Brüsszel, 2026.2.26.

COM(2026) 101 final

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

ProtectEU: A terrorizmus megelőzését és leküzdését célzó menetrend










1.Bevezetés

A ProtectEU európai belső biztonsági stratégiában 1 bejelentett e menetrend jelzi, hogy mostantól újult erővel lépünk fel a fizikai vagy digitális határt nem ismerő terrorizmussal és erőszakos szélsőségességgel szemben. A terrorizmus 2 és az erőszakos szélsőségesség 3 továbbra is tartós kihívást jelent az EU és tagállamai számára. A terrorista bűncselekmények meghatározása és azonosítása szempontjából különös nehézséget jelent az, hogy a terrorizmus egyre inkább összekapcsolódik más bűncselekményi formákkal, a hálózatok rugalmasabbá válnak, az elkövetőket kevésbé ideológiai indíttatások vezérlik, és elmosódnak a határvonalak az online, illetve a fizikai műveletek között. Ezen összetett fenyegetettségi helyzetben a legjobb megközelítést az egységes fellépés jelenti, és bár a nemzetbiztonság 4 garantálása továbbra is a tagállamok kizárólagos felelősségi körébe tartozik, az EU-nak együtt kell működnie velük.

Bár az EU-ban kevesebb nagyszabású, összehangolt terrortámadás történt, a fenyegetettség nem szűnt meg, hanem csupán átalakult. 2019 és 2023 között a terrorcselekmények száma több mint kétszeresére (57-ről 120-ra) emelkedett, majd 2024-ben 58-re esett vissza 5 . A közelmúltbeli támadások mögött elsősorban elszigetelt elkövetők és kisebb csoportok álltak. A fenyegetettségi szint általánosságban továbbra is magas, és annak alakulását a megsokszorozódó fenyegetettségi tényezők 6 befolyásolják. Bár továbbra is a dzsihádista terrorizmus jelenti a terrorfenyegetettség legismertebb és leghalálosabb formáját 7 , a terroristákat és az erőszakos szélsőséges személyeket vezérlő motivációs okok nem minden esetben kapcsolhatók egy adott ideológiához, hanem egyre szélesebb körűek, ideértve az európai demokratikus értékek elutasítását, az antiszemitizmust vagy a muszlimellenes gyűlöletet is 8 .

Az EU már korábban is fellépett a terrorizmus és az erőszakos szélsőségesség ellen, és az EU 2020. évi terrorizmus elleni programját 9 egy biztonságosabb EU létrehozását célzó ütemtervként használta. Az Európa-szerte – többek között Párizsban és Brüsszelben – elkövetett szörnyű támadások óta eltelt évtizedben az EU átfogó jogi keretet hozott létre a terrorista cselekmények bűncselekménnyé nyilvánítása, az online terrorista tartalmak kezelése, valamint a terrorizmusfinanszírozáshoz, a tűzfegyverekhez és a robbanóanyagokhoz való hozzáférés korlátozása érdekében. A korszerűsített biztonsági és határigazgatási rendszerek, a hatékonyabb információmegosztás és a mind az EU-n belüli, mind a nem uniós országokkal való szorosabb együttműködés révén fokoztuk azon képességünket, hogy feltárjuk és megállítsuk a terrorizmus céljából való utazást a külső határokon.

Az uniós ügynökségek operatív támogatást és eszközöket nyújtottak a tagállamoknak, hatékonyabbá téve a terrorizmussal kapcsolatos nyomozásokat és büntetőeljárásokat: az elmúlt öt évben több mint 2 000 személyt tartóztattak le, és több mint 1 800 személyt ítéltek el terrorista bűncselekmények miatt 10 . Az uniós szintű támogatási struktúrák – például a radikalizálódásmegelőzési uniós tudásközpont és a védelmi biztonsági tanácsadói program – lehetővé tették a tagállamok számára, hogy kihasználják a gyakorlatok és a szakértelem megosztásában rejlő előnyöket, ami az Unió egészében növelte a rezilienciát. Ezekre az eredményekre építve e menetrend – amelyet a Bizottság a tagállamokkal és más érdekelt felekkel szorosan együttműködve dolgozott ki – azonosítja a fennmaradó hiányosságokat, és konkrét lépéseket határoz meg azok kezelésére.

A geopolitikai fejlemények és a külső konfliktusok fokozott kockázatokat teremtenek, és hatást gyakorolnak az EU biztonságára. A Hamász 2023. október 7-i támadása és az annak nyomán kibontakozó gázai konfliktus a teljes ideológiai spektrumon fokozta a gyűlöletet és az erőszakra uszítást. A dzsihádista szereplők az internetes félretájékoztatás és az erőszakra való kifejezett felhívás révén saját céljaikra használták ki ezeket az eseményeket. Ehhez hasonlóan jártak el a baloldali és jobboldali szélsőséges szereplők is. Mindez hozzájárul a támadások kockázatának növeléséhez. A támadások ösztönzésére való képességük miatt továbbra is az Iszlám Állam és annak leágazásai jelentik az egyik legfontosabb külső fenyegetést az EU-ra nézve. Az ingatag szíriai helyzet biztonsági aggályokat vet fel az Iszlám Állam esetleges újjáéledése, valamint az északkelet-szíriai létesítményekben és táborokban fogva tartott külföldi terrorista harcosok jövőjével kapcsolatos bizonytalanság miatt. Az erőszakot, megfélemlítést és szabotázst alkalmazó terrorista szervezetek egyre gyakrabban veszik célba és akadályozzák a humanitárius személyzetet és műveleteket.

Ezenfelül Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborújával összefüggésben Oroszország egyre több szabotázsakciót és hibrid fellépést hajtott végre az EU ellen. Ezek a tevékenységek sértik a tagállamok területi szuverenitását, aláássák a demokratikus intézmények integritását, és közvetlen fenyegetést jelentenek a polgári lakosság biztonságára és védelmére nézve. E cselekményeket tovább súlyosbították az Oroszországhoz köthető szereplők által elkövetett, befolyásolásra irányuló összehangolt tevékenységek, beleértve az erőszakos szélsőséges és más megosztó narratívák Európában való terjesztését is. A konfliktus emellett rávilágított a harci tapasztalattal rendelkező külföldi önkéntesek és volt orosz harcosok visszatérésével kapcsolatos potenciális biztonsági kockázatokra.

Az EU mindezek mellett terrorista csoportok, valamint külföldi állami és nem állami szereplők által támogatott összetett fenyegetésekkel nézett szembe. Az ellenséges szereplők terrorista elkövetési módokat alkalmaznak: rögtönzött gyújtószerkezeteket helyeznek el légi járművek rakományaiban, kritikus infrastruktúrák elleni kibertámadásokat és szabotázsakciókat követnek el, és helyettesítő erőként használják fel a terroristákat és az erőszakos szélsőségeseket. A terrorizmust, a szervezett bűnözést és a kiberbűnözést továbbra is érdekalapú kapcsolatok kötik össze a „bűncselekmény mint szolgáltatás” üzleti modelljei, a közös toborzási célcsoportok, a bűnözői közvetítői platformok és a rejtett bankolás 11 használatán keresztül. A terrorizmus, a kiberbűnözés, az ellenséges külföldi beavatkozás és a szervezett bűnözés közötti kapcsolatok szorosabbá válása kihívást jelent a büntetőjogi felelősség megállapítása, valamint a nemzeti és uniós szintű reagálás koordinálása terén.

A terrorista és erőszakos szélsőséges cselekményekben részt vevő kiskorúak száma Európa-szerte meredeken nőtt. 2024-ben az EU-ban terrorizmussal gyanúsított személyek közel egyharmada 20 év alatti, a legfiatalabb pedig mindössze 12 éves volt. E kiskorúak többsége a dzsihádista terrorizmushoz kapcsolható, bár az erőszakos jobboldali szélsőségesség is egyre inkább teret nyer, különösen az akcelerátorhálózatok, az „Active Clubs” 12 és az online szélsőséges hálózatok 13 révén, amelyek erőszakos tartalmakat terjesztenek, és önsértésre és erőszakra kényszerítik a kiszolgáltatott kiskorúakat. Kiemelhető a vegyes ideológiák szerepe is: számos elszigetelt szereplő támadásának indítéka elsősorban az erőszak dicsőítése volt.  

A terroristák és az erőszakos szélsőségesek egyre nagyobb mértékben használják ki az online ökoszisztémát és az új technológiákat, a közösségi médiát és a szerencsejáték-platformokat a káros tartalmak megosztására, a dezinformáció terjesztésére, a radikalizálódásra, a forrásszerzésre és a toborzásra. Az algoritmusok hozzájárulnak a szélsőséges tartalmak felerősödéséhez és fokozzák a radikalizálódást. A terrorista szereplők a terveik koordinálására végponttól végpontig terjedő titkosítást (E2EE) alkalmazó kommunikációs platformokat használnak, és hálózataikat és támadásaikat kriptovalutákkal, nem helyettesíthető digitális eszközökkel (NFT-k) és a „digitális hawalán” 14 keresztül finanszírozzák. A támadási útmutatók létrehozása érdekében visszaélnek a mesterséges intelligenciával. A 3D nyomtatási technológiája (pl. tűzfegyverek gyártásához) és a pilóta nélküli légijármű-rendszerek (drónok) fokozott használata tovább súlyosbítja a fenyegetéseket.

Az érdekelt felekkel folytatott széles körű konzultációkra és a terrorizmusról szóló közelmúltbeli tanácsi következtetésekre 15 építve a menetrend a folyamatban lévő fontos tevékenységeket új kezdeményezésekkel ötvözi annak érdekében, hogy lépést tartson a gyorsan változó fenyegetettségi helyzettel. A nemzetközi joggal, többek között az emberi jogokkal és a nemzetközi humanitárius joggal összhangban konkrét intézkedéseket határoz meg a fenyegetések előrejelzése, a radikalizálódás megelőzése, a személyek online és offline védelme, a támadásokra való gyors és összehangolt reagálás, valamint a terrorizmus elleni globális küzdelem megerősítése érdekében.

A terrorizmusra akkor adhatunk igazán hatékony választ, ha bizonyítjuk a támadás alatt álló értékeink iránti elkötelezettségünket; ezért minden intézkedés az alapvető jogok tiszteletben tartásán alapul. E válasz kiegészítése és teljessé tétele érdekében felhívjuk a tagállamokat, hogy az e menetrendben meghatározott stratégiai keret mentén fogadják el nemzeti stratégiájukat és rendszeresen frissítsék azt.

2.A terrorizmus és az erőszakos szélsőségesség elleni küzdelem pillérei

2.1. A fenyegetések előrejelzése

A biztonság előfeltétele a hatékony előrejelzés és előretekintés. Az EU szilárd helyzetismereti kapacitásokat épített ki a terrorizmus elleni küzdelem terén. Az EU egységes információelemzési kapacitása (SIAC), amely a tagállami hírszerzési hozzájárulások egységes adatbeviteli pontja, naprakész fenyegetésértékeléseket nyújt, míg az Europol a bűnüldözési információk alapján rendszeresen trendjelentéseket készít.

Az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője (a továbbiakban: a főképviselő) prioritásként fogja kezelni a SIAC erőforrásainak és kapacitásainak megerősítését. A biztonságos kommunikációs csatornák kiépítése és az uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek információbiztonságáról szóló rendeletre irányuló javaslatról folytatott tárgyalások lezárása mellett a Bizottság és a főképviselő azon fog munkálkodni, hogy a szükséges megosztás elvének előmozdítása érdekében tovább fokozza az uniós személyzet ismereteit, ugyanakkor a minősített adatok tekintetében fenntartsa a szükséges ismeret elvét.

A felmerülő fenyegetések dinamikus és kiszámíthatatlan jellege szükségessé teszi a bűnüldözési előrejelzési kapacitásainak megerősítését. A ProtectEU európai belső biztonsági stratégiában foglaltaknak megfelelően a Bizottság javaslatot fog tenni az Europol által nyújtott elemzési támogatás fokozására, beleértve a nyílt forrásból származó értékelt felderítési információkkal (OSINT) kapcsolatos kapacitásokat is. Amennyiben lehetséges, az Europol trendjelentései, helyzetismertetői és tematikus elemzései nem minősített formátumban is rendelkezésre bocsáthatók annak érdekében, hogy felhívják a nyilvánosság figyelmét a kialakulóban lévő trendekre, ezzel támogatva a korai felismerésre és megelőzésre irányuló erőfeszítéseket. Emellett a ProtectEU európai belső biztonsági stratégiában bejelentetteknek megfelelően azok fenyegetettség-elemzések, amelyeken a Bizottság jelenleg dolgozik, szintén segíteni fogják a felmerülő fenyegetések és szakpolitikai válaszlépések azonosítását, ezzel hozzájárulva a terrorizmus és az erőszakos szélsőségesség elleni küzdelemhez. 

Az előretekintés az új technológiákból eredő kockázatok és lehetőségek azonosításához 16 is elengedhetetlen. A Közös Kutatóközpont munkája változatlanul iránymutatásul szolgál majd a biztonságkutatáshoz. Az új technológiákban rejlő lehetőségek bűnüldözési célú kiaknázása, valamint a terroristák és erőszakos szélsőségesek általi visszaélések kivédésére való felkészülés jegyében a Bizottság 2026-ban és azt követően célzott pályázati felhívásokkal fogja megerősíteni a Horizont Európa keretében végzett biztonságkutatást és a belső biztonság finanszírozását. A kutatási prioritások magukban foglalják a korai felderítési kapacitásokat és a technológiai (például a mesterséges intelligenciával kapcsolatos) innovációt, az online platformok szélsőséges személyek általi használatának kezelését, a terrorizmusfinanszírozás új módszereit (pl. kriptoeszközök), valamint a polgárok és a nyilvános terek védelmét a robbanóanyagok, drónok és 3D-nyomtatott fegyverek használata, valamint a gázolásos támadások és a vágó vagy szúró fegyverek használata jelentette fenyegetésekkel szemben. A kutatási eredmények hasznosításának biztosítása érdekében a Bizottság emellett támogatni fogja az EU által finanszírozott megoldások tesztelését és bevezetését, hogy a bűnüldöző szervek korszerű eszközökkel és módszerekkel rendelkezzenek a terrorizmus és az erőszakos szélsőségesség hatékony megelőzéséhez és felderítéséhez, illetve az azokra való reagáláshoz.

FŐ INTÉZKEDÉSEK

A Bizottság:

·támogatja az uniós intézmények, szervek és ügynökségek közötti biztonságos kommunikációs csatornák kiépítését;

·megerősíti a Horizont Európa keretében folytatott biztonságkutatást és a belső biztonság finanszírozását;

·támogatja az EU által finanszírozott megoldások tesztelését és bevezetését annak érdekében, hogy a bűnüldöző szervek korszerű eszközökkel rendelkezzenek.

A főképviselő:

·prioritásként kezeli, hogy a főképviselő és a tagállamok közös dokumentumával összhangban megerősítse a SIAC-ot.

Az Europol:

·fokozza az elemzési támogatással és a nyílt forrásból származó értékelt felderítési információkkal (OSINT) kapcsolatos kapacitásokat.

A Bizottság ösztönzi az Európai Parlamentet és a Tanácsot, hogy:

·zárják le az uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek információbiztonságáról szóló rendeletről folytatott tárgyalásokat.

2.2. A radikalizálódás megelőzése  

A radikalizálódás megelőzése azt jelenti, hogy még a meggyökerezésük előtt kezelni kell a radikalizálódást kiváltó okokat. Ehhez a társadalom egészére kiterjedő megközelítésre van szükség, az oktatási, szociális, kulturális és ifjúsági szolgálatok, bűnüldöző szervek, börtönök és pártfogó felügyeleti szolgálatok, helyi közösségek, civil társadalmi szervezetek és online terek érdekelt feleinek bevonásával. A radikalizálódásmegelőzési uniós tudásközpont (a továbbiakban: tudásközpont) 17 2024. júniusi létrehozása és 60 millió EUR összeg négy évre történő elkülönítése minőségi változást hozott a megelőzésre irányuló uniós szakpolitikában.

A tudásközpont Európa-szerte több mint 6 000 politikai döntéshozót, kutatót és gyakorlati szakembert kapcsol össze, iránymutatásokat dolgoz ki a politikai döntéshozók és gyakorlati szakemberek számára, továbbá gyakorlati eszközöket, képzéseket és testre szabott támogatási szolgáltatásokat kínál.  Működésére a tagállamok által meghatározott stratégiai irányvonal 18  vonatkozik, amelynek aktualizálására 2027-ben kerül majd sor. Ez a menetrend konkrét feladatokkal bízza meg a tudásközpontot, és biztosítja, hogy az maradéktalanul teljesítse a megbízatását azáltal, hogy operatív támogatást nyújt a tagállamok számára, ezzel segítve őket az újonnan felmerülő kockázatok előrejelzésében és a radikalizálódásra adott országspecifikus válaszlépések azonosításában.

2.2.1. A kiskorúakat célzó megelőzési eszköztár kidolgozása

A kiskorúak radikalizálódásának és terrorizmusban való részvételének messzemenő következményei vannak, amelyek nemcsak az érintett kiskorúakat, hanem a közösségeket és a társadalom egészét is érintik. A radikalizálódott kiskorúak Európa-szerte aggasztó arányának kezelése érdekében a Bizottság a tudásközpont tevékenységeire építve stratégiai iránymutatást fog nyújtani a kiskorúak radikalizálódásának megelőzéséről. A korai felderítésre, a védő tényezők megerősítésére, az oktatás 19 és a társadalmi integráció révén megvalósuló rezilienciára – különösen a kiszolgáltatott helyzetben lévő kiskorúak esetében –, a családok és közösségek támogatására, a biztonságos online aktivitásra és az ágazatok közötti együttműködésre fog összpontosítani, többek között a tagállamokban és a tagjelölt országokban működő Safer Internet Központok meglévő hálózatainak munkájára építve.

A Bizottság elismeri, hogy a mentális egészséggel kapcsolatos kihívások kiszolgáltatottabbá tehetik a kiskorúakat a szélsőséges narratívákkal, az erőszakkal és a toborzással szemben. A gyermekvédelem integrált megközelítése 20 keretében ezért elő fogja mozdítani a megelőzésben részt vevő szereplők és a mentális egészségügyi szolgálatok közötti szorosabb együttműködést. Ennek szellemében a Bizottság arra ösztönzi a tagállamokat, hogy a megelőzést célzó keretükbe építsék be a pszichoszociális szakértelmet és támogatást.

2.2.2.    Reziliens társadalmak kiépítése

A közösségek rezilienciájának megerősítése érdekében a Bizottság elindítja a közösségi részvételi és szerepvállalás-ösztönző programot, amely 5 millió EUR-t különít el arra, hogy felvértezzék a civil társadalmat és a gyakorlati szakembereket a hatékony online fellépésekhez szükséges digitális készségekkel, valamint hogy felerősítsék a megelőzésben részt vevő fiatalok hangját.

A vallási közösségek gyűlölettel, megkülönböztetéssel és erőszakkal szembeni védelme továbbra is Európa egyik kulcsfontosságú kötelezettségvállalása. A Bizottság fel fogja gyorsítani az antiszemitizmus elleni küzdelemre és a zsidó élet előmozdítására vonatkozó európai uniós stratégia 21 végrehajtását, és hálózatot fog kiépíteni az online terjesztett antiszemita gyűlöletbeszéd elleni küzdelem érdekében. E stratégiával összhangban a SIAC továbbra is felveszi rendszeres fenyegetésértékeléseibe a zsidó embereket, közösségeket és imahelyeket fenyegető konkrét veszélyek elemzését. A Bizottság arra ösztönzi a tagállamokat, hogy kövessék az antiszemitizmussal foglalkozó projektalapú együttműködésnek az erőszakos szélsőségesség megelőzéséről és leküzdéséről szóló ajánlásait 22 .

A gyűlölet valamennyi formájával – többek között a növekvő muszlimellenes gyűlölettel – szembeni uniós szintű büntetőjogi válasz megerősítése érdekében a Bizottság fontolóra veszi, hogy jogalkotási kezdeményezést nyújtson be az online elkövetett gyűlölet-bűncselekmények fogalommeghatározásának harmonizálása érdekében 23 .A Bizottság együtt fog működni az Europollal annak érdekében, hogy javítsa a szélsőséges tartalmak mesterséges intelligenciával támogatott felderítését és a fenyegetettség közös mutatóit, valamint hogy felgyorsítsa a platformok, a bűnüldöző szervek és a kutatók közötti együttműködést a mesterséges intelligencia által generált propaganda és a radikalizációs célú összehangolt kampányok azonosítása érdekében.

2.2.3. A börtönökben és a börtönből szabadulók körében zajló radikalizálódással szembeni intézkedések, valamint a külföldi terrorista harcosok és családtagjaik visszatérésének kezelése

Azon fogvatartottak lehetséges szabadon bocsátására figyelemmel, akik letöltötték büntetésüket, de fennáll a radikalizálódásuk veszélye 24 , szorosabb koordinációra és célzott visszailleszkedési intézkedésekre van szükség. A tagállamoknak meg kell erősíteniük a börtönök, a pártfogó felügyelők és a bűnüldöző hatóságok közötti információmegosztást, és a mérséklődést, illetve a visszailleszkedést célzó, tényeken alapuló programokat kell megvalósítaniuk.

A tudásközpont támogatni fogja ezeket az erőfeszítéseket azáltal, hogy a kockázatoknak a szabadon bocsátást megelőző szakaszban való értékelésére és kezelésére szolgáló eszközöket dolgoz ki, míg a Bizottság iránymutatást fog nyújtani a börtönből szabaduló, radikalizálódott személyekkel kapcsolatos nemzeti megközelítések támogatásához.

A visszatérő külföldi terrorista harcosokkal és családjaikkal kapcsolatos összetett kihívások kezelése érdekében a Bizottság arra ösztönzi a tagállamokat, hogy továbbra is akadályozzák meg a konfliktusövezetekbe való távozást, és folytassák a visszatérő külföldi terrorista harcosok hatékony büntetőeljárás alá vonását. A tudásközpont a kockázatok értékelésére és a visszatérők biztonságos kezelésére szolgáló eszközökkel, valamint a rehabilitációval és a visszailleszkedéssel kapcsolatos képzéssel fogja támogatni a tagállamokat, különös tekintettel a gyermekek mindenek felett álló érdekének védelmére.

2.2.4. A terrorizmus áldozatainak támogatása

A terrorizmus áldozatainak a következmények tartós jellegére tekintettel különleges támogatásra van szükségük. A társjogalkotók a közelmúltban megállapodásra jutottak az áldozatok jogairól szóló irányelv javasolt felülvizsgálatáról 25 , amely megerősíti a terrorizmus áldozatait megillető jogok védelmét. Ezt az áldozatok jogairól szóló új uniós stratégia egészíti ki. A Bizottság emellett növelni fogja a Terrorizmus Áldozatai Európai Emléknapjának láthatóságát, és támogatni fogja az áldozatok szervezeteit azáltal, hogy előmozdítja a megelőzési programokban betöltött aktív szerepüket.

FŐ INTÉZKEDÉSEK

A Bizottság az uniós tudásközponttal együttműködve:

·kidolgozza a kiskorúakat célzó megelőzési eszköztárat, amely tartalmazni fogja a szülőknek szóló útmutatót arról, hogyan védjék a fiatalokat az online térben a radikalizálódással szemben, valamint magában foglalja majd a radikalizálódás jeleinek bejelentésére és az azokra való reagálásra szolgáló forróvonalok és telefonos ügyfélszolgálatok gyakorlati modelljeit;

·a radikalizálódott fogvatartottak tekintetében a szabadon bocsátást megelőző szakaszban alkalmazandó egységes eljárásokat és közös kockázatértékelési módszertant dolgoz ki.

A Bizottság:

·e menetrenddel egyidejűleg elindítja a közösségi részvételi és szerepvállalás-ösztönző programot;

·ajánlásokat dolgoz ki a kiskorúak radikalizálódásának megelőzésére, valamint a börtönből szabadulókra vonatkozóan;

·előterjeszti az áldozatok jogairól szóló új uniós stratégiát;

·együttműködik az Europollal a szélsőséges tartalmak és a radikalizációs célú kampányelemek mesterséges intelligenciával támogatott felderítésének javítása érdekében.

A Bizottság arra ösztönzi a tagállamokat, hogy:

·az uniós szinten kidolgozott ajánlásokat, eszközöket és bevált gyakorlatokat felhasználva építsék be a radikalizálódás megelőzését az oktatási anyagokba és a sportba;

·az uniós tudásközpont által nyújtott támogatásra építve erősítsék meg a stratégiai kommunikációs és figyelemfelkeltő kampányokat;

·fokozzák az információmegosztást, és valósítsanak meg a börtönből szabaduló személyekre irányuló, a mérséklődést, illetve a visszailleszkedést célzó programokat;

·akadályozzák meg a konfliktusövezetekbe való távozást, és vonják büntetőeljárás alá a visszatérő külföldi terrorista harcosokat.

2.3. Az emberek online védelme

Az online terrorista tevékenységek elleni küzdelem érdekében az Unió az elmúlt években a világ egyik legfejlettebb szabályozási keretét alakította ki, amelyet a tagállamokkal, az online platformokkal és az Europollal folytatott önkéntes együttműködés egészít ki.

A fenyegetés azonban továbbra is folyamatosan változik. A szélsőséges hálózatok gyorsan alkalmazkodnak, kihasználják a kialakulóban lévő technológiákat, és a nyílt platformok helyett zárt csevegőcsatornákat és titkosított szolgáltatásokat vesznek igénybe. Ez komoly kihívást jelenthet a terroristák terveinek felderítése és megelőzése, a terrorista hálózatok és támogatóik feltérképezése, valamint a terrorista tevékenységekkel kapcsolatos nyomozások és büntetőeljárások lefolytatása szempontjából. Ezenfelül a terrorista anyagok könnyebben terjednek, ami intelligensebb felderítési eszközöket tesz szükségessé annak érdekében, hogy az azonosított terrorista tartalmak ne jelenjenek meg újra máshol. A Bizottság meg fogja erősíteni a digitális szolgáltatásokról szóló rendelet végrehajtását és támogatni fogja az online terrorista tartalomról szóló rendelet hatékony végrehajtását, meg fogja szüntetni a fennmaradó hiányosságokat, és gondoskodni fog a gyorsabb, összehangoltabb válaszlépésekről annak érdekében, hogy az online tér biztonságos és reziliens maradjon a visszaélésekkel szemben, ugyanakkor biztosított legyen az alapvető jogok tiszteletben tartása. A ProtectEU európai belső biztonsági stratégiában bejelentetteknek megfelelően a Bizottság a gyermekek bűnözés elleni védelméről szóló cselekvési tervet is elő fog terjeszteni, amely intézkedéseket fog tartalmazni a radikalizálódás és a bűncselekmények elkövetésére való online és offline toborzás kezelésére.

2.3.1. A szabályozási keretek teljes körű kihasználása az online terrorista és szélsőséges tartalmak elleni küzdelem érdekében

Az online terrorista tartalomról szóló rendelet fontos szerepet játszik a terrorista anyagok terjesztése elleni küzdelemben azáltal, hogy lehetővé teszi a terrorista tartalmak gyors eltávolítását. Ennek fontosságát a Hamász Izrael elleni 2023. október 7-i támadásai is bizonyították, amelyek nyomán a terrorista tartalmak eltávolítását elrendelő több száz végzést adtak ki 26 .

2025 decemberéig már 2 032 eltávolítási végzés és több mint 97 900 önkéntes eltávolításra irányuló megkeresés érkezett a tagállami hatóságoktól 27 . A végrehajtás további támogatása érdekében az Europol a terrorista és erőszakos szélsőséges tartalmakra vonatkozóan létre fog hozni egy európai hasítófüggvény-megosztási adatbázist (a digitális lábnyomok („hasítófüggvények”) adatbázisa). Ez lehetővé teszi a tagállamok és a tárhelyszolgáltatók számára a tartalmak különböző platformokon való biztonságos megjelölését, az egyezések megállapítását és az eltávolítást, beleértve az online terrorista tartalomról szóló rendelet alapján eltávolított tartalmakat is.

A Bizottság 2026 végéig lefolytatja az online terrorista tartalomról szóló rendelet értékelését. Az értékelés alapján a Bizottság meg fogja vizsgálni az online terrorista tartalomról szóló rendelet további megerősítésének lehetőségét, hogy az továbbra is alkalmas legyen céljai elérésére, és lehetőség szerint egyszerűsíteni fogja azt, megőrizve ugyanakkor az alapvető jogok hatékony védelmét szolgáló biztosítékokat. Ezzel párhuzamosan a Bizottság biztosítani fogja a digitális tér védelmét szolgáló egyéb releváns jogszabályok, például a digitális szolgáltatásokról szóló rendelet és az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv szigorú érvényesítését.

Az online terrorista tartalomról szóló rendelet és a digitális szolgáltatásokról szóló rendelet egymást erősítő és kölcsönösen támogató struktúrát 28 képez, amely az online terrorista tevékenységek és erőszakos szélsőségesség elleni fellépésre szolgál. Míg a digitális szolgáltatásokról szóló rendelet az online közvetítők kellő gondosságra vonatkozó kötelezettségeinek horizontális keretét hozza létre a jogellenes online tartalmak és az algoritmusok által felerősített tartalomterjedés kezelése, valamint a szolgáltatásaikhoz kapcsolódó rendszerszintű kockázatok csökkentése érdekében, az online terrorista tartalomról szóló rendelet a terrorista tartalmakra és a gyors eltávolításra szolgáló operatív eszközökre vonatkozó ágazatspecifikus követelményeket határoz meg. Az online óriásplatformok és a nagyon népszerű online keresőprogramok már rendszerszintű kockázatként ismerték el az online terrorizmust és erőszakos szélsőségességet 29 . A Bizottság szorosan nyomon fogja követni a végrehajtott kockázatcsökkentési intézkedéseket, és szükség esetén gondoskodni fog a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály érvényesítéséről.

Ezenfelül a Digitális Szolgáltatások Európai Testülete kulcsszerepet játszik annak biztosításában, hogy a tagállamok hatékonyan és következetesen hajtsák végre a digitális szolgáltatásokról szóló rendeletet, beleértve a szolgáltatók azon kötelezettségét is, hogy kezeljék az illegális radikalizáló és erőszakos szélsőséges tartalmakat. A mesterséges intelligenciáról szóló rendelet 30 harmonizálja a mesterséges intelligenciára, többek között a nagy kockázatú MI-eszközökre vonatkozó szabályokat. A Bizottság iránymutatások elfogadásával fogja támogatni a bűnüldöző és igazságügyi szerveket abban, hogy – az alapvető jogok tiszteletben tartása mellett – képesek legyenek a nagy kockázatú felhasználásra szánt, tanúsított és megbízható MI-rendszerekkel felderíteni és megelőzni a fenyegetéseket. A mesterséges intelligencia alkalmazásának ösztönzésére irányuló stratégia továbbra is támogatni fogja az MI-megoldások belső biztonsági célú fejlesztését és elterjedését. 2026 augusztusától alkalmazni kell a mesterséges intelligenciáról szóló rendeletben foglalt tilalmakat, és ki kell tiltani a felhasználókat manipuláló MI-rendszereket és csevegőrobotokat az uniós piacról, beleértve azokat az eseteket is, amikor az ilyen manipuláció terrorista bűncselekmények elkövetéséhez vagy egyéb jelentős károk okozásához vezető radikalizálódást eredményez. Ezenfelül ha a nagy generatív MI-modellek felerősítik a felhasználók radikalizálódásához vezető káros manipulációt, a szolgáltatóknak értékelniük és csökkenteniük kell ezeket a kockázatokat, és a Mesterséges Intelligenciával Foglalkozó Európai Hivatal együtt fog működni velük az ilyen problémák kezelése érdekében.

2.3.2.    Együttműködés az ágazattal

Az online szolgáltatókkal való önkéntes együttműködés elengedhetetlen a kialakulóban lévő tendenciákra és a változó online fenyegetettségi helyzetre való reagáláshoz. Ehhez a Bizottság elsősorban az uniós internetfórumra fog támaszkodni, és azt tovább fogja erősíteni. Ez az uniós tagállamok minisztériumait, bűnüldöző hatóságait, a civil társadalmat és az online szolgáltatókat, köztük a közösségimédia-platformokat tömörítő fórum kiváló példája a köz- és magánszféra közötti együttműködésnek. Lehetővé teszi a prioritásokról folytatott eszmecserét, és támogatja az összehangolt és átfogó válaszlépéseket a radikalizálódás elleni küzdelem, valamint a terrorista és erőszakos szélsőséges tartalmak terjedésének meggátolása terén.

A Bizottság az érintett bűnüldöző hatóságok és vállalatok bevonásával a Digitális Szolgáltatások Európai Testületével is együtt fog működni annak érdekében, hogy a digitális szolgáltatásokról szóló rendelet keretében fokozza a terrorista és erőszakos szélsőséges tartalmak terjesztése, valamint az online radikalizálódás elleni erőfeszítéseket. Ez szükség esetén magában foglalhat olyan konkrét intézkedéseket, amelyek támogatják az online szolgáltatókat a digitális szolgáltatásokról szóló rendeletnek való megfelelésben és a rendelet végrehajtásában. Az említett intézkedések kiterjedhetnek a rendszerszintű kockázatok kezelését szolgáló hatékony kockázatcsökkentési intézkedések azonosítására, valamint önkéntes iránymutatások és magatartási kódexek vagy önkéntes együttműködési keretek kidolgozására és végrehajtására. Ide tartozhatnak továbbá a digitális szolgáltatási koordinátorok számára a nemzeti szintű összehangolt fellépés támogatása érdekében adott ajánlások és tanácsok, különösen az olyan szolgáltatások tekintetében, amelyek nem minősülnek online óriásplatformnak vagy nagyon népszerű online keresőprogramnak. Az online közvetítők által nyújtott szolgáltatásokkal kapcsolatos tendenciákra és az újonnan felmerülő kockázatokra vonatkozó releváns információk cseréjének fokozása és észszerűsítése szintén a célzott területek között említhető.

Az összeesküvés-elméletek, a szélsőséges narratívák, valamint a szélsőséges erőszakos és határesetnek minősülő tartalmak táplálják a radikalizálódást és a polarizációt. Az Europol az uniós internetfórum keretében elő fogja segíteni az online szolgáltatókkal való együttműködést, hogy – az alapvető jogok tiszteletben tartása mellett – javítsa az ilyen tartalmak kezelését, amennyiben azokat terrorizmusra uszító vagy terrorista célokra való toborzásra irányuló narratívákba építik be 31 .

A terroristák és a szélsőséges szereplők egyre gyakrabban használják ki az online játékokat propaganda terjesztésére, az erőszakkal szembeni érzéketlenné tételre és a követők, köztük kiskorúak toborzására. Ennek kivédése érdekében az uniós internetfórum elő fogja mozdítani a játékágazat és a bűnüldöző hatóságok közötti együttműködést, amelynek középpontjában a kiskorúak védelme áll majd, és meg fogja vizsgálni az online játékterekben történő toborzás megelőzésére irányuló iránymutatás kidolgozásának lehetőségét. Az Europol külön kapacitást fog kialakítani az ilyen visszaélések nyomon követésére és elemzésére. A Bizottság emellett a videojátékokra vonatkozó, 2026-ban közzéteendő átfogó stratégiájának részeként foglalkozni fog az online játékok biztonsági vonatkozásaival.

Ezzel párhuzamosan a Bizottság nyomon fogja követni, hogy az online szolgáltatók teljesítik-e a jogellenes online gyűlöletbeszéd felszámolására vonatkozó magatartási kódex+ szerinti kötelezettségvállalásaikat.

2.3.3.    Hatékony és összehangolt online válságreagálás biztosítása

Az uniós válságprotokoll önkéntes keretet biztosít a bűnüldöző hatóságok és az online szolgáltatók közötti együttműködéshez jelentős online hatásokkal járó terrortámadásokat követően. Ez a keret a felülvizsgálatát követően az uniós online válságreagálási keretté válik, amelyet a tagállamok felhasználhatnak abban az esetben, ha egy váratlan esemény egy támadással kapcsolatos fokozott online tevékenységhez vezet. E keretnek a digitális szolgáltatásokról szóló rendeletbe való beépítése összehangolt reagálást biztosít majd a digitális szolgáltatásokról szóló rendelet válságra vonatkozó rendelkezéseinek kiaknázásával. Az Europol a gyors koordinációt lehetővé tevő technikai platform biztosításával fogja elősegíteni az operatív válságreagálást. A Bizottság emellett iránymutatást fog kidolgozni a bűnüldöző szervek és az online szolgáltatók számára a szemtanúk által készített, terrortámadást ábrázoló felvételek kezeléséről, az áldozatok méltóságának megőrzése mellett.

A Digitális Szolgáltatások Európai Testülete jelenleg dolgozik egy gyakorlati tanácsokat tartalmazó dokumentumon, amely támogatást fog nyújtani a digitális szolgáltatási koordinátorok számára a vonatkozó kötelezettségeknek való megfelelés nyomon követéséhez. E kötelezettségek értelmében a tárhelyszolgáltatóknak haladéktalanul riasztaniuk kell a bűnüldöző vagy igazságügyi hatóságokat. Ezek a kötelezettségek akkor alkalmazandók, ha a szolgáltatók annak a gyanúját felvető információkról szereznek tudomást, hogy egy személy életét vagy biztonságát fenyegető bűncselekményt követnek el, követtek el vagy fognak valószínűleg elkövetni. Az ilyen bűncselekmények magukban foglalhatják a terrorizmus és az illegális erőszakos szélsőségesség bizonyos formáit is.

FŐ INTÉZKEDÉSEK

A Bizottság:

·az online terrorista tartalomról szóló rendelet értékelése alapján megvizsgálja e rendelet felülvizsgálatának lehetőségét;

·továbbra is nyomon követi az online óriásplatformokra és a nagyon népszerű online keresőprogramokra vonatkozó, a digitális szolgáltatásokról szóló rendelet szerinti kötelezettségeket és fokozza azok érvényesítését annak érdekében, hogy csökkentse a terrorista és erőszakos szélsőséges tartalmak terjesztésével kapcsolatos rendszerszintű kockázatokat;

·elősegíti a Digitális Szolgáltatások Európai Testülete, valamint a bűnüldöző hatóságok és a vállalatok közötti szorosabb együttműködést a terrorizmus és az erőszakos szélsőségesség elleni online küzdelem terén;

·új munkafolyamatot dolgoz ki az uniós internetfórumon belül az online szolgáltatók felhasználóit támogató mechanizmusok és az online radikalizálódás megelőzését célzó pozitív fellépések megerősítése érdekében;

·beépíti az uniós online válságelhárítási keretet a digitális szolgáltatásokról szóló rendeletbe;

·iránymutatást dolgoz ki a szemtanúk által készített, terrortámadásokat ábrázoló felvételek kezeléséről.

Az Europol:

·létrehozza a terrorista és szélsőséges tartalmak hasítófüggvény-megosztási adatbázisát;

·elősegíti az online szolgáltatókkal való uniós szintű együttműködést a terrorizmushoz kapcsolódó jogellenes tartalmak és más káros tartalmak kezelésének javítása érdekében;

·nyomon követi a szélsőséges személyek játékplatformokkal való visszaélését és rendszeres értékeléseket készít;

·válságreagálási platformot hoz létre.

A Bizottság arra ösztönzi a tagállamokat, hogy:

·biztosítsák az online terrorista tartalomról szóló rendelet és a digitális szolgáltatásokról szóló rendelet hatékony végrehajtását és érvényesítését.

A Bizottság arra ösztönzi az online szolgáltatókat, hogy:

·rendszeresen vizsgálják felül és frissítsék a szerződési feltételeiket, hogy azok tükrözzék a fenyegetések változását;

·erősítsék meg nyomonkövetési mechanizmusaikat a terrorista tartalmak felderítése és gyors eltávolítása érdekében;

·fokozzák a nemzeti hatóságokkal és az Europollal való együttműködést az időszerű információcsere és az összehangolt reagálás biztosítása érdekében.

2.4. Az emberek fizikai védelme

Az elmúlt években Unió-szerte jelentős előrelépések történtek az emberek, a nyilvános terek és a kritikus infrastruktúrák terrortámadásokkal szembeni védelme terén. Az EU gyakorlati támogatást nyújt az uniós védelmi biztonsági tanácsadóinak közreműködésével, akik tanácsot adhatnak a sebezhetőségekkel kapcsolatban, és javítást célzó konkrét ajánlásokat fogalmazhatnak meg. Ezzel párhuzamosan az EU drónelhárítási programja 32 bűnüldözési képességeket épített ki a nem együttműködő drónok jelentette fenyegetés kezelése érdekében. A kritikus szervezetek rezilienciájáról szóló irányelv 33 2022. évi elfogadása kulcsfontosságú lépés volt, amellyel az EU a „védelemalapú” megközelítésről a „rezilienciaalapú” megközelítésre tért át.

A terroristák azonban tovább bővítették a támadások elkövetésére használt eszköztárukat: az új technológiáktól, például a drónoktól és a 3D nyomtatott fegyverektől kezdve a kezdetleges, alacsony költségű módszerekig (például vágó vagy szúró fegyverek és gázolásos támadások). Tovább kell korlátozni a támadások elkövetéséhez szükséges eszközökhöz való hozzáférést, és bővíteni kell a nyilvános terek és a kritikus infrastruktúrák védelmét szolgáló eszközöket. Ezzel párhuzamosan a terroristák utazásának és a külföldi terrorista harcosok esetleges visszatérésének kezelése érdekében korszerűsítenünk kell a külső határok biztonságának garantálására és a terroristák utazásának megakadályozására irányuló meglévő uniós intézkedéseket.

2.4.1. A terroristák utazásának megakadályozása

A terroristák utazásával szemben az EU első védvonalát a külső határok erőteljes védelme jelenti. Az új nagy méretű uniós információs rendszerek, így a határregisztrációs rendszer (EES), az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszer (ETIAS), a felülvizsgált vízuminformációs rendszer (VIS) és az interoperabilitási keret a teljes működőképesség elérését követően alapvető információkkal látja el a tagállamokat az EU-ba belépő, harmadik országokból származó személyekről. Ezek a rendszerek emellett támogatni fogják a nemzeti hatóságokat a biztonsági kockázatot jelentő személyek, köztük a terrorizmussal gyanúsított személyek feltartóztatásában.

A külföldi terrorista harcosok és a terrorizmussal gyanúsított személyek határokon történő azonosításához emellett szükség van az adatokhoz való időszerű hozzáférésre. E célból a Bizottság az Europollal együtt meg fogja erősíteni együttműködését a megbízható harmadik országokkal a potenciálisan terrorfenyegetést jelentő személyek személyazonosító és biometrikus adatainak megszerzése érdekében, amelyek az alkalmazandó uniós és nemzeti jogi keretekkel teljes összhangban bevihetők a Schengeni Információs Rendszerbe (SIS). Ezen információáramlás megerősítése érdekében a SIS „információs figyelmeztető jelzés” 34 használatának megkezdésére a tervek szerint 2026-ban kerül sor. Az Europol javaslata és a harmadik országoktól származó információk alapján a tagállamok megfelelő figyelmeztető jelzéseket vihetnek be a SIS-be, ezzel biztosítva, hogy a határforgalom-ellenőrzést végző és bűnüldöző hatóságok hozzáférhessenek a terroristákra és a gyanúsítottakra vonatkozó információkhoz 35 .  

A terrorizmus elleni küzdelemre irányuló közös erőfeszítések fokozásának jövőbeli prioritásairól szóló közelmúltbeli tanácsi következtetések 36 nyomán és a Schengeni Információs Rendszer átfogó értékelésével összefüggésben a Bizottság javaslatot fog tenni az ún. „találatot követő eljárás” bevezetésével kapcsolatos további lépésekre annak érdekében, hogy a terrorizmussal kapcsolatos figyelmeztető jelzésekre vonatkozó találatokat a későbbiekben meg lehessen osztani az önkéntesen részt vevő tagállamok között. Értékelni fogja továbbá a beléptetés megtagadására vonatkozó figyelmeztető jelzések alkalmazását 37 , és szükség esetén aktualizálja a SIS-kézikönyvet. Ezen túlmenően a Bizottság szorosan együtt fog működni a tagállamokkal a potenciálisan terrorista vagy erőszakos szélsőséges fenyegetést jelentő személyekkel („Gefährder”) kapcsolatos együttműködés és információmegosztás előmozdítása érdekében 38 .

A ProtectEU európai belső biztonsági stratégiában bejelentetteknek megfelelően a Bizottság értékelni fogja a megbízható harmadik országokkal folytatott bűnüldözési és határigazgatási célú információcsere fokozására irányuló intézkedéseket. Ami a biztonságot és a határigazgatást illeti, ez olyan technikai megoldás révén valósítható meg, amely nemzetközi megállapodás alapján és viszonossági alapon lehetővé teszi az uniós adatbázisokból származó adatok kiválasztott részhalmazának ellenőrzött és korlátozott cseréjét. A bűnüldözést illetően a megvalósításra az EU automatizált rendőrségi információcsere-keretének (Prüm) és a Schengeni Információs Rendszernek (SIS) a megbízható harmadik országokra való kiterjesztésével és a határokon átnyúló nyomozások fokozásával kerülhetne sor, az alapvető jogok és az uniós adatvédelmi és biztonsági normák maradéktalan tiszteletben tartása mellett.

A 2026 júniusában hatályba lépő új előszűrési folyamat 39 meg fogja könnyíteni azon harmadik országbeli állampolgárok azonosítását, akik jogellenesen lépték át a külső határokat, vagy jogellenesen, anélkül tartózkodnak a tagállamok területén, hogy beléptetési ellenőrzésen estek volna át. Szisztematikus ellenőrzéseket kell majd végezni annak értékelésére, hogy ezek a személyek biztonsági kockázatot jelentenek-e. A terrorfenyegetést jelentő személyek esetében büntetőjogi és kiadatási eljárások indíthatók. A Bizottság elő fogja mozdítani a biztonsági kockázatot jelentő személyek hatékony visszaküldését egyrészt azáltal, hogy elősegíti a visszaküldési rendeletre irányuló javaslatban 40 foglalt szigorúbb szabályok gyors elfogadását, másrészt pedig a visszaküldési koordinátor és a magas szintű visszaküldési hálózat munkája révén. A Bizottság emellett arra ösztönzi a tagállamokat, hogy folytassák a terrorizmus elleni küzdelemmel foglalkozó hatóságok, illetve a migrációs és menekültügyi hatóságok közötti együttműködés és koordináció megerősítését.

Ezenfelül az előzetes utazási információk (például az előzetes utasinformációk (API) és az utasnyilvántartási adatállomány (PNR) adatai) elengedhetetlenek ahhoz, hogy a bűnüldöző hatóságok hatékonyan tervezhessék meg és hajthassák végre a terrorizmus elleni fellépéseket a külső határokon és az EU területén egyaránt. A jelenlegi uniós keret a kereskedelmi célú légiközlekedésre korlátozódik, ami olyan jogi és működési kiskapukat eredményez, amelyeket a terroristák kihasználhatnak az EU-n belüli mozgásra. A Bizottság a tagállamokkal és a közlekedési ágazattal szorosan együttműködve megvizsgálja annak lehetőségét, hogy a jelenlegi keretet kiterjessze más közlekedési módokra, például a tengeri és szárazföldi közlekedésre és a magánjáratokra, valamint hogy a PNR-irányelv értékelésének függvényében megerősítse az említett irányelvet 41 .

2.4.2. A támadások elkövetéséhez használt eszközökhöz való hozzáférés korlátozása

A támadások elkövetéséhez használt eszközökhöz való hozzáférés szélesebb körű korlátozása alapvető fontosságú. A közelmúltbeli lefoglalások – többek között a 3D nyomtatott tűzfegyverek lefoglalásai – azt mutatják, hogy különösen a jobboldali terroristák és erőszakos szélsőségesek folyamatosan hozzáférnek a fegyverekhez 42 . A Bizottság 2026 elején jogalkotási javaslatot terjeszt elő a tűzfegyverek tiltott kereskedelme és a tűzfegyverekkel kapcsolatos egyéb büntetendő cselekmények bűncselekménnyé nyilvánításának harmonizálására, beleértve a 3D nyomtatott tűzfegyverek gyártására használt digitális modellek jogellenes létrehozását, birtoklását és terjesztését is.

A terroristák és az erőszakos szélsőségesek továbbra is érdeklődést mutatnak a házi készítésű robbanóanyagok iránt – ezt támasztják alá az interneten terjesztett kézikönyvek és útmutatók is. E kihívások kezelése érdekében a Bizottság jelenleg folytatja a robbanóanyag-prekurzorokról szóló uniós rendelet 43 felülvizsgálatát. A pirotechnikai irányelv közelmúltban lezárult értékelése 44 hiányosságokat tárt fel a közbiztonság terén, különösen a nagy kockázatú professzionális tűzijátékok engedéllyel nem rendelkező felhasználók előtti széles körű hozzáférhetőségét illetően. A Bizottság jelenleg vizsgálja a különböző alternatívákat, beleértve az irányelv esetleges felülvizsgálatát is.

A terrorizmussal összefüggésben a vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris (CBRN) kockázatok nagy hatású, alacsony valószínűséggel bekövetkező események, amelyekkel kapcsolatban kulcstényező az Unió egészének felkészültsége. A Bizottság 2026-ban új CBRN-felkészültségi és -reagálási cselekvési tervet fog előterjeszteni. Ez a terv többek között szilárdabb uniós szintű programot fog javasolni a képzések és a gyakorlatok terén, és fel fogja tárni az új technológiákkal, például a nukleinsav-szintézissel és a mesterséges intelligencián alapuló biotechnológiával való visszaélés kezelésének lehetőségeit. Ezzel párhuzamosan az uniós készletfelhalmozási stratégia és az egészségügyi ellenintézkedésekre vonatkozó uniós stratégia a CBRN-kockázatok hatásának enyhítése érdekében elő fogja mozdítani az egészségügyi felkészültséget.  

2.4.3. A drónok jelentette fenyegetés kezelése

Az EU-nak fel kell készülnie az új és kialakulóban lévő technológiák használatából eredő fenyegetéseknek – például a drónok terroristák általi visszaélésszerű használatának – a kezelésére is. A drónok – legyen szó akár légi, tengerfelszíni, víz alatti vagy szárazföldi drónokról – jelentős kihívást jelentenek a kritikus infrastruktúrák és a nyilvános terek védelme szempontjából. A drónok jelentette potenciális fenyegetések elhárításáról szóló 2023. évi közleményre 45 , valamint a 2.0-s drónstratégiára 46 építve a Bizottság a közelmúltban előterjesztette a drónok és a drónelhárítás biztonságára vonatkozó átfogó, ágazatközi uniós cselekvési tervet. Az új cselekvési terv speciális drónelhárítási képzéssel, a drónokkal kapcsolatos váratlan események kezelésére szolgáló platform esetleges kifejlesztésével, valamint az erőforrások összevonásával és megosztásával fogja tovább erősíteni a bűnüldöző szervek, valamint a határ- és parti őrség arra való képességét, hogy elhárítsák a drónok jelentette fenyegetéseket.

2.4.4. A nyilvános terek védelme

Továbbra is a nyilvános terek képezik a terrortámadások fő célpontjait. Ennélfogva alapvető fontosságú a beépített biztonság elvének Európa egészére kiterjedő alkalmazása a városi területek, a nyilvános terek és az imahelyek tervezése során 47 . A beépített biztonságért közösen kell felelősséget viselnünk, és ennek alapját a köz- és magánszféra közötti szoros együttműködésnek kell képeznie. A Bizottság ezért mérlegelni és vizsgálni fogja a nyilvános terek (pl. sportlétesítmények, koncerttermek, imahelyek) üzemeltetőire vonatkozó „védelmi kötelezettségvállalás” bevezetésének lehetőségét, amely a nyilvános helyszíneken jelentkező potenciális terrorfenyegetésekkel szembeni kockázatalapú biztonsági intézkedések végrehajtását szolgálná.

Ezzel párhuzamosan a Bizottság 30 millió EUR-t fektet be olyan projektekbe, amelyek célja a nyilvános terek általános biztonságának javítása, különös tekintettel – felekezettől függetlenül – az imahelyekre, a CBRN-fenyegetésekre, a tűzfegyverek tiltott kereskedelmére, a robbanóanyag-kereső kutyákra és a nem együttműködő drónokra. E projektek – amelyeken belül 5 millió EUR-t a zsidó imahelyek védelmére különítettek el – a tervek szerint 2027-től kezdve hoznak majd eredményeket 48 . A Bizottság továbbra is támogatni fogja az imahelyek védelmét a belügyi szakpolitikák finanszírozásának a következő többéves pénzügyi kereten belüli megháromszorozására irányuló javaslat részeként. 49

A köz- és magánszféra közötti együttműködés további erősítése érdekében a Bizottság korszerűsíteni fogja a nyilvános terek védelmével foglalkozó uniós fórumot 50 és a szakpolitikai döntéshozatalt támogató tanácsadó szervet hoz létre. A Bizottság a fórummal együttműködve aktualizálni fogja a nyilvános terek védelmét célzó, köz- és magánszféra közötti partnerségekre vonatkozó uniós iránymutatásokat, valamint a nyilvános terek védelmére irányuló intézkedésekkel kapcsolatos nemzeti bevált gyakorlatokat, különös figyelmet fordítva az imahelyek védelmére és felhasználva az e területen megvalósított uniós finanszírozású projektek eredményeit.

A védelmi biztonsági tanácsadói program fontos szerepet játszik a nyilvános terek és a kritikus infrastruktúrák sebezhetőségi értékelésének elvégzéséhez szükséges képességek kiépítésében: 2022 óta több mint 50 tanácsadó misszió valósult meg. A tagállamok növekvő igényeinek kielégítése érdekében a Bizottság 2026-ban értékelni fogja a programot, és törekedni fog arra, hogy az új többéves pénzügyi keretben pénzügyi és operatív szempontból egyaránt megerősítse azt.

A röntgensugaras, illetve a fémérzékelő berendezésekre vonatkozó bizottsági ajánlásokat 51 követően a Bizottság a tagállamokkal együttesen további önkéntes teljesítménykövetelményeket fog kidolgozni a légi közlekedésen kívül használt érzékelő berendezésekre vonatkozóan, és önkéntes ellenőrzési és tanúsítási rendszereket fog bevezetni a vegyi- és robbanóanyagok, a tűzfegyverek, valamint a keresőkutyák tekintetében.

2.4.5. A kritikus fontosságú szervezetek rezilienciája, valamint a közlekedés és az ellátási lánc biztonsága

Bár a tagállamok 2024-ben csupán négy olyan esetről számoltak be, amelyet a kritikus infrastruktúrák elleni terrortámadásnak minősítettek 52 , egyre nagyobb aggodalomra adnak okot a hibrid hadjáratokhoz kapcsolódó váratlan események, valamint az ellenséges állami szereplők és a megbízottjaik esetleges szabotázsakciói. A reziliencia növelése érdekében valamennyi tagállamnak sürgősen át kell ültetnie és végre kell hajtania a kritikus szervezetek rezilienciájáról szóló irányelvet (CER-irányelv) és a NIS 2 irányelvet 53 . A Bizottság a tagállamok bevonásával uniós szintű gyakorlatokat fog szervezni, hogy tesztelje a kritikus infrastruktúrák fizikai és kiberrezilienciáját a jelentős, határokon átnyúló biztonsági események során. A CER-irányelv hatékony végrehajtásának támogatása, valamint a kritikus infrastruktúrák ember okozta fenyegetésekkel szembeni, határokon és ágazatokon átnyúló rezilienciájának megerősítése érdekében a Bizottság 15 millió EUR-t bocsát különböző projektek rendelkezésére, és iránymutatások elfogadásával támogatja a tagállamok által azonosított kritikus szervezetek reziliencia-erősítő intézkedéseit. A Bizottság emellett javaslatot tett arra, hogy a következő többéves pénzügyi keretben növeljék a kritikus szervezetek védelmét és rezilienciáját az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz és az Európai Versenyképességi Alap keretében.

A közlekedés továbbra is kiemelt célpontnak minősül, és a jövőben számolni kell azzal, hogy a támadások elkövetési módjainak bővülésével párhuzamosan a fenyegetések is átalakulnak majd. A légi közlekedés védelmét fenyegető kockázatok átfogó feltérképezése alapján a Bizottság új, időtálló uniós légiközlekedés-védelmi alapkövetelményeket fog kidolgozni, többek között a légiközlekedés-védelmi jogszabályok (AVSEC) 54 megerősítése révén, hogy az uniós egyszeri védelmi ellenőrzési terület fenntartásával egyidejűleg lehetővé váljon az azonnali reagálás. A Bizottság javaslatot tett továbbá arra, hogy a meglévő mechanizmusokra építve hozzanak létre uniós légiközlekedés-biztonsági eseményjelentési rendszert a biztonsági eseményekkel és a váratlan eseményekkel kapcsolatos információk megosztásának megkönnyítése érdekében, valamint dolgozzanak ki többszereplős uniós fenyegetettség-riasztási mechanizmust a szállítási és ellátási láncokban esetlegesen felmerülő válságokra való reagálás érdekében.

A légi árukkal kapcsolatos váratlan események nyomán módosították a polgári légi közlekedés védelmére vonatkozó uniós szabályokat 55 és fokozták a légi áruk és légipostai küldemények ellátási láncának rezilienciáját és védelmét. A vasutakat célzó támadások és szabotázsakciók hatásainak mérséklése érdekében a Bizottság és az Európai Unió Vasúti Ügynöksége (ERA) meg fogja erősíteni a vasúti forgalomirányítási rendszer stabilitását, hogy rendszerszintű meghibásodások esetén is biztosított legyen a folyamatos működés.

Az európai kikötőstratégia keretében a Bizottság tovább fogja erősíteni a tengeri védelemmel kapcsolatos jogszabályokat a felmerülő fenyegetések hatékony kezelése, az uniós ellátási lánc védelmének fokozása, valamint a kikötői munkavállalók védelmi háttérellenőrzésének esetleges bevezetése érdekében. A Bizottság emellett együtt fog működni a bűnüldöző és vámhatóságokkal, a nemzetközi szervezetekkel, a harmadik országokkal és a magánszektorral a tengeri ellátási láncokat érintő CBRN-fenyegetések enyhítése érdekében.

FŐ INTÉZKEDÉSEK

A Bizottság:

·a SIS értékelésének keretében javaslatot tesz az ún. „találatot követő eljárással” kapcsolatos további lépésekre;

·támogatja a SIS-be bevitt információs figyelmeztető jelzések használatának megkezdését;

·megvizsgálja az uniós utazási információs (API/PNR) keret megerősítésének és kiterjesztésének lehetőségeit;

·jogalkotási javaslatot terjeszt elő a tűzfegyverekkel kapcsolatos büntetendő cselekmények bűncselekménnyé nyilvánításának harmonizálására;

·felülvizsgálja a robbanóanyag-prekurzorokról szóló rendeletet;

·benyújtja az új CBRN-felkészültségi és -reagálási cselekvési tervet; 

·végrehajtja a drónok és a drónelhárítás biztonságára vonatkozó uniós cselekvési tervet;

·elvégzi a nyilvános terek üzemeltetőire vonatkozó „védelmi kötelezettségvállalás” bevezetésének lehetőségével kapcsolatos értékelését és vizsgálatát;

·az új többéves pénzügyi kereten belül korszerűsíti a védelmi biztonsági tanácsadói programot.

A Bizottság az Europollal együttműködve:

·megerősíti a megbízható harmadik országokkal folytatott együttműködését annak érdekében, hogy megfelelő minőségű adatokat (személyazonosító, biometrikus és háttéradatok) szerezzen be azokról a személyekről, akik terrorfenyegetést jelenthetnek.

A tagállamoknak:

·teljeskörűen ki kell használniuk a már rendelkezésre álló, határon folytatott eljárások, illetve biztonsági és határigazgatási rendszerek kínálta lehetőségeket;

·javítaniuk kell a biometrikus ellenőrzéseket, és kötelező szisztematikus ellenőrzéseket kell végezniük az EU külső határain;

·teljeskörűen be kell vezetniük a határregisztrációs rendszert és fel kell gyorsítaniuk az ETIAS működésbe lépésére való felkészülést;

·végre kell hajtaniuk a schengeni értékelési és monitoringmechanizmus ajánlásait;

·teljeskörűen át kell ültetniük és végre kell hajtaniuk a CER-irányelvet és a NIS 2 irányelvet.

2.5. Reagálás a fenyegetésekre és támadásokra

Az Europol és az Eurojust értékes operatív támogatást és szakértelmet nyújt a tagállamoknak a terrorizmussal kapcsolatos nyomozások és büntetőeljárások lefolytatásához. A terrorfenyegetésekre és -támadásokra való gyors és összehangolt reagálás biztosítása érdekében ugyanakkor Európa-szerte tovább kell erősíteni a bűnüldözési és igazságügyi szervek válaszlépéseit. A terrorizmusfinanszírozás megelőzése és leküzdése érdekében emellett a fennmaradó hiányosságokat megszüntető további erőfeszítésekre van szükség. Az EU továbbra is elkötelezett amellett, hogy a közpénzeket ne lehessen a szélsőségesség és a terrorizmus előmozdítására fordítani.

2.5.1. A terrorizmusfinanszírozás és az erőszakos szélsőségesség finanszírozása elleni küzdelem

A terrorizmusfinanszírozás gyorsan változó fenyegetést jelent, amely kihasználja a finanszírozási eszközök körének bővülésében – így a kriptoeszközökre, a digitális hawalára vagy az online pénzforgalmi szolgáltatásokra való kiterjedésében – rejlő előnyöket. Ezzel egyidejűleg a pénzügyi szolgáltatások globális jellege megköveteli, hogy Európa dinamikus választ adjon a terrorizmusfinanszírozásra. Az EU átfogó keretet hozott létre a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás megelőzésére, amelynek legutóbbi aktualizálására 2024-ben került sor. A Bizottság sürgeti a tagállamokat, hogy a pénzmosás elleni uniós rendelet hatálybalépésére tekintettel kellő időben, 2027. július 10-ig ültessék át a hatodik pénzmosási irányelvet. A bankszámla-nyilvántartások 2029-ig történő összekapcsolása tovább fogja erősíteni ezt a keretet. Ezen túlmenően 2010 óta a terrorizmus finanszírozásának felderítését célzó programról (TFTP) szóló EU-USA megállapodás lehetővé teszi a tagállamok, az Europol és az Eurojust számára, hogy pénzügyi üzenetadatok lekérdezésére irányuló megkeresést intézzenek az Egyesült Államok Pénzügyminisztériumához, és ezáltal értékes nyomravezető információkhoz jussanak a terroristák és finanszírozóik azonosításához.

A terrorizmusfinanszírozás nyomon követésével kapcsolatos hiányosságok megszüntetése érdekében a Bizottság 2026 elején tanulmányt készít, amelyben értékeli és azonosítja egy olyan jövőbeli, új uniós szintű rendszer létrehozásához szükséges intézkedéseket, amely lehetővé teszi a pénzügyi adatok lekérdezését a terrorizmusfinanszírozás és a szervezett bűnözésből származó jövedelmek nyomon követése céljából. Ezt a rendszert 2030-ig kell létrehozni, és annak ki kell terjednie az EU-n és az egységes eurófizetési térségen (SEPA) belüli ügyletekre, a kriptoeszköz-átutalásokra, valamint az online és elektronikus fizetésekre vagy átutalásokra.

A terrorizmus elleni küzdelem pénzügyi nyomozói hálózata platformot biztosít a terrorizmusfinanszírozási módszerek széles körével és a kialakulóban lévő tendenciákkal – például a kriptoeszközök használatával, a nonprofit szervezetekkel és a közösségimédia-platformokkal, a hawalával és más informális bankrendszerekkel való visszaélésekkel – kapcsolatos nyomozások és bevált gyakorlatok cseréjéhez. A hálózat partnerségeket épít ki a köz- és magánszféra érdekelt feleivel és az EU-n kívüli partnerországokkal, és szisztematikusan fel kívánja használni az Europol pénzügyi hírszerzéssel foglalkozó köz-magán társulása által nyújtott hozzájárulásokat. 

A Bizottság emellett támogatni fogja a pénzügyi információs egységek, a bűnüldöző szervek, a pénzügyi vállalkozások, a pénzügyi technológiai vállalkozások és az online szolgáltatók közötti szorosabb együttműködést és információmegosztást. Közelebbről, a nemkívánatos külföldi finanszírozás 56 kezeléséhez a pénzügyi információs egységek és a hírszerző szolgálatok közötti szorosabb együttműködésre van szükség, az információcserére vonatkozó meglévő protokollokra építve. A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a pénzügyi információs egységek rendelkezzenek a nemkívánatos külföldi finanszírozással összefüggő ügyek felderítéséhez és az azokkal kapcsolatos információk megosztásához szükséges megbízatással és kapacitással. A pénzmosással és terrorizmusfinanszírozással kapcsolatos kockázatokra vonatkozó nemzeti kockázatértékeléseknek a nemkívánatos külföldi finanszírozásra is ki kell terjedniük, hogy a pénzügyi információs egységek képesek legyenek következetesen felderíteni és kezelni azokat.

Az uniós költségvetés soha nem használható fel visszaélésszerűen a radikális vagy szélsőséges nézeteket népszerűsítő projektek finanszírozására. A felülvizsgált költségvetési rendelet 57 immár az uniós finanszírozásból való kizárás egyik egyértelmű okaként tartalmazza a „megkülönböztetésre, gyűlöletre vagy erőszakra [való felbujtásban]” megnyilvánuló jogellenes magatartásban való részvételt. A Bizottság biztosítani fogja a hatékony végrehajtást, többek között a tudatosság növelése, az információcserét szolgáló belső hálózat létrehozása, valamint a tagállamoktól és más forrásokból származó információk figyelembevételére szolgáló folyamatok megerősítése révén, amennyiben ezek az információk felhasználhatók annak értékelésére, hogy a kedvezményezettek és a projektek tiszteletben tartják-e az uniós értékeket.

Az uniós költségvetés hatékony védelme azon is múlik, hogy a Bizottság erőfeszítéseinek támogatása érdekében a tagállamok nyújtanak-e aktívan információkat. A csalás elleni architektúra 2026. évi felülvizsgálata az Unió pénzügyi érdekeinek hatékonyabb védelme érdekében meg fogja erősíteni a felügyeletet és az elszámoltathatóságot. 

2.5.2. A bűnüldözési válaszlépések megerősítése

A ProtectEU európai belső biztonsági stratégiában bejelentetteknek megfelelően a Bizottság javasolni fogja az Europol megbízatásának ambiciózus felülvizsgálatát azzal a céllal, hogy megerősítse az Europol mint információs, technológiai és innovációs központ által a bűnüldözés terén betöltött központi szerepet, és ezáltal műveleti és kriminalisztikai téren egyaránt erőteljesebb támogatást nyújtson a tagállamoknak.

Az Europol megbízatásának felülvizsgálatától függően az Europolon belüli Terrorizmus Elleni Küzdelem Európai Központjának (ECTC) a terrorizmus elleni küzdelem központi információs csomópontjában meg kell szilárdítania és tovább kell fejlesztenie a bűnüldözési célú operatív terrorizmusellenes információkat. Ez a központ emellett lehetővé tehetné a bűnüldöző hatóságok közötti valós idejű információcserét, és előmozdíthatná a bűnüldöző hatóságok és a magánszektor közötti együttműködést. A kriminalisztika terén az ECTC az Europol Innovációs Laborral, a Kiberbűnözés Elleni Európai Központtal (EC3) és más érintett központokkal együtt fokozni fogja a tagállamoknak nyújtott operatív, elemzési és technikai támogatást. Kiépítik a nagy és összetett adatkészletek feldolgozásához szükséges kapacitásokat, és eszközöket fejlesztenek ki a terrorista és szélsőséges online tartalmak és a terrorizmusfinanszírozás felderítésére és felszámolására.

A Bizottság továbbra is támogatni fogja az európai bűnüldözési hálózatokat. 58 Emellett szorosan együtt fog működni a tagállamokkal az operatív bűnüldözési együttműködésről szóló tanácsi ajánlás 59 aktualizálása, valamint a határokon átnyúló elemet tartalmazó helyzetekben történő operatív segítségnyújtás megkönnyítése érdekében, beleértve a műveleti csapatok és a gyakorlatokhoz szükséges felszerelések – nem csupán válságok idején való – mozgását is.

2.5.3. Az igazságügyi együttműködés megerősítése

A digitális korban a terrorizmus és az erőszakos szélsőségesség jelentette fenyegetés elleni küzdelemhez elengedhetetlen, hogy a bűnüldöző és igazságügyi hatóságok jogszerű hozzáféréssel rendelkezzenek az adatokhoz. A bűnüldözést szolgáló jogszerű és hatékony adathozzáférésre vonatkozó 2025. évi ütemterv 60 végrehajtása hozzá fog járulni a sikeres nyomozások és büntetőeljárások útjában álló jelentős kihívások kezeléséhez. Az elektronikus bizonyítékokhoz való határokon átnyúló hozzáférésre vonatkozó uniós szabályok 61 2026 augusztusától lesznek alkalmazandók, és lehetővé fogják tenni az igazságügyi hatóságok számára, hogy közvetlenül az Unióban szolgáltatásokat kínáló szolgáltatóktól szerezzenek be bizonyítékokat, vagy hogy e bizonyítékokat ilyen szolgáltatók őrizzék meg. Az uniós finanszírozású SIRIUS projektre 62 , valamint az ENSZ kiberbűnözés elleni egyezményének és az Európa Tanács Számítástechnikai Bűnözésről szóló Egyezményéhez csatolt második kiegészítő jegyzőkönyvnek a jövőbeli hatálybalépésére építve célzott képzéssel és információcserével kell megerősíteni az elektronikus bizonyítékok beszerzésére irányuló nemzetközi együttműködést.

A terrorizmussal kapcsolatos ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés és információmegosztás elengedhetetlen ahhoz, hogy kezelni lehessen a terrorfenyegetéseket a megelőzési és reagálási szakaszban. A terrorizmussal kapcsolatos ügyek közötti, határokon átnyúló kapcsolatok azonosításának megkönnyítése érdekében az Eurojust korszerűsíteni fogja az európai terrorizmusellenes igazságügyi nyilvántartást, amelynek alapját egy 2027. december 1-jéig bevezetendő új, korszerű ügyviteli rendszer képezi majd. A Bizottság sürgeti a tagállamokat, hogy kellő időben továbbítsák az Eurojustnak a terrorizmussal kapcsolatos ügyekre vonatkozó információkat. Az Eurojust megbízatásának felülvizsgálata hozzá fog járulni az elemzési kapacitásának megerősítéséhez és lehetővé fogja tenni az Europollal való szorosabb együttműködést, ezáltal fokozva a terrorizmussal kapcsolatos, határokon átnyúló nyomozások és büntetőeljárások támogatását. Ezenfelül a gyermekek részére nyújtandó eljárási biztosítékokról szóló 2016. évi irányelv 63 továbbra is célzott támogatást és védelmi intézkedéseket kínál a büntető igazságszolgáltatási rendszerbe bekerült gyermekek számára. A harctéri bizonyítékok elengedhetetlenek a visszatérő külföldi terrorista harcosok büntetőeljárás alá vonásához. A harctéri bizonyítékokból kinyert adatok a SIS-be való bevitelüket követően hozzájárulnak a külföldi terrorista harcosoknak az EU határán való felderítéséhez is. A Dáis/ISIL által elkövetett bűncselekményekkel kapcsolatos elszámoltathatóság előmozdítását célzó ENSZ-nyomozócsoport (UNITAD) megszűnése korlátozza a harctéri bizonyítékok rendelkezésre állását. A Bizottság az Eurojusttal együttműködve meg fogja vizsgálni, hogy az iraki hatóságok és az UNITAD által gyűjtött információk hozzáférhetővé tehetők-e a tagállamok számára az Eurojust és a Nemzetközi Igazságügyi Együttműködés Iraki Nemzeti Központja közötti megerősített együttműködés révén, és ha igen, hogyan, valamint hogy az egyedi esetekkel kapcsolatos információk tárolhatók-e az Eurojust legsúlyosabb nemzetközi bűncselekményekre vonatkozó adatbázisában.

FŐ INTÉZKEDÉSEK

A Bizottság:

·értékeli és azonosítja a terrorizmusfinanszírozás és a szervezett bűnözésből származó jövedelmek nyomon követését szolgáló uniós pénzügyiadat-visszanyerési rendszer létrehozásához szükséges intézkedéseket;

·megerősíti az uniós költségvetést a visszaélésekkel szemben védő rendszert, többek között az EU csalás elleni architektúrájának felülvizsgálata révén;

·javaslatot tesz az Europol és az Eurojust megbízatásának felülvizsgálatára, megerősítve a terrorizmusra adott bűnüldözési és igazságügyi válaszlépésekben betöltött szerepüket.

A Bizottság a tagállamokkal és az Europollal együttműködve:

·megerősíti az együttműködést és az információmegosztást a pénzügyi információs egységek, a bűnüldöző szervek, a pénzügyi vállalkozások, a pénzügyi technológiai vállalkozások, az online szolgáltatók és a közösségimédia-platformok között;

·végrehajtja a bűnüldözést szolgáló jogszerű és hatékony adathozzáférésre vonatkozó ütemtervben szereplő intézkedéseket.

Az Europol:

·megszilárdítja és továbbfejleszti a terrorizmus elleni küzdelem központi információs csomópontját;

·fokozza a tagállamok terrorizmus elleni bűnüldözési erőfeszítéseihez nyújtott operatív, elemzési és technikai támogatást.

Az Eurojust a Bizottsággal együttműködve:

·feltárja, hogy miként lehetne az UNITAD és az iraki hatóságok által gyűjtött információkat hozzáférhetővé tenni a tagállamok számára.

2.6Együttműködés a nemzetközi partnerekkel

A terrorizmus és az erőszakos szélsőségesség külső és belső dimenziói szorosan összefüggenek egymással 64 . A Bizottság a főképviselővel és a terrorizmus elleni küzdelem uniós koordinátorával együttműködve és az emberi jogokon alapuló megközelítés mentén e menetrend valamennyi pillérében meg fogja erősíteni a nemzetközi együttműködést.

2.6.1. A terrorizmussal összefüggő korlátozó intézkedések

A terrorizmus elleni küzdelmet szolgáló uniós korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó személyek, csoportok és szervezetek jegyzékbe vétele 65 (a továbbiakban: a terroristák uniós jegyzéke) továbbra is a terrorista hálózatok felszámolásának egyik alapvető fontosságú eszköze. A terroristák uniós jegyzékét folyamatosan frissíteni kell annak érdekében, hogy az tükrözze és kezelje a fenyegetések változását, megszakítsa a pénzmozgásokat és megelőzze a terrorista tevékenységek támogatását. A főképviselő és az uniós tagállamok jelenleg vizsgálják, hogy miként lehetne hatékonyabbá, működőképesebbé és célravezetőbbé tenni a terroristák uniós jegyzékét. A rendszer hatályának kiterjesztése és a hasonlóan gondolkodó harmadik országokkal való szorosabb együttműködés hozzá fog járulni a rendszer jobb működéséhez.   

2.6.2. A nemzetközi megállapodásokkal kapcsolatos előrelépések

A Bizottság javasolni fogja azon új jegyzőkönyvnek az EU nevében történő aláírását és megkötését, amely módosítja a terrorista bűncselekményeknek az Európa Tanács terrorizmus megelőzéséről szóló egyezményében szereplő fogalommeghatározását. A keretszabály a hatálybalépését követően több mint 40 országra nézve tartalmazza majd a terrorista bűncselekmények közös páneurópai fogalommeghatározását.

A Bizottság célja, hogy a személyes adatok harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel való cseréjéről szóló nemzetközi megállapodások révén tovább erősítse az Europol és az Eurojust által a terrorizmus elleni küzdelem terén folytatott külső együttműködést, kiemelt hangsúlyt helyezve a legfontosabb régiókra.

2.6.3. A kétoldalú és regionális együttműködés elmélyítése

Sor fog kerülni a bővítési partnerekkel folytatott együttműködés megerősítésére, ami elő fogja segíteni az EU biztonsági architektúrájába való gyorsított integrációjukat, továbbá a jogi és stratégiai kereteiknek az uniós vívmányokkal és normákkal való összehangolását. E partnerek lehetőség szerint fokozatosan bekapcsolódnak majd az olyan uniós fellépésekbe mint a radikalizálódásmegelőzési uniós tudásközpont, valamint az Europol, az Eurojust és a CEPOL tevékenységei, és részesülni fognak a tagállamoknak nyújtott eszközök, iránymutatások és kapacitásépítés előnyeiből. 

A Nyugat-Balkánra vonatkozó, a terrorizmus és az erőszakos szélsőségesség megelőzéséről és az ellenük való küzdelemről szóló, a 2025–2030-as időszakra vonatkozó új közös cselekvési terv szintén támogatja a partnereknek az uniós vívmányokhoz való igazodását, előmozdítja az operatív együttműködést, és megerősíti a régióbeli partnereink kapacitásait. A tagjelölt országok és a potenciális tagjelöltek emellett célzott technikai segítségnyújtásban, kapacitásépítésben és uniós projektfinanszírozásban is részesülnek, például a nyilvános terek és a kritikus infrastruktúra védelme vagy a határigazgatás terén.

A Közel-Kelet és Észak-Afrika stratégiai szerepet tölt be a terrorizmus elleni globális küzdelemben. A földközi-tengeri paktum keretében a radikalizálódásmegelőzési uniós tudásközpont bevonásával nyújtott uniós támogatás a határigazgatás megerősítésére, a bűnüldözési és igazságügyi együttműködés fokozására, valamint az erőszakos szélsőségesség és a terrorizmus megelőzésére fog összpontosítani. A belső biztonságról folytatott regionális párbeszéd hozzá fog járulni a súlyos és szervezett bűnözés, valamint a terrorizmus elleni küzdelemhez. 

Az EU továbbra is támogatni fogja Szíria helyreállítását és hozzá fog járulni a Szírián belüli békés és inkluzív átmenethez és megbékéléshez, valamint az ország regionális reintegrációjához. Az EU ezenfelül 2026-ra és 2027-re mintegy 620 millió EUR összegű, humanitárius segítségnyújtást, korai helyreállítási támogatást és kétoldalú támogatást is magában foglaló pénzügyi támogatási csomagot biztosít, továbbá folytatja a válságreagálási erőfeszítéseket Északkelet-Szíriában és a táborokban. A Bizottság emellett arra ösztönzi az uniós intézményeket és a tagállamokat, hogy hajtsák végre a Szíriáról szóló, 2025. június 23-i tanácsi következtetéseket, valamint a terrorizmus elleni küzdelem uniós koordinátora által kiadott, a Szíriából eredő terrorfenyegetés elleni küzdelemről szóló cselekvési tervben foglalt ajánlásokat.

Afrikában, különösen a szubszaharai Afrikában egyre nagyobb befolyásra tesznek szert a különböző terrorista csoportok. A közép- és dél-ázsiai helyzet – amelyet a regionális feszültségek növekedése és az ISIS-K befolyásának térnyerése jellemez – szintén szoros nyomon követést tesz szükségessé. Az EU az integrált válaszadás megerősítésének jegyében beépíti a biztonsági megfontolásokat a Global Gateway 360 fokos megközelítésébe, és fokozza a kapacitásépítéshez nyújtott közvetlen támogatást. A programok megerősítik a határbiztonságot, támogatják az operatív együttműködést, megerősítik az illegális pénzmozgások felderítésére és megakadályozására irányuló kapacitásokat, kezelik a szélsőséges és erőszakos propagandát, fellépnek az új technológiákkal való visszaéléssel szemben és kezelik a terrorizmus és a szervezett bűnözés közötti, több régióban is egyre szorosabb kapcsolatot, erősítik a közösség radikalizálódással és terrorista csoportokba való toborzással szembeni rezilienciáját, valamint megkönnyítik a korábbi harcosok és családok rehabilitációját és visszailleszkedését.

Az átfedések elkerülése érdekében különösen fontos, hogy az EU és a tagállamok összehangolják a harmadik országokban folytatott külső tevékenységeiket. A Bizottság a tagállamokkal együtt rendszeresen feltérképezi az EU és a tagállamok által finanszírozott projekteket, új Team Europe kezdeményezéseket dolgoz ki, és fokozza az uniós tevékenységek és a közös biztonság- és védelempolitikai missziók és műveletek közötti szinergiákat a terrorizmus által különösen érintett országokban.

A terrorizmus elleni küzdelemről folytatott párbeszédek megkönnyítik a harmadik országokkal folytatott stratégiai információcserét, és olyan egyértelmű és gyakorlatias következtetések levonásához vezetnek, amelyeket ténylegesen át fognak ültetni a gyakorlatba. Az EU terrorizmusellenes szakértői hálózata kulcsszerepet játszik a harmadik országok biztonsági helyzetére vonatkozó információk megosztása terén. A főképviselő azon fog munkálkodni, hogy megerősítse a hálózatot, biztosítsa a szélesebb körű regionális lefedettséget és a szorosabb együttműködést, valamint kezelje a terrorizmus és a szervezett bűnözés közötti kapcsolatot, a terrorizmusfinanszírozást és a propagandát.

2.6.4. Az EU szerepének megerősítése a multilaterális színtéren

A főképviselő, a Bizottság és a terrorizmus elleni küzdelem uniós koordinátora biztosítani fogja a szoros uniós koordinációt és az Unió határozottabb vezetői szerepvállalását a többoldalú fórumokon. Az EU továbbra is fel fogja használni a terrorizmus elleni küzdelem világfórumán betöltött társelnöki szerepét arra, hogy előmozdítsa a terrorizmus elleni, polgári irányítású intézkedéseket, valamint a fenntartható és összehangolt többoldalú erőfeszítéseket.

Az EU emellett a Dáis elleni nemzetközi koalícióban betöltött szerepét is ki fogja használni a régión belüli koordináció megerősítésére. Az EU a tagállamokkal együtt fontos szerepet fog játszani az ENSZ terrorizmus elleni globális stratégiájának 2026-os felülvizsgálatában és ezzel összefüggésben az uniós értékek és prioritások előmozdításában, és továbbra is hozzá fog járulni az ENSZ folyamatban lévő reformfolyamatához, az ENSZ80-kezdeményezéshez, amely az ENSZ terrorizmus elleni architektúrájára is kiterjed.

Tematikus alapon folytatódik az együttműködés az Európa Tanáccsal, a Pénzügyi Akció Munkacsoporttal (FATF), az Interpollal és a NATO-val. Az olyan fórumokkal való együttműködés révén mint a Pénzügyi Akció Munkacsoport és a terrorizmus elleni küzdelem világfóruma, az EU kezelni fogja a terrorizmusfinanszírozás, a toborzás és a propaganda jelentette, egymással összefüggő kihívásokat is, különösen a közösségi médiában. A terrorizmus elleni küzdelem globális internetes fóruma (GIFCT) szintén a Bizottság fontos partnere marad. Végezetül a Bizottság továbbra is részt vesz a Christchurch Call Foundation 66 munkájában.

FŐ INTÉZKEDÉSEK

A Bizottság:

·javasolja a terrorista bűncselekményeknek az Európa Tanács terrorizmus megelőzéséről szóló egyezményében szereplő fogalommeghatározását módosító új jegyzőkönyv aláírását és megkötését;

·ajánlja a Tanácsnak, hogy hatalmazza fel a Bizottságot arra, hogy tárgyalásokat folytasson további harmadik országokkal az Eurojusttal és az Europollal való együttműködésről szóló nemzetközi megállapodásokról;

·támogatja a Nyugat-Balkánra vonatkozó, a terrorizmus és az erőszakos szélsőségesség megelőzéséről és az ellenük való küzdelemről szóló, a 2025–2030-as időszakra vonatkozó közös cselekvési terv végrehajtását;

·kiterjeszti a tudásközpont tevékenységeit az uniós tagjelölt országokra és a földközi-tengeri térségre;

·beépíti a biztonsági megfontolásokat a Global Gateway stratégia programjaiba, és megerősíti a kapacitásépítéshez nyújtott közvetlen támogatást.

A Bizottság a tagállamokkal együttműködve:

·rendszeresen feltérképezi a terrorizmus elleni küzdelemre, valamint az erőszakos szélsőségesség megelőzésére és leküzdésére irányuló, az EU és a tagállamok által finanszírozott projekteket.

A főképviselő:

·a Bizottsággal, a terrorizmus elleni küzdelem uniós koordinátorával és a tagállamokkal együttműködve szélesebb körben átülteti a gyakorlatba a terrorizmus elleni küzdelemről folytatott párbeszédek tanulságait;

·megerősíti a terrorizmus elleni küzdelemmel foglalkozó uniós szakértői hálózatot; 

·a Bizottsággal és a terrorizmus elleni küzdelem uniós koordinátorával együttműködve biztosítja a szoros uniós koordinációt és az Unió határozottabb vezetői szerepvállalását a többoldalú fórumokon.

A főképviselő és a Tanács:

·rendszeresen felülvizsgálja a 2001/931/KKBP közös álláspontot (a terroristák uniós jegyzékét).

3.Következtetés

A terrorizmus és az erőszakos szélsőségesség továbbra is kihívást jelent Európa biztonságára nézve. Az ebben a menetrendben meghatározott uniós válaszlépések jól mutatják az Unió kollektív elkötelezettségét az iránt, hogy e fenyegetéseket kellő előretekintéssel és egységes fellépés útján kezelje és találjon rájuk megoldást. E menetrend megszabja erőfeszítéseink irányát, és emlékeztet arra, hogy a megelőzés már azelőtt megkezdődik, hogy az erőszak meggyökerezne, hogy a védelem ott a legfontosabb, ahol az emberek a leginkább kiszolgáltatott helyzetben vannak, és hogy igazságot kell szolgáltatni az ártó szándékú személyekkel szemben.

E menetrend révén az Európai Unió meg fogja erősíteni a fenyegetések előrejelzésére, a radikalizálódás megelőzésére, polgárainak online és offline védelmére, valamint a támadásokra való határozott reagálásra való kollektív kapacitását, és ezt a megközelítést a határain belül és azokon túl egyaránt érvényesíteni fogja. A menetrend az összes pillérben ambiciózus intézkedéseket irányoz elő, és elsőbbséget biztosít az újonnan felmerülő kihívásokkal foglalkozó számos kezdeményezésnek. E kezdeményezések között szerepel:

·a kiskorúak radikalizálódása elleni küzdelmet szolgáló megelőzési eszköztár;

·az online terrorista tartalomról szóló rendelet esetleges megerősítése;

·az ún. „találatot követő” eljárás a terrorizmussal kapcsolatos figyelmeztető jelzésekre vonatkozó találati információk Schengeni Információs Rendszerben történő megosztására; valamint

·új uniós pénzügyiadat-visszanyerési rendszer.

A Bizottság az összes pillér tekintetében ösztönözni fogja a célok megvalósítását, nyomon fogja követni a végrehajtást, és biztosítani fogja az uniós eszközökben, jogszabályokban és finanszírozásban rejlő lehetőségek maradéktalan kihasználását. A Bizottság tájékoztatni fogja az Európai Parlamentet, a Tanácsot, a terrorizmus elleni küzdelem uniós koordinátorát, a tagállamokat, a magánszektort és a civil társadalmat, és bevonja őket e menetrend megvalósításába.

(1)

A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, az Európai Tanácsnak, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának a ProtectEU-ról: Európai belső biztonsági stratégia, COM(2025) 148 final. Ez a menetrend kiegészíti az európai felkészültségi unióra vonatkozó stratégiáról szóló(JOIN(2025) 130 final), „A béke megőrzése – Védelmi készültségi ütemterv 2030-ig” című (JOIN (2025) 27 final) , valamint az „Európai demokráciapajzs: az erős és reziliens demokráciák támogatása” című (JOIN (2025) 791 final) közös közlemények szerint elérendő eredményeket.

(2)

A terrorizmus elleni küzdelemről szóló (EU) 2017/541 irányelv 3. cikkében szereplő meghatározás szerint a terrorista bűncselekmények „bűncselekményként meghatározott [...] olyan szándékos cselekmények [...], amelyek jellegük vagy összefüggéseik folytán komoly kárt okozhatnak egy államnak vagy egy nemzetközi szervezetnek, amennyiben azokat [terrorista célok] véghezvitelének érdekében követik el”.

(3)

Az erőszakos szélsőségességnek nincs uniós szintű jogi foglommeghatározása. Az erőszakos szélsőséges cselekmények nem érik el a terrorista bűncselekmények fogalommeghatározásában meghatározott küszöbértéket, azonban komoly fenyegetést jelentenek a biztonságra nézve. Egy projektalapú együttműködés, amely az erőszakos jobboldali szélsőségességgel (VRWE) foglalkozik, kidolgozta e fogalom munkadefinícióját.

(4)

Az Európai Unióról szóló szerződés 4. cikkének (2) bekezdése.

(5)

Europol, A terrorizmus uniós helyzetéről és alakulásáról szóló 2025. évi (TE-SAT) jelentés.

(6)

Az Europol közelmúltbeli TE-SAT és EU Intcen fenyegetésértékelései alapján (bizalmas).

(7)

Europol, TE-SAT 2025.

(8)

Az egyéb elkövetési indokok közé tartozik az LMBTQ+-ellenes gyűlölet, a nőgyűlölet, a rasszizmus, a rendszerellenes ideológiák, a nihilizmus és az „akcelerácionizmus”, azaz egy sor olyan ideológia, amelyek szerint a társadalom átlépte azt a határt, ahonnan még lenne visszaút, és ez feltétlenül megköveteli a „rendszer” megsemmisítését és a „teljes újrakezdést”.

(9)

A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, az Európai Tanácsnak, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Az EU terrorizmus elleni programja: előrejelzés, megelőzés, védelem, reagálás, COM(2020) 795 final .

(10)

Europol, 2021–2025. évi TE-SAT jelentések.

(11)

Europol, Az Európai Unió súlyos és szervezett bűnözés általi fenyegetettségének értékelése (EU-SOCTA), 2025; Beneath the Surface: Terrorist and Violent Extremist Use of the Dark Web and Cybercrime-As-A-Service for Cyber-Attacks | Office of Counter-Terrorism (A felszín alatt: A „dark web” és a „kiberbűnözés mint szolgáltatás” üzleti modell terroristák és erőszakos szélsőségesek általi felhasználása kibertámadások végrehajtása céljából) | Terrorizmus Elleni Hivatal .

(12)

Az „Active Clubs” szélsőséges hálózatok laza szervezete, amelynek fókuszában a testi erőnlét vagy a harcművészetek állnak, és ideológiai, kohéziós és toborzási központként szolgál az erőszakos jobboldali körökben.

(13)

Más néven „764” vagy „Com” hálózatok.

(14)

A digitális hawala a határokon átnyúló pszeudo-anonim átutalásokra szolgáló, különböző digitális megoldásokon (blokklánc-technológia, mobilpénz stb.) alapuló módszer, amely a hawala fizikai, informális hálózatára hasonlít, ugyanakkor azt további biztonsági rétegekkel egészíti ki. (TE-SAT 2025).

(15)

A Tanács következtetései (2022. június 9.) – Az európaiak védelme a terrorizmussal szemben: eredmények és következő lépések

A Tanács következtetései (2024. december 12.) – Az Európai Unió és tagállamai által a terrorizmus elleni küzdelemben tett közös erőfeszítések fokozásával kapcsolatos jövőbeli prioritások.

(16)

Lásd az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontjának „Emerging risks and opportunities for EU internal security from new technologies (2025)” (Az új technológiákból fakadó, az EU belső biztonságát érintő új kockázatok és lehetőségek) című kiadványát, EUR 40239 JRC139674.

(17)

  Radikalizálódásmegelőzési uniós tudásközpont .

(18)

  A radikalizálódás megelőzésére alkalmazott összehangolt uniós megközelítésről szóló stratégiai iránymutatás.

(19)

A rezilienciának az oktatás – többek között a médiával, a digitális jártassággal és az állampolgári ismeretekkel kapcsolatos oktatás – révén történő előmozdítására irányuló további intézkedésekért lásd: Közös közlemény az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Európai demokráciapajzs: az erős és reziliens demokráciák támogatása, JOIN (2025) 791 final . Európai demokráciapajzs, JOIN(2025) 791 final.

(20)

  A gyermek mindenek felett álló érdekét szolgáló integrált gyermekvédelmi rendszerek kialakításáról és megerősítéséről szóló, 2024. április 23-i (EU) 2024/1238 bizottsági ajánlással  összhangban.

(21)

  Az antiszemitizmus elleni küzdelemre és a zsidó élet előmozdítására vonatkozó európai uniós stratégia (2021–2030) , COM/2021/615 final.

(22)

  Európai Bizottság, Az antiszemitizmussal foglalkozó projektalapú együttműködés ajánlásai az erőszakos szélsőségesség megelőzéséről és leküzdéséről (P/CVE), 2025. március . Ezen ajánlások nyomán az uniós tudásközpont elkészítette a kulcsfontosságú szimbólumokról, narratívákról és jelentéstételi mechanizmusokról szóló kézikönyvet , amelyet közzé fognak tenni.

(23)

  A rasszizmus és az idegengyűlölet egyes formái és megnyilvánulásai elleni, büntetőjogi eszközökkel történő küzdelemről szóló tanácsi kerethatározat (2008/913/IB tanácsi kerethatározat) és a nőkkel szembeni erőszak és a kapcsolati erőszak elleni küzdelemről szóló irányelv ((EU) 2024/1385 irányelv) által meghatározott hatályos uniós szintű jogi keret csak a rasszizmuson és idegengyűlöleten alapuló gyűlölet-bűncselekményekre, illetve a nemi alapú erőszakra vagy gyűlöletre való internetes uszításra terjed ki.

(24)

Az Europol értékelései szerint (nem nyilvános adatok).

(25)

  Javaslat – Az Európai Parlament és a Tanács irányelve a bűncselekmények áldozatainak jogaira, támogatására és védelmére vonatkozó minimumszabályok megállapításáról és a 2001/220/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról szóló 2012/29/EU irányelv módosításáról, COM(2023) 424 final.

(26)

Europol, a „Point d’Entrée pour le Retrait de Contenus terroristes sur Internet (PERCI)” adatbázis adatai.

(27)

Ugyanott.

(28)

  A Bizottság értékeli a digitális szolgáltatásokról szóló rendelet más uniós jogszabályokkal való kölcsönhatását, valamint az online óriásplatformokra és nagyon népszerű online keresőprogramokra vonatkozó minősítési küszöbértéket | Európa digitális jövőjének alakítása

(29)

  A digitális szolgáltatásokról szóló rendeletről szóló jelentés bemutatja az online rendszerszintű kockázatokat | Európa digitális jövőjének alakítása.

(30)

  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2024/1689 rendelete (2024. június 13.) a mesterséges intelligenciára vonatkozó harmonizált szabályok megállapításáról, valamint a 300/2008/EK, a 167/2013/EU, a 168/2013/EU, az (EU) 2018/858, az (EU) 2018/1139 és az (EU) 2019/2144 rendelet, továbbá a 2014/90/EU, az (EU) 2016/797 és az (EU) 2020/1828 irányelv módosításáról (a mesterséges intelligenciáról szóló rendelet).

(31)

A konfliktusmentesítés az operatív információk keresztellenőrzésének és a nyomozati tevékenységek illetékes hatóságok közötti koordinálásának folyamatát jelenti a párhuzamos nyomozások közötti átfedések vagy interferenciák elkerülése érdekében.

(32)

Az irányelv elfogadását a Bizottság által a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek címzett, a drónok jelentette potenciális fenyegetések elhárításáról szóló közlemény  (COM(2023) 659 final) előzte meg.

(33)

  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/2557 irányelve (2022. december 14.) a kritikus szervezetek rezilienciájáról és a 2008/114/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről  (HL L 333., 2022.12.27.).

(34)

  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/1190 rendelete (2022. július 6.) az (EU) 2018/1862 rendeletnek a harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozó, az Unió érdekében álló információs figyelmeztető jelzéseknek a Schengeni Információs Rendszerbe (SIS) való bevitele tekintetében történő módosításáról  (HL L 185., 2022.7.12.).

(35)

  Ugyanott. 

(36)

A Tanács következtetései (2024. december 12.) – Az Európai Unió és tagállamai által a terrorizmus elleni küzdelemben tett közös erőfeszítések fokozásával kapcsolatos jövőbeli prioritások.

(37)

A rendőrségi együttműködés és a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés terén a Schengeni Információs Rendszer (SIS) létrehozásáról, működéséről és használatáról szóló, 2018. november 28-i (EU) 2018/1862 európai parlamenti és tanácsi rendelet 24. cikke (HL L 312., 2018.12.7.).

(38)

A Tanács feljegyzése – Közös értelmezés arról, hogy egy személyt mikor kell potenciálisan terrorista vagy erőszakos szélsőséges fenyegetésnek („Gefährder”) tekinteni (ST 8807 2024 REV 1 – FELJEGYZÉS).

(39)

  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2024/1356 rendelete (2024. május 14.) a harmadik országbeli állampolgárok külső határokon történő előszűrésének bevezetéséről  (HL L, 2024/1356, 2024.5.22.).

(40)

  Javaslat – Az Európai Parlament és a Tanács rendelete az Unióban jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok visszaküldésére vonatkozó közös rendszer létrehozásáról, valamint a 2008/115/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, a 2001/40/EK tanácsi irányelv és a 2004/191/EK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről  (COM(2025) 101 final).

(41)

  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/681 irányelve (2016. április 27.) az utasnyilvántartási adatállománynak (PNR) a terrorista bűncselekmények és súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése, nyomozása és a vádeljárás lefolytatása érdekében történő felhasználásáról  (HL L 119., 2016.5.4.).

(42)

Europol, TE-SAT 2025.

(43)

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1148 rendelete (2019. június 20.) a robbanóanyag-prekurzorok forgalmazásáról és felhasználásáról, az 1907/2006/EK rendelet módosításáról, valamint a 98/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről  (HL L 186., 2019.7.11.).

(44)

  Bizottsági szolgálati munkadokumentum – A pirotechnikai termékek forgalmazására vonatkozó tagállami jogszabályok harmonizációjáról szóló, 2013. június 12-i 2013/29/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (átdolgozás) értékelése (SWD (2025) 269 final).

(45)

  A Bizottság közleménye a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek a drónok jelentette potenciális fenyegetések elhárításáról (COM(2023) 659 final).

(46)

  A Bizottság közleménye a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek – „Az intelligens és fenntartható, pilóta nélküli légi járművek európai ökoszisztémájára irányuló 2.0-s drónstratégia” (COM(2022) 652 final).

(47)

 Európai Bizottság, Security by Design: Protection of public spaces from terrorist attacks (Beépített biztonság: a nyilvános terek terrortámadásokkal szembeni védelme) (2023) JRC131172.

(48)

Lásd a Belső Biztonsági Alap nyilvános terek védelmére vonatkozó pályázati felhívása keretében finanszírozott projekteket: ISF-2024-TF2-AG-PROTECT .

(49)

Javaslat – Az Európai Parlament és a Tanács rendelete a belső biztonság uniós támogatásának a 2028–2034-es időszakra történő létrehozásáról.

(50)

A nyilvános terek védelmével foglalkozó uniós fórum összefogja a regionális és helyi hatóságokat, a nyilvános tereket működtető magánszereplőket, a magánszektort és a hitalapú szervezeteket a védelmi intézkedésekkel kapcsolatos bevált gyakorlatok cseréje érdekében.

(51)

  A Bizottság (EU) 2022/1341 ajánlása (2022. június 23.) a nyilvános terekben (a légi közlekedésen kívül) használt röntgensugaras berendezésekre vonatkozó önkéntes teljesítménykövetelményekről (C/2022/4179).

A Bizottság (EU) 2023/1468 ajánlása (2023. május 10.) a nyilvános terekben (a légi közlekedésen kívül) használt fémérzékelő berendezésekre vonatkozó önkéntes uniós teljesítőképességi követelményekről (C/2023/3039).

(52)

Europol, TE-SAT 2025.

(53)

  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/2555 irányelve (2022. december 14.) az Unió egész területén egységesen magas szintű kiberbiztonságot biztosító intézkedésekről, valamint a 910/2014/EU rendelet és az (EU) 2018/1972 irányelv módosításáról és az (EU) 2016/1148 irányelv hatályon kívül helyezéséről (NIS 2 irányelv) (HL L 333., 2022.12.27.).

(54)

Bizottsági szolgálati munkadokumentum a megerősített és reziliensebb légiközlekedés-védelmi szakpolitikára vonatkozó új megközelítésről (SWD(2023) 37 final).

(55)

 A Bizottság 2025. május 19-i (EU) 2025/920 végrehajtási rendelete; A Bizottság 2025. május 19-i végrehajtási határozata (SENSITIVE) – COM(2025) 3014 final.

(56)

Külföldi állami vagy nem állami szereplőktől az EU-ban működő olyan természetes vagy jogi személyek felé irányuló pénzmozgások, akik vagy amelyek rosszindulatú befolyást gyakorolnak vagy szándékoznak gyakorolni az európai társadalmakra azáltal, hogy elősegítik az uniós értékeket megkérdőjelező tevékenységeket (a radikalizálódásmegelőzési uniós tudásközpont által használt, jogilag nem kötelező erejű fogalommeghatározás).

(57)

  Az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról szóló, 2024. szeptember 23-i (EU, Euratom) 2024/2509 európai parlamenti és tanácsi rendelet (átdolgozás)  (HL L, 2024/2509., 2024.9.26.) 138. cikke (1) bekezdése c) pontjának vi. alpontja és (113) preambulumbekezdése.

(58)

AIRPOL, AQUAPOL, ENLETS, ESG, EIFS, HRSN, RAIPOL és ATLAS.

(59)

  A Tanács (EU) 2022/915 ajánlása (2022. június 9.) az operatív bűnüldözési együttműködésről  (HL L 158., 2022.6.13.).

(60)

  A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – A bűnüldözést szolgáló jogszerű és hatékony adathozzáférésre vonatkozó ütemterv (COM(2025) 349 final).

(61)

  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2023/1543 rendelete (2023. július 12.) a büntetőeljárás során az elektronikus bizonyítékokkal kapcsolatban, valamint a büntetőeljárást követően a szabadságvesztés-büntetések végrehajtása céljából kibocsátott, közlésre kötelező európai határozatokról és megőrzésre kötelező európai határozatokról , (HL L 191., 2023.7.28.).

(62)

 Az uniós finanszírozású SIRIUS projekt 47 joghatóságon belül több mint 8 000 tag számára szolgál kapcsolatfelvételi pontként az elektronikus adatok beszerzéséhez a más joghatóságban székhellyel rendelkező szolgáltatóktól.

(63)

  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/800 irányelve (2016. május 11.) a büntetőeljárás során gyanúsított vagy vádlott gyermekek részére nyújtandó eljárási biztosítékokról  (HL L 132., 2016.5.21.).

(64)

A Tanács következtetései (2024. december 16.) a terrorizmus és az erőszakos szélsőségesség elleni küzdelem külső és belső aspektusai közötti kapcsolatok megerősítéséről.

(65)

  A Tanács 2001/931/KKBP közös álláspontja (2001. december 27.) a terrorizmus elleni küzdelemre vonatkozó különös intézkedések alkalmazásáról  (HL L 344., 2001.12.28.).

(66)

 A Christchurch Call Foundation egy nem kormányzati szervezet, amelynek létrehozását Új-Zéland és Franciaország kezdeményezte a 2019. évi szörnyű christchurchi terrortámadás nyomán azzal a céllal, hogy felszámolják az online terrorista és erőszakos szélsőséges tartalmakat.