EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2026.1.26.
COM(2026) 32 final
A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK
az (EU) 2018/1726 rendelet 39. cikkével összhangban a szabadságon, a biztonságon és a jogérvényesülésen alapuló térség nagy méretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző európai uniós ügynökség (eu-LISA) értékeléséről
{SWD(2026) 980 final}
1.Bevezetés
A migráció, a határigazgatás és a belső biztonság Unió-szerte növekvő összetettsége régóta szilárd, méretezhető és megbízható információs rendszereket tesz szükségessé. A schengeni térség bővülésével és a vízumkezelést, a menekültügyi eljárást és a rendőrségi együttműködést támogató közös adatbázisok iránti igény növekedésével a 2000-es évek végén egyértelművé vált, hogy külön e célra létrehozott hatóságra van szükség az EU nagy méretű IT-rendszereinek biztonságos és hatékony kezeléséhez. Ezért az 1077/2011/EU rendelet 1 2011-ben létrehozta a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagy méretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző európai ügynökséget (eu-LISA).
Kezdetben az eu-LISA felügyelte a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség meglévő nagy méretű IT-rendszereinek, nevezetesen a Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II), a vízuminformációs rendszernek (VIS) és az európai menekültügyi ujjnyomat-azonosító adatbázisnak (Eurodac) az üzemeltetési igazgatását. Azzal is megbízták, hogy potenciálisan támogassa további információs rendszerek fejlesztését és üzemeltetését.
Mióta 2012-ben megkezdte működését, az ügynökség fokozatosan bővítette funkcióit annak érdekében, hogy kielégítse a biztonságos, megbízható és méretezhető informatikai megoldások iránti növekvő igényt a migráció, a határigazgatás és a belső biztonság terén. E bővítés egyik kulcsfontosságú mérföldköve az eu-LISA-rendelet 2015-ös módosítása volt, amely aktualizálta az ügynökség Eurodac-kal kapcsolatos feladatait. Ez a változtatás a 603/2013/EU rendelet 2 (átdolgozott Eurodac-rendelet) elfogadásával történt, amely új követelményeket vezetett be az ügynökség e területen végzett munkájára vonatkozóan.
A 2010-es évek közepére számos sürgető kihívás merült fel, amelyek próbára tették az EU migrációs, határigazgatási és belső biztonsági keretrendszereit. A 2015–2016-os migrációs válság jelentősen megterhelte a menekültügyi és határigazgatási infrastruktúrákat, míg a fokozott terrorizmusveszély rávilágított a külső határok fokozott ellenőrzésének és a nemzeti hatóságok közötti valós idejű információmegosztásnak a szükségességére. Emellett egyre nagyobb aggodalomra ad okot a személyazonossággal való visszaélés és a különböző uniós szintű rendszerek közötti adattöredezettség kockázata. Ezek a kihívások rávilágítottak a meglévő rendszerek és koordinációs modellek korlátaira, hangsúlyozva, hogy hatékonyabb és könnyebben alkalmazkodó megközelítésre van szükség.
Válaszul az (EU) 2018/1726 rendelet 3 (a továbbiakban: az eu-LISA-rendelet vagy a jelenlegi rendelet) felülvizsgálta az eu-LISA megbízatását. Az ügynökség megbízatásának első értékelésén 4 alapuló felülvizsgálat nem pusztán aktualizálás, hanem szükséges stratégiai kiigazítás is volt ahhoz, hogy az ügynökség képes legyen kezelni a változó migrációs és biztonsági környezetet.
Az eu-LISA-ról szóló jelenlegi rendelet fenntartja az ügynökség azon alapvető célkitűzését, hogy hozzájáruljon a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség magas szintű biztonságához, többek között a határigazgatás és a bűnüldözés megkönnyítése révén. Ezen túlmenően a jelenlegi rendelet kiterjesztette az ügynökség megbízatását, különösen az olyan új nagy méretű rendszerek fejlesztésére és irányítására, mint a határregisztrációs rendszer (EES) és az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszer (ETIAS). Megbízta továbbá az ügynökséget a bel- és igazságügyi informatikai rendszerek közötti interoperabilitási keret végrehajtásával, azaz egy mérföldkőnek számító kezdeményezéssel, amelynek célja a szakpolitikák hatékony végrehajtását akadályozó adatsilók felszámolása.
Az eu-LISA-rendelet 39. cikke előírja az ügynökség teljesítményének értékelését célkitűzései, megbízatása, működési helyszínei és feladatai tekintetében, a potenciálisan fejlesztendő területek azonosítása érdekében.
A Bizottság 2023 októbere és 2024 novembere között készítette el az alátámasztó tanulmányt 5 , amely az eu-LISA-ról szóló jelenlegi rendelet 2018. évi hatálybalépésétől 2024 márciusáig tartó időszakra terjedt ki. Az értékelés összehasonlította a helyzetet a jelenlegi rendelet hatálybalépése előtti, 2012 és 2018 közötti időszakkal is. Bár a tanulmány hivatalosan 2024-ben zárult le, az értékelés magában foglalja a 2025 júniusáig bekövetkezett fejleményeket. Az értékelési időszak meghosszabbítása lehetővé tette a Bizottság számára, hogy tükrözze azokat a jelentős szervezeti és irányítási változásokat, amelyeket az ügynökség a tanulmánnyal párhuzamosan hajtott végre, ezáltal biztosítva, hogy az értékelés tükrözze a legújabb eredményeket, valamint átfogóbb és pontosabb képet adjon az ügynökség teljesítményéről. A jelenlegi értékelés széles körű konzultáción alapul, amelybe bevonták az Európai Bizottságot, az eu-LISA munkatársait és vállalkozóit, az eu-LISA irányító szerveiben részt vevő tagállami hatóságokat (beleértve a tanácsadó csoportokat, a projektmenedzsment-igazgatóságokat és az igazgatótanács tagjait) mind a bel- és igazságügy területén, az uniós ügynökségeket (beleértve az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökséget és az Eurojustot), az Európai Ügyészséget (EPPO), az európai adatvédelmi biztost (EDPS) és a nemzeti adatvédelmi hatóságokat.
Ez az értékelés az ügynökség teljesítményét annak célkitűzései, megbízatása, működési helyszínei és feladatai tekintetében vizsgálta. Magában foglalta továbbá az eu-LISA-t szabályozó jogi és szakpolitikai keretek elemzését, és a feladatok ellátására, a szervezeti felépítésre – beleértve az ügynökség irányítását és működési helyszíneit is –, valamint a gazdasági, emberi és technikai erőforrások kezelésére összpontosított. Az értékelés elemezte továbbá az ügynökség relevanciáját és hozzáadott értékét az EU számára, felmérve, hogy az ügynökség 2018-ban bevezetett új megbízatása milyen mértékben járult hozzá az ügynökség célkitűzéseinek eléréséhez, és milyen mértékben támogatta a tagállamokat a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagy méretű IT-rendszereinek fejlesztésében és végrehajtásában.
Ez a jelentés összefoglalja a Bizottság által az eu-LISA-ról szóló jelenlegi rendelet végrehajtásának értékeléséből levont következtetéseket, amelyek részletes ismertetése a jelentést kísérő bizottsági szolgálati munkadokumentumban 6 található. Az értékelés számba veszi az eu-LISA-ról szóló jelenlegi rendelet végrehajtásának aktuális állását, és számos javításra szoruló területet azonosít, amelyek beépülnek a Bizottság, az eu-LISA és a tagállamok jövőbeli munkájába.
2.Az értékelés és a főbb megállapítások összefoglalása
A digitalizáció felgyorsításával, a növekvő biztonsági fenyegetésekkel és a geopolitikai instabilitással jellemzett összetett operatív és szakpolitikai környezet ellenére ez az értékelés az eu-LISA teljesítményének, relevanciájának, koherenciájának, hatékonyságának és uniós hozzáadott értékének összességében pozitív értékelésével zárul. Az ügynökség nélkülözhetetlennek bizonyult a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagy méretű IT-rendszereinek megvalósításához és üzemeltetési igazgatásához, támogatva a tagállamokat és az uniós intézményeket az összehangolt, biztonságos és hatékony digitális infrastruktúra kialakításában.
Az eu-LISA-rendelet továbbra is rendkívül releváns. Az ügynökség jelentősége nőtt az olyan fejlemények fényében, mint az uniós polgárok és a harmadik országbeli állampolgárok megnövekedett mobilitása, a gyors technológiai fejlődés, a fokozott kibertámadási kockázatok és a folyamatos geopolitikai feszültségek, különösen az Ukrajna elleni orosz agressziós háborúhoz és a közel-keleti konfliktusokhoz kapcsolódóak.
Az eu-LISA-ról szóló jelenlegi rendelet elfogadása óta az ügynökség megbízatása továbbra is releváns maradt, és a felmerülő biztonsági és migrációs kihívásokra válaszul tovább erősödött. Az eu-LISA-rendelet módosításai révén az ügynökséget további feladatokkal bízták meg az új informatikai rendszerekkel, többek között az EES-szel, az ETIAS-szal, az e-CODEX-rendszerrel 7 , az ECRIS-TCN rendszerrel 8 , a felülvizsgált VIS-szel 9 , a közös nyomozócsoportok együttműködési platformjával 10 és az új Eurodac-kal 11 kapcsolatban. Ezeket a rendszereket úgy alakították ki, hogy Unió-szerte megkönnyítsék az információcserét és fokozzák a határokon átnyúló együttműködést az érintett hatóságok között. Emellett az Ügynökség feladatkörét kiterjesztették a nagy méretű IT-rendszerek interoperabilitásának fejlesztésére és irányítására is 12 . Ezen túlmenően az ügynökség megkezdte a meglévő rendszerek – többek között a hét minden napján, napi 24 órában működő ügyeleti rendszer – operatív feladatainak ellátását azok hatékony és reziliens működésének biztosítása érdekében. Fontos megjegyezni, hogy az aktualizált megbízatás arra is felhatalmazta az eu-LISA-t, hogy kérésre támogassa a tagállamokat és az Európai Bizottságot, és a kutatások nyomon követése, valamint kísérleti projektek révén megerősítse szerepét.
Az aktuális értékelés megerősíti, hogy az eu-LISA megbízatása továbbra is releváns és összhangban van az operatív igényekkel, többek között az új informatikai rendszerek fejlesztése tekintetében. Az értékelés arra a következtetésre jut, hogy az eu-LISA kutatással kapcsolatos tevékenységei továbbra is relevánsak, azonban az ügynökségnek előnyben kell részesítenie azokat, amelyek közvetlen hatást gyakorolnak az általa kezelt nagy méretű IT-rendszerek működésére vagy fejlesztésére. Az ügynökségnek mindazonáltal fenn kell tartania erős működési teljesítményét, ami kulcsfontosságú tényező annak meghatározásában, hogy a jövőben is releváns lesz-e.
Az eu-LISA hatékonyságának értékelése vegyes képet mutat. Bár az eu-LISA jól teljesít a meglévő nagy méretű IT-rendszerek irányítása terén, és az érdekelt felek pozitív visszajelzéseket adtak a szolgáltatás folytonossága és a váratlan eseményekre való reagálás tekintetében, az új rendszerek fejlesztése terén jelentős javítási lehetőség kínálkozik.
Az eu-LISA-ról szóló jelenlegi rendelet célkitűzései elérésének hatékonysága eltérő a különböző feladatok tekintetében:
-A meglévő rendszerek üzemeltetési igazgatása általában nagyon hatékony, és erősségként határozták meg.
-Az új rendszerek fejlesztése kevésbé hatékony, mivel az ügynökség kihívásokkal szembesül például a vállalkozók irányításával, a belső koordinációval és az erőforrás-elosztással kapcsolatban. Ezek a kihívások jelentős késedelmeket eredményeztek, különösen az EES, az ETIAS, az ECRIS-TCN rendszer és a felülvizsgált VIS tekintetében.
-A rendszerekhez nem kapcsolódó feladatok végrehajtása terén az ügynökség hatékonysága vegyes képet mutat: a kutatás nyomon követése terén pozitív eredmények születtek, ugyanakkor az eu-LISA-ról szóló jelenlegi rendelet 15. cikke szerinti kísérleti projektek lebonyolítása, valamint a 16. cikke szerinti, az Európai Bizottságnak és a tagállamoknak nyújtható eseti támogatás csak korlátozott mértékben valósul meg.
Az eu-LISA hatékonyságának értékelése árnyalt képet mutat. Bár az ügynökség bizonyította, hogy a meglévő nagy méretű IT-rendszerek üzemeltetési igazgatása hatékony, az új rendszerek fejlesztése és megvalósítása terén még mindig jelentős javítási lehetőség kínálkozik. Ezen a területen a kihívások nagyrészt a vállalkozók irányításának összetettségéből és a nagyprojektek – például az EES és az ETIAS – ütemtervének betartásával kapcsolatos nehézségekből erednek.
Szervezeti és irányítási szempontból az eu-LISA összességében hatékonyan működik, és folyamatosan törekszik belső folyamatainak optimalizálására. Mindazonáltal azonosítottak bizonyos strukturális problémákat, amelyek hátráltatják az ügynökség optimális teljesítményét. Ezek közé tartozik a merev, osztályokra épülő szervezeti modell, a túlméretezett csoportok és az egymást átfedő felelősségi körök, különösen az érdekelt felek bevonása terén. Emellett az eu-LISA működése különböző helyszíneken oszlik meg Tallinnban, Strasbourgban és Sankt Johann im Pongauban. Ezek a tényezők időnként hozzájárultak a hatékonysági problémákhoz, különösen a szerződések kezelése és felügyelete, valamint az ügynökség munkatársainak felvétele terén. Az ügynökség irányítási kerete eredendően összetett, és jelentős adminisztratív általános költségeket generálhat. Bár ezt az összetettséget bizonyos mértékig az indokolja, hogy biztosítani kell a tagállamok és az uniós intézmények közötti szilárd koordinációt, aggályok merültek fel a megbeszélésekkel teli ütemtervekből eredő adminisztratív terhekkel kapcsolatban. Az értékelés arra a következtetésre jut, hogy az irányítási mechanizmusok észszerűsítése és az irányító szervek közötti koordináció fokozása értékes szinergiákat teremthet, csökkentve a szervezeti általános költségeket. Ugyanakkor az, hogy az eu-LISA a műszaki megvalósítás tekintetében túlzott mértékben külső vállalkozókra támaszkodik, tartós kihívásokat jelent, és korlátozza az összetett informatikai projektek hatékony felügyeletére való képességét. A hosszú távú szervezeti reziliencia biztosításához elengedhetetlen e függőségnek a belső ismeretek bővítése, a tehetségek megtartásának javítása és a projektek iránti felelősségvállalás megerősítése révén történő kezelése.
Az eu-LISA elismerten felelős az operatív informatikai rendszerek kompetens irányításáért. Az érdekelt felek következetesen megerősítik, hogy az ügynökség képes gyorsan kezelni és enyhíteni a váratlan eseményeket, biztosítva a szolgáltatás folytonosságát. Lehetőség kínálkozik azonban a hatékonyság javítására a támogató funkciók házon belüli kezelése és külső szolgáltatókhoz való kiszervezése közötti stratégiai egyensúly megtalálása révén. Ezzel szemben az új informatikai rendszerek fejlesztésének hatékonysága nagyobb kihívást jelentett. Az EES-projekt például többször is késedelmet szenvedett és számos minőségi kihívással szembesült, ami akadályozta az időben történő megvalósítást és a korai átadást. Bár az érdekelt felek visszajelzései nem túl kritikusak, az ügynökség hatékonyságával kapcsolatos elégedettségi szint a rendszerfejlesztés terén elmarad az üzemeltetési igazgatás terén tapasztaltaktól.
Az eu-LISA-ról szóló jelenlegi rendelet jogi szempontból nagyrészt koherens mind belső, mind külső tekintetben. Csak korlátozott számú kihívást azonosítottak az egyéb jogi aktusokkal való koherenciájával kapcsolatban, különösen az e-CODEX-rendelettel való kölcsönhatását illetően. Az e-CODEX-rendelet konkrét operatív korlátozásokat ír elő. Előírja például, hogy az e-CODEX igazgatását kizárólag Tallinnban kell végezni, és hogy az igazságszolgáltatás függetlensége elvének tiszteletben tartása érdekében az e-CODEX számára elkülönített valamennyi forrást teljes egészében e rendszerre kell fordítani 13 . Ezek a rendelkezések akadályozzák a rendszer eu-LISA általi hatékony üzemeltetési igazgatását, rámutatva azokra a területekre, ahol a szabályozási kiigazítások fokozhatják az adminisztratív rugalmasságot és az operatív szinergiákat.
Az eu-LISA működésének tágabb jogi környezete eredendően összetett, mivel az ügynökségnek számos, egymást átfedő jogi eszközben kell eligazodnia. Ezek közé tartozik maga az eu-LISA-rendelet, az egyes rendszerek létrehozásáról szóló rendeletek, valamint az adatvédelemre, a pénzgazdálkodásra, az emberi erőforrásokra és a mesterséges intelligenciára vonatkozó átfogó keretek. A zökkenőmentes irányítás és működési integritás biztosítása érdekében alapvető fontosságú, hogy az eu-LISA-rendelet összhangban legyen az egyes rendszereket szabályozó vonatkozó jogalapokkal. Az értékelés belső szinten nem tárt fel jelentős kihívásokat a koherencia tekintetében.
Végezetül az értékelés arra a következtetésre jut, hogy a jelenlegi eu-LISA-rendelet célkitűzéseit a tagállamok önállóan nem tudták volna kielégítően megvalósítani. Az eu-LISA jelenlegi megbízatása kulcsszerepet játszik az Ügynökség alapvető küldetésének előmozdításában: hozzájárul a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség magas szintű biztonságához, különösen a határigazgatás és a bűnüldözési együttműködés megkönnyítése révén. A több nagy méretű IT-rendszer üzemeltetési igazgatásának központosításával az eu-LISA nemcsak támogatja a tagállamokat végrehajtási erőfeszítéseikben, hanem jelentős méretgazdaságosságot is kihasznál, ezáltal nagyobb hatékonyságot és következetességet előmozdítva Unió-szerte. Az értékelés megállapítja, hogy annak ellenére, hogy az új rendszerek fejlesztése tekintetében még vannak javítási lehetőségek, az eu-LISA-hoz hasonló uniós szintű ügynökség hiánya drasztikusan széttagoltabb informatikai környezethez vezetne, ami veszélyeztetné a bel- és igazságügy területéhez elengedhetetlen biztonságot és interoperabilitást. Ennek megfelelően az értékelés megerősíti a jelenlegi rendelet uniós hozzáadott értékét.
Az értékelés azonban hangsúlyozta, hogy az ügynökségnek rugalmasnak és alkalmazkodóképesnek kell maradnia azáltal, hogy jobb teljesítményt nyújt a kutatás nyomon követése és a fejlesztés terén, ami új informatikai alapú megoldásokhoz vezetne. E tekintetben az eu-LISA-nak – ahelyett, hogy kizárólag kutatási tevékenységeket végezne – meg kell erősítenie a technológiai és kutatási fejlemények nyomon követésére, valamint egy megbízható technológiai felügyeleti funkció létrehozására irányuló kapacitását, amely lehetővé teszi az ügynökség számára az általa kezelt rendszerek, például a mesterséges intelligencia vagy a felhőalapú technológia szempontjából esetlegesen releváns, kialakulóban lévő megoldások azonosítását. Ezáltal az eu-LISA képes lenne gondoskodni az innovatív technológiák korai azonosításáról, a bennük rejlő lehetőségek felméréséről és adott esetben a rendszereibe való hatékony integrálásukról. Emellett az ügynökségnek fokoznia kell a harmadik országbeli szereplőkkel és a nemzetközi szervezetekkel folytatott együttműködését, és finomítania kell belső szervezetét annak érdekében, hogy a gyorsan változó környezetben fenntartsa hatékonyságát és eredményességét.
3.Következtetések és ajánlások
Az értékelés arra a következtetésre jutott, hogy az eu-LISA jelenlegi megbízatása és célkitűzései továbbra is nagyrészt megfelelőek. Bár az ügynökség eredményes teljesítményről tett tanúbizonyságot megbízatása több aspektusának teljesítése terén, az eredményesség, a hatékonyság és a koherencia területén továbbra is vannak javítási lehetőségek.
A kihívások különösen az informatikai rendszerek fejlesztése terén állnak fenn. Lehetőség kínálkozik a javításra az eu-LISA-ról szóló jelenlegi rendeletnek az egyéb vonatkozó jogi eszközökkel, nevezetesen az e-CODEX-rendelettel való összehangolása, a nemzetközi szervezetekkel való együttműködés, valamint a kísérleti projektek, a tesztelés és a tagállamoknak nyújtott eseti támogatások tekintetében is. Ezek a kihívások számos belső tényezőhöz kapcsolódnak, többek között a stratégiai tervezéshez, a költségvetési és emberierőforrás-gazdálkodáshoz, a technológiai infrastruktúrához, a vállalkozók felügyeletéhez, valamint az ügynökség szervezeti és irányítási struktúrájának szempontjaihoz.
Figyelembe véve ezeket a megállapításokat és az összetett működési környezetet, az értékelés megerősíti, hogy ebben a szakaszban az eu-LISA megbízatása továbbra is megfelelő. A jelenlegi eu-LISA-rendelet elfogadása óta az ügynökség sikeresen megvalósított két kritikus rendszert, a megújított Schengeni Információs Rendszert és a határregisztrációs rendszert, valamint az interoperabilitási keret első elemét (a közös biometrikus megfeleltetési szolgáltatást), míg négy másik rendszer (az ECRIS-TCN rendszer, az Eurodac, az ETIAS és a közös személyazonosítóadat-tár) a tervek szerint 2026-ban kezdi meg működését. Bár az eu-LISA jelenlegi megbízatásának módosításai egyes területeken előnyösek lehetnek, a megbízatás e szakaszban történő jelentős módosításai elterelhetik az ügynökséget az alapvető célkitűzéseitől, és veszélyeztethetik a tervezett kiemelt informatikai rendszerek időben történő megvalósítására való képességét, ami további késedelmet okozhat az interoperabilitási keret bevezetésében.
Különösen az eu-LISA megbízatásának a jelenlegi eu-LISA-rendelet közeljövőben történő módosításával történő megváltoztatása jelentene jelentős kihívásokat mind stratégiai, mind operatív szinten:
-Fokozott kockázati kitettség: A megbízatásnak, különösen a jelenlegi eu-LISA-rendelet 16. cikke (4) bekezdésének 14 a tagállamoknak nyújtott eseti támogatás tekintetében történő módosítása növelheti az ügynökség kockázati kitettségét. Bár ezen a területen nagyobb rugalmasságra lehet szükség, az értékelés azt sugallja, hogy az eu-LISA-nak prioritásként kell kezelnie a folyamatban lévő projektek befejezését, mielőtt további feladatokat vállalna. A 16. cikk (4) bekezdésének módosítása révén az eu-LISA-ra ruházott új feladatok növelnék az interoperabilitási projekt további késedelmének valószínűségét.
-Instabilitás és késedelmek: Egy felülvizsgált megbízatás jelenlegi bevezetése instabilitást okozhat, tekintettel az ügynökség azon kötelezettségvállalására és feladatára, hogy a következő két évben négy nagy méretű IT-rendszert és egy interoperabilitási elemet hozzon létre. A megbízatás jelenlegi módosítása valószínűleg növelné a késedelmek kockázatát.
-Költségvetési korlátok: A megbízatás módosítása nem jelent automatikusan további forrásokat. Ezért a feladatok bármilyen bővítése arányos pénzügyi támogatást tenne szükségessé, beleértve egy új pénzügyi kimutatást is, ami szintén fokozná a pénzügyi instabilitást.
Az értékelés során feltárt bizonyos hiányosságok – például a harmadik országokkal való együttműködés vagy a rendszerek üzemeltetésére és irányítására szolgáló innovatív technológiai megoldások, többek között a felhőalapú technológia használata – szükségessé tennék az eu-LISA megbízatásának módosítását. Ezzel szemben számos egyéb azonosított probléma operatív szinten kezelhető a megbízatás azonnali módosítása nélkül. Ezért, bár az ügynökség számára előnyös lenne megbízatásának célzott felülvizsgálata, a feltárt azonnali hiányosságok többsége operatív változtatásokkal orvosolható, biztosítva az ügynökség számára a szükséges stabilitást a több időt igénylő projektek megvalósításához.
Az értékelés megállapítja, hogy ha ebben a szakaszban nem módosítják a megbízatást, az jelenleg jobban szolgálhatja az eu-LISA-t abban, hogy hatékonyan és eredményesen lássa el folyamatban lévő feladatait. Ezért az eu-LISA-nak prioritásként kell kezelnie a szervezeti stabilitást és a stratégiai operatív fejlesztést. Az értékelésben azonosított azon kihívások, amelyek szükségessé tennék a megbízatás felülvizsgálatát, kezelhetők akkor, amikor az eu-LISA már befejezte legsürgetőbb feladatait, például a tervezett informatikai rendszerek létrehozását és az interoperabilitási architektúra megvalósítását.
E következtetés alapján az értékelés 54 ajánlást tartalmazó listát terjesztett elő (a „figyelmet érdemlő területek átfogó értékelése” címszó alatt) 15 . A listán szereplő ajánlások prioritási sorrendje a elsősorban a sürgősségükön, másodsorban a megvalósíthatóságukon, harmadsorban pedig az értékelési kritériumokon alapul. Figyelembe véve az értékelés azon megállapítását, hogy a megbízatás módosításai a jelenlegi helyzetben további kockázatokat és akadályokat teremthetnek az eu-LISA számára, a megbízatással kapcsolatos ajánlások rövid távon háttérbe szorultak.
Ennek alapján az értékelés a következő 11 ajánlást azonosította a legfontosabbként, amelyeket az eu-LISA-nak végre kell hajtania. Ezek az eu-LISA jelenlegi megbízatásának módosítása nélkül végrehajthatók, és közvetlenül hozzájárulnak a szervezeti stabilitáshoz és az ügynökség feladatainak időben történő ellátásához. Ezek a következők:
-Működési célmodell kidolgozása, amely segíti az eu-LISA hatékony működését, miközben kezeli a kockázatokat, gyors döntéseket hoz, és biztosítja a felelősségi körök egyértelműségét, különösen váratlan események és vészhelyzetek esetén.
-Átfogó középtávú emberierőforrás-stratégia kidolgozása és végrehajtása.
-Közép- és hosszú távú technológiai stratégia kidolgozása és végrehajtása.
-Többéves portfóliókezelési megközelítés alkalmazása.
-Az erőforrás-tervezési funkciók javítása, például folyamatok kialakítása és megfelelő eszközök használata révén a személyzet elosztásával és irányításával kapcsolatos hiányos nézetek kezelése érdekében.
-Integrált eszköz (például a JiraTM) bevezetése a fejlesztési ciklus támogatására az eu-LISA-n belül és a vállalkozók körében a projektirányítás és az együttműködés észszerűsítése, a zavarok minimalizálása, a munkafolyamatok optimalizálása és a relevancia biztosítása érdekében.
-Középtávú beszerzési és kiszervezési stratégia kidolgozása és végrehajtása.
-A házon belüli jogi szolgáltatásokkal kapcsolatos meglévő kapacitások megerősítése.
-A szolgáltatások katalógusának frissítése a szolgáltatások teljes körű leírásával, valamint egyértelmű szerep- és felelősségi körök meghatározása a szolgáltatások felelősei és kezelői számára.
-A jelenlegi forráselosztás, a projekt státusza, a folyamatok, a szűk keresztmetszetek, a hiányok láthatóságának javítása annak érdekében, hogy megalapozottabb vitát lehessen folytatni a projektek rangsorolásáról, politikai szinten is.
-A külső vállalkozóktól való függőség csökkentése, ugyanakkor a projektekkel kapcsolatos felelősségvállalás és az ismeretek megőrzésének erősítése.
A Bizottság felkéri az eu-LISA-t, hogy dolgozzon ki cselekvési tervet az összes azonosított ajánlás végrehajtására.
Az Európai Parlament és a Tanács 1077/2011/EU rendelete (2011. október 25.) a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagy méretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző európai ügynökség létrehozásáról (HL L 286., 2011.11.1., 1. o.).
Az Európai Parlament és a Tanács 603/2013/EU rendelete (2013. június 26.) a harmadik országbeli állampolgár vagy hontalan személy által a tagállamok egyikében benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról szóló 604/2013/EU rendelet hatékony alkalmazása érdekében az ujjlenyomatok összehasonlítását szolgáló Eurodac létrehozásáról, továbbá a tagállamok bűnüldöző hatóságai és az Europol által az Eurodac-adatokkal való, bűnüldözési célú összehasonlítások kérelmezéséről, valamint a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagy méretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző ügynökség létrehozásáról szóló 1077/2011/EU rendelet módosításáról (átdolgozás) (HL L 180., 2013.6.29., 1. o.).
Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1726 rendelete (2018. november 14.) a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagy méretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző európai uniós ügynökségről (eu-LISA), az 1987/2006/EK rendelet és a 2007/533/IB tanácsi határozat módosításáról, valamint az 1077/2011/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2018.11.21., 99. o.).
Európai Bizottság 2017, A Bizottság jelentése az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a Szabadságon, a Biztonságon és a Jog Érvényesülésén Alapuló Térség Nagy méretű IT-rendszereinek Üzemeltetési Igazgatását Végző Európai Ügynökség (eu-LISA) működéséről (COM(2017) 346 final, Brüsszel).
Az eu-LISA-ról szóló, 2018. november 14-i (EU) 2018/1726 európai parlamenti és tanácsi rendelet értékelését alátámasztó tanulmány. ISBN: 978-92-68-34401-9.
SWD(2026) 980.
Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/850 rendelete (2022. május 30.) a polgári és büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés területén történő, határokon átnyúló elektronikus adatcserére szolgáló számítógépes rendszerről (e-CODEX-rendszer) és az (EU) 2018/1726 rendelet módosításáról (HL L 150., 2012.6.1., 1. o.).
Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/816 rendelete (2019. április 17.) az Európai Bűnügyi Nyilvántartási Információs Rendszer kiegészítése érdekében a harmadik országbeli állampolgárokkal és a hontalan személyekkel szemben hozott ítéletekre vonatkozó információval rendelkező tagállamok azonosítására szolgáló központosított rendszer (ECRIS-TCN) létrehozásáról, valamint az (EU) 2018/1726 rendelet módosításáról (HL L 135., 2019.5.22., 1. o.).
A legutóbb a Vízuminformációs Rendszer megreformálásának céljából a 767/2008/EK, a 810/2009/EK, az (EU) 2016/399, az (EU) 2017/2226, az (EU) 2018/1240, az (EU) 2018/1860, az (EU) 2018/1861, az (EU) 2019/817 és az (EU) 2019/1896 európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2004/512/EK és a 2008/633/IB tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2021. július 7-i (EU) 2021/1134 európai parlamenti és tanácsi rendelettel módosított 767/2008/EK rendelet (HL L 248., 2021.7.13., 11. o.).
Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2023/969 rendelete (2023. május 10) a közös nyomozócsoportok működését támogató együttműködési platform létrehozásáról és az (EU) 2018/1726 rendelet módosításáról (HL L 132., 2023.5.17., 1. o.).
Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2024/1358 rendelete (2024. május 14.) a biometrikus adatok összehasonlítására szolgáló Eurodacnak az (EU) 2024/1351 és az (EU) 2024/1350 európai parlamenti és tanácsi rendelet, valamint a 2001/55/EK tanácsi irányelv hatékony alkalmazása és a jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok és hontalan személyek azonosítása érdekében történő létrehozásáról, valamint a tagállamok bűnüldöző hatóságai és az Europol által az Eurodac-adatokkal való, bűnüldözési célú összehasonlítások kérelmezéséről, az (EU) 2018/1240 és az (EU) 2019/818 európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, továbbá a 603/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L, 2024/1358, 2024.5.22.).
Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/817 rendelete (2019. május 20.) az uniós információs rendszerek közötti interoperabilitás kereteinek megállapításáról a határok és a vízumügy területén, továbbá a 767/2008/EK, az (EU) 2016/399, az (EU) 2017/2226, az (EU) 2018/1240, az (EU) 2018/1726 és az (EU) 2018/1861 európai parlamenti és tanácsi rendelet, valamint a 2004/512/EK és a 2008/633/IB tanácsi határozat módosításáról (HL L 135., 2019.5.22., 27. o.). Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/818 rendelete (2019. május 20.) az uniós információs rendszerek közötti interoperabilitás kereteinek megállapításáról a rendőrségi és igazságügyi együttműködés, a menekültügy és a migráció területén, valamint az (EU) 2018/1726, az (EU) 2018/1862 és az (EU) 2019/816 rendelet módosításáról (HL L 135., 2019.5.22., 85. o.).
A polgári és büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés területén történő, határokon átnyúló elektronikus adatcserére szolgáló számítógépes rendszerről (e-CODEX-rendszer) és az (EU) 2018/1726 rendelet módosításáról szóló, 2022. május 30-i (EU) 2022/850 európai parlamenti és tanácsi rendelet 14. cikkének (2) bekezdése (HL L 150/1., 2022.6.1.).
A jelenlegi eu-LISA-rendelet 16. cikkének (4) bekezdése kimondja, hogy „egy legalább öt tagállamból álló csoport megbízhatja az ügynökséget egy olyan közös IT-komponens fejlesztésére, üzemeltetésére vagy tárhelyszolgáltatás nyújtására vonatkozó feladattal, amely segíti őket a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség decentralizált rendszereire vonatkozó uniós jogból eredő kötelezettségek technikai oldalának megvalósításában. E közös IT-megoldások nem érintik a kérelmező tagállamoknak az alkalmazandó uniós jog szerinti – különösen e rendszerek felépítésére vonatkozó – kötelezettségeit.”
Az eu-LISA-ról szóló, 2018. november 14-i (EU) 2018/1726 európai parlamenti és tanácsi rendelet értékelését alátámasztó tanulmány. ISBN: 978-92-68-34401-9.