EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2026.5.8.
COM(2026) 196 final
A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK
A migrációs és menekültügyi paktum végrehajtásának aktuális állása
1.bevezetés
A migrációs és menekültügyi paktum 1 kulcsfontosságú lépést jelent a migrációra, a menekültügyre, a határigazgatásra és az integrációra vonatkozó átfogó megközelítés kialakítása terén. A szolidaritás és a felelősségvállalás kiegyensúlyozott rendszerének biztosítása révén szilárd alapot biztosít a migráció és a menekültügy Unión belüli méltányos, határozott és hatékonyabb kezeléséhez. A hatálybalépését követő kétéves átmeneti időszakot követően a paktumot 2026. június 12-től kell teljeskörűen alkalmazni, ami az európai migrációkezelés új szakaszának kezdetét jelenti. Kiterjedt munkát végeztek annak érdekében, hogy az EU és a nemzeti rendszerek felkészüljenek. A közös végrehajtási terv 2 alapján a tagállamok, a Bizottság és az uniós ügynökségek szorosan együttműködnek annak biztosítása érdekében, hogy az új jogszabályi keret a gyakorlatban is működőképessé váljon, aminek célja az Unión belüli migrációkezelés hatékony irányítása, a felkészültség és a reziliencia biztosítása az egyre összetettebb geopolitikai környezetben, valamint a szolidaritás és a méltányos felelősségmegosztás közötti egyensúly megteremtése.
Ez a közlemény – a 2025 novembere óta elért eredményekre összpontosítva – ismerteti a paktum végrehajtásának aktuális állását 3 , és meghatározza azokat a kulcsfontosságú területeket, amelyeken további intézkedésekre van szükség a paktum júniusi hatálybalépése előtt. E harmadik alkalommal frissített jelentés a menekültügy és a migráció kezeléséről szóló rendelet azon követelményének tesz eleget 4 , miszerint rendszeresen tájékoztatni kell az Európai Parlamentet és a Tanácsot a paktum végrehajtása terén elért eredményekről.
A paktum átalakítja Európa migrációs és menekültügyi keretét. Ez jelentős jogi és operatív átalakulást, valamint tartós politikai elkötelezettséget igényel. A kétéves átmeneti időszak e reformcsomag nagyságrendjét és összetettségét tükrözi: tíz, egymással összefüggő jogalkotási aktusra épülő rendszer, amelyek mindegyike összehangolt és integrált végrehajtást igényel a nemzeti hatóságok és az uniós intézmények és ügynökségek részéről, valamint szükségessé teszi a nemzeti jogszabályok, közigazgatási eljárások és operatív protokollok kiigazítását.
Összességében az elmúlt években jelentős előrelépés történt e nagy és összetett keret végrehajtása terén. Különösen 2026 májusától kezdve számos tagállam jó úton halad nemzeti jogszabályainak kiigazítása, a kötelező előszűrés és a határon folytatott eljárások létrehozása és megszervezése – többek között független nyomonkövetési mechanizmusok létrehozása –, valamint a megfelelő befogadási kapacitás elérése felé. Több tagállam is fontos lépéseket tett a menekültügyi eljárások terén tapasztalható ügyhátralék és késedelmek csökkentése érdekében, többek között a kapacitás bővítése és a megfelelő képzés biztosítása révén, ugyanakkor lezárta a jogi tanácsadás nyújtására és az igazságszolgáltatási rendszerek működésével való összhang megteremtésére irányuló erőfeszítéseit. A tagállamok előrelépést tettek az annak biztosítására irányuló kapacitásaik megerősítése terén is, hogy hatékonyan fel tudják dolgozni a menedékjog iránti kérelemért felelős tagállam részére történő felelősségátadásokat és végre tudják hajtani a szolidaritási vállalásokat.
Emellett jelentős lépéseket tettek a paktum keretének további működőképessé tétele, megerősítése és kiegészítése érdekében is. Ide tartoznak a következők: az éves migrációkezelési ciklus keretében elfogadott első szolidaritási vállalásalap 5 , amelyet jelenleg az uniós szolidaritási koordinátor segítségével működtetnek, ami a kiegyensúlyozott és hatékony végrehajtás megvalósítása érdekében megkönnyíti a tagállamok közötti kommunikációt és együttműködést; a menekültügy és a migráció kezeléséről szóló rendelet alkalmazásáról szóló végrehajtási rendelet 6 elfogadása a dublini szabályok reformjának előmozdítása érdekében; vagy a paktum végrehajtásának támogatására és a lakóhelyüket elhagyni kényszerült, Ukrajnából érkező személyek befogadására szolgáló, 3 milliárd EUR összegű uniós alap stratégiai programozásának befejezése 7 . Ezen túlmenően hatályba léptek a biztonságos harmadik országokra vonatkozó módosított szabályok és a biztonságos származási országok első uniós jegyzéke, és folynak a tárgyalások a visszaküldési rendeletre irányuló javaslatról 8 annak érdekében, hogy mielőbb megállapodás születhessen a paktum hiányzó eleméről.
Ugyanakkor további erőfeszítésekre van szükség a fennmaradó hiányosságok felszámolása érdekében. A felkészültség szintje tagállamonként eltérő, mivel különböző kihívásokkal néznek szembe. A tagállamoknak – főként a legfontosabb elemekre összpontosítva – sürgősen meg kell hozniuk minden szükséges intézkedést annak érdekében, hogy valamennyi építőelem tekintetében további eredményeket érjenek el. A tagállamoknak különösen arról kell gondoskodniuk, hogy nemzeti jogszabályaik kiigazítása időben befejeződjön; teszteljék és teljes mértékben üzembe helyezzék az Eurodac 9 – a paktumot támogató központi biometrikus adatbázis – alapvető funkcióit; továbbá felgyorsítsák a közbeszerzési eljárásokat, valamint az előszűrésre és a határon folytatott eljárásokra szolgáló létesítmények kijelölt helyszíneken történő megépítését. E tekintetben a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy időben kiépítsék az előszűréshez és a határon folytatott eljárásokhoz szükséges megfelelő kapacitást, ideértve a szökés és a szabálytalan továbbutazás hatékony megelőzését célzó intézkedéseket is, valamint meg kell erősíteniük a harmadik országokkal a határon folytatott visszaküldési eljárás hatálya alá tartozó személyek visszafogadása terén folytatott együttműködést. Ezenkívül fel kell gyorsítaniuk a felelősségi szabályok hatékony alkalmazását és az átadásokat előkészítő intézkedéseket, és időben be kell vezetni az új jogi biztosítékokat és garanciákat, ideértve az alapjogi nyomonkövetési mechanizmust is. Mindeközben folytatódik a szolidaritási mechanizmus működőképessé tételére irányuló munka.
A paktum végrehajtása mellett a menekültügy és a migráció kezelésére vonatkozó átfogó megközelítés, valamint a harmadik országokkal folytatott migrációs diplomáciával kapcsolatos folyamatos erőfeszítéseink már most is jelentős eredményekkel kecsegtetnek. 2025-ben az EU külső határain 26 %-kal csökkent a szabálytalan határátlépések száma 2024-hez képest. 2021 óta a legalacsonyabb szintet érte el azon felderített személyek száma, akik jogellenesen kísérelték meg átlépni a határt. Mindez az Unió és a tagállamok által végrehajtott szakpolitikai változtatásoknak, a tagállamok közötti fokozott összehangolásnak, valamint a kulcsfontosságú migrációs útvonalak mentén elhelyezkedő partnerországokkal folytatott megerősített együttműködésnek tudható be.
Az európai menekültügyi és migrációkezelési stratégia 10 e dinamika alapján határozza meg a következő évekre vonatkozó célkitűzéseket: az irreguláris migráció megelőzése és a migránscsempész-hálózatok működésének ellehetetlenítése, a háború és az üldöztetés elől menekülők védelme, ugyanakkor a menekültügyi rendszerrel való visszaélések megelőzése, valamint gazdaságunk versenyképességének fokozása érdekében a tehetségek arra való ösztönzése, hogy az Unióba jöjjenek. Továbbra is prioritást fog képezni egy olyan, paktumon alapuló, szilárd, méltányos és hatékony menekültügyi és migrációkezelési rendszer biztosítása, amely képes alkalmazkodni a geopolitikai fejleményekhez, illetve reagálni azokra.
E célból a Bizottság arra kéri az összes tagállamot, hogy fokozza a paktum időben történő végrehajtására irányuló erőfeszítéseit. Ennek során fontos, hogy a tagállamok – az uniós és nemzeti szinten rendelkezésre álló valamennyi erőforrást felhasználva – együttműködjenek a helyi és regionális önkormányzatokkal, a szociális partnerekkel, a civil társadalmi szervezetekkel és más érdekelt felekkel, illetve bevonják őket. A Bizottság folyamatosan kapcsolatban áll a tagállamokkal a fennmaradó hiányosságok kezelése érdekében, és kész továbbra is biztosítani a szükséges támogatást.
A paktum hatálybalépése fontos lépést jelent. Ezzel azonban még nem ér véget a folyamat. A tartós erőfeszítéseknek jóval június után is folytatódniuk kell, hogy az új európai migrációkezelési rendszer megkezdhesse működését.
2.Uniós szintű végrehajtás
Az európai menekültügyi és migrációkezelési stratégia mellett februárban, elfogadásukat követően hatályba léptek az átfogó megközelítés részét képező, a paktum kiteljesítését és kiegészítését célzó kulcsfontosságú jogalkotási kezdeményezések.
A biztonságos harmadik országokra vonatkozó felülvizsgált szabályok 11 megkönnyítik a tagállamok számára, hogy egy menedékjog iránti kérelmet elfogadhatatlannak minősítsenek, ha a kérelmezők hatékony védelemben részesülhetnének egy számukra biztonságos harmadik országban, ha védelem iránti kérelmüket megvizsgálnák. Ez – a jogi biztosítékok fenntartása és az alapvető jogok teljes körű tiszteletben tartása mellett – a nemzeti menekültügyi rendszerekre nehezedő nyomás további csökkentését és az irreguláris migráció kiváltó okainak visszaszorítását hivatott elősegíteni. A biztonságos származási országok új uniós jegyzéke 12 elősegíti, hogy a tagállamokban egységesebb megközelítést alkalmazzanak a valószínűleg megalapozatlan kérelmek kezelése során, lehetővé téve az ilyen kérelmek gyorsított vagy határon folytatott eljárások keretében történő gyorsabb és hatékonyabb feldolgozását.
Az elmúlt hónapokban a Bizottság továbbra is támogatta a nemzeti jogi keretek kiigazítására irányuló tagállami erőfeszítéseket. A koordinációt különösen a Bevándorlással, Határokkal és Menekültüggyel Foglalkozó Stratégiai Bizottság (SCIFA), valamint a Bizottság által a tagállamokkal folytatott kétoldalú párbeszédek keretében biztosították. A szolidaritási vállalásalap végrehajtásának fő fóruma mindaddig a szolidaritási platform marad, amíg a technikai szintű uniós szolidaritási fórum 2026 júniusában meg nem kezdi a munkáját. A meglévő kapcsolattartó bizottságok és szakértői csoportok – gyakran a különböző csoportok együttes ülései keretében – továbbra is megvitatták a jogi keretet, illetve iránymutatást nyújtottak a jogi kerettel kapcsolatban annak érdekében, hogy segítsenek azonosítani a jogalkotási eszközök közötti szinergiákat és elkerülni a átfedéseket.
A Bizottság rendszeres eszmecserét folytat az Európai Parlamenttel, különösen az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottsággal (LIBE) és a menekültüggyel – a paktum/közös európai menekültügyi rendszer végrehajtásával – foglalkozó munkacsoporttal.
A civil társadalommal való együttműködésre különböző fórumokon, többek között az Európai Migrációs Fórumon (2025. novemberi találkozó) és kétoldalú tájékoztatás keretében kerül sor. Az igazságszolgáltatási hálózatokkal való együttműködés részét képezte az Igazságszolgáltatási Tanácsok Európai Hálózatával (ENCJ) közösen, a határon folytatott eljárással kapcsolatban végzett munka is, amely annak meghatározására irányult, hogy miként lehet támogatni a nemzeti igazságszolgáltatásokat a paktum által bevezetett eljárási változtatások segítségével.
Az uniós ügynökségek – különösen az Európai Unió Menekültügyi Ügynöksége (EUAA), az eu-LISA, a Frontex, az Europol és az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (FRA) – továbbra is szorosan együttműködnek a Bizottsággal és a tagállamokkal a reformfolyamat támogatása érdekében. A szükséges, iránymutatásokat tartalmazó dokumentáció, sablonok és képzési anyagok kidolgozása a közös végrehajtási tervvel összhangban a tervek szerint halad. Az ügynökségek kérésre továbbra is igényeknek megfelelő segítséget nyújtanak a tagállamoknak, hogy segítsék az újonnan felmerülő és változó kihívások kezelését 13 . Az EUAA Észtországban és Hollandiában kísérleti nyomonkövetési gyakorlatokat végzett azzal a céllal, hogy előkészítse a menekültügyi vívmányok technikai és operatív alkalmazásának valamennyi tagállamon belüli nyomon követésére szolgáló új mechanizmus végrehajtását, majd ezt követően, 2026 júniusáig elvégzi a nyomonkövetési módszertan felülvizsgálatát, 2026 második felében pedig megkezdi az első három tagállam nyomon követését 14 .
A Bizottság a Technikai Támogatási Eszköz (TSI) keretében továbbra is támogatást nyújt a tagállamoknak. Az eszköz nyolc tagállamot 15 támogat a nemzeti végrehajtási tervükben ismertetett konkrét reformok Nemzetközi Migrációs Politikát Fejlesztő Központtal (ICMPD) és Nemzetközi Migrációs Szervezettel (IOM) együttműködésben történő végrehajtásában. E tagállamok némelyike az ICMPD támogatásával létrejött és egyes uniós ügynökségek eseti részvételével megerősített gyakorlatközösségen keresztül is részt vesz a társaktól való tanulásban, amely például tematikus munkaértekezleteket és gyakorlati tapasztalatcseréket 16 foglal magában.
3.Az építőelemek működőképessé tétele – az előrehaladás aktuális állása
A Bizottság kapcsolattartó bizottságai továbbra is további iránymutatásokat dolgoznak ki, és segítenek az újonnan felmerülő kérdések és felvetések kezelésében; e bizottságok munkájára támaszkodva folyamatban van a szükséges nemzeti jogszabályok bevezetése. Legalább tizenegy tagállamban már folyik a jogszabálytervezettel kapcsolatos parlamenti eljárás 17 , a többi tagállam többsége pedig a szükséges javaslatok kidolgozásának végső szakaszában van 18 . Öt tagállam már elfogadta a vonatkozó nemzeti jogszabályok nagy részét 19 .
A nemzeti végrehajtási tervekben azonosított igények alapján 26 tagállam 20 esetében lezárult a paktum végrehajtására elkülönített 3 milliárd EUR stratégiai programozása. Ez a folyamat lehetővé tette a tagállamok előtt álló kihívások értékelését, ami segített maximalizálni a nemzeti programokból és nemzeti költségvetésekből származó meglévő uniós finanszírozást kiegészítő uniós források hozzáadott értékét. 2026 áprilisáig elfogadták a kapcsolódó programmódosítások többségét 21 , a fennmaradó módosítások tekintetében azonban még folyamatban van az eljárás 22 .
Általános fő kihívások és következő lépések
Döntő fontosságú, hogy a tagállamok elvégezzék a szükséges jogi kiigazításokat, és azok, amelyek még nem dolgozták ki a szükséges jogszabályi kereteket, sürgősen előrehaladást érjenek el ezen a téren.
A Bizottság – többek között a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap (MMIA) és a Határigazgatási és Vízumeszköz (HAVE) teljesítmény-felülvizsgálati ülései keretében – nyomon fogja követni az uniós források paktummal kapcsolatos felhasználását. A Bizottság és a tagállamok 2026 második felében a források felhasználására vonatkozó pénzügyi adatok és az elfogadott célkitűzések felé tett előrehaladásra vonatkozó operatív adatok alapján felül fogják vizsgálni a programok általános teljesítményét. A Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap tematikus eszköze 2026–2027-es költségvetésének egy része mozgósítható arra a célra, hogy a paktum végrehajtására vonatkozó folyamatos információcsere során – ugyanakkor más prioritásokra is tekintettel – azonosított szükségletek alapján a tagállamok további támogatásban részesüljenek. Az uniós forrásokat az olyan területeken felmerül problémák fedezésére kell felhasználni, amelyek döntő jelentőséggel bírnak a paktum végrehajtása szempontjából, vagy amelyeket egy adott tagállamban a felkészültségre gyakorolt lehetséges hatásuk miatt prioritásként kell kezelni.
3.1.1. építőelem – Eurodac
Az Eurodac megfelelő működése kulcsfontosságú a paktum működőképessé tétele szempontjából. A tagállamoknak továbbra is szorosan együtt kell működniük a Bizottsággal és az eu-LISA-val a végrehajtás koordinálása érdekében, és szükség esetén haladéktalanul iránymutatást kell kérniük és kapniuk.
2026. április közepéig tizenegy tagállam számolt be arról, hogy minden a tervek szerint halad, és júniusra megkezdhetik a munkát az új Eurodac-rendszerben 23 . Tizenhat tagállam jelezte, hogy továbbra is különböző kihívásokkal küzd, de számításai szerint időben meg tudja oldani a fennálló problémákat 24 . A tagállamok előtt álló legfőbb kihívást a késedelmes nemzeti közbeszerzési eljárások jelentik, így tizenegy tagállam nyilatkozott úgy, hogy az eu-LISA által kifejlesztett központosított megoldásra fog támaszkodni 25 .
Most zajlik az új rendszer tesztelési folyamata, amelyben a tagállamok és az eu-LISA is részt vesznek. A várakozásoknak megfelelően a tesztelési eredményekből látni lehet, hogy hol van szükség a nemzeti szintű műszaki konfigurációk módosítására. A hiányosságok megszüntetése érdekében az eu-LISA segítségével nemzeti szinten összehangolt erőfeszítésekre lesz szükség. E kihívások kezelése érdekében az eu-LISA rendszeresen visszajelzést ad az írásbeli kérdésekre, és találkozókat szervez a Bizottsággal és más érdekelt felekkel.
A tagállamok kötelezettséget vállaltak arra, hogy egy sor mérföldkő mentén tesztelik a végrehajtás műszaki megfelelőségét és ügyviteli folyamataikat. Az eu-LISA igazgatótanácsának március 18-i 62. ülésén elismerték, hogy összességében számos tagállam megfelelő előrehaladást ért el, és megerősítették a 2026. júniusi üzembe helyezésre vonatkozó tervet. Ugyanakkor egyes tagállamoknak még fokozniuk kell erőfeszítéseiket, miután nem érték el az április 15-én elfogadott tesztelési mérföldkövet. Április 24-ig 19 tagállam fejezte be a megfelelőségi vizsgálatot 26 . A többi tagállamnak is mielőbb le kell zárnia ezeket a vizsgálatokat. A hibrid végrehajtási megközelítésre támaszkodó tagállamoknak 27 a tartalékmegoldást kell igénybe venniük abban az esetben, ha elhúzódnak a nemzeti végrehajtással kapcsolatos problémák. Ami az ügyviteli folyamatok tesztelését illeti, a tagállamoknak az összes kritikus ügyviteli folyamattal kapcsolatban mihamarabb megfelelő tesztelési eredményeket kell felmutatniuk; annak a kilenc tagállamnak, amely még nem kezdte meg a tesztelést, ezt sürgősen meg kell tennie 28 .
Elfogadták az integrált statisztikákról szóló bizottsági végrehajtási jogi aktust 29 , valamint – egy kivételével – a nem jogalkotási aktusoknak a Bizottság által az uniós információs rendszerek interoperabilitási keretének támogatása érdekében elfogadandó valamennyi szükséges módosítását 30 . Ezek az Eurodacnak az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszer (ETIAS) általi használatát is lehetővé teszik, amint 2026 végére működőképessé válik.
Az eu-LISA továbbra is szoros időkereten belül látja el feladatait. Munkájának köszönhetően az Eurodac központi rendszere immár minden szükséges funkciót képes kezelni 31 . Az eu-LISA emellett sikeresen integrálta az Eurodacot az interoperabilitási keretbe, összekapcsolva a rendszert a közös személyazonosítóadat-tárral, az európai keresőportállal és a közös biometrikus megfeleltetési szolgáltatással.
Fő kihívások és következő lépések
Az elkövetkező hónapokban az Eurodac tesztelésére és személyzetének képzésére kell összpontosítani. Az eu-LISA több célzott munkaértekezletet hívott össze a webfelhasználói interfész tesztelésével és funkcióival kapcsolatban. Az Europolnak és az Eurodachoz hozzáféréssel rendelkező tagállami hatóságoknak gondoskodniuk kell a megfelelő képzésről, és ennek megfelelően tesztelniük kell operatív eljárásaikat. A műveletek sikeres megkezdésének biztosítása érdekében döntő fontosságú időben beszerezni az informatikai megoldásokat és a kapcsolódó hardvereket (pl. Eurodac-készülékek) 32 .
A hibrid végrehajtási megközelítést választó, de a késedelem veszélyével küzdő tagállamoknak a központi megoldás alapján biztosítaniuk kell a működési készenlétet, és el kell végezniük a vonatkozó tesztelést.
3.2.2. építőelem – Új rendszer a migráció kezelésére az Unió külső határain
A legutóbbi aktualizálás óta 15-re nőtt azon tagállamok száma, amelyek már rendelkeznek vagy hamarosan rendelkezni fognak a határon folytatott eljárásokhoz szükséges megfelelő kapacitás létrehozásához szükséges befogadó létesítményekkel és emberi erőforrásokkal 33 ; a fennmaradó 11 tagállamnak 34 sürgősen fokoznia kell a megfelelő kapacitás létrehozására és elérésére irányuló erőfeszítéseit. Egyes tagállamoknak ideiglenes (átmeneti) megoldásokat kellett kidolgozniuk arra az időszakra, amíg folyik az új létesítmények, például többcélú központok építése 35 . Folyamatban van a meglévő helyszínek azzal a céllal végzett felújítása, hogy megfeleljenek a paktumban foglalt előírásoknak, valamint az egyes tagállamokban a szökés megakadályozása érdekében hozott intézkedéseknek 36 . 2026. április közepéig értesíteni kellett a Bizottságot azokról a helyszínekről, ahol a tagállamok a határon folytatott eljárásokat végzik: május 4-ig 17 tagállam értesítette a Bizottságot ilyen helyszínről 37 . A határon folytatott eljárásra vonatkozó új határidőkre való felkészülés érdekében egyes tagállamok határidőket vezettek be a bíróságok számára, és/vagy megpróbálták növelni a bírósági kapacitásokat annak érdekében, hogy a fellebbezési szakaszban elkerüljék a szűk keresztmetszeteket. Az intézkedések közé tartozik a személyzeti erőforrások növelése és a műszaki infrastruktúra kiépítése, ideértve a távmeghallgatásokhoz szükséges berendezéseket is 38 . Az egyéb előkészítő intézkedések közé tartozik a standard operatív eljárások és iránymutatások kidolgozása vagy aktualizálása, az eljárások digitalizálása és a közös ügyviteli rendszerek létrehozása 39 .
A Bizottság jelenleg a nemzeti szakértőkkel, határőrökkel, menekültügyi tisztviselőkkel és visszaküldési ügyekkel foglalkozó munkatársakkal folytatott beszélgetések alapján a határon folytatott menekültügyi és visszaküldési eljárásokról szóló iránymutatás-tervezet aktualizálásán dolgozik. Az EUAA igazgatótanácsa által 2026 márciusában elfogadott, a határon folytatott menekültügyi eljárásról szóló új EUAA gyakorlati útmutató 40 a határon folytatott hatékony eljárás kulcsfontosságú gyakorlati elemeit ismerteti.
A legtöbb tagállam halad a kötelező előszűrés bevezetésével és megszervezésével 41 . A tagállamok mintegy kétharmada a június 12-i határidő előtt értesítette az előszűrést végző illetékes hatóságokat 42 . Sok tagállamban már zajlik a személyzet képzése vagy a képzés tervezésének véglegesítése, és sokan közülük igénybe veszik az EUAA és a Frontex, valamint a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) támogatását, illetve ezen ügynökségek anyagaira támaszkodnak 43 . A Frontex, az EUAA és az Europol támogatásával szervezett kísérleti előszűrési projektekre Lampedusa szigetén és Szicíliában, valamint a lisszaboni repülőtéren és a Románia szárazföldi határán került sor. A Bizottság a Határőrök gyakorlati kézikönyvének jövőbeli frissítésére tekintettel továbbfejleszti az előszűrésről szóló rendelet végrehajtására vonatkozó iránymutatását. Az EUAA és a Frontex által kidolgozott, előszűrésre vonatkozó képzési modulokat 2025. szeptember végén bocsátották a felhasználók rendelkezésére. A harmonizált végrehajtás biztosítása érdekében mindkét ügynökség összehangolta képzésének tartalmát. A Frontex nemzeti körülményekhez igazodó képzési programot dolgozott ki a határőrök számára. Az EUAA kidolgozta a „Bevezetés a nemzetközi védelemmel összefüggésben végzett előszűrésbe” elnevezésű képzési modult, amely 2026 márciusa óta áll rendelkezésre 44 . A Frontex és az EUAA által kidolgozott előszűrési eszköztár 45 kiegészíti a bizottsági iránymutatást, valamint sablonokat, útmutató anyagokat és gyakorlati eszközöket tartalmaz. Az olaszországi és romániai helyszíni vizsgálatokból levont tanulságokat is figyelembe véve véglegesítették és a tagállamok rendelkezésére bocsátották az előszűrési eszköztár dokumentumainak végleges változatát, köztük egy orvosoknak szóló operatív ellenőrzőlistát is.
Fő kihívások és következő lépések
A tagállamoknak haladéktalanul intézkedniük kell az előszűrés és a határon folytatott eljárások teljes körű működőképességének biztosítása érdekében. Ez különösen igaz egyes tagállamok 46 esetében, amelyeknek megfelelő kapacitásról kell gondoskodniuk. Jóllehet egyes tagállamok az újonnan tervezett létesítmények elkészültéig ideiglenes megoldásokra támaszkodnak, fontos, hogy e megoldások megfeleljenek a befogadási feltételekről szóló új irányelvben meghatározott előírásoknak, és megfelelő személyzettel rendelkezzenek. Azon tagállamoknak, amelyek még nem értesítették a Bizottságot a határon folytatott eljárások lefolytatásának helyszíneiről, ezt sürgősen meg kell tenniük 47 .
A külső határokon zajló folyamat irányítása érdekében a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a határon folytatott eljárás hatálya alá tartozó személyek ne léphessenek be a tagállamok területére, hanem a kijelölt területeken maradjanak. A kísérleti előszűrési gyakorlatok a szökés megelőzése terén olyan kihívásokra világítottak rá, amelyek lehetetlenné tették, hogy az érintett személyek esetében lefolytassák a megfelelő következő eljárást. E tapasztalatokból okulva a tagállamoknak prioritásként kell kezelniük, hogy hatékony intézkedéseket hozzanak a szökés és a szabálytalan továbbutazás megelőzésére. A tagállamoknak a bűnüldöző hatóságok általi előzetes letartóztatás időszakát kihasználva el kell végezniük az előszűrési ellenőrzéseket, különösen a személyazonossági és biztonsági ellenőrzéseket, valamint az adott személyt nyilvántartásba kell venni az Eurodac-ban. A tagállamok a paktum jogi eszközeivel összhangban a szökés hatékony megelőzése érdekében egyúttal a mozgás korlátozásának, az őrizetnek és az őrizet alternatíváinak differenciált alkalmazásához folyamodhat az arányosság és az alapvető jogok tiszteletben tartása mellett, szükség esetén a felülvizsgálatot is ideértve. Emellett a határon folytatott eljárások működéséhez nélkülözhetetlen, hogy a harmadik országok ellássák feladataikat és tiszteletben tartsák a saját állampolgáraik visszafogadására vonatkozó nemzetközi kötelezettségeiket. A migrációval kapcsolatos diplomáciai kapcsolatépítés keretében az EU fokozza együttműködését az érintett harmadik országokkal. A tagállamoknak fokozniuk kell a visszafogadási együttműködést annak érdekében, hogy még a határon folytatott visszaküldési eljáráshoz kapcsolódó határidő lejárta előtt ténylegesen visszaküldjék az irreguláris migránsokat.
Az előszűrés és a határon folytatott eljárások lefolytatásához a különböző érdekelt felek hatékony együttműködésére van szükség. A szűk keresztmetszetek és az eljárási hiányosságok 48 elkerülése érdekében a további előkészítő munka során arra kell összpontosítani, hogy – többek között elektronikus formanyomtatványok és nemzeti ügyviteli rendszerek segítségével – megteremtsék ezen együttműködés feltételeit. Egyes tagállamokban még véglegesíteni kell az egészségügyi ellenőrzésekre vonatkozó szabályokat 49 . Fontos, hogy az információkat az előszűrési szakaszban időben rendelkezésre bocsássák, hogy a tagállamok adott esetben alkalmazni tudják a meg nem felelésre vonatkozó szabályokat. Az előszűrést minden érkező esetében el kell végezni, még akkor is, ha sokan vannak: a gyors eljárások lehetővé tétele érdekében tehát elengedhetetlen, hogy a protokollok és iránymutatások rövidek legyenek és a fő szempontokra összpontosítsanak, elkerülve ezáltal, hogy csak az érkezők egy része tekintetében végezzenek előszűrést. Ezt lehetőség szerint már a bűnüldöző hatóságok általi előzetes letartóztatás során el kell végezni annak érdekében, hogy hatékonyan megelőzzék a szökést anélkül, hogy egyedi határozatokat kellene hozni az őrizetről vagy a szabad mozgás korlátozásáról.
A Bizottság szoros kapcsolatban áll valamennyi tagállammal a fennmaradó kihívások kezelése érdekében. Emellett a Bizottság az EUAA és a Frontex támogatásával gyakorlatorientált munkaértekezleteket szervez a leginkább érintett tagállamok részvételével 50 . A munkaértekezletek az egyes tagállamok sajátos nemzeti körülményeihez igazodnak, figyelembe véve földrajzi és migrációs helyzetüket, eltérő befogadási rendszerüket és tágabb nemzeti intézményi környezetüket. A paktum végrehajtásában részt vevő valamennyi nemzeti hatóság és kulcsfontosságú érdekelt fél – köztük az igazságszolgáltatás – összefogásával a munkaértekezletek az előszűréstől kezdve a határon folytatott menekültügyi eljáráson át a határon folytatott visszaküldési eljárásig terjedő zökkenőmentes folyamat létrehozását hivatottak elősegíteni, és minden olyan szükséges technikai és operatív feltételre kiterjednek, amelyet meg kell teremteni. A koordináció egyszerűsítése érdekében a Bizottság felkérte a tagállamokat, hogy 2026 júniusa előtt jelöljék ki az előszűréssel foglalkozó nemzeti kapcsolattartó pontokat és az előszűrést végző nemzeti hatóságaikat.
Május végétől az Eurostat közzéteszi honlapján azon országok jegyzékét, amelyekben alacsony (20 % vagy annál alacsonyabb) a nemzetközi védelem iránti kérelmek elismerési aránya, ami a határon folytatott eljárás egyik indoka. Az illetékes tagállami hatóságoknak rendszeresen ellenőrizniük kell e jegyzéket annak érdekében, hogy az eljáró hatóságok és az érintett kérelmezők számára egyértelmű helyzetet teremtsenek, előmozdítva annak Unión belüli egységes alkalmazását. Ezzel összefüggésben az érintett országokban működő uniós küldöttségek a helyszínen is időszerű tájékoztatást fognak nyújtani.
3.3.3. építőelem – A befogadás újragondolása
A legtöbb tagállam az új szabályokhoz való alkalmazkodás érdekében részleges reformokat hajt végre befogadási rendszerével kapcsolatban, néhány tagállam esetében azonban ez egy nagyobb léptékű rendszerszintű reform keretében valósul meg 51 . Néhány tagállam elegendő befogadási kapacitásról számol be 52 , ugyanakkor számos tagállam épít új létesítményeket, illetve újítja fel vagy alakítja át a meglévőket 53 . Több tagállamban jelenleg is zajlanak az új többcélú központok létrehozásával kapcsolatos munkálatok 54 ; ehhez továbbra is hasznosak az EUAA és a Bizottság által kidolgozott modellek és tervek 55 .
Több tagállam folytatja arra irányuló munkáját, hogy a különböző kérelmezői csoportok tekintetében különböző befogadási szabályokat állapítson meg. E szabályok hasznosak lehetnek a kiszolgáltatott helyzetben lévő személyek vagy a családok igényeinek kielégítése 56 , valamint az átadási ügyekhez szükséges külön létesítmények biztosítása 57 szempontjából.
A meglévő ügyviteli rendszerek digitális integrációjának és összekapcsoltságának előmozdítása, az adattovábbítás javítása és az érintett hatóságok információkhoz való hozzáférésének megkönnyítése ugyan továbbra is szinte minden tagállam számára fontos munkaterületet jelent, de helyzetük és kiindulópontjuk eltérő 58 . Sok tagállam valószínűleg 2026 júniusa után is folytatja az ügyviteli rendszerek integrációjára irányuló projekteket.
A befogadási kapcsolattartó bizottság folytatja munkáját, amelynek során a befogadási feltételekről szóló 2024. évi irányelv átültetésére és a jelenleg alkalmazandó irányelvről az átdolgozott irányelvre való áttérésre összpontosít. Ez a szabad mozgás korlátozásának, az őrizetnek és az őrizet alternatíváinak alkalmazására vonatkozó rendelkezésekre is kiterjed, amelyeket egy külön útmutató dokumentumban részletesen ismertet. A befogadási feltételekről szóló irányelv átültetésének júniusi határideje előtt már egy tagállam értesítést küldött a teljes körű átültetésről 59 . Az EUAA a befogadási hálózata keretében végzett munkára támaszkodva 2025 decemberében közzétett egy befogadó állomások irányításáról szóló gyakorlati útmutatót 60 , amely tartalmazza a befogadó állomások irányításával és szervezésével kapcsolatos kulcsfontosságú elemeket, különös hangsúlyt helyezve a befogadás kezdeti szakaszára és az eljárási szempontokkal való összefüggésre. Emellett kiemeli, hogy a befogadási szakaszban biztosított, korai integrációs intézkedésekhez való hozzáférés fontos szerepet játszik a befogadó társadalomba való sikeres későbbi beilleszkedés alapjainak megteremtésében. Ez a befogadási feltételekről szóló irányelv következő elemeit foglalja magában: a nyelvtanfolyamokhoz, állampolgári ismeretekről szóló tanfolyamokhoz és szakképzéshez, a munkaerőpiachoz, valamint a képesítések elismerésére vonatkozó eljárásokhoz való hozzáférés. 2026 márciusában az EUAA elfogadta a „Befogadásra vonatkozó műveleti előírások és mutatók, beleértve a sebezhetőséggel kapcsolatos szempontokat is” című dokumentum frissített változatát 61 . Ez nagy hangsúlyt helyez a gyermekekre és a sebezhetőségre is.
Fő kihívások és következő lépések
A tagállamoknak foglalkozniuk kell az esetlegesen elhúzódó eljárásokhoz vezető hiányosságokkal, szükség esetén új kapacitásokat kell létrehozniuk, illetve megfelelő minőségi feltételeket kell biztosítaniuk a létesítményekben, különös tekintettel a gyermekek, köztük a kísérő nélküli kiskorúak sajátos szükségleteire és sérülékenységére. Szükség esetén átmeneti intézkedéseket kell hozni a megfelelő kapacitás garantálása érdekében. Erőfeszítésekre van szükség különösen azokban az esetekben, amikor a tagállamok nem rendelkeznek egyértelmű tervekkel a megfelelő befogadási kapacitások létrehozására, vagy a közelmúltban kapacitáscsökkentést hajtottak végre 62 . Az érintett tagállamoknak – kiváltképp ezekben az esetekben – biztosítaniuk kell, hogy az ilyen intézkedések összhangban legyenek a jól felkészült menekültügyi és befogadási rendszerek iránti általános igénnyel.
Az EUAA tájékoztatási tevékenységeket szervez az eszközök, az iránymutatás és a képzés előmozdítása érdekében, és továbbra is szervez majd tematikus munkaértekezleteket és csereprogramokat a tagállamok számára. A Bizottság kérésére az EUAA iránymutatást fog kidolgozni a befogadási modellekről.
A legtöbb tagállamnak még át kell ültetnie a befogadási feltételekről szóló irányelvet, és június 12-ig egy magyarázó dokumentum kíséretében tájékoztatnia kell a Bizottságot a vonatkozó szövegekről. A Bizottság arra ösztönzi a tagállamokat, hogy azonosítsák a felelős hatóságokat, és a végrehajtással kapcsolatos eszmecsere megkönnyítése érdekében mihamarabb közöljék ezeket az információkat.
A befogadási helyzet értékeléséhez nélkülözhetetlenek a pontos és teljes körű befogadási adatok. A tagállamoknak a következő éves európai menekültügyi és migrációs jelentéshez be kell számolniuk az alapvető befogadási mutatókról. 2027-től kezdődően a tagállamok adatokat fognak szolgáltatni az EUAA számára a befogadási mutatók teljes körével kapcsolatban. Az összehasonlítható és teljes statisztikák biztosítása érdekében a tagállamoknak tovább kell fejleszteniük az adatszolgáltatást és részletesebb adatokról kell gondoskodniuk.
3.4.4. építőelem – Méltányos, hatékony és konvergens menekültügyi eljárások
A biztonságos származási országok újonnan elfogadott uniós jegyzéke lehetőséget biztosít a tagállamok számára a rendelet egyes elemeinek előrehozott alkalmazására, nevezetesen arra, hogy a gyorsított eljárás indokaként a 20 %-os (vagy annál alacsonyabb) elismerési arányt alkalmazzák, valamint arra, hogy a tagállamok területének meghatározott részei vagy a személyek egyértelműen azonosítható kategóriái kivételével biztonságos származási országokat és biztonságos harmadik országokat jelöljenek ki.
Számos tagállam intézkedéseket tesz a fennálló hátralék kezelésére és ügyvitele javítására. Ez magában foglalja külön csoportok létrehozását, további személyzet felvételét, a folyamatok digitalizáción és integrált ügyviteli rendszereken keresztüli megreformálását, valamint a különböző érdekelt feleket érintő munkafolyamatok és eljárások harmonizálását 63 . Egyes tagállamok az EUAA támogatását például eljárások közös kidolgozásához, valamint bevetések vagy képzések, illetve operatív támogatás kérelmezéséhez is igénybe veszik 64 . Számos tagállam továbbra is együttműködik az igazságszolgáltatással, és konkrét intézkedéseket hoz annak érdekében, hogy a nemzeti bírósági eljárásokat összehangolja a paktum követelményeivel, megerősítse a bírósági rendszerek hatékonyságát és növelje a fellebbezések kezelésére szolgáló kapacitást 65 .
Az EUAA számos olyan terméken dolgozik, amely segíteni fogja a tagállamokat az új menekültügyi eljárások bevezetésében. Az EUAA menekültügyi eljárásra vonatkozó műveleti előírásait és mutatóit 2025. november 25-én tették közzé 66 annak érdekében, hogy támogassák a tagállamokat a méltányos és hatékony menekültügyi eljárások megvalósításában, valamint műveleti szinten megerősítsék a közös európai menekültügyi rendszert. Az EUAA számos témában továbbra is aktívan együttműködik a bíróságok tagjaival 67 .
Fő kihívások és következő lépések
Fenn kell tartani a konkrét intézkedéseket, és egyes esetekben fokozni kell azokat a meglévő ügyhátralékok felszámolása és az új ügyhátralékok kialakulásának megelőzése érdekében 68 . A tagállamoknak meg kell hozniuk néhány intézkedést, többek között haladéktalanul ideiglenes vagy állandó munkaerő-felvételi eljárásokat kell indítaniuk, és – lehetőség szerint az EUAA-val együttműködve – gondoskodniuk kell a szükséges képzésről annak biztosítása érdekében, hogy a személyzet kellően megismerje az új keretet 69 . Az ügyhátralék csökkentésével párhuzamosan a tagállamoknak az igazságszolgáltatási kapacitást is meg kell erősíteniük. Tekintve, hogy az új eljárásokból eredő rövidebb határidők miatt fennállhat a túlterhelt bírósági rendszerek és a munkaerőhiány kockázata, a nemzeti közigazgatásoknak biztosítaniuk kell az érintett szolgálatok közötti hatékony koordinációt.
A tagállamoknak előkészítő munkájuk keretében meg kell hozniuk a szükséges intézkedéseket, és adott esetben jogszabályi változtatásokat kell bevezetniük a menekültügyi eljárásokhoz való hatékony hozzáférés biztosítása érdekében, mindenkor tiszteletben tartva azonban a visszaküldés tilalmának elvét.
A menekültügyi eljárásról szóló rendelet értelmében a tagállamoknak 2026. június 12-ig értesíteniük kell a Bizottságot a kérelmek átvételéért felelős egyéb érintett nemzeti hatóságokról – az eljáró hatóság kivételével –, valamint a kérelmek nyilvántartásba vételére kijelölt illetékes hatóságról. Emellett az említett rendelet és a kvalifikációs rendelet alkalmazásában egyaránt ki kell jelölniük egy nemzeti kapcsolattartó pontot, és elérhetőségüket közölniük kell a Bizottsággal. A Bizottság továbbítja ezeket az információkat a többi tagállamnak.
3.5.5. építőelem – Hatékonyabb és méltányosabb visszaküldési eljárások
A javasolt visszaküldési rendeletről folytatott tárgyalásokkal párhuzamosan a Bizottság és a tagállamok gyakorlati és műveleti intézkedéseket határoznak meg a visszaküldés hatékonyságának növelése érdekében. Szinte minden tagállam kiigazította keretét vagy gyakorlatait annak érdekében, hogy a menekültügyi eljárásról szóló rendelettel összhangban a kiutasítási határozatok kiadását szorosan összehangolja az elutasító menekültügyi határozatokkal. A tagállamok a közigazgatási eljárások egyszerűsítésére és észszerűsítésére irányuló szélesebb körű közös erőfeszítések keretében további intézkedéseket vezetnek be 70 . A tagállamok intézkedéseket hoztak nemzeti visszaküldési ügyviteli rendszereik korszerűsítése céljából: a Frontex támogatásával eddig 22 tagállam 71 vezetett be a visszaküldési ügyek kezelését szolgáló informatikai megoldásokat, miután egy informatikai rendszermodell – a visszaküldési ügyviteli rendszer (RECAMAS) modellje – alapján hiányelemzést végeztek.
A visszaküldési koordinátor támogatásával a tagállamok és a Frontex a közös prioritású harmadik országokba történő visszaküldések növelése érdekében folytatják a célzott visszaküldési intézkedésekre és a műveleti intézkedések összehangolására irányuló erőfeszítéseiket. Ami a határon folytatott visszaküldési eljárást illeti, azok a tagállamok, ahol a legmagasabb a határon folytatott eljárással kapcsolatos esetek száma, valószínűleg visszaküldik a harmadik országbeli állampolgárokat az adott tagállam szempontjából különös jelentőséggel bíró harmadik országok csoportjába. Az összehangolt intézkedések középpontjában az összekötő tisztviselők e harmadik országokba történő kiküldésének, az önkéntes visszatérések fokozott igénybevételének, a közös visszaküldési műveleteknek és az azonosítási eszközöknek kell állniuk.
A Frontex a tagállamokkal és más érdekelt felekkel együttműködve összegyűjtötte a harmadik országbeli állampolgárok visszaküldés céljából történő hatékony azonosításával és dokumentálásával kapcsolatos bevált gyakorlatokat. A kifejezetten a határon folytatott visszaküldési eljárásból adódó rövid határidőket és műveleti korlátokat tükröző bevált gyakorlatok 2026 második negyedévében válnak elérhetővé a tagállamok számára.
A Frontex által támogatott visszaküldések száma tovább növekszik, és 2025-ben ezek tették ki az Unióból történő összes visszaküldés közel felét. A tagállamok visszaküldési eljárásait továbbra is a készenléti alakulat kiküldött tisztviselőinek, például a visszaküldési szakértőknek, a Frontex kitoloncolást végrehajtó hatósági kísérő és támogató tisztviselőinek (FRESO) és az alapjogok tiszteletben tartását felügyelő személyeknek a munkája segíti. A szokásos bevetések mellett a Frontex kitoloncolást végrehajtó hatósági kísérő és támogató tisztviselőkből és kiküldött tisztviselőkből álló csapatok bevetését tervezi a tagállamokban. Ez összehangoltabb megközelítést tenne lehetővé a határon folytatott visszaküldési eljárás támogatása terén, és egyúttal rugalmasabb fellépést biztosítana.
2025 első felében valamennyi tagállam továbbra is aktívan igénybe vette a Frontex uniós visszailleszkedési programját, amely jelenleg mintegy 40 származási országban nyújt visszailleszkedési támogatást. A tagállamok kérésére válaszul a Frontex rendszeres és multiplikátorképzések révén továbbra is célzott kapacitásépítési támogatást nyújt a tagállamoknak a visszatérési és visszailleszkedési tanácsadás harmonizálása érdekében.
A Bizottság a harmadik országokkal folytatott eszmecserék keretében, valamint a regionális migrációs folyamatokkal kapcsolatos találkozókhoz hasonló alkalmakat kihasználva tájékoztatta a partnereket a határon folytatott visszaküldési eljárás következményeiről, valamint arról, hogy az eljárások hatékonyságának növelése és a határidők betartása érdekében javítani kell az általános együttműködést. A főbb elemeket az uniós nagykövetek 2026. évi konferenciáján is ismertették.
Fő kihívások és következő lépések
A hatékonyabb és eredményesebb eljárások biztosítása érdekében az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak gyorsan megállapodásra kell jutnia a javasolt visszaküldési rendeletről. A Bizottság továbbá idén javaslatot fog előterjeszteni a visszaküldéssel, a visszafogadással és a visszailleszkedéssel kapcsolatos ügyvitel digitalizálásáról.
A tagállamoknak fokozottan élniük kell a Frontex által a visszaküldés terén kínált jelenlegi támogatási lehetőségekkel: pillanatnyilag csupán három olyan tagállam van, amely az ilyen típusú támogatások több mint 60 %-át igénybe veszi. A Bizottság és a Frontex – többek között célzott munkaértekezletek keretében – együttműködik a tagállamokkal a műveleti igények azonosítása és a határon folytatott visszaküldési eljárás végrehajtását szolgáló gyakorlati megoldások megtalálása érdekében. A Frontex az éves felmérésének eredményei alapján továbbra is a tagállamok igényeihez igazítja a támogatását.
A visszaküldés és a visszafogadás továbbra is a harmadik országokkal folytatott migrációs együttműködés átfogó megközelítésének fő eleme. A tapasztalatok azt mutatják, hogy ha a saját állampolgárok visszafogadására vonatkozó kötelezettséget strukturált módon, egyértelmű és elfogadott szabályok mellett hajtják végre, az elősegíti a rendszeres párbeszédet. A felek által a közelmúltban parafált EU–Nigéria visszafogadási megállapodás ebbe az irányba mutat, strukturált keretet biztosítva az együttműködéshez. Ez elengedhetetlen a konkrét kérdések kezeléséhez és az együttműködésre irányuló politikai akaraton alapuló megoldások azonosításához. A határon folytatott új eljárások gyakorlati működésének kulcsfontosságú előfeltétele, hogy megfelelően működjön az olyan harmadik országokkal folytatott visszafogadási együttműködés, amelyek állampolgárai a határon folytatott visszaküldési eljárás hatálya alá tartoznak. Ezzel összefüggésben ugyancsak elengedhetetlen biztosítani az uniós küldöttségek és a tagállamok nagykövetségei közötti koordinációt annak érdekében, hogy megfelelő információkkal és cselekvési kapacitással rendelkezzenek a harmadik országokban, valamint a visszaküldés és a visszafogadás az érintett harmadik országgal kapcsolatos, tágabb értelemben vett uniós érdekek részét képezze.
3.6.6. építőelem – A felelősségvállalás működőképessé tétele
A hatályos dublini szabályok és a menekültügy és a migráció kezeléséről szóló rendelet szerinti új szabályok megfelelő működése alapvető jelentőséggel bír a paktum szempontjából. Az új felelősségi rendszer végrehajtására vonatkozó szabályokat 2025 októberében fogadták el 72 . Több tagállam új munkaerő felvételével vagy belső áthelyezések útján igyekszik megerősíteni dublini egységeinek kapacitását 73 . A tagállamok más intézkedéseket is hoznak. Ide tartozik a belső átszervezés, az informatikai és ügyviteli rendszerek javítása, új iránymutatások és képzések kidolgozása, a veszélyeztetett csoportokra és családokra vonatkozó eljárások finomítása, új, célzott létesítmények létrehozása az átadások által érintett személyek számára, valamint a tanácsadási szolgáltatásokhoz hasonló kísérő intézkedések fokozása 74 .
Az EUAA által 2026 márciusában elfogadott és a tagállamokkal együtt kidolgozott új, „A menekültügy és a migráció kezeléséről szóló rendeletre vonatkozó műveleti előírások és mutatók” című dokumentum 75 teljeskörűen felülvizsgálja és aktualizálja a „Dublin III” rendeletre 76 vonatkozó meglévő előírásokat és mutatókat. Támogatást és iránymutatást nyújtanak a tagállamoknak a menekültügy és a migráció kezeléséről szóló rendelet végrehajtásával kapcsolatban, a nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására, a méltányos és hatékony eljárások megvalósításának elősegítésére és a közös európai menekültügyi rendszer megerősítésére szolgáló mechanizmusra összpontosítva. Ezen iránymutatás kiegészítése érdekében az EUAA új – többek között az átadások megszervezésével, az érdekelt felek közötti koordinációval, a szökés megelőzésével és az alapvető jogok eljárás során történő tiszteletben tartásával kapcsolatos gyakorlati megoldásokra vonatkozó – ajánlásokon dolgozik.
Fő kihívások és következő lépések
A jelenlegi dublini rendszerről az új felelősségi szabályokra való fenntartható átállás biztosítása érdekében különös figyelmet kell fordítani a tagállamok közötti operatív együttműködésre. A tagállamoknak aktívan részt kell venniük az átadások megkönnyítésében, valamint a gyakorlati és logisztikai kérdések terén folytatott együttműködésben. A tagállamoknak 2026. április 12-ig kellett értesítést küldeniük a felelősségátadás kapcsán kijelölt helyszíneikről 77 . Ez elengedhetetlen az új felelősségi rendszerre való átálláshoz. Bár a reformok folyamatban vannak, egyes tagállamokban továbbra is munkaerőhiány van, amivel foglalkozni kell 78 .
A Bizottság szoros párbeszédet folytat a tagállamokkal annak érdekében, hogy biztosítottak legyenek a feltételek ahhoz, hogy az átadás minden tagállam tekintetében az új szabályokkal összhangban valósulhasson meg, amint e szabályok alkalmazandóvá válnak. A Bizottság július 12-ig, majd október 15-ig ismét értékelni fogja, hogy az alkalmazandó átadási szabályokkal kapcsolatos jelenlegi gyakorlatokat sikerült-e orvosolni, vagy olyan rendszerszintű hiányosságokat jelentenek, amelyek súlyos negatív következményekkel járhatnak a menekültügy és a migráció kezeléséről szóló rendelet működésére nézve.
A Bizottság véglegesíteni fogja a menekültügy és a migráció kezeléséről szóló rendelet alapján tervezett felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat a kísérő nélküli kiskorúakra és az eltartottakra vonatkozó szabályok alkalmazásának megkönnyítése érdekében, ideértve a felelősség e kritériumok alapján történő meghatározását is. Az eu-LISA és a Bizottság által kidolgozott és a tagállamok által 2024 júniusában elfogadott stratégiai dokumentum alapján folytatódik a DubliNet korszerűsítése. Az eu-LISA a tagállamok közötti, DubliNet-en keresztül megvalósuló kommunikáció technikai és operatív részleteit is most dolgozza ki.
3.7.7. építőelem – A szolidaritás működőképessé tétele
Az első éves migrációkezelési ciklus 2025 novemberében, az európai éves menekültügyi és migrációs jelentés elfogadásával vette kezdetét, amely értékelte az Unióban és a tagállamokban a 2024 júliusa és 2025 júniusa közötti időszakban fennálló migrációs helyzetet, és azonosította a következő évben várható tendenciákat és fejleményeket 79 . A jelentés megállapításai alapján a Bizottság végrehajtási határozatot 80 fogadott el, amelyben meghatározta a migrációs nyomás alatt álló tagállamokat (Ciprus, Görögország, Olaszország és Spanyolország), a migrációs nyomás kockázatának kitett tagállamokat (Belgium, Bulgária, Észtország, Finnország, Franciaország, Hollandia, Horvátország, Írország, Lengyelország, Lettország, Litvánia és Németország) és komoly migrációs helyzettel szembesülő tagállamokat (Ausztria, Bulgária, Csehország, Észtország, Horvátország és Lengyelország). A szolidaritási vállalásalap létrehozásáról szóló tanácsi végrehajtási jogi aktusra irányuló bizottsági javaslatot követően a Tanács összehívta a magas szintű uniós szolidaritási fórumot, ahol a tagállamok szolidaritási hozzájárulást vállaltak 81 . A Tanács 2025. december 19-én elfogadta a 2026-ra vonatkozó szolidaritási vállalásalap létrehozásáról szóló végrehajtási határozatát, amely szerint az áthelyezések vagy más szolidaritási támogatási formák referenciaszáma 21 000, a pénzügyi hozzájárulás referenciaszáma pedig 420 millió EUR 82 . Az uniós szolidaritási koordinátor jelenleg a szolidaritási platform keretében létrehozott vállalásalap működését készíti elő 83 .
A 2026 márciusában elfogadott, szolidaritási mechanizmusról szóló új EUAA gyakorlati útmutató 84 iránymutatással szolgál a szolidaritási mechanizmus nemzeti hatóságok általi gyakorlati végrehajtásához, különösen az áthelyezések tekintetében. A második rész a felelősséggel kapcsolatos kiegyensúlyozó intézkedésekre összpontosít.
Fő kihívások és következő lépések
Jól halad az első szolidaritási vállalásalap végrehajtásával kapcsolatos munka, amelyet a Bizottság és az összes tagállam közötti eszmecserék kísértek. A technikai szintű uniós szolidaritási fórumot azt követően fogják összehívni, hogy a paktum júniusban teljes mértékben alkalmazandóvá válik. Ennek keretében a szolidaritási mechanizmus működőképessé tételét kívánják majd előmozdítani a szolidaritási koordinátor arra irányuló javaslata alapján, hogy a vállalásalapot kiegyensúlyozottan és méltányosan osszák el a kedvezményezett tagállamok között. Ennek előkészítése érdekében jelenleg mélyreható eszmecseréket folytatnak a szolidaritási platform keretében valamennyi tagállammal, illetve kétoldalúan mind a kedvezményezett, mind a hozzájáruló tagállamokkal. Emellett a Bizottság továbbra is annak biztosítására fog törekedni, hogy valamennyi tagállam hozzájáruljon a szolidaritási vállalásalaphoz. A szolidaritási vállalásalap végrehajtása szempontjából továbbra is kulcsfontosságú, hogy a kedvezményezett tagállamokban ne legyenek olyan rendszerszintű hiányosságok a menekültügy és a migráció kezeléséről szóló rendelet szerinti felelősségi szabályok tekintetében, amelyek súlyos negatív következményekkel járhatnak a rendszer működésére nézve. Amennyiben ilyen hiányosságokat tárnak fel, a hozzájáruló tagállamoknak nem kell teljesíteniük a vállalásaikat.
Az első éves migrációkezelési ciklus elindulását követően javult az adatok minősége és teljessége. A következő ciklusban azonban további munkára van szükség 85 . A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a kvantitatív és kvalitatív adatokat és információkat a menekültügy és a migráció kezeléséről szóló rendeletben meghatározottak szerint időben az érintett uniós szervek, különösen az EUAA, a Frontex és az Eurostat rendelkezésére bocsássák. Az új adatáramlási modell létrehozására irányuló, folyamatban lévő munka keretében a nemzetközi védelem kapcsán egységes hivatalos európai statisztikákról kell gondoskodni 86 . Ez lehetővé tenné a Bizottság számára, hogy a tagállamok migrációs helyzetének meghatározásakor tovább javítsa értékelésének minőségét és átfogó jellegét.
3.8.8. építőelem – Felkészültség és vészhelyzeti tervezés
A közelmúlt geopolitikai fejleményei – például a Közel-Kelettel kapcsolatos fejlemények – még jobban rávilágítanak a felkészültség és a vészhelyzeti tervezés jelentőségére. Ahogy azt a vezetők az Európai Tanács 2026. márciusi következtetéseiben 87 jelezték, az EU készen áll arra, hogy teljes mértékben mozgósítsa diplomáciai, jogi, operatív és pénzügyi eszközeit az Unióba irányuló ellenőrizetlen migrációs mozgások megelőzése és Európa biztonságának megőrzése érdekében. A Bizottság és az érintett uniós ügynökségek – többek között korai előrejelzés, előrejelzés és forgatókönyv-modellezés révén – szorosan nyomon követik a fejleményeket, valamint a migrációs áramlásokat érintő lehetséges hatásokat, hogy biztosítsák a helyzetismeretet, és szükség esetén támogassák az időszerű és összehangolt reagálást. A Bizottság az EUAA-val és a Frontexszel együtt célzott eszmecseréket folytat a tagállamokkal annak érdekében, hogy megvitassák a külső határokon 88 , illetve a menekültügy és a befogadás terén a megnövekedett migrációs áramlások esetén alkalmazandó lehetséges forgatókönyveket és vészhelyzeti tervezést, valamint azonosítsák azokat a területeket, ahol további intézkedésekre lehet szükség a felkészültség javításához.
Egy kivételével 89 már az összes tagállam benyújtotta nemzeti vészhelyzeti tervét az EUAA-hoz. E tervek többsége tartalmazza az EUAA által kidolgozott sablon alapvető elemeit; bár azok teljessége eltérő mértékű a menekültügy, a befogadás és a kísérő nélküli kiskorúak tekintetében 90 . A paktum végrehajtásával kapcsolatos korábbi helyzet nyomon követéseként egyes tagállamok már megkezdték vészhelyzeti tervük felülvizsgálatát vagy kiegészítését 91 . Néhány tagállam 92 arról is beszámolt, hogy az egymástól eltérő vészhelyzeti terveik keretében a közelmúltban tesztelési és szimulációs gyakorlatokat hajtottak végre vagy ilyen gyakorlatokat terveznek végrehajtani.
Fő kihívások és következő lépések
Összességében véve elmondható, hogy a paktummal bevezetett új rendelkezések végrehajtása javítani fogja az Unió és a tagállamok felkészültségi szintjét. A Bizottság és az EUAA – többek között a migrációs felkészültségi és válságkezelési terv keretében – továbbra is együttműködik a tagállamokkal a megerősítendő tervekben szereplő bevált gyakorlatok és területek azonosítása érdekében. Javulásra és további pontosításra lenne szükség különösen az olyan területeken, mint a menekültügyi eljárások, valamint a kísérő nélküli kiskorúak képviselőinek kijelölése és ügyforgalma. Ezenkívül egyes esetekben nem egyértelmű, hogy hoztak-e már vagy terveznek-e hozni felkészültségi intézkedéseket (pl. logisztika és közbeszerzések előkészítése, készletfelhalmozás, képzés vagy puffer-befogadásikapacitás). A különböző forgatókönyvekre és válaszintézkedésekre vonatkozó mérhető küszöbértékek és mutatók meghatározása javítaná a vészhelyzeti tervek hatékonyságát. A jól körülhatárolt aktiválási és felülvizsgálati eljárások szintén hozzájárulnának a tervek megbízhatóságához.
A Bizottság felkéri a tagállamokat, hogy gondoskodjanak tervük szükség szerinti kiegészítéséről, pontosításáról, frissítéséről, illetve felülvizsgálatukat követő elfogadásáról és az EUAA erről való értesítéséről. Emellett a Bizottság arra ösztönzi a tagállamokat, hogy gondoskodjanak megfelelő kapacitásépítési intézkedésekről, és vegyenek tervbe a vészhelyzeti tervek tesztelésére irányuló tevékenységeket (pl. szimulációk, döntéshozatali gyakorlatok vagy egyéb stressztesztelési mechanizmusok). A tagállamoknak arról is értesíteniük kell a Bizottságot és az EUAA-t, ha a vészhelyzeti tervet 2026. június 12-től kezdődően vagy – amennyiben a tagállam ezen időpont előtt ültette át a befogadási feltételekről szóló irányelvet és kezdte meg annak alkalmazását – már korábban aktiválják 93 .
Az EUAA kérésre strukturált visszajelzések és célzott tevékenységek révén technikai támogatást nyújt a tagállamoknak. Eddig kilenc tagállam 94 kapott visszajelzést nemzeti vészhelyzeti tervéről. Az EUAA a Bizottság, a tagállamok és a Frontex támogatásával és hozzájárulásával megkezdte a vészhelyzeti tervezési módszertanra vonatkozó gyakorlati útmutató kidolgozását, amelynek véglegesítése 2027-ben várható. A gyakorlati útmutató célja, hogy strukturált, gyakorlati és operatív iránymutatást nyújtson a tagállamoknak nemzeti vészhelyzeti tervük felülvizsgálatának támogatásához. A befogadással és a menekültüggyel kapcsolatos vészhelyzeti tervezést az EUAA rendszeres többéves ellenőrzési programjának keretében fogják értékelni. A felülvizsgált nyomonkövetési módszertan elfogadását követően, 2026 júniusától teljes körű nyomon követés veszi kezdetét: az első évben három tagállamot, Szlovákiát, Máltát és Bulgáriát, a következő években pedig átlagosan öt tagállamot követnek majd nyomon.
3.9.9. építőelem – Új biztosítékok a nemzetközi védelmet kérelmezők és a kiszolgáltatott személyek számára, valamint az alapvető jogok tiszteletben tartásának fokozott nyomon követése
Folyik a munka a jogi tanácsadásra és az alapvető jogok nyomon követésére vonatkozó megállapodásokkal kapcsolatban. Szinte minden tagállam közel áll az annak biztosítását célzó megállapodások megkötéséhez, hogy az eljárás közigazgatási szakaszában ingyenes jogi tanácsadást nyújtsanak, bár a tagállamok egyharmadának még véglegesítenie kell a szükséges jogszabályi változtatásokat 95 . Operatív szempontból a tagállamok többsége úgy döntött, hogy különböző külső partnerekkel, független ügynökségekkel és/vagy ügyvédekkel/jogsegélyszolgálatokkal vagy nem kormányzati szervezetekkel 96 működik együtt, akár a meglévő intézkedések fenntartása, akár újak bevezetése révén. Az alapvető jogok határon folytatott eljárások során történő nyomon követésére szolgáló mechanizmussal kapcsolatban szintén majdnem minden tagállam köt megállapodást, gyakran a nemzeti ombudsmannal 97 .
Korábbi iránymutatását 98 követve az FRA gyakorlati nyomonkövetési eszközt dolgozott ki, amely meghatározza a nyomonkövetési mechanizmusok közös módszertanát. 2026 áprilisában az FRA számos tagállamban 99 tájékoztató munkaértekezleteket is tartott a nyomon követéssel foglalkozó személyzet számára, és jelentést 100 tett közzé az FRA görögországi és olaszországi műveleti munkájából levont tanulságokról, hogy annak eredményeit az Európai Unió Alapjogi Chartájával összhangban felhasználhassák a paktum végrehajtása során. Az EUAA véglegesítette a menekültügyi eljárás közigazgatási szakaszában biztosított ingyenes jogi tanácsadásról szóló gyakorlati útmutatót 101 .
A gyermekek tekintetében a tagállamok a menekültügyi eljárásról szóló rendelet által bevezetett új szabályokhoz való igazodás érdekében a megfelelő befogadási feltételek biztosítására és az életkor-meghatározási eljárások felülvizsgálatára összpontosítanak, különös tekintettel arra a kötelezettségre, hogy képzett szakemberekből álló testületek bevonásával multidiszciplináris megközelítést kell alkalmazni 102 . A gyermekekre, köztük a kísérő nélküli kiskorúakra vonatkozó különös rendelkezéseket és konkrét biztosítékokat legutóbb a külön szakértői csoport 2025 novemberében tartott éves ülésén, valamint a menekültügyi munkacsoport 2026 márciusi ülésén vitatták meg. Az EUAA menekültügyi folyamatban részt vevő gyermekekre vonatkozó képzési modulját 2025 októberében felülvizsgálták. Az életkor-meghatározásról szóló gyakorlati útmutató 103 átfogó iránymutatással segíti az életkor-meghatározásban részt vevő hatóságokat és szakembereket abban az esetben, ha kétséges a megadott életkor. Az EUAA 2026 márciusában közzétette az életkor-meghatározási gyakorlatokról szóló jelentést is 104 . A jelentés feltérképezi a 2025-ben az EU+-ban alkalmazott életkor-meghatározási gyakorlatokat, módszereket, biztosítékokat és feladatokat – kitérve a paktum végrehajtására tekintettel tervezett vagy folyamatban lévő kiigazításokra is –, valamint azonosítja a tendenciákat és az ígéretes gyakorlatokat. Az EUAA igazgatótanácsa márciusban elfogadta a gyermek mindenek felett álló érdekéről szóló gyakorlati útmutatót 105 . Az FRA jelenleg aktualizálja a szülői felügyelet nélkül maradt gyermekekről szóló 2014. évi kézikönyvet 106 .
A kiszolgáltatottság azonosítása érdekében az EUAA 2025 novemberében felülvizsgálta a nemi alapú erőszak áldozataira vonatkozó képzési modult, 2026 februárjában pedig a különböző szexuális irányultsággal, nemi identitással, nemi önkifejezéssel és nemi jelleggel rendelkező kérelmezőkre vonatkozó képzési modult. Az új előszűrési eszköztár tartalmaz egy kiszolgáltatottságra vonatkozó előzetes ellenőrzések elvégzéséről szóló mellékletet is, amelyhez testreszabott képzés is rendelkezésre áll 107 . Ami a visszaküldéseket illeti, a Frontex más érdekelt felekkel együttműködve mobilalkalmazást fejleszt ki a veszélyeztetett csoportokkal való együttműködésre vonatkozóan, a kiszolgáltatottságra vonatkozó ellenőrzést is ideértve.
Fő kihívások és következő lépések
Azon tagállamoknak, amelyek még nem határoztak meg szabályokat a közigazgatási szakaszban nyújtott ingyenes jogi tanácsadásra 108 vagy az alapvető jogok tiszteletben tartásának a határon folytatott eljárás során történő nyomon követésére szolgáló mechanizmusra 109 vonatkozóan, ezt a mihamarabb meg kell tenniük. Minden tagállamnak foglalkoznia kell a megfelelő finanszírozás, személyzet és képzés biztosításával kapcsolatos megoldatlan kérdésekkel, és egyértelműen meg kell határoznia a felelősség és elszámoltathatóság alapelveit (amennyiben ez a feladat több szereplő között oszlik meg, egyértelműen ki kell jelölni a vezető szereplőt). A mechanizmus létrehozására vonatkozó 2024. decemberi iránymutatását követően az FRA jelenleg módszertani iránymutatást készít a jövőbeli megfigyelők munkájának támogatása érdekében.
A tagállamoknak fokozniuk kell a gyámsági rendszer megerősítésére irányuló erőfeszítéseiket annak érdekében, hogy időben biztosítsák a képviselők kísérő nélküli kiskorúak számára történő kijelölését, gondoskodjanak arról, hogy ehhez elegendő képviselő álljon rendelkezésre, garantálják a gyermekek jogainak tiszteletben tartását, ideértve az oktatáshoz és az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférést, valamint a gyermekeknek nyújtott, a befogadással, a határon folytatott eljárásokkal és az őrizettel kapcsolatos biztosítékokat is. Számos tagállami rendszer esetében ehhez különböző szereplők és hatóságok, például gyermekjóléti szolgálatok bevonására van szükség. A tagállamoknak ehhez hasonlóan fokozniuk kell az előkészületeket annak biztosítása érdekében, hogy az életkor-meghatározás tekintetében multidiszciplináris megközelítést lehessen alkalmazni, többek között a határokon is.
3.10.10. építőelem – Áttelepítés, befogadás és integráció
A Tanács által 2025. december 18-án elfogadott, 2026–2027-es időszakra vonatkozó kétéves uniós áttelepítési és humanitárius befogadási terv 110 meghatározza az összehangolt áttelepítési és humanitárius befogadási erőfeszítések első kétéves uniós ciklusát. Kilenc tagállam önkéntes vállalásai alapján a terv a kétéves időszak alatt 10 430 biztonságos és jogszerű lehetőséget kínál a nemzetközi védelemre szoruló személyek számára, fokozva az együttműködést a lakóhelyüket elhagyni kényszerült lakosságot befogadó kulcsfontosságú harmadik országokkal. A Magas Szintű Áttelepítési és Humanitárius Befogadási Bizottsággal való konzultáció keretében, a tagállamok észrevételeinek és az UNHCR globális igényfelmérésének figyelembevételével kidolgozott terv 2026. január 11-én lépett hatályba. A terv végrehajtásának támogatása érdekében az EUAA befejezte a kiegészítő lehetőségekre, valamint az áttelepítéssel és a humanitárius befogadással kapcsolatos kiválasztási szakaszra vonatkozó képzési moduljainak aktualizálását.
A harmadik országokkal közösen meghatározott jogszerű lehetőségek ugyancsak hozzájárulnak a hatékony migrációkezeléshez és a migránsok integrációjához. A vízumstratégia 111 és a tehetséges munkavállalók innovációs célú bevonzásáról szóló, 2026. januári ajánlás 112 új vízumpolitikai keretet hozott létre, és ajánlásokat fogalmazott meg annak érdekében, hogy az Unió vonzóbbá váljon a magasan képzett szakemberek, diákok, kutatók és innovatív vállalkozók számára, ezzel támogatva az Unió globális versenyképességét. A Bizottság egyúttal elindította „A tehetséges munkavállalók innovációs célú bevonzása” elnevezésű platformot is, amelynek első ülésére 2026 márciusában került sor, a másodikat pedig várhatóan 2026 júniusában fogják megtartani.
Nemzeti végrehajtási tervében több tagállam is jelezte, hogy többet kell beruházni a további integrációs intézkedésekbe, köztük a nyelvi és beilleszkedési programokba, illetve támogatni kell azokat, valamint a képesítések elismerésének és a készségek érvényesítésének megkönnyítése révén támogatni kell a munkaerőpiaci integrációt. Az ezzel kapcsolatos munka javában zajlik: a különböző tagállamok feltérképezik és értékelik a további igényeket, valamint reformokat vezetnek be 113 . 2025 novembere óta egy újabb tagállam fogadott el szélesebb körű integrációs stratégiát 114 . Egyes tagállamok az integráció konkrét szempontjaira – például nyelvtanfolyamokra vagy állampolgári képzésre – összpontosítják erőfeszítéseiket, illetve integrációspecifikus informatikai eszközöket fejlesztenek ki 115 . Az Európai Integrációs Hálózat 2025. decemberi ülése keretében az annak biztosításával kapcsolatos kihívásokra és bevált gyakorlatokra összpontosítottak, hogy a munkaerőpiaci integráció előtt álló többszörös akadályokkal szembesülő migránsok (pl. nemzetközi védelmet kérelmezők és nemzetközi védelemben részesülők, sérülékeny helyzetű migráns nők) gyorsan és fenntartható módon hozzáférhessenek a foglalkoztatáshoz és a foglalkoztatással kapcsolatos képzéshez.
Fő kihívások és következő lépések
A hangsúly most a 2026–2027-es időszakra vonatkozó uniós áttelepítési és humanitárius befogadási terv végrehajtásán van. A Bizottság készen áll arra, hogy támogassa a tagállamokat az erőfeszítéseikben. 2026 nyara után összeül majd a Magas Szintű Áttelepítési és Humanitárius Befogadási Bizottság, hogy eszmecserét folytasson a tagállamokkal és az érintett érdekelt felekkel az uniós terv végrehajtásáról.
Az integrációt támogató intézkedések – azok átfogó jellegét és minőségét tekintve – továbbra is jelentős eltéréseket mutatnak az egyes tagállamokban. Több tagállamnak is fokoznia kell erőfeszítéseit az ingyenes integrációs intézkedésekhez 116 való hozzáférés terén mutatkozó hiányosságok kezelése érdekében, ideértve a nyelvtanfolyamokat és állampolgári ismereteket oktató tanfolyamokat is, amelyek még nem állnak rendelkezésre minden tagállamban; a munkaerőpiaci integráció támogatását, többek között a munkaügyi hivatalok által kínált, foglalkoztatással kapcsolatos képzéseket és szolgáltatásokat; valamint a képesítések elismerésére és a készségek érvényesítésére vonatkozó eljárásokhoz való hozzáférést is. A szórványos, projektalapú intézkedésekről fontos lenne áttérni a strukturális integráció támogatására 117 és a kötelezettségvállalások egyértelmű intézkedések kíséretében történő nyomon követésére 118 . Támogatásuk hatékonyságának fokozása érdekében a tagállamoknak elő kell mozdítaniuk a nemzetközi védelmet kérelmezők korai integrációjára vonatkozó intézkedések és a kedvezményezettekre vonatkozó intézkedések közötti zökkenőmentes átmenetet. Emellett a sajátos szükségletekhez igazított intézkedéseket kell hozniuk, és fel kell számolniuk a nők és gyermekek, illetve bizonyos csoportok, például a mentális egészséggel kapcsolatos szükségletekkel rendelkező személyek előtt álló akadályokat 119 . A Bizottság készen áll arra, hogy további iránymutatást nyújtson a tagállamoknak az uniós integrációs alapok, például a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap (MMIA), az Európai Szociális Alap Plusz (ESZA+) és az Európai Regionális Fejlesztési Alap lehető legjobb felhasználásához, többek között a bevált gyakorlatok cseréje révén 120 .
4.Következtetés
A tagállamok, az uniós intézmények és ügynökségek, valamint más érdekelt felek az átmeneti időszakban már jelentős előrehaladást értek el, aminek köszönhetően a paktum júniusban teljeskörűen alkalmazhatóvá válik. Ugyanakkor egy ilyen nagyságrendű és összetettségű, számos belső és külső szereplőt érintő feladat esetében elkerülhetetlenül továbbra is lesznek kihívások. Jelenleg ott tartunk, hogy a tagállamoknak előrelépést kell tenniük a nemzeti reformok terén, és prioritásként kell kezelniük a paktum működéséhez szükséges új eljárások és infrastruktúra létrehozását. Júniusra készen kell állniuk különösen a következőknek: az új Eurodac, az előszűrés és a határon folytatott eljárások, az új felelősségi szabályok alkalmazására irányuló intézkedések, valamint a nemzeti jogszabályok szükséges kiigazításai. Itt az ideje orvosolni a még fennálló hiányosságokat. A Bizottság és az uniós ügynökségek továbbra is elkötelezettek amellett, hogy segítsék a tagállamokat az új keret sikeres és időben történő végrehajtásában.
Annak érdekében, hogy a paktumban meghatározottak szerint biztosítani lehessen a szolidaritás és a méltányos felelősségmegosztás közötti egyensúlyt, a Bizottság jelenleg emellett arra törekszik, hogy biztosítsa a szolidaritási vállalásalap kiegyensúlyozott elosztását, és hogy a szolidaritási vállalásalap a paktum teljes körű alkalmazásának megkezdését követően mihamarabb működőképessé váljon. A szolidaritási mechanizmus hatékony működése elengedhetetlen a paktum működéséhez. A menekültügy és a migráció kezeléséről szóló rendeletben meghatározott kötelezettségekkel összhangban minden tagállamnak hozzá kell járulnia a szolidaritási mechanizmushoz, és a Bizottság megteszi a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy e kötelezettségeknek valamennyi tagállam eleget tegyen. A Bizottság továbbá júliusban, majd októberben ismét értékelni fogja, hogy az alkalmazandó átadási szabályokkal kapcsolatos jelenlegi gyakorlatok továbbra is fennállnak-e, és ezáltal olyan rendszerszintű hiányosságokat jelentenek-e, amelyek súlyos negatív következményekkel járhatnak a menekültügy és a migráció kezeléséről szóló rendelet működésére nézve.
A tagállamok, a Bizottság és az uniós ügynökségek szempontjából június után sem ér véget a munka: együtt kell gondoskodniuk arról, hogy az új európai migrációs rendszer valamennyi eleme rendelkezésre álljon és hatékony legyen. A Bizottság 2026 októberében elindítja második éves migrációs ciklusát, ideértve az éves menekültügyi és migrációs jelentést is, amely átfogó áttekintést nyújt az EU menekültügyi és migrációs helyzetéről, és értékeli a tagállamok előtt álló migrációs helyzetet.
https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=CELEX%3A52024DC0251&qid=1776165824453 .
A paktum végrehajtásának aktuális állásáról szóló első jelentés,
https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=CELEX%3A52025DC0319&qid=1776165712928
; második jelentés: A
COM(2025) 795 final
dokumentum I. melléklete.
Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2024/1351 rendelete (2024. május 14.) a menekültügy és a migráció kezeléséről, az (EU) 2021/1147 és az (EU) 2021/1060 rendelet módosításáról, valamint a 604/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről, 84. cikk (3) bekezdés.
A Tanács (EU) 2025/2642 végrehajtási határozata (2025. december 19.) a 2026-ra vonatkozó éves szolidaritási vállalásalap létrehozásáról.
A Bizottság (EU) 2025/2055 végrehajtási rendelete (2025. október 2.) az (EU) 2024/1351 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a menekültügy és a migráció kezelése tekintetében történő alkalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról és az 1560/2003/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről.
https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=CELEX%3A52025PC0101 .
Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2024/1358 rendelete (2024. május 14.) a biometrikus adatok összehasonlítására szolgáló Eurodac létrehozásáról.
https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=celex:52026DC0045 .
Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2026/463 rendelete (2026. február 24.) az (EU) 2024/1348 rendeletnek a biztonságos harmadik ország elvének alkalmazása tekintetében történő módosításáról.
Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2026/464 rendelete (2026. február 24.) az (EU) 2024/1348 rendeletnek a biztonságos származási országok uniós szintű jegyzékének létrehozása tekintetében történő módosításáról, https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=OJ:L_202600464 .
Az ügynökségek által nyújtott támogatást a vonatkozó szakaszok részletesebben ismertetik. Emellett az EUAA jelenleg 12 tagállamot támogat közös műveleti tervek alapján, a Frontex 36 közös műveletet hajt végre a tagállamokkal és a szomszédos országokkal, az Eurodac pedig az eu-LISA átalakítását irányítja.
Szlovákia, Málta és Bulgária.
Belgium, Csehország, Észtország, Görögország, Írország, Olaszország, Románia és Szlovákia.
A tagállamok eszközöket, sablonokat, munkafolyamatokat és tapasztalatokat osztanak meg egymással a közös kihívások kezelése és a megközelítések konvergenciájának előmozdítása érdekében. A témák közé tartozott többek között az előszűrésről szóló rendelet, a sebezhetőségi értékelések elvégzése és a jogi tanácsadás.
Ausztria, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, Hollandia, Horvátország, Írország, Luxemburg, Olaszország és Románia.
Belgium, Lettország, Litvánia, Spanyolország és Svédország az intézkedéstervezetek kidolgozásának végső szakaszában van, vagy már véglegesítette azokat. Bár Dániát nem kötelezi a menekültügyi eljárásról szóló rendelet, új jogi kerete arra is lehetőséget kínál, hogy szükség esetén megindítsák a határon folytatott menekültügyi eljárást.
Ciprus, Csehország, Írország, Németország és Szlovákia.
Magyarország még nem igényelte a paktumhoz kapcsolódó allokációkat.
Ausztria, Bulgária, Csehország, Észtország, Finnország, Franciaország (HAVE), Görögország, Hollandia, Horvátország, Lettország (MMIA), Litvánia, Málta, Németország, Olaszország, Portugália, Románia, Spanyolország, Svédország, Szlovákia és Szlovénia.
Belgium, Ciprus, Dánia (HAVE), Franciaország (MMIA), Lengyelország, Lettország (HAVE) és Luxemburg. A schengeni társult országok részt vesznek a paktumról folytatott célzott stratégiai párbeszédben azzal a céllal, hogy 2026. június 12-ig módosított programot nyújthassanak be.
Belgium, Bulgária, Ciprus, Csehország, Görögország, Horvátország, Málta, Románia, Spanyolország, Svédország és Szlovénia.
Ausztria, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, Hollandia, Írország, Lettország, Lengyelország, Litvánia, Luxemburg, Magyarország, Németország, Olaszország, Portugália és Szlovákia.
A központosított megoldás – amely lehetővé teszi a tagállamok számára az Eurodac-műveletek webfelhasználói interfészen keresztül történő végrehajtását – a nemzeti végrehajtás során nehézségekkel küzdő tagállamok számára jelent tartalékmegoldást.
Ausztria, Belgium, Bulgária, Ciprus, Csehország, Észtország, Finnország, Hollandia, Horvátország, Írország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Svédország és Szlovénia.
A tagállamok az Eurodac-rendeletet kétféleképpen hajthatják végre: vagy az Eurodac interfészvezérlési dokumentációja alapján kiigazítják nemzeti rendszereiket, lehetővé téve a nemzeti és a központi Eurodac-rendszerek közötti automatizált (rendszerek közötti) interakciót, vagy az eu-LISA által kifejlesztett webfelhasználói interfészt használják, lehetővé téve a végfelhasználók számára, hogy magán az interfészen keresztül végezzenek műveleteket, és csökkentve a nemzeti végrehajtás szükségességét. A hibrid végrehajtás azt jelenti, hogy a leginkább megterhelő műveletek (pl. új adatkészletek továbbítása) esetében igénybe veszik a rendszerek közötti interakciót, a kevésbé megterhelő műveletek esetében viszont a webfelhasználói interfészre támaszkodnak.
Dánia, Franciaország, Hollandia, Horvátország, Lettország, Magyarország, Málta, Portugália és Szlovákia.
A Bizottság (EU) 2026/533 végrehajtási határozata (2026. március 11.) az (EU) 2024/1358 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az e rendelet 12. cikkének (3) bekezdése szerinti, az Eurodacból, az Európai Vízuminformációs Rendszerből (VIS), az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszerből (ETIAS), valamint a határregisztrációs rendszerből (EES) származó adatokat felhasználó havi integrált statisztikák tartalma tekintetében történő alkalmazásra vonatkozó szabályok megállapításáról.
A felülvizsgált Vízuminformációs Rendszer (VIS) új átadási ütemtervéről folytatott megbeszélések miatt elhalasztják a VIS- és az Eurodac-adatok megfeleltetéséről szóló jogi aktus elfogadását.
E kihívást jelentő ütemtervre tekintettel a Bizottság és az eu-LISA megállapodott azokról a funkciókról, amelyeknek júniusban feltétlenül rendelkezésre kell állniuk. A többi funkció az év végére várható.
A következő tagállamokban folyamatban van és általában véve jó úton halad az Eurodac-kal kapcsolatos közbeszerzés: Ausztria, Belgium, Bulgária, Ciprus, Dánia, Horvátország, Írország, Lettország, Litvániában, Málta, Németország, Spanyolország és Szlovénia. Franciaországban és Szlovákiában már lezárult ez a folyamat.
Ausztria, Belgium, Ciprus, Csehország, Finnország, Franciaország, Hollandia, Horvátország, Írország, Litvánia, Luxemburg, Málta, Portugália, Svédország és Szlovákia.
Bulgária, Észtország, Görögország, Lengyelország, Lettország, Magyarország, Németország, Olaszország, Románia és Szlovénia.
Pl. többek között Észtország, Lettország.
Pl. Ausztria, Észtország, Lettország, Litvánia, Olaszország és Spanyolország.
Belgium, Bulgária, Ciprus, Észtország, Finnország, Franciaország, Hollandia, Horvátország, Lettország, Litvánia, Málta, Németország, Olaszország, Románia, Spanyolország, Svédország és Szlovákia.
Horvátország és Hollandia új jogszabályokat vezetett be az igazságszolgáltatásra vonatkozó határidők meghatározása érdekében. Belgium és Horvátország az új személyzethez és/vagy a műszaki infrastruktúrához hasonló kapacitásbővítésbe fektette be. Olaszország bővíti a menekültügyi bizottságok és bíróságok személyzetét. Franciaország megerősítette a kiutasítási határozatokat felülvizsgáló fellebbviteli bíróságok kapacitását. Ciprus jelenleg négy bíróval bővíti a nemzetközi védelemmel foglalkozó közigazgatási bíróság létszámát.
Azok a tagállamok, amelyek frissítették az iránymutatásokat és az operatív eljárásokat: Ausztria, Észtország, Franciaország, Görögország, Horvátország, Litvánia, Málta, Olaszország és Spanyolország. Azok a tagállamok, amelyek intézkedéseket hoztak az eljárások digitalizálása vagy közös ügyviteli rendszerek létrehozása céljából: Ausztria, Belgium, Csehország, Észtország, Franciaország, Horvátország, Litvánia, Málta, Olaszország, Szlovénia, Spanyolország és Svédország.
https://www.euaa.europa.eu/publications/practical-guide-asylum-border-procedure .
Ausztria, Belgium, Bulgária, Ciprus, Csehország, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Horvátország, Írország, Lettország, Litvánia, Málta, Románia, Spanyolország, Svédország, Szlovákia, Szlovénia jó úton halad az előszűrés végrehajtása felé; Olaszország készen áll a tengeri úton érkezők fogadására.
Ausztria, Belgium, Bulgária, Csehország, Dánia, Finnország, Izland, Franciaország, Hollandia, Horvátország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Málta, Norvégia, Románia, Spanyolország, Svájc, Szlovákia és Szlovénia.
Ide tartozik Ausztria, Belgium, Csehország, Finnország, Franciaország, Németország, Olaszország, Spanyolország és Szlovákia. Bulgáriában minden képzés lezárult.
A modullal kapcsolatban további információk érhetők el a következő linken: https://www.euaa.europa.eu/training-catalogue/introduction-screening-context-international-protection#section14332-1 .
A Frontex, az EUAA és a Bizottság dolgozta ki az Europol és a tagállami szakértők támogatásával.
Bulgária, Görögország, Lengyelország, Lettország, Magyarország, Németország, Olaszország és Spanyolország.
Ausztria, Csehország, Görögország, Lengyelország, Luxemburg, Magyarország, Portugália és Szlovénia.
Az ehhez kapcsolódó kihívások változatosak: az informatikai infrastruktúra biztosításától és a formanyomtatványok kidolgozásától kezdve a kísérő nélküli kiskorúak gyámságának rendezésén át és a helyszínek kijelöléséig terjednek.
Ide tartozik Észtország, Németország, Spanyolország és Szlovénia.
Bulgária, Ciprus, Görögország, Horvátország, Olaszország és Spanyolország.
Írország, Portugália és Svédország. Svédország a magánszálláson történő elhelyezésről a gyűjtőközpontokra tér át.
Pl. Csehország, Finnország, Franciaország, Görögország (szárazföldi rész), Litvánia, Málta, Spanyolország és Szlovákia.
Pl. Ausztria, Csehország, Észtország, Horvátország, Olaszország és Málta. Késedelmek várhatók Bulgáriában, Cipruson, Lettországban, Szlovákiában, Szlovéniában és Portugáliában.
Pl. Ausztria, Ciprus, Észtország, Horvátország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Portugália, Románia és Szlovákia.
Az EUAA a Romániának nyújtott támogatással összefüggésben alkalmaz ilyen terveket.
Pl. Ciprus, Málta, Olaszország, Svédország és Szlovénia.
Pl. Belgium, Ciprus, Hollandia, Németország, Svédország és Szlovénia.
Belgiumban, Bulgáriában, Finnországban, Franciaországban, Horvátországban, Litvániában, Olaszországban, Máltán, Spanyolországban, Szlovákiában, Szlovéniában és más tagállamokban folyamatban van a befogadáshoz használt informatikai rendszerekkel kapcsolatos munka. Bár Finnország fejlett rendszerrel rendelkezik, az informatikai szakértők hiánya miatt fontossági sorrendet kell felállítani a feladatok között. Szlovénia nem fog minden munkával végezni 2026 júniusáig. Más tagállamok – például Spanyolország – megfelelő előrehaladásról számolnak be. Észtország június után egy másik projekt keretében hajtja majd végre az informatikai rendszerek integrációját, és biztosítja, hogy júniusra minden szükséges összeköttetés rendelkezésre álljon.
Csehország.
https://www.euaa.europa.eu/publications/practical-guide-management-reception-centre-arrival .
Az iránymutatás aktualizálja és egységes szerkezetbe foglalja a következőket: Iránymutatás: „Befogadási feltételek: műveleti előírások és mutatók” (2016); Iránymutatás: „A kísérő nélküli kiskorúak befogadásának feltételei: műveleti előírások és mutatók” (2018); https://www.euaa.europa.eu/publications/guidance-reception-operational-standards-and-indicators ; https://www.euaa.europa.eu/publications/guidance-vulnerability-operational-standards-and-indicators .
Cipruson, Belgiumban, Hollandiában és Görögországban továbbra is aggályok övezik a befogadást, különösen a kísérő nélküli kiskorúak tekintetében. Spanyolország az érkezők számának csökkenése miatt csökkenti kapacitásait. Franciaország 2025-ben átszervezte befogadási rendszerét, mégpedig csökkentette természetbeni juttatási kapacitását, és pénzjuttatást nyújt azoknak a kérelmezőknek, akik nem részesülnek természetben biztosított lakhatási támogatásban (a tagállamok természetben vagy készpénztámogatásokon/utalványokon keresztül biztosíthatják a befogadás anyagi feltételeit).
E különböző reformokban jelenleg részt vevő tagállamok közé tartozik Ausztria, Belgium, Ciprus, Észtország, Finnország, Horvátország, Írország, Luxemburg, Málta, Németország, Olaszország, Portugália és Spanyolország.
Pl. Belgium, Bulgária, Ciprus, Görögország, Írország, Litvánia, Németország, Olaszország és Portugália.
Ausztria, Belgium, Ciprus, Csehország, Észtország, Finnország, Horvátország, Írország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Olaszország, Portugália, Spanyolország, és Szlovénia.
https://www.euaa.europa.eu/publications/operational-standards-indicators-asylum-procedure .
A továbbra is kihívásokkal küzdő tagállamok közé tartozik Belgium, Ciprus, Finnország, Görögország, Hollandia, Horvátország, Írország, Luxemburg, Málta, Németország, Olaszország, Portugália és Spanyolország.
Az EUAA folytatja a képzési moduljainak aktualizálását és az új modulok kidolgozását. Eddig 26 képzési modult aktualizált vagy dolgozott ki újonnan, így az európai menekültügyi képzési program összhangban van a paktummal.
Ide tartozik Ausztria, Olaszország, Románia, Szlovénia, Ciprus (a kiszolgáltatott helyzetben lévők támogatott önkéntes visszatérését segítő új központ), Bulgária és Csehország (támogatott önkéntes visszatérés), valamint Bulgária és Svédország (visszatérési irodák). Lengyelország tervei között szerepel egy új visszaküldési stratégia kidolgozása, valamint újult erőfeszítéseket kíván tenni a visszaküldések fokozására.
Ausztria, Belgium, Bulgária, Ciprus, Csehország, Észtország, Finnország, Görögország, Hollandia, Horvátország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Magyarország, Málta, Norvégia, Olaszország, Portugália, Románia, Svájc és Szlovénia.
A Bizottság (EU) 2025/2055 végrehajtási rendelete (2025. október 2.) az (EU) 2024/1351 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a menekültügy és a migráció kezelése tekintetében történő alkalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról és az 1560/2003/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről.
Ausztria (belső átadások), Belgium, Észtország, Görögország, Horvátország, Málta, Portugália és Szlovénia.
Pl. belső átszervezések: Horvátország és Írország; informatikai fejlesztések és az ügyviteli rendszerek fejlesztése: Belgium, Bulgária, Ciprus, Csehország, Dánia, Franciaország, Finnország, Írország és Olaszország; új – többek között a veszélyeztetett csoportokra és családokra vonatkozó – iránymutatások: Ausztria, Csehország, Franciaország és Írország; kiegészítő képzés: Ausztria, Csehország, Franciaország, Írország, Portugália és Svédország; a felelősségátadásban érintett személyek elszállásolására szolgáló különleges létesítmények létrehozása: Belgium, Finnország, Németország és Szlovénia; de ide tartozik a szökés kockázatának kezelését célzó fokozott tanácsadás is: például Belgium.
Az Európai Parlament és a Tanács 604/2013/EU rendelete (2013. június 26.) egy harmadik országbeli állampolgár vagy egy hontalan személy által a tagállamok egyikében benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról (átdolgozás).
Magyarország kivételével már az összes tagállam értesítette az EUAA-t a kijelölt helyszínekről.
Görögország, Horvátország, Olaszország, Portugália és Románia.
https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=celex:52025DC0795 .
A Bizottság (EU) 2025/2323 végrehajtási határozata (2025. november 11.) az (EU) 2024/1351 európai parlamenti és tanácsi rendelet 11. cikke alapján.
Magyarország és Szlovákia kivételével valamennyi tagállam tett vállalást.
A Tanács (EU) 2025/2642 végrehajtási határozata (2025. december 19.) a 2026-ra vonatkozó éves szolidaritási vállalásalap létrehozásáról.
A szolidaritási platform 2026. március 23-án ülést tartott, hogy megtegye az ahhoz szükséges előkészületeket, hogy a szolidaritási vállalásalap 2026-ra, a paktum hatálybalépésével működőképessé váljon.
https://www.euaa.europa.eu/publications/practical-guide-solidarity-mechanism-part-i .
Az első éves jelentés alapján számos tagállamban továbbra is jelentős adathiány mutatkozott, különösen a visszaküldés, a menedékjoggal kapcsolatos fellebbezési határozatok, a befogadási rendszerek, a kísérő nélküli kiskorúak és a jogellenes tartózkodás terén. Bulgária, Ciprus, Csehország, Észtország, Finnország, Franciaország, Horvátország, Írország, Lettország, Luxemburg, Magyarország, Németország, Olaszország, Portugália, Románia és Spanyolország egy vagy több mutató tekintetében hiányos vagy hiányzó adatokról számolt be.
Az EUAA az Eurostattal közösen projektet fog végrehajtani a nemzetközi védelemre vonatkozó statisztikák észszerűsítése érdekében. A két szervezetnek 2026 közepéig munkamegállapodást kell aláírnia, és az új adatáramlás a 2025. júliusi referenciahónappal veszi kezdetét.
https://www.consilium.europa.eu/media/sn4axu5g/hu-20260319-european-council-conclusions.pdf .
A Frontex frissítette a határigazgatási és visszaküldési vészhelyzeti tervezéséről szóló kézikönyvet, amely gyakorlati referenciaként az EU külső határain jelentkező tömeges migrációs beáramlásokra és más válságokra vonatkozó nemzeti vészhelyzeti tervek aktiválásához, teszteléséhez és finomításához kíván segítséget nyújtani.
Magyarország.
Pl. Spanyolország, Észtország, Franciaország, Lettország, Hollandia és Ausztria. A Bizottság által a tagállamokkal folytatott párbeszédek keretében az említett tagállamok némelyike, valamint Lengyelország jelezte, hogy vészhelyzeti tervének felülvizsgálata és kiegészítése folyamatban van, illetve tervezi ezt megtenni. Más tagállamok azt jelezték, hogy a paktum alkalmazásának megkezdésére irányuló, folyamatban lévő jogalkotási és közigazgatási előkészületek miatt egyelőre nem vagy csak egy későbbi szakaszban tervezik a vészhelyzeti tervek felülvizsgálatát, mindazonáltal szükség esetén intézkedéseket lehet hozni.
Pl. Hollandia és Észtország.
Pl. Málta, Portugália, Spanyolország, Franciaország és Olaszország a vészhelyzeti tervükhöz kapcsolódóan közelmúltbeli vagy tervezett gyakorlatokról számolt be.
2025. július 30-án a tagállamok közös értesítést kaptak a Bizottságnak és az EUAA-nak a terv aktiválásáról és inaktiválásáról a befogadási feltételekről szóló irányelvben előirányzott esetekben nyújtandó tájékoztatásról.
Március 27-ig Ausztria, Ciprus, Észtország, Hollandia, Lengyelország, Litvánia, Luxemburg, Málta és Svédország kapott visszajelzést.
Ide tartozik Ausztria, Bulgária, Ciprus, Görögország, Hollandia, Lettország, Málta, Olaszország, Spanyolország, Svédország és Szlovénia.
Ausztria (BBU – a menekültügyi ügynökségtől független kormányzati szerv), Belgium (nem kormányzati szervezetek és a Bevándorlási Hivatal), Bulgária (Nemzeti Jogsegély Hivatal), Csehország (ügyvédi iroda), Észtország (a közbeszerzés folyamatban van), Franciaország (nem kormányzati szervezetek), Horvátország (nem kormányzati szervezetek), Írország (jogi segítségnyújtási testület), Lengyelország (nem kormányzati szervezetek), Lettország, Litvánia (állami garanciák), Luxemburg, Olaszország (UNHCR), Portugália (jogászok szövetsége), Románia (nem kormányzati szervezetek), Svédország (nem kormányzati szervezetek), Szlovákia (nem kormányzati szervezetek) és Szlovénia (a jogi segítségnyújtást biztosító külső személyzetre vonatkozó közbeszerzési eljárás előkészítés alatt áll). Hollandia, Finnország, Málta és Németország az eljárásokért is felelős kormányzati szerveken belüli belső megállapodásokra támaszkodik.
Ausztria, Bulgária, Ciprus, Csehország, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország (a Contrôleur général des lieux de privation de liberté-vel együtt), Lengyelország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Portugália, Románia, Spanyolország, Szlovákia és Szlovénia. Más tagállamok eltérő megállapodásokat választottak: Hollandia (Emberi Jogi Intézet és Holland Felügyelőség), Horvátország (emberi jogokkal foglalkozó kormányhivatal), Írország (a menekültügyi és határon folytatott eljárásokkal foglalkozó főfelügyelő) és Németország (Nationale Stelle zur Verhütung von Folter & Deutsches Institut fuer Menschenrechte). Belgium, Görögország, Magyarország, Málta, Olaszország és Svédország még nem kötött megállapodást.
https://fra.europa.eu/hu/publication/2024/border-rights-monitoring .
Észtország, Finnország, Lengyelország, Lettország, Litvánia és Románia. Romániában a gyakorlati nyomonkövetési eszközt előszűrési szimulációs gyakorlat keretében tesztelték.
https://fra.europa.eu/hu/publication/2026/operationalising-pact-migration-and-asylum-hotspot .
https://www.euaa.europa.eu/publications/practical-guide-free-legal-counselling .
Néhány tagállam multidiszciplináris eljárással rendelkezik: Ausztria, Franciaország, Horvátország, Litvánia, Németország, Norvégia, Olaszország, Portugália és Svédország.
https://www.euaa.europa.eu/publications/practical-guide-age-assessment-0 .
EUAA: Age Assessment Practices in EU+ Countries, https://www.euaa.europa.eu/publications/age-assessment-practices-eu-countries-0 .
https://www.euaa.europa.eu/publications/practical-guide-best-interests-child , EUAA: Practical guide on the best interests of the child in the framework of international protection.
Az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége: Gyámság a szülői felügyelet nélkül maradt gyermekek számára, https://fra.europa.eu/hu/publication/2014/guardianship-children-deprived-parental-care.
EUAA-képzés: Kiszolgáltatottság a migrációs és menekültügyi paktumban, https://www.euaa.europa.eu/training-catalogue/vulnerability-pact-migration-and-asylum.
Ciprus, Észtország, Görögország, Lettország, Magyarország és Olaszország.
Belgium, Magyarország, Málta és Olaszország.
A Tanács (EU) 2025/2628 végrehajtási határozata (2025. december 18.) az uniós áttelepítési és humanitárius befogadási tervről (2026–2027).
A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az európai vízumpolitikai stratégiáról, COM(2026) 43 final.
A Bizottság (EU) 2026/311 ajánlása (2026. január 29.) a tehetséges munkavállalók innovációs célú bevonzásáról.
Ausztria, Belgium, Csehország, Észtország és Lettország a meglévő rendszerek kiigazításán és azok új elemekkel való kiegészítésén dolgozik. Portugália rendszerszintű reformot hajt végre.
Ciprus. 2026 márciusáig Magyarország és Románia kivételével az összes tagállam elfogadott egy migránsok integrációjára vonatkozó nemzeti vagy regionális szintű stratégiát. Olaszország jelenleg nemzeti integrációs tervének aktualizálását készíti elő.
Pl. Csehország és Észtország.
Pl. Bulgária, Horvátország, Lengyelország, Románia és Szlovákia.
Pl. Görögország, Horvátország, Magyarország, Románia és Szlovákia.
Pl. Bulgária.
Lásd: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/PDF/?uri=CELEX:52025SC0162 .
Ezt az ESZA+ migránsok integrációjával foglalkozó gyakorlatközösségén keresztül lehetne megvalósítani: https://socialinnovationplus.eu/cop/migrant-integration/ .