INDOKOLÁS

1.A javaslat tárgya

E javaslat tárgya az Unió által a polgári légi járművekhez nyújtott exporthitelekről szóló ágazati megállapodás (a továbbiakban: légijármű-ágazati megállapodás vagy ASU) résztvevőinek írásbeli eljárásában az ASU tervezett módosításával kapcsolatban képviselendő álláspont meghatározásáról szóló határozat, amelynek célja, hogy a –29 bázispontú ideiglenes hitelkiigazítási felárat állandóvá tegye a piacot tükröző felár kiszámítása során.

2.A javaslat háttere

2.1.Megállapodás a hivatalosan támogatott exporthitelekről

Az exporthitel-megállapodás egy informális megállapodás az Európai Unió, az USA, Kanada, Japán, Korea, Norvégia, Svájc, Ausztrália, Új-Zéland, Törökország és az Egyesült Királyság között, melynek célja, hogy megfelelő keretet biztosítson a hivatalosan támogatott exporthitelek szabályos használatához. A gyakorlatban ez egyenlő versenyfeltételek megteremtését (azaz annak biztosítását, hogy a verseny alapját az exportált áruk és szolgáltatások ára és minősége képezze, ne pedig a biztosított pénzügyi feltételek), valamint az arra való törekvést jelenti, hogy megszüntessék a hivatalosan támogatott exporthitelekkel összefüggő támogatásokat és kereskedelmi torzulásokat. A megállapodás 1978 áprilisában, határozatlan időtartamra lépett hatályba.

A légijármű-ágazati megállapodás az exporthitel-megállapodás III. mellékletét képezi, és célja, hogy a 4. cikkének a) pontjában meghatározottak szerint a légi járművek értékesítésével és bérlésével, valamint a kapcsolódó árukkal és szolgáltatásokkal kapcsolatos hivatalosan támogatott exporthitelek kiszámítható, következetes és átlátható alkalmazásához keretet nyújtson. Az ASU arra törekszik, hogy egyenlő versenyfeltételeket teremtsen a légi járművek exportja számára, és hogy megszüntesse a hivatalosan támogatott exporthitelekkel kapcsolatos támogatásokat és kereskedelmi torzulásokat. Az ASU legutóbbi szövege 2011. február 1-jén lépett hatályba.

A megállapodás, azon belül pedig az ASU igazgatási szempontból az OECD rendszerébe illeszkedik és az OECD exporthitel-titkárságától kap támogatást. Mindazonáltal sem az exporthitel-megállapodás, sem a légijármű-ágazati megállapodás nem az OECD jogi aktusa 1 .

Az Európai Unió – nem pedig a tagállamok – résztvevője a megállapodásnak és az ASU-nak, és mindkét megállapodást a 2011. november 16-i 1233/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 2 ültette át a közösségi jogba. Tehát az exporthitel-megállapodás és a légijármű-ágazati megállapodás rendelkezései az uniós jog értelmében jogilag kötelező erejűek.

2.2.A polgári légi járművekhez nyújtott exporthitelekről szóló ágazati megállapodás résztvevői

A légijármű-ágazati megállapodásnak tizenegy résztvevője van (a továbbiakban: az ASU résztvevői): Ausztrália, Brazília, Kanada, az Európai Unió, Japán, Korea, Új-Zéland, Norvégia, Svájc, az Egyesült Királyság és az Amerikai Egyesült Államok 3 .

Az Uniót az Európai Bizottság képviseli az ASU résztvevőinek ülésein, valamint a résztvevők írásbeli döntéshozatali eljárásaiban. A légijármű-ágazati megállapodás valamennyi módosításáról konszenzussal határoznak.

2.3.A légijármű-ágazati megállapodás résztvevőinek tervezett jogi aktusa

A tervezett jogi aktus célja, hogy módosítsa az ASU II. függelékének 2. szakaszát azáltal, hogy a piacot tükröző felár kiszámításához (MRS) –29 bázispontos rögzített hitelkiigazítási felárat (CAS) állapít meg. Az ASU II. függeléke meghatározza a polgári légi járművekhez nyújtott exporthitelekről szóló ágazati megállapodás hatálya alá tartozó ügyletekhez nyújtott hivatalos támogatás árazásának meghatározásakor alkalmazandó eljárásokat, a 2. szakasz pedig a minimális kockázati díjak (MPR) meghatározásának szabályait.

Az ASU szövege kiköti, hogy a minimális kockázati díjakat (MPR) úgy kell számítani, hogy a piacot tükröző felárat (MRS) hozzá kell adni a kockázatalapú kamatlábakhoz (RBR). Az MRS kiszámításának egyik alapadata a medián hitelfelár (MCS), amely a Moody’s által az OECD titkárságának szolgáltatott adatokon alapul. Tekintettel arra, hogy a londoni bankközi kamatláb (LIBOR) megszűnt, a Moody’s 2022 augusztusa óta nem a LIBOR, hanem a biztosított egynapos finanszírozási kamatláb (SOFR) alapján szolgáltatott MCS-adatokat. Ez közvetlen hatással van az MCS értékére, amellyel kapcsolatban mérlegelésre kérték fel az ASU résztvevőit a 2022 novemberében megrendezett 73. ülésükön.

Az ASU résztvevői a 2023 novemberében megtartott 74. ülésükön megállapodtak abban, hogy egy évig (azaz 2024 végéig) –29 bázispontos kiigazítást (hitelkockázatifelár-kiigazítást (CAS)) alkalmaznak a Moody’s MCS adataira. Az ASU résztvevőinek 2025 júniusában megrendezett 76. ülésén a résztvevők többsége támogatta e megoldás véglegesítését. A tervezett jogi aktus célja az ASU szövegének módosítása annak érdekében, hogy az említett ideiglenes kiigazítás állandó megoldássá váljon.

3.Az Unió által képviselendő álláspont

A LIBOR 2023. évi megszüntetése miatt a Moody’s-nak ki kellett igazítania a medián hitelfelár (Median Credit Spreads, a továbbiakban: MCS) kiszámítására szolgáló módszertanát, amely fontos alapadat a II. függelék 2. szakaszában meghatározott, az ASU-ügyletek esetében a minimális biztosítási díjakra (MPR) alkalmazandó piacot tükröző felár (MRS) kiszámításához.

Az MCS a Moody’s 7 éves átlagos futamidejű medián hitelfelárainak 90 napos mozgóátlaga. Ezeket a Moody’s adja meg az OECD titkárságának a 2011-ben aláírt első szerződés óta folyamatosan megújított hároméves szerződéses megállapodások alapján.

A LIBOR-ról a SOFR-ra való 2023. évi átállás miatt a Moody’s csak SOFR-alapú MCS-adatokat kezdett szolgáltatni, nem pedig a LIBOR-alapúakat. Ez az alapkamatváltás az MCS értékének növekedését eredményezi, ami kedvezőtlenül hat a kockázati díjra. A hitelkiigazítási felár (CAS) bevezetésének célja e növekedés kompenzálása. A CAS-t ideiglenesen –29 bázisponton állapították meg, ami az MCS átlagos változását tükrözi azóta, hogy a Moody’s a LIBOR-ról a SOFR-ra változtatta alapkamatlábát.

Erre tekintettel az EU támogatja azokat az erőfeszítéseket, amelyek az MRS kiszámításának kiigazítására irányulnak annak érdekében, hogy kompenzálják a LIBOR megszüntetését követően az alapkamatláb változásából eredő többletfelárat. A tervezett módosítás a –29 bázisponton rögzített CAS-érték előírásával lehetővé teszi az MCS emelkedésének kompenzálását, és kiszámíthatóságot biztosít a légijármű-gyártók és az ASU más felhasználói számára. Ajánlott ezért, hogy az Unió az ASU résztvevőinek írásbeli eljárása során azt az álláspontot képviselje, hogy jóváhagyja a II. függelék 2. szakaszában meghatározott, az MRS kiszámítására szolgáló, –29 bázisponton rögzített CAS-nak az MCS-be történő bevezetéséről szóló tervezett határozatot.

4.Jogalap

4.1.Eljárási jogalap

4.1.1.Alapelvek

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: EUMSZ) 218. cikkének (9) bekezdése határozatok elfogadásáról rendelkezik „a megállapodásokkal létrehozott szervekben az Unió által képviselendő álláspontok kialakítására vonatkozóan, amennyiben az ilyen szervnek joghatással bíró jogi aktust kell elfogadnia, kivéve a megállapodás intézményi kereteit kiegészítő vagy módosító jogi aktusokat”.

A „joghatással bíró jogi aktus” fogalmába beletartoznak a nemzetközi jognak a kérdéses szervet szabályozó szabályai szerint joghatással bíró jogi aktusok. Ezenfelül a fogalom magában foglalja azokat az eszközöket is, melyek a nemzetközi jog szerint nem bírnak kötelező erővel, de „meghatározó módon befolyásolják az uniós jogalkotó által [...] elfogadott szabályozás tartalmát”. 4

4.1.2.A jelen esetre történő alkalmazás

A tervezett jogi aktus meghatározó módon befolyásolja az uniós szabályozás tartalmát, nevezetesen a hivatalosan támogatott exporthitelek terén bizonyos iránymutatások alkalmazásáról, valamint a 2001/76/EK és a 2001/77/EK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2011. november 16-i 1233/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletet, mivel annak 2. cikke rögzíti, hogy „[a] Bizottság a 3. cikknek megfelelően a megállapodás résztvevői által az iránymutatásokhoz fűzött módosítások nyomán felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el a II. melléklet módosítása céljából”.

Az ASU tervezett módosításának elfogadására az ASU résztvevőinek írásbeli eljárása során, az OECD égisze alatt kerül majd sor.

Ezért a javasolt határozat eljárási jogalapja az EUMSZ 218. cikkének (9) bekezdése.

4.2.Anyagi jogalap

4.2.1.Általános elvek

Az EUMSZ 218. cikkének (9) bekezdése szerinti határozat anyagi jogalapja elsősorban azon tervezett jogi aktus célkitűzésétől és tartalmától függ, amellyel kapcsolatban az Unió által képviselendő álláspont meghatározásra kerül. Amennyiben a tervezett jogi aktus kettős célkitűzést követ, vagy két összetevőből áll, és ezek egyike elsődlegesként vagy döntő jellegűként azonosítható, míg a másik csak járulékos jellegű, az EUMSZ 218. cikkének (9) bekezdése szerinti határozatot egyetlen anyagi jogalapra, azaz az elsődleges, illetve döntő jellegű célkitűzés vagy összetevő által megkövetelt anyagi jogalapra kell alapítani.

4.2.2.A jelen esetre történő alkalmazás

A tervezett jogi aktus elsődleges célkitűzése és tartalma az exporthitelekkel kapcsolatos, amelyek a közös kereskedelempolitika hatálya alá tartoznak. Ezért a javasolt határozat anyagi jogalapja az EUMSZ 207. cikke.

4.3.Következtetés

A javasolt határozat jogalapja az EUMSZ 207. cikke (4) bekezdésének első albekezdése, összefüggésben az EUMSZ 218. cikkének (9) bekezdésével.

5.A tervezett jogi aktus kihirdetése

Mivel a javasolt változtatások módosítani fogják a hivatalosan támogatott exporthitelekről szóló megállapodást, ami viszont az 1233/2011/EU rendelet 2. cikke értelmében szükségessé teszi az említett rendelet II. mellékletének módosítását, annak elfogadását követően helyénvaló kihirdetni azt az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

2026/0043 (NLE)

Javaslat

A TANÁCS HATÁROZATA

az Unió által a polgári légi járművekhez nyújtott exporthitelekről szóló ágazati megállapodás (ASU) résztvevőinek írásbeli eljárása során a piacot tükröző felár kiszámításával kapcsolatban képviselendő álláspontról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 207. cikke (4) bekezdésének első albekezdésére, összefüggésben 218. cikkének (9) bekezdésével,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

mivel:

(1)A hivatalosan támogatott exporthitelekről szóló megállapodásban (a továbbiakban: exporthitel-megállapodás) foglalt iránymutatást – ideértve a polgári légi járművekhez nyújtott exporthitelekről szóló, a III. mellékletben foglalt ágazati megállapodásban (a továbbiakban: légijármű-ágazati megállapodás) foglalt iránymutatást is – az 1233/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 5 átültette az uniós jogba, így az jogilag kötelező érvényűvé vált az Unióban.

(2)Az ASU II. függeléke (Minimális kockázati díjak) 28. pontjának tervezett módosítása –29 bázispontos állandó hitelkiigazítási felárat kíván bevezetni a piacot tükröző felár kiszámításához, és e módosításnak kompenzálnia kell az alapkamatláb LIBOR-ról SOFR-re történő váltásának hatásait a LIBOR megszüntetését követően.

(3)Helyénvaló meghatározni az Unió által a légijármű-ágazati megállapodás résztvevőinek írásbeli eljárásában képviselendő álláspontot, mivel a tervezett határozat – az 1233/2011/EU rendelet 2. cikke értelmében – kötelező érvényű lesz az Unióra nézve, és így meghatározó módon befolyásolhatja majd az uniós jog tartalmát,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Az Unió által a hivatalosan támogatott exporthitelekről szóló megállapodással összefüggésben a légijármű-ágazati megállapodásban szereplő, piacot tükröző felár kiszámítása tekintetében képviselendő álláspont az, hogy e határozat mellékletével összhangban támogatni kell a légijármű-ágazati megállapodás módosítását.

2. cikk

Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

a Tanács részéről

az elnök