INDOKOLÁS

1.A JAVASLAT HÁTTERE

•A javaslat indokai és céljai

A védelmi innovációs ciklusok soha nem látott ütemben gyorsulnak. A kialakulóban lévő és forradalmi technológiák a katonai hatékonyság szempontjából egyre meghatározóbbá válnak bizonyos területeken, például mesterséges intelligencia (MI), kvantumtechnológia, robotika, kibertér és űrkutatás. Ugyanakkor az új védelmi szereplők (különösen a kis- és középvállalkozások [kkv-k] és az induló innovatív vállalkozások, köztük a polgári ágazatból származók) az uniós védelmi ipar átalakításának jelentős hajtóerejévé válnak. A gyorsabb innovációs ciklusok, a nagyobb agilitás, a költséghatékony megoldások és az újszerű működési koncepciók lehetővé tételével ezek a szereplők átalakítják az innovatív védelmi technológiák és termékek fejlesztésének és előállításának módját.

Az elmúlt években az Európai Unió jelentős előrelépést tett a védelmi kutatás és fejlesztés megerősítése terén. Az Európai Védelmi Alap (EDF) az Unió kiemelt védelmi K+F programja, és Európa-szerte központi szerepet játszik a strukturált, hosszú távú és együttműködésen alapuló védelmi K+F előmozdításában. A több tagállamot érintő nagyszabású projektek támogatásával az EDF olyan összetett, költséges és technológiailag kifinomult védelmi rendszerek kifejlesztését teszi lehetővé, amelyeket egyetlen tagállam sem tudna egyedül megvalósítani. Fontos szerepet játszik a határon átnyúló ipari együttműködés 1 megszilárdításában, a széttagoltság csökkentésében, valamint az Európa hosszú távú védelmi képességeit alátámasztó technológiai és ipari bázis megerősítésében.

Ennek keretében uniós szinten célzott kezdeményezések indultak az innováció és a nem hagyományos védelmi szereplők fokozott támogatása érdekében. Az EDF keretében az uniós védelmi innovációs program (EUDIS) célzott támogatást nyújt a nem hagyományos védelmi szereplőknek, köztük a kkv-knak, valamint az induló innovatív és növekvő innovatív vállalkozásoknak. Emellett az Európai Védelmi Ügynökség (EDA) által 2022-ben elindított védelmi innovációs központ (HEDI) olyan platformként szolgál, amely előmozdítja a tagállamok és az uniós érdekelt felek közötti szoros együttműködést a védelmi innovációs kérdésekben. A NATO DIANA programja, a NATO Innovációs Alapja és a gyors bevezetésre vonatkozó cselekvési terv szintén az új védelmi technológiák bevezetésének felgyorsítását és az új védelmi szereplők támogatását célozza.

Ezek az eszközök együttesen szilárd gerincét képezik a tartós, együttműködésen alapuló és stratégiai irányultságú európai védelmi kutatásnak és technológiafejlesztésnek. Ugyanakkor a gyorsan változó biztonsági környezet rávilágít arra, hogy ezeket az eszközöket ki kell egészíteni a különböző innovációs dinamikákhoz igazított további mechanizmusokkal. „A béke megőrzése – Védelmi készültségi ütemterv 2030-ig” 2 című ütemterv és „Az európai védelem jövőjéről – Készenlét 2030” 3 című fehér könyv egyaránt hangsúlyozta, hogy az uniós védelmi ellenkérelem készültség támogatása érdekében fel kell gyorsítani az innovációt, le kell rövidíteni a piacra jutáshoz szükséges időt és biztosítani kell a forradalmi technológiák gyors elterjedését.

Az uniós védelmi ipar átalakításának ütemterve 4 (elfogadva: 2025. november 19-én) az európai védelmi ökoszisztéma egészében alapvető szemlélet- és folyamatváltást sürget a gyorsabb, rugalmasabb és kockázatvállalóbb működés irányába. Az ütemterv kifejezetten kiemeli, hogy új, rugalmasabb megközelítéseket kell kialakítani a diszruptív védelmi innováció és az új védelmi szereplők megjelenésének támogatására.

Ennek fényében fokozni kell az EU azon képességét, hogy támogassa a gyors, magas technológiai készenléti szintű védelmi innovációt, amely közvetlenül reagál a tagállamok sürgős képességfejlesztési szükségleteire. Kialakításánál fogva az EDF különösen alkalmas a hosszú távú, összetett és tőkeigényes programok számára, amelyek profitálnak a határon átnyúló ipari együttműködésből és a tagállamok közötti stratégiai összehangolásból. Ugyanakkor az EDF elsődleges célkitűzései és standard eljárási architektúrája a gyorsaság helyett természetesen a megalapozottságot, az inkluzivitást és a léptéket részesítik előnyben.

Az ígéretes – különösen a polgári technológiákból vagy kisvállalkozásokból származó – védelmi innovációk azonban gyakran nehezen tudják áthidalni a fejlesztés és az operatív kiépítés közötti szakadékot. Ez lassíthatja az áttörést jelentő megoldások elterjedését, korlátozhatja az új védelmi szereplők megjelenését, és késleltetheti az innovációnak a fegyveres erők képességeibe való átültetését.

E konkrét hiányosság kezelése érdekében az uniós védelmi ipar átalakításának ütemterve egy gyors és agilis védelmi innovációra irányuló program (AGILE) létrehozását javasolta. Az AGILE az EDF és az EUDIS, valamint más uniós védelmi programok kiegészítő eszközeként jött létre, és különálló, de megerősítő szerepet tölt be. Az EUDIS az EDF-be ágyazott intézkedések halmazát jelenti, beleértve a célzott K+F támogatásokat, a hackathonokat, az üzleti akcelerátort és a partnerkeresési tevékenységeket. Azon vállalatok számára, amelyek már részt vettek olyan uniós védelmi fellépésekben, mint az EUDIS hackathonok vagy az üzleti akcelerátorprogram, az AGILE egy természetes következő lépést jelentene, gyors és egyszerűsített támogatást nyújtva megoldásaik gyors piacra viteléhez. Az EDF viszont hosszabb távú lehetőségeket kínál, és ezek keretében integrálja ezeket a vállalatokat a szélesebb körű védelmi ipari együttműködésbe, a páneurópai ellátási láncokba és a tartós K+F partnerségekbe. A két eszköz tehát kialakításánál fogva kiegészíti egymást, és a vállalat védelmi innovációs fejlődésének különböző, de egymást kölcsönösen erősítő szakaszaival foglalkozik.

Olyan gyors, rugalmas és küldetésvezérelt programként alakították ki, amely képes támogatni a gyors innovációs ciklusokat, a nagyobb kockázatvállalást és az operatív szempontból releváns megoldások gyors megvalósítását a jelenlegi többéves pénzügyi keretben mindaddig, amíg a 2028–2034-es többéves pénzügyi keretben hasonló feltételek nem lépnek életbe. Ebben az értelemben az AGILE program próbatételként is szolgálhat a következő EVA-ra vonatkozó javaslatban foglalt egyes rendelkezések tekintetében.

•Összhang a szabályozási terület jelenlegi szakpolitikai rendelkezéseivel

Az AGILE programot létrehozó rendelet teljes mértékben összhangban van az Unió folyamatban lévő uniós programjaiban és kezdeményezéseiben a védelmi innováció támogatása terén eddig elért eredményekkel, és kiegészíti azokat.

A védelmi innováció uniós szinten stratégiai prioritás. Az európai védelmi ipari stratégia, „Az európai védelem jövőjéről – Készenlét 2030” című fehér könyv, „A béke megőrzése – Védelmi készültségi ütemterv 2030-ig” című ütemterv és az uniós védelmi ipar átalakítására vonatkozó, 2025. november 19-én elfogadott ütemterv egyaránt hangsúlyozza, hogy fel kell gyorsítani az innovációt, le kell rövidíteni a piacra jutási időt, és biztosítani kell a forradalmi technológiák gyors elterjedését az EU védelmi készültségének támogatása érdekében.

A védelmi ipar átalakítási ütemterve az európai védelmi ökoszisztéma egészében alapvető szemlélet- és folyamatváltást sürget a gyorsabb, rugalmasabb és kockázatvállalóbb működés irányába, és megállapítja, hogy új, reagálóképesebb megközelítéseket kell kidolgozni a diszruptív védelmi innováció és az új védelmi szereplők megjelenésének támogatása érdekében.

Ez a stratégiai irány gyorsan változó fenyegetettségi környezetet tükröz. Az új technológiák egyre fontosabb szerepet játszanak a modern konfliktusokban, beleértve a polgári ágazatból származó technológiákat is. Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborúja bebizonyította az alacsony költségű, gyorsan megismételhető megoldások – többek között a szoftveralapú és a kettős felhasználású technológiák – operatív relevanciáját, és hangsúlyozta az innovációs ciklusok lerövidítésének fontosságát. Az ilyen technológiák gyors azonosításának, adaptálásának és gyakorlati alkalmazásának képessége a fegyveres erők kulcsfontosságú operatív követelményévé vált.

Az EU e kihívásokra válaszul jelentős keretet dolgozott ki a védelmi innováció támogatására olyan programok és kezdeményezések sikeres elindításával, amelyek célja az európai védelmi technológiai és ipari bázis versenyképességének és innovációs kapacitásának előmozdítása, többek között a kkv-k, köztük az induló innovatív vállalkozások, a közepes piaci tőkeértékű vállalatok, a kutatószervezetek és a nem hagyományos védelmi szereplők tekintetében. Az Európai Védelmi Alap (EDF) az együttműködésen alapuló védelmi kutatás és fejlesztés kiemelt uniós programja, amely a teljes K+F ciklusban jelentős támogatást nyújt, többek között a forradalmi technológiákra való hivatkozással. Az EDF-en belül az EDF éves költségvetésének mintegy 20 %-át kitevő uniós védelmi innovációs program (EUDIS) célzott egyedi támogatást nyújt a nem hagyományos védelmi szereplőknek, köztük az induló innovatív vállalkozásoknak, a kkv-knak és más innovatív vállalkozásoknak és szervezeteknek.

Erre építve a Bizottság további lépéseket tett az uniós védelmi innovációs támogatás gyorsaságának és hozzáférhetőségének növelése érdekében. Az uniós költségvetés védelmi vonatkozású beruházásainak ösztönzésére irányuló mini omnibusz rendelet 5 a kritikus védelmi technológiák innovációjának támogatása érdekében kiterjesztette az EIC Akcelerátor program hatályát a kettős felhasználású potenciállal rendelkező innovációkra és az EIC STEP Scale Up programjára, mindkettő esetében a Horizont Európa kutatási és innovációs keretprogramon belül. Jelenleg ez az egyetlen olyan uniós eszköz, amely közvetlen tőkebefektetésekkel képes támogatni az innovatív védelmi vállalatokat, ezáltal jelentős új lehetőségeket teremtve számukra az uniós támogatáshoz való hozzáféréshez.

Mind a védelmi készültségre vonatkozó omnibusz csomag 6 , mind a mini omnibusz rendelet eljárási egyszerűsítéseket vezetett be az EDF kkv-kra és forradalmi technológiákra vonatkozó pályázati felhívásai tekintetében, csökkentve az adminisztratív terheket és lerövidítve az értékelési határidőket e kategóriák tekintetében. Ezek az intézkedések érdemi előrelépést jelentenek a védelmi innováció agilisabb és reagálóképesebb uniós támogatása felé.

Ezek az eszközök együttesen szilárd alapot teremtettek az európai védelmi innováció támogatásához. Továbbra is fennállnak azonban olyan strukturális hiányosságok, amelyeket a meglévő eszközök nem hivatottak teljes mértékben kezelni. Az EDF konzorciumokra vonatkozó alapkövetelményei tükrözik az EDF együttműködésen alapuló, rendszerszintű fókuszát, hozzájárulva a határokon átnyúló projektekhez és új uniós ellátási láncok létrehozásához. Az egyes vállalkozásoknak vissza nem térítendő támogatásokat és tőketámogatást nyújtó EIC Akcelerátor program hatókörét a kettős felhasználású innovációra is kiterjesztették; a program hatásköre azonban nem terjed ki a tisztán védelmi célú alkalmazásokra. Emellett az EIC keretében nyújtott védelmi támogatás jelenleg a STEP Scale Up programja keretében nyújtott sajáttőke-finanszírozásra korlátozódik, ami hiányosságot jelent a védelmi vonatkozású fejlesztésre irányuló egyéb típusú uniós támogatások, többek között a vissza nem térítendő támogatások tekintetében.

Az AGILE-t ezért úgy tervezték meg, hogy kiegészítse az ágazat uniós programjainak és kezdeményezéseinek előrehaladását és eredményeit, és összhangban álljon azokkal. Az egyedi szervezeteket (különösen a kkv-kat, köztük az induló innovatív és növekvő innovatív vállalkozásokat) célozza meg, és úgy épül fel, hogy jelentősen csökkentse az odaítéléshez szükséges időt. A program így kiegészítő szerepet tölt be a védelmi innovációt támogató tágabb uniós környezetben, támogatva az európai védelmi technológiai és ipari bázist azáltal, hogy elsősorban a kkv-kra, köztük az induló innovatív vállalkozásokra, valamint az EU és tagállamai általános védelmi készültségére összpontosít.

•Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival

A rendelet teljes mértékben összhangban van az uniós szakpolitikai célkitűzések és stratégiai prioritások széles körével – nevezetesen a biztonság és a védelem, a versenyképesség és az innováció, valamint az egyszerűsítés terén –, és hozzájárul azok megvalósításához.

A 2024–2029-es időszakra szóló uniós stratégiai menetrend a biztonságot és a védelmet helyezi az EU politikai prioritásainak középpontjába, kötelezettséget vállalva a stratégiai függőségek csökkentésére, a védelmi kapacitások növelésére és az európai védelmi unió kiépítésének előmozdítására. Az Európai Bizottságnak szóló (2024–2029-es) politikai iránymutatások megerősítik ezt az irányt. A javasolt rendelet közvetlenül hozzájárul ezekhez a célkitűzésekhez.

Az AGILE program a felkészültségi unióról szóló stratégiáról kiadott, 2025. március 26-i közös közleménnyel is összhangban áll. Ehhez fokozott polgári-katonai együttműködésre, valamint a polgári és katonai szereplők közötti interakció javítására van szükség. Ez a megközelítés kulcsfontosságú e rendelet szempontjából, amelynek célja a polgári technológiákkal való szinergiák előmozdítása is. Az AGILE program nagy hangsúlyt fog fektetni a polgári védelmi technológiák kiaknázására, fokozva a védelmi és a polgári kutatás és innováció közötti szinergiákat.

A javasolt rendelet az EU versenyképességgel kapcsolatos szakpolitikai prioritásaival is összhangban van. A 2025 februárjában elfogadott versenyképességi iránytű a Draghi-jelentésre építve az EU egyik legsürgetőbb strukturális prioritásaként határozza meg az innovációs szakadék megszüntetését és a kutatás piackész, méretezhető termékekké alakítását, különös tekintettel a mélytechnológiára, a kettős felhasználású technológiákra és azokra az ágazatokra, ahol az európai szuverenitás forog kockán.

A rendelet hozzájárul ehhez a célkitűzéshez azáltal, hogy felgyorsítja a védelmi ágazatban az innováció és a megvalósítás közötti ciklust, és célzott támogatást nyújt az új védelmi szereplőknek (különösen a kkv-knak, köztük az induló innovatív és a növekvő innovatív vállalkozásoknak), amelyek egyre inkább a diszruptív technológiai fejlődés elsődleges mozgatórugói Európában, ezáltal közvetlenül támogatva az Unió azon célját, hogy megerősítse technológiai szuverenitását és csökkentse a stratégiai függőségeket a kritikus ágazatokban.

Az Európai Bizottságnak szóló (2024–2029-es) politikai iránymutatások az egyszerűsítést kulcsfontosságú, horizontális politikai prioritásként határozzák meg. Ez különösen fontos az AGILE program által megcélzott nem hagyományos védelmi szereplők számára, amelyek gyakran rendkívül releváns technológiai képességekkel rendelkeznek, de nincsenek meg a szükséges erőforrásaik ahhoz, hogy bonyolult és hosszadalmas finanszírozási eljárásokban vegyenek részt.

A rendeletjavaslat összhangban áll az egyszerűsítésre irányuló, kulcsfontosságú átfogó politikai prioritással is, amely az Európa fenntartható jólétéhez, versenyképességéhez és innovációjához kapcsolódó célkitűzések keretében érvényesül. A versenyképességi iránytű és az azt követő egyszerűsítési omnibusz csomagok konkretizálják ezt a kötelezettségvállalást, és az adminisztratív terhek jelentős csökkentése mellett szállnak síkra – különösen a kkv-k esetében –, valamint hozzáférhető, gyors és arányos finanszírozási eszközöket szorgalmaznak. Az AGILE program a védelmi készültségre vonatkozó omnibusz csomagot a sürgősségre és az agilitásra vonatkozó konkrét célkitűzésekkel egészíti ki.

A rendelet kialakítása teljes mértékben összhangban van ezekkel a célkitűzésekkel, mivel az AGILE program egyszerűsített értékelési és odaítélési eljárásokat fog tartalmazni, megkönnyítve a címzettek számára a finanszírozáshoz és a támogatáshoz való hozzáférést, csökkentve az adminisztratív terheket és lerövidítve az odaítéléshez szükséges időt.

A javasolt program teljes mértékben összhangban van a következő többéves pénzügyi keretre vonatkozó bizottsági javaslatokkal is, különösen az Európai Versenyképességi Alappal (EVA). Olyan rendelkezéseket tartalmaz, mint az ösztönző beavatkozás vagy egy rugalmasabb és hozzáférhetőbb megközelítés alkalmazásának lehetősége az innovatív projektek és ötletek azonosítására, kiválasztására és támogatására, többek között eszközsemleges odaítélési eljárások révén. Végezetül a javaslat nem érinti az uniós versenyszabályok alkalmazását.

2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG

•Jogalap

Az AGILE program az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 173. cikkén alapul (az uniós védelmi ipar versenyképessége).

•Szubszidiaritás (nem kizárólagos hatáskör esetén)

A tagállamok fellépése önmagában nem képes megfelelő mértékben és gyorsasággal kezelni azokat a gyorsan változó biztonsági és védelmi kihívásokat, amelyekkel az EU-nak szembe kell néznie. Az uniós szintű összehangolt fellépés elengedhetetlen a hiteles elrettentés biztosításához és a védelem területén a technológiai vezető szerep fenntartásához.

A védelmi innovációt támogató meglévő nemzeti mechanizmusok tagállamonként jelentősen eltérnek. Nem minden tagállam rendelkezik a gyors védelmi innováció támogatását szolgáló mechanizmusokkal, így egyes országok innovatív vállalkozásai nem jutnak finanszírozási lehetőségekhez. Ahol léteznek ilyen mechanizmusok, azok hajlamosak előnyben részesíteni a belföldi ökoszisztémákat, korlátozva a határon átnyúló együttműködést és megerősítve a nemzeti adatsilókat. Ez a széttagolt környezet gátolja az egész EU-ra kiterjedő innovációs pályák kialakulását, és megakadályozza az innovatív megoldások gyors tesztelését, kiterjesztését és bevezetését az Unió egész területén.

Ezzel összefüggésben egy valamennyi tagállam számára hozzáférhető uniós szintű programra van szükség a védelmi innováció következetes és inkluzív megközelítésének kialakításához. Egy ilyen uniós szintű program közvetlenül kezelné ezeket a kihívásokat. Valamennyi tagállam szervezetei számára hozzáférhető lenne, és a több tagállam által azonosított és megosztott sürgős védelmi szükségletekre vonatkozó megoldások kidolgozására összpontosítana, ezáltal előmozdítva az együttműködést és megkönnyítve a közös beszerzést.

Ezen túlmenően támogatná az európai védelmi technológiai és ipari bázis bővítését azáltal, hogy Unió-szerte lehetővé tenné új védelmi szereplők megjelenését, egyúttal hozzájárulna a harmadik országok védelmi rendszereitől és megoldásaitól való függés csökkentéséhez. A védelmi megoldások gyors bevezetésére különös hangsúlyt helyezve – többek között a tagállamok közvetlen bevonásával és visszajelzéseik alapján végzett iteratív tesztelés révén – a program az interoperabilitást is javítaná, ami tisztán nemzeti szinten irányított mechanizmusok révén jóval kevésbé valószínű, hogy megvalósulna.

•Arányosság

Az AGILE programban meghatározott intézkedések nem lépik túl a célkitűzéseik eléréséhez feltétlenül szükséges mértéket, arányosak az e célkitűzésekkel kapcsolatban azonosított problémák mértékével és sürgősségével.

A programot létrehozó rendelet célja egy gyors, rugalmas és küldetésvezérelt uniós eszköz létrehozása a diszruptív védelmi innováció felgyorsítása és a tagállamok által azonosított sürgős védelmi és biztonsági szükségletekre reagáló megoldások gyors megvalósítása érdekében. Célja, hogy tesztelje az innovatív megközelítéseket, és operatív tanulságokat gyűjtsön a következő többéves pénzügyi kerethez. E célkitűzés elérése érdekében a javasolt intézkedéseket gondosan úgy kalibrálták, hogy arányosak legyenek a rendelet igényeivel.

A rendelet célzott és szűk megközelítést alkalmaz az idő, a hatály és a költségvetés tekintetében. A program hatása elsősorban a védelmi ipar érdekelt feleinek egy célzott csoportjára korlátozódik, különös tekintettel az innovatív kkv-kra, köztük az induló innovatív és növekvő innovatív vállalkozásokra. Ez a célzott megközelítés minimálisra csökkenti a polgári ágazatra gyakorolt hatást. Emellett a program lehetőséget teremtene a polgári ágazat számára, hogy Unió-szerte hozzájáruljon a védelmi innováció fokozásához, a szinergiák megerősítéséhez és az együttműködési környezet előmozdításához.

•A jogi aktus típusának megválasztása

A Bizottság európai parlamenti és tanácsi rendeletet javasol. Ez a legmegfelelőbb jogi eszköz, mivel csak a rendelet – annak egységes alkalmazásával, jellegével és közvetlen alkalmazhatóságával – biztosíthatja a diszruptív védelmi innováció felgyorsításához és az uniós tagállamok sürgős védelmi szükségleteire reagáló megoldások gyors eléréséhez szükséges mértékű egységességet.

3.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI

•Az érdekelt felekkel folytatott konzultációk

A Bizottság február 17-én véleményezési felhívást tett közzé az „Ossza meg velünk véleményét!” portálon, amely négy hétig volt elérhető. A véleményezési felhívásra hat válasz érkezett különböző érdekelt felektől, köztük uniós polgároktól (négy válasz) és vállalatoktól/vállalkozásoktól (két válasz), Belgiumból, Olaszországból, Szlovákiából, Spanyolországból és Németországból. A beadványok a témák széles körére terjedtek ki, beleértve az agilisabb és vállalkozásbarátabb finanszírozási mechanizmusok kialakítására irányuló támogatást és konkrét javaslatokat, a védelmi beszerzések átláthatóságára és nyereségszerzés elleni keretére vonatkozó ajánlásokat, valamint az innovatív kkv-k és az új belépők hatékonyabb integrációját célzó program megtervezésére és végrehajtására vonatkozó javaslatokat.

Ezen túlmenően a rendelet az összes érintett érdekelt féllel – köztük a tagállamokkal és az iparral, a meglévő szereplőkkel és az új belépőkkel – az uniós védelmi ipar átalakítási ütemtervének és más védelmi vonatkozású kezdeményezéseknek az előkészítése céljából folytatott széles körű konzultációs folyamatra épül. A konzultációs folyamat olyan rendezvényeket és eszmecseréket foglalt magában, mint például az új védelmi szereplőkkel és a védelmi iparral 2025 júniusában, illetve novemberében tartott kerekasztal-megbeszélések, az iparral 2025 májusában folytatott stratégiai párbeszéd, valamint az EUDIS üzleti akcelerátor induló és növekvő innovatív vállalkozásaival folytatott konzultációk.

Az AGILE eszköz az érdekelt feleknek az EDF 2025 júniusában közzétett időközi értékelő jelentésében foglalt visszajelzéseire is épít, amely az alap végrehajtásának első éveit vizsgálja. Számos kulcsfontosságú kérdésre hívta fel a figyelmet, különösen arra, hogy csökkenteni kell a pályázók adminisztratív terheit, különös tekintettel a kkv-kra, valamint a támogatások odaítéléséhez szükséges időre.

•Szakértői vélemények beszerzése és felhasználása

A Bizottság az érdekelt felektől a 2026. február 17-én közzétett véleményezési felhívásra válaszul kapott észrevételekre támaszkodott.

Emellett a Bizottság felhasználta az agytrösztökkel és szakértőkkel folytatott célzott megbeszélések során gyűjtött információkat, amelyek célja, hogy információkat gyűjtsenek és ötleteket cseréljenek az uniós védelmi átalakulási ütemterv előkészítésének támogatása érdekében. A megbeszélésen EU-szerte számos terület – többek között a védelem, az innováció, a geopolitika és a forradalmi technológiák – szakértői vettek részt.

•Hatásvizsgálat

Ehhez a kezdeményezéshez nem készült hatásvizsgálat.

A kezdeményezés rendkívül célzott és arányos jellegű. A programot kísérleti programként tervezték, amelyet kizárólag a jelenlegi többéves pénzügyi kereten belül kell végrehajtani. Az elsődleges cél az innovatív megközelítések tesztelése a következő többéves pénzügyi keret időszakára tekintettel. Egy ilyen időben korlátozott kísérleti projekt teljes körű hatásvizsgálatának elvégzése aránytalan lenne, és az alapvető céljával összeegyeztethetetlen késedelmeket okozna.

Emellett a kezdeményezés hatálya és hatása korlátozott. Korlátozott költségvetése 115 millió EUR, amely teljes egészében a védelmi iparhoz és az űrkutatáshoz kapcsolódó programokra elkülönített jelenlegi uniós költségvetésen belüli belső átcsoportosításokból származik. Nem ró további pénzügyi terhet a tagállamokra vagy az uniós költségvetésre, és hatása a védelmi ipar érdekelt feleinek egy meghatározott szegmensére korlátozódik, elsősorban az innovatív kkv-kra, beleértve az induló innovatív és a növekvő innovatív vállalkozásokat is.

A program célkitűzései az érdekelt felek széles körű bevonása és elemzése révén azonosított igényekre összpontosítanak. A szakpolitikai értékelések és az érdekelt felekkel folytatott konzultációk során következetesen dokumentálták a gyorsabb támogatási mechanizmusok, az adminisztratív terhek csökkentése és a nagyobb kockázattűrés szükségességét, ami szilárd tényalapot biztosít a javasolt megközelítéshez.

•Célravezető szabályozás és egyszerűsítés

A rendelet várhatóan nem növeli az adminisztratív terheket.

•Alapjogok

N/A

4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

A kezdeményezés költségvetése 115 millió EUR, amelyet teljes egészében a jelenlegi többéves pénzügyi kereten belüli belső átcsoportosításokból finanszíroznak. A forrásokat a védelmi iparhoz és az űrkutatáshoz kapcsolódó meglévő programokból, különösen az Európai Védelmi Alapból (EDF), az európai védelmi ipari programból (EDIP) és az uniós űrprogramból fogják előteremteni. E költségvetési keret célja, hogy egyensúlyt teremtsen a meglévő programokra gyakorolt hatás minimalizálása és annak biztosítása között, hogy a forrásokat a végrehajtás egyéves időkeretén belül teljes mértékben fel lehessen használni a védelmi innováció előmozdítása érdekében. Úgy alakították ki, hogy megfeleljen a kkv-k – köztük az induló innovatív és a növekvő innovatív vállalkozások – megfigyelt finanszírozási igényeinek, kialakulóban lévő és forradalmi védelmi termékeket és technológiákat fejlesztve, lehetővé téve a program számára, hogy kézzelfogható hatást érjen el, és támogassa e vállalatok növekedését a védelmi ágazatban, valamint az innovatív védelmi megoldások tagállamok általi elterjesztését.

Ezek az átcsoportosítások nem lesznek kedvezőtlen hatással a meglévő programok célkitűzéseire és végrehajtására, biztosítva, hogy az e programok keretében folyamatban lévő kötelezettségvállalások és tervezett tevékenységek a terveknek megfelelően folytatódhassanak. Az átcsoportosítás célja, hogy fenntartsa a jelenlegi programok hatékonyságát, ugyanakkor lehetővé tegye e célzott kezdeményezés számára a sürgős védelmi innovációs igények kezelését. A program keretében nyújtott uniós támogatás a legtöbb esetben ugyanazoknak a szervezeteknek kedvez, amelyek más védelmi és űrprogramok célpontjai, de célzottabb és gyorsabb módon. Ez különösen fontos az EDF számára, amelynek célkitűzéseit ez a kezdeményezés fogja kiegészíteni. Ezenkívül az EDIP esetében a költségvetés átcsoportosítása a költségvetés azon részéből származik, amelyet eredetileg támogatási intézkedésekre különítettek el, főként a kkv-kat megcélozva, így e finanszírozásnak az AGILE programon keresztül történő irányítása hatékony és hatásos uniós támogatást fog biztosítani a kedvezményezettek ugyanazon célcsoportja számára. Végezetül a program által az űrágazatban kialakulóban lévő és forradalmi védelmi megoldásokhoz nyújtott támogatás az uniós űrprogramra és a biztonságos konnektivitási programra is pozitív továbbgyűrűző hatást fog gyakorolni, végső soron hozzájárulva az Unió űrpolitikai célkitűzéseihez.

5.EGYÉB ELEMEK

•Végrehajtási tervek, valamint a nyomon követés, az értékelés és a jelentéstétel szabályai

Az AGILE végrehajtását a Bizottság 2027 folyamán szorosan nyomon fogja követni, különös tekintettel arra, hogy képes-e gyors és nagy hatású védelmi innovációt eredményezni. A nyomon követés során olyan kulcsfontosságú szempontokat vizsgálnak majd, mint a döntéshozatal gyorsasága és a támogatás odaítéléséhez szükséges idő, az új védelmi szereplők – köztük a kkv-k, ideértve az induló innovatív és növekvő innovatív vállalkozásokat is – részvétele, a társult harmadik országbeli szervezetek, különösen az ukrán szervezetek bevonása, valamint az innovációtól a tesztelésig vagy a bevezetésig tartó átmenet.

A Bizottság a végrehajtási időszak végén célzott értékelést fog végezni, hogy felmérje annak eredményességét, hatékonyságát és uniós hozzáadott értékét. Az eredmények és a levont tanulságok alapul szolgálhatnak a jövőbeli uniós védelmi innovációs programokról való gondolkodáshoz a 2028-tól kezdődő többéves pénzügyi keretre vonatkozó bizottsági javaslatokkal összefüggésben.

2026/0078 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

az agilis és gyors védelmi innovációra irányuló program (AGILE) létrehozásáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 173. cikke (3) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezetének a nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére 7 ,

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1)Az Oroszország Ukrajna elleni, provokáció nélkül indított és indokolatlan agressziós háborúja nyomán újból megjelent nagy intenzitású hadviselés egzisztenciális kihívást jelent az Unió számára, ami szükségessé teszi a tagállamok védelmi képességeik és készültségük megerősítésére irányuló kapacitásának jelentős és tartós növelését. A regionális és globális biztonság hosszú távú romlása szükségessé teszi az európai védelmi technológiai és ipari bázis (EDTIB) mélyreható átalakítását annak érdekében, hogy képes legyen a tagállamok fegyveres erői számára szükséges innovatív védelmi termékek nagy mennyiségben és időben történő szállítására, különösen háború idején.

(2)A tagállamok az Unió állam-, illetve kormányfőinek 2022. március 11-i versailles-i találkozóján elkötelezték magukat amellett, hogy megerősítik az európai védelmi képességeket és növelik védelmi kiadásaikat, közös projektek és a védelmi képességek közös beszerzése révén fokozzák az együttműködést, megszüntetik a hiányosságokat, fellendítik az innovációt, valamint megerősítik és fejlesztik az európai védelmi ipart.

(3)Az innováció döntő fontosságú Európa védelmi készültségének eléréséhez és támogatásához, különösen a fokozódó fenyegetések, a rendszerszintű verseny és a geopolitikai rivalizálás mai korában. A fenyegetések elterjedése nemzetközi fegyverkezési versenyt és globális technológiai versenyt váltott ki, és a kialakulóban lévő és forradalmi technológiák bizonyos területeken – így a mesterséges intelligencia, a kvantumtechnológia, a robotika, a kibertér és az űrkutatás – döntő szerepet játszanak a stratégiai előny fenntartásában és a hiteles elrettentés biztosításában. Ennek eléréséhez e technológiák gyors tesztelésére, validálására és a védelmi képességekbe való integrálására, valamint a technológiai és innovációs ökoszisztémával való folyamatos együttműködésre van szükség.

(4)Az ukrajnai háború jól mutatja, hogy a védelmi technológiák milyen gyorsan fejlődnek. Az innovációs ciklusok egyre gyorsabbak, ami azt jelenti, hogy a védelmi termékeknek gyorsan kell alkalmazkodniuk. Ezek a változások a harctér dinamikáját is átalakítják. A kkv-k, köztük a gyakran jelentős polgári háttérrel rendelkező induló innovatív és növekvő innovatív vállalkozások kulcsszerepet játszanak Ukrajna védelmi és fegyveres erőinek támogatásában. Ezek az új védelmi szereplők gyorsabb innovációt, nagyobb rugalmasságot, költséghatékony megoldásokat, valamint új operatív ötleteket és folyamatokat biztosítanak. Ennek eredményeként az EDTIB átalakításának egyik fő hajtóerejévé válnak. „Az európai védelemről – Készenlét 2030” című fehér könyv kiemeli az erős technológiai innovációs ökoszisztéma fontosságát. Ez elengedhetetlen annak biztosításához, hogy az európai védelmi ipar lépést tudjon tartani a modern hadviselés gyorsan változó jellegével.

(5)A védelmi termékek és technológiák együttműködésen alapuló kutatásának és fejlesztésének (K+F) átfogó támogatása érdekében az Unió létrehozta az Európai Védelmi Alapot (EDF). A 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretben 7,3 milliárd EUR költségvetéssel rendelkező EDF célja az EDTIB versenyképességének, hatékonyságának és innovációs kapacitásának előmozdítása, valamint az EDTIB-en belüli széttagoltság csökkentése. Európa egyik legnagyobb védelmi K+F programjaként az EDF támogatja a legösszetettebb védelmi rendszerek együttműködésen alapuló fejlesztését – ezt a műveletet egyetlen tagállam sem engedhetné meg magának egyedül. Továbbá új európai védelmi ellátási láncok kialakítását is támogatja. Az EDF részeként 2022-ben létrejött az uniós védelmi innovációs program (EUDIS), hogy célzott támogatást nyújtson a nem hagyományos védelmi szereplőknek, különösen a kkv-knak és az induló innovatív vállalkozásoknak, és csökkentse a piacra lépés akadályait. Az EUDIS számos kezdeményezést foglal magában, például célzott K+F felhívásokat, üzleti akcelerátor- és partnerkeresési szolgáltatásokat, hackathonokat és sajáttőke-finanszírozást, amelyek az EDF évente lekötött költségvetésének mintegy 20 %-át teszik ki. Ezek az intézkedések jelentősen hozzájárultak az EDTIB bővítéséhez és a védelmi innovációs kapacitás Unió-szerte történő előmozdításához. Emellett az EDF BraveTech EU kezdeményezése további támogatást nyújt a védelmi innovátoroknak, fokozatos hozzáférést biztosítva számukra a finanszírozáshoz a technológiai tesztelés és az iteratív fejlesztési ciklusok mellett. Középpontjában az Ukrajna által azonosított védelmi szükségleteken alapuló megoldások kidolgozása áll, közvetlen lehetőséget biztosítva az ukrán ipar számára az uniós védelmi innovátorokkal való együttműködésre.

(6)Az (EU) 2021/695 rendelet 8 és az (EU) 2024/795 rendelet 9 lehetővé teszi az Európai Innovációs Tanács (EIC) Akcelerátor programja számára, hogy a Stratégiai Technológiák Európai Platformja (STEP) keretében támogassa a kettős felhasználású technológiákat, és ösztönözze a védelmi technológiákba történő beruházásokat. Emellett ez a rendelet lehetővé teszi, hogy az EIC közvetlen sajáttőke-finanszírozás formájában közvetlen támogatást nyújtson a védelmi technológiákhoz.

(7)Az (EU) 2025/2653 rendelet 10 célzott módosításokat is bevezetett az (EU) 2021/697 rendeletbe 11 , különösen a forradalmi védelmi technológiákkal kapcsolatos intézkedések tekintetében. Ezek a módosítások lehetővé teszik, hogy a munkaprogramban minden egyes projektpályázati felhívás esetében a kiválasztási és odaítélési szempontok és eljárások legmegfelelőbb formái kerüljenek meghatározásra. Ezenfelül az (EU) [hivatkozás a védelmi készültségre vonatkozó omnibusz csomagra] rendelet további módosításokat vezetett be az (EU) 2021/697 rendeletbe, kiterjesztve ezt a lehetőséget az Európai Védelmi Alap keretében indított valamennyi pályázati felhívásra, különösen a kkv-kat célzókra.

(8)E jelentős erőfeszítések mellett új programot (AGILE program, a továbbiakban: a program) kell létrehozni annak érdekében, hogy innovatív védelmi megoldások kidolgozásához gyors, agilis és célzott támogatást nyújtson a kkv-knak, többek között az induló és a növekvő innovatív vállalkozásoknak, amennyiben megfelelnek a kkv-k fogalommeghatározásában foglalt követelményeknek. A programnak a tagállamok és a társult harmadik országok legsürgetőbb képességfejlesztési szükségleteinek kezelése érdekében a kialakulóban lévő és forradalmi védelmi termékek és technológiák fejlesztésének támogatására kell összpontosítania, egészen a magas technológiai készenléti szintig, beleértve a polgári technológiák védelmi alkalmazásokhoz való hozzáigazítását is, különös tekintettel az alacsony költségű védelmi megoldásokra.

(9)Az uniós költségvetés hatékony végrehajtásának biztosítása érdekében az AGILE program teljes mértékben kiegészíti a védelmi innovációt támogató meglévő uniós eszközöket. Az EUDIS a tágabb EDF-kereten belül támogatja a nem hagyományos védelmi szereplőket, többek között a konzorciumoknak nyújtott K+F-támogatásokkal és az egyes szervezeteket célzó egyéb támogatási intézkedésekkel (üzleti akcelerátor, partnerkeresési tevékenységek). Az Európai Védelmi Ügynökség (EDA) által kezelt HEDI előmozdítja a tagállamok közötti együttműködést a védelmi innováció terén. Az EIC kulcsfontosságú uniós innovációs program, amelynek célja az áttörést jelentő technológiák és a diszruptív innováció azonosítása, fejlesztése és bővítése. Az (EU) 2025/2653 rendelet elfogadását követően az EIC STEP Scale Up programja közvetlen sajáttőke-finanszírozást fog nyújtani a védelmi és kettős felhasználású termékeket gyártó vállalatok számára innovációik bővítéséhez. Az AGILE jelentős hiányosságot pótol, mivel észszerűsített, közvetlen támogatást fog nyújtani az egyes kkv-knak, köztük az induló innovatív és növekvő innovatív vállalkozásoknak az innovatív megoldások kidolgozásához, valamint e megoldásoknak a tagállamok és az ipar általi bevezetéséhez, nagyon rövid odaítélési határidőkkel és a tagállamok kapacitási igényeihez való egyértelmű kapcsolódással. Ennélfogva lehetővé kell tennie az Unió számára, hogy új megközelítéseket próbáljon ki a védelmi innováció támogatására, miközben kiegészíti a meglévő uniós eszközöket a különböző érettségi szinteken, konzorciumi méretekben, időkeretekben és technológiai területeken. A védelmi fenyegetések gyors alakulása egy rugalmasabb megközelítés felé való elmozdulást tesz szükségessé annak érdekében, hogy az innovatív vállalkozások (különösen a kkv-k, köztük az induló innovatív és növekvő innovatív vállalkozások) gyorsan reagálhassanak az azonosított képességbeli kihívásokra. A programnak ezért prioritásként kell kezelnie a gyors iterációs ciklusú, kihívásalapú innovációs tevékenységeket, amelyek közvetlenül kapcsolódnak a tagállamok kiemelt operatív követelményeihez.

(10)A programnak különösen arra kell törekednie, hogy jelentősen felgyorsítsa azon nagy forradalmi potenciállal rendelkező védelmi termékek és technológiák innovációs ciklusait, amelyek várhatóan a következő 1–3 évben teljes mértékben kiaknázhatók lesznek. A lehető legnagyobb rugalmasságot kell biztosítania az innovátorok számára ahhoz, hogy új megoldásokat javasoljanak, többek között egyes jogalanyoktól, egyszersmind lehetővé kell tennie bizonyos feladatok alvállalkozásba adását vagy a más szervezetekkel való együttműködést a végrehajtás során.

(11)Mindazonáltal az európai védelmi kkv-k – köztük az induló innovatív és növekvő innovatív vállalkozások – számára a tartós strukturális kihívást a sikeres innováció és a tagállamok és a társult harmadik országok fegyveres erői általi operatív bevezetés közötti szakadék jelenti. E hiányosság kezelése érdekében a programnak igazodnia kell a tagállamok és a társult harmadik országok valódi és kiemelt védelmi szükségleteihez. Ezáltal támogatnia kell az innovációs megoldásoknak a fegyveres erők és a védelmi ipar – különösen a fővállalkozók és az első szintű alvállalkozók – általi alkalmazását. A programnak gyorsított eljárást kell létrehoznia azzal a céllal, hogy az Unió támogatni tudja a legsürgetőbb védelmi készültségi követelményeket kielégítő innovatív támogatási mechanizmusok tesztelését és bevezetését, többek között a kiemelt európai készültségi kezdeményezések támogatása érdekében.

(12)E célból a programnak támogatnia kell a helyszíni tesztelést, kísérletezést és demonstrációkat magukban foglaló tevékenységeket. E tevékenységeknek lehetővé kell tenniük a szervezetek számára, hogy reális működési feltételek mellett validálják az innovatív megoldásokat, valós idejű visszajelzést generálva, amely felhasználható a megoldások iteratív folyamat révén történő finomhangolására és javítására. A tagállamok aktív részvétele e folyamat minden szakaszában alapvető fontosságú – a tesztelési követelmények megállapításától a bizonyított képességek értékeléséig. Ez hozzájárul a hiteles keresleti jelzések kialakulásához, és megkönnyíti a későbbi beszerzési döntéseket. Emellett a program a kereslet összevonásával és innovatív közbeszerzési mechanizmusok, például innovációs partnerségek alkalmazásával támogathatja az új technológiák és termékek elterjedését. Közös platformokat és szolgáltatásokat is ki lehet fejleszteni több végfelhasználó közös operatív igényeinek kielégítése érdekében.

(13)A világűrbe telepített képességek a modern védelmi és biztonsági műveletek nélkülözhetetlen támogató eszközeivé váltak, amelyek kritikus funkciókat biztosítanak, beleértve a hírszerzést, a megfigyelést és felderítést, a biztonságos kommunikációt, a helymeghatározást, a navigációt és az időzítést, valamint a korai előrejelzést. Emellett a fegyveres erőknek a világűrbe telepített eszközökre való növekvő támaszkodása, valamint az űrinfrastruktúra fenyegetésekkel szembeni növekvő sebezhetősége stratégiai prioritássá teszi az európai űrágazat rezilienciáját és reagálóképességét. A világűrt „Az európai védelemről – Készenlét 2030” című fehér könyv az EU és tagállamai által meghatározott kiemelt képességterületeken belüli kulcsfontosságú stratégiai támogató eszközként határozza meg, a védelmi készültségi ütemterv pedig egy európai űrpajzsot javasol lehetséges kiemelt kezdeményezésként. Az űrtechnológiák és -szolgáltatások kettős felhasználású jellege azt jelenti, hogy az űrágazatban zajló innováció közvetlen és azonnali következményekkel jár a védelmi képességekre nézve, és hogy a védelem által vezérelt kereslet felgyorsíthatja az európai űrtechnológiák fejlesztését és kereskedelmi hasznosítását. A programnak ezért támogatnia kell az innovatív, világűrbe telepített és a világűrben elérhető védelmi képességek fejlesztését, új belépők és nem hagyományos szereplők bevonásával, az Unió világűrrel kapcsolatos stratégiai autonómiájának fokozása és az EDTIB megerősítése érdekében. Ez magában foglalja az autonóm, reziliens és védelmi szintű Föld-megfigyelési képességekkel rendelkező jövőbeli Föld-megfigyelési kormányzati szolgáltatás (EOGS) fejlesztéséhez való hozzájárulást. A programnak a világűrrel kapcsolatos tevékenységeket is támogatnia kell annak érdekében, hogy felgyorsítsa a világűrbe telepített védelmi képességeknek a tagállamok és az EU általi felhasználását, összhangban az űrprogrammal, a biztonságos konnektivitási programmal vagy az Európai Unió Műholdközpontjának (SatCen) tevékenységeivel, egyúttal biztosítva az összhangot a világűrrel kapcsolatos releváns uniós kezdeményezésekkel.

(14)Annak biztosítása érdekében, hogy e rendelet végrehajtása egységes feltételekkel történjen, a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni, hogy elfogadja a munkaprogramokat. Ezeket a hatásköröket a 182/2011/EU rendeletnek 12 megfelelően kell gyakorolni. E munkaprogramok gyors elfogadásának és végső soron a programnak az európai védelmi kkv-ökoszisztéma javára történő végrehajtásának biztosítása érdekében a Bizottság számára lehetővé kell tenni a fent említett rendelet 4. cikkében meghatározott tanácsadó bizottsági eljárás alkalmazását.

(15)A munkaprogramnak a tagállamok bevonásával zajló strukturált folyamat alapján – a tagállamokkal együttműködésben azonosított konkrét védelmi szükségletekre irányuló pályázati felhívásokként meghatározott – kihívásokat kell kijelölnie annak érdekében, hogy a támogatott projektek megfeleljenek a tagállamok valódi és kiemelt védelmi szükségleteinek. E célból a munkaprogram a főbb iparágaktól és az EDA-tól származó információkra is támaszkodhat a konkrét, küldetésvezérelt képességbeli igények kezelése érdekében. Minden esetben elsőbbséget kell biztosítani azoknak a kihívásoknak, amelyek a lehető legszélesebb körű támogatást vonzzák a tagállamok részéről, tükrözik a valódi közös keresletet és a stratégiai összehangolást, és hozzájárulnak az EU egészének védelmi készültségéhez. Az innováció teljes körének lefedése érdekében a programnak olyan felhívásokat is tartalmaznia kell, amelyek szélesebb körű védelmi innovációs célkitűzésekkel foglalkoznak. Az ilyen pályázati felhívások és kihívások keretében megvalósuló projektek kiválasztásakor a Bizottságnak biztosítania kell, hogy a program Unió-szerte hozzájáruljon a védelmi ipari kapacitás megerősítéséhez, valamint a sürgős és tartós fenyegetések kezeléséhez.

(16)A program célja a nem hagyományos védelmi szereplők, elsősorban a kkv-k innovációs erőfeszítéseinek támogatása, beleértve az induló innovatív és növekvő innovatív vállalkozásokat is. Célzott támogatás nyújtásával a program igyekszik felgyorsítani a szereplők forradalmi technológiáinak és termékeinek kiforrottá válását és finomhangolását, valamint közelebb hozni őket a piachoz, végső soron fokozva versenyképességüket és növekedésüket.

(17)Mivel az AGILE program célja az uniós védelmi ipar innovációs kapacitásának támogatása, csak az EU-ban vagy társult harmadik országokban letelepedett olyan jogalanyok részesülhetnek támogatásban, amelyek nem állnak nem társult harmadik országok vagy nem társult harmadik országbeli szervezetek ellenőrzése alatt. Ezenkívül az Unió és a tagállamok alapvető biztonsági és védelmi érdekeinek védelmét biztosítandó, a program által támogatott valamely tevékenységben részt vevő címzettek és alvállalkozók infrastruktúrájának, létesítményeinek, eszközeinek és erőforrásainak a tevékenység teljes időtartama alatt valamely tagállam vagy társult harmadik ország területén kell elhelyezkedniük, továbbá a címzettek ügyvezetési struktúráinak az EU-ban vagy valamely társult harmadik országban kell lenniük. Ezen alapvető biztonsági és védelmi érdekek védelme érdekében ezeket a támogathatósági kritériumokat a közbeszerzés útján nyújtott finanszírozásra is alkalmazni kell.

(18)Az Európai Védelmi Alap (EDF) időközi értékelése azt mutatta, hogy az adminisztratív terhek és a garanciák nyújtásához szükséges idő összeegyeztethetetlenek a program hatékony végrehajtásához szükséges gyorsasággal és rugalmassággal abban az esetben, ha az EU-ban letelepedett címzett nem társult harmadik ország vagy nem társult harmadik országbeli szervezet ellenőrzése alatt áll. E kihívás kezelése és a program gyors végrehajtásának megkönnyítése érdekében nem engedélyezhető eltérés attól az elvtől, amely szerint a címzettek nem állhatnak az EU-n vagy a társult országokon kívül letelepedett szervezetek ellenőrzése alatt. A korábbi védelmi ipari programok gyakorlata azt is jelzi, hogy a garanciák nyújtása tovább bonyolítja az eljárásokat és hosszabb értékelési időszakokat eredményez, ugyanakkor e kivétel megszüntetése valószínűleg nem befolyásolja jelentősen a támogatható jogalanyok számát.

(19)Annak érdekében, hogy a tagállamok fegyveres erői részesülhessenek az élvonalbeli technológiák és az innováció előnyeiből, a programnak képesnek kell lennie arra, hogy ösztönzőket biztosítson olyan kkv-k – köztük az induló innovatív és növekvő innovatív vállalkozások – vonzásához, amelyek az EU-n vagy társult harmadik országokon kívül telepedtek le, azonban jelentős mértékben hozzájárulhatnak a program célkitűzéseinek eléréséhez. E célból a munkaprogramnak meg kell tudnia határozni bizonyos odaítélési eljárásokat, amelyek alapján az ilyen kkv-k akkor is részt vehetnek az AGILE programban, ha még nem felelnek meg az EU-ban vagy társult harmadik országban való letelepedéssel vagy ügyvezetési struktúrájuk létrehozásával kapcsolatos jogosultsági követelményeknek (ösztönző beavatkozás). E megközelítés értelmében a címzettek ideiglenesen és feltételesen mentesülnének az ilyen támogathatósági követelmények alól, amelyeknek az uniós támogatásban való részesülésre vonatkozó jogi kötelezettségvállalásban meghatározott határidőn belül meg kellene felelniük. Az Unió pénzügyi érdekeit megfelelően védeni kell, és kifizetésekre csak akkor kerülhet sor, ha a mentességi időszak végéig teljesülnek a jogosultsági követelmények.

(20)Annak érdekében, hogy az ösztönző beavatkozás elérje a kitűzött célját, lehetővé kell tenni az eltérést attól a jogosultsági követelménytől, hogy a címzettek székhelye és ügyvezetési struktúrája az EU-ban vagy egy társult harmadik országban legyen ahhoz, hogy uniós támogatásban részesüljenek, feltéve, hogy az ilyen támogatás kifejezett célja az említett jogosultsági követelményeknek való megfelelés megkönnyítése, többek között a vállalat EU-n vagy társult harmadik országon belüli áthelyezésével vagy ügyvezetési struktúrájának létrehozásával kapcsolatos költségek fedezése révén.

(21)Tekintettel arra, hogy az AGILE program keretében támogatott intézkedéseket rövid időn belül kell végrehajtani, ugyanakkor minimálisra kell csökkenteni a pályázókra nehezedő adminisztratív terheket, a vissza nem térítendő támogatás formájában nyújtott uniós támogatás esetében költségfüggetlen finanszírozást vagy egyszerűsített költségelszámolási módszereket – többek között egyösszegű átalányokat – kell alkalmazni. Uniós támogatás csak akkor nyújtható a tényleges elszámolható költségek visszatérítése formájában, ha egy adott intézkedés célkitűzései más módon nem valósíthatók meg.

(22)A védelmi ipar működése nem követi a tradicionálisabb piacokon érvényesülő hagyományos szabályokat és üzleti modelleket. A kereslet szinte kizárólag nemzeti kormányoktól származik, amelyek egyúttal teljes körű ellenőrzést gyakorolnak a védelmi termékek és technológiák beszerzése felett, azok exportját is beleértve. Ennélfogva a védelmi ipar, különösen a kis és nem hagyományos védelmi innovátorok nem vesznek részt jelentős önfinanszírozó innovációs projektekben, és a tagállamok és a társult harmadik országok gyakran teljes mértékben finanszírozzák az összes kapcsolódó költséget. Emellett ezek a szereplők tartós akadályokkal szembesülnek a beruházásokhoz kapcsolódó finanszírozáshoz, többek között a társfinanszírozáshoz, és különösen a magánfinanszírozáshoz jutás terén, mégpedig azon kockázatok miatt, amelyeket a piaci szereplők az ilyen beruházásokhoz társítanak. Következésképpen az uniós védelmi ágazatba irányuló közberuházások mozgósítása alapvető fontosságú, tekintettel arra, hogy sürgető szükség van a védelmi innovációba történő beruházások fellendítésére. Mivel ezeket az intézkedéseket egyébként nem hajtanák végre, indokoltnak tűnik, hogy az uniós pénzügyi támogatás az AGILE program keretében támogatható intézkedések elszámolható költségeinek akár 100 %-át fedezze.

(23)A benyújtási és értékelési folyamat további egyszerűsítése és felgyorsítása érdekében az uniós támogatást célzott értékelési eljárás keretében kell nyújtani, amelynek az odaítélésről szóló határozat meghozatalát követően magában kell foglalnia bizonyos ellenőrzéseket. A pályázókat fel kell kérni, hogy egy rövid összefoglalóval együtt nyújtsák be pályázataikat. Ezt az összefoglalót a pályázatoknak a munkaprogramban meghatározott vonatkozó odaítélési kritériumok alapján történő teljes körű értékelése előtt értékelni kell. E megközelítésnek az a célja, hogy csökkentse a pályázók adminisztratív terheit, és a lehető leggyorsabban pénzügyi biztonságot nyújtson, miközben az Unió számára a kitűzött célokkal arányos, észszerű mértékű pénzügyi vagy jogi kockázatot vállal. Az Unió pénzügyi érdekeit megfelelően védeni kell, és a teljes értékelés befejezéséig nem nyújtható finanszírozás.

(24)Ugyanezen célból lehetővé kell tenni az (EU, Euratom) 2024/2509 rendelet szerinti bizonyos kötelezettségektől való eltérést a vissza nem térítendő támogatás elnyerésére irányuló pályázatok tartalma, a kiválasztási szempontok és az értékelési eljárás tekintetében. Ez lehetővé tenné az odaítélésről szóló határozat elfogadását és a támogatási megállapodás aláírását a támogathatósági és kiválasztási szempontok előzetes értékelése alapján, különösen a pályázók nyilatkozataira támaszkodva, többek között az ellenőrzési követelmények tekintetében. A Bizottságnak haladéktalanul el kell fogadnia az odaítélésről szóló határozatokat, és a jelentkezési határidőtől számított négy hónapon belül le kell zárnia a vonatkozó kritériumok végső értékelését. Az Unió pénzügyi érdekeit megfelelően védeni kell, és kifizetéseket csak a végső értékelés befejezését követően lehet teljesíteni.

(25)E gyorsított értékelési eljárás alternatívájaként, valamint annak érdekében, hogy az Unió az uniós támogatás konkrét formájához kapcsolódó kezdeti mesterséges szűkítés vagy korlátozás nélkül támogathassa az innovációs megoldást, az AGILE programnak rugalmasabb és hozzáférhetőbb megközelítést kell lehetővé tennie az innovatív projektek és ötletek azonosítása, kiválasztása és támogatása terén, többek között eszközsemleges odaítélési eljárások révén. E megközelítés keretében az ötleteket az AGILE program célkitűzéseihez való hozzájárulásuk alapján kell értékelni és kiválasztani. A program keretében a legmegfelelőbb és leghatékonyabb költségvetés-végrehajtási eszközt – legyen szó vissza nem térítendő támogatásról, közbeszerzésről vagy más támogatási formáról – csak a kiválasztást követően, az egyes projektek sajátos jellemzői, követelményei és érdemei alapján kell meghatározni.

(26)Annak érdekében, hogy a program a potenciális pályázók szélesebb köre számára is vonzó maradjon, és hogy orvosolni lehessen a védelmi innovációs ciklusban fennálló hiányosságot, szükséges és arányos intézkedés, hogy a vissza nem térítendő támogatás elnyerésére irányuló pályázat benyújtása előtt felmerült költségek az (EU, Euratom) 2024/2509 rendelet 196. cikkének (2) bekezdésében előírtak szerint elszámolhatók legyenek. Az AGILE program olyan, végső fázisban történő fejlesztési tevékenységekre helyezi a hangsúlyt, amelyek áthidalják a kereskedelmi hasznosítás és a beszerzés közötti kritikus szakadékot, és ezzel elősegítik a kialakulóban lévő és forradalmi védelmi termékek és technológiák piaci érettségét és operatív bevezetését. Az innovatív vállalkozások, különösen a kkv-k gyakran kezdeményezik és önfinanszírozzák a fejlesztési munkát, mielőtt hivatalos finanszírozási lehetőségek állnának rendelkezésre. Ez lehetővé teszi, hogy a program támogassa azokat a kritikus innovációs tevékenységeket, amelyek a pályázati felhívás lezárása előtt legfeljebb három hónappal megkezdődtek az uniós támogatás elnyerésére, és felgyorsítsa azok befejezését, biztosítva a tagállamok és a társult harmadik országok fegyveres erői előtt álló legsürgetőbb kihívásokra való időben történő reagálást.

(27)A 2009/81/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 13 konkrét kivételt ír elő a kutatás-fejlesztésen alapuló egyes együttműködési programok keretében odaítélt szerződésekre vonatkozó kötelezettségek alól. A(z) XXX irányelv [2025/0177 (COD) salátairányelv] elfogadását követően a védelmi és biztonsági beszerzésekről szóló irányelv egyértelművé teszi, hogy az uniós intézmények vagy szervek által irányított, az uniós szabályokkal összhangban végrehajtott és az uniós költségvetésből finanszírozott kutatási és fejlesztési projekt legalább két tagállam által közösen irányított együttműködési programnak minősül, és a kutatási és fejlesztési szakaszt követő szakaszokban is folytatódhat. Ebben az esetben a nyomonkövetési program keretében odaítélt szerződések is kizárhatók. Ez a mentesség különösen az AGILE program által támogatott projektek keretében odaítélt szerződésekre vonatkozik.

(28)A minősített adatok megfelelő szintű biztonságának biztosítása érdekében a minősített támogatási és finanszírozási megállapodások aláírásakor alapvető fontosságú az iparbiztonságra vonatkozó minimumszabályok betartása. E célból és az alkalmazandó nemzeti jogszabályokkal összhangban azoknak a tagállamoknak és társult harmadik országoknak, amelyek területén a címzettek letelepedtek, létre kell hozniuk egy – projektbiztonsági utasításokból és a kapcsolódó biztonsági minősítési útmutatóból álló – biztonsági keretet azokban az esetekben, amikor az AGILE program végrehajtása olyan információkat foglalna magában vagy hozna létre, amelyek minősítési szintet indokolnak.

(29)Ezt a rendeletet az uniós versenyszabályok, különösen az EUMSZ 101–109. cikke és az említett cikkeket végrehajtó jogi aktusok sérelme nélkül kell alkalmazni.

(30)Tekintettel arra, hogy a sürgető geopolitikai kihívásokkal összefüggésben sürgősen támogatni kell a védelmi képességekbe és különösen a védelmi innovációba történő kulcsfontosságú beruházásokat, helyénvaló kivételt biztosítani a nemzeti parlamenteknek az Európai Unióban betöltött szerepéről szóló, az EUSZ-hez, az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez és az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződéshez csatolt 1. jegyzőkönyv 4. cikkében említett nyolchetes időszak alól. Ugyanezen az alapon e rendeletnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon hatályba kell lépnie.

(31)Helyénvaló megállapítani az AGILE program indikatív pénzügyi keretösszegét.

(32)A programra az (EU, Euratom) 2024/2509 rendelet 14 alkalmazandó. A rendelet megállapítja az Európai Unió általános költségvetésének végrehajtására – többek között a vissza nem térítendő támogatásokra, a pénzdíjakra, a nem pénzügyi adományokra, a közbeszerzésre, a közvetett irányításra, a pénzügyi támogatásokra, a pénzügyi eszközökre és a költségvetési biztosítékokra – vonatkozó szabályokat.

(33)Az (EU, Euratom) 2024/2509 rendelettel, a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel 15 , a 2988/95/EK, Euratom tanácsi rendelettel 16 , a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendelettel 17 és az (EU) 2017/1939 tanácsi rendelettel 18 összhangban az Unió pénzügyi érdekeit arányos intézkedésekkel kell védeni, ideértve a szabálytalanságok és a csalás megelőzését, feltárását, korrekcióját és kivizsgálását, az eltűnt, jogalap nélkül kifizetett vagy szabálytalanul felhasznált pénzeszközök visszafizettetését és adott esetben közigazgatási szankciók alkalmazását.

(34)Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) a 883/2013/EU, Euratom rendelettel és a 2185/96/Euratom, EK rendelettel összhangban vizsgálatokat – többek között helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat – végezhet annak megállapítása céljából, hogy történt-e csalás, korrupció vagy bármilyen más jogellenes tevékenység, amely sérti az Unió pénzügyi érdekeit. Az (EU) 2017/1939 rendelettel összhangban az Európai Ügyészség kinyomozhatja és vádhatósági eljárás alá vonhatja a csalást és az Unió pénzügyi érdekeit sértő más jogellenes tevékenységeket az (EU) 2017/1371 irányelvben foglaltak szerint 19 .

(35)Az (EU, Euratom) 2024/2509 rendelettel összhangban minden olyan személynek vagy szervezetnek, aki, illetve amely uniós finanszírozásban részesül, maradéktalanul együtt kell működnie az Unió pénzügyi érdekeinek védelmében, biztosítania kell a Bizottság, az OLAF, az Európai Ügyészség és az Európai Számvevőszék számára a szükséges jogokat és hozzáférést, valamint gondoskodnia kell arról, hogy az uniós források felhasználásában részt vevő harmadik felek ezekkel egyenértékű jogokat biztosítsanak,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Tárgy

Ez a rendelet létrehozza az agilis és gyors védelmi innovációra irányuló programot (AGILE program) a 2027. január 1-jétől 2027. december 31-ig tartó időszakra, és megállapítja annak célkitűzéseit és költségvetését, a program keretében nyújtott finanszírozás formáit, valamint az ilyen finanszírozás nyújtására vonatkozó szabályokat.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1.„jogalany”: uniós, nemzeti vagy nemzetközi jog – többek között az (EU) 2025/2643 rendelettel összhangban létrehozott európai fegyverkezési program struktúrái (SEAP) – alapján létrehozott és elismert olyan jogi személy, amely jogi személyiséggel rendelkezik, és amely saját nevében eljárhat, jogokat gyakorolhat és kötelezettségeket vállalhat, vagy olyan szervezet, amely az (EU, Euratom) 2024/2509 rendelet 200. cikke (2) bekezdésének c) pontjában említettek szerint nem rendelkezik jogi személyiséggel;

2.„ellenőrzés”: a valamely jogalany felett akár közvetlenül, akár pedig egy vagy több köztes jogalanyon keresztül közvetve meghatározó befolyás gyakorlására való képesség;

3.„védelmi termék”: a 2009/81/EK irányelv 2. cikkének hatálya alá tartozó áruk, szolgáltatások és építési beruházások;

4.„kialakulóban lévő és forradalmi védelmi termék vagy technológia”: olyan védelmi termék vagy technológia, amely gyökeres változásokat eredményez, beleértve a védelmi ügyek koncepciójában és lefolytatásában bekövetkező paradigmaváltást, többek között azzal, hogy felváltja vagy elavulttá teszi a meglévő védelmi technológiákat, és amely a tevékenység végén várhatóan teljes mértékben kiaknázható lesz;

5.„kis- és középvállalkozások” vagy „kkv-k”: a 2003/361/EK bizottsági ajánlás mellékletének 2. cikkében meghatározott kis- és középvállalkozások;

6.„háttér-információk”: minden olyan információ, amely a program végrehajtásához szükséges vagy hasznos, amely a tevékenység megkezdése előtt vagy a tevékenység keretén kívül keletkezett, és amelyet a tevékenység rendelkezésére bocsátottak és annak céljaira felhasználtak;

7.„új információk”: a program működése során keletkező adatok, know-how vagy információk, formájuktól vagy jellegüktől függetlenül.

3. cikk

Célkitűzések

(1)A program általános célkitűzése a kkv-k – köztük az induló és a növekvő innovatív vállalkozások – gyors innovációs kapacitásának támogatása olyan, kialakulóban lévő és forradalmi védelmi termékek és technológiák gyors biztosításának elősegítésére, amelyek révén – szem előtt tartva a költséghatékonyságot – kezelhetők a tagállamok fegyveres erői előtt álló legújabb és gyorsan változó kihívások, különös tekintettel az Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborújából eredő kihívásokra. A program ezáltal előmozdítja az európai védelmi technológiai és ipari bázis (EDTIB) versenyképességét, és hozzájárul az Unió védelmi készültségének megerősítéséhez, miközben csökkenti a nem társult harmadik országoktól való stratégiai függőséget.

(2)A program egyedi célkitűzései a következők:

a)a kkv-k – köztük az induló innovatív vállalkozások – által Unió-szerte kifejlesztett, kialakulóban lévő és forradalmi védelmi termékek és technológiák innovációs ciklusainak jelentős felgyorsítása, figyelembe véve a tagállamok sürgős szükségleteit, és kiaknázva az uniós ipar egészének innovációs potenciálját;

b)a kkv-k – köztük az induló innovatív és növekvő innovatív vállalkozások – által kifejlesztett, kialakulóban lévő és forradalmi védelmi termékek és technológiák tagállami fegyveres erők és európai védelmi ipari fővállalkozók általi bevezetésének és Európa-szerte történő felfuttatásának támogatása, ezáltal megerősítve a tagállamok fegyveres erőinek technológiai előnyét, és Unió-szerte fokozva az ilyen védelmi termékek és technológiák rezilienciáját és ellátásbiztonságát.

4. cikk

Költségvetés

(1)A program 2027. január 1. és 2027. december 31. közötti végrehajtására szánt indikatív pénzügyi keretösszeg folyó áron 115 000 000 EUR.

(2)Az egy pénzügyi évnél hosszabb időn átívelő tevékenységekre vonatkozó költségvetési kötelezettségvállalások több évre elosztott éves részletekre bonthatók.

(3)Az előirányzatok a 2027 utáni uniós költségvetésbe is bevihetők a szükséges kiadások fedezésére és a program végéig be nem fejezett tevékenységek igazgatásának lehetővé tétele érdekében, valamint a kritikus működési tevékenységekre és szolgáltatásokra vonatkozó kiadások fedezésére.

(4)Az e cikk (1) bekezdése szerinti pénzügyi keretösszeg és az 5. cikkben említett kiegészítő források összege felhasználható továbbá a program végrehajtásához kapcsolódó technikai és igazgatási segítségnyújtásra, így például előkészítő, nyomonkövetési, kontroll-, ellenőrzési és értékelési tevékenységekre – beleértve a szervezeti információtechnológiai rendszerek és platformok tervezését, létrehozását, tesztelését, tanúsítását, üzemeltetését és karbantartását –, valamint tájékoztatási és kommunikációs tevékenységekre – beleértve az Unió politikai prioritásaira vonatkozó intézményi kommunikációt –, továbbá minden egyéb olyan, technikai és igazgatási segítségnyújtási vagy személyzettel kapcsolatos kiadásra, amely a Bizottságnál a program irányítása során felmerül.

5. cikk

Kiegészítő források

(1)A tagállamok, az uniós intézmények, szervek és ügynökségek, harmadik országok, nemzetközi szervezetek, nemzetközi pénzügyi szervezetek vagy más harmadik felek további pénzügyi vagy nem pénzügyi hozzájárulásokat bocsáthatnak a program, illetve a 3. cikkben említett bármely egyedi tevékenysége vagy célkitűzése rendelkezésére. A kiegészítő pénzügyi hozzájárulások az (EU, Euratom) 2024/2509 rendelet 21. cikke (2) bekezdése a), d) vagy e) pontjának vagy 21. cikke (5) bekezdésének értelmében külső címzett bevételnek minősülnek.

(2)A tagállamok számára megosztott irányítás keretében allokált források az érintett tagállam kérésére átcsoportosíthatók a programhoz az (EU) 2021/1060 rendelet releváns rendelkezéseiben meghatározott feltételek mellett. A Bizottság e forrásokat az (EU, Euratom) 2024/2509 rendelet 62. cikke (1) bekezdése első albekezdésének a) pontjával összhangban közvetlenül vagy az említett albekezdés c) pontjával összhangban közvetve hajtja végre. Az említett forrásokat az érintett tagállam javára kell felhasználni. Amennyiben a Bizottság közvetlen vagy közvetett irányítás keretében jogi kötelezettségvállalással nem terhelte meg az eszközhöz ily módon rendelt összegeket, a megfelelő le nem kötött összegek az érintett tagállam kérésére az (EU) 2021/1060 rendeletben meghatározott feltételeknek megfelelően visszacsoportosíthatók a forrásprogramokba.

6. cikk

Alternatív, kombinált és kumulatív finanszírozás

(1)A programot más uniós programokkal szinergiában kell végrehajtani. A program keretében hozzájárulás nyújtható olyan intézkedésekhez, amelyek egy másik programból uniós hozzájárulásban részesültek. A megfelelő hozzájárulásra a vonatkozó uniós program szabályai alkalmazandók, illetve valamennyi hozzájárulásra egyetlen szabályrendszer alkalmazható, és az összes hozzájárulás egyetlen jogi kötelezettségvállalással is leköthető. Ha az uniós hozzájárulás alapját a támogatható költségek jelentik, az Unió általános költségvetéséből származó kumulatív támogatás nem haladhatja meg az intézkedés teljes elszámolható költségét, és kiszámítása a támogatási feltételeket meghatározó dokumentumoknak megfelelően, arányosan történik.

(2)A program szerinti odaítélési eljárások lefolytathatók közvetlen irányítás keretében vagy közvetett irányítás keretében a tagállamokkal, uniós intézményekkel, szervekkel és ügynökségekkel, harmadik országokkal, nemzetközi szervezetekkel, nemzetközi pénzügyi intézményekkel vagy más harmadik felekkel közösen, feltéve, hogy biztosított az Unió pénzügyi érdekeinek védelme. Ezekre az eljárásokra egységes szabályrendszer alkalmazandó, és az eljárásoknak egységes jogi kötelezettségvállalások megkötését kell eredményezniük. E célból a közös odaítélési eljárásban részt vevő partnerek e rendelet 5. cikkével összhangban forrásokat bocsáthatnak a program rendelkezésére, vagy adott esetben az (EU, Euratom) 2024/2509 rendelet 62. cikke (1) bekezdésének c) pontjával összhangban a partnerek megbízhatók az odaítélési eljárás végrehajtásával. Az (EU, Euratom) 2024/2509 rendelet 153. cikke (3) bekezdésének alkalmazásában a közös odaítélési eljárásokban az értékelőbizottság egy része az adott eljárásban részt vevő partnereket képviselő tagokból is állhat.

7. cikk

A programhoz társult harmadik országok

(1)A program a 3. cikkben megállapított célkitűzésekkel összhangban, valamint a vonatkozó nemzetközi megállapodásokkal vagy az e megállapodások keretében elfogadott és az alábbiakra alkalmazandó határozatokkal összhangban megnyitható a következő harmadik országok programhoz való teljes vagy részleges társulása révén történő részvétele előtt:

a)az Európai Szabadkereskedelmi Társulás azon tagjai, amelyek az Európai Gazdasági Térség tagjai;

b)Ukrajna, az EU–Ukrajna társulási megállapodásban megállapított feltételekkel összhangban.

(2)A 7. cikk (1) bekezdésében említett országokkal a programokban való részvétel céljából kötött társulási megállapodások:

a)méltányos egyensúlyt biztosítanak a programban részt vevő harmadik ország hozzájárulásai és a számukra biztosított előnyök tekintetében;

b)meghatározzák a programban való részvétel feltételeit, beleértve a programokhoz való pénzügyi hozzájárulásoknak – vagyis az operatív hozzájárulásnak és a részvételi díjnak –, valamint a programok általános igazgatási költségeinek kiszámítását;

c)a program tekintetében semmilyen döntéshozatali jogkört nem ruháznak a harmadik országra;

d)garantálják az Uniónak a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás biztosításához és a pénzügyi érdekeinek védelméhez való jogait;

e)adott esetben biztosítják az Unió biztonsági és közrendi érdekeinek védelmét.

(3)A d) pont alkalmazásában a társult harmadik országnak biztosítania kell az (EU, Euratom) 2024/2509 és a 883/2013/EU, Euratom rendeletben előírt szükséges jogokat és hozzáférést, garantálnia kell, hogy az EUMSZ 299. cikke alapján pénzbeli kötelezettséget előíró végrehajtási határozatok, valamint az Európai Unió Bíróságának ítéletei és végzései végrehajthatók legyenek, valamint biztosítania kell, hogy illetékes hatóságai az alkalmazandó nemzetközi megállapodásokkal vagy más alkalmazandó szabályokkal összhangban együttműködjenek az Európai Ügyészséggel az Unió pénzügyi érdekeit érintő bűncselekményekkel kapcsolatos nyomozások és büntetőeljárások során.

8. cikk

Az uniós finanszírozás végrehajtása és formái

(1)A programot az (EU, Euratom) 2024/2509 rendelettel összhangban közvetlen irányítás, vagy az említett rendelet 62. cikke (1) bekezdésének c) pontjában említett szervezetekkel közvetett irányítás keretében kell végrehajtani.

(2)Az uniós finanszírozás az (EU, Euratom) 2024/2509 rendeletnek megfelelően bármilyen formában nyújtható.

(3)Az (EU, Euratom) 2024/2509 rendelet 196. cikke (2) bekezdésének a) pontjával összhangban, amennyiben az adott tevékenység végrehajtásához releváns és szükséges, a pénzügyi hozzájárulásokból fedezhetők az említett tevékenységekre vonatkozó javaslat benyújtásának időpontja előtt megkezdett tevékenységek és felmerült költségek, feltéve, hogy az említett tevékenységek legfeljebb három hónappal a pályázati felhívás lezárása előtt kezdődtek meg, és nem fejeződtek be a támogatási megállapodás aláírása előtt.

(4)Ha az uniós finanszírozást vissza nem térítendő támogatás formájában nyújtják, az (EU, Euratom) 2024/2509 rendelettel összhangban a finanszírozást költségfüggetlen finanszírozásként vagy egyszerűsített költségelszámolási módszereket alkalmazva kell nyújtani. A finanszírozás csak akkor nyújtható a tényleges támogatható költségek visszatérítése formájában, ha az intézkedés célkitűzései más módon nem valósíthatók meg.

(5)Az (EU, Euratom) 2024/2509 rendelet 153. cikkének (3) bekezdésével összhangban az értékelőbizottság egésze vagy egy része független, külső szakértőkből is állhat.

9. cikk

Támogathatóság

(1)A 3. cikkben meghatározott célkitűzések megvalósításának támogatása érdekében az (EU, Euratom) 2024/2509 rendelettel összhangban jogosultsági feltételeket kell meghatározni, és azok a program valamennyi odaítélési eljárására alkalmazandók.

(2)A közvetlen és közvetett irányítás keretében történő odaítélési eljárásokban a következő jogalanyok közül egy vagy több lehet jogosult uniós finanszírozásra:

a)a valamely tagállamban székhellyel rendelkező jogalanyok;

b)társult harmadik országban székhellyel rendelkező jogalanyok;

c)nemzetközi szervezetek.

(3)A 10. cikkben felsorolt, a program keretében támogatott tevékenységek esetében – a 10. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett tevékenységek kivételével – az uniós finanszírozás címzettjei a kkv-k (beleértve az induló és a növekvő innovatív vállalkozásokat is), amelyeknek meg kell felelniük az e cikkben meghatározott támogathatósági követelményeknek.

(4)A 10. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett tevékenységek kivételével a címzetteknek az EU-ban vagy valamely társult harmadik országban kell székhellyel rendelkezniük, ügyvezetési struktúrájuknak pedig az EU-ban vagy valamely társult harmadik országban kell lennie.

(5)A címzettek nem állhatnak nem társult harmadik ország vagy nem társult harmadik országbeli szervezet ellenőrzése alatt.

(6)Az uniós finanszírozás címzettjeinek a finanszírozott tevékenység céljából igénybe vett infrastruktúrái, létesítményei, eszközei és erőforrásai a tevékenység teljes időtartama alatt valamely tagállam vagy társult harmadik ország területén kell, hogy legyenek.

(7)Az uniós finanszírozás valamely tevékenységben közreműködő címzettjei használhatják a tagállamok vagy a társult harmadik országok területén kívül található vagy tárolt infrastruktúrájukat, létesítményeiket, eszközeiket vagy erőforrásaikat, amennyiben nem állnak rendelkezésükre az Unióban és valamely társult harmadik országban használatra kész alternatívák vagy releváns infrastruktúrák, létesítmények, eszközök és erőforrások, feltéve, hogy ez a használat nem ellentétes az EU és tagállamai biztonsági és védelmi érdekeivel, a jószomszédi kapcsolatok elvének tiszteletben tartását is beleértve, és összhangban áll a 3. cikkben foglalt célkitűzésekkel. Az ezen infrastruktúrákat, létesítményeket, eszközöket vagy erőforrásokat használó tevékenységekkel kapcsolatos költségek nem jogosultak a programból való támogatásra.

(8)Akkor tekinthető úgy, hogy a jogalanyok teljesítik az e bekezdésben említett támogathatósági feltételeket, ha teljesítették az (EU) 2018/1092 20 , az (EU) 2021/697 21 , az (EU) 2023/1525 22 vagy az (EU) 2023/2418 európai parlamenti és tanácsi rendelet 23 szerinti, vagy az (EU) 2025/1106 rendelet 24 szerinti egyenértékű feltételeket, valamint feltéve, hogy későbbi változtatások miatt nem válik megkérdőjelezhetővé az említett feltételek teljesítése.

(9)Az odaítélési eljárások során a következő tevékenységek nem támogathatók:

a)olyan intézkedések vagy azok részei, amelyeket már teljes mértékben finanszíroznak más állami vagy magánforrásból, kivéve a 6. cikkben említett, szinergiákra irányuló intézkedések keretében nyújtott uniós hozzájárulásokat;

b)olyan termékek és technológiák kifejlesztésére irányuló tevékenységek, amelyek felhasználását, fejlesztését vagy gyártását az alkalmazandó nemzetközi jog tiltja.

10. cikk

Az AGILE program finanszírozott tevékenységei

(1)A program keretében finanszírozásra jogosult tevékenységek az e rendelet 3. cikkében meghatározott célkitűzéseket valósítják meg, és azok az alábbi formák valamelyikét vagy azok kombinációját ölthetik:

a)a kialakulóban lévő és forradalmi védelmi termékek és technológiák gyors fejlesztésének támogatása, beleértve azokat az eseteket is, amikor az a védelmi célú, potenciálisan kettős felhasználású polgári technológiák integrációján és kiigazításán alapul;

b)a kialakulóban lévő és forradalmi védelmi termékek és technológiák piaci elterjedésének támogatása, többek között célzott és iteratív helyszíni tesztelés és demonstráció, valamint például keresletösszesítés támogatása révén;

c)egy szervezet vagy annak ügyvezetési struktúrája létrehozásának támogatása az EU-ban vagy egy társult harmadik országban az a) és b) pont szerinti tevékenységek hatékony végrehajtása érdekében;

d)az a) és b) pont szerinti tevékenységek hatékony végrehajtásához szükséges támogató tevékenység, beleértve többek között a képesítést, a tanúsítást, az infrastruktúrához való hozzáférést, az innovatív gyártási kapacitásokhoz és folyamatokhoz való hozzáférést, a készségfejlesztést, a tanulmányok beszerzését, valamint az ökoszisztéma-építést és a tevékenységek megerősítését.

(2)A program támogatást nyújthat a meglévő termékek és technológiák gyors korszerűsítésére irányuló tevékenységekhez, feltéve, hogy a már meglévő információk, szellemi tulajdon vagy a tevékenység végrehajtásához szükséges egyéb jogok felhasználását nem korlátozza közvetlenül vagy – egy vagy több köztes jogalanyon keresztül – közvetve valamely nem társult harmadik ország vagy nem társult harmadik országbeli szervezet, ami akadályozná a tevékenység hatékony végrehajtását.

(3)A program címzettjei számára lehetőség szerint és adott esetben gyorsított hozzáférést kell biztosítani az uniós tesztelési és kísérleti létesítményekhez, valamint az EUDIS üzleti akcelerátorához.

11. cikk

Odaítélési szempontok

(1)Adott esetben, az odaítélési eljárás jellegétől függően és az (EU, Euratom) 2024/2509 rendelettel összhangban az odaítélési szempontokat a 16. cikk szerinti munkaprogramokban kell meghatározni, és azoknak figyelembe kell venniük a következő elveket:

a)diszruptív potenciál;

b)a pályázat minősége és a tevékenység végrehajtására való képesség;

c)a védelem területére gyakorolt hatás, figyelembe véve a tagállamok és a társult harmadik országok szükségleteit, többek között a költséghatékonyság, a teljesítés sebessége és az operatív alkalmazásra való készenlét tekintetében.

(2)A 16. cikk szerinti munkaprogramnak további részleteket kell meghatároznia az (1) bekezdésben megállapított odaítélési szempontok alkalmazására vonatkozóan, figyelembe véve a pályázati felhívás célkitűzéseit, valamint a kiválasztási és értékelési eljárást.

12. cikk

Kiválasztási és odaítélési eljárás

(1)Annak biztosítására, hogy a 10. cikkben felsorolt tevékenységeket indokolatlan késedelem nélkül hatékonyan végre lehessen hajtani, a munkaprogram meghatározhatja azokat a közvetlen vagy közvetett irányítás alá tartozó odaítélési eljárásokat, amelyekre gyorsított és egyszerűsített odaítélési eljárás vonatkozik.

(2)A vissza nem térítendő támogatások tekintetében az (EU, Euratom) 2024/2509 rendelet 199., 201. és 203. cikkétől eltérve, a munkaprogramban meghatározott odaítélési eljárásokra irányuló közbeszerzések tekintetében pedig a 170. cikk (1) bekezdésének b) és c) pontjától és (2) bekezdésétől eltérve alkalmazhatók a következő feltételek:

a)A szerződés odaítéléséről szóló határozatra és a jogi kötelezettségvállalások aláírására vonatkozó követelmények korlátozása az odaítélési szempontok és kizárási kritériumok előzetes értékelésére; a szerződés odaítéléséről szóló határozat kizárólag a pályázóknak és az ajánlattevőknek a kiválasztási és támogathatósági kritériumokra – különösen az ellenőrzésre – vonatkozó nyilatkozata alapján hozható meg, anélkül, hogy az előzetes értékelés során megfelelő igazoló dokumentumokat kérnének. A Bizottság indokolatlan késedelem nélkül véglegesíti a végső értékelést.

b)Az előzetes értékelés eredményeiről a munkaprogramban meghatározott határidőn belül kell értesíteni a pályázókat és az ajánlattevőket; a szerződés odaítélésről szóló határozatot a munkaprogramban meghatározott határidőn belül kell meghozni.

(3)Amennyiben a (2) bekezdés a) pontjában említett végső értékelés arra a következtetésre jut, hogy a címzett nem felel meg az összes támogathatósági és kiválasztási kritériumnak, a jogi kötelezettségvállalást meg kell szüntetni.

(4)A munkaprogram a következő szabályokkal összhangban célzott, kétlépcsős, alulról építkező odaítélési eljárásokat hozhat létre:

a)Az első szakaszban a tevékenységek típusának vagy az alkalmazandó költségvetés-végrehajtási eszköznek a meghatározása nélkül lehet indítani a részvételi szándék kifejezésére való felhívást annak érdekében, hogy a pályázók és az ajánlattevők olyan árukra, építési beruházásra vagy szolgáltatásokra vonatkozó projektjavaslatokat vagy ajánlatokat nyújthassanak be, amelyek hozzájárulhatnak az e rendelet 16. cikke szerinti munkaprogramban meghatározott célkitűzések megvalósításához.

A pályázatokat és az ajánlatokat a munkaprogramban meghatározott közös odaítélési kritériumok – például a célkitűzések megvalósításához való relatív hozzájárulásuk – alapján kell értékelni és rangsorolni. Az értékelőbizottság meghatározza a közvetlen vagy közvetett irányítás keretében történő költségvetés-végrehajtás legmegfelelőbb eszközét, valamint javaslatot tesz az uniós hozzájárulás maximális összegére és formájára.

b)A második szakaszban a rendelkezésre álló költségvetés keretein belül a sikeresnek ítélt projekteket vagy ajánlatokat benyújtó pályázókat és az ajánlattevőket fel kell kérni arra, hogy az értékelőbizottság következtetéseivel összhangban igazítsák ki és egészítsék ki pályázatukat vagy ajánlatukat.

Az odaítélési eljárást egyébként az (EU, Euratom) 2024/2509 rendeletben meghatározott, az adott költségvetés-végrehajtási eszközre alkalmazandó szabályokkal összhangban kell lefolytatni.

13. cikk

Ösztönző beavatkozás

(1)E rendelet 9. cikkétől eltérve a munkaprogram meghatározhatja, hogy az odaítélési eljárás ösztönző beavatkozás formáját öltse annak érdekében, hogy alkalmazni lehessen a letelepedési helyre vagy az ügyvezetésre vonatkozó jogosultsági követelményeknek való megfelelés alóli ideiglenes és feltételes mentességet.

(2)Az e cikk (1) bekezdésével összhangban ideiglenesen elengedett jogosultsági kritériumoknak való megfelelést a jogi kötelezettségvállalásban meghatározott határidőn belül kell elérni és értékelni. Az uniós támogatás akkor folyósítható, ha minden követelménynek sikerül megfelelni.

(3)Ha az e cikk (1) bekezdésével összhangban ideiglenesen felfüggesztett támogathatósági kritériumok a jogi kötelezettségvállalásban meghatározott konkrét határidőn belül nem teljesülnek, a tevékenységet nem támogathatónak kell tekinteni, és az uniós finanszírozást teljes egészében vissza kell fizettetni.

(4)E cikk alkalmazásában nem fizethető előfinanszírozás.

14. cikk

Finanszírozási arányok

Az (EU, Euratom) 2024/2509 rendelet 193. cikkének sérelme nélkül a program az elszámolható költségek akár 100 %-át is finanszírozhatja.

15. cikk

Az eredmények tulajdonjoga

(1)A programból támogatásban részesülő tevékenységek eredményei nem állhatnak közvetlenül, illetve egy vagy több köztes jogalanyon keresztül közvetve valamely nem társult harmadik ország vagy nem társult harmadik országbeli szervezet ellenőrzése vagy korlátozása alatt, többek között a technológiatranszfer tekintetében sem.

(2)Ez a rendelet nem érinti a tagállamoknak a katonai technológia és felszerelések kivitelére vonatkozó politikájuk tekintetében fennálló mérlegelési jogkörét.

(3)A technológiatranszfert a védelmi vonatkozású termékek Közösségen belüli transzferére vonatkozó feltételek egyszerűsítéséről szóló 2009/43/EK irányelvben és adott esetben a kettős felhasználású termékek kivitelére, az azokkal végzett brókertevékenységre, az azokkal kapcsolatos technikai segítségnyújtásra, valamint azok tranzitjára és transzferjére vonatkozó uniós ellenőrzési rendszer kialakításáról szóló (EU) 2021/821 rendeletben foglalt rendelkezésekkel teljes összhangban kell végrehajtani.

(4)E cikk (2) bekezdésének sérelme nélkül, a program keretében előállított eredmények tulajdonjogának nem társult harmadik országra vagy nem társult harmadik országbeli szervezetre történő átruházásához vagy ilyen országra, illetve szervezetre vonatkozó kizárólagos engedély megadásához a Bizottság vagy az érintett tagállam vagy társult harmadik országbeli hatóságok előzetes értesítése és jóváhagyása szükséges, és az átruházásnak, illetve a kizárólagos engedély megadásának a tevékenység egyenlegének kifizetésétől számított három éven belül meg kell történnie az Unió biztonsági érdekeinek védelmét biztosító feltételek mellett. Ha az ilyen tulajdonjog-átruházás ellentétes az EU és tagállamai biztonsági és védelmi érdekeivel, illetve a 3. cikkben foglalt célkitűzésekkel, a programból nyújtott támogatást vissza kell téríteni.

(5)Amennyiben az uniós támogatást tanulmányra irányuló közbeszerzés formájában nyújtják, az eredmények az EU tulajdonát képezik, és írásbeli kérés alapján valamennyi tagállam vagy társult harmadik ország térítésmentesen jogosult a tanulmány felhasználására vonatkozó nem kizárólagos engedélyre.

(6)Amennyiben az uniós támogatást vissza nem térítendő támogatás formájában nyújtják, az uniós intézményeket, szerveket, hivatalokat vagy ügynökségeket, valamint a támogatást nyújtó hatóságokat – kizárólag a hatáskörükbe tartozó, meglévő uniós szakpolitikák vagy programok kidolgozása, végrehajtása és nyomon követése céljából – kérésre jogdíjmentes hozzáférési jogok illetik meg az eredményekhez, anélkül, hogy ez érintené az eredmények tulajdonjogát, beleértve a háttér-információkra vonatkozó szellemitulajdon-jogokat is, valamint a támogatás nyújtásához való jogot.

16. cikk

A munkaprogram

(1)A programot az (EU, Euratom) 2024/2509 rendelet 110. cikkének (2) bekezdésében említett munkaprogramokon keresztül kell végrehajtani.

(2)A munkaprogramban részletesen meg kell határozni a program által támogatandó tevékenységek kategóriáit. E kategóriáknak összhangban kell lenniük a 3. cikkben említett célkitűzésekkel.

(3)A munkaprogramnak – a 12. cikk (5) bekezdésében meghatározott odaítélési eljárás kivételével – adott esetben funkcionális követelményeket kell tartalmaznia, és meg kell határoznia a 8. cikk szerinti uniós finanszírozás formáját úgy, hogy eközben ne akadályozza a pályázati felhívások közötti versenyt.

(4)A Bizottság a munkaprogramot végrehajtási jogi aktus útján fogadja el. Ezt a végrehajtási jogi aktust a 17. cikk (3) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

17. cikk

Bizottsági eljárás

(1)A Bizottság munkáját egy bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottság.

(2)Az Európai Védelmi Ügynökséget (EDA) fel kell kérni arra, hogy megfigyelőként ossza meg véleményét a bizottsággal, és adjon szakvéleményt a bizottság számára. Az Európai Külügyi Szolgálatot ugyancsak fel kell kérni arra, hogy segítse a bizottság munkáját.

(3)Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 4. cikkét kell alkalmazni.

18. cikk

Kapcsolat a 2009/81/EK irányelvvel

A program keretében támogatott tevékenységből származó védelmi termékekre vonatkozó tagállami közbeszerzési szerződést [a 2025/0177 (COD) salátairányelv elfogadását követően] a 2009/81/EK irányelv 13. cikkének c) pontjában említett, kutatáson és fejlesztésen alapuló együttműködési program keretében odaítélt szerződésnek kell tekinteni.

19. cikk

A minősített adatokra vonatkozó szabályok alkalmazása

(1)E rendelet hatályának megfelelően:

a)Azok a tagállamok és társult harmadik országok, amelyek területén a címzettek letelepedtek, értékelik a finanszírozott tevékenységek végrehajtása során kezelt háttér- és új információk érzékeny jellegét.

b)Amennyiben az ilyen információk nemzeti minősítési szinttel rendelkeznek, az a) pont szerinti tagállamok és társult harmadik országok a nemzeti jogszabályokkal és rendeletekkel összhangban létrehozzák a megfelelő biztonsági keretet.

c)Az egyes tagállamok az EU-minősített adatok tekintetében olyan mértékű védelmet biztosítanak, amely egyenértékű a 2013/488/EU határozatban foglalt tanácsi biztonsági szabályok által biztosított védelemmel.

d)A programmal összefüggésben megkapott minősített adatokat a Bizottság az (EU, Euratom) 2015/444 határozatban foglalt biztonsági szabályoknak megfelelően védi.

(2)A Bizottság akkreditált, biztonságos információcsere-rendszert bocsát rendelkezésre annak érdekében, hogy megkönnyítse a minősített és érzékeny információknak a Bizottság, a tagállamok és a társult harmadik országok, valamint adott esetben a pályázók és a címzettek közötti megosztását. E rendszer keretében figyelembe kell venni a tagállamok nemzeti biztonsági szabályozásait.

20. cikk

Ellenőrzések

Az (EU, Euratom) 2024/2509 rendelet 127. cikke szerinti általános megbízhatóság alapját az olyan ellenőrzések képezik, amelyeket személyek vagy szervezetek – köztük az uniós intézmények, szervek, hivatalok vagy ügynökségek által felhatalmazottaktól eltérő személyek vagy szervezetek – végeznek az uniós hozzájárulás felhasználásával kapcsolatban. Az EUMSZ 287. cikkének megfelelően az Európai Számvevőszék megvizsgálja az Unió összes bevételre és kiadásra vonatkozó elszámolását.

21. cikk

Tájékoztatás, kommunikáció és nyilvánosságra hozatal

(1)Az uniós támogatás címzettjeinek fel kell tüntetniük a források eredetét, és – többek között a tevékenységeknek és azok eredményeinek népszerűsítése során – biztosítaniuk kell e támogatás láthatóságát azáltal, hogy következetes, hatékony és arányos célzott tájékoztatást nyújtanak többféle célközönségnek, köztük a médiának és a nyilvánosságnak.

(2)A Bizottság tájékoztatási és kommunikációs tevékenységeket végez e rendelethez, az e rendelet alapján végzett tevékenységekhez és az elért eredményekhez kapcsolódóan.

(3)A program számára allokált pénzügyi források hozzájárulhatnak a terjesztési tevékenységek, a partnerségek kiépítésére szolgáló rendezvények és a figyelemfelkeltő tevékenységek megszervezéséhez, többek között az ellátási láncoknak a kkv-k határokon átnyúló részvételét előmozdító megnyitása céljából.

22. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező, és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

az Európai Parlament részéről a Tanács részéről

az elnök az elnök

PÉNZÜGYI ÉS DIGITÁLIS KIMUTATÁS

1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI3

1.1.A javaslat/kezdeményezés címe3

1.2.Az érintett szakpolitikai terület(ek)3

1.3.Célkitűzés(ek)3

1.3.1.Általános célkitűzés(ek)3

1.3.2.Konkrét célkitűzés(ek)3

1.3.3.Várható eredmény(ek) és hatás(ok)3

1.3.4.Teljesítménymutatók3

1.4.A javaslat/kezdeményezés tárgya:4

1.5.A javaslat/kezdeményezés indoklása4

1.5.1.Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek) a kezdeményezés végrehajtásának részletes ütemtervével4

1.5.2.Az uniós részvételből származó hozzáadott érték (adódhat többek között a koordinációból eredő előnyökből, a jogbiztonságból, a fokozott hatékonyságból vagy a kiegészítő jellegből). E szakaszban „az Unió részvételéből származó hozzáadott érték” azt az uniós fellépésből adódó értéket jelenti, amely többletként jelentkezik ahhoz az értékhez képest, amely a tagállamok egyedüli fellépése esetén jött volna létre.4

1.5.3.Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága4

1.5.4.A többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség és lehetséges szinergiák egyéb megfelelő eszközökkel5

1.5.5.A rendelkezésre álló különböző finanszírozási lehetőségek értékelése, ideértve az átcsoportosítási lehetőségeket is5

1.6.A javaslat/kezdeményezés és az abból származó pénzügyi hatás időtartama6

1.7.A költségvetés tervezett végrehajtásának módszere(i)6

2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK8

2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések8

2.2.Irányítási és kontrollrendszer(ek)8

2.2.1.A költségvetés-végrehajtási módszer(ek)nek, a finanszírozás-végrehajtási mechanizmus(ok)nak, a kifizetési feltételeknek és a javasolt kontrollstratégiának az indokolása8

2.2.2.A felismert kockázatokkal és a csökkentésükre létrehozott belső kontrollrendszerekkel kapcsolatos információk8

2.2.3.A kontrollok költséghatékonyságának becslése (a kontroll költségeinek és az érintett forrásoknak az aránya) és indokolása, valamint a hibakockázat várható szintjeinek értékelése (kifizetéskor és záráskor)8

2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések9

3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA10

3.1.A többéves pénzügyi keret érintett fejezete(i) és a költségvetés érintett kiadási sora(i)10

3.2.A javaslat előirányzatokra gyakorolt becsült pénzügyi hatása12

3.2.1.Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása12

3.2.1.1.A megszavazott költségvetésből származó előirányzatok12

3.2.1.2.Külső címzett bevételekből származó előirányzatok17

3.2.2.Operatív előirányzatokból finanszírozott becsült kimenet22

3.2.3.Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása24

3.2.3.1. A megszavazott költségvetésből származó előirányzatok24

3.2.3.2.Külső címzett bevételekből származó előirányzatok24

3.2.3.3.Előirányzatok összesen24

3.2.4.Becsült humánerőforrás-szükségletek25

3.2.4.1.A megszavazott költségvetésből finanszírozott25

3.2.4.2.Külső címzett bevételekből finanszírozott26

3.2.4.3.Becsült humánerőforrás-szükségletek összesen26

3.2.5.A digitális technológiával kapcsolatos beruházásokra gyakorolt becsült hatás áttekintése28

3.2.6.A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség28

3.2.7.Harmadik felek részvétele a finanszírozásban28

3.3.Becsült bevételi hatás29

4.Digitális vetületek29

4.1.Digitális vonatkozású követelmények30

4.2.Adatok30

4.3.Digitális megoldások31

4.4.Interoperabilitási értékelés31

4.5.A digitális végrehajtást támogató intézkedések32

1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

1.1.A javaslat/kezdeményezés címe

Az Európai Parlament és a Tanács rendelete az

agilis és gyors védelmi innovációra irányuló program (AGILE) létrehozásáról

1.2.Az érintett szakpolitikai terület(ek)

Védelmi ipar, kutatás és innováció, versenyképesség.

1.3.Célkitűzés(ek)

1.3.1.Általános célkitűzés(ek)

A program általános célkitűzése, hogy támogassa a kialakulóban lévő és forradalmi védelmi termékek és technológiák gyors szállítását, kezelve a tagállamok fegyveres erői előtt álló legújabb és gyorsan változó kihívásokat, különösen azokat, amelyek Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborújából erednek. Célja, hogy fokozza az európai védelmi technológiai és ipari bázis (EDTIB) gyors innovációs kapacitását és reagálóképességét, előmozdítsa versenyképességét, hozzájáruljon az Unió védelmi készültségének megerősítéséhez, valamint csökkentse a nem társult harmadik országoktól való stratégiai függőséget.

1.3.2.Konkrét célkitűzés(ek)

A program két konkrét célkitűzése a következő:

A kkv-k – köztük az induló innovatív és növekvő innovatív vállalkozások – által Unió-szerte kifejlesztett, kialakulóban lévő és forradalmi védelmi termékek és technológiák innovációs ciklusainak jelentős felgyorsítása, figyelembe véve a tagállamok sürgős szükségleteit és kiaknázva az uniós ipar egészének innovációs potenciálját.

A kkv-k – köztük az induló innovatív és növekvő innovatív vállalkozások – által kifejlesztett, kialakulóban lévő és forradalmi védelmi termékek és technológiák tagállami fegyveres erők és európai védelmi ipari fővállalkozók általi bevezetésének és Európa-szerte történő felfuttatásának támogatása, ezáltal megerősítve a tagállamok fegyveres erőinek technológiai előnyét, és Unió-szerte fokozva a védelmi termékek és technológiák rezilienciáját és ellátásbiztonságát.

1.3.3.Várható eredmény(ek) és hatás(ok)

Tüntesse fel, milyen hatásokat gyakorolhat a javaslat/kezdeményezés a kedvezményezettekre/célcsoportokra.

Az AGILE várhatóan új lehetőségeket mutat be a hatékonyabb védelmi innovációs támogatáshoz, amelyek alapul szolgálhatnak a jövőbeli uniós védelmi innovációs programokról való gondolkodáshoz a 2028-tól kezdődő többéves pénzügyi keretre vonatkozó bizottsági javaslatokkal összefüggésben.

Teszteli az innovatív induló és növekvő innovatív vállalkozások, valamint a védelmi ágazatban működő kkv-k számára kialakított, egyszerűsített finanszírozási mechanizmusokat, és ismerteti a védelmi innováció piacra jutásának gyorsabb útvonalait. Fokozza a védelmi felkészültséget azáltal, hogy olyan innovatív védelmi megoldásokat biztosít, amelyek illeszkednek az uniós tagállamok és a társult országok fegyveres erőinek igényeihez.

A fegyveres erők technológiai fölényének erősítésével és az elrettentés fokozásával hozzájárul az uniós polgárok fokozott védelméhez.

Bemutatja az alacsonyabb adminisztratív teherrel és gyorsított eljárásokkal működő rendszer megvalósíthatóságát a kedvezményezett vállalkozások (különösen a kkv-k, köztük az induló innovatív és növekvő innovatív vállalkozások) számára, amelyeket jelenleg aránytalanul sújtanak a meglévő védelmi K+F programok terén jellemző hosszadalmas átfutási idők; ez értékes tanulságokkal szolgál a későbbi programok számára.

1.3.4.Teljesítménymutatók

Határozza meg az előrehaladás és az eredmények nyomon követésére szolgáló mutatókat.

Az 1. egyedi célkitűzés felé tett előrehaladást a beérkezett pályázatok és az odaítélt pályázatok száma alapján fogják nyomon követni pályázati felhívásonként, beleértve az első védelmi innovátorok részvételét is; a támogatási megállapodás odaítéléséhez/aláírásához szükséges átlagos idő, a pályázati felhívás lezárásától az uniós finanszírozás odaítélésének aláírásáig és a vonatkozó források folyósításáig mérve. A cél az, hogy az odaítéléshez szükséges idő ne haladja meg a négy hónapot, nyolc hónapos alapforgatókönyvvel számolva (az EDF tapasztalatai alapján).

A 2. egyedi célkitűzés felé tett előrehaladást a pályázati felhívásonként odaítélt pályázatok száma alapján fogják nyomon követni, különösen a kialakulóban lévő és forradalmi védelmi termékek és technológiák határokon átnyúló bevezetésével, a program résztvevői által elért előrehaladás nyomon követésével, valamint azzal kapcsolatban, hogy a finanszírozott projektek milyen mértékben vezetnek a tagállamok fegyveres erői vagy fővállalkozói általi bevezetéséhez. Az alapértékeket és célértékeket a program elindításakor határozzák meg, és a programozási időszak végén felülvizsgálják (egyéves időtartam).

1.4.A javaslat/kezdeményezés tárgya:

 új intézkedés

 kísérleti projektet / előkészítő intézkedést követő új intézkedés 25

 meglévő intézkedés meghosszabbítása

 egy vagy több intézkedés összevonása vagy átalakítása egy másik/új intézkedéssé

1.5.A javaslat/kezdeményezés indoklása

1.5.1.Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek) a kezdeményezés végrehajtásának részletes ütemtervével

Mivel a program a jelenlegi többéves pénzügyi keretre korlátozódik, valamennyi követelmény rövid vagy középtávú. Az azonnali prioritás a program irányítási és operatív struktúráinak létrehozása, valamint a pályázati felhívások mielőbbi közzététele a projektek végrehajtására és a költségvetés felhasználására rendelkezésre álló idő maximalizálása érdekében, lehetővé téve a finanszírozott projektek számára, hogy a programozási időszak vége előtt kézzelfogható eredményeket érjenek el.

A bevezetés indikatív ütemterve: a rendelet elfogadása 2026 végéig, az első munkaprogram és pályázati felhívások közzététele 2027 elején, valamint a támogatási megállapodások aláírása 2027 második és harmadik negyedévéig.

Az összehangolt uniós szintű fellépés elengedhetetlen a védelem terén a hiteles elrettentés és a technológiai vezető szerep gyors eléréséhez. A modern hadviselésben megfigyelhető gyors innovációs ciklusok – amint arra az ukrajnai háború is rávilágít – megkövetelik, hogy az EU képes legyen innovatív védelmi megoldások gyors kifejlesztésére és alkalmazására. A tagállamok fellépése önmagában nem képes megfelelő mértékben és gyorsasággal kezelni az azonosított kihívásokat, összhangban az EU stratégiai érdekeivel. Nem minden tagállam rendelkezik a gyors védelmi innováció támogatását szolgáló mechanizmusokkal, így egyes országok innovatív vállalkozásai nem jutnak finanszírozási lehetőségekhez. Még azokban az országokban is, ahol léteznek nemzeti eszközök, azok jellemzően belföldi fókuszúak, és nem rendelkeznek azzal a léptékkel, amely az uniós szintű műveleti igényeket kielégítő megoldások határokon átnyúló alkalmazásához szükséges. Ez széttagolt erőfeszítésekhez, párhuzamos beruházásokhoz és az együttműködési lehetőségek elszalasztásához vezet az EU védelmi technológiai és ipari bázisán (EDTIB) belül.

Egy olyan uniós szintű fellépés, mint az AGILE, egyértelmű hozzáadott értéket teremt azzal, hogy biztosítja: a tagállamok minden vállalkozása egyenlő hozzáférést kap a gyors, egyszerűsített finanszírozáshoz, függetlenül a székhely szerinti ország nemzeti politikájától. Az uniós léptékben, egyszerűsített eljárásokkal és rövid odaítélési határidőkkel működő AGILE eredményesebben tud reagálni a modern hadviselés ütemére, mint a széttagolt nemzeti megközelítések. Kezeli a határokon átnyúló kihívásokat azáltal, hogy az uniós tagállamok műveleti követelményeinek megfelelő megoldásokat támogat, mozgósítja az uniós ipari ökoszisztéma egészének innovációs potenciálját, és lehetővé teszi, hogy EU-szerte új védelmi szereplők jelenjenek meg. Ez az összehangolt megközelítés oly módon csökkenti a párhuzamosságokat, maximalizálja az uniós beruházások hatását, és mérsékli a nem uniós rendszerektől való kollektív függőséget, amelyet az egyes tagállamok önálló intézkedései nem tudnak elérni.

1.5.3.Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága

A program kialakítása a meglévő védelmi programokból, többek között az Európai Védelmi Alapból (EDF) és annak időközi értékelő jelentéséből levont tanulságokra épül. E tapasztalatokra építve és teljes kiegészítő jelleggel az AGILE célja az, hogy agilisabb és reagálóképesebb megközelítést vezessen be a védelmi innováció támogatására, amely igazodik az uniós védelmi ágazat gyorsan változó igényeihez. Emellett a védelmi érdekelt felekkel folytatott széles körű konzultációkra is épít (többek között az európai védelmi iparral folytatott 2025. évi stratégiai párbeszéd és a védelmi készültségre vonatkozó omnibusz csomag előkészítését célzó végrehajtási párbeszéd révén).

Az AGILE egyszerűsített módszereket és eljárásokat fogad el, többek között az irányításra, a kiválasztásra, az értékelésre és az odaítélési eljárásra, valamint a támogathatóság értékelésére vonatkozóan, hogy lehetővé tegye a gyorsabb döntéshozatalt és csökkentse az adminisztratív terheket (mind a pályázók, mind a Bizottság számára). Ez az egyszerűsített megközelítés elősegíti az innovatív védelmi megoldások gyors támogatását.

Az AGILE arra fog összpontosítani, hogy célzott támogatást nyújtson az egyes szervezeteknek – különösen a kkv-knak, köztük az induló innovatív és növekvő innovatív vállalkozásoknak –, amelyek gyakran az innováció élvonalában vannak. Ez a megközelítés nemcsak egyszerűsíti a pályázati és finanszírozási folyamatot, hanem közvetlenebb és hatékonyabb támogatást is biztosít a védelmi innovációs ökoszisztéma e kulcsfontosságú szereplői számára.

1.5.4.A többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség és lehetséges szinergiák egyéb megfelelő eszközökkel

A javasolt program teljes mértékben összeegyeztethető a 2021–2027-es időszakra vonatkozó jelenlegi többéves pénzügyi kerettel, mivel nem igényel új költségvetést vagy a meglévő programok teljes költségvetési előirányzatának módosítását. Ehelyett az űrkutatáshoz és a védelemhez kapcsolódó meglévő keretösszegek átcsoportosítását foglalja magában a gyors védelmi innováció támogatása érdekében.

A program a meglévő pénzügyi kereten belül fog működni, kiaknázva a szinergiákat más uniós eszközökkel, például az Európai Védelmi Alappal (EDF) és az Európai Innovációs Tanáccsal (EIC). E programok erősségeire építve, a konkrét hiányosságok kezelése és az egymást teljes mértékben kiegészítő munka révén az AGILE növelni fogja az uniós finanszírozás általános eredményességét és hatékonyságát ezen a területen.

Az AGILE 2027-es végrehajtása olyan tanulságokkal és meglátásokkal fog szolgálni, amelyek alapul szolgálhatnak a védelmi innovációval kapcsolatos megközelítéshez a következő többéves pénzügyi keretben.

1.5.5.A rendelkezésre álló különböző finanszírozási lehetőségek értékelése, ideértve az átcsoportosítási lehetőségeket is

Tekintettel a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret jelenlegi szakaszára, az új finanszírozási források korlátozottan állnak rendelkezésre. Következésképpen a program finanszírozása a meglévő többéves pénzügyi kereten belüli belső átcsoportosításokon alapul.

A program számára elkülönített teljes finanszírozás 115 millió EUR, amelyet teljes egészében a Védelmi és Űripari Főigazgatóság (DG DEFIS) meglévő programjaiból átcsoportosított forrásokból finanszíroznak. A finanszírozási források megoszlása a következő:

35 millió EUR az európai védelmi ipari programból (EDIP)

35 millió EUR az Európai Védelmi Alapból (EDF)

22,5 millió EUR az uniós űrprogramból

22,5 millió EUR a biztonságos konnektivitási programból

Ez a megközelítés lehetővé teszi a rendelkezésre álló források optimális felhasználását a védelem támogatására, biztosítva, hogy a programot az uniós költségvetésből származó további finanszírozás nélkül végre lehessen hajtani.

1.6.A javaslat/kezdeményezés és az abból származó pénzügyi hatás időtartama

 határozott időtartam

– időtartam: XX/XX/XX-tól/-től XX/XX/XX-ig

– pénzügyi hatás: 2027-től a kötelezettségvállalási előirányzatok esetében, 2027-től 2029-ig a kifizetési előirányzatok esetében.

 határozatlan időtartam

–beindítási időszak: ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig

–azt követően: rendes ütemű végrehajtás

1.7.A költségvetés tervezett végrehajtásának módszere(i)

Közvetlen irányítás a Bizottság által

– a Bizottság szervezeti egységein keresztül, ideértve az uniós küldöttségek személyzetét

– végrehajtó ügynökségen keresztül

 Megosztott irányítás a tagállamokkal

 Közvetett irányítás a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos feladatoknak a következőkre történő átruházásával:

– harmadik országok vagy az általuk kijelölt szervek

– nemzetközi szervezetek és ügynökségeik (nevezze meg)

– az Európai Beruházási Bank és az Európai Beruházási Alap

– a költségvetési rendelet 70. és 71. cikkében említett szervek

– közjogi szervek

– magánjog alapján működő, közfeladatot ellátó szervek, amennyiben megfelelő pénzügyi garanciákkal rendelkeznek

– valamely tagállam magánjoga alapján működő, köz- és magánszféra közötti partnerség végrehajtásával megbízott és megfelelő pénzügyi garanciákkal rendelkező szervek

–az Európai Unióról szóló szerződés V. címének értelmében a közös kül- és biztonságpolitika terén konkrét fellépések végrehajtásával megbízott, és a vonatkozó alap-jogiaktusban ekként megjelölt szervek vagy személyek

–valamely tagállamban létrehozott, valamely tagállam magánjoga vagy uniós jog alapján működő szervek, amelyek az ágazatspecifikus szabályokkal összhangban megbízást kaphatnak uniós források vagy költségvetési biztosítékok végrehajtására, amennyiben e szervek közjogi szervek vagy közfeladatot ellátó magánjogi intézmények ellenőrzése alá tartoznak, és az ellenőrző szerv által vállalt egyetemleges felelősség formáját öltő vagy azzal egyenértékű pénzügyi garanciával rendelkeznek, amely pénzügyi garancia minden intézkedés esetében az uniós támogatás maximális összegére korlátozódhat

Megjegyzések

Az AGILE-rendelet biztosítja, hogy több végrehajtási módszer közül lehessen választani: közvetlen irányítás, közvetett irányítás vagy ezek párosítása. A végrehajtási módszer kiválasztása eseti alapon történik a programhoz rendelt források hatásának, hatékonyságának és eredményességének maximalizálása érdekében. Közvetett irányítás alkalmazható például bizonyos tevékenységekhez, pl. tesztelési és validálási kampányokhoz, ahol ki lehet aknázni a meglévő szakértelmet és képességeket, többek között az Európai Védelmi Ügynökség esetében. Ez a rugalmas megközelítés lehetővé teszi a források optimális felhasználását, és biztosítja, hogy a program célkitűzései időben és hatékonyan megvalósuljanak.

2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

Az eszköz korlátozott időtartamára tekintettel a Bizottság a végrehajtási időszak végén végrehajtási jelentést készít, amelyben ismerteti a főbb eredményeket és a levont tanulságokat. Ez alapul szolgál majd a védelmi innováció támogatásának a következő, 2028-tól kezdődő többéves pénzügyi keretben történő kialakításáról szóló döntésekhez.

2.2.Irányítási és kontrollrendszer(ek)

2.2.1.A költségvetés-végrehajtási módszer(ek)nek, a finanszírozás-végrehajtási mechanizmus(ok)nak, a kifizetési feltételeknek és a javasolt kontrollstratégiának az indokolása

A program a költségvetési rendelet alapján rendelkezésre álló valamennyi uniós finanszírozási formát felhasználja, beleértve a vissza nem térítendő támogatásokat, a pénzdíjakat és a közbeszerzéseket is. Ez lehetővé teszi a program számára, hogy reagáljon a vállalatok különböző igényeire, a prototípusok fejlesztésétől a tesztelésig és validálásig, a technológiai érettség magas szintjén lévő technológiákra és termékekre összpontosítva.

A finanszírozási eszközök széles skálájának felhasználásával a program az egyes projektek sajátos igényeihez igazított támogatást nyújthat, és segíthet áthidalni a kutatás és a piaci bevezetés közötti szakadékot. A program célja, hogy az elért mérföldkövek alapján fizessen, biztosítva, hogy a finanszírozás konkrét eredményekhez kapcsolódjon. A programot úgy alakítják ki, hogy egyensúlyt teremtsen a gyorsaság és a rugalmasság iránti igény, valamint a hatékony ellenőrzés és a kockázatkezelés iránti igény között. A program egy olyan mechanizmussal is rendelkezik majd, amely lehetővé teszi a finanszírozás visszafizettetését abban az esetben, ha a pályázók nem felelnek meg a támogathatósági és kiválasztási kritériumoknak, és törekedni fog a támogatások gyors folyósítására, miközben biztosítja a szükséges ellenőrzések meglétét.

2.2.2.A felismert kockázatokkal és a csökkentésükre létrehozott belső kontrollrendszerekkel kapcsolatos információk

A program feltárta annak kockázatát, hogy egyes pályázókról végül kiderül, hogy nem felelnek meg teljes mértékben a támogathatósági kritériumoknak. E kockázat csökkentése érdekében a program a pályázók nyilatkozatai alapján elvégzi a kiválasztási és támogathatósági kritériumok előzetes értékelését. Az ellenőrzés további szintjének biztosítása érdekében a program keretében véletlenszerű mintavételt is végeznek a pályázók körében, hogy a REA teljes körű tulajdonosi és ellenőrzési értékeléseket végezhessen.

Ez a megközelítés kiegyensúlyozottnak és indokoltnak tekinthető, tekintettel arra, hogy a program a védelmi ágazatban működő kkv-k támogatására összpontosít. Az uniós védelmi programokból származó belső adatok arra utalnak, hogy az Európai Unióban a védelmi kkv-k túlnyomó többsége uniós ellenőrzés alatt áll, ezért a meg nem felelés kockázata viszonylag alacsonynak tekinthető. Ha végül úgy ítélik meg, hogy a pályázó nem felel meg a támogathatósági kritériumoknak, a program előírja, hogy a kifizetett uniós forrásokat vissza kell fizetni.

Ezen túlmenően a program ösztönző beavatkozást is tartalmaz, amelynek keretében bizonyos feltételek mellett el lehet tekinteni a támogathatósági kritériumoktól (különösen az uniós székhelytől), feltéve, hogy a kedvezményezett meghatározott határidőn belül teljesíti ezeket a kritériumokat. Az e beavatkozással kapcsolatos kockázatok minimalizálása érdekében az e program keretében finanszírozásban részesülő kedvezményezettek nem részesülnek előfinanszírozásban. A belső kontrollrendszert úgy alakítják ki, hogy biztosítsa e kockázatok hatékony kezelését és a program célkitűzéseinek elérését.

A program kontrollköltségei a becslések szerint a program teljes költségvetésének 2-3 %-át teszik ki, ami a program célkitűzései és kockázati profilja alapján észszerű és arányos összegnek tekinthető. Ez a becslés figyelembe veszi az előzetes értékelések elvégzésének, a tulajdonosi és ellenőrzési értékelésekhez kapcsolódó véletlenszerű mintavételnek és más ellenőrzési intézkedéseknek a költségeit.

A várható hibakockázat szintje a becslések szerint alacsony, tekintettel arra, hogy a program a mérföldköveken alapuló kifizetésekre és a finanszírozás visszafizettetésére szolgáló mechanizmusra összpontosít abban az esetben, ha a pályázók nem felelnek meg a támogathatósági és kiválasztási kritériumoknak. A program célja, hogy a hibaarány 2 % alatt maradjon, összhangban a Bizottság általános célkitűzésével. A kontrollok költséghatékonyságát rendszeresen felül kell vizsgálni és értékelni kell annak érdekében, hogy arányosak és hatékonyak maradjanak a program kockázatainak kezelésében.

2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

Az AGILE a csalások és szabálytalanságok megelőzése és felderítése érdekében a meglévő intézkedésekre és keretekre fog támaszkodni. A programra érvényes lesz a Bizottság átfogó csalás elleni kerete, amely magában foglalja a csalási kockázatok és események rendszeres nyomon követését és bejelentését. A Bizottság továbbra is szorosan együttműködik az Európai Csalás Elleni Hivatallal (OLAF) és más érintett hatóságokkal a csalások és szabálytalanságok megelőzése és kivizsgálása érdekében.

Ezen túlmenően a költségvetési rendelet 127. cikke szerinti általános megbízhatóság alapját az olyan ellenőrzések képezik majd, amelyeket személyek vagy szervezetek – ideértve az uniós intézmények, szervek, hivatalok vagy ügynökségek által felhatalmazottaktól eltérő személyeket vagy szervezeteket – végeznek az uniós hozzájárulás felhasználásával kapcsolatban. Az EUMSZ 287. cikkének megfelelően az Európai Számvevőszék az Unió összes bevételre és kiadásra vonatkozó elszámolását is megvizsgálja.

A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

3.1.A többéves pénzügyi keret érintett fejezete(i) és a költségvetés érintett kiadási sora(i)

·Meglévő költségvetési sorok

A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési sorok sorrendjében.

A többéves pénzügyi keret fejezete

Költségvetési sor

Kiadás típusa

Hozzájárulás

Szám

diff./nem diff. 26

EFTA-országoktól 27

tagjelölt országoktól és potenciális tagjelöltektől 28

más harmadik országoktól

egyéb címzett bevétel

[XX.YY.YY.YY]

diff./nem diff.

IGEN/NEM

·Létrehozandó új költségvetési sorok

A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési sorok sorrendjében.

A többéves pénzügyi keret fejezete	Költségvetési sor	Kiadás típusa	Hozzájárulás
	Szám	diff./nem diff.	EFTA-országoktól	tagjelölt országoktól és potenciális tagjelöltektől	más harmadik országoktól	egyéb címzett bevétel
5	13.0901 Agilis és gyors védelmi innovációra irányuló program	diff.	IGEN	NEM	NEM	NEM
	[XX.YY.YY.YY]	diff./nem diff.	IGEN/NEM	IGEN/NEM	IGEN/NEM	IGEN/NEM

3.2.A javaslat előirányzatokra gyakorolt becsült pénzügyi hatása

3.2.1.Előirányzatok finanszírozásának forrása az agilis és gyors védelmi innovációra irányuló program (AGILE) keretében

Hozzájárulás az 1. fejezetből	2021	2022	2023	2024	2025	2026	2027	Összesen
E.04020100.02 Galileo							–11,250	–11,250
E.04020200 Kopernikusz							–11,250	–11,250
E.04030100 Biztonságos konnektivitás							+22,500	+22,500
1. fejezet összesen							0,000	0,000

Hozzájárulás az 5. fejezetből	2021	2022	2023	2024	2025	2026	2027	Összesen
E.13030100 EDF							–35,000	–35,000
E.13010600 EDIP							–3,500	–3,500
E.13080100 EDIP							–31,500	–31,500
E.13050100 Biztonságos konnektivitás							–45,000	–45,000
5. fejezet összesen							–115,000	–115,000

3.2.2.Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása

– A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után operatív előirányzatok felhasználását.

– A javaslat/kezdeményezés az alábbi operatív előirányzatok felhasználását vonja maga után:

3.2.2.1.A megszavazott költségvetésből származó előirányzatok

millió EUR (három tizedesjegyig)

A többéves pénzügyi keret fejezete

Biztonság és védelem – 13. klaszter – Védelem

DEFIS Főigazgatóság							Év		Év		Év		Év		A 2021–2027-es többéves pénzügyi keretből ÖSSZESEN
							2024		2025		2026		2027
Operatív előirányzatok
13.0901 Agilis és gyors védelmi innovációra irányuló program			Kötelezettségvállalási előirányzatok		(1a)								115,000		115,000
			Kifizetési előirányzatok		(2a)								30,000		30,000
Költségvetési sor			Kötelezettségvállalási előirányzatok		(1b)										0,000
			Kifizetési előirányzatok		(2b)										0,000
Meghatározott egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási jellegű előirányzatok
					(3)
A DEFIS Főigazgatósághoz tartozó előirányzatok ÖSSZESEN			Kötelezettségvállalási előirányzatok		= (1a) + (1b) + (3)		0,000		0,000		0,000		115,000		115,000
			Kifizetési előirányzatok		= (2a) + (2b) + (3)		0,000		0,000		0,000		30,000		30,000
					Év		Év		Év		Év		A 2021–2027-es többéves pénzügyi keretből ÖSSZESEN
					2024		2025		2026		2027
Operatív előirányzatok ÖSSZESEN	Kötelezettségvállalási előirányzatok		(4)		0,000		0,000		0,000		115,000		115,000
	Kifizetési előirányzatok		(5)		0,000		0,000		0,000		30,000		30,000
Meghatározott egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási jellegű előirányzatok ÖSSZESEN			(6)		0,000		0,000		0,000		0,000		0,000
Az 5. FEJEZETHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN	Kötelezettségvállalási előirányzatok		= (4) + (6)		0,000		0,000		0,000		115,000		115,000
(többéves pénzügyi keret)	Kifizetési előirányzatok		= (5) + (6)		0,000		0,000		0,000		30,000		30,000
						Év		Év		Év		Év		A 2021–2027-es többéves pénzügyi keretből ÖSSZESEN
						2024		2025		2026		2027
• Operatív előirányzatok ÖSSZESEN (összes operatív fejezet)		Kötelezettségvállalási előirányzatok		(4)		0,000		0,000		0,000		115,000		115,000
		Kifizetési előirányzatok		(5)		0,000		0,000		0,000		30,000		30,000
• Meghatározott egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási jellegű előirányzatok ÖSSZESEN (összes operatív fejezet)				(6)		0,000		0,000		0,000		0,000		0,000
Az 1–6. FEJEZETHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN		Kötelezettségvállalási előirányzatok		= (4) + (6)		0,000		0,000		0,000		115,000		115,000
(többéves pénzügyi keret) (referenciaösszeg)		Kifizetési előirányzatok		= (5) + (6)		0,000		0,000		0,000		30,000		30,000

A többéves pénzügyi keret fejezete		7	„Igazgatási kiadások”
DEFIS Főigazgatóság					Év	Év	Év	Év	A 2021–2027-es többéves pénzügyi keretből ÖSSZESEN
					2024	2025	2026	2027
 Humánerőforrás					0,000	0,000	0,582	1,164	1,746
 Egyéb igazgatási kiadások					0,000	0,000	0,018	0,161	0,179
DEFIS FŐIGAZGATÓSÁG ÖSSZESEN	Előirányzatok				0,000	0,000	0,600	1,325	1,925


A többéves pénzügyi keret 7. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN				(Összes kötelezettségvállalási előirányzat = Összes kifizetési előirányzat)	0,000	0,000	0,600	1,325	1,925

millió EUR (három tizedesjegyig)

		Év	Év	Év	Év	A 2021–2027-es többéves pénzügyi keretből ÖSSZESEN
		2024	2025	2026	2027
Az 1–7. FEJEZETHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN	Kötelezettségvállalási előirányzatok	0,000	0,000	0,600	116,325	116,925
(többéves pénzügyi keret)	Kifizetési előirányzatok	0,000	0,000	0,600	31,325	31,925

3.2.3.Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása

– A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után igazgatási jellegű előirányzatok felhasználását.

– A javaslat/kezdeményezés az alábbi igazgatási jellegű előirányzatok felhasználását vonja maga után:

3.2.3.1. A megszavazott költségvetésből származó előirányzatok

MEGSZAVAZOTT ELŐIRÁNYZATOK	Év	Év	Év	Év	2021–2027 ÖSSZESEN
	2024	2025	2026	2027
7. FEJEZET
Humánerőforrás	0,000	0,000	0,582	1,164	1,746
Egyéb igazgatási kiadások	0,000	0,000	0,018	0,161	0,179
7. FEJEZETI részösszeg	0,000	0,000	0,600	1,325	1,925
A 7. FEJEZETEN kívül
Humánerőforrás	0,000	0,000	0,000	0,000	0,000
Egyéb igazgatási jellegű kiadások	0,000	0,000	0,000	0,000	0,000
A 7. FEJEZETEN kívüli részösszeg	0,000	0,000	0,000	0,000	0,000

ÖSSZESEN	0,000	0,000	0,600	1,325	1,925

3.2.3.2.Előirányzatok összesen

ÖSSZESEN MEGSZAVAZOTT ELŐIRÁNYZATOK + KÜLSŐ CÍMZETT BEVÉTELEK	Év	Év	Év	Év	2021–2027 ÖSSZESEN
	2024	2025	2026	2027
7. FEJEZET
Humánerőforrás	0,000	0,000	0,582	1,164	1,746
Egyéb igazgatási kiadások	0,000	0,000	0,018	0,161	0,179
7. FEJEZETI részösszeg	0,000	0,000	0,600	1,325	1,925
A 7. FEJEZETEN kívül
Humánerőforrás	0,000	0,000	0,000	0,000	0,000
Egyéb igazgatási jellegű kiadások	0,000	0,000	0,000	0,000	0,000
A 7. FEJEZETEN kívüli részösszeg	0,000	0,000	0,000	0,000	0,000

ÖSSZESEN	0,000	0,000	0,600	1,325	1,925

A humánerőforrással és más igazgatási jellegű kiadásokkal kapcsolatos előirányzat-igényeket az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt előirányzatokkal és/vagy az adott főigazgatóságon belüli átcsoportosítással kell teljesíteni. A források – a költségvetési korlátok betartása mellett – szükség esetén kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében adott esetben az irányító főigazgatósághoz rendelt további allokációkkal.

3.2.4.Becsült humánerőforrás-szükségletek

– A javaslat/kezdeményezés nem igényel humánerőforrást.

–A javaslat/kezdeményezés az alábbi humánerőforrás-igénnyel jár:

3.2.4.1.A megszavazott költségvetésből finanszírozott

A becsléseket teljes munkaidős egyenértékben (FTE) kell kifejezni

MEGSZAVAZOTT ELŐIRÁNYZATOK		Év	Év	Év	Év
		2024	2025	2026	2027
 A létszámtervben szereplő álláshelyek (tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak)
20 01 02 01 (a központban és a bizottsági képviseleteken)		0	0	3	6
20 01 02 03 (az Unió küldöttségeinél)		0	0	0	0
01 01 01 01 (közvetett kutatás)		0	0	0	0
01 01 01 11 (közvetlen kutatás)		0	0	0	0
Egyéb költségvetési sorok (kérjük megnevezni)		0	0	0	0
• Külső munkatársak (teljes munkaidős egyenértékben)
20 02 01 (CA, SNE a teljes keretből)		0	0	0	0
20 02 03 (CA, LA, SNE és JPD az Unió küldöttségeinél)		0	0	0	0
Igazgatási támogatási sor [XX.01.YY.YY]	– a központokban	0	0	0	0
	– az Unió küldöttségeinél	0	0	0	0
01 01 01 02 (CA, SNE – közvetett kutatás)		0	0	0	0
01 01 01 12 (CA, SNE – közvetlen kutatás)		0	0	0	0
Egyéb költségvetési sorok a 7. fejezetben (kérjük megnevezni)		0	0	0	0
Egyéb költségvetési sorok a 7. fejezeten kívül (kérjük megnevezni)		0	0	0	0
ÖSSZESEN		0	0	3	6

A javaslat végrehajtásához szükséges személyzet (teljes munkaidős egyenértékben):

	A Bizottság szolgálatainál jelenleg rendelkezésre álló személyzetből fedezendő	Kivételes esetben további személyzet*
		A 7. fejezetből vagy a kutatási keretből finanszírozandó	A BA sorból finanszírozandó	Díjakból finanszírozandó
Létszámtervi álláshelyek	6		N/A
Külső munkatársak (CA, SNE, INT)

A következők által elvégzendő feladatok leírása:

Tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak	Az igényelt teljes munkaidős munkatársak programmenedzserként a szakpolitika kidolgozásával fognak foglalkozni a kiemelt területek létrehozása érdekében (5 AD). Az asszisztens látja el az összes adminisztratív feladatot, amely elsősorban a pályázati felhívásokhoz stb. kapcsolódik.
Külső munkatársak

3.2.5.A digitális technológiával kapcsolatos beruházásokra gyakorolt becsült hatás áttekintése

Digitális és informatikai előirányzatok ÖSSZESEN	Év	Év	Év	Év	A 2021–2027-es többéves pénzügyi keretből ÖSSZESEN
	2024	2025	2026	2027
7. FEJEZET
Informatikai kiadások (szervezeti)	0,000	0,000	0,000	0,000	0,000
7. FEJEZETI részösszeg	0,000	0,000	0,000	0,000	0,000
A 7. FEJEZETEN kívül
Operatív programokkal kapcsolatos szakpolitikai informatikai kiadások	0,000	0,000	0,000	0,000	0,000
A 7. FEJEZETEN kívüli részösszeg	0,000	0,000	0,000	0,000	0,000

ÖSSZESEN	0,000	0,000	0,000	0,000	0,000

3.2.6.A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség

A javaslat/kezdeményezés

– teljes mértékben finanszírozható a többéves pénzügyi keret érintett fejezetén belüli átcsoportosítás révén

Lásd a 3.2.1. táblázatot.

– a többéves pénzügyi keret lekötetlen mozgásterének és/vagy a többéves pénzügyi keretről szóló rendeletben meghatározott különleges eszközöknek a felhasználását teszi szükségessé

– a többéves pénzügyi keret módosítását teszi szükségessé

3.2.7.Harmadik felek részvétele a finanszírozásban

A javaslat/kezdeményezés

– nem irányoz elő harmadik felek általi társfinanszírozást

– előirányoz harmadik felek általi társfinanszírozást az alábbi becslések szerint:

előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)

	Év 2024	Év 2025	Év 2026	Év 2027	Összesen
Tüntesse fel a társfinanszírozó szervet
Társfinanszírozott előirányzatok ÖSSZESEN

3.3. Becsült bevételi hatás

– A javaslatnak/kezdeményezésnek nincs pénzügyi hatása a bevételre.

– A javaslatnak/kezdeményezésnek van pénzügyi hatása:

– a javaslat a saját forrásokra gyakorol hatást

– a javaslat az egyéb bevételekre gyakorol hatást

– adja meg, hogy a bevétel kiadási sorokhoz van-e rendelve

millió EUR (három tizedesjegyig)

Bevételi költségvetési sor:	Az aktuális költségvetési évben rendelkezésre álló előirányzatok	A javaslat/kezdeményezés hatása 29
		2024. év	2025. év	2026. év	2027. év
… jogcímcsoport

A címzett bevételek esetében tüntesse fel az érintett kiadáshoz tartozó költségvetési sor(oka)t.

Egyéb megjegyzések (pl. a bevételre gyakorolt hatás számítására használt módszer/képlet vagy egyéb más információ).

4.Digitális vetületek

A program nem állapít meg digitális vonatkozású új követelményeket. A meglévő és már értékelt digitális és informatikai rendszerekre fog támaszkodni, különösen az EDF esetében.

4.1.Digitális vonatkozású követelmények

A program az uniós védelmi programok, különösen az EDF esetében már meglévő informatikai rendszerekre és digitális infrastruktúrára fog támaszkodni. Ezeket a rendszereket a vonatkozó pénzügyi és digitális kimutatás és a kapcsolódó digitális nyilatkozatok keretében már interoperabilitási értékeléseknek vetették alá.

Mivel ez a rendelet nem vezet be a digitális közszolgáltatásokra vonatkozó új vagy jelentősen módosított kötelező rendelkezéseket, és mivel a program digitális végrehajtását már értékelt rendszereken keresztül, azok alapvető architektúrájának vagy határon átnyúló interoperabilitási jellemzőinek módosítása nélkül hajtják végre.

4.2.Adatok

A programhoz kapcsolódó adatgyűjtés, -feldolgozás és -csere (beleértve a pályázatok benyújtását, a támogathatóság értékelését, a támogatások kezelését és a jelentéstételt) az EDF és a kapcsolódó uniós programok keretében már létrehozott adatirányítási kereteket, szabványokat és előírásokat követi.

Az egyszeri adatszolgáltatás elvét tiszteletben tartották, és nem vezettek be új adatgyűjtési kötelezettségeket. Az adatáramlás, az érdekelt felek szerepe és a jelentéstételi kötelezettségek továbbra is összhangban vannak a már értékeltekkel. Ennélfogva ebben a szakaszban nincs szükség további értékelésre.

4.3.Digitális megoldások

A program nem vezet be új digitális megoldásokat. A végrehajtás az uniós védelmi finanszírozási programokhoz már telepített meglévő platformokra és rendszerekre fog támaszkodni, különösen az EDF keretében használt platformokra és rendszerekre, amelyek esetében már elvégezték a funkcionalitásra, a felelős szervre, a hozzáférhetőségre, az újrafelhasználhatóságra, adott esetben a mesterséges intelligenciáról szóló rendeletnek való megfelelésre, valamint az uniós kiberbiztonsági keretnek és más alkalmazandó digitális szakpolitikáknak, többek között az eIDAS-nak való megfelelésre vonatkozó értékeléseket.

4.4.Interoperabilitási értékelés

Mivel a program teljes mértékben az EDF keretében már értékelt meglévő informatikai rendszerekre támaszkodik, nem vezetnek be új, határokon átnyúló interoperabilitási követelményeket. A program által érintett digitális közszolgáltatásokat (beleértve a pályázati felhívások kezelését, a pályázatok benyújtását, az értékelési támogatást és a támogatások nyomon követését) olyan hálózati és információs rendszerek támogatják, amelyek határokon átnyúló interoperabilitását már értékelték. Nem azonosítottak olyan, a határokon átnyúló interoperabilitást gátló fennmaradó akadályokat, amelyekre a meglévő értékelések még nem terjednének ki.

4.5. A digitális végrehajtást támogató intézkedések

Mivel a program meglévő és már értékelt digitális infrastruktúrára támaszkodik, nincs szükség új célzott digitális végrehajtási intézkedésekre. A zökkenőmentes digitális végrehajtást az EDF és a kapcsolódó programok keretében már meglévő operatív eljárások, felhasználói iránymutatás és támogatási mechanizmusok alkalmazása fogja biztosítani.

Ha a végrehajtás során a meglévő rendszerek kiigazítására van szükség, azzal az érintett programok irányítási keretén belül foglalkoznak, anélkül, hogy ez új, digitális vonatkozású követelményeket támasztana.

(1) Az uniós versenyszabályok, különösen az EUMSZ 101. cikkének sérelme nélkül.

(2) A béke megőrzése – Védelmi készültségi ütemterv 2030-ig .

(3) „Az európai védelemről – Készenlét 2030” című fehér könyv .

(4) Az uniós védelmi ipar átalakításának ütemterve .

(5) Rendelet – EU – 2025/2653 – HU – EUR-Lex .

(6) A védelmi készültségre vonatkozó omnibusz csomag – Védelmi és űripar .

(7) HL C […]., […]., […]. o .

(8)

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/695 rendelete (2021. április 28.) a Horizont Európa kutatási és innovációs keretprogram létrehozásáról, valamint részvételi és terjesztési szabályainak megállapításáról, továbbá az 1290/2013/EU és az 1291/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 170., 2021.5.12., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2021/695/oj ).

(9)

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2024/795 rendelete (2024. február 29.) a Stratégiai Technológiák Európai Platformjának (STEP) létrehozásáról és a 2003/87/EK irányelv, valamint az (EU) 2021/1058, az (EU) 2021/1056, az (EU) 2021/1057, az 1303/2013/EU, a 223/2014/EU, az (EU) 2021/1060, az (EU) 2021/523, az (EU) 2021/695, az (EU) 2021/697 és az (EU) 2021/241 rendelet módosításáról (HL L, 2024/795, 2024.2.29., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2024/795/oj ).

(10)

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2025/2653 rendelete (2025. december 19.) az (EU) 2021/694, az (EU) 2021/695, az (EU) 2021/697, az (EU) 2021/1153 és az (EU) 2024/795 rendeletnek az uniós költségvetés védelmi vonatkozású beruházásainak a ReArm Europe terv végrehajtása céljából való ösztönzése tekintetében történő módosításáról (HL L, 2025/2653, 2025.12.22., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2025/2653/oj ).

(11)

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/697 rendelete (2021. április 29.) az Európai Védelmi Alap létrehozásáról és az (EU) 2018/1092 rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 170., 2021.5.12., 149. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2021/697/oj ).

(12) Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról .

(13)

Az Európai Parlament és a Tanács 2009/81/EK irányelve (2009. július 13.) a honvédelem és biztonság területén egyes építési beruházásra, árubeszerzésre és szolgáltatásnyújtásra irányuló, ajánlatkérő szervek vagy ajánlatkérők által odaítélt szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról, valamint a 2004/17/EK és 2004/18/EK irányelv módosításáról.

(14) Az Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2024/2509 rendelete (2024. szeptember 23.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról (HL L, 2024/2509, 2024.9.26., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2024/2509/oj).

(15) Az Európai Parlament és a Tanács 883/2013/EU, Euratom rendelete (2013. szeptember 11.) az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról, valamint az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1074/1999/Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 248., 2013.9.18., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2013/883/oj ).

(16) A Tanács 2988/95/EK, Euratom rendelete (1995. december 18.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről (HL L 312., 1995.12.23., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/1995/2988/oj ).

(17) A Tanács 2185/96/Euratom, EK rendelete (1996. november 11.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról (HL L 292., 1996.11.15., 2. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/1996/2185/oj ).

(18) A Tanács (EU) 2017/1939 rendelete (2017. október 12.) az Európai Ügyészség létrehozására vonatkozó megerősített együttműködés bevezetéséről (HL L 283., 2017.10.31., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2017/1939/oj).

(19) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1371 irányelve (2017. július 5.) az Unió pénzügyi érdekeit érintő csalás ellen büntetőjogi eszközökkel folytatott küzdelemről (HL L 198., 2017.7.28., 29. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2017/1371/oj ).

(20)

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1092 rendelete (2018. július 18.) az Unió védelmi iparának versenyképességét és innovációs képességét támogató európai védelmi ipari fejlesztési program létrehozásáról (HL L 200., 2018.8.7., 30. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2018/1092/oj ).

(21)

(22)

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2023/1525 rendelete (2023. július 20.) a lőszergyártás támogatásáról (ASAP) (HL L 185., 2023.7.24., 7. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2023/1525/oj ).

(23)

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2023/2418 rendelete (2023. október 18.) az európai védelmi ipar közös beszerzés révén történő megerősítését szolgáló eszköz létrehozásáról (EDIRPA) (HL L, 2023/2418, 2023.10.26., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2023/2418/oj ).

(24)

A Tanács (EU) 2025/1106 rendelete (2025. május 27.) az Európa biztonságát az európai védelmi ipar megerősítése révén szolgáló cselekvési eszköz (SAFE) létrehozásáról (HL L, 2025/1106, 2025.5.28., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2025/1106/oj ).

(25) A költségvetési rendelet 58. cikke (2) bekezdésének a) vagy b) pontja szerint.

(26) Diff. = differenciált előirányzatok / nem diff. = nem differenciált előirányzatok.

(27) EFTA: Európai Szabadkereskedelmi Társulás.

(28) Tagjelölt országok és adott esetben a nyugat-balkáni potenciális tagjelöltek.

(29) A tradicionális saját források (vámok, cukorilletékek) tekintetében nettó összeget kell megadni, amely a beszedési költségekre levont 20 %-kal csökkentett bruttó összegnek felel meg.