EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2026.3.9.
COM(2026) 122 final
2026/0071(NLE)
Javaslat
A TANÁCS HATÁROZATA
a mobil berendezésekkel kapcsolatos nemzetközi érdekekről szóló egyezmény sínpályához kötött járművekkel kapcsolatos kérdéseiről szóló luxembourgi jegyzőkönyv XII. cikke alapján létrehozott felügyelő hatóság harmadik ülésén az Európai Unió által képviselendő álláspontról
INDOKOLÁS
1.A javaslat tárgya
E javaslat tárgya az Unió által a mobil berendezésekkel kapcsolatos nemzetközi érdekekről szóló egyezmény (a továbbiakban: Fokvárosi Egyezmény) 17. cikke és a Fokvárosi Egyezmény sínpályához kötött járművekkel kapcsolatos kérdéseiről szóló, 2007. február 23-án Luxembourgban elfogadott jegyzőkönyv (a továbbiakban: a luxembourgi jegyzőkönyv) XII. cikke alapján létrehozott felügyelő hatóság harmadik ülésén az alábbiak tervezett elfogadásával kapcsolatban képviselendő álláspont meghatározásáról szóló határozat:
(1)Javaslat a sínpályához kötött járművek állandó azonosítására vonatkozó mintaszabályok (a továbbiakban: mintaszabályok) új változatának tudomásulvételére; és
(2)A felügyelő hatóság alapszabályának és eljárási szabályzatának felülvizsgálata.
A luxembourgi jegyzőkönyv felügyelő hatóságának harmadik ülésére a tervek szerint 2026. április 14-én kerül sor Bernben (Svájc).
2.A javaslat háttere
2.1.A Fokvárosi Egyezményhez csatolt luxembourgi jegyzőkönyv
2.1.1.Előzmények
A mobil berendezésekkel kapcsolatos nemzetközi érdekekről szóló egyezmény sínpályához kötött járművekkel kapcsolatos kérdéseiről szóló jegyzőkönyvet (a továbbiakban: a luxembourgi jegyzőkönyv) a 2007. február 23-án Luxembourgban – a Nemzetközi Intézet a Magánjog Egységesítéséért (UNIDROIT) és a Nemzetközi Vasúti Fuvarozásügyi Államközi Szervezet (OTIF) égisze alatt – tartott diplomáciai konferencián fogadták el. A jegyzőkönyv 2024. március 8-án lépett hatályba.
A luxembourgi jegyzőkönyv az egész világra kiterjedő jogi keretet hoz létre hitelezői és lízingbeadói jogok elismerésére, elsőbbségére és érvényesítésére, melyeket a Fokvárosi Egyezmény 16. cikke értelmében egy nemzetközi hivatalnál kell bejegyezni.
Fontos megjegyezni, hogy a luxembourgi jegyzőkönyv XIV. cikke előírja egy olyan rendszer létrehozását, amelynek keretében a hivatalvezető azonosító számokat oszt ki. Ezek a számok lehetővé teszik a sínpályához kötött járművek egyes elemeinek egyedi azonosítását.
A jegyzőkönyv továbbá a közérdeket szolgáló garanciák fenntartása mellett közös rendszert hoz létre az eszközök lefoglalására 1 az adósok nemteljesítése vagy fizetésképtelensége esetén. Ez hasznos a határokat átlépő mobil berendezések tekintetében, mivel elkerülhetővé teszi azokat a jogi bizonytalanságokat, amelyek akkor merülhetnek fel, ha egy eszköz finanszírozásának alapjául szolgáló jogszabályokat megtámadják annak a joghatóságnak a bíróságai előtt, ahol az eszköz éppen található. A vasúti berendezések finanszírozóit érintő kockázatok csökkentése révén a luxembourgi jegyzőkönyv várhatóan több magánhitelezőt vonz majd, ami olcsóbb finanszírozást eredményez, és nagyobb választási lehetőségeket biztosít az üzemeltetők számára a költségek és a finanszírozási formák tekintetében.
Ösztönzi továbbá a tőkeberuházásokat is, amelyek elősegítik a vasúti járművek gyártását, és megkönnyítik az új, korszerű vasúti járművek lízingelését. 2021. június 3-i következtetéseiben 2 az Európai Unió Tanácsa elismerte, hogy „az ágazatnak jelentős beruházásokat kell eszközölnie a nemzetközi távolsági vasúti járművekbe” és „hogy sürgősen beruházásokra van szükség a magánszektor részéről”, és emlékeztette a tagállamokat „azokra a hatályos nemzetközi megállapodásokra és szerződésekre, így például a [mobil berendezésekkel kapcsolatos nemzetközi érdekekről szóló] Fokvárosi Egyezményhez csatolt luxembourgi vasúti jegyzőkönyvre, amelyek elősegítik a magánberuházásokat”.
2.1.2.Az Európai Unió csatlakozása a jegyzőkönyvhöz
Az Európai Unió saját hatáskörei tekintetében (a luxembourgi jegyzőkönyv XXII. cikke szerinti) regionális gazdasági integrációs szervezeti jogállásában jóváhagyta a luxembourgi jegyzőkönyvet a mobil berendezésekkel kapcsolatos nemzetközi érdekekről szóló egyezmény sínpályához kötött járművekkel kapcsolatos kérdéseiről szóló, 2007. február 23-án Luxembourgban elfogadott jegyzőkönyvnek az Európai Unió részéről történő jóváhagyásáról szóló, 2014. december 4-i 2014/888/EU tanácsi határozat szerint 3 .
A 2014/888/EU tanácsi határozat melléklete tartalmaz egy nyilatkozatot az Európai Uniónak a luxembourgi jegyzőkönyv által szabályozott azon kérdések vonatkozásában fennálló hatásköréről, amelyek tekintetében a tagállamok hatáskörüket az Unióra ruházták. Ez a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatósághoz, valamint a határozatok elismeréséhez és végrehajtásához, a fizetésképtelenségi eljárásokhoz és a szerződéses kötelezettségekre alkalmazandó joghoz kapcsolódó egyes területeket, továbbá a vasúti szállítási vívmányok bizonyos területeit érinti, különösen a vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságát, az Európai Unió Vasúti Ügynökségének működését, a sínpályához kötött járművek számozási rendszerét és az EU-n belüli járműnyilvántartást, amelyek a következő uniós jogszabályok hatálya alá tartoznak:
–Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/797 irányelve (2016. május 11.) a vasúti rendszer Európai Unión belüli kölcsönös átjárhatóságáról 4 ,
–Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/796 rendelete (2016. május 11.) az Európai Unió Vasúti Ügynökségéről 5 ,
–A Bizottság (EU) 2019/773 végrehajtási rendelete (2019. május 16.) az Európai Unió vasúti rendszerének forgalomüzemeltetés és -irányítás alrendszerére vonatkozó átjárhatósági műszaki előírásokról 6 ,
–Az (EU) 2016/797 európai parlamenti és tanácsi irányelv 47. cikkében említett járműnyilvántartásokra vonatkozó előírások megállapításáról szóló, 2018. október 25-i (EU) 2018/1614 bizottsági végrehajtási határozat 7 .
Eddig az Európai Unió mellett a tagállamok közül csupán Luxemburg, Svédország és Spanyolország az, amely jelenleg szintén részes fele a luxembourgi jegyzőkönyvnek.
2.2.A felügyelő hatóság
A felügyelő hatóság a Fokvárosi Egyezmény 17. cikke és a luxembourgi jegyzőkönyv XII. cikke alapján jött létre. A luxembourgi jegyzőkönyv rendelkezéseiből és a Fokvárosi Egyezmény 17. cikkének (2) bekezdéséből eredő feladatait és funkcióit az alapszabály 5. cikke sorolja fel 8 , és azok alapvetően adminisztratív és operatív feladatokból állnak.
A 7. (Bern, 2005. november 23–24.) és 12. (Bern, 2015. szeptember 29–30.) közgyűlésén 9 a Nemzetközi Vasúti Fuvarozásügyi Államközi Szervezet úgy határozott, hogy a luxembourgi jegyzőkönyv XII. cikkének (6) bekezdésével összhangban átveszi a felügyelő hatóság titkárságának feladatait.
A felügyelő hatóság tagságát a luxembourgi jegyzőkönyv XII. cikkének (1) bekezdésével összhangban határozták meg. Az a) pont úgy rendelkezik, hogy minden részes állam tag, és mindegyikük egy-egy képviselőt jelölhet ki. A b) és a c) pont úgy rendelkezik, hogy a Nemzetközi Intézet a Magánjog Egységesítéséért, illetve a Nemzetközi Vasúti Fuvarozásügyi Államközi Szervezet legfeljebb három másik államot jelöl ki, amelyek megbízatása a luxembourgi jegyzőkönyv hatálybalépése után legkésőbb két évvel lejár.
2.2.1.A szakértői bizottság alakuló ülése
Első ülésén a felügyelő hatóság a luxembourgi jegyzőkönyv XII. cikke (5) bekezdése b) pontjának és a felügyelő hatóság alapszabálya 6. cikkének megfelelően szakértői bizottságot hozott létre, amely segíti feladatai ellátásában. A szakértői bizottság olyan személyekből áll, akik a felügyelő hatóság megítélése szerint rendelkeznek az e tisztség betöltéséhez szükséges képesítésekkel, szakértelemmel és tapasztalattal. A tagokat a részes államok, az aláíró államok és az elnök által kijelölt személyek közül választják ki.
A szakértői bizottság alakuló ülésére 2025 novemberében került sor. Ezen az ülésen megválasztották az elnököt és a két alelnököt. A szakértői bizottság megvitatta továbbá működési keretét – többek között megbízatását és munkamegállapodásait –, felülvizsgálta a vasúti járművekkel kapcsolatos érdekek nemzetközi hivatalára vonatkozó szabályozásokat és eljárásokat, és mérlegelte a luxembourgi jegyzőkönyv ismertségének növelésére irányuló lehetőségeket.
Alakuló ülésén a szakértői bizottság azt is megjegyezte, hogy a mintaszabályok 3. felülvizsgálatának elfogadása önkéntes, és egyetértett azzal, hogy a mintaszabályok 3. felülvizsgálatát tudomásulvétel céljából kell benyújtani a felügyelő hatóságnak, mivel úgy ítélte meg, hogy a felülvizsgálattal kapcsolatban nincs szükség a felügyelő hatóság hivatalos lépéseire.
2.3.A felügyelő hatóság tervezett jogi aktusai
Ezen a harmadik ülésen – egyéb napirendi pontok mellett – a felügyelő hatóságnak tudomásul kell vennie a sínpályához kötött járművek állandó azonosítására vonatkozó mintaszabályok új változatát (3. felülvizsgálat), valamint felül kell vizsgálnia saját alapszabályát és eljárási szabályzatát az előbbi 12. cikkével és az utóbbi 18. cikkével összhangban.
2.3.1.Mintaszabályok
A sínpályához kötött járművek állandó azonosítására vonatkozó mintaszabályok meghatározzák az egyedi vasúti járműazonosító rendszer (URVIS) szerinti azonosító sínpályához kötött járműveken történő elhelyezésének módszereit és a kapcsolódó felelősségi köröket, a luxembourgi jegyzőkönyvben foglaltaknak megfelelően. Az eredeti változatukban történő jóváhagyásukkal kapcsolatos uniós álláspontot az (EU) 2024/851 tanácsi határozat határozta meg 10 , míg a második változat jóváhagyásával kapcsolatos álláspontot az (EU) 2025/853 tanácsi határozat tartalmazza 11 .
Ezek a szabályok önkéntesek, kivéve, ha konkrét jogszabályok előírják az alkalmazásukat; a feleknek minden esetben meg kell erősíteniük e szabályok betartását, ha be kívánnak jegyeztetni bármilyen bejegyezhető érdeket a luxembourgi jegyzőkönyv nemzetközi hivatalának nyilvántartásába, vagy ilyen érdek kedvezményezettjei kívánnak lenni. A mintaszabályok 4.2. pontja szerint annak a félnek, aki e szabályok hatálya alá kíván tartozni, nyilatkozatot kell tennie 12 , és erről értesítenie kell a hivatalvezetőt.
A mintaszabályokat az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága (ENSZ-EGB) SC.2 vasúti szállítási munkacsoportjának égisze alatt adják ki. Harmadik ülésén (2025. szeptember) a mintaszabályok felülvizsgálatával foglalkozó bizottság megvitatta és jóváhagyta egy új, 3. függelék hozzáadását, amely a hitelezők részére a sínpályához kötött járművekről az URVIS-azonosítóra való hivatkozással nyújtott információszolgáltatás során a digitális megoldások alkalmazásáról szól. Később, a hetvenkilencedik ülésén (2025. november 12–14.) az SC.2 vasúti szállítási munkacsoport elfogadta a fent említett módosításokat, és úgy rendelkezett, hogy a módosításoknak az SC.2 munkacsoport hetvenkilencedik üléséről szóló jelentés közzétételekor kell hatályba lépniük, továbbá felkérte a titkárságot, hogy készítse el a mintaszabályok még nem hivatalos, egységes szerkezetbe foglalt 3. felülvizsgálatát.
A titkárság azt javasolja, hogy a felügyelő hatóság vegye tudomásul ezeket a változásokat, és utasítsa a hivatalvezetőt, hogy tegye közzé a mintaszabályok 3. felülvizsgálatát a hivatalvezető honlapján, beleértve a 2. és a 3. felülvizsgálatot is.
Ezt a kérdést – a sínpályához kötött járművek jelölését – uniós szinten az (EU) 2019/773 bizottsági végrehajtási rendelet és különösen annak H. függeléke (Az európai járműszám és a hozzá kapcsolódó betűjelzés a kocsiszekrényen) szabályozza. E mintaszabályok jóváhagyása döntően befolyásolhatja az uniós jogszabályok tartalmát. Ezért, valamint az (EU) 2024/851 tanácsi határozatban és az (EU) 2025/853 tanácsi határozatban foglaltak szerint az Európai Unió az EUMSZ 3. cikkének (2) bekezdése értelmében vett kizárólagos hatáskörrel rendelkezik a mintaszabályok tekintetében.
2.3.2.A felügyelő hatóság alapszabályának felülvizsgálata
Első ülésén a szakértői bizottság megállapodásra jutott a megbízatásáról, és utasította a titkárságot, hogy jóváhagyás céljából nyújtsa be ezt a javaslatot a felügyelő hatóságnak. A bizottság azt is javasolta, hogy a felügyelő hatóság bízza meg azzal a hatáskörrel, hogy meghatározza saját eljárási szabályzatát, feltéve, hogy a felügyelő hatóság jóváhagy olyan konkrét szempontokat, mint a határozatképesség, a tagság, a szavazási eljárások és az ülések összehívása.
Ezen ajánlások végrehajtásának elősegítése érdekében a titkárság módosításokat terjesztett elő a felügyelő hatóság alapszabályára vonatkozóan. Ezek a módosítások átfogó megbízatást vezetnek be a 6. cikk szerinti szakértői bizottság tekintetében, ami az egyértelműség biztosítása érdekében szükségessé teszi a hivatalra vonatkozó eljárások fogalmának meghatározását és az 1. cikkbe való beillesztését, valamint a szabályozások kifejezés a hivatalra vonatkozó szabályozások kifejezésre való megváltoztatását az egész alapszabályban.
A javaslat 6. cikke meghatározza a szakértői bizottság megbízatását, amely többek között saját kezdeményezésére tanácsadással és ajánlásokkal segíti [a felügyelő hatóságot] feladatai ellátásában. Idetartozik a tanácsadás és ajánlások megfogalmazása többek között a hivatal működésére vonatkozó panaszokkal, a szerződő államok megállapodásaival és a mintaszabályok felülvizsgálatával kapcsolatban, továbbá „minden olyan egyéb kérdésben, amelyben a felügyelő hatóság tanácsot kér”, illetve amelyet „az elnök [,] vagy [a tagok legalább egynegyede együttesen eljárva] a bizottság elé terjeszt”.
A bizottság összetétele és működése tekintetében a javaslat azt indítványozza, hogy állapítsanak meg egy legalább három- vagy öttagú minimális létszámot, ezzel elkerülve, hogy a bizottság csupán egyetlen személyből álljon. A bizottság feladata továbbá, hogy a határozatképességre, a szavazásra, az ülések összehívására és a jelentéstételre vonatkozó alapvető jogszabályi követelményekre is figyelemmel meghatározza saját eljárási szabályzatát. A szöveg olyan rendelkezésekkel is kiegészül, amelyek biztosítják a titkárság képviseletét az üléseken, és megfigyelői státuszt biztosítanak a hivatalvezetőnek és a letéteményesnek, ezáltal előmozdítva az inkluzív és átfogó irányítást a bizottság keretein belül.
A javaslat néhány egyéb kisebb változtatást is tartalmaz, többek között a terminológia módosítását a szöveg koherenciájának biztosítása érdekében, valamint egyes rendelkezések átfogalmazását a pontosítás érdekében.
2.3.3.A felügyelő hatóság eljárási szabályzatának felülvizsgálata
Az alapszabályhoz hasonlóan a felügyelő hatóság eljárási szabályzata a felügyelő hatóság teljes tevékenységi körére vonatkozik, így – a 2014/888/EU tanácsi határozat mellékletében tett nyilatkozat értelmében – az Unió kizárólagos hatáskörébe tartozó kérdésekre is, és a módosítások közvetlenül érintik az Uniónak az említett szervben való részvételét.
Az elnök egyetértésével a titkárság bizonyos módosításokat terjesztett elő az eljárási szabályzatra vonatkozóan a meglévő szerződéses kötelezettségeknek és az alkalmazandó eljárásoknak való megfelelés biztosítása, valamint a szabályok a felügyelő hatóság által gyűjtött tapasztalatok fényében történő javítása érdekében. A javaslat írásbeli eljárást vezet be, amely optimalizálja a jegyzőkönyvek és határozatok elkészítésének és jóváhagyásának folyamatát, továbbá javítja a felügyelő hatóság munkamódszereinek általános hatékonyságát és egyértelműségét.
A főbb változtatások közé tartozik, hogy a javasolt eljárási szabályzat eltávolítja a minősített többség fogalmát, amely a jelen lévő és szavazó képviselők szavazatainak kétharmadát jelenti, és csökkenti az e szavazási módszer hatálya alá tartozó határozatok számát azzal, hogy alapértelmezettként az egyszerű többséget határozza meg. Az a vélemény hangzott el, hogy a minősített többség követelményének valamennyi határozatra való alkalmazása aránytalannak tűnik, és a döntéshozatali keretet egyszerűsíteni kell.
A 3. cikket (korábban Találkozók, most pedig Ülések és összehívás) az egyértelműség érdekében teljes egészében újraszövegezték.
A rendkívüli ülések tekintetében a felülvizsgált szöveg egyértelművé teszi, hogy ezeket az üléseket elvben ugyanolyan felhívási határidővel kell összehívni, mint a rendes üléseket. Ha az ilyen ülés sürgős jellegű, rövidebb határidők is alkalmazhatók. Az elnök dönti el, hogy egy ügy sürgős-e vagy sem.
Az Unió számára különösen fontos a 4. cikk (A tagok képviselete, ahol a regionális szervezetek (így az EU) szavazati jogairól szóló bekezdés átkerült a 14. cikkbe, és azt felülvizsgálták.
Az 5. cikk (Megfigyelők) tekintetében a titkárság a megfigyelők kiváltságos kategóriájának bevezetését javasolja, amely a luxembourgi jegyzőkönyv értelmében különleges szerepet betöltő entitásokból, például a hivatalvezetőből, a letéteményesből és a szakértői bizottságból áll. Az állandó megfigyelők olyan személyek lennének, akik minden esetben az elnök felügyelete mellett vehetnének részt a felügyelő hatóság valamennyi ülésén.
A felügyelő hatóság tisztviselői (elnök és két alelnök) (9. cikk) tekintetében a javaslat meghatározza a megbízatásuk időtartamát, és a kinevezési eljárás egyszerűsítése érdekében megszünteti azt a követelményt, hogy a tisztviselői tisztségekre történő jelöléseket egy másik tagnak kelljen előterjesztenie.
A javaslat 14. cikke a szavazati jogra vonatkozik. Minden tag egy-egy szavazattal rendelkezik. Regionális szervezetek – például az Unió esetében – javasolt, hogy a hatáskörükbe tartozó ügyekben a regionális szervezetek annyi szavazattal rendelkezzenek, ahány tagállamuk egyben tag is. Amennyiben egy regionális szervezet él szavazati jogával, tagállamai nem szavazhatnak, és fordítva.”
A határozatképesség (15. cikk) tekintetében javasolt módosítások a minősített többség fogalommeghatározásának eltávolításához kapcsolódnak. A javaslat szerint a határozatképességhez a minősített többség helyett a tagok egyszerű többsége szükséges. A javaslat továbbá – különösen a regionális szervezetek tekintetében – kimondja, hogy „a regionális szervezet hatáskörébe tartozó ügyekben a határozatképesség megállapításakor a szervezetet a 14. cikk (2) bekezdésének megfelelően az általa leadható szavazatok számának mértékéig kell figyelembe venni”.
A 16. cikk (Szavazás és hallgatólagos jóváhagyás) bevezeti továbbá a jelen lévő és szavazó tagok minősített többségéről a jelen lévő és szavazó tagok egyszerű többségére való áttérést 13 . Ezen túlmenően és különös jelentőséggel, a cikk részletes eljárást vezet be az írásbeli eljárás és a hallgatólagos jóváhagyás keretében történő szavazásra vonatkozóan. Ezeket a mechanizmusokat azzal a céllal vezették be, hogy növeljék a felügyelő hatóság rugalmasságát és hatékonyságát. A hallgatólagos jóváhagyási eljárás a hivatalvezető költségvetési tervezetének jóváhagyásához és a titkársági feladatok ellátása céljából a titkárság által benyújtott számla jóváhagyásához kapcsolódik. A válaszadás határideje mindkét eljárás esetében legalább két hét. Az írásbeli eljárás tekintetében, amennyiben a válaszok száma nem éri el a határozatképességhez szükséges minimumot, a javaslat elutasításra kerül. A hallgatólagos jóváhagyás tekintetében – ahogy a neve is tükrözi –, amennyiben a határidő lejártáig nem érkezik elegendő számú ellenvetés, a javaslatot elfogadottnak kell tekinteni.
A javaslatban szereplő utolsó érdemi módosítás a felügyelő hatóság alapszabályának és eljárási szabályzatának módosítására vonatkozik (21. cikk, Az alapszabály és a szabályzat módosítása). Ezen alapvető jogi eszközök esetében a módosításban javasolt fenntartani a minősített (kétharmados) többség követelményét.
Az (EU) 2024/851 tanácsi határozatban és az (EU) 2025/853 tanácsi határozatban említettek szerint az Európai Unió az EUMSZ 3. cikkének (2) bekezdése értelmében vett kizárólagos hatáskörrel rendelkezik a felügyelő hatóság alapszabálya és eljárási szabályzata tekintetében.
3.Az Unió által képviselendő álláspont
3.1.A mintaszabályok legutóbbi változatáról
Ahogyan azt korábban is megfogalmazták, a luxembourgi jegyzőkönyvnek a sínpályához kötött járművek nemzetközi szabványokon alapuló, egyértelmű azonosítási és jelölési rendszerére kell támaszkodnia. Ezt a luxembourgi jegyzőkönyv XIV. cikke (A sínpályához kötött járművek bejegyeztetés céljából történő azonosítása) is elismeri, amely maga is hivatkozik a Fokvárosi Egyezmény 18. cikke (1) bekezdésének a) pontjára. A sínpályához kötött járművek állandó azonosítására vonatkozó mintaszabályok keretet biztosítanak az URVIS-azonosítók kiosztásához és a sínpályához kötött járműveken való jelöléséhez. Az URVIS-azonosító és annak a sínpályához kötött járműveken való jelölése kiegészíti és nem érinti a sínpályához kötött járművek engedélyezésére vagy üzemeltetésére alkalmazandó jogszabályokkal összhangban alkalmazott meglévő számozási rendszereket, és nem helyettesíti az államokban vagy államok csoportjaiban a sínpályához kötött járművek üzemeltetésében használt meglévő nyilvántartási vagy információs rendszereket, például az Európai Unió esetében az (EU) 2018/1614 bizottsági végrehajtási határozatban szabályozott európai járműnyilvántartást és európai járműszámot.
A mintaszabályok 3. felülvizsgálatában végrehajtott módosítások bevezetik a digitális megoldás fogalmát, amely olyan opcionális rendszer, amely lehetővé teszi a hitelezők és az adósok számára, hogy a vasúti járművekre vonatkozó információkat digitális megoldásba integrálják, biztosítva ezzel az említett információkhoz való hozzáférést. A módosítások célja a vasúti eszközök digitális nyomon követésének optimalizálása. Ezek a módosítások nincsenek hatással az Európai Unióban hatályos jogi keretre: önkéntes keretet hoznak létre, amely – ha a felek így döntenek – kötelező lehet a magánfelek számára a luxembourgi jegyzőkönyv alapján kötött megállapodásaikban.
A titkárság e pontra (tudomásulvétel és közzététel 14 ) vonatkozó javasolt határozatát azonban nem támogatja az alkalmazandó jogi keret, mivel alapszabálya 5. cikkének (8) bekezdése arra utasítja a felügyelő hatóságot, hogy „hagyja jóvá a mintaszabályokat és azok módosításait”. Tekintettel arra, hogy a mintaszabályok rendelkezésre álló 3. felülvizsgálata még most sem hivatalos, az Európai Uniónak elleneznie kell a mintaszabályok közzétételére irányuló javaslatot, és helyette támogatnia kell az új 3. felülvizsgálat tudomásulvételét, továbbá javasolnia kell az intézkedések elhalasztását mindaddig, amíg a 3. felülvizsgálat hatályba nem lép. Ha azonban a mintaszabályok 3. felülvizsgálata a felügyelő hatóság harmadik üléséig hatályba lép, és megfelel a https://unece.org/sites/default/files/2026-02/ECE-TRANS-SC.2-337-Rev.3EFR_Unofficial.pdf honlapon közzétett nem hivatalos változatnak, az Európai Uniónak javasolnia kell, hogy a felügyelő hatóság az alapszabály 5. cikkének (8) bekezdésével összhangban fogadja el ezeket a mintaszabályokat.
3.2.A felügyelő hatóság alapszabályának és eljárási szabályzatának felülvizsgálata
Az alapszabály tervezett módosításai többnyire a szakértői bizottság – mint a felügyelő hatóság tanácsadó szerve – munkájának meghatározására korlátozódnak. Az ilyen módosítások az Európai Unió érdekét szolgálják, mivel egyértelművé teszik e szerv szerepét, és elősegítik a felügyelő hatóság munkáját. Ezért javasolt e módosítások támogatása.
A felügyelő hatóság eljárási szabályzata tekintetében számos változtatást javasoltak, amelyeket hatása eltérő. A fontos változások közé tartozik a minősített többségi szavazás, mint alapértelmezett szavazási lehetőség eltörlése a felügyelő hatóságban – beleértve annak a határozatképességre gyakorolt hatását is –, annak a követelménynek a megszüntetése, hogy a felügyelő hatóság egy tisztviselőjét legalább egy másik tagnak kelljen kirendelnie, valamint az Unió szavazati jogainak szisztematikus áthelyezése és pontosítása. A tervezett módosítások többsége fontos pontosításokat eredményezhet, és javítja a felügyelő hatóság munkafolyamatait, ezért támogatható.
Az írásbeli eljárás és a hallgatólagos jóváhagyás útján történő szavazást tekintetében azonban a válaszadásra vonatkozó határidők („legalább két hét”) nem elegendőek ahhoz, hogy az Unió végrehajtsa a határozat elfogadásához szükséges belső eljárásokat.
Amennyiben a hallgatólagos jóváhagyási eljárás a hivatalvezető költségvetési tervezetének jóváhagyására és a titkársági feladatok ellátásáért járó díjazásra vonatkozó számla jóváhagyására korlátozódik, meg kell jegyezni, hogy az Uniót nem érintik a felügyelő hatóság költségvetési ügyei; ezért erről a tagállamoknak kell dönteniük. Másrészt, ha a hallgatólagos jóváhagyással hozott határozatok jóváhagyására irányuló javaslat megtartja az „amennyiben a felügyelő hatóság úgy határoz” kifejezést, előfordulhat, hogy az Unió a hatáskörébe tartozó olyan határozatokkal szembesül, amelyeket nem volt lehetősége elutasítani; ezen túlmenően, a hallgatólagos jóváhagyással hozott határozatok elfogadását kivételes esetekre kell korlátozni.
Ezen okok miatt az írásbeli eljárás határidejét „legalább 10 hétre” kell módosítani, és a hallgatólagos jóváhagyással hozott határozatok lehetőségét a hivatalvezető költségvetési tervezetének jóváhagyására és a titkársági feladatok ellátásáért járó díjazásra vonatkozó számla jóváhagyására kell korlátozni.
Ezért a fent ismertetett módosítások végrehajtása függvényében javasolt a felügyelő hatóság alapszabályát és eljárási szabályzatát érintő módosítások jóváhagyásának támogatása.
4.JOGALAP
4.1.Eljárási jogalap
4.1.1.Elvek
Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: EUMSZ) 218. cikkének (9) bekezdése határozatok elfogadásáról rendelkezik „a megállapodásokkal létrehozott szervekben az Unió által képviselendő álláspontok kialakítására vonatkozóan, amennyiben az ilyen szervnek joghatással bíró jogi aktust kell elfogadnia, kivéve a megállapodás intézményi kereteit kiegészítő vagy módosító jogi aktusokat”.
A „joghatással bíró jogi aktus” fogalmába beletartoznak a nemzetközi jognak a kérdéses szervre irányadó szabályai szerint joghatással bíró jogi aktusok. Ezenfelül a fogalom magában foglalja azokat az eszközöket is, amelyek a nemzetközi jog szerint nem bírnak kötelező erővel, de „döntően befolyásolják az uniós jogalkotó által […] elfogadott szabályozás tartalmát” 15 .
4.1.2.A jelen esetre történő alkalmazás
A felügyelő hatóságot megállapodás, nevezetesen a Fokvárosi Egyezmény (17. cikk) és a luxembourgi jegyzőkönyv hozta létre, annak XII. cikkével összhangban.
A felügyelő hatóság által elfogadandó jogi aktus joghatással bíró jogi aktus. Először is, a mintaszabályokkal kapcsolatos bármely intézkedés döntően befolyásolhatja az uniós jogszabályok tartalmát, nevezetesen az (EU) 2016/797 irányelvet, az (EU) 2019/773 bizottsági végrehajtási rendeletet és az (EU) 2018/1614 bizottsági végrehajtási határozatot. Másodszor, a felügyelő hatóság felülvizsgált alapszabályának és eljárási szabályzatának jóváhagyása joghatással fog bírni, mivel jelentősen befolyásolja az Uniónak a luxembourgi jegyzőkönyv működésében való részvételét, amelyet a 2014/888/EU tanácsi határozat biztosít.
A tervezett jogi aktusok nem egészítik ki és nem módosítják az egyezmény intézményi keretét.
Ezért a javasolt határozat eljárási jogalapja az EUMSZ 218. cikkének (9) bekezdése.
4.2.Anyagi jogalap
4.2.1.Elvek
Az EUMSZ 218. cikkének (9) bekezdése szerinti határozat anyagi jogalapja elsősorban azon tervezett jogi aktus célkitűzésétől és tartalmától függ, amellyel kapcsolatban az Unió által képviselendő álláspont meghatározásra kerül. Amennyiben a tervezett jogi aktus kettős célkitűzést követ, vagy két összetevőből áll, és ezek egyike elsődlegesként azonosítható, míg a másik csak járulékos jellegű, az EUMSZ 218. cikkének (9) bekezdése szerinti határozatot egyetlen anyagi jogalapra, azaz az elsődleges, illetve döntő jellegű célkitűzés vagy összetevő által megkövetelt anyagi jogalapra kell alapítani.
4.2.2.A jelen esetre történő alkalmazás
A tervezett jogi aktusok elsődleges célkitűzése és tartalma a következő területtel kapcsolatos: vasúti szállítás. Ezért a javasolt határozat anyagi jogalapja az EUMSZ 91. cikke.
4.3.Következtetés
A javasolt határozat jogalapja az EUMSZ 91. cikke, összefüggésben az EUMSZ 218. cikkének (9) bekezdésével.
2026/0071 (NLE)
Javaslat
A TANÁCS HATÁROZATA
a mobil berendezésekkel kapcsolatos nemzetközi érdekekről szóló egyezmény sínpályához kötött járművekkel kapcsolatos kérdéseiről szóló luxembourgi jegyzőkönyv XII. cikke alapján létrehozott felügyelő hatóság harmadik ülésén az Európai Unió által képviselendő álláspontról
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 91. cikkére, összefüggésben annak 218. cikke (9) bekezdésével,
tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,
mivel:
(1)Az Unió a 2014. december 4-i 2014/888/EU tanácsi határozat révén 16 (1) jóváhagyta a 2007. február 23-án Luxembourgban elfogadott, a mobil berendezésekkel kapcsolatos nemzetközi érdekekről szóló egyezmény (a továbbiakban: Fokvárosi Egyezmény) sínpályához kötött járművekkel kapcsolatos kérdéseiről szóló jegyzőkönyvet (a továbbiakban: luxembourgi jegyzőkönyv), és az említett jegyzőkönyv értelmében regionális gazdasági integrációs szervezet jogállást szerzett.
(2)A luxembourgi jegyzőkönyv felügyelő hatósága felülvizsgálhatja saját alapszabályát és eljárási szabályzatát az előbbi 12. cikkével és az utóbbi 18. cikkével összhangban. A felügyelő hatóságnak továbbá alapszabálya 5. cikkének (8) bekezdésével összhangban el kell fogadnia a sínpályához kötött járművek állandó azonosítására vonatkozó mintaszabályokat.
(3)A luxembourgi jegyzőkönyv felügyelő hatósága a 2026. április 14-i harmadik ülésén – egyéb napirendi pontok mellett – várhatóan felülvizsgálja alapszabályát és eljárási szabályzatát, valamint tudomásul veszi az Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottsága SC.2 vasúti szállítási munkacsoportjának égisze alatt kidolgozott, a sínpályához kötött járművek állandó azonosítására vonatkozó frissített mintaszabályokat (3. felülvizsgálat).
(4)Helyénvaló meghatározni az Unió által a felügyelő hatóságban képviselendő álláspontot, mivel a sínpályához kötött járművek állandó azonosítására vonatkozó mintaszabályokkal kapcsolatos, a felügyelő hatóság által hozott intézkedés döntően befolyásolhatja az uniós jog, nevezetesen a vasúti rendszer Európai Unión belüli kölcsönös átjárhatóságáról szóló 2016. május 11-i (EU) 2016/797 európai parlamenti és tanácsi irányelv 17 (2), az Európai Unió vasúti rendszerének forgalomüzemeltetés és -irányítás alrendszerére vonatkozó átjárhatósági műszaki előírásokról szóló 2019. május 16-i (EU) 2019/773 bizottsági végrehajtási rendelet 18 (3), valamint az (EU) 2016/797 európai parlamenti és tanácsi irányelv 47. cikkében említett járműnyilvántartásokra vonatkozó előírások megállapításáról szóló 2018. október 25-i (EU) 2018/1614 bizottsági végrehajtási határozat 19 (4) tartalmát. Továbbá az alapszabálynak és az eljárási szabályzatnak a felügyelő hatóság által elfogadandó módosításai döntően befolyásolhatják az Uniónak az említett szervben való részvételét.
(5)A titkárságnak 20 a sínpályához kötött járművek állandó azonosítására vonatkozó mintaszabályok új változatának tudomásulvételére és közzétételére vonatkozó javasolt határozata tekintetében meg kell jegyezni, hogy ezt a javaslatot nem támogatja a felügyelő hatóság jogi kerete, mivel alapszabálya 5. cikkének (8) bekezdése előírja a felügyelő hatóság számára, hogy „hagyja jóvá a mintaszabályokat és azok módosításait”. Tekintettel arra, hogy a mintaszabályok 3. felülvizsgálata még nem lépett hatályba, a mintaszabályok közzétételére irányuló javaslat nem támogatható. Az Európai Uniónak csak az új 3. felülvizsgálat tudomásulvételét kell támogatnia, továbbá javasolnia kell az intézkedések elhalasztását mindaddig, amíg a 3. felülvizsgálat hatályba nem lép. Ha a mintaszabályok 3. felülvizsgálata a felügyelő hatóság harmadik üléséig hatályba lép, és megfelel az ENSZ-EGB honlapján közzétett nem hivatalos változatnak 21 , az Európai Uniónak javasolnia kell, hogy a felügyelő hatóság fogadja el ezeket a mintaszabályokat.
(6)A felügyelő hatóság alapszabályának javasolt módosításai többnyire a szakértői bizottság – mint a felügyelő hatóság tanácsadó szerve – munkájának meghatározására korlátozódnak. Az ilyen módosítások az Európai Unió érdekét szolgálják, mivel egyértelművé teszik e szerv szerepét, és elősegítik a felügyelő hatóság munkáját, ezért támogatni kell őket.
(7)A felügyelő hatóság eljárási szabályzata tekintetében számos változtatást javasoltak, amelyeket hatása eltérő. A fontos változások közé tartozik a minősített többségi szavazás, mint alapértelmezett szavazási lehetőség eltörlése a felügyelő hatóságban – beleértve annak a határozatképességre gyakorolt hatását is –, annak a követelménynek a megszüntetése, hogy a felügyelő hatóság egy tisztviselőjét legalább egy másik tagnak kelljen kirendelnie, valamint az Unió szavazati jogainak szisztematikus áthelyezése és pontosítása. A tervezett módosítások többsége fontos pontosításokat eredményez, és javítja a felügyelő hatóság munkafolyamatait. Az írásbeli eljárás és a hallgatólagos jóváhagyás útján történő szavazásra vonatkozó szabályok azonban nagyon rövid határidőket állapítanak meg, amelyek nyilvánvalóan nem elegendőek a határozat elfogadásához szükséges belső eljárások lefolytatásához, és egyértelműen és kifejezetten meg kell határozni azokat a kérdéseket, amelyekkel kapcsolatban egy határozat hallgatólagos jóváhagyással is elfogadható. A felügyelő hatóság eljárási szabályzatának módosításait ezért – az írásbeli eljárás és a hallgatólagos jóváhagyás útján történő szavazásra vonatkozó szabályok bizonyos módosításai függvényében – támogatni kell,
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
A mobil berendezésekkel kapcsolatos nemzetközi érdekekről szóló egyezmény sínpályához kötött járművekkel kapcsolatos kérdéseiről szóló, 2007. február 23-án Luxembourgban elfogadott jegyzőkönyv felügyelő hatóságának harmadik ülésén az Unió által képviselendő álláspontot a melléklet tartalmazza.
Az e határozat mellékletében foglalt álláspontok kisebb módosításait az Unió képviselői a felügyelő hatóság ülésén a Tanács további határozata nélkül elfogadhatják.
2. cikk
Ennek a határozatnak a Bizottság a címzettje.
Kelt Brüsszelben, -án/-én.
a Tanács részéről
az elnök
EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2026.3.9.
COM(2026) 122 final
MELLÉKLET
a következőhöz:
A TANÁCS JAVASLATA
a mobil berendezésekkel kapcsolatos nemzetközi érdekekről szóló egyezmény sínpályához kötött járművekkel kapcsolatos kérdéseiről szóló luxembourgi jegyzőkönyv XII. cikke alapján létrehozott felügyelő hatóság harmadik ülésén az Európai Unió által képviselendő álláspontról
Melléklet
1.Bevezetés
A mobil berendezésekkel kapcsolatos nemzetközi érdekekről szóló egyezmény sínpályához kötött járművekkel kapcsolatos kérdéseiről szóló, 2007. február 23-án Luxembourgban elfogadott jegyzőkönyv (a továbbiakban: a luxembourgi jegyzőkönyv) felügyelő hatóságának harmadik ülésére 2026. április 14-én kerül sor.
2.Az uniós hatáskör
Az Európai Unió a luxembourgi jegyzőkönyv szerződő fele. Az ülés azon napirendi pontjai tekintetében, amelyekben a felügyelő hatóságnak az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: EUMSZ) 218. cikkének (9) bekezdése szerinti, joghatással bíró jogi aktusokat kell elfogadnia – nevezetesen a 9. és 10. napirendi pont tekintetében – az Európai Unió kizárólagos hatáskörrel rendelkezik.
3.Megjegyzések a felügyelő hatóság harmadik ülésének napirendi pontjaihoz
9. napirendi pont: Mintaszabályok
|
Dokumentum(ok) |
LUX-26011-SA3-09-Model Rules.pdf |
|
Szavazati jogok gyakorlása |
Európai Unió |
|
Álláspont |
A felügyelő hatóság által meghozandó határozat megváltoztatása a következők szerint: „A felügyelő hatóság: – tudomásul veszi a sínpályához kötött járművek állandó azonosítására vonatkozó mintaszabályok módosításait (3. felülvizsgálat), amelyeket a sínpályához kötött járművek állandó azonosítására vonatkozó mintaszabályok felülvizsgálatával foglalkozó bizottság 2025 szeptemberében tartott harmadik ülésén fogadtak el.” Ha a mintaszabályok a felügyelő hatóság harmadik üléséig nem lépnek hatályba: „– tudomásul veszi, hogy a mintaszabályok módosításai csak az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága (ENSZ-EGB) SC.2 vasúti szállítási munkacsoportjának hetvenkilencedik üléséről szóló jelentés közzétételekor léphetnek hatályba, – a szabályok hatálybalépéséig elhalasztja az említett mintaszabályok 3. felülvizsgálatának jóváhagyásával kapcsolatos intézkedéseket.” Ha a mintaszabályok a felügyelő hatóság harmadik üléséig hatályba lépnek, és megfelelnek az ENSZ-EGB honlapján közzétett nem hivatalos változatnak 1 : – „jóváhagyja a mintaszabályokat (3. felülvizsgálat).” |
10. napirendi pont: Alapszabály és eljárási szabályzat
|
Dokumentum(ok) |
LUX-26012-SA3-10-Statutes and Rules of Procedure (&ad).pdf |
|
Szavazati jogok gyakorlása |
Európai Unió |
|
Álláspont |
Támogatni kell az alapszabály javasolt módosításainak jóváhagyását. Támogatni kell az eljárási szabályzat javasolt módosításainak jóváhagyását, az alábbi módosításokkal: – a 16. cikk (6) bekezdésének c) pontjában a „két hét” helyébe„10 hét” lép, – a 16. cikk (7) bekezdésében a bevezető bekezdésből törölni kell a „vagy amennyiben a felügyelő hatóság úgy határoz” részt. |