INDOKOLÁS

Az Európai Bizottság ezen ajánlás útján felkéri az Európai Unió Tanácsát, hogy: adjon felhatalmazást az Európai Unió és a Koreai Köztársaság közötti, megfelelőségértékeléssel, megfelelőségi tanúsítványokkal és megfelelőségi jelölésekkel kapcsolatos kölcsönös elismerési megállapodásra irányuló tárgyalások megkezdésére, jelölje ki a Bizottságot az Unió főtárgyalójának, intézzen irányelveket a főtárgyalóhoz, és jelöljön ki különbizottságot, amellyel a tárgyalások lefolytatása során egyeztetni kell.

1.A JAVASLAT HÁTTERE

•A javaslat indokai és céljai

Az EU már számos nem uniós országgal – többek között Ausztráliával, az Egyesült Államokkal, Izraellel, Japánnal, Kanadával, Svájccal és Új-Zélanddal – kötött megfelelőségértékelésről szóló kölcsönös elismerési megállapodást, amelynek értelmében mindkét fél elfogadja a másik fél kijelölt szervezetei által a műszaki szabályozásainak való megfelelés igazolására készített megfelelőségértékelési eredményeket 1 .

E kölcsönös elismerési megállapodások keretében kölcsönös elismerésben részesülnek a kijelölt megfelelőségértékelő szervezetek, köztük a laboratóriumok, ellenőrző szervek és tanúsító szervezetek. E szervezetek jegyzékeinek vezetése és közzététele hivatalos adattárakon, például az EU NANDO (új megközelítés alapján bejelentett és kijelölt szervezetek) adatbázisán keresztül vagy partnerspecifikus mellékletek révén történik.

Az EU és a Koreai Köztársaság közötti, megfelelőségértékelésről szóló kölcsönös elismerési megállapodás egyszerűsítené a piacra jutást azáltal, hogy lehetővé tenné mindkét fél számára a másik fél kijelölt megfelelőségértékelő szervezetei által meghatározott ágazatokra vonatkozóan kiadott vizsgálati jelentések, tanúsítványok és megfelelőségi jelölések elfogadását, és ezáltal elkerülhetővé tenné a vizsgálati és tanúsítási eljárások megkettőzését.

A kölcsönös elismerési megállapodások a nem vámjellegű akadályok csökkentésével hozzájárulnak a kereskedelmi eljárások egyszerűsítéséhez. A felek elfogadják az egymás megfelelőségértékelő szervezetei által kiadott vizsgálati jelentéseket, tanúsítványokat és megfelelőségi jelöléseket, ezáltal egyszerűsödik a vámkezelés, illetve csökkennek a határokon elszenvedett eljárási késedelmek. Az empirikus bizonyítékok azt mutatják, hogy a kölcsönös elismerési megállapodások fellendítik az exportot, növelik az exportáló vállalkozások számát, és a termékportfóliókat kiterjesztik a partnerpiacokra, különösen olyan ágazatokban, amelyek a teljes uniós export mintegy 30 %-át teszik ki, valamint csökkentik a vizsgálatok megkettőzésével járó időt és szállítási költségeket 2 .

A kölcsönös elismerési megállapodások költséghatékonyságot teremtenek annak lehetővé tétele révén, hogy a vállalatok az export tekintetében belföldi megfelelőségértékelő szervezetekre támaszkodjanak, ezáltal enyhítik a tanúsítás más országban történő megszerzésével járó pénzügyi terhet. Ez a teher gyakran aránytalanul sújtja a kis- és középvállalkozásokat (kkv-kat), amelyekre egyúttal magasabb megfelelési költségek is hárulnak. A kölcsönös elismerési megállapodások elősegítik a megfelelőségi rendszerekbe vetett kölcsönös bizalmat, és nem tesznek szükségessé szabályozási harmonizációt. Lehetővé teszik az exportőrök számára, hogy egységes vizsgálati eljárásokat kövessenek mind az uniós, mind a nem uniós piacokon. Továbbá szélesebb körű piacra jutást mozdítanak elő a szuverén szabályozási autonómia megőrzése mellett.

A Koreai Köztársaság ilyen kölcsönös elismerési megállapodást írt alá Chilével, az Egyesült Államokkal, az Egyesült Királysággal, Indonéziával, Kanadával és Vietnámmal. Ezek a megállapodások azáltal, hogy lehetővé teszik, hogy a dél-koreai vállalatok partnerországokban kiadott vizsgálati eredményekre és tanúsítványokra támaszkodjanak, segítenek elkerülni a vizsgálati és tanúsítási eljárások megkettőzését a Koreai Köztársaságban, és így jelentősen csökkentik a dél-koreai exportőrök számára szükséges időt, valamint az őket érintő adminisztratív terheket és költségeket. Az uniós vállalatok számára ugyanakkor több ágazatban sem elérhető a Koreai Köztársasággal kötött ilyen egyenértékű kölcsönös elismerési megállapodás, így gyakran magasabb megfelelési költségekkel szembesülnek, többek között az ismételt vizsgálatok vagy a helyi tanúsítás miatt. Ennek eredményeként az uniós exportőrök versenyhátrányban vannak azon országok vállalataival szemben, amelyek kölcsönös elismerési megállapodást kötöttek a Koreai Köztársasággal, különösen az olyan szabályozott ágazatokban, mint az elektronika.

•Összhang a területre vonatkozó jelenlegi szakpolitikai rendelkezésekkel

Az EU és a Koreai Köztársaság közötti, megfelelőségértékeléssel, megfelelőségi tanúsítványokkal és megfelelőségi jelölésekkel kapcsolatos kölcsönös elismerési megállapodás a meglévő EU–Dél-Korea szabadkereskedelmi megállapodásra (FTA) épülne, amely a vámok 98,7 %-át már megszüntette 3 és felszámolta a nem vámjellegű akadályokat az elektronika, a gyógyszerek, a gépjárművek és a vegyi anyagok ágazatában, de nem biztosítja a megfelelőségi eredmények teljes körű kölcsönös elismerését. Következésképpen a kétoldalú kereskedelemnek – amelynek keretében 2024-ben 123,7 milliárd EUR összegű árukereskedelem valósult meg –, előnye származna a határokon tapasztalható késedelmek csökkenéséből, a harmonizált dokumentációból és az ellátási lánc jobb integrációjából, különös tekintettel arra, hogy a Koreai Köztársaság az EU nyolcadik legnagyobb áruexportpiaca 4 .

•Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival

Az ajánlás összhangban áll az Unió egyéb szakpolitikáival.

A kölcsönös elismerési megállapodások előmozdítják a közös kereskedelempolitikát azáltal, hogy csökkentik a kereskedelmi akadályokat és egyszerűsítik a piacra jutást az olyan nem uniós országokkal kötött ágazatspecifikus kétoldalú megállapodások révén, amelyek elfogadják a más országokban végzett egyenértékű vizsgálatokat, és így segítik elkerülni az értékelések megkettőzését. A megállapodások szándékosan kerülik a felek műszaki szabályozásai, szabványai vagy követelményei terén történő módosítások előírását, így mindkét fél megőrizheti szabályozási jogát, és a külföldi vizsgálati jelentések vagy tanúsítványok csak a megfelelés bizonyítékaként fogadhatók el.

Ez az ajánlás összhangban van továbbá a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) keretében a kereskedelem technikai akadályairól kötött megállapodás elveivel, mivel előmozdítja a megfelelőségértékeléssel kapcsolatos szabályozási együttműködést, csökkenti a nem vámjellegű akadályokat, és fenntartja az alapvető uniós követelményeket, például a biztonsági és környezetvédelmi normákat.

Végezetül a kölcsönös elismerési megállapodásokra irányuló tárgyalások lefolytatása a globális versenyképesség fokozására és az uniós vállalatok új piaci lehetőségeinek előmozdítására irányuló uniós prioritásokkal teljes mértékben összhangban álló stratégiai intézkedést képez. A kulcsfontosságú kereskedelmi partnerek közötti kereskedelmi akadályok és protekcionista intézkedések térnyerése által jellemzett jelenlegi nemzetközi környezetben a kölcsönös elismerési megállapodások a technikai és szabályozási akadályok felszámolását szolgálják, és ezáltal megkönnyítik a zökkenőmentesebb piacra jutást, és csökkentik az uniós vállalatok költségeit. Ez a megközelítés összhangban áll a Bizottság versenyképességi programjával. Amint azt az európai versenyképességről szóló Draghi-jelentés és a Bizottság versenyképességi iránytűje is kiemeli, a széttagoltság és a szabályozási akadályok leküzdése elengedhetetlen az EU gazdasági növekedését gátló beruházási és termelékenységi hiányosságok megszüntetéséhez. A Draghi-jelentés hangsúlyozza továbbá, hogy a stratégiai és preferenciális kereskedelmi megállapodások fontos szerepet töltenek be a kritikus ellátási láncok biztosítása és az EU versenyképességének megerősítése szempontjából. Ebben az összefüggésben a kölcsönös elismerési megállapodások alapvető eszközt jelentenek a kereskedelmi eljárások egyszerűsítése, valamint a külső piacokon fennálló akadályok csökkentése terén. Ezért a kölcsönös elismerési megállapodások létrehozása szorosan igazodik mind az EU belső versenyképességi célkitűzéseihez, mind pedig a külkereskedelmi politikai menetrendjéhez.

2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG

•Eljárási jogalap

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 218. cikkének (3) bekezdése úgy rendelkezik, hogy amennyiben a tervezett megállapodás nem kizárólag vagy túlnyomórészt a közös kül- és biztonságpolitikára vonatkozik, a Bizottság ajánlásokat nyújt be a Tanácsnak. A Tanács határozatot fogad el, amelyben felhatalmazást ad a tárgyalások megkezdésére, és kijelöli az Unió főtárgyalóját vagy az uniós tárgyalócsoport vezetőjét.

Az EUMSZ 218. cikkének (4) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a Tanács a főtárgyaló számára tárgyalási irányelveket határozhat meg, és különbizottságot jelölhet ki a főtárgyalóval való egyeztetés céljára.

A Bizottság javasolja az Európai Unió és a Koreai Köztársaság közötti, a megfelelőségértékeléssel, megfelelőségi tanúsítványokkal és megfelelőségi jelölésekkel kapcsolatos kölcsönös elismerésről szóló nemzetközi megállapodásra irányuló tárgyalások megkezdését. A Bizottságot kell főtárgyalónak kinevezni.

A tervezett megállapodásra vonatkozó tárgyalások megkezdésére való felhatalmazásról szóló javasolt határozat eljárási jogalapja az EUMSZ 218. cikkének (3) és (4) bekezdése.

•Anyagi jogalap

A jogalap az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 207. cikke (3) és (4) bekezdése, valamint 218. cikke (3) és (4) bekezdése.

•A főtárgyaló kiválasztása

Mivel a tervezett megállapodás kizárólag a közös kül- és biztonságpolitika területén kívül eső témakörökre terjed ki, az EUMSZ 218. cikkének (3) bekezdése értelmében a Bizottságot kell kijelölni főtárgyalónak.

•Uniós hatáskör

Ez a jogi aktus a közös kereskedelempolitika részét képezi az EUMSZ 207. cikke értelmében. Ezért az EUMSZ 3. cikke (1) bekezdésével összhangban az Unió kizárólagos hatáskörébe tartozik.

•Szubszidiaritás (nem kizárólagos hatáskör esetén)

Az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkének (3) bekezdése értelmében a szubszidiaritás elve nem alkalmazandó a kizárólagos uniós hatáskör alá tartozó területekre. A közös kereskedelempolitika szerepel az EUMSZ 3. cikkében felsorolt, az Unió kizárólagos hatáskörébe tartozó területek között. Ez a szakpolitika, egyéb rendelkezések mellett, magában foglalja az EUMSZ 207. cikke szerinti kereskedelmi megállapodásokra irányuló tárgyalásokat.

•Arányosság

A Bizottság ajánlása összhangban van az arányosság elvével, és szükséges az EU azon célkitűzésének fényében, hogy a nemzetközi kereskedelmi megállapodásokat a versenyképesség, a biztonság, a fenntarthatóság és a szabályokon alapuló többoldalú kereskedelem előmozdítására használja fel.

•A jogi aktus típusának megválasztása

Ez a tanácsi határozatra irányuló ajánlás az EUMSZ 218. cikke (3) és (4) bekezdésének megfelelően került benyújtásra, amely előírja, hogy a tárgyalások megkezdésére való felhatalmazásról és az Unió főtárgyalójának kinevezéséről szóló határozatot a Tanács fogadja el. A Tanács tárgyalási irányelveket is meghatározhat a főtárgyaló számára. Nincs más olyan jogi eszköz, amelynek útján megvalósíthatóak lennének ezen ajánlás célkitűzései.

3.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI

•A jelenleg hatályban lévő jogszabályok utólagos értékelése / célravezetőségi vizsgálata

Nem alkalmazható.

•Az érdekelt felekkel folytatott konzultációk

Nem alkalmazható.

•Szakértői vélemények összegyűjtése és felhasználása

Nem releváns.

•Hatásvizsgálat

Ez az ajánlás, amely arra irányul, hogy a Tanács hatalmazza fel a Bizottságot kétoldalú tárgyalások folytatására a Koreai Köztársasággal, előkészítő lépés, amely nem jár a minőségi jogalkotásra vonatkozó iránymutatások értelmében jelentős gazdasági, környezeti vagy társadalmi hatással. Ezért nem teszi szükségessé hatásvizsgálat elvégzését.

Az új megállapodás várhatóan egyszerűsíti a piacra jutást azáltal, hogy lehetővé teszi mindkét fél számára a másik fél kijelölt megfelelőségértékelő szervezetei által meghatározott ágazatokra vonatkozóan kiadott vizsgálati jelentések, tanúsítványok és megfelelőségi jelölések elfogadását, és ezáltal elkerülhetővé teszi a vizsgálati és tanúsítási eljárások megkettőzését. A megállapodás a meglévő EU–Koreai Köztársaság szabadkereskedelmi megállapodásra épülne, amely a vámok 98,7 %-át már megszüntette és felszámolta a nem vámjellegű akadályokat az olyan ágazatokban, mint az elektronika, gyógyszerek, gépjárművek és vegyi anyagok, de nem biztosítja a megfelelőségi eredmények teljes körű kölcsönös elismerését.

•Célravezető szabályozás és egyszerűsítés

Nem alkalmazható.

•Alapjogok

Az ajánlás összhangban van az uniós szerződésekkel és az Európai Unió Alapjogi Chartájával.

4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

Az EU és a Koreai Köztársaság közötti, megfelelőségértékeléssel, megfelelőségi tanúsítványokkal és megfelelőségi jelölésekkel kapcsolatos kölcsönös elismerési megállapodás nem lesz negatív hatással az EU költségvetésére. A megnövekedett kereskedelmi forgalom miatt várhatóan közvetett pozitív hatásokkal lehet számolni.

5.EGYÉB ELEMEK

•Magyarázó dokumentumok (irányelvek esetén)

Nem alkalmazható.

•A javaslat egyes rendelkezéseinek részletes magyarázata

Ez a javaslat azt ajánlja, hogy a Tanács fogadjon el határozatot, amelyben felhatalmazza a Bizottságot arra, hogy: kezdjen tárgyalásokat az Európai Unió és a Koreai Köztársaság közötti, megfelelőségértékeléssel, megfelelőségi tanúsítványokkal és megfelelőségi jelölésekkel kapcsolatos kölcsönös elismerési megállapodásra vonatkozóan, jelölje ki a Bizottságot az Unió főtárgyalójának, intézzen irányelveket a főtárgyalóhoz, és jelöljön ki különbizottságot, amellyel a tárgyalások lefolytatása során egyeztetni kell.

Ajánlás

A TANÁCS HATÁROZATA

a megfelelőségértékeléssel, megfelelőségi tanúsítványokkal és megfelelőségi jelölésekkel kapcsolatos kölcsönös elismerésről szóló megállapodásra irányuló, a Koreai Köztársasággal folytatandó tárgyalások megkezdésére való felhatalmazásról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 207. cikke (3) bekezdésére és (4) bekezdésének első albekezdésére, összefüggésben a 218. cikk (3) és (4) bekezdésével,

tekintettel az Európai Bizottság ajánlására,

mivel tárgyalásokat kell kezdeni az Európai Unió és a Koreai Köztársaság közötti, megfelelőségi tanúsítványokkal és megfelelőségi jelölésekkel kapcsolatos kölcsönös elismerésről szóló megállapodás megkötése céljából,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A Tanács felhatalmazást ad az Európai Unió és a Koreai Köztársaság közötti, megfelelőségértékeléssel, megfelelőségi tanúsítványokkal és megfelelőségi jelölésekkel kapcsolatos nemzetközi kölcsönös elismerési megállapodásra irányuló tárgyalások megkezdésére.

2. cikk

A Tanács a Bizottságot jelöli ki az Unió főtárgyalójának.

3. cikk

A tárgyalásokat az e határozat függelékében meghatározott tanácsi tárgyalási irányelvek alapján kell lefolytatni.

4. cikk

A tárgyalásokat az EUMSZ 207. cikkének (3) bekezdésében előírt különbizottsággal egyeztetve kell lefolytatni.

5. cikk

Ennek a határozatnak a Bizottság a címzettje.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

a Tanács részéről

az elnök

(1) Ezek a kölcsönös elismerési megállapodások meghatározott ágazati mellékleteket foglalnak magukban. Például az EU–Ausztrália kölcsönös elismerési megállapodás gépjárműipari termékekre, elektromágneses összeférhetőségre, kisfeszültségű berendezésekre, gépekre, orvostechnikai eszközökre, nyomástartó berendezésekre, hírközlő végberendezésekre és helyes gyártási gyakorlatra terjed ki. Hasonlóképpen, az EU–Svájc kölcsönös elismerési megállapodás 20 ágazatot ölel fel, például a gépeket, egyéni védőeszközöket, játékokat, orvostechnikai eszközöket, gázkészülékeket, nyomástartó edényeket, rádióberendezéseket, elektromos berendezéseket, építési termékeket, felvonókat és biocid termékeket. Az átfogó gazdasági és kereskedelmi megállapodás (CETA) keretében létrejött, EU–Kanada kölcsönös elismerési megállapodás elektromos berendezésekre, játékokra, építési termékekre, gépekre, kijelző műszerekre, robbanóképes közegekben használt berendezésekre, stb. terjed ki. Az EU–Japán kölcsönös elismerési megállapodás elektromos termékekre, rádióberendezésekre és távközlő végberendezésekre, helyes gyártási és laboratóriumi gyakorlatra alkalmazandó, míg az EU–Új-Zéland kölcsönös elismerési megállapodás elektromágneses összeférhetőségre, kisfeszültségű berendezésekre, gépekre, orvostechnikai eszközökre, nyomástartó berendezésekre, hírközlő végberendezésekre és helyes gyártási gyakorlatra vonatkozik. Az EU–Izrael kölcsönös elismerési megállapodás a helyes laboratóriumi gyakorlatra korlátozódik, míg az EU–USA kölcsönös elismerési megállapodás az elektromágneses összeférhetőség, a távközlési berendezések és a tengerészeti felszerelések kölcsönös elismeréséről rendelkezik, elkerülve ezáltal az érintett termékek értékelésének megkettőzését.

(2) Lásd: Cernat, L., How important are mutual recognition agreements for trade facilitation? (A kölcsönös elismerési megállapodások jelentősége a kereskedelmi eljárások egyszerűsítése szempontjából), 10. sz. szakpolitikai tájékoztató, Nemzetközi Politikai Gazdaságtan Európai Központja (ECIPE), 2022. Lásd még: Kereskedelmi Főigazgatóság, Survey on Mutual Recognition Agreements (MRAs), Summary Report, (Felmérés a kölcsönös elismerési megállapodásokról), 2023. július, https://trade.ec.europa.eu/access-to-markets/en/assets/Report%20on%20the%20Survey%20on%20Mutual%20Recognition%20Agreements%202023.pdf .

(3) Európai Bizottság, Hozzáférés a piacokhoz, „EU–Dél-Korea szabadkereskedelmi megállapodás”, az Európai Bizottság honlapja, 2026. február 25-i hozzáférés, https://trade.ec.europa.eu/access-to-markets/en/content/eu-south-korea-free-trade-agreement .

(4) Európai Bizottság, Kereskedelem és gazdasági biztonság, „Dél-Korea. Az EU és a Koreai Köztársaság közötti kereskedelmi kapcsolatok. Tények, számadatok és a legújabb fejlemények”, az Európai Bizottság honlapja, 2026. február 25-i hozzáférés, https://policy.trade.ec.europa.eu/eu-trade-relationships-country-and-region/countries-and-regions/south-korea_en .