EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2026.4.16.
COM(2026) 160 final
A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK
az egyszer használatos műanyag termékekre és halászeszközökre vonatkozó, az (EU) 2019/904 irányelv szerinti tagállami jelentéstételről
Az egyes műanyagtermékek környezetre gyakorolt hatásának csökkentéséről szóló, 2019. június 5-i (EU) 2019/904 európai parlamenti és tanácsi irányelv 13. cikke (3) bekezdésének megfelelően szolgáltatott adatok és információk áttekintése
Tartalom
1. A jelentés háttere és célja
2. A jelentéstétel eredményei
Áttekintés az egyes pontok szerint
a) pont: Italtartó poharak és ételtároló edények forgalomba hozott mennyiségei
b) pont: Az italtartó poharakra és ételtároló edényekre vonatkozó fogyasztáscsökkentő intézkedések
c) pont: Az egyszer használatos műanyag italpalackok elkülönített gyűjtése
d) pont: A forgalomba hozott és hulladékként begyűjtött, műanyagot tartalmazó halászeszközök mennyisége
3. Az adatgyűjtés szervezése és az adatminőség
Az adatgyűjtés szervezése
Adatminőség
Adatforrások és módszerek
Teljesség
Megbízhatóság
Időszerűség
Következetesség
4. Javító célú ajánlások
5. Következtetések
6. Mellékletek
1. melléklet: Fogyasztáscsökkentési intézkedések kategóriák és alkategóriák szerint (b) pont)
2. melléklet: Az egyszer használatos műanyag italtartó poharak és az egyszer használatos műanyag ételtároló edények fogyasztásának csökkentésére vonatkozó mennyiségi célokat meghatározó intézkedések (b) pont)
3. melléklet: Az egyszer használatos műanyag palackok elkülönített gyűjtési aránya (c) pont) és a betétdíjas rendszerek (DRS) működése
4. melléklet: Forgalomba hozott és elkülönítetten gyűjtött egyszer használatos italpalackok abszolút és egy főre jutó értékei (c) pont)
5. melléklet: A szolgáltatott adatok anyag és halászeszköz-típus szerinti bontásban (d) pont)
6. melléklet: A forgalomba hozott halászeszközök és az összegyűjtött, hulladékká vált halászeszközök (d) pont) az ország halászflottájának tonnatartalmához viszonyítva
7. melléklet: Az egyszer használatos műanyagokról szóló irányelv szerinti adatszolgáltatásért és adatszolgáltatási határidőkért felelős intézmények
8. melléklet: Az adatszolgáltató országok körében végzett felmérés eredményeinek összefoglalása
9. melléklet: Adatforrások és módszerek
10. melléklet: Ellenőrzési módszerek és azonosított pontossági problémák
1.A jelentés háttere és célja
Az egyes műanyagtermékek környezetre gyakorolt hatásának csökkentéséről szóló, 2019. június 5-i (EU) 2019/904 európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban: az egyszer használatos műanyagokról szóló irányelv) három célt tűz ki: i. egyes műanyagtermékek környezetre és emberi egészségre gyakorolt hatásának megelőzése és csökkentése, ii. a körforgásos gazdaság előmozdítása, valamint iii. a belső piac megfelelő működéséhez való hozzájárulás.
Az egyszer használatos műanyagokról szóló irányelv 13. cikke értelmében a tagállamoknak az adott referenciaév végétől számított 18 hónapon belül be kell nyújtaniuk az 1. táblázatban szereplő információkat azzal a minőség-ellenőrzési jelentéssel együtt, amely ismerteti többek között a számításokhoz, valamint az adatellenőrzéshez és kontrollhoz használt módszereket. A Bizottság több végrehajtási határozatot fogadott el, amelyekben meghatározta mind az adatszolgáltatás, mind a minőség-ellenőrzési jelentések módszertanát és formátumát.
Ez a jelentés a 2022-es referenciaévre vonatkozóan szolgáltatott információkat értékeli az egyszer használatos műanyagokról szóló irányelv 13. cikkének (3) bekezdésében előírtak szerint, amelynek szövegét az alábbiakban ismertetjük.
A Bizottság megvizsgálja az ezen 13. cikknek megfelelően szolgáltatott adatokat és információkat, majd jelentést tesz közzé vizsgálatának eredményeiről. A jelentésnek értékelnie kell az adat- és információgyűjtés szervezését, az adatok és információk forrásait és a tagállamok által használt módszertant, valamint az adatok és információk hiánytalanságát, megbízhatóságát, időszerűségét és következetességét. Az értékelés javító célú konkrét ajánlásokat is tartalmazhat. A jelentést a tagállamok első adat- és információszolgáltatását követően, a későbbiekben pedig a 94/62/EK irányelv 12. cikkének (3c) bekezdése szerint meghatározott időközönként kell elkészíteni.
A jelentés emellett:
·áttekintést nyújt a szolgáltatott adatokról és információkról,
·értékeli az adatok minőségét a 13. cikk (3) bekezdésében felsorolt kritériumok alapján,
·ajánlásokat fogalmaz meg arra vonatkozóan, hogy miként javítható a jelentéstétel a következő években.
A jelentést alátámasztó elemzés elkészítését az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) támogatta. Részletesebb elemzések a kibővített jelentésben találhatók (EEA, 2025). A jelentés az uniós tagállamok mellett az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) Európai Gazdasági Térséghez (EGT) tartozó államai (Izland, Liechtenstein és Norvégia) által benyújtott adatokra és információkra is kiterjed.
2.A jelentéstétel eredményei
Ez a szakasz a bejelentett adatokat adatszolgáltatási tételenként ismerteti (az a) ponttól a d) pontig, az 1. táblázatban foglaltak szerint), kiegészítve az egy főre jutó értékre és a teljes értékre vonatkozó további számításokkal. A szolgáltatott adatok és információk teljes köre itt érhető el .
Az itt bemutatott információkat körültekintően kell értelmezni mind az egyes országok által alkalmazott különböző módszerek, mind a pontossággal kapcsolatos problémák miatt (lásd az adatminőségről szóló 3. fejezetet). Ezért előfordulhat, hogy az országok közötti összehasonlítások (pl. egy főre jutó értékek) nem feltétlenül értelmezhetők. Mindazonáltal a jelenlegi helyzet jobb áttekintése érdekében az adott pontról adatokat szolgáltató országokra nézve megadjuk az egy főre jutó értéket és a teljes értéket.
1. táblázat: Az egyszer használatos műanyagokról szóló irányelv szerinti jelentéstételi kötelezettségek.
|
Adatok és információk |
A jelentésben alkalmazott hivatkozás |
A jelentéstétel jogalapja |
Referenciaév |
Első tagállami jelentés esedékes |
Cél/célkitűzés |
|
Forgalomba hozott mennyiségek:
|
a) pont |
Az egyszer használatos műanyagokról szóló irányelv 13. cikkének a) pontja: A melléklet A. részében felsorolt, a tagállamban az adott évben forgalomba hozott egyszer használatos műanyagtermékekre vonatkozó adatok, a 4. cikk (1) bekezdésével összhangban megvalósuló fogyasztáscsökkenés bemutatása céljából. |
2022 |
2024. június vége |
Ambiciózus és tartós csökkenés (2022–2026). A szolgáltatott adatokat emellett az egyszer használatos műanyagokról szóló irányelv értékeléséhez is felhasználják, amely az italtartó poharakra és az ételtároló edényekre vonatkozóan kötelező jellegű fogyasztáscsökkentési célértékek bevezetésének lehetőségét is tartalmazni fogja. |
|
Fogyasztáscsökkentő intézkedések:
|
b) pont |
Az egyszer használatos műanyagokról szóló irányelv 13. cikkének b) pontja: A tagállam által a 4. cikk (1) bekezdése céljából hozott intézkedésekre vonatkozó információk. |
2022 |
2024. június vége |
|
|
Az egyszer használatos műanyag italpalackok elkülönített gyűjtése |
c) pont |
Az egyszer használatos műanyagokról szóló irányelv 13. cikkének c) pontja: A melléklet F. részében felsorolt, a tagállamban évente elkülönítve gyűjtött egyszer használatos műanyagtermékekre vonatkozó adatok, a célértékek 9. cikk (1) bekezdése szerinti elérésének bemutatása céljából. |
2022 |
2024. június vége |
2025-ig 77 %-kal. 2029-ig 90 %-kal. (mind tömeg szerint) |
|
Műanyagot tartalmazó halászeszközök:
|
d) pont |
Az egyszer használatos műanyagokról szóló irányelv 13. cikkének d) pontja: A tagállamban évente forgalomba hozott, műanyagot tartalmazó halászeszközökre és évente összegyűjtött, hulladékká vált halászeszközökre vonatkozó adatok. |
2022 |
2024. június vége |
Nincs célérték. A tengervizekkel rendelkező tagállamok 2025. január 1-től kötelesek meghatározni a műanyagot tartalmazó, hulladékká vált halászeszközök újrafeldolgozási célú éves nemzeti gyűjtési arányát. A 2024-ben szolgáltatott (2022-es) adatok alapján az egyszer használatos műanyagokról szóló irányelv értékelése során mérlegelni fogják más intézkedések lehetőségét, ideértve a hulladékká vált halászeszközök kötelező begyűjtési arányainak meghatározását is. |
|
Egyszer használatos italpalackok újrafeldolgozott tartalma |
e) pont |
Az egyszer használatos műanyagokról szóló irányelv 13. cikkének e) pontja: A melléklet F. részében felsorolt italpalackok újrafeldolgozott tartalmára vonatkozó információk, a 6. cikk (5) bekezdésében meghatározott célok elérésének bemutatása céljából. |
2023 |
2025. június vége |
2025-ig a PET-ből készült egyszer használatos italpalackok esetében 25 %. 2030-ig valamennyi egyszer használatos italpalack esetében 30 %. |
|
Dohánytermékekhez tartozó szűrőkből fogyasztás utáni hulladék |
f) pont |
Az egyszer használatos műanyagokról szóló irányelv 13. cikkének f) pontja: A melléklet E. részének III. szakaszában felsorolt egyszer használatos műanyagtermékek fogyasztás utáni hulladékaira vonatkozó, a 8. cikk (3) bekezdésével összhangban összegyűjtött adatok. |
2023 |
2025. június vége |
– |
Áttekintés az egyes pontok szerint
Az egyszer használatos műanyagokról szóló irányelv alapján 29 ország jelentett be adatokat és információkat 2022-re vonatkozóan (valamennyi uniós tagállam és két EGT-tag EFTA-ország). Ennek eredményeit a 2. táblázat tartalmazza.
2. táblázat: Az uniós tagállamok 2022. évi összefoglaló eredményei adatszolgáltatási pontok szerinti bontásban.
|
|
Forgalomba hozott (a) pont) |
Fogyasztáscsökkentés érdekében hozott intézkedések (b) pont) |
|
Italtartó poharak és ételtároló edények (a) és b) pont) |
Tömeg alapján (20 uniós tagállam adatai): ·152 037 tonna műanyag italtartó poharakból (0,46 kg/fő), ·524 003 tonna ételtároló edényekből (1,60 kg/fő). A termékek száma alapján (11 uniós tagállam adatai): ·17 milliárd italtartó pohár (97/fő), ·111 milliárd ételtartó edény (636/fő). |
·gazdasági eszközök (27 uniós tagállam), ·figyelemfelkeltés (25 uniós tagállam), ·fenntartható alternatívák előmozdítása (25 uniós tagállam), ·mennyiségi célértékek a forgalomba hozott italtartó poharak és ételtároló edények csökkentésére (14 tagállam). |
|
|
Forgalomba hozott |
Elkülönített gyűjtés |
|
Italpalackok (c) pont) |
2,54 millió tonna (5,7 kg/fő) (27 uniós tagállam adata). |
1,8 millió tonna, ami összesen 71 %-os elkülönített gyűjtési arányt jelent (26 uniós tagállam adata; 2025. évi cél: 77 %). |
|
Halászeszközök (d) pont) |
22 900 tonna (23 uniós tagállam adata). |
7 500 tonna, ami összesen 32,7 %-os elkülönített gyűjtési arányt jelent (20 uniós tagállam adata). |
a) pont: Italtartó poharak és ételtároló edények forgalomba hozott mennyiségei
A forgalomba hozott italtartó poharak és ételtároló edények mennyiségét bejelentő 27 ország (25 uniós tagállam és két EGT-tag EFTA-ország) közül 15 csak a tömeget jelentette, hat csak a termékek darabszámát, hat ország mindkettőt. Egyetlen ország sem élt e mennyiségek kiigazításának lehetőségével a más tagállamokba vagy nem uniós országokba irányuló vagy onnan kiinduló szállítások tekintetében.
A szolgáltatott értékek az egyes országokban igen eltérőek termékenként, mérési módszerenként (termékekben felhasznált műanyag tömege, illetve a termékek össztömege), valamint jelentéstételi módonként (a termékek tömegében vagy darabszámában). Ami a tömegen alapuló értékeket illeti (1a. ábra), 2022-ben a jelentések szerint ételtároló edények formájában összesen 526 482 tonna (ebből az uniós tagállamok 524 003 tonna), italtartó poharak formájában 152 290 tonna (ebből az uniós tagállamok 152 037 tonna) műanyagot hoztak forgalomba. Egy főre jutó értékre átszámolva ez 1,60 kg ételtároló edényekből származó és 0,46 kg italtartó poharakból származó műanyagnak felel meg 1 (ezek az értékek vonatkoznak a csak uniós tagállamokat tartalmazó alcsoportra is). Az össztömeg, beleértve a nem műanyag összetevőket is, az ételtároló edények esetében 637 456 tonna (ebből az uniós tagállamokban 634 744 tonna), az italtartó poharak esetében 218 469 tonna (ebből az uniós tagállamokban 218 092 tonna) volt. A részben műanyagból készült termékek esetében az átlagos műanyagtartalom (az EU és az EGT-tag EFTA-országok átlagában) az italtartó poharak össztömegének 27,8 %-a, az ételtároló edények esetében közel 30 %-a volt (ezek az értékek gyakorlatilag megegyeznek a csak uniós tagállamokat tartalmazó alcsoportéval). Az ételtároló edényekre vonatkozó értékeket nagyban befolyásolta, hogy néhány ország igen magas számadatokról számolt be (lásd: 2. ábra és 3. ábra). Összességében a bejelentett mennyiségek az ezen országokban keletkezett műanyag csomagolási hulladék mennyiségének 7,9 %-át teszik ki 2 .
A termékek darabszáma szerint (1b. ábra) 2022-ben 17,3 milliárd italtartó poharat (ebből 17 milliárdot uniós tagállamokban) és 111,1 milliárd ételtároló edényt (ebből 111,06 milliárdot uniós tagállamokban) hoztak forgalomba. Ezek az összesített adatok fejenként 95,9 (az uniós tagállamok esetében 97) italtartó pohárnak és 616,7 (az uniós tagállamok esetében 636) ételtároló edénynek felelnek meg. Az összes termék 88,5 %-a (az uniós tagállamok esetében 88,8 %-a) teljes egészében műanyagból készült.
1. ábra: Az EU-ban 2022-ben forgalomba hozott egyszer használatos műanyag italtartó poharak és egyszer használatos műanyag ételtároló edények, a tömegen (a) és a termékek darabszámán (b) alapuló teljes abszolút értékben.
a)
b)
Megjegyzés: Az 1a. ábra 20 uniós tagállam adatain alapul. Az 1b. ábra 11 uniós tagállam adatain alapul. Lásd az országok szerinti bontást a 2. ábrán.
2. ábra: 2022-ben forgalomba hozott, egyszer használatos italtartó poharak és ételtároló edények (uniós tagállamok és EGT-tag EFTA-országok), országonkénti abszolút értékek a tömeg (a) és az egy főre jutó értékek (b) alapján. A grafikonon nem szereplő országok e megközelítés alapján nem szolgáltattak adatot.
A 2a. ábra az országok által bejelentett adatokat, a 2b. ábra az egy főre jutó értékeket mutatja, az országok közötti jelentős eltérésekkel.
a)
b)
Megjegyzés: * EGT-tag EFTA-országok.
3. ábra: 2022-ben forgalomba hozott, egyszer használatos italtartó poharak és ételtároló edények (uniós tagállamok és EGT-tag EFTA-országok), országonkénti abszolút értékek a termékek darabszáma (a) és az egy főre jutó értékek (b) alapján. A grafikonon nem szereplő országok e megközelítés alapján nem szolgáltattak adatot.
a)
A 3. ábra a termékek darabszáma alapján mutatja a szolgáltatott adatokat, abszolút értékben (a) és egy főre jutó értékben (b).
b)
Megjegyzés: * EGT-tag EFTA-országok.
b) pont: Az italtartó poharakra és ételtároló edényekre vonatkozó fogyasztáscsökkentő intézkedések
Az adatszolgáltatási tábla különböző intézkedéseket sorolt fel kategóriák és alkategóriák szerinti bontásban, és az országoknak jelezniük kellett, hogy ezen intézkedések közül melyeket alkalmazták. Minden ország úgy nyilatkozott, hogy alkalmazott gazdasági eszközöket, és a legtöbben úgy nyilatkoztak, hogy hoztak intézkedéseket a figyelemfelkeltés és a fenntartható alternatívák előmozdítása érdekében (4. ábra). A legtöbb ország esetében az italtartó poharakra és az ételtároló edényekre vonatkozóan bejelentett intézkedések azonosak voltak.
4. ábra: Azon országok száma, ahol 2022-ben fogyasztáscsökkentő intézkedések voltak hatályban az egyszer használatos műanyag italtartó poharak és ételtároló edények tekintetében (uniós tagállamok és EGT-tag EFTA-országok).
Az intézkedések gyakran kapcsolódnak a csomagolásra vonatkozó szakpolitikákhoz vagy az egyszer használatos műanyagokról szóló irányelv végrehajtásához. Egyes bejelentett intézkedések később lépnek hatályba, ezért ebben a jelentésben még nem szerepelnek.
Az intézkedések leggyakrabban bejelentett alkategóriái a következők voltak: i. kiterjesztett gyártói felelősségi kötelezettségek (20 uniós tagállam), ii. a negatív környezeti hatások tudatosítására irányuló kampányok (21 uniós tagállam), iii. az egyszer használatos műanyagtermékek fenntartható alternatíváinak előmozdítása (pl. újrahasználható ételtároló edények) (19 uniós tagállam), iv. kötelezettségek vagy ösztönzők a vállalkozások számára az egyszer használatos műanyagtermékek fenntartható alternatíváinak elérhetővé tételére a végső fogyasztóknak történő értékesítés helyén (17 uniós tagállam), valamint v. az olyan ingyenes nyilvános ivóvízforrások népszerűsítése, amelyek arra ösztönzik az embereket, hogy újratölthető poharat vigyenek magukkal vagy pohár nélkül igyanak (14 uniós tagállam). 14 uniós tagállam jelezte, hogy mennyiségi célértékeket vezetett be a forgalomba hozott egyszer használatos műanyag italtartó poharak és ételtároló edények mennyiségének csökkentésére. Az intézkedések összességét kategóriák és alkategóriák szerint lásd az 1. mellékletben, a mennyiségi célokra vonatkozó részleteket pedig a 2. mellékletben.
A hatályban lévő intézkedések száma országonként eltérő volt (5. ábra). Érdemes megjegyezni, hogy ugyanazt a szakpolitikai eszközt az országok gyakran az intézkedések különböző kategóriáiban, illetve alkategóriáiban említették. Egyes országok egy adott alkategóriára vonatkozóan egynél több politikát soroltak fel referenciaként.
5. ábra: 2022-ben hatályban lévő fogyasztáscsökkentő intézkedések az egyszer használatos műanyag italtartó poharak és ételtároló edények tekintetében (uniós tagállamok és EGT-tag EFTA-országok).
Megjegyzés: * EGT-tag EFTA-országok.
Ezek az adatok az említett intézkedések végrehajtásának mértékét és végrehajtási szintjét nem jelzik. Ezen kívül nem lehetséges azt felmérni, hogy a bejelentett intézkedések arányosak és megkülönböztetésmentesek-e.
c) pont: Az egyszer használatos műanyag italpalackok elkülönített gyűjtése
Mind a 29 ország (27 uniós tagállam és két EGT-tag EFTA-ország) szolgáltatott adatokat a forgalomba hozott egyszer használatos műanyag italpalackok tömegéről. Egyes országok a szolgáltatott adatokban utaltak az ilyen palackok uniós országok közötti mozgásának és a nem uniós országokból származó export/import hatására 3 , de e jelenségek egyikére vonatkozóan sem jelentettek be külön számadatokat 4 . Négy uniós tagállam élt az (EU) 2021/1752 bizottsági végrehajtási határozatban biztosított lehetőséggel, hogy a forgalomba hozott palackok mennyiségét az ilyen termékekből származó hulladék tömege alapján becsülje meg. Ebben az esetben a mennyiségeket az országoknak négy hulladékáram alapján kellett jelenteniük: i. az egyszer használatos műanyagokról szóló irányelvben meghatározott követelményeknek megfelelően elkülönítetten gyűjtött hulladék 5 , ii. elkülönítetten, de nem az egyszer használatos műanyagokról szóló irányelv követelményeinek megfelelően gyűjtött hulladék, iii. vegyes települési hulladék, és iv. hulladékgyűjtőbe dobott. A ii. kivételével az összes folyamatra vonatkozóan szolgáltattak adatokat.
A jelentések szerint 2022-ben összesen 2,56 millió tonna egyszer használatos műanyag italpalackot hoztak forgalomba (ebből 2,54 millió tonnát uniós tagállamokban), ami fejenként 5,7 kg-nak felel meg (ez vonatkozik az uniós tagállamok alcsoportjára is). Az egyszer használatos műanyagokról szóló irányelvben meghatározott követelményeknek megfelelően elkülönítetten gyűjtöttként 1,83 millió tonnát jelentettek (ebből uniós tagállamokban 1,8 millió tonnát), ami az uniós tagállamok esetében 71 %-os teljes elkülönített gyűjtési aránynak felel meg (ez az EGT-tag EFTA-országokat is figyelembe véve 71,2 %) (6. ábra). A 26 adatszolgáltató ország közül 12 (10 uniós tagállam) számolt be az egyszer használatos műanyagokról szóló irányelvben 2025-re meghatározott 77 %-os célértéket meghaladó elkülönített gyűjtési arányról, hat uniós tagállam pedig még a 2029-es 90 %-os célértéket is meghaladó elkülönített gyűjtési arányról számolt be (7. ábra).
6. ábra: Forgalomba hozott és elkülönítetten gyűjtött egyszer használatos italpalackok (uniós tagállamok), 2022. évi összértékek.
7. ábra: Az egyszer használatos italpalackok elkülönített gyűjtésének aránya országonként 2022-ben (uniós tagállamok és EGT-tag EFTA-országok).
Megjegyzés: Az országokat az elkülönített gyűjtési arány szerinti sorrendben mutatjuk. Szlovénia nem jelentett be adatokat.
Figyelemre méltó, hogy azon 12 ország közül, amelyek 2022-ben már elérték a 2025-ös célértéket, 10 az egyszer használatos italpalackokra vonatkozó betétdíjas rendszerrel rendelkezik. Ez mutatja a tagállamok által a csomagolásról és a csomagolási hulladékról szóló új rendelet alapján kötelezően bevezetendő betétdíjas rendszerek hatékonyságát. Ilyen típusú rendszerek létrehozása számos országban már most folyamatban van, vagy ezt a közeljövőben tervezik (további részletekért lásd a 3. mellékletet).
A 2022-ben forgalomba hozott egyszer használatos italpalackok mennyisége országonként jelentősen eltérő volt (az abszolút és egy főre jutó értékeket lásd a 4. mellékletben). A várakozásoknak megfelelően a legmagasabb abszolút mennyiségekről a legnagyobb népességgel rendelkező országok (Németország, Olaszország, Franciaország, Lengyelország és Spanyolország) számoltak be. A legmagasabb egy főre jutó értékeket azonban Málta és Ciprus jelentette be. Az elkülönített gyűjtést illetően 23 ország (22 uniós tagállam) számolt be olyan elkülönítetten gyűjtött, egyszer használatos műanyag palackokról, amelyeket más hulladékáramokkal együtt gyűjtöttek. 18 ország számolt be az egyéb hulladékáramoktól elkülönítetten – főként betétdíjas rendszeren keresztül – gyűjtött egyszer használatos műanyag italpalackok mennyiségéről. A többi ország csak nulla értéket jelentett be, a következő okok valamelyike miatt: i. az egyéb hulladékáramoktól elkülönített gyűjtésre szolgáló rendszerek hiánya, ii. a palackok gyűjtése más szárazhulladék-áramokkal együtt történik, vagy iii. egyes országok nem biztosak abban, hogy rendszerük képes-e az egyéb hulladékáramoktól teljesen elkülönítetten gyűjteni a palackokat.
d) pont: A forgalomba hozott és hulladékként begyűjtött, műanyagot tartalmazó halászeszközök mennyisége
Összesen 25 ország (23 uniós tagállam és két EGT-tag EFTA-ország) szolgáltatott adatokat a forgalomba hozott, műanyagot tartalmazó halászeszközökről, és ezen országok közül 22 (20 uniós tagállam és két EGT-tag EFTA-ország) jelentett be adatokat az összegyűjtött, hulladékká vált halászeszközökre vonatkozóan. A legtöbb ország csak a kötelező adatokat adta meg, azaz a halászeszközök teljes mennyiségét, további bontás nélkül. Azonban hat ország (öt uniós tagállam) további bontásban szolgáltatott adatokat, a halászeszköz típusa, illetve anyaga (műanyag, fém, gumi) szerint (az adatok bontását lásd az 5. mellékletben).
2022 tekintetében összesen 67 000 tonna (ebből uniós tagállamokban 22 900 tonna) forgalomba hozott halászeszközről, illetve 24 700 tonna (ebből uniós tagállamokban 7 500 tonna) begyűjtött, hulladékká vált halászeszközről számoltak be 6 . Ez az uniós tagállamok esetében 32,7 %-os teljes begyűjtési arányt jelent (az EGT-tag EFTA-országokat is beleértve 36,8 %) (8. ábra). A begyűjtési arány országonként 0 % és 100 % feletti értékek között mozgott (9. ábra) (ez utóbbi általában a kiterjedt partvonallal rendelkező országokban volt jellemző). Összességében a tengerparttal nem rendelkező országok 0 %-os értéket jelentettek be mind a forgalomba hozott, mind a begyűjtött mennyiségekre vonatkozóan, holott a halászeszközök elvileg forgalomba hozhatók a piacukon. Bár az egyszer használatos műanyagokról szóló irányelv nem határoz meg kötelező mennyiségi célértékeket a gyűjtésre, a tengervízzel rendelkező tagállamoknak 2025. január 1-től éves nemzeti begyűjtési arányt kell előírniuk a műanyagot tartalmazó, hulladékká vált halászeszközök újrafeldolgozási célú gyűjtésére vonatkozóan. Az idén szolgáltatott adatok szolgálnak majd alapul ahhoz, hogy az egyszer használatos műanyagokról szóló irányelv 2027-es értékelését követően a Bizottság mérlegelje a kötelező erejű gyűjtési célok előírásának megvalósíthatóságát.
A forgalomba hozott és begyűjtött halászeszközök mennyisége országonként jelentősen eltérő volt (10. ábra), és szoros összefüggés állt fenn: i. a forgalomba hozott mennyiségek és a beszedett mennyiségek között, valamint ii. ezen értékek és az adott ország halászflottájának tonnatartalma között (a halászflották méretére vonatkozó adatokat lásd a 6. mellékletben). Az országértékek néhány tonnától több mint 42 000 tonna forgalomba hozott halászeszközig terjedtek, illetve az összegyűjtött, hulladékká vált halászeszközökre nézve akár a 15 000 tonnát is elérték. A forgalomba hozott legnagyobb mennyiségekről Norvégia, Litvánia, Franciaország és Portugália számolt be. Úgy tűnik, hogy ez részben a különböző országok eltérő helyzetét tükrözi, részben azonban az adatgyűjtési erőfeszítések különbségeit is tükrözi (lásd az „Adatforrások és módszertanok” című szakaszt), mivel az országok gyakran számoltak be nehézségekről a pontos adatszolgáltatás terén (lásd a „Megbízhatóság” című szakaszt).
8. ábra: Forgalomba hozott halászeszközök és begyűjtött, hulladékká vált halászeszközök, 2022-re vonatkozó összértékek (uniós tagállamok és EGT-tag EFTA-országok).
Megjegyzés: Bizalmasan kezelendő adatok nincs feltüntetve az ábrán.
9. ábra: A hulladékká vált halászeszközök gyűjtési aránya országonként, 2022 (uniós tagállamok és EGT-tag EFTA-országok). Forrás: saját számítás a szolgáltatott adatok alapján, a forgalomba hozott mennyiségek és a begyűjtött mennyiségek hányadosaként.
Megjegyzés: Az adatot szolgáltató országokat gyűjtési arány szerinti sorrendben mutatjuk.
10. ábra: A d) pont szerint jelentett, forgalomba hozott halászeszközök és begyűjtött, hulladékká vált halászeszközök abszolút értéke 2022-ben (uniós tagállamok és EGT-tag EFTA-országok).
3.Az adatgyűjtés szervezése és az adatminőség
Az adatgyűjtés szervezése
A vezető jelentéstevők kinevezése 1–8 hónapot vett igénybe, egyes országokban munkaerőhiány vagy intézményi szerkezetátalakítás miatt voltak tapasztalhatók késedelmek. A leggyakrabban érintett intézmények a környezetvédelmi feladatokat ellátó minisztériumok és a nemzeti környezetvédelmi ügynökségek voltak (a nemzeti jelentéstevő intézmények listáját lásd a 7. mellékletben).
2024 első negyedévétől az Európai Környezetvédelmi Ügynökség a Bizottság nevében és vele szoros együttműködésben adatszolgáltatási táblákat dolgozott ki és tesztelt. Az Ügynökség támogató anyagokat is készített, többek között az adatszolgáltatóknak szánt kézikönyvet , és három webináriumot tartott a folyamat pontosítása érdekében. Az Ügynökség létrehozott egy weboldalt , amelyen tájékoztatást nyújtott az országoknak a jogi keretről, és rendelkezésre bocsátotta az anyagok alátámasztását célzó adatszolgáltatási táblákat. Ügyfélszolgálaton keresztül folyamatos támogatást nyújtottak.
Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség – a Bizottság nevében és vele szoros együttműködésben – beérkezéskor alaposan megvizsgálta, és a nemzeti jelentéstevőkkel együtt javította a szolgáltatott adatokat és információkat annak érdekében, hogy helyesen jelentsék be az adatelemeket, kitöltsék a kötelező mezőket, és a minőség-ellenőrzési jelentésben nyújtott magyarázatok teljes mértékben érthetőek legyenek. Az adatgyűjtési szakaszt követően kérdőív útján visszajelzést kértek az országoktól. A válaszok magas szintű elégedettséget mutattak a folyamattal kapcsolatban, és rámutattak a 2025. évi jelentéstétel során az adatokkal kapcsolatosan várható problémákra (a részleteket lásd a 8. mellékletben).
Adatminőség
Az országok különböző adatforrásokat és módszertanokat használtak, és gyakran kiemelték a pontossággal kapcsolatos problémákat. A minőségbiztosítási folyamat során gyakran következetességi problémákra is fény derült, amelyeket a Bizottság a lehetőségekhez mérten korrigált a jelentéstevők számára nyújtott egyszerűsített iránymutatással. Mindazonáltal előfordulhat, hogy a nemzeti jelentéstevők eltérően értelmezték az adatokra és információkra vonatkozó követelményeket, például a b) pont alatt az egyszer használatos műanyagok fogyasztásának csökkentésére irányuló legmegfelelőbb intézkedések kiválasztásakor. Mivel nem volt kötelező kitölteni néhány fontos mezőt, amelyek az adatok bizonyos jellemzőinek és korlátainak megértéséhez szükségesek lettek volna, előfordulhat, hogy a minőségbiztosítási folyamat nem azonosította az adatokra vonatkozó összes releváns korlátozást. Ezért az első évi jelentéstétel eredményeit körültekintően kell értelmezni. Különösen lényeges, hogy tartózkodjunk a szolgáltatott adatok országok közötti összehasonlításától.
Adatforrások és módszerek
Az országok különböző forrásokra alapozták adataikat, gyakran egynél többre is, és egyes országok az adatszolgáltatási táblázatban megadottól eltérő osztályozás szerint jelentették adatforrásaikat 7 . Számos ország rámutatott az adatminőséggel kapcsolatos problémákra, hozzátéve, hogy jövőre várhatóan jobb becsléseket tudnak nyújtani. Egyes országok esetében nem a 2022-es évre vonatkozó adatokat szolgáltattak, mivel 2022-re nem álltak rendelkezésre az adatok.
Az a) pont esetében elsődlegesen a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerek és a célzott felmérések jelentették az adatok forrását (lásd: 9. melléklet). Csak egy ország (Litvánia) használta fel a betétdíjas rendszerből származó adatokat (az italtartó poharak esetében). A legtöbb esetben az országok az italtartó poharak és az ételtárolók esetében ugyanazokat az adatforrásokat és módszereket használták, és gyakran támaszkodtak a hulladékgazdálkodási adatokra. A kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerekből származó adatokat felhasználó országok többsége tömeg alapján számolt be. A b) pontra vonatkozó jelentéstételi formátum nem kérte a jelentés készítőitől, hogy részletezzék az e pontra vonatkozó jelentéstételhez alkalmazott módszertant. A bejelentett intézkedések sokfélesége 8 arra utal, hogy az egyes országok meglehetősen eltérő módszertanokat alkalmaztak. A c) pont (forgalomba hozott és elkülönítetten gyűjtött, egyszer használatos műanyagból készült italpalackok) esetében a leggyakrabban említett adatforrások a betétdíjas rendszerek és a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerek, valamint a hulladékgazdálkodási statisztikák voltak (lásd a 9. mellékletet).
A d) pont (forgalomba hozott halászeszközök és begyűjtött, hulladékká vált halászeszközök) esetében a leggyakrabban használt, illetve a legnagyobb mennyiségeket bejelentő országok által használt források a halászeszközök gyártói és a kikötőüzemeltetők által végzett felmérések, valamint a kereskedelmi statisztikák voltak (lásd a 9. mellékletet). Négy ország nyilatkozott úgy, hogy a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerekből származó adatokat használt fel. Egy ország sem jelezte, hogy átváltási tényezőket alkalmazott volna az adatok kikövetkeztetésére.
Teljesség
Összesen 29 ország – valamennyi uniós tagállam és két EGT-tag EFTA-ország (Izland és Norvégia) – szolgáltatott adatokat és információkat a 2024. évi jelentéstételi kötelezettségek teljesítése érdekében. Ezen országok mindegyike jelentett be adatokat a b) és a c) pontra vonatkozóan, míg az a) pontra vonatkozóan 27, a d) pontra vonatkozóan pedig 25 ország jelentett be adatokat. Az országok többsége csak a kötelező adatokat jelentette be. Összességében egyetlen ország sem szolgáltatott olyan adatokat, amelyek lehetővé tennék a mozgások, a kereskedelem, a potyautasok, az online értékesítés vagy a de minimis szabályok hatásának értékelését. A b) pont esetében a kötelező adatok nagyon korlátozottak voltak, ami megnehezítette a hatályban lévő intézkedések azonosítását és megértését 9 . Az a) pont szerinti adatszolgáltatás esetében az országjelentésekből hiányzott néhány kötelező adatmező, gyakran a következők miatt: i. a részben műanyagból készült termékekre vonatkozó adatok korlátozottsága, vagy ii. a statisztikák nem tettek különbséget a teljes egészében műanyagból készült termékek és a részben műanyagból készült tételek között. A c) pont esetében nullás értéket vagy semmit nem jelentettek az olyan hulladékra vonatkozóan, amelyet elkülönítetten, de nem az egyszer használatos műanyagokról szóló irányelv követelményeinek megfelelően gyűjtöttek. A d) pont esetében: i. nem minden ország jelentette az összegyűjtött, hulladékká vált halászeszközök mennyiségét, holott e mennyiség a begyűjtési arány kiszámításához szükséges, és ii. csak néhány ország szolgáltatott önkéntesen adatokat anyag és halászeszköz-típus szerinti bontásban.
Az országok gyakran nyilatkoztak úgy, hogy a következő években várhatóan javítani fogják a jelentéstétel teljességét, különösen a 2025. január 1-jén induló kiterjesztett gyártói felelősségi rendszereknek köszönhetően.
Megbízhatóság
Az országok gyakran utaltak az adatok korlátozottságára és a pontossággal kapcsolatos problémákra. Az adatellenőrzési módszereket csak korlátozottan alkalmazták – az a) pont esetében 17, a b) pont esetében 22, a d) pont esetében kilenc ország –, és a leggyakrabban használt módszer az adatok teljességének ellenőrzése és a keresztellenőrzés volt. Számos pontossági problémát azonosítottak (lásd a 10. mellékletet), különösen az italtartó poharakra és az ételtároló edényekre vonatkozó adatok tekintetében, és a leggyakrabban a mintavétel és a lefedettség terén jelentettek problémákat. Az adatok korlátozottsága és a pontossági problémák óvatosságra intenek az adatok értelmezése során.
A szolgáltatott adatok országok közötti összehasonlítása szintén segít az adatok megbízhatóságának értékelésében. Például az egy főre jutó értékekben nagy különbségek mutatkoztak, ami a következők valamelyikére utal: i. esetleg a valósnál alacsonyabb adatokat közölnek (például a korlátozottan végzett adatgyűjtés miatt), vagy ii. egyes országok túlzott mértékű információt jelentenek (például adataik az egyszer használatos műanyagokról szóló irányelv által ellenőrizni kívántnál szélesebb alkalmazási körre vonatkoznak). A halászeszközökre vonatkozóan szolgáltatott adatok is rendkívül eltérő értékeket mutattak az egyes országokban, mivel sokan közülük a jelentéstétel első évére vonatkozóan a rendelkezésre álló adatok jelentős korlátozottságáról számoltak be.
Bár az egyszer használatos műanyagokról szóló irányelv alapján előírt adatszolgáltatás köre és a műanyag csomagolási statisztikák alkalmazási köre részben eltér 10 , a bejelentett értékeknek a műanyag csomagolási hulladékra vonatkozó statisztikákkal 11 való összehasonlítása – az a) és c) pont esetében – lehetővé teheti a számadatok megbízhatóságának értékelését.
A két adatkészlet közötti különbségek esetleges pontossági problémákra utalhatnak. Míg például az a) pont keretében bejelentett italtartó poharak és ételtároló edények műanyag össztömege 12 átlagosan az ugyanazon országban keletkezett műanyag csomagolási hulladék mennyiségének közel 8 %-át teszi ki, az országértékek 2 % és 23 % között mozogtak. Hasonlóképpen, a forgalomba hozott egyszer használatos műanyag italpalackok teljes mennyisége a valamennyi országban átlagosan keletkező műanyag csomagolási hulladék 19 %-át teszi ki (az egyes országokra vonatkozó értékek itt jellemzően közelebb állnak az adott országban forgalomba hozott műanyag csomagolás értékeihez), de az erre a mérőszámra vonatkozó értékek is 0 % és 69 % közé esnek.
A b) pont esetében a bejelentett információkat az első kísérletnek kell tekinteni annak áttekintésére, hogy az egyes országok milyen típusú intézkedéseket vezetnek be, mivel az országok meglehetősen eltérő eltéréseket alkalmaztak, és csak korlátozottan állt rendelkezésre olyan információ, amely alapján elvégezhető lenne a bejelentett intézkedések értékelése.
A d) pont esetében jelzett pontossági problémák – vagyis hogy általában csak a nagy szereplőket, illetve kikötőket vették célba – arra utalnak, hogy a tényleges értékeket esetleg alábecsülték.
Időszerűség
A jelentéstételi határidő 2024. június 30. volt, és e határidőig 18 ország (16 uniós és két EGT-tag EFTA-ország) készített jelentést (7. melléklet). Három további ország számolt be kisebb (kevesebb mint egy hónap) késéssel, a fennmaradó jelentések pedig később érkeztek meg, és az utolsó ország 2024. november végén nyújtotta be dokumentációját. Egy ország nem végezte el teljes mértékben a minőségbiztosítási folyamatot.
Egyes országok késedelmes jelentéstétele miatt a folyamat különböző lépéseit párhuzamosan kellett végrehajtani az országok különböző alcsoportjaira. Több ország úgy nyilatkozott, hogy az egyes termékekre, például a halászeszközökre vonatkozó adatok gyűjtésének folyamata késleltette a jelentéstételt.
Következetesség
A jelentéstételi folyamat során számos következetességgel kapcsolatos probléma merült fel, például: i. eltérő értelmezések a szolgáltatandó adatok tekintetében, ii. nullaként megadott értékek, amelyek valójában hiányzó értékek voltak, vagy iii. nem az adatszolgáltatási táblákban feltüntetett mértékegységek használata. Ezeket a problémákat a lehetőségekhez mérten korrigálták a minőségbiztosítási folyamat során. Az eredményül kapott jelentések azonban továbbra is bizonyos fokú eltérést mutatnak.
A jövő évi jelentéstétel érdekében értékelni fogják a következetességet az idő függvényében. Az idén szerzett tapasztalatok alapján az adatok minősége várhatóan javulni fog.
4.Javító célú ajánlások
A jelentések készítői nagyra értékelték az Európai Környezetvédelmi Ügynökség által a Bizottsággal szoros együttműködésben nyújtott támogatást a jelentéstétel során (lásd: 8. melléklet). Mindazonáltal a jövőre nézve néhány szempontból javítani lehet a jelentéstétel folyamatán – ezek közül az alábbiakban ötöt ismertetünk.
·Vezető jelentéstevők kinevezése. Az országoknak biztosítaniuk kell a folyamat folytonosságát, folyamatosan tájékoztatniuk kell a Bizottságot a jelentést készítő csoportban bekövetkező változásokról, és biztosítaniuk kell a jelentések időben történő elkészítését, tekintettel az idei jelentős késedelmekre.
·Az országok által végzett adatgyűjtés. Az országok többnyire csak a kötelező adatokat jelentették. Nem számoltak be olyan szempontokról, mint a mozgások, a kereskedelmi forgalom, a „potyautasok” stb., annak ellenére, hogy ezek néhány országban jelentősek voltak. Összességében az országok által a fogyasztás csökkentése érdekében hozott intézkedések leírása (b) pont) is meglehetősen gyenge volt, ami lehetetlenné tette a megfelelő értékelést. Ezenkívül az idei jelentéstételi időszak végén végzett felmérés eredményei (lásd a 8. mellékletet) azt mutatják, hogy: i. a legtöbb ország nem számít arra, hogy a 2025. évi jelentéstételhez (referenciaév: 2023) rendelkezésre fognak állnak az egyszer használatos műanyagokról szóló irányelv alapján létrehozott kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerekből származó adatok, és ii. eddig csak néhány ország azonosított adatforrásokat a 2025-ben esedékes két további jelentéstételi kötelezettséghez (azaz az 1. táblázat e) és f) pontjához). Ezért a 2025-ben esedékes valamennyi tételre vonatkozóan javasolt a kötelező és az önkéntes adatszolgáltatás javítása. Ajánlott a bevált gyakorlatok országok közötti cseréje és az országokon belüli szorosabb együttműködés az ipari és hulladékstatisztikákkal foglalkozó kollégák között.
·Az adatszolgáltatási táblák kitöltése. A Bizottság ösztönzi a tagállamokat, hogy teljeskörűen használják ki az általa a jelentéstevők részére nyújtott támogatást a következők érdekében: i. a szolgáltatott adatok és információk következetességének és egyértelműségének fokozása, és ii. a minőségbiztosítási folyamat terheinek csökkentése. Különös figyelmet kell fordítani erre a két területre, amelyek az első évi jelentéstétel során több kihívást jelentettek 13 , továbbá az e) és f) pontra vonatkozó új jelentéstételi kötelezettségekre.
·A jelentéstételi formátum egyszerűsítése. Tekintettel arra, hogy a Bizottság a jelentéstételi terhek csökkentésére törekszik, a minőség-ellenőrzési jelentések mintáit egyszerűsíteni lehetne. Ha az adatforrások és módszerek, az ellenőrzési módszerek és a pontossági problémák jelentésére ugyanazt a struktúrát használnánk, az fokozná a különböző adatáramlások és országok közötti következetességet.
·Időbeli összehasonlítás. Az erre az évre vonatkozóan bejelentett egyes adatokhoz használt adatforrások és módszerek a jövőben várhatóan változni fognak. Fontos, hogy az adatforrások és módszerek változásait az országok teljes mértékben átlátható módon jelentsék majd, és részletes magyarázatot adjanak az eltérésekre, különbséget téve a hatályban lévő intézkedések esetleges hatásai és a jelentés alapjául szolgáló adatforrások és módszerek változásai között.
5.Következtetések
A 2022-es referenciaévre vonatkozó első jelentéstétel kezdeti betekintést nyújt a fogyasztási szintekbe és az elkülönített gyűjtés arányaiba a három érintett, egyszer használatos műanyagtermék (italtartó poharak, ételtároló edények és italpalackok), valamint a műanyagot tartalmazó halászeszközök tekintetében.
Az egyszer használatos műanyagokról szóló irányelv szerint az első jelentéstételi fordulónak az a célja, hogy meghatározza az egyszer használatos műanyagból készült italtartó poharak és ételtároló edények fogyasztásának méréséhez szükséges kiindulási alapot, figyelembe véve a kötelező erejű fogyasztáscsökkentési célok uniós szintű bevezetésének lehetőségét. Ezen első jelentéstételi forduló továbbá arra irányul, hogy az egyszer használatos műanyagokról szóló irányelv értékelését (2027) követően alapul szolgáljon a műanyagot tartalmazó halászeszközökre vonatkozó lehetséges további intézkedések mérlegeléséhez, ideértve többek között a hulladékká vált halászeszközökre vonatkozó kötelező begyűjtési arányok esetleges meghatározását. A szolgáltatott adatok és információk e jelentésben ismertetett értékelése rámutat néhány kulcsfontosságú tényezőre, amelyeket ezen alapadatok mérlegelésekor figyelembe kell venni, ilyenek például az egyes országok közötti jelentős módszertani eltérések és a gyakori pontossági problémák.
A jövő évi adatok jelentik majd az első olyan adatpontokat, amelyek lehetővé teszik a tendenciák nyomon követését. Így könnyebbé válik annak megítélése, hogy az italtartó poharak és az ételtároló edények tekintetében magas ambíciószint mellett kerül-e sor a fogyasztás csökkentésére, az egyszer használatos műanyagokról szóló irányelvben meghatározottak szerint. Lehetővé teszi továbbá annak figyelemmel kísérését, hogy mely fogyasztáscsökkentő intézkedések vannak továbbra is hatályban, és milyen új intézkedések léptek életbe, különösen az egyszer használatos műanyagokról szóló irányelvvel összefüggésben. Célzottabb elemzést igényel majd a megfigyelt fogyasztási tendenciák és a bevezetett intézkedések közötti viszony értelmezése, mivel ezek a tendenciák nem értékelhetők kizárólag a jelentéstevők által a jelenlegi adatszolgáltatási formátumok keretében szolgáltatott információk alapján.
Ami az egyszer használatos műanyag italpalackok elkülönített gyűjtését illeti, az eredmények azt mutatják, hogy számos ország már most megfelelő helyzetben van a 2025-ös célérték eléréséhez. A jövő évi adatok lehetővé fogják tenni az országok előrehaladásának további nyomon követését. Az adatok lehetővé teszik továbbá: i. a hulladékká vált halászeszközök begyűjtésével kapcsolatos tendenciák értékelését, valamint ii. az újonnan létrehozott kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerekből származó adatok tényleges pozitívumainak és kihívásainak jobb megértését.
Végezetül az ezen első jelentéstételből és az elkövetkező években esedékes jelentéstételből származó adatok lényeges információkkal szolgálnak majd az egyszer használatos műanyagokról szóló irányelv értékeléséhez, amely 2027 júliusában esedékes.
6.Mellékletek
1. melléklet: Fogyasztáscsökkentési intézkedések kategóriák és alkategóriák szerint (b) pont)
A hatályban lévő gazdasági intézkedések a következőket foglalták magukban:
·Kiterjesztett gyártói felelősségi kötelezettségek (21 ország), főként az egyszer használatos műanyagokról szóló irányelv kötelező rendelkezéseinek végrehajtásával összefüggésben.
·Zöld közbeszerzés (14 ország) kötelező rendszerekhez, önkéntes rendszerekhez és szélesebb körű nemzeti zöld közbeszerzési politikákhoz kapcsolódóan. Az országjelentésekben nem mindig volt teljesen egyértelmű, hogy milyen konkrét zöld közbeszerzési rendelkezések vonatkoznak az egyszer használatos műanyag italtartó poharakra és ételtároló edényekre.
·Az újrafelhasználható alternatívákat használó fogyasztók számára kedvezményeket biztosító eszközök (12 eszköz italtartó poharakra és hét eszköz ételtároló edényekre). Ezek gyakran önkéntes jellegű intézkedések voltak, és egyes esetekben szubnacionális szinten alkalmazták őket.
·Az ilyen típusú termékeket forgalomba hozó vállalkozásokra kivetett illetékek (11 ország), amelyek általában kötelezőek voltak, és amelyeket nemzeti szinten alkalmaztak.
·Az újrafelhasználható alternatívákat kínáló üzemeltetőknek nyújtott támogatások vagy csökkentett illetékek (italtartó poharak esetében öt ország, ételtároló edények esetében hat ország rendelkezett ilyenekkel).
A figyelemfelkeltést célzó intézkedések leggyakrabban a következők voltak:
·az egyszer használatos műanyag italtartó poharak és ételtároló edények negatív környezeti hatásaira irányuló figyelemfelhívó kampányok (21, illetve 20 ország),
·az egyszer használatos műanyag ételtároló edények fenntartható alternatíváinak (pl. újrahasználható ételtároló edények) előmozdítása (poharak esetében 20 ország, ételtároló edények esetében 18 ország rendelkezett ilyenekkel).
A fenntartható alternatívák előmozdítására irányuló leggyakoribb intézkedések a következők voltak:
·az olyan ingyenes nyilvános ivóvízforrások népszerűsítése, amelyek arra ösztönzik az embereket, hogy újratölthető poharat vigyenek magukkal vagy pohár nélkül igyanak (16 ország),
·az egyszer használatos műanyag italtartó poharak és ételtároló edények fenntartható alternatíváinak előmozdítása a közigazgatásban (italtartó poharak esetében 16 ország, ételtároló edények esetében 15 ország rendelkezett ilyenekkel),
·az egyszer használatos műanyag italtartó poharak és ételtároló edények újrafelhasználható alternatíváit biztosító üzleti modellek előmozdítása (egyszer használatos műanyag italtartó poharak esetében 14 ország, ételtároló edények esetében 13 ország rendelkezett ilyenekkel),
·olyan intézkedések, amelyek kötelezik vagy ösztönzik a vállalkozásokat a következők tekintetében: i. italtartó poharak és ételtároló edények újrafelhasználható alternatíváinak elérhetővé tétele a végső fogyasztóknak történő értékesítés helyén (italtartó poharak esetében 17 ország, ételtároló edények esetében 16 ország rendelkezett ilyenekkel), vagy ii. az egyszer használatos műanyag italtartó poharak és ételtároló edények újrafelhasználható alternatíváinak elérhetővé tétele a fogyasztók számára nagy nyilvános rendezvényeken (13 ország).
Egyéb jelentős intézkedéstípusok voltak:
·a forgalomba hozott és a fogyasztók számára elérhetővé tett egyszer használatos műanyag italtartó poharak részarányának csökkentésére vonatkozó mennyiségi célok (poharak esetében 15 ország, ételtároló edények esetében 14 ország rendelkezett ilyennel; lásd az áttekintést az 1. keretes írásban),
·az egyszer használatos műanyag használatára vonatkozó korlátozások a fogyasztóknak felszolgált italok vagy ételek esetében (italtartó poharak esetében 10 ország, ételtároló edények esetében kilenc ország rendelkezett ilyenekkel).
Egyéb bejelentett intézkedések, amelyek az adott kategóriák egyikének sem feleltek meg teljes mértékben, többek között:
·állami pénzügyi támogatás a forgalmazási korlátozások hatálya alá tartozó egyszer használatos műanyagtermékek alternatíváival kapcsolatos technológiafejlesztéshez és kapacitásépítéshez,
·stratégiai tervezési és iránymutatásokat tartalmazó dokumentáció,
·kerekasztal-megbeszélések összehívása.
A hatályban lévő intézkedések teljes áttekintését kategóriák és alkategóriák szerint lásd az alábbi táblázatokban:
2. melléklet: Az egyszer használatos műanyag italtartó poharak és az egyszer használatos műanyag ételtároló edények fogyasztásának csökkentésére vonatkozó mennyiségi célokat meghatározó intézkedések (b) pont)
Az egyszer használatos műanyagokról szóló irányelv nem tartalmaz mennyiségi célokat az egyszer használatos műanyag italtartó poharak és ételtároló edények fogyasztásának csökkentésére vonatkozóan, de felszólítja az országokat, hogy 2022 és 2026 között érjenek el „ambiciózus és tartós csökkenést” e kategóriák fogyasztásában.
Az ebben az évben szolgáltatott adatok szerint 15 ország már meghatározott számszerűsített célértékeket a forgalomba hozott egyszer használatos műanyag italtartó poharak csökkentésére, 14 ország pedig meghatározott számszerűsített célértékeket a forgalomba hozott egyszer használatos műanyag ételtároló edények csökkentésére (Lettország célértékei csak az egyszer használatos műanyag italtartó poharakra vonatkoznak). Az alábbi táblázat áttekintést nyújt az országok adatszolgáltatási fájljaiban feltüntetett mennyiségi célokról és szakpolitikai hivatkozásokról, amelyek nem minden esetben teljesek. Ennek az az oka, hogy az intézkedések leírására szolgáló mezők (pl. az intézkedés ismertetése, a szakpolitikai hivatkozás URL-je, a hatálybalépés éve, földrajzi szint stb.) a jelentéstételi formátumnak megfelelően önkéntesek voltak, ezért azokat nem minden ország töltötte ki.
|
Ország |
Célérték |
Hivatkozás/URL |
|
Ausztria |
2025-re a 2018-ban forgalomba hozott egyszer használatos műanyag csomagoláshoz képest 20 %-os csökkenés |
https://www.ris.bka.gv.at/GeltendeFassung.wxe?Abfrage=Bundesnormen&Gesetzesnummer=20002086. |
|
Cseh Köztársaság |
Alacsonyabb számok 2026-ban |
Országos hulladékgazdálkodási terv |
|
Dánia |
2026-ig 50 %-os csökkenés |
https://mim.dk/media/ouwjnpp5/aftaletekst-ofoelgning-paa-aftale-om-klimaplan-for-en-groen-affaldssektor.pdf. |
|
Franciaország |
2022. január 1-jéig 15 %-os, 2024. január 1-jéig pedig 8 %-os csökkenés |
https://www.legifrance.gouv.fr/jorf/id/JORFTEXT000044205692. |
|
Görögország |
2022 és 2024 között 30 %-os csökkenés, és 2022 és 2026 között 60 %-os csökkenés |
4736/2020. számú törvény |
|
Írország |
– |
A körforgásos gazdaságról szóló törvényben előírtaknak megfelelően elfogadott körforgásos gazdaságra vonatkozó stratégiának újrahasználati célértékeket kell tartalmaznia a különböző ágazatokra, többek között a csomagolásra vonatkozóan. A stratégia aktualizálása folyamatban van. |
|
Olaszország |
– |
Aggiornamento 2021-2026 del Piano regionale di Gestione dei Rifiuti e delle Bonifiche 2015 |
|
Lettország |
– |
A műanyagtartalmú termékek fogyasztásának csökkentéséről szóló törvény, https://likumi.lv/ta/en/en/id/323733-law-on-the-reduction-of-consumption-of-products-containing-plastic. |
|
Hollandia |
2022 és 2026 között legalább 40 %-os csökkenés |
https://open.overheid.nl/documenten/ronl-9b1cda6564e27b4ef7267c9a13aff00e46cba6e1/pdf. |
|
Norvégia |
2026-ig 50 %-os csökkenés |
Az italtartó poharak és az ételtároló edények fogyasztásának csökkentésére vonatkozó nemzeti célérték. Lásd e megállapodás 4. pontját: https://www.regjeringen.no/contentassets/e83f4f1084b740c48bcbe79d8c6de05a/2024-04-02-signert-plastpartnerskap-med-vedlegg.pdf. |
|
Portugália 14 |
2022 és 2026 között 80 %-os csökkenés; 2022 és 2030 között 90 %-os csökkenés |
Az egyszer használatos termékek fogyasztásának csökkentésére irányuló nemzeti célkitűzések: azonnali fogyasztásra szánt italtartó poharak és ételtároló edények, https://diariodarepublica.pt/dr/detalhe/decreto-lei/78-2021-171871496 A 78/2021. sz. törvényerejű rendelet 5. cikke (a jelenlegi változatban) |
|
Románia |
a 2022. évi alapforgatókönyvhöz képest 2023-ig 5 %, 2024-ig 10 %, 2025-ig 15 %, 2026-ig pedig 20 % csökkenés |
6/2021. sz. kormányrendelet egyes műanyagtermékek környezetre gyakorolt hatásának csökkentéséről: https://www.mmediu.ro/articol/ordonanta-6-2021-privind-reducerea-impactului-anumitor-produse-din-plastic-asupra-mediului-directiva-904-2019-a-parlamentului-european-si-a-consiliului-privind-reducerea-impactului-anumitor-produse-din-plastic-asupra-mediului/3122; https://www.afm.ro/legislatie_declaratii_produse_plastic_unica_folosinta.php. |
|
Szlovénia |
2022 és 2026 között 20 %-os csökkenés |
az egyes műanyagtermékek környezetre gyakorolt hatásának csökkentéséről szóló rendelet (Of.J. 132/22 és 49/24, 4. cikk (1) bekezdés). |
|
Spanyolország |
2022 és 2026 között a tömeg 50 %-os csökkenése 2022 és 2030 között a tömeg 70 %-os csökkenése |
5. cikk https://www.boe.es/eli/es/l/2022/04/08/7/con. |
|
Svédország |
2022 és 2026 között 50 %-os csökkenés |
– |
A jövő évi jelentés ki fog térni a következő két kérdésre: i. az országok előrehaladása e mennyiségi célok elérése felé, valamint ii. az egyszer használatos műanyagokról szóló irányelvnek a fogyasztás jelentős és fenntartható csökkentésére irányuló célja. Néhány kihívás már most előre látható. Például: i. a közelmúltbeli évekre célértéket kitűző egyes országok (Franciaország és Szlovénia) nem szolgáltattak adatokat a forgalomba hozott mennyiségekről, ii. egyes magas ambíciószinttel rendelkező országok (Dánia, Hollandia, Norvégia és Portugália) nem nyilatkoztak arról, hogy különösen ambiciózus intézkedéseket vezettek volna be, továbbá iii. egyes országok más évet tekintettek referenciaévnek mint amit az egyszer használatos műanyagokról szóló irányelv megjelöl (2022) (Ausztria, Franciaország).
3. melléklet: Az egyszer használatos műanyag palackok elkülönített gyűjtési aránya (c) pont) és a betétdíjas rendszerek (DRS) működése
|
Ország |
Az egyszer használatos műanyag italpalackok elkülönített gyűjtése |
A betétdíjas rendszerből származó adatok felhasználása az egyszer használatos italpalackok elkülönített gyűjtésének forrásaként (az egyszer használatos műanyagokról szóló irányelv szerinti jelentéstételre vonatkozó minőség-ellenőrzési jelentések szerint) |
A műanyag italpalackok esetében betétdíjas rendszer létezése (EEA, 2025 és EEA, 2024) |
|
Észtország |
100,66 |
DRS |
DRS működik |
|
Lengyelország |
100,00 |
Nem |
DRS 2025-ben |
|
Finnország |
98,83 |
DRS |
DRS működik |
|
Németország |
97,11 |
DRS |
DRS működik |
|
Dánia |
91,94 |
Nincs meghatározva |
DRS működik |
|
Svédország |
90,33 |
DRS |
DRS működik |
|
Norvégia* |
89,74 |
DRS |
DRS működik |
|
Litvánia |
86,94 |
Nincs meghatározva |
DRS működik |
|
Horvátország |
86,62 |
Nincs meghatározva |
DRS működik |
|
Izland* |
84,31 |
DRS |
DRS működik |
|
Szlovákia |
78,98 |
DRS |
DRS működik |
|
Belgium |
78,21 |
Nem (EPR) |
Nem |
|
Ausztria |
75,98 |
Nincs meghatározva |
DRS létrehozása 2025-ben tervezett |
|
Cseh Köztársaság |
74,20 |
Nem (EPR) |
DRS létrehozása 2026-ban tervezett |
|
Hollandia |
67,73 |
DRS |
DRS működik |
|
Olaszország |
67,03 |
Nem (EPR) |
Nem |
|
Luxemburg |
61,63 |
Nincs meghatározva |
Nem |
|
Románia |
60,07 |
Nincs adat |
Nem |
|
Lettország |
56,84 |
Nem (EPR) |
DRS 2023-ban bővült |
|
Franciaország |
53,28 |
Nem (EPR) |
DRS megvitatás alatt áll |
|
Írország |
48,66 |
Nem DRS |
DRS létrehozva 2024-ben |
|
Ciprus |
45,62 |
Nem (EPR) |
DRS létrehozása folyamatban van |
|
Portugália |
43,12 |
Nincs meghatározva |
DRS létrehozva 2024-ben |
|
Spanyolország |
39,52 |
Nem |
Nem |
|
Görögország |
38,68 |
Nem |
DRS tervezett, de 2025-re halasztva |
|
Bulgária |
38,21 |
Nincs meghatározva |
Nem |
|
Málta |
24,96 |
Nem |
DRS tervezett |
|
Magyarország |
19,17 |
Nem |
DRS 2024-ben indult |
|
Szlovénia |
– |
Nincs meghatározva |
Nem |
Megjegyzések: DRS = betétdíjas rendszer. Az országokat a szolgáltatott adatok alapján az egyszer használatos műanyag palackok elkülönített gyűjtési értékei szerint mutatjuk. Az elkülönített gyűjtésre vonatkozó 2025-ös célértéket teljesítő országokat félkövér betűtípus jelöli.
Forrás: a bejelentett értékek, valamint uniós országok esetében az EEA (2025) és a hulladékgazdálkodási országprofilok, EGT-tag EFTA-országok esetében az EEA (2024) alapján kidolgozott saját adatok.
4. melléklet: Forgalomba hozott és elkülönítetten gyűjtött egyszer használatos italpalackok abszolút és egy főre jutó értékei (c) pont)
11. ábra: Forgalomba hozott és elkülönítetten gyűjtött egyszer használatos italpalackok abszolút értékei országonként.
12. ábra: Forgalomba hozott és elkülönítetten gyűjtött egyszer használatos italpalackok egy főre jutó értékei országonként.
Megjegyzés: Az egy főre jutó országértékek kiszámításához a bejelentett összegeket elosztottuk az ország népességével (az országok 2022. évi átlagos népessége, Eurostat [2024 a]).
5. melléklet: A szolgáltatott adatok anyag és halászeszköz-típus szerinti bontásban (d) pont)
Az (EU) 2021/958 bizottsági végrehajtási határozatban meghatározott jelentéstételi formátum lehetővé teszi az országok számára, hogy az adatokat anyag és halászeszköz-típus szerinti bontásban szolgáltassák. Az adatokat egy ország (Franciaország) nyújtotta be teljes bontásban, öt másik ország pedig részleges bontásban, különösen a forgalomba hozott mennyiségek és a műanyagtartalom tekintetében. A bejelentett értékeket az alábbi táblázatok mutatják be.
Forgalomba hozott halászeszközök
Begyűjtött, hulladékká vált halászeszközök
6. melléklet: A forgalomba hozott halászeszközök és az összegyűjtött, hulladékká vált halászeszközök (d) pont) az ország halászflottájának tonnatartalmához viszonyítva
13. ábra: A d) pont szerint jelentett, forgalomba hozott halászeszközök és begyűjtött, hulladékká vált halászeszközök értéke az ország halászflottájának tonnatartalmához viszonyítva.
Megjegyzés: A megjelenített adatok egyrészt az egyes országokban forgalomba hozott vagy gyűjtött mennyiségek, másrészt az adott ország halászflottájának 2022. évi tonnatartalma, azaz teljes halászflottájának nagysága (az Eurostat [2024b] adatai alapján) közötti arányt mutatják.
7. melléklet: Az egyszer használatos műanyagokról szóló irányelv szerinti adatszolgáltatásért és adatszolgáltatási határidőkért felelős intézmények
|
Ország |
Felelős intézmény |
Adatszolgáltatás időpontja |
|
Ausztria |
Szövetségi Éghajlat-politikai Minisztérium |
2024. július 15. |
|
Belgium |
Szövetségi Egészségügyi, Élelmiszerlánc-biztonsági és Környezetvédelmi Hivatal (FPS), (Környezetvédelem – Termékpolitika) OVAM (flamand hulladékgazdálkodási állami vállalat [Flandria régió]) – támogatás |
2024. július 3. |
|
Bulgária |
Bolgár Köztársaság Környezetvédelmi és Vízügyi Erőforrások Minisztériuma |
2024. augusztus 28. (a minőségbiztosítási folyamat még nem zárult le) |
|
Horvátország |
Gazdasági és Fenntartható Fejlődési Minisztérium, Környezetvédelmi és Természetvédelmi Intézet |
2024. június 25. |
|
Ciprus |
Mezőgazdasági, Vidékfejlesztési és Környezetvédelmi Minisztérium, Erdészeti Főosztály |
2024. szeptember 30. |
|
Cseh Köztársaság |
Környezetvédelmi Minisztérium |
2024. szeptember 11. |
|
Dánia |
Környezetvédelmi Hivatal |
2024. június 28. |
|
Észtország |
Környezetvédelmi Ügynökség |
2024. június 28. |
|
Finnország |
Pirkanmaai Gazdaságfejlesztési, Közlekedési és Környezetvédelmi Központ |
2024. június 27. |
|
Franciaország |
Az Ökológiai Átállásért és Területi Kohézióért Felelős Minisztérium |
2024. június 28. |
|
Németország |
Környezetvédelmi Ügynökség (Umweltbundesamt, UBA) Német Szövetségi Statisztikai Hivatal (Statistisches Bundesamt, Destatis) – támogatás |
2024. június 28. |
|
Görögország |
Környezetvédelmi és Energiaügyi Minisztérium, Hulladékgazdálkodási Koordinációs Főtitkárság, Hulladék-nyilvántartási Igazgatóság, Hulladék-nyilvántartó, Engedélyezési és Statisztikai Főosztály Görög Újrahasznosítási Ügynökség – támogatás |
2024. október 1. |
|
Magyarország |
Energiaügyi Minisztérium |
2024. június 28. |
|
Izland* |
Izlandi Újrahasznosítási Alap Környezetvédelmi Ügynökség – támogatás |
2024. június 28. |
|
Írország |
Környezetvédelmi Hivatal |
2024. június 28. |
|
Olaszország |
Környezetvédelmi és Kutatási Intézet (ISPRA) |
2024. június 28. |
|
Lettország |
Környezetvédelmi és Regionális Fejlesztési Minisztérium |
2024. június 28. |
|
Litvánia |
Környezetvédelmi Ügynökség, Hulladékengedélyezési Osztály |
2024. június 30. |
|
Luxemburg |
Környezetvédelmi Ügynökség |
2024. június 27. |
|
Málta |
Környezet- és Erőforrásvédelmi Hatóság |
2024. október 28. |
|
Hollandia |
Közmunkaügyi és Vízgazdálkodási Főigazgatóság |
2024. június 28. |
|
Norvégia* |
Norvég Környezetvédelmi Ügynökség |
2024. június 25. |
|
Lengyelország |
Éghajlat- és Környezetvédelmi Minisztérium, Hulladékgazdálkodási Főosztály |
2024. július 25. |
|
Portugália |
Környezetvédelmi Ügynökség |
2024. június 28. |
|
Románia |
Környezetvédelmi, Vízügyi és Erdészeti Minisztérium Gazdasági, Vállalkozásügyi és Idegenforgalmi Minisztérium Nemzeti Halászati és Akvakultúra Ügynökség – jelentéstétel a d) pontról (halászeszközök) |
2024. június 28. |
|
Szlovákia |
Környezetvédelmi Ügynökség |
2024. október 10. |
|
Szlovénia |
Környezetvédelmi Ügynökség (ARSO) |
2024. augusztus 14. |
|
Spanyolország |
Az Ökológiai Átállásért és a Demográfiai Kihívások Kezeléséért Felelős Minisztérium |
2024. november 21. |
|
Svédország |
Svéd Környezetvédelmi Hivatal |
2024. június 27. |
* EGT-tag EFTA-országok.
8. melléklet: Az adatszolgáltató országok körében végzett felmérés eredményeinek összefoglalása
Áttekintés
A felmérés 12 ország visszajelzéseit gyűjtötte össze az egyszer használatos műanyagokról szóló irányelv 2024-es jelentéstételi folyamatával kapcsolatos tapasztalataikról és a következő jelentéstételi fordulóra vonatkozó véleményükről. A jelentéstevők értékelték az országok elégedettségét a folyamattal, megosztották az általuk tapasztalt nehézségeket, és javaslatokat fogalmaztak meg a folyamat fejlesztésére. Az alábbiakban a legfontosabb megállapításokat ismertetjük.
A jelentéstételi folyamattal való elégedettség
Az elégedettségi pontszámok 4 és 10 között mozogtak, a pontszámok zöme 7 és 9 között volt. Az átlagos elégedettségi pontszám körülbelül 7,7 volt, ami összességében pozitív visszajelzést jelent, azonban arra utal, hogy van mit javítani a folyamaton.
A leghasznosabb támogató elemek
A jelentések készítői a következő támogató elemeket találták a leghasznosabbnak:
·adatszolgáltatók kézikönyve: gyakran említik az iránymutatás alapvető forrásaként,
·ügyfélszolgálati támogatás: méltatják a gyors reagálást,
·webináriumok: nagyra értékelik az összetett követelmények tisztázását és a bevált gyakorlatok megosztását.
Főbb nehézségek
Az országok több nehézségre felhívták a figyelmet:
·adatgyűjtési problémák: számos országnak nehézséget okozott a hiánytalan és pontos adatok összegyűjtése,
·bonyolult jelentéstételi formátumok: néhány ország nehézkesnek találta az Excel-alapú jelentéstételi formátumot,
·időbeli korlátok: az adatgyűjtéshez elengedhetetlen végrehajtási jogi aktusok késedelmes közzététele késleltette a célzott adatgyűjtést lehetővé tevő nemzeti jogszabályok kidolgozását.
Jobbító célú javaslatok
A jelentéstevők néhány javítást javasoltak, például: i. az adatszolgáltatási táblák egyszerűsítése és összehangolása a gyakorlati adatgyűjtési képességekkel, ii. az összetettség csökkentése érdekében modulrendszerű űrlapok bevezetése, amelyek a kezdeti inputoknak megfelelően bővülnek, valamint iii. további iránymutatások és példák biztosítása, esetleg a webináriumok felváltása átfogóbb kézikönyvekkel azok számára, akik nem tudnak webináriumon részt venni.
További várakozások
A legtöbb ország jelezte, hogy az idén kihagyott kötelező és önkéntes mezőket a jövőben ki kívánja tölteni.
Nagy érdeklődés mutatkozott (a válaszadók több mint fele támogatását fejezte ki) egy 2025-ben tartandó webinárium iránt, amelynek célja az első évi jelentéstétel eredményeinek áttekintése és a javítások megvitatása volt.
Az a), b), c) és d) pontra, valamint a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer felkészültségére vonatkozó 2025. évi adatszolgáltatás adatai
A jövő évi jelentéstételhez azonosított adatforrások között vannak nemzeti szabályozási aktusok, gyártók jelentései és a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerek, bár egyes adatforrások továbbra is hiányosak. Több ország is jelezte, hogy a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerek végrehajtásában késések lesznek, ami befolyásolja az egyszer használatos műanyagokról szóló irányelv szerinti jövő évi jelentéstételhez szükséges adatok rendelkezésre állását.
Adatok a 2025-ben esedékes két további jelentéstételi kötelezettség teljesítéséhez
A következő évre vonatkozó két további jelentéstételi kötelezettséghez (dohánytermékek szűrői és az egyszer használatos műanyag italpalackok újrafeldolgozott tartalma) szükséges adatforrások azonosítására vonatkozó kérdésre adott válaszok arra utalnak, hogy az országok felkészültsége eltérő, és a bejelentők körében van némi bizonytalanság.
Következtetés
A jelentéstételi folyamattal való elégedettség általában pozitív volt, azonban egyértelműen egyszerűsíteni lehetne az adatgyűjtési és jelentéstételi formátumokat. Az iránymutatás javítására és a formanyomtatványok egyszerűsítésére vonatkozó ajánlások kulcsfontosságúak lesznek a következő jelentéstételi ciklus folyamatának javításához.
9. melléklet: Adatforrások és módszerek
Az egyszer használatos műanyagtermékekről szóló irányelvvel összhangban az egyszer használatos műanyagtermékekre vonatkozóan előírt bizottsági iránymutatások (2021/C 216/01) pontosítják az egyszer használatos műanyagokról szóló irányelv hatálya alá tartozó termékeket, beleértve azt is, hogy melyekre vonatkozik jelentéstételi kötelezettség. Az iránymutatások többek között tisztázzák, hogy mi tekinthető egyszer használatosnak, és mi minősül műanyagnak az egyszer használatos műanyagokról szóló irányelv értelmében. Az iránymutatások továbbá a termékek és azok kupakjának, tetejének és fedelének jobb azonosítását lehetővé tevő előírásokat is tartalmaznak. A halászeszközök tekintetében a 2020. évi, az egyszer használatos műanyagokról és a kikötői befogadólétesítményekről szóló irányelvekben meghatározott kötelezettségek végrehajtását támogató tanulmány további részleteket tartalmaz az adatszolgáltatás alátámasztására, és pontosítja a jelentéstétel hatályát, a lehetséges adatforrásokat, a halászeszközök típusait stb.
Ezen iránymutatásokat tartalmazó dokumentumokon kívül minden bizottsági végrehajtási határozat részletesen ismerteti a jelentéstételi kötelezettség hatálya alá tartozó valamennyi tétel jelentéstételi formátumát. Ez magában foglalja az alkalmazott adatforrásokra és módszertanokra vonatkozó jelentés formátumát is. Az a) pont esetében az (EU) 2022/162 bizottsági végrehajtási határozat, a d) pont esetében pedig az (EU) 2021/958 bizottsági végrehajtási határozat felkéri az országokat, hogy adják meg a jelentéstételhez használt adatforrásokat és módszereket, és az irányelvek mellékletei ehhez felsorolják a lehetséges forrásokat és módszertanokat. A b) pont esetében az adatszolgáltatás attól függ, hogy az országok ismerik-e az intézkedéseket, és az (EU) 2022/162 bizottsági végrehajtási határozat nem határozza meg, hogy milyen kritériumoknak megfelelő intézkedéseket kell belevenni a jelentésbe. A c) pont esetében az iránymutatások arra kérik az országokat, hogy szolgáltassanak részleteket – egyeseket önkéntes alapon, másokat kötelező jelleggel – egyes adatelemekről, de az iránymutatások nem tartalmaznak konkrét referencialistát azokról az adatforrásokról, amelyekből az országok választhatnak. Az alábbi ábrákon az adatok az országok által az egyszer használatos műanyagokról szóló irányelv szerinti egyes adatszolgáltatási tételekhez használt adatforrásokra és módszerekre vonatkoznak. Az adatforrásokra és a módszertanokra együttesen hivatkozunk, mivel ezekre az információkra a Bizottság végrehajtási határozatai így hivatkoznak.
Az alábbi ábrák áttekintést nyújtanak az országok által bejelentett adatforrásokról és módszerekről azon tételek (a) pont és d) pont) tekintetében, amelyek esetében a jelentéstételi formátum olyan beépített kategóriákat ír elő, amelyeket az adatszolgáltatók feltüntethetnek:
14. ábra: Az országok által az a) pont szerinti jelentéstételhez használt adatforrások és módszerek. Forrás: Minőség-ellenőrzési jelentések.
15. ábra: Az országok által a d) pont szerinti jelentéstételhez használt adatforrások és módszerek. Forrás: Minőség-ellenőrzési jelentések.
10. melléklet: Ellenőrzési módszerek és azonosított pontossági problémák
16. ábra: Az a) pont szerinti adatszolgáltatáshoz azonosított ellenőrzési módszerek (balra) és pontossági problémák (jobbra). Forrás: Minőség-ellenőrzési jelentések.
17. ábra: A c) pont szerinti adatszolgáltatáshoz azonosított ellenőrzési módszerek és pontossági problémák. Forrás: Minőség-ellenőrzési jelentések.
18. ábra: A d) pont szerinti adatszolgáltatáshoz azonosított ellenőrzési módszerek és pontossági problémák. Forrás: Minőség-ellenőrzési jelentések.
A jelentésben az egy főre jutó értékeket a tömeg összegének és a jelentéstevő országok teljes népességének hányadosaként számítjuk. A népességre vonatkozó adatok az Eurostat statisztikáiból származnak (az ország 2022. évi átlagos népessége, Eurostat [2024 a] ).
Ehhez az értékeléshez eseti alapon, az a) pont alá tartozó két termék műanyagtömegének és a keletkezett csomagolási hulladéknak az arányaként számítva, figyelembe véve az e pontról jelentést tevő országok alcsoportját. A termék műanyagtömege a teljes egészében műanyagból készült termékek tömegét és a részben műanyagból készült termékek műanyagtartalmát veszi figyelembe. A keletkezett műanyag csomagolási hulladékra vonatkozó adatok az Eurostat Csomagolási hulladék hulladékgazdálkodási műveletek szerinti bontásban című statisztikáiból származnak. Ezt az összehasonlítást csak korlátozott helyettesítő értékként lehet kezelni. Lehetséges, hogy egyes országokban még mindig alábecsülik a műanyag csomagolási hulladékot, amint azt a korai előrejelző értékelések ( EEA, 2022 ) kimutatták.
Észtország például a szomszédos országokból származó beáramlásokat említette annak okaként, hogy az elkülönített gyűjtésre vonatkozó adatok magasabbak, mint a forgalomba hozatalra vonatkozó adatok, Málta pedig kijelentette, hogy fontos figyelembe venni a más országokból származó beáramlásokat a nyári szezonban.
Csak Spanyolország jelentett be nulla értékeket azon a feltételezésen alapulóan, hogy a be- és kiáramlások kiegyenlítik egymást.
Ha az alábbi feltételek valamelyike teljesül:
a) az egyszer használatos palackokból keletkezett hulladékot újrafeldolgozás céljából, minden más hulladéktól elkülönítve gyűjtötték össze;
b) az egyszer használatos palackokból keletkezett hulladékot a települési hulladék egyéb csomagolási hulladékaival, vagy a települési hulladék – újrafeldolgozás céljából elkülönítve gyűjtött – egyéb, nem csomagolási műanyag-, fém-, papír- vagy üveghulladékaival együtt gyűjtötték össze; és: i. a gyűjtőrendszerben nem gyűjtenek esetlegesen veszélyes anyagokat tartalmazó hulladékot, ii. a hulladékgyűjtést és az azt követő válogatást oly módon tervezik meg és hajtják végre, hogy minimálisra legyen csökkenthető az összegyűjtött egyszer használatos palackoknak a nem ilyen palackokból és egyéb hulladékokból származó műanyaghulladékkal való szennyeződése, iii. a hulladékkezelők minőségbiztosítási rendszereket hoznak létre annak ellenőrzésére, hogy teljesülnek-e az i. és ii. alpontban meghatározott feltételek.
Bizalmasan kezelendő adatok nem szerepelnek az ábrán és az összesített értékekben.
Magyarország például az a) pontra vonatkozó minőség-ellenőrzési jelentésében a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerből származó adatokkal kapcsolatos problémákra hivatkozott, annak ellenére, hogy a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszereket nem jelölte meg a jelentéstételt alátámasztó adatforrásként.
Például eltérő ambíciószintek, megcélzott szereplők és ágazatok, valamint földrajzi kiterjedés.
Négy ország csak a kötelező információt adta meg, azaz megjelölte, hogy az egyes intézkedéstípusok hatályban voltak-e az országban (igen/nem). A többi ország szolgáltatott valamennyi önkéntes információt is, amely lehetővé tette az adott intézkedés azonosítását (URL, szakpolitikai dokumentum hivatkozása) vagy a hatálybalépés évének megállapítását. 20 ország további önkéntes adatmezőket is kitöltött, pl. az intézkedés földrajzi hatálya, megcélzott szereplők, az intézkedés kötelező vagy önkéntes jellege. Ugyanakkor általánosságban sok információt hiányosan adtak meg.
A nem egyszer használatos termékek a csomagolási hulladékra vonatkozó adatszolgáltatás hatálya alá tartoznak, ezért nem tartoznak az egyszer használatos műanyagokról szóló irányelv hatálya alá, és fordítva. Például az újrahasználható csomagolás nem tartozik az egyszer használatos műanyagokról szóló irányelv hatálya alá, hanem csomagolóanyagnak minősül. Hasonlóképpen, az egyszer használatos műanyag italtartó poharak és az egyszer használatos műanyag ételtároló edények, amelyeket üresen, nem az eladási helyen történő megtöltés szándékával értékesítenek, egyszer használatos műanyag termékek, és nem minősülnek csomagolásnak.
Eurostat-statisztikák: Csomagolási hulladék hulladékgazdálkodási műveletek szerint . Megjegyzendő, hogy: i. lehetséges, hogy egyes országokban még mindig alábecsülik a műanyag csomagolási hulladékot, amint azt a korai előrejelző értékelések ( EEA, 2022 ) a 2019-ig összegyűjtött adatok alapján kimutatták, és ii. a műanyag csomagolási hulladék mennyisége 2009 óta folyamatosan növekszik.
A teljes egészében műanyagból készült termékek tömegének és a részben műanyagból készült termékek műanyagtartalmának összege.
Például az a) pont szerinti adatszolgáltatás különböző adatmezői, a b) pont szerinti intézkedések osztályozása, a c) pont szerinti adatforrások és módszerek jelentése vagy a d) pont szerinti adatszolgáltatásnál alkalmazott lebontás és átváltási tényezők.
A termék műanyagtartalmának tömege alapján.