EURÓPAI BIZOTTSÁG
Strasbourg, 2025.6.17.
COM(2025) 823 final
2025/0177(COD)
Javaslat
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE
a 2009/43/EK és a 2009/81/EK irányelvnek a védelmi vonatkozású termékek EU-n belüli transzferének egyszerűsítése, valamint a biztonsági és védelmi beszerzések egyszerűsítése tekintetében történő módosításáról
INDOKOLÁS
1.A JAVASLAT HÁTTERE
•A javaslat indokai és céljai
Az Ukrajna elleni orosz invázió rávilágított arra, hogy meg kell erősíteni a védelmi vonatkozású termékek uniós szintű piacát, amely képes támogatni a tagállamok védelmi készültségét az újonnan felmerülő biztonsági fenyegetésekkel szemben. A folyamatban lévő konfliktus rávilágított az európai védelmi környezet sebezhetőségeire, kiemelve az összetartó és reziliens védelmi ipari bázis fontosságát. A jól működő európai védelmi piac elengedhetetlen annak biztosításához, hogy a tagállamok hozzáférjenek a jelenlegi és jövőbeli biztonsági kihívásokra való hatékony reagáláshoz szükséges védelmi képességekhez, technológiákhoz és termékekhez.
A változó geopolitikai környezet jelentős hatást gyakorolt az európai védelmi piacra, ami az ellátási láncok zavaraival, a védelmi vonatkozású termékek iránti megnövekedett kereslettel, valamint az interoperábilis és innovatív megoldások iránti növekvő igénnyel járt. Az európai védelmi piacot érintő meglévő jogszabályok azonban nem igazodnak teljes mértékben a jelenlegi kihívásokhoz, ami akadályozza a tagállamokat abban, hogy gyorsan és hatékonyan reagáljanak a felmerülő fenyegetésekre.
E kihívásokra válaszul az Európai Uniónak lépéseket kell tennie a védelmi vonatkozású termékek uniós szintű piacának megerősítése érdekében, előmozdítva egy integráltabb és versenyképesebb védelmi ipari bázist. Egy szilárdabb és reziliensebb európai védelmi piac létrehozásával az Unió támogathatja a tagállamok védelmi készültségét, előmozdíthatja Európa stratégiai autonómiáját, és hozzájárulhat egy stabilabb és biztonságosabb európai biztonsági környezethez.
Amint az a „Fehér könyv az európai védelemről – Készenlét 2030” 1 című dokumentumban szerepel, „az európai védelem újjáépítése hosszú időn keresztül nagyszabású beruházásokat igényel. Együtt fel kell gyorsítanunk a munkát valamennyi területen annak érdekében, hogy mielőbb fokozzuk az uniós védelmi készültséget, biztosítva, hogy Európa legkésőbb 2030-ra erős és elégséges európai védelmi pozícióval rendelkezzen”. Továbbá „a ReArm Europe terv/Készenlét 2030 keretében javasolt eszközök fokozatos mozgósítására vonatkozó előrejelzések alapján a védelmi beruházások a következő négy évben legalább 800 milliárd EUR-t érhetnek el”.
Az európai védelem újjáépítéséhez hosszú időn át jelentős beruházásokra lesz szükség, mind köz-, mind magánforrásokból. A fentiekre tekintettel, valamint azt követően, hogy a Tanács felszólítja az Európai Bizottságot, hogy az Európa 2030-ra vonatkozó védelmi készültségének határozott fokozása érdekében valamennyi területen gyorsítsa fel a munkát, e javaslat célja, hogy az uniós jogalkotási keretet olyan szintre emelje, amely elősegíti a védelmi készültségi tevékenységeket, és összességében olyan szintre emeli, amely hitelt érdemlően megakadályozhatja a fegyveres agresszió kockázatát.
Célja, hogy a szabályozási keretnek az e területen szükséges rendkívüli erőfeszítésekkel való hatékonyabb összehangolása révén kezelje azt a tényt, hogy sürgősen fedezni kell az elmúlt évtizedekben felhalmozódott jelentős védelmi beruházási hiányokat. Konkrétabban, a jelenlegi javaslattal a Bizottság egyszerűsítési javaslatokat terjeszt elő a szabályozási akadályok felszámolása, a védelmi beszerzések és a védelmi vonatkozású termékek EU-n belüli transzferének megkönnyítése és felgyorsítása, valamint az európai védelmi készültség és az ipar kiépítésének elősegítése érdekében.
•Összhang a szabályozási terület jelenlegi szakpolitikai rendelkezéseivel
A javaslat célja, hogy az uniós szintű védelmi piacot szabályozó rendelkezéseket a jelenlegi biztonsági forgatókönyvhöz igazítsa olyan célzott kiigazítások bevezetésével, amelyek egyszerűsítik a közigazgatási eljárásokat, csökkentik a bürokráciát, és rugalmasabb megoldásokat biztosítanak. Az eljárások egyszerűsítésével és a bürokratikus akadályok csökkentésével a javaslat arra törekszik, hogy agilisabb és reagálóképesebb európai védelmi piacot hozzon létre, amely jobban fel van készülve a tagállamok védelmi készültségi erőfeszítéseinek támogatására, valamint a versenyképes és innovatív európai védelmi ipar fejlesztésének előmozdítására. A javaslat a „Fehér könyv az európai védelemről – Készenlét 2030” című dokumentumban meghatározott jövőképet és célkitűzéseket követi, és célja, hogy megkönnyítse a „ReArm Europe terv – Készenlét 2030” védelmi kezdeményezés végrehajtását. Olyan rendelkezéseket is tartalmaz, amelyek kifejezetten arra irányulnak, hogy az uniós védelmi beszerzésekre és transzferekre vonatkozó szabályozás jobban igazodjon az uniós védelmi ipari programok, például az Európai Védelmi Alap (EDF) végrehajtásának igényeihez.
•Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival
Az uniós védelmi piac megerősítését célzó javasolt intézkedések a meglévő szakpolitikai rendelkezésekre épülnek, és kiegészítik őket azzal a céllal, hogy fokozzák Európa védelmi képességeit, és támogassák a tagállamok védelmi készültségét. Az ezen intézkedések által bevezetett kiigazítások a szükséges mértékre korlátozódnak annak biztosításához, hogy a tagállamok a változó biztonsági helyzetre és a felmerülő fenyegetésektől való elrettentés szükségességére reagálva a közeljövőben elérhessék a védelmi készültség szükséges szintjét.
A javaslat egy olyan intézkedéscsomag részét képezi, amelynek célja, hogy a jelenleg más területek javát szolgáló rendelkezéseket kiterjessze a védelmi ágazatra, konkrétabban a védelmi készültségi célokra, beleértve a védelmi termelési és ellátási láncot is. Célja a Bizottság azon kötelezettségvállalásának teljesítése, hogy: 1. az orosz agresszióval kapcsolatos aggodalmakra válaszul fokozza Európa védelmi képességeit; és 2. építse ki az EU védelmi iparát, és szólítson fel a védelmi képességekbe történő jelentős hosszú távú beruházásokra annak érdekében, hogy az adminisztratív terhek kezelése és a bürokrácia csökkentése érdekében, egyszerűsítési folyamat révén el lehessen hárítani a fenyegetéseket.
A Célravezető és hatásos szabályozás program (REFIT) keretében a Bizottság biztosítja, hogy jogszabályai megfeleljenek a célnak, igazodjanak az érdekelt felek igényeihez, és a célkitűzéseket a lehető legkisebb terhek mellett érjék el. Ennélfogva ez a javaslat a REFIT program részét képezi, csökkentve a védelmi ágazat szükségtelen terheit azáltal, hogy összehangolja őket a különböző eljárásokra és rendszerekre jelenleg alkalmazandó szabályokkal.
A jelenlegi javaslat a védelmi készültség tényleges helyzetével kapcsolatos igényekre összpontosít, hatékonyabbá téve a jogszabályok célkitűzéseinek elérését, és csökkentve a vállalkozások és a hatóságok terheit.
2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG
•Jogalap
A javaslat módosítja a meglévő irányelveket. Következésképpen a javaslat jogalapja megegyezik a módosított irányelvek jogalapjával, nevezetesen az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 53. cikkének (2) bekezdésével, 62. cikkével és 114. cikkének (1) bekezdésével. Az EUMSZ 114. cikke általános jogalap, amelynek célja az egységes piac létrehozása vagy működésének biztosítása. Amennyiben ez az irányelv módosítja a 2009/43/EK irányelvet 2 , az említett módosítások tekintetében a megfelelő jogalap az EUMSZ 114. cikke. Amennyiben ez az irányelv módosítja a 2009/81/EK irányelvet 3 , az említett módosítások tekintetében a megfelelő jogalap az EUMSZ 53. cikkének (2) bekezdése, 62. cikke és 114. cikke.
Az e javaslat által érintett valamennyi jogszabály hasonló rendelkezéseket tartalmaz, amelyek célja, hogy csökkentsék a tagállamokra és az iparra nehezedő terheket, vagy segítséget nyújtsanak számukra a vonatkozó jogi aktusok által rájuk rótt kötelezettségek teljesítéséhez azzal a céllal, hogy megkönnyítsék az ilyen jogszabályok alkalmazását, és csökkentsék a terheket. Tekintettel ezen arányosságnak az adminisztratív terhek tekintetében történő kiterjesztésére, a tagállamok védelmi készültségének támogatása, valamint a versenyképes és innovatív európai védelmi ipar fejlődésének előmozdítása érdekében szükségesnek tűnik a rendelkezések kiterjesztése az uniós védelmi piacra.
•Szubszidiaritás (nem kizárólagos hatáskör esetén)
A javaslat célja az uniós szintű védelmi piacot közvetlenül érintő uniós jogszabályok módosítása. Ugyanez tagállami szinten nem valósítható meg, különös tekintettel arra, hogy biztosítani kell a tagállamok közötti harmonizált megközelítést, ami a hatékony egyszerűsítés szempontjából döntő fontosságú.
•Arányosság
A 2009/81/EK és a 2009/43/EK irányelv módosításaival összefüggésben a javaslat célja a jelenleg alkalmazandó szabályozási keret egyszerűsítése és a közbeszerzési jog egyes, az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlatában megállapított elemeinek kodifikálása.
Az intézkedések nem haladhatják meg az e célok eléréséhez szükséges mértéket.
•A jogi aktus típusának megválasztása
Az e javaslatban szereplő valamennyi irányelv az uniós szabályok szerinti harmonizált jogszabály. Ezek a jogszabályok olyan rendelkezéseket tartalmaznak, amelyek figyelembe veszik a védelmi ágazat helyzetét és növekvő igényeit, és biztosítják, hogy a követelmények ne rójanak szükségtelen terhet a védelmi készültség, a termelés és az ellátási lánc folyamataira. Végső soron e javaslat célja, hogy megkönnyítse az ilyen jogszabályok alkalmazását, és csökkentse a terheket.
Ennélfogva a hatékonyság érdekében a védelmi ágazatra alkalmazandó különböző releváns rendelkezésekre vonatkozó együttes javaslat tűnik a legmegfelelőbb megoldásnak a védelmi készültségi omnibusz javaslat formájában. E javaslat esetében az irányelv kiválasztását különösen az indokolja, hogy ugyanazt a jogi eszközt kell alkalmazni, mint a módosítandó jogi aktusok esetében.
3.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI
•A jelenleg hatályban lévő jogszabályok utólagos értékelése / célravezetőségi vizsgálata
N/A
•Az érdekelt felekkel folytatott konzultációk
Az érdekelt felekkel folytatott konzultációs folyamat átfogó volt, és magában foglalt egy 2025. április 22-ig tartó nyilvános felmérést, valamint számos célzott találkozót a tagállamokkal, az Unió érintett üzleti képviselőivel és más kulcsfontosságú érdekelt felekkel. E konzultációs folyamat során – a Bizottságnak a vonatkozó jogszabályok végrehajtása terén szerzett tapasztalataival együtt – azonosították az uniós szabályozási környezet főbb akadályait és kihívásait. A beérkezett értékes észrevételek és a Bizottság szakértelme alapján az ezen irányelvben felvázolt javaslatok célja e kulcsfontosságú kérdések kezelése és az uniós szabályozási keret általános hatékonyságának javítása.
•Szakértői vélemények beszerzése és felhasználása
A javasolt intézkedéseket a meglévő jogszabályok belső ellenőrzésének folyamatát követően és a kapcsolódó jogszabályok végrehajtása során szerzett tapasztalatok alapján határozták meg. Mivel ez az uniós jogszabályokból eredő védelmi készültségi képességek iránti igények folyamatos értékelési folyamatának egyik lépése, az ilyen terheket és az érdekelt felekre gyakorolt hatásukat továbbra is ellenőrizni kell.
Hatásvizsgálat
Az Európai Tanács a 2025. március 20-i következtetéseiben felszólította a Bizottságot, hogy gyorsítsa fel „a munkát minden érintett területen annak érdekében, hogy az elkövetkező öt éven belül határozottan fokozni lehessen Európa védelmi készültségét”, és felhívta a Bizottságot, hogy mihamarabb kövesse nyomon a biztonság és a védelem egyszerűsítését. Tekintettel a javaslat sürgősségére, amelynek célja, hogy támogassa az európai védelmi iparnak az új geopolitikai környezethez való gyors alkalmazkodását, és 2023 elejétől segítséget nyújtson egy háború sújtotta országnak, nem lehetett hatásvizsgálatot készíteni a védelmi készültségi omnibusz javaslat előterjesztésére rendelkezésre álló időkereten belül. E javaslat elfogadásától számított 3 hónapon belül a Bizottság szolgálati munkadokumentumot terjeszt elő, amelyben ismerteti ezen uniós jogalkotási intézkedés indokolását, és kifejti, hogy az intézkedés alkalmas-e a meghatározott szakpolitikai célkitűzéseknek a minőségi jogalkotásra vonatkozó szabályokkal összhangban történő elérésére.
A javaslat a jogszabályok korlátozott és célzott megváltoztatásaira vonatkozik. Ezek a változtatások a végrehajtási jogszabályokkal kapcsolatos tapasztalatokon alapulnak. A változtatások nem gyakorolnak jelentős hatást a szakpolitikára, csupán a hatékonyabb és eredményesebb végrehajtást biztosítják. Célzott jellegük és a releváns szakpolitikai lehetőségek hiánya miatt nincs szükség hatásvizsgálatra. Mindazonáltal a mellékelt közlemény megvizsgálja az ilyen intézkedések hatásával kapcsolatos elemeket, beleértve az ezzel összefüggésben végzett uniós nyilvános felmérés eredményeinek elemzését is.
• Célravezető szabályozás és egyszerűsítések
Ez a javaslat egy REFIT-javaslat, amelynek célja a jogszabályok egyszerűsítése és az érdekelt felek terheinek csökkentése.
Alapjogok
N/A
4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK
N/A
5.EGYÉB ELEMEK
•Végrehajtási tervek, valamint a nyomon követés, az értékelés és a jelentéstétel szabályai
N/A
•Magyarázó dokumentumok (irányelvek esetén)
N/A
•A javaslat egyes rendelkezéseinek részletes magyarázata
A 2009/43/EK irányelv esetében
·Azokat az eseteket, amikor a tagállamok mentességet biztosíthatnak a védelmi vonatkozású termékek transzferének előzetes engedélyezése alól, kiterjesztik az uniós védelmi ipari programok által finanszírozott projektek végrehajtásához szükséges transzferekre, a strukturált, határokon átnyúló ipari partnerségek keretében történő transzferekre, az uniós intézmények és szervek, valamint az Európai Védelmi Ügynökség részére történő transzferekre, valamint a válságból eredő szükséghelyzetben megvalósított transzferekre.
·A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadásával meghatározza a transzfer keretének egyes nem alapvető elemeit.
·Az általános transzferengedélyt kiterjesztik a tanúsított szervezetek általi transzferekre, valamint a tanúsított európai védelmi vállalkozásoknak történő transzferekre.
·A tagállamoknak lehetővé kell tenniük az 5. cikk (2) bekezdésében felsoroltaktól eltérő általános transzferengedélyek bevezetését.
·Az uniós védelmi ipari projektekre – például az Európai Védelmi Alapra (EDF) – általános transzferengedélyeket vezetnek be, amelyek kiterjednek a projekt végrehajtásához szükséges valamennyi védelmi vonatkozású termékre és transzferre.
·A védelmi vonatkozású termékek szállítói által nyújtandó információkra vonatkozó rendelkezés módosítása a szükséges rugalmasság biztosítása érdekében, az átláthatóság és az ellenőrzés fenntartása mellett.
A 2009/81/EK irányelv esetében
·A 2009/81/EK irányelv küszöbértékeit megemelik annak érdekében, hogy a tagállamok a kritikus szerződésekre összpontosíthassanak, és a kisebb közbeszerzési eljárások esetében csökkenjenek az ágazatra nehezedő adminisztratív terhek.
·A 2014/24/EU irányelven alapuló nyílt eljárás és dinamikus beszerzési rendszer bevezetése a tagállamok rendelkezésére álló eszközök körének bővítését szolgálja.
·Az innovációs partnerségi eljárás: az innovatív megoldások beszerzésének támogatása érdekében a 2014/24/EU irányelv alapján módosított és rugalmasabb innovációs partnerségi eljárást kell bevezetni.
·A versengő párhuzamos kutatási és fejlesztési projektek eredményeinek beszerzésére vonatkozó egyszerűsített eljárás: egyszerűsített eljárás kerül bevezetésre a versengő párhuzamos kutatási és fejlesztési projektekből származó innovatív termékek vagy szolgáltatások közvetlen beszerzésére.
·Ideiglenes eltérést kell bevezetni, amely lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazzanak a közös beszerzésekre, beleértve a kész beszerzéseket is. Ez azonos, védelmi vonatkozású termékek vagy legalább három tagállam által végrehajtott kisebb módosítások tárgyát képező termékek beszerzése esetén lesz elérhető.
·A kutatás-fejlesztésen alapuló együttműködési programokhoz a kutatás-fejlesztési szakasz végét követően csatlakozó tagállamokra vonatkozó rendelkezéseket a 2009/81/EK irányelv kodifikálja.
·Tisztázni kell a közbeszerzési keretmegállapodásokra vonatkozó szabályokat, és a keretmegállapodás maximális időtartamát 7 évről 10 évre meg kell hosszabbítani.
·A tagállamok adminisztratív terheinek enyhítése érdekében csökkenni fognak a védelmi beszerzésekkel kapcsolatos statisztikai jelentéstételi kötelezettségek.
2025/0177 (COD)
Javaslat
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE
a 2009/43/EK és a 2009/81/EK irányelvnek a védelmi vonatkozású termékek EU-n belüli transzferének egyszerűsítése, valamint a biztonsági és védelmi beszerzések egyszerűsítése tekintetében történő módosításáról
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 53. cikkének (2) bekezdésére, valamint 62. és 114. cikkére,
tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,
a jogalkotási aktus tervezetének a nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,
rendes jogalkotási eljárás keretében,
mivel:
(1)Amint azt a „Fehér könyv az európai védelemről – Készenlét 2030” című dokumentum is hangsúlyozza 4 , az Unió akut és növekvő fenyegetéssel néz szembe, amely különösen a teljes körű európai konfliktus visszatéréséhez kapcsolódik. Az eszkalálódó biztonsági kihívásokra válaszul elengedhetetlen, hogy az Unió határozott lépéseket tegyen védelmi képességeinek megerősítése érdekében. Ezen erőfeszítés egyik kulcsfontosságú szempontja, hogy növelni kell az Unió védelmi termelési kapacitását, lehetővé téve az Unió számára, hogy hatékonyan reagáljon az újonnan felmerülő biztonsági igényekre. Sürgősen fokozni kell az európai védelmi készültséget annak érdekében, hogy az Unió legkésőbb 2030-ra erős és elégséges európai védelmi pozícióval rendelkezzen.
(2)A tagállamok és az Unió védelmi készültségének növelésére irányuló cél eléréséhez elengedhetetlen a szabályozás egyszerűsítése és harmonizációja. A szabályozási keretek észszerűsítésével és összehangolásával az Unió kedvezőbb környezetet teremthet a védelmi iparágak működéséhez, innovációjához, valamint az európai biztonsági és védelmi készültség biztosításához szükséges képességek megteremtéséhez. A „Fehér könyv az európai védelemről – Készenlét 2030” 5 című dokumentum felvázolta a védelmi készültséget befolyásoló jogszabályok egyszerűsítésének célkitűzéseit.
(3)A védelmi vonatkozású termékek Unión belüli transzferei előzetes engedélyhez kötöttek, mégpedig olyan általános, átfogó vagy egyedi transzferengedélyek formájában, amelyeket az a tagállam adott ki vagy tett közzé, amelynek területéről a szállító a védelmi vonatkozású termékek transzferét végre kívánja hajtani. A tagállamok a 2009/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben felsorolt különleges esetekben mentesíthetik a védelmi vonatkozású termékek transzferét az előzetes engedélyezési kötelezettség alól 6 . Figyelembe véve a biztonsági helyzet alakulását és a különösen az Unión belüli, határokon átnyúló együttműködés megerősítését célzó uniós védelmi ipari programok bevezetését, helyénvaló kiterjeszteni azon esetek jegyzékét, amelyekben a tagállamok mentesíthetik a transzfereket az előzetes engedély alól. Ezt a lehetőséget különösen az uniós védelmi ipari programok által finanszírozott projektek végrehajtásához szükséges transzferek, a határokon átnyúló strukturált ipari partnerségek keretében történő transzferek, az uniós intézmények és szervek, valamint az Európai Védelmi Ügynökség részére történő transzferek, a válságból eredő szükséghelyzetben megvalósított transzferek, valamint az Európai Unióról szóló szerződés 28. cikke szerinti uniós fellépésekből eredő katonai és védelmi segítségnyújtáshoz kapcsolódó transzferek tekintetében kell biztosítani. .
(4)A tagállamok közötti jól működő transzferrendszer az egész Unióra kiterjedő védelmi piac előfeltétele. A gyorsan változó biztonsági környezet további rugalmasságot igényel, amely lehetővé teszi a Bizottság és a tagállamok számára a célzott és agilis módon való reagálást. Ennélfogva a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a transzferkeret egyes nem alapvető elemeinek meghatározása céljából. Az ilyen felhatalmazáson alapuló jogi aktusok harmonizált megközelítést adhatnának meg a 4. cikk (8) bekezdésének végrehajtására, például az „érzékeny” összetevők meghatározásával vagy egy de minimis szabály bevezetésével. Helyénvaló továbbá felhatalmazni a Bizottságot arra, hogy valamely tagállam kérésére vagy saját kezdeményezésére új eseteket vezessen be, amelyekben a tagállamok az előzetes engedélyezési kötelezettség alóli mentességet vezethetnek be, ezáltal nagyobb rugalmasságot biztosítva, és lehetőséget kínálva a védelmi vonatkozású termékek Unión belüli egyszerűsített és gyorsított transzferére.
(5)Továbbá a (4) preambulumbekezdésben foglaltakkal azonos okokból a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy harmonizált feltételeket határozzon meg a tagállamok számára annak meghatározására, hogy milyen típusú transzferengedélyt kell alkalmazni bizonyos védelmi vonatkozású termékekre vagy azok kategóriáira.
(6)Az Unión belüli transzferrendszer hatékony és eredményes működésének biztosítása érdekében a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a területükről védelmi vonatkozású termékeket átszállítani kívánó valamennyi szállító általános transzferengedélyt használhasson, vagy átfogó vagy egyedi transzferengedélyekért folyamodhasson. A tagállamok által esetlegesen előírt előfeltételek kizárólag olyan kritériumokon alapulhatnak, amelyek közvetlen jelentőséggel bírnak a szállítók azon képessége szempontjából, hogy tiszteletben tartsák a transzferre és az exportellenőrzésre vonatkozó jogszabályokat. Bizonyos kritériumok – például a szállítók jogi formája vagy jogállása – nem tagadhatják meg a szállítók egyes kategóriáitól azt a lehetőséget, hogy általános transzferengedélyeket használjanak, vagy átfogó vagy egyedi transzferengedélyekért folyamodjanak.
(7)A tanúsítás címzettek általi alkalmazásának előmozdítása, valamint az Unión belüli határokon átnyúló együttműködés és az ellátási láncok nyitottságának elősegítése érdekében helyénvaló kiterjeszteni a transzferekre vonatkozó általános transzferengedélyt a tanúsított címzettekre oly módon, hogy az a tanúsított szervezetek általi transzferekre is kiterjedjen. Az ilyen vállalkozások bizonyították, hogy nagymértékben képesek megfelelni a transzferre és az exportellenőrzésre vonatkozó szabályoknak, és jelentős költségeket is viseltek a tanúsítás megszerzésével kapcsolatban. Lehetővé kell tenni számukra, hogy az Unión belüli transzferek végrehajtása során egyszerűsített és kevésbé megterhelő lehetőségekben részesüljenek.
(8)Amint azt a 2009/43/EK irányelv 1. cikkének (2) bekezdése előírja, az említett irányelv nem érinti a tagállamok védelmi vonatkozású termékek exportjára vonatkozó mérlegelési jogkörét.
(9)A 2009/43/EK irányelv előírja, hogy a tagállamok az említett irányelv 5. cikkének (2) bekezdésében felsoroltaktól eltérő általános transzferengedélyeket is bevezethetnek. Ezt a lehetőséget azonban akadályozhatják azok a nemzeti szabályok, amelyek korlátozzák a rugalmasságot és a nemzeti ellenőrző hatóságok azon képességét, hogy teljes mértékben kihasználják a 2009/43/EK irányelv által bevezetett eszközöket. Az általános transzferengedélyek további típusai vonatkozhatnak például az uniós védelmi ipari programok által finanszírozott projektek végrehajtásához szükséges transzferekre, a csoporton belüli transzferekre vagy a válságból eredő szükséghelyzetben megvalósított transzferekre. Ennélfogva helyénvaló előírni a tagállamok számára, hogy nemzeti jogszabályaikban tegyék lehetővé a 2009/43/EK irányelv 5. cikkének (2) bekezdésében felsoroltaktól eltérő általános transzferengedélyek bevezetését.
(10)Az uniós védelmi ipari programok, például az EDF végrehajtását gyakran akadályozzák a védelmi vonatkozású termékek transzferének jelentős késedelmei, amelyek a transzferengedélyek tagállamok általi megszerzésének hosszadalmas és bonyolult folyamatai miatt következnek be. Ezek a késedelmek hátrányosan befolyásolhatják e programok általános hatékonyságát és eredményességét, és alááshatják az Unió és tagállamai képességét arra, hogy időben és költséghatékony módon fejlesszék ki és szerezzék meg a szükséges védelmi képességeket. E kérdés kezelése érdekében általános transzferengedélyeket kell bevezetni ezekre a programokra vonatkozóan. Ezen általános transzferengedélyek hatályának a 2009/43/EK irányelv mellékletében meghatározott valamennyi védelmi vonatkozású termékre, valamint minden olyan materiális vagy immateriális transzferre ki kell terjednie, amelyet a szállítónak a projekt megvalósítása érdekében végre kell hajtania. A tagállamok azt is előírhatják, hogy az ilyen engedélyek az adott projekt során kifejlesztett termék teljes életciklusára vonatkozzanak, beleértve a gyártási, karbantartási és korszerűsítési szakaszokat is. Az ilyen általános transzferengedélyek bevezetése csökkentené a késedelmeket, növelné a hatékonyságot, és megkönnyítené az e projektekben részt vevő vállalkozások közötti együttműködést, ezáltal támogatva az erős és versenyképes uniós védelmi ipar kialakulását. Az ebben az összefüggésben használt terminológiát az uniós védelmi programokra vonatkozó támogatásimegállapodás-minta 7 terminológiájával azonosnak kell tekinteni.
(11)Ezen túlmenően, figyelembe véve a technológiai fejlődést, ki kell igazítani a védelmi vonatkozású termékek szállítói által szolgáltatandó információkra vonatkozó szabályokat, mivel a jelenlegi rendelkezések megterhelőnek bizonyulhatnak az immateriális technológiatranszferek esetében. A védelmi vonatkozású termékek Unión belüli hatékony és eredményes transzferének megkönnyítése érdekében helyénvaló biztosítani a szállítók számára a szükséges rugalmasságot, ugyanakkor fenn kell tartani az átláthatóságot és az ellenőrzést. Az immateriális technológiatranszferekre vonatkozó tájékoztatási követelmény módosításának szükségessége eseti értékelést igényel. Ennélfogva lehetővé kell tenni a tagállamok számára, hogy ilyen tájékoztatási követelményeket csak akkor alkalmazzanak, ha azok alkalmazása nem eredményez túlzottan megterhelő jelentéstételi kötelezettségeket a szállítók számára.
(12)Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor 8 . A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.
(13)Amennyiben ez az irányelv módosítja a 2009/43/EK irányelvet, az említett módosítások tekintetében a megfelelő jogalap a Szerződés 114. cikke.
(14)A fegyveres agressziótól való hiteles elrettentéshez és az Unió jövőjének szavatolásához szükséges képességek és katonai készenlét fejlesztéséhez jelentősen növelni kell az európai védelmi beruházásokat. A fokozatos igénybevételre vonatkozó előrejelzések alapján a védelmi beruházások a következő négy évben elérhetik legalább a 800 milliárd EUR-t, beleértve az (EU) 2025/1106 tanácsi rendelettel létrehozott Biztonság és Fellépés Európáért (SAFE) eszközből származó 150 milliárd EUR-ból finanszírozott kiadásokat is 9 . A tagállamok számottevő védelmi beruházásai jelentős közbeszerzést foglalnak magukban. Következésképpen helyénvaló egyszerűsíteni az építési beruházások, áruk és szolgáltatások védelmi és biztonsági beszerzését szabályozó 2009/81/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 10 egyes rendelkezéseit, fenntartva ugyanakkor a jól működő uniós védelmi piacot. A tagállamok számára biztosítani kell mind a készletek gyors feltöltéséhez szükséges rugalmasságot, mind pedig azt a képességet, hogy ezt fenntartható módon tegyék, ami a leghatékonyabb módon a belső piacban rejlő lehetőségek teljes körű kiaknázásával érhető el. Az uniós védelmi beszerzési szabályok észszerűsítése révén a tagállamoknak rendelkezniük kell a felmerülő biztonsági igények kielégítéséhez szükséges agilitással, ugyanakkor hosszú távú védelmi képességeik támogatása érdekében elő kell mozdítaniuk a versenyképes és integrált európai védelmi piacot.
(15)E cél elérése érdekében meg kell emelni a 2009/81/EK irányelv hatálya alá tartozó szerződésekre vonatkozó értékhatárokat. Ez a kiigazítás lehetővé tenné a tagállamok számára, hogy erőforrásaikat a legkritikusabb szerződésekre összpontosítsák, lehetőséget kínálva közbeszerzési költségvetésük hatékonyabb elosztására. Ezzel párhuzamosan enyhítené az ágazat adminisztratív terheit a kisebb közbeszerzési eljárások esetében, ami segítene csökkenteni az ilyen szerződésekhez kapcsolódó szabályozás bonyolultságát és a felmerülő költségeket.
(16)Ezen túlmenően rugalmasságot kell biztosítani a tagállamok számára ahhoz, hogy a közbeszerzéssel kapcsolatban rendelkezésre álló valamennyi eszközt kihasználhassák. Annak érdekében, hogy az ajánlatkérő szervek/ajánlatkérők több módon végezhessék a közbeszerzést, biztosítani kell a nyílt eljárás és a dinamikus beszerzési rendszer alkalmazásának lehetőségét. Ez a két eljárás a 2014/24/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben előírt eljárásokon alapul 11 .
(17)Az Uniónak sürgősen mozgósítania kell általános innovációs kapacitását, és jelentős mértékű beruházást kell a területre irányítania ahhoz, hogy visszanyerje előnyét, és elkerülje a technológiai függőséget. A 2009/81/EK irányelvet az innovációs beszerzés hatékonyabb támogatása érdekében is ki kell igazítani annak érdekében, hogy a tagállamok által védelmi készültségük növelése érdekében végrehajtott jelentős beruházások időtállóak legyenek, és hosszú távú előnyökkel járjanak. Az innovatív védelmi megoldások beszerzésének elősegítésével az Unió ösztönözheti az élvonalbeli technológiák és képességek fejlesztését, ami végső soron átalakíthatja a védelmet a diszruptív innováció révén, és fokozhatja a védelmi rendszerek hatékonyságát és rezilienciáját. A kutatás-fejlesztési és innovatív megoldások beszerzésének hatékonyabb támogatása érdekében a 2009/81/EK irányelvbe a 2014/24/EU irányelv alapján módosított és rugalmasabb innovációs partnerségi eljárást kell bevezetni. A versenyképes párhuzamos kutatási-fejlesztési projektekből származó innovatív termékek és szolgáltatások közvetlen beszerzésére irányuló egyszerűsített eljárást is be kell vezetni. Ez lehetővé tenné a tagállamok számára, hogy a védelmi technológia élvonalában maradjanak, egyszersmind előmozdítaná az ipari partnerek közötti együttműködést és versenyt. E megközelítés előnyei közé tartozik az innovatív megoldásokhoz való gyorsabb hozzáférés, a kisebb fejlesztési kockázat és a fokozott költséghatékonyság, ami végső soron fokozott védelmi képességekhez és versenyképesebb európai védelmi technológiai és ipari bázishoz (EDTIB) vezet.
(18)Annak érdekében, hogy a tagállamok kellő rugalmassággal tudjanak reagálni az újonnan felmerülő biztonsági kihívásokra, be kell vezetni egy korlátozott idejű lehetőséget a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazására a közös beszerzések esetében, beleértve a kész beszerzéseket is. Ez az ideiglenes eltérés lehetővé tenné a tagállamok számára, hogy gyorsan megszerezzék a szükséges védelmi képességeket, ugyanakkor bizonyos fokú rugalmasságot is lehetővé tenne a közbeszerzési eljárásokban, ezáltal támogatva készleteik gyors feltöltését és védelmi készültségük fokozását. Továbbá az, hogy a tagállamok azonos védelmi termékeket vagy csak kisebb módosításoknak kitett – többek között közös karbantartás – tárgyát képező termékeket szerezzenek be, hozzájárul a tagállami fegyveres erők felszerelései interoperabilitásának és felcserélhetőségének elmélyítéséhez, az Unió védelmi készültségének további megerősítéséhez és az ellátás biztonságának javításához.
(19)Az Unió technológiai szuverenitásának fokozása érdekében több és hatékonyabb együttműködésen alapuló beruházást kell támogatni a kutatástól az összetett rendszerek fejlesztésén és a kereskedelmi hasznosításon át a közbeszerzésig. A tagállamok közös beszerzése kulcsfontosságú a védelmi képességek hatékonyságának, eredményességének és interoperabilitásának javításához, ezáltal hozzájárulva az erősebb és koherensebb európai védelemhez. A honvédelem és biztonság területén történő együttműködésen alapuló beszerzésre vonatkozó iránymutatásról szóló 2019. évi bizottsági közleményre 12 építve rendelkezéseket kell megállapítani arra vonatkozóan, hogy a tagállamok a kutatás-fejlesztési szakasz végét követően csatlakozzanak a kutatáson és fejlesztésen alapuló együttműködési programokhoz az életciklus későbbi szakaszaiban. Emellett az uniós finanszírozású védelmi kutatási és fejlesztési programok életciklusa későbbi szakaszainak támogatása érdekében egyértelművé kell tenni, hogy a tagállamok ugyanolyan feltételek mellett részesülhetnek a kutatáson és fejlesztésen alapuló együttműködési programok kizárásából a védelmi kutatási és fejlesztési programok, például az EDF keretében finanszírozott projektek esetében is. Ez megteremtené a szükséges jogbiztonságot, és elősegítené, hogy a kizárás által lehetővé tett rugalmasság a kutatási és fejlesztési szakasz befejezését követően is támogassa az EDF-projektek együttműködési keretben történő folytatását. Egyértelművé tenné továbbá, hogy azok a tagállamok, amelyek a kutatási és fejlesztési szakaszt követően az együttműködési program valódi résztvevőiként csatlakoznak, szintén részesülnek a kizárás előnyeiből.
(20)A közös beszerzés további támogatása és a jogbiztonság szavatolása érdekében a 2009/81/EK irányelvben szabályokat kell megállapítani a különböző tagállamok ajánlatkérő szerveit/ajánlatkérőit érintő beszerzésekre vonatkozóan.
(21)Annak érdekében, hogy a tagállamok nagyobb kiszámíthatóságot és stabilitást élvezzenek védelmi beszerzéseik tervezésében, módosítani kell a keretmegállapodásokra irányadó szabályokat. A védelmi ágazat sajátosságainak figyelembevétele érdekében a keretmegállapodások maximális lehetséges időtartamát tíz évre kell kiterjeszteni, lehetővé téve a tagállamok számára, hogy hosszabb távú partnerségeket alakítsanak ki az iparral, és nagyobb bizonyossággal tervezzék meg védelmi beszerzési igényeiket, ugyanakkor biztosítva, hogy az Unió védelmi beszerzési szabályai rugalmasak maradjanak, és igazodjanak a védelmi ágazat sajátos igényeihez.
(22)A 2009/81/EK irányelvnek az Európai Unió Bíróságának vonatkozó ítélkezési gyakorlatát is tükröznie kell, és igazodnia kell a 2014/24/EU irányelvnek a szerződések módosítására vonatkozó rendelkezéseihez. Különösen a keretmegállapodás módosítására vonatkozó szabályokat kell ugyanúgy alkalmazni a 2009/81/EK irányelvben, mint a 2014/24/EU irányelvben.
(23)A tagállamok adminisztratív terheinek korlátozása érdekében csökkenteni kell a védelmi beszerzésekkel kapcsolatos statisztikai jelentéstételi kötelezettségeket, lehetővé téve a nemzeti hatóságok számára, hogy védelmi politikáik végrehajtására és erőforrásaik hatékony felhasználására összpontosítsanak. Amennyiben ez az irányelv módosítja a 2009/81/EK irányelvet, az említett módosítások tekintetében a megfelelő jogalap a Szerződés 53. cikkének (2) bekezdése, 62. cikke és 114. cikke.
(24)A 2009/43/EK és a 2009/81/EK irányelvet ezért ennek megfelelően módosítani kell,
ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:
1. cikk
A 2009/43/EK irányelv módosításai
A 2009/43/EK irányelv a következőképpen módosul:
1.A 3. cikk a következő 8. ponttal egészül ki:
„8. »válság«: a 2009/81/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv* 1. cikkének 10. pontjában meghatározott válság”;
___________________________
* Az Európai Parlament és a Tanács 2009/81/EK irányelve (2009. július 13.) a honvédelem és biztonság területén egyes építési beruházásra, árubeszerzésre és szolgáltatásnyújtásra irányuló, ajánlatkérő szervek vagy ajánlatkérők által odaítélt szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról, valamint a 2004/17/EK és 2004/18/EK irányelv módosításáról (HL L 216., 2009.8.20., 76. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2009/81/oj).”;
2.A 4. cikk a következőképpen módosul:
a)a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:
„(2) Az (1) bekezdéstől eltérve a tagállamok mentesíthetik a védelmi vonatkozású termékek transzferét az előzetes engedélyezés (1) bekezdésben előírt kötelezettsége alól az alábbi esetek egyikében:
a) a szállító vagy a címzett kormányzati szerv vagy a fegyveres erők része;
aa) a címzett uniós intézmény, uniós szerv vagy az Európai Védelmi Ügynökség;
b) a szállítást tevékenységei teljesítéséhez az Unió, a NATO, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség vagy egyéb kormányközi szervezet végezte;
c) a transzfer a tagállamok közötti együttműködésen alapuló fegyverkezési program végrehajtásához szükséges;
ca) a transzfer uniós védelmi ipari program keretében finanszírozott projekt végrehajtásához szükséges;
cb) a transzferre strukturált, határokon átnyúló ipari partnerség keretében kerül sor;
cc) a transzferre válságból eredő szükséghelyzetben kerül sor;
d) a transzfer katasztrófa esetén nyújtott humanitárius segítséghez vagy vészhelyzet esetén nyújtott adományhoz kapcsolódik;
da) a transzfer az Európai Unióról szóló szerződés 28. cikke szerinti uniós fellépésekből eredő katonai és védelmi segítségnyújtáshoz kapcsolódik, amennyiben a Tanács az Európai Unióról szóló szerződés 41. cikkének (2) bekezdése alapján egyhangúlag határoz;
e) a transzfer javításhoz, karbantartáshoz, kiállításhoz, bemutatóhoz vagy ezeket követően szükséges.”;
b)a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:
„(3) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 13a. cikknek megfelelően valamely tagállam kérelme alapján vagy saját kezdeményezésére kiegészítse ezen irányelvet a (2) bekezdés módosítása céljából, hogy az tartalmazza a következő eseteket:
a) a transzfer olyan feltételekkel valósul meg, amelyek nem befolyásolják a közérdeket, illetve a közbiztonságot;
b) az előzetes engedélyre irányuló kötelezettség már nem összeegyeztethető a tagállamok ezen irányelv elfogadása utáni nemzetközi kötelezettségeivel;
c) a transzfer az 1. cikk (4) bekezdésében említett kormányközi együttműködéshez szükséges;
d) a transzfer a határokon átnyúló együttműködéshez szükséges;”
c)a (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:
„(4) A tagállamok biztosítják, hogy a területükről védelmi vonatkozású termékeket más tagállamba átszállítani kívánó szállítók általános transzferengedélyeket használhassanak, vagy átfogó vagy egyedi transzferengedélyekért folyamodhassanak az 5., 6. és 7. cikk értelmében. Nem írhatók elő olyan előfeltételek, amelyek megakadályoznák a szállítókat abban, hogy általános transzferengedélyeket használjanak, vagy átfogó vagy egyedi transzferengedélyekért folyamodjanak olyan kritériumok alapján, amelyek nem kapcsolódnak ahhoz, hogy képesek-e teljesíteni a transzfer és az exportellenőrzés területén fennálló kötelezettségeiket.”
d)A cikk a következő (8a) bekezdéssel egészül ki:
„(8a) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 13a. cikknek megfelelően valamely tagállam kérelme alapján vagy saját kezdeményezésére felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy meghatározza az e cikk (5) és (8) bekezdésének alkalmazására vonatkozó harmonizált feltételeket”.
3.Az 5. cikk a következőképpen módosul:
a)A (2) bekezdés a következőképpen módosul:
i. a b) pont helyébe a következő szöveg lép:
„b) a címzett vagy a szállító a 9. cikknek megfelelően tanúsított vállalkozás;”;
ii. a szöveg a következő e) ponttal egészül ki:
„e) a közzétételt az 5a. cikk írja elő.”;
b)a szöveg a következő (2a) és (2b) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A tagállamok jogszabályaikban lehetőséget biztosítanak az 5. cikk (2) bekezdésében említettektől eltérő általános transzferengedélyek bevezetésére.
(2b) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 13a. cikkben megállapított eljárásnak megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy kiegészítse ezt az irányelvet az 5. cikk (2) bekezdésében említett általános transzferengedélyek minimális hatályának harmonizálása érdekében.”;
4.a szöveg a következő 5a. cikkel egészül ki:
„5a. cikk
Az uniós védelmi ipari programok keretében finanszírozott projektek végrehajtásához szükséges transzferekre vonatkozó engedélyek
(1)A tagállamok általános transzferengedélyeket tesznek közzé az uniós védelmi ipari program keretében finanszírozott projektek végrehajtásához szükséges transzferekre vonatkozóan. Ezek az engedélyek valamennyi védelmi vonatkozású termékre alkalmazandók, és a projekt végrehajtásához szükséges valamennyi transzferre kiterjednek.
(2)A tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy az (1) bekezdésben említett engedélyezési rendszer a projektek életciklusának az uniós védelmi ipari program keretében finanszírozott szakaszokat követő későbbi szakaszaira is alkalmazandó legyen.
(3)A tagállamok nem írhatnak elő további kötelezettségvállalást – például a védelmi vonatkozású termékek meghatározott célra történő felhasználására vagy kivitelének korlátozására vonatkozó tanúsítványokat –, ha az uniós védelmi ipari program keretében kötött finanszírozási megállapodás vagy szerződés kötelezettségvállalást tartalmaz arra vonatkozóan, hogy az adott projekt végrehajtásához kapcsolódó védelmi vonatkozású termékeket nem osztják meg engedély nélkül a finanszírozási megállapodás résztvevőin vagy a szóban forgó szerződés felein, a finanszírozó vagy ajánlatkérő szerven –vagy adott esetben a Bizottságon kívül, amennyiben az nem finanszírozó vagy ajánlatkérő szerv –, valamint a Számvevőszéken kívül, a (4) bekezdésben említettek szerint.
(4)A finanszírozási megállapodás vagy szerződés meghatározhatja azokat a módozatokat, amelyek alapján az adott projekt végrehajtásához kapcsolódó védelmi vonatkozású termékek átadhatók a Számvevőszéknek, amennyiben a résztvevők, a finanszírozó vagy ajánlatkérő szervek vagy adott esetben a Bizottság – amennyiben nem ő a finanszírozó vagy ajánlatkérő szerv – jogilag kötelezettek erre.”;
5.a 8. cikk a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) E cikk rendelkezései, különösen a 8. cikk (3) bekezdésének b) és c) pontja, ennek megfelelően csak annyiban alkalmazandók az immateriális technológiatranszferre, amennyiben alkalmazásuk nem eredményez aránytalan jelentéstételi kötelezettségeket a szállítók számára.”;
6.a 13a. cikk a következőképpen módosul:
a)A cikk a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A Bizottságnak a 4. cikk (8a) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra szól [a módosító irányelv elfogadásának időpontja]-tól/-től kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt.”;
b)a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:
„(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 4. cikk (3) bekezdésében, a 4. cikk (8a) bekezdésében vagy a 13. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.”;
c)a (6) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:
„(6) A 4. cikk (3) bekezdése, a 4. cikk (8a) bekezdése vagy a 13. cikk értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő három hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.”.
2. cikk
A 2009/81/EK irányelv módosításai
A 2009/81/EK irányelv a következőképpen módosul:
1.Az 1. cikk a következőképpen módosul:
a)a 15. és a 16. pont helyébe a következő szöveg lép:
„15. „Részvételre jelentkező”: a meghívásos vagy tárgyalásos eljárásban, versenypárbeszédben vagy innovációs partnerségben való részvételre történő meghívásért folyamodó gazdasági szereplő;
16. „Ajánlattevő”: a nyílt eljárás, meghívásos vagy tárgyalásos eljárás, versenypárbeszéd vagy innovációs partnerség keretében ajánlatot benyújtó gazdasági szereplő;”;
b)a szöveg a következő 17a. és 17b. ponttal egészül ki:
„17a. »Központosított beszerzési tevékenység«: az egyik alábbi formában folytatott, állandó jellegű tevékenység:
a) közszolgáltató ajánlatkérő szerveknek/ajánlatkérőknek szánt áruk beszerzése és/vagy szolgáltatások megrendelése;
b) ajánlatkérő szerveknek/ajánlatkérőknek szánt építési beruházásra, árubeszerzésre vagy szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélése vagy keretmegállapodások meg kötése;”
17b. „Járulékos beszerzési tevékenység”: beszerzési tevékenységekhez nyújtott támogatási tevékenységek, különösen a következő formákban:
a) az építési beruházásra, árubeszerzésre vagy szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélését, illetve ilyen keretmegállapodások megkötését az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő számára lehetővé tevő műszaki infrastruktúra;
b) a közbeszerzési eljárások lefolytatásával vagy tervezésével kapcsolatos tanácsadás;
c) közbeszerzési eljárások előkészítése és irányítása az érintett ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő nevében és javára;
c)a 18. pont helyébe a következő szöveg lép:
„18. „Központi beszerző szerv”: olyan ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő, amely központosított és – adott esetben – járulékos beszerzési tevékenységet végez;”;
d)a szöveg a következő 18a. ponttal egészül ki:
„18a. „Nyílt eljárás”: olyan eljárás, amelynek során bármely érdekelt gazdasági szereplő tehet ajánlatot”;
e)a szöveg a következő 21a. ponttal egészül ki:
„21a. »Dinamikus beszerzési rendszer«: olyan, gyakori beszerzések lebonyolítására szolgáló, teljes mértékben elektronikus folyamat, amelynek jellemzői – a piacon általában rendelkezésre álló formában – megfelelnek az ajánlatkérő szerv által meghatározott követelményeknek, és amelynek működése határozott idejű, és érvényességi ideje alatt bármely olyan gazdasági szereplő számára nyitott, aki, illetve amely megfelel a kiválasztás szempontjainak és benyújtotta az ajánlattételhez szükséges dokumentációnak megfelelő előzetes ajánlatát.”;
f)a szöveg a következő 29. ponttal egészül ki:
„29. »karbantartás«: a védelmi vonatkozású termékek készenlétének és műveleti képességének biztosítása érdekében hozott valamennyi intézkedés, különösen a felszereléseknek a használatuk végéig történő megtartása vagy meghatározott feltételekhez való helyreállítása, beleértve a küldetésre való készenlétet, a hosszú élettartamot és a korszerűsítéseket, a testreszabást és a szakosodást, az ellenőrzést, a nagyjavítást, a tesztelést, a szervizelést, a módosításokat, a szervizelhetőség szerinti osztályozást, a javítást, a helyreállítást, az újjáépítést, a regenerálást, a mentést és a kannibalizálást.”;
2.a 8. cikk a következőképpen módosul:
a)az a) pontban a „443 000 EUR” szövegrész helyébe a „900 000 EUR” szöveg lép;
b)a b) pontban az „5 538 000 EUR” szövegrész helyébe a „7 000 000 EUR” szöveg lép;
3.a 9. cikk a következőképpen módosul:
a)a (9) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:
„(9) A keretmegállapodások és dinamikus beszerzési rendszerek tekintetében a figyelembe veendő becsült érték a keretmegállapodás vagy a dinamikus beszerzési rendszer teljes időtartamára előirányzott valamennyi szerződés legmagasabb becsült, hozzáadottérték-adó nélküli értéke.”;
b)a szöveg a következő (10) bekezdéssel egészül ki:
„(10) Az innovációs partnerségek esetében a figyelembe veendő érték a tervezett partnerség valamennyi szakasza során megvalósítandó kutatási és fejlesztési tevékenységek, valamint a tervezett partnerség végén kifejlesztendő és beszerzendő áruk, szolgáltatások vagy építési beruházások legmagasabb – hozzáadottérték-adó nélküli – becsült értéke.”;
4.A 10. cikk helyébe a következő szöveg lép:
„10. cikk
Központi beszerző szervek által odaítélt szerződések és keretmegállapodások
(1)A tagállamok úgy rendelkezhetnek, hogy az ajánlatkérő szervek/ajánlatkérők valamely központi beszerző szervtől vagy azon keresztül rendelhessenek meg építési beruházást, vásárolhassanak árukat és/vagy rendelhessenek meg szolgáltatásokat.
A tagállamok rendelkezhetnek úgy is, hogy az ajánlatkérő szervek/ajánlatkérők beszerezhetnek építési beruházásokat, árukat és szolgáltatásokat a központi beszerző szervek által odaítélt szerződések, valamely központi beszerző szerv által működtetett dinamikus beszerzési rendszerek vagy – a 29. cikk (2) bekezdésének második albekezdésében meghatározott mértékig – valamely központosított beszerzési tevékenységet végző központi beszerző szerv által megkötött keretmegállapodás felhasználásával is. Ha egy adott központi beszerző szerv által működtetett dinamikus beszerzési rendszert más ajánlatkérő szervek/ajánlatkérők is igénybe vehetnek, a dinamikus beszerzési rendszer létrehozására irányuló eljárást megindító felhívásban fel kell tüntetni.
Az első és második albekezdést illetően a tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy egyes közbeszerzéseket központi beszerző szerveken vagy egy vagy több meghatározott központi beszerző szerven keresztül kell lebonyolítani.
(2)Azokat az ajánlatkérő szerveket/ajánlatkérőket, amelyek valamely központi beszerző szervtől vagy azon keresztül rendelnek meg építési beruházást, vásárolnak árut és/vagy rendelnek meg szolgáltatást, úgy kell tekinteni, mint amelyek megfelelnek ennek az irányelvnek, amennyiben:
a)a központi beszerző szerv is megfelel az irányelvnek; vagy
b)amennyiben a központi beszerző hatóság nem ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő, akkor a szerződés odaítélésére vonatkozó szabályoknak meg kell felelniük ezen irányelvnek, és az odaítélt szerződésekkel kapcsolatban a IV. címben szereplő jogorvoslati lehetőségekkel egyenrangú jogorvoslatot kell biztosítani.
Továbbá úgy kell tekinteni, hogy az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő akkor is teljesíti az ezen irányelv szerinti kötelezettségeit, amikor központi beszerző szervek által odaítélt szerződések, valamely központi beszerző szerv által működtetett dinamikus beszerzési rendszerek vagy – a 29. cikk (2) bekezdésének második albekezdésében meghatározott mértékig – valamely központi beszerző szerv által megkötött keretmegállapodás felhasználásával szerez be építési beruházásokat, árukat vagy szolgáltatásokat.
Az érintett ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő azonban felelős az ezen irányelv szerinti kötelezettségek teljesítéséért az eljárás általa lefolytatott részei, különösen a következők tekintetében:
a)szerződés olyan dinamikus beszerzési rendszer keretében való odaítélése, amelyet egy központi beszerző szerv működtet;
b)verseny újbóli megnyitása olyan keretmegállapodás alapján, amelyet egy központi beszerző szerv kötött meg;
c)a 29. cikk (4) bekezdése értelmében annak meghatározása, hogy a keretmegállapodásban részes gazdasági szereplők közül melyik végezzen el egy, valamely központi beszerző szerv által megkötött keretmegállapodás szerinti feladatot.
(3)Az ajánlatkérő szervek/ajánlatkérők számára lehetővé kell tenni, hogy az ezen irányelvben meghatározott eljárások alkalmazása nélkül ítéljenek oda központosított beszerzési tevékenységek végzésére vonatkozó szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződést valamely központi beszerző szervvel.
Az ilyen szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések kiterjedhetnek járulékos beszerzési tevékenységek végzésére is.”;
5.a szöveg a következő 10a. cikkel egészül ki:
„10a. cikk
Különböző tagállamok ajánlatkérő szerveinek/ajánlatkérőinek részvételével zajló beszerzések
(1)A különböző tagállamok ajánlatkérő szervei/ajánlatkérői e cikkel összhangban közösen is eljárhatnak a közbeszerzési szerződések odaítélése során.
Az ajánlatkérő szervek/ajánlatkérők nem alkalmazhatják e cikk rendelkezéseit abból a célból, hogy elkerüljék az uniós jog szerinti azon kötelező közjogi rendelkezések alkalmazását, amelyeknek a hatálya alá tartoznak a saját tagállamukban.
(2)A tagállamok nem tilthatják meg ajánlatkérő szerveik/ajánlatkérőik számára, hogy egy másik tagállamban található központi beszerző szervek által kínált központosított beszerzési tevékenységeket alkalmazzanak, vagy központosított beszerzési tevékenységeket kínáljanak egy másik tagállamban található ajánlatkérő szervek/ajánlatkérők számára.
A közszolgáltató ajánlatkérő tagállamától eltérő tagállamban található központi beszerző szerv által kínált központosított beszerzési tevékenységek tekintetében a tagállamok kiköthetik, hogy ajánlatkérő szerveik/ajánlatkérőik kizárólag az 1. cikk (17b.) bekezdésének a) vagy b) pontjában meghatározott központosított beszerzési tevékenységeket vehetik igénybe.
(3)Amennyiben más tagállamban található központi beszerző szerv központosított beszerzési tevékenységet nyújt, annak azon tagállam nemzeti rendelkezéseinek megfelelően kell történnie, amelyben a központi beszerző szerv található.
A központi beszerző szerv helye szerinti tagállam nemzeti rendelkezéseit kell alkalmazni a dinamikus beszerzési rendszer keretében történő szerződés-odaítélésre és a verseny keretmegállapodás alapján történő újbóli megnyitására is.
(4)Több, különböző tagállamokból származó ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő együttesen is odaítélhet közbeszerzési szerződéseket, köthet keretmegállapodást vagy működtethet dinamikus beszerzési rendszert. A 29. cikk (2) bekezdésének második albekezdésében meghatározott mértékig a keretmegállapodás vagy a dinamikus beszerzési rendszer alapján is ítélhetnek oda szerződést.
Hacsak a szükséges elemeket nem szabályozza az érintett tagállamok között megkötött nemzetközi megállapodás, a résztvevő ajánlatkérő szerveknek/ajánlatkérőknek megállapodást kell kötniük, amelyben meghatározzák:
a) a felek felelősségi körét és a vonatkozó alkalmazandó nemzeti rendelkezéseket;
b) a közbeszerzési eljárás belső megszervezését, ideértve az eljárás irányítását, a beszerzendő építési beruházások, áruk vagy szolgáltatások elosztását és a szerződések megkötését.
Akkor tekintendő úgy, hogy a részt vevő ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő teljesíti az ezen irányelv szerinti kötelezettségeit, amikor a közbeszerzési eljárásért felelős ajánlatkérő szervtől/ajánlatkérőtől szerez be építési munkát, árut vagy szolgáltatást. A második albekezdés a) pontjában említett felelősségi körök és alkalmazandó nemzeti rendelkezések meghatározása során a részt vevő ajánlatkérő szervek/ajánlatkérők megoszthatják egymás közt az egyes felelősségi köröket, és meghatározhatják, hogy a tagállamaik mely nemzeti rendelkezései alkalmazandók. A felelősségi köröket és az alkalmazandó nemzeti jogot a közösen odaítélt közbeszerzési szerződések közbeszerzési dokumentációjában fel kell tüntetni.
(5)Ha több, különböző tagállamokból származó ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő az uniós jog alapján közös szervezetet hozott létre, a részt vevő ajánlatkérő szerveknek/ajánlatkérőknek a közös szervezet illetékes szervének döntése útján meg kell állapodniuk arról, hogy melyik alábbi tagállam nemzeti közbeszerzési szabályai alkalmazandók:
a) annak a tagállamnak a nemzeti rendelkezései, amelyben a közös szervezet székhelye található;
b) annak a tagállamnak a nemzeti rendelkezései, amelyben a közös szervezet a tevékenységét végzi.
Az első albekezdésben említett megállapodás létrehozható határozatlan időre, ha azt a közös szervezet létesítő okiratában rögzítik, határozott időre vagy a szerződések meghatározott típusaira, illetve egy vagy több egyedi szerződésodaítélésre.”;
6.A 13. cikk c) és d) pontja helyébe a következő szöveg lép:
„c) legalább két tagállam által közösen folytatott, új termék kifejlesztésére vagy egy meglévő termék jelentős változtatását vagy jelentős javítását eredményező korszerűsítésre irányuló, illetve adott esetben e termék teljes életciklusára vagy egy részérnek későbbi szakaszaira vonatkozó kutatáson és fejlesztésen alapuló együttműködési programok keretében odaítélt szerződések. Amennyiben egy tagállam a program kutatási és fejlesztési szakaszának befejezését követően válik az együttműködési program teljes jogú tagjává, a termék életciklusának későbbi szakaszaiban ezt a cikket kell alkalmazni a csatlakozó tagállamra. Az uniós intézmények vagy szervek által irányított, az uniós szabályoknak megfelelően végrehajtott és az uniós költségvetésből finanszírozott kutatás-fejlesztési projekt legalább két tagállam által közösen végrehajtott együttműködési programnak minősül, és folytatható a kutatás-fejlesztési szakaszt követő szakaszokban, amely esetben a nyomonkövetési program keretében odaítélt szerződések e cikk alapján is kizárhatók;
d) azokra a harmadik országokban kiírt beszerzésekre, a civil célú beszerzéseket is beleértve, amelyeket a haderőknek az Unió területén kívül történő állomásoztatása vagy kiképzése során kerül sor, ahol a műveleti igények megkövetelik, hogy e szerződéseket a műveletek körzetében tevékenykedő gazdasági szereplőkkel kössék meg;”;
7.a 25. cikk második és harmadik bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:
„E szerződéseket az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő nyílt eljárás, meghívásos eljárás vagy hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás keretében ítélheti oda.
A 27. cikkben vagy a 27a. cikkben említett körülmények között az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő a szerződéseit versenypárbeszéd segítségével vagy innovációs partnerség útján is odaítélheti.”;
8.a 27. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:
„(1) A különösen összetett szerződések esetében a tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy amennyiben az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő megítélése szerint a nyílt eljárás, meghívásos eljárás vagy hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás nem tenné lehetővé a szerződés odaítélését, ezen ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő e cikkel összhangban versenypárbeszédet folytathat.
A szerződés kizárólag a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat szempontja alapján ítélhető oda.”;
9.a szöveg a következő 27a. cikkel egészül ki:
„27a. cikk
Innovációs partnerség
(1)Az eljárást megindító hirdetmény alapján bármely gazdasági szereplő benyújthatja az innovációs partnerségben való részvétel iránti kérelmét az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő által a minőségi kiválasztáshoz előírt információk benyújtásával.
Az ajánlatkérő szervnek/ajánlatkérőnek a közbeszerzési dokumentumokban meg kell határoznia igényét azon innovatív termékre, szolgáltatásra vagy innovatív építési beruházásra, amely a piacon nem áll rendelkezésre. Meg kell jelölni, hogy e leírás mely elemei jelentik azokat az indikatív minimumkövetelményeket, amelyeknek valamennyi ajánlatnak meg kell felelnie. Az információknak kellően pontosaknak kell lenniük ahhoz, hogy a gazdasági szereplők megállapíthassák az igényelt megoldás jellegét és körét, valamint eldönthessék, hogy kérelmezik-e részvételüket az eljárásban.
Az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő eldöntheti, hogy az innovációs partnerséget egy partnerrel, vagy több, külön kutatási és fejlesztési tevékenységeket folytató partnerrel hozza létre.
A részvételi kérelmek beérkezésének minimális határideje az eljárást megindító hirdetmény elküldésének napjától számított 30 nap. Az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő értékeli a gazdasági szereplők által szolgáltatott információkat, és felkéri az alkalmas részvételre jelentkezőket az eljárásban való részvételre. Az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő korlátozhatja azoknak az alkalmas részvételre jelentkezőknek a számát, akiket meghív az eljárásban való részvételre. A szerződést a 47. cikknek megfelelően kizárólag a legjobb ár-minőség arány szempontja alapján kell odaítélni.
(2)Az innovációs partnerség célja egy innovatív termék, szolgáltatás vagy építési beruházás kifejlesztése, és az ennek eredményeként létrejövő áruk, szolgáltatások vagy építési beruházások ezt követő beszerzése, feltéve, hogy azok megfelelnek az ajánlatkérő szervek/ajánlatkérők és a résztvevők által közösen megállapított teljesítményszinteknek és költségeknek.
Az innovációs partnerségnek a kutatási és innovációs folyamat lépései szerint egymást követő szakaszokból kell felépülnie, amelyek magukban foglalhatják a termékek előállítását, a szolgáltatások nyújtását és az építési beruházások megvalósítását is. Az innovációs partnerségnek a partner által elérendő közbenső célokat kell meghatároznia, és rendelkeznie kell a díjazás megfelelő részletekben történő kifizetéséről is.
Az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő e célok alapján minden szakasz lezárulását követően dönthet a partnerség megszüntetéséről vagy – amennyiben az innovációs partnerséget több partnerrel hozta létre – a partnerek számának csökkentéséről egyéni szerződések felmondása révén, amennyiben a közbeszerzési dokumentumokban jelezte ezeket a lehetőségeket, és azok igénybevételének a feltételeit is.
(3)E cikk eltérő rendelkezése hiányában az ajánlatkérő szerveknek/ajánlatkérőknek tárgyalniuk kell az ajánlattevőkkel az általuk benyújtott előzetes és – a végső kivételével – minden későbbi ajánlatról azok tartalmának fejlesztése érdekében.
A minimumkövetelmények és az odaítélési szempontok nem képezhetik tárgyalások tárgyát.
(4)A tárgyalások során az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő minden ajánlattevő tekintetében egyenlő bánásmódot alkalmaz. Ennek érdekében nem ad megkülönböztető módon olyan tájékoztatást, amely egyes ajánlattevőket másokkal szemben előnyhöz juttathat. Az ajánlatkérő szerv minden olyan ajánlattevőt, amelyet nem zártak ki az (5) bekezdésnek megfelelően, írásban értesít a műszaki leírás vagy más közbeszerzési dokumentum módosításáról. Az említett módosításokat követően az ajánlatkérő szerveknek/ajánlatkérőknek elegendő időt kell biztosítaniuk arra, hogy az ajánlattevők adott esetben módosíthassák ajánlataikat, illetve benyújthassák módosított ajánlataikat.
A 6. cikknek megfelelően az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő a tárgyalásokon részt vevő jelentkező vagy ajánlattevő által közölt bizalmas információkat annak beleegyezése nélkül nem közölheti a többi résztvevővel. Az ilyen beleegyezés nem adható meg általános mentesség formájában, hanem azt konkrét információ tervezett közlésére tekintettel kell megadni.
(5)Az innovációs partnerségi eljárások során folyó tárgyalások egymást követő szakaszokban is végbemehetnek annak érdekében, hogy az eljárást megindító hirdetményben, a szándék megerősítésére vonatkozó felhívásban vagy a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott odaítélési szempontok alkalmazása révén csökkentsék a megvitatandó ajánlatok számát. Az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő köteles feltüntetni az eljárást megindító hirdetményben, a szándék megerősítésére vonatkozó felhívásban vagy a közbeszerzési dokumentumokban, hogy élni fog-e ezzel a lehetőséggel. A folyamatban lévő szakasz vége előtt az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő meghatározhatja a következő szakaszban részt vevő ajánlatok kiválasztásához alkalmazandó odaítélési szempontokat és a maximális költségeket. Ezeknek az odaítélési szempontoknak és a maximális költségeknek arányosnak kell lenniük a folyamatban lévő szakasz várható eredményeivel és az innovációs partnerség célkitűzéseivel. Abban az esetben, ha az előző szakaszban kizárt ajánlattevő az említett odaítélési szempontok és a maximális költségek miatt a következő szakaszra válik jogosulttá, az ajánlattevőt fel kell kérni a következő szakaszban való részvételre.
(6)A részvételre jelentkezők kiválasztása során az ajánlatkérő szervnek/ajánlatkérőnek különösen a jelentkezőknek a kutatás-fejlesztés, valamint az innovatív megoldások kifejlesztése és megvalósítása terén meglévő kapacitásával kapcsolatos kritériumokat kell alkalmaznia.
Csak azok a gazdasági szereplők nyújthatnak be az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő által meghatározott – a létező megoldásokkal nem megoldható – igények teljesítésére irányuló kutatási és fejlesztési projektet, amelyeket a kért információk értékelését követően az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő meghívott.
A közbeszerzési dokumentumokban az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő feltünteti a szellemitulajdon-jogok tekintetében alkalmazandó részletes szabályokat. Több partnerrel létrehozott innovációs partnerség esetében az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő a 6. cikkel összhangban a partnerség keretében valamely partner által közölt, javasolt megoldásokat vagy egyéb bizalmas információt a partner beleegyezése nélkül nem közölhet a többi partnerrel. Az ilyen beleegyezés nem adható meg általános mentesség formájában, hanem azt konkrét információ tervezett közlésére tekintettel kell megadni.
(7)Az ajánlatkérő szervnek/ajánlatkérőnek biztosítania kell, hogy a partnerség felépítése, különösen a különböző szakaszok tartama és értéke tükrözze a javasolt megoldás innovatív jellegének mértékét és azt, hogy a piacon még nem elérhető innovatív megoldás kifejlesztéséhez milyen kutatási és innovációs tevékenységek sorozatára van szükség. Az árubeszerzés, szolgáltatás vagy építési beruházás becsült értéke nem lehet aránytalan az azok kifejlesztéséhez szükséges beruházáshoz képest.”;
10.a 28. cikk a következőképpen módosul:
a)az 1. pont helyébe a következő szöveg lép:
„1. építési beruházásra, árubeszerzésre és szolgáltatásra irányuló szerződés esetében:
a) amennyiben nyílt eljárást, meghívásos eljárást, hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárást, versenypárbeszédet vagy innovációs partnerséget követően nem nyújtottak be ajánlatot vagy megfelelő ajánlatot, illetve részvételi jelentkezést, feltéve, hogy a szerződés eredeti feltételei nem változtak meg lényegesen, továbbá azzal a feltétellel, hogy a Bizottság részére, amennyiben kéri, jelentést küldenek;
b) ha nyílt eljárást, meghívásos eljárást, hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárást, versenypárbeszédet vagy innovációs partnerséget követően érvénytelen ajánlatokat nyújtottak be, vagy olyan ajánlatokat, amelyek az 5., a 19. és a 21–24. cikkekkel, valamint a II. cím VII. fejezetével összeegyeztethető nemzeti rendelkezések szerint elfogadhatatlanok, amennyiben:
i. a szerződés eredeti feltételei tekintetében nincs lényeges változás; és
ii. ha a tárgyalásos eljárásba bevonja mindazokat és csak azokat az ajánlattevőket, akik, illetve amelyek teljesítik a 39–46. cikkben foglalt feltételeket, és akik, illetve amelyek ezt megelőzően nyílt eljárásban, meghívásos eljárásban, illetve versenypárbeszéd során vagy innovációs partnerség keretében a közbeszerzési eljárás formai követelményeinek megfelelő ajánlatot nyújtottak be;
c) ha a válsághelyzet vagy fegyveres konfliktus miatt előállt helyzet sürgőssége összeegyeztethetetlen a nyílt, meghívásos és a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás esetén előírt határidőkkel, ideértve a 33. cikk (7) bekezdése szerinti rövidített határidőket is. Ez vonatkozhat például a 23. cikk második bekezdésének d) pontjában említett esetekre is;
d) amennyiben feltétlenül szükséges, ha az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő által előre nem látható események által kiváltott rendkívüli sürgősség miatt a nyílt, meghívásos és a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás határideje – ideértve a 33. cikk (7) bekezdése szerinti rövidített határidőket is – nem tartható be. A rendkívüli sürgősség indokolására felhozott körülmények semmiképpen nem lehetnek az ajánlatkérő szervnek/ajánlatkérőnek betudhatók;
e) ha műszaki, illetve a kizárólagos jogok védelmével kapcsolatos okokból a szerződés csak egy meghatározott gazdasági szereplőnek ítélhető oda;”;
b)a 2. pont a következő c) ponttal egészül ki:
„c) egy ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő által több gazdasági szereplővel folytatott párhuzamos, egymással versengő kutatási és fejlesztési projekteket követően kötötték meg, feltéve, hogy az alábbi feltételek mindegyike teljesül:
i.a párhuzamosan versengő kutatás-fejlesztési szerződéseket a termékeket vagy szolgáltatásokat beszerző ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő hirdetmény előzetes közzétételével induló tárgyalásos eljárást, meghívásos eljárást vagy nyílt eljárást követően ítélte oda;
ii.a beszerzett termékek vagy szolgáltatások az egyik kutatás-fejlesztési szerződés eredményei;
iii.a termékek vagy szolgáltatások értéke nem haladja meg azon kutatás-fejlesztési szerződés értékének tízszeresét, amelyből ered;
iv.a szerződő felek és alvállalkozóik valamely tagállamban vagy EGT-tag EFTA-államban telepedtek le, üzleti tevékenységük fő helye ott található, és a kutatás-fejlesztési szerződést és az árubeszerzésre irányuló szerződést valamely tagállamban vagy EGT-tag EFTA-államban található erőforrások felhasználásával teljesítik;
v.a vállalkozók és alvállalkozóik ügyvezetési struktúráit az Unióban, valamely EGT-tag EFTA-államban vagy Ukrajnában hozták létre;
vi.a vállalkozók és az alvállalkozók nem állhatnak valamely EGT-tag EFTA-államtól vagy Ukrajnától eltérő harmadik ország ellenőrzése alatt, sem pedig olyan harmadik országbeli szervezet ellenőrzése alatt, amelynek letelepedési helye nem valamely EGT-tag EFTA-államban található;
vii.a termékeket az Unióban, valamely EGT-tag EFTA-államban vagy Ukrajnában tervezték, és nem állnak valamely EGT-tag EFTA-államtól vagy Ukrajnától eltérő harmadik ország ellenőrzése vagy korlátozása alatt, sem pedig olyan harmadik országbeli szervezet ellenőrzése alatt, amelynek letelepedési helye nem valamely EGT-tag EFTA-államban vagy Ukrajnában található;”;
c)a 3. pont a következő d) alponttal egészül ki:
„d) katonai felszerelések 2031. január 1-je előtt legalább három tagállam ajánlatkérő szervei/ajánlatkérői által kötött közös beszerzése esetében, feltéve, hogy az alábbi feltételek mindegyike teljesül:
i.az érintett tagállamok ajánlatkérő szervei/ajánlatkérői azonos védelmi vonatkozású termékeket vagy csak kisebb módosítások tárgyát képező termékeket szereznek be;
ii.a szerződés a beszerzett védelmi vonatkozású termékek beszerzése mellett legalább a beszerzett védelmi vonatkozású termékek közös karbantartására is kiterjed. A közös karbantartásra vonatkozó szerződésre vonatkozó követelménytől el lehet tekinteni abban az esetben, ha a beszerzett védelmi vonatkozású termék jellemzően nem igényel karbantartást;
iii.a közös beszerzésben olyan vállalkozók vehetnek részt, amelyek letelepedési helye és ügyvezetési struktúrája az Unióban, egy EGT-tag EFTA-államban vagy Ukrajnában található. Nem állhatnak valamely EGT-tag EFTA-államtól vagy Ukrajnától eltérő más harmadik ország ellenőrzése alatt, sem pedig olyan harmadik országbeli szervezet ellenőrzése alatt, amelynek letelepedési helye nem az Unióban, valamely EGT-tag EFTA-államban vagy Ukrajnában található;
iv.az (EU) 2025/1106 tanácsi rendelet* 16. cikkének (5), (6) és (9) bekezdése annyiban alkalmazandó, amennyiben azok vállalkozókra vonatkoznak;
v.akkor tekinthető úgy, hogy a közös beszerzésben részt vevő vállalkozók teljesítik a ii. és iii. pontban említett támogathatósági feltételeket, ha teljesítették az (EU) 2018/1092**, az (EU) 2021/697***, az (EU) 2023/1525**** vagy az (EU) 2023/2418***** európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti egyenértékű feltételeket, valamint feltéve, hogy ezt követő változtatások miatt nem válik megkérdőjelezhetővé az említett feltételek teljesülése;
vi.a közös beszerzésben részt vevő vállalkozók és alvállalkozók közös beszerzés céljára használt infrastruktúrájának, létesítményeinek, eszközeinek és erőforrásainak valamely tagállam vagy EGT-tag EFTA-állam területén kell lenniük. Amennyiben a közös beszerzésben részt vevő vállalkozók vagy alvállalkozók számára nem állnak rendelkezésre valamely tagállam vagy EGT-tag EFTA-állam területén kész alternatívák vagy releváns infrastruktúrák, létesítmények, eszközök és erőforrások, használhatják az említett területeken kívül található vagy tárolt infrastruktúrájukat, létesítményeiket, eszközeiket és erőforrásaikat, feltéve, hogy az ilyen használat nem ellentétes az Unió és tagállamai biztonsági és védelmi érdekeivel;
vii.az Unión vagy az EGT-tag EFTA-államokon kívülről származó összetevők költsége nem lehet magasabb a végtermék összetevői becsült költségének 35 %-ánál;”;
__________
* A Tanács (EU) 2025/1106 rendelete (2025. május 27.) az Európa biztonságát az európai védelmi ipar megerősítése révén szolgáló cselekvési eszköz (SAFE) létrehozásáról (HL L, 2025/1106, 2025.5.28., ELI: ).
** Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1092 rendelete (2018. július 18.) az Unió védelmi iparának versenyképességét és innovációs képességét támogató európai védelmi ipari fejlesztési program létrehozásáról (HL L 200., 2018.8.7., 30. o., ELI: ).
*** Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/697 rendelete (2021. április 29.) az Európai Védelmi Alap létrehozásáról és az (EU) 2018/1092 rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 170., 2021.5.12., 149. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2021/697/oj).
**** Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2023/1525 rendelete (2023. július 20.) a lőszergyártás támogatásáról (ASAP) (HL L 185., 2023.7.24., 7. o., ELI: ).
d)a 4. pont b) alpontja helyébe a következő szöveg lép:
„b) olyan új építési munkák, illetve szolgáltatások esetében, amelyek attól a gazdasági szereplőtől megrendelt munkák megismétléséből állnak, akinek, illetve amelynek ugyanaz az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő már odaítélt egy korábbi szerződést, feltéve, hogy ezek az építési munkák, illetve szolgáltatások megfelelnek egy olyan alapprojektnek, amelyre az eredeti szerződést nyílt eljárást, meghívásos eljárást, hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárást, versenypárbeszédet vagy innovációs partnerséget követően ítélték oda.
Amint az első projektre ajánlati felhívást tettek közzé, közölni kell, hogy ez az eljárás alkalmazható, és az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő a 8. cikk alkalmazásakor figyelembe veszi a későbbi építési munkák, illetve szolgáltatások becsült összköltségét.
Ezt az eljárást kizárólag az eredeti szerződés megkötését követő öt éven belül lehet alkalmazni, kivéve a kivételes körülményeket, amelyek meghatározására bármilyen beszerzett eszköz, berendezés, rendszer várható élettartamának, valamint a szállító megváltozása következtében keletkező műszaki nehézségek figyelembevételével kerül sor;”;
e)az 5. pont helyébe a következő szöveg lép:
„5. a külföldön bevetett vagy bevetendő tagállami fegyveres vagy biztonsági erőknek nyújtott légi és tengeri szállítási szolgáltatásokra vonatkozó szerződések esetében, amennyiben az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő olyan gazdasági szereplőktől köteles e szolgáltatásokat beszerezni, amelyek csupán rövid ideig tudják garantálni ajánlatuk érvényességét, és ezért a nyílt, meghívásos és a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás határideje – ideértve a 33. cikk (7) bekezdése szerinti rövidített határidőket is – nem tartható be.”;
11.a 29. cikk (2) bekezdése negyedik albekezdésének helyébe a következő szöveg lép:
„A keretmegállapodás tartama nem haladhatja meg a 10 évet, kivéve a kivételes körülményeket, amelyek meghatározására bármilyen beszerzett eszköz, berendezés, rendszer várható élettartamának, valamint a szállító megváltozása következtében keletkező műszaki nehézségek figyelembevételével kerül sor.”;
12.a II. cím V. fejezete a következő 29a. cikkel egészül ki:
„29a. cikk
Dinamikus beszerzési rendszer
(1)Az ajánlatkérő szervek/ajánlatkérők azon gyakori beszerzések lebonyolítására, amelyek jellemzői – a piacon általában rendelkezésre álló formában – megfelelnek az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő által meghatározott követelményeknek, dinamikus beszerzési rendszert használhatnak. A dinamikus beszerzési rendszert teljes mértékben elektronikus folyamatként kell működtetni, és annak a beszerzési rendszer teljes fennállása alatt nyitva kell állnia bármely olyan gazdasági szereplő előtt, aki, illetve amely megfelel a kiválasztási szempontoknak. A rendszert fel lehet osztani termék-, építési beruházás vagy szolgáltatáskategóriákra, amelyeket az adott kategóriában végrehajtandó közbeszerzés jellemzői alapján objektív módon kell meghatározni. Ilyen jellemző lehet a későbbi konkrét szerződések legnagyobb megengedett volumene vagy azon konkrét földrajzi terület, amelyen belül a később kötendő konkrét szerződések teljesítésére sor fog kerülni.
(2)A közbeszerzés dinamikus beszerzési rendszerben történő megvalósítása érdekében az ajánlatkérő szervnek/ajánlatkérőnek a meghívásos eljárás szabályait kell követnie. A kiválasztási szempontoknak megfelelő valamennyi részvételre jelentkezőt fel kell venni a rendszerbe. Amennyiben az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő a rendszert e cikk (1) bekezdésének megfelelően termék-, építési beruházás- vagy szolgáltatás-kategóriákra bontotta, minden egyes kategória tekintetében meg kell határoznia az alkalmazandó kiválasztási szempontokat.
A 33. cikkben foglaltak ellenére a következő határidőket kell alkalmazni:
a)a részvételi jelentkezések beérkezésének minimális határideje az eljárást megindító hirdetmény, illetve ha előzetes tájékoztatót alkalmaznak eljárást megindító felhívásként, a szándék megerősítésére vonatkozó felhívás elküldésétől számított 30 nap. A részvételi jelentkezések tekintetében nem határozhatók meg további beérkezési határidők, miután a dinamikus beszerzési rendszer keretében az első konkrét közbeszerzésre vonatkozó ajánlattételi felhívást elküldték;
b)az ajánlatok beérkezésének minimális határideje az ajánlattételi felhívás elküldésétől számított legalább 10 nap.
(3)A dinamikus beszerzési rendszerrel összefüggő minden kommunikációnak elektronikus úton kell történnie.
(4)Szerződések dinamikus beszerzési rendszer keretében történő odaítélése céljából az ajánlatkérő szervnek/ajánlatkérőnek:
a)eljárást megindító felhívást kell közzétennie, amelyben egyértelműen közli, hogy dinamikus beszerzési rendszert alkalmaz;
b)a közbeszerzési dokumentumokban fel kell tüntetnie legalább az előirányzott beszerzések jellegét és becsült mennyiségét, továbbá a dinamikus beszerzési rendszerrel, többek között annak működésmódjával, a használt elektronikus eszközökkel és a csatlakozás műszaki szabályaival és leírásával kapcsolatos valamennyi szükséges információt;
c)fel kell tüntetnie a termékek, építési beruházások vagy szolgáltatások esetleges kategóriákba sorolását, és meg kell adnia ezek meghatározó jellemzőit;
d)a rendszer érvényességi ideje alatt korlátlan és teljes körű közvetlen hozzáférést kell biztosítania a közbeszerzési dokumentumokhoz.
(5)Az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő a dinamikus beszerzési rendszer fennállásának teljes időtartama alatt biztosítja valamennyi gazdasági szereplő számára annak lehetőségét, hogy a (2) bekezdésben előírt feltételek mellett részvételre jelentkezzen a rendszerbe. Az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő a kérelmek kiválasztási szempontok szerinti értékelését köteles az azok beérkezésétől számított 10 munkanapon belül véglegesíteni. Az említett a határidőt indokolt esetben 15 munkanapra lehet hosszabbítani, különösen akkor, ha további dokumentumok vizsgálata válik szükségessé, vagy ha egyéb módon ellenőrizni kell, hogy a kiválasztási szempontok teljesültek-e.
Az első albekezdés ellenére mindaddig, amíg a dinamikus beszerzési rendszer keretében az első konkrét közbeszerzésre vonatkozó ajánlattételi felhívást el nem küldték, az ajánlatkérő szervek/ajánlatkérők meghosszabbíthatják az értékelési időszakot, feltéve, hogy a meghosszabbított értékelési időszak alatt nem tesznek közzé ajánlattételi felhívást. Az ajánlatkérő szerveknek/ajánlatkérőknek a közbeszerzési dokumentumokban fel kell tüntetniük azon meghosszabbított időszak hosszát, amellyel élni kívánnak.
Az ajánlatkérő szervek/ajánlatkérők az érintett gazdasági szereplőt a lehető leghamarabb értesítik arról, hogy felvették-e a dinamikus beszerzési rendszerbe.
(6)Az ajánlatkérő szervek/ajánlatkérők a 34. cikknek megfelelően a rendszerbe felvett minden résztvevőt felhívnak arra, hogy a dinamikus beszerzési rendszer keretében történő minden egyes közbeszerzés tekintetében nyújtson be ajánlatot. Ha a dinamikus beszerzési rendszert építési munka, termék- vagy szolgáltatáskategóriákra bontották, az ajánlatkérő szerveknek/ajánlatkérőknek az adott közbeszerzésnek megfelelő kategóriába felvett minden résztvevőt fel kell kérniük ajánlat benyújtására.
Az ajánlatkérő szerv annak az ajánlattevőnek ítéli oda a szerződést, amely a dinamikus beszerzési rendszerről szóló eljárást megindító hirdetményben – illetve ha előzetes tájékoztatót alkalmaznak eljárást megindító felhívásként, a szándék megerősítésére vonatkozó felhívásban – megállapított odaítélési szempontok alapján a legjobb ajánlatott tette. E szempontokat adott esetben az ajánlattételi felhívásban pontosítani lehet.
(7)Az ajánlatkérő szerveknek/ajánlatkérőknek az eljárást megindító felhívásban jelezniük kell a dinamikus beszerzési rendszer fennállásának időtartamát. A fennállás időtartamában bekövetkezett minden változásról tájékoztatniuk kell a Bizottságot a következő egységes formanyomtatványok felhasználásával:
a)ha a fennállás időtartama a rendszer megszüntetése nélkül módosul, a dinamikus beszerzési rendszerre vonatkozó eljárást megindító felhíváshoz eredetileg használt formanyomtatvány;
b)ha a rendszer megszűnik, a szerződés odaítéléséről szóló, a 30. cikk (3) bekezdésében említett tájékoztató.
(8)A dinamikus beszerzési rendszerben érdekelt vagy részt vevő gazdasági szereplők terhére semmilyen díj nem számolható fel a dinamikus beszerzési rendszer fennállásának ideje alatt, illetve azt megelőzően.”;
13.a 30. cikk a következőképpen módosul:
a)a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:
„(2) Az az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő, amely egy szerződést vagy egy keretmegállapodást nyílt eljárással, meghívásos eljárással, hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárással, versenypárbeszédet alkalmazva vagy innovációs partnerség keretében kíván odaítélni, ezt a szándékát hirdetményben teszi közzé.”;
b)A cikk a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A dinamikus beszerzési rendszeren alapuló közbeszerzések esetében az ajánlatkérő szerveknek/ajánlatkérőknek az egyes szerződések odaítélését követő 30 napon belül tájékoztatót kell küldeniük a szerződés odaítéléséről. E tájékoztatók azonban negyedévente össze is vonhatók. Ebben az esetben az ajánlatkérő szerveknek az egyes negyedévek végétől számított 30 napon belül kell megküldeniük az összevont tájékoztatókat.”;
14.a 33. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:
„(2) Meghívásos eljárásban, hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárásban, valamint versenypárbeszéd és innovációs partnerség alkalmazása esetében a részvételi jelentkezések beérkezésének minimális határideje a hirdetmény feladásától számított 37 nap.
Meghívásos eljárás esetében az ajánlatok beérkezésének minimális határideje az ajánlati felhívás feladásától számított 40 nap.”;
15.a 34. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:
„(1) A meghívásos eljárásban, a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás során, valamint versenypárbeszéd és innovációs partnerség keretében az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő egyidejűleg és írásban hívja fel a kiválasztott részvételre jelentkezőket ajánlatuk megtételére, illetve a tárgyalásban való részvételre, versenypárbeszéd esetében a párbeszédben való részvételre, illetve innovációs partnerség esetében részvételi jelentkezés benyújtására.”;
16.a 35. cikk a következőképpen módosul:
a)a (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:
„(1) Az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő a lehető leghamarabb tájékoztatja a részvételre jelentkezőket és az ajánlattevőket a szerződés odaítélésével, a keretmegállapodás megkötésével vagy a dinamikus beszerzési rendszerbe való felvétellel kapcsolatos döntésekről, beleértve a szerződés odaítélésének mellőzésére, a versenytárgyalás tárgyát képező keretmegállapodás megkötésének mellőzésére, az eljárás újraindítására vagy a dinamikus beszerzési rendszer bevezetésének mellőzésére vonatkozó döntések indokait is; ezt a tájékoztatást az ajánlatkérő szervnek/ajánlatkérőnek – kérésre – írásban kell megadnia.”;
b)a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:
„(3) Az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő azonban dönthet úgy, hogy egyes, az (1) bekezdésben említett, szerződés odaítélésére, keretmegállapodás megkötésére vagy a dinamikus beszerzési rendszerbe való felvételre vonatkozó információk közlését mellőzi, amennyiben ezen információk közlése akadályozná a jogérvényesítést vagy más módon ellentétes volna a közérdekkel (és különösen védelmi és/vagy biztonsági érdekekkel), vagy sértené – akár magán- vagy állami tulajdonú – gazdasági szereplők törvényes üzleti érdekeit, vagy sértené a gazdasági szereplők közötti tisztességes versenyt.
17.A II. cím VII. fejezetének 2. szakasza a következő 46a. és 46b. cikkel egészül ki:
„46a. cikk
A részvételre felhívandó, alkalmasnak minősített részvételre jelentkezők számának csökkentése
(1)A meghívásos eljárásban, a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárásban, a versenypárbeszédben és az innovációs partnerségben az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő korlátozhatja a kiválasztási szempontoknak megfelelő olyan jelentkezők számát, akiket, illetve amelyeket ajánlattételre vagy párbeszédben való részvételre fel fog hívni, feltéve, hogy biztosított a (2) bekezdés szerinti minimális számú alkalmas jelentkező.
(2)Az ajánlatkérő szervnek/ajánlatkérőnek az eljárást megindító hirdetményben vagy a szándék megerősítésére vonatkozó felhívásban közölnie kell azokat az objektív és megkülönböztetésmentes szempontokat vagy szabályokat, amelyeket alkalmazni kíván, továbbá közölnie kell a részvételre felhívni kívánt jelentkezők minimális számát, és – amennyiben szükséges – a maximális számát is.
A meghívásos eljárásban a részvételre jelentkezők minimális számának ötnek kell lennie. A hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárásban, a versenypárbeszédben és az innovációs partnerségben a részvételre jelentkezők számának legalább háromnak kell lennie. A meghívott jelentkezők létszámának mindenképpen elegendőnek kell lennie a tényleges verseny biztosításához.
Az ajánlatkérő szervnek/ajánlatkérőnek legalább a minimális létszámnak megfelelő számú részvételre jelentkezőt kell meghívnia. Amennyiben azonban a kiválasztási szempontoknak és a 38. cikk (3) bekezdésében említettek szerinti minimális teljesítményszintnek megfelelő jelentkezők száma a minimális létszámot nem éri el, az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő folytathatja az eljárást az előírt képességekkel rendelkező jelentkezők meghívásával. Ugyanebbe az eljárásba az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő nem vonhat be olyan gazdasági szereplőket, amelyek nem jelentkeztek részvételre, illetve olyan részvételre jelentkezőt, amely nem rendelkezik az előírt képességekkel.
46b. cikk
Az ajánlatok és a megoldások számának csökkentése
Ha az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő él a megtárgyalandó ajánlatok vagy megoldások számának csökkentésére vonatkozó, a 26. cikk (3) bekezdésében, illetve a 27. cikk (4) bekezdésében foglalt lehetőséggel, a csökkentést a közbeszerzési dokumentumokban megállapított odaítélési szempontok alkalmazásával kell végrehajtania. Az utolsó szakaszban annyi ajánlatnak kell maradnia, amennyi lehetővé teszi a tényleges versenyt, feltéve, hogy van elegendő ajánlat, megoldás vagy alkalmas részvételre jelentkező.”;
18.a II. cím VII. fejezetének 3. szakasza a következő 49a. cikkel egészül ki:
„49a. cikk
A szerződések módosítása azok időtartama alatt
(1)A szerződések vagy keretmegállapodások ezen irányelvvel összhangban új közbeszerzési eljárás nélkül módosíthatók az alábbiak közül bármely esetben:
a)ha a módosításokról – pénzbeli értéküktől függetlenül – az eredeti közbeszerzési dokumentumokban világos, pontos és egyértelmű felülvizsgálati záradékok rendelkeznek, amelyek magukban foglalhatnak az ár módosítására vonatkozó záradékokat vagy választási lehetőségeket. Ezekben a záradékokban meg kell határozni a lehetséges módosítások és választási lehetőségek hatályát és jellegét, valamint azokat a feltételeket, amelyek esetén ezek alkalmazhatók. A záradékok nem rendelkezhetnek olyan módosításokról vagy választási lehetőségekről, amelyek megváltoztatnák a szerződés vagy keretmegállapodás általános jellegét;
b)az eredeti szerződő fél által elvégzendő, szükségessé vált további építési beruházások, nyújtandó további szolgáltatások vagy szállítandó további áruk tekintetében, amelyek nem szerepeltek az eredeti közbeszerzésben, amennyiben a szerződő fél módosítása:
i.nem megvalósítható olyan gazdasági vagy technikai okok miatt, mint például az eredeti beszerzés során vásárolt, meglévő berendezésekkel, szolgáltatásokkal vagy létesítményekkel való felcserélhetőség vagy kölcsönös átjárhatóság követelménye; valamint
ii.az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő számára jelentős hátránnyal vagy a költségek megsokszorozódásával járna;
Mindazonáltal az árnövekedés nem haladhatja meg az eredeti szerződés értékének 50 %-át. Ha több egymást követő módosításra kerül sor, ez a korlátozás az egyes módosítások értékére alkalmazandó. Az egymást követő módosítások nem célozhatják ezen irányelv megkerülését;
c)amennyiben az alábbi feltételek mindegyike teljesül:
i.a módosítást olyan körülmények tették szükségessé, amelyeket egy kellő gondossággal eljáró ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő nem láthatott előre;
ii.a módosítás nem változtatja meg a szerződés általános jellegét;
iii.az árnövekedés nem haladja meg az eredeti szerződés vagy keretmegállapodás értékének 50 %-át. Ha több egymást követő módosításra kerül sor, ez a korlátozás az egyes módosítások értékére alkalmazandó. Az egymást követő módosítások nem célozhatják ezen irányelv megkerülését;
d)amennyiben új szerződő fél lép azon fél helyébe, amelynek az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő eredetileg odaítélte a szerződést, az alábbi okok valamelyikének következtében:
i.az a) pont szerinti egyértelmű felülvizsgálati záradék vagy választási lehetőség;
ii.az eredeti szerződő fél helyébe egyetemes vagy részleges jogutódlás révén, vállalati átszervezést – többek között vállalatátvételt, egyesülést vagy felvásárlást – vagy fizetésképtelenséget követően egy másik gazdasági szereplő lép, amely megfelel az eredetileg megállapított minőségi kiválasztási szempontoknak, feltéve, hogy ezzel nem jár együtt a szerződés egyéb lényeges módosítása, és hogy mindez nem ezen irányelv alkalmazásának a megkerülését célozza; vagy
iii.amennyiben az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő átvállalja a fővállalkozónak az alvállalkozókkal szemben fennálló kötelezettségeit, amennyiben erről a nemzeti jogszabályok a 21. cikkel összhangban rendelkeznek;
e)amennyiben a módosítások – értéküktől függetlenül – nem lényegesek a (2) bekezdés értelmében.
A szerződést a b) és c) pontban említett esetekben módosító ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő erről hirdetményt tesz közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában. Az ilyen hirdetménynek értelemszerűen tartalmaznia kell a szerződés odaítéléséről szóló hirdetményben előírt információkat.
(2)Az (1) bekezdés b) és c) pontjában említett ár kiszámításának céljára az aktualizált ár a referenciaértéknek felel meg, amennyiben a szerződés tartalmaz indexálási záradékot.
(3)Egy szerződés vagy keretmegállapodás módosítása annak időtartama alatt akkor tekintendő lényegesnek az (1) bekezdés e) pontja értelmében, ha a szerződés vagy keretmegállapodás jellege érdemben megváltozik az eredetileg megkötött szerződéshez vagy keretmegállapodáshoz képest. Az (1) és a (2) bekezdés sérelme nélkül, a módosítás minden esetben lényegesnek tekintendő akkor, ha az alábbi feltételek közül valamelyik vagy több teljesül:
a)a módosítás olyan feltételeket vezet be, amelyek alapján – ha azok az eredeti közbeszerzési eljárás részét képezték volna –, lehetőség lett volna az eredetileg kiválasztott részvételre jelentkezőktől eltérő jelentkezők részvételének az engedélyezésére, az eredetileg elfogadott ajánlattól eltérő ajánlat elfogadására, vagy amelyek további résztvevőket ösztönöztek volna a közbeszerzési eljárásban való részvételre;
b)a módosítás a szerződő fél javára megváltoztatja a szerződés vagy keretmegállapodás gazdasági egyensúlyát, olyan módon, amelyről az eredeti szerződés vagy keretmegállapodás nem rendelkezett;
c)a módosítás jelentősen kibővíti a szerződés vagy keretmegállapodás hatályát;
d)amennyiben új szerződő fél lép annak a félnek a helyébe, akinek az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő eredetileg odaítélte a szerződést az (1) bekezdés d) pontjában említettektől eltérő esetekben.
(4)Ezen irányelv értelmében új közbeszerzési eljárásra van szükség a közbeszerzési szerződés vagy keretmegállapodás rendelkezéseinek – a szerződés vagy keretmegállapodás időtartama alatt történő – az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérő – módosításai esetében.”;
19.A 65., 66., és 68. cikket el kell hagyni.
3. cikk
(1)A tagállamok legkésőbb […]-ig elfogadják és kihirdetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek megfeleljenek. E rendelkezések szövegét haladéktalanul megküldik a Bizottság számára.
Ezeket a rendelkezéseket […]-tól/-től alkalmazzák.
Amikor a tagállamok elfogadják ezeket a rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.
(2)A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguk azon főbb rendelkezéseinek szövegét, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.
4. cikk
Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő […] napon lép hatályba.
5. cikk
Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.
Kelt Strasbourgban, -án/-én.
az Európai Parlament részéről a Tanács részéről
az elnök az elnök