INDOKOLÁS

1.A JAVASLAT HÁTTERE

•A javaslat indokai és céljai

Az európai értékpapírosítási piac újraindítása hozzájárulhat a reálgazdaság rendelkezésére álló finanszírozás összegének növeléséhez. Ez a jelenlegi gazdasági és geopolitikai környezetben, ahol az Uniónak jelentős beruházásokra van szüksége ahhoz, hogy reziliens és versenyképes maradjon, fontosabb, mint valaha. A jól működő értékpapírosítási piacok hozzájárulhatnak a nagyobb gazdasági növekedéshez, és megkönnyíthetik az uniós stratégiai célkitűzések finanszírozását, beleértve a zöld, digitális és társadalmi átállásba történő beruházásokat is, azáltal, hogy lehetővé teszik a bankok számára, hogy a kockázatokat az azok viselésére legalkalmasabb szereplőkre ruházzák át, és ezáltal tőkét szabadítsanak fel. A bankoknak ezt a tőkét a háztartások és a vállalkozások, köztük a kis- és középvállalkozások (kkv-k) további hitelezésére kell fordítaniuk. A kockázatoknak a tágabb pénzügyi rendszeren belüli újraelosztásával az értékpapírosítás több befektetési lehetőséget is biztosíthat a tőkepiaci befektetők számára. A jelenlegi uniós értékpapírosítási keretrendszer gátolja az uniós gazdaságot abban, hogy kihasználjon az értékpapírosítás által kínált számos előnyt.

Enrico Letta 1 és Mario Draghi 2 jelentései az értékpapírosítást az uniós prioritások – többek között a védelem – finanszírozási szükségletei tekintetében az Európai Unió bankjainak hitelezési kapacitását megerősítő eszközként javasolták, amely elmélyíti a tőkepiacokat, segít a megtakarítási és beruházási unió kiépítésében, és növeli az EU versenyképességét.

Az Európai Tanács felkérte az Európai Bizottságot, hogy határozzon meg intézkedéseket az európai értékpapírosítási piac újraindítására, „többek között szabályozási és prudenciális változtatások révén, kihasználva a rendelkezésre álló mozgásteret” 3 , és 2025-ben mielőbb tegyen javaslatot egy felülvizsgált értékpapírosítási keretre 4 . Számos érdekelt fél, köztük kibocsátók, befektetők és felügyeleti szervek is cselekvésre szólítottak fel az uniós értékpapírosítási piac fejlődését gátló akadályok felszámolása érdekében 5 .

Az uniós értékpapírosítási keretrendszert a 2008-as pénzügyi válságot követően hozták létre a kockázatos egyesült államokbeli értékpapírosítással kapcsolatos aggályokra válaszul. Akkoriban szigorú követelményeket tartottak szükségesnek az értékpapírosítási piac hírnevének helyreállításához, amelyet nem megfelelő védelem és a befektetők komoly bizalmatlansága jellemzett. Most, hogy a piac szervezetébe szilárdan beágyazódtak a megfelelő biztosítékok, és az értékpapírosítás kezdi visszanyerni a befektetők bizalmát, jobb egyensúlyt kell találni a biztosítékok és a növekedési lehetőségek között, mind a befektetések, mind a kibocsátás tekintetében. A keretrendszerrel kapcsolatos tapasztalatok azt mutatják, hogy az túl konzervatív, és korlátozza az értékpapírosítás lehetséges használatát az EU-ban. A magas működési költségek és a túlzottan konzervatív tőkekövetelmények sok kibocsátót és befektetőt távol tartanak az értékpapírosítási piactól.

A felülvizsgálat célja, hogy elismerje az uniós értékpapírosítás szabályozási és felügyeleti keretrendszerében alkalmazott kockázatcsökkentő tényezőket, amelyek jelentősen csökkentették az értékpapírosítási ügyletekbe beágyazott kockázatokat, és hozzájárultak az uniós értékpapírosítások jó hitelteljesítményéhez. Ez a javaslat hozzájárul a Bizottság 2024–2029-es időszakra vonatkozó, „Új terv Európa fenntartható jólétéért és versenyképességéért” elnevezésű prioritásához. A javaslat a Bizottság 2024–2029-es megbízatása egyik sarokkövének tekinthető megtakarítási és beruházási unió 6 egyik eleme és annak első jogalkotási kezdeményezése. Ugyanakkor fontos elismerni, hogy az értékpapírosítás felülvizsgálata önmagában nem csodafegyver. A megtakarítási és beruházási unió projektje egyéb és kiegészítő intézkedések széles körét is magában foglalja a céljai elérése érdekében. Mindazonáltal az Európai Bizottság arra számít, hogy a nem prudenciális és a prudenciális követelmények e javaslatcsomagban előirányzott módosításai arra késztetik a pénzügyi intézményeket, hogy fokozzák értékpapírosítási tevékenységüket, és ami még fontosabb, az így felszabaduló tőketartalékot további hitelezésre használják fel.

Az uniós értékpapírosítási keretrendszer javasolt felülvizsgálatának célja, hogy az uniós értékpapírosítási piacon felszámolja az indokolatlan kibocsátási és befektetési akadályokat, különösen a következők révén:

·A kibocsátók és a befektetők indokolatlan működési költségeinek csökkentése, megőrizve ugyanakkor az átláthatóság, a befektetővédelem és a felügyelet megfelelő normáit.

·A bankokra és biztosítókra vonatkozó prudenciális keret kiigazítása a tényleges kockázatok jobb figyelembevétele és az értékpapírosítások kibocsátásakor és az azokba való befektetéskor fennálló indokolatlan prudenciális költségek megszüntetése érdekében, megőrizve ugyanakkor a pénzügyi stabilitást.

Ez a reform nem érinti a keretrendszer főbb pénzügyi stabilitási biztosítékait (kockázatmegtartás, az újra-értékpapírosítás tilalma, szigorú hitelnyújtási szabályok). Emellett a javasolt módosításokhoz a felügyeleti keretrendszer olyan módosításai kapcsolódnak, amelyek javítják a felügyeleti konvergenciát, és biztosítják, hogy a felügyeleti keretrendszer a növekvő uniós értékpapírosítási piachoz igazodjon.

Az uniós értékpapírosítási keretrendszer felülvizsgálatának célja, hogy felszámolja az uniós értékpapírosítási piac növekedését és fejlődését gátló indokolatlan akadályokat anélkül, hogy kockázatot jelentene a pénzügyi stabilitásra, a piaci integritásra vagy a befektetővédelemre nézve. Ennek elérése érdekében a javasolt reformok körültekintően a kibocsátás és a (nem banki) beruházások előtt álló konkrét akadályok kezelésére irányulnak. A felülvizsgálat négy jogi aktus módosítását irányozza elő:

·a kibocsátókra és a befektetőkre vonatkozó termékszabályokat és magatartási szabályokat meghatározó (EU) 2017/2402 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: értékpapírosítási rendelet 7 ) módosításáról szóló jogalkotási javaslat,

·az értékpapírosítási pozíciót tartó és az értékpapírosításba befektető bankokra vonatkozó tőkekövetelményeket meghatározó 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: tőkekövetelmény-rendelet vagy CRR 8 ) módosításáról szóló javaslat, valamint

·két felhatalmazáson alapuló rendelet módosítása: a bankok likviditási pufferébe beszámítandó eszközökre vonatkozó elismerési kritériumokat szabályozó (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (a továbbiakban: a likviditásfedezeti rátáról szóló felhatalmazáson alapuló jogi aktus 9 ) és a biztosítókra és viszontbiztosítókra vonatkozó tőkekövetelményeket szabályozó (EU) 2015/35 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (a továbbiakban: a Szolvencia II. kiegészítéséről szóló felhatalmazáson alapuló jogi aktus 10 ).

A tervezett változtatások célja a keretrendszer célzott javítása, nem pedig annak átdolgozása. Ezeket a változtatásokat csomagnak kell tekinteni, mivel önmagában az egyes összetevők egyike sem éri el a kívánt eredményt. A csomag elemei a piac kínálati és keresleti oldalára egyaránt kiterjednek, és erősítik egymást a kívánt hatás elérése érdekében. Az adatszolgáltatási követelmények egyszerűsítése és a tőkekövetelmények enyhítése csökkenti a belépési korlátokat, és olcsóbbá teszi a bankok számára az értékpapírosítások kezdeményezését. Az átvilágítás egyszerűsítése, valamint a tőkekövetelmények és a likviditáskezelés módosítása megkönnyíti és vonzóbbá teszi az értékpapírosításba való befektetést. A nagyobb és dinamikusabb befektetői bázis szintén ösztönözni fogja a kibocsátás növelését. Az uniós értékpapírosítási piac újraindítása összetett kérdés, amely az értékpapírosítási piac kínálatának és keresletének előmozdítása érdekében változtatások végrehajtását teszi szükségessé a keretrendszer különböző részeiben.

A szabályozás önmagában nem elegendő a piac fejlődésének ösztönzéséhez: a piaci szereplőknek is elő kell lépniük és ki kell venniük a részüket, például azáltal, hogy elfogadják a szabványosítást és az egyes szegmensek felé irányuló ágazati kezdeményezéseket – a piaci szereplők erőfeszítései nélkül nem bővülhet a piac.

A felülvizsgálat során felhasznált információk számos forrásból, többek között a következőkből származtak: az EBH 2020. évi jelentése a jelentős kockázatátruházásról , az ERKT 2020. évi jelentése az uniós értékpapírosítási piac rendszerszintű kockázatainak nyomon követéséről , a Bizottság 2022. évi jelentése az értékpapírosítási rendelet működéséről , az európai felügyeleti hatóságok vegyes bizottságának a prudenciális keretre vonatkozó 2022. évi szakvéleménye , az uniós értékpapírosítási keretrendszer működéséről szóló 2024. évi célzott konzultáció , valamint a 2025 Joint Committee Report on the implementation and functioning of the securitisation framework (A vegyes bizottság 2025. évi jelentése az értékpapírosítási kertrendszer végrehajtásáról és működéséről). A Bizottság emellett különböző kétoldalú találkozókat tartott az érdekelt felekkel, és 2024 júliusában műhelytalálkozót szervezett, hogy megvitassa az érdekelt felek uniós értékpapírosítási keretrendszerrel kapcsolatos nézeteit.

Ami az időzítést illeti, az értékpapírosítási rendelet és a tőkekövetelmény-rendelet módosításait a Bizottság együttesen fogadja el. Ugyanezen a napon a likviditásfedezeti rátáról szóló felhatalmazáson alapuló rendelet módosításainak tervezetét négyhetes konzultáció céljából közzéteszi az „Ossza meg velünk véleményét!” oldalon. A Bizottság azt tervezi, hogy a Szolvencia II. felhatalmazáson alapuló rendelet módosításának tervezetét az említett rendelet szélesebb körű módosításcsomagjában fogadja el, amelyet konzultáció céljából várhatóan ez év júliusának második felében tesznek közzé.

•Összhang a szabályozási terület jelenlegi rendelkezéseivel

Az uniós értékpapírosítási keretrendszer nem prudenciális rendelkezéseinek az értékpapírosítási rendelet szerinti felülvizsgálata egy szélesebb körű jogalkotási csomag részét képezi, amely magában foglalja a tőkekövetelmény-rendelet, a likviditásfedezeti mutatóról szóló felhatalmazáson alapuló jogi aktus és a Szolvencia II. felhatalmazáson alapuló jogi aktus módosításait. A javasolt módosítások célja a különböző jogszabályok közötti összhang biztosítása és ugyanazon általános célkitűzés szem előtt tartása.

Ez a javaslat összehangolja az előzetes vizsgálati feladatok átruházására vonatkozó rendelkezéseket a 2011/61/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben (ABAK-irányelv) 11 foglalt rendelkezésekkel.

Az e csomagban foglalt jogszabályi változtatások mellett a Bizottság a 2009/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (ÁÉKBV-irányelv) 12 közelgő átfogó felülvizsgálatával összefüggésben mérlegeli a kollektív befektetési vállalkozások ÁÉKBV-irányelv szerinti kibocsátói korlátozásának módosítását is. Az ÁÉKBV-irányelv értelmében az ÁÉKBV-alapok egy adott kibocsátó hitelviszonyt megtestesítő értékpapírjainak legfeljebb 10 %-át szerezhetik meg. Értékpapírosítás esetén ez azt jelenti, hogy az ÁÉKBV-alapok csak legfeljebb 10 %-ot fektethetnek be egy adott értékpapírosítási kibocsátásba, mivel maga az értékpapírosítási eszköz minősül a kibocsátónak.

•Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival

E javaslat, mivel az a célja, hogy az uniós értékpapírosítási keretrendszer kisebb terhet jelentsen és nagyobb mértékben elveken alapulóvá váljon, hozzájárul a Bizottság 2025. évi munkaprogramjában bejelentett, a bürokrácia csökkentésére és az üzleti környezet egyszerűsítésére irányuló jelenlegi bizottsági erőfeszítésekhez is.

Az értékpapírosítási keretrendszer felülvizsgálata összhangban van az Európai Bizottságnak az uniós gazdaság megújítására irányuló, a Versenyképességi iránytűben felvázolt tágabb stratégiájával is. A Bizottság – azáltal, hogy az uniós értékpapírosítási piacon megszünteti az indokolatlan kibocsátási és befektetési akadályokat – biztosítani kívánja, hogy a fokozott kockázatmegosztási lehetőségek és finanszírozás előnyei az uniós gazdaságban is érvényesülhessenek, ezáltal támogatja a gazdasági növekedést és az EU versenyképességét.

Az azonosított kibocsátási és befektetési akadályok egy része a rendelethez kapcsolódó magas működési költségekből ered. E költségek megszüntetése ezért összhangban van a Bizottság „ Egyszerűbb és gyorsabb Európa ” című közleményével is, amely hangsúlyozza a háztartásokra és a vállalkozásokra nehezedő szabályozási terhek csökkentését.

Végezetül a javaslat összhangban van az Unió azon célkitűzésével, hogy az értékpapírosítási piacok átlátható, prudens és reziliens működésének biztosítása révén megőrizze a pénzügyi stabilitást.

2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG

•Jogalap

Az (EU) 2017/2402 rendelet jogalapja az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 114. cikke, amely hatáskört biztosít az Európai Unió intézményei számára olyan megfelelő intézkedések elfogadására, amelyek célja az egységes piac megteremtése és működése. A javaslat célzott módosításokat vezet be az (EU) 2017/2402 rendeletben, ezért ugyanazon a jogalapon alapul.

Így különösen az EUMSZ 114. cikke hatáskörrel ruházza fel az Európai Parlamentet és a Tanácsot arra, hogy elfogadják a tagállamok törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseinek közelítésére vonatkozó azon intézkedéseket, amelyek tárgya a belső piac megteremtése és működése. Az EUMSZ 114. cikke lehetővé teszi az Unió számára, hogy ne csak olyan intézkedéseket hozzon, amelyekkel elháríthatja az alapvető szabadságok gyakorlásának már fennálló akadályait, hanem olyanokat is, amelyekkel megelőzheti a konkrétan és kellő biztonsággal előre látható akadályok kialakulását, ideértve azokat is, amelyek megnehezítik a gazdasági szereplők, többek között a befektetők számára, hogy teljes mértékben kihasználják a belső piac előnyeit.

•Szubszidiaritás (nem kizárólagos hatáskör esetén)

Az értékpapírosítási termékek az uniós pénzügyi piacok fontos szegmensét képezik, és hozzájárulnak az Unió pénzügyi integrációjához. Az értékpapírosítás a pénzügyi piacok különböző ágazataiban, valamint különböző uniós tagállamokban és harmadik országokban működő pénzügyi intézményeket kapcsol össze, és megfelelő szabályozás hiányában pénzügyi stabilitási kérdéseket vethet fel. Ezért az értékpapírosítás uniós szintű szabályozást igényel.

A javaslat célja az uniós értékpapírosítási keretrendszerből eredő terhek csökkentése és a rendszer elvalapúságának fokozása. E cél elérése után a pénzügyi intézmények Unió-szerte jobban tudják majd alkalmazni az értékpapírosítást mint olyan eszközt, amely alkalmas az uniós tőkepiacok elmélyítésére, a saját kockázati profiljuk diverzifikálására, továbbá arra, hogy a bankok mérlegében forrásokat szabadítson fel az uniós háztartások és vállalkozások további hitelezése céljából. Az uniós szintű fellépés továbbá magas szintű pénzügyi stabilitást biztosít az EU egészében. Összességében ennek az a célja, hogy versenyképesebbé és reziliensebbé tegye az uniós gazdaságot.

A javaslat különösen az előzetes vizsgálatra, az átláthatóságra és a felügyeletre vonatkozó egyes rendelkezéseket módosítja 13 . Csak uniós szintű fellépéssel biztosítható, hogy a jövőben az említett szabályozási rendelkezéseket egységesen alkalmazzák, és hogy az egységes piac szilárd szabályozási kerettel rendelkezzen az értékpapírosítás és az üzleti tevékenység megkezdése és folytatása tekintetében. Ez különösen fontos, mivel az uniós értékpapírosítási tevékenység túlnyomó része csak néhány tagállamban összpontosul. Az egész Unióra kiterjedő szabályozási keret alapvető fontosságú a határokon átnyúló értékpapírosítások megkönnyítéséhez, és különösen ahhoz, hogy lehetővé váljon az ilyen tevékenység azokban a tagállamokban, ahol az értékpapírosítás elterjedtsége jelenleg összességében alacsony szintű. A tagállamok csak korlátozott mértékben fogadhatnak el nemzeti intézkedéseket, mivel a jelenlegi uniós értékpapírosítási keretrendszer már uniós szinten harmonizált szabályokat rögzít, és a nemzeti szintű módosítások ellentétesek lennének a jelenleg hatályos uniós joggal.

•Arányosság

A javaslatban szereplő szakpolitikai döntések arányosnak tekinthetők, mivel olyan kulcsfontosságú területekre irányulnak, mint az átláthatósági és az előzetes vizsgálati szabályok egyszerűsítése, ugyanakkor nem veszélyeztetik a pénzügyi stabilitást vagy a piac integritását. Az intézkedések kalibrálása a jelenleginél arányosabb keretet biztosít, valamint olyan célzott és kiegyensúlyozott megközelítést határoz meg, amely elősegíti a kibocsátást, a befektetéseket és a piaci bizalmat. A javaslat arányosságát a hatásvizsgálat is alátámasztja, amely értékeli a lehetséges költségeket és hasznokat, igazolva, hogy a kiválasztott intézkedések szükségesek és hatékonyak a reform átfogó céljainak eléréséhez.

Ugyanakkor a szakpolitikai döntések nem haladják meg a kitűzött célok eléréséhez szükséges mértéket, és nem jelentik a szabályozási keret teljes felülvizsgálatát.

•A jogi aktus típusának megválasztása

A javaslat az (EU) 2017/2402 rendelet módosítása, ezért rendeletjavaslatról van szó. A javaslat céljai egyéb jogalkotási vagy operatív eszközzel nem valósíthatók meg.

3.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI

•A jelenleg hatályban lévő jogszabályok utólagos értékelése / célravezetőségi vizsgálata

Az értékpapírosítási keretrendszer értékelése a keretrendszer alkalmazásának kezdőnapjától (2019. január 1.) mostanáig tartó időszakra terjedt ki. Hatálya kiterjed a jogi keret egészére (értékpapírosítási rendelet, továbbá a tőkekövetelmény-rendelet, a likviditásfedezeti mutatóról szóló felhatalmazáson alapuló jogi aktus és a Szolvencia II. felhatalmazáson alapuló jogi aktus értékpapírosítási ügyletekre vonatkozó részei).

A minőségi jogalkotási eszköztárral összhangban megvizsgálja, hogy az értékpapírosítási keretrendszer célkitűzései teljesültek-e az alkalmazási időszak alatt (hatékonyság), továbbra is megfelelőek-e (relevancia), valamint, hogy a keretrendszer – figyelembe véve az alkalmazásával járó költségeket és hasznokat – eredményes volt-e a célkitűzései elérésében (eredményesség). Az értékelés azt is figyelembe veszi, hogy az értékpapírosítási keretrendszer mint uniós szintű jogszabály biztosított-e hozzáadott értéket (uniós hozzáadott érték), és hogy összhangban van-e más kapcsolódó jogszabályokkal (koherencia). Az értékelésre az értékpapírosítási keretrendszer felülvizsgálatára irányuló javaslatot kísérő hatásvizsgálattal párhuzamosan került sor.

Az értékelés arra a következtetésre jutott, hogy az értékpapírosítási keretrendszer az eredeti célkitűzéseit részben sikeresen teljesítette. Támogatta a folyamatok és gyakorlatok szabványosítását, és részben kezelte a szabályozási bizonytalanságot. A bevezetett szabályozási fejlesztések ellenére azonban az értékpapírosításhoz kapcsolódó megbélyegzés megszüntetése, valamint az egyszerű és átlátható értékpapírosítás szabályozási akadályainak felszámolása csak részben volt sikeres. Ezenkívül a keretrendszer nem volt sikeres a magas működési költségek csökkentésében és az uniós értékpapírosítási piac jelentős bővítésében.

Ennek eredményeként az értékelés arra a következtetésre jutott, hogy többre van szükség annak biztosításához, hogy az értékpapírosítás érdemben hozzá tudjon járulni az uniós gazdaság finanszírozásának javításához, valamint a megtakarítási és beruházási unió továbbfejlesztéséhez. Az értékelés konkrétabban azt állapította meg, hogy az átláthatóság és az előzetes vizsgálat területén a nagyon előíró jogi követelmények az értékpapírosítási műveletekben részt vevő kibocsátók és befektetők számára magas működési költségeket eredményeznek, és hogy egy inkább elveken alapuló megközelítés megfelelőbb lehet. A bankokra és a biztosítókra vonatkozó prudenciális keret nem kellően kockázatérzékeny, és bizonyos értékpapírosítási ügyletek esetében a tőkesemlegesség aránytalanul hiányzik. Ezért az indokolatlan prudenciális akadályok kezelése érdekében felül kell vizsgálni az értékpapírosítások prudenciális kezelését.

•Az érdekelt felekkel folytatott konzultációk

A Bizottság 2024. július 3-án értékpapírosítási műhelytalálkozót tartott, amelyre a bankszektor/szövetségek, a minisztériumok, az európai felügyeleti hatóságok (EFH-k), az Európai Központi Bank egységes felügyeleti mechanizmusa, az Európai Beruházási Bank, a biztosítók, az eszközkezelők, a nem kormányzati szervezetek és a nyugdíjalapok képviselőit hívta meg véleményük megosztására.

2024. október 9. és 2024. december 4. között célzott nyilvános konzultációra került sor az uniós értékpapírosítási keretrendszer működéséről. 133 válasz érkezett különböző érdekelt felektől 14 . A konzultáció tizenkét szakaszra tagolódott, amelyek célja az volt, hogy összegyűjtsék az uniós értékpapírosítási piacon tevékenykedő érdekelt felek széles körének véleményét arról, hogy az értékpapírosítási keretrendszer elérte-e és továbbra is teljesíti-e a piaci biztonságra, a működési költségek csökkentésére és a prudenciális kockázatérzékenységre vonatkozó célkitűzéseit. A konzultáció során emellett visszajelzést gyűjtöttek az STS standard működéséről, a felügyelet hatékonyságáról és a jövőbeli értékpapírosítási platform(ok) kilátásairól. A Bizottság ezenfelül számos kétoldalú találkozót tartott az érdekelt felek széles körével, akik megerősítették a már kapott visszajelzéseket.

A konzultáció során gyűjtött visszajelzések tükröződnek az értékpapírosítási keretrendszer értékelésében.

A Bizottság 2025. február 19. és március 26. között véleményezési felhívást tett közzé 15 , amelyben az érdekelt felek visszajelzését kérte az értékpapírosítási keretrendszer felülvizsgálatával kapcsolatban. Az érdekelt feleket arra kérték, hogy nyilvánítsanak véleményt a probléma Bizottság általi értelmezéséről és a lehetséges megoldásokról, valamint osszák meg a releváns információkat. 34-en válaszoltak a véleményezési felhívásra, és ismertették álláspontjukat 16 . A 34 válaszadó közül 26 17 válaszolt a 2024. évi célzott konzultációra is, és véleményük nagyjából változatlan maradt. Az első alkalommal válaszolók által tett észrevételek is összhangban voltak a célzott konzultáció korábban kapott visszajelzéseivel.

•Szakértői vélemények összegyűjtése és felhasználása

E javaslat elkészítését széles körű szakértői hozzájárulások, többek között az érdekelt felekkel folytatott konzultációk, találkozók és az európai felügyeleti hatóságok által végzett elemzések alapozták meg. Az európai felügyeleti hatóságok elkészítették különösen az értékpapírosítási rendelet végrehajtásáról és működéséről szóló, 2021. és 2025. évi, a vegyes bizottság 44. cikke szerinti jelentéseket 18 . Ezek a jelentések az értékpapírosításokra alkalmazandó általános követelmények – többek között a kockázatmegtartásra, az előzetes vizsgálatra és az átláthatóságra vonatkozó követelmények, valamint az egyszerű, átlátható és egységesített értékpapírosításhoz kapcsolódó egyedi követelmények – végrehajtására összpontosítottak, tekintettel arra, hogy a keretszabályok eredeti célkitűzése az uniós értékpapírosítási keretrendszer stabil felélesztéséhez való hozzájárulás.

Az eurócsoport üléseit előkészítő munkacsoport+, a Tanács Pénzügyi Szolgáltatásokkal Foglalkozó Bizottsága és a Bizottság banki, fizetési és biztosítási szakértői csoportja keretében konzultációra került sor a nemzeti hatóságokkal. Több tagállam a célzott konzultációra is válaszolt a pénzügyminisztériumain keresztül, és kétoldalúan együttműködött a Bizottsággal.

•Hatásvizsgálat

E felülvizsgálat elkészítéséhez hatásvizsgálat készült, amelyet megvitattak a szolgálatközi irányítóbizottsággal. A Szabályozói Ellenőrzési Testület 2025. március 12-én kapta meg a hatásvizsgálati jelentést. A testület 2025. április 9-én ülésezett. A testület pozitív véleményt fogalmazott meg, és a következő területeken kért módosítást és további adatokat: a probléma meghatározása és alátámasztása; az értékelt lehetőségek és a kapcsolódó kompromisszumok további részletei; a lehetőségek együttes hatásainak további értékelése, különösen a relatív kockázati szintjük és a pénzügyi stabilitásra gyakorolt hatásuk tekintetében. Ezek a felvetések megfontolásra kerültek, és beépítették azokat a Bizottság honlapján elérhető és e javaslattal együtt közzétett végleges változatba.

A teljes csomagra vonatkozóan három kulcsfontosságú területen határoztak meg szakpolitikai alternatívákat. A következő lehetőségeket mérlegelték: i. a magas működési költségek csökkentése, ii. az értékpapírosításhoz kapcsolódó kibocsátások és az értékpapírosításba való befektetés terén a bankok előtt álló indokolatlan prudenciális akadályok csökkentése, valamint iii. a biztosítók uniós értékpapírosítási piacon történő befektetéseivel kapcsolatos indokolatlan prudenciális költségek megszüntetése. Az értékelés eredményeként egy előnyben részesített „opciócsomag” bizonyult a kitűzött célok elérését legjobban szolgáló megoldásnak.

A magas (a piac egészét tekintve évi 780 millióra becsült) működési költségek csökkentése érdekében célzott és szélesebb körű intézkedéseket is fontolóra vettek. Ezek az opciók – különböző mértékben – magukban foglalják bizonyos, párhuzamosnak vagy túlságosan előírónak tekintett előzetes vizsgálati és átláthatósági követelmények egyszerűsítését és megszüntetését (pl. az uniós ügyletekre vonatkozó ellenőrzési követelmények megszüntetését és az adatszolgáltatási táblák egyszerűsítését). Az általunk előnyben részesített alternatíva évi 310 milliós költségmegtakarítást eredményez. Hasonlóképpen értékelésre kerültek a bankokra vonatkozó jelenlegi prudenciális keret célzott és radikálisabb módosításai is. Ezek a tőkekövetelmény-rendelet és a likviditásfedezeti ráta kiigazítására összpontosítottak, törekedve arra, hogy a bankok számára az értékpapírosításhoz kapcsolódó tőkekezelés tekintetében nagyobb kockázatérzékenységet biztosítsanak, a bankok likviditási pufferei tekintetében szélesítsék az elfogadható értékpapírosítások körét, valamint, hogy a felügyeleti hatóságok gyorsabban és koherensebben tudják értékelni, hogy a jelentős kockázatátruházásra vonatkozó keretrendszer értelmében az ügyletek elismerhetők-e a tőkefelszabadítás eszközeiként. Egy másik mérlegelt lehetőség a bankokra vonatkozó prudenciális keret alapvető felülvizsgálata volt. A biztosítókat az uniós értékpapírosítási piacon való befektetéstől visszatartó tényezők kiküszöbölésére három olyan lehetőséget vizsgáltak meg, amelyek az értékpapírosításba befektető biztosítókra vonatkozó tőkekövetelmények különböző mértékben és módokon történő csökkentésére irányultak.

Az eredményesség, a hatékonyság és a koherencia tekintetében végzett összehasonlító értékelés alapján nem prudenciális és prudenciális intézkedéseket tartalmazó olyan előnyben részesített intézkedéscsomagot választottak ki, amelyet a legjobbnak ítéltek ahhoz, hogy az EU csökkenteni tudja a kibocsátók és a befektetők terheit és megfelelési költségeit, fel tudja éleszteni az értékpapírosítási piacot, és versenyképesebbé tudja tenni az uniós pénzügyi rendszert. A pénzügyi intézmények számára Unió-szerte egyszerűsödik és kevésbé költségessé válik az átláthatósági és előzetes vizsgálati rendszer, továbbá az értékpapírosításba való befektetés tényleges kockázata tekintetében növekszik a kockázatérzékenység.

A különböző szakpolitikai alternatívák hatásvizsgálata elsősorban azok gazdasági és szabályozási hatásaira összpontosított. Az alternatíváknak a társadalmi, környezeti és alapjogi kérdésekre gyakorolt hatása csak közvetettnek tekinthető. A javaslat közvetett módon javítaná a hitelhez és a pénzügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférést, különösen a vállalatok és a kkv-k számára, ezáltal előmozdítva a társadalmi befogadást, a munkahelyteremtést és a gazdasági növekedést. A javaslat – bár nem elsődleges hangsúllyal – közvetetten támogathatja a környezeti fenntarthatóságot is azáltal, hogy a tőkéhez való jobb hozzáférés és a meglévő zöld értékpapírosítási keretrendszerekkel való összhang révén megkönnyíti a zöld beruházásokat. A kezdeményezésnek az alapvető jogokra nincs közvetlen hatása, de támogatja a pénzügyi stabilitást és megfelel az adatvédelmi jogszabályoknak, ezáltal közvetve erősíti a gazdasági jogokat és a magánélet védelmét.

•Célravezető szabályozás és egyszerűsítés

A javaslat az értékpapírosítási piac hatékonyságának növelése érdekében egyszerűsíti és finomítja az értékpapírosításra vonatkozó meglévő jogi rendelkezéseket. Ezért a célravezető és hatásos szabályozás program (REFIT) szempontjából releváns. Az értékpapírosítási rendelettel kapcsolatban előnyben részesített alternatíva magában foglalja a vállalkozások előzetes vizsgálati kötelezettségeinek egyszerűsítését és egy hatékonyabb átláthatósági keret kialakítását. Az említett kötelezettségek csökkentésével a vállalkozásoknak alacsonyabb megfelelési költségekkel kell számolniuk, ami lehetővé teszi, hogy több forrást rendeljenek az alapvető üzleti tevékenységekhez. Bár a kibocsátók számára bizonyos egyszeri alkalmazkodási költségek felmerülhetnek, ezeket a kezdeti kiadásokat az adminisztratív terhek ismétlődő csökkentése ellentételezi. Célzott kiigazítások és stratégiai egyszerűsítés révén ezek az intézkedések képesek megerősíteni a piac kapacitását, szélesebb befektetői bázist vonzani, és ösztönözni a gazdasági növekedést, miközben a pénzügyi ökoszisztéma reziliens és átlátható lesz.

Az e javaslat szerinti szakpolitikai lehetőségeknek számos pozitív hatást kell gyakorolniuk a kkv-k finanszírozására és versenyképességére (lásd a hatásvizsgálati jelentés VII. és VIII. mellékletét).

•Alapjogok

A javaslat vélhetően nem lesz közvetlen hatással az Európai Unió Alapjogi Chartájában biztosított jogokra. Az egyszerűsítési és hatékonysági intézkedések nem foglalkoznak közvetlenül a személyes adatokkal vagy a magánélet védelmével kapcsolatos kérdésekkel. Mindazonáltal a közzétételi és adatszolgáltatási standardokat úgy kell módosítani, hogy azok megfeleljenek a hatályos adatvédelmi jogszabályoknak, így biztosítsák az értékpapírosítási folyamatban érintett személyes adatok biztonságos kezelését és védelmét.

A javaslat célja a magas működési költségek csökkentése és az indokolatlan prudenciális akadályok felszámolása, ugyanakkor el kívánja kerülni a védelem indokolatlan romlását és a túlzott kockázatvállalásra való ösztönzést. Ezért egyensúlyt teremt a gazdasági ösztönzők iránti igény és a szigorú normák fenntartása között, ezzel minimalizálva a negatív társadalmi hatásokat. Összességében, bár a javasolt intézkedések főként a pénzügyi szabályozásra összpontosítanak, vannak olyan lehetséges közvetett előnyök, amelyek támogató és fenntartható módon befolyásolják a szociális, környezeti és alapvető jogokat. A stabil értékpapírosítási piac létrejötte közvetve hozzájárul az alapvető gazdasági jogok védelméhez azáltal, hogy a kockázatok diverzifikálása révén előmozdítja a pénzügyi stabilitást.

4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

Ez a jogalkotási javaslat korlátozott következményekkel jár az uniós költségvetésre nézve. További szakpolitika-alkotási munkát von maga után a Bizottságon belül és a három európai felügyeleti hatóságnál. Az Európai Bankhatóságra (EBH) külön koordinációs feladatok hárulnak az értékpapírosítási albizottság keretében, amely az európai felügyeleti hatóságok vegyes bizottságának tesz jelentést. Az EBH ellátja az európai felügyeleti hatóságok vegyes bizottságán belüli, a 36. cikk (3) bekezdésében említett értékpapírositási albizottság titkársági teendőit és biztosítja annak állandó alelnökét, valamint irányítja ezen albizottság munkáját, amely többek között a felügyeleti kérdésekre, a piaci szereplőknek nyújtott iránymutatásra, a technikai standardok kidolgozására és a szabályozási keret Unión belüli következetes végrehajtásának biztosítására összpontosít. A pénzügyi kimutatás a javaslat mellékletében található.

5.EGYÉB ELEMEK

•Végrehajtási tervek, valamint a nyomon követés, az értékelés és a jelentéstétel szabályai

Mivel a javasolt eszköz rendelet, amely jelentős mértékben a hatályos uniós jogon alapul, nincs szükség végrehajtási tervre. A javaslatot a hatásvizsgálat részeként teljes körű értékelés kíséri, amely többek között azt vizsgálja, hogy mennyire volt eredményes és hatékony a célkitűzések elérése szempontjából. A javaslat az (EU) 2017/2402 rendelet 46. cikkében felülvizsgálati jelentést ír elő. A felülvizsgálatot adott esetben jogalkotási javaslat kíséri. Ezzel összefüggésben a felülvizsgálati és jelentéstételi követelmények szükség esetén igazodnának egymáshoz.

A Bizottság e javasolt módosításcsomagot az alkalmazás kezdőnapja után öt évvel értékeli, és a főbb megállapításokról jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak.

•A javaslat egyes rendelkezéseinek részletes magyarázata

A csomag elemei közötti kölcsönhatás és következetesség

Ez a rendeletjavaslat egy szélesebb körű értékpapírosítási felülvizsgálat részét képezi, amely két rendelet (az értékpapírosítási rendelet mellett a tőkekövetelmény-rendelet) és két felhatalmazáson alapuló jogi aktus (a likviditásfedezeti követelményekről szóló felhatalmazáson alapuló jogi aktus és a Szolvencia II. felhatalmazáson alapuló jogi aktus) módosítását foglalja magában. A javasolt módosításokat olyan intézkedéscsomagnak kell tekinteni, amely átfogó módon kezeli az értékpapírosítási piac keresleti és kínálati problémáit.

Tárgy és hatály (1. cikk)

A javaslat egyértelművé teszi, hogy az állománykezelő olyan szervezet, amely napi szinten a vásárolt követelések vagy az alapul szolgáló hitelezési kitettségek halmazát kezeli, és az (EU) 2017/2402 rendelet (értékpapírosítási rendelet) hatálya alá tartozik. A módosítás pontosítást jelent, és nem célja a hatály kiterjesztése, mivel az állománykezelő már az értékpapírosítási rendelet hatálya alá tartozik.

Fogalommeghatározások (2. cikk)

A nyilvános és a magán-értékpapírosítást a 2. cikk 32. és 33. pontja határozza meg. A „nyilvános értékpapírosítás” akkor jön létre, ha megfelel az alábbi feltételek bármelyikének:

i. tájékoztatót kell összeállítani;

ii. az értékpapírosítási pozícióknak minősülő értékpapírokat meghatározott kereskedési helyszíneken vezetik be a kereskedésbe;

iii. az értékpapírosítást általában befektetők számára forgalmazzák, és annak konkrét feltételei nem képezik a felek közötti alku tárgyát, vagyis az ügylet csak a meghatározott feltételekkel valósulhat meg.

A magán-értékpapírosítás olyan értékpapírosítás, amely nem felel meg a fent említett kritériumok egyikének sem: nem kíséri tájékoztató, nem vezetik be a kereskedésbe, a feltételeket pedig az értékpapírosítást kezdeményező és egy kis befektetői csoport kétoldalúan tárgyalja meg. Az átláthatósági követelmények alkalmazása szempontjából különösen fontos a nyilvános és a magán-értékpapírosítások fogalommeghatározásának pontosítása.

Előzetes vizsgálat (5. cikk)

Az uniós értékpapírosításba történő befektetések egyszerűbbé tétele és a folyamatának racionalizálása érdekében módosul az (EU) 2017/2402 rendelet 5. cikke. A befektetőkre vonatkozó ellenőrzési követelmények (az 5. cikk (1) bekezdése és az 5. cikk (3) bekezdésének c) pontja) megszűnnek minden olyan esetben, amikor a vonatkozó értékesítési oldali rendelkezések betartásáért felelős értékesítési oldali fél székhelye és felügyeletének helye az Unióban található. Emellett az (EU) 2017/2402 rendelet 5. cikke (3) bekezdésének a) pontjában és 5. cikke (3) bekezdésének b) pontjában foglalt kockázatértékelés inkább elvi alapúvá válik azáltal, hogy törli a befektetők által ellenőrizendő strukturális jellemzők részletes listáját, és preambulumbekezdésben pontosítja, hogy az előzetes vizsgálati értékelésnek arányosnak kell lennie az értékpapírosítás kockázatával. Az (EU) 2017/2402 rendelet 5. cikkének (4) bekezdése szerinti írásbeli eljárások szintén inkább elvi alapúvá válnak azáltal, hogy törlik az (EU) 2017/2402 rendelet 5. cikke (4) bekezdése a) pontjának második albekezdése szerinti részletes információlistát. A másodlagos piaci ügyletek esetében további 15 nap áll rendelkezésre az előzetes vizsgálat dokumentálására. Végezetül az előzetes vizsgálatnak az (EU) 2017/2402 rendelet 5. cikkének (5) bekezdése szerinti átruházása összhangban van más ágazati jogszabályokkal, amennyiben a feladatok átruházása nem jelenti a jogi felelősség átruházását.

Az előzetes vizsgálati követelményektől el kell tekinteni, ha az értékpapírosítási pozíciót multilaterális fejlesztési bankok teljes mértékben garantálják, így az nagyon alacsony kockázatúvá válik. Ez azt jelenti, hogy a befektetők alapos ellenőrzések elvégzése nélkül fektethetnek be ilyen pozíciókba.

Kevésbé szigorú előzetes vizsgálat – különösen az ellenőrzési és dokumentációs követelmények alóli mentesség révén – biztosított abban az esetben, ha az értékpapírosítás olyan első veszteségviselő ügyletrészsorozatot tartalmaz, amelyet a közjogi szervezetek szűk köre garantál vagy tart, és ha ez az ügyletrészsorozat az értékpapírosított kitettségek névértékének legalább 15 %-át teszi ki.

A nem uniós kibocsátók által kibocsátott pozíciókba történő befektetések esetében a befektetőknek továbbra is ellenőrizniük kell, hogy egy adott ügylet megfelel-e az uniós szabályoknak.

Kockázatmegtartás (6. cikk)

A kockázatmegtartás alóli mentesség akkor lehetséges, ha az értékpapírosítás olyan első veszteségviselő ügyletrészsorozatot tartalmaz, amelyet a közjogi szervezetek szűk köre garantál vagy tart, és ha ez az ügyletrészsorozat az értékpapírosított kitettségek névértékének legalább 15 %-át teszi ki.

Átláthatóság (7. cikk)

A kibocsátók adatszolgáltatási terheinek csökkentése érdekében felül kell vizsgálni az (EU) 2020/1224 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet és az (EU) 2020/1225 bizottsági végrehajtási rendelet szerinti adatszolgáltatási táblákat. Különösen a kötelezően kitöltendő mezők számát kell jelentősen csökkenteni – legalább 35 %-kal vagy nagyobb mértékben, amennyiben megvalósítható. Az adatszolgáltatásra kötelezett szervezetekre háruló megfelelési terhek további csökkentése érdekében a felülvizsgálatnak mérlegelnie kell a kötelezően és az önkéntesen kitöltendő mezők megkülönböztetését. Ezen túlmenően az adatszolgáltatási táblák nem írhatnak elő hitelszintű információkat, ha az alapul szolgáló kitettségek száma nagy és lejárata rövid (például hitelkártya-kitettségek vagy bizonyos fogyasztói hitelek). Az adatszolgáltatási táblák felülvizsgálatát – az e javaslatban meghatározott, fent említett elvek figyelembevételével – az európai felügyeleti hatóságok vegyes bizottsága értékpapírosítási albizottságának kell elvégeznie az Európai Bankhatóság vezetésével, a többi európai felügyeleti hatósággal együttműködve.

A magán-értékpapírosításokra vonatkozó adatszolgáltatási táblának sokkal egyszerűbbnek kell lenniük, mint a nyilvános értékpapírosítások esetében, és csak a felügyeleti hatóságok igényeire kell összpontosítaniuk. Az ágazat végrehajtási költségeinek minimalizálása érdekében ennek a táblának szorosan követnie kell a meglévő adatszolgáltatási táblákat, különösen az értékpapírosítási ügyleteknek az egységes felügyeleti mechanizmus keretében történő bejelentésére vonatkozó útmutatót. A nagyobb piaci átláthatóság biztosítása, valamint a magánpiac felügyeletének és nyomon követésének megkönnyítése érdekében a kifejezetten a magán-értékpapírosításokra vonatkozó táblát be kell nyújtani az értékpapírosítási adattárak számára.

Értékpapírosítási adattár (10. és 17. cikk)

Az (EU) 2017/2402 rendelet 10. cikkének módosításai helyesbítik az említett rendelet 5. cikkére való helytelen hivatkozást, amelyet a 7. cikkre való hivatkozással kell felváltani. Az (EU) 2017/2402 rendelet 17. cikkének javasolt módosításai a 7. cikk módosításainak fényében kerülnek bevezetésre, amelyek az adattárak számára történő bejelentést a magán-értékpapírosítás esetére is kiterjesztik. E módosítások fényében a javaslat tartalmazza az adattárhoz való azonnali és ingyenes hozzáférés differenciálását. Ilyen hozzáférést kell biztosítani az európai felügyeleti hatóságok, az Európai Rendszerkockázati Testület, az illetékes hatóságok és a szanálási hatóságok, valamint kérésre az Európai Bizottság számára. Tekintettel a nyilvános értékpapírosítás eltérő jellegére, az ilyen értékpapírosítások befektetői és potenciális befektetői is hozzáférést kapnak. A befektetők és a potenciális befektetők magán-értékpapírosításokhoz való hozzáférésének korlátozása az ilyen értékpapírosítások során védi az információk bizalmas jellegét.

Az egyszerű, átlátható és egységesített értékpapírosítással (STS) összefüggő követelmények (20., 26b., 26c. és 26e. cikk)

A kkv-hitelek STS-értékpapírosításának megkönnyítése érdekében úgy kell módosítani az (EU) 2017/2402 rendelet 20. cikkének (8) és (15) bekezdésében és 26b. cikkének (8) bekezdésében foglalt homogenitási követelményt, hogy az olyan értékpapírosítás, amelyben az alapul szolgáló kitettségek halmazának legalább 70 %-a kkv-hitelekből áll, az említett követelménynek megfelelőnek tekintendő. A 70 %-os küszöbérték alacsonyabb a jelenlegi 100 %-os követelménynél.

Annak érdekében, hogy a biztosítók és viszontbiztosítók az eszközök mérlegen tartásával járó STS-értékpapírosítási piac érdemi résztvevői lehessenek, az (EU) 2017/2402 rendelet 26e. cikkének (8) bekezdése szerinti hitelkockázati fedezetre vonatkozó elfogadhatósági kritériumok kibővülnek a biztosító vagy viszontbiztosító által nyújtott olyan előre nem rendelkezésre bocsátott garanciákkal, amelyek megfelelnek bizonyos megbízhatósági, szolvencia- és diverzifikációs kritériumoknak.

Számos egyéb technikai, de nem érdemi módosítás megkönnyíti az STS-kritériumok alkalmazását.

Az ellenőrzést végző harmadik felek (28. cikk)

A javaslat előírja, hogy az STS kritériumoknak való megfelelés ellenőrzését végző harmadik feleket az ilyen felek illetékes nemzeti hatósága által adott felhatalmazáson túlmenően is felügyelni kell.

Felügyelet (29. cikk, 30. cikk, 32. cikk és 36. cikk)

A felügyeleti konvergencia előmozdítása, valamint a széttöredezettség és az eltérő szabályozási értelmezések megelőzése érdekében a javaslat megerősíti az európai felügyeleti hatóságok vegyes bizottsága értékpapírosítási albizottságának szerepét. Az értékpapírosítási albizottság felhatalmazást kap különösen arra, hogy iránymutatásokat fogadjon el a közös felügyeleti eljárások kialakítása és a 7. cikkben említett adatszolgáltatási táblák kidolgozása céljából. A nagyobb elszámoltathatóság és a folytonosság biztosítása érdekében az EBH fogja vezetni az európai felügyeleti hatóságok vegyes bizottsága értékpapírosítási albizottságának munkáját, biztosítja számára a titkárságot és az alelnököt, támogatja az elnököt feladatai ellátásában és az elnök távolléte esetén állandó jelleggel ellátja az elnöki teendőket.

Az STS-kritériumok hatékony és következetes felügyeletének biztosítása érdekében az (EU) 2017/2402 rendelet 29. cikkében a nemzeti illetékes banki hatóságokat kell megbízni azzal a feladattal, hogy a banki kezdeményezésű értékpapírosítások esetén felügyeljék az STS-kritériumok alkalmazását. A Bankunión belüli hitelintézetek esetében ez a felügyelet az egységes felügyeleti mechanizmus keretében történne.

Annak érdekében, hogy a felügyeleti szervek érvényesíteni tudják az előzetes vizsgálati követelményeket, az (EU) 2017/2402 rendelet 32. cikke úgy módosul, hogy az az eset is, amikor az intézményi befektetők nem teljesítik az (EU) 2017/2402 rendelet 5. cikkében foglalt előzetes vizsgálati követelményeket, kifejezetten olyan esetnek minősül, amikor az illetékes nemzeti hatóságok közigazgatási szankciókat alkalmazhatnak.

Jelentések és felülvizsgálat (44. és 46. cikk)

Az európai felügyeleti hatóságoknak az (EU) 2017/2402 rendelet 44. cikke szerinti gördülő megbízatása, amelynek értelmében jelentést kell közzétenniük e rendelet végrehajtásáról, úgy módosul, hogy az értékpapírosításnak az uniós vállalatok és az uniós gazdaság finanszírozásához való hozzájárulását is értékelniük kell.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy e módosító rendelet működését az alkalmazásának kezdőnapjától számított öt éven belül felülvizsgálja. A felülvizsgálatot adott esetben jogalkotási javaslat kíséri.

2025/0826 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

az értékpapírosítás általános keretrendszerének meghatározásáról és az egyszerű, átlátható és egységesített értékpapírosítás egyedi keretrendszerének létrehozásáról szóló, 2017. december 12-i (EU) 2017/2402 európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 114. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Központi Bank véleményére,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére,

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1)Az értékpapírosítás fellendítheti a beruházásokat, mert lehetővé teszi, hogy a bankok a kockázatokat azokra hárítsák át, akik képesek viselni azokat, és ezáltal tőkét szabadítsanak fel, amelyet a háztartások és a vállalkozások – többek között a kis- és középvállalkozások (kkv-k) – további hitelezésére használhatnak fel. Az (EU) 2017/2402 európai parlamenti és tanácsi rendelet 19 , amely az egyszerű, átlátható és egységesített (STS), valamint a nem STS értékpapírosításokat is szabályozza, átláthatóbbá, biztonságosabbá és egységesebbé tette a piacot. Ugyanakkor az említett rendeletet az értékpapírosítás által kínált előnyök teljesebb kihasználása érdekében tovább kell egyszerűsíteni.

(2)Fontos, hogy a pénzügyi intézmények ott használják fel a tőkéjüket, ahol arra az Unió gazdasági céljainak eléréséhez és a reálgazdaság finanszírozásához a legnagyobb szükség van. A meglévő szabályok által biztosított rugalmasság mellett az (EU) 2017/2402 rendelet célzott módosításai biztosítják, hogy az uniós értékpapírosítási keretrendszer jobban támogassa a gazdasági beruházásokat, és megkönnyítse a vállalkozásoknak történő hitelezést.

(3)Az átláthatóság fokozása és a kibocsátók költségeinek csökkentését célzó következetes szabályozási kezelés biztosítása érdekében be kell vezetni a nyilvános és a magán-értékpapírosítás fogalommeghatározását. A nyilvános értékpapírosítások hatályának azon ügyletekre kell kiterjednie, amelyek esetében az alapul szolgáló értékpapírokat szabályozott piacokon, multilaterális kereskedési rendszerekben (MTF-ek), szervezett kereskedési rendszerekben (OTF-ek) vagy bármely más uniós kereskedési helyszínen kereskedésre bevezették, valamint azokra az ügyletekre, amelyek csak akkor jönnek létre, ha azok feltételeit a befektetők változtatás nélkül elfogadják, és a befektetők nem állnak közvetlen kapcsolatban az értékpapírosítást kezdeményezővel vagy a szponzorral, vagyis közvetlenül nem kapják meg az előzetes vizsgálathoz szükséges információkat, és így arra kell hagyatkozniuk, hogy az értékpapírosítást kezdeményező vagy a szponzor közzétegye ezen üzleti szempontból érzékeny információkat. Az említett típusú ügyletek nyilvános kategóriába sorolása – amit az indokol, hogy a befektetők széles köre számára hozzáférhetők – várhatóan biztosítani fogja, hogy az ilyen ügyletek megfelelő átláthatósági követelmények és szabályozási ellenőrzés hatálya alá tartozzanak, továbbá javítani fogja a piac felügyeletét és működését.

(4)Az előzetes vizsgálati követelményeknek arányosnak kell lenniük az értékpapírosítási pozíciók kockázati profiljával. A befektetők által végzendő előzetes vizsgálatnak ezért azokra a kockázati és strukturális jellemzőkre kell összpontosítania, amelyek lényegesen befolyásolhatják az értékpapírosítás teljesítményét, elkerülve a párhuzamos, a túlzottan megterhelő vagy az olyan általános kötelezettségeket, amelyek nem feltétlenül alkalmasak mindenféle típusú értékpapírosítás vizsgálatára. Ugyanezen okból egyszerűsíteni kell az előzetes vizsgálati kötelezettségeket, ezáltal csökkentve a befektetők szükségtelen költségeit – különösen az alacsonyabb kockázatú értékpapírosítások esetében –, és előmozdítva az értékpapírosítási piacon az arányosabb és kockázatérzékenyebb befektetői magatartást.

(5)Azok az értékpapírosítást kezdeményezők, eredeti hitelezők, szponzorok vagy különleges célú gazdasági egységek (SSPE-k) (a továbbiakban együttesen: értékesítési oldali szervezetek), amelyek az Unióban letelepedtek, már uniós felügyelet hatálya alatt állnak, és szankcionálhatók abban az esetben, ha megszegik az (EU) 2017/2402 rendelet szerinti kötelezettségeiket. Ezért helyénvaló, hogy a befektetőknek a továbbiakban ne kelljen ellenőrizniük, hogy az uniós értékesítési oldali szervezetek – amennyiben az ügylet értékesítési oldali felei nevében járnak el – megfelelnek-e az (EU) 2017/2402 rendeletben meghatározott előzetes vizsgálati követelményeknek. A befektetőknek azonban továbbra is ellenőrizniük kell, hogy a harmadik országok értékesítési oldali szervezetei teljesítik-e az (EU) 2017/2402 rendelet szerinti kötelezettségeiket.

(6)Az előresorolt ügyletrészsorozatok általában jelentős hitelminőség-javítással élnek és alacsonyabb kockázattal jellemezhetők, ezért esetükben nem indokolt ugyanolyan szigorú előzetes vizsgálatot megkövetelni, mint a kockázatosabb és veszteségeknek jobban kitett hátrasorolt vagy köztes ügyletrészsorozatok esetében. Ez az arányos megközelítés hatékonyabbá teszi a befektetők erőforrás-allokációját, és nem jár túlzott terhekkel az alacsony kockázatú befektetések esetében.

(7)Mivel az STS-követelményeknek való megfelelés eleve szabályozói felügyelet és bejelentési kötelezettség hatálya alá tartozik, e megfelelés ellenőrzését felesleges a befektetők kötelezettségeként is előírni. Ezenkívül az STS kritériumoknak való megfelelés ellenőrzése nem minden befektetőtípus esetében releváns. A vonatkozó követelményt ezért törölni kell.

(8)A befektetők számára lehetővé kell tenni, hogy egyszerűsített előzetes vizsgálatot végezzenek az olyan ismétlődő ügyletekbe történő befektetések esetében, amelyek fő kockázati jellemzői már jól ismertek. E célból az ismétlődő ügyletekbe történő befektetést olyan értékpapírosítási pozíciókba történő befektetésnek kell tekinteni, amelyeket ugyanaz az értékpapírosítást kezdeményező bocsát ki, ugyanolyan típusú alapul szolgáló eszköz fedez, ugyanolyan strukturális jellemzők írnak le és amelyek hitelkockázati szintje ugyanakkora vagy alacsonyabb, mint a korábbi befektetések esetében. Ennek a módosításnak biztosítania kell az előzetes vizsgálati gyakorlatok következetességét, ugyanakkor elő kell segítenie, hogy a befektetők jól ismert és átlátható struktúrákban vegyenek részt.

(9)A multilaterális fejlesztési bankok jelentős szerepet játszhatnak a befektetők értékpapírosítási piacokhoz való hozzáférésének megkönnyítésében, a likviditás növelésében, valamint a megtakarítási és beruházási unió célkitűzéseinek támogatásában. Ha egy értékpapírosítási pozíciót az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 20 117. cikkének (2) bekezdésében felsorolt multilaterális fejlesztési bank teljes mértékben, feltétel nélkül és visszavonhatatlanul garantál, akkor az értékpapírosítási pozícióból eredő hitelkockázat ténylegesen átszáll az alapul szolgáló eszközök halmazáról a garantőrre, ami az ilyen kitettség 0 %-os kockázati súlyát eredményezi. Az ilyen értékpapírosítási pozíciók továbbá az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 21 10. cikke (1) bekezdésének g) pontja értelmében 1. szintű eszköznek minősülnek. Esetükben helyénvaló az intézményi befektetőket – a garanciát nyújtó szervezet kivételével – mentesíteni az (EU) 2017/2402 rendelet szerinti előzetes vizsgálati követelmények alól.

(10)Azok az ügyletek, amelyeknél az első veszteségviselő ügyletrészsorozatot az Unió, nemzeti fejlesztési bank vagy az (EU) 2015/1017 európai parlamenti és tanácsi rendelet 22 2. cikkének 3. pontja szerinti intézmény tartja vagy garantálja, jellegüknél fogva olyan jellemzőkkel rendelkeznek, amelyek csökkentik a teljes körű előzetes vizsgálat elvégzésének és a kockázatmegtartási követelmény teljesítésének szükségességét. Ezeket az ügyleteket a garantőr biztosítja, aki a garancia nyújtása előtt előzetes vizsgálatot végez. Ennek fényében nem szükséges, hogy az intézményi befektetők az (EU) 2017/2402 rendelet szerinti teljes körű előzetes vizsgálatot végezzenek. Ezenkívül a garancia lényege, hogy a kockázatot a garantőr vállalja. Ezért helyénvaló megszüntetni a kockázatmegtartási követelményt. E módosítások várhatóan növelik az állami garanciával kockázatmentesített struktúrákba történő magánbefektetés vonzerejét.

(11)A befektetéskezelési döntések meghozatalára vonatkozó hatáskört egy másik intézményi befektetőre átruházó intézményi befektető számára lehetővé kell tenni, hogy megbízottját az (EU) 2017/2402 rendeletben meghatározott előzetes vizsgálati kötelezettségek teljesítésére utasítsa. Az ilyen átruházás azonban nem járhat együtt a jogi felelősség átruházásával. Az előzetes vizsgálati követelmények teljesítéséért végső soron továbbra is az átruházó intézményi befektetőnek kell felelnie. E pontosítás a bevett gyakorlathoz igazítja a szabályozást, és a felelősség egyértelműsítése mellett biztosítja a kötelezettségek tényleges teljesítését.

(12)A közzétételi követelmények kapcsán figyelembe kell venni az alapul szolgáló kitettségek halmazának részletességét, vagyis azt, hogy hány hitel szerepel az alapul szolgáló halmazban. Emellett fontos figyelembe venni az alapul szolgáló kitettségek átlagos lejáratát is. Ha a halmaz nagyon sok nagyon rövid lejáratú kitettségből áll, a hitelszintű közzététel különösen költséges lehet, és jelentős terhet róhat a kibocsátókra, gyakran anélkül, hogy ezáltal a befektetők jelentős többletinformációkhoz jutnának. Ezért a hitelkártya-kitettségek és a fogyasztói hitelek bizonyos típusainak értékpapírosítása kapcsán az egyes alapul szolgáló kitettségek szintjén nincs szükség adatszolgáltatásra. Az illetékes hatóságok számára azonban továbbra is lehetővé kell tenni, hogy további információkat kérjenek annak biztosításához, hogy az (EU) 2017/2402 rendelet szerinti feladataik ellátásakor teljesen áttekinthessék a piacot, ideértve az alapul szolgáló halmazba tartozó kitettségeket is.

(13)A jelenlegi adatszolgáltatási táblák 23 használata mind a nyilvános, mind a magán-értékpapírosítások esetében túl költséges és megterhelő. Csökkenteni kell ezért a szervezetek adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítéséből eredő terheit, továbbra is szem előtt tartva ugyanakkor a piac átláthatóságának biztosítására irányuló célkitűzést. A kötelező adatmezők számának csökkentése érdekében észszerűsíteni kell az adatszolgáltatási táblákat. Célszerű, hogy a táblák módosítása legalább 35 %-kal csökkentse a kötelező adatmezők számát. Egyes kötelező mezők önkéntes mezőkké történő átminősítése további rugalmasságot eredményezhet, de megfelelő figyelmet kell fordítani annak biztosítására, hogy ez ne veszélyeztesse az adatok minőségét vagy felhasználhatóságát.

(14)Az adatszolgáltatási keretnek figyelembe kell vennie a magán-értékpapírosítások sajátos jellemzőit. A magán-értékpapírosítások tekintetében egy külön e célt szolgáló, egyszerűsített adatszolgáltatási táblát kell kidolgozni. Az adatszolgáltatási követelmények részletes meghatározásakor az adatszolgáltatást a lehető legszorosabban össze kell hangolni más jól bevált adatszolgáltatásokkal, és különösen az Európai Központi Bank által az 1024/2013/EU tanácsi rendelet 6. cikke (5) bekezdésének a) pontjával összhangban kidolgozott, az értékpapírosítási ügyletek bejelentésére vonatkozó útmutatóval 24 . Az Európai Központi Bank ezen útmutatójának jövőbeli módosítása esetén meg kell vizsgálni, hogy szükség van-e az adatszolgáltatási táblák felülvizsgálatára. Annak érdekében, hogy a felügyeleti szervek képesek legyenek a magánpiac alapvető áttekintésére, a magán-értékpapírosításokat be kell jelenteni az adattárak számára. A magán-értékpapírosítások kapcsán nem kell ugyanannyi információt szolgáltatni, mint a nyilvános értékpapírosítások esetében. Ha a magánügyleteket egyszerűsített tábla használatával kell bejelenteni az értékpapírosítási adattárak számára, akkor javul a felügyeleti áttekintés és a piac nyomon követése. A magánügyletek bizalmas jellegének megőrzése érdekében azonban az ilyen ügyletekből származó adatok nem hozhatók nyilvánosságra.

(15)Az európai felügyeleti hatóságok vegyes bizottságán belül az értékpapírosítással foglalkozó, az (EU) 2017/2402 rendelet 36. cikkének (3) bekezdésében említett albizottságnak (a továbbiakban: értékpapírosítási albizottság, JCSC) az Európai Bankhatóság (EBH) vezetésével szabályozástechnikai standardtervezeteket kell kidolgoznia azon információk további pontosítása céljából, amelyeket az értékpapírosítást kezdeményezőnek, a szponzornak és a különleges célú gazdasági egységnek az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése érdekében meg kell adnia. Az említett szabályozástechnikai standardtervezeteknek figyelembe kell venniük, hogy az információk mennyiben hasznosak az értékpapírosítási pozíció birtokosa számára, hogy nyilvános vagy magán-értékpapírosításról van-e szó, hogy az értékpapírosítási pozíció rövid lejáratú-e, továbbá, hogy eszközfedezetű kereskedelmiértékpapír-kibocsátási program (ABCP) esetében az értékpapírosítást teljes mértékben támogatja-e szponzor. A Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az említett szabályozástechnikai standardoknak az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 290. cikke szerinti felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján, az 1093/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel 25 , az 1094/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel 26 és az 1093/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel 27 összhangban történő elfogadásával kiegészítse az (EU) 2017/2402 rendeletet. Ezen túlmenően a JCSC-nek az EBH vezetésével végrehajtás-technikai standardtervezeteket kell kidolgoznia az adattárak felé történő adatszolgáltatás formátumának meghatározása céljából. A Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 291. cikke szerinti végrehajtási jogi aktus útján, az 1093/2010/EU rendelettel, az 1094/2010/EU rendelettel és az 1095/2010/EU rendelettel összhangban elfogadja az említett végrehajtás-technikai standardokat.

(16)A kkv-k piaci alapú finanszírozáshoz való hozzáférésének támogatása, valamint a több tagállamból származó kitettségeket érintő, határokon átnyúló értékpapírosítások fejlesztésének megkönnyítése érdekében felül kell vizsgálni az eszközhalmazok homogenitására vonatkozó kritériumokat. Bár lehetséges a több tagállamból származó kitettségeket tartalmazó értékpapírosítás, a homogenitás követelménye a jelenlegi formájában a kkv-k számára az értékpapírosítás akadályát jelenti. Ezen akadály leküzdése érdekében az alapul szolgáló kitettségek halmazát homogénnek kell tekinteni, ha a kezdeményezéskori kitettségek legalább 70 %-a kkv-kkal szembeni kitettség. Ez az alacsonyabb küszöbérték figyelembe veszi a kkv-k sajátos finanszírozási igényeit és jellemzőit, és biztosítja, hogy a domináns kkv-komponenssel rendelkező vegyes halmazok esetében is érvényesüljön a homogén halmazokhoz kapcsolódó jogbiztonság és működési hatékonyság. Lehetővé kell tenni, hogy a halmaz fennmaradó része más típusú, akár különböző tagállamokból származó kitettségeket is tartalmazzon, de ettől az értékpapírosítás STS státusza ne változzon meg.

(17)2021-ben az STS keretrendszer szintetikus értékpapírosításokra való kiterjesztése érdekében az (EU) 2021/557 európai parlamenti és tanácsi rendelet 28 módosította az (EU) 2017/2402 rendeletet. Amint azt az európai felügyeleti hatóságok vegyes bizottságának jelentése is megállapítja, az STS-címke e kiterjesztése kielégítő eredményekhez vezetett, mivel új kibocsátási lehetőségeket teremtett és ösztönözte az aktivitást e piaci szegmensben. Az STS-követelmények gyakorlati végrehajtása azonban rávilágított arra, hogy egyes követelményeket bizonyos technikai kiigazításokkal egyértelműbbé és következetesebbé kell tenni.

(18)Az értékpapírosítás alapjául szolgáló kitettségek következetes kiválasztásának biztosítása, valamint annak lehetővé tétele érdekében, hogy a befektetők a befektetés előtt felmérhessék az eszközhalmaz hitelkockázatát, tilos az értékpapírosítási kitettségek diszkrecionális alapon történő aktív portfóliókezelése. Az (EU) 2017/2402 rendelet 26b. cikke kimerítő felsorolást tartalmaz az engedélyezett kezelési tevékenységekről, és előírja, hogy bizonyos tevékenységek nem tekinthetők diszkrecionális alapon történő aktív portfóliókezelésnek, és ezért nem tilthatók meg. Az említett felsorolást aktualizálni kell annak érdekében, hogy a kitettségek akkor is eltávolíthatók legyenek, ha ez az ügylet időtartama alatt valamely szervezettel szemben kiszabott szankciók vagy csalárd gyakorlatok miatt, illetve a hitelösszeg végrehajthatóságát érintő, az értékpapírosítást kezdeményező befolyásán kívül eső jogszabályi változások miatt szükséges. Mindkét körülmény kívül esik az értékpapírosítást kezdeményező befolyásán és befolyásolja az érintett alapul szolgáló kitettségek végrehajthatóságát, így e kitettségek eltávolítása nem tekinthető diszkrecionális alapon történő aktív portfóliókezelésnek.

(19)Az (EU) 2017/2402 rendelet 26c. cikkében meghatározott, egységesítésre vonatkozó kritériumok felvázolják az értékpapírosítási pozíciók tulajdonosai közötti veszteségfelosztási mechanizmusokat, és meghatározzák a különböző törlesztési módszerek ügyletrészsorozatokra való alkalmazását. E kritériumok központi célja annak biztosítása, hogy a veszteségviselési rangsortól eltérő törlesztésre csak akkor kerülhessen sor, ha arra a szerződésben külön meghatározott kiváltó események miatt van szükség. E kiváltó események előírása biztosítja a veszteségviselési rangsorban elfoglalt hely szerinti törlesztést, védve az ügyletet a hitelminőség romlása esetén a hitelminőség-javításhoz kapcsolódó idő előtti törlesztéssel szemben. Az ilyen idő előtti törlesztés az említett ügyletrészsorozatokat tartó értékpapírosítás-kezdeményezőket a hitelminőség-javítási tartalék csökkenésével összefüggő kockázatoknak teheti ki. E kritériumok azonban nem veszik megfelelően figyelembe az értékpapírosításon belül a védett ügyletrészsorozatoknak alárendelt ügyletrészsorozatok veszteségviselő képességét, ami a köztes ügyletrészsorozatokat is magukban foglaló szintetikus értékpapírosításokkal összefüggésben szó szerint értelmezve téves alkalmazáshoz vezet. Ezek a kritériumok szándékolatlanul azt tételezik fel, hogy az összes kapcsolódó veszteség kizárólag a védett ügyletrészsorozatot érinti, és így figyelmen kívül hagyják a hátrább sorolt ügyletrészsorozatokhoz rendelt veszteséget. Ezért elő kell írni, hogy ha az alapul szolgáló kitettségek veszteségeinek egy részét a hátrasorolt ügyletrészsorozatok viselik, akkor azok veszteségviselő képességét a kritériumok alkalmazásakor figyelembe kell venni.

(20)Az (EU) 2017/2402 rendelet 26e. cikkének (3) bekezdése jelenleg úgy rendelkezik, hogy a hitelkockázati fedezeti megállapodás alapján fizetendő hitelkockázati fedezeti prémium szerkezetét úgy kell kialakítani, hogy az a teljesítő értékpapírosított kitettségeknek a kifizetés időpontjában fennálló nominális összegétől függjön, és tükrözze a fedezett ügyletrészsorozat kockázatát. Annak érdekében, hogy a hitelkockázati fedezeti megállapodás az értékpapírosítást kezdeményező szempontjából hatékony legyen, és ezzel egyidejűleg – az adósságrendezés maximális meghosszabbítási időszakának meghatározásával – jogbiztonságot nyújtson a befektetők számára ahhoz, hogy a lejárat napján a kifizetések teljesülnek, meg kell határozni, hogy csak a kintlévő ügyletrészsorozat nagyságától és a fedezett ügyletrészsorozat hitelkockázatától függő hitelkockázati fedezeti prémiumok megengedettek.

(21)Az (EU) 2017/2402 rendelet 26e. cikkének (7) bekezdése meghatározza azokat a feltételeket, amelyek mellett az értékpapírosítást kezdeményező kötelezettséget vállalhat arra, hogy a befektetők számára hitelminőség-javításként szintetikus értékpapírosítási felárat fizet. Az egyik ilyen feltétel, hogy az 575/2013/EU rendelet 143. cikkében említett IRB-módszert nem alkalmazó értékpapírosítást kezdeményezők esetében az alapul szolgáló portfólióra vonatkozó egyéves várható veszteségérték számítását az ügyleti dokumentáció egyértelműen meghatározza. Az értékpapírosítást kezdeményező által vállalt és a befektetők számára hitelminőség-javításként rendelkezésre álló szintetikus értékpapírosítási felárra vonatkozó követelmények meghatározása érdekében az (EU) 2017/2402 rendelet 2021. évi módosítása konkrét kritériumot vezetett be. E kritérium alkalmazása során kiderült, hogy további pontosításra van szükség. Az is kiderült, hogy az IRB-módszert nem alkalmazó értékpapírosítást kezdeményezőkre vonatkozó követelmény következetlen. Ezt a követelményt módosítani kell azzal a szándékkal összhangban, hogy az értékpapírosítást kezdeményező évente legfeljebb az egyéves várható veszteségértéknek megfelelő felső határig vállalhasson kötelezettséget szintetikus értékpapírosítási felár fizetésére, ezáltal biztosítva az említett rendelkezés következetes és egyértelmű alkalmazását.

(22)Az STS-rendszer azon jelenlegi kritériuma, amely az eszközök mérlegen tartásával járó szintetikus értékpapírosításra vonatkozó STS-keretrendszer keretében előre rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezetet ír elő, korlátozza a biztosítók vagy viszontbiztosítók azon képességét, hogy részt vegyenek az eszközök mérlegen tartásával járó STS értékpapírosítási piacon. Ez hátrányosan érinti az STS-piac fejlődését és az értékpapírosítást kezdeményezők azon képességét, hogy a hitelkockázatot a bankrendszeren kívülre vigyék át. Mindazonáltal az STS-címke használatának előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet esetében való engedélyezése nem áshatja alá az STS-címke minőségét vagy a hitelkockázati fedezeti megállapodás megbízhatóságát, és nem ösztönözheti a tapasztalatlan vagy nem diverzifikált biztosítókat vagy viszontbiztosítókat magas szintű kockázat vállalására. Ezért helyénvaló óvintézkedéseket hozni annak érdekében, hogy a rendszerben csak bizonyos szintű stabilitással és diverzifikációval rendelkező biztosítók vehessenek részt. Az előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet STS-címke szempontjából való felhasználhatóságához ezért követelményeket kell előírni a fedezetnyújtó számára a diverzifikáció, a fizetőképesség, a kockázatmérés és a minimális méret tekintetében. Konkrétan, ami a kockázatmérést illeti, a biztosítónak vagy viszontbiztosítónak az ilyen hitelkockázati fedezeti megállapodások tőkekövetelményét jóváhagyott belső modell alkalmazásával kell kiszámítania. Ami a fizetőképességet illeti, a biztosítónak vagy viszontbiztosítónak teljesítenie kell a 2009/138/EK irányelv 100., illetve 128. cikkében említett szavatolótőke-szükséglet és minimális tőkeszükséglet követelményét, hitelminőségi besorolásának pedig 3-asnak vagy annál jobbnak kell lennie. Ami a diverzifikációt illeti, a biztosítónak vagy viszontbiztosítónak ténylegesen legalább két nem-életbiztosítási ágazatban kell üzleti tevékenységet folytatnia, hogy csökkenjen az egyetlen kockázati típusnak való túlzott kitettség lehetősége. Végül, ami a minimális méretet illeti, a biztosító vagy viszontbiztosító teljes eszközállományának meg kell haladnia a 20 milliárd EUR-t.

(23)Az ellenőrzést végző harmadik felek szerepet játszanak annak értékelésében, hogy az értékpapírosítás megfelel-e az STS kritériumoknak. Az (EU) 2017/2402 rendelet csak azt írja elő, hogy az ellenőrzést végző harmadik feleket az illetékes nemzeti hatóságoknak kell felhatalmazniuk. Ez a felhatalmazás azonban korlátozott bizonyosságot nyújt, ha az illetékes hatóságok nem képesek felmérni, hogy az ellenőrzést végző harmadik felek továbbra is folyamatosan megfelelnek-e a felhatalmazásuk feltételeinek. Ezért helyénvaló előírni, hogy az illetékes hatóságok felelősek legyenek az ellenőrzést végző harmadik felek folyamatos felügyeletéért is, és erre megfelelő felhatalmazással rendelkezzenek.

(24)Az (EU) 2017/2402 rendelet hatékony végrehajtásának és érvényesítésének biztosítása érdekében egyértelművé kell tenni, hogy az illetékes hatóságok felelősek az értékpapírosításban részt vevő összes érintett fél megfelelésének felügyeletéért. Az illetékes hatóságoknak figyelemmel kell kísérniük az értékpapírosítást kezdeményezők, a szponzorok, az eredeti hitelezők és a különleges célú gazdasági egységek magatartását. Ennek keretében azt is ellenőrizniük kell, hogy az egyes értékpapírosítási ügyletek megfelelnek-e az e rendelet alapján alkalmazandó követelményeknek.

(25)Az (EU) 2017/2402 rendeletnek való megfelelés megerősítése és hatékonyságának fokozása érdekében az említett rendelet 32. cikke szerinti szankcionálási hatáskörök hatályát ki kell terjeszteni az előzetes vizsgálati kötelezettségek megsértésére is, azok kifejezett megemlítésével. Az intézményi befektetők kulcsszerepet játszanak az értékpapírosítási piac megbízhatóságának és átláthatóságának biztosításában azáltal, hogy a kitettségük keletkezése előtt és időtartama alatt megfelelő előzetes vizsgálatot végeznek. Annak érdekében, hogy az említett előzetes vizsgálati követelményeknek Unió-szerte következetesen meg lehessen felelni, elő kell írni, hogy az említett követelményeknek való megfelelés elmulasztása esetén az illetékes hatóságoknak korrekciós intézkedéseket és közigazgatási szankciókat kell alkalmazniuk.

(26)A felügyeleti konvergencia előmozdítása elengedhetetlen az értékpapírosítási piac megfelelő működéséhez és továbbfejlesztéséhez, mivel e piac oly széles körben von be gazdasági szereplőket, hogy azok gyakran még ugyanazon ügylet esetében is különböző joghatóságokból származnak. Az egynél több illetékes hatóság részvétele és a döntéshozatali folyamat jelenlegi összetettsége miatt egyértelmű, hogy meg kell erősíteni a felügyeleti koordinációt. A felügyeleti koordinációra vonatkozó meglévő keretek egyszerűsítésének és megerősítésének lehetőség szerint támogatnia kell a szabályozás és a felügyelet egyszerűsítésére irányuló tágabb célt is. A konvergencia erősíthető az európai felügyeleti hatóságokra és az illetékes hatóságokra ruházott meglévő hatáskörök hatékonyabb és eredményesebb alkalmazásával. Ennek elősegítése érdekében az EBH hatáskörét ki kell bővíteni az uniós értékpapírosítási piacot érintő felügyeleti koordináció állandó irányításával.

(27)A piaci és prudenciális kérdésekben illetékes hatóságokból álló értékpapírosítási albizottságnak a felügyeletből eredő kérdésekre kell összpontosítania, valamint közös felügyeleti gyakorlatok révén elő kell segítenie és ösztönöznie kell a felügyeleti konvergenciát. A JCSC jelenlegi megbízatását felül kell vizsgálni, és nagyobb hangsúlyt kell helyezni a felügyeleti konvergenciára és az e rendelet 44. cikkével kapcsolatos munkára. A JCSC különböző formációkban ülésezhet, vagy a megvitatandó kérdéseknek megfelelő konkrét feladatok ellátására alcsoportokat hozhat létre. Az EBH-nak állandó jelleggel biztosítania kell az értékpapírosítási albizottság titkárságát és alelnökét, helyettesítve és támogatva az elnököt feladatai ellátásában. Az elnök távollétében – ideértve azt az esetet is, amikor nincs megválasztott elnök – az alelnöknek kell ellátnia az elnök feladatait. A piaci és prudenciális kérdésekben illetékes részt vevő hatóságok e testületbe delegált képviselőinek megfelelő szintű ismeretekkel és tapasztalattal kell rendelkezniük a vita tárgyát képező kérdésekben. A legjobb (felügyeleti) gyakorlatokat előmozdító felügyeleti keretet tovább erősítené, ha nyomonkövetési jelentésekkel, iránymutatások kidolgozásával és rendszeres partneri felülvizsgálatokkal rendszeresen nyomon követnék a piaci helyzetet és értékelnék az uniós értékpapírosítási felügyeleti keretrendszert.

(28)Mivel az Unióban az értékpapírosítási tevékenység elsősorban a bankszektorban zajlik, helyénvaló, hogy az EBH állandó irányítói szerepet töltsön be az értékpapírosítási albizottságban. Az értékpapírosítási albizottságban betöltött állandó feladatainak ellátása során az EBH-nak különös figyelmet kell fordítania az Európai Értékpapírpiaci Hatósággal (ESMA) és az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatósággal (EIOPA) való szoros és együttműködésen alapuló munkakapcsolatok kialakítására, valamint az említett hatóságok ágazati szempontjainak megfelelő figyelembevételére. Az így megerősített felügyeleti koordináció várhatóan az uniós értékpapírosítási piac szilárdabb és következetesebb felügyeletéhez vezet. Az EBH-nak e minőségében irányítania kell az e rendelet 7. cikkében előírt közzétételi táblák kidolgozásával kapcsolatos munkát is. Ez fontos szerepet fog játszani a piacnak a várható bővülésre való felkészítésében, valamint a felügyeleti kapacitás és felkészültség e bővüléssel kapcsolatos fejlesztésében. Az EBH-ra e felügyeleti minőségében ruházandó irányítói szerep összhangban van a hatékony és egyszerűsített szabályozási környezetre vonatkozó stratégiai elképzeléssel.

(29)A határokon átnyúló értékpapírosítás esetében a vezető felügyeleti hatóság kijelölése egyszerűsítené az (EU) 2017/2402 rendeletnek való megfelelés felügyeletét, és biztosítaná a következetességet, valamint a különböző illetékes hatóságok közötti jobb koordinációt. Vezető felügyeleti hatóságként az ügyletben részt vevő szervezetek illetékes hatóságainak egyikét kell kinevezni, a döntést az érintett illetékes hatóságok hozzák meg. Egyet nem értés esetén az ügyet az értékpapírosítási albizottság szintjén kell kezelni. Amennyiben egy új ügylet ugyanazon illetékes hatóságok által felügyelt szervezeteket érint, a korábban kijelölt vezető megtarthatja ezt a szerepet.

(30)Fontos biztosítani, hogy az értékpapírosításra vonatkozó szabályozási keret hatékony maradjon, és alkalmazkodjon a változó pénzügyi környezethez. Ezért a Bizottságnak az e rendelet elfogadását követő 5 éven belül átfogóan felül kell vizsgálnia e rendelet hatását és működését, különös figyelmet fordítva az értékpapírosítási piacot érintő hatására és a tágabb gazdasági következményeire. A felülvizsgálatnak a kritikus szempontokra kell összpontosítania, ideértve a piaci dinamikát, a hitelhez való hozzáférést, különösen a kkv-k esetében, a beruházásokat, valamint a pénzügyi intézmények összekapcsoltságát, ami elengedhetetlen a pénzügyi ágazat stabilitásának fenntartásához. Az (EU) 2017/2402 rendelet 44. cikke szerinti jelentésekből levont tanulságokat és a további elemzéseket ötvözve a Bizottságnak meg kell határoznia, hogy az (EU) 2017/2402 rendeletnek a reziliens és dinamikus uniós gazdaság támogatásában betöltött szerepének megőrzése érdekében szükség van-e a jogszabály aktualizálására.

(31)Mivel e rendelet céljait a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani az értékpapírosítási piacok globális működésére és arra való tekintettel, hogy egyenlő versenyfeltételeket kell biztosítani a belső piacon az értékpapírosításban részt vevő minden intézményi befektető és egyéb szervezet számára, az Unió szintjén azonban léptékük vagy hatásuk miatt e célok jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket.

(32)Az (EU) 2017/2402 rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk
Az (EU) 2017/2402 rendelet módosításai

Az (EU) 2017/2402 rendelet a következőképpen módosul:

1.Az 1. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„Ez a rendelet az intézményi befektetőkre, valamint az értékpapírosítást kezdeményezőkre, a szponzorokra, az eredeti hitelezőkre, a hitelkezeléssel kapcsolatos szolgáltatásnyújtókra és az értékpapírosítási különleges célú gazdasági egységekre alkalmazandó.”

2.A 2. cikk az alábbi 32. és 33. ponttal egészül ki:

„32. »nyilvános értékpapírosítás«: olyan értékpapírosítás, amely megfelel az alábbi kritériumok bármelyikének:

a)az értékpapírosításról az (EU) 2017/1129 európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikke alapján tájékoztatót kell összeállítani 29 ;

b)az értékpapírosítás a 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 24. pontjában meghatározott uniós kereskedési helyszínre bevezetett, értékpapírosítási pozícióknak minősülő értékpapírok forgalmazásával valósul meg 30 ;

c)az értékpapírosítást befektetők számára forgalmazzák, és annak feltételei nem képezhetik a felek közötti alku tárgyát.

33. »magán-értékpapírosítás«: olyan értékpapírosítás, amely nem felel meg a 32. pontban meghatározott kritériumok egyikének sem.”

3.Az 5. cikk a következőképpen módosul:

a)az (1) bekezdés a következőképpen módosul:

i. a c) pontot el kell hagyni;

ii. az e) és az f) pont helyébe a következő szöveg lép:

„e) a harmadik országban székhellyel rendelkező, a 7. cikk (2) bekezdésével összhangban kijelölt értékpapírosítást kezdeményező, szponzor vagy különleges célú gazdasági egység rendelkezésre bocsátotta a 7. cikk (1) bekezdésében meghatározott információkat az említett cikkben megállapított módon és gyakorisággal;

f) nemteljesítő kitettségek esetében a harmadik országban székhellyel rendelkező értékpapírosítást kezdeményező, szponzor vagy eredeti hitelező a kitettségek kiválasztása és árazása során megbízható kritériumokat alkalmaz.”;

b)a (3) bekezdés a következőképpen módosul:

i. a b) pont helyébe a következő szöveg lép:

„b) az értékpapírosítás mindazon strukturális jellemzői, amelyek jelentősen befolyásolhatják az értékpapírosítási pozíció teljesítményét;”

ii. a c) pontot el kell hagyni;

c)a (4) bekezdés a következőképpen módosul:

i. az a) pont második albekezdését el kell hagyni;

ii. a bekezdés a következő g) ponttal egészül ki:

„g) másodlagos piaci befektetések esetében észszerű időn belül – amely semmi esetre sem haladhatja meg a befektetést követő 15 naptári napot – dokumentálja az előzetes vizsgálatot és az ellenőrzéseket.”;

d)a szöveg a következő (4a) és (4b) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) Az (1)–(4) bekezdés nem alkalmazandó az értékpapírosítási pozícióval rendelkező intézményi befektetőkre, ha az értékpapírosítási pozíciót az 575/2013/EU rendelet 117. cikkének (2) bekezdésében felsorolt multilaterális fejlesztési bank garantálja.

Az első albekezdés alkalmazásában a garanciának meg kell felelnie az 575/2013/EU rendelet 213. és 215. cikkében foglalt feltételeknek.

(4b) Az (1) és (4) bekezdés nem alkalmazandó az értékpapírosítási pozícióval rendelkező intézményi befektetőkre, ha az értékpapírosított kitettségek névértékének legalább 15 %-át kitevő első veszteségviselő ügyletrészsorozatot az Unió vagy az (EU) 2015/1017 európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikkének 3. pontja szerinti nemzeti fejlesztési bank vagy intézmény tartja vagy garantálja.”;

e)az (5) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(5) E cikk (1)–(4) bekezdésének sérelme nélkül, amennyiben egy intézményi befektető felhatalmazott egy másik intézményi befektetőt arra, hogy olyan befektetéskezelési döntéseket hozzon, amelyek következményeként a felhatalmazást adó intézményi befektetőnek értékpapírosítási kitettsége keletkezhet, a felhatalmazást adó intézményi befektető utasíthatja a felhatalmazott intézményi befektetőt, hogy az e döntésekből eredő értékpapírosítási kitettségek tekintetében teljesítse a felhatalmazást adó fél e cikk szerinti kötelezettségét. A feladatok átruházása nem befolyásolja a felhatalmazást adó intézményi befektető e cikk szerinti felelősségét.”

4.A 6. cikk a következőképpen módosul:

a)az (5) bekezdés a következő f) ponttal egészül ki:

„f) az Unió.”;

b)a cikk a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:

„(5a) Az (1) bekezdés nem alkalmazandó, ha az értékpapírosított kitettségek névértékének legalább 15 %-át kitevő első veszteségviselő ügyletrészsorozatot az (5) bekezdés a)–f) pontjában felsorolt szervezet tartja vagy garantálja.”

5.A 7. cikk a következőképpen módosul:

a)az (1) bekezdés negyedik albekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„ABCP vagy nagyon sok rövid lejáratú kitettségből álló halmazt érintő értékpapírosítás esetében az első albekezdés a) pontjában, c) pontjának ii. alpontjában és e) pontjának i. alpontjában említett információkat összevont formában kell az értékpapírosítási pozíciók tulajdonosai, valamint kérelemre a potenciális befektetők rendelkezésére bocsátani.”;

b)a (2) bekezdés harmadik albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„A magán-értékpapírosításokra külön adatszolgáltatási keret vonatkozik, amelynek célzott és egyszerűsített adatszolgáltatási táblája figyelembe veszi a nyilvános értékpapírosításétól eltérő egyedi jellemzőiket. E célzott és egyszerűsített adatszolgáltatási tábla útján megfelelő módon az illetékes nemzeti hatóságok rendelkezésére bocsáthatók a releváns alapvető információk anélkül, hogy teljesíteni kellene a nyilvános értékpapírosításra vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettségek teljes körét. A magán-értékpapírosításokra vonatkozó, ezen albekezdés szerinti kötelezettségeknek [az e cikk (3) és (4) bekezdésének negyedik albekezdésében meghatározott dátum]-tól/-től kell megfelelni.”;

c)a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(3) Az európai felügyeleti hatóságok az 1093/2010/EU, az 1094/2010/EU és az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban, az európai felügyeleti hatóságok vegyes bizottsága keretében, az ESMA-val és az EIOPA-val szorosan együttműködő EBH vezetésével szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoznak ki azon információk pontos meghatározása céljából, amelyeket az értékpapírosítást kezdeményezőnek, a szponzornak és a különleges célú gazdasági egységnek az (1) bekezdés első albekezdése a) és e) pontjának, valamint a (2) bekezdésnek való megfelelés érdekében rendelkezésre kell bocsátania, figyelembe véve a következőket:

a) az információk hasznossága az értékpapírosítási pozíció birtokosa és a felügyeleti szervek számára;

b) nyilvános vagy magán-értékpapírosításról van-e szó;

c) az értékpapírosítási pozíció rövid lejáratú-e;

d) ABCP-ügylet esetében, hogy az ügyletet teljes mértékben támogatja-e szponzor.

Az európai felügyeleti hatóságok az európai felügyeleti hatóságok vegyes bizottsága útján, az ESMA-val és az EIOPA-val szorosan együttműködő EBH vezetésével [e módosító rendelet hatálybalépésétől számított 6 hónap elteltével]-ig benyújtják a Bizottságnak az említett szabályozástechnikai standardtervezeteket.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az e bekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1093/2010/EU rendelet, az 1094/2010/EU rendelet és az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban történő elfogadásával kiegészítse ezt a rendeletet.

A szabályozástechnikai standardok [12 hónappal] a Bizottság általi elfogadást követően lépnek hatályba.

Az európai felügyeleti hatóságok a szabályozástechnikai standardokat – a Bizottság általi elfogadásukat követően legalább háromévente – az európai felügyeleti hatóságok vegyes bizottsága keretében értékelik annak megállapítása érdekében, hogy a standardok továbbra is relevánsak és pontosak-e, így biztosítva azok hatékonyságát, naprakészségét, valamint a piaci gyakorlatokkal és igényekkel való összhangjukat. Az európai felügyeleti hatóságok az európai felügyeleti hatóságok vegyes bizottsága útján tájékoztatják a Bizottságot az értékelés eredményeiről.”;

d)a (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(4) Az európai felügyeleti hatóságok a (3) bekezdéssel összhangban meghatározandó információk egységes alkalmazási feltételeinek biztosítása érdekében az 1093/2010/EU, az 1094/2010/EU és az 1095/2010/EU rendelet 15. cikkével összhangban, az európai felügyeleti hatóságok vegyes bizottsága keretében, az ESMA-val és az EIOPA-val szorosan együttműködő EBH vezetésével végrehajtás-technikai standardtervezeteket dolgoznak ki, amelyekben egységesített táblák révén meghatározzák az említett információk formátumát.

Az európai felügyeleti hatóságok az európai felügyeleti hatóságok vegyes bizottsága útján [e módosító rendelet hatálybalépésétől számított 6 hónap elteltével]-ig benyújtják a Bizottságnak az említett végrehajtás-technikai standardtervezeteket.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az e bekezdésben említett végrehajtás-technikai standardokat az 1093/2010/EU rendelet, az 1094/2010/EU rendelet és az 1095/2010/EU rendelet 15. cikkével összhangban elfogadja.

A végrehajtás-technikai standardok [12 hónappal] a Bizottság általi elfogadást követően lépnek hatályba.

6.A 10. cikk a következőképpen módosul:

a)az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1) Az értékpapírosítási adattáraknak a 7. cikk alkalmazásában kérniük kell nyilvántartásba vételüket az ESMA-nál az e cikkben előírt feltételek és eljárás szerint.”;

b)a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(2) E cikk szerint az az értékpapírosítási adattár vehető nyilvántartásba, amely az Unióban székhellyel rendelkező jogi személy, eljárásokat alkalmaz a számára az e rendelet 7. cikkének (1) bekezdése szerint rendelkezésre bocsátott információ hiánytalanságának és egységességének ellenőrzésére, és megfelel a 648/2012/EU rendelet 78. és 79. cikkében, valamint 80. cikkének (1), (2), (3), (5) és (6) bekezdésében megállapított követelményeknek. E cikk alkalmazásában a 648/2012/EU rendelet 78. és 80. cikkében az említett rendelet 9. cikkére való hivatkozásokat az e rendelet 7. cikkére való hivatkozásként kell értelmezni.”

7.A 17. cikk a következőképpen módosul:

a)az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1) A 7. cikk (2) bekezdésének sérelme nélkül, a 10. cikkben említett értékpapírosítási adattárnak az értékpapírosításra vonatkozó adatokat kell összegyűjtenie és tárolnia. Az alábbi szervezetek mindegyike részére ingyenes, közvetlen és azonnali hozzáférést kell biztosítania az adatokhoz, hogy azok elláthassák feladataikat, valamint teljesíthessék megbízatásukat és kötelezettségeiket:

a) az EBH;

b) az EIOPA;

c) az ESMA;

d) az ERKT;

e) a Központi Bankok Európai Rendszerének (KBER) érintett tagjai, ideértve az 1024/2013/EU rendelet szerinti egységes felügyeleti mechanizmus keretébe tartozó feladatait ellátó Európai Központi Bankot (EKB);

f) azok az érintett hatóságok, amelyek felügyeleti feladatai és megbízatása az e rendelet hatálya alá tartozó ügyletekre, piacokra, résztvevőkre és eszközökre terjednek ki;

g) a 2014/59/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 31 3. cikke szerint kijelölt szanálási hatóságok;

h) a 806/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 32 által létrehozott Egységes Szanálási Testület;

i) az e rendelet 29. cikkében említett hatóságok;

j) a Bizottság, annak kérésére;

k) nyilvános értékpapírosítás esetén a befektetők és a potenciális befektetők.”;

b)a (2) bekezdés a) pontját el kell hagyni.

8.A 20. cikk a következőképpen módosul:

a)a (8) bekezdés a következő albekezdéssel egészül ki:

„Az alapul szolgáló kitettségek halmaza az első albekezdésben előírtaknak megfelelőnek tekintendő, ha a kezdeményezéskori halmazban lévő kitettségek legalább 70 %-a kkv-kkal szembeni kitettségekből áll.”;

b)a (11) bekezdés a) pontjának ii. alpontja helyébe a következő szöveg lép:

„ii. az értékpapírosítás kezdeményezője, a szponzor és a különleges célú gazdasági egység az általa nyújtott tájékoztatásban kifejezetten megjelöli az átütemezett alapul szolgáló kitettségek arányát, az átütemezés idejét és részleteit, továbbá azt, hogy e kitettségek az átütemezés óta hogyan teljesítenek;”.

9.A 22. cikk a következőképpen módosul:

a)a (4) bekezdés első albekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„Azon értékpapírosítások esetében, amelyeknél az alapul szolgáló kitettség lakáshitel, gépjárműhitel vagy gépjárműlízing, az értékpapírosítást kezdeményezőnek és a szponzornak közzé kell tennie az említett lakáshitelekkel, gépjárműhitelekkel vagy gépjárműlízingekkel finanszírozott eszközök környezeti teljesítményével kapcsolatos, rendelkezésre álló információkat.”;

b)az (5) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(5) A 7. cikknek való megfelelésért az értékpapírosítást kezdeményező és a szponzor viseli a felelősséget. Nyilvános értékpapírosítás esetén a 7. cikk (1) bekezdése első albekezdésének a) pontjában előírt információkat kérésre az árazás előtt a potenciális befektetők rendelkezésére kell bocsátani. Nyilvános értékpapírosítás esetén a 7. cikk (1) bekezdése első albekezdésének b)–d) pontjában előírt információkat az árazás előtt legalább tervezet vagy kezdeti változat formájában rendelkezésre kell bocsátani. A végleges dokumentációt legkésőbb az ügylet lezárása után 15 nappal a befektetők rendelkezésére kell bocsátani.”

10.A 24. cikk a következőképpen módosul:

a)a (9) bekezdés a) pontjának ii. alpontja helyébe a következő szöveg lép:

b)a (15) bekezdés a következő albekezdéssel egészül ki:

11.a 26b. cikk a következőképpen módosul:

a)a (7) bekezdés negyedik albekezdése a következő e) és f) ponttal egészül ki:

„e) uniós korlátozó intézkedések vagy bizonyított csalárd gyakorlatok tárgyát képezi;

„f) a nemzeti jogi keret olyan változásainak hatálya alá tartozik, amelyek hatással vannak az alapul szolgáló kitettségekre vonatkozó követelések végrehajthatóságára.”;

b)a (8) bekezdés a következő albekezdéssel egészül ki:

c)a (11) bekezdés a) pontjának ii. alpontja helyébe a következő szöveg lép:

12.A 26c. cikk (5) bekezdésének nyolcadik albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„Ha az alapul szolgáló kitettségek tekintetében a 26e. cikkben említett hitelesemény következik be, és az említett kitettségekre vonatkozó adósságrendezés még nem zárult le, a hitelkockázati fedezet adott kifizetési napon fennmaradó összege és az ezen összeg által lefedett ügyletrészsorozatoknál hátrébb sorolt, megtartott ügyletrészsorozatok összege együttesen nem lehet kisebb, mint az említett alapul szolgáló kitettségek fennálló névértéke, csökkentve az említett alapul szolgáló kitettség tekintetében teljesített időközi kifizetések összegével.”

13.A 26e. cikk a következőképpen módosul:

a)a (3) bekezdés harmadik albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„A hitelkockázati fedezeti megállapodás alapján fizetendő hitelkockázati fedezeti prémium szerkezetét úgy kell kialakítani, hogy az az ügyletrészsorozat fennálló méretétől és a fedezett ügyletrészsorozat hitelkockázatától függjön. Ennek alkalmazásában a hitelkockázati fedezeti megállapodás nem rendelkezhet garantált prémiumokról, előre fizetett prémiumokról, visszatérítési mechanizmusokról, vagy egyéb olyan mechanizmusokról, amelyek révén elkerülhető vagy mérsékelhető a befektető számára az aktuális veszteségviselés, vagy az ügylet lejáratát követően a kifizetett prémiumok részlegesen visszatéríthetők az értékpapírosítást kezdeményezőnek.”;

b)a (7) bekezdés d) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„d) az 575/2013/EU rendelet 143. cikkében említett IRB-módszert nem alkalmazó értékpapírosítást kezdeményezők esetében:

i. a kötelezettségvállalás teljes éves összege nem haladhatja meg a portfólió adott évi egyéves várható veszteségértékét;

ii. az alapul szolgáló portfólióra vonatkozó egyéves várható veszteségérték számítását az ügyleti dokumentáció egyértelműen meghatározza.”;

c)a (8) bekezdés a következőképpen módosul:

i.a bekezdés a következő aa) ponttal egészül ki:

„aa) az 575/2013/EU rendelet harmadik része II. címének 4. fejezetében meghatározott követelményeknek megfelelő biztosíték, amellyel a hitelkockázatot olyan biztosítóra vagy viszontbiztosítóra ruházzák át, amely megfelel az alábbi kritériumok mindegyikének:

i. az ilyen biztosítékokra vonatkozó tőkekövetelményeket a biztosító vagy a viszontbiztosító a 2009/138/EK irányelv 112. és 113. cikkével összhangban jóváhagyott belső modell alkalmazásával számítja ki;

ii. a biztosító vagy a viszontbiztosító teljesíti a 2009/138/EK irányelv 100., illetve 128. cikkében említett szavatolótőke-szükséglet, illetve minimális tőkeszükséglet követelményét, hitelminőségi besorolása pedig 3-as vagy annál jobb;

iii. a biztosító vagy a viszontbiztosító ténylegesen legalább két, a 2009/138/EK irányelv I. melléklete szerinti nem-életbiztosítási ágazatban folytat üzleti tevékenységet;

iv. a biztosító vagy viszontbiztosító által kezelt eszközállomány nagysága meghaladja a 20 milliárd EUR-t;

ii.a c) pont helyébe a következő szöveg lép:

c) az e bekezdés a), aa) és b) pontjában nem említett, egyéb hitelkockázati fedezet olyan garancia, hitelderivatíva vagy hitelkockázati eseményhez kapcsolt értékpapír formájában, amely megfelel az 575/2013/EU rendelet 249. cikkében meghatározott követelményeknek, feltéve, hogy a befektető kötelezettségeit az e cikk (9) és (10) bekezdésében megállapított követelményeknek megfelelő biztosíték fedezi.”

14.A 28. cikk (1) bekezdése első albekezdésében a bevezető mondat helyébe a következő szöveg lép:

„A 27. cikk (2) bekezdésében említett harmadik felet az illetékes hatóság felhatalmazza annak értékelésére, hogy az értékpapírosítások megfelelnek-e a 19–22., a 23–26. és a 26a–26e. cikkben előírt STS kritériumoknak, és e tekintetben az illetékes hatóság felügyeli az említett harmadik felet. Az illetékes hatóság az alábbi feltételek teljesülése esetén adja meg a felhatalmazást:”.

15.A 29. cikk a következőképpen módosul:

a)a szöveg a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) A 2013/36/EU irányelvvel összhangban az értékpapírosítást kezdeményezők, a szponzorok és a különleges célú gazdasági egységek felügyeletéért felelős illetékes hatóságoknak – ideértve az 1024/2013/EU rendelet által rá ruházott külön feladatok tekintetében az EKB-t is – ellenőrizniük kell, hogy az értékpapírosítást kezdeményezők, a szponzorok és a különleges célú gazdasági egységek teljesítik-e az e rendelet 18–27. cikkében meghatározott kötelezettségeket.”;

b)az (5) bekezdés első mondatának helyébe a következő szöveg lép:

„A (4a) bekezdésben említettektől eltérő illetékes hatóságok által felügyelt szervezetek tekintetében a tagállamok egy vagy több illetékes hatóságot jelölnek ki annak felügyeletére, hogy az értékpapírosítást kezdeményezők, a szponzorok és a különleges célú gazdasági egységek megfelelnek-e a 18–27. cikk, a harmadik felek pedig a 28. cikk előírásainak.”

16.A 30. cikk a következőképpen módosul

a)a szöveg a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Az illetékes hatóság a 29. cikkel összhangban felügyeli az értékpapírosítást kezdeményezők, a szponzorok, a különleges célú gazdasági egységek és az eredeti hitelezők e rendeletnek való megfelelését.”;

b)az (5) bekezdést el kell hagyni.

17.A 32. cikk (1) bekezdésének első albekezdése a következő i) ponttal egészül ki:

„i) az értékpapírosítást kezdeményezőtől, a szponzortól vagy az eredeti hitelezőtől eltérő intézményi befektető nem teljesítette az 5. cikkben megállapított követelményeket.”

18.A 36. cikk a következőképpen módosul:

a)a (2) bekezdést el kell hagyni

b)a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„Az európai felügyeleti hatóságok vegyes bizottságának keretén belül létre kell hozni egy külön értékpapírosítási albizottságot, amelyben az illetékes hatóságok szorosan együttműködnek a 30–34. cikk szerinti feladataik végrehajtása érdekében. Az értékpapírosítási albizottságot az EBH vezeti az ESMA-val és az EIOPA-val együttműködve. Az EBH állandó jelleggel biztosítja az értékpapírosítási albizottság titkárságát és alelnökét. Az értékpapírosítási albizottság elősegíti a felügyeleti konvergenciát a közös felügyeleti gyakorlatok biztosítása érdekében. Az értékpapírosítási albizottság tagjai az EBH irányításával szorosan összehangolják a felügyeleti tevékenységeiket annak érdekében, hogy feltárják és orvosolják az e rendelet megsértésének eseteit, kidolgozzák és terjesszék a legjobb gyakorlatokat, megkönnyítsék az együttműködést, előmozdítsák az egységes jogalkalmazást, valamint a vitás esetekre nézve joghatóságokon átívelő értékeléseket készítsenek. Az értékpapírosítási albizottság rendszeresen nyomon követi a piac helyzetét és e rendelet alkalmazását.”;

c)a szöveg a következő (3a) és (3b) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) A (3) bekezdésben említett értékpapírosítási albizottság [az elfogadást követő 12 hónap]-ig iránymutatásokat dolgoz ki a közös felügyeleti eljárások kialakítása érdekében.

(3b) Az illetékes hatóságok számára a 7. cikk (1) bekezdése érelmében adott tájékoztatást követően az ügyletben részt vevő értékesítési oldali szervezetek illetékes hatóságai vezető felügyeleti hatóságot jelölnek ki, amelynek feladata, hogy az egynél több tagállam illetékes hatóságainak hatáskörébe tartozó értékesítési oldali szervezeteket érintő ügyletek esetében összehangolja az intézkedéseket és elkerülje e rendelet eltérő alkalmazását. Az illetékes hatóságok az e rendeletben említett feladatok és hatáskörök egy részének vagy egészének gyakorlását átruházhatják a vezető felügyeleti hatóságra. Amennyiben az értékesítési oldali szervezetek illetékes hatóságai nem jutnak megállapodásra a vezető felügyeleti hatóság kinevezéséről, a (3) bekezdés szerint létrehozott értékpapírosítási albizottság nevezi ki a vezető felügyeleti hatóságot.”;

d)a (6) bekezdés első és második albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„A (4) bekezdésben említett információk kézhezvételét követően a feltételezhetően jogsértést megvalósító szervezet illetékes hatósága köteles 15 munkanapon belül minden szükséges intézkedést megtenni a megállapított jogsértés kezelése érdekében és tájékoztatni a többi érintett illetékes hatóságot, mindenekelőtt az értékpapírosítást kezdeményező, a szponzor és a különleges célú gazdasági egység illetékes hatóságát, valamint, ha ismert, az értékpapírosítási pozíció birtokosának illetékes hatóságait is. Az az illetékes hatóság, amelyik nem ért egyet egy másik illetékes hatósággal az általa alkalmazott eljárást, intézkedésének tartalmát vagy az intézkedés elmaradását illetően, indokolatlan késedelem nélkül értesíti az összes többi érintett illetékes hatóságot az egyet nem értéséről. Ha a vitás helyzetet nem sikerül megoldani az attól a naptól számított három hónapon belül, amelyen minden érintett illetékes hatóság megkapta az értesítést, az ügyet az 1093/2010/EU rendelet 19. és – adott esetben – 20. cikkével összhangban az EBH elé kell utalni. Az 1093/2010/EU rendelet 19. cikkének (2) bekezdésében említett egyeztetési időszak egy hónap.

Amennyiben az érintett illetékes hatóságok az első albekezdésben említett egyeztetési szakaszban nem tudnak megállapodni, az EBH-nak egy hónapon belül kell meghoznia az 1093/2010/EU rendelet 19. cikkének (3) bekezdésében említett határozatát. Az e cikkben meghatározott eljárás ideje alatt az ESMA által az e rendelet 27. cikkének megfelelően vezetett jegyzékben szereplő értékpapírosításokat továbbra is az e rendelet 4. fejezete szerinti STS értékpapírosításnak kell tekinteni és a jegyzékben kell tartani.”;

e)a (7) bekezdés helyébe a következő szöveg lép

„(7) Az e rendelet alkalmazásának kezdőnapjától számított három év elteltével, majd azt követően háromévente, az EBH az ESMA-val és az EIOPA-val együttműködve az 1093/2010/EU rendelet 30. cikkével összhangban partneri felülvizsgálatot végez az e rendelet 30. cikkében megállapított felügyeleti hatáskörök végrehajtására vonatkozóan.”;

f)a (8) bekezdést el kell hagyni.

19.A 44. cikk a következőképpen módosul:

a)az első albekezdésben az e) pont helyébe a következő szöveg lép:

„e) az értékpapírosítás hozzájárulása az uniós vállalkozások finanszírozásához és az Unió gazdaságához.”;

b)a második albekezdést el kell hagyni.

20.A 46. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„46. cikk

Felülvizsgálat

A Bizottság [Kiadóhivatal: kérjük, illesszék be a dátumot: 5 évvel a hatálybalépést követően]-ig jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak e rendelet működéséről, adott esetben jogalkotási javaslat kíséretében.

A jelentésben figyelembe veszi különösen a 44. cikkben említett jelentések megállapításait, és értékeli a következőket:

a) e rendeletnek az uniós értékpapírosítási piac működésére és fejlődésére gyakorolt hatásai;

b) az értékpapírosítás hozzájárulása a következőkhöz:

i. az uniós vállalkozások és gazdaság finanszírozása, különösen a kkv-k hitelhez jutása és a beruházások terén;

ii. a pénzügyi intézmények összekapcsoltsága és a pénzügyi szektor stabilitása;

c) az STS értékpapírosítás területén be lehet-e vezetni a harmadik országbeli értékpapírosítást kezdeményezőkre, szponzorokra és különleges célú gazdasági egységekre vonatkozó egyenértékűségi rendszert, ideértve az előzetes vizsgálati követelményekkel összefüggő rendszert is, figyelembe véve az értékpapírosítás terén történt nemzetközi fejleményeket és különösen az egyszerű, átlátható és összehasonlítható értékpapírosításra vonatkozó kezdeményezéseket;

d) a 22. cikk (4) bekezdésében és a 26d. cikk (4) bekezdésében meghatározott követelmények végrehajtása és az, hogy az említett követelményeket ki lehet-e terjeszteni az olyan értékpapírosításokra is, amelyeknél az alapul szolgáló kitettség nem lakáshitel vagy gépjárműhitel vagy gépjárműlízing, a környezeti, társadalmi és irányítási információk szolgáltatásának érvényre juttatása érdekében.”

2. cikk
Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Strasbourgban, -án/-én.

az Európai Parlament részéről a Tanács részéről

az elnök az elnök

PÉNZÜGYI ÉS DIGITÁLIS KIMUTATÁS – ÜGYNÖKSÉGEK

1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

1.1.A javaslat/kezdeményezés címe

1.2.Az érintett szakpolitikai terület(ek)

1.3.Célkitűzés(ek)

1.3.1.Általános célkitűzés(ek)

1.3.2.Konkrét célkitűzés(ek)

1.3.3.Várható eredmény(ek) és hatás(ok)

1.3.4.Teljesítménymutatók

1.4.A javaslat/kezdeményezés tárgya:

1.5.A javaslat/kezdeményezés indoklása

1.5.1.Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek) a kezdeményezés végrehajtásának részletes ütemtervével

1.5.2.Az uniós részvételből származó hozzáadott érték (adódhat többek között a koordinációból eredő előnyökből, a jogbiztonságból, a fokozott hatékonyságból vagy a kiegészítő jellegből). E szakaszban „az uniós részvételből származó hozzáadott érték” azt az uniós fellépésből adódó értéket jelenti, amely többletként jelentkezik ahhoz az értékhez képest, amely a tagállamok egyedüli fellépése esetén jött volna létre.

1.5.3.Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága

1.5.4.A többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség és lehetséges szinergiák egyéb megfelelő eszközökkel

1.5.5.A rendelkezésre álló különböző finanszírozási lehetőségek értékelése, ideértve az átcsoportosítási lehetőségeket is

1.6.A javaslat/kezdeményezés és az abból származó pénzügyi hatás időtartama

1.7.Tervezett költségvetés-végrehajtási módszer(ek)

2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

2.2.Irányítási és kontrollrendszer(ek)

2.2.1.A költségvetés-végrehajtási módszer(ek)nek, a finanszírozás-végrehajtási mechanizmus(ok)nak, a kifizetési feltételeknek és a javasolt kontrollstratégiának az indokolása

2.2.2.Az azonosított kockázatokkal és a csökkentésükre létrehozott belső kontrollrendszerekkel kapcsolatos információk

2.2.3.A kontrollok költséghatékonyságának becslése (a kontroll költségeinek és az érintett forrásoknak az aránya) és indokolása, valamint a hibakockázat várható szintjeinek értékelése (kifizetéskor és záráskor)

2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére irányuló intézkedések

3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

3.1.A többéves pénzügyi keret érintett fejezete(i) és a költségvetés érintett kiadási sora(i)

3.2.A javaslatnak az előirányzatokra gyakorolt becsült pénzügyi hatása

3.2.1.Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása

3.2.1.1.A megszavazott költségvetésből származó előirányzatok

3.2.1.2.Külső címzett bevételekből származó előirányzatok

3.2.2.Operatív előirányzatokból finanszírozott becsült kimenet

3.2.3.Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása

3.2.3.1. A megszavazott költségvetésből származó előirányzatok

3.2.4.Becsült humánerőforrás-szükségletek

3.2.4.1.A megszavazott költségvetésből finanszírozott

3.2.5.A digitális technológiával kapcsolatos beruházásokra gyakorolt becsült hatás áttekintése

3.2.6.A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség

3.2.7.Harmadik felek finanszírozási hozzájárulása

3.2.8.Becsült humánerőforrás- és előirányzat-szükséglet decentralizált ügynökségnél

3.3.Becsült bevételi hatás

4.Digitális vetületek

Az (EU) 2017/2402 rendelet javasolt módosításai nem módosítják jelentősen a rendelet végrehajtását támogató digitális infrastruktúrát és folyamatokat. Következésképpen a javaslatnak nincs digitális relevanciája.

4.1.Digitális vonatkozású követelmények

4.2.Adatok

4.3.Digitális megoldások

4.4.Interoperabilitási értékelés

4.5.A digitális végrehajtást támogató intézkedések

1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

1.1.A javaslat/kezdeményezés címe

Az Európai Parlament és a Tanács rendelete az értékpapírosítás általános keretrendszerének meghatározásáról, és az egyszerű, átlátható és egységesített értékpapírosítás egyedi keretrendszerének létrehozásáról szóló, 2017. december 12-i (EU) 2017/2402 európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról.

1.2.Az érintett szakpolitikai terület(ek)

Szakpolitikai terület: Pénzügyi stabilitás, pénzügyi szolgáltatások és tőkepiaci unió

Tevékenység: Pénzügyi piacok

1.3.Célkitűzés(ek)

1.3.1.Általános célkitűzés(ek)

Ez a kezdeményezés a megtakarítási és beruházási unió egyik alkotóeleme. A javaslat célja:

(1) az értékpapírosítási piac újjáélesztése, ami javítani fogja az uniós gazdaság finanszírozását, valamint

(2) a biztonság és a piac fejlődése közötti jobb egyensúly megteremtése.

A cél a reálgazdaságnak történő hitelezés bővítéséhez szükséges feltételek és környezet megteremtése. A jól működő értékpapírosítási piac arra fogja ösztönözni a bankokat, hogy aktívabbak legyenek a piacon, végső soron azt is, hogy fokozzák a gazdaság hitelezését.

1.3.2.Konkrét célkitűzés(ek)

A javaslat céljai a következők:

(1) A kibocsátók és a befektetők magas működési költségeinek csökkentése, egyensúlyt teremtve az átláthatóság, a befektetővédelem és a felügyelet erőteljes és arányos normáival.

(2) A szabályozási akadályok felszámolása, lehetővé téve a piac fenntarthatóbb és reziliensebb fejlődését.

(3) Hozzájárulás a piaci szereplőkre háruló szabályozási terhek csökkentésére irányuló bizottsági erőfeszítésekhez.

Az értékpapírosítás a finanszírozási források diverzifikálásának és a kockázat uniós pénzügyi rendszeren belüli hatékonyabb elosztásának fontos eszköze lehet. Lehetővé tenné a pénzügyi ágazatban jelentkező kockázat szélesebb körű eloszlását, és segíthet forrásokat felszabadítani a bankok mérlegében, ami lehetővé tenné a különböző kategóriákba tartozó gazdasági szereplők (például nem pénzügyi társaságok, kkv-k, magánszemélyek) fokozottabb hitelezését. Általánosságban javíthatja a pénzügyi rendszer hatékonyságát, és beruházási többletlehetőségeket teremthet. Az értékpapírosítás összekötő kapocs lehet a bankok és a tőkepiacok között, és közvetett előnyt jelenthet a vállalkozások és a polgárok számára (például az olcsóbb hitelek, jelzáloghitelek és hitelkártyák révén).

1.3.3.Várható eredmény(ek) és hatás(ok)

Tüntesse fel, milyen hatásokat gyakorolhat a javaslat/kezdeményezés a kedvezményezettekre/célcsoportokra.

A javasolt módosítások új lendületet adnak az értékpapírosítási piacnak, lehetővé teszik, hogy az értékpapírosítás hozzájáruljon az európai megtakarítási és beruházási unió fejlődéséhez, valamint csökkentse a kibocsátók és a befektetők terheit és megfelelési költségeit. A bankokat és a biztosítókat az uniós értékpapírosítási piacon való részvételtől visszatartó magas működési költségek kezelése révén a javasolt módosítások hozzá fognak járulni a Bizottság arra irányuló erőfeszítéseihez, hogy csökkentse a piaci szereplőkre nehezedő szabályozási terheket, és az értékpapírosítás alkalmazásával ösztönözze a piac fejlődését. A javasolt módosítások ugyanakkor továbbra is biztosítják a pénzügyi stabilitást, és megfelelő szintű befektető- és fogyasztóvédelmet biztosítanak.

1.3.4.Teljesítménymutatók

Határozza meg az előrehaladás és az eredmények nyomon követésére szolgáló mutatókat.

Az előrehaladás és az eredmények nyomon követésére a következő mutatók szolgálnak:

Az értékpapírosítási ügyletekbe való befektetéshez szükséges előzetes vizsgálat költségeinek nyomon követése.

Az adatszolgáltatási követelményekből eredő kibocsátási költségek nyomon követése.

Az értékpapírosításban részt vevő kibocsátók és befektetők számának nyomon követése.

1.4.A javaslat/kezdeményezés tárgya:

 új intézkedés

 kísérleti projektet / előkészítő intézkedést követő új intézkedés 33

 meglévő intézkedés meghosszabbítása

 egy vagy több intézkedés összevonása vagy átalakítása egy másik/új intézkedéssé

1.5.A javaslat/kezdeményezés indoklása

1.5.1.Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek) a kezdeményezés végrehajtásának részletes ütemtervével

A javaslat egy sor olyan egyszerűsítést és finomítást tartalmaz, amelyek célja az értékpapírosítási piac hatékonyabbá tétele. Célzott kiigazítások és egyszerűsítés révén ezek az intézkedések képesek megerősíteni a piac kapacitását, szélesebb befektetői bázist vonzani, és ösztönözni a gazdasági növekedést, miközben a pénzügyi ökoszisztéma reziliens és átlátható lesz. A módosítások várhatóan fokozzák az uniós értékpapírosítási keretrendszer versenyképességét és fenntarthatóságát, és valamennyi érdekelt fél számára növekedés-ösztönző hatással bírnak.

A vállalkozások előzetes vizsgálati kötelezettségeinek jelentős egyszerűsítése és egy hatékonyabb átláthatósági keretrendszer egyszerűsítené azokat az eljárásokat is, amelyeket a vállalatoknak a megfelelés biztosítása érdekében követniük kell. Az említett kötelezettségek csökkentésével a vállalkozásoknak alacsonyabb megfelelési költségekkel kell számolniuk, ami lehetővé teszi, hogy több forrást rendeljenek az alapvető üzleti tevékenységekhez.

Az uniós szintű fellépés indokai (előzetes):

Az értékpapírosítási termékek a nyitott és integrált uniós tőkepiacok részét képezik. Az értékpapírosítás összekapcsolja a különböző tagállamokban és nem uniós államokban működő pénzügyi intézményeket: a hitelek értékpapírosítását gyakran bankok kezdeményezik, míg a pénzügyi intézmények, például a biztosítók vagy a befektetési alapok európai határokon átnyúlóan befektetnek e termékekbe.

Az értékpapírosítás olyan eszköz, amely elmélyíti az uniós tőkepiacokat, diverzifikálja kockázati profiljukat, és forrásokat szabadít fel a bankok mérlegében, amelyek az uniós háztartások és vállalkozások további hitelezésére használhatók fel, így az uniós gazdaság versenyképesebbé és reziliensebbé tehető.

A tagállamok csak korlátozott mértékben fogadhatnak el nemzeti intézkedéseket, mivel a jelenlegi uniós értékpapírosítási keretrendszer már uniós szinten harmonizált szabályokat rögzít, és a nemzeti szintű módosítások ellentétesek lennének a jelenleg hatályos uniós joggal. Az egyes tagállamok fellépése önmagában nem tudja elérni a fent vázolt célkitűzéseket.

A várható uniós hozzáadott érték (utólagos):

A javaslat az uniós értékpapírosítási piacon meglévő indokolatlan kibocsátási és befektetési akadályok felszámolását tűzi ki célul, és egyenlő versenyfeltételeket biztosít a belső piacon az értékpapírosításban részt vevő valamennyi intézményi befektető és szervezet számára.

1.5.3.Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága

A jogalkotási javaslatot kísérő értékelés és hatásvizsgálat értékelte a meglévő keretrendszer teljesítményét, és azonosított néhány hiányosságot. Az az általános célkitűzés, hogy „a biztonságosabb értékpapírosítási piac újjáélesztése javítani fogja az uniós gazdaság finanszírozását, és ezáltal rövid távon gyengíti a kapcsolatot a banki hitelállomány-leépítés és a hitelek szűkülése között, hosszú távon pedig kiegyensúlyozottabb és stabilabb finanszírozási struktúrát ad az EU gazdaságának” csak részben valósult meg, mivel bár az értékpapírosítási piac biztonságosabb, a kezdeményezés nem volt elegendő a piac újjáélesztéséhez vagy a finanszírozási lehetőségek javításához. A keretrendszerben bevezetett intézkedések többsége elsősorban az értékpapírosítással kapcsolatos potenciális kockázatok csökkentésére irányult, nem pedig a piac fejlődésének támogatására. További célkitűzés a biztonság és a piac fejlődése közötti jobb egyensúly megteremtése. Ezért a javasolt módosítások többsége a keretrendszer arányosabbá tételével az uniós értékpapírosítási piac továbbfejlesztésére összpontosít.

1.5.4.A többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség és lehetséges szinergiák egyéb megfelelő eszközökkel

A kezdeményezés célkitűzései összhangban vannak számos más uniós szakpolitikával és folyamatban lévő kezdeményezéssel, különösen a megtakarítási és beruházási unió létrehozására irányuló uniós szakpolitikákkal. Az Európai Bizottság a 2025 márciusában a megtakarítási és beruházási unióról kiadott közleményében bejelentette, hogy az értékpapírosítási piac további fellendítése érdekében olyan intézkedéseket fogad el, amelyek az előzetes vizsgálat és az átláthatóság egyszerűsítésére összpontosítanak.

A jogalkotási javaslat továbbra is összeegyeztethető maradna a többéves pénzügyi kerettel, ugyanakkor korlátozott költségvetési hatásokkal járna, mivel az Európai Bankhatóság (EBH) számára uniós többlethozzájárulást irányoz elő, ami abból ered, hogy az EBH a jogalkotók által ráruházott további feladatok végrehajtása érdekében 2 teljes munkaidős egyenértéknek megfelelő mértékben növelhetné személyzeti létszámát.

A szinergiák és az átcsoportosítási lehetőségek vizsgálatának eredményeként – figyelembe véve a hatóságok közötti feladatátruházást – egy teljes munkaidős egyenértéknek megfelelő személyzeti létszám áthelyezhető lenne az ESMA-tól az EBH-hoz. Az ESMA-tól átcsoportosított, teljes munkaidős egyenértékben kifejezett személyzeti létszámnak nincs jelentős költségvetési hatása, kivéve az 1. fejezeten belüli átcsoportosítást.

A javaslat a jövőbeli éves költségvetési eljárás során összesen további 3 teljes munkaidős egyenértéknek megfelelő mértékben növeli az EBH engedélyezett személyzeti létszámát, beleértve az ESMA-tól áthelyezett 1 teljes munkaidős egyenértéknek megfelelő létszámot is. Az EBH továbbra is törekedni fog a minél nagyobb szinergiára és hatékonyságnövelésre (többek között informatikai rendszerek útján), és szorosan figyelemmel kíséri a javaslattal összefüggő többlet-munkamennyiséget, ami megjelenik a hivatal által az éves költségvetési eljárás keretében igényelt engedélyezett létszámban is.

1.5.5.A rendelkezésre álló különböző finanszírozási lehetőségek értékelése, ideértve az átcsoportosítási lehetőségeket is

Különböző finanszírozási lehetőségek merültek fel, beleértve különösen a költségek díjakkal és belső átcsoportosítással történő fedezése. A díjlehetőség gyakorlatilag kivitelezhetetlen, mivel a vállalkozások terhére felszámított díjak nem tudnák fedezni a javaslatokkal együtt járó költségeket. Ezt a megközelítést megindokolni is nehéz lenne, mivel a szóban forgó intézkedések nem kapcsolódnak közvetlenül a felügyeleti hatáskörökhöz, hanem a szabályozási keretrendszer kidolgozásának részét képezik.

Az átcsoportosítási lehetőség vizsgálatának eredményeként 1 ideiglenes alkalmazott helyezhető át az ESMA-tól az EBH-hoz. Az európai felügyeleti hatóságokon belüli további belső átcsoportosítás nem lehetséges, mivel az európai felügyeleti hatóságok már most is jelentős nehézségekkel küzdenek szabályozási feladataik ellátása terén.

1.6.A javaslat/kezdeményezés és az abból származó pénzügyi hatás időtartama

 határozott időtartam

– időtartam: ÉÉÉÉ [HH/NN]-tól/-től ÉÉÉÉ [HH/NN]-ig

– pénzügyi hatás: ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig a kötelezettségvállalási előirányzatok esetében és ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig a kifizetési előirányzatok esetében

 határozatlan időtartam

–végrehajtás 2027-től 2029-ig tartó beindítási időszakkal,

–azt követően: rendes ütemű végrehajtás

1.7.Tervezett költségvetés-végrehajtási módszer(ek) 34

 Közvetlen irányítás a Bizottság által

– a Bizottság szervezeti egységein keresztül, ideértve az uniós küldöttségek személyzetét

– végrehajtó ügynökségen keresztül

 Megosztott irányítás a tagállamokkal

 Közvetett irányítás a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos feladatoknak a következőkre történő átruházásával:

– harmadik országok vagy az általuk kijelölt szervek

– nemzetközi szervezetek és ügynökségeik (nevezze meg)

– az Európai Beruházási Bank és az Európai Beruházási Alap

– a költségvetési rendelet 70. és 71. cikkében említett szervek

– közjogi szervek

– magánjog alapján működő, közfeladatot ellátó szervek, amennyiben megfelelő pénzügyi garanciákkal rendelkeznek

– valamely tagállam magánjoga alapján működő, köz- és magánszféra közötti partnerség végrehajtásával megbízott és megfelelő pénzügyi garanciákkal rendelkező szervek

– az Európai Unióról szóló szerződés V. címének értelmében a közös kül- és biztonságpolitika terén konkrét fellépések végrehajtásával megbízott, és a vonatkozó alap-jogiaktusban ekként megjelölt szervek vagy személyek

–valamely tagállamban létrehozott, valamely tagállam magánjoga vagy uniós jog alapján működő szervek, amelyek az ágazatspecifikus szabályokkal összhangban megbízást kaphatnak uniós források vagy költségvetési biztosítékok végrehajtására, amennyiben e szervek közjogi szervek vagy közfeladatot ellátó magánjogi intézmények ellenőrzése alá tartoznak, és az ellenőrző szerv által vállalt egyetemleges felelősség formáját öltő vagy azzal egyenértékű pénzügyi garanciával rendelkeznek, amely pénzügyi garancia minden intézkedés esetében az uniós támogatás maximális összegére korlátozódhat.

Megjegyzések

N/A

2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

Az ügynökségeknél alkalmazott szokásos szabályokkal összhangban az Európai Bankhatóság (EBH) rendszeresen tevékenységi jelentéseket készít (ideértve a felső vezetés felé irányuló belső jelentéstételt, a testületek felé irányuló jelentéstételt és az éves jelentés elkészítését), továbbá a teljesítményét és az erőforrásainak felhasználását a Számvevőszék, valamint a Bizottság Belső Ellenőrzési Szolgálata ellenőrzi.

Az EBH-ra vonatkozó 1093/2010/EU rendeletet rendszeresen felül kell vizsgálni.

2.2.Irányítási és kontrollrendszer(ek)

2.2.1.A költségvetés-végrehajtási módszer(ek)nek, a finanszírozás-végrehajtási mechanizmus(ok)nak, a kifizetési feltételeknek és a javasolt kontrollstratégiának az indokolása

A pénzügyi szolgáltatások európai felügyeleti hatóságai (EBH, EIOPA, ESMA) a költségvetési rendelet 70. cikke szerinti decentralizált szabályozó ügynökségek.

Az Európai Bankhatóság irányítási és kontrollrendszereiről a Bankhatóság létrehozásáról szóló 1093/2010/EU rendelet VI. fejezete rendelkezik, a Bankhatóság által jóváhagyott alkalmazandó (EU) 2019/715 pénzügyi keretszabályzattal együtt.

A Bankhatóságnak biztosítania kell, hogy a belső ellenőrzési keretrendszer valamennyi területén betartsák a megfelelő standardokat, és a Bankhatóságot a Bizottság Belső Ellenőrzési Szolgálata is ellenőrzi. Emellett az Európai Parlament – a Tanács ajánlása alapján – minden pénzügyi évben megadja a Bankhatóság számára a felmentést költségvetésének végrehajtására vonatkozóan.

2.2.2.Az azonosított kockázatokkal és a csökkentésükre létrehozott belső kontrollrendszerekkel kapcsolatos információk

Az EBH által a javaslattal összefüggésben ellátandó feladatokból következő előirányzatok jogszerű, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználása terén a kezdeményezés nem hoz létre olyan jelentős új kockázatokat, amelyekre ne terjedne ki a meglévő belső ellenőrzési keretrendszer.

Az irányítási és kontrollrendszerről az EBH működését szabályozó 1093/2010/EU rendelet rendelkezik. Ezek a rendszerek költséghatékonynak tekinthetők. A kezdeményezés ebből a szempontból nem lesz jelentős hatással a tagállamok vagy az EBH által támogatandó költségekre. A hibaarány-kockázatokra gyakorolt hatás várhatóan nagyon alacsony lesz.

Korábban a DG FISMA-nak egy, az EBH-hoz hasonló hatóság átfogó felügyeletével kapcsolatos költségeit, a DG FISMA számára fizetett éves hozzájárulás 0,5 %-ára becsülték. Ilyen költségek például – de nem kizárólagosan – az éves programozás és költségvetés értékelésével, a DG FISMA képviselőinek az igazgatótanácsban, a felügyeleti tanácsban és a kapcsolódó előkészítő munkában való részvételével kapcsolatos költségek.

2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére irányuló intézkedések

A csalás, a vesztegetés és az egyéb jogellenes cselekmények elleni fellépés érdekében az EBH vonatkozásában korlátozás nélkül alkalmazandók az Európai Csaláselleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról szóló, 1999. május 25-i 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet előírásai.

3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

3.1.A többéves pénzügyi keret érintett fejezete(i) és a költségvetés érintett kiadási sora(i)

·Meglévő költségvetési sorok

A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési sorok sorrendjében.

A többéves pénzügyi keret fejezete	Költségvetési sor	Kiadás típusa	Hozzájárulás
	Szám	Diff./Nem diff. 35	EFTA-országoktól 36	tagjelölt országoktól és potenciális tagjelöltektől 37	más harmadik országoktól	egyéb címzett bevétel
1.	03 10 02 00: Európai Bankhatóság (EBH)	Diff.	NEM	NEM	NEM	NEM
1.	03 10 04 00: Európai Értékpapír-piaci Hatóság (ESMA)	Diff.	NEM	NEM	NEM	NEM

·Létrehozandó új költségvetési sorok

A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési sorok sorrendjében.

A többéves pénzügyi keret fejezete

Költségvetési sor

Kiadás típusa

Hozzájárulás

Szám

diff./nem diff.

EFTA-országoktól

tagjelölt országoktól és potenciális tagjelöltektől

más harmadik országoktól

egyéb címzett bevétel

N/A

3.2.A javaslatnak az előirányzatokra gyakorolt becsült pénzügyi hatása

3.2.1.Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása

– A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után operatív előirányzatok felhasználását

– A javaslat/kezdeményezés az alábbi operatív előirányzatok felhasználását vonja maga után:

3.2.1.1.A megszavazott költségvetésből származó előirányzatok

millió EUR (három tizedesjegyig)

A többéves pénzügyi keret fejezete

Szám

Főigazgatóság: <…….>			Év	Év	Év	Év	A 2021–2027-es többéves pénzügyi keretből ÖSSZESEN
			2024	2025	2026	2027
Operatív előirányzatok
Költségvetési sor	Kötelezettségvállalási előirányzatok	(1a)					0,000
	Kifizetési előirányzatok	(2a)					0,000
Költségvetési sor	Kötelezettségvállalási előirányzatok	(1b)					0,000
	Kifizetési előirányzatok	(2b)					0,000
Meghatározott egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási jellegű előirányzatok 38
Költségvetési sor		(3)					0,000
A[z] <…> Főigazgatósághoz tartozó előirányzatok ÖSSZESEN	Kötelezettségvállalási előirányzatok	=(1a)+(1b)+(3)	0,000	0,000	0,000	0,000	0,000
	Kifizetési előirányzatok	=(2a)+(2b)+(3)	0,000	0,000	0,000	0,000	0,000

Európai Bankhatóság

Év

2024

Év

2025

Év

2026

Év

2027

A 2021–2027-es többéves pénzügyi keretből ÖSSZESEN

Költségvetési sor: 03 10 02 002 / Az ügynökségnek az uniós költségvetésből nyújtott hozzájárulás

0,263

Az ESMA-nak nyújtott uniós támogatás az alábbi táblázatban szereplő összegekkel csökken:

Európai Értékpapírpiaci Hatóság

Év

2024

Év

2025

Év

2026

Év

2027

A 2021–2027-es többéves pénzügyi keretből ÖSSZESEN

Költségvetési sor: 03 10 04 00 / Az ügynökségnek az uniós költségvetésből nyújtott hozzájárulás

(0,088)

Az Európai Bankhatóság (EBH) előirányzatait és az EBH számára biztosított uniós költségvetési hozzájárulást részben ellensúlyozza az Európai Értékpapírpiaci Hatóság (ESMA) előirányzatainak és az ESMA számára biztosított uniós költségvetési hozzájárulásnak a csökkentése, ami az alábbi táblázatokban szereplő nettó összegeket eredményezi.

					Év		Év		Év		Év		A 2021–2027-es többéves pénzügyi keretből ÖSSZESEN
					2024		2025		2026		2027
Operatív előirányzatok ÖSSZESEN (beleértve a decentralizált ügynökségnek nyújtott hozzájárulást)	Kötelezettségvállalási előirányzatok		(4)		0,000		0,000		0,000		0,175		0,175
	Kifizetési előirányzatok		(5)		0,000		0,000		0,000		0,175		0,175
Meghatározott egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási jellegű előirányzatok ÖSSZESEN			(6)		0,000		0,000		0,000		0,000		0,000
A többéves pénzügyi keret 1. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok	Kötelezettségvállalási előirányzatok		=(4)+(6)		0,000		0,000		0,000		0,175		0,175
ÖSSZESEN	Kifizetési előirányzatok		=(5)+(6)		0,000		0,000		0,000		0175		0,175
						Év		Év		Év		Év		A 2021–2027-es többéves pénzügyi keretből ÖSSZESEN
						2024		2025		2026		2027
• Operatív előirányzatok ÖSSZESEN (összes operatív fejezet)		Kötelezettségvállalási előirányzatok		(4)		0,000		0,000		0,000		0,175		0,175
		Kifizetési előirányzatok		(5)		0,000		0,000		0,000		0,175		0,175
• Meghatározott egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási jellegű előirányzatok ÖSSZESEN (összes operatív fejezet)				(6)		0,000		0,000		0,000		0,000		0,000
A többéves pénzügyi keret 1–6. fejezetéhez tartozó előirányzatok		Kötelezettségvállalási előirányzatok		=(4)+(6)		0,000		0,000		0,000		0,175		0,175
ÖSSZESEN (referenciaösszeg)		Kifizetési előirányzatok		=(5)+(6)		0,000		0,000		0,000		0175		0,175

A többéves pénzügyi keret fejezete

„Igazgatási kiadások” 39

Főigazgatóság: <…….>			Év	Év	Év	Év	A 2021–2027-es többéves pénzügyi keretből ÖSSZESEN
			2024	2025	2026	2027
 Humánerőforrás			0,000	0,000	0,000	0,000	0,000
 Egyéb igazgatási kiadások			0,000	0,000	0,000	0,000	0,000
<…> Főigazgatóság ÖSSZESEN	Előirányzatok		0,000	0,000	0,000	0,000	0,000

Főigazgatóság: <…….>			Év	Év	Év	Év	TÖBBÉVES PÉNZÜGYI KERET ÖSSZESEN 2021–2027
			2024	2025	2026	2027
 Humánerőforrás			0,000	0,000	0,000	0,000	0,000
 Egyéb igazgatási kiadások			0,000	0,000	0,000	0,000	0,000
<…> Főigazgatóság ÖSSZESEN	Előirányzatok		0,000	0,000	0,000	0,000	0,000

A többéves pénzügyi keret 7. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN		(Összes kötelezettségvállalási előirányzat = Összes kifizetési előirányzat)	0,000	0,000	0,000	0,000	0,000

millió EUR (három tizedesjegyig)

		Év	Év	Év	Év	A 2021–2027-es többéves pénzügyi keretből ÖSSZESEN
		2024	2025	2026	2027
A többéves pénzügyi keret 1–7. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok	Kötelezettségvállalási előirányzatok	0,000	0,000	0,000	0,175	0,175
ÖSSZESEN	Kifizetési előirányzatok	0,000	0,000	0,000	0,175	0,175

3.2.1.2.Külső címzett bevételekből származó előirányzatok

millió EUR (három tizedesjegyig)

A többéves pénzügyi keret fejezete

Szám

Főigazgatóság: <…….>			Év	Év	Év	Év	A 2021–2027-es többéves pénzügyi keretből ÖSSZESEN
			2024	2025	2026	2027
Operatív előirányzatok
Költségvetési sor	Kötelezettségvállalási előirányzatok	(1a)					0,000
	Kifizetési előirányzatok	(2a)					0,000
Költségvetési sor	Kötelezettségvállalási előirányzatok	(1b)					0,000
	Kifizetési előirányzatok	(2b)					0,000
Meghatározott egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási jellegű előirányzatok 40
Költségvetési sor		(3)					0,000
A[z] <…> Főigazgatósághoz tartozó előirányzatok ÖSSZESEN	Kötelezettségvállalási előirányzatok	=(1a)+(1b)+(3)	0,000	0,000	0,000	0,000	0,000
	Kifizetési előirányzatok	=(2a)+(2b)+(3)	0,000	0,000	0,000	0,000	0,000

3.2.2.Operatív előirányzatokból finanszírozott becsült kimenet

Kötelezettségvállalási előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)

Tüntesse fel a célkitűzéseket és a kimeneteket



Év
2024

Év
2025

Év
2026

Év
2027

A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. szakasz) további évekkel bővíthető.

ÖSSZESEN

KIMENETEK

Típus 41

Átlagos költség

Szám

Költség

Szám

Költség

Szám

Költség

Szám

Költség

Szám

Költség

Szám

Költség

Szám

Költség

Összesített szám

Összköltség

1. KONKRÉT CÉLKITŰZÉS 42 …

- Kimenet

1. konkrét célkitűzés részösszege

2. KONKRÉT CÉLKITŰZÉS …

- Kimenet

2. konkrét célkitűzés részösszege

ÖSSZESEN

3.2.3.Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása

– A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után igazgatási jellegű előirányzatok felhasználását.

– A javaslat/kezdeményezés az alábbi igazgatási jellegű előirányzatok felhasználását vonja maga után:

3.2.3.1. A megszavazott költségvetésből származó előirányzatok

MEGSZAVAZOTT ELŐIRÁNYZATOK	Év	Év	Év	Év	2021–2027 ÖSSZESEN
	2024	2025	2026	2027
7. FEJEZET
Humánerőforrás	0,000	0,000	0,000	0,000	0,000
Egyéb igazgatási kiadások	0,000	0,000	0,000	0,000	0,000
7. FEJEZETI részösszeg	0,000	0,000	0,000	0,000	0,000
7. FEJEZETEN kívül
Humánerőforrás	0,000	0,000	0,000	0,000	0,000
Egyéb igazgatási jellegű kiadások	0,000	0,000	0,000	0,000	0,000
7. FEJEZETEN kívüli részösszeg	0,000	0,000	0,000	0,000	0,000

ÖSSZESEN	0,000	0,000	0,000	0,000	0,000

3.2.4.Becsült humánerőforrás-szükségletek

– A javaslat/kezdeményezés nem igényel humánerőforrást.

– A javaslat/kezdeményezés az alábbi humánerőforrás-igénnyel jár:

3.2.4.1.A megszavazott költségvetésből finanszírozott

A becsléseket teljes munkaidős egyenértékben (FTE) kell kifejezni 43

MEGSZAVAZOTT ELŐIRÁNYZATOK		Év	Év	Év	Év
		2024	2025	2026	2027
 A létszámtervben szereplő álláshelyek (tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak)
20 01 02 01 (a központokban és a bizottsági képviseleteken)		0	0	0	0
20 01 02 03 (az Unió küldöttségeinél)		0	0	0	0
01 01 01 01 (közvetett kutatás)		0	0	0	0
01 01 01 11 (közvetlen kutatás)		0	0	0	0
Egyéb költségvetési sorok (nevezze meg)		0	0	0	0
• Külső munkatársak (teljes munkaidős egyenértékben)
20 02 01 (CA, SNE a teljes keretből)		0	0	0	0
20 02 03 (CA, LA, SNE és JPD az Unió küldöttségeinél)		0	0	0	0
Igazgatási támogatási sor [XX.01.YY.YY]	- a központokban	0	0	0	0
	- az Unió küldöttségeinél	0	0	0	0
01 01 01 02 (CA, SNE – közvetett kutatás)		0	0	0	0
01 01 01 12 (CA, SNE – közvetlen kutatás)		0	0	0	0
Egyéb költségvetési sorok a 7. fejezetben (nevezze meg)		0	0	0	0
Egyéb költségvetési sorok a 7. fejezeten kívül (nevezze meg)		0	0	0	0
ÖSSZESEN		0	0	0	0

A javaslat végrehajtásához szükséges személyzet (teljes munkaidős egyenértékben):

	A Bizottság szolgálatainál jelenleg rendelkezésre álló személyzet	További személyzet*
		A 7. fejezetből vagy a kutatási keretből finanszírozandó	A BA sorból finanszírozandó	Díjakból finanszírozandó
Létszámtervi álláshelyek			N/A
Külső munkatársak (CA, SNE, INT)

A következők által elvégzendő feladatok leírása:

Tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak
Külső munkatársak

3.2.5.A digitális technológiával kapcsolatos beruházásokra gyakorolt becsült hatás áttekintése

Kötelező: a javaslat/kezdeményezés által érintett, digitális technológiával kapcsolatos beruházásokra vonatkozó legjobb becslést fel kell tüntetni az alábbi táblázatban.

Kivételes esetben a 7. fejezethez tartozó előirányzatokat – amennyiben azokra a javaslat/kezdeményezés végrehajtásához szükség van –, a kijelölt sorban kell feltüntetni.

Az 1–6. fejezethez tartozó előirányzatokat „operatív programokkal kapcsolatos szakpolitikai informatikai kiadások”-ként kell feltüntetni. Ez a kiadás a kezdeményezés végrehajtásához közvetlenül kapcsolódó informatikai platformok/eszközök újrafelhasználására/vásárlására/fejlesztésére és az azokhoz kapcsolódó beruházásokra (pl. engedélyek, tanulmányok, adattárolás stb.) felhasználandó operatív költségvetést takarja. Az e táblázatban megadott információknak összhangban kell lenniük a 4. szakaszban („Digitális vetületek”) bemutatott részletes információkkal.

Digitális és informatikai előirányzatok ÖSSZESEN	Év	Év	Év	Év	A 2021–2027-es többéves pénzügyi keretből ÖSSZESEN
	2024	2025	2026	2027
7. FEJEZET
Informatikai kiadások (szervezeti)	0,000	0,000	0,000	0,000	0,000
7. FEJEZETI részösszeg	0,000	0,000	0,000	0,000	0,000
7. FEJEZETEN kívül
Operatív programokkal kapcsolatos szakpolitikai informatikai kiadások	0,000	0,000	0,000	0,000	0,000
7. FEJEZETEN kívüli részösszeg	0,000	0,000	0,000	0,000	0,000

ÖSSZESEN	0,000	0,000	0,000	0,000	0,000

3.2.6.A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség

A javaslat/kezdeményezés

– teljes mértékben finanszírozható a többéves pénzügyi keret érintett fejezetén belüli átcsoportosítás révén.

Nem alkalmazandó, mivel a feladatokat decentralizált ügynökségek látnák el.

– a többéves pénzügyi keret lekötetlen mozgásterének és/vagy a többéves pénzügyi keretről szóló rendeletben meghatározott különleges eszközöknek a felhasználását teszi szükségessé.

Nem alkalmazandó, mivel a feladatokat decentralizált ügynökségek látnák el.

– a többéves pénzügyi keret módosítását teszi szükségessé.

Nem alkalmazandó, mivel a feladatokat decentralizált ügynökségek látnák el.

3.2.7.Harmadik felek finanszírozási hozzájárulása

A javaslat/kezdeményezés

– nem irányoz elő harmadik felek általi társfinanszírozást.

– előirányoz harmadik felek általi társfinanszírozást az alábbi becslések szerint:

előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)

	2024. év	2025. év	2026. év	2027. év	Összesen
Tüntesse fel a társfinanszírozó szervet
Társfinanszírozott előirányzatok ÖSSZESEN

3.2.8.Becsült humánerőforrás- és előirányzat-szükséglet decentralizált ügynökségnél

Személyzeti szükségletek (teljes munkaidős egyenértékben)

Ügynökség: Európai Bankhatóság	2024. év	2025. év	2026. év	2027. év
Ideiglenes alkalmazottak (AD besorolású)				3
Ideiglenes alkalmazottak (AST besorolású)
Ideiglenes alkalmazottak (AD+AST besorolású összesen)	0	0	0	3
Szerződéses alkalmazottak
Kirendelt nemzeti szakértők
Szerződéses alkalmazottak és kirendelt nemzeti szakértők összesen	0	0	0	0
ÖSSZES alkalmazott	0	0	0	3

Ügynökség: Európai Értékpapírpiaci Hatóság	2024. év	2025. év	2026. év	2027. év
Ideiglenes alkalmazottak (AD besorolású)				(1)
Ideiglenes alkalmazottak (AST besorolású)
Ideiglenes alkalmazottak (AD+AST besorolású összesen)	0	0	0	(1)
Szerződéses alkalmazottak
Kirendelt nemzeti szakértők
Szerződéses alkalmazottak és kirendelt nemzeti szakértők összesen	0	0	0	0
ÖSSZES alkalmazott	0	0	0	(1)

Uniós költségvetési hozzájárulásból biztosított előirányzatok (adott esetben), millió EUR (három tizedesjegyig)

Ügynökség: Európai Bankhatóság	2024. év	2025. év	2026. év	2027. év	2021–2027 ÖSSZESEN
1. cím: Személyzeti kiadások				0,225	0,225
2. cím: Infrastrukturális és működési kiadások				0,037	0,037
3. cím: Operatív kiadások					0,000
Az uniós költségvetésből biztosított előirányzatok ÖSSZESEN	0,000	0,000	0,000	0,263	0,263

Ügynökség: Európai Értékpapírpiaci Hatóság	2024. év	2025. év	2026. év	2027. év	2021–2027 ÖSSZESEN
1. cím: Személyzeti kiadások				(0,075)	(0,075)
2. cím: Infrastrukturális és működési kiadások				(0,013)	(0,013)
3. cím: Operatív kiadások					0,000
Az uniós költségvetésből biztosított előirányzatok ÖSSZESEN	0,000	0,000	0,000	(0,088)	(0,088)

Díjakból biztosított előirányzatok (adott esetben), millió EUR (három tizedesjegyig)

N/A

Társfinanszírozásból biztosított előirányzatok (adott esetben), millió EUR (három tizedesjegyig)

Az illetékes nemzeti hatóságok által az Európai Bankhatóságnak nyújtott hozzájárulást részben ellensúlyozni fogja az illetékes nemzeti hatóságok által az Európai Értékpapír-piaci Felügyeleti Hatóság számára biztosított hozzájárulás csökkentése.

Ügynökség: Európai Bankhatóság	2024. év	2025. év	2026. év	2027. év	2021–2027 ÖSSZESEN
1. cím: Személyzeti kiadások				0,338	0,338
2. cím: Infrastrukturális és működési kiadások				0,056	0,056
3. cím: Operatív kiadások					0,000
Az uniós költségvetésből biztosított előirányzatok ÖSSZESEN	0,000	0,000	0,000	0,394	0,394

Az illetékes nemzeti hatóságok által az ESMA-nak nyújtott hozzájárulás az alábbi táblázatban szereplő összegekkel csökken, 1 teljes munkaidős egyenértéknek megfelelően:

Ügynökség: Európai Értékpapírpiaci Hatóság	2024. év	2025. év	2026. év	2027. év	2021–2027 ÖSSZESEN
1. cím: Személyzeti kiadások				(0,112)	(0,112)
2. cím: Infrastrukturális és működési kiadások				(0,019)	(0,019)
3. cím: Operatív kiadások					0,000
Az uniós költségvetésből biztosított előirányzatok ÖSSZESEN	0,000	0,000	0,000	(0,131)	(0,131)

A javaslattal/kezdeményezéssel összefüggésben egy decentralizált ügynökségnél jelentkező humánerőforrás- és előirányzat-szükségletek áttekintése/összefoglalása (millió EUR-ban)

Az Európai Bankhatóság számára az Unió és az illetékes nemzeti hatóságok által nyújtott hozzájárulást részben ellensúlyozni fogja az, hogy az Unió és az illetékes nemzeti hatóságok által az Európai Értékpapír-piaci Hatóság számára biztosított hozzájárulás csökken.

Ügynökség: Európai Bankhatóság	2024. év	2025. év	2026. év	2027. év	2021–2027 ÖSSZESEN
Ideiglenes alkalmazottak (AD+AST)	0	0	0	3	-
Szerződéses alkalmazottak	0	0	0	0	-
Kirendelt nemzeti szakértők	0	0	0	0	-
ÖSSZES alkalmazott	0	0	0	3	-
Az uniós költségvetésből biztosított előirányzatok	0,000	0,000	0,000	0,263	0,263
Díjakból biztosított előirányzatok (adott esetben)	0,000	0,000	0,000	0,000	0,000
Társfinanszírozott előirányzatok (adott esetben)	0,000	0,000	0,000	0,394	0,394
ÖSSZES előirányzat	0,000	0,000	0,000	0,657	0,657

Az ESMA személyzeti létszáma 1 teljes munkaidős egyenértéknek megfelelő mértékben csökken, ami lehetővé teszi, hogy az ESMA számára az Unió és az illetékes nemzeti hatóságok által biztosítandó hozzájárulás csökkenjen, amint azt az alábbi táblázat mutatja:

Ügynökség: Európai Értékpapírpiaci Hatóság	2024. év	2025. év	2026. év	2027. év	2021–2027 ÖSSZESEN
Ideiglenes alkalmazottak (AD+AST)	0	0	0	(1)	-
Szerződéses alkalmazottak	0	0	0	0	-
Kirendelt nemzeti szakértők	0	0	0	0	-
ÖSSZES alkalmazott	0	0	0	(1)	-
Az uniós költségvetésből biztosított előirányzatok	0,000	0,000	0,000	(0,088)	(0,088)
Díjakból biztosított előirányzatok (adott esetben)	0,000	0,000	0,000	0,000	0,000
Társfinanszírozott előirányzatok (adott esetben)	0,000	0,000	0,000	(0,131)	(0,131)
ÖSSZES előirányzat	0,000	0,000	0,000	(0,219)	(0,219)

3.3.Becsült bevételi hatás

– A javaslatnak/kezdeményezésnek nincs pénzügyi hatása a bevételre.

– A javaslatnak/kezdeményezésnek van pénzügyi hatása:

– a saját forrásokra

– az egyéb bevételekre

– adja meg, hogy a bevétel kiadási sorokhoz van-e rendelve

millió EUR (három tizedesjegyig)

Bevételi költségvetési sor:	Az aktuális költségvetési évben rendelkezésre álló előirányzatok	A javaslat/kezdeményezés hatása 44
		2024. év	2025. év	2026. év	2027. év
… jogcímcsoport

A címzett bevételek esetében tüntesse fel az érintett kiadáshoz tartozó költségvetési sor(oka)t.

Egyéb megjegyzések (pl. a bevételi hatás számítására használt módszer/képlet vagy egyéb más információ).

4.Digitális vetületek

4.1.Digitális vonatkozású követelmények

Nem alkalmazandó

4.2.Adatok

Nem alkalmazandó

4.3.Digitális megoldások

Nem alkalmazandó

4.4.Interoperabilitási értékelés

Nem alkalmazandó

4.5.A digitális végrehajtást támogató intézkedések

Nem alkalmazandó

(1) Letta, E. (2024). Much more than a market - Speed, Security, Solidarity. Empowering the Single Market to deliver a sustainable future and prosperity for all EU Citizens (Jóval több mint piac – Sebesség, biztonság, szolidaritás. Az egységes piac megerősítése a fenntartható jövő és az uniós polgárok jólétének megteremtése érdekében).

(2) Draghi, M. (2024). The Future of European Competitiveness—A Competitiveness Strategy for Europe (Az európai versenyképesség jövője – Versenyképességi stratégia Európa számára).

(3) Az Európai Tanács 2024. áprilisi következtetései .

(4) Az Európai Tanács 2025. márciusi következtetései.

(5) Visszajelzés az értékpapírosítási keretrendszer felülvizsgálatával kapcsolatos véleményezési felhívásról, 2025. február 19. – 2025. március 26., europa.eu ; visszajelzés az uniós értékpapírosítási keretrendszer működéséről szóló 2024. évi célzott konzultációról, 2024. október 9. – december 4., finance.ec.europa.eu .

(6) https://finance.ec.europa.eu/document/download/13085856-09c8-4040-918e-890a1ed7dbf2_en?filename=250319-communication-savings-investmlents-union_en.pdf.

(7) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/2402 rendelete (2017. december 12.) az értékpapírosítás általános keretrendszerének meghatározásáról, az egyszerű, átlátható és egységesített értékpapírosítás egyedi keretrendszerének létrehozásáról, valamint a 2009/65/EK, a 2009/138/EK és a 2011/61/EU irányelv és az 1060/2009/EK és a 648/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 347., 2017.12.28., 35. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2017/2402/oj ).

(8) Az Európai Parlament és a Tanács 575/2013/EU rendelete (2013. június 26.) a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról, (HL L 176., 2013.6.27., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2013/575/oj ).

(9) A Bizottság (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló rendelete (2014. október 10.) az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a hitelintézetekre vonatkozó likviditásfedezeti követelmények tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 11., 2015.1.17., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg_del/2015/61/oj ).

(10) A Bizottság (EU) 2015/35 felhatalmazáson alapuló rendelete (2014. október 10.) a biztosítási és viszontbiztosítási üzleti tevékenység megkezdéséről és gyakorlásáról szóló 2009/138/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (Szolvencia II) kiegészítéséről (HL L 12., 2015.1.17., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg_del/2015/35/oj ).

(11) Az Európai Parlament és a Tanács 2011/61/EU irányelve (2011. június 8.) az alternatívbefektetésialap-kezelőkről, valamint a 2003/41/EK és a 2009/65/EK irányelv, továbbá az 1060/2009/EK és az 1095/2010/EU rendelet módosításáról, (HL L 174., 2011.7.1., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2011/61/oj ).

(12) Az Európai Parlament és a Tanács 2009/65/EK irányelve (2009. július 13.) az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról (átdolgozás) (HL L 302., 2009.11.17., 32. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2009/65/oj).

(13) A felügyelet célzott módosításainak célja a felügyelet hatékony működésének javítása a meglévő kereten belül. E kiigazítások célja a következetesebb felügyeleti gyakorlatok támogatása és az Unión belüli, határokon átnyúló értékpapírosítási tevékenység megkönnyítése. Bizonyos szempontok pontosításával és a felelősségi körök egyértelműbb körülhatárolásával a javasolt módosítások várhatóan elősegítik a nagyobb felügyeleti konvergenciát anélkül, hogy jelentős új kötelezettségeket rónának az érdekelt felekre.

(14) Megtekinthető a https://finance.ec.europa.eu/regulation-and-supervision/consultations-0/targeted-consultation-functioning-eu-securitisation-framework-2024_hu internetes címen.

(15) Értékpapírok és piacok – az értékpapírosítási keretrendszer felülvizsgálata (europa.eu).

(16) Az egyik válaszadó két külön (lényegében hasonló) hozzászólást küldött; egy másik válaszadó három külön hozzászólást küldött. Ezért 34 egyéni válaszadótól 37 hozzászólás érkezett.

(17) A következő volt a megoszlása azon válaszadóknak, akik a célzott konzultációra már válaszoltak: 7 vállalat/vállalkozás, 15 vállalkozói szövetség, 2 nem kormányzati szervezet (NGO), 2:„egyéb” válaszadó.

(18) https://www.eiopa.europa.eu/system/files/2021-05/jc-2021-31-jc-report-on-the-implementation-and-functioning-of-the-securitisation-regulation.pdf .

(19) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/2402 rendelete (2017. december 12.) az értékpapírosítás általános keretrendszerének meghatározásáról, az egyszerű, átlátható és egységesített értékpapírosítás egyedi keretrendszerének létrehozásáról, valamint a 2009/65/EK, a 2009/138/EK és a 2011/61/EU irányelv és az 1060/2009/EK és a 648/2012/EU rendelet módosításáról, (HL L 347., 2017.12.28., 35. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2017/2402/oj).

(20) Az Európai Parlament és a Tanács 575/2013/EU rendelete (2013. június 26.) a hitelintézetekre vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/201/EU rendelet módosításáról (HL L 176., 2013.6.27., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2013/575/oj).

(21) A Bizottság (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló rendelete (2014. október 10.) az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a hitelintézetekre vonatkozó likviditásfedezeti követelmények tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 11., 2015.1.17., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg_del/2015/61/oj ).

(22) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/1017 rendelete (2015. június 25.) az Európai Stratégiai Beruházási Alapról, az Európai Beruházási Tanácsadó Platformról és a Beruházási Projektek Európai Portáljáról, valamint az 1291/2013/EU és az 1316/2013/EU rendelet módosításáról – az Európai Stratégiai Beruházási Alap (HL L 169., 2015.7.1., 1. o.).

(23) A Bizottság (EU) 2020/1224 felhatalmazáson alapuló rendelete (2019. október 16.) az (EU) 2017/2402 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az értékpapírosítást kezdeményező, a szponzor és a különleges célú gazdasági egység által az értékpapírosítással kapcsolatosan rendelkezésre bocsátandó információkat és adatokat meghatározó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről, valamint a Bizottság (EU) 2020/1225 végrehajtási rendelete (2019. október 29.) az értékpapírosítást kezdeményező, a szponzor és a különleges célú gazdasági egység által az értékpapírosítással kapcsolatosan rendelkezésre bocsátandó információk és adatok formátumára és egységesített adatlapjaira vonatkozó végrehajtás-technikai standardok meghatározásáról (HL L 289., 2020.9.3., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg_del/2020/1224/oj).

(24) A Tanács 1024/2013/EU rendelete (2013. október 15.) az Európai Központi Banknak a hitelintézetek prudenciális felügyeletére vonatkozó politikákkal kapcsolatos külön feladatokkal történő megbízásáról (HL L 287., 2013.10.29., 63. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2013/1024/oj).

(25) Az Európai Parlament és a Tanács 1093/2010/EU rendelete (2010. november 24.) az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/78/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., 2010.12.15., 12. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2010/1093/oj).

(26) Az Európai Parlament és a Tanács 1094/2010/EU rendelete (2010. november 24.) az európai felügyeleti hatóság (az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság) létrehozásáról, valamint a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/79/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., 2010.12.15., 48. o.).

(27) Az Európai Parlament és a Tanács 1095/2010/EU rendelete (2010. november 24.) az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapírpiaci Hatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/77/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., 2010.12.15., 84. o.).

(28) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/557 rendelete (2021. március 31.) az értékpapírosítás általános keretrendszerének meghatározásáról és az egyszerű, átlátható és egységesített értékpapírosítás egyedi keretrendszerének létrehozásáról szóló (EU) 2017/2402 rendeletnek a Covid19-válságot követő helyreállítás elősegítése érdekében történő módosításáról (HL L 116., 2021.4.6., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2021/557/oj).

(29) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1129 rendelete (2017. június 14.) az értékpapírokra vonatkozó nyilvános ajánlattételkor vagy értékpapíroknak a szabályozott piacra történő bevezetésekor közzéteendő tájékoztatóról és a 2003/71/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 168., 2017.6.30., 12. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2017/1129/oj ).

(30) Az Európai Parlament és a Tanács 2014/65/EU irányelve (2014. május 15.) a pénzügyi eszközök piacairól, valamint a 2002/92/EK irányelv és a 2011/61/EU irányelv módosításáról (átdolgozás) (HL L 173., 2014.6.12., 349. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2014/65/oj ).’;

(31) Az Európai Parlament és a Tanács 2014/59/EU irányelve (2014. május 15.) a hitelintézetek és befektetési vállalkozások helyreállítását és szanálását célzó keretrendszer létrehozásáról és a 82/891/EGK tanácsi irányelv, a 2001/24/EK, 2002/47/EK, 2004/25/EK, 2005/56/EK, 2007/36/EK, 2011/35/EU, 2012/30/EU és 2013/36/EU irányelv, valamint az 1093/2010/EU és a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról (HL L 173., 2014.6.12., 190. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2014/59/oj ).

(32) Az Európai Parlament és a Tanács 806/2014/EU rendelete (2014. július 15.) a hitelintézeteknek és bizonyos befektetési vállalkozásoknak az Egységes Szanálási Mechanizmus keretében történő szanálására vonatkozó egységes szabályok és egységes eljárás kialakításáról, valamint az Egységes Szanálási Alap létrehozásáról és az 1093/2010/EU rendelet módosításáról (HL L 225., 2014.7.30., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2014/806/oj ).

(33) A költségvetési rendelet 58. cikke (2) bekezdésének a) vagy b) pontja szerint.

(34) Az egyes költségvetés-végrehajtási módszerek ismertetése, valamint a költségvetési rendeletre való megfelelő hivatkozások megtalálhatók a BUDGpedia oldalon: https://myintracomm.ec.europa.eu/corp/budget/financial-rules/budget-implementation/Pages/implementation-methods.aspx .

(35) Diff. = Differenciált előirányzatok / Nem diff. = Nem differenciált előirányzatok.

(36) EFTA: Európai Szabadkereskedelmi Társulás.

(37) Tagjelölt országok és adott esetben a nyugat-balkáni potenciális tagjelöltek.

(38) Technikai és/vagy igazgatási segítségnyújtás, valamint uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás.

(39) A szükséges előirányzatokat a megfelelő BUDGpedia weboldalon elérhető éves átlagos költségadatok alapján kell meghatározni.

(40) Technikai és/vagy igazgatási segítségnyújtás, valamint uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás.

(41) A kimenetek a nyújtandó termékek és szolgáltatások (pl. finanszírozott diákcserék száma, épített utak hossza kilométerben stb.).

(42) Az 1.3.2. szakaszban leírtak szerint. „Konkrét célkitűzés(ek)”

(43) A táblázat alatt jelezze, hogy a teljes munkaidős egyenértékben megadott humánerőforrás-szükségletből hány teljes munkaidős egyenérték van már most a tevékenység irányításához rendelve és/vagy hány csoportosítható át az Ön főigazgatóságán belül, valamint adja meg a nettó humánerőforrás-igényt.

(44) A tradicionális saját források (vámok, cukorilletékek) tekintetében nettó összeget kell megadni, amely a 20 %-kal (beszedési költségek) csökkentett bruttó összegnek felel meg.