20.) a vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről (az EK összefonódás-ellenőrzési rendelete) (HL L 24., 2004.1.29., 1. o.).

(35) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/2554 rendelete (2022. december 14.) a pénzügyi ágazat digitális működési rezilienciájáról, valamint az 1060/2009/EK, a 648/2012/EU, a 600/2014/EU, a 909/2014/EU és az (EU) 2016/1011 rendelet módosításáról (HL L 333., 2022.12.27., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2022/2554/oj ).

(36) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1023 irányelve (2019. június 20.) a megelőző szerkezetátalakítási keretekről, az adósság alóli mentesítésről és az eltiltásokról, valamint a szerkezetátalakítási, fizetésképtelenségi és adósság alóli mentesítési eljárások hatékonyságának növelését célzó intézkedésekről, és az (EU) 2017/1132 irányelv módosításáról (Szerkezetátalakítási és fizetésképtelenségi irányelv) (HL L 172., 2019.6.26., 18. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2019/1023/oj ).

(37) Az Európai Parlament és a Tanács 2009/102/EK irányelve (2009. szeptember 16.) a társasági jog területén az egyszemélyes korlátolt felelősségű társaságokról (kodifikált változat) (HL L 258., 2009.10.1., 20. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2009/102/2013-07-01 ).

(38) Az Európai Parlament és a Tanács 596/2014/EU rendelete (2014. április 16.) a piaci visszaélésekről (piaci visszaélésekről szóló rendelet), valamint a 2003/6/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2003/124/EK, a 2003/125/EK és a 2004/72/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 173., 2014.6.12., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2014/596/2024-12-04 ).

(39) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2024/2810 irányelve (2024. október 23.) a részvényeiket multilaterális kereskedési rendszerben történő kereskedésre bevezetni kívánó társaságok szavazatelsőbbségi részvénystruktúráiról (HL L, 2024/2810, 2024.11.14., ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2024/2810/oj ).

(40) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1129 rendelete (2017. június 14.) az értékpapírokra vonatkozó nyilvános ajánlattételkor vagy értékpapíroknak a szabályozott piacra történő bevezetésekor közzéteendő tájékoztatóról és a 2003/71/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 168., 2017.6.30., 12. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2017/1129/2024-12-04 ).

(41) Az Európai Parlament és a Tanács 2007/36/EK irányelve (2007. július 11.) az egyes részvényesi jogok gyakorlásáról a tőzsdén jegyzett társaságokban (HL L 184., 2007.7.14., 17. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2007/36/2024-01-09 ).

(42) Az Európai Parlament és a Tanács 2004/109/EK irányelve (2004. december 15.) a szabályozott piacra bevezetett értékpapírok kibocsátóival kapcsolatos információkra vonatkozó átláthatósági követelmények harmonizációjáról és a 2001/34/EK irányelv módosításáról (HL L 390., 2004.12.31., 38. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2004/109/2024-01-09 ).

(43) Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2011/182/oj ).

(44) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2016/679/2016-05-04 ).

(45) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1725 rendelete (2018. október 23.) a természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2018.11.21., 39. o.,
ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2018/1725/oj ).

(46) Az Európai Parlament és a Tanács 1606/2002/EK rendelete (2002. július 19.) a nemzetközi számviteli standardok alkalmazásáról (HL L 243., 2002.9.11., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2002/1606/2008-04-10 ).

(47) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1001 rendelete (2017. június 14.) az európai uniós védjegyről (kodifikált szöveg) (HL L 154., 2017.6.16., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2017/1001/2025-12-01 ).

(48) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/2436 irányelve (2015. december 16.) a védjegyekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről (átdolgozás) (HL L 336., 2015.12.23., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2015/2436/2015-12-23 ).

(49) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/848 rendelete (2015. május 20.) a fizetésképtelenségi eljárásról (átdolgozás) (HL L 141., 2015.6.5., 19. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2015/848/2025-11-06 ).

(50) Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2011/182/oj ).

(51) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1023 irányelve (2019. június 20.) a megelőző szerkezetátalakítási keretekről, az adósság alóli mentesítésről és az eltiltásokról, valamint a szerkezetátalakítási, fizetésképtelenségi és adósság alóli mentesítési eljárások hatékonyságának növelését célzó intézkedésekről, és az (EU) 2017/1132 irányelv módosításáról (Szerkezetátalakítási és fizetésképtelenségi irányelv) (HL L 172., 2019.6.26., 18. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2019/1023/oj ).

(52) Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2011/182/oj ).

(53) A költségvetési rendelet 58. cikke (2) bekezdésének a) vagy b) pontja szerint.

(54) Diff. = differenciált előirányzatok / nem diff. = nem differenciált előirányzatok.

(55) EFTA: Európai Szabadkereskedelmi Társulás.

(56) Tagjelölt országok és adott esetben a nyugat-balkáni potenciális tagjelöltek.

(57) Az 1.3.2. sz. „Egyedi célkitűzés(ek)” szakaszban leírtak szerint.

(58) A tradicionális saját források (vámok, cukorilletékek) tekintetében nettó összeget kell megadni, amely a beszedési költségekre levont 20 %-kal csökkentett bruttó összegnek felel meg.

(59) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2024/1183 rendelete (2024. április 11.) a 910/2014/EU rendeletnek az európai digitális személyazonossági keret létrehozása tekintetében történő módosításáról (HL L, 2024/1183, 2024.4.30., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2024/1183/oj ).

(60) Az Európai Parlament és a Tanács 910/2014/EU rendelete (2014. július 23.) a belső piacon történő elektronikus tranzakciókhoz kapcsolódó elektronikus azonosításról és bizalmi szolgáltatásokról, valamint az 1999/93/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 257., 2014.8.28., 73. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2014/910/oj ).

(61) COM(2025) 838 final .

(62) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1724 rendelete (2018. október 2.) az információkhoz, eljárásokhoz, valamint segítségnyújtó és problémamegoldó szolgáltatásokhoz hozzáférést biztosító egységes digitális kapu létrehozásáról, továbbá az 1024/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 295., 2018.11.21., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2018/1724/oj ).

(63) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1024 irányelve (2019. június 20.) a nyílt hozzáférésű adatokról és a közszféra információinak további felhasználásáról (átdolgozás) (HL L 172., 2019.6.26., 56. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2019/1024/oj ).