INDOKOLÁS

1.A JAVASLAT HÁTTERE

•A javaslat indokai és céljai

Az Európai Bizottságnak megbízatása keretében többek között arra kell összpontosítania, hogy élénkítse az uniós gazdaságot és erősítse annak nemzetközi pozícióját. Amint azt a Draghi- és a Letta-jelentés 1 , valamint a Bizottság 2024–2029-es időszakra vonatkozó politikai iránymutatása 2 is kiemeli, sürgős fellépésre van szükség a gazdasági teljesítmény javításához és annak biztosításához, hogy az EU saját kezébe vehesse jövőjének alakítását. A versenyképességi iránytű 3 átfogó tervet határoz meg az EU gazdaságának erősítésére és lehetőségeinek kiaknázására, amelynek kulcsfontosságú elemeként a megtakarítási és beruházási uniót irányozza elő. 2025 márciusában a Bizottság bemutatta a megtakarítási és beruházási unióra vonatkozó stratégiáját 4 . Ennek célja, hogy megkönnyítse a polgárok számára a vagyonuk növelését tőkepiaci befektetés révén, növelje az EU beruházási kapacitását, és integrálja az uniós tőkepiacokat. A pénzügyi piacok akadályainak felszámolásával és a határokon átnyúló tőkeáramlás megkönnyítésével a megtakarítási és beruházási unióra vonatkozó stratégia támogathatja az uniós gazdaságot, ösztönözheti a munkahelyteremtést és fokozhatja a versenyképességet.

A sürgős fellépés szükségessége széles körben elismerést nyert a legmagasabb politikai szinten, többek között az Európai Parlament 5 , az Európai Tanács 6 , az eurocsoport 7 , az euroövezeti csúcstalálkozó 8 és az Európai Központi Bank (EKB) 9 nyilatkozataiban és cselekvési felhívásaiban. A Nemzetközi Valutaalap 10 és a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet 11 szintén cselekvésre szólított fel a pénzügyi piaci integráció még fennálló akadályainak felszámolása érdekében.

A megtakarítási és beruházási unió megvalósításához olyan átfogó szakpolitikai intézkedésekre van szükség, amelyek hatással lesznek az EU pénzügyi rendszerének különböző aspektusaira, a tőkepiacokat és a bankszektort egyaránt magában foglaló holisztikus megközelítéssel. Ezek az intézkedések négy, egymással összefüggő pillérbe sorolhatók: i. polgárok és megtakarítások, ii. befektetés és finanszírozás, iii. piaci integráció és méretgazdaságosság és iv. hatékony felügyelet. Ez a jogalkotási kezdeményezés a piaci integrációra és a méretgazdaságosságra, valamint a hatékony felügyeletre összpontosít.

Ez a jogalkotási kezdeményezés az uniós szabályok és felügyeleti megközelítések harmonizációjának hiányából eredő akadályokra összpontosít, amelyek az uniós tőkepiacok széttagoltságához és alulteljesítéséhez vezetnek. Ezek az akadályok gátolják azokat a piacvezérelt erőfeszítéseket, amelyek a határokon átnyúló tevékenységek révén az egységes piacon belül az üzleti tevékenység bővítésére és a méretnövelésre irányulnak. Akadályozzák továbbá az innovatív digitális technológiák használatát három olyan területen, amelyek elengedhetetlenek az uniós tőkepiacok zökkenőmentes és hatékony működéséhez, nevezetesen a kereskedés, a kereskedés utáni szolgáltatások és az eszközkezelés területén.

A szabályozási keretek harmonizációja és a pénzügyi szolgáltatási útlevelek megléte ellenére az ezen akadályok miatti tartós széttagoltság korlátozza az uniós egységes piac potenciális előnyeit. Ezek az akadályok a szabályozási megközelítések különbségeiből erednek, amelyek sok esetben az uniós irányelvek átültetésekor és értelmezésekor alkalmazott mérlegelési szabadságra, valamint a felügyelettel kapcsolatos eltérő megközelítésekre vezethetők vissza. Ezek az akadályok szükségtelenül bonyolítják a pénzügyi piaci szereplők határokon átnyúló tevékenységét. Ennek eredményeként e szereplők vagy nem tudják teljes mértékben kihasználni a méretgazdaságosságot és a jobb működési hatékonyságot, vagy nem kapnak elegendő, a határokon átnyúló befektetéseket megkönnyítő ösztönzést. Ez növeli a költségeket, késlelteti a piacra jutást, korlátozza a vállalkozások és a nyilvánosság számára elérhető pénzügyi termékek és szolgáltatások választékát, és költségesebbé teszi ezeket a termékeket és szolgáltatásokat.

Ez a kezdeményezés kiemeli továbbá a technológiai fejlődés és az innováció fontosságát a pénzügyi ágazatban. A szabályozási akadályok gátolják az újabb generációs technológiák, például a megosztott könyvelési technológia (DLT) elterjedését és használatát, valamint a pénzügyi eszközök tokenizációját. Az ilyen technológiák javíthatják a polgároknak és a vállalkozásoknak nyújtott pénzügyi szolgáltatásokat.

Az eltérő felügyeleti gyakorlatok szintén akadályozhatják a tőkepiaci integrációt, mivel a határokon átnyúló tevékenységet folytató pénzügyi piaci szereplőknek különböző követelményeket kell kezelniük az egységes piacon. A felügyeleti gyakorlatok e széttagoltsága többletköltségeket, fokozott összetettséget és jogbizonytalanságot okoz a gazdasági szereplők számára, különösen azok számára, akik Unió-szerte kívánnak üzleti tevékenységet folytatni és befektetni. Az ebből eredő jogbizonytalanság és egyenlőtlen versenyfeltételek miatt az EU kevésbé vonzó befektetési célpont.

A javaslat céljai

E kezdeményezés általános célja az uniós tőkepiacok integrálása és a pénzügyi szolgáltatások uniós egységes piaca működésének javítása a befektetők, a vállalkozások és a tágabb értelemben vett uniós gazdaság javára. Ez hozzájárul a megtakarítási és beruházási unió azon alapvető célkitűzéséhez, hogy lehetővé tegye a befektetők és a vállalkozások számára a hozzáférést a pénzügyi lehetőségek szélesebb köréhez, és megtakarításokat mozgósítson a termelőberuházások számára.

A kezdeményezés a következő konkrét célkitűzések révén járul hozzá az általános célkitűzés eléréséhez:

További piaci integráció és méretgazdaságossági hatások lehetővé tétele

A javasolt módosítások célja, hogy felszámolják az integráció akadályait a kereskedés, a kereskedés utáni szolgáltatások és az eszközkezelés alapvető ágazataiban, és javítsák a piaci szereplők azon képességét, hogy zökkenőmentesebben működjenek a tagállamokban, ezáltal lehetővé téve a piaci integrációt és a méretgazdaságosságot. Elő fogja mozdítani a versenyt, biztosítva, hogy a méretgazdaságosságból származó előnyök ténylegesen eljussanak a végfelhasználókhoz.

Az integrált felügyelet lehetővé tétele

A hatékonyabb és összehangoltabb felügyelet elengedhetetlen az uniós tőkepiacok integrációjához. A mélyebb tőkepiaci integráció felé vezető folyamatban az uniós felügyeleti keret ezzel lépést tartó fejlődése alapvető fontosságú. A kezdeményezés célja ezért az, hogy kezelje a jelenlegi felügyeleti keret hiányosságait és hatékonysági problémáit, mégpedig a széttagolt nemzeti felügyeleti megközelítésekből eredő következetlenségek és összetettségek kiküszöbölése révén. Célja, hogy hatékonyabbá tegye a felügyeletet, jobban elősegítse a határokon átnyúló tevékenységeket, és jobban reagáljon a felmerülő kockázatokra, miközben csökkenti a vállalkozásokra nehezedő szükségtelen terheket. A kereskedés és a kereskedés utáni szolgáltatások területén működő egyes jelentős és határokon átnyúló szervezetek, valamint az olyan új területeken működő szervezetek esetében, mint a kriptoeszköz-szolgáltatók, a felügyelet uniós szintű összevonása előmozdíthatja a piaci integrációt és a tőkepiacok hatékonyabb működését. A nagy eszközkezelői csoportok és befektetési alapok esetében a felügyelet erősebb uniós szintű konvergenciája és koordinációja felszámolja az akadályokat és fokozza a határokon átnyúló tevékenységeket. A kezdeményezés általános célja, hogy megerősítse az Európai Értékpapírpiaci Hatóság (ESMA) felügyeleti konvergenciát célzó eszközeinek használatát és hatékonyságát, és új eszközöket vezessen be, ezáltal támogatva a pénzügyi szolgáltatások egységes piacát.

Az innováció elősegítése

Végezetül a javasolt módosítások célja a megosztott könyvelési technológián alapuló innováció szabályozási akadályainak felszámolása egy olyan keret létrehozása érdekében, amely a pénzügyi szolgáltatások nyújtása során lehetővé teszi az új technológiák használatát. Az innováció fellendítése érdekében mind a megosztott könyvelési technológián alapuló kísérleti rendszernek, mind az egységes szabálykönyvnek lehetővé kell tennie az ágazat számára, hogy a megosztott könyvelési technológiát hatékony megoldások piaci bevezetésére használja, biztosítva ugyanakkor, hogy csökkenjenek a kapcsolódó kockázatok. Ezen akadályok megszüntetésével a javasolt módosítások célja továbbá a verseny fokozása a kereskedés és kereskedés utáni szolgáltatások területén, ami jobb piaci eredményekhez és a tőkepiaci hatékonyság növeléséhez vezet.

Egyszerűsítés

Az egyes jogalkotási javaslatok felülvizsgálata lehetőséget kínál az adminisztratív terhek csökkentése révén történő egyszerűsítésre. A csomag célja a szabályozási követelmények észszerűsítése, ami költséghatékonyabbá teszi a határokon átnyúló tevékenységeket. Az egyszerűsítést több eszköz is szolgálja: egyes rendelkezések irányelvekből rendeletekbe való áthelyezése; a nemzeti túlszabályozás lehetőségének szűkítése; a 2. szintű felhatalmazások pontosítása; az átfedésben lévő, költséges és rossz hatékonyságú felügyeleti intézkedések észszerűsítése; valamint általánosabban az uniós és nemzeti keretek piaci szereplőket és befektetőket gátló akadályainak felszámolása.

A piaci integrációs és felügyeleti csomag a következő három jogalkotási javaslatból áll: egy keretrendeletre és egy keretirányelvre irányuló javaslat, melyek több meglévő uniós tőkepiaci jogszabályt módosítanak, valamint egy, az elszámolások véglegességéről szóló rendeletre irányuló javaslat, mely módosítja a pénzügyi biztosítékokról szóló irányelvet és hatályon kívül helyezi az elszámolások véglegességéről szóló irányelvet.

•Összhang a szabályozási terület jelenlegi rendelkezéseivel

Az e csomagban javasolt módosítások összhangban vannak a pénzügyi szolgáltatások területén meglévő rendelkezésekkel. Céljuk az erősebb piaci integráció előmozdítása és a hatékonyság növelése az alábbiak révén: i. a határokon átnyúló tevékenység és innováció előtt álló akadályok felszámolása, ii. a szabályozási és felügyeleti konvergencia fokozása, valamint iii. a felügyeleti kapacitás megerősítése az érintett ágazatokban. Ezek a módosítások összhangban vannak a következő célokkal: verseny, a pénzügyi szolgáltatások egységes piacának hatékony működése, valamint a szolgáltatásnyújtás szabadságának előmozdítása Unió-szerte anélkül, hogy ez veszélyeztetné a pénzügyi stabilitást, a piaci integritást és a befektetők védelmét. Ez biztosítja, hogy az uniós pénzügyi piac biztonságos és globálisan vonzó maradjon. E módosítások csomagként történő végrehajtása lehetővé teszi a felülvizsgálat alatt álló ágazati jogszabályok közötti összhang biztosítását. A javasolt módosítások célja továbbá, hogy kezeljék a jelenlegi felügyeleti keret hiányosságait és hatékonysági problémáit azáltal, hogy megszüntetik a széttagolt nemzeti felügyeleti megközelítésekből eredő következetlenségeket és összetettségeket.

•Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival

Ez a javaslat összhangban van a megtakarítási és beruházási unióra vonatkozó stratégia alapvető célkitűzésével, miszerint lehetővé kell tenni a befektetők és a vállalkozások számára, hogy hozzáférjenek a pénzügyi lehetőségek szélesebb köréhez, ami a megtakarításokat a termelőberuházások felé irányítja. Ez a javaslat összekapcsolódik a megtakarítási és beruházási unióra vonatkozó stratégiában foglalt egyéb kezdeményezésekkel, például a nyugdíjakra, a lakosság tőkepiaci részvételének növelésére és a reálgazdaság piaci alapú finanszírozására vonatkozó kezdeményezésekkel. E kezdeményezések úgy lettek megtervezve, hogy kölcsönösen erősítsék egymást és együttesen hozzájáruljanak az átfogó célokhoz. A megtakarítási és beruházási unióra vonatkozó stratégia egyéb intézkedései, például a pénzügyi műveltségre vonatkozó stratégia, a megtakarítási és befektetési számlákra vonatkozó ajánlás, a tőkebefektetések – többek között jogalkotási programok révén történő – előmozdítására irányuló intézkedés, valamint a kiegészítő nyugdíjakra vonatkozó intézkedések kevésbé lesznek hatékonyak, ha az uniós tőkepiacok további integrációja előtt álló akadályokat nem sikerül felszámolni, és azok továbbra is magas költségeket rónak a befektetőkre és a vállalkozásokra.

A javaslat összhangban van továbbá az Európa versenyképességének fokozására irányuló uniós szakpolitikával, a versenyképességi iránytűben felvázolt stratégiával, az egységes piaci stratégiával, az induló és növekvő innovatív vállalkozásokra vonatkozó uniós stratégiával, valamint az egyszerűbb és gyorsabb Európáról szóló közleménnyel.

A javasolt módosítások növelni fogják az uniós tőkepiacok vonzerejét, és ezáltal hozzájárulnak az EU prioritásainak finanszírozásához. Ez különösen a következők révén valósul meg: i. a szabályok további harmonizálásával, ii. a kereskedési helyszínek, a pénzügyi piaci infrastruktúrák és a befektetési alapok határokon átnyúló működésének és szolgáltatásnyújtásának megkönnyítésével, ami csökkenteni fogja a költségeket minden piaci szereplő számára, valamint iii. az innováció tekintetében annak biztosításával, hogy a megosztott könyvelési technológián alapuló kísérleti rendszer, amelynek célja a megosztott könyvelési technológián alapuló innováció támogatása a pénzügyi szolgáltatások és a kereskedés utáni jogszabályok terén, továbbra is megfeleljen az innováció céljának.

Ez a csomag összhangban van a Bizottság egyszerűsítési menetrendjével és az egységes piaci stratégiával is, és hozzá fog járulni azokhoz. Ezt különösen a következők révén valósítja meg: i. a kereskedésre, a kereskedés utáni szolgáltatásokra és a befektetési alapokra alkalmazandó egyes szabályok harmonizálásával és észszerűsítésével, és ii. az ezen ágazatokra alkalmazandó követelmények egy részének irányelvekből rendeletekbe való áthelyezésével.

A tőkepiacok további integrációja előtt álló akadályok felszámolásával az e kezdeményezés keretében hozott intézkedések kiegészítik az egyéb uniós kezdeményezéseket, például a 28. rendszert.

Végezetül ez a kezdeményezés összhangban van a Bizottság digitális pénzügyi szolgáltatási stratégiájával 12 , amely támogatja az új technológiák bevezetését a pénzügyi szolgáltatásokban azáltal, hogy a meglévő szabályok ambiciózus kiigazításával teret enged az új technológiáknak, például a megosztott könyvelési technológiának.

2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG

•Jogalap

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 114. cikke felhatalmazza az Európai Parlamentet és a Tanácsot arra, hogy intézkedéseket fogadjon el a belső piac létrehozására és működésére vonatkozó nemzeti rendelkezések harmonizálása érdekében. Továbbá az EUMSZ 114. cikke alapján az Unió intézkedéseket hozhat az alapvető szabadságok gyakorlását akadályozó tényezők felszámolására, valamint az ilyen akadályok ismételt előfordulásának megelőzésére, beleértve azokat az akadályokat is, amelyek megnehezítik a gazdasági szereplők, többek között a befektetők számára a belső piac előnyeinek maradéktalan kihasználását.

A 2009/65/EK, a 2011/61/EU és a 2014/65/EU irányelv jogalapja az EUMSZ 53. cikkének (1) bekezdése (az EKSz. korábbi 47. cikkének (2) bekezdése). Ez a cikk a megfelelő jogalap a választott szakpolitikai alternatívák, valamint az önálló vállalkozók tevékenységének megkezdésére és folytatására vonatkozó szabályok konkrét kialakítása tekintetében. A pénzügyi közvetítők, valamint a befektetési szolgáltatásaik és tevékenységeik szabályozására szolgál.

E keretek javasolt javításai a kereskedési és eszközkezelési ágazat további piaci integrációjára irányulnak, miközben biztosítják a pénzügyi stabilitási kockázatok átfogó, szilárd felügyeletét.

•Szubszidiaritás (nem kizárólagos hatáskör esetén)

Az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Ezen elv értelmében uniós szintű intézkedés csak akkor hozható, ha a kitűzött célokat a tagállamok önmagukban nem tudják elérni. A befektetési szolgáltatások szabályozása, az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra (ÁÉKBV) és az alternatívbefektetésialap-kezelőkre (ABAK) vonatkozó szabályok már régóta léteznek uniós szinten.

A 2009/65/EK, a 2011/61/EU és a 2014/65/EK irányelvet a szubszidiaritás elvének teljes körű tiszteletben tartása mellett fogadták el, törekedve a piac széttagoltságának megszüntetésére, a pénzügyi stabilitást fenyegető kockázatok kezelésére és a magas szintű befektetővédelem biztosítására, melyek eredendően transznacionális célok. A választott jogi aktus az irányelv lett annak érdekében, hogy megfelelő egyensúly legyen az uniós és a nemzeti szint között. E tekintetben ez a javaslat – csakúgy, mint az általa módosítani kívánt irányelvek – teljes mértékben megfelel a szubszidiaritás elvének.

A tagállamok egyoldalú fellépése az ezen irányelvek hatálya alá tartozó területeken nem pótolhatja a szabályozási hiányosságokat, és önállóan nem alkalmas e célkitűzések elérésére. Az irányelvek tagállamok általi eltérő átültetéséből eredő kihívások természetüknél fogva transznacionálisak, és elszigetelt, összehangolatlan nemzeti erőfeszítésekkel nem küzdhetők le megfelelően. A belföldi tőkepiacok fejlesztésére irányuló nemzeti szakpolitikai intézkedések a széttagoltság fokozódásának kockázatával járnak ahelyett, hogy hozzájárulnának a nemzeti piacok egyetlen nagy és fejlett tőkepiacba történő további integrációjához. Ezért ezen akadályok felszámolása, a határokon átnyúló pénzügyi szolgáltatások és termékek zökkenőmentes nyújtásának biztosítása, valamint a megtakarítási és beruházási unió előmozdításához szükséges integráció megkönnyítése uniós szintű megközelítést igényel.

•Arányosság

A javasolt módosítások tiszteletben tartják az arányosságnak az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 5. cikkében foglalt elvét, és nem lépik túl az eszközkezelés és -kereskedés egységes piacának kiteljesítésére irányuló célkitűzések eléréséhez szükséges mértéket, miközben előmozdítják a pénzügyi szervezetek letelepedési szabadságát, a határokon átnyúló tevékenységeket és a versenyt, valamint védik az egységes piac szabályos működését.

E kezdeményezés célja, hogy felszámolja azokat az akadályokat, amelyekkel a kereskedési helyszínek, az ÁÉKBV-alapkezelők és az ABAK-ok szembesülnek. A szabályozási változások célja kifejezetten az egységes piacon belüli akadályok felszámolása annak érdekében, hogy lehetővé tegyék a fokozott versenyt és a meglévő vállalkozások bővítését, valamint új vállalkozások fejlesztését, ugyanakkor biztosítsák a hatékony kockázatkezelést és befektetővédelmet, többek között a hatékonyabb felügyelet révén. Ez a kezdeményezés arányos, mivel csak megszüntet követelményeket az érdekelt felekre vonatkozóan, és nem vezet be újakat.

A csomag széleskörűen felülvizsgálja a kereskedési és eszközkezelési szabályokat azzal a céllal, hogy harmonizálja és észszerűsítse az üzleti tevékenységekre vonatkozó követelményeket, beleértve egyes követelmények enyhítését a csoportokon belül, valamint a határokon átnyúlóan, egyetlen engedély alapján nyújtott szolgáltatások tekintetében. A befektetési alapok az engedélyezést követően azonnali és teljes körű hozzáférést kapnának az egységes piachoz, és az eszközkezelő csoportok hatékonyabban folytathatnának határokon átnyúló tevékenységet. A felügyeletet illetően a módosítások célja a felügyeleti konvergencia eszközei és az azzal kapcsolatos hatáskörök alkalmazásának és hatékonyságának megerősítése, az ESMA-ra és annak irányítására összpontosítva. Az ESMA a legjelentősebb infrastruktúrák (kereskedési helyszínek) tekintetében felügyeleti hatásköröket is kapna. Az ESMA emellett megerősített szerepet töltene be a határokon átnyúlóan forgalmazott ÁÉKBV-k és ABA-k felügyeleti konvergenciájának előmozdításában is.

Míg az uniós szabályok eltérő alkalmazása és a tagállamok nemzeti jogszabályai közötti különbségek piaci hatékonysági problémákat és terheket okoznak, a módosítások a határokon átnyúló tevékenységekre vonatkozó uniós szabályok összehangoltabb és arányosabb alkalmazását fogják eredményezni.

•A jogi aktus típusának megválasztása

Ez a javaslat a 2009/65/EK, a 2011/61/EU és a 2014/65/EU irányelv egyes részeit módosítja. A cél az olyan nemzeti szabályok harmonizálása vagy megszüntetése, amelyek széttagoltabbá teszik az egységes piacot, és hatékonysági problémákat okoznak az érintett piacokon. A javaslat célja a tagállamok által a nemzeti jogukba átültetendő szabályozási standardok harmonizálása és pontosítása, és ezáltal a piaci integráció előmozdítása. Ezért a legmegfelelőbb választás egy olyan irányelv, amely megfelelően módosítja az ABAK-ok és az ÁÉKBV-k tevékenységét szabályozó irányelveket, valamint a pénzügyi infrastruktúrák piacairól szóló irányelvet. A javasolt módosítások ugyanis összekapcsolódnak, és egy tágabb politikai erőfeszítés részét képezik, amelynek célja az egységes tőkepiac létrehozása a szabályok harmonizálása és a tőkepiaci finanszírozás gerincét képező pénzügyi ágazatokban a határokon átnyúló tevékenységek előtt álló akadályok felszámolása révén. A módosítások jogalkotási csomagba foglalása segít biztosítani a szöveg egészének következetességét.

3.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI

•A jelenleg hatályban lévő jogszabályok utólagos értékelése/célravezetőségi vizsgálata

Jelenleg nincsenek hatékony megoldások a határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás biztosítására az e csomag hatálya alá tartozó ágazatokban, vagy azokat az eltérő nemzeti szabályok akadályozzák. Emellett frissíteni kell az uniós szabályokat annak érdekében, hogy a pénzügyi szolgáltatásokat könnyebben lehessen új technológiák, különösen a megosztott könyvelési technológia felhasználásával nyújtani, ami javíthatja a tőkepiacok hatékonyságát.

Az összehangolatlan felügyeleti gyakorlatok, valamint a felügyeleti konvergencia gyenge uniós szintű eszközei és hatáskörei súlyosbítják ezeket a problémákat. Ezek az akadályok piaci hatékonysági problémákhoz, korlátozott méretgazdaságossághoz, a tőkepiacok likviditásának csökkenéséhez, a befektetők költségeinek növekedéséhez, a szélesebb, határokon átnyúló befektetői bázishoz való korlátozott hozzáféréshez, valamint az uniós vállalkozások magasabb tőkeköltségeihez vezetnek, ami végső soron aláássa az uniós gazdaság termelékenységét és versenyképességét.

A kereskedési területen az uniós kereskedési környezet szempontjából hátrányos egyrészt az, hogy a kereskedési infrastruktúrák határokon átnyúló működése nem zökkenőmentes, másrészt az, hogy a felhasználók, különösen a kisebb brókerek nem férnek hozzá ezekhez az infrastruktúrákhoz. A MiFID szabályai nem ismerik el a csoportstruktúrákat. Ennek eredményeként a csoportok kevésbé képesek arra, hogy szabadon és hatékonyan osszák el az erőforrásokat az ugyanazon csoporthoz tartozó szervezetek között. Ez pedig csökkenti a méretgazdaságosság kiaknázásának lehetőségét, és akadályozza a piaci integrációt. Ezért egyszerűsíteni kell az azokra a szervezetekre vonatkozó követelményeket, amelyek a jobb passzportálási lehetőségek igénybevétele helyett inkább kereskedési infrastruktúrák csoportjaként kívánnak működni.

A kereskedés utáni területen a határokon átnyúló tevékenységet folytatni kívánó szervezetek továbbra is jelentős megfelelési, működési és alkalmazkodási költségekkel szembesülnek a nem teljes mértékben harmonizált, összetett szabályozási környezet, valamint a kiegészítő, gyakran eltérő nemzeti szabályok és sajátosságok miatt. A több tagállamban kereskedési infrastruktúrákat működtető csoportok szabályozási akadályokkal szembesülnek az erőforrások optimális elosztásában, továbbá nem tudják teljes mértékben kihasználni a jogi konszolidációból (azaz az egyesülésekből vagy felvásárlásokból) eredő szinergiákat. Emellett a jól meghatározott passzportálási rendszer hiánya bizonytalanságot teremt a piaci szereplők számára azzal kapcsolatban, hogy igénybe vehetik-e ezt a további lehetőséget a határokon átnyúló szolgáltatások nyújtására. Ebből adódóan az egységes piac által kínált lehetőségeket nem használják ki teljes mértékben, ami az optimálistól elmaradó eredményekhez vezet.

Ezek a problémák az infrastruktúra használóit is érintik, akik nem tudnak eligazodni az uniós kereskedési infrastruktúrában mint egységes, integrált likviditásállományban, és ez korlátozza azon képességüket, hogy Unió-szerte hatékonyan és eredményesen működjenek. Ennek eredményeként a végső befektetők, különösen a lakossági befektetők magasabb kereskedési költségekkel szembesülnek, különösen akkor, ha határokon átnyúlóan kívánnak befektetni, továbbá nem tudják kihasználni az abban rejlő előnyöket, hogy portfólióikat a befektetési lehetőségek szélesebb körével diverzifikálják. A felügyelet széttagoltságához kapcsolódó akadályok felszámolása érdekében a MiFID vonatkozó rendelkezéseit módosítani kell bizonyos kereskedési helyszínek közvetlen uniós szintű felügyeletének bevezetése érdekében.

Az eszközkezelést illetően az ÁÉKBV-k és ABA-k kezelését és forgalmazását főként irányelvek szabályozzák, amelyek számos területen tesznek lehetővé nemzeti mérlegelési jogkört. Ennek eredményeként, bár az alkalmazandó uniós jogszabályok előírják a szolgáltatások passzportálását, a nemzeti követelmények és gyakorlatok sokfélesége még mindig rendkívül megnehezíti az eligazodást a passzportált forgalmazásban és alapkezelésben. Az engedélyezési eljárás eltérő nemzeti gyakorlatai és adminisztratív követelményei szintén akadályozzák az ÁÉKBV-k, az alapkezelő társaságok és az ABAK-ok valódi egységes piacának kialakítását. Emellett a 2011/61/EU irányelv és a 2009/65/EK irányelv az EU-ban működő ABA-k és ÁÉKBV-k számára korlátozottan teszi lehetővé a határokon átnyúló hozzáférést a letétkezelői szolgáltatásokhoz, ami a piac széttagoltságához vezet, és különösen a kisebb tagállamokat érinti. A jelenlegi keret értelmében az ÁÉKBV-k nem jelölhetnek ki letétkezelőt a székhelyük szerinti tagállamtól eltérő tagállamban, míg az ABAK-ok szigorú feltételek mellett jelölhetnek ki letétkezelőt az általuk kezelt ABA tagállamától eltérő tagállamban, amennyiben az ABA olyan piacon működik, ahol a letétkezelői szolgáltatások nem megfelelőek. Bár a belföldi letétkezelő kijelölésére vonatkozó eredeti követelmény célja az erős szabályozási felügyelet és befektetővédelem biztosítása volt, számos kihívást teremtett, amelyek Unió-szerte károsak az ABA-k és az ÁÉKBV-k piacának működésére és versenyképességére nézve, ami magasabb díjakhoz, gyengébb szolgáltatásminőséghez és rosszabb működési hatékonysághoz vezetett.

Ezenkívül a jelenlegi szabályozási keret nem ismeri el az eszközkezelő társaságok csoportstruktúráját, ami arra kényszeríti az egyes alapkezelő társaságokat vagy ABAK-okat, hogy külön-külön feleljenek meg a szervezeti követelményeknek. Emellett a feladatok csoporton belüli átruházásának kezelése azonos a harmadik felet érintő átruházás kezelésével, ami megköveteli az alapkezelő társaságoktól és az ABAK-októl, hogy akkor is végezzenek átvilágítási, nyomonkövetési és felügyeleti tevékenységeket, ha ugyanazon csoporton belül ruháznak át feladatokat. Mindezek a problémák hozzájárulnak ahhoz, hogy az ÁÉKBV-k és ABA-k néhány – nagy és érett pénzügyi ágazattal rendelkező – tagállamban koncentrálódnak, míg más tagállamokban korlátozzák az alapok ágazatának növekedését.

Végezetül a jelenlegi keretek nem teszik lehetővé az ESMA számára, hogy hatékonyan hozzájáruljon az eltérő nemzeti felügyeleti gyakorlatok kezeléséhez, vagy rendezze az illetékes nemzeti hatóságok közötti, a befektetési alapok, az eszközkezelők és az eszközkezelő csoportok határokon átnyúló műveleteivel kapcsolatos nézeteltéréseket, ami széttagolt felügyeleti modellekhez és a nemzeti hatóságok közötti korlátozott együttműködéshez vezet. Ennek eredményeként a jelenlegi keretek aláássák az egységes piac célkitűzéseit azáltal, hogy állandósítják a földrajzi egyenlőtlenségeket, és akadályozzák az uniós pénzügyi piacok integrációját. Módosítani kell tehát a 2011/61/EU irányelv és a 2009/65/EK irányelv vonatkozó rendelkezéseit a befektetési alapok piacainak széttagoltságához kapcsolódó akadályok felszámolása, egy integráltabb piac létrehozása és az ESMA felügyeleti konvergencia előmozdításában betöltött szerepének megerősítése érdekében.

A felügyeletet illetően két fő kérdés merül fel. Először is a pénzügyi szervezetek felügyeletét nagyrészt nemzeti szinten végzik. Ez széttagolt felügyeleti környezetet eredményez, amely az uniós jog eltérő alkalmazása, valamint az eltérő felügyeleti gyakorlatok, megközelítések és követelmények miatt akadályokat gördít a határokon átnyúló tevékenységek elé. A – például jogsértések esetén alkalmazott – végrehajtási intézkedésekkel kezelhetők a meg nem felelés konkrét esetei, a partneri felülvizsgálatok célja pedig a felügyeleti konvergencia növelése, azonban mindez nem elegendő a felügyeleti gyakorlatok terén meglévő mögöttes eltérések áthidalásához. Másodszor: az EU korlátozott hatáskörökkel és eszközökkel rendelkezik az uniós szabályok következetes alkalmazásának érvényesítéséhez és az egységes piaci felügyelet konzekvens megközelítésének elfogadásához. A felügyeleti konvergencia eszközeinek használata továbbra is szórványos. Korlátozottak, alkalmazásuk nem következetes, és az eljárási korlátok, valamint a végrehajthatóság hiánya miatt nehezen alkalmazhatók.

•Az érdekelt felekkel folytatott konzultációk

Az alábbi konzultációs tevékenységek segítettek a javaslat tartalmának alakításában:

·az Európai Bizottság véleményezési felhívása a megtakarítási és beruházási unióról: „Az integráció és a méretgazdaságosság, valamint a hatékonyabb felügyelet előmozdítása az uniós tőkepiacokon”, 2025. május 8. és június 5. között,

·az Európai Bizottság 2025. április 15. és június 10. között „Az uniós tőkepiacok integrációja” címmel folytatott célzott konzultációja.

A véleményezési felhívásra 53 válasz érkezett az érdekelt felek széles körétől. A legnagyobb csoportot a vállalkozói szövetségek alkották, amelyek a válaszok 62,3 %-át adták, és a befektetési, banki és eszközkezelési ágazatokat képviselték. A vállalkozások aránya – elsősorban a pénzügyi szektorból – 20,8 % volt. A válaszok 9,4 %-a érkezett a lakosságtól, 5,7 % más kategóriáktól, többek között kereskedelmi kamaráktól, szakmai szövetségektől és tanácsadó cégektől, 1,9 % pedig nem kormányzati szervezetektől.

A véleményezési felhívás célja az volt, hogy i. megismerjük az érintett felek álláspontját azokról a körülményekről, amelyek akadályozzák a kereskedési és kereskedés utáni uniós infrastruktúrákat abban, hogy megfelelően kiaknázzák az egységes piac zökkenőmentes működésének előnyeit, ii. megvizsgáljuk, hogy a jelenlegi szabályozási és felügyeleti környezet megfelelő-e a tőkepiacok, és mindenekelőtt a határokon átnyúló jelentős tevékenységet folytató, illetve az új vagy feltörekvő ágazatokban működő piaci szereplők szempontjából, valamint iii. felülvizsgáljuk az európai felügyeleti hatóságok eszköztárát, hogy megállapítsuk, mely területeken lehet fokozni és javítani annak eredményességét és hatékonyságát.

Valamennyi érdekképviseleti csoport általánosan egyetértett abban, hogy integráltabb tőkepiacokra és fokozott felügyeleti konvergenciára van szükség. Emellett egybehangzó igény fogalmazódott meg az egyszerűsítésre, az arányosságra és a jogbiztonságra. Az érdekelt felek széles körben elismerték, hogy egy integráltabb és hatékonyabb pénzügyi ökoszisztéma javítaná Európa versenyképességét, javítaná a finanszírozáshoz való hozzáférést és bővítené a beruházási lehetőségeket. Mindazonáltal hangsúlyozták, hogy a reformoknak kiegyensúlyozottnak, átláthatónak és inkluzívnak kell maradniuk, kézzelfogható előnyöket mutatva a polgárok és a reálgazdaság számára. A felügyelet uniós szintű központosításának támogatottsága jelentősen eltért az érdekelt felek között. A vállalkozói szövetségek és a vállalkozások jellemzően a jelenlegi intézményi struktúrán belüli fokozatos előrelépést részesítették előnyben, míg a nem kormányzati szervezetek és a nyilvánosság egyes tagjai a következetesség és az elszámoltathatóság biztosítása érdekében az erősebb uniós szintű felügyelet mellett voltak.

A véleményezési felhívás mellett „Az uniós tőkepiacok integrációja” című célzott konzultáció is széles körben gyűjtött véleményeket az érdekelt felektől az uniós tőkepiacok különböző szempontjairól. Az online kérdőív két részből állt. Az 1. rész a kereskedési, kereskedés utáni és eszközkezelési ágazatokra vonatkozó uniós szabályozási keret egyszerűsítésével és tehercsökkentésével, a kereskedési térben a határokon átnyúló műveletek és az uniós tőkepiacokon a likviditás elmélyítése előtt álló akadályokkal, valamint a kereskedés utáni szolgáltatások határokon átnyúló nyújtása előtt álló akadályokkal foglalkozott. A 2. rész a következőkkel kapcsolatos kérdéseket tartalmazott: ágazatközi akadályok a kereskedési és a kereskedés utáni ágazatban (pl. az innovációval, a csoportszintű szinergiákkal, a pénzügyi eszközök kibocsátásával kapcsolatban); az eszközkezelési szolgáltatások és a befektetési alapok határokon átnyúló nyújtásának akadályai; valamint a kifejezetten a felügyelethez kapcsolódó akadályok.

Összesen 297 érdekelt fél válaszolt a célzott konzultációra a Bizottság honlapján keresztül. A hozzászólások többsége vállalkozói szövetségektől (31 %) és vállalkozásoktól (27 %) érkezett, őket követték a hatóságok (12 %). További hozzászólások érkeztek nem kormányzati szervezetektől (4 %), uniós polgároktól (3 %), szakszervezetektől (2 %) és egy fogyasztói szervezettől. A konzultáció így az ágazati szereplők közül változatos válaszadói kört ért el, többek között piaci szereplőket, érdekképviseleti szervezeteket és hatóságokat.

Ezzel párhuzamosan kétoldalú találkozókra került sor kiválasztott érdekelt felekkel további információgyűjtés és a konkrét aggályok alaposabb feltárása céljából. A Bizottság az Európai Parlament képviselőivel és a tagállamok pénzügyi szolgáltatási attaséival 2025 októberében és novemberében tartott találkozón a felülvizsgálat különböző szempontjait is ismertette.

A Bizottság a javaslatban figyelembe vette a véleményezési felhívás és a célzott konzultáció eredményeit, és igyekezett figyelembe venni az érdekelt felek különböző érdekeit. Megvizsgálta és belefoglalta a javaslatba azokat a legfontosabb területeket, ahol a válaszadók szerint további javításra van szükség. Igény mutatkozott többek között egy arányosabb, egyszerűbb és harmonizáltabb szabályozási keretre, amely csökkenti a terheket és felszámolja az akadályokat a befektetési alapok kereskedése, kereskedés utáni szolgáltatásai és határokon átnyúló forgalmazása terén, valamint növeli a pénzügyi szervezetek felügyeletének hatékonyságát és konvergenciáját.

•Szakértői vélemények összegyűjtése és felhasználása

E kezdeményezés előkészítése során a Bizottság több tanulmányt és információforrást is figyelembe vett. A Bizottság 2024 szeptemberében kerekasztal-beszélgetést szervezett a befektetési alapok ágazatának, valamint a kereskedési és kereskedés utáni infrastruktúrának a konszolidációjáról a magán és állami érdekelt felekkel, valamint az említett ágazatok szakértőivel. A Bizottság külön kétoldalú tájékoztatást is szervezett a legfontosabb érdekelt felek számára, valamint munkaértekezleteket az ágazattal. Az e javaslat elkészítéséhez felhasznált, a megszüntetendő akadályokat dokumentáló tanulmányokra a javaslatot kísérő hatásvizsgálat hivatkozik.

•Hatásvizsgálat

A Bizottság a minőségi jogalkotásra irányuló politikájával összhangban szakpolitikai alternatívákkal kapcsolatos hatásvizsgálatot végzett. Az uniós fellépés elmaradásának lehetőségén túl (alapforgatókönyv – 1. alternatíva) a Bizottság két szakpolitikai alternatívacsomagot határozott meg egy véleményezési felhívás, egy célzott konzultáció, az érdekelt felekkel folytatott egyéb együttműködések, az európai kereskedési és kereskedés utáni infrastruktúrák konszolidációjáról és széttagoltságának csökkentéséről szóló tanulmány, a növekedési potenciállal rendelkező innovatív vállalkozásokba befektető alapok növelésének akadályairól és mozgatórugóiról szóló tanulmány, szakirodalmi áttekintés, valamint az uniós tőkepiacok integrációja előtt évek óta fennálló és még nem teljes mértékben kezelt legjelentősebb akadályokat dokumentáló korábbi kezdeményezések és jelentések alapján.

Az 1. alternatíva az alapforgatókönyv, amely szerint nem kerül sor intézkedésre. A 2. alternatíva a kereskedési, kereskedés utáni és eszközkezelési szabálykönyvek széles körű felülvizsgálatát foglalja magában azzal a céllal, hogy harmonizálja és észszerűsítse az üzleti tevékenységekre vonatkozó követelményeket, beleértve egyes követelmények enyhítését a csoportokon belül, valamint a határokon átnyúlóan, egyetlen engedély alapján nyújtott szolgáltatásokra vonatkozóan. Az elszámolási területen a központi értéktárak közötti összekapcsolódás is javulna. A 2. alternatíva szerint továbbá a kereskedés utáni szolgáltatásokra vonatkozó szabályozás módosítására is sor kerülne annak érdekében, hogy az technológiasemlegesebbé váljon, valamint a megosztott könyvelési technológián alapuló kísérleti rendszer (DLTPR) módosítására, amely kiterjesztené annak terjedelmét és léptékét. A befektetési alapok az engedélyezést követően azonnali és teljes körű hozzáférést kapnának az egységes piachoz, és az eszközkezelő csoportok hatékonyabban folytathatnának határokon átnyúló tevékenységet. A felügyeletet illetően a 2. alternatíva célja a felügyeleti konvergencia eszközei és hatáskörei alkalmazásának és hatékonyságának megerősítése, az Európai Értékpapírpiaci Hatóságra (ESMA) és annak irányítására összpontosítva. Ezen alternatíva szerint továbbá az ESMA felügyeleti hatásköröket kapna a legjelentősebb infrastruktúrák (központi szerződő felek, központi értéktárak és kereskedési helyszínek) és valamennyi kriptoeszköz-szolgáltató tekintetében, valamint az ESMA koordinálná a nagy eszközkezelők és befektetési alapok felügyeletét.

A 3. alternatíva a 2. alternatívára épül, de szélesebb körű, és további elemeket tartalmaz az integrált piac létrehozásához, például a jelentős kereskedési helyszínek közötti kötelező kapcsolatot, a központi értéktárak közötti kapcsolatok kötelezővé tételét, az eszközkezelők csoportszintű engedélyezésének kialakítását, a DLTPR teljes rugalmasságát, valamint az összes infrastruktúra, eszközkezelő és kriptoeszköz-szolgáltató ESMA általi közvetlen felügyeletét.

Az elemzés három célkitűzés tekintetében értékeli az alternatívákat: i. további piaci integráció és méretgazdaságossági hatások lehetővé tétele, ii. az integrált felügyelet lehetővé tétele, és iii. az innováció megkönnyítése. Eszerint a 3. alternatíva további elemei magasabb költségekkel járnának az ágazatok és a felügyeletek számára, és meghaladnák a lehetséges előnyöket. Emellett ez az alternatíva kevésbé koherens más uniós szakpolitikai kezdeményezésekkel, és nem kívánt következményekkel járhat a versenyre és a pénzügyi stabilitási kockázatokra nézve.

Az értékelés arra a következtetésre jut, hogy az előnyben részesített szakpolitikai csomag a 2. alternatíva, mivel jelentős integrációs előnyökkel jár, ugyanakkor a költségek és a szubszidiaritás tekintetében arányos marad. Ötvözi a vonatkozó kereskedési, kereskedés utáni és eszközkezelési keretek követelményeinek széles körű harmonizációját és a határokon átnyúló tevékenységek előtt álló akadályok felszámolását a felügyeleti konvergencia erősebb eszközeivel és hatásköreivel, valamint a legjelentősebb infrastruktúrák uniós szintű felügyeletével. Ezek a szempontok kölcsönösen erősítik egymást. A szabályok e csomagban történő harmonizálása megkönnyítené egyes gazdasági szereplők és piacok – a kriptoeszköz-szolgáltatók esetében valamennyi szervezet – felügyeletének áthelyezését uniós szintre, és lehetővé tenné az egységes szabálykönyv jobb végrehajtását.

Az integráció indokolatlan szabályozási akadályainak felszámolásával az ezen alternatíva szerinti intézkedések enyhítenék a szabályozási terheket és a működés összetettségét, ezáltal javítanák a határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás hatékonyságát és előmozdítanák a piaci integrációt. A végrehajtási költségek főként az infrastruktúrákat és a nemzeti hatóságokat terhelnék. Ez az alternatíva jelentős erőforrásokat és infrastruktúra-fejlesztést igényelne az ESMA-nál is, amelynek nagy részét díjakból finanszíroznák. Ezeket a költségeket azonban középtávon várhatóan felülmúlja a hatékonyságnövekedés és az egyszerűsítés. A kezdeményezés csökkentené a jogbizonytalanságot a kibocsátók és a befektetők számára, csökkentené a megfelelési költségeket, és javítaná a kiszámíthatóságot. A megosztott könyvelési technológián alapuló kísérleti rendszer nagyobb rugalmassága és az ágazati jogszabályoknak a megosztott könyvelési technológiával való kompatibilitás javítását célzó módosítása ösztönözné e technológia nagyobb mértékű elterjedését. Az erősebb felügyeleti konvergencia és az integráltabb felügyeleti keret egyenlő versenyfeltételeket teremtene, korlátozná a szabályozási arbitrázst és csökkentené a határokon átnyúló tevékenységekhez kapcsolódó adminisztratív terheket.

A kezdeményezés megkönnyíti a befektetők számára a befektetési lehetőségek széles köréhez való hozzáférést, és lehetővé teszi a vállalkozások – köztük a kkv-k – számára, hogy határokon átnyúlóan szerezzenek tőkét. Ezért hozzá fog járulni ahhoz, hogy jobban mozgósítsuk a tőkét Európában, és lehetővé teszi a megfelelő finanszírozási ökoszisztéma kialakulását az EU stratégiai prioritásainak támogatása, valamint gazdaságunk erősebbé és versenyképesebbé tétele érdekében.

A Szabályozói Ellenőrzési Testület az első elutasító véleményt követően pozitív értékelést adott ki a hatásvizsgálatról. A Testület által felvetett észrevételek figyelembevétele érdekében sor került a hatásvizsgálat felülvizsgálatára, amely i. tisztázta a kezdeményezés hatókörének és a megtakarítási és beruházási unióra vonatkozó tágabb stratégián belüli szerepének mögöttes logikáját, beleértve a más kezdeményezésekkel való kölcsönhatását is, ii. észszerűsítette a probléma meghatározásáról és a probléma kiváltó okairól szóló szakaszokat, iii. javította a megosztott könyvelési technológián alapuló innovációval kapcsolatos magyarázatokat, iv. tisztázta a beavatkozási logikát és a célkitűzéseket. A szöveg felülvizsgálata kiterjedt arra is, hogy a költségek és hasznok jobb értékelése érdekében az érdekelt felektől kapott további mennyiségi adatok és más meglévő tanulmányok alapján behatóbban elemezze a problémák nagyságrendjét. A szöveg emellett átláthatóbban mutatja be az adatok rendelkezésre állását érintő korlátokat és azokat a vizsgálat terjedelmén túlmutató tényezőket, amelyek miatt a költségek és hasznok teljes körű, megbízható modellezése nem lehetséges. A szöveg átfogóbban tükrözi az érdekelt felek véleményét is, és jobban jeleníti meg a javasolt intézkedéseknek az érdekelt felek különböző csoportjaira gyakorolt hatását.

•Célravezető szabályozás és egyszerűsítés

A javasolt intézkedések enyhíteni fogják a szabályozási terheket és a működés összetettségét, ezáltal hatékonyabbá teszik a határokon átnyúló szolgáltatásnyújtást, és előmozdítják a piaci integrációt. A végrehajtási költségek főként az infrastruktúrákat és a nemzeti hatóságokat terhelik. Az ESMA-nak jelentős erőforrásokra és infrastruktúra-fejlesztésre is szüksége lesz. Ezeket a költségeket azonban középtávon várhatóan felülmúlja a hatékonyságnövekedés és az egyszerűsítés. A kezdeményezés csökkenti a jogbizonytalanságot a kibocsátók és a befektetők számára, csökkenti a megfelelési költségeket, és javítja a kiszámíthatóságot. A megosztott könyvelési technológián alapuló kísérleti rendszer nagyobb rugalmassága és az ágazati jogszabályoknak a megosztott könyvelési technológiával való kompatibilitás javítását célzó módosítása ösztönözni fogja e technológia nagyobb mértékű elterjedését. Az erősebb felügyeleti konvergencia és az integráltabb felügyeleti keret egyenlő versenyfeltételeket teremt, és csökkenti a határokon átnyúló tevékenységekhez kapcsolódó adminisztratív terheket. Az egyszerűsítés számos módon valósítható meg: egyes rendelkezések irányelvekből rendeletekbe való áthelyezésével; a nemzeti túlszabályozás lehetőségének megszüntetésével; az átfedésben lévő, költséges és rossz hatékonyságú felügyeleti intézkedések észszerűsítésével; valamint általánosabban az uniós és nemzeti keretek piaci szereplőket és befektetőket gátló akadályainak felszámolásával. A szabályozási keret egyszerűsítése, valamint a szabályozási és adminisztratív terhek csökkentése érdekében ez a javaslat finomítja a 2. szintű felhatalmazásokat azáltal, hogy törli és aktualizálja azokat a felhatalmazásokat, amelyek az Európai Parlamenttel, a Tanáccsal és az európai felügyeleti hatóságokkal folytatott konzultációkat követően nem bizonyultak alapvető fontosságúnak az alap-jogiaktusok megfelelő rendelkezéseinek hatékony működéséhez. A Bizottság továbbá e javaslatban arra törekedett, hogy a lehető legnagyobb mértékben korlátozza az új 2. szintű felhatalmazások számát.

Alapjogok

A javaslat tiszteletben tartja az alapvető jogokat, és figyelembe veszi az Európai Unió Alapjogi Chartája által elismert elveket, különösen a bármely tagállamban történő szolgáltatásnyújtás jogát (15. cikk (2) bekezdés), a vállalkozás szabadságát (16. cikk), a tulajdonhoz való jogot (17. cikk), az Unión belüli társadalmi és területi kohézió előmozdítása érdekében az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokhoz való hozzáférést (36. cikk) és a fogyasztóvédelmet (38. cikk).

4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

A keretirányelvet is tartalmazó csomag pénzügyi és költségvetési hatását a keretrendelethez csatolt pénzügyi kimutatás ismerteti részletesen.

5.EGYÉB ELEMEK

•Végrehajtási tervek, valamint a nyomon követés, az értékelés és a jelentéstétel szabályai

A Bizottság a kísérő hatásvizsgálat 9. szakaszában nem teljeskörűen felsorolt mutatók alapján nyomon követi a konkrét célkitűzések megvalósítása terén elért eredményeket. A lista a mutatókat ágazatonként sorolja fel, azonban a piacra gyakorolt tágabb hatás mérésére szolgáló szélesebb körű mutatók figyelemmel kísérésére is sor kerül, még akkor is, ha azok kevésbé tulajdoníthatók közvetlenül ennek a kezdeményezésnek. E mutatók közé tartoznak a tőkéhez és a vállalati finanszírozási struktúrákhoz való hozzáférést vagy a lakossági befektetők tőkepiaci részvételének szintjét értékelő intézkedések.

A Bizottság valamennyi új jogalkotási intézkedés utólagos értékelését prioritásként kezeli. A Bizottság szolgálatai a jogi eszköz hatálybalépését követően felül fogják vizsgálni e kezdeményezés kimeneteit, eredményeit és hatásait. Öt év elteltével a Bizottság a minőségi jogalkotásra vonatkozó bizottsági iránymutatásokkal összhangban elvégzi e javaslatban foglalt módosítások következő értékelését.

•Magyarázó dokumentumok (irányelvek esetén)

Nincs szükség magyarázó dokumentumokra.

•A javaslat egyes rendelkezéseinek részletes magyarázata

Ez a módosító irányelv három fő szakaszból áll, amelyek a különböző módosítandó irányelvekre vonatkoznak. A javaslat 1. cikke a 2009/65/EK irányelv (ÁÉKBV-irányelv) módosításait tartalmazza. A 2. cikk a 2011/61/EU (ABAK-irányelv) módosításait, a 3. cikk pedig a 2014/65/EU irányelv (MiFID II) módosításait tartalmazza. Ez az indokolás témánként ismerteti a különböző érintett irányelvekben javasolt módosításokat.

1. és 2. cikk – Az ÁÉKBV-irányelv és az ABAK-irányelv módosításai

Az 1. és 2. cikkben a Bizottság javaslatot tesz a 2009/65/EK irányelv és a 2011/61/EU irányelv módosítására azzal a céllal, hogy felszámolja az alapkezelők és uniós csoportjaik határokon átnyúló műveletei előtt álló akadályokat, megszüntesse azokat a nemzeti mérlegelési jogköröket, amelyek eltérő nemzeti követelményekhez és felügyeleti gyakorlatokhoz vezethetnek, uniós szintű letétkezelői útlevelet vezessen be, és megerősítse az ESMA hatáskörét a közös felügyeleti kultúra előmozdítása és az illetékes nemzeti hatóságok tevékenységeinek jobb összehangolása érdekében.

Az engedélyezési eljárások harmonizációja

A 2009/65/EK irányelv 5. cikkének (6) bekezdése módosul annak érdekében, hogy egyértelművé tegye az ÁÉKBV eredeti engedélyezési feltételeiben bekövetkezett lényeges változások bejelentésének hatályát és időzítését. A 2009/65/EK irányelv 5. cikkének (8) bekezdése is módosul, amelynek értelmében az ESMA felhatalmazást kap arra, hogy szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgozzon ki az ÁÉKBV engedélyezésének részeként szolgáltatott információkra vonatkozó eljárások, határidők, formanyomtatványok és mintadokumentumok meghatározása céljából.

A 2011/61/EU irányelv 7. cikkének (6) és (7) bekezdése, valamint a 2009/65/EK irányelv 7. cikkének (6) bekezdése és 29. cikkének (5) és (6) bekezdése módosul az ABAK-ok és az alapkezelő társaságok engedélyezésére vonatkozó eltérő nemzeti követelmények és eljárások megszüntetése érdekében. Ez úgy történik, hogy az ESMA felhatalmazást kap arra, hogy szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgozzon ki az illetékes nemzeti hatóságokkal közlendő információk, valamint az ilyen információk szolgáltatására szolgáló formátum, mintadokumentum és eljárások meghatározása céljából.

Alapkezelő társaságok és ABAK-ok uniós csoportjai

A 2011/61/EU irányelv 4. cikkének (1) bekezdése és a 2009/65/EK irányelv 2. cikkének (1) bekezdése kiegészül az alapkezelő társaságok vagy ABAK-ok uniós csoportja fogalmának bevezetésével, amely magában foglalja az engedélyezett alapkezelő társaságokat, ABAK-okat, hitelintézeteket és befektetési vállalkozásokat. Ugyanebben az összefüggésben a 2011/61/EU irányelv 7. cikkének (2) bekezdése és a 2009/65/EK irányelv 7. cikkének (1) bekezdése kiegészül annak egyértelművé tétele érdekében, hogy az ABAK-ok és az alapkezelő társaságok az engedélyezéskor bizonyíthatják, hogy az ugyanazon uniós csoporthoz tartozó más szervezetek emberi és technikai erőforrásait használják fel, és hogy már nem kötelesek tájékoztatást nyújtani a funkcióknak az adott csoporthoz tartozó más uniós szervezetekre történő átruházásáról és továbbruházásáról. Ezen túlmenően a 2011/61/EU irányelv 20. cikke és a 2009/65/EK irányelv 13. cikke kiegészül annak egyértelművé tétele érdekében, hogy amennyiben egy ABAK vagy alapkezelő társaság tevékenységeinek végzése során az uniós csoporton belüli más uniós szervezetekre támaszkodik, az ilyen megállapodások nem minősülnek átruházásnak, és nem vonatkoznak rájuk a funkciók átruházására vonatkozó követelmények, kivéve azt a követelményt, hogy megfelelően tájékoztatni kell az ABAK vagy az alapkezelő társaság székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságait arról, hogy a funkciókat vagy szolgáltatásokat az uniós csoporton belüli más szervezetek látják el.

A nemzeti mérlegelési jogkörök megszüntetése

A 2011/61/EU irányelv 6. cikkének (4) bekezdése, 7. cikkének (2) bekezdése, 9. cikkének (6) bekezdése, 21. cikkének (3) bekezdése, 22. cikkének (2) bekezdése és 29. cikkének (2) bekezdése, valamint a 2009/65/EK irányelv 6. cikkének (3) bekezdése, 7. cikkének (1) bekezdése, 29. cikkének (1) bekezdése, 39. cikkének (6) bekezdése, 45. cikkének (2) bekezdése, 51. cikkének (2) és (3) bekezdése, 52. cikkének (2)–(5) bekezdése, 53. cikkének (1) bekezdése, 54. cikkének (1) bekezdése, 55. cikkének (1) és (2) bekezdése, 56. cikkének (3) bekezdése, 57. cikkének (1) bekezdése, 69. cikkének (2) és (4) bekezdése, valamint 83. cikkének (2) bekezdése módosul annak érdekében, hogy megszűnjenek azok a nemzeti mérlegelési jogkörök, amelyek lehetővé teszik a tagállamok számára az alapvető szabályok értelmezését, kiegészítését vagy az azoktól való eltérést, és amelyek akadályokat gördítenek az egységes piac fejlődése elé. Hasonlóképpen módosul a 2011/61/EU irányelv 12. cikkének (1) és (3) bekezdése, 18. cikkének (1) és (2) bekezdése, valamint a 2009/65/EK irányelv 12. cikkének (1) és (3) bekezdése, 14. cikkének (1) és (2) bekezdése és 31. cikke annak biztosítása érdekében, hogy az ABAK-okra és az alapkezelő társaságokra vonatkozó harmonizált magatartási szabályokat és prudenciális szabályokat Unió-szerte alkalmazzák.

A fehér címkés termékekre vonatkozó közzétételi kötelezettségek egyszerűsítése

A 2011/61/EU irányelv 14. cikkének (2a) bekezdése és a 2009/65/EK irányelv 14. cikkének (2a) bekezdése módosul az ÁÉKBV-ket vagy ABA-kat harmadik fél kezdeményezésére kezelő vagy kezelni szándékozó ABAK-ok és alapkezelő társaságok közzétételi kötelezettségeinek egyszerűsítése érdekében. A részletes információk és bizonyítékok aktív közlése helyett a javasolt változtatás mostantól azt írja elő az ABAK-ok és az alapkezelő társaságok számára, hogy az engedélyezés időpontjában közöljék ezt a kapcsolatot a székhelyük szerinti tagállam illetékes hatóságaival, és kérésre tudják bizonyítani nekik, hogy minden észszerű lépést megtettek az összeférhetetlenségek azonosítása, megelőzése, kezelése, nyomon követése vagy adott esetben közzététele érdekében.

Az alapkezelő társaságokra és ABAK-okra vonatkozó alapkezelői útlevél optimalizálása

A 2009/65/EK irányelv 17. cikkének (3) bekezdése és 18. cikkének (2) bekezdése úgy módosul, hogy egy hónapra, illetve 15 napra csökkenti azt az időtartamot, amelyen belül az alapkezelő társaság székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságainak továbbítaniuk kell az alapkezelő társaság fogadó tagállama illetékes hatóságainak az alapkezelő társaság azon szándékára vonatkozó információkat, hogy fióktelep létesítésével vagy anélkül a fogadó tagállam területén működjön. Hasonlóképpen módosul a 2009/65/EK irányelv 17. cikkének (3) bekezdése annak érdekében, hogy egy hónapra csökkenjen az az időtartam, amely az alapkezelő társaság fogadó tagállamának illetékes hatóságai rendelkezésére állna annak felügyeletére, hogy az alapkezelő társaság megfelel-e a felelősségi körükbe tartozó szabályoknak. Mindkét cikk módosul annak egyértelművé tétele érdekében, hogy a fogadó tagállam nem írhat elő további követelményeket a területén működő alapkezelő társaságok számára.

Az uniós letétkezelői útlevél bevezetése

A 2011/61/EU irányelv 21. cikkének (5) bekezdése és a 2009/65/EK irányelv 23. cikkének (1) bekezdése módosul egy uniós letétkezelői útlevél létrehozása érdekében, amely lehetővé teszi az ABAK-ok és az ÁÉKBV-k számára, hogy az EU-n belül bárhol található letétkezelőt jelöljenek ki, és amely lehetővé teszi a letétkezelőknek, hogy határokon átnyúlóan kínálják szolgáltatásaikat. Az ilyen letétkezelői útlevél azokra a letétkezelőkre lesz alkalmazandó, amelyeket hitelintézetként vagy befektetési vállalkozásként engedélyeztek, és amelyek már rendelkeznek a 2013/36/EU irányelv, illetve a 2014/65/EU irányelv szerinti uniós útlevéllel.

Az ÁÉKBV befektetési korlátainak kiigazításai

A 2009/65/EK irányelv 56. cikkének (2) bekezdése úgy módosul, hogy az egyetlen szervezet által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokra vonatkozó jelenlegi 10 %-os korlátot 15 %-ra emeli az (EU) 2017/2402 rendelettel összhangban kibocsátott értékpapírosításokba befektető ÁÉKBV-k esetében, elismerve azok eltérő jellemzőit és szabályozási biztosítékait. Emellett a 2009/65/EK irányelv 53. cikkének (1) bekezdése módosul annak érdekében, hogy az indexkövető ÁÉKBV-kre jelenleg alkalmazandó 20 %-os kibocsátói korlátot kiterjessze azokra az ÁÉKBV-kre, amelyeket az ESMA által elismert indexhez viszonyítva kezelnek.

Az ÁÉKBV-k kiemelt befektetői információinak elkészítésére vonatkozó kötelezettség megszüntetése

Mivel az ÁÉKBV-alapkezelőknek és a lakossági befektetők számára forgalmazott ÁÉKBV-ket kezelő befektetési társaságoknak már most is el kell készíteniük és a befektetők rendelkezésére kell bocsátaniuk az 1286/2014/EU rendelet szerinti kiemelt információkat tartalmazó dokumentumot, a 2009/65/EK irányelv IX. fejezetének 3. szakasza, amely előírja az ÁÉKBV-alapkezelőknek, hogy készítsenek kiemelt befektetői információkat a befektetők számára, törlésre kerül.

A határokon átnyúló forgalmazásra vonatkozó szabályok áthelyezése az (EU) 2019/1156 rendeletbe

A 2011/61/EU irányelv 30a., 31., 32. és 32a. cikke, valamint a 2009/65/EK irányelvnek az uniós ABAK-ok által kezelt uniós ABA-k és az ÁÉKBV-k Unió-szerte történő forgalmazását szabályozó XI. fejezete átkerül a kollektív befektetési vállalkozások határokon átnyúló forgalmazásának megkönnyítéséről szóló, 2019. június 20-i (EU) 2019/1156 európai parlamenti és tanácsi rendeletbe 13 . Ezzel párhuzamosan módosul a 2011/61/EU irányelv 45. cikke és a 2009/65/EK irányelv 97. cikkének (3) bekezdése, 98. cikkének (3) és (4) bekezdése, valamint 108. cikke az ABAK-ok és az ÁÉKBV-k fogadó tagállamainak a területükön forgalmazott ABA-kkal és ÁÉKBV-kkel kapcsolatos hatáskörei tekintetében, az e hatáskörökre vonatkozó rendelkezések átkerülnek az (EU) 2019/1156 rendeletbe.

Az ESMA felügyeleti hatásköre

A 2011/61/EU irányelv és a 2009/65/EK irányelv kiegészítése felhatalmazza az ESMA-t arra, hogy azonosítsa a nettó eszközérték, valamint a határokon átnyúló műveletek és tevékenységek alapján a legnagyobb eszközkezelő csoportokat, és azokról jegyzéket vezessen. Javasoljuk továbbá egy olyan felügyeleti keret létrehozását, amelynek keretében az ESMA az érintett illetékes hatóságokkal együttműködve legalább évente felülvizsgálatokat végez az eltérő, párhuzamos, felesleges vagy hiányos felügyeleti gyakorlatok konkrét esetekben történő hatékony azonosítása és kezelése érdekében, és ezek révén végső soron felszámolja a nagy eszközkezelő csoportok működése előtt álló akadályokat. Az éves felülvizsgálat hatóköre az eszközkezelők műveleteire terjed ki, nem pedig a befektetési alapokéra, és az illetékes nemzeti hatóságoknál már rendelkezésre álló adatokon alapul a felügyeleti erőfeszítések vagy az adatgyűjtés megkettőzésének elkerülése érdekében. Az ABAK-irányelv és az ÁÉKBV-irányelv további kiegészítésével az ESMA felhatalmazást kap arra, hogy intézkedéseket határozzon meg és hajtson végre a tevékenységüket határokon átnyúlóan folytató vagy határokon átnyúlóan szolgáltatásokat nyújtó eszközkezelők és letétkezelők működését akadályozó eltérő, párhuzamos, felesleges és hiányos felügyeleti intézkedések kezelésére. Ezen túlmenően az irányelvek módosításával az ESMA felhatalmazást kap arra, hogy beavatkozzon, ha a nemzeti hatóságok nem alkalmazzák hatékonyan az uniós szabályokat, vagy hogy bizonyos esetekben közvetlenül felfüggessze az alapkezelő vagy letétkezelő határokon átnyúló tevékenységeit.

Végezetül a 2009/65/EK irányelv kiegészítése egyértelművé teszi, hogy az illetékes hatóságok számára lehetővé kell tenni, hogy az ESMA elé utalhassák az értékelésekkel, intézkedésekkel vagy mulasztásokkal kapcsolatos nézeteltéréseket, amelyeket az ESMA-nak az 1095/2010/EU rendelet 19. cikke alapján ráruházott hatáskörrel összhangban kell rendeznie.

3. cikk – A MiFID II. irányelv módosításai

A kereskedési helyszínekre alkalmazandó szabályok harmonizálása

A 2014/65/EU irányelv (MiFID II) módosításával a kereskedési helyszínek működésére alkalmazandó rendelkezések átkerülnek a 600/2014/EU rendeletbe (MiFIR). E rendelkezések áthelyezése tovább harmonizálja az uniós kereskedési helyszínekre alkalmazandó szabályokat.

A szabályozott piacok engedélyezésére vonatkozó rendelkezések a 2014/65/EU irányelvből átkerülnek a 600/2014/EU rendeletbe, és gyakorlatilag kikerülnek a 2014/65/EU irányelvből. Mivel azonban a multilaterális kereskedési rendszert (MTF) vagy szervezett kereskedési rendszert (OTF) működtető befektetési vállalkozásokra továbbra is a 2014/65/EU irányelv szerinti, a befektetési vállalkozásokra vonatkozó általános engedélyezési követelmények vonatkoznak, az e szervezetekre vonatkozó engedélyezési rendelkezések változatlanul a 2014/65/EU irányelvben maradnak. A javaslat ennek megfelelően elhagyja a 2014/65/EU irányelv 18–20. cikkét, a II. cím 3. és 4. szakaszát, valamint a III. és IV. címet.

Emellett, mivel a javaslat tovább harmonizálja a kereskedési helyszínek határokon átnyúló tevékenységeire vonatkozó rendelkezéseket a 600/2014/EU rendelet alapján, a 2014/65/EU irányelv 34. és 35. cikkének módosítása egyértelművé teszi, hogy az említett cikkek nem alkalmazandók az MTF-et vagy OTF-et fióktelepen keresztül vagy a szolgáltatásnyújtás szabadsága révén működtető befektetési vállalkozás által nyújtott szolgáltatásokra.

Szabad hozzáférés

A 2014/65/EU irányelv 36–38. cikke olyan szabályokat ír elő a piaci infrastruktúrához (központi szerződő felekhez, központi értéktárakhoz, kereskedési helyszínekhez) való hozzáférésre vonatkozóan, amelyek feleslegesek, tekintettel a 600/2014/EU rendeletben, a 909/2014/EU rendeletben (CSDR) és a 648/2012/EU rendeletben (EMIR) már bevezetett hozzáférési rendelkezésekre. A 2014/65/EU irányelv hozzáférésre vonatkozó említett rendelkezéseit ezért el kell hagyni.

2025/0382 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE

a tőkepiaci integráció és felügyelet Unión belüli továbbfejlesztése tekintetében a 2009/65/EK, a 2011/61/EU és a 2014/65/EU irányelv módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 53. és 114. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére 14 ,

tekintettel az Európai Központi Bank véleményére,

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1)A megtakarítási és beruházási unióra vonatkozó stratégia a Bizottság arra irányuló jövőképébe illeszkedik, hogy megszilárdítsa az Unió gazdasági nagyhatalmi státuszát. E célból létre kell hozni a pénzügyi szolgáltatások egységes piacát a széttagoltságból eredő piaci hatékonysági problémák kezelése révén, és létre kell hozni a valóban integrált európai tőkepiacokat, amelyek Unió-szerte minden polgár és vállalkozás számára hozzáférhetők. A hatékonyabb tőkepiaci alapú finanszírozáshoz való hozzáférés biztosítása és a határokon átnyúló tőkeáramlás megkönnyítése révén továbbá fel kell szabadítani az Unió pénzügyi piacaiban rejlő lehetőségeket, ami viszont támogatja az Unió gazdaságát, ösztönzi a munkahelyteremtést és fokozza a versenyképességet.

(2)A felügyeleti keret megerősítése és a szabályozási széttagoltság kezelése révén Unió-szerte elő kell mozdítani a zökkenőmentes tőkepiacot, ezáltal biztosítva a tőkepiacok jobb integrációját az egész Unióban. Míg az uniós tőkepiacok integrációjának végső soron piacvezérelt folyamatnak kell lennie, bizonyos, különösen az uniós jogszabályi keretből eredő akadályok gátolhatják az előrehaladást. Az Uniónak ezért a kereskedési, kereskedés utáni és eszközkezelési ágazatban fennálló akadályok, valamint az új technológiák elterjedését gátló akadályok felszámolására kell összpontosítania. A piaci integráció elmélyülésével az uniós felügyeleti keret ezzel lépést tartó fejlődése is alapvető fontosságú.

(3)A pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó jogszabályok egyszerűsítésére, valamint az uniós szakpolitikák hatékonyabb és eredményesebb végrehajtására irányuló politikai célkitűzéssel összefüggésben a Bizottság az európai felügyeleti hatóságokkal, az AMLA-val, a Tanáccsal és az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően 2025. október 1-jén levelet küldött, amelyben hátrasorolta az 1. szintű jogszabályok hatékony működéséhez nem elengedhetetlen felhatalmazásokat. Azon hátrasorolt felhatalmazások esetében, amelyeknél a Bizottság jogilag kifejezetten, határidőn belül köteles eljárni, az alap-jogiaktus módosításakor egyértelműbb jogi helyzet adódik az érdekelt felek számára.

(4)A 2009/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet 15 az engedélyezés hatályát érintő lényeges változások bejelentése tekintetében össze kell hangolni a 2011/61/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvvel 16 . Az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozások (ÁÉKBV) és alapkezelő társaságaik számára ezért elő kell írni, hogy az eredeti engedély feltételeiben bekövetkező bármely lényeges változás végrehajtása előtt értesítsék a székhelyük szerinti tagállam illetékes hatóságait, és e hatóságok számára lehetővé kell tenni, hogy meghatározott és meghosszabbítható határidőn belül ellenezzék vagy korlátozzák az ilyen változásokat.

(5)A 2009/65/EK irányelv és a 2011/61/EU irányelv nem ismeri el az eszközkezelő csoport fogalmát, valamint az ehhez kapcsolódó szinergiákat és kockázatokat. Jelenleg az Unió-szerte működő eszközkezelő csoportoknak a csoporthoz tartozó minden egyes vállalkozás szintjén önálló emberi és technikai erőforrásokat kell fenntartaniuk, és a funkcióknak az ugyanazon csoporthoz tartozó más szervezetekre történő átruházásakor az átruházásra vonatkozó követelményeket teljeskörűen alkalmazni kell. Az egységes piacon működő eszközkezelő csoportok működésének megkönnyítése érdekében a 2009/65/EK irányelvnek és a 2011/61/EU irányelvnek el kell ismernie az alapkezelő társaságok és alternatívbefektetésialap-kezelők uniós csoportjának fogalmát, amelynek magában kell foglalnia az összes engedélyezett alapkezelő társaságot és ABAK-ot, valamint az Unióban letelepedett és a 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 17 , illetve a 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 18 alapján megfelelően engedélyezett befektetési vállalkozásokat és hitelintézeteket. A csoportszintű erőforrások megosztásának megkönnyítése és az erőforrások csoporton belüli különböző uniós szervezetek közötti szükségtelen megkettőzésének elkerülése érdekében pontosítani kell azt is, hogy az alapkezelő társaságok és az ABAK-ok számára lehetővé kell tenni, hogy az uniós csoporton belüli más szervezetek emberi és technikai erőforrásait használják fel üzleti tevékenységük folytatására. Ezen túlmenően azon alapkezelő társaságok és ABAK-ok szabályozási terheinek csökkentése érdekében, amelyek funkcióik vagy szolgáltatásaik ellátása során az uniós csoportjukon belüli más szervezetekre támaszkodnak, ezeket a megállapodásokat a továbbiakban nem helyénvaló átruházásnak minősíteni, és azokra nem vonatkozhatnak a funkciók átruházására vonatkozó követelmények, kivéve azt a követelményt, hogy megfelelően tájékoztatni kell az alapkezelő társaság vagy ABAK székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságait arról, hogy a funkciókat vagy szolgáltatásokat az uniós csoporton belüli más szervezetek látják el. Annak biztosítása érdekében, hogy az ugyanazon csoporton belüli valamennyi szervezet közös jogi, szabályozási és felügyeleti keret alapján működjön, ami elengedhetetlen a magas szintű befektetővédelem és a hatékony felügyelet fenntartásához, pontosítani szükséges azt is, hogy ezek a szabályok csak az ugyanazon csoporton belüli, az Unióban letelepedett szervezetek közötti átruházási megállapodások és erőforrás-megosztás javát szolgálják, és attól függetlenül alkalmazandók, hogy az uniós csoport anyavállalata az Unión belül vagy kívül található-e. A 2009/65/EK irányelvnek és a 2011/61/EU irányelvnek az alapkezelő társaságok és ABAK-ok uniós csoportjaira vonatkozó rendelkezései nem érintik az alapkezelő társaságoknak és az ABAK-oknak az uniós csoporthoz tartozó más szervezetek által ellátott funkciókkal kapcsolatos felelősségét vagy a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó, az 575/2013/EU rendelet szerinti prudenciális konszolidációs követelményeket.

(6)Az eszközkezelőkre és a befektetési alapokra alkalmazandó jogi és működési feltételek terén Unió-szerte fennálló nemzeti különbségek csökkentése érdekében meg kell szüntetni azokat a nemzeti mérlegelési jogköröket egyes rendelkezések átültetése és végrehajtása terén, amelyek lehetővé teszik a tagállamok számára az alapvető szabályok értelmezését, kiegészítését vagy az azoktól való eltérést, és amelyek akadályokat gördítenek az egységes piac a 2009/65/EK irányelvben és a 2011/61/EU irányelvben jelenleg meghatározottak szerinti fejlődése elé.

(7)Jelenleg minden tagállam saját nemzeti magatartási szabályokat és prudenciális szabályokat dolgoz ki, amelyeket az alapkezelő társaságoknak és az ABAK-oknak be kell tartaniuk, ami eltérő nemzeti szabálykönyveket eredményez, ez pedig akadályozza az alapkezelők valódi egységes piacának kialakulását. Az alapkezelő társaságokra és az ABAK-okra vonatkozó prudenciális szabályok és magatartási szabályok Unió-szerte egységes alkalmazásának és következetes végrehajtásának biztosítása érdekében az ESMA iránymutatásokat dolgozhat ki e szabályok tartalmának meghatározására.

(8)Az ÁÉKBV-ket és ABA-kat harmadik fél kezdeményezésére kezelő vagy kezelni szándékozó alapkezelő társaságok és ABAK-ok szabályozási terheinek csökkentése érdekében elő kell írni az alapkezelő társaságok és ABAK-ok számára, hogy az engedélyezés időpontjában tájékoztassák a székhelyük szerinti tagállam illetékes hatóságait arról, hogy harmadik fél kezdeményezésére ÁÉKBV-ket és ABA-kat kezelnek vagy szándékoznak kezelni, és csak kérésre kelljen bizonyítaniuk azok számára, hogy minden észszerű lépést megtettek az összeférhetetlenségek megelőzése, kezelése, nyomon követése vagy adott esetben közlése érdekében.

(9)A határokon átnyúló tevékenységekhez kapcsolódó indokolatlan eljárási terhek elkerülése érdekében biztosítani kell a 2009/65/EK irányelv és a 2011/61/EU irányelv szerinti alapkezelői útlevél hatékonyabb alkalmazását. Ezért egy hónapra, illetve 15 napra kell csökkenteni azt az időtartamot, amelyen belül az alapkezelő társaság székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságainak továbbítaniuk kell az alapkezelő társaság fogadó tagállama illetékes hatóságainak az alapkezelő társaság azon szándékára vonatkozó információkat, hogy fióktelep létesítésével vagy anélkül a fogadó tagállam területén működjön. Ezzel párhuzamosan az alapkezelő társaság fogadó tagállamának hatóságai számára a szükséges felügyeleti intézkedések megtételére rendelkezésre álló időt is egy hónapra kell csökkenteni. A 2009/65/EK irányelvnek a 2011/61/EU irányelvvel való összehangolása, az alapkezelő társaságok határokon átnyúló tevékenységeire vonatkozó egységes szabályok biztosítása és a szükségtelen adminisztratív akadályokat támasztó nemzeti eltérések megszüntetése érdekében rögzíteni szükséges, hogy a fogadó tagállamok nem írhatnak elő további követelményeket a területükön működő alapkezelő társaságok számára.

(10)Az egységes piacban rejlő lehetőségek teljes körű kiaknázása érdekében az integráció megkönnyítése, az ÁÉKBV-k, az alapkezelő társaságok és az ABAK-ok meglévő alapkezelői és forgalmazó útleveleinek kiegészítése, valamint a letétkezelői szolgáltatások határokon átnyúló nyújtásával szembeni szabályozási akadályok felszámolása érdekében uniós letétkezelői útlevél bevezetése indokolt. A letétkezelői útlevél célja szerint megszünteti azt a jelenlegi korlátozást, amely előírja, hogy a letétkezelőnek az alappal azonos tagállamban kell letelepednie, és lehetővé teszi az ABAK-ok és az ÁÉKBV-k számára, hogy az Unióban bárhol letelepedett letétkezelőt jelöljenek ki. A befektetők jobb védelme és a pénzügyi stabilitási kockázatok csökkentése érdekében a letétkezelői útlevelet csak azokra a letétkezelőkre kell alkalmazni, amelyeket a 2013/36/EU irányelv alapján hitelintézetként vagy a 2014/65/EU irányelv alapján befektetési vállalkozásként engedélyeztek, és amelyek olyan prudenciális követelmények és felügyelet hatálya alá tartoznak, amelyek révén a tagállamokban már most is egységes biztosítékok állnak rendelkezésre.

(11)Az értékpapírosítás eredendően diverzifikált jellegének és szabályozási követelményeinek elismerése, valamint annak érdekében, hogy az ÁÉKBV-k rugalmasabban fektethessenek be az említett termékekbe, az (EU) 2017/2402 rendelettel összhangban kibocsátott értékpapírosításokba befektető ÁÉKBV-k esetében 15 %-ra kell emelni az egyetlen szervezet által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokra vonatkozó jelenlegi 10 %-os korlátot.

(12)Annak érdekében, hogy egyenlő versenyfeltételek jöjjenek létre az olyan aktívan kezelt és passzívan kezelt ÁÉKBV-k között, amelyek egy index összetételét képezik le, valamint annak biztosítása érdekében, hogy az aktívan kezelt ÁÉKBV-k alapkezelő társaságai ne legyenek kénytelenek alulsúlyozni vagy eladni a túlteljesítő társaságokat, helyénvaló kiterjeszteni az indexkövető ÁÉKBV-kre jelenleg alkalmazandó 20 %-os kibocsátói korlátot azokra az ÁÉKBV-kre, amelyeket az ESMA által elismert indexhez viszonyítva kezelnek.

(13)A forgalmazási követelmények tagállamok közötti következetes végrehajtásának és nagyobb harmonizációjának biztosítása érdekében a 2009/65/EK irányelvnek és a 2011/61/EU irányelvnek az uniós ABAK-ok által kezelt uniós ABA-k szakmai befektetők részére történő forgalmazására és az ÁÉKBV-k Unió-szerte történő forgalmazására vonatkozó rendelkezései, valamint a fogadó tagállamok illetékes hatóságainak a területükön forgalmazott ÁÉKBV-k és ABA-k feletti hatáskörére vonatkozó rendelkezések átkerülnek az (EU) 2019/1156 rendeletbe, hogy közvetlenül alkalmazandók legyenek a tagállamokban.

(14)A nagy eszközkezelői csoportok műveleteik strukturálásával kapcsolatos hatékonyságának növelése és a határokon átnyúló tevékenységük előtt álló akadályok felszámolása érdekében alapvető fontosságú egy állandó felügyeleti keret létrehozása, amelynek keretében az ESMA az érintett illetékes hatóságokkal együttműködve legalább évente felülvizsgálja a legnagyobb eszközkezelői csoportokat annak érdekében, hogy konkrét esetekben hatékonyan azonosítsa és kezelje az eltérő, párhuzamos, felesleges vagy hiányos felügyeleti gyakorlatokat. Az ilyen éves felülvizsgálatoknak az ESMA és az illetékes nemzeti hatóságok számára a meglévő jelentéstételi csatornákon keresztül már rendelkezésre álló adatok, információk és dokumentáció elemzésére kell korlátozódniuk. E felülvizsgálatnak arra kell irányulnia, hogy felszámolja az egységes piac működése előtt álló akadályokat a nagy eszközkezelő csoportok számára, és megkönnyítse határokon átnyúló működésüket. Ez a keret ezért nem értelmezhető úgy, mint amely felhatalmazza az ESMA-t arra, hogy olyan új csoportszintű kockázati modelleket vagy új felügyeleti megközelítéseket dolgozzon ki, amelyek a 2009/65/EK irányelvből és a 2011/61/EU irányelvből jelenleg nem vezethetők le. Ehelyett a keret az alapkezelő társaságok és ABAK-ok csoportjai számára a felügyeleti hatékonyság növelését célzó megállapodásként értelmezendő. E felülvizsgálat hatályának az uniós csoportokon belüli alapkezelő társaságokra és ABAK-okra alkalmazandó követelményekre kell korlátozódnia, ezért rendeltetése szerint nem foglal magában az említett alapkezelő társaságok és ABAK-ok által kezelt befektetési alapok engedélyezésére vagy felügyeletére vonatkozó követelményeket. Helyénvaló és arányos továbbá ezeket az erőfeszítéseket az EU legnagyobb eszközkezelő csoportjaira összpontosítani, ahol az operatív és felügyeleti szinergiák a leghatékonyabban érhetők el. Az ESMA-nak ezeket a csoportokat az Unión belüli piaci jelenlétük és hatásuk jelentős mérete alapján kell azonosítania, amelyet nettó eszközértékük, valamint határokon átnyúló műveleteik és tevékenységeik mértéke alapján mér.

(15)Annak biztosítása érdekében, hogy az alapkezelő társaságok és ABAK-ok nagy uniós csoportjainak felülvizsgálata során az ESMA-nál felmerült költségeket a megerősített felügyeleti koordináció előnyeit élvező szervezetek viseljék, az ESMA-nak arányos díjakat kell felszámítania e csoportoknak. E díjaknak fedezniük kell a felülvizsgálatok előkészítésével, lefolytatásával és nyomon követésével kapcsolatos észszerű költségeket. Ezek a felülvizsgálatok jelentős elemzési és koordinációs munkát foglalnak magukban, beleértve a csoportszintű adatok gyűjtését és konszolidálását, a felügyeleti megközelítések értékelését több tagállamban és ágazatban, valamint ajánlások megfogalmazását az Unión belüli következetes és hatékony felügyelet biztosítása érdekében. E felülvizsgálatok díjának felszámítása indokolt, mivel ez biztosítja, hogy a harmonizált, kiszámítható és észszerűsített felügyeleti környezet előnyeit élvező szervezetek méltányosan járuljanak hozzá a felülvizsgálat elvégzésének költségeihez.

(16)A befektetési alapok, az eszközkezelők és a letétkezelők egységes piaca hatékony működésének biztosítása, valamint a passzportálási jogok határokon átnyúló gyakorlását akadályozó felügyeleti akadályok felszámolása érdekében az ESMA-t fel kell hatalmazni arra, hogy feltárja és kezelje azokat az eltérő, párhuzamos, felesleges vagy hiányos felügyeleti gyakorlatokat, amelyek akadályozzák az eszközkezelők és a letétkezelők működését az egységes piacon, vagy azokat az eseteket, amikor ezek a vállalkozások az uniós jognak való megfelelés nélkül folytatnak határokon átnyúló tevékenységet. Ezekben az esetekben az ESMA-nak eszkalációs folyamatot kell végrehajtania, kezdve a nemzeti hatóságokkal és az érdekelt felekkel való együttműködéssel, előmozdítva közöttük a nagyobb konvergenciát, és szükség esetén élve koordinációs és beavatkozási hatásköreivel annak érdekében, hogy a határokon átnyúló tevékenységekre vonatkozó indokolatlan korlátozásokat vagy az uniós jognak való meg nem felelés eseteit időben és hatékonyan orvosolják. Ugyanezen okokból biztosítani kell, hogy amennyiben ezek a problémák az eszkalációs folyamat ellenére továbbra is fennállnak, az ESMA az 1095/2010/EU rendelet 17. cikkével összhangban gyakorolja az uniós jog megsértésére vonatkozó eljárások indítására, az 1095/2010/EU rendelet 17aaa. cikkével összhangban a vállalkozások határokon átnyúló szolgáltatásnyújtáshoz való jogának felfüggesztésére, az 1095/2010/EU rendelet 19. cikkével összhangban kötelező erejű közvetítés megszervezésére vagy adott esetben az 1095/2010/EU rendelet 19a. cikkével összhangban együttműködési platformok megszervezésére vonatkozó hatáskörét e problémák hatékony orvoslása érdekében.

(17)A 2009/65/EK irányelvnek a 2011/61/EU irányelvvel való összehangolása, valamint a következetes felügyelet és a különböző tagállamok az illetékes hatóságai közötti hatékony együttműködés biztosítása érdekében az illetékes hatóságok számára lehetővé kell tenni, hogy az ESMA elé utalják az értékelésekkel, intézkedésekkel vagy mulasztásokkal kapcsolatos nézeteltéréseket azokon a területeken, ahol a 2009/65/EK irányelv koordinációt ír elő, annak érdekében, hogy az ESMA az 1095/2010/EU rendelet 19. cikke által ráruházott hatáskörök felhasználásával beavatkozhasson.

(18)Az ÁÉKBV-alapkezelőkre és a befektetési társaságokra nehezedő szükségtelen szabályozási terhek csökkentése érdekében helyénvaló megszüntetni a kiemelt befektetői információk elkészítésére vonatkozó kötelezettséget. A lakossági befektetők számára forgalmazott ÁÉKBV-alapkezelőknek és ÁÉKBV-ket kezelő befektetési társaságoknak már most is el kell készíteniük és a befektetők rendelkezésére kell bocsátaniuk a kiemelt információkat tartalmazó dokumentumot az 1286/2014/EU rendelettel összhangban.

(19)A 600/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet harmonizált szabályokat állapít meg a kereskedési helyszínek engedélyezésére és működésére vonatkozóan. E szabályok többsége a 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben korábban meghatározott rendelkezésekből ered, beleértve a szabályozott piacok engedélyezésére és működésére vonatkozó rendelkezéseket, valamint a multilaterális kereskedési rendszert (MTF) vagy szervezett kereskedési rendszert (OTF) működtető befektetési vállalkozásokra vonatkozó követelményeket. Az említett rendelkezéseknek a 2014/65/EU irányelvből a 600/2014/EU rendeletbe való áthelyezésének megfelelő tükrözése érdekében helyénvaló adott esetben törölni vagy módosítani a 2014/65/EU irányelv említett rendelkezéseit. Ugyanakkor a 2014/65/EU irányelv befektetési vállalkozások engedélyezésére vonatkozó egyes rendelkezéseit fenn kell tartani, mivel az MTF-et vagy OTF-et működtető befektetési vállalkozásokra továbbra is az említett irányelv szerinti, a befektetési vállalkozásokra vonatkozó általános engedélyezési követelmények vonatkoznak.

(20)A 2014/65/EU irányelv 37. cikke szabályokat állapít meg a más tagállambeli befektetési vállalkozások központi szerződő félhez, klíring- és elszámolási rendszerekhez való hozzáférésére, valamint a szabályozott piac tagjainak és résztvevőinek azon jogára vonatkozóan, hogy elszámolórendszert jelöljenek ki. A 2014/65/EU irányelv 38. cikke lehetővé teszi az MTF számára, hogy hozzáférési megállapodásokat kössön egy központi szerződő féllel és egy másik tagállam kiegyenlítési rendszerével annak érdekében, hogy lehetővé tegye a rendszereiben kötött ügyletek klíringjét és elszámolását. Tekintettel arra, hogy a hozzáférésre vonatkozó rendelkezéseket jelenleg a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 909/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet határozza meg, és hogy a 600/2014/EU rendelet tovább harmonizálja ezeket a hozzáférésre vonatkozó rendelkezéseket, helyénvaló mind a 37., mind a 38. cikket elhagyni a 2014/65/EU irányelvből.

(21)A 2014/65/EU irányelv 57. és 58. cikke szabályokat állapít meg az árualapú származtatott termékekkel, a kibocsátási egységekkel és a kibocsátási egységek származtatott termékeivel való kereskedésre vonatkozóan. E szabályok közül egyesek a kereskedési helyszínekre is alkalmazandók. Mivel a kereskedési helyszínek működésére vonatkozó szabályok átkerülnek a 2014/65/EU irányelvből a 600/2014/EU rendeletbe, helyénvaló módosítani a 2014/65/EU irányelv 57. és 58. cikkét annak biztosítása érdekében, hogy az azokban foglalt, a kereskedési helyszínekre alkalmazandó szabályok is átkerüljenek a 600/2014/EU rendeletbe.

(22)Annak biztosítására, hogy az ESMA megfelelő finanszírozásban részesüljön, meg kell állapítani, hogy az ESMA-t 50 %-ban uniós forrásokból, 50 %-ban pedig tagállami hozzájárulásokból kell finanszírozni, amelyeket a szavazatoknak az átmeneti rendelkezésekről szóló (36.) jegyzőkönyv 3. cikkének (3) bekezdésében meghatározott súlyozásával összhangban kell megtenni az ESMA-nak ezen irányelv keretében szánt, nem díjakból finanszírozott új feladatok esetében.

(23)Bár a 2009/65/EK irányelv és a 2011/61/EU irányelv harmonizált szabályokat vezetett be az ÁÉKBV-k, az alapkezelő társaságok és az ABAK-ok engedélyezésére, valamint az illetékes nemzeti hatóságoknak benyújtandó információkra vonatkozóan, az engedélyezési eljárás terén továbbra is eltérő nemzeti gyakorlatok állnak fenn. Ezek a következetlenségek bonyolítják a határokon átnyúló műveleteket, és akadályozzák az alapkezelői útlevél működését. Az ÁÉKBV-k, az alapkezelő társaságok és az ABAK-ok engedélyezésének következetes harmonizációja érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén elfogadja az ESMA által az 1095/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 10–14. cikkével 19 összhangban kidolgozott szabályozástechnikai standardokat. Az említett szabályozástechnikai standardoknak meg kell határozniuk az ÁÉKBV-k, az alapkezelő társaságok és az ABAK-ok engedélykérelmének részeként az illetékes hatóságok rendelkezésére bocsátandó információk részleteit, valamint a benyújtásukra vonatkozó módszereket és szabályokat. Az engedélyezési eljárás egységesítése érdekében az említett szabályozástechnikai standardoknak az említett információk nyújtására vonatkozó mintadokumentumokat, adatszabványokat, formátumokat és utasításokat is meg kell határozniuk. Továbbá a szolgáltatásnyújtás szabadsága alapján befektetési szolgáltatásokat nyújtó vagy befektetési tevékenységeket végző befektetési vállalkozások által bejelentendő információkra vonatkozó rendelkezések következetes alkalmazásának biztosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkével és az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban az ESMA által kidolgozott szabályozástechnikai standardokat fogadjon el.

(24)A szolgáltatásnyújtás szabadsága alapján befektetési szolgáltatásokat nyújtó vagy befektetési tevékenységeket végző befektetési vállalkozások által bejelentendő – és a kereskedési helyszíneken kívül árualapú származtatott termékekkel vagy kibocsátási egységek származtatott termékeivel kereskedő befektetési vállalkozások helyzetjelentésével kapcsolatos – információk formátumára vonatkozó rendelkezések következetes végrehajtásának biztosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 291. cikkével és az 1095/2010/EU rendelet 15. cikkével összhangban az ESMA által kidolgozott végrehajtás-technikai standardokat fogadjon el.

(25)

(26)Mivel ezen irányelv céljait a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani amiatt, hogy az e javaslat szempontjából releváns irányelvek eltérő átültetése olyan szabályozási hiányosságokat eredményezett, amelyek csak uniós szintű fellépéssel oldhatók meg, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az arányosságnak az említett cikkben foglalt elvével összhangban ez az irányelv nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket.

(27)Az irányelv kötelező követelményeket vezet be az (EU) 2024/903 rendelet értelmében vett határokon átnyúló digitális közszolgáltatásokra vonatkozóan. Erre tekintettel interoperabilitási értékelés készült. Az ennek eredményeként létrejött jelentés a pénzügyi és digitális kimutatás digitális dimenziókról szóló fejezete. Ez a jogi aktus elfogadását követően az Interoperábilis Európa portálon is közzétételre kerül,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk
A 2009/65/EK irányelv módosításai

A 2009/65/EK irányelv a következőképpen módosul:

1.Az 1. cikk (6) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(6) A tőkemozgásokat szabályozó uniós jogi rendelkezések, valamint az (EU) 2019/1156 rendeletben foglalt rendelkezések sérelme nélkül az ezen irányelvben szabályozott területeken a tagállamok más rendelkezéseket nem alkalmazhatnak a más tagállamban letelepedett ÁÉKBV-kre vagy az ilyen ÁÉKBV-k által kibocsátott befektetési jegyekre, ha az említett ÁÉKBV-k befektetési jegyeiket abban a fogadó tagállamban forgalmazzák.”

2.A 2. cikk (1) bekezdése a következőképpen módosul:

a)az n) pont helyébe a következő szöveg lép:

„n) »átruházható értékpapírok«: a 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 20 4. cikkének 44. pontjában meghatározott átruházható értékpapírok;”;

b)az r) pont helyébe a következő szöveg lép:

„r) »hazai egyesülés«: ugyanabban a tagállamban székhellyel rendelkező ÁÉKBV-k egyesülését jelenti, ha legalább az egyik részt vevő ÁÉKBV-nek az (EU) 2019/1156 rendelet 21 17c. cikke szerinti bejelentése megtörtént;”;

c)a szöveg a következő v)–x) pontokkal egészül ki:

„v) »alapkezelő társaság vagy ABAK uniós csoportja«: egy adott alapkezelő társasággal vagy ABAK-kal összefüggésben a 2013/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 22 2. cikkének 11. pontjában meghatározott, az alábbiak bármelyikét tartalmazó csoport:

a)az ezen irányelv 2. cikke (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott, az Unióban letelepedett és ezen irányelvvel összhangban engedélyezett alapkezelő társaságok;

b)a 2011/61/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 23 4. cikke (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott, az Unióban letelepedett és az említett irányelvvel összhangban engedélyezett alternatívbefektetésialap-kezelők;

c)a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 1. pontjában meghatározott, az Unióban letelepedett és az említett irányelvvel összhangban engedélyezett befektetési vállalkozások;

d)a 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 24 2. cikke (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott, az Unióban letelepedett és az említett irányelvvel összhangban engedélyezett hitelintézetek;

w) »értékpapír-finanszírozási ügylet« vagy »SFT« az (EU) 2015/2365 európai parlamenti és tanácsi rendelet 25 3. cikkének 11. pontja szerinti értékpapír-finanszírozási ügylet;

x) »ABAK«: a 2011/61/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott alternatívbefektetésialap-kezelő.”

3.Az 5. cikk a következőképpen módosul:

a)a (6) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(6) A tagállamok előírják, hogy az ÁÉKBV még a végrehajtás előtt értesítse a székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságait az eredeti engedélyezésre vonatkozó feltételeket érintően tervezett érdemi változásokról, különösen az alapkezelő társaságot vagy a letétkezelőt, vagy az ÁÉKBV szabályzatát vagy létesítő okiratát érintően tervezett érdemi változásokról.

Amennyiben az ÁÉKBV székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságai úgy határoznak, hogy korlátozásokat írnak elő vagy elutasítják ezeket a változtatásokat, erről az első albekezdésben említett értesítés kézhezvételétől számított egy hónapon belül tájékoztatják az ÁÉKBV-t. Az illetékes hatóságok legfeljebb egy hónappal meghosszabbíthatják ezt az időtartamot, ha szükségesnek ítélik az ügy különleges körülményei miatt, miután erről az ÁÉKBV-t értesítették. Ha az érintett illetékes hatóságok az adott értékelési időtartamon belül nem emelnek kifogást a változtatásokkal szemben, akkor azok végrehajtandók.”;

b)a (8) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(8) E cikk következetes harmonizációja érdekében az 1095/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel 26 létrehozott európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapír-piaci Hatóság, a továbbiakban: ESMA) szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki, amelyekben meghatározza a következőket:

a)az ÁÉKBV engedély iránti kérelmében az illetékes hatóság számára e cikkel összhangban nyújtandó részletes információkat;

b)az ÁÉKBV engedélykérelmével összefüggésben e cikkel összhangban követendő eljárásokat és határidőket;

c)a nyújtandó információk közlésére szolgáló módszereket és mechanizmusokat.

Az ESMA informatikai megoldásokat, többek között mintadokumentumokat, adatszabványokat, formátumokat és utasításokat dolgoz ki az a) pontban említett információk közléséhez.

Az említett szabályozástechnikai standardtervezeteket az ESMA [kérjük a dátum beillesztését: az irányelv hatálybalépését követő 12 hónap]-jéig/-ig benyújtja a Bizottságnak.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az e bekezdés első albekezdésében említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban történő elfogadása révén kiegészítse ezt az irányelvet.”

4.A 6. cikk (3) bekezdésének első albekezdésében a bevezető szövegrész helyébe a következő szöveg lép:

„A (2) bekezdéstől eltérve a tagállamok biztosítják, hogy egy alapkezelő társaság az ÁÉKBV kezelése mellett a következő szolgáltatások nyújtására is engedélyt kaphasson:”.

5.A 7. cikk a következőképpen módosul:

a)az (1) bekezdés a következőképpen módosul:

(1)az első albekezdés a következőképpen módosul:

(a)a bevezető szövegrész helyébe a következő szöveg lép:

„Az illetékes hatóságok csak akkor engedélyezhetik az alapkezelő társaság működését, ha az alábbi feltételek teljesülnek:”;

(b)a c) pontban a bevezető szövegrész helyébe a következő szöveg lép:

„c) az engedélykérelemhez egy olyan üzleti tervet kell mellékelni, amely ismerteti az alapkezelő társaság szervezeti felépítését, és részletesen megjelöli az alapkezelő társaság ügyvezetésének ellátásához használandó emberi és technikai erőforrásokat, valamint az alapkezelő társaság ügyvezetését ténylegesen ellátó személyekre vonatkozó információkat, ideértve a következőket:”;

(c)az e) pontban a bevezető szövegrész helyébe a következő szöveg lép:

„e) az alapkezelő társaság információt nyújt a funkcióknak a 13. cikkel összhangban harmadik felekre történő átruházására és továbbruházására vonatkozóan elért megállapodásokkal kapcsolatban, amely a következőket foglalja magában:”;

(d)a második albekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„Az első albekezdés a) pontjának alkalmazásában az illetékes hatóságok nem írják elő az alapkezelő társaságok számára a szavatolótőke a) pont i. alpontjában említett kiegészítő összege legfeljebb 50 %-ának rendelkezésre bocsátását, ha az alapkezelő társaságok rendelkeznek azonos összegre vonatkozó, hitelintézet vagy biztosító által kiállított garanciával; a hitelintézet vagy biztosító létesítő okirat szerinti székhelyének valamely tagállamban kell lennie, vagy ha harmadik országban van, a hitelintézetnek vagy biztosítónak az illetékes hatóságok által az uniós jogban megállapítottal egyenértékű prudenciális szabályok hatálya alá kell tartoznia.”;

(2)a cikk a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Az (1) bekezdés e) pontjától eltérve a tagállamok nem írhatják elő az alapkezelő társaság számára, hogy bocsássa a székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságai rendelkezésére az (1) bekezdés e) pontjában említett információkat, amennyiben az alapkezelő társaság a II. mellékletben említett funkciók vagy a 6. cikk (3) bekezdésében említett szolgáltatások ellátása céljából az uniós csoportjához tartozó egy vagy több szervezetre támaszkodik.

Az olyan alapkezelő társaság engedélykérelmében, amely az uniós csoportjához tartozó egy vagy több szervezet emberi és technikai erőforrásaira támaszkodik üzleti tevékenysége folytatásához, az (1) bekezdés c) pontjában említett információkon kívül meg kell határozni ezeket az emberi és technikai erőforrásokat is. Az alapkezelő társaság engedélyezése nem tehető függővé attól a követelménytől, hogy az alapkezelő társaság tartózkodjon az ugyanazon uniós csoporton belüli egy vagy több szervezet erőforrásainak felhasználásától.”;

(3)a (6) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(6) E cikk és a 29. cikk következetes harmonizációjának biztosítása érdekében az ESMA szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki, amelyekben meghatározza:

a)az alapkezelő társaság vagy befektetési társaság engedély iránti kérelmében e cikkel és a 29. cikkel összhangban az illetékes hatóságok számára nyújtandó részletes információkat, az üzleti tervet is beleértve; valamint

b)az alapkezelő társaság vagy befektetési társaság engedély iránti kérelmével összefüggésben követendő eljárásokat és ütemezést;

c)a nyújtandó információk közlésére szolgáló módszereket és mechanizmusokat.

Az ESMA informatikai megoldásokat, többek között mintadokumentumokat, adatszabványokat, formátumokat és utasításokat dolgoz ki az a) pontban említett információk közléséhez.

Az említett szabályozástechnikai standardtervezeteket az ESMA [kérjük a dátum beillesztését: az irányelv hatálybalépését követő 12 hónap]-jéig/-ig benyújtja a Bizottságnak.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy ezt az irányelvet az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban történő elfogadásával kiegészítse.”;

(5)a (7) bekezdés a következő albekezdéssel egészül ki:

„Amennyiben az alapkezelő társaság székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságai úgy határoznak, hogy korlátozásokat írnak elő vagy elutasítják az első albekezdésben említett változtatásokat, erről az első albekezdésben említett értesítés kézhezvételétől számított egy hónapon belül tájékoztatják az alapkezelő társaságot. Az illetékes hatóságok legfeljebb egy hónappal meghosszabbíthatják ezt az időtartamot, ha szükségesnek ítélik az ügy különleges körülményei miatt, miután erről az alapkezelő társaságot értesítették. Ha az érintett illetékes hatóságok az adott értékelési időtartamon belül nem emelnek kifogást a változtatásokkal szemben, akkor azok végrehajtandók.”

6.A 8. cikk (3) bekezdésében a bevezető szöveg helyébe a következő szöveg lép:

„(3) Az alábbi alapkezelő társaságok valamelyikét engedélyező illetékes hatóság tájékoztatja a másik érintett tagállam illetékes hatóságait az engedélyezésről:”.

7.A 12. cikk a következőképpen módosul:

a)az (1) bekezdés első albekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„A valamely tagállamban engedélyezett alapkezelő társaságok mindenkor megfelelnek a prudenciális szabályoknak.”;

b)a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(3) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 112a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az alábbiak meghatározására:

a)az (1) bekezdésben említett szabályok, eljárások és mechanizmusok;

b)az (1) bekezdés második albekezdésének b) pontjában említett, az összeférhetetlenség minimalizálására irányuló szerkezeti és szervezeti követelmények.

Az alapkezelő társaságokra vonatkozó prudenciális szabályok egységes alkalmazásának, továbbá a valamennyi tagállamban egységes végrehajtás biztosítása érdekében az ESMA iránymutatásokat fogadhat el, amelyben meghatározza e szabályok tartalmát.”

8.A 13. cikk a következőképpen módosul:

a)a (2) bekezdés a következőképpen módosul:

„(2) Az alapkezelő társaság vagy a letétkezelő felelősségét nem befolyásolja az a tény, hogy az alapkezelő társaság egyes funkciókat vagy szolgáltatásokat harmadik félre ruházott át, és nem befolyásolja az sem, hogy a (3) bekezdés második albekezdése alapján az ABAK a funkciói ellátása céljából az uniós csoportjához tartozó egy vagy több szervezetre támaszkodott. Az alapkezelő társaság nem ruházhatja át a funkciókat vagy a szolgáltatásokat, és nem támaszkodhat az uniós csoportjához tartozó egy vagy több szervezet funkcióira vagy szolgáltatásaira olyan mértékben, hogy az ABAK-ot lényegileg már ne lehessen az ÁÉKBV kezelőjének vagy a 6. cikk (3) bekezdésében említett szolgáltatások nyújtójának tekinteni, és olyan mértékben, hogy postafiókcéggé váljon.”;

b)a (3) bekezdés a következő albekezdéssel egészül ki:

„Az (1) bekezdéstől eltérve amennyiben egy alapkezelő társaság a II. mellékletben említett funkciók vagy a 6. cikk (3) bekezdésében említett szolgáltatások ellátása céljából az uniós csoportján belüli szervezetre támaszkodik, az ilyen megállapodás nem tekinthető az (1) bekezdésben meghatározott követelmények hatálya alá tartozó átruházásnak, amennyiben az alábbi feltételek mindegyike teljesül:

a)a szervezet az alapkezelő társaság uniós csoportjához tartozik;

b)az alapkezelő társaság értesítette a székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságait arról, hogy funkciói ellátásához vagy szolgáltatásai nyújtásához az uniós csoportjához tartozó másik szervezetre támaszkodik;

c)a szervezet megfelelő engedélyt kapott ezen funkcióknak vagy szolgáltatásoknak az alapkezelő társaság nevében történő ellátására, illetve nyújtására.”

9.A 14. cikk a következőképpen módosul:

a)az (1) bekezdésben a bevezető szövegrész helyébe a következő szöveg lép:

„A valamely tagállamban engedélyezett alapkezelő társaságok mindenkor megfelelnek a magatartási szabályoknak. Ezek a magatartási szabályok biztosítják, hogy az alapkezelő társaság:”;

b)a (2) bekezdés a következő albekezdéssel egészül ki:

„Az (1) bekezdésben említett magatartási szabályok egységes alkalmazásának, továbbá a valamennyi tagállamban egységes végrehajtás biztosítása érdekében az ESMA iránymutatásokat fogadhat el, amelyben meghatározza e szabályok tartalmát.”;

c)a (2a) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(2a) Amennyiben egy alapkezelő társaság harmadik fél kezdeményezésére kezel vagy kíván kezelni egy ÁÉKBV-t, ideértve azon eseteket is, ahol az említett ÁÉKBV egy harmadik fél kezdeményező nevét használja, vagy ahol egy alapkezelő társaság a 13. cikk alapján megbízottként harmadik fél kezdeményezőt jelöl ki, az alapkezelő társaság erről a felhatalmazással egyidejűleg tájékoztatja a székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságait, és az esetleges összeférhetetlenségek figyelembevételével kérésre igazolja a székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságai számára, hogy megfelel az (1) bekezdés d) pontjának. Így különösen, az alapkezelő társaság bemutatja azon észszerű lépéseket, amelyeket a harmadik féllel fennálló kapcsolatból eredő összeférhetetlenségek megelőzése érdekében tett, vagy – amennyiben az említett összeférhetetlenségek nem előzhetők meg – azt, hogy miként azonosítja, kezeli, követi nyomon és – adott esetben – fedi fel az említett összeférhetetlenségeket annak megelőzése érdekében, hogy azok hátrányosan érintsék az ÁÉKBV és a befektetői érdekeit.”

10.A 15. cikk első albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„Az alapkezelő társaságok, vagy adott esetben a befektetési társaságok rendelkezésre bocsátják az (EU) 2019/1156 rendelet 17b. cikkében említett eszközöket, valamint megfelelő eljárásokat és mechanizmusokat állapítanak meg a befektetői panaszok helyes kezelése, valamint annak biztosítása érdekében, hogy a befektetőket a jogaik gyakorlásában ne korlátozza az, ha az alapkezelő társaság engedélyezésére az ÁÉKBV székhelye szerinti tagállamtól eltérő tagállamban került sor. Ezen intézkedéseknek a befektetők számára lehetővé kell tenniük azt, hogy a panaszt a saját tagállamuk hivatalos nyelvén vagy annak valamely hivatalos nyelvén nyújtsák be.”

11.A 16. cikk (1) bekezdésében a második albekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„Ha az ily módon engedélyezett alapkezelő társaság az általa a II. melléklet 2. pontjának b) alpontjában előírtak szerint kezelt ÁÉKBV befektetési jegyeit az ÁÉKBV székhelye szerinti tagállamtól eltérő tagállamban fióktelep alapítása nélkül csak forgalmazásra ajánlja anélkül, hogy egyéb tevékenységek vagy szolgáltatásokat ajánlana, a forgalmazásra csak az (EU) 2019/1156 rendelet előírásait kell alkalmazni.”

12.A 17. cikk a következőképpen módosul:

a)a (3) bekezdés első albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(3) Kivéve, ha az alapkezelő társaság székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságainak – a tervezett tevékenységek figyelembevételével – jogos kétségei vannak az alapkezelő társaság igazgatási struktúrájának vagy pénzügyi helyzetének megfelelőségével kapcsolatban, e hatóságok a (2) bekezdésben említett összes információ átvételét követő egy hónapon belül megküldik ezen információkat az alapkezelő társaság fogadó tagállama illetékes hatóságainak, és erről tájékoztatják az alapkezelő társaságot. Ugyancsak megküldik a befektetők védelmében létrehozott esetleges kártalanítási rendszer részleteit.”;

b)a (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(4) A tevékenységét a fogadó tagállam területén fióktelep útján folytató alapkezelő társaság betartja a 14. cikkben említett, az alapkezelő társaság fogadó tagállama által bevezetett szabályokat.”;

c)a (6) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(6) Az alapkezelő társaság fióktelepének működését megelőzően az alapkezelő társaság fogadó tagállamának illetékes hatóságai a (2) bekezdésben említett információk átvételét követő egy hónapon belül a felelősségi körükbe tartozó szabályok betartásának tekintetében felkészülnek az alapkezelő társaság felügyeletére.”;

d)a cikk a következő (7a) bekezdéssel egészül ki:

„(7a) Az ezen irányelv hatálya alá tartozó kérdésekben az alapkezelő társaság fogadó tagállama nem ír elő további követelményeket az érintett alapkezelő társaság számára.”

13.A 18. cikk a következőképpen módosul:

a)a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(2) Az alapkezelő társaság székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságai az (1) bekezdésben említett információk átvételét követő 15 napon belül továbbítják azokat az alapkezelő társaság fogadó tagállamának illetékes hatóságai részére.”;

b)a cikk a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Az ezen irányelv hatálya alá tartozó kérdésekben az alapkezelő társaság fogadó tagállama nem ír elő további követelményeket az érintett alapkezelő társaság számára.”;

c)a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(3) A tevékenységét a szolgáltatásnyújtás szabadsága alapján folytató alapkezelő társaság betartja a 14. cikkben említett, az alapkezelő társaság székhely szerinti tagállam által bevezetett szabályokat.”

14.A 19. cikk (3) bekezdésének h) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„h) az ÁÉKBV-vel szembeni közzétételi és jelentéstételi követelmények, beleértve a tájékoztatót és a rendszeres beszámolókat is;”.

15.A 20a. cikk (3) bekezdése a következőképpen módosul:

a)az első albekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„Az ÁÉKBV székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságai biztosítják, hogy az általuk felügyelt valamennyi ÁÉKBV tekintetében e cikk alapján gyűjtött valamennyi információt a 101. cikkben meghatározott eljárásokon keresztül a többi releváns illetékes hatóság, az ESMA, az EBH és az Európai Rendszerkockázati Testület (ERKT) rendelkezésére bocsássák mindenkor, amikor ez feladataik ellátásához szükséges.”;

b)a harmadik albekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„Az ÁÉKBV székhelye szerinti tagállam vagy az alapkezelő társaság székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságai a 101. cikkben meghatározott eljárásokon keresztül – valamint más, közvetlenül érintett tagállamok illetékes hatóságai számára, kétoldalú jelleggel – késedelem nélkül tájékoztatást nyújtanak arról, ha a felelősségük alá tartozó valamely alapkezelő társaság, vagy az említett alapkezelő társaság kezelésében lévő ÁÉKBV jelentős partnerkockázatot jelenthet potenciálisan más tagállamokban valamely hitelintézetre vagy egyéb, rendszerszintű jelentőséggel bíró intézményekre, vagy egy másik tagállamban a pénzügyi rendszer stabilitására.”

16.A 23. cikk (1) bekezdése a következő albekezdéssel egészül ki:

„Az első albekezdéstől eltérve a letétkezelő létesítő okirat szerinti székhelye vagy letelepedési helye az ÁÉKBV székhelye szerinti tagállamtól eltérő tagállamban is lehet, amennyiben a (2) bekezdés b) pontjában említett kategóriába tartozik, és a 2013/36/EU irányelv alapján megfelelő felhatalmazással rendelkezik arra, hogy más tagállamokban szolgáltatásokat nyújtson.”

17.A 29. cikk a következőképpen módosul:

a)az (1) bekezdés első albekezdésében a bevezető szövegrész helyébe a következő szöveg lép:

„A befektetési társaság székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságai nem engedélyeznek olyan befektetési társaságot, amely nem bízott meg alapkezelő társaságot, kivéve, ha a befektetési társaság legalább 300 000 EUR indulótőkével rendelkezik.”;

b)az (5) és a (6) bekezdést el kell hagyni.

18.A 31. cikk a következőképpen módosul:

a)az első albekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„Minden befektetési társaság székhelye szerinti tagállam előírja az ezen irányelv szerint engedélyezett alapkezelő társaságot meg nem bízó befektetési társaságok számára a prudenciális szabályoknak való mindenkori megfelelést.”;

b)a cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„(2) A befektetési társaságokra vonatkozó prudenciális szabályok egységes alkalmazásának, továbbá a valamennyi tagállamban egységes végrehajtás biztosítása érdekében az ESMA iránymutatásokat fogadhat el, amelyben részletesebben meghatározza az (1) bekezdésben említett szabályok tartalmát.”

19.A 39. cikk a következőképpen módosul:

a)a (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„b) ha az átvevő ÁÉKBV másik tagállamban letelepedett, tájékoztatójának aktuális változatát;”;

b)a (4) bekezdés b) pontjának helyébe a következő szöveg lép:

„b) az átvevő ÁÉKBV-t az (EU) 2019/1156 rendelet 17c. cikkével összhangban befektetési jegyeinek forgalmazása tekintetében minden olyan tagállamban bejelentették, ahol a beolvadó ÁÉKBV engedélyezett vagy azt az (EU) 2019/1156 rendelet 17c. cikkével összhangban a befektetési jegyei forgalmazása tekintetében bejelentették; valamint”;

c)a (6) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(6) Az illetékes hatóságok az egyesülés lezárását követően hat hónapig engedélyezik az átvevő ÁÉKBV számára az 52–55. cikktől való eltérést az 57. cikk (1) bekezdésének második albekezdése szerint.”

20.A 43. cikk a következőképpen módosul:

a)a (3) bekezdés e) pontját el kell hagyni;

b)a (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(4) Ha a beolvadó vagy az átvevő ÁÉKBV-t az (EU) 2019/1156 rendelet 17c. cikkével összhangban bejelentették, a (3) bekezdésben említett tájékoztatást az érintett ÁÉKBV fogadó tagállamának hivatalos nyelvén vagy hivatalos nyelvei egyikén, vagy az illetékes hatóságai által jóváhagyott nyelven kell rendelkezésre bocsátani. A fordítás elvégzéséért a tájékoztatásra kötelezett ÁÉKBV felel. A fordításnak hűen kell tükröznie az eredeti tájékoztatás tartalmát.”

21.A 45. cikk (2) bekezdése a következőképpen módosul:

„(2) Az (1) bekezdés sérelme nélkül ÁÉKBV-k egyesülése esetén a 84. cikk (1) bekezdésétől eltérve a tagállamok biztosítják, hogy az illetékes hatóságok előírhassák vagy engedélyezhessék a befektetési jegyek jegyzésének, visszavásárlásának vagy visszaváltásának az ideiglenes felfüggesztését, feltéve, hogy a felfüggesztést a befektetők védelme indokolja.”

22.Az 51. cikk a következőképpen módosul:

a)a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(2) Az ÁÉKBV az ezen irányelvben megállapított feltételekkel és korlátok között befektethet átruházható értékpapírokkal és pénzpiaci eszközökkel kapcsolatos értékpapír-finanszírozási ügyletekbe.

Az ilyen értékpapír-finanszírozási ügyleteknek semmilyen körülmények között nem lehet az a következménye, hogy az ÁÉKBV eltér az alap szabályzatában, létesítő okiratában vagy tájékoztatójában megfogalmazott befektetési célkitűzéseitől.”;

b)a (3) bekezdés harmadik albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„Az ÁÉKBV befektetési politikájának részeként és az 52. cikk (5) bekezdésében megállapított korlátokon belül befektethet származékos pénzügyi eszközökbe, feltéve, hogy az ügyletek alapjául szolgáló eszközök kockázata összességében nem haladja meg az 52. cikkben megállapított befektetési korlátokat. Amennyiben egy ÁÉKBV indexhez kötött pénzügyi származékos eszközökbe fektet, ezek a befektetések az 52. cikkben megállapított korlátok alkalmazásában nem vonhatók össze.”

23.Az 52. cikk a következőképpen módosul:

a)a (2) bekezdés első albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(2) A tagállamok biztosítják, hogy az (1) bekezdés első albekezdésében megállapított 5 %-os korlátot 10 %-ra emeljék, feltéve, hogy az átruházható értékpapírok és a pénzpiaci eszközök összértéke azoknál a kibocsátóknál, amelyeknél az ÁÉKBV által történő befektetések értéke egyenként meghaladja az ÁÉKBV eszközeinek 5 %-át, nem haladja meg az ÁÉKBV-eszközök értékének 40 %-át. A korlátozás nem vonatkozik a prudenciális felügyelet alatt álló pénzügyi intézményeknél elhelyezett betétekre és az ezekkel a pénzügyi intézményekkel lebonyolított tőzsdén kívüli származtatott ügyletekre.”;

b)a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(3) A tagállamok biztosítják az (1) bekezdés első albekezdésében megállapított 5 %-os korlát 35 %-ra növelését abban az esetben, ha az átruházható értékpapírok vagy pénzpiaci eszközök kibocsátója vagy garanciavállalója tagállam, annak helyi hatóságai, harmadik ország vagy olyan nemzetközi közjogi szerv, amelynek egy vagy több tagállam is tagja.”;

c)a (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(4) A tagállamok biztosítják az (1) bekezdés első albekezdésében megállapított 5 %-os korlát 25 %-ra növelését abban az esetben, ha a kötvényeket 2022. július 8. előtt bocsátották ki, és azok teljesítik az ezen bekezdés – a kibocsátásuk időpontjában alkalmazandó – követelményeit, vagy ha a kötvények az (EU) 2019/2162 európai parlamenti és tanácsi irányelv 27 3. cikkének 1. pontjában meghatározott, fedezett kötvényekre vonatkozó fogalommeghatározás hatálya alá tartoznak.”;

d)az (5) bekezdés negyedik albekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„A tagállamok egy 20 %-os korlát erejéig engedélyezik az ÁÉKBV-k számára a halmozott befektetést ugyanazon vállalkozáscsoport átruházható értékpapírjaiba és pénzpiaci eszközeibe.”

24.Az 53. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

a)a bevezető szövegrész helyébe a következő szöveg lép:

„Az 56. cikkben megállapított korlátok sérelme nélkül a tagállamok biztosítják az 52. cikkben megállapított korlátok 20 %-ra emelését az egyazon kibocsátó által kibocsátott részvényekbe és/vagy kötvényekbe történő befektetések esetében, amennyiben az alap szabályzata vagy a létesítő okirat értelmében az ÁÉKBV befektetési politikájának célja bizonyos részvény- vagy kötvényindex összetételének leképezése, vagy amennyiben az ÁÉKBV kezelését az ESMA által elismert indexhez viszonyítva végzik, az alábbi elvek alapján:”;

b)a bekezdés a következő albekezdéssel egészül ki:

„Az ESMA [kérjük a dátum beillesztését: 18 hónappal ezen irányelv hatálybalépését követően]-jéig/-ig a honlapján közzéteszi és naprakészen tartja az első albekezdésben említett elismert indexek listáját.”

25.Az 54. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(1) Az 52. cikktől eltérve az illetékes hatóságok engedélyezik az ÁÉKBV-nek, hogy a kockázatmegosztás elvével összhangban eszközeinek akár 100 %-át olyan, különböző átruházható értékpapírokba és pénzpiaci eszközökbe fektesse, amelyeknek kibocsátója vagy garanciavállalója valamely tagállam, annak egy vagy több helyi hatósága, egy harmadik ország, illetve olyan nemzetközi szervezet, amelynek egy vagy több tagállam a tagja, feltéve, hogy az ÁÉKBV bizonyítani tudja a székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságai számára, hogy befektetői az 52. cikkben meghatározott korlátoknak megfelelő ÁÉKBV befektetőivel egyenértékű védelemben részesülnek.

Az ilyen ÁÉKBV-nek legalább hat különböző kibocsátásból származó értékpapírral kell rendelkeznie úgy, hogy az egy kibocsátásból származó értékpapírok összes eszközeinek legfeljebb 30 %-át tehetik ki.”

26.Az 55. cikk a következőképpen módosul:

a)az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1) Az illetékes hatóságok engedélyezik az ÁÉKBV számára, hogy részesedést szerezzen az ÁÉKBV vagy az 50. cikk (1) bekezdésének e) pontjában említett egyéb kollektív befektetési vállalkozások befektetési jegyeiben, feltéve, hogy eszközeinek legfeljebb 20 %-át fekteti egyetlen ÁÉKBV vagy más kollektív befektetési vállalkozás befektetési jegyeibe.”;

b)a (2) bekezdés második albekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„Amennyiben egy ÁÉKBV egy másik ÁÉKBV vagy más kollektív befektetési vállalkozás befektetési jegyeit szerezte meg, a tagállamok nem engedélyezhetik ezen eszközök összevonását az 52. cikkben megállapított korlátok alkalmazása céljából.”

27.Az 56. cikk a következőképpen módosul:

a)a (2) bekezdés a következő albekezdéssel egészül ki:

„Az első albekezdés b) pontjától eltérve az ÁÉKBV az (EU) 2017/2402 rendelettel összhangban egyetlen kibocsátó által kibocsátott értékpapírosítások legfeljebb 15 %-át szerezheti meg.”;

b)a (3) bekezdés első albekezdésében a bevezető szövegrész helyébe a következő szöveg lép:

„Az (1) és (2) bekezdésben említett korlátok nem alkalmazandók a következőkre:”.

28.Az 57. cikk (1) bekezdésében a második albekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„A kockázatmegosztás elvének érvényesítése mellett az illetékes hatóságok a közelmúltban engedélyezett ÁÉKBV számára az engedély kiállítását követő hat hónapig engedélyezik az 52–55. cikktől való eltérést.”

29.Az 58. cikk (4) bekezdésének b) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„Ha a master-ÁÉKBV nem szerez a székhelye szerinti tagállamtól eltérő tagállamban tőkét, de abban a tagállamban egy vagy több feeder-ÁÉKBV-je van, az (EU) 2019/1156 rendelet nem alkalmazandó.”

30.Az 59. cikk (3) bekezdésének b) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„b) a feeder- és a master-ÁÉKBV tájékoztatója;”.

31.A 63. cikk (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(3) A 74. és 82. cikkben meghatározott követelményeken túl a feeder-ÁÉKBV elküldi a székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságainak a master-ÁÉKBV tájékoztatóját és annak minden módosítását, valamint a master-ÁÉKBV éves és féléves beszámolóit.”

32.A 64. cikk a következőképpen módosul:

a)az (1) bekezdés b) pontját el kell hagyni;

b)a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(2) Abban az esetben, ha a feeder-ÁÉKBV-t az (EU) 2019/1156 rendelet 17c. cikkével összhangban bejelentették, az (1) bekezdésben említett információt a feeder-ÁÉKBV fogadó tagállamának hivatalos nyelvén vagy hivatalos nyelvei egyikén, vagy az illetékes hatóságai által jóváhagyott nyelven kell rendelkezésre bocsátani. A tagállamok biztosítják, hogy a fordítás elkészítéséért a feeder-ÁÉKBV legyen felelős. A fordításnak hűen kell tükröznie az eredeti tájékoztatás tartalmát.”

33.A 69. cikk a következőképpen módosul:

a)a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(2) A tájékoztató az I. melléklet A. listájában található információkat tartalmazza, amennyiben ez az információ nem szerepel a 71. cikk (1) bekezdése értelmében a tájékoztatóhoz mellékelt szabályzatban vagy létesítő okiratokban.”;

b)a (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(4) A féléves beszámoló az I. melléklet B. listájának I–IV. szakaszában előírt információkat tartalmazza. Amennyiben egy ÁÉKBV osztalékelőleget fizetett vagy osztalékelőleg fizetését javasolja, a számításoknak jelezniük kell az adott félévre vonatkozó adózott féléves eredményeket és a kifizetett vagy javasolt osztalékelőleget.”

34.A 70. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(2) Amennyiben egy ÁÉKBV elsősorban az 50. cikkben említett, nem az átruházható értékpapírok vagy pénzpiaci eszközök közé tartozó eszközkategóriába fektet be, vagy az ÁÉKBV az 53. cikkel összhangban leképez egy bizonyos részvény- vagy kötvényindexet vagy valamely indexhez viszonyítva kezelik, tájékoztatójának és szükség esetén forgalmazási közleményeinek nyilatkozatot kell tartalmaznia, amely kifejezetten felhívja a figyelmet az ÁÉKBV befektetési politikájára, valamint arra, hogy az az ilyen befektetésekre összpontosít.”

35.A 75. cikk (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(3) Az éves és féléves beszámolókat a tájékoztatóban meghatározott módon kell a befektetők rendelkezésére bocsátani. Az éves és a féléves beszámolók nyomtatott példányát kérésre díjmentesen el kell juttatni a befektetőknek.”

36.A IX. fejezet 3. szakaszát el kell hagyni.

37.A 82b. cikk (1) bekezdésének első albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„2028. január 10-től a tagállamok biztosítják, hogy amikor az alapkezelő társaságok és a befektetési társaságok ezen irányelv 68. cikkének (1) bekezdésében említett információkat hoznak nyilvánosságra, az említett információkat egyidejűleg benyújtsák az e cikk (3) bekezdésében említett gyűjtőszervezetnek, azoknak az (EU) 2023/2859 európai parlamenti és tanácsi rendelet 28 alapján létrehozott egységes európai hozzáférési ponton való hozzáférhetővé tétele céljából.”

38.A 83. cikk (2) bekezdése első albekezdésében a bevezető mondat helyébe a következő szöveg lép:

„Az (1) bekezdéstől eltérve az illetékes hatóságok engedélyezik az ÁÉKBV számára kölcsön felvételét, feltéve, hogy:”.

39.A 84. cikk a következőképpen módosul:

a)a (3b) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(3b) Az alapkezelő társaság székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságai az ESMA és – amennyiben a pénzügyi rendszer stabilitását és integritását érintő potenciális kockázatok is fennállnak – az ERKT tájékoztatása mellett, a kérelem indokainak megjelölésével felkérhetik az ÁÉKBV székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságait, hogy gyakorolják a (2) bekezdés b) pontjában említett hatásköröket.”;

b)a (3d) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(3d) A (3b) és (3c) bekezdés alapján kapott információk alapján az ESMA indokolatlan késedelem nélkül véleményt ad ki az ÁÉKBV székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságainak a hatásköröknek a (2) bekezdés b) pontja alapján történő gyakorlásáról. Az ESMA a véleményt közli az alapkezelő társaság székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságaival.”;

c)a (3f) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(3f) Az ESMA olyan iránymutatásokat dolgozhat ki, amelyek útmutatással szolgálnak az illetékes hatóságok számára a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott hatáskörök általuk való gyakorlásához, valamint útmutatással szolgálnak azon helyzetekre vonatkozóan, amelyek a (3b) bekezdésben említett kérelmek előterjesztéséhez vezethetnek. Az említett iránymutatások kidolgozásakor az ESMA figyelembe veszi az ilyen felügyeleti beavatkozásnak a befektetővédelemre és pénzügyi stabilitására egy másik tagállamban vagy az Unióban gyakorolt lehetséges hatásait. Ezen iránymutatásokban el kell ismerni, hogy a likviditásikockázat-kezelés továbbra is az ÁÉKBV elsődleges felelőssége.”

40.A XI. fejezetet el kell hagyni.

41.A 97. cikk (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(3) Az ÁÉKBV felett az ÁÉKBV székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságai jogosultak felügyeletet gyakorolni, adott esetben ideértve az ezen irányelv 19. cikkében foglaltakat. Ugyanakkor az ÁÉKBV-nek az (EU) 2019/1156 rendelet 14a. cikkében említett területeken történő felügyelete az ÁÉKBV fogadó tagállamának illetékes hatóságai hatáskörébe tartozik.”

42.A 98. cikk (3) és (4) bekezdését el kell hagyni.

43.A 99a. cikk s) pontjának helyébe a következő szöveg lép:

„s) a befektetési jegyeit a székhelye szerinti tagállamtól eltérő tagállamban forgalmazó ÁÉKBV nem felel meg az (EU) 2019/1156 rendelet 17c. cikkében rögzített eljárásnak.”

44.A 101. cikk (9) bekezdését el kell hagyni.

45.A 106. cikk (1) bekezdésében a második albekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„E személynek kötelessége jelenteni minden olyan tényt és döntést, amely akkor jutott tudomására, amikor az első albekezdésben leírt feladatot végezte egy olyan vállalkozásban, amely azzal az ÁÉKBV-vel vagy ennek üzleti tevékenységét segítő vállalkozással áll ellenőrző kapcsolatból eredő szoros kapcsolatban, amelyben e személy az említett feladatot végzi.”

46.A 108. cikk a következőképpen módosul:

a)az (1) bekezdés második albekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„Az első albekezdés nem érinti az ÁÉKBV székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságainak arra vonatkozó hatáskörét, hogy az ÁÉKBV-vel szemben az (EU) 2019/1156 rendelet 14a. cikke alapján intézkedést hozzanak.”;

b)a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(2) Ha az ÁÉKBV alapkezelő társasága egy másik tagállamban telepedett le, az ÁÉKBV székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságai haladéktalanul tájékoztatják az alapkezelő társaság székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságait az engedély visszavonására irányuló döntésről, az ÁÉKBV ellen hozott bármely jelentős intézkedésről, továbbá a kibocsátás, visszavásárlás vagy visszaváltás felfüggesztésének előírásáról.”;

c)a (4) és az (5) bekezdést el kell hagyni;

d)a (6) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(6) A tagállamok biztosítják, hogy területükön jogszabályilag lehetséges azon jogi dokumentumok kézbesítése, amelyek az ÁÉKBV székhelye szerinti tagállam által a (2) bekezdés alapján az alapkezelő társasággal szemben hozható intézkedésekhez szükségesek.”

47.A rendelet a következő 110b–110d. cikkel egészül ki:

„110b. cikk
Az alapkezelő társaságok és ABAK-ok nagy uniós csoportjainak ESMA általi felülvizsgálata

(1) Az ESMA [kérjük a dátum beillesztését: 12 hónappal a hatálybalépést követően]-jéig/-ig azonosítja az ABAK-ok és alapkezelő társaságok valamennyi olyan uniós csoportját, amelyek esetében az alábbi feltételek mindegyike teljesül:

a)a csoporton belüli alapkezelő társaságok és ABAK-ok uniós szintű összesített nettó eszközértéke meghaladja a 300 milliárd EUR-t;

b)a csoporton belüli alapkezelő társaságok és ABAK-ok egynél több tagállamban telepedtek le, vagy az említett alapkezelő társaságok és ABAK-ok egynél több tagállamban kezelnek vagy forgalmaznak ÁÉKBV-ket és ABA-kat.

Az ESMA közzéteszi az alapkezelő társaságok és ABAK-ok első albekezdéssel összhangban azonosított uniós csoportjainak jegyzékét, és azt háromévente frissíti.

(2) Az (1) bekezdés első albekezdése a) pontjának alkalmazásában az uniós szinten összesített kezelt eszközök magukban foglalják az ezen irányelv vagy a 2011/61/EU irányelv hatálya alá tartozó, kezelt uniós eszközöket.

(3) Az ESMA az alapkezelő társaságok székhelye szerinti tagállamok illetékes hatóságaival és adott esetben az uniós csoporthoz tartozó ABAK-ok székhelye szerinti tagállamok illetékes hatóságaival együttműködve legalább évente felülvizsgálja az (1) bekezdés alapján azonosított valamennyi uniós csoportot.

Az első albekezdésben említett felülvizsgálat során az ESMA értékeli az alapkezelő társaságok és adott esetben az egyes uniós csoportokon belüli ABAK-ok illetékes hatóságai által az ezen irányelv és a 2011/61/EU irányelv követelményeinek alkalmazása során alkalmazott felügyeleti megközelítéseket. E felülvizsgálat céljából az ESMA olyan módszertant alkalmaz, amely biztosítja az említett felügyeleti megközelítések összehasonlíthatóságát és következetességét.

(4) A (3) bekezdésben említett felülvizsgálat különösen az egyes uniós csoportokra vonatkozó felügyeleti megközelítéseket értékeli:

a)szervezeti felépítés és irányítási intézkedések;

b)erőforrások és azok elosztása az uniós csoporton belül és kívül, beleértve az alapkezelő társaságok és adott esetben az ABAK-ok üzleti tevékenységét ténylegesen végző személyek funkcióit az uniós csoporton belül;

c)kockázatkezelési rendszerek.

(5) A (3) bekezdésben említett felülvizsgálat céljából az ESMA csoportszinten összeállítja és konszolidálja a következőket:

a)a felülvizsgálat szempontjából releváns minden olyan adat, amely már a Bizottság vagy az illetékes hatóságok rendelkezésére áll;

b)az uniós csoporton belüli alapkezelő társaságok és adott esetben ABAK-ok üzleti tervei.

(6) A (3) bekezdésben említett minden felülvizsgálatot követően az ESMA az alapkezelő társaságok székhelye szerinti tagállamok illetékes hatóságaival és adott esetben az uniós csoporton belüli ABAK-ok székhelye szerinti tagállamok illetékes hatóságaival folytatott konzultációt követően megállapítja, hogy azonosított-e eltérő, párhuzamos, felesleges vagy hiányos felügyeleti megközelítéseket.

Az ESMA az első albekezdésben említett megállapításokat az ügyvezető testület által kiadott felülvizsgálati jelentésbe foglalja, amelynek címzettjei az alapkezelő társaságok székhelye szerinti tagállamok illetékes hatóságai és adott esetben az uniós csoporton belüli ABAK-ok székhelye szerinti tagállamok illetékes hatóságai.

(7) Amennyiben a (3) bekezdésben említett felülvizsgálat során az ESMA olyan területeket azonosít, amelyek felügyeleti intézkedést igényelnek, az ügyvezető testület korrekciós intézkedésekre vonatkozó ajánlást ad ki az érintett illetékes hatóságoknak, amelyet észszerű időn, de legfeljebb egy éven belül végre kell hajtani.

Az ESMA a megállapításairól – beleértve az első albekezdés alapján általa kiadott, korrekciós intézkedésekre vonatkozó ajánlásokat is – tájékoztatja továbbá az alapkezelő társaságok fogadó tagállamainak és adott esetben az ABAK-ok fogadó tagállamainak illetékes hatóságait.

(8) Amennyiben az alapkezelő társaságok és adott esetben az uniós csoporton belüli ABAK-ok székhelye szerinti tagállamok illetékes hatóságai nem követik a (7) bekezdés alapján kiadott ajánlást, az ESMA az 1095/2010/EU rendelet 17., 17aa. vagy 19. cikke által ráruházott hatáskörrel összhangban jár el.

110c. cikk
Az ESMA hatásköre határokon átnyúló ügyek kezelésére

(1) Az ESMA folyamatosan azonosítja a székhely szerinti vagy a fogadó tagállam illetékes hatóságaitól eredő eltérő, párhuzamos, felesleges és hiányos felügyeleti intézkedéseket, amelyek akadályozzák az alapkezelő társaságokat a passzportálási jogok ezen irányelv II. fejezetének 4. szakaszával összhangban történő hatékony gyakorlásában, valamint a letétkezelőket abban, hogy a feladataikat a 23. cikk (1) bekezdése alapján határokon átnyúlóan lássák el.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában az ESMA együttműködik az érintett illetékes hatóságokkal, és adott esetben további információkat gyűjt a meglévő vagy potenciális, határokon átnyúló problémák azonosítása érdekében.

Amennyiben az első albekezdés alapján az ESMA meglévő vagy potenciális, határokon átnyúló problémákat azonosít, azok megszüntetésére korrekciós intézkedéseket javasol az érintett illetékes hatóságoknak.

(3) Amennyiben a (2) bekezdésben említett korrekciós intézkedések ellenére vagy azért, mert az érintett illetékes hatóságok nem hajtják végre az említett korrekciós intézkedéseket, a (2) bekezdés alapján azonosított problémák továbbra is fennállnak, az ESMA indokolatlan késedelem nélkül gyakorolja az 1095/2010/EU rendelet 17., 17aaa., 19. vagy 19a. cikke alapján ráruházott hatáskörök legalább egyikét a következő esetekben:

a)az alapkezelő társaság fogadó tagállamának illetékes hatóságai megakadályozzák vagy meg kívánják akadályozni, hogy egy alapkezelő társaság a területükön ÁÉKBV-t kezeljen, vagy olyan követelményeket írnak elő a kezelésre vonatkozóan, amelyek nem felelnek meg ezen irányelvnek;

b)az ÁÉKBV székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságai megakadályozzák vagy meg kívánják akadályozni egy másik tagállamban letelepedett letétkezelő kijelölését a 23. cikk (1) bekezdésében említettek szerint, vagy olyan követelményeket írnak elő a kijelölésre vonatkozóan, amelyek nem felelnek meg ezen irányelvnek;

c)az alapkezelő társaság vagy a letétkezelő határokon átnyúló jelleggel lát el vagy szándékozik ellátni funkciókat vagy szolgáltatásokat nyújtani úgy, hogy nem felel meg az uniós jognak.

Az első albekezdésben említett hatáskörök legalább egyikének gyakorlására vonatkozó kötelezettség nem érinti az ESMA azon képességét, hogy az 1095/2010/EU rendelet alapján ráruházott hatáskörök bármelyikét az e cikkben meghatározott eljáráson kívül gyakorolja.

(4) A (3) bekezdésben említett intézkedések ellenére az ESMA felfüggesztheti az alapkezelő társaság vagy a letétkezelő azon képességét, hogy bármely feladatot ellásson és bármely szolgáltatást nyújtson egy másik tagállam területén, amennyiben az alábbi feltételek egyike teljesül:

a)az érintett illetékes hatóságok vagy érdekelt felek nem hajtják végre az ESMA által a (3) bekezdéssel összhangban elfogadott vagy előírt határozatot, véleményt, ajánlást vagy intézkedést, vagy a Bizottság által az 1095/2010/EU rendelet 17. cikkének (4) bekezdésével összhangban kibocsátott véleményt;

b)Az ESMA arra a következtetésre jutott, hogy a funkcióit határokon átnyúlóan ellátó vagy szolgáltatásokat határokon átnyúlóan nyújtó alapkezelő társaság vagy letétkezelő már nem felel meg ezen irányelv követelményeinek.

Mielőtt az ESMA az első albekezdésben említettek szerint felfüggesztené az alapkezelő társaság vagy a letétkezelő számára bármely funkció ellátását vagy bármely szolgáltatás határokon átnyúló nyújtását, megállapításainak tervezetét megküldi az érintett alapkezelő társaságnak vagy letétkezelőnek, valamint az alapkezelő társaság vagy a letétkezelő székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságainak. Az érintett illetékes hatóságok a megállapítástervezet kézhezvételétől számított 30 naptári napon belül indokolással ellátott nyilatkozatot nyújthatnak be az ESMA-nak.

Az ESMA haladéktalanul értesíti az alapkezelő társaságot vagy a letétkezelőt bármely funkció határokon átnyúló ellátására vagy szolgáltatás határokon átnyúló nyújtására való képesség felfüggesztéséről. A felfüggesztés az értesítés napján kezdődhet, de legkésőbb az értesítést követő 30 naptári napon belül megkezdődik.

(5) Az ESMA legalább évente jelentést tesz közzé az (1)–(4) bekezdés szerinti tevékenységéről.

110d. cikk
Vitarendezés

Amennyiben a tagállamok illetékes hatóságai nem értenek egyet valamely, az ezen irányelv hatálya alá tartozó illetékes hatóság értékelését, fellépését vagy mulasztását illetően egy olyan területen, amelyen ezen irányelv együttműködést vagy koordinációt ír elő egynél több tagállam illetékes hatóságai között, az illetékes hatóságok közül egy vagy több az ügyet az ESMA elé utalhatja, amely az 1095/2010/EU rendelet 19. cikke alapján ráruházott hatáskörben jár el.”

48.A 117. cikk harmadik albekezdését el kell hagyni.

49.A 118. cikk (2) bekezdését el kell hagyni.

50.A II. melléklet helyébe ezen irányelv I. mellékletének szövege lép.

2. cikk
A 2011/61/EU irányelv módosításai

A 2011/61/EU irányelv a következőképpen módosul:

1.A 4. cikk (1) bekezdése a következőképpen módosul:

a)az aea) pontot el kell hagyni;

b)a szöveg a következő av) és aw) ponttal egészül ki:

„av) »ABAK vagy alapkezelő társaság uniós csoportja«: egy adott ABAK-kal vagy alapkezelő társasággal összefüggésben a 2013/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 29 2. cikkének 11. pontjában meghatározott, az alábbiak bármelyikét tartalmazó csoport:

a)a 2009/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 30 2. cikke (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott, az Unióban letelepedett és az említett irányelvvel összhangban engedélyezett alapkezelő társaságok;

b)az ezen irányelv 4. cikke (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott, az Unióban letelepedett és ezen irányelvvel összhangban engedélyezett alternatívbefektetésialap-kezelők;

c)a 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 31 4. cikke (1) bekezdésének 1) pontjában meghatározott, az Unióban letelepedett és az említett irányelvvel összhangban engedélyezett befektetési vállalkozások;

d)a 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 32 2. cikke (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott, az Unióban letelepedett és az említett irányelvvel összhangban engedélyezett hitelintézetek;

aw) »ÁÉKBV-alapkezelő«: a 2009/65/EK irányelv 2. cikke (1) bekezdésének c) pontjában meghatározottak szerinti alapkezelő társaság.”

2.A 6. cikk (4) bekezdésében a bevezető szöveg helyébe a következő szöveg lép:

„A (2) bekezdéstől eltérve a tagállamok biztosítják, hogy egy külső ABAK az ABA kezelése mellett a következő szolgáltatások nyújtására is engedélyt kaphasson:”.

3.A 7. cikk a következőképpen módosul:

a)a cikk a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A (2) bekezdés e) pontjától eltérve a tagállamok nem írhatják elő az ABAK számára, hogy bocsássa a székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságai rendelkezésére a (2) bekezdés e) pontjában említett információkat, amennyiben az ABAK az I. mellékletben említett funkciók vagy a 6. cikk (4) bekezdésében említett szolgáltatások ellátása céljából az uniós csoportjához tartozó egy vagy több szervezetre támaszkodik.

Az olyan ABAK engedélykérelmében, amely az uniós csoportjához tartozó egy vagy több szervezet emberi és technikai erőforrásaira támaszkodik üzleti tevékenysége folytatásához, a (2) bekezdés c) pontjában említett információkon kívül meg kell határozni ezeket az emberi és technikai erőforrásokat is. Az ABAK engedélyezése nem tehető függővé attól a követelménytől, hogy az ABAK tartózkodjon az ugyanazon uniós csoporton belüli egy vagy több szervezet erőforrásainak felhasználásától.”;

b)a cikk a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) E cikk következetes harmonizációjának biztosítása érdekében az ESMA szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki, amelyekben meghatározza:

a)az ABAK engedély iránti kérelmében az illetékes hatóság számára nyújtandó részletes információkat, az üzleti tervet is beleértve;

b)az ABAK engedély iránti kérelmével összefüggésben követendő eljárásokat és ütemezést;

c)a nyújtandó információk közlésére szolgáló módszereket és mechanizmusokat.

Az ESMA informatikai megoldásokat, többek között mintadokumentumokat, adatszabványokat, formátumokat és utasításokat dolgoz ki az a) pontban említett információk közléséhez.

Az ESMA az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardtervezeteket [kérjük a dátum beillesztését: 12 hónappal ezen irányelv hatálybalépését követően]-jéig/-ig benyújtja a Bizottságnak.

4.A 8. cikk (2) bekezdésében a bevezető szövegrész helyébe a következő szöveg lép:

„A tagállamok biztosítják, hogy az alábbi ABAK-ok valamelyikét engedélyező illetékes hatóság tájékoztassa a többi érintett tagállam illetékes hatóságait az engedélyezésről:”.

5.A 9. cikk (6) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(6) A tagállamok biztosítják, hogy az illetékes hatóságok ne írják elő az ABAK-ok számára a szavatolótőke (3) bekezdésben említett pótlólagos összege legfeljebb 50 %-ának rendelkezésre bocsátását, ha az ABAK-ok rendelkeznek azonos összegre vonatkozó, olyan hitelintézet vagy biztosító által kiállított garanciával, amelynek a létesítő okirat szerinti székhelye valamely tagállamban, vagy olyan harmadik országban van, ahol az illetékes hatóságok által az uniós jogban megállapítottal egyenértékűnek tekintett prudenciális szabályok hatálya alá tartozik.”

6.A 12. cikk a következőképpen módosul:

a)az (1) bekezdés első albekezdésében a bevezető szövegrész helyébe a következő szöveg lép:

„(1) A tagállamok biztosítják, hogy az adott tagállamban engedélyezett ABAK-ok mindenkor megfeleljenek a magatartási szabályoknak. Ezek a magatartási szabályok biztosítják, hogy az ABAK”;

b)a (3) bekezdés a következő albekezdéssel egészül ki:

7)A 14. cikk (2a) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(2a) Amennyiben egy ABAK harmadik fél kezdeményezésére kezel vagy kíván kezelni egy ABA-t, ideértve azon eseteket is, ahol az említett ABA egy harmadik fél kezdeményező nevét használja, vagy ahol egy ABAK a 20. cikk alapján megbízottként harmadik fél kezdeményezőt jelöl ki, az ABAK erről a felhatalmazással egyidejűleg tájékoztatja a székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságait, és az esetleges összeférhetetlenségek figyelembevételével kérésre igazolja a székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságai számára, hogy megfelel e cikk (1) és (2) bekezdésének. Így különösen, az ABAK bemutatja azon észszerű lépéseket, amelyeket a harmadik féllel fennálló kapcsolatból eredő összeférhetetlenségek megelőzése érdekében tett, vagy – amennyiben az említett összeférhetetlenségek nem előzhetők meg – azt, hogy miként azonosítja, kezeli, követi nyomon és – adott esetben – fedi fel az említett összeférhetetlenségeket annak megakadályozása érdekében, hogy azok hátrányosan érintsék az ABA és befektetői érdekeit.”

8.A 16. cikk (2i) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(2i) Az ESMA az e cikk (2f) bekezdésében említett szabályozástechnikai standardtervezeteket [kérjük a dátum beillesztését: 12 hónappal a módosító irányelv hatálybalépését követően]-jéig/-ig benyújtja a Bizottságnak.”;

„Az ESMA az e cikk (2g) bekezdésében említett szabályozástechnikai standardtervezeteket 2025. április 16-ig benyújtja a Bizottságnak.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a (2f) és (2g) bekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban történő elfogadásával kiegészítse ezen irányelvet.”

9.A 18. cikk a következőképpen módosul:

a)az (1) bekezdésben a bevezető szövegrész helyébe a következő szöveg lép:

„(1) A tagállamok biztosítják, hogy az ABAK-ok mindenkor megfeleljenek a prudenciális szabályoknak.”;

b)a (2) bekezdés a következő albekezdéssel egészül ki:

„Az ABAK-okra vonatkozó prudenciális szabályok egységes alkalmazásának, továbbá a valamennyi tagállamban egységes végrehajtás biztosítása érdekében az ESMA iránymutatásokat fogadhat el, amelyben meghatározza e szabályok tartalmát.”

10.A 20. cikk a következőképpen módosul:

a)a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(3) Az ABAK-nak az ügyfelei, az ABA és annak befektetői iránti felelősségét nem befolyásolja az a tény, hogy az ABAK egyes funkciókat vagy szolgáltatásokat harmadik félre ruházott át, nem befolyásolja semmilyen továbbruházás, és nem befolyásolja az sem, hogy a (6a) bekezdés második albekezdése alapján az ABAK a funkciói ellátása céljából az uniós csoportjához tartozó egy vagy több szervezetre támaszkodott. Az ABAK nem ruházhatja át a funkciókat vagy a szolgáltatásokat, és nem támaszkodhat az uniós csoportjához tartozó egy vagy több szervezet funkcióira vagy szolgáltatásaira olyan mértékben, hogy az ABAK-ot lényegileg már ne lehessen az ABA kezelőjének vagy a 6. cikk (4) bekezdésében említett szolgáltatások nyújtójának tekinteni, és olyan mértékben, hogy postafiókcéggé váljon.”;

b)a (6a) bekezdés a következő albekezdéssel egészül ki:

„Az (1) bekezdéstől eltérve amennyiben egy ABAK az I. mellékletben említett funkciók vagy a 6. cikk (4) bekezdésében említett szolgáltatások ellátása céljából az uniós csoportján belüli szervezetre támaszkodik, az ilyen megállapodás nem tekinthető az (1) bekezdésben meghatározott követelmények hatálya alá tartozó átruházásnak, amennyiben az alábbi feltételek mindegyike teljesül:

a)a szervezet az ABAK uniós csoportjához tartozik;

b)az ABAK értesítette a székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságait arról, hogy funkciói ellátásához vagy szolgáltatásai nyújtásához az uniós csoportjához tartozó másik szervezetre támaszkodik;

c)a szervezet megfelelő engedélyt kapott ezen funkcióknak vagy szolgáltatásoknak az ABAK nevében történő ellátására, illetve nyújtására.”

11.A 21. cikk a következőképpen módosul:

a)a (3) bekezdés a következőképpen módosul:

(a)az első albekezdés a) és a b) pontjának helyébe a következő szöveg lép:

„a) a létesítő okirat szerint az Unióban székhellyel rendelkező és a 2013/36/EU irányelvvel összhangban engedélyezett hitelintézet;

b) az Unióban létesítő okirat szerinti székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás, amely a 2014/65/EU irányelvvel összhangban engedéllyel rendelkezik arra, hogy a 2014/65/EU irányelv I. melléklete B. szakaszának 1. pontjával összhangban pénzügyi eszközök letéti őrzésével és kezelésével kapcsolatos kiegészítő szolgáltatást nyújtson ügyfelek számára; vagy”;

(b)a harmadik albekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„Ezenkívül az olyan ABA-kkal kapcsolatosan, amelyek nem tőkeáttétellel finanszírozottak és amelyek esetében az eredeti befektetés időpontját követő öt éven belül nem gyakorolhatók visszaváltási jogok, és amelyek alapvető befektetési politikájukkal összhangban általában nem fektetnek be a (8) bekezdés a) pontja értelmében letétkezelőnél elhelyezendő eszközökbe, vagy a 26. cikkel összhangban ellenőrzés megszerzése céljából általában kibocsátókba vagy tőzsdére nem bevezetett társaságokba fektetnek be, az illetékes hatóságok engedélyezik, hogy a letétkezelő olyan szervezet legyen, amely szakmai vagy üzleti tevékenységének részeként lát el letétkezelői funkciókat, és e tevékenység tekintetében jogilag elismert szakmai nyilvántartásba vételi kötelezettség, valamint jogi vagy szabályozási rendelkezések, illetve szakmai magatartási szabályok vonatkoznak rá, továbbá megfelelő pénzügyi és szakmai garanciát tud nyújtani, amely képessé teszi arra, hogy hatékonyan lássa el a letétkezelői feladatait és teljesítse az ezzel a feladattal járó kötelezettségeit.”;

b)az (5) bekezdés a következő albekezdéssel egészül ki:

„Az első albekezdés a) pontjától eltérve az ABAK az általa kezelt ABA tekintetében olyan letétkezelőt is kijelölhet, amelynek a létesítő okirat szerinti székhelye vagy letelepedési helye az ABA székhelye szerinti tagállamtól eltérő tagállamban van, feltéve, hogy a letétkezelő a (3) bekezdés a) és b) pontjában említett kategóriák egyikébe tartozik, és a 2013/36/EU irányelv, illetve a 2014/65/EU irányelv 6. cikkének (3) bekezdése alapján megfelelő felhatalmazással rendelkezik arra, hogy más tagállamokban szolgáltatásokat nyújtson.”;

c)az (5a) bekezdést el kell hagyni.

12.A 22. cikk (2) bekezdésében a bevezető szöveg helyébe a következő szöveg lép:

„Az éves beszámoló tartalmazza a következőket:”.

13.A 29. cikk (2) bekezdésében a bevezető szöveg helyébe a következő szöveg lép:

„A tőzsdén nem jegyzett társaság vagy az ABA éves jelentésében foglalt további információknak az (1) bekezdéssel összhangban legalább a tőzsdén nem jegyzett társaság üzletmenete fejlődésének valósághű, az éves jelentés által lefedett időszak végén várható helyzetet jellemző áttekintését tartalmaznia kell. A jelentésben az alábbiakra is ki kell térni:”.

14.A VI. fejezet címének helyébe a következő szöveg lép:

„AZ UNIÓS ABAK-OK JOGA UNIÓS ABA-K KEZELÉSÉRE AZ UNIÓBAN”.

15.A 30a., a 31., a 32. és a 32a. cikket el kell hagyni.

16.A 33. cikk (4) bekezdésének első albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„Az ABAK székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságai legkésőbb a hiánytalan dokumentáció kézhezvételét követő 15 napon belül a (2) bekezdéssel összhangban, illetve a hiánytalan dokumentáció kézhezvételét követő egy hónapon belül a (3) bekezdéssel összhangban továbbítják e hiánytalan dokumentációt az ABAK fogadó tagállama illetékes hatóságainak. Erre a továbbításra csak akkor kerül sor, ha az ABAK ezen irányelvnek megfelelően kezeli és fogja kezelni az ABA-t, illetve, ha az ABAK egyéb tekintetben is megfelel ezen irányelvnek.”

17.A 35. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(1) A tagállamok biztosítják, hogy az engedélyezett uniós ABAK-ok a kezelésükben lévő nem uniós ABA-k és az uniós feeder-ABA-k – ahol a master-ABA nem valamely engedélyezett uniós ABAK által kezelt uniós ABA – befektetési jegyeit vagy részvényeit szakmai befektetők számára forgalmazzák az Unióban, amint a (2)–(10) bekezdésben megállapított feltételek teljesülnek.”

18.A 36. cikk (1) bekezdésében a bevezető szöveg helyébe a következő szöveg lép:

„(1) A 35. cikk sérelme nélkül a tagállamok lehetővé tehetik valamely engedélyezett uniós ABAK számára, hogy kizárólag saját területükön az ABAK által kezelt, nem uniós ABA-k vagy uniós feeder-ABA-k – ahol a master-ABA nem valamely engedélyezett uniós ABAK által kezelt uniós ABA – befektetési jegyeit vagy részvényeit szakmai befektetők részére forgalmazza, feltéve, hogy:”.

19.A 43a. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(2) A fogadó tagállamok nem írhatják elő az ABAK számára, hogy a területükön fizikai jelenléttel rendelkezzen, vagy hogy az (1) bekezdés alkalmazásában vagy az ABAK-nak az adott fogadó tagállamban folytatott tevékenységeivel kapcsolatos bármely más célból harmadik felet jelöljön ki.”

20.A 45. cikk a következőképpen módosul:

a)az (1) és (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1) Az ABAK prudenciális felügyelete az ABAK székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságainak a felelőssége, függetlenül attól, hogy az ABAK más tagállamban kezel-e vagy forgalmaz-e ABA-kat, valamint ezen irányelv vagy az (EU) 2019/1156 rendelet azon rendelkezéseinek sérelme nélkül, amelyek az ABAK fogadó tagállamának illetékes hatóságaira ruházzák az ABAK felügyeletéért való felelősséget.

(2) A 12. és 14. cikk ABAK általi betartásának felügyelete az ABAK fogadó tagállama illetékes hatóságainak felelőssége, amennyiben az ABAK az e tagállamban lévő fióktelepen keresztül kezel ABA-kat.”;

b)a (3) bekezdés első albekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„Az ABAK fogadó tagállamának illetékes hatóságai előírhatják, hogy a fogadó tagállamban – fióktelepen keresztül vagy anélkül – ABA-t kezelő ABAK nyújtsa be azon információkat, amelyek az alkalmazandó szabályok ABAK általi betartásának felügyeletéhez szükségesek.”;

c)a (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(4) Az ABAK fogadó tagállamának azon illetékes hatóságai, amelyek megállapítják, hogy a területükön – fióktelepen keresztül vagy anélkül – ABA-kat kezelő ABAK megsérti azon szabályok egyikét, amelyekkel kapcsolatban felügyeleti felelősségük van a megfelelés tekintetében, felszólítják az érintett ABAK-ot a jogellenes helyzet megszüntetésére, és tájékoztatják erről a székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságait.”;

d)a (7) és (8) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(7) Az ABAK fogadó tagállamának azon illetékes hatóságai, amelyek világos és bizonyítható indokokkal rendelkeznek annak feltételezésére, hogy a területükön – fióktelepen keresztül vagy anélkül – ABA-kat kezelő ABAK megsérti az azon szabályokból eredő kötelezettségeit, amelyekkel kapcsolatban nincs felügyeleti felelősségük a megfelelés tekintetében, megállapításaikat az ABAK székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságai elé terjesztik, amelyek megteszik a megfelelő intézkedéseket, ideértve azt is, hogy szükség esetén kiegészítő információkat kérnek harmadik országok felügyeleti hatóságaitól.

(8) Amennyiben az ABAK székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságai által a (7) bekezdéssel összhangban hozott intézkedések ellenére vagy a szóban forgó tagállamban az ilyen intézkedések nem megfelelő volta vagy az ABAK székhelye szerinti tagállam észszerű időkereten belüli fellépésének elmaradása miatt az ABAK továbbra is az érintett ABA befektetőinek érdekeit, a pénzügyi stabilitást vagy az ABAK fogadó tagállama piacának integritását egyértelműen sértő módon folytatja tevékenységét, az ABAK fogadó tagállamának (7) bekezdésben említett illetékes hatóságai az ABAK székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságainak tájékoztatását követően meghozhatják az érintett ABA befektetői érdekeinek, a pénzügyi stabilitásnak és a fogadó tagállam piaca integritásának védelméhez szükséges megfelelő intézkedéseket.”

21.A szöveg a következő 47a–47c. cikkel egészül ki:

„47a. cikk
Az ABAK-ok és alapkezelő társaságok nagy uniós csoportjainak ESMA általi felülvizsgálata

a)a csoporton belüli ABAK-ok és alapkezelő társaságok uniós szintű összesített nettó eszközértéke meghaladja a 300 milliárd EUR-t;

b)a csoporton belüli ABAK-ok és alapkezelő társaságok egynél több tagállamban telepedtek le, vagy az említett ABAK-ok és alapkezelő társaságok egynél több tagállamban kezelnek vagy forgalmaznak ABA-kat és ÁÉKBV-ket.

Az ESMA közzéteszi az ABAK-ok és alapkezelő társaságok első albekezdéssel összhangban azonosított uniós csoportjainak jegyzékét, és azt háromévente frissíti.

(2) Az (1) bekezdés első albekezdése a) pontjának alkalmazásában az uniós szinten összesített kezelt eszközök magukban foglalják az ezen irányelv vagy a 2009/65/EK irányelv hatálya alá tartozó, kezelt uniós eszközöket.

(3) Az ESMA az ABAK-ok székhelye szerinti tagállamok illetékes hatóságaival és adott esetben az uniós csoporthoz tartozó alapkezelő társaságok székhelye szerinti tagállamok illetékes hatóságaival együttműködve legalább évente felülvizsgálja az (1) bekezdés alapján azonosított valamennyi uniós csoportot.

Az első albekezdésben említett felülvizsgálat során az ESMA értékeli az ABAK-ok és adott esetben az egyes uniós csoportokon belüli alapkezelő társaságok illetékes hatóságai által az ezen irányelv és a 2009/65/EK irányelv követelményeinek alkalmazása során alkalmazott felügyeleti megközelítéseket. E felülvizsgálat céljából az ESMA olyan módszertant alkalmaz, amely biztosítja az említett felügyeleti megközelítések összehasonlíthatóságát és következetességét.

(4) A (3) bekezdésben említett felülvizsgálat különösen az egyes uniós csoportokra vonatkozó felügyeleti megközelítéseket értékeli:

a)szervezeti felépítés és irányítási intézkedések;

b)erőforrások és azok elosztása az uniós csoporton belül és kívül, beleértve az ABAK-ok és adott esetben az alapkezelő társaságok üzleti tevékenységét ténylegesen végző személyek funkcióit az uniós csoporton belül;

c)kockázatkezelési rendszerek.

(5) A (3) bekezdésben említett felülvizsgálat céljából az ESMA csoportszinten összeállítja és konszolidálja a következőket:

a)a felülvizsgálat szempontjából releváns minden olyan adat, amely már a Bizottság vagy az illetékes hatóságok rendelkezésére áll;

b)az uniós csoporton belüli ABAK-ok és adott esetben alapkezelő társaságok üzleti tervei.

(6) A (3) bekezdésben említett minden felülvizsgálatot követően az ESMA az ABAK-ok székhelye szerinti tagállamok illetékes hatóságaival és adott esetben az uniós csoporton belüli alapkezelő társaságok székhelye szerinti tagállamok illetékes hatóságaival folytatott konzultációt követően megállapítja, hogy azonosított-e eltérő, párhuzamos, felesleges vagy hiányos felügyeleti megközelítéseket.

Az ESMA az első albekezdésben említett megállapításokat az ügyvezető testület által kiadott felülvizsgálati jelentésbe foglalja, amelynek címzettjei az ABAK-ok székhelye szerinti tagállamok illetékes hatóságai és adott esetben az uniós csoporton belüli alapkezelő társaságok székhelye szerinti tagállamok illetékes hatóságai.

Az ESMA a megállapításairól – beleértve az első albekezdés alapján általa kiadott, korrekciós intézkedésekre vonatkozó ajánlásokat is – tájékoztatja továbbá az ABAK-ok fogadó tagállamainak és adott esetben az alapkezelő társaságok fogadó tagállamainak illetékes hatóságait.

(8) Amennyiben az ABAK-ok és adott esetben az uniós csoporton belüli alapkezelő társaságok székhelye szerinti tagállamok illetékes hatóságai nem követik a (7) bekezdés alapján kiadott ajánlást, az ESMA az 1095/2010/EU rendelet 17., 17aa. vagy 19. cikke által ráruházott hatáskörrel összhangban jár el.

47b. cikk
Az ESMA hatásköre határokon átnyúló ügyek kezelésére

(1) Az ESMA folyamatosan azonosítja a székhely szerinti vagy a fogadó tagállam illetékes hatóságaitól eredő eltérő, párhuzamos, felesleges és hiányos felügyeleti intézkedéseket, amelyek akadályozzák az ABAK-okat a passzportálási jogok ezen irányelv 33. cikkével összhangban történő hatékony gyakorlásában, valamint a letétkezelőket abban, hogy a feladataikat a 21. cikk (5) bekezdése alapján határokon átnyúlóan lássák el.

(3) Amennyiben a (2) bekezdésben említett korrekciós intézkedések ellenére vagy azért, mert az érintett illetékes hatóságok nem hajtják végre azokat, a (2) bekezdés alapján azonosított problémák továbbra is fennállnak, az ESMA indokolatlan késedelem nélkül gyakorolja az 1095/2010/EU rendelet 17., 17aaa., 19. vagy 19aa. cikke alapján ráruházott hatáskörök legalább egyikét legalább a következő esetekben:

a)az ABAK fogadó tagállamának illetékes hatóságai megakadályozzák vagy meg kívánják akadályozni, hogy egy ABAK a területükön ABA-t kezeljen, vagy olyan követelményeket írnak elő a kezelésre vonatkozóan, amelyek nem felelnek meg ezen irányelvnek;

b)az ABAK vagy az ABA székhelye szerinti tagállam illetékes hatósági megakadályozzák vagy meg kívánják akadályozni egy másik tagállamban letelepedett letétkezelő kijelölését a 21. cikk (5) bekezdésében említettek szerint, vagy olyan követelményeket írnak elő a kijelölésre vonatkozóan, amelyek nem felelnek meg ezen irányelvnek;

c)az ABAK vagy a letétkezelő határokon átnyúló jelleggel lát el vagy szándékozik ellátni funkciókat vagy szolgáltatásokat nyújtani úgy, hogy nem felel meg az uniós jognak.

(4) A (3) bekezdésben említett intézkedések ellenére az ESMA felfüggesztheti az ABAK vagy a letétkezelő azon képességét, hogy bármely feladatot ellásson és bármely szolgáltatást nyújtson egy másik tagállam területén, amennyiben az alábbi feltételek egyike teljesül:

b)az ESMA arra a következtetésre jutott, hogy a funkcióit határokon átnyúlóan ellátó vagy szolgáltatásokat határokon átnyúlóan nyújtó ABAK vagy letétkezelő már nem felel meg ezen irányelv követelményeinek.

Mielőtt az ESMA az első albekezdésben említettek szerint felfüggesztené az ABAK vagy a letétkezelő számára bármely funkció ellátását vagy bármely szolgáltatás határokon átnyúló nyújtását, megállapításainak tervezetét megküldi az érintett ABAK-nak vagy letétkezelőnek, valamint az ABAK vagy a letétkezelő székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságainak. Az érintett illetékes hatóságok a megállapítástervezet kézhezvételétől számított 30 naptári napon belül indokolással ellátott nyilatkozatot nyújthatnak be az ESMA-nak.

Az ESMA haladéktalanul értesíti az ABAK-ot vagy a letétkezelőt bármely funkció határokon átnyúló ellátására vagy szolgáltatás határokon átnyúló nyújtására való képesség felfüggesztéséről. A felfüggesztés az értesítés napján kezdődhet, de legkésőbb az értesítést követő 30 naptári napon belül megkezdődik.

(5) Az ESMA legalább évente jelentést tesz közzé az (1)–(4) bekezdés szerinti tevékenységéről.”

22.Az 50. cikk a következőképpen módosul:

a)az (5g) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(5g) Amennyiben valamely ABAK az általa kezelt ABA tekintetében az ABA letelepedése szerinti tagállamtól eltérő tagállamban letelepedett letétkezelőt jelöl ki a 21. cikk (5) bekezdése alapján, és amennyiben az ABA székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságai, vagy nem szabályozott ABA esetében az említett ABA-t kezelő ABAK székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságai alapos okkal feltételezik, hogy a felügyeletük alá nem tartozó letétkezelő ezen irányelvvel ellentétesen jár vagy járt el, az említett illetékes hatóságok késedelem nélkül és a lehető legpontosabban értesítik erről az ESMA-t, valamint az érintett letétkezelő illetékes hatóságait. Az értesített illetékes hatóságok megfelelő intézkedést hoznak, és tájékoztatják az ESMA-t, valamint az őket értesítő illetékes hatóságokat az említett intézkedés eredményéről. Ez a bekezdés nem érinti az értesítő illetékes hatóság hatásköreit.”;

b)a cikk a következő (5i) bekezdéssel egészül ki:

„(5i) Az (5b)–(5f) bekezdéstől eltérve amennyiben az ABAK 4. cikk (1) bekezdése r) pontjának ii. alpontjában meghatározott fogadó tagállamának illetékes hatóságai fel kívánják kérni az ABAK székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságait a 46. cikk (2) bekezdése szerinti hatáskörök gyakorlására, ezt az (EU) 2019/1156 rendelet 14b. cikkében rögzített eljárás keretében teszik meg.”;

c)a (7) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(7) Az ESMA olyan iránymutatásokat dolgozhat ki, amelyek útmutatással szolgálnak az illetékes hatóságok számára a 46. cikk (2) bekezdésének j) pontjában meghatározott hatáskörök általuk való gyakorlásához, valamint útmutatással szolgálnak azon helyzetekre vonatkozóan, amelyek az (5b) és (5f) bekezdésben említett kérelmek előterjesztéséhez vezethetnek. Az említett iránymutatások kidolgozásakor az ESMA figyelembe veszi az ilyen felügyeleti beavatkozásnak a befektetővédelemre és pénzügyi stabilitására egy másik tagállamban vagy az Unióban gyakorolt lehetséges hatásait. Ezen iránymutatások elismerik, hogy a likviditásikockázat-kezelés továbbra is az ABAK-ok elsődleges felelőssége.”

23.Az 54. cikk (4) bekezdését el kell hagyni.

24.Az 55. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„55. cikk
Vitarendezés

Amennyiben az illetékes hatóságok nem értenek egyet valamely, az ezen irányelv hatálya alá tartozó illetékes hatóság értékelését, fellépését vagy mulasztását illetően egy olyan területen, amelyen ezen irányelv együttműködést vagy koordinációt ír elő egynél több tagállam illetékes hatóságai között, az illetékes hatóságok közül egy vagy több az ügyet az ESMA elé utalhatja, amely az 1095/2010/EU rendelet 19. cikke alapján ráruházott hatáskörben járhat el.”

25.A 60. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„Amennyiben egy tagállam a 15. cikk (4g) bekezdése, vagy a 22., 28. vagy 43. cikk által biztosított eltérést vagy választási lehetőséget vesz igénybe, erről és bármely további változtatásról tájékoztatja a Bizottságot. A Bizottság a tájékoztatást egy honlapon vagy más, könnyen elérhető módon nyilvánosságra hozza.”

26.A 61. cikk (2) bekezdését el kell hagyni.

27.A 69a. cikk (1) bekezdésének d) pontját el kell hagyni.

3. cikk
A 2014/65/EU irányelv módosításai

A 2014/65/EU irányelv a következőképpen módosul:

1.Az 1. cikk (2) és (3) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(2) Ez az irányelv követelményeket állapít meg a következőkre:

a)befektetési vállalkozások engedélyezése és működési feltételei;

b)befektetési szolgáltatások vagy tevékenységek harmadik országbeli vállalkozások általi végzése fióktelep létesítésével;

c)a befektetési vállalkozások felügyelete, az alkalmazandó szabályok illetékes hatóságok általi érvényesítése, valamint az illetékes hatóságok közötti együttműködés az ilyen felügyelet és végrehajtás terén.

(3) A következő rendelkezéseket a 2013/36/EU irányelv 8. cikke alapján engedélyezett hitelintézetekre is alkalmazni kell, amennyiben azok egy vagy több befektetési szolgáltatást nyújtanak vagy befektetési tevékenységeket végeznek:

a)a 2. cikk (2) bekezdése, a 9. cikk (3) bekezdése, a 14. cikk és a 16–17. cikk;

b)a II. cím II. fejezete, kivéve a 29. cikk (2) bekezdésének második albekezdését;

c)a II. cím III. fejezete, kivéve a 34. cikk (2) és (3) bekezdését, valamint a 35. cikk (2)–(6) és (9) bekezdését;

d)a 67–75. cikk, valamint a 80., 85. és 86. cikk.”

2.A 4. cikk (1) bekezdése a következőképpen módosul:

a)a 12. és a 13. pont helyébe a következő szöveg lép:

„12. »kkv-tőkefinanszírozási piac«: a 600/2014/EU rendelet 2. cikke (1) bekezdésének 8a. pontjában meghatározott kkv-tőkefinanszírozási piac;

13. »kis- és középvállalkozások«: a 600/2014/EU rendelet 2. cikke (1) bekezdésének 8b. pontjában meghatározott vállalkozások;”;

b)a 18. pont helyébe a következő szöveg lép:

„18. »piacműködtető«: a 600/2014/EU rendelet 2. cikke (1) bekezdésének 10. pontjában meghatározott piacműködtető;”;

c)a szöveg a következő 18a. ponttal egészül ki:

„18a. »páneurópai piacműködtető«: a 600/2014/EU rendelet 2. cikke (1) bekezdésének 10a. pontjában meghatározott páneurópai piacműködtető;”;

d)a 21–24. pont helyébe a következő szöveg lép:

„21. »szabályozott piac«: a 600/2014/EU rendelet 2. cikke (1) bekezdésének 13. pontjában meghatározott szabályozott piac;

22. »multilaterális kereskedési rendszer«: vagy »MTF«: a 600/2014/EU rendelet 2. cikke (1) bekezdésének 14. pontjában meghatározott multilaterális kereskedési rendszer;

23. »szervezett kereskedési rendszer«: vagy »OTF«: a 600/2014/EU rendelet 2. cikke (1) bekezdésének 15. pontjában meghatározott szervezett kereskedési rendszer;

24. »kereskedési helyszín«: a 600/2014/EU rendelet 2. cikke (1) bekezdésének 16. pontjában meghatározott kereskedési helyszín;”;

e)a 30. pont helyébe a következő szöveg lép:

„30. »fióktelep«: a 600/2014/EU rendelet 2. cikke (1) bekezdésének 20. pontjában meghatározott fióktelep;”;

f)a 38. pont helyébe a következő szöveg lép:

„38. »saját kitettség nélküli ügyletpárosítás«: a 600/2014/EU rendelet 2. cikke (1) bekezdésének 52. pontjában meghatározott saját kitettség nélküli ügyletpárosítás;”;

g)az 55. és az 56. pont helyébe a következő szöveg lép:

„55. »székhely szerinti tagállam«:

a)ha a befektetési vállalkozás természetes személy, az a tagállam, ahol a központi ügyviteli helye található;

b)ha a befektetési vállalkozás jogi személy, az a tagállam, ahol a létesítő okirat szerinti székhelye található;

c)ha a befektetési vállalkozásnak nemzeti joga alapján nincs létesítő okirat szerinti székhelye, az a tagállam, ahol a központi ügyviteli helye található;

56. »fogadó tagállam«: az a székhely szerinti tagállamon kívüli tagállam, amelyben a befektetési vállalkozásnak fióktelepe van, vagy amelyben befektetési szolgáltatásokat nyújt vagy befektetési tevékenységet folytat;”.

3.Az 5. cikk (2) bekezdését el kell hagyni.

4.A 8. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„8. cikk
Engedélyek visszavonása

Az illetékes hatóság visszavonhatja a befektetési vállalkozás számára kibocsátott engedélyt, amennyiben a befektetési vállalkozás:

a)a kibocsátást követő 12 hónapon belül nem használta fel az engedélyt, az engedélyről kifejezetten lemond, vagy a megelőző hat hónap során befektetési szolgáltatást nem nyújtott, illetve befektetési tevékenységet nem végzett, kivéve, ha az érintett tagállam előírta, hogy ilyen esetekben az engedély érvényét veszti;

b)valótlan nyilatkozatok tételével, vagy más szabálytalan eszköz igénybevételével szerezte meg az engedélyt;

c)már nem felel meg azon feltételeknek, amelyek alapján az engedélyt kiadták, többek között nem teljesíti az (EU) 2019/2033 európai parlamenti és tanácsi rendeletben* megállapított feltételeket;

d)súlyosan és rendszeresen megsértette a befektetési vállalkozások működési feltételeire irányadó, ezen irányelv vagy a 600/2014/EU rendelet alapján elfogadott rendelkezéseket;

e)azon esetek bármelyikének hatálya alá tartozik, ennek az irányelvnek a hatókörén kívül eső ügyekben, amikor a nemzeti jog a visszavonást előírja.

Az illetékes hatóságok minden engedély-visszavonásról tájékoztatják az ESMA-t.

______________________

* Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/2033 rendelete (2019. november 27.) a befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről, valamint az 1093/2010/EU, az 575/2013/EU, a 600/2014/EU és a 806/2014/EU rendelet módosításáról (HL L 314., 2019.12.5., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2019/2033/oj )”.

5.A 16. cikk (5) bekezdése a következő albekezdéssel egészül ki:

„Ez a bekezdés nem alkalmazandó a befektetési vállalkozás által működtetett MTF-ekre vagy OTF-ekre.”

6.A 17. cikk (4) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(4) E cikk és a 600/2014/EU rendelet 2g. cikkének alkalmazásában egy befektetési vállalkozás akkor folytat árjegyzési stratégia alapján algoritmikus kereskedést, ha egy vagy több kereskedési helyszín tagjaként vagy résztvevőjeként stratégiájának részeként saját számlára kereskedve egyidejűleg egymással ellentétes irányú, hasonló nagyságú fix árajánlatokat tesz versenyképes árakon, egyetlen vagy több pénzügyi eszközhöz kapcsolódóan, egyetlen kereskedési helyszínen vagy egyszerre több kereskedési helyszínen, és ezáltal a teljes piac számára rendszeres és gyakori módon likviditást biztosít.”

7.A 18–20. cikket el kell hagyni.

8.A 22. cikk első albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„A tagállamok biztosítják, hogy azokban az esetekben, amikor a 600/2014/EU rendelet 38fa. cikke alapján nem az ESMA felelős a befektetési vállalkozások tevékenységének engedélyezéséért és felügyeletéért, az illetékes hatóságok figyelemmel kísérjék e tevékenységeket az ezen irányelvben előírt működési feltételeknek való megfelelés értékelése céljából. A tagállamok biztosítják, hogy a megfelelő intézkedések illetékes hatóságaik számára rendelkezésre állnak ahhoz, hogy a befektetési vállalkozásoktól e kötelezettségeknek való megfelelés értékeléséhez szükséges információt megszerezzék.”

9.A II. cím II. fejezetének 3. és 4. szakaszát el kell hagyni.

10.A 34. cikk a következőképpen módosul:

a)az (1) bekezdés a következő albekezdéssel egészül ki:

„Ez a cikk nem alkalmazandó az I. melléklet A. szakaszának 8. és 9. pontjában említett befektetési szolgáltatások nyújtására, illetve befektetési tevékenységek folytatására.”;

b)a (6) és a (7) bekezdést el kell hagyni;

c)a (8) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(8) Az ESMA szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgozhat ki a (2), (4) és (5) bekezdés értelmében rendelkezésre bocsátandó információk pontos meghatározása céljából.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban történő elfogadására.”;

d)a (9) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(9) Az ESMA végrehajtás-technikai standardtervezeteket dolgozhat ki egységes formanyomtatványok, mintadokumentumok és eljárások kialakítása céljából az információk (2), (3), (4) és (5) bekezdéssel összhangban történő továbbításához.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett végrehajtás-technikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 15. cikkével összhangban történő elfogadására.”

11.A 35. cikk (1) bekezdése a következő albekezdéssel egészül ki:

„Ez a cikk nem alkalmazandó az I. melléklet A. szakaszának 8. és 9. pontjában említett befektetési szolgáltatások nyújtására, illetve befektetési tevékenységek folytatására.”

12.A 36–38. cikket el kell hagyni.

13.A 41. cikk (2) bekezdésének első albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„A harmadik országbeli vállalkozás fióktelepe, amely az engedélyt az (1) bekezdés szerint megkapta, köteles megfelelni ezen irányelv 16., 17., 23., 24., 25. és 27. cikkének, 28. cikke (1) bekezdésének, továbbá 30., 31. és 32. cikkének, valamint a 600/2014/EU rendelet 2u., 2x., 2z. és 3–26. cikkének és az ezek alapján elfogadott intézkedéseknek, illetve az azon tagállamban működő illetékes hatóság felügyelete alá kell tartoznia, amelyben az engedélyt megadták.”

14.A III. címet el kell hagyni.

15.A IV. cím címe helyébe a következő szöveg lép:

„IV. CÍM
POZÍCIÓLIMITEK AZ ÁRUALAPÚ SZÁRMAZTATOTT TERMÉKEKRE VONATKOZÓAN, VALAMINT JELENTÉSTÉTEL”.

16.Az 57. cikk a következőképpen módosul:

a)az 57. cikk címe helyébe a következő szöveg lép:

„Pozíciólimitek az árualapú származtatott termékekre vonatkozóan”;

b)a (8) bekezdést el kell hagyni;

c)a (9) és (10) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(9) A pozíciólimiteknek átláthatónak és megkülönböztetésmentesnek kell lenniük, meghatározva, hogy hogyan alkalmazandóak az érintett személyekre, valamint figyelembe véve a piaci szereplők jellegét és összetételét és azt, hogy hogyan használják a kereskedésbe bevont ügyleteket.

(10) Az illetékes hatóság az általa megállapított pozíciólimitek adatait az ESMA tudomására hozza, amely a weboldalán közzétesz és fenntart egy adatbázist a pozíciólimitek összefoglalóival együtt.”;

d)a cikk a következő (15) bekezdéssel egészül ki:

„(15) E cikk és az 58. cikk alkalmazásában a tőzsdén kívüli ügyletekre való hivatkozásokat az uniós kereskedési helyszínen kívül kereskedett ügyletekként kell értelmezni.

E cikk és az 58. cikk alkalmazásában az illetékes hatóságokra való hivatkozásokat – amennyiben az ESMA a 600/2014/EU rendelet szerinti illetékes hatóság – az említett rendelet 2. cikke (1) bekezdésének 18a. pontjában meghatározott érintett nemzeti felügyeleti hatóságként kell értelmezni.”

17.Az 58. cikk a következőképpen módosul:

a)az 58. cikk címe helyébe a következő szöveg lép:

„Pozíciók jelentése piaci szereplők szerint”

b)az (1) bekezdést el kell hagyni;

c)a (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(4) A (2) bekezdésben említett bontás megkülönbözteti a következőket:

a)az olyan pozíciók, amelyekre vonatkozóan megállapították, hogy objektíven mérhető módon csökkentik a közvetlenül a kereskedelmi tevékenységekkel kapcsolatos kockázatokat;

b)egyéb pozíciók.”;

d)az (5) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(5) Az ESMA végrehajtás-technikai standardtervezeteket dolgozhat ki a (2) bekezdésben említett bontások formájának meghatározására.

A Bizottság hatáskört kap az első albekezdésben említett végrehajtás-technikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 15. cikke szerinti elfogadására.

A kibocsátási egységek vagy azok származtatott termékei esetében a jelentéstétel a 2003/87/EK irányelv szerinti megfelelési kötelezettségeket nem érinti.”;

e)a (6) és a (7) bekezdést el kell hagyni.

18.A 69. cikk (2) bekezdése a következő la) ponttal egészül ki:

„la) előírhatják a kereskedési helyszínt működtető befektetési vállalkozás és piacműködtető számára, hogy a 600/2014/EU rendelettel összhangban módosítsa a szabályozott piac, az MTF vagy az OTF szabályait;”.

19.A 70. cikk (3) és (4) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(3) A tagállamok biztosítják, hogy legalább az ezen irányelv vagy a 600/2014/EU rendelet következő rendelkezéseinek megsértését az ezen irányelv vagy a 600/2014/EU rendelet megsértéseként kezelik:

a)ezen irányelv tekintetében:

i. a 8. cikk b) pontja;

ii. a 9. cikk (1)–(6) bekezdése;

iii. a 11. cikk (1) és (3) bekezdése;

iv. a 16. cikk (1)–(11) bekezdése;

v. a 17. cikk (1)–(6) bekezdése;

vi. a 21. cikk (1) bekezdése;

vii. a 23. cikk (1), (2) és (3) bekezdése;

viii. a 24. cikk (1)–(5) bekezdése és (7)–(10) bekezdése, valamint a 24. cikk (11) bekezdésének első és második albekezdése;

ix. a 25. cikk (1)–(6) bekezdése;

x. a 26. cikk (1) bekezdésének második mondata, valamint a 26. cikk (2) és (3) bekezdése;

xi. a 27. cikk (1)–(8) bekezdése;

xii. a 28. cikk (1) és (2) bekezdése;

xiii. a 29. cikk (2) bekezdésének első és harmadik albekezdése, a 29. cikk (3) bekezdésének első mondata, a 29. cikk (4) bekezdésének első albekezdése és a 29. cikk (5) bekezdése;

xiv. a 30. cikk (1) bekezdésének második albekezdése és a 30. cikk (3) bekezdése második albekezdésének első mondata;

xv. a 34. cikk (2) bekezdése, a 34. cikk (4) bekezdésének első mondata, a 34. cikk (5) bekezdésének első mondata;

xvi. a 35. cikk (2) bekezdése, a 35. cikk (7) bekezdésének első albekezdése, a 35. cikk (10) bekezdésének első mondata;

xvii. az 57. cikk (1) és (2) bekezdése;

xviii. az 58. cikk (2)–(4) bekezdése;

b)a 600/2014/EU irányelv tekintetében:

i. a 2a. cikk (1), (3) és (4) bekezdése;

ii. a 2d. cikk (1)–(6) és (8) bekezdése;

iii. a 2e. cikk (1) és (2) bekezdése;

iv. a 2f. cikk (1), (1a) és (2) bekezdése;

v. a 2g. cikk (1)–(8) bekezdése, a 2g. cikk (9) bekezdésének első albekezdése, a 2g. cikk (10) bekezdése első albekezdésének első és második mondata, valamint második albekezdése;

vi. a 2h. cikk (1) bekezdése;

vii. a 2i. cikk (1) bekezdésének első és második albekezdése, a 2i. cikk (2)–(4) bekezdése és a 2i. cikk (5) bekezdésének második mondata;

viii. a 2j. cikk (1) és (4) bekezdése;

ix. a 2k. cikk (1) bekezdése, a 2k. cikk (2) bekezdésének első, második és negyedik albekezdése;

x. a 2l. cikk (1), (2), (3), (3a), (5) és (6) bekezdése;

xi. a 2m. cikk;

xii. a 2n. cikk (1) bekezdése, a 2n. cikk (2) bekezdésének első albekezdése és a 2n. cikk (3) bekezdésének első albekezdése;

xiii. a 2o. cikk (2) bekezdése első albekezdésének első mondata és a 2o. cikk (3) bekezdésének első mondata;

xiv. a 2q. cikk (5) bekezdése;

xv. a 2r. cikk (1) bekezdése;

xvi. a 2s. cikk (1) bekezdése;

xvii. a 2u. cikk (1)–(5), valamint (7) és (8) bekezdése;

xviii. a 2v. cikk;

xix. a 2w. cikk;

xx. a 2x. cikk (1)–(3) bekezdése, a 2x. cikk (3a) bekezdésének első és második albekezdése, valamint a 2x. cikk (5) bekezdése;

xxi. a 2y. cikk (3), (3a) és (7) bekezdése;

xxii. a 2z. cikk (1)–(4) bekezdése, a 2z. cikk (6) bekezdésének első és második albekezdése, valamint a 2z. cikk (7) bekezdésének első és második mondata;

xxiii. a 3. cikk (1) és (3) bekezdése;

xxiv. a 4. cikk (3) bekezdésének első albekezdése;

xxv. az 5. cikk;

xxvi. a 6. cikk;

xxvii. a 7. cikk (1) bekezdése harmadik albekezdésének első mondata;

xxviii. a 8. cikk (1) bekezdése;

xxix. 8a. cikk (1) és (2) bekezdése;

xxx. a 8b. cikk;

xxxi. a 10. cikk;

xxxii. a 11. cikk (1) bekezdése második albekezdésének első mondata, a 11. cikk (1a) bekezdésének második albekezdése, a 11. cikk (1b) bekezdése és a 11. cikk (3) bekezdésének negyedik albekezdése;

xxxiii. a 11a. cikk (1) bekezdése második albekezdésének első mondata és a 11a. cikk (1) bekezdésének negyedik albekezdése;

xxxiv. a 12. cikk (1) bekezdése;

xxxv. a 13. cikk (1) és (2) bekezdése;

xxxvi. a 14. cikk (1), (2) és (3) bekezdése;

xxxvii. a 15. cikk (1) bekezdésének első albekezdése, második albekezdésének első és harmadik mondata és a negyedik albekezdése, a 15. cikk (2) bekezdése és a 15. cikk (4) bekezdésének második mondata;

xxxviii. a 17. cikk (1) bekezdésének második mondata;

xxxix. a 17a. cikk (1) bekezdése;

xl. a 20. cikk (1) és (1a) bekezdése, valamint a 20. cikk (2) bekezdésének első mondata;

xli. a 21. cikk (1), (2) és (3) bekezdése;

xlii. a 22. cikk (2) bekezdése;

xliii. a 22a. cikk (1) és (5)–(8) bekezdése;

xliv. a 22b. cikk (1) bekezdése;

xlv. a 22c. cikk (1) bekezdése;

xlvi. a 23. cikk (1) és (2) bekezdése;

xlvii. a 25. cikk (1) és (2) bekezdése;

xlviii. a 26. cikk (1) bekezdésének első albekezdése, a 26. cikk (2)–(5) bekezdése, a 26. cikk (6) bekezdésének első albekezdése, a 26. cikk (7) bekezdésének első–ötödik és nyolcadik albekezdése;

xlix. a 27. cikk (1) bekezdése;

l. a 27f. cikk (1), (2) és (3) bekezdése, a 27g. cikk (1)–(5) bekezdése és a 27i. cikk (1)–(4) bekezdése, amennyiben az APA vagy az ARM a 2. cikk (3) bekezdés szerinti eltérés alá tartozik;

li. a 28. cikk (1) bekezdése;

lii. a 29. cikk (1) és (2) bekezdése;

liii. a 30. cikk (1) bekezdése;

liv. a 31. cikk (3) bekezdése;

lv. a 34a. cikk (1) bekezdése és a 34a. cikk (3) bekezdésének első mondata;

lvi. a 34b. cikk (1) és (2) bekezdése;

lvii. a 34c. cikk;

lviii. a 35. cikk (1), (2) és (3) bekezdése;

lix. a 36. cikk (1), (2) és (3) bekezdése;

lx. a 37. cikk (1) és (3) bekezdése;

lxi. a 39a. cikk;

lxii. a 40., 41. és 42. cikk.

(4) Az ezen irányelvben vagy a 600/2014/EU rendeletben foglalt alábbi rendelkezések szerint szükséges engedély vagy jóváhagyás nélküli befektetési szolgáltatásnyújtás vagy befektetési tevékenységvégzés is ezen irányelv vagy a 600/2014/EU rendelet megsértésének minősül:

a)ezen irányelv 5. cikke vagy 6. cikkének (2) bekezdése vagy 34., 35. vagy 39. cikke;

b)a 600/2014/EU rendelet 2a. cikke, 7. cikke (1) bekezdésének harmadik mondata vagy az említett rendelet 11. cikkének (1) bekezdése, és – amennyiben az APA vagy az ARM az említett rendelet 2. cikkének (3) bekezdése szerinti eltérés alá tartozik – az említett rendelet 27b. cikke.”

20.A 79. cikk a következőképpen módosul:

a)a (2) bekezdést el kell hagyni;

b)a (8) bekezdést el kell hagyni.

21.A 86. cikk a következőképpen módosul:

a)a (3) bekezdést el kell hagyni;

b)a (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(4) Az (1) vagy (2) bekezdés alapján hozott, a befektetési vállalkozás tevékenységeinek szankcionálását vagy korlátozását is jelentő bármilyen intézkedést az érintett befektetési vállalkozás irányában megfelelően indokolni és közölni kell.”

22.A 87a. cikk (1)–(5) bekezdései helyébe a következő szöveg lép:

„(1) 2030. január 10-től a tagállamok biztosítják, hogy amikor a befektetési vállalkozások vagy a kibocsátók a 27. cikk (3) bekezdésében említett információkat hoznak nyilvánosságra, az említett információkat egyidejűleg benyújtsák az e cikk (3) bekezdésében említett érintett gyűjtőszervezetnek, az információknak az (EU) 2023/2859 európai parlamenti és tanácsi rendelet*alapján létrehozott európai egységes hozzáférési ponton való hozzáférhetővé tétele céljából.

A tagállamok biztosítják, hogy az információk megfeleljenek a következő követelményeknek:

a)azok az (EU) 2023/2859 rendelet 2. cikkének 3. pontjában meghatározott, az adatok kinyerésére alkalmas formátumban, vagy – amennyiben az uniós jog azt írja elő – az említett rendelet 2. cikkének 4. pontjában meghatározott, géppel olvasható formátumban vannak benyújtva;

b)azokat a következő metaadatok kísérik:

i.azon befektetési vállalkozás vagy kibocsátó valamennyi neve, amelyre az információk vonatkoznak;

ii.a befektetési vállalkozásnak vagy a kibocsátónak az (EU) 2023/2859 rendelet 7. cikke (4) bekezdésének b) pontja szerint meghatározott jogalany-azonosítója;

iii.a befektetési vállalkozásnak vagy a kibocsátónak az említett rendelet 7. cikke (4) bekezdésének d) pontja alapján meghatározott mérete kategóriánként;

iv.az említett rendelet 7. cikke (4) bekezdésének c) pontja alapján besorolt információ típusa;

v.annak megjelölése, hogy az információ tartalmaz-e személyes adatokat.

(2) Az (1) bekezdés b) pontjának ii. alpontja alkalmazásával összefüggésben a tagállamok biztosítják, hogy a befektetési vállalkozások és a kibocsátók jogalany-azonosítót szerezzenek be.

(3) 2030. január 9-ig a tagállamok a 27. cikk (3) bekezdésében említett információknak az egységes európai hozzáférési ponton való hozzáférhetővé tétele céljából kijelölnek legalább egy, az (EU) 2023/2859 rendelet 2. cikkének 2. pontjában meghatározott gyűjtőszervezetet, és erről értesítik az ESMA-t.

(4) 2030. január 10-től a tagállamok biztosítják, hogy a 71. cikk (1) és (2) bekezdésében említett információkat az egységes európai hozzáférési ponton hozzáférhetővé tegyék. E célból az (EU) 2023/2859 rendelet 2. cikkének 2. pontjában meghatározott gyűjtőszervezetként az illetékes hatóság jár el.

A tagállamok biztosítják, hogy az információk megfeleljenek a következő követelményeknek:

a)azok az (EU) 2023/2859 rendelet 2. cikkének 3. pontjában meghatározott, az adatok kinyerésére alkalmas formátumban vannak benyújtva;

b)azokat a következő metaadatok kísérik:

i.azon befektetési vállalkozás valamennyi neve, amelyre az információk vonatkoznak;

ii.amennyiben rendelkezésre áll, a befektetési vállalkozásnak az (EU) 2023/2859 rendelet 7. cikke (4) bekezdésének b) pontja szerint meghatározott jogalany-azonosítója;

iii.az említett rendelet 7. cikke (4) bekezdésének c) pontja alapján besorolt információ típusa;

iv.annak megjelölése, hogy az információ tartalmaz-e személyes adatokat.

(5) 2030. január 10-től az 5. cikk (3) bekezdésében említett információkat az egységes európai hozzáférési ponton hozzáférhetővé kell tenni. E célból az (EU) 2023/2859 rendelet 2. cikkének 2. pontjában meghatározott gyűjtőszervezetként az ESMA jár el.

Az említett információknak meg kell felelniük a következő követelményeknek:

a)azok az (EU) 2023/2859 rendelet 2. cikkének 3. pontjában meghatározott, az adatok kinyerésére alkalmas formátumban vannak benyújtva;

b)azokat a következő metaadatok kísérik:

i.azon befektetési vállalkozás valamennyi neve, amelyre az információk vonatkoznak;

ii.amennyiben rendelkezésre áll, a befektetési vállalkozásnak az (EU) 2023/2859 rendelet 7. cikke (4) bekezdésének b) pontja szerint meghatározott jogalany-azonosítója;

iii.az említett rendelet 7. cikke (4) bekezdésének c) pontja alapján besorolt információ típusa;

iv.annak megjelölése, hogy az információ tartalmaz-e személyes adatokat.

_______________________

* Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2023/2859 rendelete (2023. december 13.) a pénzügyi szolgáltatások, a tőkepiacok és a fenntarthatóság szempontjából lényeges, nyilvánosan elérhető információkhoz központosított hozzáférést biztosító egységes európai hozzáférési pont létrehozásáról (HL L, 2023/2859, 2023.12.20., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2023/2859/oj ).”

23.A 89. cikk a következőképpen módosul:

a)a (2) és (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(2) A Bizottságnak a 2. cikk (3) bekezdésében, a 2. cikk (4) bekezdésében, a 4. cikk (1) bekezdése 2. pontjának második albekezdésében, a 4. cikk (2) bekezdésében, a 13. cikk (1) bekezdésében, a 16. cikk (12) bekezdésében, a 23. cikk (4) bekezdésében, a 24. cikk (13) bekezdésében, a 25. cikk (8) bekezdésében, a 27. cikk (9) bekezdésében, a 28. cikk (3) bekezdésében, a 30. cikk (5) bekezdésében, a 64. cikk (7) bekezdésében, a 65. cikk (7) bekezdésében és a 79. cikk (8) bekezdésében említett felhatalmazása határozatlan időre szól 2014. július 2-től kezdődő hatállyal.

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 2. cikk (3) bekezdésében, a 2. cikk (4) bekezdésében, a 4. cikk (1) bekezdése 2. pontjának második albekezdésében, a 4. cikk (2) bekezdésében, a 13. cikk (1) bekezdésében, a 16. cikk (12) bekezdésében, a 23. cikk (4) bekezdésében, a 24. cikk (13) bekezdésében, a 25. cikk (8) bekezdésében, a 27. cikk (9) bekezdésében, a 28. cikk (3) bekezdésében, a 30. cikk (5) bekezdésében, a 64. cikk (7) bekezdésében, a 65. cikk (7) bekezdésében és a 79. cikk (8) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.”;

b)az (5) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(5) A 2. cikk (3) bekezdése, a 2. cikk (4) bekezdése, a 4. cikk (1) bekezdése 2. pontjának második albekezdése, a 4. cikk (2) bekezdése, a 13. cikk (1) bekezdése, a 16. cikk (12) bekezdése, a 23. cikk (4) bekezdése, a 24. cikk (13) bekezdése, a 25. cikk (8) bekezdése, a 27. cikk (9) bekezdése, a 28. cikk (3) bekezdése, a 30. cikk (5) bekezdése, a 64. cikk (7) bekezdése, a 65. cikk (7) bekezdése vagy a 79. cikk (8) bekezdése értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő három hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam három hónappal meghosszabbodik.”

4. cikk
Átültetés

(1)A tagállamok [Kiadóhivatal: kérjük a dátum beillesztését = ezen irányelv hatálybalépésétől számított 18 hónap]-ig elfogadják és kihirdetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy megfeleljenek ezen irányelv előírásainak. Erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot.

Ezeket a rendelkezéseket [Kiadóhivatal, kérjük a dátum beillesztését: ezen irányelv hatálybalépésétől számított 18 hónap]-tól/-től alkalmazzák.

Amikor a tagállamok elfogadják ezeket a rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

(2)A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguk azon főbb rendelkezéseinek szövegét, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.

5. cikk
Hatálybalépés

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

6. cikk
Címzettek

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

az Európai Parlament részéről a Tanács részéről

az elnök az elnök

(1) Enrico Letta jelentése az egységes piac jövőjéről. Elérhető a következő internetcímen: https://single-market-economy.ec.europa.eu/news/enrico-lettas-report-future-single-market-2024-04-10_hu ; Mario Draghi, „Az európai versenyképesség jövője”, 2025. https://commission.europa.eu/topics/eu-competitiveness/draghi-report_hu .

(2) Politikai iránymutatás (2024–2029) | Európai Bizottság, https://commission.europa.eu/document/e6cd4328-673c-4e7a-8683-f63ffb2cf648_hu.

(3) COM(2025) 30 final, https://commission.europa.eu/topics/eu-competitiveness/competitiveness-compass_hu .

(4) Savings and investments union strategy to enhance financial opportunities for EU citizens and businesses - Finance .

(5) https://www.europarl.europa.eu/doceo/document/TA-10-2025-0185_hu.pdf .

(6) https://www.consilium.europa.eu/media/m5jlwe0p/euco-conclusions-20240417-18-hu.pdf https://www.consilium.europa.eu/media/viyhc2m4/20250320-european-council-conclusions-hu.pdf .

(7) https://www.consilium.europa.eu/hu/press/press-releases/2024/03/11/statement-of-the-eurogroup-in-inclusive-format-on-the-future-of-capital-markets-union/ .

(8) „Hangsúlyozzuk annak sürgősségét, illetve azzal kapcsolatos közös felelősségünket, hogy gyors és határozott előrelépés történjen a megtakarítási és beruházási unió felé, melynek keretében különös figyelmet kell fordítani a tőkepiaci unió területére mindazon megtakarítások mozgósítása és finanszírozási források felszabadítása céljából, amelyekre az EU versenyképességét támogató beruházások finanszírozásához van szükség.” Lásd: Euróövezeti csúcstalálkozó (2025. március 20.) – Nyilatkozat – 1. oldal, https://www.consilium.europa.eu/media/ce3fkikz/20250320-euro-summit-statement-en.pdf .

(9) Európai Központi Bank: „Capital markets union: a deep dive” (Tőkepiaci unió: mélyelemzés). Felülvizsgálva 2025 májusában. Elérhető a következő internetcímen: https://www.ecb.europa.eu/pub/pdf/scpops/ecb.op369~246a103ed8.en.pdf?503a501a41fd4b4659d3b0616c405190 .

(10) Nemzetközi Valutaalap: „A Recovery Short of Europe’s Full Potential” (A felépülés terén Európában több lehetőség rejlik), 2024. október 24. Elérhető a következő internetcímen: https://www.imf.org/en/Publications/REO/EU/Issues/2024/10/24/regional-economic-outlook-Europe-october-2024 .

(11) Az OECD gazdasági felmérései: Az Európai Unió és az euroövezet 2025-ben, 2025. július. Elérhető a következő internetcímen: https://www.oecd.org/content/dam/oecd/en/publications/reports/2025/07/oecd-economic-surveys-european-union-and-euro-area-2025_af6b738a/5ec8dcc2-en.pdf .

(12) https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=CELEX:52020DC0591 .

(13) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1156 rendelete (2019. június 20.) a kollektív befektetési vállalkozások határokon átnyúló forgalmazásának megkönnyítéséről, valamint a 345/2013/EU, a 346/2013/EU és az 1286/2014/EU rendelet módosításáról (HL L 188., 2019.7.12., 55. o.).

(14) HL C […]., […]., […]. o. .

(15) Az Európai Parlament és a Tanács 2009/65/EK irányelve (2009. július 13.) az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról (átdolgozás) (HL L 302., 2009.11.17., 32. o., ELI:  http://data.europa.eu/eli/dir/2009/65/oj ).

(16) Az Európai Parlament és a Tanács 2011/61/EU irányelve (2011. június 8.) az alternatívbefektetésialap-kezelőkről, valamint a 2003/41/EK és a 2009/65/EK irányelv, továbbá az 1060/2009/EK és az 1095/2010/EU rendelet módosításáról (HL L 174., 2011.7.1., 1. o., ELI:  http://data.europa.eu/eli/dir/2011/61/oj ).

(17) Az Európai Parlament és a Tanács 2014/65/EU irányelve (2014. május 15.) a pénzügyi eszközök piacairól, valamint a 2002/92/EK irányelv és a 2011/61/EU irányelv módosításáról (HL L 173., 2014.6.12., 349. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2014/65/oj).

(18) Az Európai Parlament és a Tanács 2013/34/EU irányelve (2013. június 26.) a meghatározott típusú vállalkozások éves pénzügyi kimutatásairól, összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásairól és a kapcsolódó beszámolókról, a 2006/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 78/660/EGK és a 83/349/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 182., 2013.6.29., 19. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2013/34/oj).

(19) HL L 331., 2010.12.15., 84. o.

(20) Az Európai Parlament és a Tanács 2014/65/EU irányelve (2014. május 15.) a pénzügyi eszközök piacairól, valamint a 2002/92/EK irányelv és a 2011/61/EU irányelv módosításáról, EGT-vonatkozású szöveg (HL L 173., 2014.6.12., 349. o., ELI:  http://data.europa.eu/eli/dir/2014/65/oj ).

(21) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1156 rendelete (2019. június 20.) a kollektív befektetési vállalkozások határokon átnyúló forgalmazásának megkönnyítéséről, valamint a 345/2013/EU, a 346/2013/EU és az 1286/2014/EU rendelet módosításáról (HL L 188, 2019.7.12., 55. o., ELI:  http://data.europa.eu/eli/reg/2019/1156/oj ).

(22) Az Európai Parlament és a Tanács 2013/34/EU irányelve (2013. június 26.) a meghatározott típusú vállalkozások éves pénzügyi kimutatásairól, összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásairól és a kapcsolódó beszámolókról, a 2006/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 78/660/EGK és a 83/349/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL 182., 2013.6.29., 19. o., ELI:  http://data.europa.eu/eli/dir/2013/34/oj ).

(23) Az Európai Parlament és a Tanács 2011/61/EU irányelve (2011. június 8.) az alternatívbefektetésialap-kezelőkről, valamint a 2003/41/EK és a 2009/65/EK irányelv, továbbá az 1060/2009/EK és az 1095/2010/EU rendelet módosításáról (HL L 174., 2011.7.1., 1. o., ELI:  http://data.europa.eu/eli/dir/2011/61/oj ).

(24) Az Európai Parlament és a Tanács 2013/34/EU irányelve (2013. június 26.) a meghatározott típusú vállalkozások éves pénzügyi kimutatásairól, összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásairól és a kapcsolódó beszámolókról, a 2006/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 78/660/EGK és a 83/349/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 182., 2013.6.29., 19. o., ELI:  http://data.europa.eu/eli/dir/2013/34/oj ).

(25) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/2365 rendelete (2015. november 25.) az értékpapír-finanszírozási ügyletek és az újrafelhasználás átláthatóságáról, valamint a 648/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 337., 2015.12.23., 1. o. ELI:  http://data.europa.eu/eli/reg/2015/2365/oj ).

(26) Az Európai Parlament és a Tanács 1095/2010/EU rendelete (2010. november 24.) az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapírpiaci Hatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/77/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., 2010.12.15., 84. o., ELI:  http://data.europa.eu/eli/reg/2010/1095/oj ).

(27) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/2162 irányelve (2019. november 27.) a fedezett kötvények kibocsátásáról és a fedezett kötvények közfelügyeletéről, továbbá a 2009/65/EK és a 2014/59/EU irányelv módosításáról (HL L 328., 2019.12.18., 29. o., ELI:  http://data.europa.eu/eli/dir/2019/2162/oj ).

(28) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2023/2859 rendelete (2023. december 13.) a pénzügyi szolgáltatások, a tőkepiacok és a fenntarthatóság szempontjából lényeges, nyilvánosan elérhető információkhoz központosított hozzáférést biztosító egységes európai hozzáférési pont létrehozásáról (HL L, 2023/2859, 2023.12.20., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2023/2859/oj).

(29) 32 Az Európai Parlament és a Tanács 2013/34/EU irányelve (2013. június 26.) a meghatározott típusú vállalkozások éves pénzügyi kimutatásairól, összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásairól és a kapcsolódó beszámolókról, a 2006/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 78/660/EGK és a 83/349/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 182., 2013.6.29., 19. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2013/34/oj ).

(30) 33Az Európai Parlament és a Tanács 2009/65/EK irányelve (2009. július 13.) az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról (HL L 302., 2009.11.17., 32. o., ELI: https://eur-lex.europa.eu/eli/dir/2009/65/oj/hun ).

(31) 34Az Európai Parlament és a Tanács 2014/65/EU irányelve (2014. május 15.) a pénzügyi eszközök piacairól, valamint a 2002/92/EK irányelv és a 2011/61/EU irányelv módosításáról, EGT-vonatkozású szöveg (HL L 173., 2014.6.12., 349. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2014/65/oj ).

(32) Az Európai Parlament és a Tanács 2013. június 26-i 2013/36/EU irányelve a hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek és befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről, a 2002/87/EK irányelv módosításáról, a 2006/48/EK és a 2006/49/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 176., 2013.6.27., 338. o., ELI: https://eur-lex.europa.eu/eli/dir/2013/36/oj/hun).