EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2026.6.3.
COM(2026) 220 final
Ajánlás
A TANÁCS AJÁNLÁSA
Ausztria gazdaság-, szociál-, foglalkoztatás-, strukturális és költségvetési politikájáról
{SWD(2026) 220 final}
EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2026.6.3.
COM(2026) 220 final
Ajánlás
A TANÁCS AJÁNLÁSA
Ausztria gazdaság-, szociál-, foglalkoztatás-, strukturális és költségvetési politikájáról
{SWD(2026) 220 final}
Ajánlás
A TANÁCS AJÁNLÁSA
Ausztria gazdaság-, szociál-, foglalkoztatás-, strukturális és költségvetési politikájáról
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 121. cikke (2) bekezdésére és 148. cikke (4) bekezdésére,
tekintettel a gazdaságpolitikák hatékony összehangolásáról és a többoldalú költségvetési felügyeletről, valamint az 1466/97/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2024. április 29-i (EU) 2024/1263 európai parlamenti és tanácsi rendeletre 1 és különösen annak 3. cikke (3) bekezdésére,
tekintettel az Európai Bizottság ajánlására,
tekintettel az Európai Parlament állásfoglalásaira,
tekintettel az Európai Tanács következtetéseire,
tekintettel a Foglalkoztatási Bizottság véleményére,
tekintettel a Gazdasági és Pénzügyi Bizottság véleményére,
tekintettel a szociális védelemmel foglalkozó bizottság véleményére,
tekintettel a Gazdaságpolitikai Bizottság véleményére,
mivel:
(1)Az (EU) 2024/1263 rendelet rögzíti, hogy a gazdasági kormányzási keret célkitűzése a rendezett és fenntartható államháztartás, a fenntartható és inkluzív növekedés, valamint a reziliencia reformok és beruházások révén történő előmozdítása, továbbá a túlzott költségvetési hiányok kialakulásának megelőzése. A rendelet értelmében a Tanács és a Bizottság az Európai Unió működéséről szóló szerződésben (EUMSZ) meghatározott célkitűzésekkel és követelményekkel összhangban többoldalú felügyeletet végez az európai szemeszter keretében. Az európai szemeszter mindenekelőtt az országspecifikus ajánlások megfogalmazását és végrehajtásának felügyeletét foglalja magában.
(2)2025. július 16-án a Bizottság elfogadta az Európai Gazdasági, Társadalmi és Területi Kohéziós, Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési, Halászati és Tengeri, Jóléti és Biztonsági Alap 2028 és 2034 közötti időszakra történő létrehozásáról, valamint az (EU) 2023/955 és az (EU, Euratom) 2024/2509 rendelet módosításáról szóló rendeletre irányuló javaslatát 2 . A javaslat célja, hogy a pénzügyi struktúra széttagoltságának csökkentése révén növelje az uniós finanszírozás hatékonyságát, és az EUMSZ 175. cikkével összhangban támogassa a tagállamokat gazdaságpolitikájuk összehangolásában.
(3)A Bizottság 2025. november 25-én az 1176/2011/EU rendelet alapján elfogadta a riasztási mechanizmus keretében készült 2026. évi jelentést, amelyben Ausztriát nem sorolta azon tagállamok közé, amelyek vonatkozásában részletes felülvizsgálatra van szükség. A Bizottság elfogadta az euroövezet gazdaságpolitikájáról szóló tanácsi ajánlásra vonatkozó ajánlást, az európai unióbeli humán tőkéről szóló tanácsi ajánlásra vonatkozó ajánlást, valamint a 2026. évi együttes foglalkoztatási jelentésre vonatkozó javaslatot is, amely elemzi a foglalkoztatási iránymutatások és a szociális jogok európai pillérében foglalt elvek végrehajtását. A Tanács 2026. április 21-én elfogadta az euroövezet gazdaságpolitikájáról szóló ajánlást 3 , 2026. március 9-én pedig az együttes foglalkoztatási jelentést és a humán tőkéről szóló ajánlást.
(4)A Bizottság 2025. január 29-én közzétette a versenyképességi iránytűt, azaz az Unió globális versenyképességének fellendítését célzó, a következő öt évre szóló stratégiai keretet. A versenyképességi iránytű három transzformatív tényezőt határoz meg a fenntartható gazdasági növekedés kulcsfontosságú pilléreként: innováció, dekarbonizáció és versenyképesség, biztonság. Az európai szemeszter igazodik a versenyképességi iránytűhöz, biztosítva, hogy az uniós tagállamok gazdaságpolitikája összhangban álljon a Bizottság stratégiai céljaival, és olyan egységes megközelítésbe helyezze a gazdasági kormányzást, amely Unió-szerte előmozdítja a fenntartható növekedést, az innovációt és a rezilienciát.
(5)A gazdaságpolitikai koordináció európai szemesztere 2026-ban is a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz (RRF) végrehajtásával párhuzamosan zajlik, amely immár az utolsó szakaszába lépett 4 . A helyreállítási és rezilienciaépítési tervek a kohéziós politikai forrásokkal együtt kulcsfontosságúak voltak az európai szemeszter szerinti szakpolitikai prioritások teljesítéséhez, mivel a tervekkel szemben elvárás volt, hogy hatékonyan kezeljék az elmúlt ciklusok során kiadott releváns országspecifikus ajánlásokban azonosított kihívások összességét vagy jelentős részét, és az európai kohéziós politika keretében finanszírozott programoknak is figyelembe kellett venniük az országspecifikus ajánlásokat. Az RRF végének közeledtével továbbra is alapvető fontosságú, hogy a tagállamok fenntartsák az RRF keretében támogatott és végrehajtott reformokat, mindenekelőtt azokat, amelyek hozzájárulnak az országspecifikus ajánlásokban azonosított kihívások kezeléséhez.
(6)A Bizottság 2026. június 3-án közzétette az Ausztriára vonatkozó 2026. évi országjelentést. Ebben értékelte a releváns országspecifikus ajánlások végrehajtása terén Ausztria által elért eredményeket, és számba vette a helyreállítási és rezilienciaépítési terv Ausztria általi végrehajtását. Ezen elemzés alapján a Bizottság az országjelentésben azonosította az Ausztria előtt álló legsürgetőbb kihívásokat. Emellett a jelentésben a Bizottság értékelte, hogy Ausztria milyen eredményeket ért el a szociális jogok európai pillérének végrehajtásában, a foglalkoztatásra, a készségekre, valamint a szegénység csökkentésére vonatkozó kiemelt uniós célok elérésében, továbbá az Egyesült Nemzetek Szervezete fenntartható fejlődési céljainak megvalósításában.
(7)A Tanács 2025. július 8-án a Bizottság értékelése és ajánlása alapján ajánlást 5 fogadott el, amelyben jóváhagyta Ausztria nemzeti középtávú költségvetési-strukturális tervét. A terv a 2025–2029-es időszakra vonatkozik, és hét évre elosztott költségvetési kiigazítást irányoz elő. A Tanács a nettó kiadások maximális növekedési rátáira vonatkozóan a következő ajánlást tette: 2025-ben 2,6 %, 2026-ban 2,2 %, 2027-ben 2,2 %, 2028-ban 2,0 %, 2029-ben pedig 2,3 %, ami a 2024-es bázisévhez viszonyítva a következő kumulált növekedési rátáknak felel meg: 2025-ben 2,6 %, 2026-ban 4,8 %, 2027-ben 7,2 %, 2028-ban 9,4 %, 2029-ben pedig 11,9 %. A 2025–2028-as évek tekintetében a nettó kiadások e maximális növekedési rátái egybeesnek a Tanács által az EUMSZ 126. cikkének (7) bekezdése alapján 2025. július 8-án a fennálló túlzott hiány megszüntetése céljából ajánlott korrekciós pályával 6 . Az eredményes intézkedések 2026. június 3-i bizottsági értékelése 7 alapján az Ausztriára vonatkozó túlzotthiány-eljárás fel van függesztve.
(8)Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborúja és annak következményei egzisztenciális kihívást jelentenek az Európai Unió számára. A védelmi kiadások gyors és jelentős növelésére irányuló uniós erőfeszítések támogatása érdekében a Bizottság felkérte a tagállamokat, hogy kérjék a Stabilitási és Növekedési Paktum nemzeti mentesítési rendelkezésének összehangolt aktiválását 8 , és ezt a javaslatot az Európai Tanács a 2025. március 6-i ülésén üdvözölte. Ausztria kérése nyomán a Tanács a Bizottság ajánlása alapján 2026. február 17-én ajánlást fogadott el, amelyben engedélyezte Ausztria számára, hogy eltérjen a nettó kiadások ajánlott maximális növekedési rátájától 9 . A nemzeti mentesítési rendelkezés aktivált időszaka (2025–2028) lehetővé teszi Ausztria számára, hogy újra rangsorolja a kormányzati kiadásokat vagy növelje az államháztartási bevételeket annak érdekében, hogy a védelmi kiadások tartós megemelése középtávon ne veszélyeztesse a költségvetési fenntarthatóságot.
(9)Ausztria 2026. április 29-én benyújtotta az elért eredményekről szóló, 2026. évi éves jelentését 10 a nettó kiadások ajánlott maximális növekedési rátáinak való megfelelésről, a kiigazítási időszak meghosszabbítását alátámasztó reformok és beruházások végrehajtásáról, valamint az európai szemeszter országspecifikus ajánlásaiban azonosított fő kihívásokra reagáló reformok és beruházások végrehajtásáról. Ausztriának az elért eredményekről szóló éves jelentésébe a helyreállítási és rezilienciaépítési terv megvalósítása terén tett előrehaladásról – az (EU) 2021/241 rendelet 27. cikkével összhangban – készített féléves jelentések is beépülnek. A túlzott hiány esetén követendő eljárás keretében hozott intézkedésekről szóló jelentés az elért eredményekről szóló éves jelentés részét képezi.
(10)A reál-GDP növekedése 2025-ben 0,6 %, a HICP-infláció pedig 3,6 % volt. A Bizottság 2026. tavaszi előrejelzése szerint a reál-GDP 2026-ban 0,6 %-kal, 2027-ben pedig 0,9 %-kal nő, a HICP-infláció pedig 2026-ban 3,0 %, 2027-ben pedig 2,5 % lesz.
(11)Az Eurostat által szolgáltatott adatok 11 alapján Ausztria GDP-arányos államháztartási hiánya a 2024. évi 4,6 %-ról 2025-ben 4,2 %-ra csökkent. A hiány 2025. évi csökkenése főként a konszolidációs csomag végrehajtását tükrözi. Az előrejelzés zárónapján ismert gazdaságpolitikai intézkedések alapján a Bizottság 2026. tavaszi előrejelzése 2026-ban és 2027-ben a GDP 4,1 %-ának megfelelő hiányt valószínűsít.
(12)A Bizottság becslései alapján a nemzeti és az uniós finanszírozású kiadásokat egyaránt magában foglaló költségvetési irányvonal 12 2025-ben restriktív volt, a GDP 1,1 %-ának megfelelő mértékben. Az előrejelzés szerint 2026-ban és 2027-ben egyaránt restriktív lesz, a GDP 0,4 %-ának megfelelő mértékben.
(13)Az Eurostat által szolgáltatott adatok 13 alapján Ausztria GDP-arányos bruttó államadóssága a 2024. évi 80,0 %-ról 2025 végére 81,5 %-ra nőtt. Az adósságráta 2025. évi növekedése főként a költségvetési hiányt, a szerény GDP-növekedést és a központi kormányzati szektor néhány költségvetésen kívüli egységének infrastrukturális projektekbe történő hitelfinanszírozású beruházásait tükrözi. Az előrejelzés zárónapján ismert szakpolitikai intézkedések alapján a Bizottság 2026. tavaszi előrejelzése szerint a GDP-arányos államadósság 2026 végére 83,4 %-ra, 2027 végére pedig 84,9 %-ra nő tovább.
(14)Az Eurostat adatai 14 alapján Ausztria teljes védelmi államháztartási kiadása 2025-ben a GDP 0,7 %-át tette ki, ami a 2021-es referenciaévhez képest GDP-arányosan 0,1 százalékpontos növekedésnek felel meg. A Bizottság 2026. tavaszi előrejelzése szerint 2026-ban a GDP 0,9 %-a lesz, ami 2021-hez képest GDP-arányosan 0,3 százalékpontos növekedést jelent.
(15)Az Unió továbbra is szembesül az energiaellátási zavarok és a fokozott áringadozás kockázatával, amit tovább súlyosbítanak a globális olaj- és gázpiacokat érintő geopolitikai feszültségek. A 2022–2023-as energiaválság tapasztalatai azt mutatják, hogy a széles körű és nem célzott intézkedések jelentős költségvetési terhekkel járnak, és társadalmilag és gazdaságilag nem hatékonyak. A közel-keleti háború 2026. februári kitörése óta Ausztria elfogadott egy költségvetés-politikai intézkedést a magas energiaárak háztartásokra és vállalkozásokra gyakorolt hatásának enyhítése érdekében 15 , nevezetesen a benzin és dízel jövedéki adójának nem célzott csökkentését 2026 áprilisában és májusában. A Bizottság 2026. tavaszi előrejelzése szerint ezen intézkedés költségvetési terhe 2026-ban várhatóan a GDP kevesebb mint 0,1 %-át teszi ki, még akkor is, ha ezt az intézkedést az év végéig meghosszabbítják.
(16)A Bizottság számításai alapján Ausztriában a nettó kiadások 2025-ben 2,0 %-kal nőttek. A nettó kiadások 2025. évi növekedése nem éri el az ajánlott maximális növekedési rátát.
(17)A Bizottság számításai alapján Ausztriában a nettó kiadások 2026-ban várhatóan 2,1 %-kal, 2025-ben és 2026-ban pedig összesen 4,1 %-kal nőnek. A nettó kiadások 2026-ra előre jelzett növekedése nem éri el az ajánlott maximális növekedési rátát. 2025-öt és 2026-ot együtt vizsgálva a nettó kiadások előre jelzett kumulált növekedési rátája szintén az ajánlott maximális növekedési ráta alatt marad.
(18)Az Ausztria középtávú tervének jóváhagyásáról szóló ajánlás meghatározza a kiigazítási időszak meghosszabbítását alátámasztó reformokat és beruházásokat, azok végrehajtásának határidejével együtt. Figyelembe véve az Ausztria által az elért eredményekről szóló éves jelentésében szolgáltatott információkat, a Bizottság megállapítja, hogy e reformok és beruházások 2026. április 30-ig esedékes kulcsfontosságú lépéseinek végrehajtása nagyjából jó úton halad. A Bizottság úgy véli, hogy Ausztria összességében kielégítő módon teljesítette kötelezettségvállalásait 16 .
(19)A népesség elöregedése jelentős kihívást jelent a nyugdíjrendszer költségvetési fenntarthatósága szempontjából. Az állami nyugdíjkiadások a legmagasabbak között vannak az Unióban: 2025-ben a GDP 14,5 %-át tették ki, ami azt is tükrözi, hogy a tényleges nyugdíjbavonulási életkor alacsony. Bár a közelmúltban és korábban is sor került intézkedésekre, amelyek többek között a korai nyugdíjbavonulási rendszerekre vonatkozó jogosultsági szabályok 2026-tól alkalmazandó szigorítására, valamint a férfiak és a nők nyugdíjkorhatárának 2033-ig megvalósítandó közelítésére irányultak, a tényleges és kötelező nyugdíjkorhatár az előrejelzések szerint más tagállamokhoz képest továbbra is alacsony marad. A nyugdíjrendszerbe irányuló szövetségi transzferek az előrejelzések szerint továbbra is jelentősek maradnak. Ezzel szemben a kiegészítő nyugdíjrendszerek továbbra is fejletlenek, alacsony lefedettséggel és korlátozott pénzügyi mélységgel.
(20)A népesség elöregedése mellett a széttagoltság és a költséghatékonysági problémák is hozzájárulnak az egészségügyi ellátással és a tartós ápolás-gondozással kapcsolatos kiadások magas szintjéhez, ezáltal megterhelik az államháztartást. A kiadások továbbra is a fekvőbeteg-ellátás felé tolódnak el, és a kiadási célok gyenge betartása továbbra is aláássa a költségvetési ellenőrzést. A reformok – többek között az egészségügyi reformalap 2026-os létrehozásának – célja az alapellátás és a digitalizáció megerősítése, de hatásukat korlátozza az elégtelen szabályozási támogatás és a betegutak gyenge koordinációja. Az egészségügyi rendszer digitalizációja továbbra sem teljes körű, ami korlátozza a hatékonyságnövekedést. A betegségmegelőzésre fordított viszonylag magas kiadások mellett szükség van a magatartási kockázati tényezők kezelésére és a nem fertőző betegségek megelőzésére irányuló erőfeszítések fokozására. A tartós ápolás-gondozás terén továbbra is fennállnak irányítási hiányosságok, többek között a kötelező kiadási célok hiánya és az egészségügyi szolgáltatásokkal való korlátozott integráció. A bentlakásos gondozás viszonylag magas aránya és a szolgáltatásnyújtás regionális különbségei arra utalnak, hogy szükség van a költséghatékonyság javítására és az ellátás egységesebb színvonalának biztosítására.
(21)Ausztria költségvetési kerete a szövetségi és regionális hatóságok közötti kormányközi transzferek összetett rendszerén alapul, ami korlátozza a közkiadások hatékonyságát. Az alacsony szintű adózási autonómia miatt a szövetségi tartományok nagymértékben a megosztott bevételekre támaszkodnak, nem pedig saját forrásaikra – 2025-ben a teljes állami bevételnek csak kis része származott szubnacionális forrásokból. Ugyanakkor az olyan alapvető szolgáltatásokat, mint az egészségügyi ellátás, a gyermekgondozás és a tömegközlekedés, részben a szövetségi tartományok és az önkormányzatok finanszírozzák. Ausztria 2025 novemberében felülvizsgálta az osztrák Stabilitási Paktumot (2026–2031) annak érdekében, hogy adósság- és hiánycélokat határozzon meg a szövetségi, regionális és helyi önkormányzatok számára, és regionális szinten havi jelentéstételi követelményeket vezessen be, de a kiadásallokációkban és az elszámoltathatósági mechanizmusokban bekövetkező konkrét változások szerények voltak. A paktum nagyrészt a meglévő megállapodásokra épül, és alapvetően nem változtatja meg a hatáskörök kormányzati szintek közötti összetett elosztását. Ezenkívül a települések közötti jelenlegi együttműködés egyenetlen. A települési adatok interoperábilis adatcsereplatformmá alakítása és a többcélú szolgáltatási partnerségek (Mehrzweckverbände) funkcionális szintű előmozdítása fokozhatja a hatékonyságot, a szolgáltatás minőségét és a költségmegtakarítást.
(22)Az adószerkezet továbbra is túlnyomórészt a munkából származó jövedelemre és a fogyasztásra épül. 2025-ben Ausztriában volt az ötödik legmagasabb az adóbevételek GDP-hez viszonyított aránya az EU-ban, és a munkát terhelő átlagos adóék jelentős volt 17 . 2023 óta a személyi jövedelemadó adósávjai az inflációt követik, meggátolva az adóéknek a hideg progresszió miatti további növekedését. Az adószerkezetben azonban továbbra is tartós strukturális kihívások állnak fenn, melyek megoldásra várnak. A növekedést és foglalkoztatást jobban ösztönző adók fokozott kihasználása elősegítheti a szükséges költségvetési mozgástér megteremtését és javíthatja az egész adórendszert.
(23)A helyi és regionális önkormányzatok, a szociális partnerek, a civil társadalom és más érdekelt felek szisztematikus, érdemi és időben történő bevonása továbbra is alapvető fontosságú az uniós finanszírozási eszközök sikeres végrehajtásával kapcsolatos széles körű felelősségvállalás biztosítása érdekében, valamint az európai szemeszter keretében.
(24)Ausztriában az Európai Regionális Fejlesztési Alapból (ERFA), az Igazságos Átmenet Alapból (IÁA) és az Európai Szociális Alap Pluszból (ESZA+) nyújtott támogatást magában foglaló kohéziós politikai programok végrehajtása mind a projektek kiválasztása, mind a kifizetések tekintetében meghaladja az uniós szintű átlagos ütemet. Fontos megőrizni a jelenlegi lendületet, ugyanakkor maximalizálni kell a beruházások helyszíni hatását. Ausztria a kohéziós politikai programjai keretében már jelenleg is tesz lépéseket a versenyképesség javítása és a növekedés fellendítése érdekében. Mindazonáltal egyes területeken a végrehajtás további megerősítésére lehet szükség, ideértve az energiahatékonysággal, valamint az integrált terület- és városfejlesztéssel kapcsolatos területeket is. Alapvető fontosságú annak biztosítása, hogy az Ausztria által a kohéziós politikai alapok félidős felülvizsgálata során azonosított új beruházásokat, különösen a félidős felülvizsgálatról szóló rendeletben 18 meghatározott öt prioritáshoz kapcsolódó beruházásokat gyorsan és hatékonyan hajtsák végre.
(25)Ausztria számos kihívással néz szembe az államháztartás fenntarthatóságával, a munkaerőpiaccal és a készségfejlesztéssel, az üzleti dinamizmussal és versenyképességgel, a fosszilis tüzelőanyagoktól való tartós függőségével és a magas energiaárakkal kapcsolatban.
(26)A vállalkozásalapítás egyszerűsítésére és a finanszírozási eszközök körének bővítésére irányuló lépések ellenére a kockázatfinanszírozás hiánya továbbra is akadályozza az innovatív vállalkozások növekedését. A helyi kockázatitőke- és növekedésitőke-piacok továbbra is fejletlenek a vezető uniós versenytársakhoz képest, míg az induló innovatív vállalkozások finanszírozása 2025-ben 56 %-kal csökkent, és 2019 óta a legalacsonyabb szintre esett vissza. A kockázatitőke-finanszírozás hiányosságait – amelyeket jelenleg tovább súlyosbítanak azok az akadályok, amelyek gátolják az intézményi befektetőket abban, hogy hosszú távú tőkeinstrumentumokba fektessenek be – a nyugdíjalapokra és biztosítókra vonatkozó jogszabályok tervezett reformjai csökkenthetik. A kiegészítő nyugdíjra vonatkozó pillér megerősítése hozzájárulhat Ausztria részvénypiacának elmélyítéséhez és további tőke mozgósításához az innovatív vállalkozások számára.
(27)A K+F-beruházások magas szintje ellenére (a három legnagyobb uniós tagállam közül) a piacképes termékekké való átalakítás és a diszruptív innováció továbbra is korlátozott. A 2025. évi európai innovációs eredménytábla azt mutatja, hogy Ausztria viszonylag alulteljesít a termékinnovációkat bevezető kkv-k terén. Ennek kezelése érdekében a kormány a 2035-ös iparstratégiájában intézkedéseket jelentett be a K+F-képességek javítására, és elfogadta a 2027–2029-es időszakra vonatkozó harmadik kutatási, technológiai és innovációs paktumot, mintegy 5,5 milliárd EUR teljes finanszírozási keretösszeggel. Ezen intézkedések alapos végrehajtására van szükség, többek között a kompetenciák minisztériumok közötti szilárd koordinációja és hatásorientált nyomon követés révén annak biztosítása érdekében, hogy Ausztria magas K+F-kiadásai a vezető tagállamokéhoz hasonló, piacképes innovációs eredményeket érjenek el.
(28)A fejlett digitális technológiák vállalatok általi késedelmes bevezetése továbbra is kihívást jelent a növekedés és a termelékenység szempontjából. Az osztrák gazdaság digitalizálása terén elért eredmények továbbra is egyenetlenek. A kkv-k az uniós átlagnál valamivel magasabb szintű alapvető digitális intenzitásról tesznek tanúbizonyságot, és a mesterséges intelligencia vállalatok általi alkalmazása gyorsan fejlődik. Mindazonáltal az egyéb fejlett digitális technológiák, nevezetesen a felhőalapú számítástechnika és az adatelemzés vállalatok általi bevezetése továbbra is elmarad az uniós átlagtól. E hiányosság kezeléséhez továbbra is célzott intézkedésekre van szükség, többek között pénzügyi ösztönzőkre, a felhőalapú és adatmegoldások üzleti elterjedésének erőteljesebb támogatására, valamint a digitális készségekbe történő beruházásokra.
(29)Az adminisztratív és szabályozási terhek rontják az osztrák üzleti környezetet, lelassítják az engedélyezési eljárásokat, és arra kényszerítik a vállalkozásokat, hogy jelentős erőforrásokat fordítsanak az adminisztratív feladatokra. A teljes mértékben digitális cégbejegyzési folyamat lehetővé tétele előrelépést jelent, de további nagyszabású intézkedésekre van szükség. A kereskedelmi törvénykönyv javasolt reformja felgyorsíthatja a vállalkozások engedélyezését és csökkentheti az adminisztratív terheket, de a teljes körű végrehajtáshoz hatékony együttműködésre van szükség helyi, tartományi és szövetségi szinten.
(30)Az osztrák fogyasztókat hátrányosan érinti a verseny hiánya egyes ágazatokban, ami hozzájárul a magasabb árakhoz. A területi ellátási korlátok és a piacra lépés akadályai fontos mozgatórugók. A bizonyos szakmákra és szolgáltatókra – például az építőmérnöki szakmára – vonatkozó szabályozási korlátozások tovább korlátozzák a versenyt, és akadályokat gördítenek a határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás elé is.
(31)A lakhatás megfizethetőségével kapcsolatos kihívások a növekvő építési költségek és az új lakások kínálatának csökkenése miatt merültek fel, ami hátrányos helyzetbe hozta a lakáspiacra újonnan belépőket. A „bevett kereskedelmi gyakorlatként” ismert összetett műszaki szabványoknak a biztonsághoz vagy az energiahatékonysághoz nem feltétlenül szükséges követelmények csökkentése céljából történő felülvizsgálata megnyithatja az utat a költségeket csökkentő intelligens egyszerűsítés előtt.
(32)Ausztria 2025-ben számos intézkedést hozott a magas energiaárak kezelése érdekében. Az energiaigényes iparágakban az energiaárak és a 2026. évi villamosenergia-illeték csökkentését célzó rövid távú intézkedések mellett elfogadták a villamosenergia-piacról szóló törvényt. Ez az új törvény jelentős változást jelent az osztrák villamosenergia-piac szabályozási keretében, és hozzá fog járulni az energia rugalmasságának növeléséhez, valamint lehetővé teszi az energiavásárlási megállapodásokat. A villamosenergia-piacról szóló jogszabály teljes körű és időben történő végrehajtása azonban elengedhetetlen a fenntartható és strukturálisan alacsonyabb árak eléréséhez. Emellett az, hogy az ország villamosenergia-termelése a földgáztól függ, valamint korlátozott nem fosszilis rugalmassággal és rendszerösszekötő kapacitással rendelkezik, továbbra is növeli az energiaárakat, amelyek jelentősen meghaladják az uniós átlagot. Bár a földgáztól való függés továbbra is fennáll, Ausztria intézkedéseket hozott annak érdekében, hogy gázellátási forrásainak diverzifikálása révén javítsa az energiabiztonságot.
(33)Ausztria továbbra is halad a tiszta energiára való átállás felé vezető úton, de 2024-ben még mindig a fosszilis tüzelőanyagok tették ki energiaszerkezetének több mint felét. A 2030-ra kitűzött célok elérése érdekében Ausztriának fel kell gyorsítania a megújulóenergia-kapacitás és az infrastruktúra bővítésének ütemét, különösen a szélenergia esetében, ahol 2025-ben csak 0,2 GW új kapacitás került hozzáadásra. 2025-ben a megújuló energia a villamosenergia-termelés 83,9 %-át tette ki, és magas volt a vízenergia részesedése. Tekintettel a vízenergia és a fotovoltaikus energia szezonális változékonyságára, a szélenergia, amely 2024-ben a megújulóenergia-termelés 11,8 %-át tette ki, költséghatékony kiegészítője a villamosenergia-behozatal iránti igény csökkentésének, különösen télen. Az engedélyezési idők lerövidítése és elegendő felgyorsítási terület kijelölése – különösen a szélenergia esetében – elengedhetetlen lesz a megújuló energiaforrások kiterjesztéséről szóló törvényben és a nemzeti energia- és klímatervben (NEKT) meghatározott célok eléréséhez. A villamosenergia-hálózat – többek között határokon átnyúló – korszerűsítésének és bővítésének felgyorsítása, valamint a tárolás növelése továbbra is kulcsfontosságú a tiszta energiára való átállás előmozdításához. Ehhez több beruházásra és az eljárások felgyorsítására van szükség –többek közt az engedélyezés terén –, hogy a további megújulóenergia-termelést integrálni lehessen a rendszerbe.
(34)A dekarbonizáció jelenlegi üteme továbbra sem elegendő ahhoz, hogy Ausztria teljesítse a 2030-ra vonatkozó éghajlat-politikai céljait és a 2040-re kitűzött klímasemlegességi célját. 2024-ben az üvegházhatásúgáz-kibocsátás 3 %-kal csökkent, ami jelentősen lassabb, mint 2023-ban, és az előzetes becslések 2025-re kibocsátásnövekedést jeleznek. Az ipari kibocsátások a közelmúltban csökkentek, de az ágazat továbbra is energia- és kibocsátásintenzív. Tovább kell fejleszteni az ipar dekarbonizációját és a tiszta ipari infrastruktúra fejlesztését támogató intézkedéseket, beleértve annak fizikai bővítését és a szabályozási kereteket, különös tekintettel a magas kibocsátásintenzitású régiókra. A közlekedésből származó kibocsátások 2024-ben csökkentek, elsősorban az alacsonyabb teherforgalom miatt, de a szakpolitikai előrelépés továbbra is korlátozott. Fontos lesz a fosszilis tüzelőanyagok támogatásának fokozatos megszüntetése és a közlekedés villamosításának felgyorsítása, beleértve a közúti árufuvarozást is. A kibocsátások további csökkentése az ipar, a közlekedés és az épületek energiahatékonyságának javításától is függ, többek között a bérleti és ingatlanszabályok szabályozási reformja révén, az épületek felújításának megkönnyítése érdekében.
(35)A munkaerőpiac kihívásokkal néz szembe a munkaerő-kereslet kielégítése terén, tekintettel a népesség elöregedésére, valamint a munkát terhelő viszonylag magas adókra és társadalombiztosítási járulékokra, amelyek a legmagasabbak között vannak az EU-ban. A foglalkoztatás fokozatosan tovább bővült, főként a nők kötelező nyugdíjkorhatárának emelése miatt. A szokásos heti munkaórák átlagos száma továbbra is alacsony, 35,8 óra (szemben az uniós szintű 37,3 órával). A nők aktivitási és foglalkoztatási rátája 2025-ben 75,1 %, illetve 74,2 % volt (szemben a férfiak 82,7 %-ával, illetve 81 %-ával). A kapcsolódó nemek közötti különbségek magasak voltak, 7,6 és 6,9 százalékpontot tettek ki. Emellett Ausztriában az egyik legnagyobb a nemek közötti különbség a részmunkaidős foglalkoztatás terén az EU-ban: 2025-ben 37,1 százalékpont volt, és az összes nő közel fele (49,6 %) részmunkaidőben dolgozik. A munkát terhelő magas adóék nem ösztönzi a részmunkaidős foglalkoztatásról a teljes munkaidős foglalkoztatásra való áttérést, ami hozzájárul a munkaerőhiányhoz és korlátozza a gazdasági potenciált. A koragyermekkori nevelés és gondozás bővítése terén elért javulás ellenére a hozzáférés és a lefedettség továbbra is egyenetlen a szövetségi államokban. Ennek fő okai az irányítási rendszer széttagoltsága, a finanszírozás és a munkaerőhiány. Az egyértelmű minőségi előírásokat tartalmazó kötelező minőségi keret segíthet az egyenlőtlen minőség helyi szintű kezelésében.
(36)Tekintettel arra, hogy a humán tőke döntő szerepet játszik az Unió versenyképességének és stratégiai autonómiájának fokozásában, a Tanács 2026-ban azt ajánlotta, hogy a tagállamok hozzanak intézkedéseket a humán tőkével kapcsolatos, a versenyképességet akadályozó strukturális kihívások sürgős kezelése érdekében a készségek és az oktatás területén. Az Ausztriának címzett 2026. évi országspecifikus ajánlások hozzájárulhatnak az unióbeli humán tőkéről szóló tanácsi ajánlás végrehajtásához.
(37)A munkaerőhiány csökkenni kezdett, de még mindig viszonylag magas szinten van. A szakemberhiány és a regionális strukturális munkaerőhiány továbbra is akadályozza a képzett kereskedők felvételét a középfokú képesítést igénylő munkahelyekre. Egyes régiókban magas a betöltetlen álláshelyek aránya, míg más régiókban viszonylag magas a munkanélküliség. A regionális munkavállalói mobilitás akadályai közé tartoznak a bérleti díjak közötti különbségek, a szociális lakások rendelkezésre állása, valamint a három év alatti gyermekek koragyermekkori nevelésének és gondozásának rendelkezésre állása közötti különbségek. A szakképzési rendszer – annak ellenére, hogy jól fejlett – egyre nagyobb kihívásokkal néz szembe. 2025-ben mintegy 24 500 leendő tanulószerződéses tanuló nem tudott elhelyezkedni, és a kis- és középvállalkozások (kkv-k) nagyobb kihívásokkal néznek szembe. A képzés minősége szintén aggodalomra ad okot, beleértve a digitális eszközök használatát is.
(38)Az idősek, az alacsony képzettségű munkavállalók és a migráns háttérrel rendelkezők foglalkoztatási eredményei továbbra is gyengék az uniós átlaghoz képest. A foglalkoztatás növelését célzó közelmúltbeli reformok közé tartozik az idősebb, tartósan munkanélküli személyek újrafoglalkoztatásának támogatása, a korai nyugdíjba vonuláshoz való hozzáférés szigorítása, a részleges nyugdíj bevezetése, valamint a kötelező nyugdíjkorhatár utáni munkavállalásra vonatkozó adókedvezmények bejelentése. A migráns háttérrel rendelkezőkre és az alacsony képzettségű álláskeresőkre vonatkozó munkaerőpiaci integrációs politikák azonban továbbra sem elégségesek. A megerősített továbbképzési és átképzési erőfeszítések, valamint az egész életen át tartó tanulásra vonatkozó, 2040-ig tartó jövőbeli stratégiának a szövetségi államok és a szövetségi szint közötti megerősített koordinációja tovább javíthatja az alapkészségeket és növelheti mindkét csoport munkaerőpiaci integrációját.
(39)Ausztria szociális helyzete 2025-ben romlott, és nőtt a szegénység vagy a társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettek aránya. Az alacsony jövedelmek az átlagos jövedelmeknél lassabb ütemben növekedtek, és a szociális transzfereknek a szegénység csökkentésére gyakorolt hatása kevésbé volt hatékony. A gyermekek aránytalanul nagy mértékben érintettek voltak: több mint egynegyedük a szegénység vagy a társadalmi kirekesztődés kockázatának volt kitéve, ami 2024-hez képest 4,4 százalékpontos növekedés, és meghaladja az uniós átlagot. A szegénység vagy a társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettek aránya az alacsony képzettségűek és az EU-n kívül születettek körében is nőtt. A közelmúltbeli reformok ellenére továbbra is javítani kell a képzések hozzáférhetőségét és megfelelőségét a migráns háttérrel rendelkezők és az alacsony képzettségűek számára. Különösen a megfelelő német nyelvtanfolyamok javítanák a foglalkoztathatóságot. Emellett számos nem uniós munkavállaló túlképzett (2024-ben 41,2 %), szemben az osztrák (24,3 %) és más uniós állampolgárokkal (34,6 %), mivel Ausztria jelenleg nem rendelkezik a külföldi képesítések elismerésére szolgáló szabványosított nemzeti rendszerrel. A képesítések gyorsabb és egységesebb elismerése kihasználatlan munkaerőpiaci potenciált mozgósíthat, előmozdíthatja a migránsok integrációját, és hozzájárulhat a szegénység kockázatának csökkentéséhez.
(40)Ausztria továbbra is kihívásokkal néz szembe az alapkészségek szintjének növelése terén. Minden negyedik diák nem rendelkezik alapkészségekkel, és ez az arány jelentősen magasabb a hátrányos helyzetű és migráns hátterű diákok körében. Ausztria elmarad az európai oktatási térség azon célkitűzésének elérésétől, hogy 2030-ra kevesebb mint 15 %-os legyen az alulteljesítés, és jelentősek a társadalmi-gazdasági és regionális egyenlőtlenségek. A korai iskolaelhagyás egyre gyakoribb, különösen a belföldi születésű hátrányos helyzetű tanulók és a migráns háttérrel rendelkezők körében. Az OECD 2024. évi Talis-adatai szerint nagyon alacsony a befogadás aránya az iskolákban (8,1 %, uniós átlag: 50,2). Az oktatási eredmények továbbra is egyenetlenek a szövetségi államok között, és a tartós tanár- és munkaerőhiány korlátozza a tanulási eredmények javítására való képességet. A fiatalok általános oktatásban tartása szisztematikus nyomonkövetési rendszerekkel, az alapkészségeket és a nyelvtanulást ötvöző célzott támogatással, a tanár- és munkaerőhiány kezelésével, valamint az inkluzív tanárképzés és a rugalmas, második esélyt kínáló pályák előmozdításával javíthatja az integrációt, a foglalkoztathatóságot és a társadalmi kohéziót.
(41)Az euroövezeti tagállamok gazdaságai közötti szoros összefonódásokra és a gazdasági és monetáris unió működéséhez való együttes hozzájárulásukra tekintettel a Tanács 2026-ban azt ajánlotta, hogy az euroövezeti tagállamok tegyenek intézkedéseket – többek között helyreállítási és rezilienciaépítési terveik keretében – az euroövezet gazdaságpolitikájáról szóló 2026. évi ajánlás végrehajtása érdekében. Ausztria esetében az 1. ajánlás hozzájárul az euroövezetre vonatkozó első, második, harmadik és ötödik ajánlás végrehajtásához, a 2. ajánlás hozzájárul az euroövezetre vonatkozó negyedik ajánlás végrehajtásához, a 3. ajánlás hozzájárul az euroövezetre vonatkozó hetedik, kilencedik és tizenegyedik ajánlás végrehajtásához, a 4. ajánlás hozzájárul az euroövezetre vonatkozó hetedik ajánlás végrehajtásához, az 5. ajánlás pedig hozzájárul az euroövezetre vonatkozó ötödik ajánlás végrehajtásához,
AJÁNLJA, hogy Ausztria 2026-ban és 2027-ben hozzon intézkedéseket a következők szerint:
1.A túlzott hiány megszüntetése érdekében továbbra is igazodjon a nettó kiadásoknak a Tanács által 2025. július 8-án ajánlott maximális növekedési rátájához, és a nemzeti mentesítési rendelkezés alapján biztosított rugalmasságot a védelmi kiadások növelésére használja fel. Erősítse meg a védelmi kiadásokat és a védelmi készültséget, ugyanakkor biztosítsa a kiadások hatékonyságát, és fokozatosan igazítsa ki a költségvetést a strukturálisan magasabb védelmi kiadások fenntartása érdekében. Biztosítsa, hogy az energiaárak emelkedéséből eredő hatás enyhítése érdekében hozott intézkedések ideiglenesek legyenek, a kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartások védelmére vagy a nagy energiaintenzitású vállalkozások igényeinek kezelésére irányuljanak, megőrizzék az energiamegtakarításra irányuló ösztönzőket, annak szavatolása mellett, hogy az intézkedések költségvetési terhei összeegyeztethetők legyenek az uniós költségvetési keretrendszer szerinti kötelezettségvállalásokkal. Hajtsa végre a kiigazítási időszak meghosszabbítását alátámasztó reform- és beruházáscsomagot a 2025. július 8-i tanácsi ajánlásban foglaltaknak megfelelően. Hozzon határozott intézkedéseket az államháztartás fenntarthatóságának megőrzése érdekében, többek között az egészségügyi ellátás, a tartós ápolás-gondozás és a nyugdíjrendszerek költségvetési fenntarthatóságának javítása révén, például a kórházi infrastruktúra észszerűsítésével, az egészségügyi ellátás és a tartós ápolás-gondozás költséghatékonyságának fokozásával, a kiadások visszafogásának javítása érdekében a digitalizáció és a betegségmegelőzés megerősítésével és a tényleges nyugdíjkorhatár jelentős emelésével. Egyszerűsítse és észszerűsítse a költségvetési kapcsolatokat és feladatköröket a kormányzati szintek között, valamint biztosítsa a finanszírozási és kiadási feladatkörök egyértelmű összehangolását. Költségvetési szempontból semleges módon javítsa az adószerkezetet a munkát terhelő magas adóék csökkentése érdekében.
2.Biztosítsa a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz keretében végrehajtott reformok és beruházások folytonosságát. Tartsa fenn a kohéziós politikai programok végrehajtási lendületét, adott esetben a kohéziós politikai keret félidős felülvizsgálata során a stratégiai prioritásokhoz és rugalmassági mechanizmusokhoz való átcsoportosításra építve.
3.Mozdítsa elő az üzleti dinamizmust, valamint a fiatal vállalkozások létrehozását és növekedését, többek között a kockázati és növekedési tőkéhez való jobb hozzáférés biztosítása, az intézményi befektetők tőkebefektetéseinek megkönnyítése és a kiegészítő nyugdíjrendszerek megerősítése révén. Javítsa a magas szintű K+F-beruházások piacképes megoldásokba való átültetését, és fokozza a fejlett digitális technológiák vállalatok általi használatát. Egyszerűsítse a szabályozást és csökkentse az adminisztratív terheket, különösen a kkv-k esetében, többek között az engedélyezési eljárások felgyorsítása révén. Kezelje a szabályozási akadályokat a szolgáltatási ágazatban, és erősítse a versenyt az árak csökkentése érdekében. Kezelje a magas építési költségeket.
4.Hajtsa végre a villamosenergia-törvényt, javítsa az energiarendszer rugalmasságát és ösztönözze az energiavásárlási megállapodásokat. Javítsa az energiahatékonyságot, csökkentse a fosszilis tüzelőanyagoktól való általános függést, és gyorsítsa fel a megújuló energia elterjedését és a szükséges infrastruktúra kiépítését, különösen az engedélyezési eljárások egyszerűsítése és a felgyorsításra alkalmas célterületek kijelölése révén. Csökkentse tovább a kibocsátásokat, mindenekelőtt a közlekedési ágazatban és az ipari dekarbonizáció előmozdítása révén, különösen a magas kibocsátásintenzitású régiókban.
5.Hozzon létre ösztönzőket a ledolgozott munkaórák számának és a nők teljes munkaidős munkaerőpiaci részvételének növelésére, többek között a gyermekgondozási szolgáltatások színvonalának és elérhetőségének javítása révén. Kezelje a szakképzett munkaerő hiányát és kezelje a regionális strukturális munkaerőhiányt, többek között azáltal, hogy javítja az idősebb munkavállalók, valamint – képesítésük elismerése révén – a migráns háttérrel rendelkezők munkaerőpiaci helyzetét. Már a kisgyermekkortól kezdve javítsa az alapkészségek szintjét.
Kelt Brüsszelben, -án/-én.
a Tanács részéről
az elnök