EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2025.12.17.
COM(2025) 989 final
2025/0419(COD)
Javaslat
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE
az (EU) 2023/956 rendeletnek a rendelet hatályának a továbbfeldolgozott árukra való kiterjesztése és a kijátszásellenes intézkedések tekintetében történő módosításáról
(EGT-vonatkozású szöveg)
{SEC(2025) 989 final} - {SWD(2025) 987 final} - {SWD(2025) 988 final} - {SWD(2025) 989 final}
INDOKOLÁS
1.A JAVASLAT HÁTTERE
•A javaslat indokai és céljai
Az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus létrehozásáról szóló (EU) 2023/956 rendelet (a továbbiakban: CBAM-rendelet) 1 2023. október 1-jén lépett hatályba. A CBAM biztosítja, hogy az EU éghajlat-politikai törekvéseit ne ássa alá a kibocsátásáthelyezés, amelyre akkor kerül sor, amikor az EU-ban székhellyel rendelkező vállalatok a karbonintenzív áruk előállítását kevésbé szigorú éghajlat-politikával rendelkező harmadik országokba helyezik át. Akkor is előfordulhat, ha az uniós termékeket olcsóbb, de karbonintenzívebb importtal helyettesítik. A kibocsátásáthelyezés tehát azt eredményezi, hogy a kibocsátás áthelyeződik az EU-ból harmadik országokba, ahelyett, hogy a globális szén-dioxid-kibocsátás kívánt csökkentéséhez vezetne. A CBAM úgy kezeli ezt a kockázatot, hogy az EU-ba behozott karbonintenzív árukra az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (a továbbiakban: EU ETS) 2 keretében a belföldi gyártókra vonatkozóval egyenértékű szén-dioxid-árat alkalmaz. A 2023 októbere óta alkalmazandó átmeneti időszakot követően a CBAM következő szakasza 2026 januárjában kezdődik, az importált beágyazott kibocsátásokra vonatkozó szén-dioxid-árazás fokozatos bevezetésével.
A jogalkotási javaslat általános célja a CBAM hatékonyságának megerősítése, ezáltal az ÜHG-kibocsátás csökkentése és az éghajlatváltozás elleni globális küzdelem.
A CBAM hatékony végrehajtásának biztosítása érdekében a javaslat három fő probléma megoldása céljából módosítja a CBAM-rendeletet. Először is a javaslat kiterjeszti a CBAM hatályát, hogy így csökkentse a kibocsátásáthelyezés kockázatát a jelenleg a CBAM hatálya alá tartozó acél- és alumíniumtermékek értékláncának alsóbb szintjein elhelyezkedő termékek tekintetében. Másodszor, a javaslat fellép a CBAM-kötelezettség teljesítésének elkerülésére irányuló kísérletekkel szemben. Harmadszor, a javaslat javítani fogja a kibocsátások villamos energiához való hozzárendelésére vonatkozó technikai szabályokat azzal a céllal, hogy ösztönözze a villamosenergia-behozatal dekarbonizációját. A javaslat a szükséges helyeken számos kisebb egyszerűsítést és javítást is tartalmaz a mechanizmus alkalmazása tekintetében, valamint annak érdekében, hogy lehetővé tegye egy integrált CBAM-övezet létrejöttét az EGT-tag EFTA-országokkal.
A CBAM jelenleg a CBAM-rendelet I. mellékletében felsorolt alapanyagáruk korlátozott körére vonatkozik (alumínium, cement, villamos energia, műtrágyák, hidrogén, valamint vas és acél). Ezeket az alapanyagokat gyakran köztes termékként használják az értéklánc alsóbb szintjein lévő áruk (továbbfeldolgozott termékek) előállításához. E továbbfeldolgozott termékek uniós gyártói kettős költségnövelő hatással szembesülnek, ami ösztönözheti az áthelyezést, így pedig az EU külföldre „exportálná” kibocsátásait, ami semmissé tenné az uniós éghajlat-politika hatékonyságát. Először is, az EU fokozott éghajlatvédelmi törekvései és az ingyenes kibocsátási egységek fokozatos kivezetése az EU ETS keretében várhatóan növelni fogják a belföldön beszerzett alapanyagok költségeit 3 . Másodszor, a CBAM fokozatos bevezetése várhatóan növelni fogja a hatálya alá tartozó behozott alapanyagok költségeit. E kettős költségnövelő hatás eredményeként egyre nagyobb a különbség a továbbfeldolgozott termékek belföldi gyártóinak teljes szén-dioxid-kibocsátási költsége és a harmadik országbeli gyártók szén-dioxid-kibocsátási költségei között. Ez egyes továbbfeldolgozott termékek esetében a kibocsátásáthelyezés jelentős kockázatát eredményezi.
E kockázatot elismerve a CBAM-rendelet 30. cikkének (3) bekezdése előírja a Bizottság számára, hogy azonosítsa azokat a kibocsátásáthelyezés kockázatának kitett továbbfeldolgozott termékeket, amelyek esetlegesen bekerülhetnének a CBAM hatálya alá. A Bizottság acél- és fémipari cselekvési terve 4 célként tűzi ki a CBAM hatályának kiterjesztését, az acél- és alumíniumintenzív továbbfeldolgozott termékekre összpontosítva. E célkitűzéssel összhangban, valamint a kibocsátásáthelyezés kockázatának leginkább kitett és a jelentős részben CBAM-árukat tartalmazó továbbfeldolgozott termékeket azonosító értékelés alapján ez a javaslat kiterjeszti a CBAM hatályát egyes acél- és alumíniumintenzív továbbfeldolgozott termékekre. A CBAM-rendelet 30. cikkének (2) bekezdésében meghatározott bizottsági felülvizsgálati jelentés tárgyalja a hatály más CBAM-ágazatokban található, nevezetesen a cementhez, a műtrágyákhoz és a hidrogénhez kapcsolódó továbbfeldolgozott termékekre való esetleges kiterjesztését. Az ezen árukra való kiterjesztést a Bizottság egy jövőbeli jogalkotási felülvizsgálat során fogja mérlegelni.
Az európai acél- és fémipari cselekvési terv hangsúlyozta továbbá, hogy foglalkozni kell a CBAM kijátszásának és elkerülésének kockázatával, amely alááshatja a CBAM hatékonyságát a kibocsátásáthelyezés kockázatának megelőzése terén. A CBAM jelenlegi végrehajtási kerete már számos kijátszásellenes biztosítékot nyújt, többek között az áruk téves besorolásával és alacsonyabb összegű bevallásával kapcsolatos kockázatok kezelése érdekében. Az átmeneti időszak alatt azonban különböző érdekelt felek (köztük az illetékes nemzeti hatóságok, a vámhatóságok, a vállalkozói szövetségek, valamint az egyes vállalatok) aggodalmukat fejezték ki azzal kapcsolatban, hogy a CBAM-rendelet nem tartalmaz elegendő biztosítékot a kibocsátási intenzitásokkal kapcsolatos hamis nyilatkozattétel kockázatával és a visszaélésszerű gyakorlatok kockázatával szemben. A javaslat e kockázatok kezelését célzó rendelkezéseket tartalmaz.
A CBAM átmeneti időszak alatti végrehajtásával kapcsolatos tapasztalatok és az érdekelt felek visszajelzései azt mutatták, hogy a villamosenergia-behozatalra vonatkozó szabályok túlságosan merevek. A jelenlegi keret nem ismeri el kellőképpen a nem uniós villamosenergia-termelők által villamosenergia-termelésük dekarbonizációja terén elért eredményeket, ezáltal visszatartja az alacsony szén-dioxid-kibocsátású villamos energia kereskedelmét, és korlátozott ösztönzőket biztosít a harmadik országbeli villamosenergia-termelők számára a kibocsátások csökkentésére. Ezeket a hiányosságokat két fő probléma okozza. Először is, a CBAM-rendelet alapján a villamosenergia-behozatalra vonatkozó alapértelmezett kibocsátási értékek 5 csak a fosszilis tüzelőanyagokból eredő villamosenergia-termelést tükrözik. Ezek az alapértelmezett értékek ezért túlbecsülhetik az EU-ba viszonylag tiszta energiát exportáló harmadik országokból származó villamos energia karbontartalmát. Másodszor, a villamos energia tényleges kibocsátásának bejelentéséhez szükséges feltételek a gyakorlatban nagyon nehezen teljesíthetőnek bizonyultak. A javaslat e problémák kezelését célzó rendelkezéseket is tartalmaz.
Végezetül a javaslat a mechanizmus alkalmazása tekintetében is tartalmaz kisebb javításokat, például kiterjeszti az illetékes nemzeti hatóságok azon lehetőségét, hogy biztosítékot kérjenek, egyértelművé teszi, hogy az üzemeltetők megoszthatják a hitelesített kibocsátási adatokat más üzemeltetőkkel, illetve egyszerűsíti az engedélyezett CBAM-nyilatkozattevő nyilvántartási kötelezettségét.
•Összhang a szabályozási terület jelenlegi rendelkezéseivel
A CBAM hatékonyságának javítását célzó javaslat hozzá fog járulni ahhoz, hogy az Unió teljesíteni tudja ambiciózus éghajlat-politikai célkitűzéseit. Az európai klímarendelet jogilag kötelező erejű célt tűz ki az EU számára, melynek értelmében 2050-re el kell érnie a klímasemlegességet, és 2030-ig az 1990-es szinthez képest legalább 55 %-kal csökkentenie kell az ÜHG-kibocsátást 6 . Az idei év elején az Európai Bizottság továbbá azt a célt javasolta, hogy 2040-ig 90 %-kal csökkenjen a nettó ÜHG-kibocsátás. Az EU ETS kibocsátási egységek teljes számának tervezett csökkentése növelni fogja az EU-ban a kibocsátásokért fizetett szén-dioxid-árat. Ez növeli a kibocsátásáthelyezés kockázatának kezelésére szolgáló hatékony és hiteles eszközök szükségességét. A szén-dioxid-kibocsátási költség nagyobb különbsége a belföldi és a harmadik országbeli gyártók között növeli mind a downstream kibocsátásáthelyezés kockázatát, mind pedig az elkerülés és a kijátszás kockázatát.
A javaslat a CBAM hatékonyságának megerősítésére irányuló szélesebb körű erőfeszítés részét képezi. További egyszerűsítések bevezetése, ugyanakkor a mechanizmus környezetvédelmi célkitűzésének megőrzése révén a CBAM egyszerűsítése és megerősítése tekintetében az (EU) 2025/2083 rendeletre 7 épül. Javítani fogja például a villamosenergia-behozatalra vonatkozó alapértelmezett értékek használatával kapcsolatos szabályokat, miközben a villamos energia tekintetében megkönnyíti a tényleges értékek bejelentését.
A Bizottság a CBAM-rendelet 30. cikkének (2) bekezdésével összhangban a CBAM széles körű felülvizsgálatát is elvégezte. Ez a felülvizsgálat számba vette a mechanizmus eddigi működését, értékelte a fejlődő országokkal – köztük a legkevésbé fejlett országokkal – fennálló kapcsolatokat és az azokra gyakorolt hatásokat 8 , és mérlegeli a lehetséges következő lépéseket. A felülvizsgálat mérlegelte annak lehetőségét is, hogy a CBAM-et a jövőben kiterjesszék az EU ETS más, a kibocsátásáthelyezés kockázatának kitett ágazataira, valamint más ágazatok továbbfeldolgozott termékeire (cement, műtrágya és hidrogén) 9 . Az Európai Bizottság ezzel párhuzamosan egy sor végrehajtási és felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogad el, amelyek meghatározzák a CBAM jelenlegi hatályán belüli működésére vonatkozó technikai szabályokat 10 .
•Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival
A javasolt kezdeményezés a tisztaipar-megállapodás 11 részét képezi, és szorosan igazodik az ipar felgyorsításáról szóló, küszöbön álló jogszabály célkitűzéseihez.
2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG
•Jogalap
A CBAM-rendelet alapja az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 192. cikkének (1) bekezdése. Az EUMSZ 191. cikkével és 192. cikkének (1) bekezdésével összhangban az Uniónak hozzá kell járulnia többek között a környezet minőségének megőrzéséhez, védelméhez és javításához, a regionális vagy világméretű környezeti problémák leküzdésére és különösen az éghajlatváltozás elleni küzdelemre irányuló intézkedések nemzetközi szintű előmozdításához.
•Szubszidiaritás (nem kizárólagos hatáskör esetén)
A CBAM közös és egységes keretet teremt, amely biztosítja az EU belső piacán alkalmazott szén-dioxid-árazási politika és az importtermékekre alkalmazott szén-dioxid-árazási politika egyenértékűségét. A CBAM egységes alkalmazása elengedhetetlen annak elkerüléséhez, hogy az Unióban szabad forgalomba bocsátott bármely áru a CBAM hatálya alá tartozzon. A CBAM hatékonysága az érintett ágazatokra valamennyi uniós tagállamban következetesen alkalmazott egységes szén-dioxid-árjelzéstől függ. A CBAM-rendelet javasolt módosításai szintén ilyen egységes alkalmazást tesznek szükségessé.
A kibocsátásáthelyezés kockázatának való különböző kitettség nem indokolja kellőképpen a nemzeti szintű fellépést. A mechanizmus az Unión kívül megvalósult kibocsátásokra irányul, és az EU ETS-hez hasonlóan a CBAM hatékonyabb lehet, ha szélesebb körben egységesen alkalmazzák.
•Arányosság
A javaslat célja a CBAM-rendelet hatékonyságának megerősítése az uniós éghajlat-politikák hatékonyságának és integritásának megőrzése érdekében. Ugyanakkor a szakpolitikai alternatívák azzal a céllal kerültek kidolgozásra, hogy korlátozzák a vállalatok, a hatóságok és más érdekelt felek adminisztratív terheire gyakorolt hatást.
A CBAM hatályának az acél- és alumíniumintenzív továbbfeldolgozott termékekre való javasolt kiterjesztése a jelenlegi CBAM-rendelet és az EU ETS logikájára épül, azokra a termékekre és ágazatokra összpontosítva, ahol a beágyazott kibocsátások és a kibocsátásáthelyezés kockázata a legmagasabb. Emellett a javaslatot kísérő hatásvizsgálat 8.1. szakaszában leírtak szerint a Bizottság a szakpolitikai alternatívákat értékelte az összetettség és az adminisztratív terhek tekintetében mutatkozó lehetséges hatásuk szempontjából is. Ezt egy sor hatékonysági és arányossági mutató segítségével tette, beleértve a teljes termelést és a behozatalból származó kibocsátást KN-kódonként, valamint egy olyan mutatót, amely a továbbfeldolgozott termékek anyagösszetételét méri. Azok a termékek, amelyeknek tömegében nagyobb az alapanyagok aránya, a termék teljes tömegére vetítve nagyobb beágyazott kibocsátással rendelkeznek, és ezért jellemzően ezek vannak a leginkább kitéve az áthelyezés kockázatának. Emellett mutatók révén biztosítva lett az is, hogy az áruk kiválasztása során figyelembe legyen véve az ellátási láncok összetettsége. Ennek alapján a javaslat oly módon terjeszti ki a CBAM hatályát egyes acél- és alumíniumintenzív továbbfeldolgozott termékekre, hogy a további kibocsátások bevonásával maximalizálja a környezeti előnyöket, ugyanakkor a lehető legnagyobb mértékben korlátozza az adminisztratív terheket és az összetettséget az importőrök és a harmadik országbeli üzemeltetők szempontjából.
A kijátszás és elkerülés kockázatára vonatkozó javaslat egyensúlyt teremt a CBAM hatékonyságának biztosítása, valamint a mechanizmus összetettségének és adminisztratív terheinek korlátozása iránti igények között. Végrehajtási és felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén rugalmas és célzott megközelítést alkalmaz a kijátszás vagy a CBAM-kötelezettségek elkerülését célzó egyéb gyakorlatok kockázatának kitett behozatalok azonosítására, amelyre vonatkozóan további feltételeket kell alkalmazni a tényleges kibocsátások felhasználására.
A villamosenergia-importról szóló javaslat egyszerűsíteni fogja a tényleges kibocsátási értékek bejelentésére vonatkozó feltételeket. Ez javítani fogja a CBAM hatékonyságát a harmadik országok dekarbonizációjának ösztönzésében, miközben valamennyi érdekelt fél számára megvalósíthatóbbá teszi a tényleges kibocsátási értékek használatát. A villamosenergia-behozatal alapértelmezett értékeire vonatkozó megközelítés változásai nem bonyolítják tovább az importőrök vagy a harmadik országbeli üzemeltetők helyzetét.
•A jogi aktus típusának megválasztása
A javaslat értelmében módosítani kell a CBAM-rendeletet. A javaslat a CBAM-rendelet alkalmazásához szükséges konkrét szabályokat állapít meg. Ezenkívül e rendelet az egész Unióban egységes és következetes alkalmazást és végrehajtást ír elő az EUMSZ 32. cikkében (a külpolitika közös megközelítése) és 207. cikkében (a közös kereskedelempolitika) foglalt célkitűzések megvalósítása érdekében.
Emiatt e javaslat célkitűzéseit rendelet révén lehet a legjobban megvalósítani. Ez biztosítja a rendelkezései közvetlen alkalmazhatóságát.
3.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI
•A jelenleg hatályban lévő jogszabályok utólagos értékelése / célravezetőségi vizsgálata
A javaslat a CBAM-rendeletnek a mechanizmus 2023. október 1-jei hatálybalépése óta tartó átmeneti szakaszban történő végrehajtása során szerzett tapasztalatokra támaszkodik.
•Az érdekelt felekkel folytatott konzultációk
A CBAM-rendelet 2023. október 1-jei átmeneti szakaszban való hatálybalépése óta a Bizottság szolgálatai több kommunikációs csatornán keresztül folyamatosan konzultáltak uniós és harmadik országbeli érdekelt felekkel. 2025. július 1. és augusztus 26. között véleményezési felhívásra és nyilvános konzultációra került sor a hatály továbbfeldolgozott termékekre való kiterjesztése, a kijátszás és a CBAM célkitűzéseit aláásni képes gyakorlatok kockázata, valamint a villamos energia témájában. A nyilvános konzultáció eredményei alapján az értéklánc alsóbb szintjein lévő érdekelt felek többsége úgy véli, hogy a CBAM miatt a downstream ágazatokban fennáll a kibocsátásáthelyezés kockázata. Nagyrészt egyetértenek abban, hogy a CBAM továbbfeldolgozott termékekre való kiterjesztése csökkentené a kibocsátásáthelyezés kockázatát, javítaná az uniós éghajlat-politikát, előmozdítaná az alacsony kibocsátású innovációt, és ösztönözné mind az alacsony kibocsátású termékek uniós fogyasztását, mind a globális szén-dioxid-árazási erőfeszítéseket. A legtöbb válaszadó jelezte, hogy a jelenlegi CBAM esetében fennáll a kijátszás kockázata, ami alááshatja a hatékonyságát. A legtöbb válaszadó azt is jelezte, hogy a villamos energiára vonatkozó alapértelmezett értékek kiszámításának jelenlegi módszertana nem megfelelő, mivel nem veszi figyelembe a nem fosszilis tüzelőanyag-forrásokból előállított villamos energiát. Emellett a legtöbb válaszadó jelezte, hogy egyszerűsíteni kell az importált villamos energia tényleges beágyazott kibocsátásának alkalmazási feltételeit.
A Bizottság szolgálatai ugyanakkor széles körű konzultációkat folytattak az EU-n belüli és harmadik országbeli hatóságokkal, valamint az ipar képviselőivel, a civil társadalom képviselőivel, továbbá nemzetközi vagy kormányközi szervezetekkel. Ezek a konzultációk kétoldalú találkozók, a CBAM szakértői csoportban folytatott megbeszélések, a hatálynak a továbbfeldolgozott termékekre és a villamos energiára való kiterjesztéséről szóló tanulmányokkal kapcsolatban készített interjúk, valamint az illetékes nemzeti hatóságok és a vámhatóságok körében a CBAM kockázatkezelési keretével összefüggésben végzett felmérések formájában valósultak meg.
•Szakértői vélemények beszerzése és felhasználása
A javaslatot a Bizottság számos tanulmány és szakértői javaslat alapján dolgozta ki, elemezve a lehetséges kialakítási alternatívákat, valamint azok környezeti, társadalmi és gazdasági hatásait.
A javaslat előkészítése előtt külön támogató tanulmány készült, amely a CBAM hatályának az acél- és alumíniumintenzív továbbfeldolgozott árukra való kiterjesztésére összpontosított. E tanulmány mellett az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontjának támogatásával célzottan modellezték a társadalmi-gazdasági és környezeti hatásokat, míg a Bizottság szolgálatai kiterjedt másodelemzést és mélyreható statisztikai elemzést végeztek. Emellett e kezdeményezés kontextusában figyelembevételre kerültek az ágazati tanulmányok – többek között a villamos energiáról mint CBAM-áruról szóló tanulmány – keretében gyűjtött információk is.
A fenti elemzéshez hozzájárulva a Bizottság szolgálatai célzott konzultációkat folytattak az érintett gazdasági szereplőkkel és a tagállamokkal, és a CBAM szakértői csoporton keresztül és az érdekelt felek célzott ülésein eszmecserét folytattak az érdekelt felekkel. A Bizottság szolgálatai elemezték a nyilatkozattevők által az átmeneti időszak alatt benyújtott negyedéves CBAM-jelentés révén gyűjtött adatokat is.
•Hatásvizsgálat
A Szabályozói Ellenőrzési Testület fenntartásokkal ugyan, de kedvező véleményt adott a hatásvizsgálatról, és javító célzatú javaslatokat tett. E javaslatok figyelembevétele érdekében a hatásvizsgálati jelentés további felülvizsgálaton esett át.
A hatásvizsgálat felvázolja a továbbfeldolgozott termékekre való kiterjesztés, az intézkedések kijátszása és a CBAM célkitűzéseit aláásni képes gyakorlatok elleni további biztosítékok, valamint az importált villamos energia esetében a tényleges beágyazott kibocsátás alkalmazásának feltételeire vonatkozó felülvizsgált szabályok tekintetében mérlegelt szakpolitikai alternatívákat. Az értékelés az összes alternatívát felméri abból a szempontból, hogy mennyire hatékonyak a releváns kérdések kezelésében. Emellett ismerteti a lehetséges szakpolitikai alternatíváknak a gazdasági és társadalmi mutatókra, valamint az adminisztratív terhekre gyakorolt hatását, mielőtt következtetéseket vonna le az előnyben részesített alternatíváról. A szakpolitikai alternatívákat a Bizottság olyan alapforgatókönyvvel hasonlítja össze, amely a CBAM-et a jelenleg jogszabályba foglalt formájában tükrözi. Az alapforgatókönyv magában foglalja az EU „Irány az 55 %!” éghajlat-politikai intézkedéscsomagjának végrehajtását is, beleértve az ingyenes kibocsátási egységek fokozatos megszüntetését az EU ETS keretében. Az alapforgatókönyv továbbá feltételezi a CBAM 2025 októberében elfogadott egyszerűsítésének végrehajtását, beleértve az importőrönkénti és évenkénti 50 tonna CBAM-árura vonatkozó de minimis tömegalapú küszöbértéket (négy CBAM-árukategória esetében).
A hatálynak az acél- és alumínium alapanyagokból továbbfeldolgozott termékekre való esetleges kiterjesztése tekintetében a termékek kibocsátásáthelyezési kockázatát két fő kritérium alapján értékelték. Először is, az áruk kereskedelmi intenzitását 12 a forgalomképességük helyettesítő mutatójaként vették figyelembe. A könnyebben értékesíthető áruk esetében nagyobb a kibocsátásáthelyezés kockázata a termelés áthelyezése vagy a harmadik országokból származó behozatallal való helyettesítés révén. Másodszor, egy költségnövekedést mérő mutató azt méri, hogy a CBAM-inputok szén-dioxid-kibocsátási költsége mennyivel növeli valamely továbbfeldolgozott áru összköltségét annak teljes hozzáadott értékéhez képest. Emellett annak biztosítása érdekében, hogy csak a legnagyobb éghajlati jelentőséggel bíró termékeket vegyék figyelembe, az ágazati szintű teljes beágyazott kibocsátás meghatározott alsó határát el nem érő árukat kizárták a kiválasztásból. Az e kritériumokra vonatkozó különböző küszöbértékek alkalmazása három reprezentatív alternatívát eredményezett a továbbfeldolgozott termékekre való kiterjesztésre vonatkozóan. Az 1. alternatíva célzott kiterjesztést tartalmaz, amely csak a legnagyobb kibocsátásáthelyezési kockázattal és kibocsátási intenzitással rendelkező árukra vonatkozik. A 2. alternatíva kiegyensúlyozott kiterjesztést tartalmaz, amely a magas kibocsátási intenzitású, kockázatnak kitett továbbfeldolgozott árukra összpontosít. A 3. alternatíva az összes kockázatnak kitett továbbfeldolgozott árura való széles körű kiterjesztést foglal magában.
A hatásvizsgálat arra a következtetésre jut, hogy a 2. alternatíva az előnyben részesített alternatíva, tekintettel arra a célkitűzésre, hogy maximalizálni kell a környezeti előnyöket, ugyanakkor korlátozni kell a költségeket a további összetettség és adminisztratív terhek tekintetében. Ezen alternatíva keretében az érintett kibocsátások, a kibocsátásáthelyezés csökkentése és a becsült kibocsátáscsökkentés tekintetében a környezeti előnyök jelentősen meghaladják az 1. alternatíva szerinti előnyöket. Ugyanakkor a 2. alternatíva szerinti környezeti előnyök hasonlóak a 3. alternatíva szerinti előnyökhöz, míg a várható költségek sokkal korlátozottabbak. A 3. alternatívához képest a 2. alternatíva kevesebb importőrt érint, kevesebb új KN-kódot tartalmaz, és a beágyazott kibocsátások kiszámítása szempontjából általában kevésbé összetett árukra vonatkozik.
A kibocsátásáthelyezés kockázatának további kezelése érdekében a hulladékkal kapcsolatban két fő alternatívát mérlegeltek. Az 1. alternatíva előírja, hogy a fogyasztás előtti hulladékot mint CBAM-prekurzort be kell vonni a CBAM hatálya alá. A 2. alternatíva a fogyasztás előtti és a fogyasztói hulladékot egyaránt tartalmazza CBAM-prekurzorként. A hatásvizsgálat arra a következtetésre jut, hogy az 1. alternatíva tükrözi a legjobb általános megközelítést, mivel csak a magas kockázatú területeket célozza meg a szükségtelen adminisztratív terhek minimalizálása érdekében. A Bizottság nevezetesen úgy vélte, hogy a fogyasztói hulladék CBAM-prekurzorként való felvétele – amint azt a 2. alternatíva javasolja – visszatarthatja a körforgásos gazdaságot, és nem lenne összhangban az e területre vonatkozó számos uniós szakpolitikával.
A CBAM célkitűzéseit aláásni képes kijátszási gyakorlatok esetében két szakpolitikai alternatívát mérlegeltek, amelyek közös intézkedésekkel rendelkeznek.
A közös intézkedések először is felhatalmazzák a Bizottságot arra, hogy tovább részletezze a KN-kódokat annak érdekében, hogy azok jobban tükrözzék a CBAM hatálya alá eső bármely KN-kód alá tartozó különböző termékek sajátos összetételét. E felhatalmazás lehetővé teszi az ugyanazon KN-kód alá tartozó termékek releváns összetételének rögzítését. Másodszor, felhatalmazza a Bizottságot arra, hogy bizonyos KN-kódok/harmadik országbeli létesítmények esetében további feltételeket szabjon a tényleges kibocsátások felhasználásához, amennyiben fennáll a visszaélésszerű gyakorlatok magas kockázata. Ez lehetővé teszi az áruk konkrét eseteivel kapcsolatos tényleges ellenőrzött értékek használatához teljesítendő további feltételek, valamint az azt igazoló bizonyítékok bevezetését, hogy a visszaélésszerű gyakorlatok nem valósultak meg. Ezeket a feltételeket és bizonyítékokat arányos módon kell kialakítani, amely nem ró szükségtelen terhet az üzemeltetőkre és az importőrökre.
Az 1. alternatíva a fogyasztás előtti alumínium- és acélhulladék prekurzorok közé való felvételét javasolja, lehetővé téve ezáltal a kibocsátásoknak a hulladékhoz mint prekurzorhoz való hozzárendelését. Felhatalmazza továbbá a Bizottságot arra, hogy további bizonyítékokat kérjen a termelés helyének igazolására, ezáltal kezelve a kibocsátási intenzitásokkal kapcsolatos, a nyomonkövethetőség hiánya miatti hamis nyilatkozattétel kockázatát. A további bizonyítékok benyújtására vonatkozó követelmény azon konkrét KN-kódokhoz és származási helyekhez kapcsolódó behozatalokra vonatkozna, amelyek esetében a leglényegesebb a kijátszás kockázata a kibocsátási intenzitásra vonatkozó hamis nyilatkozattétel miatt.
A 2. alternatíva az 1. alternatívára épül, de tovább bővíti szakpolitikai intézkedéseinek hatályát. Ez az alternatíva a fogyasztás előtti hulladék mellett a fogyasztói hulladékot is felvenné a CBAM-prekurzorok közé. A termelési hely igazolásának követelménye valamennyi KN-kódra/származási helyre vonatkozna. Ezért a tényleges kibocsátási értékeken alapuló valamennyi CBAM-nyilatkozatra hatással lenne.
Az előnyben részesített alternatíva az 1. alternatíva, mivel kiegyensúlyozott és arányos megközelítést alkalmaz, amely lehetővé teszi a kijátszás kockázatának hatékony kezelését.
A Bizottság négy alternatívát mérlegelt a villamosenergia-import kezelésében mutatkozó hiányosságok megoldására. Ezek az alternatívák a kibocsátási tényező kiszámításához használt módszertan és a tényleges értékek bejelentésének feltételei tekintetében térnek el. Két fő szakpolitikai lehetőség különböző kombinációit fedik le: i. az exportáló ország fosszilis tüzelőanyagokon alapuló szén-dioxid-kibocsátási tényezőjére alapuló jelenlegi megközelítés fenntartása vagy az exportáló ország átlagos hálózati kibocsátási tényezőjére való áttérés; ii. a szűk keresztmetszettel kapcsolatos kritérium módosítása a strukturális szűk keresztmetszet hiányára való hivatkozással, vagy annak teljes megszüntetése. Ezenkívül két elem valamennyi alternatívára vonatkozik. Először is, létezik egy módosított kritérium, amely egyértelművé teszi, hogy az energia-adásvételi megállapodások csak a fizikai energia-adásvételi megállapodásokat foglalják magukban, ugyanakkor lehetővé teszik közvetett energia-adásvételi megállapodások alkalmazását is. Másodszor, a kapacitás nominálására vonatkozó feltétel módosul, és csak explicit kapacitásfelosztás esetén alkalmazandó.
A villamosenergia-behozatal esetében az előnyben részesített alternatíva az átlagos hálózati kibocsátási tényezőre való áttérés az exportáló országok tekintetében, valamint a szűk keresztmetszethez kapcsolódó tényleges kibocsátási értékek használatára vonatkozó kritérium megszüntetése. Az átlagos hálózati kibocsátási tényező jobban tükrözi a származási ország dekarbonizációs tendenciáját, mivel a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energiát is figyelembe veszi. Az energia-adásvételi megállapodásokkal és a kapacitás nominálásával kapcsolatos feltételek módosításával együtt a hálózati szűk keresztmetszet hiányára vonatkozó feltétel megszüntetése tovább fogja könnyíteni a tényleges értékek bejelentését.
•Célravezető szabályozás és egyszerűsítés
A CBAM hatályának az acél- és alumíniumintenzív továbbfeldolgozott termékekre való kiterjesztése szempontjából előnyös a mechanizmus 2025 októberében elfogadott egyszerűsítése 13 . A behozott CBAM-áruk 50 tonnás de minimis küszöbértéke mintegy 182 000 importőrt zár ki a jelenlegi CBAM hatálya alól, ami a becslések szerint évi 1 123 millió EUR-val csökkenti az importőrök adminisztratív költségeit 14 . A de minimis küszöbérték a továbbfeldolgozott termékek importőrei számára is előnyös, mivel az e javaslat szerinti kiterjesztés hatálya alá tartozó ágazatokban működő importőrök több mint 90 %-a mentesül a CBAM-kötelezettségek alól, miközben a kibocsátások több mint 99 %-a továbbra is a rendszer hatálya alá tartozik.
A Bizottság valamennyi figyelembe vett szakpolitikai alternatíva hatását (a hatásvizsgálatról szóló szakaszban leírtak szerint) gondosan értékelte az adminisztratív terhekre gyakorolt hatásuk tekintetében. Az e javaslatban foglalt szakpolitikai csomag kiválasztásakor a Bizottság mérlegelte a környezeti előnyöket, valamint a további adminisztratív terhek korlátozására és a CBAM bonyolultabbá tételének elkerülésére vonatkozó igényt. Ezt az arányosságról szóló szakasz és a hatásvizsgálat ezen indokolásban szereplő összefoglalója is ismerteti.
A CBAM továbbfeldolgozott termékekre való kiterjesztése mérsékelt hatást gyakorol a CBAM hatálya alá vont kkv-importőrökre (és harmadik országbeli kkv-gyártókra), miközben a CBAM hatálya alá tartozó új importőrök mintegy fele kkv. Mindezek eredményeként összesen mintegy 3 800–3 900 további kkv szembesül CBAM-kötelezettségekkel.
•Alapjogok
A javaslat tiszteletben tartja az alapvető jogokat, valamint az elsősorban az Unió Alapjogi Chartájában elismert alapelveket. Nevezetesen hozzájárul a magas szintű környezetvédelem célkitűzéséhez, a fenntartható fejlődésnek a Charta 37. cikkében foglalt elvével összhangban.
4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK
A továbbfeldolgozott termékekre való kiterjesztés célja nem bevételek generálása, hanem inkább a CBAM hatékonyságának megerősítése a kibocsátásáthelyezés megelőzése terén. A hatásvizsgálat alapján a javaslat az előrejelzések szerint 2030-ra mintegy 0,58 milliárd EUR éves bevételt fog generálni. 2030 után, mivel az EU ETS keretében az ingyenes kiosztások fokozatosan megszűnnek és a CBAM fokozatosan bevezetésre kerül, a bevételeknek tovább kell emelkedniük, és 2035-re a becslések szerint el kell érniük a 0,69 milliárd EUR-t. A 2028–2034 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretre irányuló bizottsági javaslat szerint az uniós költségvetésre gyakorolt hatás a 2028–2034 közötti időszakban évente átlagosan 0,2 milliárd EUR-ra becsülhető.
A kijátszási és elkerülési kockázatok kezelése érdekében hozott intézkedések hozzá fognak járulni annak biztosításához, hogy a tervezett bevételek a gyakorlatban is megvalósuljanak.
5.EGYÉB ELEMEK
•Végrehajtási tervek, valamint az ellenőrzés, az értékelés és a jelentéstétel szabályai
A CBAM átmeneti időszaka 2025 végéig alkalmazandó, a végleges szakasz pedig 2026-ban kezdődik.
Az átmeneti időszak vége előtt és a CBAM-rendelet 30. cikkének (2) bekezdésével összhangban a Bizottságnak átfogó felülvizsgálati jelentést kell benyújtania az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az átmeneti időszakból levont tanulságokról. Ez a jelentés felvázolja a további felülvizsgálatok és a hatály további kiterjesztésének lehetséges jövőbeli lépéseit is. Az Európai Bizottság eközben egy sor végrehajtási és felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását készíti elő, amelyek meghatározzák a CBAM jelenlegi hatályán belüli működésére vonatkozó technikai szabályokat.
A Bizottság továbbra is nyomon követi és értékeli a CBAM végrehajtását, és erről a CBAM-rendelet követelményeivel összhangban jelentést tesz.
•A javaslat egyes rendelkezéseinek részletes magyarázata
Ez a rendelet a következő módosításokat hajtja végre az (EU) 2023/956 rendeleten:
Az 1. cikk (1) bekezdése egyértelművé teszi az (EU) 2023/956 rendeletnek az EGT-megállapodásba való belefoglalásakor történő alkalmazását, és felhatalmazza a Bizottságot arra, hogy végrehajtási jogi aktusokat fogadjon el az említett rendelet III. mellékletének ennek megfelelő módosítása céljából.
Az 1. cikk (1) bekezdésének c) és d) pontja lehetővé teszi a vonatkozó villamosenergia-piaci vívmányok átültetésének elismerését abból a célból, hogy valamely harmadik ország kérelmezze villamosenergia-piacának piac-összekapcsolás révén történő integrációját az uniós piacba, a Bizottság és a harmadik országok közötti egyetértési megállapodás útján.
Az 1. cikk (1) bekezdésének e) pontja és (19) bekezdése lehetővé teszi, hogy a Bizottság sürgősségi eljárás keretében felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el egy harmadik országnak vagy területnek a mentesített harmadik országoknak vagy területeknek az (EU) 2023/956 rendelet III. mellékletében foglalt jegyzékébe való felvétele céljából.
Az 1. cikk (1) bekezdésének e) pontja lehetővé teszi az Unió számára, hogy megállapodásokat kössön harmadik országokkal a szén-dioxid-árazási mechanizmus figyelembevétele és az akkreditáló testületek kölcsönös elismerése érdekében.
Az 1. cikk (3) bekezdése, (5) bekezdése a) pontjának 2. alpontja és c) pontja, valamint (8) bekezdésének b) és c) pontja felhatalmazza a Bizottságot arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyek előírják, hogy azokban az esetekben, amikor elegendő bizonyíték utal a visszaélésszerű gyakorlatok magas kockázatára, a KN-kódok és származási helyek egy részhalmaza tekintetében további bizonyítékokat kell benyújtani annak bizonyítására, hogy az ilyen visszaélésszerű gyakorlatok nem valósultak meg.
Az 1. cikk (2) bekezdése, (6) bekezdésének c) pontja, valamint a (21) bekezdéstől a (23) bekezdése b) pontjáig tartó szakasza kiterjeszti az (EU) 2023/956 rendelet hatályát egyes acél- és alumíniumintenzív továbbfeldolgozott árukra, és ezen áruk némelyike esetében lehetővé teszi fokozatos felár alkalmazását.
Az 1. cikk (4) bekezdése előírja, hogy az engedélyt kérelmező közvetett vámjogi képviselőnek a kérelmében fel kell tüntetnie a képviselt importőrök EORI-számát vagy más nemzeti azonosító számát.
Az 1. cikk (5) bekezdése a) pontjának 1. alpontja és (8) bekezdésének a) pontja előírja, hogy az üzemeltetőt nyilvántartásba kell venni a CBAM-nyilvántartásban a beágyazott kibocsátásoknak a tényleges hitelesített kibocsátások alapján történő meghatározása céljából.
Az 1. cikk (5) bekezdésének b) és c) pontja előírja, hogy az engedélyezett CBAM-nyilatkozattevőnek adott esetben bizonyítékot kell szolgáltatnia a tényleges kibocsátások alapján bejelentett áruk előállításának helyéről és időpontjáról.
Az 1. cikk (5) bekezdésének b) pontja egyértelművé teszi, hogy a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy végrehajtási jogi aktusokat fogadjon el a CBAM-nyilatkozatok felülvizsgálatával kapcsolatos eljárásokra vonatkozóan.
Az 1. cikk (6) bekezdésének a) pontja és (24) bekezdése előírja, hogy az inputanyagokat (prekurzorokat) be kell vonni az áruk beágyazott kibocsátásának meghatározására szolgáló módszerbe.
Az 1. cikk (6) bekezdésének b) pontja, (8) bekezdésének d) pontja és (23) bekezdése lehetővé teszi az üzemeltető számára, hogy a tényleges kibocsátások bejelentéséhez, kiszámításához és hitelesítéséhez szükséges adatelemeknek csak egy részhalmazát közölje az engedélyezett CBAM-nyilatkozattevővel.
Az 1. cikk (7) bekezdése egyértelművé teszi, hogy a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy végrehajtási jogi aktusokat fogadjon el a fizetett szén-dioxid-ár tanúsításáért felelős független személy képesítésének megállapítására vonatkozó feltételeket illetően, beleértve a nemzeti akkreditáló testület általi akkreditáció megadását is.
Az 1. cikk (9) bekezdésének b) pontja egyértelművé teszi, hogy a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az egyenértékűség elve alapján és a szén-dioxid-kreditekkel kapcsolatban tett erőfeszítések figyelembevételével végrehajtási jogi aktusokat fogadjon el a külföldön fizetett szén-dioxid-ár elszámolására vonatkozóan.
Az 1. cikk (8) bekezdésének c) pontja egyértelművé teszi, hogy az üzemeltető az inputanyagokba (prekurzorokba) beágyazott kibocsátások hitelesítésével kapcsolatos információkat közölheti egy másik üzemeltetővel.
Az 1. cikk (9) bekezdése lehetővé teszi az illetékes hatóságok számára, hogy további esetekben biztosíték nyújtását írják elő, és azt – amennyiben az engedélyezett CBAM-nyilatkozattevő nem ad vissza elegendő mennyiségű CBAM-tanúsítványt – a fennmaradó pénzügyi kiigazítás visszafizettetésére használják fel.
Az 1. cikk (10) bekezdése egyértelművé teszi, hogy a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy végrehajtási jogi aktusokat fogadjon el a hitelesítők által alkalmazandó hitelesítési eljárások meghatározása céljából.
Az 1. cikk (11) bekezdése egyértelművé teszi, hogy a Bizottság vagy az illetékes hatóság a CBAM-nyilatkozat felülvizsgálatának részeként felkérheti az engedélyezett CBAM-nyilatkozattevőt, hogy szolgáltasson bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy a behozott árukat a bejelentett létesítményben és a bejelentett termelési időszakban állították elő.
Az 1. cikk (12) bekezdése külön számítási szabályt ír elő a CBAM-tanúsítványok árára vonatkozóan arra az esetre, ha az aukciós platformon csak egy árverésre kerül sor.
Az 1. cikk (13) bekezdése egyértelművé teszi, hogy az engedélyezett CBAM-nyilatkozattevőkre vonatkozó azon követelmény, amely szerint biztosítaniuk kell, hogy a CBAM-nyilvántartásban szereplő számlájukon lévő CBAM-tanúsítványok száma minden negyedév végén legalább 50 % legyen, éves cikluson alapul, ezért a naptári évtől eltérő években vásárolt tanúsítványokat ki kell zárnia a negyedéves számításból.
Az 1. cikk (14) bekezdése egyszerűsíti a visszavásárlási folyamatot azáltal, hogy megszünteti a Bizottság részvételét a visszavásárlási folyamatban.
Az 1. cikk (15) bekezdésének a) pontja egyértelművé teszi a CBAM-számlaszám szerepét a CBAM-kötelezettségek teljesítéséért felelős személy meghatározásában.
Az 1. cikk (15) bekezdésének b) és c) pontja lehetővé teszi az illetékes hatóságok számára, hogy kérelmezzék a CBAM-nyilvántartáson keresztül közölt releváns vámügyi adatok és információk helyességének ellenőrzését. Másrészt felhatalmazza a Bizottságot arra, hogy végrehajtási jogi aktusokat fogadjon el, amelyekben azonosítja az áru anyag- és kémiai összetételét, és lehetővé teszi a vámhatóságok számára, hogy közöljék ezeket az információkat a Bizottsággal.
Az 1. cikk (15) bekezdésének a) és d) pontja felhatalmazza a Bizottságot arra, hogy végrehajtási jogi aktusokat fogadjon el, amelyekben azonosítja az áru anyag- és kémiai összetételét, és lehetővé teszi a vámhatóságok számára, hogy közöljék ezeket az információkat a Bizottsággal.
Az 1. cikk (16) bekezdése új kijátszási gyakorlatot határoz meg, amely abban áll, hogy mesterségesen úgy igazítják ki az áruk ellátási láncait, hogy alacsonyabb alapértelmezett érték vonatkozzon rájuk.
Az 1. cikk (17) bekezdése felhatalmazza a Bizottságot arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el egy árunak az I. mellékletből való törlése céljából olyan súlyos és előre nem látható körülmények esetén, amelyek komoly kárt okoznak az Unió belső piacának.
Az 1. cikk (18) bekezdése az e javaslat által bevezetett változások fényében módosítja a társjogalkotók által a Bizottságnak adott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazást.
Az 1. cikk (20) bekezdése egyértelművé teszi, hogy a CBAM működését értékelő jelentésnek értékelnie kell a jövőben a CBAM hatálya alá vonni kívánt ágazatokra gyakorolt hatást, és hogy a jelentést adott esetben jogalkotási javaslat kísérheti.
Az 1. cikk (22) bekezdése módosítja az importált villamos energiára vonatkozó kibocsátási tényezőt, hogy figyelembe vegye az összes forrásból előállított villamos energiát. Emellett az importált villamos energia tényleges beágyazott kibocsátásának alkalmazási feltételeit is megváltoztatja annak érdekében, hogy azok rugalmasabbak legyenek.
A 2. cikk a javasolt intézkedések hatálybalépésére és alkalmazására vonatkozó rendelkezéseket tartalmaz. Annak érdekében, hogy az első CBAM-nyilatkozatokat időben, 2027. szeptember 30-ig be lehessen nyújtani, az importált villamos energiára vonatkozó kibocsátási tényező kiszámításához használt módszer és az importált villamos energia tényleges beágyazott kibocsátásának alkalmazására vonatkozó feltételek módosításai a 2026. január 1-jétől bekövetkezett villamosenergia-behozatalra lesznek alkalmazandók. A CBAM-nyilvántartásban végrehajtandó vagy a naptári év elején elindítandó változtatások – beleértve a hatálynak a továbbfeldolgozott termékekre való kiterjesztését is – 2028. január 1-jétől alkalmazandók.
2025/0419 (COD)
Javaslat
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE
az (EU) 2023/956 rendeletnek a rendelet hatályának a továbbfeldolgozott árukra való kiterjesztése és a kijátszásellenes intézkedések tekintetében történő módosításáról
(EGT-vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 192. cikke (1) bekezdésére,
tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,
a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,
tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére 15 ,
a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően 16 ,
rendes jogalkotási eljárás keretében,
mivel:
(1)Az (EU) 2023/956 európai parlamenti és tanácsi rendelet 17 eredetileg korlátozott hatályú volt, és azokra az árukra terjedt ki, amelyek a leginkább ki vannak téve a kibocsátásáthelyezés kockázatának, és amelyek a leginkább karbonintenzívek. Az említett rendelet hatályát fokozatosan ki kell terjeszteni az említett rendelet I. mellékletében felsorolt áruk értékláncának alsóbb szintjein elhelyezkedő termékekre is.
(2)Az „Európai acél- és fémipari cselekvési terv” 18 című közleményében a Bizottság meghatározta az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus (CBAM) hatályának bizonyos acél- és alumíniumintenzív továbbfeldolgozott termékekre történő kiterjesztésére, valamint a kijátszás és a CBAM célkitűzéseinek aláásására képes gyakorlatok – beleértve azt is, hogy harmadik országok a kevésbé kibocsátásintenzív árukat a teljes termelésük dekarbonizációjára irányuló erőfeszítések hiányában az uniós piacra irányítsák át – kockázatának kezelésére irányuló célkitűzéseket.
(3)Mivel a CBAM célja, hogy ösztönzőket teremtsen a harmadik országbeli üzemeltetők kibocsátásainak csökkentésére, az EU elkötelezett az alacsony és közepes jövedelmű harmadik országokkal való, a feldolgozóiparuk dekarbonizációjára irányuló közös munka, illetve az erre irányuló támogatásnyújtás iránt, ami részét képezi az európai zöld megállapodás 19 külső dimenziójának, és összhangban van a Párizsi Megállapodással 20 is. Az Uniónak az uniós költségvetésen keresztül továbbra is támogatnia kell az említett országokat, különösen a legkevésbé fejlett országokat, hogy hozzájáruljon az e rendelet szerinti kötelezettségekhez való alkalmazkodásuk biztosításához. Az Uniónak a többéves pénzügyi keret felső határán belül és az Unió által az éghajlatváltozás elleni küzdelem nemzetközi finanszírozásához nyújtott pénzügyi támogatás keretében továbbra is támogatnia kell az éghajlatváltozás mérséklésére és az ahhoz való alkalmazkodásra irányuló intézkedéseket ezekben az országokban, többek között az iparuk dekarbonizációjára és átalakítására irányuló erőfeszítéseikben. Ezt tovább erősíti az EU globális éghajlatvédelmi és energiaügyi jövőképe 21 , amely azt jelzi, hogy az EU proaktívan együtt fog működni partnereivel a belső és külső uniós szakpolitikák közötti nagyobb koherencia biztosítása érdekében. Miközben a CBAM fokozatosan alkalmazandóvá válik, az Unió meg kívánja erősíteni a partnerségeket és támogatni kívánja az éghajlatváltozás mérséklésére irányuló szélesebb körű erőfeszítéseket, többek között azáltal, hogy pénzügyi támogatást nyújt az országok dekarbonizációs erőfeszítéseihez.
(4)Az (EU) 2023/956 rendeletnek az EGT-megállapodásba való belefoglalását követően a CBAM-et alkalmazó EFTA-államok e rendelet alkalmazásában nem tekintendők harmadik országnak, és törölni kell őket a rendelet III. mellékletéből. Közös CBAM-övezet jön létre, ahol az (EU) 2023/956 rendelet 2a. cikke szerinti küszöbérték együttesen alkalmazandóvá válik az Unióba és a CBAM-et alkalmazó EFTA-államok vámterületeire történő behozatalra.
(5)Az (EU) 2023/956 rendeletnek az EGT-megállapodásba való belefoglalását követően az említett rendeletet alkalmazni kell az I. mellékletben felsorolt, harmadik országból származó árukból előállított, a 952/2013/EU rendelet 256. cikkében említett aktív feldolgozási eljárásból származó feldolgozott termékekre, amennyiben azokat újraexportálják a CBAM-et alkalmazó valamely EFTA-állam vámterületére, feltéve, hogy azokat az említett vámterületek valamelyikére importálják. A Bizottságot végrehajtási hatáskörökkel kell felruházni annak érdekében, hogy meghatározza a CBAM ilyen árukra történő alkalmazására vonatkozó részletes feltételeket.
(6)Az (EU) 2023/956 rendeletnek az EGT-megállapodásba való belefoglalását követően egyértelművé kell tenni, hogy az említett rendelet nem alkalmazandó a CBAM-et alkalmazó EFTA-államok vámterületén korábban szabad forgalomba bocsátott árukra, feltéve, hogy a nyilatkozattevő a következő vám-árunyilatkozatban jelzi, hogy az árukat korábban az EFTA-államok vámterületén belül szabad forgalomba bocsátották.
(7)Az (EU) 2023/956 rendeletnek az EGT-megállapodásba való belefoglalását követően a CBAM-et alkalmazó EFTA-államok e rendelet alkalmazásában nem tekintendők harmadik országnak, és törölni kell őket a rendelet III. mellékletéből. Közös CBAM-övezet jön létre, ahol az (EU) 2023/956 rendelet 2a. cikke szerinti küszöbérték együttesen alkalmazandóvá válik az Unióba és a CBAM-et alkalmazó EFTA-államok vámterületeire történő behozatalra.
(8)A harmadik országokból származó azon villamosenergia-áramlások, amelyek az átvitelirendszer-üzemeltetők által a hálózataik biztonságos üzemeltetésének biztosítása érdekében hozott intézkedésekből erednek, beleértve a vészhelyzetek és a nem tervezett áramlások kezelését is, nem tartoznak e rendelet hatálya alá.
(9)Az érintett harmadik országok által a villamosenergia-rendszerek piac-összekapcsolása terén elért eredmények megfelelő elismerése biztosítja, hogy az e rendeletben előírt, időben korlátozott mentességek teljes mértékben összhangban legyenek az Unió stratégiai célkitűzéseivel és az említett harmadik országok konkrét eredményeivel. A meglévő villamosenergia-infrastruktúra hatékony használata és a harmadik országok villamosenergia-piacainak az Unió belső villamosenergia-piacába való integrációja elengedhetetlen mind a tagállamok, mind az érintett harmadik országok költségeinek csökkentéséhez, valamint az ellátás biztonságának garantálásához. Ezt az elismerést a Bizottság és a vonatkozó villamosenergia-piaci vívmányokat teljes mértékben, a Bizottság által ellenőrzött módon átültető harmadik országok közötti egyetértési megállapodás útján kell előterjeszteni. Az egyetértési megállapodásnak meg kell határoznia az (EU) 2023/956 rendeletben előírt mentesség alkalmazásának ütemtervét, figyelembe véve a vonatkozó piaci szabályok betartását és az átvitelirendszer-üzemeltető intézményeket az (EU) 2019/943 európai parlamenti és tanácsi rendelettel 22 és az (EU) 2015/1222 bizottsági rendelettel 23 összhangban, valamint az érintett országok által a villamosenergia-termelés tekintetében az EU ETS-sel egyenértékű szén-dioxid-árazási eszközök terén elért eredményeket.
(10)Annak biztosítása érdekében, hogy az (EU) 2023/956 rendeletnek a továbbfeldolgozott termékekre való kiterjesztését követően az egységes tömegalapú küszöbérték ne haladja meg a behozott árukba és feldolgozott termékekbe beágyazott kibocsátások 1 %-át, a küszöbérték 2027. évi éves értékelését az e kiterjesztés hatálya alá tartozó továbbfeldolgozott árukra vonatkozó behozatali adatok alapján kell elvégezni.
(11)A CBAM célja a kibocsátásáthelyezés kockázatának kezelése annak biztosítása révén, hogy a termékekre – függetlenül attól, hogy azokat az Unióba importálják vagy ott állítják elő – egyenértékű szén-dioxid-ár vonatkozzon. Mindaddig azonban, amíg az Unió nemzetközi partnereinek jelentős része olyan szakpolitikai megközelítésekkel rendelkezik, amelyek éghajlatvédelmi törekvései nem érik el ugyanazt a szintet, fennáll a kibocsátásáthelyezés kockázata, ami azt eredményezi, hogy az összkibocsátás magasabb, mint a kibocsátásáthelyezés hiányában lenne.
(12)Visszaélésszerű gyakorlatok fordulhatnak elő, ha a szereplők kihasználják annak lehetőségét, hogy a tényleges kibocsátásokat a CBAM szerinti pénzügyi kötelezettség teljes vagy részleges indokolatlan elkerülésére használják fel, és ezáltal aláássák a CBAM hatékonyságát az Unión belüli kibocsátásáthelyezés kockázatának kezelése és az Unió éghajlat-politikai célkitűzéseinek elérése terén.
(13)A Bizottságnak nyomon kell követnie a CBAM uniós belső piacra gyakorolt hatását annak érdekében, hogy értékelje a CBAM hatékonyságát aláásó visszaélésszerű gyakorlatok kockázatát és az Unió belső piacára gyakorolt lehetséges hatást, többek között a behozatali vám-árunyilatkozatok és a CBAM-nyilatkozatok elemzése révén vagy bármely releváns információforrás, például a tagállamoktól a CBAM-mel foglalkozó szakértői csoportban folytatott eszmecserék vagy más releváns információcserék révén kapott információk alapján.
(14)A visszaélésszerű gyakorlatok magas kockázatára utaló bizonyítékok esetén a gyors reagálás lehetővé tétele érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy az áruk és származási helyek kombinációját illetően a tényleges kibocsátások használata tekintetében meghatározza a bejelentendő információkat, valamint az azt igazoló bizonyítékokat, hogy az említett visszaélésszerű gyakorlatok nem valósultak meg. Amennyiben a Bizottság elegendő bizonyítékot talál a visszaélésszerű gyakorlatok magas kockázatára, elő kell írni számára, hogy annak megállapítását követő három hónapon belül felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén járjon el. Ezeket a feltételeket és bizonyítékokat arányos módon kell kialakítani, és azok nem róhatnak szükségtelen terheket az üzemeltetőkre és az importőrökre.
(15)A közvetett vámjogi képviselő által képviselt importőrök azonosítása érdekében az engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell a képviselt importőrök gazdálkodói nyilvántartási és azonosító számát (EORI-szám) vagy bármely más típusú nemzeti azonosító számát.
(16)A tényleges kibocsátások alapján meghatározott beágyazott kibocsátásokkal kapcsolatos hamis nyilatkozattétel kockázatának kezelése érdekében a Bizottság és az illetékes hatóság számára lehetővé kell tenni, hogy az engedélyezett CBAM-nyilatkozattevőtől bizonyítékot kérjen arra vonatkozóan, hogy a behozott árukat a bejelentett létesítményben és a bejelentett termelési időszakra állították elő. Bizonyos áruk esetében, például amelyekre nagyobb heterogenitású kibocsátási intenzitás vonatkozik, vagy csak egyes esetekben a bizonyítékot a CBAM-nyilatkozat részeként kell megkövetelni. A Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy végrehajtási jogi aktusokat fogadjon el azon áruk azonosítása céljából, amelyek esetében a CBAM-nyilatkozat részeként ilyen bizonyítékot kell előírni, valamint a benyújtandó bizonyítékok konkrét típusának meghatározása céljából.
(17)A harmadik országbeli üzemeltetőkre vonatkozó információk feldolgozásának megkönnyítése, az üzemeltetőre és az engedélyezett CBAM-nyilatkozattevőre háruló adminisztratív terhek csökkentése, valamint a CBAM-nyilatkozatok felülvizsgálatának megkönnyítése érdekében az üzemeltetők nyilvántartásba vétele szükséges lépés a beágyazott kibocsátásoknak a tényleges hitelesített kibocsátások alapján történő meghatározásához.
(18)A CBAM-nyilatkozatok felülvizsgálatára vonatkozó harmonizált megközelítés előmozdítása érdekében egyértelművé kell tenni, hogy a Bizottság a CBAM-nyilatkozat egységes formátumára vonatkozó végrehajtási jogi aktus részeként eljárásokat állapíthat meg a CBAM-nyilatkozatok felülvizsgálatára vonatkozóan.
(19)A fogyasztás előtti hulladék előállításából származó kibocsátásokra az Unióban szén-dioxid-ár vonatkozik, mivel az EU ETS keretében a kibocsátásokat a létesítmények szintjén mérik. Mivel az (EU) 2023/956 rendelet értelmében a fogyasztás előtti alumíniumhulladék és a fogyasztás előtti acélhulladék kibocsátásmentes, a fogyasztás előtti alumíniumhulladékot és a fogyasztás előtti acélhulladékot inputanyagként felhasználó behozott árukra alacsonyabb szén-dioxid-ár vonatkozik, mint az Unióban előállított árukra, ami gyengíti a CBAM hatékonyságát az I. mellékletben felsorolt áruk kibocsátásáthelyezési kockázatának kezelésében.
(20)Annak érdekében, hogy a CBAM hatékonyabban kezelje az áruk kibocsátásáthelyezésének kockázatát, az áruk beágyazott kibocsátásának kiszámításakor figyelembe kell venni a fogyasztás előtti alumíniumhulladék és a fogyasztás előtti acélhulladék kibocsátását. Mivel a fogyasztás előtti hulladék a fémáruk gyártási folyamata során nem szándékosan keletkező és valamely gyártási folyamat során azonnal újrafelhasználható társtermék, önmagában nem tekinthető a kibocsátásáthelyezés kockázatának kitett terméknek. Ezért a fogyasztás előtti alumíniumhulladék és a fogyasztás előtti acélhulladék kibocsátását csak akkor kell figyelembe venni, ha azt az e rendelet I. mellékletében felsorolt áruk prekurzoraként használják. A Bizottságnak biztosítania kell, hogy az inputanyagként (prekurzorként) használt fogyasztás előtti hulladékba beágyazott kibocsátások nyomon követését, jelentését és hitelesítését ne lehessen kijátszani, többek között azáltal, hogy a fogyasztás előtti hulladékot hamisan fogyasztói hulladékként jelentik be a beágyazott kibocsátások meghatározásának csökkentése érdekében.
(21)Az (EU) 2023/956 rendelet alkalmazásának megkönnyítése érdekében az Unió a külföldön fizetett szén-dioxid-ár elszámolásáról szóló végrehajtási rendelettel összefüggésben figyelembe veheti a Párizsi Megállapodás 6. cikke szerinti karbonkrediteket.
(22)Egyértelművé kell tenni, hogy a tényleges kibocsátások jelentéséhez, kiszámításához és hitelesítéséhez szükséges egyes adatelemek üzleti szempontból érzékeny jellege miatt az üzemeltető dönthet úgy, hogy csak a beágyazott kibocsátások meghatározásához és hitelesítéséhez, valamint az áruk és származási helyek releváns kombinációi tekintetében a tényleges kibocsátások használatára vonatkozó feltételek alkalmazásához szükséges összefoglalót tesz közzé ezekről az elemekről. Az engedélyezett CBAM-nyilatkozattevőnek csak a közzétett információkról kell nyilvántartást vezetnie.
(23)Sajátos kihívások merülnek fel a több inputanyagból (prekurzorból) előállított továbbfeldolgozott árukba beágyazott tényleges kibocsátások felhasználása tekintetében, amennyiben ezek az anyagok különböző CBAM-ágazatokhoz vagy az e rendelet hatálya alá nem tartozó ágazatokhoz kapcsolódnak. Ezek az áruk jellemzően hosszabb és összetettebb globális értékláncokkal rendelkeznek, és előállításuk több gyártási lépést foglal magában. Az inputanyagok (prekurzorok) tényleges kibocsátására vonatkozó ellenőrzött információk beszerzése adminisztratív szempontból nehéz, ami viszont visszatarthatja a tényleges kibocsátások felhasználását. E kihívások kezelése érdekében a felár alkalmazásának mellőzésével meg kell könnyíteni az alapértelmezett értékek használatát ezekre a konkrét árukra vonatkozóan, a CBAM környezeti integritásának sérelme nélkül.
(24)Mivel a szén-dioxid-árra vonatkozó dokumentáció tanúsítására az áru Unióba történő behozatalát megelőzően is sor kerülhet, nem helyénvaló előírni, hogy a szén-dioxid-árra vonatkozó dokumentációban szereplő információkat tanúsító személy független legyen az engedélyezett CBAM-nyilatkozattevőtől.
(25)Mivel a harmadik országban ténylegesen kifizetett szén-dioxid-ár levonása megköveteli, hogy a beágyazott kibocsátások a tényleges hitelesített kibocsátásokon alapuljanak, és mivel a szén-dioxid-árra vonatkozó dokumentáció tanúsításának a beágyazott kibocsátások előzetes ellenőrzésén kell alapulnia, a beágyazott kibocsátások hitelesítése és az e kibocsátásokért fizetett szén-dioxid-ár tanúsítása szorosan kapcsolódik egymáshoz, és azt adott esetben ugyanaz a személy is elvégezheti. Ezenkívül a szén-dioxid-ár tanúsítását hasonló ellenőrzésnek és felügyeletnek kell alávetni, mint a kibocsátások hitelesítése esetében. Ezért egyértelművé kell tenni, hogy a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy végrehajtási jogi aktusokat fogadjon el a szén-dioxid-árra vonatkozó dokumentációban szereplő információknak a CBAM-nyilvántartáson keresztül történő tanúsításáért felelős személy képesítéseinek megállapításával kapcsolatos feltételekről, beleértve a nemzeti akkreditáló testület általi akkreditáció megadását is, valamint a szükséges tanúsítási eljárásokról és információcseréről.
(26)Összetett áruk esetében a beágyazott kibocsátások hitelesítésének megkönnyítése érdekében egyértelművé kell tenni, hogy az üzemeltető számára lehetőséget kell biztosítani arra, hogy információkat osszon meg egy másik üzemeltetővel, többek között az inputanyagokba (prekurzorokba) beágyazott kibocsátások hitelesítésére vonatkozóan.
(27)A kérelmező vagy az engedélyezett CBAM-nyilatkozattevő pénzügyi helyzetéről való meggyőződés érdekében az illetékes hatóságok számára lehetővé kell tenni, hogy biztosíték nyújtását írják elő, kivéve, ha a kérelmező a kérelem benyújtásának évét megelőző két pénzügyi évben nem volt letelepedve. A bevételek megfelelő beszedésének garantálására helyénvaló azt is lehetővé tenni az illetékes hatóságok számára, hogy felhasználják a nyújtott biztosítékot, amennyiben az engedélyezett CBAM-nyilatkozattevő nem tesz eleget azon kötelezettségének, hogy minden negyedév végén rendelkezzen az általa az év eleje óta az Unióba behozott áruk beágyazott kibocsátása 50 %-ának megfelelő számú CBAM-tanúsítvánnyal.
(28)Egyértelművé kell tenni, hogy annak érdekében, hogy a nemzeti akkreditáló testületek, a Bizottság és az illetékes hatóságok ellenőrizhessék és nyomon követhessék a hitelesítőket, meg kell határozni a hitelesítők által alkalmazandó hitelesítési eljárásokat.
(29)Annak érdekében, hogy a CBAM a kibocsátásáthelyezés megelőzését szolgáló intézkedésként megőrizze hatékonyságát, a CBAM-tanúsítványok árát a Bizottságnak az Unió kibocsátáskereskedelmi rendszerében (a továbbiakban: EU ETS) árverésre bocsátott kibocsátási egységek heti átlaga alapján kell kiszámítania. Annak garantálása céljából, hogy a CBAM-tanúsítvány ára mindig szorosan tükrözze az ETS szerinti árat, helyénvaló külön számítási szabályt megállapítani azokra a naptári hetekre vonatkozóan, amelyeken csak egy árverésre kerül sor az aukciós platformon.
(30)2027-től kezdődően az egységes tömegalapú küszöbértéket meghaladó engedélyezett CBAM-nyilatkozattevőknek biztosítaniuk kell, hogy a CBAM-nyilvántartásban szereplő számlájukon lévő CBAM-tanúsítványok száma minden negyedév végén megfeleljen az adott év eleje óta behozott árukba beágyazott kibocsátások legalább 50 %-ának. Mivel ez a szabály éves cikluson alapul, amelyen a CBAM-tanúsítványok visszavásárlási korlátja is alapul, helyénvaló kizárni a negyedéves számítás által érintett CBAM-tanúsítványok számából az említett naptári évtől eltérő években vásárolt tanúsítványokat.
(31)A visszavásárlási folyamat egyszerűsítése, a folyamat hatékonyságának növelése és az adminisztratív terhek csökkentése érdekében – a biztonsági integritás és a megbízható felügyelet fenntartása mellett – az engedélyezett CBAM-nyilatkozattevő számára lehetővé kell tenni, hogy CBAM-tanúsítvány-többletét az illetékes hatóság közvetlenül visszavásárolja.
(32)Bizonyos áruk – például a cement klinkertartalma, a műtrágyák nitrogéntartalma vagy az acél ötvözőelemei – esetében az áru anyag- és kémiai összetétele a beágyazott kibocsátás fontos meghatározó tényezője. A nagyobb heterogenitású kibocsátási intenzitással rendelkező áruk esetében a tényleges kibocsátások alapján meghatározott beágyazott kibocsátásokkal kapcsolatos hamis nyilatkozattétel kockázatának kezelése érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy végrehajtási jogi aktusokat fogadjon el az áruk anyag- és kémiai összetételének vám-árunyilatkozatban történő azonosítása céljából.
(33)Annak biztosítása érdekében, hogy a vámhatóságok az illetékes hatóságok és a Bizottság rendelkezésére bocsássák az (EU) 2023/956 rendelet végrehajtásához szükséges valamennyi vámügyi információt és adatot, meg kell határozni a releváns igazoló dokumentumokat és a vámhatóságok által közlendő információkat és adatokat, beleértve a vámeljárás lezárásáról szóló igazolást is.
(34)Egyértelművé kell tenni, hogy az áruk szabad forgalomba bocsátásakor a vám-árunyilatkozatban, a vámeljárás lezárásáról szóló igazolásban, az átvételi nyilatkozatban vagy bármely más vonatkozó vámokmányban szereplő CBAM-számlaszámot kell használni az e rendeletben meghatározott kötelezettségek teljesítéséért felelős személy meghatározására.
(35)A CBAM-nyilvántartásban az illetékes hatóságok rendelkezésére álló vámügyi adatok és információk pontosságának biztosítása érdekében az illetékes hatóságok számára lehetővé kell tenni, hogy felkérjék a vámhatóságokat vagy a Bizottságot ezen információk hitelesítésére. A Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy végrehajtási jogi aktusokat fogadjon el az információk körének meghatározására, valamint az információk közlésének gyakoriságára, ütemezésére és módjára vonatkozóan.
(36)A CBAM célkitűzéseinek elérését aláásni képes gyakorlatok megelőzése érdekében, a Bizottságnak uniós szinten folyamatosan nyomon kell követnie az áruk ellátási láncának az (EU) 2023/956 rendeletben meghatározott kötelezettségek elkerülése érdekében történő mesterséges kiigazításából álló kijátszási gyakorlatokat.
(37)Annak érdekében, hogy egy árunak a CBAM hatálya alá vonásából eredő, az Unió belső piacának komoly kárt okozó, súlyos és előre nem látható következmények esetén gyorsan lehessen reagálni, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el egy árunak az (EU) 2023/956 rendelet hatálya alóli kivonása céljából.
(38)A 2658/87/EGK tanácsi rendeletben 24 meghatározott Kombinált Nómenklatúrával (a továbbiakban: KN) való jobb összhang biztosítása érdekében pontosítani kell egyes KN-kódoknak az (EU) 2023/956 rendelet I. mellékletében szereplő leírását.
(39)A kibocsátási egységeknek az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Unión belüli kereskedelmi rendszerének (a továbbiakban: EU ETS) létrehozásáról szóló 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 25 szerinti átmeneti ingyenes kiosztása fokozatos megszüntetésével és a CBAM fokozatos bevezetésével a kibocsátásáthelyezés kockázata valószínűleg a jelenleg a CBAM hatálya alá tartozó upstream ágazatokról a továbbfeldolgozott termékekre helyeződik át. A CBAM célkitűzései hatékonyságának megőrzése érdekében ezért az (EU) 2023/956 rendelet hatályát ki kell terjeszteni az értéklánc alsóbb szintjein található termékekre.
(40)Az európai acél- és fémipari cselekvési tervvel összhangban az (EU) 2023/956 rendelet hatálya kiterjesztésének azokra a fémágazatokra és -árukra kell összpontosítania, amelyek jelentős arányban tartalmaznak CBAM-termékeket. Ezért ki kell terjednie azokra az acél- és alumíniumintenzív továbbfeldolgozott árukra, amelyeket számukat, értéküket és mennyiségüket tekintve a legnagyobb mértékben importálnak az Unióba, és amelyek esetében a legnagyobb a kibocsátásáthelyezés kockázata. Emellett az acél- és alumíniumágazatban a leginkább megvalósítható műszaki szempontból az áruk tényleges beágyazott kibocsátásának kiszámítása.
(41)Az acél- és alumíniumintenzív továbbfeldolgozott áruk kiválasztásának egyértelműen meghatározott kritériumokon és küszöbértékeken kell alapulnia, amelyek tükrözik az egyes termékekhez kapcsolódó kibocsátásáthelyezés kockázatát, beleértve a beágyazott kibocsátásokból való részesedésüket, éghajlati relevanciájukat és az (EU) 2023/956 rendelet hatálya alá vonásuk műszaki megvalósíthatóságát. A kibocsátásáthelyezés kockázatát mind a termék értékesíthetősége, mind a termék inputanyagaiba (prekurzoraiba) beágyazott szén-dioxid-kibocsátási költség és a termék teljes hozzáadott értéke közötti összehasonlítás tekintetében értékelni kell. Ugyanezen kritériumok alapján a Bizottságnak a jövőben értékelnie kell az említett rendelet hatályának további továbbfeldolgozott árukra való kiterjesztését, és következtetéseit jelentés formájában be kell mutatnia az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.
(42)Az egyéb árukra alkalmazandó elvek és számítási módszerek alapján a továbbfeldolgozott áruk beágyazott kibocsátását a hitelesítő által hitelesített tényleges kibocsátások alapján vagy a Bizottság által kiszámított és rendelkezésre bocsátott alapértelmezett értékek alapján kell kiszámítani. Mivel a termelési folyamatok rendszerhatárai az EU ETS hatálya alá tartozó termelési folyamatok rendszerhatáraira korlátozódnak, a továbbfeldolgozott árukba beágyazott kibocsátások hozzárendelését az inputanyagokban (prekurzorokban) foglalt kibocsátásokra kell korlátozni. A beágyazott kibocsátások kiszámításakor figyelembe kell venni az (EU) 2023/956 rendelet II. mellékletében nem szereplő továbbfeldolgozott áruk inputanyagait (prekurzorait).
(43)Néhány továbbfeldolgozott áru esetében a beágyazott kibocsátások – az áru anyagösszetételétől függően – teljes mértékben kívül eshetnek a CBAM hatályán. Ezért ki kell kötni, hogy a kizárólag a CBAM hatályán kívül eső anyagokból készült továbbfeldolgozott áruk nem tartozhatnak az (EU) 2023/956 rendelet I. mellékletének hatálya alá.
(44)Sajátos kihívások merülnek fel a több inputanyagból (prekurzorból) előállított továbbfeldolgozott árukba beágyazott tényleges kibocsátások felhasználása tekintetében, amennyiben ezek az anyagok különböző CBAM-ágazatokhoz vagy az e rendelet hatálya alá nem tartozó ágazatokhoz kapcsolódnak. Ezek az áruk jellemzően hosszabb és összetettebb globális értékláncokkal rendelkeznek, és előállításuk több gyártási lépést foglal magában. Az inputanyagok (prekurzorok) tényleges kibocsátására vonatkozó ellenőrzött információk beszerzése adminisztratív szempontból nehéz, ami viszont visszatarthatja a tényleges kibocsátások felhasználását. E kihívások kezelése érdekében a felár alkalmazásának mellőzésével meg kell könnyíteni az alapértelmezett értékek használatát ezekre a konkrét árukra vonatkozóan, a CBAM környezeti integritásának sérelme nélkül.
(45)Sajátos kihívások merülnek fel az (EU) 2023/956 rendelet I. mellékletében említett „Vas és acél”, „Alumínium” és „Kombinált fémáruk” ágazatba tartozó továbbfeldolgozott áruk tényleges beágyazott kibocsátásának használatával kapcsolatban. Az ezen áruk egyes összetevőinek ellátási lánca mentén történő adatgyűjtéssel kapcsolatos kihívások miatt az e szakaszok hatálya alá tartozó valamennyi áru fajlagos beágyazott kibocsátását az árukban található inputanyagok (prekurzorok) beágyazott kibocsátásának függvényében kell kiszámítani.
(46)Az importált villamos energiára vonatkozó kibocsátási tényező kiszámításához használt módszert módosítani kell annak érdekében, hogy figyelembe vegye az összes forrásból – beleértve a nem fosszilis tüzelőanyag-forrásokat is – előállított villamos energiát. Ennek eredményeként a Bizottságnak ki kell számítania és rendelkezésre kell bocsátania az importált villamos energiára vonatkozó felülvizsgált alapértelmezett értékeket.
(47)A közvetett kibocsátásokra alkalmazott alapértelmezett értékekre vonatkozó következetes módszertani megközelítés biztosítása érdekében egyértelművé kell tenni, hogy a közvetett kibocsátásokra vonatkozó azon alternatív alapértelmezett értéknek, amelyről egy harmadik ország vagy harmadik országok egy csoportja bizonyíthatja, hogy alacsonyabb a Bizottság által meghatározott értéknél, ugyanazon a számítási módszeren kell alapulnia, mint a Bizottság által a közvetett kibocsátásokra vonatkozóan meghatározott alapértelmezett értékeknek.
(48)Annak érdekében, hogy könnyebb legyen meghatározni a villamos energia beágyazott kibocsátását a tényleges kibocsátások alapján, rugalmasabbá kell tenni a tényleges beágyazott kibocsátások importált villamos energiában való alkalmazásának feltételeit. Egyértelművé kell tenni, hogy a közvetítők között létrejött bizonyos energia-adásvételi megállapodások alkalmazhatók. Ezen túlmenően, tekintettel arra, hogy gyakorlati nehézségekbe ütközik annak bizonyítása, hogy a behozatal idején a hálózat semmilyen pontján nem áll fenn fizikai hálózati szűk keresztmetszet, ezt a kritériumot, valamint az uniós átviteli rendszerhez való közvetlen csatlakozás bizonyítására szolgáló alternatív kritériumot meg kell szüntetni. Végezetül nem szabad előírni a felosztott rendszerösszekötő kapacitásra vonatkozó garantált nominálás bizonyítását, amennyiben az átviteli kapacitást implicit kapacitásfelosztás útján osztják fel.
(49)A beágyazott kibocsátások hitelesítését alátámasztó egyes adatelemek üzleti szempontból érzékeny jellege miatt a hitelesítői jelentésnek csak az áruk beágyazott kibocsátásának megállapításához szükséges információkat szabad tartalmaznia. A hitelesítői jelentésben nem szabad feltüntetni a létesítmény által kibocsátott kibocsátásokra vagy az e rendelet hatálya alá nem tartozó árukra vonatkozó információkat, bár azokat a hitelesítőnek felül kell vizsgálnia.
(50)Az (EU) 2023/956 rendelet egyes nem alapvető fontosságú elemeinek módosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el az áruknak az I. melléklet hatálya alól történő kivonására vonatkozóan, amennyiben ez az Unió belső piacának súlyos és előre nem látható körülmények által okozott komoly kár miatt szükségessé válik, e súlyos és előre nem látható körülmények megszűnéséig. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kell kézhez kapnia minden dokumentumot, és szakértőiknek rendszeresen részt kell venniük a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.
(51)Mivel e rendelet céljait, nevezetesen az Unió által a kibocsátásáthelyezés kockázatának elkerülése és ennek révén a globális szén-dioxid-kibocsátás csökkentése céljából elfogadott mechanizmus kiterjesztését, valamint a kijátszás és a CBAM célkitűzéseit aláásni képes gyakorlatok kockázatának a kezelését a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban az intézkedés léptéke vagy hatásai miatt e célok jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az EUSZ 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az arányosságnak az említett cikkben foglalt elvével összhangban ez a rendelet nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket.
(52)Az (EU) 2023/956 rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.
(53)A villamos energia beágyazott kibocsátásának meghatározását illetően annak érdekében, hogy az első CBAM-nyilatkozatokat e rendelet alapján 2027. szeptember 30-ig be lehessen nyújtani, az importált villamos energiára vonatkozó kibocsátási tényező kiszámításához használt módszer és az importált villamos energia tényleges beágyazott kibocsátásának alkalmazására vonatkozó feltételek módosításait a 2026. január 1-jétől bekövetkezett villamosenergia-behozatalokra kell alkalmazni. A kellő kiszámíthatóság biztosítása érdekében az (EU) 2023/956 rendelet I. melléklete hatályának a VIII. mellékletben felsorolt inputanyagokra (prekurzorokra) való kiterjesztését 2028. január 1-jétől kell alkalmazni,
(54)Az (EU) 2023/956 rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell,
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
Az (EU) 2023/956 rendelet módosítása
Az (EU) 2023/956 rendelet a következőképpen módosul:
1.A 2. cikk a következőképpen módosul:
a)a cikk a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Az EGT-megállapodásba való belefoglalását követően e rendelet az I. mellékletben felsorolt, harmadik országból származó árukból előállított, a 952/2013/EU rendelet 256. cikkében említett aktív feldolgozási eljárásból származó feldolgozott termékekre is alkalmazandó, amennyiben azokat újraexportálják Norvégia vagy Izland vámterületére, feltéve, hogy azokat az említett országokba importálják.
A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el, amelyekben meghatározza a CBAM ilyen termékekre történő alkalmazásának részletes feltételeit. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat az e rendelet 29. cikkének (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.”;
b)a (4) bekezdés a következő albekezdéssel egészül ki:
„Az EGT-megállapodásba való belefoglalását követően, az (1) és (2) bekezdéstől eltérve, ez a rendelet nem alkalmazandó a harmadik országokból származó, a CBAM-et alkalmazó EFTA-államok vámterületén korábban szabad forgalomba bocsátott árukra, feltéve, hogy a nyilatkozattevő az Unió vámterületén benyújtott következő vám-árunyilatkozatban jelzi, hogy az árukat korábban az említett EFTA-államok vámterületén szabad forgalomba bocsátották, és feltéve, hogy a vámhatóság kérésére a nyilatkozattevő rendelkezésre bocsátja azokat a dokumentumokat vagy információkat, amelyek igazolják, hogy az árukat korábban az érintett EFTA-államok vámterületén szabad forgalomba bocsátották. A vám-árunyilatkozatot tevő személy felel azért, hogy ez az igazolás rendelkezésre álljon a vám-árunyilatkozat benyújtásakor.”;
c)a cikk a következő (7a) bekezdéssel egészül ki:
„Amennyiben egy harmadik ország nemzetközi megállapodás alapján kérelmezte villamosenergia-piacának piac-összekapcsolás révén történő integrálását az uniós piacba, a Bizottság – annak megállapítása után, hogy az érintett harmadik ország teljes mértékben átültette a villamosenergia-piacra vonatkozó uniós vívmányokat – egyetértési megállapodást köthet az adott harmadik országgal.
Az első albekezdésben említett egyetértési megállapodás meghatározza a 2. cikk (7) bekezdésében előírt mentesség alkalmazásának, valamint a villamosenergia-termelés tekintetében az EU ETS-sel egyenértékű szén-dioxid-árazási eszköz végrehajtásának ütemtervét.”;
d)a (8) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:
„A (7) bekezdésben meghatározott valamennyi feltételt teljesítő harmadik országot vagy területet a III. melléklet 2. pontjában kell felsorolni. Annak értékelésekor, hogy teljesülnek-e az e cikk (7) bekezdésében meghatározott feltételek, a Bizottság azt vizsgálja, hogy az előrelépések a 2. cikk (7a) bekezdése szerinti egyetértési megállapodásban meghatározott ütemtervnek megfelelően teljesültek-e.”;
e)a (11) és (12) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:
„(11) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 28. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján módosítsa a III. melléklet 1. vagy 2. pontjában felsorolt harmadik országok vagy területek jegyzékeit oly módon, hogy harmadik országot vagy területet vesz fel azokba vagy töröl azokból, egyfelől attól függően, hogy az említett harmadik ország vagy terület tekintetében teljesülnek-e az e cikk (6), (7) vagy (9) bekezdésében meghatározott feltételek, másfelől a CBAM EGT-megállapodásba való belefoglalásának következményeként. Amennyiben egy harmadik országnak a III. melléklet 2. pontjában felsorolt harmadik országok vagy területek jegyzékébe való felvételekor azt rendkívül sürgős okok indokolják, a 28a. cikkben előírt eljárás alkalmazandó az e bekezdés alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokra.
Az Unió megállapodásokat köthet harmadik országokkal vagy területekkel az ilyen országokban vagy területeken alkalmazott szén-dioxid-árazási mechanizmusoknak a 9. cikk alkalmazása céljából történő figyelembevétele, valamint a harmadik országbeli akkreditáló testületeknek a jogi személyek 18. cikk szerinti, hitelesítőként való akkreditálása tekintetében történő kölcsönös elismerése céljából.”
2.A 2a. cikk (3) bekezdése az alábbi albekezdéssel egészül ki:
„A 2027. április 30-ig esedékes értékeléshez a Bizottság az e rendelet I. mellékletében és az (EU) XX/XX rendelet [módosító rendelet] I. mellékletében szereplő áruk behozatali adatait használja fel.”
3.A 3. cikk a következő 35. ponttal egészül ki:
„35. »visszaélésszerű gyakorlatok«: valamely szereplő által abból a célból folytatott gyakorlatok, hogy előnyhöz jusson azáltal, hogy részben vagy egészben indokolatlanul elkerüli a CBAM szerinti pénzügyi kötelezettséget, és ezáltal aláássa a CBAM hatékonyságát a kibocsátásáthelyezés uniós kockázatának kezelése terén.”
4.Az 5. cikk (5) bekezdésének h) pontja helyébe a következő szöveg lép:
„h) azon személyek EORI-száma vagy más nemzeti azonosító száma, neve és elérhetősége, akiknek az érdekében a kérelmező adott esetben eljár.”
5.A 6. cikk a következőképpen módosul:
a)a (2) bekezdés a következőképpen módosul:
1.a b) pont helyébe a következő szöveg lép:
„b) az e bekezdés a) pontjában említett áruk teljes beágyazott kibocsátásai a megawattóránkénti villamos energiára jutó CO2e-kibocsátás tonnájában kifejezve, vagy egyéb áruk esetében az egyes árutípusok egy tonnájára jutó CO2e-kibocsátás tonnájában kifejezve, a 7. cikkel összhangban kiszámítva és – amennyiben a beágyazott kibocsátások meghatározása az üzemeltető által a 10. cikkel összhangban a CBAM-nyilvántartáson keresztül megadott tényleges kibocsátások alapján történik – a 8. cikkel összhangban hitelesítve;”
2.a szöveg a következő e) és f) ponttal egészül ki:
„e) adott esetben, az ellátási lánc nyomonkövethetőségének hiányából eredő hamis nyilatkozattétel kockázatának kezelése céljából, bizonyíték arra vonatkozóan, hogy az előző naptári évben behozott árukat ténylegesen a CBAM-nyilatkozatban bejelentett létesítményben és előállítási időpontban állították elő;
f) amennyiben a (7) bekezdésnek megfelelően elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktussal összhangban a visszaélésszerű gyakorlatok magas kockázatának kitett áruk és származási helyek kombinációja esetében a beágyazott kibocsátást a tényleges kibocsátása alapján határozzák meg, bizonyíték arra vonatkozóan, hogy a visszaélésszerű gyakorlatok magas kockázata nem valósult meg.”;
b)a (6) bekezdés első mondata helyébe a következő szöveg lép:
„A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy végrehajtási jogi aktusokat fogadjon el a következőkre vonatkozóan: a CBAM-nyilatkozat egységes formátuma, beleértve a létesítményenként, valamint származási országonként vagy egyéb harmadik országonként és árutípusonként megadandó, az e cikk (2) bekezdésében említett összértékeket alátámasztó részletes információkat, különösen a beágyazott kibocsátás, a kifizetett szén-dioxid-ár, a 9. cikk (4) bekezdésének alkalmazása céljából alapértelmezett szén-dioxid-ár tekintetében; a CBAM-nyilatkozatnak a CBAM-nyilvántartáson keresztül történő benyújtására vonatkozó eljárás, beleértve a CBAM-nyilatkozatok 19. cikk szerinti felülvizsgálatára vonatkozó eljárásokat; és az e cikk (2) bekezdésének c) pontjában említett CBAM-tanúsítványoknak a 22. cikk (1) bekezdésével összhangban történő visszaadására vonatkozó szabályok, különösen az eljárás és a visszaadandó tanúsítványoknak az engedélyezett CBAM-nyilatkozattevő általi kiválasztása tekintetében.”;
c)a cikk a következő (6a) és (7) bekezdéssel egészül ki:
„(6a) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy végrehajtási jogi aktusokat fogadjon el, amelyekben meghatározza azon árukat vagy áru és származási hely kombinációkat, amelyek esetében a (2) bekezdés e) pontja szerint bizonyítékot kell feltüntetni a CBAM-nyilatkozatban, valamint a benyújtandó bizonyítékok konkrét típusát. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 29. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.
(7) A Bizottság uniós szinten nyomon követi a CBAM uniós belső piacra gyakorolt hatását. Amennyiben a Bizottság – figyelembe véve a releváns információkat, többek között a behozatali vám-árunyilatkozatokból és a CBAM-nyilatkozatokból származó információkat – úgy találja, hogy elegendő bizonyíték utal a valamely áruk és származási helyek kombinációjával kapcsolatos visszaélésszerű gyakorlatok magas kockázatára, tájékoztathatja az importőröket és az engedélyezett CBAM-nyilatkozattevőket ezekről a kockázatokról, illetve az általuk végzett ellenőrzés szintjének növelése érdekében értesítheti az illetékes hatóságokat és a vámhatóságokat, továbbá felhatalmazást kap arra, hogy a 28. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendelet kiegészítése céljából, amelyekben meghatározza az áruk és származási helyek kombinációjának azonosítására szolgáló módszereket, az áruk és származási helyek említett kombinációi tekintetében a tényleges kibocsátások felhasználása céljából bejelentendő információkat, valamint az annak igazolására benyújtandó bizonyítékokat, hogy nem történt visszaélés.
A Bizottságnak az első albekezdésben említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat a visszaélésszerű gyakorlatok magas kockázatára utaló bizonyítékok elegendő voltának megállapításától számított három hónapon belül kell elfogadnia.”
6.A 7. cikk a következőképpen módosul:
a)a cikk a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A VIII. mellékletben felsorolt inputanyagok (prekurzorok) beágyazott kibocsátását figyelembe kell venni az áruk beágyazott kibocsátásának meghatározásakor.”;
b)az (5) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:
„(5) Az engedélyezett CBAM-nyilatkozattevőnek az V. mellékletben előírt követelményekkel összhangban nyilvántartást kell vezetnie a 10. cikk (7) bekezdésével összhangban közölt, a beágyazott kibocsátás kiszámításához szükséges információkról. A nyilvántartásnak kellően részletesnek kell lennie ahhoz, hogy a Bizottság és az illetékes hatóság a 19. cikk (2) bekezdésének megfelelően felül tudja vizsgálni a CBAM-nyilatkozatot.”;
c)a (7) bekezdés a következő albekezdéssel egészül ki:
„Az első albekezdésben említett végrehajtási jogi aktusok meghatározhatják azon továbbfeldolgozott áruk jegyzékét, amelyekre az ellátási lánc összetettsége miatt és a CBAM környezeti integritásának sérelme nélkül nem alkalmazandó felár.”
7.A 9. cikk a következőképpen módosul:
a)a (2) bekezdés a következőképpen módosul:
1.a harmadik mondat helyébe a következő szöveg lép:
„Az említett dokumentációban szereplő információkat a harmadik ország hatóságaitól független személynek kell tanúsítania.”;
2.a bekezdés a következő albekezdéssel egészül ki:
„Az első albekezdésben említett független személy lehet egy nemzeti akkreditáló testület által a vonatkozó akkreditáció hatálya tekintetében akkreditált jogi személy.”;
b)az (5) bekezdés a következőképpen módosul:
(1)az első albekezdés helyébe a következő szöveg lép:
„A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az egyenértékűség elve alapján végrehajtási jogi aktusokat fogadjon el arra vonatkozóan, hogy az e cikk (1) bekezdésének megfelelően ténylegesen kifizetett éves átlagos szén-dioxid-árat és az e cikk (4) bekezdésével összhangban meghatározott éves alapértelmezett szén-dioxid-árakat hogyan kell átváltani, hogy ennek megfelelően csökkenjen a visszaadandó CBAM-tanúsítványok száma. Az említett jogi aktusok emellett a külföldi pénznemben kifejezett éves átlagos szén-dioxid-árnak az éves átlagárfolyamon euróra történő átváltására, a szén-dioxid-ár tényleges kifizetését igazoló szükséges bizonyítékokra, az e cikk (1) bekezdésében említett bármely releváns visszatérítés vagy egyéb ellentételezési forma példáira, az e cikk (2) bekezdésében említett független személy képesítésére, valamint az említett személy képesítése és függetlensége megállapításának feltételeire is vonatkoznak. Az előző bekezdésben említett képesítés magában foglalja a nemzeti akkreditáló testület általi akkreditáció megadását, a tanúsítási eljárások meghatározását, valamint a független személy, a nemzeti akkreditáló testületek, az Európai Bizottság és az illetékes hatóságok közötti megfelelő információcserét. A Bizottság felhatalmazást kap arra is, hogy a Párizsi Megállapodás 6. cikke alapján szabályozza a szén-dioxid-kreditek levonásának feltételeit. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 29. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.
(2)a bekezdés a következő albekezdéssel egészül ki:
„Az első albekezdésben említett képesítés magában foglalja a nemzeti akkreditáló testület általi akkreditáció megadását, a tanúsítási eljárások meghatározását, valamint a független személy, a nemzeti akkreditáló testületek, a Bizottság és az illetékes hatóságok közötti megfelelő információcserét.”
8.A 10. cikk a következőképpen módosul:
a)az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:
„(1) A beágyazott kibocsátások tényleges kibocsátások alapján történő hitelesítésének, valamint adott esetben a harmadik országban fizetett szén-dioxid-ár meghatározásának lehetővé tétele érdekében a Bizottság a harmadik országban található létesítmény üzemeltetőjének kérésére nyilvántartásba veszi az adott üzemeltetőre és a létesítményére vonatkozó információkat a 14. cikkben említett CBAM-nyilvántartásban.”;
b)az (5) bekezdés a következő e) ponttal egészül ki:
„e) adott esetben a 6. cikk (7) bekezdésének megfelelően biztosítja, hogy a tényleges kibocsátásoknak az áruk és származási helyek releváns kombinációi tekintetében történő használatára vonatkozóan meghatározott feltételek teljesüljenek.”;
c)a (7) bekezdés első mondata helyébe a következő szöveg lép:
„Az üzemeltető a tényleges kibocsátások egyes áruk és származási helyek releváns kombinációi tekintetében történő használatának feltételeire vonatkozó, 6. cikk (7) bekezdése szerinti információkat, valamint az e cikk (5) bekezdésében említett, a beágyazott kibocsátás hitelesítésére és a harmadik országban fizetett szén-dioxid-árra vonatkozó információkat közölheti az engedélyezett CBAM-nyilatkozattevővel vagy egy másik üzemeltetővel.”;
d)a (7) bekezdés második mondata helyébe a következő szöveg lép:
„Az üzemeltető az (5) bekezdés a), b), c) és e) pontjában foglalt információknak csak az összefoglalóját közölheti az engedélyezett CBAM-nyilatkozattevővel. Az engedélyezett CBAM-nyilatkozattevő jogosult arra, hogy a 8. cikkben említett kötelezettség teljesítése érdekében felhasználja az említett, vele közölt információkat.
Akkor is az engedélyezett CBAM-nyilatkozattevő marad a felelős a 22. cikk (1) bekezdése szerinti megfelelő számú CBAM-tanúsítvány visszaadásáért, ha úgy dönt, hogy e vele közölt információk alapján nyújtja be a CBAM-nyilatkozatot.”
9.A 17. cikk a következőképpen módosul:
a)a cikk a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:
„(5a) Az (5) bekezdéstől eltérve, amennyiben az illetékes hatóság megállapítja, hogy a kérelmező vagy az engedélyezett CBAM-nyilatkozattevő nem tudja bizonyítani, hogy rendelkezik az e rendelet szerinti kötelezettségei teljesítéséhez szükséges pénzügyi kapacitással, többek között mert nem felel meg a 22. cikk (2) bekezdésében meghatározott követelménynek, az illetékes hatóság biztosíték nyújtását írhatja elő.
Az illetékes hatóságnak e biztosíték összegét azon CBAM-tanúsítványok összesített értékeként kiszámított összegben kell meghatároznia, amelyeket az engedélyezett CBAM-nyilatkozattevőnek a 22. cikkel összhangban az alábbiak egyike tekintetében vissza kellene adnia:
a) az 5. cikk (5) bekezdésének g) pontjával összhangban bejelentett árubehozatalok;
b) a vám-árunyilatkozatban bejelentett behozott áruk mennyisége és az illetékes hatóság rendelkezésére álló egyéb releváns információk az előző két naptári évről; vagy
c) becslés az alapján, mintha az egységes tömegalapú küszöbértéket az e rendelet hatálya alá tartozó érintett ágazatoknak megfelelő átlagértékkel lépték volna túl.
A nyújtott biztosíték az Unióban működő valamely pénzügyi intézmény által első felszólításra fizetendő bankgarancia lehet, vagy egy másik biztosítéki forma, amely azzal egyenértékű garanciát nyújt.’;
b)a (7) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:
„(7) Amennyiben az (5) bekezdés alapján indokolt biztosítékot előírni, az illetékes hatóság haladéktalanul felszabadítja a biztosítékot azon második év szeptember 30. után, amelyben az engedélyezett CBAM-nyilatkozattevő a CBAM-tanúsítványokat a 22. cikknek megfelelően visszaadta.
Amennyiben az (5a) bekezdés alapján indokolt biztosítékot előírni, az illetékes hatóság haladéktalanul felszabadítja a biztosítékot azon második év szeptember 30. után, amelyben az engedélyezett CBAM-nyilatkozattevő a CBAM-tanúsítványokat a 22. cikknek megfelelően visszaadta. A fentiek ellenére az illetékes hatóság dönthet úgy, hogy meghosszabbítja a biztosíték időtartamát, amennyiben a meghosszabbítás kellően indokolt.
Amennyiben az engedélyezett CBAM-nyilatkozattevő nem ad vissza elegendő mennyiségű CBAM-tanúsítványt a 22. cikkel összhangban, valamint a 19. cikk (5) bekezdése szerinti határozatot követően, az illetékes hatóság a nyújtott biztosítékot a fennmaradó pénzügyi kiigazítás visszafizettetésére használja fel.
Az illetékes hatóság a visszafizetendő összeget a visszaadandó tanúsítványok száma, valamint a tanúsítványoknak a határozat meghozatalának napján érvényes ára alapján határozza meg.”
10.A 18. cikk (3) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„Ezekben a felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban meg kell határozni a hitelesítők által alkalmazandó hitelesítési eljárásokat is.”
11.A 19. cikk a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Amennyiben a beágyazott kibocsátások a tényleges kibocsátások alapján kerülnek meghatározásra, a Bizottság vagy a CBAM-nyilatkozattevő letelepedési helye szerinti tagállam illetékes hatósága a CBAM-nyilatkozat felülvizsgálatának részeként felkérheti az engedélyezett CBAM-nyilatkozattevőt, hogy szolgáltasson bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy a behozott árukat a CBAM-nyilatkozatban említett létesítményben állították elő.”
12.A 21. cikk a következőképpen módosul:
a)az (1) bekezdés második albekezdése helyébe a következő szöveg lép:
„Azon naptári hetek esetében, amelyeken nincs árverés az árverési platformon, a CBAM-tanúsítványok ára az EU ETS kibocsátási egységek utolsó olyan héten elért záróárainak átlaga, amelyen az árverési platformon árverésekre került sor. Azon naptári hetek esetében, amelyeken csak egy árverésre kerül sor az aukciós platformon, a CBAM-tanúsítványok ára az említett záróár és az azon utolsó hét záróárainak átlaga, amikor az aukciós platformon több árverésre került sor.”;
b)a (2) bekezdés első mondata helyébe a következő szöveg lép:
„A Bizottság a CBAM-tanúsítványok árát a következő naptári hét első munkanapján közzéteszi a honlapján vagy bármely más megfelelő módon.”
13.A 22. cikk (2) bekezdése a következő albekezdéssel egészül ki:
„2028-tól kezdődően az első albekezdésben említett számítás kizárólag az engedélyezett CBAM-nyilatkozattevő által a tárgyévben vásárolt CBAM-tanúsítványokon alapulhat.”
14.A 23. cikk (1) bekezdése második albekezdésének első mondata helyébe a következő szöveg lép:
„A CBAM-tanúsítvány-többletet a 20. cikkben említett közös központi platformon keresztül vissza kell vásárolni.”
15.A 25. cikk a következőképpen módosul:
a)a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:
„(2) A vámhatóságoknak – nevezetesen a 952/2013/EU rendelet 56. cikkének (5) bekezdése alapján létrehozott felügyeleti mechanizmus révén – rendszeres időközönként és automatikusan konkrét információkat kell közölniük a Bizottsággal a behozatalra bejelentett árukról. Ezeknek az információknak magukban kell foglalniuk az importőr vagy az engedélyezett CBAM-nyilatkozattevő EORI-számát vagy az azonosításának az (EU) 2015/2446 felhatalmazáson alapuló rendelet 6. cikkének (2) bekezdésével összhangban bejelentett módját, valamint az engedélyezett CBAM-nyilatkozattevő CBAM-számlaszámát, az áruk nyolcjegyű KN-kódját, a mennyiséget, a származási országot, a vám-árunyilatkozat keltét és a vámeljárást, valamint az e rendeletnek való megfelelés szempontjából releváns bármely egyéb adatot, beleértve adott esetben a vámeljárás lezárásáról szóló igazolásokat, az újrakiviteli árunyilatkozatokat és az azokkal egyenértékű vámokmányokat. Amennyiben az importőr nem rendelkezik EORI-számmal, a vámhatóságoknak közölniük kell továbbá a Bizottsággal az importőr nevét, címét és – amennyiben rendelkezésre áll – elérhetőségét is.
A vám-árunyilatkozatban vagy bármely más releváns dokumentumban az I. mellékletben felsorolt áruk vagy az ilyen árukból előállított feldolgozott termékek behozatal céljából történő bejelentésekor megadott CBAM-számlaszám határozza meg, hogy mely engedélyezett CBAM-nyilatkozattevőt terhelik az e rendeletben meghatározott kötelezettségek.”;
b)a (3) bekezdés a következő albekezdéssel egészül ki:
„Amennyiben az illetékes hatóság úgy ítéli meg, hogy az információ helytelen vagy pontatlan, felkérheti a vámhatóságokat vagy a Bizottságot az információ helyességének vagy pontosságának ellenőrzésére.”;
c)a (6) bekezdés első mondata helyébe a következő szöveg lép:
„A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy végrehajtási jogi aktusokat fogadjon el az információk körének meghatározására, valamint az információk e cikk (2) és (3) bekezdése szerinti közlésének gyakoriságára, ütemezésére és módjára vonatkozóan.”;
d)a cikk a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy végrehajtási jogi aktusokat fogadjon el, amelyekben azonosítja az I. mellékletben felsorolt áruk anyag- és kémiai összetételét. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 29. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.”
16.A 27. cikk (2) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
„c) az ellátási láncok mesterséges kiigazítása annak érdekében, hogy az árukra alacsonyabb alapértelmezett értékek vonatkozzanak.”
17.A rendelet a következő 27a. cikkel egészül ki:
„27a. cikk
Súlyos és előre nem látható körülmények
A Bizottság uniós szinten nyomon követi a helyzetet a CBAM uniós belső piacra gyakorolt hatásának nyomon követése céljából. Amennyiben a Bizottság a releváns bizonyítékok figyelembevételével úgy ítéli meg, hogy valamely árunak az I. mellékletbe való felvétele az áruk árára gyakorolt hatással járó súlyos és előre nem látható körülmények miatt komoly kárt okoz az Unió belső piacának, felhatalmazást kap arra, hogy a 28. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy az említett súlyos és előre nem látható körülmények megszűnéséig törölje az árut az I. mellékletből.”
18.A 28. cikk a következőképpen módosul:
a)a (2) és (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:
„(2) A Bizottságnak a 2. cikk (10) bekezdésében és (11) bekezdésében, a 2a. cikk (3) bekezdésében, a 6. cikk (7) bekezdésében, a 18. cikk (3) bekezdésében, a 20. cikk (5a) és (6) bekezdésében, a 27. cikk (6) bekezdésében és a 27a. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra szól [e módosító rendelet hatálybalépésének napja]-tól/-től kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem emel kifogást a meghosszabbítás ellen legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt.
(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 2. cikk (10) bekezdésében és (11) bekezdésében, a 2a. cikk (3) bekezdésében, a 6. cikk (7) bekezdésében, a 18. cikk (3) bekezdésében, a 20. cikk (5a) és (6) bekezdésében, a 27. cikk (6) bekezdésében és a 27a. cikkben említett felhatalmazást.”;
b) a (7) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:
„(7) A 2. cikk (10) bekezdése és (11) bekezdése, a 2a. cikk (3) bekezdése, a 6. cikk (7) bekezdése, a 18. cikk (3) bekezdése, a 20. cikk (5a) és (6) bekezdése, a 27. cikk (6) bekezdése és a 27a. cikk értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.”
19.A rendelet a következő 28a. cikkel egészül ki:
„28. cikk
Sürgősségi eljárás
(1) Az e cikk alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusok haladéktalanul hatályba lépnek és alkalmazandók mindaddig, amíg az Európai Parlament vagy a Tanács a (2) bekezdésnek megfelelően nem emel ellenük kifogást. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusról az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak küldött értesítésben meg kell indokolni a sürgősségi eljárás alkalmazását.
(2) Az Európai Parlament vagy a Tanács a 28. cikk (7) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően kifogást emelhet a felhatalmazáson alapuló jogi aktus ellen. Ebben az esetben a Bizottság az Európai Parlament vagy a Tanács kifogásáról szóló határozatról való értesítést követően haladéktalanul hatályon kívül helyezi a szóban forgó felhatalmazáson alapuló jogi aktust.”
20.A 30. cikk (6) bekezdésének második albekezdése helyébe a következő szöveg lép:
„2028. január 1-jéig, valamint azt követően kétévente a Bizottság jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak e rendelet alkalmazásáról és a CBAM működéséről. Ezt a jelentést adott esetben jogalkotási javaslat vagy az e rendelet alapján elfogadott végrehajtási vagy felhatalmazáson alapuló jogi aktusok kísérhetik. A jelentésnek legalább a következőket kell tartalmaznia:
a) annak értékelése, hogy a CBAM milyen hatással van a következőkre:
i. a kibocsátásáthelyezés, többek között a kivitelhez kapcsolódóan;
ii. a lefedett ágazatok;
iii. a belső piac, valamint gazdasági és területi hatás az egész Unióban;
iv. az infláció és a nyersanyagok ára;
v. az I. mellékletben felsorolt árukat felhasználó iparágakra gyakorolt hatás;
vi. a nemzetközi kereskedelem, beleértve az erőforrások átcsoportosítását; és
vii. a legkevésbé fejlett országok;
b) a következők értékelése:
i. az irányítási rendszer, beleértve a garanciáknak és a CBAM-nyilatkozattevők engedélyezésének a tagállamok általi végrehajtását és igazgatását;
ii. e rendelet hatálya, beleértve annak a lehetőségét, hogy e rendelet hatálya kiterjedjen a kibocsátásáthelyezés kockázatának kitett további árukra is;
iia. az e rendelet alapján elfogadott végrehajtási jogi aktusok és felhatalmazáson alapuló jogi aktusok célravezetősége;
iib. az alapértelmezett értékek és az alapértelmezett értékekre alkalmazott felár meghatározására szolgáló módszerek célravezetősége;
iii. a kijátszásra irányuló gyakorlatok;
iv. a bírságok alkalmazása a tagállamokban;
v. az egységes tömegalapú küszöbérték alkalmazása, beleértve e küszöbérték növelésének és egy kiegészítő küldeményalapú küszöbérték bevezetésének a lehetőségét;
c) a vizsgálatok eredményei és a kiszabott bírságok;
d) a kibocsátási intenzitásra vonatkozó, származási országonként összesített információk az I. mellékletben felsorolt különböző áruk tekintetében.”
21.Az I. melléklet e rendelet I. mellékletének megfelelően módosul.
22.A IV. melléklet e rendelet II. mellékletének megfelelően módosul.
23.A VI. melléklet 2. pontja a következőképpen módosul:
a)a g)–j) pontot el kell hagyni;
b)a szöveg a következő ka) ponttal egészül ki:
„ka) az egyes továbbfeldolgozott áruk anyagösszetétele;”
24.A rendelet egy új VIII. melléklettel egészül ki, amelynek szövegét az e rendelet III. melléklete tartalmazza.
2. cikk
Hatálybalépés és alkalmazás
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.
A II. melléklet 1. és 6. pontját 2026. január 1-jétől kell alkalmazni.
Az 1. cikk (6) bekezdésének a) pontját, az 1. cikk (8) bekezdésének a), b) és c) pontját, az 1. cikk (21), (23) és (24) bekezdését, valamint a II. melléklet 2. pontját azonban 2028. január 1-jétől kell alkalmazni.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, -án/-én.
az Európai Parlament részéről a Tanács részéről
az elnök az elnök
PÉNZÜGYI ÉS DIGITÁLIS KIMUTATÁS
1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI3
1.1.A javaslat/kezdeményezés címe3
1.2.Az érintett szakpolitikai terület(ek)3
1.3.Célkitűzés(ek)3
1.3.1.Általános célkitűzés(ek)3
1.3.2.Egyedi célkitűzés(ek)3
1.3.3.Várható eredmény(ek) és hatás(ok)3
1.3.4.Teljesítménymutatók3
1.4.A javaslat/kezdeményezés tárgya:4
1.5.A javaslat/kezdeményezés indoklása4
1.5.1.Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek) a kezdeményezés végrehajtásának részletes ütemtervével4
1.5.2.Az uniós részvételből származó hozzáadott érték (adódhat többek között a koordinációból eredő előnyökből, a jogbiztonságból, a fokozott hatékonyságból vagy a kiegészítő jellegből). E szakaszban „az uniós részvételből származó hozzáadott érték” azt az uniós fellépésből adódó értéket jelenti, amely többletként jelentkezik ahhoz az értékhez képest, amely a tagállamok egyedüli fellépése esetén jött volna létre.4
1.5.3.Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága4
1.5.4.A többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség és lehetséges szinergiák egyéb megfelelő eszközökkel5
1.5.5.A rendelkezésre álló különböző finanszírozási lehetőségek értékelése, ideértve az átcsoportosítási lehetőségeket is5
1.6.A javaslat/kezdeményezés és az abból származó pénzügyi hatás időtartama6
1.7.Tervezett költségvetés-végrehajtási módszer(ek)6
2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK8
2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések8
2.2.Irányítási és kontrollrendszer(ek)8
2.2.1.A költségvetés-végrehajtási módszer(ek)nek, a finanszírozás-végrehajtási mechanizmus(ok)nak, a kifizetési feltételeknek és a javasolt kontrollstratégiának az indokolása8
2.2.2.Az azonosított kockázatokkal és a csökkentésükre létrehozott belső kontrollrendszerekkel kapcsolatos információk8
2.2.3.A kontrollok költséghatékonyságának becslése (a kontroll költségeinek és az érintett forrásoknak az aránya) és indokolása, valamint a hibakockázat várható szintjeinek értékelése (kifizetéskor és záráskor)8
2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére irányuló intézkedések9
3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA10
3.1.A többéves pénzügyi keret érintett fejezete(i) és a költségvetés érintett kiadási sora(i)10
3.2.A javaslatnak az előirányzatokra gyakorolt becsült pénzügyi hatása12
3.2.1.Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása12
3.2.1.1.A megszavazott költségvetésből származó előirányzatok12
3.2.1.2.Külső címzett bevételekből származó előirányzatok17
3.2.2.Operatív előirányzatokból finanszírozott becsült kimenet22
3.2.3.Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása24
3.2.3.1. A megszavazott költségvetésből származó előirányzatok24
3.2.3.2.Külső címzett bevételekből származó előirányzatok24
3.2.3.3.Előirányzatok összesen24
3.2.4.Becsült humánerőforrás-szükségletek25
3.2.4.1.A megszavazott költségvetésből finanszírozott25
3.2.4.2.Külső címzett bevételekből finanszírozott26
3.2.4.3.Becsült humánerőforrás-szükségletek összesen26
3.2.5.A digitális technológiával kapcsolatos beruházásokra gyakorolt becsült hatás áttekintése28
3.2.6.A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség28
3.2.7.Harmadik felek finanszírozási hozzájárulása28
3.3.Becsült bevételi hatás29
4.Digitális vetületek29
4.1.Digitális vonatkozású követelmények30
4.2.Adatok30
4.3.Digitális megoldások31
4.4.Interoperabilitási értékelés31
4.5.A digitális végrehajtást támogató intézkedések32
1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI
1.1.A javaslat/kezdeményezés címe
Az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus
1.2.Az érintett szakpolitikai terület(ek)
Éghajlat-politika
1.3.Célkitűzés(ek)
1.3.1.Általános célkitűzés(ek)
Az Európai Unió fokozott éghajlatvédelmi törekvéseinek fényében a CBAM bevezetése az éghajlatváltozás üvegházhatásúgáz-kibocsátás uniós és globális szintű csökkentése útján történő kezelésének átfogó célkitűzését szolgálja.
A módosító javaslat célja, hogy megerősítse a CBAM hatékonyságát a kibocsátásáthelyezés kockázatának kezelésében.
1.3.2.Egyedi célkitűzés(ek)
Az éghajlatváltozás kezelésének átfogó célját számos konkrét célkitűzés is megfogalmazza, nevezetesen: i. a kibocsátásáthelyezés kockázatának kezelése fokozott uniós törekvések mellett; ii. hozzájárulás az alacsony vagy nulla szén-dioxid-kibocsátású technológiákba való beruházások stabil és biztonságos szakpolitikai keretének biztosításához; iii. annak biztosítása, hogy a belföldi termelés és az importok hasonló szén-dioxid-árazás alá essenek; iv. az EU-ba exportáló harmadik országok termelőinek ösztönzése alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiák alkalmazására; v. az intézkedés hatékonyságának biztosítása, a kijátszás kockázatának minimalizálása, ezáltal a környezeti integritás biztosítása; vi. arányos adminisztratív teher biztosítása a vállalkozások és a hatóságok számára az intézkedés alkalmazása során.
A módosító javaslat célja, hogy a kibocsátásáthelyezés kockázatával szembeni védelem érdekében megerősítse a CBAM hatékonyságát azáltal, hogy kiterjeszti a hatályt a továbbfeldolgozott termékekre, további elkerülés elleni rendelkezéseket vezet be, és tisztázza a villamosenergia-behozatalra alkalmazandó szabályokat.
1.3.3.Várható eredmény(ek) és hatás(ok)
Tüntesse fel, milyen hatásokat gyakorolhat a javaslat/kezdeményezés a kedvezményezettekre/célcsoportokra.
A CBAM bevezetése az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését irányozza elő mind a 27 tagú EU-ban, mind a világ többi részén a CBAM hatálya alá tartozó ágazatokban. A CBAM várhatóan csökkenti a kibocsátásáthelyezés kockázatát is, ezért fokozatosan felváltja a kibocsátási egységek EU ETS keretében történő ingyenes kiosztását.
Ami a gazdasági hatásokat illeti, a CBAM-rendelet elfogadása előtt elvégzett modellezés azt jelezte, hogy a CBAM bevezetése és az EU fokozott éghajlatvédelmi törekvéseinek eléréséhez szükséges egyéb intézkedések 2030-ban 0,22–0,23 %-kal szűkíthetik a GDP-t a 27 tagú EU-ban. A beruházási oldalra gyakorolt hatás enyhe. A fogyasztási oldalon a CBAM némileg erőteljesebb negatív hatást mutat ahhoz a forgatókönyvhöz képest, amely a fokozott éghajlatvédelmi törekvésekkel és a CBAM hiányával foglalkozik.
A kibocsátásáthelyezés hatékony csökkentése révén a CBAM bevezetése az import csökkenéséhez vezet a 27 tagú EU-ban. Összességében a CBAM társadalmi hatásai korlátozottak.
A Bizottság, a vállalkozások, a nemzeti hatóságok tekintetében adminisztratív hatások várhatók. Egészében véve a vállalkozások és a hatóságok megfelelési költségei – bár jelentősek – arányosak és kezelhetők az intézkedés környezeti előnyeinek fényében.
A módosító javaslat a becslések szerint 2030-ig mintegy 0,7 millió tonna CO2-egyenértékkel csökkenti az éves globális ÜHG-kibocsátást. Emellett várhatóan tovább csökkenti a kibocsátásáthelyezést. A JRC által végzett modellezés alapján a CBAM jelenlegi formájában a becslések szerint 43 %-kal csökkenti a kibocsátásáthelyezési arányt 26 a CBAM nélküli forgatókönyvhöz képest. A hatály egyes továbbfeldolgozott acél- és alumíniumtermékekre való kiterjesztése a becslések szerint tovább csökkenti a kibocsátásáthelyezési arányt, és 76 %-ra növeli a CBAM nélküli forgatókönyvhöz képesti teljes csökkenést. A továbbfeldolgozott termékekre való kiterjesztés makrogazdasági hatásai elhanyagolhatók, mivel a becslések szerint 0,001 %-nál kisebb hatást gyakorol az EU GDP-jére, és összességében kis hatást gyakorol a kereskedelemre, a termelésre és a fogyasztói árakra az EU-ban.
A továbbfeldolgozott termékekre való kiterjesztés célja nem bevételek generálása, hanem inkább a CBAM éghajlat-politikai hatékonyságának megerősítése a kibocsátásáthelyezés megelőzése terén. Ezzel együtt a javaslat az előrejelzések szerint 2030-ra mintegy 0,58 milliárd EUR éves bevételt fog generálni. 2030 után, mivel az EU ETS keretében az ingyenes kiosztások fokozatosan megszűnnek és a CBAM fokozatosan bevezetésre kerül, a bevételeknek tovább kell emelkedniük, és 2035-re a becslések szerint el kell érniük a 0,69 milliárd EUR-t.
1.3.4.Teljesítménymutatók
Határozza meg az előrehaladás és az eredmények nyomon követésére szolgáló mutatókat.
|
Célkitűzések |
Mutatók |
Mérési eszközök/adatforrások |
|
Üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentése |
-Kibocsátási szint az EU-ban -Kibocsátási szint a világon |
-Kibocsátási statisztikák -Ágazati statisztikák -Harmadik országok nyilatkozatai arról, hogy a CBAM ösztönözte-e saját szén-dioxid-árazásukat |
|
Tisztább termelési folyamatok bátorítása a harmadik országokban |
-Tényleges kibocsátások alakulása a CBAM-ágazatokban a harmadik országokban -A villamosenergia-behozatal szintje -A villamos energiára vonatkozóan a tényleges értékek jelentésének aránya |
-A CBAM hatálya alá tartozó harmadik országbeli gyártók által igazolt kibocsátási szint -CBAM-nyilvántartás |
|
Kibocsátásáthelyezés megelőzése |
-A kibocsátás fenti mutatóiként -A kibocsátás szintje az EU-ban a globális kibocsátáshoz viszonyítva -Kereskedelmi forgalom a CBAM-ágazatokban -Downstream kereskedelmi forgalom |
-Kibocsátási statisztikák -Kereskedelmi statisztikák -Ágazati statisztikák |
|
Összhang biztosítása az uniós szakpolitikákkal |
-Az importbizonyítványok ára összhangban az EU ETS-beli árakkal |
-Az EU ETS és a CBAM-hatóságok statisztikái |
|
Adminisztratív teher korlátozása |
-A CBAM végrehajtásának időben történő elbírálása (pl. esetleges egyeztetési eljárás) -A kibocsátás tényleges szintjének exportőr általi ellenőrzése |
-Visszajelzés a CBAM végrehajtásáért felelős iparági és állami hatóságoktól -A CBAM adminisztrációjához szükséges személyzet létszáma |
1.4.A javaslat/kezdeményezés tárgya:
új intézkedés
kísérleti projektet / előkészítő intézkedést követő új intézkedés 27
meglévő intézkedés meghosszabbítása
egy vagy több intézkedés összevonása vagy átalakítása egy másik/új intézkedéssé
1.5.A javaslat/kezdeményezés indoklása
1.5.1.Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek) a kezdeményezés végrehajtásának részletes ütemtervével
A CBAM bevezetésére 2023 októberében került sor. Jelenleg a CBAM-rendszer egyszerűsített rendszere működik 2025 végéig. Konkrétan egy átmeneti időszak (adatgyűjtési próbaüzem) van jelenleg érvényben a CBAM zökkenőmentes kiépítésének megkönnyítése érdekében, ami a kereskedők és az importőrök számára is lehetővé teszi a szükséges kiigazításokat.
A CBAM végrehajtásáért és érvényesítéséért a Bizottság szolgálatai felelősek mind az átmeneti időszakban (2023–2025), mind a végleges szakaszban (2026-tól).
Az átmeneti időszak alatt ez azt jelenti, hogy információkat kell gyűjteni a CBAM-áruk uniós importőreitől a szóban forgó áruk beágyazott ÜHG-kibocsátásáról, és elemezni kell az adatokat.
Az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus (CBAM) hatékony végrehajtása érdekében a különböző funkciókat fokozatosan kell bevezetni. Először is számos jelentést és felülvizsgálatot kell készíteni a pénzügyi kötelezettség meghatározásának megkönnyítése érdekében. Ezt felismerve a CBAM-rendelet két egymást követő időszakra osztva irányozza elő a végrehajtást: az átmeneti időszak 2023 októberétől 2025 végéig tart, a végleges időszak pedig 2026 elejétől kezdődik.
Az átmeneti időszak alatt az importőrök és az uniós hatóságok (vámhatóságok) kötelezettsége a behozatali árunyilatkozatok mellett a negyedéves CBAM-jelentések benyújtására korlátozódik.
Az átmeneti időszak alatt átmeneti információkezelési rendszert (CBAM átmeneti időszak – CBAM TP) vezettek be a negyedéves jelentések benyújtásának és összegyűjtésének, valamint az egyes jelentésekből származó adatok összesített adatbázisba történő integrálásának támogatására, amely a rendelet rendelkezéseivel összhangban történő jelentéstétel céljából lehetővé teszi azok hatékony elemzését.
Emellett az átmeneti időszak során a vámhatóságok feladata, hogy tájékoztassák a vám-árunyilatkozatot tevő személyeket az információk bejelentésének kötelezettségéről azért, hogy hozzájáruljanak az információk gyűjtéséhez, valamint az arra vonatkozó figyelemfelhíváshoz, hogy adott esetben (2026. január 1-jétől az első CBAM-áruk behozatala előtt) kérni kell az engedélyezett nyilatkozattevői státuszt.
A végleges időszak 2026. január 1-jén kezdődik az itt felsorolt alapvető CBAM-nyilatkozat- és tanúsítványkezelési szolgáltatások esetében, és egy évvel korábban az engedélyezett nyilatkozattevők nyilvántartásba vétele és CBAM-engedélyek feldolgozása tekintetében, amelyet az illetékes hatóságok végeznek:
– Az importőrök csak azt követően jogosultak az említett áruk behozatalára, hogy az illetékes hatóságok engedélyt adtak számukra (kivéve az eltérés esetében), vagy ha úgy döntenek, hogy CBAM-nyilatkozattevőként meghatalmazott képviselőt jelölnek ki. A vámhatóságok nem engedélyezhetik a CBAM-áruk behozatalát engedélyezett CBAM-nyilatkozattevő részvétele nélkül. Ezenkívül a vámhatóságok ellenőrzéseket végezhetnek az árukon, többek között az engedélyezett CBAM-nyilatkozattevő személyazonossága, a nyolcjegyű KN-kód, a behozott áruk mennyisége és származási országa, a nyilatkozat kelte és a vámeljárás tekintetében is. A Bizottságnak a 952/2013/EU rendelet 50. cikke szerinti közös kockázati kritériumok és standardok kialakításába bele kell foglalnia a CBAM-mel kapcsolatos kockázatokat is.
– A CBAM-nek egy olyan nyilatkozattételi rendszeren kell alapulnia, amelyben egy engedélyezett CBAM-nyilatkozattevő – aki eljárhat saját nevében vagy egy vagy több importőr képviseletében is – évente nyilatkozatot nyújt be az Unió vámterületére behozott áruk beágyazott kibocsátásáról, és a bejelentett kibocsátásoknak megfelelő számú CBAM-tanúsítványt ad le.
– Az engedélyezett CBAM-nyilatkozattevő számára lehetővé kell tenni, hogy az e kibocsátások miatt más joghatóságokban már ténylegesen megfizetett szén-dioxid-árnak megfelelően a visszaadandó CBAM-tanúsítványok számának csökkentését kérje. A módosító rendelet alapértelmezett szén-dioxid-ár bevezetését javasolja, amely lehetővé tenné, hogy a nyilatkozattevők abban az esetben is kérhessék a levonást, ha nem bizonyítható, hogy a szén-dioxid-árat ténylegesen megfizették.
– A bejelentett beágyazott kibocsátásokat egy uniós nemzeti akkreditáló testület által akkreditált személynek kell hitelesítenie, amennyiben a bejelentésben tényleges kibocsátások szerepelnek.
– A CBAM központi rendszerének lehetővé kell tennie, hogy a harmadik országbeli termelő létesítmények üzemeltetői regisztráljanak a CBAM-nyilvántartásba, és az engedélyezett CBAM-nyilatkozattevők számára hozzáférhetővé tegyék az áruk előállításából származó hitelesített, beágyazott ÜHG-kibocsátásukat. A Bizottságnak kell kezelnie az engedélyezett CBAM-nyilatkozattevőkre, üzemeltetőkre és harmadik országbeli létesítményekre vonatkozó adatokat tartalmazó CBAM-nyilvántartást. A módosító rendelet azt javasolja, hogy akkreditált hitelesítők számára tegyék lehetővé a nyilvántartáshoz való hozzáférést annak érdekében, hogy javuljon az üzemeltetők által a nyilatkozattevők számára a nyilvántartáson keresztül megosztott kibocsátási adatok megbízhatósága.
– A kibocsátásáthelyezés kockázatának csökkentése érdekében a Bizottságnak intézkedéseket kell hoznia a szabályok kijátszására irányuló gyakorlatok kezelésére.
– A CBAM-tanúsítványok értékesítésére és visszavásárlására közös központi platformot kell létrehozni. A közös központi platformon zajló ügyletek felügyelete céljából a Bizottságnak elő kell segítenie az információcserét és az együttműködést az illetékes hatóságok között, valamint az említett hatóságok és a Bizottság között. Emellett gyors információáramlást kell kialakítani a közös központi platform és a CBAM-nyilvántartás között.
– A Bizottságnak kockázatalapú ellenőrzéseket kell végeznie, és ennek megfelelően felül kell vizsgálnia a CBAM-nyilatkozatok tartalmát. A végrehajtás céljából a tagállamok is végezhetnek felülvizsgálatot az egyes CBAM-nyilatkozatok tekintetében. Az egyes CBAM-nyilatkozatok felülvizsgálatának következtetéseit meg kell osztani a Bizottsággal, és azokat a CBAM-nyilvántartásban más illetékes hatóságok rendelkezésére kell bocsátani.
– A tagállamoknak kell felelniük az e rendelet alkalmazásából származó bevételek helyesen történő megállapításáért és beszedéséért.
Ezért a végleges időszakban az Európai Bizottságra ruházott feladatok száma drasztikusan nő, ami szükségessé teszi a személyzet növelését. Az e munkacsoport által végzett feladatok közé tartozik a CBAM-nyilatkozattevők tagállami illetékes hatóságok általi engedélyezésének felügyelete, a központi adatbázis és a központi nyilvántartás kezelése, a tagállami illetékes hatóságokkal való koordináció és információcsere, a nyilatkozatok felülvizsgálata és a külső platform felügyelete, végül pedig a jogi kompetenciákat igénylő feladatok elvégzése, például a peres eljárások és a behajtás, valamint a pénzügyi felelősség felügyelete. A munkacsoport összetétele az alábbiakban részletesebben meghatározásra kerül.
A végleges időszakban a CBAM-rendeletből eredő feladatok többségét a Bizottság fogja ellátni.
A módosító javaslat új kötelezettség-elkerülés elleni rendelkezéseket vezet be, amelyek 2027-től kezdődően további feladatokat rónak a Bizottságra. Ezek közé tartozik az új kötelezettség-elkerülés elleni rendelkezések kidolgozása, végrehajtása és működőképessé tételük felügyelete. Ezek az intézkedések különösen az importőrök által szolgáltatott bizonyítékok helytállóságának kiegészítő ellenőrzését teszik szükségessé, amelynek célja a CBAM-nyilatkozatban megadott információk helytállóságának ellenőrzése.
Emellett a bevezetett módosításban javasolt változtatások miatt további finanszírozási igények merülnek fel a 2027-től elvégzendő alapvető feladatok végrehajtásához a Bizottságnak szolgáltatott elemzési input finanszírozása céljából. A Bizottságnak konkrétan ki kell dolgoznia (és évente frissítenie kell) a rendelet I. mellékletébe felvett új árukra vonatkozó alapértelmezett értékeket. Emellett bővültek a kijátszási és elkerülési gyakorlatok nyomon követésével és felderítésével kapcsolatos feladatkörei is, ami szükségessé teszi egy megbízható kockázatelemzési és -felderítési rendszer alapját képező adatbázisok és piaci információk beszerzését. A becslések szerint ehhez 2027-ben 2 millió EUR-nyi nem informatikai kiadásra lesz szükség, a CBAM egyszerűsítésére és megerősítésére irányuló javaslatot kísérő pénzügyi és digitális kimutatásban azonosított költségvetési igényeken felül (évente +2 millió EUR).
A CBAM informatikai költségvetése
A 2023–2027-es időszakra felhasználandó/lekötendő CBAM-költségvetést 120,69 millió EUR-ban állapították meg. A CBAM informatikai költségvetése magában foglalja az elemzési és fejlesztési szolgáltatásokat, a telepítési szolgáltatásokat, az operatív szolgáltatásokat, a felhőalapú szolgáltatásokat és/vagy az átmeneti és végleges CBAM-rendszer helyszíni hardver- és szoftverlicenceit, az alábbiak szerint:
– A tőkekiadások költségét a ténylegesen lekötött költségvetési kiadások és a Bizottság által az informatikai vállalatirányítás részeként, az Adóügyi és Vámuniós Főigazgatóság (DG TAXUD) következő korábbi – informatikai architektúrájukat tekintve hasonló – informatikai projektjeire vonatkozóan elfogadott stratégiai dokumentumok formájában jóváhagyott költségvetés alapján becsülték meg: az Adóügyi és Vámuniós Főigazgatóság által kifejlesztett és működtetett CDS, CRMS2, SURV3, REX, CSRD2, EBTI, valamint a transzeurópai vám-árunyilatkozatkezelő rendszerek.
– A működési költségeket az Adóügyi és Vámuniós Főigazgatóság jelenlegi éves infrastrukturális és működési költségei alapján becsülték meg, beleértve az informatikai infrastrukturális költségeket, az informatikai támogatást és a fent említett projektek által létrehozott termelési rendszerek ügyfélszolgálati tevékenységeit.
– Az árképzés a hatályos keretszerződések szerinti árképzésen alapul.
Az informatikai politika költségvetési sora nem tartalmaz költségvetést az Európai Bizottság és a tagállamok közötti közös közbeszerzésre, amely a műveletek irányításához szükséges tanúsítványok megvásárlására és értékesítésére szolgáló platformot foglal magában.
A CBAM-munkacsoport 2027-ben 90 bizottsági alkalmazottból (köztük 15 informatikai munkatársból) állna össze.
A teljes személyzet megoszlása – beleértve az informatikai személyzetet is – 2023 és 2027 között a következő lenne:
|
Év |
2023 |
2024 |
2025 |
2026 |
2027 |
|
Összes alkalmazott |
20 |
33 |
44 |
66 |
90 |
|
CBAM-munkacsoport |
12 |
21 |
29 |
50 |
74 |
|
CBAM IT-munkacsoport |
8 |
12 |
15 |
16 |
16 |
A CBAM informatikai projekt stratégiai jelentősége, nagyságrendje és összetettsége miatt külön CBAM IT munkacsoportot kell létrehozni a projekt általános végrehajtásának és működtetésének irányítására.
A CBAM IT munkacsoport 16 informatikai szakemberből áll, és feladatai közé tartoznak a következők: a CBAM informatikai rendszer architektúrájának, projektszervezésének és tervezésének, a fejlesztéssel kapcsolatos tevékenységeknek, a telepítési tevékenységeknek, a szolgáltatási modell megszervezésének, a műveleteknek, valamint a TRADE és a bizottsági szolgálatok, az éghajlat-politikai és vámhatóságok támogatásának meghatározása és irányítása párhuzamosan az átmeneti és a végleges CBAM informatikai rendszer tekintetében.
A CBAM informatikai munkacsoport tagjainak munkába állására vonatkozó javasolt terv a következő:
|
Év |
2023 |
2024 |
2025 |
2026 |
2027 |
|
Alkalmazottak száma |
8 |
12 |
15 |
15 |
15 |
|
AD |
4 |
5 |
5 |
5 |
5 |
|
CA |
4 |
7 |
10 |
10 |
10 |
A CBAM informatikai költségvetéséből igény szerint további külső munkatársakat (PXE) vesznek fel.
1.5.2.Az uniós részvételből származó hozzáadott érték (adódhat többek között a koordinációból eredő előnyökből, a jogbiztonságból, a fokozott hatékonyságból vagy a kiegészítő jellegből). E szakaszban „az uniós részvételből származó hozzáadott érték” azt az uniós fellépésből adódó értéket jelenti, amely többletként jelentkezik ahhoz az értékhez képest, amely a tagállamok egyedüli fellépése esetén jött volna létre.
Az uniós szintű fellépés indokai (előzetes) Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentése alapvetően határokon átnyúló kérdés, amely a lehető legnagyobb mértékű hatékony fellépést igényli. Az EU mint nemzetek feletti szervezet jó helyzetben van ahhoz, hogy hatékony éghajlat-politikát alakítson ki az EU-ban, ahogy tette azt az EU ETS-ben.
Már létezik harmonizált szén-dioxid-ár uniós szinten. Ez az EU ETS-ben a rendszer által érintett ágazatokból származó árból áll. Az uniós belső piacon alkalmazott szén-dioxid-árazási politika és az importokra alkalmazott szén-dioxid-árazási politika egyenértékűségének biztosítására az egyetlen érdemi mód az uniós szintű fellépés.
Minden kezdeményezést úgy kell végrehajtani, hogy az importőrök – származási országtól és az EU-n belüli belépési vagy rendeltetési kikötőtől függetlenül – olyan egységes feltételeket és ösztönzőket biztosítsanak az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére, amelyek egyenértékűek a hazai termelőkével. Ennek egyetlen hatékony módja az uniós szintű fellépés.
A jogbiztonság és a következetesség biztosítása érdekében a módosító rendelet által javasolt egyszerűsítés leginkább uniós szinten valósítható meg. Ez Unió-szerte egyenlő versenyfeltételeket biztosít a vállalkozások és a hatóságok számára, amelyeknek előnyös lesz a jelentéstételi követelmények ezen javaslat szerinti észszerűsítése.
A várható uniós hozzáadott érték (utólagos) Az EU ETS-sel párhuzamosan az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentése és a kibocsátásáthelyezés kockázata elleni védelem az uniós egységes piacon a legmegfelelőbben uniós szinten határozható meg. Ezenfelül a minimális adminisztratív költségek iránti igény a legjobban a teljes egységes piacra vonatkozó következetes szabályok megállapításával érhető el, tovább hangsúlyozva az uniós szintű beavatkozás hozzáadott értékét.
A nyilvános konzultáció megerősítette a CBAM vonatkozásában tett uniós szintű fellépés hozzáadott értékét. Az érdekelt felek különösen egyetértenek abban, hogy egy uniós CBAM-re van szükség az EU és a világ többi része között a célkitűzések szintjét illetően fennálló különbségek miatt, valamint a globális éghajlatvédelmi erőfeszítések támogatása érdekében. Ezenkívül, tekintettel a nemzetközi kereskedelemben betöltött pozíciójára, ha az EU bevezeti a CBAM-et, a nemzetközi éghajlat-védelmi törekvésekre gyakorolt környezeti hatás lesz a leghatékonyabb követendő példa.
Így a kibocsátás csökkentésére és a klímasemlegességre vonatkozó célkitűzés megköveteli – ugyanolyan mértékű ambiciózus globális politika nélkül – az Európai Unió fellépését.
1.5.3.Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága
A módosító javaslat a CBAM-nek a mechanizmus 2023. október 1-jei hatálybalépése óta tartó átmeneti szakaszban történő végrehajtása során szerzett tapasztalatokra támaszkodik.
1.5.4.A többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség és lehetséges szinergiák egyéb megfelelő eszközökkel
A Bizottság 2025. július 16-án előterjesztette a közel 2 billió EUR összegű ambiciózus és dinamikus többéves pénzügyi keretre (a továbbiakban: MFF) vonatkozó javaslatát. A Bizottság öt új saját forrást terjesztett elő prioritásainak finanszírozására, miközben visszafizeti az EU által a Next Generation EU keretében felvett hiteleket, és korlátozza az uniós költségvetéshez való nemzeti hozzájárulásokat. A javasolt új saját források közé tartozik a CBAM, amely 2028 és 2034 között várhatóan (folyó árakon) évente átlagosan mintegy 1,45 milliárd EUR-t generál.
A módosító javaslat tovább növeli a Bizottság feladatait és felelősségi körét a CBAM hatékony végrehajtásának és kijátszása/elkerülése megelőzésének biztosítása terén. Ehhez további költségvetési támogatásra van szükség a jelenlegi többéves pénzügyi kereten belül. Ezen túlmenően, és a következő többéves pénzügyi keretről folytatott tárgyalások eredményének sérelme nélkül, mivel a legtöbb feladat ismétlődő jellegű, a megfelelő finanszírozási eszközöket a következő többéves pénzügyi keret részeként kell rendelkezésre bocsátani.
1.5.5.A rendelkezésre álló különböző finanszírozási lehetőségek értékelése, ideértve az átcsoportosítási lehetőségeket is
A CBAM végrehajtási költségeit az EU költségvetése finanszírozza.
1.6.A javaslat/kezdeményezés és az abból származó pénzügyi hatás időtartama
határozott időtartam
– időtartam: ÉÉÉÉ [HH/NN]-tól/-től ÉÉÉÉ [HH/NN]-ig
– pénzügyi hatás: ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig a kötelezettségvállalási előirányzatok esetében és ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig a kifizetési előirányzatok esetében
határozatlan időtartam
–beindítási időszak: ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig
–azt követően: rendes ütemű végrehajtás
1.7.Tervezett költségvetés-végrehajtási módszer(ek)
Közvetlen irányítás a Bizottság által
– a Bizottság szervezeti egységein keresztül, ideértve az uniós küldöttségek személyzetét
– végrehajtó ügynökségen keresztül
Megosztott irányítás a tagállamokkal
Közvetett irányítás a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos feladatoknak a következőkre történő átruházásával:
– harmadik országok vagy az általuk kijelölt szervek,
– nemzetközi szervezetek és ügynökségeik (nevezze meg),
– az Európai Beruházási Bank és az Európai Beruházási Alap,
– a költségvetési rendelet 70. és 71. cikkében említett szervek,
– közjogi szervek,
– magánjog alapján működő, közfeladatot ellátó szervek, amennyiben megfelelő pénzügyi garanciákkal rendelkeznek,
– valamely tagállam magánjoga alapján működő, köz- és magánszféra közötti partnerség végrehajtásával megbízott és megfelelő pénzügyi garanciákkal rendelkező szervek,
– az Európai Unióról szóló szerződés V. címének értelmében a közös kül- és biztonságpolitika terén konkrét fellépések végrehajtásával megbízott, és a vonatkozó alap-jogiaktusban ekként megjelölt szervek vagy személyek,
–valamely tagállamban létrehozott, valamely tagállam magánjoga vagy uniós jog alapján működő szervek, amelyek az ágazatspecifikus szabályokkal összhangban megbízást kaphatnak uniós források vagy költségvetési biztosítékok végrehajtására, amennyiben e szervek közjogi szervek vagy közfeladatot ellátó magánjogi intézmények ellenőrzése alá tartoznak, és az ellenőrző szerv által vállalt egyetemleges felelősség formáját öltő vagy azzal egyenértékű pénzügyi garanciával rendelkeznek, amely pénzügyi garancia minden intézkedés esetében az uniós támogatás maximális összegére korlátozódhat.
Megjegyzések
N/A
2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK
2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések
A Bizottság gondoskodni fog arról, hogy biztosított legyen a CBAM működésének nyomon követése és a fő szakpolitikai célkitűzések fényében történő értékelése.
Az átmeneti időszak vége, 2025 vége előtt, majd azt követően kétévente a Bizottság átfogó értékeléseket tesz közzé a CBAM működéséről, beleértve annak irányítását is.
2.2.Irányítási és kontrollrendszer(ek)
2.2.1.A költségvetés-végrehajtási módszer(ek)nek, a finanszírozás-végrehajtási mechanizmus(ok)nak, a kifizetési feltételeknek és a javasolt kontrollstratégiának az indokolása
A CBAM jelentősen központosított felépítése egységes és hatékony végrehajtást tesz lehetővé az EU egész területére kiterjedően, többek között azokban a tagállamokban is, amelyek korlátozottabb közigazgatási kapacitással rendelkeznek az éghajlatváltozással kapcsolatos kihívások kezeléséhez. A CBAM végrehajtásával és érvényesítésével kapcsolatos legtöbb feladattal a Bizottság szolgálatait bízták meg. Ehhez a CBAM helyes végrehajtásának és kezelésének biztosítása érdekében több ellenőrzési funkciót is biztosítani kell. A Bizottság a csalások megelőzésére irányuló intézkedések számának növelését is előirányozta.
Ez a módosító javaslat számos rendelkezést tartalmaz a kijátszás és az elkerülés kockázatának csökkentésére a CBAM hatékonyságának növelése érdekében. Ez viszont további finanszírozási igényt jelent a Bizottság számára e további feladatok végrehajtásához és a CBAM-nyilvántartás bővítéséhez.
2.2.2.Az azonosított kockázatokkal és a csökkentésükre létrehozott belső kontrollrendszerekkel kapcsolatos információk
A CBAM egy bejelentésen alapuló rendszer, amely magában foglalja a nyilatkozattétel elmaradásának vagy a valótlan nyilatkozattétel benyújtásának kockázatát. A Bizottság azonosította a nyilatkozattétel elmaradásának és a valótlan nyilatkozattételnek a kockázatát (pl. a kibocsátási intenzitás, az importált mennyiségek, a CBAM-áruk előállítási helye tekintetében).
Folyamatban van egy olyan belső kontrollrendszer létrehozása, amely integrálja a védelmi vonalakat, és automatizált, szakértői megítélésen alapuló ellenőrzéseket és kockázatértékeléseket egyaránt alkalmaz. Az ilyen kockázatok észlelése érdekében a Bizottság adatelemzési technikák bevezetését tervezi.
A nyilatkozattétel elmaradásával kapcsolatos kockázat kezelése érdekében a rendszer előírja a rendelet hatálya alá tartozó áruk behozatala előtti engedélyezést. A nemzeti vámhatóságok felelősek e szabály betartatásáért azáltal, hogy nem bocsátják szabad forgalomba ezeket az árukat mindaddig, amíg a nyilatkozattevő e rendelet értelmében nem engedélyezett. Emellett a Bizottság szolgálatai egy adott évben gyakran nyomon fogják követni azokat a lehetséges eseteket is, amikor az importőrök annak ellenére nem kezdeményeztek engedélyezési eljárást, hogy elérték vagy megközelítették a CBAM jelentéstételi küszöbértékét (beleértve a határokon átnyúló behozatalt is).
A hamis nyilatkozattétel kockázatának kezelése érdekében előre meghatározott kritériumokon alapuló, kockázatalapú megközelítést, valamint szúrópróbaszerű ellenőrzéseket fognak kialakítani. A jelenlegi CBAM-javaslat előirányozza, hogy a Bizottság szolgálatai felhatalmazást kapjanak arra, hogy olyan bizonyítékokat kérjenek, amelyek egyes KN-kódok vagy származási helyek esetében lehetővé teszik a tényleges kibocsátások felhasználását. A javaslat azt is előirányozza, hogy egyes KN-kódok és/vagy származási helyek esetében a tényleges kibocsátások használatát további feltételekhez kössék.
Egy visszatartó erejű szankciórendszer az esetleges kijátszással szemben is visszatartó erővel bír. Az ellenőrzésre mind a nemzeti hatóságok CBAM-nyilatkozatának szintjén, mind pedig a vámhatóságok behozatali árunyilatkozatainak szintjén sor kerül.
2.2.3.A kontrollok költséghatékonyságának becslése (a kontroll költségeinek és az érintett forrásoknak az aránya) és indokolása, valamint a hibakockázat várható szintjeinek értékelése (kifizetéskor és záráskor)
A Bizottság szolgálatai ellenőrzik majd a CBAM helyes alkalmazását, különösen a CBAM-tanúsítványok leadását és a de minimis küszöbérték megfelelő alkalmazását. A költséghatékony ellenőrzések biztosítására és a szabályok kijátszásával kapcsolatos kockázatok csökkentésére szigorú kockázatkezelési rendszer kerül alkalmazásra.
2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére irányuló intézkedések
Az Unió pénzügyi érdekeit a teljes kiadási ciklusban arányos intézkedésekkel kell védeni, ideértve a szabálytalanságok megelőzését, feltárását és kivizsgálását, az elveszített, jogalap nélkül kifizetett vagy szabálytalanul felhasznált források visszafizettetését, valamint adott esetben közigazgatási és pénzügyi szankciók alkalmazását.
A csalás elleni hatékony fellépés aktív együttműködést igényel, beleértve a vámhatóságok és az illetékes hatóságok közötti tudásmegosztást és információcserét, nemzeti és uniós szinten egyaránt; harmadik országokkal való együttműködésre is szükség lehet. Már a CBAM-rendelet jelenlegi változata is szilárd együttműködési csatornákat irányoz elő az illetékes nemzeti hatóságok és a vámhatóságok között. Létrehozta a CBAM kockázatkezelési hálózatát, amely már megkezdte a CBAM kijátszásának megakadályozására irányuló munkát, különösen azáltal, hogy a kijátszás kockázatának kezelése érdekében a jelenlegi javaslatot a CBAM-rendelet operatív javításaival ösztönözte.
A módosító javaslat tovább gyengíti a kijátszás kockázatát, amelynek a CBAM ki van téve, különösen a következők révén: 1. megerősített nyomonkövethetőségi és nyomonkövetési képességek, amelyek célja a kibocsátási intenzitásra vonatkozó hamis nyilatkozattétel kockázatának kezelése, 2. fokozott részletesség a KN-kódok anyag- és kémiai összetételére vonatkozó jelentéstétel terén, amelynek célja a kibocsátási intenzitásra vonatkozó hamis nyilatkozattétel kockázatának kezelése, és végül 3. a visszaélésszerű gyakorlatokkal szembeni intézkedések. Végezetül javasolt a fogyasztás előtti hulladék CBAM-prekurzorként való felvétele, amely kijátszási csatornaként került azonosításra a termelési folyamat kibocsátásának és ezáltal a CBAM szerinti pénzügyi kötelezettség mesterséges csökkentése érdekében.
Különös figyelmet kell fordítani a megbízhatatlan gazdasági szereplőkre (pl. fedőcégek, csalárd kereskedők) és az EU-n belüli határokon átnyúló kereskedelemre. A CBAM fent említett kockázatkezelési hálózatának célja az ilyen kockázatok kezelése.
Csalásellenes intézkedéseket kell gyorsan bevezetni az új/újonnan feltárt csalások kockázatára való reagálás érdekében. A felelős hatóságoknak jelentést kell tenniük és meg kell osztaniuk egymással csalásra utaló mintázatokkal kapcsolatos ismereteiket. A CBAM-nyilvántartás bevezetésére az ismeretek megosztásának, az automatizált ellenőrzéseknek, valamint az érdekelt felek közötti ellenőrzésnek és információmegosztásnak az elvével összhangban kerül sor. A CBAM kockázatkezelési rendszere különösen a vámhatóságokkal kialakított, jól bevált és működő kommunikációs interfészekre (CRMS2) fog támaszkodni az esetleges kijátszási esetek közléséhez.
Amennyiben egy engedélyezett CBAM-nyilatkozattevő vagy importőr nem tesz eleget a CBAM-rendeletben foglalt kötelezettségeknek, bírságokat kell alkalmazni. Ismételt szabálysértések esetén az illetékes nemzeti hatóság a nyilatkozattevő számlájának felfüggesztése mellett dönthet.
3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA
3.1.A többéves pénzügyi keret érintett fejezete(i) és a költségvetés érintett kiadási sora(i)
·Meglévő költségvetési sorok
A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési sorok sorrendjében.
|
A többéves pénzügyi keret fejezete |
Költségvetési sor |
Kiadás típusa |
Hozzájárulás |
|||
|
Szám
|
diff./nem diff. 28 |
EFTA-országoktól 29 |
tagjelölt országoktól és potenciális tagjelöltektől |
más harmadik országoktól |
egyéb címzett bevétel |
|
|
7 |
20 01 02 01 |
diff./nem diff. |
NEM |
IGEN/NEM |
IGEN/NEM |
IGEN/NEM |
|
3 |
09 20 04 01 (CBAM) |
diff. |
NEM |
IGEN/NEM |
IGEN/NEM |
IGEN/NEM |
·Létrehozandó új költségvetési sorok
A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési sorok sorrendjében.
|
A többéves pénzügyi keret fejezete |
Költségvetési sor |
Kiadás típusa |
Hozzájárulás |
|||
|
Szám
|
diff./nem diff. |
EFTA-országoktól |
tagjelölt országoktól és potenciális tagjelöltektől |
más harmadik országoktól |
egyéb címzett bevétel |
|
|
N/A |
N/A |
diff./nem diff. |
IGEN/NEM |
IGEN/NEM |
IGEN/NEM |
IGEN/NEM |
3.2.A javaslatnak az előirányzatokra gyakorolt becsült pénzügyi hatása
3.2.1.Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása
– A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után operatív előirányzatok felhasználását.
– A javaslat/kezdeményezés az alábbi operatív előirányzatok felhasználását vonja maga után:
A 2028–2034-es programozási időszakhoz kapcsolódó összegek indikatívak, és nem befolyásolják a következő többéves pénzügyi keretről folyamatban lévő tárgyalások eredményét.
3.2.1.1.A megszavazott költségvetésből származó előirányzatok
millió EUR (három tizedesjegyig)
|
A többéves pénzügyi keret fejezete |
3 |
Természeti erőforrások és környezet (IT) |
|
Főigazgatóság: Adóügyi és Vámuniós Főigazgatóság |
Év |
Év |
Év |
Év |
A 2021–2027-es többéves pénzügyi keretből ÖSSZESEN |
||||||||
|
2024 |
2025 |
2026 |
2027 |
||||||||||
|
Operatív előirányzatok |
|||||||||||||
|
09 20 04 01. költségvetési sor (CBAM) |
Kötelezettségvállalási előirányzatok |
(1a) |
28,090 |
34,750 |
33,700 |
35,150 |
131,690 |
||||||
|
Kifizetési előirányzatok |
(2a) |
17,530 |
21,157 |
32,090 |
34,067 |
104,844 |
|||||||
|
Költségvetési sor |
Kötelezettségvállalási előirányzatok |
(1b) |
|
|
|
|
0,000 |
||||||
|
Kifizetési előirányzatok |
(2b) |
|
|
|
|
0,000 |
|||||||
|
Meghatározott egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási jellegű előirányzatok |
|||||||||||||
|
Költségvetési sor |
|
(3) |
|
|
|
|
0,000 |
||||||
|
A[z] <…> Főigazgatósághoz tartozó előirányzatok ÖSSZESEN |
Kötelezettségvállalási előirányzatok |
=(1a)+(1b)+(3) |
28,090 |
34,750 |
33,700 |
35,150 |
131,690 |
||||||
|
Kifizetési előirányzatok |
=(2a)+(2b)+(3) |
17,530 |
21,157 |
32,090 |
34,067 |
104,844 |
|||||||
|
|
Év |
Év |
Év |
Év |
A 2021–2027-es többéves pénzügyi keretből ÖSSZESEN |
||||||||
|
2024 |
2025 |
2026 |
2027 |
||||||||||
|
Operatív előirányzatok ÖSSZESEN
|
Kötelezettségvállalási előirányzatok |
(4) |
28,090 |
34,750 |
33,700 |
35,150 |
131,690 |
||||||
|
Kifizetési előirányzatok |
(5) |
17,530 |
21,157 |
32,090 |
34,067 |
104,844 |
|||||||
|
Meghatározott egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási jellegű előirányzatok ÖSSZESEN |
(6) |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
|||||||
|
A többéves pénzügyi keret 3. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok |
Kötelezettségvállalási előirányzatok |
=(4)+(6) |
28,090 |
34,750 |
33,700 |
35,150 |
131,690 |
||||||
|
ÖSSZESEN |
Kifizetési előirányzatok |
=(5)+(6) |
17,530 |
21,157 |
32,090 |
34,067 |
104,844 |
||||||
|
Év |
Év |
Év |
Év |
A 2021–2027-es többéves pénzügyi keretből ÖSSZESEN |
||||
|
2024 |
2025 |
2026 |
2027 |
|||||
|
• Operatív előirányzatok ÖSSZESEN (összes operatív fejezet) |
Kötelezettségvállalási előirányzatok |
(4) |
28,090 |
34,750 |
33,700 |
35,150 |
131,690 |
|
|
Kifizetési előirányzatok |
(5) |
17,530 |
21,157 |
32,090 |
34,067 |
104,844 |
||
|
• Meghatározott egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási jellegű előirányzatok ÖSSZESEN (összes operatív fejezet) |
(6) |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
||
|
A többéves pénzügyi keret 1–6. fejezetéhez tartozó előirányzatok |
Kötelezettségvállalási előirányzatok |
=(4)+(6) |
28,090 |
34,750 |
33,700 |
35,150 |
131,690 |
|
|
ÖSSZESEN
|
Kifizetési előirányzatok |
=(5)+(6) |
17,530 |
21,157 |
32,090 |
34,067 |
104,844 |
|
|
Év |
Év |
Év |
Év |
Év |
Év |
Év |
A 2028–2034-es többéves pénzügyi keretből ÖSSZESEN |
||
|
2028 |
2029 |
2030 |
2031 |
2032 |
2033 |
2034 |
|||
|
• Operatív előirányzatok ÖSSZESEN (összes operatív fejezet) |
Kötelezettségvállalási előirányzatok |
29,100 |
24,823 |
25,568 |
26,335 |
27,125 |
27,939 |
28,777 |
189,667 |
|
Kifizetési előirányzatok |
18,042 |
15,142 |
15,852 |
16,064 |
25,769 |
26,542 |
31,367 |
148,778 |
|
|
• Meghatározott egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási jellegű előirányzatok ÖSSZESEN (összes operatív fejezet) |
|
|
|
||||||
|
A többéves pénzügyi keret 1–3. fejezetéhez tartozó előirányzatok |
Kötelezettségvállalási előirányzatok |
29,100 |
24,823 |
25,568 |
26,335 |
27,125 |
27,939 |
28,777 |
189,667 |
|
ÖSSZESEN
|
Kifizetési előirányzatok |
18,042 |
15,142 |
15,852 |
16,064 |
25,769 |
26,542 |
31,367 |
148,778 |
* A 2028–2034-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi kerettel kapcsolatos, a fenti táblázatban szereplő adatok mind szigorúan indikatívak a tárgyalások kimeneteléig, amelyet nem lehet előre megítélni.
|
|
7 |
„Igazgatási kiadások” |
||||||||
|
Adóügyi és Vámuniós Főigazgatóság |
Év |
Év |
Év |
Év |
A 2021–2027-es többéves pénzügyi keretből ÖSSZESEN |
|||||
|
2024 |
2025 |
2026 |
2027 |
|||||||
|
Humánerőforrás |
8,572 |
6,271 |
8,740 |
11,700 |
35,283 |
|||||
|
Egyéb igazgatási kiadások |
0,600 |
0,300 |
0,306 |
0,312 |
1,518 |
|||||
|
Adóügyi és Vámuniós Főigazgatóság ÖSSZESEN |
Előirányzatok |
9,172 |
6,571 |
9,046 |
12,012 |
36,801 |
||||
|
A többéves pénzügyi keret 7. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN |
(Összes kötelezettségvállalási előirányzat = Összes kifizetési előirányzat) |
9,172 |
6,571 |
9,046 |
12,012 |
36,801 |
||||
millió EUR (három tizedesjegyig)
|
Adóügyi és Vámuniós Főigazgatóság |
Év |
Év |
Év |
Év |
Év |
Év |
Év |
A 2028–2034-es többéves pénzügyi keretből ÖSSZESEN |
|||
|
2028 |
2029 |
2030 |
2031 |
2032 |
2033 |
2034 |
|||||
|
Humánerőforrás |
13,293 |
13,293 |
13,293 |
13,293 |
13,293 |
13,293 |
13,293 |
93,051 |
|||
|
Egyéb igazgatási kiadások |
0,310 |
0,319 |
0,329 |
0,339 |
0,349 |
0,359 |
0,370 |
2,375 |
|||
|
Adóügyi és Vámuniós Főigazgatóság ÖSSZESEN |
Előirányzatok |
||||||||||
|
A többéves pénzügyi keret 4. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN |
(Összes kötelezettségvállalási előirányzat = Összes kifizetési előirányzat) |
||||||||||
* A 2028–2034-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi kerettel kapcsolatos, a fenti táblázatban szereplő adatok mind szigorúan indikatívak a tárgyalások kimeneteléig, amelyet nem lehet előre megítélni.
|
MEGSZAVAZOTT ELŐIRÁNYZATOK |
Év
|
Év
|
Év
|
Év
|
Év
|
Év
|
Év
|
Év
|
Év
|
Év
|
Év
|
ÖSSZESEN
|
|
7. FEJEZET (2021–2027-es programozási időszak); 4. FEJEZET (2028–2034-es programozási időszak) |
||||||||||||
|
Humánerőforrás |
8,572 |
6,271 |
8,740 |
11,700 |
13,293 |
13,293 |
13,293 |
13,293 |
13,293 |
13,293 |
13,293 |
128,334 |
|
Egyéb igazgatási kiadások – kiküldetések |
0,600 |
0,300 |
0,306 |
0,312 |
0,310 |
0,319 |
0,329 |
0,339 |
0,349 |
0,359 |
0,370 |
3,893 |
|
7. FEJEZET összesen (2021–2027-es programozási időszak); 4. FEJEZET (2028–2034-es programozási időszak) |
9,172 |
6,571 |
9,046 |
12,012 |
13,603 |
13,612 |
13,622 |
13,632 |
13,642 |
13,652 |
13,663 |
132,227 |
* A 2028–2034-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi kerettel kapcsolatos, a fenti táblázatban szereplő adatok mind szigorúan indikatívak a tárgyalások kimeneteléig, amelyet nem lehet előre megítélni.
millió EUR (három tizedesjegyig)
|
|
Év |
Év |
Év |
Év |
A 2021–2027-es többéves pénzügyi keretből ÖSSZESEN |
||||||||||
|
2024 |
2025 |
2026 |
2027 |
||||||||||||
|
A többéves pénzügyi keret 1–7. fejezetéhez tartozó előirányzatok |
Kötelezettségvállalási előirányzatok |
37,262 |
41,321 |
42,746 |
47,162 |
168,491 |
|||||||||
|
ÖSSZESEN |
Kifizetési előirányzatok |
26,702 |
27,728 |
41,136 |
46,079 |
141,645 |
|||||||||
|
|
Év |
Év |
Év |
Év |
Év |
Év |
Év |
A 2028–2034-es többéves pénzügyi keretből ÖSSZESEN |
|||||||
|
2028 |
2029 |
2030 |
2031 |
2032 |
2033 |
2034 |
|||||||||
|
A többéves pénzügyi keret 1–4. fejezetéhez tartozó előirányzatok |
Kötelezettségvállalási előirányzatok |
42,703 |
38,435 |
39,190 |
39,967 |
40,767 |
41,591 |
42,440 |
285,091 |
||||||
|
ÖSSZESEN |
Kifizetési előirányzatok |
29,892 |
26,904 |
26,257 |
26,778 |
39,136 |
39,928 |
44,986 |
233,881 |
||||||
* A 2028–2034-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi kerettel kapcsolatos, a fenti táblázatban szereplő adatok mind szigorúan indikatívak a tárgyalások kimeneteléig, amelyet nem lehet előre megítélni.
|
Év
|
Év
|
Év
|
Év
|
Év
|
Év
|
Év
|
Év
|
Év
|
Év
|
Év
|
Pénzügyi és digitális kimutatás ÖSSZESEN |
||||
|
A többéves pénzügyi keret 1–7. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN |
Kötelezettségvállalási előirányzatok |
37,262 |
41,321 |
42,746 |
47,162 |
42,703 |
38,435 |
39,190 |
39,967 |
40,767 |
41,591 |
42,440 |
453,584 |
||
|
Kifizetési előirányzatok |
26,702 |
27,728 |
41,136 |
46,079 |
29,892 |
26,904 |
26,257 |
26,778 |
39,136 |
39,928 |
44,986 |
375,526 |
|||
3.2.2.Operatív előirányzatokból finanszírozott becsült kimenet (decentralizált ügynökségek esetében nem kell kitölteni)
Kötelezettségvállalási előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)
|
Tüntesse fel a célkitűzéseket és a kimeneteket |
Év
|
Év 2025 |
Év 2026 |
Év 2027 |
A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. szakasz) további évekkel bővíthető. |
ÖSSZESEN |
|||||||||||||
|
KIMENETEK |
|||||||||||||||||||
|
Típus 30 |
Átlagos költség |
Szám |
Költség |
Szám |
Költség |
Szám |
Költség |
Szám |
Költség |
Szám |
Költség |
Szám |
Költség |
Szám |
Költség |
Összesített szám |
Összköltség |
||
|
1. EGYEDI CÉLKITŰZÉS 31 … |
|||||||||||||||||||
|
– Kimenet |
|||||||||||||||||||
|
– Kimenet |
|||||||||||||||||||
|
– Kimenet |
|||||||||||||||||||
|
1. egyedi célkitűzés részösszege |
|||||||||||||||||||
|
2. EGYEDI CÉLKITŰZÉS … |
|||||||||||||||||||
|
– Kimenet |
|||||||||||||||||||
|
2. egyedi célkitűzés részösszege |
|||||||||||||||||||
|
ÖSSZESEN |
|||||||||||||||||||
3.2.3.Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása
– A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után igazgatási jellegű előirányzatok felhasználását.
– A javaslat/kezdeményezés az alábbi igazgatási jellegű előirányzatok felhasználását vonja maga után:
3.2.3.1. A megszavazott költségvetésből származó előirányzatok
|
MEGSZAVAZOTT ELŐIRÁNYZATOK |
Év |
Év |
Év |
Év |
2021–2027 ÖSSZESEN |
|
2024 |
2025 |
2026 |
2027 |
||
|
7. FEJEZET |
|||||
|
Humánerőforrás |
8,572 |
6,271 |
8,740 |
11,700 |
35,283 |
|
Egyéb igazgatási kiadások |
0,600 |
0,300 |
0,306 |
0,312 |
1,518 |
|
7. FEJEZETI részösszeg |
9,172 |
6,571 |
9,046 |
12,012 |
36,801 |
|
7. FEJEZETEN kívül |
|||||
|
Humánerőforrás |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
|
Egyéb igazgatási jellegű kiadások |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
|
7. FEJEZETEN kívüli részösszeg |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
|
|
|||||
|
ÖSSZESEN |
9,172 |
6,571 |
9,046 |
12,012 |
36,801 |
3.2.4.Becsült humánerőforrás-szükségletek
– A javaslat/kezdeményezés nem igényel humánerőforrást.
– A javaslat/kezdeményezés az alábbi humánerőforrás-igénnyel jár:
3.2.4.1.A megszavazott költségvetésből finanszírozott
A becsléseket teljes munkaidős egyenértékben (FTE) kell kifejezni 32
|
MEGSZAVAZOTT ELŐIRÁNYZATOK |
Év |
Év |
Év |
Év |
MFF 2028–34 |
|
|
2024 |
2025 |
2026 |
2027 |
|||
|
A létszámtervben szereplő álláshelyek (tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak) |
||||||
|
20 01 02 01 (a központokban és a bizottsági képviseleteken) |
21 |
21 |
25 |
30 |
Évente 30 |
|
|
20 01 02 03 (az Unió küldöttségeinél) |
0 |
0 |
0 |
0 |
||
|
01 01 01 01 (közvetett kutatás) |
0 |
0 |
0 |
0 |
||
|
01 01 01 11 (közvetlen kutatás) |
0 |
0 |
0 |
0 |
||
|
Egyéb költségvetési sorok (nevezze meg) |
0 |
0 |
0 |
0 |
||
|
• Külső munkatársak (teljes munkaidős egyenértékben) |
||||||
|
20 02 01 (CA, SNE a teljes keretből) |
12 |
23 |
40 |
60 |
Évente 60 |
|
|
20 02 03 (CA, LA, SNE és JPD az Unió küldöttségeinél) |
0 |
0 |
0 |
0 |
||
|
Igazgatási támogatási sor
|
– a központokban |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
|
– az Unió küldöttségeinél |
0 |
0 |
0 |
0 |
||
|
01 01 01 02 (CA, SNE – közvetett kutatás) |
0 |
0 |
0 |
0 |
||
|
01 01 01 12 (CA, SNE – közvetlen kutatás) |
0 |
0 |
0 |
0 |
||
|
Egyéb költségvetési sorok a 7. fejezetben (nevezze meg) |
0 |
0 |
0 |
0 |
||
|
Egyéb költségvetési sorok a 7. fejezeten kívül (nevezze meg) |
0 |
0 |
0 |
0 |
||
|
ÖSSZESEN |
33 |
44 |
65 |
90 |
Évente 90 |
|
A javaslat végrehajtásához szükséges személyzet (teljes munkaidős egyenértékben):
|
A Bizottság szolgálatainál jelenleg rendelkezésre álló személyzetből fedezendő |
Kivételes esetben további személyzet* |
|||
|
A 7. fejezetből vagy a kutatási keretből finanszírozandó |
A BA sorból finanszírozandó |
Díjakból finanszírozandó |
||
|
Létszámtervi álláshelyek |
N/A |
N/A |
N/A |
N/A |
|
Külső munkatársak (CA, SNE, INT) |
N/A |
N/A |
N/A |
N/A |
A következők által elvégzendő feladatok leírása:
|
Tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak |
A CBAM-rendelet előírja, hogy a Bizottságnak a CBAM-rendelet elfogadását követően több felhatalmazáson alapuló és végrehajtási jogi aktust kell nyomon követnie. A bizottsági személyzetre is szükség lesz a CBAM rendszer működésének felülvizsgálatához és értékeléséhez, valamint az informatikai rendszer megvalósításához. A módosító javaslat új elkerülés elleni rendelkezéseket vezet be, amelyek 2027-től kezdődően további feladatokat rónak a Bizottságra. Ezek az intézkedések különösen az importőrök által szolgáltatott bizonyítékok érvényességének további ellenőrzését teszik szükségessé, amelynek célja ellenőrizni a CBAM-nyilatkozatban megadott információk érvényességét. |
|
Külső munkatársak |
Számos feladatot külső munkatársak is végezhetnek. A módosító javaslat új elkerülés elleni rendelkezéseket vezet be, amelyek 2027-től kezdődően további feladatokat rónak a Bizottságra. Ezek az intézkedések különösen az importőrök által szolgáltatott bizonyítékok érvényességének további ellenőrzését teszik szükségessé, amelynek célja ellenőrizni a CBAM-nyilatkozatban megadott információk érvényességét. |
3.2.5.A digitális technológiával kapcsolatos beruházásokra gyakorolt becsült hatás áttekintése
Kötelező: a javaslat/kezdeményezés által érintett, digitális technológiával kapcsolatos beruházásokra vonatkozó legjobb becslést fel kell tüntetni az alábbi táblázatban.
Kivételes esetben a 7. fejezethez tartozó előirányzatokat – amennyiben azokra a javaslat/kezdeményezés végrehajtásához szükség van –, a kijelölt sorban kell feltüntetni.
Az 1–6. fejezethez tartozó előirányzatokat „operatív programokkal kapcsolatos szakpolitikai informatikai kiadások”-ként kell feltüntetni. Ez a kiadás a kezdeményezés végrehajtásához közvetlenül kapcsolódó informatikai platformok/eszközök újrafelhasználására/vásárlására/fejlesztésére és az azokhoz kapcsolódó beruházásokra (pl. engedélyek, tanulmányok, adattárolás stb.) felhasználandó operatív költségvetést takarja. Az e táblázatban megadott információknak összhangban kell lenniük a 4. szakaszban („Digitális vetületek”) bemutatott részletes információkkal.
|
Digitális és informatikai előirányzatok ÖSSZESEN |
Év |
Év |
Év |
Év |
A 2021–2027-es többéves pénzügyi keretből ÖSSZESEN |
|
2024 |
2025 |
2026 |
2027 |
||
|
7. FEJEZET |
|||||
|
Informatikai kiadások (szervezeti) |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
|
7. FEJEZETI részösszeg |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
|
7. FEJEZETEN kívül |
|||||
|
Operatív programokkal kapcsolatos szakpolitikai informatikai kiadások |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
5,000 |
5,000 |
|
7. FEJEZETEN kívüli részösszeg |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
5,000 |
5,000 |
|
|
|||||
|
ÖSSZESEN |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
5,000 |
5,000 |
3.2.6.A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség
A javaslat/kezdeményezés
– teljes mértékben finanszírozható a többéves pénzügyi keret érintett fejezetén belüli átcsoportosítás révén,
– a többéves pénzügyi keret lekötetlen mozgásterének és/vagy a többéves pénzügyi keretről szóló rendeletben meghatározott különleges eszközöknek a felhasználását teszi szükségessé.
2027-ben további 3 millió EUR összegű informatikai kiadásra van szükség a CBAM-nyilvántartásnak az új hatályhoz és modellekhez való hozzáigazításához szükséges informatikai tervezés és fejlesztés, a kockázatkezelési elemzési eszközök javítása, a további továbbfeldolgozott termékek és az elkerülés/kijátszás elleni szolgáltatások integrálása, az informatikai szolgáltatásoknak és támogatásnak a szükséges kapacitáshoz igazítása, továbbá a továbbfeldolgozott termékekre való kiterjesztés, valamint a kockázatkezelést támogató és a kijátszás és elkerülés észlelésére szolgáló funkciók érdekében, a CBAM-nyilvántartás és/vagy a CBAM adatlaborterének részeként.
Emellett 2027-től kezdődően évente további 2 millió EUR-ra van szükség – a következő többéves pénzügyi keretről folytatott tárgyalások eredményének sérelme nélkül – ahhoz, hogy olyan elemzői szakértelemre lehessen támaszkodni, amely lehetővé teszi a módosító javaslatban a Bizottságra ruházott feladatok végrehajtását. A Bizottságnak konkrétan ki kell dolgoznia (és évente frissítenie kell) a rendelet I. mellékletébe felvett új árukra vonatkozó alapértelmezett értékeket. Emellett a kijátszási és elkerülési gyakorlatok nyomon követésével és felderítésével kapcsolatos további feladatokat kapott, ami szükségessé teszi egy megbízható kockázatelemzési és -felderítési rendszer számára információkkal szolgáló adatbázisok és piaci információk beszerzését. Ezek a költségek az előző pénzügyi kimutatásban nem szerepeltek, és 2027-től ténylegesen felmerülnek.
– a többéves pénzügyi keret módosítását teszi szükségessé,
3.2.7.Harmadik felek finanszírozási hozzájárulása
A javaslat/kezdeményezés
– nem irányoz elő harmadik felek általi társfinanszírozást,
– előirányoz harmadik felek általi társfinanszírozást az alábbi becslések szerint:
előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)
|
2024.
|
2025.
|
2026.
|
2027.
|
Összesen |
|
|
Tüntesse fel a társfinanszírozó szervet |
|||||
|
Társfinanszírozott előirányzatok ÖSSZESEN |
3.3.
Becsült bevételi hatás
– A javaslatnak/kezdeményezésnek nincs pénzügyi hatása a bevételre.
– A javaslatnak/kezdeményezésnek van pénzügyi hatása:
– a saját forrásokra,
– az egyéb bevételekre,
– adja meg, hogy a bevétel kiadási sorokhoz van-e rendelve.
millió EUR (három tizedesjegyig)
|
Bevételi költségvetési sor: |
Az aktuális költségvetési évben rendelkezésre álló előirányzatok |
A javaslat/kezdeményezés hatása 33 |
||||
|
2026. év |
2027. év |
2028. év |
2029. év |
2030. év |
||
|
… jogcímcsoport |
p.m. |
p.m. |
p.m. |
p.m. |
p.m. |
|
A címzett bevételek esetében tüntesse fel az érintett kiadáshoz tartozó költségvetési sor(oka)t.
09 20 04 01
Egyéb megjegyzések (pl. a bevételi hatás számítására használt módszer/képlet vagy egyéb más információ).
A saját forrásokra gyakorolt hatás „p.m.” jelölést kapott, mint az Európai Unió saját forrásainak rendszeréről szóló határozat módosítására irányuló COM(2025) 574 bizottsági javaslattal kapcsolatos hatás.
Az egyéb bevételekre gyakorolt hatás „p.m.” jelölést kapott, mint a CBAM közös platformjának finanszírozására szolgáló díjakból származó bevételek beszedésével (20. cikk) kapcsolatos hatás, amelyre vonatkozóan a becslés csak a díjszabályok megállapítását követően válik ismertté.
4.Digitális vetületek
A CBAM végleges rendszerének projekttervében jóváhagyott digitális koncepciókat és architektúrát érintően nincsenek változások a digitális követelmények, a felhasznált adatok, a digitális megoldások, az újrafelhasználhatóság értékelése és a digitális végrehajtást támogató intézkedések tekintetében.
A továbbfeldolgozott termékekkel bővülő CBAM-áruk megnövekedett számának (180 további KN) hatása mintegy 7 500 új importőrt fog eredményezni. A Bizottság a kockázatkezelést és a kijátszás nyomon követését elemezte, értékelte és belefoglalta a projekttervbe, amelyet most kibővít, hogy az lefedje a további árukat és a kapcsolódó jellemzőket. A kockázatkezelési komponens fő célkitűzése a szabálytalanságok felderítésének támogatása és a csalás kockázatának csökkentése.
Emellett a villamos energia CBAM-áruként történő kezeléséhez szükséges további funkciókat/folyamatokat is hozzá kell adni, ezek azonban nem változtatják meg a CBAM kialakítását.
Ezenfelül az egyszerűsítésre irányuló módosítások nem érintik a digitális megoldások architektúráját, azonban a CBAM meglévő üzleti folyamatai módosításának és kiterjesztésének további költségvetési vonzatai vannak.
4.1.Digitális vonatkozású követelmények
|
Amint azt a fenti ábra mutatja, a CBAM-áruk behozatalára vonatkozóan a tagállamok által vagy az Adóügyi és Vámuniós Főigazgatóságon keresztül szolgáltatott információkat az uniós vámrendszerekből továbbítják a CBAM-nyilvántartásba, az importőrök vámazonosításával és az importált áruk vámbesorolásával együtt. A CBAM-rendszer ugyanakkor tájékoztatást nyújt a CBAM-nyilatkozattevők engedélyeiről a nemzeti behozatali vámrendszerek számára a CBAM-rendeletben foglaltaknak a CBAM-áruk behozatali vámkezelése során történő érvényesítése céljából. A CBAM információs rendszere kockázatkezelési információkat is megoszt az uniós vámügyi rendszerekkel. A CBAM-rendszernek az uniós vámrendszerekkel való összekapcsolása fontos a CBAM azon célkitűzésének megvalósításához, hogy elkerülhető legyen az a kettős adatszolgáltatás, amely a CBAM-nyilatkozattevőket terheli, amikor a behozatali információkhoz az érintett áruk harmadik országokban történő előállítása során keletkező kibocsátások mennyiségéről szóló jelentést kell csatolniuk. Az „egyszeri adatszolgáltatás” a CBAM egyik alapelve. A CBAM emellett együttműködik az illetékes nemzeti hatóságok új CBAM-mechanizmusával (informatikai rendszerekkel vagy más eszközökkel) is, hogy előmozdítsa a CBAM nemzeti végrehajtási folyamatainak integrációját valamennyi tagállamban, valamint a bírságokra és a behajtásra vonatkozó információk gyűjtésére szolgáló nemzeti eljárásokat. A CBAM másik kulcsfontosságú új külső rendszere a közös központi platform, egy olyan információs rendszer, amelyen keresztül a CBAM-nyilatkozattevők a tagállamoktól megvásárolják a CBAM-tanúsítványokat. A tanúsítványok árát a kibocsátási egységek ETS-rendszerben meghatározott ára határozza meg. A CBAM-nyilatkozattevőknek gondoskodniuk kell arról, hogy CBAM-számlájuk egyenlege minden negyedévben 50 %-on álljon, annak biztosítása érdekében, hogy vissza tudják adni a bejelentett kibocsátások és a harmadik országokban már kifizetett szén-dioxid-árak ellentételezéséhez szükséges számú tanúsítványt. A Bizottság a tagállamok nevében visszavásárolja a CBAM-nyilatkozattevők nem használt tanúsítványait. A Bizottságnak és a tagállamoknak közösen kell létrehozniuk és kezelniük az említett platformot, amely azonban nem tartozik a CBAM-nyilvántartás keretébe. A CBAM-rendszernek a közös központi platformmal való összekapcsolása fontos ahhoz, hogy a CBAM-nyilatkozattevők CBAM-számláikon rendelkezésre bocsássák a szükséges tanúsítványokat. A számlák és a tanúsítványok rendkívül érzékeny információknak minősülnek. Az ETS-rendszer egyszerűen meghatározza a tanúsítványok eladási árát. A CBAM-nyilvántartás fő felhasználói a CBAM-nyilatkozattevők. Az Adóügyi és Vámuniós Főigazgatóság 2026-ban, az egyszerűsítés elfogadását követően mintegy 20 000 nyilatkozattevőre számít, de a CBAM továbbfeldolgozott árukra való kiterjesztéséből származó növekedés figyelembevétele érdekében 40 000 nyilatkozattevővel tervez. A CBAM-nyilatkozattevők a CBAM-nyilvántartást arra fogják használni, hogy évente (minden év májusában) bejelentsék az általuk behozott áruk előállítása által generált kibocsátást, nyomon kövessék CBAM-számláik negyedéves egyenlegét a tanúsítványok és a bejelentett behozatal egymáshoz viszonyított aránya tekintetében, és együttműködjenek a nemzeti vámhatóságokkal CBAM-nyilatkozataik felülvizsgálata során. Az illetékes nemzeti hatóságok először a CBAM-nyilvántartáson keresztül ellenőrzik a CBAM-nyilatkozattevőket, akik ezt követően kapnak a CBAM-áruk behozatalára engedélyt és CBAM-számlát. Ettől kezdve a CBAM-nyilatkozattevők évente bejelenthetik a kibocsátásokat a CBAM-nyilvántartásban, és visszaadhatják a szükséges tanúsítványokat. A harmadik országokban található, CBAM-árukat előállító létesítmények üzemeltetőinek a termékeikhez kapcsolódó kibocsátási adatok bevitele előtt regisztrálniuk kell a CBAM-nyilvántartásban. A CBAM-nyilatkozattevők az üzemeltetők bejegyzéseire hivatkozva igazolhatják saját bejelentett kibocsátásukat. Ez fontos intézkedés a CBAM-nyilatkozattevők megfelelési terheinek csökkentése és a CBAM-adatok minőségének javítása szempontjából. Bár jelenleg nincs bizonyíték a becslés alátámasztására, az Adóügyi és Vámuniós Főigazgatóság előrejelzése szerint 2026-ban az üzemeltetők száma eléri a 20 000–50 000-et. A CBAM-ért felelős illetékes nemzeti hatóságok a CBAM-nyilvántartást fogják használni a CBAM-nyilatkozattevőkhöz való hozzáférés biztosítására, a CBAM-engedélyek kezelésére, a CBAM-számlák és -nyilatkozatok nyomon követésére, valamint a CBAM-nyilatkozattevőkkel való együttműködésre annak biztosítása érdekében, hogy megfeleljenek a CBAM-rendeletnek. A CBAM-nyilatkozattevők számára az illetékes nemzeti hatóságok jelentik az egyedüli kapcsolattartó pontot. Más hatóságok is hozzáférést kapnak a CBAM-nyilvántartáshoz, hogy saját felelősségi körükön belül részt vegyenek a kockázatkezelésben és a végrehajtásban. A CBAM-nyilvántartás koordinálja és támogatja az ügynökségek közötti együttműködést a megfelelés előmozdítása érdekében. A nemzeti vámigazgatási szervek a behozatali vám-árunyilatkozatok ellenőrzése során az EU CSW-CERTEX rendszeren keresztül hitelesítik a CBAM-engedélyeket a CBAM-nyilvántartás replikációs és hitelesítési szolgáltatásai segítségével. A Bizottság a CBAM-nyilvántartásban szereplő CBAM-számlákat hozzárendeli a CBAM-nyilatkozattevőkhöz, és a nemzeti vámigazgatási szervektől kapott behozatali információk, az éves nyilatkozatokban feltüntetett kibocsátások, a tanúsítványok száma, a közös központi platformon bejelentett vásárlások, a CBAM-nyilatkozattevő által megerősített éves visszaadások és a fel nem használt tanúsítványok visszavásárlása alapján biztosítja azok naprakészségét. A Bizottság a CBAM-nyilvántartást fogja használni a behozott áruk és a kapcsolódó kibocsátások nyomon követésére, a kockázatok, különösen a szabályok kijátszásával kapcsolatos kockázatok kezelése érdekében. A CBAM-nyilvántartás egyedi interfészt is kínál a CRMS2 vámügyi kockázatkezelési rendszerhez, amelyen keresztül megosztja a CBAM-mel kapcsolatos kockázatokat a vámügyi területtel. A CBAM-nyilvántartás olyan ügyviteli elemet is kínál, amely lehetővé teszi a hatóságok számára az ügyek létrehozását, bővítését, nyomon követését és megoldását, az értesítések és az eredmények cseréjét, valamint a rendszeren belüli valamennyi ügy naprakész jegyzékének nyomon követését. A különböző szereplők dedikált portálokon keresztül férnek hozzá a CBAM-nyilvántartáshoz, ahol a hozzáférések kezelése az érdekelt felek között megosztott formában történik: ·Az illetékes nemzeti hatóság kezeli a CBAM-nyilatkozattevőknek a CBAM-nyilatkozattevők számára fenntartott portálhoz való hozzáférését, a nemzeti vámigazgatási szervek által már megadott nemzeti hitelesítési dokumentumok vagy az EU Login uniós hozzáférés-hitelesítési rendszer felhasználásával. ·A Bizottság kezeli a harmadik országbeli létesítmények üzemeltetőinek EU Login uniós hozzáférés-hitelesítési rendszerrel hitelesített hozzáférését a számukra fenntartott portálhoz. Tisztázni kell még, hogy a Bizottság átruházza-e megbízható külső szervezetekre a CBAM-nyilvántartáshoz való hozzáférés engedélyezésének feladatát. ·Az illetékes nemzeti hatóság, a Bizottság és a többi hatóság kezeli saját felhasználóik hozzáférését. A CBAM-alapnyilvántartás azokat az automatizált folyamatokat tartalmazza, amelyeket a Bizottság a CBAM-rendelet szerinti, fent összefoglalt kötelezettségeinek teljesítése érdekében fog működtetni. A referenciaadatok kezelése kulcsfontosságú folyamat lesz az érdekelt felek együttműködésére szolgáló automatizált folyamatok következetességének és integritásának biztosításához. Az áruk, a nemzeti illetékes hatóságok és a kibocsátási árak „szimpla” felsorolásán túl a rendszer a kibocsátások meghatározott módszerek szerinti jelentéséhez használt konkrét paramétereket és a kibocsátások megállapított alapértelmezett értékét is tartalmazni fogja. Az alapértelmezett érték kulcsfontosságú a bejelentett kibocsátások megbízhatóságának hitelesítéséhez. |
4.2.Adatok
|
A CBAM a következő adateszközöket fogja kezelni: ·CBAM-nyilatkozattevőre vonatkozó adatok. (2. szakasz) ·Harmadik országbeli üzemeltetők és létesítményeik adatai. (2. szakasz) ·CBAM-referenciaadattár. (2. szakasz) ·A CBAM felhasználói hozzáférés-kezelési adatai. (2. szakasz) ·A CBAM nyilatkozattevői/importőri funkciói. (2. szakasz) ·A CBAM EU Bizottság számára fenntartott funkciói. (2. szakasz) ·Harmadik országbeli létesítmények üzemeltetői (a 2. szakasz tekintetében) és az akkreditált hitelesítők számára fenntartott funkciók (3. szakasz). ·CBAM-nyilatkozatokra vonatkozó adatok, a nyilatkozatok felülvizsgálata és életciklus-adatai. (3. szakasz) ·A behozott CBAM-árukra vonatkozó adatok. (3. szakasz) ·A CBAM-kibocsátásokkal és számításokkal kapcsolatos adatok. (3. szakasz) ·A CBAM főkönyvi moduljának (nyilvántartási) adatai. (3. szakasz) ·CBAM-tanúsítványok kezelésére vonatkozó adatok. (3. szakasz) ·A CBAM meg nem felelés nyomon követésével, a kijátszások kivizsgálásával és a kockázatkezeléssel kapcsolatos adatai. (3. szakasz) ·A CBAM jelentéstételi, dashboard, értesítési és dokumentumkezelési adatai. (3. szakasz) ·CBAM kockázatcsere-átjáró. (3. szakasz) ·A nemzeti illetékes hatóságok számára fenntartott funkciók. (3. szakasz) Az egyes adateszközökre vonatkozó további részletek az alábbi táblázatban találhatók.:
|
4.3.Digitális megoldások
|
A CBAM-nyilvántartás három rétegű magas szintű architektúrából áll: ·A portálok szintjén a CBAM-nyilvántartás külön portált biztosít minden egyes felhasználói közösség, a CBAM-nyilatkozattevők, a harmadik országbeli létesítmények üzemeltetői, a CBAM tekintetében illetékes nemzeti hatóságok, a Bizottság, a nemzeti vámhatóságok, az OLAF és az Európai Bizottság egyéb szolgálatai számára. ·A felhasználói hozzáférés-kezelő rendszer a CBAM-nyilvántartás felhasználóinak hitelesítését és engedélyezését kezeli. Az illetékes nemzeti hatóságok biztosítják és kezelik a CBAM-nyilatkozattevők hozzáférését (amely 2026-ban várhatóan több mint 20 000 felhasználót jelent majd), míg a Bizottság a harmadik országbeli üzemeltetőkét (a becslések szerint 2026-ban 50 000 felhasználó), a tagállami és uniós közigazgatási szervek pedig saját felhasználóik hozzáféréséért felelnek. ·A back-end rendszer a CBAM-hez szükséges adatok és szabályok kezelését, valamint a külső rendszerekkel való interakciókat támogatja. Megjegyzendő, hogy: a CBAM-hez szükséges adatok és szabályok kezelését, valamint a külső rendszerekkel való interakciókat támogatja. Megjegyzendő, hogy: oa CBAM számos munkafolyamatot, értesítést és információcserét hajt végre a Bizottság, az illetékes nemzeti hatóságok és a CBAM-nyilatkozattevők között, különösen a nyilatkozatok benyújtása és felülvizsgálata (beleértve a kockázatértékelést is) területén, oa nyilatkozattevői számlák kezelése, a CBAM-tanúsítványok (potenciális pénzügyi eszközök) kezelése, a kockázatkezelés és a biztonságos információcsere magas biztonsági követelményeket von maga után. |
4.4.Interoperabilitási értékelés
|
A CBAM kialakításánál fogva határokon átnyúló mechanizmus, amely uniós szinten támogatja a CBAM életciklusát, és különösen a kockázatértékelések, valamint a CBAM-nyilatkozatok illetékes nemzeti hatóságok és Bizottság általi felülvizsgálatának megszervezését. A Bizottság informatikai szolgáltatásai és interfészei (például a SURV3, az EU CSW – CERTEX, a CRMS2), valamint a kifejezetten a CBAM céljaira tervezett új komponensek biztosítják a nemzeti vámrendszerek közötti együttműködést. A CBAM-nyilvántartást úgy alakították ki, hogy támogassa az interoperabilitást, különös hangsúlyt fektetve a nyitottságra, a modularitásra, a szétválasztásra és a stabil interfészekre. A CBAM-nyilvántartás nyílt interfészeken keresztül együttműködik a nemzeti CBAM-rendszerekkel, a közös központi platformmal, az Adóügyi és Vámuniós Főigazgatóság uniós vámügyi rendszereivel és a nemzeti vámigazgatási szervekkel, valamint a többi főigazgatóság vámügyi rendszereivel. A CBAM központi adattára az Adóügyi és Vámuniós Főigazgatóság által kezelt uniós vámügyi rendszerek meglévő interfészeit fogja használni, és külön formátumokat fog meghatározni a nemzeti vámigazgatási szervek által szolgáltatandó behozatali és aktív feldolgozási vámügyi nyilvántartásokhoz. A nemzeti vámügyi rendszerekkel való új interfészeket 2024 elején tették közzé, hogy a nemzeti vámigazgatási szervek számára elegendő idő álljon rendelkezésre rendszereik megfelelő előkészítéséhez. A CBAM-nyilvántartás és a közös központi platform közötti összeköttetést biztosító S2S interfész strukturált üzenetváltáson alapul, amely 2024 elején vált elérhetővé, hogy elegendő idő álljon mind a CBAM-nyilvántartás, mind a közös központi platform rendelkezésére ahhoz, hogy 2025 közepéig integrálni tudják saját interfészeiket. Az említett interfészek mindegyike strukturált üzenetváltáson alapul, és a lehető legnagyobb mértékben az uniós vámadatmodellel (EUSDM) és az Uniós Vámkódex B. mellékletével összhangban kerül kialakításra. Az A2B és B2B műszaki előírásait egy CBAM-mel kapcsolatos végrehajtási jogi aktus fogja tartalmazni. Újrafelhasználhatósági korlátok Az újrafelhasználhatóság a központi CBAM-nyilvántartás architektúrájának egyik alapelve. Az újrafelhasználhatóság két aspektusra terjed ki: a külső szolgáltatások CBAM-nyilvántartásban való felhasználására, valamint a meglévő alkotóelemeknek a CBAM-nyilvántartás létrehozásához történő újrafelhasználására. Az Adóügyi és Vámuniós Főigazgatóság szolgáltatásainak és rendszerkomponenseinek újrafelhasználhatósága A CBAM-nyilvántartás az Adóügyi és Vámuniós Főigazgatóság által biztosított uniós vámügyi szolgáltatásokat használja a következő célokra: ·a kereskedő EORI-adatainak lekérdezése, ·hozzáférés a Surveillance 3 rendszerben elérhető behozatali vámnyilvántartásokhoz, ·a CBAM-árukra vonatkozó információk lekérdezése a TARIC-rendszerből, ·a CBAM-engedélyekkel kapcsolatos replikációs és hitelesítési szolgáltatásoknak a nemzeti vámrendszerek rendelkezésére bocsátása az EU CSW-CERTEX rendszeren keresztül, valamint ·biztonságos információcsere a CRMS2 rendszerrel. A CBAM-nyilvántartás portáljaihoz való felhasználói hozzáférések kezelését az UUM&DS-rendszer végzi majd, ami lehetővé teszi a tagállamok számára – amennyiben úgy döntenek –, hogy újra felhasználják a CBAM-nyilatkozattevők vámügyi tanúsítványait annak érdekében, hogy hozzáférést biztosítsanak számukra a CBAM nyilatkozattevők számára fenntartott portálhoz, valamint a Bizottság (vagy megbízható harmadik felek) számára, hogy hozzáférési jogot biztosítsanak a harmadik országbeli üzemeltetők számára az EU Login hitelesítési adatokhoz. A harmadik országbeli létesítmények üzemeltetői portálja az EU Access rendszert használja a felhasználói engedélyezéshez, a felhasználói hitelesítéshez pedig az EU Loginre támaszkodik. A CBAM-nyilvántartás az Adóügyi és Vámuniós Főigazgatóság és a vállalati informatikai környezet több technológiai komponensét is újra felhasználja a 2. függelékben szereplő architektúra áttekintésében meghatározott áthelyezhetőségi elvnek való megfelelés sérelme nélkül; ezek a következők: ·az Adóügyi és Vámuniós Főigazgatóság TSOAP köztesszoftver-architektúrája, amelyet a CBAM-nyilvántartás minden egyes komponensében újra felhasználnak, ·a kereskedelmi forgalomban kapható COTS ELK és Kafka felügyeleti és ellenőrzési megoldások, ·az Adóügyi és Vámuniós Főigazgatóság vámügyi alkalmazási keretrendszerének irányítási forrásai (TATAFng), ·az Adóügyi és Vámuniós Főigazgatóság vámügyi határozatokat kezelő rendszerének dokumentációja és forráskódja a CBAM engedélyezési rendszerének kiépítéséhez, ·az Adóügyi és Vámuniós Főigazgatóság ügyfélreferencia-rendszerének dokumentációja és forráskódja abból a célból, hogy a behozatali vámkezelés során ellenőrizendő CBAM-engedélyeket a nemzeti vámrendszerek rendelkezésére bocsássák, ·az Adóügyi és Vámuniós Főigazgatóság 2. vámügyi kockázatkezelési rendszerének (CRMS2) dokumentációja és forráskódja a kockázatcsere-átjáró biztosítása érdekében; az Adóügyi és Vámuniós Főigazgatóság 2. vámügyi kockázatkezelési rendszerének (CRMS2) dokumentációja és forráskódja az RSecure kockázatcsere-átjáró biztosítása érdekében, ·az Adóügyi és Vámuniós Főigazgatóság TEMPO módszertana, beleértve a PM²-t is, ·az Adóügyi és Vámuniós Főigazgatóság két tesztelési és integrációs adatközpontja, valamint – mindaddig, amíg a CBAM-nyilvántartást az Adóügyi és Vámuniós Főigazgatóság működteti – az ott használt tűzfalak, aktív-aktív klaszterkonfigurációk, terheléskiegyenlítők, valamint a két adatközponti aktív-passzív konfiguráció a méretezhetőség, a magas rendelkezésre állás, a katasztrófa utáni helyreállítás érdekében, amelyek a CBAM-nyilvántartáshoz szükséges biztonsági elemek közé tartoznak. Megjegyzendő, hogy az Adóügyi és Vámuniós Főigazgatóság 2014 óta a DIGIT valamennyi ajánlását betartja a szolgáltatásorientált alkalmazások (SOA – service-oriented architecture) létrehozása érdekében szükséges üzleti alkalmazási szolgáltatások, az adatszolgáltatások és a közüzemi szolgáltatások fejlesztése során. Az uniós vállalati szolgáltatások és rendszerkomponensek újrafelhasználhatósága A CBAM-nyilvántartás az EU Login rendszert fogja használni az UUM&DS rendszerben D típusúként besorolt tagállamok CBAM-nyilatkozattevőinek, a harmadik országbeli létesítmények üzemeltetőinek és az illetékes nemzeti hatóságok, a Bizottság, a nemzeti vámigazgatási szervek és más bizottsági szolgálatok valamennyi tisztviselőjének hitelesítésére. A CBAM-nyilvántartás a vámügyi eIDAS elektronikus azonosítási rendszert fogja használni az UUM&DS rendszerben A, B és C típusúként besorolt tagállamok CBAM-nyilatkozattevőinek hitelesítésére. A CBAM-nyilvántartás az UUM&DS és az EU Access rendszert fogja használni valamennyi felhasználójának engedélyezéséhez. Az UUM&DS rendszerről az EU Access rendszerre való teljes áttérés lehetősége akkor kerül majd mérlegelésre, amikor az EU Access valamennyi UUM&DS funkciót tartalmazni fogja, beleértve a vámügyi eIDAS elektronikus azonosítási rendszerének támogatását is. Jelenleg a harmadik országbeli létesítmények üzemeltetői portálja a felhasználói engedélyezéshez az EU Access rendszerre támaszkodik. A CBAM-nyilvántartás a Bizottság által kezelt, minősített elektronikus aláírásokat kezelő EU Sign szolgáltatást fogja használni az elektronikus dokumentumok eredetének és sértetlenségének garantálására, ezáltal növelve általános biztonságukat és hitelességüket a CBAM keretében. A CBAM-nyilvántartás az Europa portálon hozzáférhetővé teszi a CBAM-re vonatkozó nyilvános információkat. Emellett az Adóügyi és Vámuniós Főigazgatóság arra törekszik, hogy maximalizálja a CBAM egyes követelményeinek megfelelő vállalati szolgáltatások és rendszerkomponensek újrafelhasználását, csökkentse azok késedelmes végrehajtásának kockázatát, valamint hogy a tőkekiadások és a működési költség csökkentése mellett fenntartsa működésének minőségét. |
4.5.A digitális végrehajtást támogató intézkedések
|
A CBAM-rendelet meghatározza, hogy a CBAM-nyilvántartás két ütemben, három egymást követő szakaszban kerül kiépítésre: ·Ütemezés: a fokozatos kiépítés a 2023 negyedik negyedévétől 2025 negyedik negyedévéig tartó átmeneti időszakban, majd ezt követően a 2026 első negyedévétől kezdődő végleges időszakban történik. oAz átmeneti időszak alatt a CBAM-importőrök negyedévente jelentést tesznek a behozott árukhoz kapcsolódó kibocsátásokról, de nem kell tanúsítványokat vásárolniuk vagy visszaadniuk. Ez a CBAM-rendszer bevezető időszaka. oA 2026. január 1-jén kezdődő végleges időszakban a CBAM-nyilatkozattevőknek engedéllyel kell rendelkezniük, kibocsátásukat évente egyszer be kell jelenteniük, tanúsítványokat kell vásárolniuk oly módon, hogy CBAM-számlájukon a kibocsátások és a megvásárolt tanúsítványok mérlege legalább 50 % legyen, és éves nyilatkozataik benyújtásakor vissza kell adniuk a tanúsítványokat. ·Az egyes szakaszok és részek: oA CBAM 1. szakasza: a CBAM-áruk importőrei által készített CBAM-jelentések (az úgynevezett 1. rész) használata a 2023 negyedik negyedévétől kezdődő teljes átmeneti időszak alatt (a projektterv alkalmazási körén kívül). oA CBAM 2. szakasza: a CBAM-áruk importőrei által benyújtott CBAM-jelentések (1. rész), a CBAM-nyilatkozattevők engedélyezése és a harmadik országbeli létesítmények üzemeltetőinek nyilvántartásba vétele (az úgynevezett 2. rész) 2024. december 31-től, a végleges időszakra való felkészülés jegyében. A CBAM 3. szakasza: A 2. rész kiterjesztése a CBAM-nyilatkozatokra és -tanúsítványokra, valamint a CBAM-számla teljes körű kezelése (az úgynevezett 3. rész) a végleges időszak kezdetétől, míg az 1. rész (CBAM-jelentések) 2025. december 31-től, az átmeneti időszak végétől.
A CBAM-nyilvántartás két szakaszban/részben történő kiépítése A CBAM 1. szakasza (a CBAM 1. részének végrehajtása és annak 2023 negyedik negyedévétől 2025 végéig tartó működése) teljes mértékben az átmeneti időszakra vonatkozó projektterv alkalmazási körébe tartozik. Az alábbi két ábra a teljes körű végleges rendszer két szakaszban történő megvalósítását szemlélteti, bemutatva a felhasználói közösségeket, a releváns külső rendszereket és az egyes szakaszok keretében kezelt főbb szervezeteket. A külső rendszereket és szervezeteket a következő szakasz tartalmazza. A CBAM 2. részének alkalmazási köre: az 1. rész (a CBAM-áruk importőrei által készített CBAM-jelentések) a CBAM-rendelettel összhangban 2024. december 31-én alkalmazandóvá váló 2. résszel (CBAM-engedélyek és -létesítmények) egészül ki. Ezt követően mind az 1. részt, mind a 2. részt fenntartják és továbbfejlesztik az átmeneti időszak hátralevő részében. A CBAM-engedélyek és -létesítmények beépülnek a CBAM végleges rendszerébe, míg a CBAM-jelentéseket az átmeneti időszak végén fokozatosan megszüntetik. Az 1. és a 2. rész összekapcsolja a CBAM-nyilvántartást a nemzeti behozatali vámrendszerekkel, a nemzeti aktív feldolgozási rendszerekkel és az Adóügyi és Vámuniós Főigazgatóság uniós vámrendszereivel a szabályoknak való megfelelés támogatása érdekében, a kereskedelemre nehezedő minimális terhek mellett. A CBAM 2. része az első komponens bevezetése révén készíti elő a végleges rendszert. A CBAM 2. szakaszának ütemterve: Ez a szakasz 2024. december 31-én kezdődik és 2025. december 31-én, a végleges időszak kezdetével ér véget. A felhasználói közösséget kiterjesztik a harmadik országokban található létesítmények üzemeltetőire, míg a CBAM-nyilatkozattevőknek be kell szerezniük a végleges időszakra szükséges engedélyeket.
A CBAM 3. szakaszának ütemterve: Ez a szakasz 2026. január 1-jén kezdődik és a végleges időszaknak felel meg. Ebben a szakaszban csak a CBAM 2. és 3. része fog párhuzamosan, szorosan összekapcsolódva működni, mivel az 1. rész kifejezetten az átmeneti időszakra vonatkozott, és fokozatosan megszűnik. A felhasználói közösséget kiterjesztik a nemzeti vámigazgatási szervekre. A CBAM 3. részének alkalmazási köre: A CBAM-nyilatkozatok, -számlák és kockázatok kezelése (ezt a következő ábra lila színnel jelöli) a végleges időszak elején lép működésbe, amelyre a tervek szerint 2026. január 1-jén kerül sor. Ez képezi a CBAM végleges rendszerének központi elemét. A CBAM 3. része olyan interfészeket is tartalmaz, amelyek az EU CSW-CERTEX rendszeren keresztül összekapcsolják a rendszert a CBAM-engedélyek nemzeti behozatali rendszereivel, a CBAM-tanúsítványok beszerzésének közös központi platformjával, az uniós vámügyi kockázatkezelési rendszerhez kapcsolódó információcserét szolgáló CRMS2-vel, az ETS-sel, az OLAF-fal és az illetékes nemzeti hatóságok rendszereivel. Emellett a CBAM-tanúsítványokkal kapcsolatos képességek és az összes kockázatkezelési képesség is bekerül a CBAM-nyilvántartás funkciói közé. Mivel a CBAM-tanúsítványok és kockázatkezelési modulok bizalmas információkat kezelnek, és nyomon követik a szabályok kijátszására irányuló tevékenységeket és a meg nem felelés eseteit, a CBAM 3. része érzékeny információkat kezel, és rendkívül biztonságos folyamatokat igényel. Ezt a részt a végleges időszak alatt is fenntartják és fejlesztik. A CBAM 3. szakaszának ütemterve: Ez a szakasz 2026. január 1-jén kezdődik és a végleges időszaknak felel meg. Ebben a szakaszban csak a CBAM 2. és 3. része fog párhuzamosan, szorosan összekapcsolódva működni, mivel az 1. rész kifejezetten az átmeneti időszakra vonatkozott, és fokozatosan megszűnik. A felhasználói közösséget kiterjesztik a nemzeti vámigazgatási szervekre. CBAM 3. szakasz – Magas szintű architektúra
|
EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2025.12.17.
COM(2025) 989 final
MELLÉKLETEK
a következőhöz:
Javaslat
Az Európai Parlament és a Tanács rendelete
az (EU) 2023/956 rendeletnek a rendelet hatályának a továbbfeldolgozott árukra való kiterjesztése és a kijátszásellenes intézkedések tekintetében történő módosításáról
{SEC(2025) 989 final} - {SWD(2025) 987 final} - {SWD(2025) 988 final} - {SWD(2025) 989 final}
I. MELLÉKLET
Az I. melléklet a következőképpen módosul:
1.A 2. pontban a „Vas és acél” táblázat helyébe a következő táblázat lép:
„[Vas és acél
|
KN-kód |
Üvegházhatású gáz |
|
72 – Vas és acél Kivéve: 7202 21 00, 7202 29 – Ferroszilícium 7202 30 00 – Ferroszilíciumos mangán 7202 50 00 – Ferroszilíciumos króm 7202 70 00 – Ferromolibdén 7202 80 00 – Ferrovolfrám és ferroszilíciumos volfrám 7202 91 00 – Ferrotitán és ferroszilíciumos titán 7202 92 00 – Ferrovanádium 7202 93 00 – Ferronióbium 7202 99 – Más: 7202 99 10 – Ferrofoszfor 7202 99 30 – Ferroszilíciumos magnézium 7202 99 80 – Más 7204 – Vas- és acélhulladék és -maradék; ingot újraolvasztott hulladék vasból vagy acélból |
Szén-dioxid |
|
2601 12 00 – Agglomerált vasérc és dúsított érc, a pörkölt vaspirit kivételével |
Szén-dioxid |
|
7301 – Szádpalló vasból vagy acélból, fúrva, lyukasztva vagy elemekből összeszerelve is; hegesztett szögvas, idomvas és szelvény vasból vagy acélból |
Szén-dioxid |
|
7302 – Vasúti vagy villamosvasúti pályaépítő anyag vasból vagy acélból, úgymint: sín, terelősín és fogazott sín, váltósín, sínkeresztezés, váltóállító rúd és más keresztezési darab, sínaljzat (talpfa), csatlakozólemez, sínsaru, befogópofa, alátétlemez, sínkapocs, nyomtávlemez, kengyel, továbbá más, a vasúti sín összeszereléséhez vagy rögzítéséhez szükséges speciális anyag |
Szén-dioxid |
|
7303 00 – Cső és üreges profil öntöttvasból |
Szén-dioxid |
|
7304 – Varrat nélküli cső és üreges profil vasból (az öntöttvas cső kivételével) vagy acélból |
Szén-dioxid |
|
7305 – Más cső vasból vagy acélból (pl. hegesztve, szegecselve vagy hasonlóan zárva), kör alakú keresztmetszettel, ha a külső átmérője meghaladja a 406,4 mm-t |
Szén-dioxid |
|
7306 – Más cső és üreges profil vasból vagy acélból (pl. nyitva vagy hegesztve, szegecselve vagy hasonlóan zárva) |
Szén-dioxid |
|
7307 – Csőszerelvény vasból vagy acélból (pl. csatlakozó, karmantyú, könyökdarab, csőtoldat) |
Szén-dioxid |
|
7308 – Szerkezet (a 9406 vtsz. alá tartozó előre gyártott épületek kivételével) és alakrészei (pl. híd és hídrész, zsilipkapu, torony, rácsszerkezetű oszlop, tető, tetőszerkezet, ajtó és ablak és ezek kerete, valamint ajtóküszöb, zsaluzat, korlát, pillér és oszlop) vasból vagy acélból; szerkezetben való felhasználásra előkészített lemez, rúd, szögvas, idomvas, szelvény, cső és hasonló termék vasból vagy acélból |
Szén-dioxid |
|
7309 00 – Tartály, ciszterna, tárolókád és hasonló tárolóedény, bármilyen anyag (a sűrített vagy folyékony gáz kivételével) tárolására, vasból vagy acélból, több mint 300 l űrtartalommal, bélelve vagy hőszigetelve is, mechanikai vagy hőtechnikai berendezés nélkül |
Szén-dioxid |
|
7310 – Tartály, hordó, dob, konzervdoboz, doboz és hasonló edény, bármilyen anyag (a sűrített vagy folyékony gáz kivételével) tárolására, vasból vagy acélból, legfeljebb 300 l űrtartalommal, bélelve vagy hőszigetelve is, mechanikai vagy hőtechnikai berendezés nélkül |
Szén-dioxid |
|
7311 00 – Tartály vasból vagy acélból, sűrített vagy folyékony gáz tárolására |
Szén-dioxid |
|
7312 10 – Sodort huzal, kötél és kábel vasból vagy acélból |
Szén-dioxid |
|
7314 39 00 – Más rács, sodronyfonat és kerítésfonat vas- vagy acélhuzalból, a keresztezéseknél hegesztve |
Szén-dioxid |
|
7318 – Csavar, fejescsavar, csavaranya, állványcsavar, csavaros kampó, szegecs, sasszeg, hasított szárú szög, csavaralátét (rugós alátét is) és hasonló áru, mindezek vasból vagy acélból |
Szén-dioxid |
|
7320 20 89 – Más csavarvonalas rugó vasból vagy acélból |
Szén-dioxid |
|
7320 90 90 – Más rugó és rugólap vasból vagy acélból |
Szén-dioxid |
|
7323 94 00 – Asztali, konyhai vagy más háztartási áru, valamint ezek részei vasból, az öntöttvas kivételével, vagy acélból, zománcozott |
Szén-dioxid |
|
7323 99 00 – Más asztali, konyhai vagy más háztartási áru, valamint ezek részei |
Szén-dioxid |
|
7325 – Más öntött áru vasból vagy acélból |
Szén-dioxid |
|
7326 – Más árucikk vasból vagy acélból |
Szén-dioxid |
”
2.a szöveg a következő táblázattal egészül ki:
„[Kombinált fémáruk
|
KN-kód |
Üvegházhatású gáz |
|
7314 31 00 – Más rács, sodronyfonat és kerítésfonat vas- vagy acélhuzalból, a keresztezéseknél hegesztve, cinkkel lemezelve vagy bevonva |
Szén-dioxid |
|
7314 41 00 – Rács, sodronyfonat és kerítésfonat vas- vagy acélhuzalból, a keresztezéseknél nem hegesztve, cinkkel lemezelve vagy bevonva |
Szén-dioxid |
|
7314 49 00 – Rács, sodronyfonat és kerítésfonat vas- vagy acélhuzalból, a keresztezéseknél nem hegesztve (a cinkkel lemezelt vagy bevont vagy műanyaggal bevont kivételével) |
Szén-dioxid |
|
7317 00 – Szög, széles fejű, rövid szög, rajzszög, recézett szög, ácskapocs és hasonló áru (a 8305 vtsz, alá tartozó kivételével) vasból vagy acélból, más fémfejjel is, a rézfejű szög kivételével |
Szén-dioxid |
|
ex 7415 10 00 – Szög, széles fejű, rövid szög, rajzszög, ácskapocs és hasonló áru rézből vagy vasból, vagy acélból rézfejjel, acél- vagy alumíniumtartalommal |
Szén-dioxid |
|
ex 8302 42 00 – Vasalás, veret, szerelvény és hasonló áru bútor vasalásához, acél- vagy alumíniumtartalommal |
Szén-dioxid és perfluor-szénhidrogének |
|
ex 8302 49 00 – Más vasalás, veret, szerelvény és hasonló cikk, acél- vagy alumíniumtartalommal |
Szén-dioxid és perfluor-szénhidrogének |
|
ex 8309 90 90 – Más dugó, kupak és fedő (beleértve a csavar- és kiöntődugót, palackfedelet vagy kupakot, csavarmenetes hordódugót, hordódugóvédőt, pecsétet és más csomagolási tartozékot is, nem nemesfémből), acél- vagy alumíniumtartalommal |
Szén-dioxid és perfluor-szénhidrogének |
|
8408 20 10 – Kompressziós gyújtású, dugattyús, belső égésű (dízel vagy féldízel) motor ipari összeszerelés céljára a következőkhöz: a 8701 10 alszám alá tartozó egytengelyes kerti traktor; a 8703 vtsz. alá tartozó gépjármű; a 8704 vtsz. alá tartozó, 2 500 cm³-nél kisebb hengerűrtartalmú motorral ellátott gépjármű; a 8705 vtsz. alá tartozó gépjármű |
Szén-dioxid és perfluor-szénhidrogének |
|
8408 20 51 – A 87. árucsoportba tartozó járművek meghajtására szolgáló, kompressziós gyújtású, dugattyús, belső égésű (dízel vagy féldízel), legfeljebb 50 kW teljesítményű motor |
Szén-dioxid és perfluor-szénhidrogének |
|
8408 20 55 – A 87. árucsoportba tartozó járművek meghajtására szolgáló, kompressziós gyújtású, dugattyús, belső égésű (dízel vagy féldízel), az 50 kW-ot meghaladó, de legfeljebb 100 kW teljesítményű motor |
Szén-dioxid és perfluor-szénhidrogének |
|
8408 20 57 – A 87. árucsoportba tartozó járművek meghajtására szolgáló, kompressziós gyújtású, dugattyús, belső égésű (dízel vagy féldízel), 100 kW-ot meghaladó, de legfeljebb 200 kW teljesítményű motor |
Szén-dioxid és perfluor-szénhidrogének |
|
8408 20 99 – A 87. árucsoportba tartozó járművek meghajtására szolgáló, kompressziós gyújtású, dugattyús, belső égésű (dízel vagy féldízel), 200 kW-ot meghaladó teljesítményű motor |
Szén-dioxid és perfluor-szénhidrogének |
|
8408 90 65 – Új kompressziós gyújtású, dugattyús, belső égésű (dízel vagy féldízel), a 200 kW-ot meghaladó, de legfeljebb 300 kW teljesítményű motor |
Szén-dioxid és perfluor-szénhidrogének |
|
8408 90 67 – Új kompressziós gyújtású, dugattyús, belső égésű (dízel vagy féldízel), a 300 kW-ot meghaladó, de legfeljebb 500 kW teljesítményű motor |
Szén-dioxid és perfluor-szénhidrogének |
|
8413 30– Üzemanyag-, kenőanyag- vagy hűtőfolyadék-szivattyú belső égésű dugattyús motorhoz |
Szén-dioxid és perfluor-szénhidrogének |
|
8413 70 35 – Más centrifugálszivattyú legfeljebb 15 mm kiömlőcsonk-átmérővel |
Szén-dioxid és perfluor-szénhidrogének |
|
8416 10 – Égőfej folyékony tüzelőanyag elégetésére |
Szén-dioxid és perfluor-szénhidrogének |
|
8416 20 – Más égőfej, beleértve a kombinált égőfejet is |
Szén-dioxid és perfluor-szénhidrogének |
|
ex 8416 90 00 – Égőfej, mechanikus tüzelőberendezés alkatrésze, beleértve azok mechanikus rostélyát, mechanikus hamukiürítőjét és hasonló berendezését, acél- vagy alumíniumtartalommal |
Szén-dioxid és perfluor-szénhidrogének |
|
8418 10– Kombinált hűtő-fagyasztó gép, külön külső ajtókkal vagy fiókokkal, vagy ezek kombinációival felszerelve |
Szén-dioxid és perfluor-szénhidrogének |
|
ex 8418 99 90 – Hűtő- vagy fagyasztókészülék és hőszivattyú alkatrésze, acél- vagy alumíniumtartalommal |
Szén-dioxid és perfluor-szénhidrogének |
|
8419 89 10– Hűtőtorony és a közvetlen hűtés hasonló létesítménye (elválasztó fal nélkül) vízcirkulációval |
Szén-dioxid és perfluor-szénhidrogének |
|
8419 89 98 – Más gép, berendezés és készülék |
Szén-dioxid és perfluor-szénhidrogének |
|
ex 8419 90 85 – Gép, berendezés vagy laboratóriumi készülék alkatrésze, acél- vagy alumíniumtartalommal |
Szén-dioxid és perfluor-szénhidrogének |
|
8420 91– Henger kalanderhez vagy más hengerlőgéphez (a fém- vagy üveghengermű kivételével) |
Szén-dioxid és perfluor-szénhidrogének |
|
ex 8421 23 00 – Olaj- vagy benzinszűrő belső égésű motorhoz, acél- vagy alumíniumtartalommal |
Szén-dioxid és perfluor-szénhidrogének |
|
8424 30– Homok- vagy gőzszóró és hasonló gép |
Szén-dioxid és perfluor-szénhidrogének |
|
ex 8424 82 10 – Mezőgazdasági vagy kertészeti öntözőberendezés, acél- vagy alumíniumtartalommal |
Szén-dioxid és perfluor-szénhidrogének |
|
ex 8424 89 – Folyadék vagy por kilövésére, szórására vagy porlasztására szolgáló, máshol nem említett, kézi vagy nem kézi irányítású mechanikus készülék, acél- vagy alumíniumtartalommal |
Szén-dioxid és perfluor-szénhidrogének |
|
ex 8424 90 – Alkatrész tűzoltó készülékhez, szórópisztolyhoz és hasonló készülékhez, homok- vagy gőzszóróhoz és hasonló géphez, acél- vagy alumíniumtartalommal |
Szén-dioxid és perfluor-szénhidrogének |
|
8425 31 00 – Csörlő és hajóorsó elektromotoros meghajtással |
Szén-dioxid és perfluor-szénhidrogének |
|
8425 39 00 – Más csörlő és hajóorsó |
Szén-dioxid és perfluor-szénhidrogének |
|
8425 42 00 – Más, gépjárműemeléshez használatos hidraulikus emelő és csigasor |
Szén-dioxid és perfluor-szénhidrogének |
|
8426 19 00 – Más magaspályás futódaru, szállítódaru, bakdaru, híddaru és mozgó emelőkeret |
Szén-dioxid és perfluor-szénhidrogének |
|
8426 99 00 – Más hajódaru; daru, drótkötéldaru is; mozgó emelőkeret, terpeszdaru és darus targonca |
Szén-dioxid és perfluor-szénhidrogének |
|
8427 90 00 – Más, nem önjáró targonca emelő- vagy szállítószerkezettel |
Szén-dioxid és perfluor-szénhidrogének |
|
8428 20 – Pneumatikus elevátor és szállítószalag |
Szén-dioxid és perfluor-szénhidrogének |
|
8428 33 00 – Folyamatos üzemű elevátor és szállítószalag áruk vagy anyagok szállítására, szalagos típusú |
Szén-dioxid és perfluor-szénhidrogének |
|
8428 39 90 – Más folyamatos üzemű elevátor és szállítószalag áruk vagy anyagok szállítására |
Szén-dioxid és perfluor-szénhidrogének |
|
8428 70 00 – Ipari robot |
Szén-dioxid és perfluor-szénhidrogének |
|
8428 90 – Máshol nem említett más emelő-, anyagmozgató-, be- vagy kirakodógép |
Szén-dioxid és perfluor-szénhidrogének |
|
8430 61 00 – Nem önjáró döngölő- vagy tömörítőgép |
Szén-dioxid és perfluor-szénhidrogének |
|
8430 69 00 – Más nem önjáró gép |
Szén-dioxid és perfluor-szénhidrogének |
|
ex 8431 10 00 – A 8425 vtsz. alá tartozó gép (csigasor és csigás emelő (a vedres felvonó kivételével), csörlő, hajóorsó és gépjárműemelő) alkatrésze, acél- vagy alumíniumtartalommal |
Szén-dioxid és perfluor-szénhidrogének |
|
ex 8431 20 00 – A 8427 vtsz. alá tartozó gép (villás emelőtargonca és emelő- vagy szállítószerkezettel felszerelt más üzemi targonca) alkatrésze, acél- vagy alumíniumtartalommal |
Szén-dioxid és perfluor-szénhidrogének |
|
ex 8431 31 00 – Lift, vedres emelő vagy mozgólépcső alkatrésze, acél- vagy alumíniumtartalommal |
Szén-dioxid és perfluor-szénhidrogének |
|
ex 8431 39 00 – A 8428 vtsz. alá tartozó gép más alkatrésze, acél- vagy alumíniumtartalommal |
Szén-dioxid és perfluor-szénhidrogének |
|
8431 49 – A 8426, 8429 vagy 8430 vtsz. alá tartozó gép más alkatrésze |
Szén-dioxid és perfluor-szénhidrogének |
|
8432 80 00 – Mezőgazdasági, kertgazdasági vagy erdőgazdasági, talaj-előkészítésre vagy -megmunkálásra szolgáló gép; gyep- vagy sportpályahenger |
Szén-dioxid és perfluor-szénhidrogének |
|
8432 90 00– Alkatrész mezőgazdasági, kertgazdasági vagy erdőgazdasági, talaj-előkészítésre vagy -megmunkálásra szolgáló géphez vagy gyep- vagy sportpályahengerhez |
Szén-dioxid és perfluor-szénhidrogének |
|
8450 11 – Teljesen automata, háztartásban vagy mosodában használatos mosógép |
Szén-dioxid és perfluor-szénhidrogének |
|
8450 12 00 – Háztartásban vagy mosodában használatos más mosógép, beépített centrifugális szárítóval |
Szén-dioxid és perfluor-szénhidrogének |
|
8450 19 00 – Háztartásban vagy mosodában használatos más mosógép, legfeljebb 10 kg szárazruha-kapacitással |
Szén-dioxid és perfluor-szénhidrogének |
|
8451 21 00 – Szárítógép legfeljebb 10 kg szárazruha-kapacitással |
Szén-dioxid és perfluor-szénhidrogének |
|
8454 10 00 – Fémöntödei vagy fémkohászati konverter |
Szén-dioxid és perfluor-szénhidrogének |
|
8454 20 00– Fémöntödei vagy fémkohászati bugaöntő forma és öntőüst |
Szén-dioxid és perfluor-szénhidrogének |
|
8454 30– Fémöntödei vagy fémkohászati öntőgép |
Szén-dioxid és perfluor-szénhidrogének |
|
8464 10 00 – Fűrészgép |
Szén-dioxid és perfluor-szénhidrogének |
|
8464 90 00 – Más szerszámgép kő, kerámia, beton, azbesztcement vagy hasonló ásványi anyag vagy üveg hidegmegmunkálására |
Szén-dioxid és perfluor-szénhidrogének |
|
8474 10 00 – Föld, kő, érc vagy más szilárd halmazállapotú (beleértve a port vagy a pépet is) ásványi anyag válogatására, osztályozására, rostálására vagy mosására szolgáló gép |
Szén-dioxid és perfluor-szénhidrogének |
|
8474 20 00 – Föld, kő, érc vagy más szilárd halmazállapotú (beleértve a port vagy a pépet is) ásványi anyag zúzására vagy őrlésére szolgáló gép |
Szén-dioxid és perfluor-szénhidrogének |
|
8474 39 00 – Föld, kő, érc vagy más szilárd halmazállapotú (beleértve a port vagy a pépet is) ásványi anyag keverésére vagy gyúrására szolgáló más gép |
Szén-dioxid és perfluor-szénhidrogének |
|
8479 10 00 – Gép közműhöz, építkezéshez vagy hasonlóhoz |
Szén-dioxid és perfluor-szénhidrogének |
|
ex 8480 50 00 – Öntőforma üveghez, vastartalommal |
Szén-dioxid és perfluor-szénhidrogének |
|
8501 32 00– Egyenáramú (DC) motor és egyenáramú (DC) generátor (a fotovoltaikus generátor kivételével), 750 W-ot meghaladó, de legfeljebb 75 kW kimenő teljesítménnyel |
Szén-dioxid és perfluor-szénhidrogének |
|
8501 53 81 – Váltóáramú (AC) motor, többfázisú, 75 kW-ot meghaladó, de legfeljebb 375 kW kimenő teljesítménnyel |
Szén-dioxid és perfluor-szénhidrogének |
|
8504 31 80 – Más transzformátor legfeljebb 1 kVA vezérelhető teljesítménykapacitással |
Szén-dioxid és perfluor-szénhidrogének |
|
8504 33 00 – Más transzformátor 16 kVA-t meghaladó, de legfeljebb 500 kVA vezérelhető teljesítménykapacitással |
Szén-dioxid és perfluor-szénhidrogének |
|
ex 8504 50 00 – Induktor, acél- vagy alumíniumtartalommal |
Szén-dioxid és perfluor-szénhidrogének |
|
8515 39 90 – Más fémívhegesztő gép és készülék, beleértve a plazma-fémívhegesztőt is |
Szén-dioxid és perfluor-szénhidrogének |
|
ex 8544 11 10 – Tekercselőhuzal elektromos célra, rézből, lakkozott vagy zománcozott, acél- vagy alumíniumtartalommal |
Szén-dioxid és perfluor-szénhidrogének |
|
ex 8544 11 90 – Tekercselőhuzal elektromos célra, rézből, szigetelt (a lakkozott vagy zománcozott kivételével), acél- vagy alumíniumtartalommal |
Szén-dioxid és perfluor-szénhidrogének |
|
ex 8544 19 00 – Tekercselőhuzal elektromos célra, réztől különböző anyagból, szigetelt, acél- vagy alumíniumtartalommal |
Szén-dioxid és perfluor-szénhidrogének |
|
ex 8544 49 20 – Máshol nem említett elektromos vezeték legfeljebb 80 V feszültséghez, szigetelt, csatlakozóval nem szerelt, a távközlésben használt, acél- vagy alumíniumtartalommal |
Szén-dioxid és perfluor-szénhidrogének |
|
ex 8544 49 91 – Máshol nem említett elektromos huzal és kábel legfeljebb 1 000 V feszültséghez, szigetelt, csatlakozó nélkül, 0,51 mm-t meghaladó egyéni vezetékátmérővel, acél- vagy alumíniumtartalommal |
Szén-dioxid és perfluor-szénhidrogének |
|
ex 8544 49 93 – Máshol nem említett elektromos vezeték legfeljebb 80 V feszültséghez, szigetelt, csatlakozóval nem szerelt (a tekercselőhuzal, koaxiális vezeték, járművön, repülőgépen vagy hajón használt huzalkészlet, 0,51 mm-t meghaladó egyéni vezetékátmérővel rendelkező huzal és kábel kivételével), acél- vagy alumíniumtartalommal |
Szén-dioxid és perfluor-szénhidrogének |
|
ex 8544 49 95 – Máshol nem említett elektromos vezeték 80 V-t meghaladó és 1 000 V-nál kisebb feszültséghez, szigetelt, csatlakozóval nem szerelt (a tekercselőhuzal, koaxiális vezeték, járművön, repülőgépen vagy hajón használt huzalkészlet, 0,51 mm-t meghaladó egyéni vezetékátmérővel rendelkező huzal és kábel kivételével), acél- vagy alumíniumtartalommal |
Szén-dioxid és perfluor-szénhidrogének |
|
ex 8544 49 99 – Máshol nem említett elektromos vezeték 1 000 V feszültséghez, szigetelt, csatlakozóval nem szerelt (a tekercselőhuzal, koaxiális vezeték, járművön, repülőgépen vagy hajón használt huzalkészlet, 0,51 mm-t meghaladó egyéni vezetékátmérővel rendelkező huzal és kábel kivételével), acél- vagy alumíniumtartalommal |
Szén-dioxid és perfluor-szénhidrogének |
|
ex 8544 60 10 – Máshol nem említett elektromos vezeték 1 000 V-ot meghaladó feszültséghez, szigetelt, rézvezetékkel, acél- vagy alumíniumtartalommal |
Szén-dioxid és perfluor-szénhidrogének |
|
ex 8544 60 90 – Máshol nem említett elektromos vezeték 1 000 V-ot meghaladó feszültséghez, szigetelt, nem rézvezetékkel, acél- vagy alumíniumtartalommal |
Szén-dioxid és perfluor-szénhidrogének |
|
ex 8704 21 – Gépjármű legfeljebb 5 tonna össztömeggel, a 8704 21 39 és a 8704 21 99 kivételével |
Szén-dioxid és perfluor-szénhidrogének |
|
ex 8704 22 – Gépjármű 5 tonnát meghaladó, de legfeljebb 20 tonna össztömeggel, a 8704 22 99 kivételével |
Szén-dioxid és perfluor-szénhidrogének |
|
ex 8704 23 10 – Gépjármű 20 tonnát meghaladó össztömeggel, a 8704 23 99 kivételével |
Szén-dioxid és perfluor-szénhidrogének |
|
ex 8704 31 – Gépjármű, csak szikragyújtású, belső égésű, dugattyús motorral, legfeljebb 5 tonna össztömeggel, a 8704 31 39 és a 8704 31 99 kivételével |
Szén-dioxid és perfluor-szénhidrogének |
|
ex 8704 32 10 – Gépjármű, csak szikragyújtású, belső égésű, dugattyús motorral, 5 tonnát meghaladó össztömeggel, a 8704 32 99 kivételével |
Szén-dioxid és perfluor-szénhidrogének |
|
ex 8704 41 – Gépjármű, kompressziós gyújtású, belső égésű, dugattyús (dízel vagy féldízel) motorral és hajtómotorként elektromos motorral is működő, legfeljebb 5 tonna össztömeggel, a 8704 41 39 és a 8704 41 99 kivételével |
Szén-dioxid és perfluor-szénhidrogének |
|
ex 8704 42 – Gépjármű, kompressziós gyújtású, belső égésű, dugattyús (dízel vagy féldízel) motorral és hajtómotorként elektromos motorral is működő, 5 tonnát meghaladó, de legfeljebb 20 tonna össztömeggel, a 8704 42 99 kivételével |
Szén-dioxid és perfluor-szénhidrogének |
|
ex 8704 43 – Gépjármű, kompressziós gyújtású, belső égésű, dugattyús (dízel vagy féldízel) motorral és hajtómotorként elektromos motorral is működő, 20 tonnát meghaladó össztömeggel, a 8704 43 99 kivételével |
Szén-dioxid és perfluor-szénhidrogének |
|
8704 60 00 – Gépjármű, hajtómotorként kizárólag elektromos motorral működő |
Szén-dioxid és perfluor-szénhidrogének |
|
8704 90 00 – Más gépjármű áruszállításra |
Szén-dioxid és perfluor-szénhidrogének |
|
8706 00 – A 8701–8705 vtsz. alá tartozó gépjármű alváza, motorral felszerelve |
Szén-dioxid és perfluor-szénhidrogének |
|
8707 10 – A 8703 vtsz. alá tartozó gépjármű karosszériája |
Szén-dioxid és perfluor-szénhidrogének |
|
8708 40 – A 8701–8705 vtsz. alá tartozó gépjármű sebességváltói és ezek alkatrészei |
Szén-dioxid és perfluor-szénhidrogének |
|
8708 70 – A 8701–8705 vtsz. alá tartozó gépjármű kerekei, ezek alkatrészei és tartozékai |
Szén-dioxid és perfluor-szénhidrogének |
|
8708 80 – A 8701–8705 vtsz. alá tartozó gépjármű felfüggesztési rendszerei és ezek alkatrészei, beleértve a lengéscsillapítókat |
Szén-dioxid és perfluor-szénhidrogének |
|
ex 8708 91– Hűtők és ezek alkatrészei, az alábbiak ipari összeszerelése céljából: a 8701 10 alszám alá tartozó egytengelyes kerti traktorok, a 8703 vtsz. alá tartozó járművek, a 8704 vtsz. alá tartozó járművek, acél- vagy alumíniumtartalommal |
Szén-dioxid és perfluor-szénhidrogének |
|
ex 8716 80 00 – Más, kézzel tolt vagy húzott jármű |
Szén-dioxid és perfluor-szénhidrogének |
|
8716 90 90 – Más alkatrész pótkocsihoz (utánfutóhoz) és félpótkocsihoz és más járműhöz |
Szén-dioxid és perfluor-szénhidrogének |
|
9018 32 10 – Cső alakú fémtű |
Szén-dioxid és perfluor-szénhidrogének |
|
ex 9018 90 75 – Idegstimulációs készülék, acél- vagy alumíniumtartalommal |
Szén-dioxid és perfluor-szénhidrogének |
|
ex 9018 90 84 – Más műszer és készülék, acél- vagy alumíniumtartalommal |
Szén-dioxid és perfluor-szénhidrogének |
|
ex 9027 10 90 – Más gáz- vagy füstanalizátor, acél- vagy alumíniumtartalommal |
Szén-dioxid és perfluor-szénhidrogének |
|
9401 79 00 – Fémvázas ülőbútor |
Szén-dioxid és perfluor-szénhidrogének |
|
9403 10– Hivatali fémbútor |
Szén-dioxid és perfluor-szénhidrogének |
|
ex 9403 20 – Más fémbútor, acél- vagy alumíniumtartalommal |
Szén-dioxid és perfluor-szénhidrogének |
|
ex 9406 90 90 – Előre gyártott épület, acél- vagy alumíniumtartalommal |
Szén-dioxid és perfluor-szénhidrogének |
]”
II. MELLÉKLET
A IV. melléklet a következőképpen módosul:
1.Az 1. pont e) és f) pontjának helyébe a következő szöveg lép:
„e) »villamos energia kibocsátási tényezője«: egy adott földrajzi területen belül termelt villamos energia szén-dioxid-intenzitásának súlyozott átlaga;
f) »energia-adásvételi megállapodás«: olyan szerződés, amely értelmében egy személy megállapodik abban, hogy közvetlenül egy villamosenergia-termelőtől vásárol villamos energiát, és amely magában foglalja a villamos energia fizikai átadását;
2.A 3. pont helyébe a következő szöveg lép:
„Az egy adott létesítményben termelt összetett áruk tényleges fajlagos beágyazott kibocsátásának meghatározásakor a következő egyenlet alkalmazandó:
ahol:
– AttrEmg a g áruk hozzárendelt kibocsátása;
– ALg az áruk tevékenységi szintje, vagyis a jelentéstételi időszak alatt az adott létesítményben termelt áruk mennyisége, valamint
– EEInpMat a termelési folyamat során felhasznált inputanyagok (prekurzorok) beágyazott kibocsátása. Csak az I. mellékletben és a VIII. mellékletben felsorolt, és a III. melléklet 1. szakasza szerinti mentességet nem élvező harmadik országokból és területekről származó inputanyagokat (prekurzorokat) kell figyelembe venni. A releváns EEInpMat-okat a következők szerint kell kiszámítani:
ahol:
– Mi a termelési folyamat során felhasznált i inputanyag (prekurzor) tömege és
– SEEi az i inputanyag (prekurzor) fajlagos beágyazott kibocsátása. Az SEEi esetében a létesítmény üzemeltetőjének az abból a létesítményből származó kibocsátások értékét kell használnia, ahol az inputanyagot (prekurzort) termelték, feltéve, hogy az említett létesítmény adatai megfelelően mérhetők.
Az I. melléklet »Vas- és acél«, »Alumínium« és »Kombinált fémáruk« szakaszában felsorolt áruk esetében azonban az Mi az áru előállítása során inputanyagként (prekurzorként) felhasznált áruk tartalmának függvénye.”
3.A 4.2.1. pont helyébe a következő szöveg lép:
„4.2.1. Harmadik országra, harmadik országok csoportjára vagy harmadik országon belüli régióra vonatkozó fajlagos alapértelmezett értékek
A fajlagos alapértelmezett értékeket a villamos energia harmadik országban, a harmadik országok csoportjában vagy a harmadik országon belüli régióban érvényes kibocsátási tényezőjének megfelelő értékben kell megállapítani, a Bizottság rendelkezésére álló legjobb adatok alapján.”
4.A 4.2.2. pont helyébe a következő szöveg lép:
„4.2.2. Alternatív alapértelmezett értékek
Amennyiben egy harmadik ország, harmadik országok egy csoportja vagy egy harmadik országon belüli régió vonatkozásában nem áll rendelkezésre fajlagos alapértelmezett érték, a villamos energiára vonatkozó alternatív alapértelmezett értéket a villamos energia uniós kibocsátási tényezőjének megfelelő értékben kell megállapítani.
Amennyiben megbízható adatok alapján igazolható, hogy egy harmadik országban, harmadik országok egy csoportjában vagy egy harmadik országon belüli régióban a villamos energia kibocsátási tényezője a Bizottság által meghatározott fajlagos alapértelmezett értéknél vagy a villamos energia uniós kibocsátási tényezőjénél alacsonyabb, az adott harmadik ország, a harmadik országok adott csoportja vagy a harmadik országon belüli adott régió vonatkozásában a villamos energia ezen kibocsátási tényezőjén alapuló alternatív alapértelmezett értéket lehet használni.”
4.A 4.3. pontban a második bekezdés helyébe a következő szöveg lép:
„Amennyiben egy harmadik ország vagy a harmadik országok egy csoportja megbízható adatok alapján igazolja a Bizottságnak, hogy az adott harmadik országban vagy harmadik országok csoportjában a villamosenergiamix átlagos kibocsátási tényezője vagy az ármeghatározó források CO2-kibocsátási tényezője alacsonyabb a közvetett kibocsátások alapértelmezett értékénél, az adott ország vagy országcsoport vonatkozásában meg kell adni egy, a villamosenergia-mix említett átlagos kibocsátási tényezőjén vagy az említett átlagos CO2-kibocsátási tényezőn alapuló alternatív alapértelmezett értéket.”
5.Az 5. pont a következőképpen módosul:
a) az a) pont helyébe a következő szöveg lép:
„a) az a villamosenergia-mennyiség, amelyre a tényleges beágyazott kibocsátás alkalmazását kérik, az importőr vagy az engedélyezett CBAM-nyilatkozattevő és egy harmadik országban található villamosenergia-termelő közötti energia-adásvételi megállapodás hatálya alá tartozik. A közvetítők részvételével létrejött energia-adásvételi megállapodások is engedélyezhetők, amennyiben bizonyítható, hogy igazolható szerződéses kapcsolat áll fenn a villamosenergia-termelő, a közvetítők és az importőr vagy a CBAM-nyilatkozattevő között azon villamos energia tekintetében, amelyre a tényleges kibocsátás alkalmazását igénylik;”
b) a b) pontot el kell hagyni;
c) a d) pont helyébe a következő szöveg lép:
„d) a származási ország, a célország és – adott esetben – az egyes tranzitországok valamennyi felelős átvitelirendszer-üzemeltetője olyan mennyiségű villamos energiát nominált garantáltan a felosztott rendszerösszekötő kapacitáshoz, mint amelyre a tényleges beágyazott kibocsátás alkalmazását kérik, és a nominált kapacitás és a létesítmény általi villamosenergia-termelés egyazon időtartamra vonatkozik, amely időtartam nem lehet hosszabb egy óránál. Ez a kritérium nem teljesülhet azokban az esetekben, amikor a villamosenergia-behozatal átviteli kapacitása explicit kapacitásfelosztás útján kerül felosztásra;”.
III. MELLÉKLET
A rendelet a következő VIII. melléklettel egészül ki:
„VIII. MELLÉKLET
Az inputanyagoknak (prekurzoroknak) minősülő nem CBAM-áruk és üvegházhatású gázok jegyzéke
Vas és acél
|
KN-kód |
Üvegházhatású gáz |
|
ex 7204 Vas- és acélhulladék és -maradék; ingot újraolvasztott hulladék vasból vagy acélból, a fogyasztói hulladék kivételével |
Szén-dioxid |
Alumínium
|
KN-kód |
Üvegházhatású gáz |
|
ex 7602 Alumíniumhulladék és -maradék, a fogyasztói hulladék kivételével |
Szén-dioxid |
”
