INDOKOLÁS

1.A JAVASLAT HÁTTERE

•A javaslat indokai és céljai

Az (EU) 2018/410 irányelv 1 módosította az üvegházhatású gázok uniós kibocsátáskereskedelmi rendszeréhez (EU ETS) piaci stabilizációs tartalék működtetéséről szóló (EU) 2015/1814 határozatot 2 . A módosítás célja az volt, hogy hosszú távon javuljon az EU ETS eredményessége és stabilitása, többek között azáltal, hogy 2023-tól kezdődően érvénytelenítette az előző évben árverésre bocsátott kibocsátási egységek teljes számával megegyező küszöbértéken felüli, tartalékban lévő kibocsátási egységeket. Ezt a dinamikus küszöbértéket az (EU) 2023/959 irányelv 3 2024-től 400 millió kibocsátási egységben rögzített küszöbértékre módosította azért, hogy a tartalékban lévő kibocsátási egységek szintje kiszámítható legyen.

Az (EU) 2015/1814 határozat megbízza a Bizottságot, hogy folyamatosan kövesse nyomon a tartalék működését, az EU ETS kibocsátási egységek piacának elemzése alapján vizsgálja felül a tartalékot, és adott esetben tegyen jogalkotási javaslatot. Ez a javaslat az említett felülvizsgálat egyik konkrét következtetésével foglalkozik. Amióta a tartalékban lévő kibocsátási egységek érvénytelenítésére vonatkozó rendelkezés hatályba lépett, összesen 3,2 milliárd kibocsátási egységet érvénytelenítettek, és helyreállt a kereslet és a kínálat közötti egyensúly az EU ETS rendszerben. Ha lehetővé tesszük, hogy az érvénytelenítés helyett több kibocsátási egység maradjon a piaci stabilizációs tartalékban, az létfontosságú likviditási puffert biztosíthat ahhoz, hogy a 2030-as évek közepét követően és azon túl is kezelhető legyen a piac jövőbeli feszessége. Ezért a tartalékban lévő kibocsátási egységeket a továbbiakban nem indokolt érvényteleníteni, ami által több kibocsátási egység maradhat a tartalékban. Ezáltal nagyobb kapacitás lesz a piaci stabilizációs tartalékban arra, hogy a következő évtizedben a piac kiegyensúlyozása érdekében kibocsátási egységeket szabadíthassanak fel belőle. Ez a célzott módosítás hozzájárul az EU ETS keretének szabályos, zökkenőmentes és hatékony működéséhez. A piaci stabilizációs tartalék közelgő felülvizsgálata részletes előretekintő elemzés alapján értékelni fogja, hogy megfelelőek-e a paraméterek annak meghatározásához, hogy a tartalékba való felvételre vagy a tartalékból való felszabadításra kerül-e sor, és szükség esetén változtatásokat fog javasolni annak érdekében, hogy az uniós éghajlat-politikai célok elérése érdekében a piaci stabilizációs tartalékkal továbbra is eredményesen kezelhető legyen mind a többlet, mind a hiány esete.

•Összhang a szabályozási terület jelenlegi rendelkezéseivel

A piaci stabilizációs tartalék egy olyan eszköz, amely előmozdítja az EU ETS kibocsátási egységek piacának stabilitását. A piaci stabilizációs tartalék biztosítja, hogy az EU ETS összhangban legyen más szakpolitikai területekkel. Ha például egyes szakpolitikák sikeresek, akkor többlet keletkezik a kibocsátási egységekből, amelyet felszív a piaci stabilizációs tartalék. Ezzel szemben ha más szakpolitikák nem sikeresek, és a kibocsátás továbbra is nagy, a piaci stabilizációs tartalék további kibocsátási egységek felszabadításával támogatja a szén-dioxid-piacot. Ez a javaslat célzottan módosítja a piaci stabilizációs tartalék egyetlen paraméterét, azonban nem befolyásolja az általános kialakítását, és nem érint közvetlenül más uniós szakpolitikákat.

•Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival

Az egyéb uniós szakpolitikákkal való összhangot a 2030-ra vonatkozó éghajlat- és energiapolitikai célok elérését szolgáló jogszabályi keret következetessége biztosítja. Ezt az (EU) 2015/1814 határozatot az „Irány az 55 %!” intézkedéscsomag fennmaradó részével módosító (EU) 2023/959 irányelvet kísérő hatásvizsgálat értékeli.

2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG

•Jogalap

A javaslat jogalapja az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 192. cikkének (1) bekezdése. Az EUMSZ 191. cikkével és az EUMSZ 192. cikkének (1) bekezdésével összhangban az Európai Uniónak több célkitűzés eléréséhez is hozzá kell járulnia. Ezek többek között a környezet minőségének megőrzése, védelme és javítása, valamint a regionális vagy világméretű környezeti problémák leküzdésére, és különösen az éghajlatváltozás elleni küzdelemre irányuló intézkedések ösztönzése nemzetközi szinten. Az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer hozzájárul az éghajlatváltozás elleni küzdelemhez, míg a piaci stabilizációs tartalék a kibocsátási egységek 2003/87/EK irányelv által létrehozott piacának stabilitását biztosító eszközként fontos szerepet játszik az EU ETS működésében.

•Szubszidiaritás (nem kizárólagos hatáskör esetén)

Az éghajlatváltozás határokon átnyúló probléma, amellyel kapcsolatban az összehangolt uniós szintű fellépés az összehangolatlannál eredményesebben egészíti ki és erősíti meg a nemzeti és a helyi szintű fellépést. Az uniós szintű koordináció fokozza az éghajlat-politika eredményességét.

A tagállamok önállóan nem tudják kielégítően megvalósítani az egész EU-ra kiterjedő, teljes mértékben harmonizált rendszerként működő EU ETS célkitűzéseit. A rendszer léptéke és hatásai miatt ezek a célkitűzések uniós szinten valósíthatók meg a legjobban. Hasonlóképpen elmondható az is, hogy mivel a piaci stabilizációs tartalék az EU ETS kibocsátási egységek 2003/87/EK irányelv által létrehozott piacának stabilitását biztosító eszköz, célkitűzését nem lehet a tagállamok összehangolatlan fellépésével kielégítően megvalósítani. Az (EU) 2015/1814 határozat az éghajlatváltozás elleni küzdelem területén hozott meglévő uniós intézkedés. Az EUMSZ 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően az e javaslattal történő módosítás nem valósítható meg nemzeti vagy helyi szinten, hanem uniós szintű fellépést igényel.

•Arányosság

A javaslat megfelel az arányosság elvének, mivel nem lépi túl a 2030-ra kitűzött uniós üvegházhatásúgázkibocsátás-csökkentési cél költséghatékony eléréséhez szükséges mértéket, és egyúttal biztosítja a kibocsátási egységek 2003/87/EK irányelv által létrehozott piacának megfelelő működését.

•A jogi aktus típusának megválasztása

A piaci stabilizációs tartalékot létrehozó határozat célzott módosítására a határozat a megfelelő eszköz.

3.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI

•A jelenleg hatályban lévő jogszabályok utólagos értékelése / célravezetőségi vizsgálata

A javaslat figyelembe veszi a piaci stabilizációs tartalék működtetése kapcsán és a piaci stabilizációs tartalékban tartott kibocsátási egységeknek a 2023 óta alkalmazott, bizonyos szint feletti érvénytelenítése során szerzett tapasztalatokat. A piaci stabilizációs tartalék a tartalékba való felvételi és érvénytelenítési mechanizmus révén összességében sikeresen teljesítette azt a célját, hogy megszüntesse a kibocsátási egységeknek a 2008-as gazdasági válságból és a nemzetközi jóváírások EU ETS rendszerben való közvetlen felhasználásából eredően felhalmozódott múltbeli többletét, ezáltal helyreállítva a rendszerbe vetett bizalmat, és támogatva az erőteljes szén-dioxid-árjelzést.

A piaci stabilizációs tartalék működésének 2019. évi megkezdésétől 2024 végéig a tartalék teljes operatív kibocsátásiegység-felvétele 2,7 milliárd kibocsátási egység volt, ami – a tartalékba helyezett, a 2014-ről 2016-ra történő átütemezésből származó 900 millió kibocsátási egységgel együtt – jóval meghaladta a múltbeli többletet 4 . E tartalékállományból 2024 végéig 3,2 milliárd kibocsátási egységet érvénytelenítettek.

A piaci stabilizációs tartalék sikeresen teljesítette azt a konkrét célkitűzését, hogy csökkentse a múltbeli többletet a kibocsátási egységek piacán. A felülvizsgálat arra a következtetésre jutott, hogy a következő évtizedben a tartaléknak a jelenlegi 400 milliós korlátnál nagyobb állományokkal kell rendelkeznie, hogy lehetővé tegye a tartalékból való, a piac kiegyensúlyozását szolgáló felszabadítást. Ezért a tartalékban tartott kibocsátási egységek érvénytelenítését meg kell szüntetni, hogy több kibocsátási egység maradjon a tartalékban.

•Az érdekelt felekkel folytatott konzultációk

A javaslat az EU ETS és a piaci stabilizációs tartalék 2021. évi felülvizsgálata során az érdekelt felekkel folytatott konzultációra, valamint az EU ETS és a piaci stabilizációs tartalék közelgő, 2026. évi felülvizsgálata céljából az érdekelt felekkel folytatott konzultációra épül. A nyilvános konzultáció során a válaszadók a piaci stabilizációs tartalék esetleges jövőbeli változásaival kapcsolatos kérdés kapcsán a leggyakrabban azt a változást tartották fontosnak, hogy a tartalékban lévő állományokra vonatkozó érvénytelenítési szabályt ki kell igazítani, és azt 400 millió kibocsátási egység fölé kell emelni. Ezt az álláspontot az magyarázza, hogy a piaci stabilizációs tartalék eredményesen kezelte a piaci többletet, valamint hogy biztosítani kell a piaci likviditást, és határozottabb beavatkozásra van szükség az áringadozás jövőbeli megelőzése érdekében.

A javaslat ezen túlmenően a tagállamok visszajelzéseire, továbbá az EU ETS végrehajtásával kapcsolatos különböző kérdésekről az illetékes nemzeti hatóságokkal és érdekelt felekkel a rendszer működésének és eredményességének javítása érdekében folytatott rendszeres megbeszélésekre épül.

•Szakértői vélemények összegyűjtése és felhasználása

E körülmények és az ütemterv alapján a Bizottság visszajelzéseket gyűjtött a tagállamoktól és az érdekelt felektől arról, mely intézkedésekkel biztosítható leginkább a javaslat célkitűzéseinek elérése, azaz az EU ETS kibocsátási egységek piacának jobb működése.

•Hatásvizsgálat

E javaslat esetében nem végeztek külön hatásvizsgálatot, mivel felhasználható volt hozzá az EU ETS rendszernek és a piaci stabilizációs tartaléknak az azon átfogó felülvizsgálati javaslathoz készült hatásvizsgálatához végzett munka, amelyet a Bizottság a tervek szerint 2026 júliusában fogad el. Emellett az (EU) 2015/1814 határozat értelmében a Bizottság feladata, hogy folyamatosan nyomon kövesse a tartalék működését, és szükség esetén a nyomon követés alapján javaslatot tegyen az eredményesség, az igazgatás és a gyakorlati alkalmazás javítására irányuló felülvizsgálatokra. Ezenfelül a piaci stabilizációs tartalékot módosító (EU) 2023/959 irányelvet kísérő hatásvizsgálat több eleme is segíti a piaci stabilizációs tartalék e javaslatban szereplő célzott módosításának értékelését.

Az érvénytelenítési mechanizmus konkrét célja az volt, hogy kiszámítható módon segítsen csökkenteni a kibocsátási egységek piacán fennálló múltbeli többletet, hozzájárulva a piaci stabilizációs tartalék azon általános céljához, hogy biztosítsa a hosszú távú piaci stabilitást és rezilienciát. Előfordulhat azonban, hogy a jelenlegi érvénytelenítési küszöbérték határozatlan jellege nem igazodik optimálisan a változó piaci igényekhez és a csökkenő ETS-határértékhez. Az érvénytelenítések megszüntetése lehetővé teszi, hogy a kibocsátási egységek nagyobb állománya legyen a tartalékban, így likviditási puffert biztosít ahhoz, hogy a 2030-as évek közepétől és azon túl is kezelhető legyen a piac jövőbeli feszessége. A kibocsátáskereskedelmi rendszernek a Bizottság által 2026 júliusában elfogadni tervezett felülvizsgálatával összefüggésben elvégzett elemzés rámutatott, hogy gyorsított javaslatra van szükség a tartalékban tartott kibocsátási egységek érvénytelenítésének mielőbbi megszüntetéséhez, hogy több kibocsátási egység maradjon a tartalékban.

Ha a változó piaci környezetben, a múltbeli többlet csökkenése és a piac előre jelzett feszessége mellett folytatódik az érvénytelenítés, akkor az előrejelzések szerint csökkenni fog az EU ETS rendszerben a következő évtizedekben rendelkezésre álló kumulatív piaci kibocsátásiegység-kínálat, ami fokozza a piac általános feszességét, és mind ma, mind a jövőben magasabb árakhoz vezet. Ez pedig kihat a piaci stabilizációs tartalék azon általános célkitűzésére, hogy hosszú távon biztosítsa a piaci stabilitást és rezilienciát.

Ez a javaslat ezért a piaci stabilizációs tartalék célzott módosításáról rendelkezik, amellyel az a célja, hogy megszüntesse az érvénytelenítést, ugyanakkor nem változtat a piaci stabilizációs tartalék általános kialakításán. A módosítás célja, hogy a piaci stabilizációs tartalék – naprakész információk alapján – jobban biztosítsa a jövőbeli piaci stabilitást és rezilienciát; ennek érdekében lehetővé teszi, hogy több kibocsátási egység maradjon a tartalékban likviditási és stabilitási pufferként.

•Alapjogok

A javaslat tiszteletben tartja az alapvető jogokat, és tekintettel van az Európai Unió Alapjogi Chartája 5 által elismert elvekre. Hozzájárul a magas színvonalú környezetvédelem célkitűzésének a Charta 37. cikkében meghatározott, fenntartható fejlődés elvével összhangban történő megvalósításához.

4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

A kibocsátáskereskedelmi rendszerből jelentős bevétel folyik be a tagállamok költségvetésébe, a javaslat ezért elsősorban e kapcsolat miatt közvetett hatást gyakorolhat a nemzeti költségvetésekre. A javaslat az áringadozás csökkentése révén hozzájárul ahhoz, hogy az árak hosszú távon kiszámíthatóbbak legyenek a tagállamok számára.

Amint az a mellékelt pénzügyi és digitális kimutatásban is szerepel, e javaslat végrehajtásához nem szükséges bővíteni a Bizottság költségvetési kapacitását.

5.EGYÉB ELEMEK

•Végrehajtási tervek, valamint a nyomon követés, az értékelés és a jelentéstétel szabályai

A javaslat célzottan módosítja a piaci stabilizációs tartalékra vonatkozó azon rendelkezést, amely érvényteleníti a bizonyos szintet meghaladóan a tartalékban tartott kibocsátási egységeket. A javaslat az EU ETS és a piaci stabilizációs tartalék 2021. évi felülvizsgálatához kapcsolódó hatásvizsgálat következtetéseire épül. Figyelembe veszi továbbá a tagállamok többségétől és más érdekelt felektől a kibocsátáskereskedelmi rendszer és a piaci stabilizációs tartalék 2026. évi felülvizsgálatával összefüggésben kapott visszajelzéseket, valamint az említett felülvizsgálat részeként elvégzett részletes gazdasági elemzést.

•A javaslat egyes rendelkezéseinek részletes magyarázata

A javaslat időbeli korlátot határoz meg a piaci stabilizációs tartalékról szóló határozat azon rendelkezése tekintetében, amely érvényteleníti az EU ETS 400 milliós szint feletti kibocsátási egységeit.

Amióta 2023-tól alkalmazandó a piaci stabilizációs tartalékról szóló határozat 1. cikkének (5a) bekezdése, amely a tartalékban maradó kibocsátási egységek bizonyos szint feletti érvénytelenítéséről rendelkezik, összesen 3,2 milliárd kibocsátási egységet érvénytelenítettek, és helyreállt a kereslet és a kínálat közötti egyensúly az EU ETS rendszerben. Ezért az érvénytelenítési rendelkezés betöltötte a szerepét. A rendelkezés alkalmazását a módosítás hatálybalépésének napjától meg kell szüntetni. Minél hamarabb elfogadják a javaslatot, annál több kibocsátási egység érvénytelenítését lehetne megakadályozni, amelyek így a piaci stabilizációs tartalékban maradhatnának.

2026/0085 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA

az (EU) 2015/1814 határozatnak a piaci stabilizációs tartalékban lévő kibocsátási egységek érvénytelenítésének megszüntetése tekintetében történő módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 192. cikke (1) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére 6 ,

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére 7 ,

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1)Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye keretében létrejött, az Európai Unió nevében az (EU) 2016/1841 tanácsi határozattal jóváhagyott Párizsi Megállapodás 8 (a továbbiakban: Párizsi Megállapodás) 2016 novemberében hatályba lépett. A Párizsi Megállapodás részes felei megállapodtak abban, hogy a globális átlaghőmérséklet emelkedését jóval 2 °C alatt tartják az iparosodás előtti szinthez képest, és folytatják az arra irányuló erőfeszítéseket, hogy a hőmérséklet-emelkedést az iparosodás előtti szint feletti 1,5 °C-ra korlátozzák.

(2)Az (EU) 2015/1814 európai parlamenti és tanácsi határozat 9 piaci stabilizációs tartalékot hozott létre annak érdekében, hogy kezelje az európai szén-dioxid-piaci kereslet és kínálat egyensúlyának hiányából adódó kockázatot, valamint fokozza a piac sokkhatásokkal szembeni rezilienciáját.

(3)Az európai szén-dioxid-piac és a piaci stabilizációs tartalék szabályos működésének az (EU) 2015/1814 határozat 3. cikkével összhangban elvégzett elemzése azt mutatja, hogy a piac hosszú távú kiszámíthatóságának növelése érdekében a 400 millió kibocsátási egységet meghaladóan a tartalékban tartott kibocsátási egységeket a továbbiakban nem indokolt érvénytelennek tekinteni.

(4)Az (EU) 2015/1814 határozatot ezért ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Az (EU) 2015/1814 határozat 5. cikke a következő bekezdéssel egészül ki:

„Az 1. cikk (5a) bekezdése [kérjük, illesszék be e jogi aktus hatálybalépésének napját]-tól/-től nem alkalmazandó.”

2. cikk

Ez a határozat Az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

az Európai Parlament részéről a Tanács részéről

az elnök az elnök

PÉNZÜGYI ÉS DIGITÁLIS KIMUTATÁS

Tartalomjegyzék

1.A JAVASLAT HÁTTERE

1.1.A javaslat/kezdeményezés címe

1.2.Az érintett szakpolitikai terület(ek)

1.3.Célkitűzés(ek)

1.3.1.Általános célkitűzés(ek)

1.3.2.Egyedi célkitűzés(ek)

1.3.3.Várható eredmény(ek) és hatás

1.3.4.Teljesítménymutatók

1.4.A javaslat/kezdeményezés tárgya:

1.5.A javaslat/kezdeményezés indoklása

1.5.1.Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek) a kezdeményezés végrehajtásának részletes ütemtervével

1.5.2.Az uniós részvételből származó hozzáadott érték (adódhat többek között a koordinációból eredő előnyökből, a jogbiztonságból, a fokozott hatékonyságból vagy a kiegészítő jellegből). E szakaszban „az uniós részvételből származó hozzáadott érték” azt az uniós fellépésből adódó értéket jelenti, amely többletként jelentkezik ahhoz az értékhez képest, amely a tagállamok egyedüli fellépése esetén jött volna létre.

1.5.3.Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága

1.5.4.A többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség és lehetséges szinergiák egyéb megfelelő eszközökkel

1.5.5.A rendelkezésre álló különböző finanszírozási lehetőségek értékelése, ideértve az átcsoportosítási lehetőségeket is

1.6.A javaslat/kezdeményezés és az abból származó pénzügyi hatás időtartama

1.7.Tervezett költségvetés-végrehajtási módszer(ek)

2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

2.2.Irányítási és kontrollrendszer(ek)

2.2.1.A költségvetés-végrehajtási módszer(ek)nek, a finanszírozás-végrehajtási mechanizmus(ok)nak, a kifizetési feltételeknek és a javasolt kontrollstratégiának az indokolása

2.2.2.Az azonosított kockázatokkal és a csökkentésükre létrehozott belső kontrollrendszerekkel kapcsolatos információk

2.2.3.A kontrollok költséghatékonyságának becslése (a kontroll költségeinek és az érintett forrásoknak az aránya) és indokolása, valamint a hibakockázat várható szintjeinek értékelése (kifizetéskor és záráskor)

2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére irányuló intézkedések

3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

3.1.A többéves pénzügyi keret érintett fejezete(i) és a költségvetés érintett kiadási sora(i)

3.2.A javaslatnak az előirányzatokra gyakorolt becsült pénzügyi hatása

3.2.1.Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása

3.2.1.1.A megszavazott költségvetésből származó előirányzatok

3.2.2.Operatív előirányzatokból finanszírozott becsült kimenet (decentralizált ügynökségek esetében nem kell kitölteni)

3.2.3.Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása

3.2.3.1. A megszavazott költségvetésből származó előirányzatok

3.2.4.Becsült humánerőforrás-szükségletek

3.2.4.1.A megszavazott költségvetésből finanszírozott

3.2.5.A digitális technológiával kapcsolatos beruházásokra gyakorolt becsült hatás áttekintése

3.2.6.A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség

3.2.7.Harmadik felek finanszírozási hozzájárulása

3.3.Becsült bevételi hatás

4.Digitális vetületek

4.1.Digitális vonatkozású követelmények

4.2.Adatok

4.3.Digitális megoldások

4.4.Interoperabilitási értékelés

4.5.A digitális végrehajtást támogató intézkedések

1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

1.1.A javaslat/kezdeményezés címe

Javaslat – Az Európai Parlament és a Tanács határozata az (EU) 2015/1814 határozatnak a piaci stabilizációs tartalékban lévő kibocsátási egységek érvénytelenítésének megszüntetése tekintetében történő módosításáról

1.2.Az érintett szakpolitikai terület(ek)

Éghajlat-politikai fellépés

3. fejezet – Természeti erőforrások és környezet

9. cím – Környezetvédelem és éghajlat-politika

1.3.Célkitűzés(ek)

1.3.1.Általános célkitűzés(ek)

A javaslat célja, hogy fokozza a piaci stabilizációs tartalék eredményességét a kereslet és a kínálat egyensúlyának vonatkozásában.

1.3.2.Egyedi célkitűzés(ek)

A javaslat a piaci stabilizációs tartalék paramétereinek célzott módosításairól rendelkezik.

1.3.3.Várható eredmény(ek) és hatás

Tüntesse fel, milyen hatásokat gyakorolhat a javaslat/kezdeményezés a kedvezményezettekre/célcsoportokra.

A javaslat várhatóan javítani fogja az EU ETS piacának likviditását, stabilitását és kiszámíthatóságát.

1.3.4.Teljesítménymutatók

Határozza meg az előrehaladás és az eredmények nyomon követésére szolgáló mutatókat.

A tartalék a kibocsátási egységek piaci kínálatának és keresletének strukturális egyensúlyával foglalkozik.

1.4.A javaslat/kezdeményezés tárgya:

 új intézkedés

 kísérleti projektet / előkészítő intézkedést követő új intézkedés 10

✓ meglévő intézkedés meghosszabbítása

 egy vagy több intézkedés összevonása vagy átalakítása egy másik/új intézkedéssé

1.5.A javaslat/kezdeményezés indoklása

1.5.1.Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek) a kezdeményezés végrehajtásának részletes ütemtervével

A piaci stabilizációs tartalék paramétereinek célzott módosítása.

Az EU kibocsátáskereskedelmi rendszere uniós szintű eszköz.

1.5.3.Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága

Tekintettel a 2030-ra kitűzött kibocsátáscsökkentési célértékre és a 2050-re teljesítendő klímasemlegességi célkitűzésre, határozottabb uniós fellépésre van szükség – többek között a hatékonyabb, jól működő és reziliens szén-dioxid-piac biztosítása révén.

1.5.4.A többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség és lehetséges szinergiák egyéb megfelelő eszközökkel

A javaslat kiegészíti a meglévő szakpolitikai keretet.

Összeegyeztethető továbbá a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi kerettel.

1.5.5.A rendelkezésre álló különböző finanszírozási lehetőségek értékelése, ideértve az átcsoportosítási lehetőségeket is

–

1.6.A javaslat/kezdeményezés és az abból származó pénzügyi hatás időtartama

̈ határozott időtartam

– időtartam: ÉÉÉÉ [HH/NN]-tól/-től ÉÉÉÉ [HH/NN]-ig

– pénzügyi hatás: ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig a kötelezettségvállalási előirányzatok esetében és ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig a kifizetési előirányzatok esetében

✓ határozatlan időtartam

–beindítási időszak: ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig

–azt követően: rendes ütemű végrehajtás

1.7.Tervezett költségvetés-végrehajtási módszer(ek)

✓ Közvetlen irányítás a Bizottság által

–✓ a Bizottság szervezeti egységein keresztül, ideértve az uniós küldöttségek személyzetét

– végrehajtó ügynökségen keresztül

 megosztott irányítás a tagállamokkal

 közvetett irányítás a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos feladatoknak a következőkre történő átruházásával:

– harmadik országok vagy az általuk kijelölt szervek

– nemzetközi szervezetek és ügynökségeik (nevezze meg)

– az Európai Beruházási Bank és az Európai Beruházási Alap

– a költségvetési rendelet 70. és 71. cikkében említett szervek

– közjogi szervek

– magánjog alapján működő, közfeladatot ellátó szervek, amennyiben megfelelő pénzügyi garanciákkal rendelkeznek

– valamely tagállam magánjoga alapján működő, köz- és magánszféra közötti partnerség végrehajtásával megbízott és megfelelő pénzügyi garanciákkal rendelkező szervek

– az Európai Unióról szóló szerződés V. címének értelmében a közös kül- és biztonságpolitika terén konkrét fellépések végrehajtásával megbízott, és a vonatkozó alap-jogiaktusban ekként megjelölt szervek vagy személyek

–valamely tagállamban létrehozott, valamely tagállam magánjoga vagy uniós jog alapján működő szervek, amelyek az ágazatspecifikus szabályokkal összhangban megbízást kaphatnak uniós források vagy költségvetési garanciák végrehajtására, amennyiben e szervek közjogi szervek vagy közfeladatot ellátó magánjogi intézmények ellenőrzése alá tartoznak, és az ellenőrző szerv által vállalt egyetemleges felelősség formáját öltő vagy azzal egyenértékű pénzügyi garanciával rendelkeznek, amely pénzügyi garancia minden intézkedés esetében az uniós támogatás maximális összegére korlátozódhat.

Megjegyzések

A kezdeményezés irányítását továbbra is a jelenlegi munkacsoport végzi. Nincs szükség új személyzetre.

2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

A javaslat az európai klímarendeletre épül, a Bizottság által végzett ugyanazon értékeléseket is beleértve (a jelenlegi helyzethez hasonlóan). Az európai klímarendelet az energiaunióról és az éghajlat-politika irányításáról szóló rendelet által létrehozott, az üvegházhatású gázok kibocsátására és az éghajlatváltozással kapcsolatos egyéb információkra vonatkozó szilárd átláthatósági keretre épül, és nem ír elő további jelentéstételi folyamatokat a tagállamok számára.

2.2.Irányítási és kontrollrendszer(ek)

2.2.1.A költségvetés-végrehajtási módszer(ek)nek, a finanszírozás-végrehajtási mechanizmus(ok)nak, a kifizetési feltételeknek és a javasolt kontrollstratégiának az indokolása

Nem alkalmazandó. A javaslat nem pénzügyi programot hajt végre, hanem hosszú távú szakpolitikát fogalmaz meg. Az irányítási mód, a finanszírozás végrehajtási mechanizmusai, a kifizetési szabályok és a hibaarányokkal kapcsolatos ellenőrzési stratégiák nem alkalmazandók.

2.2.2.Az azonosított kockázatokkal és a csökkentésükre létrehozott belső kontrollrendszerekkel kapcsolatos információk

Az EU ETS irányelv értelmében a Bizottság rendszeresen értékeli a lehetséges ajánlások és további intézkedések terén elért eredményeket.

A kezdeményezés nem teremt olyan jelentős új kontrollt/kockázatot, amelyre ne terjedne ki a meglévő belső ellenőrzési keretrendszer. A költségvetési rendelet alkalmazásán túl nincs tervbe véve egyéb konkrét intézkedés.

2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére irányuló intézkedések

A költségvetési rendelet alkalmazásán túl nincs tervbe véve egyéb konkrét intézkedés.

3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

3.1.A többéves pénzügyi keret érintett fejezete(i) és a költségvetés érintett kiadási sora(i)

·Meglévő költségvetési sorok

A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési sorok sorrendjében.

A többéves pénzügyi keret fejezete	Költségvetési sor	Kiadás típusa	Hozzájárulás
	Szám	diff./nem diff. 11	EFTA-országoktól 12	tagjelölt országoktól és potenciális tagjelöltektől 13	más harmadik országoktól	egyéb címzett bevétel
3	09.02.03.00	diff.	IGEN	IGEN	NEM	IGEN
	[XX.YY.YY.YY]	diff./nem diff.	IGEN/NEM	IGEN/NEM	IGEN/NEM	IGEN/NEM
	[XX.YY.YY.YY]	diff./nem diff.	IGEN/NEM	IGEN/NEM	IGEN/NEM	IGEN/NEM

·Létrehozandó új költségvetési sorok

A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési sorok sorrendjében.

A többéves pénzügyi keret fejezete	Költségvetési sor	Kiadás típusa	Hozzájárulás
	Szám	diff./nem diff.	EFTA-országoktól	tagjelölt országoktól és potenciális tagjelöltektől	más harmadik országoktól	egyéb címzett bevétel
	[XX.YY.YY.YY]	diff./nem diff.	IGEN/NEM	IGEN/NEM	IGEN/NEM	IGEN/NEM
	[XX.YY.YY.YY]	diff./nem diff.	IGEN/NEM	IGEN/NEM	IGEN/NEM	IGEN/NEM
	[XX.YY.YY.YY]	diff./nem diff.	IGEN/NEM	IGEN/NEM	IGEN/NEM	IGEN/NEM

3.2.A javaslatnak az előirányzatokra gyakorolt becsült pénzügyi hatása

3.2.1.Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása

–✓ A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után operatív előirányzatok felhasználását

– A javaslat/kezdeményezés az alábbi operatív előirányzatok felhasználását vonja maga után:

3.2.1.1.A megszavazott költségvetésből származó előirányzatok

millió EUR (három tizedesjegyig)

A többéves pénzügyi keret fejezete

Szám

Főigazgatóság: <…….>						Év		Év		Év		Év	A 2021–2027-es többéves pénzügyi keretből ÖSSZESEN
						2024		2025		2026		2027
Operatív előirányzatok
Költségvetési sor		Kötelezettségvállalási előirányzatok		(1a)									0,000
		Kifizetési előirányzatok		(2a)									0,000
Költségvetési sor		Kötelezettségvállalási előirányzatok		(1b)									0,000
		Kifizetési előirányzatok		(2b)									0,000
Meghatározott egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási jellegű előirányzatok
Költségvetési sor				(3)									0,000
A(z) <…….> Főigazgatósághoz tartozó előirányzatok ÖSSZESEN		Kötelezettségvállalási előirányzatok		= (1a) + (1b) + (3)		0,000		0,000		0,000		0,000	0,000
		Kifizetési előirányzatok		=(2 a)+(2b)+(3)		0,000		0,000		0,000		0,000	0,000
	Kifizetési előirányzatok		=(2 a)+(2b)+(3)		0,000		0,000		0,000		0,000		0,000

			Év	Év	Év	Év	A 2021–2027-es többéves pénzügyi keretből ÖSSZESEN
			2024	2025	2026	2027
Operatív előirányzatok ÖSSZESEN	Kötelezettségvállalási előirányzatok	(4)	0,000	0,000	0,000	0,000	0,000
	Kifizetési előirányzatok	(5)	0,000	0,000	0,000	0,000	0,000
Meghatározott egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási jellegű előirányzatok ÖSSZESEN		(6)	0,000	0,000	0,000	0,000	0,000
A többéves pénzügyi keret <….> FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok	Kötelezettségvállalási előirányzatok	=(4)+(6)	0,000	0,000	0,000	0,000	0,000
ÖSSZESEN	Kifizetési előirányzatok	=(5)+(6)	0,000	0,000	0,000	0,000	0,000

3.2.2.Operatív előirányzatokból finanszírozott becsült kimenet (decentralizált ügynökségek esetében nem kell kitölteni)

Kötelezettségvállalási előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)

Tüntesse fel a célkitűzéseket és a kimeneteket



2024.
év

2025.
év

2026.
év

2027.
év

A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. szakasz) további évekkel bővíthető.

ÖSSZESEN

KIMENETEK

Típus 14

Átlagos költség

Szám

Költség

Szám

Költség

Szám

Költség

Szám

Költség

Szám

Költség

Szám

Költség

Szám

Költség

Összesített szám

Összköltség

1. EGYEDI CÉLKITŰZÉS 15 …

– Kimenet

1. egyedi célkitűzés részösszege

2. EGYEDI CÉLKITŰZÉS …

– Kimenet

2. egyedi célkitűzés részösszege

ÖSSZESEN

3.2.3.Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása

–✓ A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után igazgatási jellegű előirányzatok felhasználását.

– A javaslat/kezdeményezés az alábbi igazgatási jellegű előirányzatok felhasználását vonja maga után:

3.2.3.1. A megszavazott költségvetésből származó előirányzatok

MEGSZAVAZOTT ELŐIRÁNYZATOK	Év	Év	Év	Év	2021–2027 ÖSSZESEN
	2024	2025	2026	2027
7. FEJEZET
Humánerőforrás	0,000	0,000	0,000	0,000	0,000
Egyéb igazgatási kiadások	0,000	0,000	0,000	0,000	0,000
7. FEJEZETI részösszeg	0,000	0,000	0,000	0,000	0,000
7. FEJEZETEN kívül
Humánerőforrás	0,000	0,000	0,000	0,000	0,000
Egyéb igazgatási jellegű kiadások	0,000	0,000	0,000	0,000	0,000
7. FEJEZETEN kívüli részösszeg	0,000	0,000	0,000	0,000	0,000

ÖSSZESEN	0,000	0,000	0,000	0,000	0,000

3.2.4.Becsült humánerőforrás-szükségletek

–✓ A javaslat/kezdeményezés nem igényel humánerőforrást.

– A javaslat/kezdeményezés az alábbi humánerőforrás-igénnyel jár:

3.2.4.1.A megszavazott költségvetésből finanszírozott

A becsléseket teljes munkaidős egyenértékben (FTE) kell kifejezni

MEGSZAVAZOTT ELŐIRÁNYZATOK		Év	Év	Év	Év
		2024	2025	2026	2027
 A létszámtervben szereplő álláshelyek (tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak)
20 01 02 01 (a központokban és a bizottsági képviseleteken)		0	0	0	0
20 01 02 03 (az Unió küldöttségeinél)		0	0	0	0
01 01 01 01 (közvetett kutatás)		0	0	0	0
01 01 01 11 (közvetlen kutatás)		0	0	0	0
Egyéb költségvetési sorok (nevezze meg)		0	0	0	0
• Külső munkatársak (teljes munkaidős egyenértékben)
20 02 01 (CA, SNE a teljes keretből)		0	0	0	0
20 02 03 (CA, LA, SNE és JPD az Unió küldöttségeinél)		0	0	0	0
Igazgatási támogatási sor [XX.01.YY.YY]	- a központokban	0	0	0	0
	- az Unió küldöttségeinél	0	0	0	0
01 01 01 02 (CA, SNE – közvetett kutatás)		0	0	0	0
01 01 01 12 (CA, SNE – közvetlen kutatás)		0	0	0	0
Egyéb költségvetési sorok a 7. fejezetben (nevezze meg)		0	0	0	0
Egyéb költségvetési sorok a 7. fejezeten kívül (nevezze meg)		0	0	0	0
ÖSSZESEN		0	0	0	0

3.2.5.A digitális technológiával kapcsolatos beruházásokra gyakorolt becsült hatás áttekintése

Kötelező: a javaslat/kezdeményezés által érintett, digitális technológiával kapcsolatos beruházásokra vonatkozó legjobb becslést fel kell tüntetni az alábbi táblázatban.

Kivételes esetben a 7. fejezethez tartozó előirányzatokat – amennyiben azokra a javaslat/kezdeményezés végrehajtásához szükség van –, a kijelölt sorban kell feltüntetni.

Az 1–6. fejezethez tartozó előirányzatokat „operatív programokkal kapcsolatos szakpolitikai informatikai kiadások”-ként kell feltüntetni. Ez a kiadás a kezdeményezés végrehajtásához közvetlenül kapcsolódó informatikai platformok/eszközök újrafelhasználására/vásárlására/fejlesztésére és az azokhoz kapcsolódó beruházásokra (pl. engedélyek, tanulmányok, adattárolás stb.) felhasználandó operatív költségvetést takarja. Az e táblázatban megadott információknak összhangban kell lenniük a 4. szakaszban („Digitális vetületek”) bemutatott részletes információkkal.

Digitális és informatikai előirányzatok ÖSSZESEN	Év	Év	Év	Év	A 2021–2027-es többéves pénzügyi keretből ÖSSZESEN
	2024	2025	2026	2027
7. FEJEZET
Informatikai kiadások (szervezeti)	0,000	0,000	0,000	0,000	0,000
7. FEJEZETI részösszeg	0,000	0,000	0,000	0,000	0,000
7. FEJEZETEN kívül
Operatív programokkal kapcsolatos szakpolitikai informatikai kiadások	0,000	0,000	0,000	0,000	0,000
7. FEJEZETEN kívüli részösszeg	0,000	0,000	0,000	0,000	0,000

ÖSSZESEN	0,000	0,000	0,000	0,000	0,000

3.2.6.A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség

A javaslat/kezdeményezés:

–✓ teljes mértékben finanszírozható a többéves pénzügyi keret érintett fejezetén belüli átcsoportosítás révén.

Bevételi költségvetési sor:	Az aktuális költségvetési évben rendelkezésre álló előirányzatok	A javaslat/kezdeményezés hatása 16
		2024. év	2025. év	2026. év	2027. év
… jogcímcsoport