Brüsszel, 2025.6.25.

SWD(2025) 336 final

BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM

A HATÁSVIZSGÁLATI JELENTÉS VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓJA

amely a következő dokumentumot kíséri

Javaslat

Az Európai Parlament és a Tanács rendelete

az uniós űrtevékenységek biztonságáról, rezilienciájáról és fenntarthatóságáról

{COM(2025) 335 final} - {SEC(2025) 335 final} - {SWD(2025) 335 final}


A. A fellépés szükségessége

Mi a probléma lényege, és miért jelent problémát uniós szinten?

Az űrtevékenységek növekedését az EU-ban a gazdaságot és a társadalmat támogató űradatok és szolgáltatások iránti növekvő kereslet, valamint a műholdak gyártási és felbocsátási költségeinek csökkenése ösztönözte. Ennek következtében bővült a határokon átnyúló tevékenységet folytató magáncégek hálózata, beleértve a kereskedelmi vállalatok („New Space” ipar) gyors megjelenését valamennyi tagállamban.

Az űripar gyors növekedésének támogatása érdekében az egyes tagállamok nemzeti szintű szabályozási környezetet alakítottak ki.

A nemzeti szabályozási megközelítések sokfélesége az egységes piac széttagoltságához vezet, és ez a tendencia valószínűleg tovább fog erősödni, mivel több tagállam is bejelentette, hogy saját jogi keretet kíván létrehozni az űrtevékenységekre vonatkozóan. Ez a széttagoltság: i. gátolhatja az uniós űripar versenyképességét és az uniós űrtevékenységek határokon átnyúló értékláncait, ii. akadályozhatja az űrinfrastruktúra védelmét, veszélyeztetve az űreszközök hosszú távú fenntarthatóságát és a világűrrel kapcsolatos szolgáltatások uniós felhasználók általi igénybevételét, valamint iii. veszélyeztetheti az uniós űripar azon képességét, hogy kezelje az űrtevékenységek környezeti hatásait.

Három fő probléma azonosítására került sor:

a)széttagolt egységes piac, amely akadályozza a határokon átnyúló űrtevékenységeket;

b)a kereskedelmi és kormányzati szervek által Unió-szerte végzett űrtevékenységek rezilienciáját és hosszú távú fenntarthatóságát érintő kockázat;

c)környezeti kihívások az uniós űrágazat ellátási láncára nehezedő nyomás közepette.

Célkitűzések: Mit kellene elérni?

E kezdeményezés általános célkitűzése, hogy támogassa az űrágazat egységes uniós piacának kialakítását és működését.

Céljai konkrétan a következők:

·olyan uniós keret meghatározása, amely oly módon irányítja az űrágazati szereplők magatartását, hogy stabil, kiszámítható és versenyképes üzleti környezetet biztosítson, amely előmozdítja az innovációt,

·annak biztosítása, hogy az űrobjektumok nyomon követhetők legyenek, és csökkenjen az uniós űrágazati szereplők és az EU-ban szolgáltatást nyújtó űrágazati szereplők által termelt űrszemét mennyisége,

·az EU-ban és a tagállamokban az űrinfrastruktúra kiberbiztonsági igényeihez igazított kockázatértékelési keret létrehozása,

·közös módszer kidolgozása az uniós űrtevékenységek környezeti hatásainak értékelésére és mérésére.

Milyen többletértéket képvisel az uniós szintű fellépés (szubszidiaritás)?

A tagállamok saját megközelítéseket alkalmaztak az űrtevékenységek biztonságára, rezilienciájára és fenntarthatóságára vonatkozóan. Az uniós szintű fellépés elengedhetetlen e három kulcsfontosságú szempont célzott harmonizációjához, amelyekre jelenleg a nemzeti engedélyezési követelmények különböző módokon vonatkoznak.

Egy uniós szintű keret meghatározása valamennyi űrtevékenység esetében növelné a biztonság, a reziliencia és a fenntarthatóság szintjét, és jelentős hozzáadott értéket teremtene a tagállami szintű egyéni fellépéshez képest. Ez különösen a következőket segítené: i. az EU-n belül egyenlő versenyfeltételek teremtése a biztonságra, a rezilienciára és a fenntarthatóságra vonatkozó engedélyezési követelmények harmonizálásával, ii. a nemzeti jogszabályok közötti átfedések, megkettőzések és ütközések elkerülése, az egységes piac javítása, iii. az egész EU-ra kiterjedő szolgáltatások vagy áruk nyújtására vonatkozó engedélyek átruházása vagy elismerése, iv. az űrinfrastruktúra védelmének javítása és harmonizálása az EU-ban, megerősítve e rendszerek azon képességét, hogy adatokat és szolgáltatásokat nyújtsanak az egységes piac támogatása érdekében, valamint v. egységesség biztosítása az űrtevékenységek környezeti hatásainak értékelésében. Az uniós szintű közös megközelítés az EU-t globális vezető szerepbe hozná egy olyan ágazatban, amely sürgős megoldásokat igényel.

B. Megoldások

Milyen alternatívák kínálkoznak a célok elérésére? Van-e előnyben részesített alternatíva?

E kezdeményezés célkitűzéseinek elérése érdekében négy szakpolitikai alternatívát mérlegeltek: i. társszabályozás (1. alternatíva), ii. uniós szintű, kötelező erejű keret (2. alternatíva), iii. uniós szintű, nem kötelező erejű intézkedésekkel kombinált, kötelező erejű keret (2+ alternatíva), iv. kétoldalú megállapodások (2++ alternatíva).

Az alternatívák értékelésének és összehasonlításának eredményei alapján a 2+ alternatíva („nem kötelező erejű intézkedésekkel párosított uniós szintű, kötelező erejű keret”) érte el a legmagasabb pontszámot, ezért előnyben részesített alternatívaként rangsorolandó. Ez az eredmény a célzott konzultáció során feltett kérdésekre válaszoló érdekelt felek (köztük a kkv-k) által előnyben részesített alternatívával is összhangban van.

Mi az egyes érdekelt felek álláspontja? Ki melyik alternatívát támogatja?

A megkérdezett érdekelt felek széles körben támogatják az előnyben részesített alternatívát. Összességében a célzott konzultáció válaszadóinak 46 %-a a 2+ szakpolitikai alternatívát jelölte meg a cél elérésére leginkább alkalmas alternatívaként.

C. Az előnyben részesített alternatíva hatása

Melyek az előnyben részesített alternatíva (ha nincs ilyen, akkor a főbb alternatívák) előnyei?

Az előnyben részesített alternatíva hozzájárulna: i. az űrszemét keletkezésének és az EU űriparát érintő kiberbiztonsági kockázatoknak a csökkentéséhez, ii. az üzletmenet-folytonosság biztosításához és a fennakadások költségeinek csökkentéséhez, iii. az űripar környezeti teljesítményének és fenntarthatóságának javításához, iv. az ágazat versenyképesebbé tételéhez, beleértve az új kereskedelmi belépők további növekedéséhez kedvező környezet biztosítását, v. a közvélemény űrrendszerekbe és -szolgáltatásokba vetett bizalmának, valamint az azokra való támaszkodásának a növeléséhez, valamint vi. az űrágazat irányításának megerősítéséhez azon kulcsfontosságú követelmények harmonizálása révén, amelyeket a nemzeti hatóságoknak figyelembe kell venniük az engedélyek megadásakor.

Milyen költségekkel jár az előnyben részesített alternatíva (ha nincs ilyen, akkor milyen költségekkel járnak a főbb alternatívák)?

A megfelelési költségek attól függnének, hogy az egyes vállalatok milyen mértékben hajtották végre a jelenlegi intézkedéseket. Az előnyben részesített alternatíva kötelező erejű intézkedései azonban az alapforgatókönyvhöz képest 3–10 %-kal növelnék a gyártási költségeket.

Milyen hatást gyakorol a fellépés a kkv-kra és a versenyképességre?

A közös szabályozási keret az alábbiak révén fokozná az uniós űripar versenyképességét: i. azon vállalatok adminisztratív terheinek és költségeinek csökkentése, amelyeknek többé nem kellene megfelelniük számos összehangolatlan követelménynek az EU-n belül, valamint ii. a vállalatok megbízhatóságának növelése a reziliencia és a biztonság javítása révén, globális versenyelőnyt biztosítva számukra.

Az egységes piac jobb integrációja új piacok felé is megnyitná az utat a kkv-k számára, kibővítve az uniós piac méretét és előmozdítva az innovációt. Ez magánberuházásokat is vonzana, hozzájárulva a New Space-ágazat bővüléséhez és növekedéséhez az EU-ban (főként az induló innovatív vállalkozások és a nagyobb forrásbevonásra szoruló kkv-k esetében).

Az ipar, különösen a kkv-k költségei magukban foglalnák a műszaki és üzemi követelmények teljesítését, valamint az adminisztratív ellenőrzések és a végrehajtás többletköltségeit. Ezeket a költségeket az alábbiakkal lehetne mérsékelni: i. támogatási intézkedések, valamint ii. a szabályok arányossá tétele (figyelembe véve például a vállalat méretét, a küldetés kritikusságának mértékét, illetve azt, hogy a műhold milyen magasan keringene a Föld körül). A kezdeményezés működési előnyökkel járna a kkv-k számára, különösen a műholdak élettartamának meghosszabbításából származó magasabb bevételek révén.

Jelentős lesz-e a tagállamok költségvetésére és közigazgatására gyakorolt hatás?

Az előnyben részesített alternatíva hatást gyakorolna az érintett nemzeti hatóságokra (azaz az űrtevékenységek végzésére vonatkozó engedélyek kiadásáért felelős hatóságokra). Hatással lehet például a nemzeti biztonsági megfigyelőközpontok létrehozására, valamint a biztonsági események bejelentésére és értékelésére vonatkozó adatok feldolgozására. A nemzeti közigazgatásokra háruló teher a már meglévőktől függene. A tagállamok dönthetnek úgy, hogy az uniós engedélyezési követelményeknek való megfelelés ellenőrzése során más szervektől, többek között az Európai Unió Űrprogramügynökségétől (EUSPA) származó támogatásra támaszkodnak.

Lesznek-e egyéb jelentős hatások?

Egyéb jelentős negatív hatás nem várható. Az előnyben részesített szakpolitikai alternatíva az ENSZ számos fenntartható fejlődési céljának eléréséhez és a munkahelyteremtéshez is hozzájárulna.

Arányosság?

Az előnyben részesített alternatíva nem lépné túl az e kezdeményezés célkitűzéseinek eléréséhez szükséges mértéket, és nem okozna olyan aránytalan költségeket, amelyek árthatnának az uniós űripar versenyképességének. Az uniós fellépés: i. közös kiindulási alapot teremtene az uniós űrtevékenységek biztonsági, reziliencia- és környezeti fenntarthatósági szempontjaira vonatkozóan, ii. arányos lenne a különböző pályák és tengerszint feletti magasságok sajátos kockázataival, valamint a nem kritikus küldetések sajátos jellemzőivel, iii. technológiasemleges maradna, valamint iv. tiszteletben tartaná a tagállamok nemzetbiztonsággal kapcsolatos előjogait.

D. További lépések

Mikor kerül sor a szakpolitikai fellépés felülvizsgálatára?

A kezdeményezés konkrét célkitűzéseinek nyomon követése évente történne. A kezdeményezés értékelésére három évvel a hatálybalépése után kerülne sor, hogy felmérjék a piacra, különösen a kkv-kra gyakorolt hatást és a piac reakcióját.