EURÓPAI BIZOTTSÁG

Strasbourg, 2025.6.17.

COM(2025) 828 final

2025/0180(COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

az orosz földgáz behozatalának fokozatos megszüntetéséről, az esetleges energiafüggőségek hatékonyabb nyomon követéséről és az (EU) 2017/1938 rendelet módosításáról

{SWD(2025) 830 final}

INDOKOLÁS

1.A JAVASLAT HÁTTERE

•A javaslat indokai és céljai

Ez mélyen érintette az energiaágazatot. Oroszország az Unió orosz energiaimporttól való függőségét a kényszerítés és a manipuláció eszközeként használta fel. Az orosz energiaimporttól való függés kiszolgáltatottá tette az Uniót és a tagállamokat a zavaroknak és az áringadozásoknak, amelyek messzemenő hatást gyakoroltak az egész gazdaságra. A magas energiaárak rontották az uniós iparágak versenyképességét, végső soron aláásva az Unió gazdasági stabilitását és növekedési kilátásait.

•Összhang a szakpolitikai terület jelenlegi rendelkezéseivel

•Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival

2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG

•Jogalap

•Szubszidiaritás (nem kizárólagos hatáskör esetén)

•Arányosság

•A jogi aktus típusának megválasztása

3.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI

•A jelenleg hatályban lévő jogszabályok utólagos értékelése / célravezetőségi vizsgálata

•Az érdekelt felekkel folytatott konzultációk

•Szakértői vélemények összegyűjtése és felhasználása

•Hatásvizsgálat

•Célravezető szabályozás és egyszerűsítés

•Alapjogok

4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

•Végrehajtási tervek, valamint a nyomon követés, az értékelés és a jelentéstétel szabályai

•Magyarázó dokumentumok (irányelvek esetében)

Nem alkalmazható.

2025/0180 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

az orosz földgáz behozatalának fokozatos megszüntetéséről, az esetleges energiafüggőségek hatékonyabb nyomon követéséről és az (EU) 2017/1938 rendelet módosításáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 194. cikke (2) bekezdésére és 207. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére 18 ,

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére 19 ,

mivel:

(1)Az Oroszországi Föderáció által 2022 februárjában Ukrajna ellen jogellenesen indított, teljes körű invázió rávilágított arra, hogy milyen drámai következményei lehetnek a piacokra és a biztonságra nézve annak, hogy rá vagyunk utalva az orosz földgázra. Az államfők ezért a 2022. március 11-i versailles-i nyilatkozatukban megállapodtak abban, hogy fokozatosan csökkentik és végül teljes mértékben megszüntetik az orosz energiától való függőséget. A REPowerEU tervről szóló, 2022. március 8-i közlemény 20 és a 2022. május 18-i REPowerEU terv 21 konkrét intézkedéseket javasolt annak érdekében, hogy az orosz energiaimporttól való elszakadást jelentő teljes diverzifikáció biztonságos, megfizethető és fenntartható módon menjen végbe. Azóta jelentős előrelépés történt az orosz gázellátástól való eltávolodás folyamatában. Mivel az Unióba érkező földgáz fennmaradó behozatali mennyisége ennek ellenére is jelentős, a Bizottság 2025. május 6-án az orosz energiaimport felszámolására irányuló REPower-ütemtervében jogalkotási javaslatot jelentett be az orosz földgáz behozatalának teljes megszüntetésére és az energiafüggőséggel kapcsolatos meglévő keret javítására vonatkozóan.

(2)Már az Ukrajna elleni teljes katonai invázió előtt több alkalommal volt példa az ellátás előre be nem jelentett és indokolatlan csökkentésére, illetve megszakítására. Emellett az energia fegyverként való felhasználása is azt mutatja, hogy az Oroszországi Föderáció módszeresen használta fel az orosz gázellátástól való függőséget az uniós gazdaság meggyengítésére. Ez súlyos negatív hatást gyakorol a tagállamokra és általában véve az Unió gazdasági biztonságára. Az orosz energiavállalatokat ezért az Unió már nem tekinti megbízható energiakereskedelmi partnernek.

(3)2006 januárjában Oroszország a fagyok közepette leállította a Bulgáriába és más délkelet-európai országokba irányuló földgázellátását, ami megemelte az árakat, továbbá kárt okozott a polgároknak, és veszélybe sodorta őket. 2009. január 6-án Oroszország ismét teljesen leállította az Ukrajnán áthaladó gázszállítást, ami 18 tagállamot érintett, mindenekelőtt Közép- és Kelet-Európában. Az ellátás megszakítása súlyos zavarokat okozott a regionális és az uniós gázpiacokon: néhány tagállamban közel 14 napig egyáltalán nem volt biztosított a földgáz. Ennek nyomán tartósan leállt a fűtés az iskolákban és a gyárakban, és szükségállapotot kellett kihirdetni. 2014-ben az Oroszországi Föderáció megszállta és jogellenesen annektálta a Krím félszigetet, felszámolta az ott található ukrán gáztermelési eszközöket, és csökkentette a gázellátást több olyan tagállam számára, amelyek beharangozták, hogy ellátják Ukrajnát gázzal. Mindez piaci zavarokhoz és áremelkedésekhez vezetett, továbbá veszélyeztette a gazdasági biztonságot. Oroszország állami ellenőrzés alatt álló, monopolhelyzetben lévő exportőre, a Gazprom a múltban számos bizottsági vizsgálat tárgyát képezte az uniós versenyszabályok esetleges megsértése miatt, majd a Bizottság versenyjogi aggályainak eloszlatása érdekében módosította piaci magatartását 22 . Gazprom. A szóban forgó versenyjogi kérdések több esetben egyrészt a Gazprom gázellátási szerződéseiben szereplő úgynevezett „területi korlátozásokra” vonatkoztak, amelyek megtiltották a gáz saját országon kívüli viszonteladását 23 , másrészt arra, hogy a Gazprom tisztességtelen árképzési gyakorlatokat folytatott, és az energiaellátást az orosz csővezeték-projektekben való részvételből vagy az uniós energiaeszközök feletti ellenőrzés megszerzéséből eredő politikai engedményektől tette függővé.

(4)Oroszország Ukrajna elleni 2022 februárjában provokáció nélkül indított és indokolatlan háborúja, majd ezt követően a fegyverként alkalmazott gázszállítás-csökkentés, továbbá a gázellátás szándékos zavaraira visszavezethető piaci manipuláció rávilágított az Unió és a tagállamok sebezhetőségeire és kiszolgáltatottságára, amelyek közvetlen és súlyos hatást gyakorolhatnak az uniós gázpiac működésére, az Unió gazdaságára és alapvető biztonsági érdekeire, valamint közvetlen kárt okozhatnak az uniós polgároknak, mivel az energiaellátás zavarai káros hatást gyakorolhatnak az emberek egészségére, illetve életére. A bizonyítékok alátámasztják, hogy az állami ellenőrzés alatt álló Gazprom vállalat szándékosan manipulálta az Unió energiapiacait az energiaárak emelése érdekében. Az Unióban a Gazprom ellenőrzése alatt álló nagy föld alatti tárolók példátlanul alacsony szinten voltak feltöltve, az orosz vállalatok csökkentették az uniós gázelosztó központokon történő értékesítés volumenét 24 , és az inváziót megelőzően teljes mértékben beszüntették saját értékesítési platformjuk használatát, ami hatással volt a rövid távú piacokra, és súlyosbította az Ukrajna elleni jogellenes orosz támadást követően már amúgy is szűkös ellátási helyzetet. 2022 márciusától Oroszország szisztematikusan leállította vagy csökkentette a tagállamokba irányuló földgázszállítást, ami jelentős zavarokhoz vezetett az uniós gázpiacon. Ez mindenekelőtt a Yamal-csővezetéken keresztül az Unióba irányuló ellátást, Finnország ellátását, valamint az Északi Áramlat 1 gázvezetéket érintette, ahol a Gazprom először csökkentette az áramlást, végül pedig teljes egészében leállította az említett vezetéken keresztül történő földgázszállítást.

(5)Az Oroszország által a gázellátás fegyverként való felhasználása és a gázáramlás szándékos megzavarásával elért piaci manipuláció 2022-ben az energiaárak ugrásszerű emelkedéséhez vezetett az Unióban, és példátlan szintet ért el: nyolcszorosa is volt az előző évek átlagának. Az alternatív gázellátási források felkutatásának, az ellátási útvonalak módosításának, a tárolók tél előtti feltöltésének, valamint az uniós gázinfrastruktúrában jelentkező szűk keresztmetszetek kezelésének szükségessége hozzájárult a magas áringadozáshoz és a 2022-es példátlan áremelkedéshez.

(6)A kivételesen magas gázárak nyomán megemelkedtek a villamosenergia-árak és más energiatermékek ára is megnőtt, ami tartósan magas inflációhoz vezetett. A magas energiaárak okozta mély gazdasági válság, amely számos tagállamban negatív növekedési rátával járt együtt, veszélyeztette az Unió gazdaságát, aláásta a fogyasztók vásárlóerejét és megnövelte a gyártási költségeket, különösen az energia területén. Mindez kockázatot jelentett a társadalmi kohézióra és a stabilitásra, sőt az emberi életre, illetve egészségre. Az ellátás megszakadása nagyon súlyos problémákat idézett elő az uniós energiaellátás biztonságát illetően is, és tizenegy tagállam arra kényszerült, hogy az (EU) 2017/1938 európai parlamenti és tanácsi rendelet 25 alapján bizonyos szintű válsághelyzetet hirdessenek ki az energiaellátással kapcsolatban. Az Unió válság alatti kiszolgáltatott helyzete lehetővé tette Oroszország számára, hogy piaci manipulációk révén rekordmagas nyereséget érjen el az Európával folytatott fennmaradó energiakereskedelemből, és a gázimportból származó bevételek 2024-ben még mindig elérték a 15 milliárd EUR-t. Az említett összeget az Unió elleni további gazdasági támadások finanszírozására lehetett fordítani, a gazdasági biztonság aláásására törekedve. Az Európa politikai és gazdasági stabilitására nézve komoly fenyegetést jelentő, Ukrajna elleni agressziós háború finanszírozására is fel lehetett használni.

(7)A közelmúltbeli válság bizonyította, hogy az energiatermékeket szállító partnerekkel fenntartott megbízható kereskedelmi kapcsolatok elengedhetetlenek a piaci stabilitás megőrzéséhez, az emberi élet és egészség, valamint az Unió alapvető biztonsági érdekeinek védelméhez; nem utolsósorban azért, mert az Unió nagymértékben függ a harmadik országokból származó energiaimporttól. Az Oroszországból érkező energiaellátás fenntartása folyamatos gazdasági és biztonsági kockázatoknak tenné ki az Uniót, ezért nem növelné, hanem csökkentené az ellátás biztonságát. Még az orosz gáz kisebb importvolumenétől való függőség is – ha azzal Oroszország visszaél – jelentősen torzíthatja az árdinamikát, akár csak ideiglenesen is, továbbá zavart idézhet elő az energiapiacokon, különösen azokban a régiókban, amelyek továbbra is jelentős mértékben függenek az orosz behozataltól. Tekintettel arra, hogy a piaci manipulációk és az ellátási zavarok régóta fennállnak és rendszeresek, valamint arra, hogy az orosz kormány a gázkereskedelmet következetesen fegyverként használja – kereskedelmi célok helyett – szakpolitikai célok elérésére, helyénvaló intézkedéseket hozni az Unió folyamatos, az Oroszországi Föderációból csővezetékeken keresztül érkező földgázbehozatalból és a cseppfolyósított földgáz (LNG) importjából eredő sebezhetőségének orvoslására.

(8)Az e rendelet 3. és 5. cikkében a nemzetközi ügyletekre vonatkozóan előírt korlátozások összhangban vannak az Unió egyéb területeken folytatott külső tevékenységével, amint azt az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 21. cikkének (3) bekezdése előírja. Az Unió és az Oroszországi Föderáció közötti kapcsolatok helyzete jelentősen romlott az elmúlt években, különösen 2022 óta. Ez betudható egyrészt annak, hogy az Oroszországi Föderáció nyilvánvalóan semmibe veszi a nemzetközi jogot, másrészt – és főleg – az Ukrajna elleni, provokáció nélkül indított, indokolatlan katonai agressziónak és teljes körű inváziónak. Az Unió 2014 júliusa óta fokozatosan korlátozó intézkedéseket vezetett be az Oroszországi Föderációval folytatott kereskedelemre vonatkozóan, válaszul az Oroszországi Föderáció Ukrajnával szembeni lépéseire. A Kereskedelmi Világszervezetet létrehozó egyezmény és különösen az 1994. évi Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény XXI. cikke (biztonsággal kapcsolatos kivételek) és az Orosz Föderációval kötött partnerségi és együttműködési megállapodás szerinti hasonló kivételek alapján az Unió dönthet úgy, hogy az Oroszországi Föderációból behozott áruk tekintetében nem biztosítja a más országokból importált hasonló termékek számára biztosított előnyöket (legnagyobb kedvezményes elbánás). Ezért nincs akadálya annak, hogy az Unió tilalmakat vagy korlátozásokat vezessen be az Oroszországi Föderáció területéről származó áruk behozatalára vonatkozóan, amennyiben úgy ítéli meg, hogy az Unió és az Oroszországi Föderáció közötti nemzetközi kapcsolatokban fennálló szükséghelyzet idején hozott ilyen intézkedések indokoltak az Unió alapvető biztonsági érdekeinek védelme érdekében.

(9)Az LNG-behozatali kapacitás diverzifikálása elengedhetetlen az Unión belüli energiabiztonság megerősítéséhez és fenntartásához. E kapacitás jelentős részét orosz vállalatok irányítják több mint 10 évre szóló hosszú távú szerződések révén, ami azzal a kockázattal jár, hogy az ezekben a szerződésekben fenntartott kapacitásjogok – kapacitásfelhalmozás útján – esetlegesen az alternatív forrásokból származó behozatal akadályozására lesznek felhasználva. Hasonló gyakorlatok azoknak az orosz vállalatoknak az elhúzódó befolyása alá vonhatják az uniós energiapiacokat, amelyek korábban – a meglévő függőségekből előnyt kovácsolva – már tanúbizonyságot tettek arról, hogy milyen jelentős mértékben képesek torzítani az uniós piacokat. Volt már rá példa, hogy a tárolt gázkészletek felhalmozása további jelentős piaci torzulásokat idézett elő, megemelte az árakat és a kritikus biztonsági intézkedéseket fenyegető veszélyekhez vezetett 26 . Tekintettel arra, hogy az LNG várhatóan alapvető szerepet fog játszani az alternatív energiaellátás biztosításában, különösen fontos, hogy a földgázra vonatkozó behozatali tilalom mellett tilos legyen az LNG-terminálokhoz kapcsolódó szolgáltatásnyújtás is az oroszországi szervezetek részére. Annak érdekében, hogy a tagállamok segítséget kapjanak az orosz gázellátástól való függőségük megszüntetéséhez, és biztosítani lehessen az alternatív forrásokból származó LNG-behozatal hatékony szállítását, fontos elkerülni, hogy az LNG-terminál-szolgáltatásokat igénybe vevő orosz felhasználók elzárhassák az importhoz szükséges infrastruktúrát. Ezért 2026. január 1-jétől meg kell tiltani az oroszországi vagy orosz ellenőrzés alatt álló szervezetek részére történő hosszú távú LNG-terminál-szolgáltatásnyújtást. A 2025. június 17. előtt megkötött szerződések alapján történő szolgáltatásnyújtást 2028. január 1-jétől kell megtiltani. Ez lehetővé tenné a terminálkapacitás alternatív LNG-szolgáltatókhoz történő átcsoportosítását, és megerősítené az uniós energiapiac rezilienciáját.

(10)A Bizottság alapos értékelést készített az orosz földgázimport és az orosz szervezetek számára nyújtott LNG-terminál-szolgáltatások esetleges betiltásának az Unióra és tagállamaira gyakorolt hatásáról. Az előkészítő munka mellett 2022 óta több részletes elemzés készült és jelent meg az orosz gáz teljes kivezetésének következményeiről 27 , és a Bizottság az érdekelt felekkel, külső szakértőkkel és ügynökségekkel folytatott konzultációkra, valamint az orosz gáz fokozatos kivezetésének hatásairól szóló tanulmányokra is támaszkodhat. A Bizottság elemzése alapján az orosz földgázimport fokozatos, összehangolt és jól felkészült módon, a szolidaritás szellemében történő megszüntetése valószínűleg korlátozott hatással lesz az uniós energiaárakra, és egy megbízhatatlan kereskedelmi partner uniós piacokról való kilépése javítani fogja az Unió ellátásbiztonságát, nem pedig veszélyeztetni azt. Amint az a REPowerEU-ütemtervben is szerepel, a REPowerEU terv végrehajtása nyomán már csökkent az orosz gázellátásnak való kiszolgáltatottság, például a gázkereslet csökkentésének, illetve a megújuló energiaforrások elterjedésének felgyorsítására irányuló intézkedések által, valamint az energiadiverzifikáció aktív támogatásának és az EU tárgyalási pozíciójának közös gázbeszerzés révén történő növelésének köszönhetően. A hatásvizsgálat azt is kimutatta, hogy a diverzifikációs szakpolitikák előzetes koordinációja révén elkerülhetők az árakra vagy az ellátásra gyakorolt káros hatások 28 .

(11)A javasolt rendelet teljes mértékben összeegyeztethető az Unió azon stratégiájával, hogy a dekarbonizáció fokozása és a helyi forrásokból előállított tiszta energia gyors bővítése révén csökkentse a fosszilis tüzelőanyagok behozatalától való függőségét. Amint az a REPowerEU-ütemtervben is szerepel, a REPowerEU terv végrehajtása 2022 és 2024 között már eddig is jelentős, évi több mint 60 milliárd köbméter gázimport-megtakarítást eredményezett, ami lehetővé tette az Unió számára, hogy egyre inkább függetlenedjen az orosz ellátástól. Ez egyrészt a gázkereslet csökkentésére vagy a zöld átállás felgyorsítására irányuló intézkedésekkel érhető el a szél- és napenergia-termelési kapacitás gyorsított kiépítése révén – amely jelentősen növelte a megújuló energiaforrások részarányát az energiaszerkezetben –, másrészt az energiaellátás diverzifikálásának aktív támogatásával és az EU tárgyalási pozíciójának közös gázbeszerzés révén történő növelésével. Emellett az energetikai átállás teljes körű végrehajtása, a megfizethető energiára vonatkozó közelmúltbeli cselekvési terv és egyéb intézkedések, nevezetesen az energiaigényes termékek, például a műtrágyák alacsony szén-dioxid-kibocsátású alternatíváinak előállítására irányuló beruházások 2030-ig várhatóan akár 100 milliárd m³ földgázt is felváltanak. Ez megkönnyíti majd az Oroszországi Föderációból származó gázimport fokozatos kivezetését.

(12)A versailles-i nyilatkozattal és a REPowerEU tervről szóló közleménnyel összhangban számos gázimportőr már megszüntette vagy jelentősen csökkentette az Oroszországból származó gázellátását. A hatásvizsgálatban foglaltaknak megfelelően a meglévő ellátási szerződések keretében fennmaradó gázmennyiségek fokozatos kivezetése megvalósulhat jelentős gazdasági hatás vagy ellátásbiztonsági kockázatok nélkül, mivel a globális gázpiacon elegendő alternatív beszerzési forrás áll rendelkezésre, az uniós gázpiac pedig jól összekapcsolt és megfelelő importinfrastruktúrával rendelkezik 29 .

(13)A rövid távú szerződések, vagyis a földgázzal való egyszeri vagy többszörös ellátásra vonatkozó, egy évnél rövidebb időtartamú szerződések kisebb volumeneket érintenek, mint azok a nagy, többéves szállítási szerződések, amelyeket az importőrök az orosz vállalatokkal kötöttek. Ezek a meglévő szerződések e rendelet hatálybalépésekor mindenesetre hamarosan lejárnak. Ennek megfelelően a meglévő rövid távú szerződésekből eredő gazdasági biztonsági kockázat vélhetőleg alacsony. Ezért helyénvaló mentesíteni a meglévő rövid távú szerződéseket a behozatali tilalom azonnali alkalmazása alól, és 2026. június 17-ig tartó átmeneti időszakot kell engedélyezni.

(14)A meglévő hosszú távú ellátási szerződések esetében is mentességet kell biztosítani a 2026. január 1-jétől érvényes gázbehozatali tilalom alól. A hosszú távú szerződéssel rendelkező importőröknek ugyanis általában több időre lehet szükségük ahhoz, hogy alternatív ellátási útvonalakat és forrásokat találjanak, mint a rövid távú szerződéssel rendelkező importőröknek, mivel a hosszú távú szerződések általában jóval nagyobb mennyiségeket érintenek, mint a rövid távú szerződések. Ezért átmeneti időszakot kell kijelölni, hogy a hosszú távú szerződéssel rendelkező importőröknek elegendő idejük legyen az ellátásuk rendezett módon történő diverzifikálására.

(15)Egyes tengerparttal nem rendelkező országokat, amelyek ellátása jelenleg az orosz vezetékes gázra vonatkozó hosszú távú ellátási szerződések keretében történik, különösképpen érintenek az Oroszországi Föderációból kiinduló ellátási útvonalak közelmúltbeli változásai, mivel a szerződés szerint megvásárolt gázt csak korlátozott mértékben vagy egyáltalán nem lehet kerülő útvonalakon elszállítani hozzájuk. A helyzet orvoslása érdekében jelenleg más tagállamok szolgáltatói biztosítják a vezetékes gáz szállítását az Oroszországi Föderáció szállítóival kötött rövid távú ellátási szerződések keretében, nem túlterhelt rendszerösszekötési pontokon keresztül. E nagyon sajátos helyzet miatt az új szolgáltatók megtalálásához szükséges átmeneti időt azon rövid távú ellátási szerződésekre is alkalmazni kell, amelyeket oroszországi szolgáltatókkal kötöttek, és amelyek az orosz gáz ellátási útvonalainak változásai által érintett, tengerparttal nem rendelkező országok ellátását szolgálják. 

(16)Bár indokoltnak tűnik mentesíteni a tilalom azonnali alkalmazása alól a meglévő elődszerződéseket, az e rendelet hatálybalépése előtt kötött szerződések közül nem mindegyik részesülhet ilyen mentességben. Ez ugyanis arra ösztönözhetné az orosz szolgáltatókat, hogy az e javaslat közzététele és a tilalom hatálybalépése között eltelt időt arra használják fel, hogy új szerződések megkötésével, a meglévő szerződések módosításával vagy a meglévő szerződések szerinti rugalmassági mechanizmusok alkalmazásával kibővítsék a jelenlegi ellátást. Annak biztosítása érdekében, hogy az Oroszországból származó behozatal a javasolt rendelet következtében ne növekedjen, hanem csökkenjen, olyan intézkedéseket kell belefoglalni a rendeletbe, amelyek segítségével elkerülhető, hogy e javaslat elfogadása és a tilalom hatálybalépése között megugorjon az új orosz gázbehozatal szintje. Az államfők már 2022 márciusában kötelezettséget vállaltak a gázellátás fokozatos megszüntetésére; ezt a REPowerEU stratégia, a REPowerEU terv és a REPowerEU ütemterv is megújította. Legkésőbb az e rendeletre irányuló javaslat közzétételétől fogva már nem helyénvaló az ezen időpont után megkötött szerződéseket elődszerződéseknek tekinteni. A 2025. június 17. után kötött szerződésekre ezért nem vonatkozhatnak a meglévő rövid és hosszú távú szerződésekre vonatkozó kivételes átmeneti rendelkezések.

(17)Annak érdekében, hogy a meglévő ellátási szerződésekben előírt behozatali mennyiségek ne növekedjenek, hanem csökkenjenek, e rendelet alkalmazásában a meglévő szállítási szerződések módosításait új szerződéseknek kell tekinteni, és a behozatali mennyiségeknek a szerződéses rugalmassági mechanizmusok alkalmazása révén történő növekedése nem részesülhet az átmeneti időszak előnyeiből.

(18)Ez a rendelet egyértelmű jogi tilalom alá helyezi az orosz földgáz behozatalát, és ezen szuverén, a gázimportőrök ellenőrzésén kívül eső uniós jogi aktus révén jogellenessé válik a földgáz Oroszországból származó behozatala, mégpedig közvetlen joghatással és anélkül, hogy a tagállamok mérlegelési jogkörrel rendelkeznének a jogi aktus alkalmazását illetően.

(19)Más áruktól eltérően a földgáz homogén áru, amellyel nagy mennyiségben kereskednek, és gyakran előfordul, hogy a kereskedők nagykereskedelmi szinten többször is továbbértékesítik a tételeket. Figyelembe véve, hogy a földgáz eredetének nyomon követése különösen összetett, és szem előtt tartva, hogy az orosz szolgáltatók megpróbálhatják megkerülni ezt a rendeletet – például közvetítőkön keresztül történő értékesítéssel, átrakodással vagy más országokon keresztül történő szállítással – e rendeletnek hatékony keretet kell biztosítania az Unióba behozott földgáz tényleges származásának és kiviteli helyének megállapításához.

(20)A földgázimportőröket kifejezetten arra kell kötelezni, hogy a vámhatóságok rendelkezésére bocsássanak minden olyan információt, amely az Unióba behozott földgáz származási helyének és kiviteli helyének azonosításához szükséges, valamint amelynek segítségével megállapítható, hogy az importált gáz az általános tilalom vagy valamely kivétel hatálya alá tartozik-e. Mivel a vámhatóságok értékelése szempontjából releváns elemeket meghatározó szerződéses feltételek gyakran összetettek, a vámhatóságokat fel kell hatalmazni arra, hogy részletes információkat kérjenek az importőröktől a szerződések tekintetében, beleértve a teljes ellátási szerződéseket is – kivéve az árazásra vonatkozó információkat – amennyiben ez szükséges bizonyos kikötések vagy más szerződéses rendelkezésekre való hivatkozások kontextusának megértéséhez. A rendeletnek olyan szabályokat kell tartalmaznia, amelyek biztosítják az érintett vállalkozások üzleti titkainak hatékony védelmét.

(21)A vámhatóságoknak együtt kell működniük a szabályozó hatóságokkal, a hatáskörrel rendelkező hatóságokkal, az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynökségével (ACER) és a Bizottsággal e rendelet rendelkezéseinek végrehajtása és a releváns információk cseréje érdekében, különösen az orosz földgáz 2026. január 1. utáni behozatalát lehetővé tevő mentességek értékelése tekintetében. A vámhatóságoknak, a szabályozó hatóságoknak, a hatáskörrel rendelkező hatóságoknak és az ACER-nek rendelkezniük kell a szükséges eszközökkel és adatbázisokkal annak biztosítása érdekében, hogy szükség esetén létrejöhessen a releváns információk cseréje a különböző tagállamokban található nemzeti és egyéb hatóságok között. Az ACER-nek szakértelmével hozzá kell járulnia a végrehajtás nyomon követésének folyamatához. A szükséges interoperábilis, közös információs rendszerek létrehozásának megkönnyítése érdekében a Bizottság és a tagállamok megvizsgálhatják annak lehetőségét, hogy erre a célra használják a Belső Biztonsági Alap (BBA) keretében elérhető költségvetést. A vámhatóságoknak havonta értesíteniük kell a szabályozó hatóságokat, a hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságot és a Bizottságot az orosz gáz behozatalának alakulásával kapcsolatos kulcsfontosságú adatokról (például a hosszú vagy rövid távú szerződések keretében importált mennyiségekről, betáplálási pontokról vagy szerződéses partnerekről).

(22)Oroszország jelentős gázexportőr, de gáztranzitországként eddig nem bírt számottevő fontossággal. Ez számos tényezőnek tudható be, mint például: az újragázosítási infrastruktúra hiánya, az oroszországi gázkereskedelemnek a csővezetékek exportmonopóliumán keresztül történő megszervezése, az orosz gázvállalatoknak a nem a tranzitok szervezésén alapuló üzleti modellje, valamint Oroszország földrajzi elhelyezkedése. Ezért az Oroszországi Föderáció és az Unió közötti rendszerösszekötési pontokon keresztül érkező földgázimport általában az Oroszországi Föderációból származik, vagy közvetlenül vagy közvetve onnan exportálják. Ugyanez a megfontolás vonatkozik az Unió és Szerbia közötti rendszerösszekötési pontokon keresztül importált gázra is, mivel Szerbia technikai okokból csak orosz eredetű gázt exportálhat az Unióba. Ezért, valamint figyelembe véve, hogy az orosz szállítóknak érdekében áll a behozatali tilalom megkerülése, a vámhatóságoknak – amennyiben a gázt orosz vagy szerb betáplálási pontokon keresztül importálják – világos és egyértelmű bizonyítékokat kell megkövetelniük a gáz nem oroszországi eredetének vagy kiviteli helyének igazolására. A benyújtott dokumentumoknak nyomon követhetővé kell tenniük az importált gáz útját egészen a kitermelés helyéig.

(23)Az Ukrajnán keresztül történő gázellátás fokozatos megszüntetésének bejelentése utáni tapasztalatok azt mutatják, hogy a szolidaritás szellemében történő megfelelő előkészítés és koordináció hatékonyan megelőzheti a piaci zavarokat vagy az ellátásbiztonsági problémákat, amelyek a gázszolgáltatók változásából következhetnek. A tagállamoknak nemzeti diverzifikációs terveket kell készíteniük és 2026. március 1-jéig be kell nyújtaniuk ezeket, hogy összehangolt módon fel lehessen készülni az orosz gáz 2028-ra tervezett teljes körű kivezetésére, továbbá annak érdekében, hogy a piac számára elegendő idő álljon rendelkezésre a kapcsolódó változások előrejelzésére, anélkül, hogy ez veszélyeztetné a gázellátás biztonságát vagy jelentős hatást gyakorolna az energiaárakra. Ezeknek a terveknek be kell mutatniuk a kereslet csökkentésére, a megújulóenergia-termelés előmozdítására és az alternatív ellátás biztosítására irányuló tervezett nemzeti vagy regionális szintű intézkedéseket, valamint a diverzifikációs folyamatot megnehezítő lehetséges technikai vagy szabályozási akadályokat. Mivel a diverzifikációs folyamat szükségessé teheti az intézkedések nemzeti, regionális vagy uniós szintű összehangolását, a Bizottság kiértékeli a nemzeti diverzifikációs terveket, és szükség esetén módosításra irányuló ajánlásokat tehet.

(24)A tagállamok vezetői a versailles-i nyilatkozatban nemcsak az Oroszországból származó földgázellátás, hanem az egyéb orosz energiaellátás, különösen a kőolajellátás tekintetében is kötelezettséget vállaltak a fokozatos megszüntetésre. Bár az Oroszországból származó olajimport fokozatos megszüntetését biztosító korlátozó intézkedések már hatályban vannak, és az olajimport jelentősen csökkent, az orosz olaj további fokozatos kivezetéséhez konkrét előkészítő lépésekre és a szomszédsággal való koordinációra lehet szükség. A tagállamoknak ezért az olajra vonatkozóan is nemzeti diverzifikációs tervet kell készíteniük, megadva a lehetőséget a Bizottság számára, hogy ajánlásokat fogalmazzon meg e tervekre vonatkozóan.

(25)A 2022. és 2023. évi gázválság során szerzett tapasztalatok azt mutatják, hogy az ellátási helyzetre és az esetleges ellátási függőségekre vonatkozó átfogó információk elengedhetetlenül szükségesek az uniós gázellátás nyomon követéséhez. Ezért az e rendeletben meghatározott mentességeket alkalmazó, orosz gázt importáló piaci szereplőknek be kell nyújtaniuk a Bizottságnak minden olyan információt, amely a gázkereskedelmet érintő lehetséges kockázatok hatékony értékeléséhez szükséges lehet. Az említett információknak tartalmazniuk kell a vonatkozó gázellátási szerződések fő paramétereit, sőt akár teljes szövegüket – kivéve az árazásra vonatkozó információkat –, amennyiben ez szükséges a szerződés bizonyos kikötéseinek vagy más rendelkezéseire való hivatkozások kontextusának megértéséhez. Az uniós gázellátás nyomon követése során a Bizottságnak figyelembe kell vennie a vámhatóságok által a behozatalra vonatkozóan szolgáltatott információkat és a nemzeti diverzifikációs tervekben szereplő információkat is. A Bizottságnak rendszeresen tájékoztatnia kell az (EU) 2017/1938 rendelettel létrehozott gázkoordinációs csoportot a fokozatos megszüntetés uniós szintű folyamatáról, és éves jelentést kell tennie az orosz gáz fokozatos kivezetéséről. A jelentést a fokozatos megszüntetési folyamat felgyorsítását célzó konkrét uniós ajánlások és intézkedések kísérhetik.

(26)A tagállamoknak és az Uniónak szorosan együtt kell működniük e rendelet végrehajtása során. Tekintettel az Oroszországi Föderáció azon közelmúltbeli gyakorlatára, hogy egyoldalúan és a nemzetközi szokásjoggal vagy a tagállamok és Oroszország között létrejött kétoldalú beruházási megállapodásokkal összeegyeztethetetlen módon megváltoztatja az elfogadott bírósági és választottbírósági eljárásokat, a nemzetközi jogból következik, hogy az érintett vállalatok és tagállamok nem vonhatók felelősségre semmilyen olyan ítéletért, választottbírósági ítéletért – beleértve a beruházó és állam közötti választottbírósági ítéleteket is – vagy a nemzetközi szokásjog vagy kétoldalú beruházási megállapodás értelmében jogellenes eljárás keretében hozott egyéb bírósági határozatokért, amellyel szemben az érintett személy vagy tagállam nem rendelkezik tényleges hozzáféréssel a vonatkozó joghatóság szerinti jogorvoslati lehetőségekhez. A beruházó és az állam közötti esetleges vitarendezési ügyekkel kapcsolatos pénzügyi felelősségek tekintetében adott esetben hivatkozás történik a 912/2014/EU 30 rendeletre.

(27)Az Unió szilárd jogi keretet hozott létre a gázellátás biztonságának mindenkori garantálása és az esetleges ellátási válságok összehangolt kezelése érdekében, beleértve a tagállamok azon kötelezettségét, hogy hatékony és operatív szolidaritást biztosítsanak a földgázra szoruló szomszédaik számára. A Bizottságnak uniós, regionális és tagállami szinten is folyamatosan nyomon kell követnie az Oroszországgal folytatott gázkereskedelemből eredő gázellátási piaci kockázatok alakulását. Olyan hirtelen és jelentős fejlemények esetén, amelyek súlyosan veszélyeztetik egy vagy több tagállam ellátásbiztonságát, helyénvaló felhatalmazni a Bizottságot arra, hogy megtegye a szükséges vészhelyzeti intézkedéseket, felmentést adva egy vagy több tagállam számára arra vonatkozóan, hogy ne alkalmazzák az e rendeletben meghatározott, földgáz- vagy LNG-behozatalra vonatkozó behozatali tilalmakat. Ez a felmentés korlátozott időtartamra adható, és a Bizottság végrehajtási határozat útján további feltételeket írhat elő, amelyek garantálják, hogy a tilalom felfüggesztése szigorúan a fenyegetés elhárítására korlátozódjon. A Bizottságnak szorosan nyomon kell követnie az ilyen ideiglenes felmentések alkalmazását.

(28)A javasolt intézkedések teljes mértékben tükrözik az energiapolitikai szolidaritás elvét. Az orosz gázimporttól való függőség szintje ugyanis tagállamonként eltérő, és számos tagállam már hozott intézkedéseket az orosz gáz fokozatos kivezetése érdekében. Az e rendeletre irányuló javaslat biztosítja az orosz gáz fokozatos kivezetésének uniós szintű harmonizált megközelítését, megőrizve a tagállamok közötti szolidaritást.

(29)Mivel e rendeletnek az esetleges gázfüggőségek nyomon követésével kapcsolatos céljait a tagállamok nem tudják összehangolt módon és a piac széttagoltságának kockázata nélkül kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban jobban és hatékonyabban megvalósíthatóak, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az arányosságnak az említett cikkben foglalt elvével összhangban ez a rendelet nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.

(30)Tekintettel annak fontosságára, hogy az Unió haladéktalanul megszüntesse az Uniónak az Oroszországi Föderációból származó gázbehozataltól való további gazdasági függőségét, e rendeletnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon hatályba kell lépnie,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Tárgy

Ez a rendelet megteremti az Unió számára az Oroszországi Föderációval folytatott gázkereskedelemből fakadó jelentős kereskedelmi és biztonsági kockázatoknak való kitettség eredményes felszámolásának kereteit azzal, hogy meghatározza a következőket:

a) az Oroszországi Föderációból származó földgáz behozatalának és az LNG-terminál-szolgáltatások nyújtásának fokozatos tilalma;

b) az említett tilalom eredményes végrehajtására és nyomon követésére, valamint az Oroszországból származó olaj behozatalának fokozatos megszüntetésére vonatkozó szabályok;

c) az Unión belüli energiaellátás biztonságának hatékonyabb értékelésére vonatkozó rendelkezések.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1.„földgáz”: az (EU) 2024/1788 európai parlamenti és tanácsi irányelv 31 2. cikkének 1. pontjában meghatározott földgáz és a Kombinált Nómenklatúra (a továbbiakban: KN) 2711 11 00 és 2711 21 00 kódjai alá tartozó természetes gáz;

2.„LNG”: a 2711 11 00 KN-kód alá tartozó cseppfolyós halmazállapotú természetes gáz;

3.„gáz-halmazállapotú földgáz”: a 2711 21 00 KN-kód alá tartozó természetes gáz;

4.„hosszú távú ellátási szerződés”: egy évet meghaladó időtartamra szóló, földgázellátásra vonatkozó szerződés, kivéve a földgáz-derivatívákat;

5.„rövid távú ellátási szerződés”: legfeljebb egyéves időtartamra szóló, földgázellátásra vonatkozó szerződés, kivéve a földgáz-derivatívákat;

6.„tengerparttal nem rendelkező ország”: olyan ország, amelyet teljes egészében szárazföld határol, és amely nem rendelkezik közvetlen hozzáféréssel a tengerhez;

7.„importőr”: az a természetes vagy jogi személy, aki vagy amely jogosult rendelkezni valamely harmadik országból származó földgáznak az Unió vámterületére való behozataláról vagy az uniós piacon más módon történő forgalomba hozataláról, és rendelkezett is erről;

8.„vámhatóság”: a 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 32 5. cikkének 1. pontjában meghatározott vámhatóság;

9.„hatáskörrel rendelkező hatóság”: az (EU) 2017/1938 európai parlamenti és tanácsi rendelet 33 2. cikkének 7. pontjában meghatározott, hatáskörrel rendelkező hatóság”;

10.„szabályozó hatóság”: az (EU) 2024/1788 irányelv 76. cikkének (1) bekezdése alapján kijelölt nemzeti szabályozó hatóság;

11.„irányítás”: az (EU) 2024/1788 irányelv 2. cikkének 55. pontjában meghatározott irányítás;

12.„hosszú távú LNG-terminál-szolgáltatások”: az LNG-létesítmények rendszerüzemeltetői által a felhasználók részére nyújtott szolgáltatások, különösen a lefejtés, a tárolás, a kifolyatás, a kikötői műveletek (rakodás és kirakodás), a visszagázosítás, a visszacsatolt cseppfolyósítás, a tartálykocsik feltöltése, az LNG-üzemanyaggal való ellátás (bunkerolás), valamint a visszagázosítási folyamathoz és az azt követő, a szállítóvezetékrendszerbe történő betápláláshoz szükséges kiegészítő szolgáltatások és átmeneti tárolás, egy évet meghaladó időtartamra szóló szerződések alapján;

13.„rendszerösszekötési pont”: az (EU) 2024/1788 irányelv 2. cikkének 63. pontjában meghatározott rendszerösszekötési pont;

14.„betáplálási pont”: az (EU) 2024/1788 irányelv 2. cikkének 61. pontjában meghatározott betáplálási pont;

15.„virtuális kereskedelmi pont”: az (EU) 2024/1788 irányelv 2. cikkének 59. pontjában meghatározott virtuális kereskedelmi pont;

16.„szerződött mennyiségek”: azok a földgázmennyiségek, amelyeket a vevő vagy az importőr köteles megvásárolni, és az eladó vagy az exportőr köteles az ellátási szerződésben meghatározottak szerint rendelkezésre bocsátani, kivéve a szerződés kiigazításából származó mennyiségeket, mint például a kiegyenlítő mennyiségeket, a szállításihiány-pótlásokat vagy a szerződés feltételei szerinti egyéb mennyiségi módosításokat; hosszú távú ellátási szerződések esetében ez az éves szerződött mennyiségeket jelenti;

17.„kiegyenlítő mennyiségek”: azok a földgázmennyiségek, amelyet a vevő vagy az importőr jogosult átvenni és köteles későbbi időszakokban kifizetni a minimális vidd-vagy-fizess (take-or-pay) rendelkezéseknek megfelelően, és amelyek a korábbi időszakokban szerződött, át nem vett mennyiségek bármely hiányának pótlására szolgálnak, a hosszú távú ellátási szerződésben meghatározottak szerint.

18.„szállítási ütemterv”: a felek által a gázellátási szerződésben meghatározott menetrend vagy terv, amely rögzíti a meghatározott időközönként az eladó vagy az exportőr által leszállítandó és a vevő vagy az importőr által átveendő gázmennyiségeket, továbbá a szállítás időpontját, helyét és feltételeit is, az ellátási szerződés vagy bármely kapcsolódó üzemeltetési eljárás szerint;

19.„nominálás”: az (EU) 2024/1789 európai parlamenti és tanácsi rendelet 34 2. cikkének 8. pontjában meghatározott nominálás;

20.„olaj”: a 2709 és 2710 KN-kód alá tartozó nyersolaj, földgázkondenzátumok, finomítói nyersanyagok, adalékok és oxigenátok, valamint más szénhidrogének és olajtermékek.

II. FEJEZET

AZ OROSZORSZÁGI FÖDERÁCIÓBÓL SZÁRMAZÓ FÖLDGÁZ BEHOZATALÁNAK LÉPCSŐZETES BETILTÁSA

3. cikk

Az Oroszországi Föderációból származó földgáz behozatalának tilalma

(1)    2026. január 1-jétől tilos az Oroszországi Föderációból származó vagy onnan közvetlenül vagy közvetve exportált, csővezetéken keresztül szállított gáz-halmazállapotú földgáz behozatala, kivéve, ha a 4. cikkben foglalt kivételek valamelyike alkalmazandó.

(2)    2026. január 1-jétől tilos az Oroszországi Föderációból származó vagy onnan közvetlenül vagy közvetve exportált LNG behozatala, kivéve, ha a 4. cikkben foglalt kivételek valamelyike alkalmazandó.

4. cikk

Átmeneti időszak a meglévő ellátási szerződések esetében

(1)    Amennyiben az importőr bizonyítani tudja a vámhatóságok számára, hogy a 3. cikkben említett földgázbehozatalt 2025. június 17. előtt megkötött és azóta nem módosított rövid távú ellátási szerződés keretében hajtják végre, a 3. cikket 2026. június 17-től kell alkalmazni.

(2)    Ha az importőr bizonyítani tudja a vámhatóságok számára, hogy a 3. cikkben említett földgázbehozatalt:

a)    rövid távú ellátási szerződés keretében hajtják végre egy tengerparttal nem rendelkező országgal való rendszerösszekötési pontra történő szállítással, és  

b)    létezik olyan hosszú távú ellátási szerződés az említett tengerparttal nem rendelkező ország virtuális kereskedelmi pontjára történő szállítással, amely az Oroszországi Föderációból közvetlenül vagy közvetve exportált gáz-halmazállapotú földgáz csővezetéken keresztül történő behozatalára vonatkozik, és amelyet 2025. június 17. előtt kötöttek meg és azóta nem módosítottak,

akkor a 3. cikket 2028. január 1-jétől kell alkalmazni. 

(3)    Amennyiben az importőr bizonyítani tudja a vámhatóságok számára, hogy a 3. cikkben említett földgázbehozatalt 2025. június 17. előtt megkötött és azóta nem módosított hosszú távú ellátási szerződés keretében hajtják végre, a 3. cikket 2028. január 1-jétől kell alkalmazni.

(4)    Az (1) és (2) bekezdéssel összhangban behozott mennyiségek nem haladhatják meg a szerződött mennyiségeket.

5. cikk

Az orosz felhasználóknak nyújtott hosszú távú LNG-terminál-szolgáltatások tilalma

2026. január 1-jétől tilos hosszú távú LNG-terminál-szolgáltatásokat nyújtani az Oroszországi Föderációban letelepedett szervezetek vagy az Oroszországi Föderációban letelepedett természetes vagy jogi személyek irányítása alatt álló szervezetek számára.

6. cikk

Átmeneti időszak az LNG-terminál-szolgáltatásokra vonatkozó meglévő szerződések esetében

Amennyiben a hosszú távú LNG-terminál-szolgáltatásokat nyújtó szereplők bizonyítani tudják a vámhatóságok számára, hogy ezeket a szolgáltatásokat 2025. június 17. előtt megkötött és azóta nem módosított szerződés alapján nyújtják, az 5. cikket 2028. január 1-jétől kell alkalmazni.

III. FEJEZET

A RELEVÁNS INFORMÁCIÓK BENYÚJTÁSA ÉS CSERÉJE

7. cikk

A releváns információk importőrök általi benyújtása

(1) A földgázimportőrök a vámhatóságok rendelkezésére bocsátanak minden releváns információt, amely a 3. és 4. cikk végrehajtásához szükséges, különösen az annak igazolására szolgáló megfelelő bizonyítékokat, hogy a földgáz az Oroszországi Föderációból származik-e, onnan került-e közvetlenül vagy közvetve exportálásra.

A 4. cikk alkalmazásában a földgázimportőrök a vámhatóságok és a 9. és 10. cikk szerinti nyomon követésben részt vevő egyéb hatóságok rendelkezésére bocsátják a megfelelő bizonyítékokat annak értékeléséhez, hogy teljesülnek-e az említett cikkben meghatározott feltételek.

(2) Az (1) bekezdésben említett információknak ki kell terjedniük legalább a következőkre:

a)    a gázellátási szerződés megkötésének időpontja;

b)    a gázellátási szerződés időtartama;

c)    a szerződésben lekötött gázmennyiségek, beleértve az azoktól felfelé vagy lefelé való rugalmas eltérés jogát;

d)    a gázellátási szerződésben részt vevő felek azonosítása, beleértve az EU-ban bejegyzett felek esetében a gazdálkodók nyilvántartási és azonosító (EORI) számát;

e)    a gáz termelője és az előállítási ország, valamint adott esetben a gáz további feldolgozásának helye szerinti ország;

f)    LNG-behozatal esetében az első berakodási kikötő;

g)    a szállítási pontok, beleértve a szállítási pontra vonatkozó esetleges rugalmassági mechanizmusokat;

h)    a gázellátási szerződés bármely módosítása, a módosítás tartalmának és időpontjának megjelölésével, kivéve a kizárólag a gázárra vonatkozó módosításokat.

(3)    A vámhatóságok vagy a 9. és 10. cikk szerinti ellenőrzésben részt vevő egyéb hatóságok – az árra vonatkozó információk kivételével – részletesebb információkat kérhetnek, amennyiben a kért információk szükségesek annak értékeléséhez, hogy a 3. és 4. cikkben meghatározott feltételek teljesülnek-e. A vámhatóságok ennek keretében megkövetelhetik az importőröktől, hogy a gázellátási szerződés egyes rendelkezéseinek teljes szövegét vagy a teljes gázellátási szerződés szövegét – az árra vonatkozó információk kivételével – nyújtsák be, különösen akkor, ha bizonyos szerződéses rendelkezések egymáshoz kapcsolódnak, vagy ha az értékeléshez a szerződéses rendelkezések megfogalmazásának teljes körű ismerete elengedhetetlen. Amennyiben a vámhatóságok úgy ítélik meg, hogy a benyújtott bizonyítékok nem meggyőzőek, elutasíthatják az áruk szabad forgalomba bocsátását.

(4)    Vélelmezni kell, hogy a következő rendszerösszekötési pontokon keresztül az Unióba beléptetett földgázt közvetlenül vagy közvetve az Oroszországi Föderációból exportálják, kivéve, ha az importőr egyértelműen bizonyítani tudja a vámhatóságok számára, hogy az importált földgáz az Oroszországi Föderációtól eltérő országból származik, és csupán áthaladt az Oroszországi Föderáción.

a)Imatra (FI/RU);

b)Narva (EE/RU);

c)Värska (EE/RU);

d)Luhamaa (LV/VT);

e)Šakiai (LT/RU);

f)Kotlovka (LT/BY);

g)Kondratki (PL/BY);

h)Wysokoje (PL/BY);

i)Tieterowka (PL/BY);

j)Kobryń (PL/BY);

k)Greifswald (DE/RU);

l)Strandzha 2 (BG)/Malkoclar (TR) – TurkStream

m)Kiskundorozsma-2 (HU)/Horgos (RS)

n)Kiskundorozsma (HU/RS)

o)Kireevo (BG)/Zaychar (RS)

p)Kalotina (BG)/Dimitrovgrad (RS)

8. cikk

A releváns információk LNG-terminál szolgáltatók általi benyújtása

Az Oroszországi Föderációban letelepedett vagy az Oroszországi Föderációban letelepedett természetes személyek vagy jogi személyek irányítása alatt álló felhasználók számára LNG-terminál-szolgáltatók a vámhatóságok rendelkezésére bocsátják az 5. és a 6. cikk végrehajtásához szükséges információkat.

9. cikk

Eredményes nyomon követés

A vámhatóságok, és adott esetben hatáskörrel rendelkező hatóságok és szabályozó hatóságok, valamint az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynöksége (ACER) biztosítják a II. fejezet rendelkezéseinek hatékony nyomon követését – szükség esetén végrehajtási hatáskörük teljes körű érvényesítésével –, és szorosan együttműködnek az érintett nemzeti hatóságokkal, más tagállamok hatóságaival, az ACER-rel vagy a Bizottsággal.

10. cikk

Információcsere

A vámhatóságok a földgázimportőröktől kapott információkat – az e rendelet 3–6. cikkében meghatározott feltételek teljesülésének eredményes értékeléséhez szükséges mértékben – megosztják a szabályozó hatóságokkal, a hatáskörrel rendelkező hatóságokkal, az ACER-rel és a Bizottsággal. A különböző tagállamok vámhatóságai a szükséges mértékben kicserélik a földgázimportőröktől kapott információkat, és együttműködnek egymással a szabályok kijátszásának elkerülése érdekében. Felhasználják azokat a meglévő eszközöket és adatbázisokat, amelyek lehetővé teszik a releváns információk eredményes cseréjét a tagállamuk nemzeti hatóságai és más tagállamok hatóságai között, vagy szükség esetén ilyen eszközöket vezetnek be.

2026. augusztus 31-ig és 2027. augusztus 31-ig az ACER az e rendelet alapján kapott adatok és a saját információk alapján jelentést tesz közzé, amelyben áttekintést nyújt az Oroszországból származó, illetve onnan közvetlenül vagy közvetve exportált gázra vonatkozó ellátási szerződésekről, és értékeli a diverzifikáció energiapiacokra gyakorolt hatását.

E rendelet végrehajtásának megkönnyítése érdekében a Bizottság és az ACER adott esetben megosztja a vámhatóságokkal az orosz gáz behozatalára vonatkozó, a birtokukban lévő szerződésekkel kapcsolatos releváns információkat.

IV. FEJEZET

NEMZETI DIVERZIFIKÁCIÓS TERVEK

11. cikk

A földgázra vonatkozó nemzeti diverzifikációs tervek 

(1)    Az orosz behozatal teljes körű tilalmának 2028. január 1-jei határidejét megelőzően a tagállamok diverzifikációs tervet dolgoznak ki, amelyben ismertetik a gázellátásuk diverzifikálásával, valamint az Oroszországi Föderációból származó vagy onnan közvetlenül vagy közvetve exportált földgáz behozatalának teljes megszüntetésével kapcsolatos intézkedéseket, mérföldköveket és potenciális akadályokat.

(2)    A földgázra vonatkozó nemzeti diverzifikációs tervnek a következők mindegyikét tartalmaznia kell:

a) a meglévő ellátási szerződések alapján az Oroszországi Föderációból származó vagy onnan közvetlenül vagy közvetve exportált földgázbehozatal mennyiségéről, valamint adott esetben az Oroszországi Föderációban letelepedett természetes vagy jogi személyek által szerződés útján megrendelt LNG-terminál-szolgáltatásokról rendelkezésre álló információk; 

b) az Oroszországi Föderációból származó vagy onnan közvetlenül vagy közvetve exportált földgáz helyettesítésére bevezetett és tervezett nemzeti szintű intézkedések egyértelmű leírása, beleértve a várhatóan fokozatosan kivezetendő mennyiségeket, a végrehajtás mérföldköveit és ütemtervét, valamint – amennyiben rendelkezésre állnak – az alternatív ellátási forrásokra és útvonalakra vonatkozóan előirányzott lehetőségeket. Ezek az intézkedések magukban foglalhatják különösen az (EU) 2024/718 irányelv 43. cikke szerinti AggregateEU platform használatát, az energiavállalatok diverzifikációs erőfeszítéseit támogató intézkedéseket, a regionális csoportokban, például a CESEC magas szintű munkacsoportban folytatott együttműködést, a földgázbehozatalt villamosítás révén kiváltó alternatívák azonosítását, az energiahatékonysági intézkedéseket, a biogáz, a biometán és a tiszta hidrogén előállításának fellendítését, a megújuló energia alkalmazását vagy az önkéntes keresletcsökkentési intézkedések bevezetését; 

c) az Oroszországi Föderációból származó vagy onnan közvetlenül vagy közvetve exportált földgáz helyettesítését korlátozó esetleges technikai, szerződéses vagy szabályozási akadályok azonosítása, valamint az említett akadályok áthidalásának lehetőségei.

(3)    A tagállamok 2026. március 1-jéig az I. mellékletben meghatározott sablon felhasználásával értesítik a Bizottságot nemzeti diverzifikációs terveikről.

(4)    A Bizottság adott esetben elősegíti a földgázra vonatkozó nemzeti diverzifikációs tervek elkészítését és végrehajtását. A tagállamok rendszeresen jelentést tesznek az (EU) 2017/1938 rendelet 4. cikkével létrehozott gázkoordinációs csoportnak az említett tervek elkészítése, elfogadása és végrehajtása terén elért eredményekről. A Bizottság a nemzeti diverzifikációs tervek alapján értékeli az orosz gáz fokozatos kivezetésének végrehajtását, és erről e rendelet 13. cikkének megfelelően jelentést tesz a gázkoordinációs csoportnak.

12. cikk

Az olajra vonatkozó nemzeti diverzifikációs tervek 

(1)    Amennyiben a tagállamok az Oroszországi Föderációból származó vagy onnan közvetlenül vagy közvetve exportált olajat importálnak, diverzifikációs tervet dolgoznak ki, amelyben ismertetik az olajellátásuk diverzifikálásával kapcsolatos intézkedéseket, mérföldköveket és potenciális akadályokat annak érdekében, hogy 2028. január 1-jéig megszüntessék az Oroszországi Föderációból származó vagy onnan közvetlenül vagy közvetve exportált olaj behozatalát.

(2)    Az olajra vonatkozó nemzeti diverzifikációs tervnek a következők mindegyikét tartalmaznia kell:

a) a meglévő ellátási szerződések alapján az Oroszországi Föderációból érkező közvetlen vagy közvetett olajbehozatal mennyiségéről rendelkezésre álló információk;

b) az Oroszországi Föderációból származó vagy onnan közvetlenül vagy közvetve exportált olaj helyettesítésére tervezett nemzeti szintű intézkedések, beleértve a várhatóan fokozatosan kivezetendő mennyiségeket, a végrehajtás mérföldköveit és ütemtervét, valamint az alternatív ellátási forrásokra és útvonalakra vonatkozó lehetőségeket; 

c) az Oroszországi Föderációból származó vagy onnan közvetlenül vagy közvetve exportált olaj helyettesítését korlátozó esetleges technikai vagy szabályozási akadályok, valamint az említett akadályok áthidalásának lehetőségei.

(3)    A tagállamok 2026. március 1-jéig a II. mellékletben meghatározott sablonnak megfelelően / annak felhasználásával értesítik a Bizottságot nemzeti diverzifikációs terveikről. 

(4)    A Bizottság adott esetben elősegíti az olajra vonatkozó nemzeti diverzifikációs tervek elkészítését és végrehajtását. A tagállamok rendszeresen jelentést tesznek a 2009/119/EK tanácsi irányelv 35 17. cikkével létrehozott olajkoordinációs csoportnak az említett nemzeti diverzifikációs tervek elkészítése, elfogadása és végrehajtása terén elért eredményekről.

(5)    Amennyiben az olajra vonatkozó nemzeti diverzifikációs terv megállapítja annak kockázatát, hogy az orosz olaj 2028. január 1-jéig történő fokozatos kivezetésére vonatkozó célkitűzés nem érhető el, a Bizottság a terv értékelését követően ajánlást adhat ki az érintett tagállamnak arra vonatkozóan, hogy miként lehet időben megvalósítani a fokozatos kivezetést. Az ajánlást követően a tagállam három hónapon belül naprakésszé teszi diverzifikációs tervét, figyelembe véve a Bizottság ajánlását.  

V. FEJEZET

A GÁZELLÁTÁS BIZTONSÁGÁNAK NYOMON KÖVETÉSE

13. cikk

Az (EU) 2017/1938 rendelet módosításai

Az (EU) 2017/1938 rendelet a következőképpen módosul:

1. A 2. cikk a következő 33. és 34. ponttal egészül ki:

„33. »vidd-vagy-fizess rendelkezés«: olyan szerződéses rendelkezés, amely arra kötelezi a vevőt, hogy egy adott időszakon belül egy meghatározott minimális gázmennyiséget átvegyen, vagy fizesse meg egy meghatározott minimális gázmennyiség árát, függetlenül attól, hogy a gázt ténylegesen átvette-e;

34. »szállíts-vagy-fizess rendelkezés«: olyan szerződéses rendelkezés, amely arra kötelezi az eladót, hogy a gázszállítás elmaradása esetén szerződéses bírságot fizessen.”

2. A 14. cikk (6) bekezdése a következőképpen módosul:

a) az első albekezdés a következő c) ponttal egészül ki:

„c) a Bizottságot és az érintett hatáskörrel rendelkező hatóságot az Oroszországi Föderációból származó vagy onnan közvetlenül vagy közvetve exportált földgáz tárgyában kötött ellátási szerződésekkel kapcsolatban a következő információkról: 

i.    az (EU) 2025/XX rendelet (e rendelet) 7. cikkének (2) bekezdése szerinti információk;

ii.    a szállítandó és átveendő mennyiségekre vonatkozó információk, beleértve a vidd-vagy-fizess rendelkezések vagy a szállíts-vagy-fizess rendelkezések szerinti esetleges rugalmassági mechanizmusokat;

iii.    szállítási ütemtervek (LNG) vagy nominálások (vezetékes gáz);

iv.    az éves szerződött mennyiségekre vonatkozó lehetséges szerződéses rugalmassági mechanizmusok, beleértve a kiegyenlítő mennyiségeket is;

v.    a gázszállítás felfüggesztésére vagy megszüntetésére vonatkozó feltételek, beleértve a vis maiorra vonatkozó rendelkezéseket is;

vi.    arra vonatkozó információ, hogy melyik jog irányadó a szerződésre, és mely választottbírósági mechanizmust alkalmazzák;

vii.    a gázellátási szerződés teljesítése szempontjából releváns egyéb kereskedelmi megállapodások kulcsfontosságú elemei, az árakra vonatkozó információk kivételével.”;

b) a szöveg a következő harmadik és negyedik albekezdéssel egészül ki:

„A c) pontban említett információkat minden egyes szerződés esetében bontott formátumban kell megadni, beleértve a teljes releváns szövegrészt – az árakra vonatkozó információk kivételével –, különösen akkor, ha a szerződéses rendelkezések megfogalmazásának teljes ismerete elengedhetetlen az ellátásbiztonság értékeléséhez, vagy ha bizonyos szerződéses rendelkezések kapcsolódnak egymáshoz.

Az LNG-terminál-szolgáltatók tájékoztatják a Bizottságot az Oroszországi Föderációból származó felhasználók és az Oroszországi Föderáció vállalkozásai által irányított felhasználók által megrendelt szolgáltatásokról, beleértve a szerződéses szolgáltatásokat, az érintett mennyiségeket és a szerződések időtartamát.”

3. A 17. cikk második bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„A Bizottság folyamatosan nyomon követi az uniós energiarendszer orosz gázellátásnak való kitettségét, különösen a hatáskörrel rendelkező hatóságoknak a 14. cikk (6) bekezdésének c) pontja értelmében bejelentett információk alapján.

A Bizottság az említett rendelet 11. cikke szerinti nemzeti diverzifikációs tervek alapján értékeli az orosz gáz (EU) XX/2025 rendelet szerinti fokozatos kivezetésének nemzeti, regionális és uniós szintű végrehajtását. Ezt az értékelést jelenteni kell a gázkoordinációs csoportnak.

A harmadik bekezdésben említett értékelés következtetései alapján a Bizottság éves jelentést tesz közzé, amely átfogó áttekintést nyújt a tagállamok által a nemzeti diverzifikációs terveik végrehajtása terén elért eredményekről.

A negyedik bekezdésben említett jelentést adott esetben bizottsági ajánlás kísérheti, amely meghatározza az ellátás biztonságos diverzifikálásának és az orosz gáz időben történő fokozatos kivezetésének biztosítására irányuló lehetséges fellépéseket és intézkedéseket.

Az érintett tagállamok három hónapon belül naprakésszé teszik nemzeti diverzifikációs tervüket, figyelembe véve a Bizottság ajánlását.”

VI. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

14. cikk

Szakmai titoktartás

(1) A szakmai titoktartásnak az e cikkben meghatározott feltételeit az e rendelet alapján beérkezett, kicserélt vagy továbbított minden bizalmas információra alkalmazni kell.

(2) A szakmai titoktartási kötelezettség minden olyan személyre vonatkozik, aki az e rendelet végrehajtásában részt vevő hatóságoknál dolgozik vagy dolgozott, valamint minden olyan természetes vagy jogi személyre, akire vagy amelyre az érintett hatóságok átruházták hatásköreiket, beleértve a hatáskörrel rendelkező hatóság által megbízott könyvvizsgálókat és szakértőket is.

(3) A szakmai titoktartás hatálya alá tartozó információk semmilyen más személlyel vagy hatósággal nem közölhetők, kivéve, ha ezt az uniós vagy tagállami jogban foglalt rendelkezés írja elő.

(4) Az érintett hatóságok között e rendelet alapján kicserélt valamennyi, üzleti vagy működési feltételekre, és egyéb gazdasági vagy személyes ügyekre vonatkozó információ bizalmasnak minősül, és a szakmai titoktartás követelményeinek hatálya alá tartozik, kivéve, ha a hatáskörrel rendelkező hatóság a közléssel egyidejűleg kijelenti, hogy az ilyen információ nyilvánosságra hozható, vagy ha az ilyen nyilvánosságra hozatal bírósági eljáráshoz szükséges.

15. cikk

Nyomon követés és felülvizsgálat

A Bizottság folyamatosan nyomon követi az uniós energiapiac helyzetének alakulását, különösen az Oroszországi Föderációból származó energiaimporttal kapcsolatos potenciális gázellátási függőségekkel vagy egyéb ellátásbiztonsági kockázatokkal összefüggésben. Egy vagy több tagállam ellátásbiztonságát súlyosan fenyegető hirtelen és jelentős fejlemények esetén a Bizottság felhatalmazhat egy vagy több tagállamot arra, hogy részben vagy egészben ideiglenesen felfüggessze e rendelet második fejezetének alkalmazását. A bizottsági határozat tartalmazhat bizonyos feltételeket, különösen annak biztosítására, hogy a felfüggesztés szigorúan a szóban forgó fenyegetés kezelésére korlátozódjon.

16. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Strasbourgban, -án/-én.

(1)    Lásd részletesen az e rendeletre irányuló javaslatot kísérő, „Az orosz gázimport fokozatos megszüntetésére és a lehetséges energiafüggőségek nyomon követésének javítására irányuló intézkedések hatásának értékelése” című, 2025. június 17-i bizottsági szolgálati munkadokumentumot (a továbbiakban: A hatások értékelése) (SWD(2025) 830 final, 1. o.). 

(2)    COM(2022) 230 final.

(3)    COM(2014) 330 final.

(4)    COM(2015) 80 final.

(5)    A részleteket illetően lásd A hatások értékelése c. dokumentum 36. oldalát.

(6)    Lásd például az Implementing the REPower EU Action Plan: Investment Needs, Hydrogen Accelerator and Achieving the Bio-Methane Targets (A REPower EU cselekvési terv végrehajtása: Beruházási igények, hidrogénakcelerátor és a biometánra vonatkozó célok elérése) című bizottsági szolgálati munkadokumentumot, SWD(2022) 230 final, amely az Európai Parlamentnek, az Európai Tanácsnak, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának szóló közleményt kíséri, REPowerEU terv, COM(2022) 230 final, 2022. május 18.; és az ENTSOG (Földgázpiaci Szállításirendszer-üzemeltetők Európai Hálózata)-szimulációt ( ellátásbiztonsági szimuláció| ENTSOG ).

(7)    Amely figyelembe veszi a lehetséges gazdasági és biztonsági kockázatokat, valamint a jogi megfontolások elemzését.

(8)    COM(2022) 230 final.

(9)     Versailles-i nyilatkozat , 2022. március 10 és 11.

(10)    COM(2025) 440 final.

(11)    Javaslat – Az Európai Parlament és a Tanács rendelete az Oroszországi Föderációból és a Belarusz Köztársaságból származó vagy onnan közvetlenül vagy közvetve exportált egyes áruk behozatalára alkalmazandó vámok módosításáról, COM(2025) 34 final 2025/0021 (COD).

(12)    JOIN(2024) 20 final.

(13)    COM(2024) 23 final.

(14)    COM(2024) 25 final.

(15)    COM(2024) 24 final.

(16)    COM(2024) 27 final.

(17)    COM(2024) 26 final.

(18)    HL C …

(19)    HL C …

(20)    A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, az Európai Tanácsnak, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – REPowerEU: Közös európai fellépés a megfizethetőbb, biztonságosabb és fenntarthatóbb energiáért”, COM(2022) 108 final, 2022. március 8.

(21)    A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, az Európai Tanácsnak, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: REPowerEU terv (COM(2022) 230 final), 2022. május 18.

(22)    Lásd az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 102. cikke és az EGT-megállapodás 54. cikke szerinti eljárásról szóló, 2018. május 24-i C(2018) 3106 final bizottsági határozatot (AT.39816. számú ügy – Upstream gázellátás Közép- és Kelet-Európában); https://ec.europa.eu/competition/antitrust/cases/dec_docs/39816/39816_10148_3.pdf .

(23)    A 2003 és 2005 közötti területi korlátozásokkal kapcsolatos versenyjogi vizsgálatokat lásd: ec.europa.eu/commission/presscorner/detail/en/ip_05_710 ; ec.europa.eu/commission/presscorner/detail/en/ip_03_1345 ; ec.europa.eu/commission/presscorner/detail/en/ip_05_195 ;
a Gazprom II. ügyben folytatott vizsgálatot illetően lásd az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 102. cikke és az EGT-megállapodás 54. cikke szerinti eljárásról szóló, 2018. május 24-i C(2018) 3106 final bizottsági határozatot (AT.39816. számú ügy – Upstream gázellátás Közép- és Kelet-Európában).

(24)    ACER: „European gas market trends and price drivers 2023 – Market Monitoring Report” (Európai gázpiaci trendek és ártényezők, 2023 – Piacfelügyeleti jelentés) (28. pont).

(25)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1938 rendelete (2017. október 25.) a földgázellátás biztonságának megőrzését szolgáló intézkedésekről és a 994/2010/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 280., 2017.10.28., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2017/1938/oj).

(26)    Lásd a hatásvizsgálat 4. oldalát.

(27)    Lásd például a REPower uniós cselekvési terv végrehajtásáról szóló bizottsági szolgálati munkadokumentumot: Beruházási igények, hidrogéngyorsító és a biometánra vonatkozó célok elérése, SWD(2022) 230 final, amely a következő dokumentumot kíséri: A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, az Európai Tanácsnak, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: REPowerEU terv (COM(2022) 230 final), 2022. május 18.

(28)    Lásd a hatásvizsgálat 35. oldalát.

(29)    Lásd a hatásvizsgálat 15–36. oldalát.

(30)    Az Európai Parlament és a Tanács 912/2014/EU rendelete (2014. július 23.) az Európai Unió által megkötött nemzetközi megállapodások által létrehozott, a beruházók és az államok közötti vitarendezést végző választott bíróságokkal kapcsolatos pénzügyi felelősség meghatározására vonatkozó keret létrehozásáról (HL L 257., 2014.8.28., 121. o.).

(31)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2024/1788 irányelve (2024. június 13.) a megújuló gáz és a földgáz, valamint a hidrogén belső piacára vonatkozó közös szabályokról, az (EU) 2023/1791 irányelv módosításáról, valamint a 2009/73/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L, 2024/1788, 2024.7.15., ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2024/1788/oj).

(32)    Az Európai Parlament és a Tanács 952/2013/EU rendelete (2013. október 9.) az Uniós Vámkódex létrehozásáról (HL L 269., 2013.10.10., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2013/952/oj).

(33)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1938 rendelete (2017. október 25.) a földgázellátás biztonságának megőrzését szolgáló intézkedésekről és a 994/2010/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 280., 2017.10.28., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2017/1938/oj).

(34)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2024/1789 rendelete (2024. június 13.) a megújuló gáz, a földgáz és a hidrogén belső piacairól, az (EU) 1227/2011, (EU) 2017/1938, (EU) 2019/942 és (EU) 2022/869 rendelet és az (EU) 2017/684 határozat módosításáról, valamint a 715/2009/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L, 2024/1789, 2024.7.15., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2024/1789/oj ); ENTSOG, Security of Supply Simulation | ENTSOG (Földgázpiaci Szállításirendszer-üzemeltetők Európai Hálózata, ellátásbiztonsági szimuláció).

(35)    A Tanács 2009/119/EK irányelve (2009. szeptember 14.) a tagállamok minimális kőolaj- és/vagy kőolajtermék-készletezési kötelezettségéről (HL L 265., 2009.10.9., 9. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2009/119/oj).

EURÓPAI BIZOTTSÁG

Strasbourg, 2025.6.17.

COM(2025) 828 final

MELLÉKLETEK

a következőhöz:

Javaslat


AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

az orosz földgáz behozatalának fokozatos megszüntetéséről, az esetleges energiafüggőségek hatékonyabb nyomon követéséről és az (EU) 2017/1938 rendelet módosításáról

{SWD(2025) 830 final}

I. MELLÉKLET

1.A földgázra vonatkozó nemzeti diverzifikációs terv mintája

Ez a minta a 11. cikkben előírt nemzeti diverzifikációs tervet kidolgozó nemzeti hatóságok számára készült. A tervnek az alábbiakat kell tartalmaznia:

Általános információk

Az Oroszországi Föderációból származó, vagy onnan közvetlenül vagy közvetve a tagállamba exportált gáz behozatalára vonatkozó főbb információk

Az Oroszországi Föderációból származó, illetve onnan közvetlenül vagy közvetve exportált földgáz helyettesítésére irányuló intézkedések leírása.

3.1. A leírásnak tartalmaznia kell a következő elemeket:

Az Oroszországi Föderációból származó, illetve onnan közvetlenül vagy közvetve exportált földgáz helyettesítését megnehezítő technikai vagy szabályozási akadályok leírása.

Kategória	A fokozatosan kivezetésre kerülő mennyiségek helyettesítése 1
Szükséges információk	Az Oroszországi Föderációból származó, illetve onnan közvetlenül vagy közvetve exportált földgáz fennmaradó mennyiségének helyettesítésére nemzeti szinten bevezetett és bevezetni tervezett intézkedések leírása i. az egyes intézkedések következtében várhatóan megszűnő mennyiségek, ii. végrehajtási ütemterv (a terv megkezdésének és lezárásának időpontja), iii. alternatív ellátási lehetőségek és ellátási útvonalak felsorolása
Vezetékes gáz
LNG

II. MELLÉKLET

2.Az olajra vonatkozó nemzeti diverzifikációs terv mintája

Ez a minta a 12. cikkben előírt részletes nemzeti diverzifikációs tervet kidolgozó nemzeti hatóságok számára készült. A tervnek az alábbiakat kell tartalmaznia:

Általános információk

Az Oroszországi Föderációból származó, vagy onnan közvetlenül vagy közvetve a tagállamba exportált olaj behozatalára vonatkozó főbb információk

Az Oroszországi Föderációból származó, illetve onnan közvetlenül vagy közvetve exportált olaj helyettesítésére irányuló intézkedések leírása.

A leírásnak tartalmaznia kell a következő elemeket:

Az Oroszországi Föderációból származó, illetve onnan közvetlenül vagy közvetve exportált olaj helyettesítését megnehezítő technikai vagy szabályozási akadályok leírása.

III. MELLÉKLET

PÉNZÜGYI ÉS DIGITÁLIS KIMUTATÁS

1.    A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI    3

1.1.    A javaslat/kezdeményezés címe    3

1.2.    Az érintett szakpolitikai terület(ek)    3

1.3.    Célkitűzés(ek)    3

1.3.1.    Általános célkitűzés(ek)    3

1.3.2.    Konkrét célkitűzés(ek)    3

1.3.3.    Várható eredmény(ek) és hatás(ok)    3

1.3.4.    Teljesítménymutatók    3

1.4.    A javaslat/kezdeményezés tárgya:    4

1.5.    A javaslat/kezdeményezés indoklása    4

1.5.1.    Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek) a kezdeményezés végrehajtásának részletes ütemtervével    4

1.5.2.    Az uniós részvételből származó hozzáadott érték (adódhat többek között a koordinációból eredő előnyökből, a jogbiztonságból, a fokozott hatékonyságból vagy a kiegészítő jellegből). E szakaszban „az uniós részvételből származó hozzáadott érték” azt az uniós fellépésből adódó értéket jelenti, amely többletként jelentkezik ahhoz az értékhez képest, amely a tagállamok egyedüli fellépése esetén jött volna létre.    4

1.5.3.    Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága    4

1.5.4.    A többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség és lehetséges szinergiák egyéb megfelelő eszközökkel    5

1.5.5.    A rendelkezésre álló különböző finanszírozási lehetőségek értékelése, ideértve az átcsoportosítási lehetőségeket is    5

1.6.    A javaslat/kezdeményezés és az abból származó pénzügyi hatás időtartama    6

1.7.    Tervezett költségvetés-végrehajtási módszer(ek)    6

2.    IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK    8

2.1.    A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések    8

2.2.    Irányítási és kontrollrendszer(ek)    8

2.2.1.    A költségvetés-végrehajtási módszer(ek)nek, a finanszírozás-végrehajtási mechanizmus(ok)nak, a kifizetési feltételeknek és a javasolt kontrollstratégiának az indokolása    8

2.2.2.    Az azonosított kockázatokkal és a csökkentésükre létrehozott belső kontrollrendszerekkel kapcsolatos információk    8

2.2.3.    A kontrollok költséghatékonyságának becslése (a kontroll költségeinek és az érintett forrásoknak az aránya) és indokolása, valamint a hibakockázat várható szintjeinek értékelése (kifizetéskor és záráskor)    8

2.3.    A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére irányuló intézkedések    9

3.    A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA    10

3.1.    A többéves pénzügyi keret érintett fejezete(i) és a költségvetés érintett kiadási sora(i)    10

3.2.    A javaslatnak az előirányzatokra gyakorolt becsült pénzügyi hatása    12

3.2.1.    Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása    12

3.2.1.1.    A megszavazott költségvetésből származó előirányzatok    12

3.2.1.2.    Külső címzett bevételekből származó előirányzatok    17

3.2.2.    Operatív előirányzatokból finanszírozott becsült kimenet    22

3.2.3.    Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása    24

3.2.3.1. A megszavazott költségvetésből származó előirányzatok    24

3.2.3.2.    Külső címzett bevételekből származó előirányzatok    24

3.2.3.3.    Előirányzatok összesen    24

3.2.4.    Becsült humánerőforrás-szükségletek    25

3.2.4.1.    A megszavazott költségvetésből finanszírozott    25

3.2.4.2.    Külső címzett bevételekből finanszírozott    26

3.2.4.3.    Becsült humánerőforrás-szükségletek összesen    26

3.2.5.    A digitális technológiával kapcsolatos beruházásokra gyakorolt becsült hatás áttekintése    28

3.2.6.    A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség    28

3.2.7.    Harmadik felek finanszírozási hozzájárulása    28

3.3.    Becsült bevételi hatás    29

4.    Digitális vetületek    29

4.1.    Digitális vonatkozású követelmények    30

4.2.    Adatok    30

4.3.    Digitális megoldások    31

4.4.    Interoperabilitási értékelés    31

4.5.    A digitális végrehajtást támogató intézkedések    32

1.    A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI 

1.1.    A javaslat/kezdeményezés címe

1.2.    Az érintett szakpolitikai terület(ek) 

1.3.    Célkitűzés(ek)

1.3.1.    Általános célkitűzés(ek)

1.3.2.    Konkrét célkitűzés(ek)

1.3.3.    Várható eredmény(ek) és hatás(ok)

1.3.4.    Teljesítménymutatók

1.4.    A javaslat/kezdeményezés tárgya: 

 új intézkedés 

 kísérleti projektet / előkészítő intézkedést követő új intézkedés 2  

 meglévő intézkedés meghosszabbítása 

 egy vagy több intézkedés összevonása vagy átalakítása egy másik/új intézkedéssé

1.5.    A javaslat/kezdeményezés indoklása 

1.5.1.    Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek) a kezdeményezés végrehajtásának részletes ütemtervével

1.5.2.    Az uniós részvételből származó hozzáadott érték (adódhat többek között a koordinációból eredő előnyökből, a jogbiztonságból, a fokozott hatékonyságból vagy a kiegészítő jellegből). E szakaszban „az uniós részvételből származó hozzáadott érték” azt az uniós fellépésből adódó értéket jelenti, amely többletként jelentkezik ahhoz az értékhez képest, amely a tagállamok egyedüli fellépése esetén jött volna létre.

1.5.3.    Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága

1.5.4.    A többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség és lehetséges szinergiák egyéb megfelelő eszközökkel

1.5.5.    A rendelkezésre álló különböző finanszírozási lehetőségek értékelése, ideértve az átcsoportosítási lehetőségeket is

 határozott időtartam

    időtartam: 2025-től 2027-ig

    pénzügyi hatás: ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig a kötelezettségvállalási előirányzatok esetében és ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig a kifizetési előirányzatok esetében

 határozatlan időtartam

beindítási időszak: ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig

azt követően: rendes ütemű végrehajtás

1.7.    Tervezett költségvetés-végrehajtási módszer(ek)

 közvetlen irányítás a Bizottság által

 a Bizottság szervezeti egységein keresztül, ideértve az uniós küldöttségek személyzetét

    végrehajtó ügynökségen keresztül

 megosztott irányítás a tagállamokkal

 közvetett irányítás a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos feladatoknak a következőkre történő átruházásával:

 harmadik országok vagy az általuk kijelölt szervek

 nemzetközi szervezetek és ügynökségeik (nevezze meg)

 az Európai Beruházási Bank és az Európai Beruházási Alap

 a költségvetési rendelet 70. és 71. cikkében említett szervek

 közjogi szervek

 magánjog alapján működő, közfeladatot ellátó szervek, amennyiben megfelelő pénzügyi garanciákkal rendelkeznek

 valamely tagállam magánjoga alapján működő, köz- és magánszféra közötti partnerség végrehajtásával megbízott és megfelelő pénzügyi garanciákkal rendelkező szervek

 az Európai Unióról szóló szerződés V. címének értelmében a közös kül- és biztonságpolitika terén konkrét fellépések végrehajtásával megbízott és a vonatkozó alap-jogiaktusban ekként megjelölt szervek vagy személyek

valamely tagállamban létrehozott, valamely tagállam magánjoga vagy uniós jog alapján működő szervek, amelyek az ágazatspecifikus szabályokkal összhangban megbízást kaphatnak uniós források vagy költségvetési biztosítékok végrehajtására, amennyiben e szervek közjogi szervek vagy közfeladatot ellátó magánjogi intézmények ellenőrzése alá tartoznak, és az ellenőrző szerv által vállalt egyetemleges felelősség formáját öltő vagy azzal egyenértékű pénzügyi garanciával rendelkeznek, amely pénzügyi garancia minden intézkedés esetében az uniós támogatás maximális összegére korlátozódhat

Megjegyzések

2. IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

2.1.    A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések 

2.2.    Irányítási és kontrollrendszer(ek) 

2.2.1.    A költségvetés-végrehajtási módszer(ek)nek, a finanszírozás-végrehajtási mechanizmus(ok)nak, a kifizetési feltételeknek és a javasolt kontrollstratégiának az indokolása

2.2.2.    Az azonosított kockázatokkal és a csökkentésükre létrehozott belső kontrollrendszerekkel kapcsolatos információk

2.2.3.    A kontrollok költséghatékonyságának becslése (a kontroll költségeinek és az érintett forrásoknak az aránya) és indokolása, valamint a hibakockázat várható szintjeinek értékelése (kifizetéskor és záráskor) 

2.3.    A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére irányuló intézkedések 

3.    A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

3.1.    A többéves pénzügyi keret érintett fejezete(i) és a költségvetés érintett kiadási sora(i)

Meglévő költségvetési sorok

A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési sorok sorrendjében.

3.2.    A javaslatnak az előirányzatokra gyakorolt becsült pénzügyi hatása

3.2.1.    Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása

    A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után operatív előirányzatok felhasználását.

    A javaslat/kezdeményezés az alábbi operatív előirányzatok felhasználását vonja maga után:

3.2.1.1.    A megszavazott költségvetésből származó előirányzatok

millió EUR (három tizedesjegyig)

Energiaügyi Főigazgatóság			Év	Év	Év	Év	A 2021–2027-es többéves pénzügyi keretből ÖSSZESEN
			2024	2025 7	2026	2027
Operatív előirányzatok
Költségvetési sor	Kötelezettségvállalási előirányzatok	(1a)					0,000
	Kifizetési előirányzatok	(2 a)					0,000
Költségvetési sor	Kötelezettségvállalási előirányzatok	(1b)					0,000
	Kifizetési előirányzatok	(2b)					0,000
Meghatározott egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási jellegű előirányzatok 8
06010102.01 költségvetési sor		(3)		0,318	0,318	0,318	0,954
Előirányzatok ÖSSZESEN az Energiaügyi Főigazgatóság részére	Kötelezettségvállalási előirányzatok	= (1a) + (1b) + (3)	0,000	0,318	0,318	0,318	0,954
	Kifizetési előirányzatok	= (2a) + (2b) + (3)	0,000	0,318	0,318	0,318	0,954

			Év	Év	Év	Év	A 2021–2027-es többéves pénzügyi keretből ÖSSZESEN
			2024	2025	2026	2027
Operatív előirányzatok ÖSSZESEN	Kötelezettségvállalási előirányzatok	(4)	0,000	0,000	0,000	0,000	0,000
	Kifizetési előirányzatok	(5)	0,000	0,000	0,000	0,000	0,000
Meghatározott egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási jellegű előirányzatok ÖSSZESEN		(6)	0,000	0,318	0,318	0,318	0,954
A többéves pénzügyi keret 2. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok	Kötelezettségvállalási előirányzatok	= (4) + (6)	0,000	0,318	0,318	0,318	0,954
ÖSSZESEN	Kifizetési előirányzatok	= (5) + (6)	0,000	0,318	0,318	0,318	0,954

				Év	Év	Év	Év	A 2021–2027-es többéves pénzügyi keretből ÖSSZESEN
				2024	2025	2026	2027
• Operatív előirányzatok ÖSSZESEN (összes operatív fejezet)	Kötelezettségvállalási előirányzatok	(4)		0,000	0,000	0,000	0,000	0,000
	Kifizetési előirányzatok	(5)		0,000	0,000	0,000	0,000	0,000
• Meghatározott egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási jellegű előirányzatok ÖSSZESEN (összes operatív fejezet)		(6)		0,000	0,318	0,318	0,318	0,954
A többéves pénzügyi keret 1–6. fejezetéhez tartozó előirányzatok	Kötelezettségvállalási előirányzatok	= (4) + (6)		0,000	0,318	0,318	0,318	0,954
ÖSSZESEN (referenciaösszeg)	Kifizetési előirányzatok	= (5) + (6)		0,000	0,318	0,318	0,318	0,954

A többéves pénzügyi keret fejezete

7

„Igazgatási kiadások” 9

Főigazgatóság: <…….>				Év	Év	Év	Év	A 2021–2027-es többéves pénzügyi keretből ÖSSZESEN
				2024	2025	2026	2027
 Humánerőforrás				0,000	0,000	0,000	0,000	0,000
 Egyéb igazgatási kiadások				0,000	0,000	0,000	0,000	0,000
<…….> Főigazgatóság ÖSSZESEN	Előirányzatok			0,000	0,000	0,000	0,000	0,000
Főigazgatóság: <…….>				Év	Év	Év	Év	A 2021–2027-es többéves pénzügyi keretből ÖSSZESEN
				2024	2025	2026	2027
 Humánerőforrás				0,000	0,000	0,000	0,000	0,000
 Egyéb igazgatási kiadások				0,000	0,000	0,000	0,000	0,000
<…….> Főigazgatóság ÖSSZESEN	Előirányzatok			0,000	0,000	0,000	0,000	0,000
A többéves pénzügyi keret 7. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN		(Összes kötelezettségvállalási előirányzat = Összes kifizetési előirányzat)		0,000	0,000	0,000	0,000	0,000

millió EUR (három tizedesjegyig)

			Év	Év	Év	Év	A 2021–2027-es többéves pénzügyi keretből ÖSSZESEN
			2024	2025	2026	2027
Operatív előirányzatok ÖSSZESEN	Kötelezettségvállalási előirányzatok	(4)	0,000	0,000	0,000	0,000	0,000
	Kifizetési előirányzatok	(5)	0,000	0,000	0,000	0,000	0,000
Meghatározott egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási jellegű előirányzatok ÖSSZESEN		(6)	0,000	0,318	0,318	0,318	0,954
A többéves pénzügyi keret 2. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok	Kötelezettségvállalási előirányzatok	= (4) + (6)	0,000	0,318	0,318	0,318	0,954
ÖSSZESEN	Kifizetési előirányzatok	= (5) + (6)	0,000	0,318	0,318	0,318	0,954

			Év	Év	Év	Év	A 2021–2027-es többéves pénzügyi keretből ÖSSZESEN
			2024	2025	2026	2027
Operatív előirányzatok ÖSSZESEN	Kötelezettségvállalási előirányzatok	(4)	0,000	0,000	0,000	0,000	0,000
	Kifizetési előirányzatok	(5)	0,000	0,000	0,000	0,000	0,000
Meghatározott egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási jellegű előirányzatok ÖSSZESEN		(6)	0,000	0,318	0,318	0,318	0,954
A többéves pénzügyi keret 2. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok	Kötelezettségvállalási előirányzatok	= (4) + (6)	0,000	0,318	0,318	0,318	0,954
ÖSSZESEN	Kifizetési előirányzatok	= (5) + (6)	0,000	0,318	0,318	0,318	0,954

				Év	Év	Év	Év	A 2021–2027-es többéves pénzügyi keretből ÖSSZESEN
				2024	2025	2026	2027
• Operatív előirányzatok ÖSSZESEN (összes operatív fejezet)	Kötelezettségvállalási előirányzatok	(4)		0,000	0,000	0,000	0,000	0,000
	Kifizetési előirányzatok	(5)		0,000	0,000	0,000	0,000	0,000
• Meghatározott egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási jellegű előirányzatok ÖSSZESEN (összes operatív fejezet)		(6)		0,000	0,318	0,318	0,318	0,954
A többéves pénzügyi keret 1–6. fejezetéhez tartozó előirányzatok	Kötelezettségvállalási előirányzatok	= (4) + (6)		0,000	0,318	0,318	0,318	0,954
ÖSSZESEN (referenciaösszeg)	Kifizetési előirányzatok	= (5) + (6)		0,000	0,318	0,318	0,318	0,954

A többéves pénzügyi keret fejezete

7

„Igazgatási kiadások” 10

millió EUR (három tizedesjegyig)

millió EUR (három tizedesjegyig)

3.2.3.    Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása

    A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után igazgatási jellegű előirányzatok felhasználását.

    A javaslat/kezdeményezés az alábbi igazgatási jellegű előirányzatok felhasználását vonja maga után:

3.2.3.1. A megszavazott költségvetésből származó előirányzatok

3.2.3.3.    Előirányzatok összesen

A humánerőforrással és más igazgatási jellegű kiadásokkal kapcsolatos előirányzat-igényeket az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt előirányzatokkal és/vagy az adott főigazgatóságon belüli átcsoportosítással kell teljesíteni. A források – a költségvetési korlátok betartása mellett – szükség esetén kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében adott esetben az irányító főigazgatósághoz rendelt további allokációkkal.

3.2.4.    Becsült humánerőforrás-szükségletek

    A javaslat/kezdeményezés nem igényel humánerőforrást.

    A javaslat/kezdeményezés az alábbi humánerőforrás-igénnyel jár:

3.2.4.1.    A megszavazott költségvetésből finanszírozott

A becsléseket teljes munkaidős egyenértékben kell kifejezni 11

MEGSZAVAZOTT ELŐIRÁNYZATOK		Év	Év	Év	Év
		2024	2025	2026	2027
 A létszámtervben szereplő álláshelyek (tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak)
20 01 02 01 (a központokban és a bizottsági képviseleteken)		0	0	0	0
20 01 02 03 (az Unió küldöttségeinél)		0	0	0	0
01 01 01 01 (közvetett kutatás)		0	0	0	0
01 01 01 11 (közvetlen kutatás)		0	0	0	0
Egyéb költségvetési sorok (nevezze meg)		0	0	0	0
• Külső munkatársak (teljes munkaidős egyenértékben)
20 02 01 (CA, SNE a teljes keretből)		0	0	0	0
20 02 03 (CA, LA, SNE és JPD az Unió küldöttségeinél)		0	0	0	0
Igazgatási támogatási sor [XX.01.YY.YY]	- a központokban	0	0	0	0
	- az Unió küldöttségeinél	0	0	0	0
01 01 01 02 (CA, SNE – közvetett kutatás)		0	0	0	0
01 01 01 12 (CA, SNE – közvetlen kutatás)		0	0	0	0
Egyéb költségvetési sorok a 7. fejezetben (nevezze meg)		0	0	0	0
Egyéb költségvetési sorok (06 01 01 02 01) a 7. fejezeten kívül		0	3	3	3
ÖSSZESEN		0	3	3	3

3.2.4.3.    Becsült humánerőforrás-szükségletek összesen

A javaslat végrehajtásához szükséges személyzet (teljes munkaidős egyenértékben):

A következők által elvégzendő feladatok leírása:

3.2.5.    A digitális technológiával kapcsolatos beruházásokra gyakorolt becsült hatás áttekintése

Ez a javaslat nem von maga után digitális technológiával kapcsolatos beruházásokat.

Digitális és informatikai előirányzatok ÖSSZESEN	Év	Év	Év	Év	A 2021–2027-es többéves pénzügyi keretből ÖSSZESEN
	2024	2025	2026	2027
7. FEJEZET
Informatikai kiadások (szervezeti)	0,000	0,000	0,000	0,000	0,000
7. FEJEZETI részösszeg	0,000	0,000	0,000	0,000	0,000
7. FEJEZETEN kívül
Operatív programokkal kapcsolatos szakpolitikai informatikai kiadások	0,000	0,000	0,000	0,000	0,000
7. FEJEZETEN kívüli részösszeg	0,000	0,000	0,000	0,000	0,000
ÖSSZESEN	0,000	0,000	0,000	0,000	0,000

3.2.6.    A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség

A javaslat/kezdeményezés

    teljes mértékben finanszírozható a többéves pénzügyi keret érintett fejezetén belüli átcsoportosítás révén.

    a többéves pénzügyi keret lekötetlen mozgásterének és/vagy a többéves pénzügyi keretről szóló rendeletben meghatározott különleges eszközöknek a felhasználását teszi szükségessé.

    a többéves pénzügyi keret módosítását teszi szükségessé.

3.2.7.    Harmadik felek finanszírozási hozzájárulása

A javaslat/kezdeményezés

    nem irányoz elő harmadik felek általi társfinanszírozást.

    előirányoz harmadik felek általi társfinanszírozást az alábbi becslések szerint:

előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)

3.3.    Becsült bevételi hatás

    A javaslatnak/kezdeményezésnek nincs pénzügyi hatása a bevételre.

    A javaslatnak/kezdeményezésnek van pénzügyi hatása:

    a saját forrásokra

    az egyéb bevételekre

    adja meg, hogy a bevétel kiadási sorokhoz van-e rendelve

millió EUR (három tizedesjegyig)

A címzett bevételek esetében tüntesse fel az érintett kiadáshoz tartozó költségvetési sor(oka)t.

Egyéb megjegyzések (pl. a bevételi hatás számítására használt módszer/képlet vagy egyéb más információ).

4.    Digitális vetületek

4.1.    Digitális vonatkozású követelmények

4.2.    Adatok

4.3.    Digitális megoldások

4.4.    Interoperabilitási értékelés

4.5. A digitális végrehajtást támogató intézkedések

Megjegyzés: Amennyiben az eredeti bizottsági javaslat a jogalkotási tárgyalások során jelentősen módosul, pénzügyi és/vagy digitális szempontok tekintetében fontolóra kell venni a pénzügyi és digitális kimutatásban meghatározott információk szükség szerinti aktualizálását azzal a céllal, hogy támogassák a tárgyalási folyamatot, és egyértelműséget teremtsenek valamennyi érintett fél számára.

MELLÉKLET
a PÉNZÜGYI ÉS DIGITÁLIS KIMUTATÁSHOZ

A javaslat/kezdeményezés neve:

1.A HUMÁNERŐFORRÁS-SZÜKSÉGLETEK SZÁMA ÉS KÖLTSÉGE

2.AZ EGYÉB IGAZGATÁSI KIADÁSOK KÖLTSÉGEI

3.IGAZGATÁSI KÖLTSÉGEK ÖSSZESEN

4.A KÖLTSÉGEK KISZÁMÍTÁSÁRA HASZNÁLT MÓDSZEREK

4.1.Humánerőforrás

4.2.Egyéb igazgatási kiadások

1.Becsült humánerőforrás-szükségletek költsége

A javaslat/kezdeményezés nem igényel humánerőforrást.

    A javaslat/kezdeményezés az alábbi humánerőforrás-igénnyel jár:

1.1. A megszavazott költségvetésből finanszírozott

1.1.1. Energiaügyi Főigazgatóság

millió EUR (három tizedesjegyig)

A 7. FEJEZETEN kívül			2024		2025		2026		2027		2021–2027 ÖSSZESEN
ÖSSZESEN			Teljes munkaidős egyenérték	Előirányzatok	Teljes munkaidős egyenérték	Előirányzatok	Teljes munkaidős egyenérték	Előirányzatok	Teljes munkaidős egyenérték	Előirányzatok	Teljes munkaidős egyenérték	Előirányzatok
A létszámtervben szereplő álláshelyek (tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak)
01 01 01 01 Közvetett kutatás		AD		0,000		0,000		0,000		0,000	0	0,000
		AST		0,000		0,000		0,000		0,000	0	0,000
01 01 01 11 Közvetlen kutatás		AD		0,000		0,000		0,000		0,000	0	0,000
		AST		0,000		0,000		0,000		0,000	0	0,000
Egyéb (kérjük, pontosítsa)		AD		0,000		0,000		0,000		0,000	0	0,000
		AST		0,000		0,000		0,000		0,000	0	0,000
Külső munkatársak
Külső munkatársak az operatív előirányzatokból	- a központokban	AC		0,000	3	0,303	3	0,303	3	0,303	3	0,909
		SNE		0,000		0,000		0,000		0,000	0	0,000
	– Uniós küldöttségeknél	AC		0,000		0,000		0,000		0,000	0	0,000
		LA									0	0,000
		SNE		0,000		0,000		0,000		0,000	0	0,000
		JPD									0	0,000
01 01 01 02 Közvetett kutatás		AC		0,000		0,000		0,000		0,000	0	0,000
		SNE		0,000		0,000		0,000		0,000	0	0,000
01 01 01 12 Közvetlen kutatás		AC		0,000		0,000		0,000		0,000	0	0,000
		SNE		0,000		0,000		0,000		0,000	0	0,000
A humánerőforráshoz kapcsolódó egyéb költségvetési sorok (nevezze meg)		AC		0,000		0,000		0,000		0,000	0	0,000
		SNE		0,000		0,000		0,000		0,000	0	0,000
Humánerőforrás részösszege – a 7. FEJEZETEN kívül			0	0,000	3	0,303	3	0,303	3	0,303	3	0,909
Humán erőforrás összesen (a többéves pénzügyi keret összes fejezete)			0	0,000	3	0,303	3	0,303	3	0,303	3	0,909

2.Egyéb igazgatási kiadások költségei

A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után igazgatási előirányzatok felhasználását.

    A javaslat/kezdeményezés az alábbi igazgatási előirányzatok felhasználását vonja maga után:

2.1. A megszavazott költségvetésből finanszírozott

2.1.1. Energiaügyi Főigazgatóság

millió EUR (három tizedesjegyig)

millió EUR (három tizedesjegyig)

2.2.3. Összesen

A többéves pénzügyi keret 7. FEJEZETÉN kívül	2024	2025	2026	2027	ÖSSZESEN 2021–2027
Technikai és igazgatási segítségnyújtás (a külső munkatársakat nem számítva) az operatív előirányzatokból (korábbi BA-tételek):	0,000	0,000	0,000	0,000	0,000
- a központokban	0,000	0,000	0,000	0,000	0,000
– Uniós küldöttségeknél	0,000	0,000	0,000	0,000	0,000
Egyéb igazgatási kiadások a kutatás területén	0,000	0,000	0,000	0,000	0,000
Operatív programokkal kapcsolatos szakpolitikai informatikai kiadások 18	0,000	0,000	0,000	0,000	0,000
Operatív programokkal kapcsolatos szervezeti informatikai kiadások 19	0,000	0,000	0,000	0,000	0,000
A humánerőforráshoz nem kapcsolódó egyéb költségvetési sorok (06010102)	0,000	0,015	0,015	0,015	0,045
Egyéb részösszeg – a többéves pénzügyi keret 7. FEJEZETÉN kívül	0,000	0,015	0,015	0,015	0,045
Egyéb igazgatási kiadások összesen (a többéves pénzügyi keret összes fejezete)	0,000	0,015	0,015	0,015	0,045