NORVÉGIA BEVONÁSA A BALTI-TENGERI RÉGIÓRA VONATKOZÓ EURÓPAI UNIÓS STRATÉGIÁBA

1.Bevezetés

2007. december 14-én az Európai Tanács elnökségi következtetéseiben felkérte a Bizottságot, hogy terjesszen elő uniós stratégiát a balti-tengeri régióra vonatkozóan. E felkérést követően a Bizottság kiterjedt konzultációt folytatott az érdekelt felekkel. 2009. június 10-én elfogadta a balti-tengeri régióra vonatkozó európai uniós stratégiáról 1 (a továbbiakban: a stratégia) szóló közleményt, amely az EU első makroregionális stratégiája. Az Európai Tanács 2009. október 29–30-i következtetéseiben 2 jóváhagyta a stratégiát, és felkérte az érintett szereplőket, hogy haladéktalanul cselekedjenek és biztosítsák a stratégia teljes körű végrehajtását.

A Bizottság ezt követően 2011 júniusában jelentést tett közzé az elért eredményekről. Az Általános Ügyek Tanácsa 2011. november 15-i következtetéseiben felkérte a Bizottságot, hogy 2012 elejéig vizsgálja felül a stratégiát. 2012. március 23-án a Bizottság e kérésnek eleget téve közleményt 3 fogadott el, amelyben i. a stratégiai fókusznak, valamint a szakpolitikák és a finanszírozás összehangolásának javítását, ii. a különböző érintett szereplők felelősségi körének tisztázását és iii. a kommunikáció javítását javasolta.

A stratégiát nyolc tagállam (Dánia, Észtország, Finnország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Németország és Svédország) hajtja végre, és három átfogó célkitűzés köré szerveződik: a tenger megmentése, a régió összekapcsolása és a jólét növelése. A célkitűzések a régió különböző közös, egymással összefüggő kihívásaival foglalkoznak, például az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással, a tengerészeti biztonsággal, az energiával, a közlekedéssel, a konnektivitással, a versenyképességgel és a polgári védelemmel.

A stratégia célkitűzéseinek elérése érdekében a részt vevő országok kormányai elkötelezték magukat nemzeti és regionális prioritásaik összehangolása, valamint a cselekvési terv végrehajtásához szükséges uniós és nemzeti finanszírozás mozgósítása mellett. 2013 óta a stratégia cselekvési tervét négy alkalommal aktualizálták, hogy tükrözze a regionális és uniós prioritásokat, valamint a felmerülő igényeket. A 2021 februárjában elfogadott jelenlegi cselekvési terv 4 még jobban összehangolta a stratégiát az EU célkitűzéseivel, és egyszerűsítette annak szerkezetét azáltal, hogy csökkentette az intézkedések számát, 14 szakpolitikai területre csoportosította azokat, és külön támogatási egységet hozott létre.

A stratégia a Balti-tengerrel határos tagállamokra összpontosít, de üdvözli a szomszédos nem uniós országokkal, köztük Norvégiával folytatott együttműködést is. Norvégia 2025. november 7-én hivatalos kérelmet nyújtott be a stratégia észt elnökségéhez aziránt, hogy teljes jogú tagként csatlakozhasson a stratégiához. 2025. november 28-án a stratégiában részt vevő és a nemzeti koordinátorok csoportjában képviselt nyolc tagállam jóváhagyta ezt a kérelmet. A stratégia elnöksége 2025. december 5-én továbbította a Bizottságnak a nemzeti koordinátorok csoportjának azon döntését, hogy Norvégiát bevonja a stratégiába. Ezt követően 2026. március 24-én benyújtotta a határozatot a Tanácsnak, és felkérte a Tanácsot, hogy tegye meg a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy Norvégia kilencedik részt vevő országként bekapcsolódhasson a stratégia végrehajtásába.

A Tanács a 2026. május 5-i következtetéseiben üdvözölte és elfogadta a stratégiában részt vevő országok kérését. Felkérte az Európai Bizottságot, hogy tegye meg a szükséges lépéseket Norvégiának a balti-tengeri régióra vonatkozó uniós stratégiába való bevonása érdekében, ennek megfelelően módosítsa a stratégiát, és nyújtsa be azt a Tanácsnak.

2.Norvégia bevonása a stratégiába

1.Szakpolitikai háttér

Norvégia régóta partner a balti-tengeri régióban. Az évek során hozzájárult a szakpolitikai területek munkájához és a stratégia keretében zajló számos projekthez. Norvégia megfigyelőként részt vesz a stratégia legmagasabb szintű döntéshozó szervében, a nemzeti koordinátorok csoportjában, és részt vesz az Interreg balti-tengeri régióra vonatkozó programjában, amely a fő finanszírozási forrás. A program és a stratégia szorosan kapcsolódik egymáshoz, mivel ugyanazon a földrajzi területen működnek, és kölcsönösen erősítik egymást. A stratégia meghatározza a stratégiai keretet és a célkitűzéseket, míg az Interreg program olyan projektek finanszírozását biztosítja, amelyek végrehajtják a célkitűzéseket és támogatják a stratégia irányítását.

Az Ukrajna elleni orosz agressziós háború kezdetét követően a stratégia felfüggesztette az Oroszországgal és Belarusszal folytatott együttműködést, ami tovább alakította a régió politikai és geopolitikai környezetét. Bár ez a változás némileg korlátozta a stratégia hatókörét az olyan közös regionális kihívások kezelésében, mint a szennyezés, az éghajlatváltozás mérséklése, a biológiai sokféleség csökkenése és a tengeri kockázatkezelés, az érdekelt felek mindazonáltal fokozták együttműködésüket, többek között a különböző szintek és szakpolitikai területek közötti gyakorlati, napi szintű kapcsolatok terén.

Ebben az összefüggésben, valamint tekintettel a balti-tengeri régióban bekövetkezett jelentős geopolitikai, környezeti és gazdasági fejleményekre, továbbá Norvégiának a stratégiában való régóta fennálló részvételére és a makrorégión belüli szorosabb együttműködés iránti növekvő érdeklődésére, helyénvaló hivatalossá tenni Norvégia részvételét a stratégiát már végrehajtó nyolc tagállammal egyenrangú félként.

2.Norvégia részvétele a stratégiában

A balti-tengeri régióra vonatkozó uniós stratégiáról szóló, 2009. június 10-i eredeti közlemény e kiegészítése meghatározza Norvégia szerepét és felelősségét a stratégia többszintű irányításában, valamint a többi részt vevő országgal fennálló kapcsolatát.

A stratégiába való bevonásával Norvégia jogosult lesz részt venni a stratégia valamennyi irányítási struktúrájában, beleértve az éves fórumot, a nemzeti koordinátorok csoportját, a szakpolitikai területek irányítócsoportjait és bármely más irányítási szervet. Emellett egyes szakpolitikai területek koordinálása is a feladata lesz. Norvégia együtt fog működni a különböző szintű érdekelt felekkel (regionális és helyi hatóságok, civil társadalom, vállalkozások és tudományos körök), tükrözve a stratégia többszintű kormányzásra vonatkozó elveit.

3.Következtetések

Norvégiának a balti-tengeri régióra vonatkozó uniós stratégiába való hivatalos bevonása tovább erősíti a stratégia regionális dimenzióját, valamint a stratégia és a balti-tengeri régióra vonatkozó Interreg-program közötti kapcsolatot. Emellett növelni fogja a szakértelem és az erőforrások körét, el fogja mélyíteni a régión belüli államközi együttműködést, és biztosítani fogja a közös kihívások hatékonyabb kezelését. A többi részt vevő országgal egyenrangú részvétel lehetővé teszi Norvégia számára, hogy makroregionális összefüggésben elmélyítse együttműködését, és támogassa a stratégia célkitűzéseinek megvalósítását az egész régió javára.