EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2025.12.16.
COM(2025) 780 final
2025/0417(COD)
Javaslat
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE
az (EU) 2018/848 rendeletnek egyes termelési, jelölési és tanúsítási szabályok, valamint a harmadik országokkal folytatott kereskedelemre vonatkozó egyes szabályok tekintetében történő módosításáról
(EGT-vonatkozású szöveg)
{SWD(2025) 424 final}
INDOKOLÁS
1.A JAVASLAT HÁTTERE
•A javaslat indokai és céljai
Az ökológiai gazdálkodás az Európai Unió közös agrárpolitikájának (KAP) kulcsfontosságú eleme. Az ökológiai gazdálkodás keretében művelt földterületek aránya folyamatosan nőtt, és napjainkban már 11 %-ot tesz ki. A fogyasztók egyre gyakrabban vásárolnak ökológiai élelmiszereket, amelyek az uniós logó és a közös címke révén ismerhetők fel. Az ökológiai termékek termelését és jelölését a 2022 januárja óta alkalmazandó (EU) 2018/848 rendelet, valamint az annak alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló és végrehajtási rendeletek szabályozzák. Ezek a rendeletek meghatározzák az ökológiai termelés alapjául szolgáló részletes szabályokat.
Az Európai Unió Bírósága a C-240/23. sz. ügyben hozott ítéletében arra a következtetésre jutott, hogy az (EU) 2018/848 rendelet 30. cikke (2) bekezdésének és 33. cikke (1) bekezdésének szövegére, valamint azon szabályozás összefüggéseire és célkitűzéseire tekintettel, amelynek a szóban forgó rendelkezések részét képezik, sem az ökológiai termelésre utaló kifejezések, sem az Európai Unió ökológiai termelés jelölésére szolgáló logója nem használható olyan termékek esetében, amelyek csak az (EU) 2018/848 rendeletben foglalt termelési szabályokkal pusztán egyenértékű előírásoknak felelnek meg. Ezért gondoskodni kell arról, hogy a fogyasztók megalapozott döntéseket hozhassanak az Unió ökológiai termelési és ellenőrzési rendszereivel egyenértékűnek elismert rendszereket alkalmazó harmadik országokból származó termékek vásárlásakor, továbbá biztosítani kell a fogyasztóknak a szóban forgó termékekbe és az Európai Unió ökológiai termelés jelölésére szolgáló logójába vetett bizalmát, valamint a belső piacon az uniós termelési és ellenőrzési szabályoknak teljes mértékben megfelelő termékek és az említett uniós szabályokkal egyenértékű szabályoknak megfelelő termékek közötti tisztességes versenyt.
Továbbá, mivel az Unió ökológiai termelési és ellenőrzési rendszereivel egyenértékűnek elismert rendszereket alkalmazó harmadik országok elismerése 2026. december 31-én lejár, és mivel az ökológiai termékek kereskedelméről szóló megállapodások megkötése céljából az említett harmadik országokkal folytatott technikai eszmecserék még jelenleg is zajlanak, az ökológiai termékek kereskedelmében bekövetkező zavarok elkerülése érdekében szükséges sürgősen rendelkezni az említett harmadik országok elismerésének 2036. december 31-ig történő meghosszabbításáról.
Végezetül, bár az (EU) 2018/848 rendelet szilárd alapot biztosít a megbízható és növekvő uniós ökológiai ágazat számára, szükség van bizonyos termelési szabályok célzott kiigazítására egy hatékonyabb, eredményesebb és felhasználóbarátabb szabályozási keret létrehozása érdekében.
•Összhang a szabályozási terület jelenlegi rendelkezéseivel
Ez a rendeletjavaslat abból a célból módosítja a jelenlegi szabályokat, hogy Unió-szerte és a harmadik országokban egyaránt megkönnyítse az ökológiai termelést, a jelölést, az ellenőrzéseket és a kereskedelmet. Lehetővé fogja tenni továbbá, hogy a fogyasztók megalapozott döntéseket hozhassanak a harmadik országokból importált ökológiai termékek vásárlásakor.
•Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival
Ez a javaslat anélkül módosítja az (EU) 2018/848 rendelet meglévő rendelkezéseit, hogy megváltoztatná azok lényegét. Mivel az érintett meglévő rendelkezések összhangban vannak az Unió egyéb szakpolitikáival, az e javaslatban foglaltak is összhangban vannak az említett szakpolitikákkal.
A javaslat biztosítja, hogy a fogyasztók megalapozott döntéseket hozhassanak az Unió ökológiai termelési és ellenőrzési rendszereivel egyenértékűnek elismert rendszereket alkalmazó harmadik országokból importált ökológiai termékek tekintetében, különös tekintettel az Európai Unió ökológiai termelés jelölésére szolgáló logójával és az ökológiai termelésre utaló kifejezésekkel ellátott termékekre. Meghosszabbítja továbbá a 834/2007/EK rendelet 33. cikkének (2) bekezdése értelmében az egyenértékűség szempontjából elismert harmadik országok elismerésének lejáratára vonatkozó határidőt. Végezetül az ökológiai gazdálkodással foglalkozó gazdasági szereplőkre háruló szabályozási terhek összetettségének csökkentése révén ez a javaslat előmozdíthatja a beruházásokat és a foglalkoztatási lehetőségek bővülését az ökológiai ágazatban, valamint hozzájárulhat a magas szintű környezetvédelmi előírásoknak megfelelő mezőgazdasági gyakorlatok továbbfejlesztéséhez.
2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG
•Jogalap
Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 43. cikkének (2) bekezdése.
•Szubszidiaritás (nem kizárólagos hatáskör esetén)
Ez a javaslat az (EU) 2018/848 rendelet rendelkezéseit módosítja. Az említett, uniós szinten elfogadott rendelet valamennyi tagállamban alkalmazandó.
A javaslat az alábbi intézkedések révén megszüntet bizonyos, a tagállamokra, valamint az uniós és a harmadik országbeli gazdasági szereplőkre nehezedő terheket, és megelőzi az ökológiai termékek kereskedelmének zavarait: i. a piacon elérhető, tisztításra és fertőtlenítésre szolgáló termékek és anyagok feldolgozás és tárolás során történő felhasználásának engedélyezése; ii. annak biztosítása, hogy a fogyasztók megfelelő tájékoztatást kapjanak az Európai Unió ökológiai termelés jelölésére szolgáló logójával és az ökológiai termelésre utaló kifejezésekkel ellátott termékek vásárlásakor; iii. az (EU) 2018/848 rendelet 35. cikkének (1) bekezdése szerinti tanúsítvány birtoklására vonatkozó kötelezettség alóli mentesítésre alkalmazandó feltételek kiigazítása a takarmánytól eltérő, nem csomagolt ökológiai termékeket értékesítő kisebb gazdasági szereplők tekintetében; iv. a gazdálkodói csoportok összetételére vonatkozó követelmények kiigazítása; v. az egyenértékű harmadik országok tekintetében megadott elismerés lejártának elhalasztása; valamint vi. az állattartási szabályok kiigazítása.
A módosítások fenntartják a harmonizációnak az (EU) 2018/848 rendelet által már elért szintjét, és egyenlő versenyfeltételeket biztosítanak az ökológiai ágazat gazdasági szereplői számára. Ezért úgy tekinthető, hogy a szóban forgó módosításokat a tagállamok önállóan nem tudják végrehajtani.
•Arányosság
A javaslat az (EU) 2018/848 rendeletet csak az abban meghatározott célkitűzések megvalósításához feltétlenül szükséges mértékben módosítja, biztosítva ugyanakkor, hogy a módosítások célzottak legyenek és a szóban forgó célkitűzések teljesítéséhez szükséges mértéken belül maradjanak. Csökkenti a tagállamok és a gazdasági szereplők adminisztratív terheit, és csak az (EU) 2018/848 rendeletnek a fent említett célkitűzésekhez való hozzáigazítása céljából feltétlenül szükséges mértékben egészíti ki a szabályozást új elemekkel.
A javaslat az (EU) 2018/848 rendelet néhány rendelkezésének bizonyos vonatkozásait módosítja, nevezetesen: i. lehetővé teszi a gazdasági szereplők számára a piacon elérhető, tisztításra és fertőtlenítésre szolgáló termékek és anyagok feldolgozás és tárolás során történő felhasználását. Ez a módosítás nem változtatja meg az (EU) 2018/848 rendelet célkitűzéseit, csupán az ágazat igényeihez és a szóban forgó célkitűzésekhez igazítja a rendelkezéseket; ii. kiigazítja a harmadik országokból importált ökológiai termékek jelölésére vonatkozó szabályokat. Ez a módosítás lehetővé teszi, hogy a fogyasztók megalapozott döntéseket hozhassanak az Unió ökológiai termelési és ellenőrzési rendszereivel egyenértékűnek elismert rendszereket alkalmazó harmadik országokból származó termékek vásárlásakor, továbbá biztosítja a fogyasztóknak a szóban forgó termékekbe és az Európai Unió ökológiai termelés jelölésére szolgáló logójába vetett bizalmát, valamint a belső piacon az uniós termelési és ellenőrzési szabályoknak teljes mértékben megfelelő termékek és az említett uniós szabályokkal egyenértékű szabályoknak megfelelő termékek közötti tisztességes versenyt; iii. kiigazítja az (EU) 2018/848 rendelet 35. cikkének (1) bekezdése szerinti tanúsítvány birtoklására vonatkozó kötelezettség alóli mentesítésre alkalmazandó feltételeket a takarmánytól eltérő, nem csomagolt ökológiai termékeket értékesítő kisebb gazdasági szereplők tekintetében. Ez a módosítás megkönnyíti a kisebb gazdasági szereplőknek az említett kötelezettség alóli mentesítését, és ezáltal hozzájárul ahhoz, hogy megvalósuljon az (EU) 2018/848 rendeletnek a rövid értékesítési láncok és a helyi termelés Unió-szerte történő előmozdítására irányuló célkitűzése; iv. kiigazítja és egyszerűsíti a gazdálkodói csoportok összetételére vonatkozó követelményeket. Ez a módosítás megkönnyíti a meglévő rendelkezések végrehajtását és az ökológiai gazdálkodásnak az (EU) 2018/848 rendelettel összhangban történő fejlesztését; v. elhalasztja az egyenértékű harmadik országok tekintetében megadott elismerés lejártát. Ez a módosítás megelőzi az ökológiai termékek kereskedelmének zavarait, és biztosítja a harmadik országok nemzetközi megállapodások révén történő elismerésének rendszerére való zökkenőmentes átállást; valamint vi. kiigazítja az állatállományra vonatkozó termelési szabályokat. Ez a módosítás, amelynek célja a jelenlegi szabályok egyszerűsítése és a gazdasági szereplők igényeihez való hozzáigazítása, arányos, mivel az ökológiai termelésre vonatkozó uniós jogszabályi keretbe beillesztett új elemek (például a konkrét átállási időszakra és a fürjek minimális vágási életkorára vonatkozó előírások) a meglévő rendelkezéseknek a fent vázolt célkitűzésekhez való hozzáigazítása céljából feltétlenül szükséges mértékre korlátozódnak.
•A jogi aktus típusának megválasztása
A módosítandó szabályokat egy európai parlamenti és tanácsi rendelet állapítja meg. Ezért a választott eszköznek szintén európai parlamenti és tanácsi rendeletnek kell lennie.
3.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI
•A jelenleg hatályban lévő jogszabályok utólagos értékelése / célravezetőségi vizsgálata
Az (EU) 2018/848 rendelet tekintetében nem került sor értékelés vagy célravezetőségi vizsgálat elvégzésére. 2022 januárja és az (EU) 2018/848 rendelet alkalmazásának kezdete óta azonban a Bizottság konzultációkat folytatott a tagállamokkal és az érdekelt felekkel a rendelet végrehajtásáról.
•Az érdekelt felekkel folytatott konzultációk
A Bizottság rendszeresen információkat cserél a tagállamokkal az ökológiai termeléssel foglalkozó szakértői csoport (GREX) keretében, valamint az érdekelt felekkel az ökológiai gazdálkodással foglalkozó civilpárbeszéd-csoporton (CDG) keresztül. Ezeken az üléseken a Bizottság összegyűjti az (EU) 2018/848 rendelet és az annak alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló és végrehajtási rendeletek végrehajtásával kapcsolatos különböző szempontokra vonatkozó véleményeket.
2024-ben a jövőállósági platform – a Bizottságot a meglévő jogszabályok egyszerűsítésében és az adminisztratív terhek csökkentésében segíteni hivatott magas szintű szakértői csoport – véleményt adott ki arról, hogy miként lehetne egyszerűsíteni az (EU) 2018/848 rendeletet és az annak alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló és végrehajtási rendeleteket 1 . A véleményt a Mezőgazdasági és Halászati Tanács (AGRIFISH Tanács) a 2025. január 27-i ülésén megvitatta.
A Bizottság 2025 első felében konzultált a GREX-szel és a CDG-vel az említett platform véleményének nyomon követése érdekében. Megállapítást nyert, hogy az (EU) 2018/848 rendelet és az annak alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló és végrehajtási rendeletek egyes elemei egyszerűsíthetők.
Emellett 2025. szeptember 24-én a GREX és a CDG együttes ülést tartott annak megvitatására, hogy miként lehetne egyszerűsíteni az (EU) 2018/848 rendeletet anélkül, hogy az visszalépést jelentene a rendelet célkitűzései, elvei és előírásai tekintetében.
2025. november 10-én a mezőgazdaságért és az élelmiszerügyért felelős biztos elnökletével az ökológiai termelésre vonatkozó szakpolitika végrehajtásáról szóló párbeszédre 2 került sor, amelyen számos, az agrár-élelmiszeriparban tevékenykedő, ökológiai gazdálkodással foglalkozó gazdasági szereplő és más érdekelt felek is részt vettek. A megbeszélések középpontjában a résztvevőknek az ökológiai termelésre és az ökológiai termékek jelölésére vonatkozó szabályokkal kapcsolatos tapasztalatai álltak, valamint az, hogy miként lehetne egyszerűsíteni az (EU) 2018/848 rendelet és az annak alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló és végrehajtási rendeletek egyes elemeit.
Végezetül sor került egy véleményezési felhívás közzétételére is, amelynek keretében 2025. október 21. és november 18. között lehetett hozzászólásokat küldeni 3 . Összesen 720 beadvány érkezett uniós polgároktól (44,9 %), vállalatoktól/vállalkozásoktól (31,3 %), vállalkozói szövetségektől (11 %), nem kormányzati szervezetektől (2,8 %), hatóságoktól (1,5 %), szakszervezetektől (1,3 %) és más felektől (7,4 %). A visszajelzések az (EU) 2018/848 rendelet és az annak alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló és végrehajtási rendeletek lehetséges módosításaira vonatkoztak.
•Szakértői vélemények összegyűjtése és felhasználása
A Bizottság rendszeresen eszmecserét folytat a tagállamokkal és az érdekelt felekkel az (EU) 2018/848 rendelet és az annak alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló és végrehajtási rendeletek végrehajtásáról, többek között abból a célból, hogy visszajelzéseket kapjon az általuk tapasztalt nehézségekről. Emellett a Bizottság a fent említett célzott konzultációk keretében további információkat is gyűjtött. A Bizottság e kezdeményezés kidolgozásakor figyelembe vette a mindezen konzultációk során összegyűjtött szakvéleményeket.
•Hatásvizsgálat
Nem volt lehetőség hatásvizsgálat végzésére, tekintettel az alábbi intézkedések sürgősségére: i. annak lehetővé tétele, hogy a fogyasztók megalapozott döntéseket hozhassanak az Unió ökológiai termelési és ellenőrzési rendszereivel egyenértékűnek elismert rendszereket alkalmazó harmadik országokból származó termékek vásárlásakor, továbbá a szóban forgó termékek és az Európai Unió ökológiai termelés jelölésére szolgáló logója iránti fogyasztói bizalom, valamint a belső piacon az uniós termelési és ellenőrzési szabályoknak teljes mértékben megfelelő termékek és az említett uniós szabályokkal egyenértékű szabályoknak megfelelő termékek közötti tisztességes verseny biztosítása; ii. az ökológiai termékek vonatkozásában az egyenértékűnek elismert harmadik országokkal folytatott kereskedelemben bekövetkező zavarok megelőzése; iii. az ökológiai ágazat előtt álló kihívások célzott kezelése, bizonyos terhek megszüntetése és versenyképességének fokozása.
Ugyanakkor az (EU) 2018/848 rendelet javasolt módosításainak kidolgozására a fenti, „Az érdekelt felekkel folytatott konzultációk” című szakaszban ismertetett konzultációk során gyűjtött információk alapján került sor. A javasolt módosítások célzottak, és nem változtatják meg a szakpolitika általános célkitűzéseit.
A javaslat teljes hatása attól függ majd, hogy az ökológiai gazdálkodással foglalkozó gazdasági szereplők betartják-e a javasolt intézkedéseket. Az uniós és a harmadik országbeli gazdasági szereplők előtt álló akadályok felszámolása a monetáris költségek csökkentésén túl várhatóan elő fogja mozdítani az ökológiai gazdálkodás fenntartását és elterjedését, gyarapítva annak környezeti és társadalmi előnyeit.
A Bizottság az e javaslattal együtt közzéteendő elemző szolgálati munkadokumentumban bemutatja a terhek csökkentését, beleértve a költségek és hasznok értékelését, valamint azt, hogy miként vette figyelembe a konzultációk során kapott észrevételeket.
Mivel a javasolt intézkedések várhatóan nem vonják maguk után az üvegházhatásúgáz-kibocsátások növekedését, ez a javaslat összhangban van az (EU) 2021/1119 európai parlamenti és tanácsi rendelet (európai klímarendelet) 2. cikkének (1) bekezdésében meghatározott klímasemlegességi célkitűzéssel, valamint a 2030-ra 4 és a 2040-re 5 teljesítendő uniós éghajlat-politikai célértékekkel. Emellett, mivel az ökológiai gazdálkodási gyakorlatok erősíthetik az éghajlatváltozással szembeni rezilienciát 6 , a javasolt intézkedések hozzájárulnak az (EU) 2021/1119 rendelet 5. cikkében előírt, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra irányuló uniós erőfeszítésekhez.
•Célravezető szabályozás és egyszerűsítés
A javaslat számos eleme hozzájárul az egyszerűsítéshez, az ökológiai gazdálkodással foglalkozó gazdasági szereplőkre és a tagállami közigazgatásokra háruló adminisztratív terhek csökkentéséhez, nevezetesen a következők révén: i. a piacon elérhető, tisztításra és fertőtlenítésre szolgáló termékek és anyagok feldolgozás és tárolás során történő felhasználásának engedélyezése; ii. az (EU) 2018/848 rendelet 35. cikkének (1) bekezdése szerinti tanúsítvány birtoklására vonatkozó kötelezettség alóli mentesítésre alkalmazandó feltételek kiigazítása a takarmánytól eltérő, nem csomagolt ökológiai termékeket értékesítő kisebb gazdasági szereplők tekintetében; iii. a gazdálkodói csoportok összetételére vonatkozó követelmények kiigazítása; valamint iv. az állattartási szabályok kiigazítása. Ezenkívül a javasolt módosítások előnyösek a tagállami közigazgatások számára a takarmánytól eltérő, nem csomagolt ökológiai termékeket értékesítő kisebb gazdasági szereplőknek az (EU) 2018/848 rendelet 35. cikkének (1) bekezdése szerinti tanúsítvány birtoklására vonatkozó kötelezettség alóli mentesítésére alkalmazandó feltételek kiigazítása szempontjából.
A fent említett elemek tehát hozzáigazítják az (EU) 2018/848 rendelet rendelkezéseit a gazdasági szereplők gyakorlati igényeihez, miközben megőrzik a szóban forgó rendelet célkitűzéseit és elveit, fenntartják annak magas szintű előírásait, és kiküszöbölik az olyan egyenmegoldásokat, amelyek végrehajtása megterhelőnek és kevésbé hatékonynak bizonyulhat.
Ezen elemeknek köszönhetően évente összesen 47,8 millió EUR közvetlen adminisztratív költség takarítható meg, amelyből 45,9 millió EUR a vállalkozásoknál, 1,9 millió EUR pedig a közigazgatásoknál elérhető megtakarítás. Ugyanezek az elemek továbbá az alkalmazkodási költségek tekintetében 109,2 millió EUR összegű egyszeri közvetlen megtakarítást és 90,2 millió EUR összegű éves közvetlen megtakarítást eredményezhetnek a vállalkozások számára.
A digitális értékelés nyomán megállapítást nyert, hogy jelen javaslat nem tartalmaz digitális vonatkozású követelményeket. A digitális eszközök és az adatcsere nem tartoznak a javaslat hatálya alá.
•Alapjogok
A javaslat tiszteletben tartja az alapvető jogokat, valamint a különösen az Európai Unió Alapjogi Chartájában elismert elveket.
4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK
E javaslatnak nincs költségvetési vonzata.
5.EGYÉB ELEMEK
•Végrehajtási tervek, valamint a nyomon követés, az értékelés és a jelentéstétel szabályai
A Bizottság által létrehozott piaci megfigyelőközpontok folyamatosan figyelemmel kísérik az ökológiai termékek kínálata, kereslete és árai tekintetében az uniós piacon jelentkező fejleményeket. A jövőben is betekintést nyújtanak majd ezek alakulásába. Emellett a Bizottság a tagállamok és az érdekelt felek képviselőivel tartott rendszeres találkozók keretében továbbra is nyomon fogja követni az (EU) 2018/848 rendelet, valamint az annak alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló és végrehajtási rendeletek végrehajtását. Végezetül a 834/2007/EK rendelet alapján az egyenértékűség szempontjából elismert harmadik országok tekintetében a Bizottság továbbra is biztosítani fogja az (EU) 2018/848 rendelet 48. cikkében előírt megfelelő felügyeletet.
•Magyarázó dokumentumok (irányelvek esetén)
Tárgytalan.
•A javaslat egyes rendelkezéseinek részletes magyarázata
A C-240/23. sz. Herbaria Kräuterparadies II ügyben az Európai Unió Bírósága (a továbbiakban: EUB) kimondta, hogy az (EU) 2018/848 rendeletet úgy kell értelmezni, hogy az olyan harmadik országból importált termékek esetében, amely harmadik országnak az ökológiai termelési és ellenőrzési rendszereit – akár az Unió és az említett harmadik országok közötti nemzetközi megállapodás révén, akár a harmadik országnak a 834/2007/EK rendelet alapján, az egyenértékűség szempontjából történő elismerése útján – az Unió rendszereivel egyenértékűnek ismerték el, a termék címkéjén nem szerepelhet sem az Európai Unió ökológiai termelés jelölésére szolgáló logója, sem – főszabály szerint – az ökológiai termelésre utaló kifejezések. Az EUB kimondta továbbá, hogy engedélyezni kell azon harmadik ország ökológiai termelés jelölésére szolgáló logójának a terméken való használatát, ahonnan az ilyen termék származik, még akkor is, ha a szóban forgó logó az (EU) 2018/848 rendelet 30. cikkének (1) bekezdése és IV. melléklete szerinti, ökológiai termelésre utaló kifejezésekkel azonos kifejezéseket tartalmaz.
Az Unió ökológiai termelési és ellenőrzési rendszereivel egyenértékűnek elismert rendszereket alkalmazó harmadik országból importált termékek esetében a harmadik ország ökológiai termelés jelölésére szolgáló logójának használata valószínűsíthetően nem sérti a tisztességes versenyt az ökológiai termékek belső piacán, és nem vezet a fogyasztók megtévesztésére alkalmas kétértelműséghez. Ennek az az oka, hogy az ilyen logó a verseny szempontjából nem hozza az érintett terméket az uniós ökológiai termékekkel azonos helyzetbe, és nem alkalmas arra, hogy azt a benyomást keltse, miszerint az érintett termék megfelel az (EU) 2018/848 rendeletben meghatározott valamennyi követelménynek.
Az Unióban és harmadik országokban egyaránt használnak ökológiai termelésre utaló kifejezéseket, beleértve az azokból képzett szavakat és rövidítéseket is, amelyek azt sugallják a vásárlónak, hogy a terméket és annak összetevőit az alkalmazandó ökológiai termelési módszerekkel összhangban állították elő. Ugyanez megállapítható a Codex Alimentarius CAC/GL 32 jelzetű iránymutatása kapcsán is, amely szerint az ökológiai termelési módszerekre utaló kifejezések, például az „ökológiai”, „biológiai” vagy hasonló értelmű szavak, beleértve a rövidítéseket is, arra szolgálnak, hogy azt sugallják a vásárlónak, hogy a terméket vagy annak összetevőit ökológiai termelési módszerekkel állították elő. Emellett az ökológiai termelésre vonatkozó egyes harmadik országbeli szabályok megkövetelik az ökológiai termelésre utaló kifejezések használatát az alkalmazandó ökológiai termelési módszereknek megfelelően előállított termékek és összetevőik esetében.
Nem minden olyan harmadik ország rendelkezik az ökológiai termelés jelölésére szolgáló saját logóval, amelynek ökológiai termelési és ellenőrzési rendszereit az Unió rendszereivel egyenértékűnek ismerték el. Következésképpen, ha az ilyen harmadik országokból származó termékeket nem lehetne ökológiai termelésre utaló kifejezésekkel ellátni, az megfosztaná az említett harmadik országok gazdasági szereplőit attól a lehetőségtől, hogy feltüntessék az ilyen termékek ökológiai státuszát, valamint hogy jelezzék az uniós fogyasztóknak, hogy ezek a termékek ökológiai termelésből származnak, és a származási országukban az ökológiai termelési módszerekkel összhangban állítják elő őket. Ez nehezen lenne összeegyeztethető a Codex Alimentarius CAC/GL 32 jelzetű iránymutatásaival is, mivel az ilyen termékek jelölése során nem lehetne hivatkozni az ökológiai termelési módszerekre, annak ellenére, hogy a szóban forgó termékek megfelelnek az említett iránymutatásokban meghatározott valamennyi vonatkozó feltételnek.
Egy harmadik ország ökológiai termelési és ellenőrzési rendszereinek az Unió rendszereivel egyenértékűként való elismerése azt jelenti, hogy az adott rendszerről annak értékelése megállapította, hogy ugyanazoknak a célkitűzéseknek és elveknek felel meg, mint az Unió vonatkozó rendszere, és ez olyan szabályok alkalmazása révén valósul meg, amelyek azonos szintű megfelelőséget garantálnak, még akkor is, ha a vizsgált rendszer ezt más eszközök segítségével éri el.
Az egyenértékűnek elismert harmadik országok ökológiai termelési és ellenőrzési rendszereiben alkalmazott szabályok és az Unióban alkalmazott szabályok közötti különbségek az egyenértékűségi rendszer velejárói. Az egyenértékűség Bizottság általi értékelése azt mutatta, hogy bár e különbségek némelyike korlátozott és nem mutatkozik meg a termékjellemzőkben, más különbségek olyan ökológiai termelési szabályokhoz kapcsolódnak, amelyek fontos szerepet játszanak az uniós ökológiai termelés szerkezetében, és hozzájárulnak az ökológiai termékekkel kapcsolatos fogyasztói elvárások kielégítésére irányuló célkitűzés teljesítéséhez, miközben biztosítják a tisztességes versenyt a belső piacon az uniós termelési és ellenőrzési szabályoknak teljes mértékben megfelelő termékek és az említett uniós szabályokkal egyenértékű szabályoknak megfelelő termékek között. A szóban forgó szabályok közé tartoznak az élő talajra, az állatjólétre és az élelmiszereknek a lehető legkevesebb mesterséges inputanyag felhasználásával történő feldolgozására vonatkozó előírások.
Egy 2024 júniusában és júliusában végzett, „Az európaiak, a mezőgazdaság és a KAP” című Eurobarométer felmérés 7 azt mutatta, hogy az élelmiszertermékekre vonatkozó logók közül az Európai Unió ökológiai termelés jelölésére szolgáló logója a legismertebb az európaiak körében. Alapvető fontosságú mind a fogyasztók, mind a termelők szempontjából, mivel megkönnyíti a fogyasztók számára az ökológiai termékek azonosítását, a termelőket pedig segíti abban, hogy az ilyen termékeket Unió-szerte forgalmazzák.
Az uniós termelési és ellenőrzési szabályoknak teljes mértékben megfelelő termékek és az említett uniós szabályokkal egyenértékű szabályoknak megfelelő termékek közötti, a belső piacon belüli tisztességes verseny biztosítása, valamint azon fogyasztói elvárások kielégítése érdekében, amelyek szerint az Unió ökológiai termelési és ellenőrzési rendszereivel egyenértékűnek elismert rendszereket alkalmazó harmadik országokból importált termékeknek az uniós előírások magas szintjével megegyező szintű előírásoknak kell megfelelniük, indokolt lehetővé tenni az Európai Unió ökológiai termelés jelölésére szolgáló logójának használatát a szóban forgó harmadik országokból importált termékek jelölésén, megjelenítésében és reklámozásában, feltéve, hogy az érintett termékek az említett egyenértékű szabályokon túlmenően bizonyos kiegészítő termelési és ellenőrzési követelményeknek is megfelelnek.
Az (EU) 2018/848 rendelet hatékonyságának a harmadik országokkal folytatott kereskedelem tekintetében történő megőrzése érdekében az ilyen kiegészítő követelményeknek meg kell felelniük azoknak a termelési és ellenőrzési szabályoknak, amelyek fontos szerepet játszanak az uniós ökológiai termelés szerkezetében, és hozzájárulnak az ökológiai termékekkel kapcsolatos fogyasztói elvárások kielégítésére irányuló célkitűzés teljesítéséhez, miközben biztosítják a tisztességes versenyt a belső piacon.
Arra az esetre, ha az EU-ban vagy az Unió ökológiai termelési és ellenőrzési rendszereivel egyenértékűnek elismert rendszereket alkalmazó harmadik országokban megváltoznak a termelési szabályok, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy bizonyos jogi aktusokat fogadjon el azon kiegészítő termelési és ellenőrzési követelményeknek a szabályozásba való beépítése vagy módosítása tekintetében, amelyeknek az említett harmadik országokból importált termékeknek meg kell felelniük ahhoz, hogy használhassák az Európai Unió ökológiai termelés jelölésére szolgáló logóját.
Az ökológiai élelmiszereket és takarmányokat előállító uniós gazdasági szereplők felhasználnak olyan harmadik országokból importált összetevőket, amelyek ökológiai termelési és ellenőrzési rendszereit az Unió rendszereivel egyenértékűnek ismerték el. Az ilyen összetevők változó arányban kerülnek felhasználásra az ökológiai termékek uniós feldolgozása során, és az Unióban feldolgozott ökológiai termékek széles köréhez szükségesek.
Az Unióban az említett összetevők felhasználásával végzett feldolgozási műveletekre az (EU) 2018/848 rendeletben meghatározott termelési szabályoknak megfelelően kerül sor. Ezért lehetővé kell tenni az Európai Unió ökológiai termelés jelölésére szolgáló logójának használatát az Unióban feldolgozott olyan termékek esetében, amelyek vagy e rendeletnek megfelelően előállított, vagy az Unió ökológiai termelési és ellenőrzési rendszereivel egyenértékűnek elismert rendszereket alkalmazó harmadik országokból importált ökológiai összetevőket tartalmaznak, amennyiben az említett összetevők a termék mezőgazdasági összetevőinek legfeljebb 5 %-át teszik ki (az élelmiszerek esetében tömegszázalékban kifejezve, a takarmányok esetében pedig általában véve).
Abban az esetben, ha a szóban forgó összetevők a termék mezőgazdasági összetevőinek több mint 5 %-át teszik ki (az élelmiszerek esetében tömegszázalékban kifejezve, a takarmányok esetében általában véve), az uniós termelési és ellenőrzési szabályoknak teljes mértékben megfelelő összetevőket tartalmazó feldolgozott termékek és az említett uniós szabályokkal egyenértékű szabályoknak megfelelő összetevőket tartalmazó feldolgozott termékek közötti tisztességes verseny biztosítása, továbbá az Európai Unió ökológiai termelés jelölésére szolgáló logójának használatával kapcsolatos fogyasztói elvárásoknak való megfelelés érdekében az említett logó használatát lehetővé kell tenni az érintett harmadik országokból importált összetevőket tartalmazó feldolgozott termékek jelölésén, megjelenítésében és reklámozásában, feltéve, hogy a vonatkozó egyenértékű szabályokon túlmenően az adott összetevők megfelelnek bizonyos kiegészítő termelési és ellenőrzési követelményeknek is.
Az (EU) 2018/848 rendelet értelmében az Európai Unió ökológiai termelés jelölésére szolgáló logójának használata valamennyi, az Unióban előállított, előrecsomagolt ökológiai élelmiszer esetében kötelező. Ezért ki kell zárni e kötelezettség alkalmazási köréből azokat az Unióban előállított, előrecsomagolt élelmiszereket, amelyek az Unió ökológiai termelési és ellenőrzési rendszereivel egyenértékűnek elismert rendszereket alkalmazó harmadik országokból importált összetevőket tartalmaznak, amennyiben az említett összetevők a termék mezőgazdasági összetevőinek több mint 5 tömegszázalékát teszik ki, és nem felelnek meg bizonyos kiegészítő termelési és ellenőrzési követelményeknek.
Az Unió ökológiai termelési és ellenőrzési rendszereivel egyenértékűnek elismert rendszereket alkalmazó harmadik országok elismerésének időbeli hatálya 2026. december 31-én lejár. A Tanács 2021. június 28-án felhatalmazta a Bizottságot arra, hogy tárgyalásokat kezdjen a 834/2007/EK rendelet értelmében az egyenértékűség szempontjából elismert harmadik országokkal az ökológiai termékek kereskedelméről szóló megállapodások megkötése céljából. A Bizottság az említett felhatalmazás alapján technikai eszmecseréket folytat az érintett harmadik országokkal. Ezek az eszmecserék a jogi és szabályozási keretek sokfélesége, valamint az ökológiai termelésnek a fogyasztók általi, ökológiai termelési rendszerenként eltérő megítéléséből eredő összetettség miatt különböző szintű előrehaladást mutatnak. Ezért az ökológiai termékek kereskedelmében bekövetkező zavarok elkerülése érdekében szükséges sürgősen gondoskodni arról, hogy a szóban forgó harmadik országok elismerése 2036. december 31-ig érvényben maradjon.
Az (EU) 2018/848 rendelet előírja, hogy a feldolgozó és tároló létesítmények tisztítására és fertőtlenítésére szolgáló termékek ökológiai termelés során történő felhasználását a Bizottságnak engedélyeznie kell, és az engedélyezett termékeket korlátozó jegyzékekbe kell foglalnia. Az ilyen jegyzékek létrehozása azonban számos kihívással jár. Ezeket a kihívásokat a biogazdálkodással kapcsolatos technikai tanácsadással foglalkozó szakértői csoport (EGTOP) több jelentése is megerősítette. Először is, az uniós piacon jelenleg számos termék és anyag áll rendelkezésre a feldolgozó és tároló létesítmények tisztítására és fertőtlenítésére. Másodszor, az ökológiai termékek feldolgozása és tárolása számos különböző típusú létesítményben történik, berendezések, gépek és épületek széles skálájának igénybevételével. Harmadszor, a feldolgozásra, illetve tárolásra szolgáló berendezéseket és gépeket a gyártó előírásainak megfelelően meg kell tisztítani és fertőtleníteni kell a megfelelő karbantartás és üzemeltetés biztosítása érdekében. Annak lehetővé tételére, hogy az ökológiai gazdálkodással foglalkozó gazdasági szereplők használhassák a piacon elérhető tisztítószereket és fertőtlenítőszereket, törölni kell azt a követelményt, amelynek értelmében a Bizottságnak engedélyeznie kell a feldolgozó és tároló létesítmények tisztítására és fertőtlenítésére szolgáló termékek ökológiai termelés során történő felhasználását, és korlátozó jegyzékekbe kell foglalnia az ilyen termékeket.
Az (EU) 2018/848 rendelet feljogosítja a tagállamokat arra, hogy mentesítsék a takarmánytól eltérő, nem csomagolt ökológiai termékeket értékesítő kisebb gazdasági szereplőket az (EU) 2018/848 rendelet 35. cikkének (1) bekezdése szerinti tanúsítvány birtoklására vonatkozó kötelezettség alól. A jelenlegi feltételek azonban akadályozhatják a növekedést. Emellett a kisebb gazdasági szereplők által az (EU) 2018/848 rendelet alkalmazásának kezdete óta tapasztalt növekvő költségek egyben a szóban forgó szereplőknek a takarmánytól eltérő, csomagolatlan ökológiai termékek eladásából származó forgalmát is megnövelték. Ez akadályozta a forgalmat érintő azon feltételeknek való megfelelést, amelyeknek teljesülniük kell a 35. cikk (1) bekezdése szerinti tanúsítvány birtoklására vonatkozó kötelezettség alóli mentesüléshez. Az említett feltételeket ezért törölni kell. Emellett az éves forgalom tekintetében meghatározott értéket felfelé kell módosítani annak érdekében, hogy ne akadályozza a kisebb gazdasági szereplőket abban, hogy mentesüljenek a 35. cikk (1) bekezdése szerinti tanúsítvány birtoklására vonatkozó kötelezettség alól.
Az (EU) 2018/848 rendelet rendelkezéseket állapít meg az uniós és a harmadik országbeli gazdálkodói csoportok összetételére vonatkozóan. A szóban forgó rendelkezések végrehajtásával kapcsolatos információk azt mutatják, hogy jelentős nehézségekbe ütközik az olyan gazdálkodói csoportok létrehozása, amelyek megfelelnek a tagok összetételére, különösen az éves forgalmukra és a jogi személyiségükre vonatkozó követelményeknek. Ezek a nehézségek akadályozzák a kisebb gazdasági szereplőket abban, hogy gazdálkodói csoportok tagjaivá váljanak. A termelői tevékenységek harmadik országokban végbemenő átszervezése nehézségeket okozhat az Uniónak az adott harmadik országokból származó termékekkel való ellátásban is, ami a kereskedelmi zavarok kockázatát vonja maga után. Ezért a gazdálkodói csoportok tagjainak éves forgalmára vonatkozó követelményeket törölni kell. Emellett a tagok mezőgazdasági üzemeinek maximális támogatható területére vonatkozó követelményhez kapcsolódó értéket felfelé kell módosítani annak érdekében, hogy lehetővé váljon a kisebb gazdasági szereplők gazdálkodói csoportokba való bevonása.
Az (EU) 2018/848 rendelet nem ír elő semmilyen konkrét átállási időszakot vagy minimális vágási életkort a fürjek tekintetében, ami hátráltatja a tenyésztésüket. Ezért helyénvaló megállapítani a vonatkozó szabályokat. Azokban a tagállamokban, ahol jelenleg ökológiai fürjtenyésztés folyik hústermelés céljából, a fürjeket 42 napos koruktól vágják le, egy 5 hetes átállási időszakot követően. Ez az időszak egy héttel rövidebb az e fajokra vonatkozó minimális vágási életkor eléréséhez szükséges időszaknál. A hústermelésre szánt baromfi tekintetében jelenleg érvényben lévő 10 hetes átállási időszak tehát a fürjek esetében nem megfelelő, ezért azt a vágási életkor figyelembevételével le kell rövidíteni. Következésképpen a hústermelésre szánt fürjek esetében helyénvaló a minimális vágási életkort 42 napban, az átállási időszakot pedig 5 hétben megállapítani.
Az (EU) 2018/848 rendelet szabályokat állapít meg az állatorvosi kezelésekre vonatkozóan. E szabályok értelmében a szárazföldi állatok esetében az (EU) 2019/6 európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott, kémiai úton előállított allopátiás gyógyszerek használatát követő élelmezés-egészségügyi várakozási időnek a szokásos várakozási idő kétszeresének, de legalább 48 órának kell lennie. Ez azt jelenti, hogy az élelmezés-egészségügyi várakozási időnek még akkor is legalább 48 órának kell lennie, ha egyébként az adott állatgyógyászati készítmény vonatkozásában alkalmazandó szokásos élelmezés-egészségügyi várakozási idő 0 nap. Az akvakultúra esetében a vonatkozó szabályok előírják, hogy az állatgyógyászati készítmények alkalmazását követő élelmezés-egészségügyi várakozási időnek a szokásos élelmezés-egészségügyi várakozási idő kétszeresének, illetve előírt várakozási idő hiányában legalább 48 órának kell lennie. A szárazföldi állatok tenyésztését nehezítő, fent említett teher kiküszöbölése érdekében, különös figyelemmel azokra az esetekre, amikor az állatgyógyászati készítmény tekintetében meghatározott élelmezés-egészségügyi várakozási idő 0 nap, indokolt összehangolni a szárazföldi állatokra és az akvakultúrára vonatkozó rendelkezéseket.
Az (EU) 2018/848 rendelet előírja, hogy a baromfi számára a szabadtéri területekhez való napközbeni folyamatos hozzáférést attól a legkorábbi életkortól biztosítani kell, amelyben ez gyakorlatilag lehetséges. Ez a követelmény veszélyeztetheti a fiatal, még tollatlan madarak biztonságát tenyésztési ciklusuk azon időszakában, amikor többek között stabil hőmérsékletre van szükségük táplálkozási és vízfogyasztási szokásaik kialakításához, immunitást kell szerezniük a fertőzésekkel szemben, továbbá meg kell védeni őket a ragadozóktól. A szóban forgó követelményt tehát módosítani kell annak érdekében, hogy a szabadtéri területekhez való hozzáférés biztosítása csak olyan madarak esetében legyen kötelező, amelyek testét elegendő toll borítja ahhoz, hogy kültéri klimatikus viszonyoknak való kitettség esetén képesek legyenek testhőmérsékletük szabályozására.
Az (EU) 2018/848 rendelet értelmében a termelőegység hízóbaromfi-hízlaláshoz használt baromfitartó épületeinek teljes hasznos alapterülete legfeljebb 1 600 m2 lehet. Ez gátolja az ökológiai hízóbaromfi-tenyésztés további fejlődését azáltal, hogy korlátozza az ökológiai termelőegységben található, hízóbaromfi-hízlaláshoz használt baromfitartó épületek méretét, anélkül, hogy további előnyökkel járna az állatjólét és a környezet szempontjából. A hízóbaromfi esetében a legnagyobb hasznos területet ezért a baromfitartó épületek szintjén kell meghatározni.
2025/0417 (COD)
Javaslat
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE
az (EU) 2018/848 rendeletnek egyes termelési, jelölési és tanúsítási szabályok, valamint a harmadik országokkal folytatott kereskedelemre vonatkozó egyes szabályok tekintetében történő módosításáról
(EGT-vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 43. cikke (2) bekezdésére,
tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,
a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,
tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére 8 ,
tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére 9 ,
rendes jogalkotási eljárás keretében,
mivel:
(1)Az (EU) 2018/848 rendelet rendelkezéseket állapít meg bizonyos termékek és anyagok ökológiai termelésben való felhasználásának engedélyezésére vonatkozóan. A Bizottság engedélyezheti többek között a feldolgozó és tároló létesítmények tisztítására és fertőtlenítésére szolgáló termékek ökológiai termelés során történő felhasználását, és korlátozó jegyzékekbe foglalhatja az említett termékeket. Az ilyen jegyzékek létrehozása azonban számos kihívással jár, amint azt a biogazdálkodással kapcsolatos technikai tanácsadással foglalkozó szakértői csoport (EGTOP) több jelentése is megerősíti 10 . Először is, az uniós piacon jelenleg számos termék és anyag áll rendelkezésre a feldolgozó és tároló létesítmények tisztítására és fertőtlenítésére. Másodszor, az ökológiai termékek feldolgozása és tárolása számos különböző típusú létesítményben történik, berendezések, gépek és épületek széles skálájának igénybevételével. Harmadszor, a feldolgozásra, illetve tárolásra szolgáló berendezéseket és gépeket a gyártó előírásainak megfelelően meg kell tisztítani és fertőtleníteni kell a megfelelő karbantartás és üzemeltetés biztosítása érdekében. Annak lehetővé tételére, hogy az ökológiai gazdálkodással foglalkozó gazdasági szereplők használhassák a piacon elérhető tisztítószereket és fertőtlenítőszereket, törölni kell azt a követelményt, amelynek értelmében a Bizottságnak engedélyeznie kell a feldolgozó és tároló létesítmények tisztítására és fertőtlenítésére szolgáló termékek ökológiai termelés során történő felhasználását, és korlátozó jegyzékekbe kell foglalnia az ilyen termékeket.
(2)Az (EU) 2018/848 rendelet szabályokat állapít meg a harmadik országokból származó termékeknek az uniós piacon ökológiai vagy átállási termékként való forgalomba hozatal céljából történő behozatalára vonatkozóan. Az említett szabályok értelmében az ökológiai termékek akkor juthatnak be az uniós piacra, ha megfelelnek az ökológiai termelésre vonatkozó uniós szabályoknak, vagy ha olyan harmadik országokból származnak, amelyek ökológiai termelési és ellenőrzési rendszereit az Unió rendszereivel egyenértékűnek ismerték el, méghozzá vagy az Unió és az említett harmadik országok közötti nemzetközi megállapodás révén, vagy a harmadik országnak a 834/2007/EK rendelet alapján, az egyenértékűség szempontjából történő elismerése útján.
(3)A C-240/23. sz. Herbaria Kräuterparadies II ügyben az Európai Unió Bírósága (a továbbiakban: EUB) kimondta, hogy az (EU) 2018/848 rendeletet úgy kell értelmezni, hogy az olyan harmadik országból importált termékek esetében, amely harmadik országnak az ökológiai termelési és ellenőrzési rendszereit – akár az Unió és az említett harmadik országok közötti nemzetközi megállapodás révén, akár a harmadik országnak a 834/2007/EK rendelet alapján, az egyenértékűség szempontjából történő elismerése útján – az Unió rendszereivel egyenértékűnek ismerték el, a termék címkéjén nem szerepelhet sem az Európai Unió ökológiai termelés jelölésére szolgáló logója, sem – főszabály szerint – az ökológiai termelésre utaló kifejezések. Az EUB kimondta továbbá, hogy az (EU) 2018/848 rendelet hatékony érvényesülésének biztosítása és az említett rendelet által a Bizottságra ruházott hatáskörök megőrzése érdekében engedélyezni kell azon harmadik ország ökológiai termelés jelölésére szolgáló logójának a terméken való használatát, ahonnan az ilyen termék származik, még akkor is, ha a szóban forgó logó az (EU) 2018/848 rendelet 30. cikkének (1) bekezdése és IV. melléklete szerinti, ökológiai termelésre utaló kifejezésekkel azonos kifejezéseket tartalmaz.
(4)Az Unió ökológiai termelési és ellenőrzési rendszereivel egyenértékűnek elismert rendszereket alkalmazó harmadik országból importált termékek esetében a harmadik ország ökológiai termelés jelölésére szolgáló logójának használata valószínűsíthetően nem sérti a tisztességes versenyt az ökológiai termékek belső piacán, és nem vezet a fogyasztók megtévesztésére alkalmas kétértelműséghez. Ennek az az oka, hogy az ilyen logó a verseny szempontjából nem hozza az érintett terméket az uniós ökológiai termékekkel azonos helyzetbe, és nem alkalmas arra, hogy azt a benyomást keltse, miszerint az érintett termék megfelel az (EU) 2018/848 rendeletben meghatározott valamennyi követelménynek.
(5)Az Unióban és harmadik országokban egyaránt használnak ökológiai termelésre utaló kifejezéseket, beleértve az azokból képzett szavakat és rövidítéseket is, amelyek azt sugallják a vásárlónak, hogy a terméket és annak összetevőit az alkalmazandó ökológiai termelési módszerekkel összhangban állították elő. Ugyanez megállapítható a Codex Alimentarius CAC/GL 32 jelzetű iránymutatása 11 kapcsán is, amely szerint az ökológiai termelési módszerekre utaló kifejezések, például az „ökológiai”, „biológiai” vagy hasonló értelmű szavak, beleértve a rövidítéseket is, arra szolgálnak, hogy azt sugallják a vásárlónak, hogy a terméket vagy annak összetevőit ökológiai termelési módszerekkel állították elő. Emellett az ökológiai termelésre vonatkozó egyes harmadik országbeli szabályok megkövetelik az ökológiai termelésre utaló kifejezések használatát az alkalmazandó ökológiai termelési módszereknek megfelelően előállított termékek és összetevőik esetében.
(6)Nem minden olyan harmadik ország rendelkezik az ökológiai termelés jelölésére szolgáló saját logóval, amelynek ökológiai termelési és ellenőrzési rendszereit az Unió rendszereivel egyenértékűnek ismerték el. Következésképpen, ha az ilyen harmadik országokból származó termékeket nem lehetne ökológiai termelésre utaló kifejezésekkel ellátni, az megfosztaná az említett harmadik országok gazdasági szereplőit attól a lehetőségtől, hogy feltüntessék az ilyen termékek ökológiai státuszát, valamint hogy jelezzék az uniós vásárlóknak, hogy ezek a termékek ökológiai termelésből származnak, és a származási országukban az ökológiai termelési módszerekkel összhangban állítják elő őket. Ezenkívül ez nehezen lenne összeegyeztethető a Codex Alimentarius CAC/GL 32 jelzetű iránymutatásaival, mivel az ilyen termékek jelölése során nem lehetne hivatkozni az ökológiai termelési módszerekre, annak ellenére, hogy a szóban forgó termékek megfelelnek az említett iránymutatásokban meghatározott valamennyi vonatkozó feltételnek.
(7)Az (EU) 2018/848 rendelet hatékony érvényesülésének biztosítása és az említett rendelet által a Bizottságra ruházott hatáskörök megőrzése érdekében az olyan harmadik országból importált termékek esetében, amely harmadik országoknak az ökológiai termelési és ellenőrzési rendszereit – akár az Unió és az említett harmadik országok közötti nemzetközi megállapodás révén, akár a harmadik országnak a 834/2007/EK rendelet alapján, az egyenértékűség szempontjából történő elismerése útján – az Unió rendszereivel egyenértékűnek ismerték el, engedélyezni kell az ökológiai termelésre utaló kifejezésekkel való megjelölést, amennyiben az említett termékek ökológiai termékként az unió piacára juthatnak.
(8)Egy harmadik ország ökológiai termelési és ellenőrzési rendszereinek az Unió rendszereivel egyenértékűként való elismerése azt jelenti, hogy az adott rendszerről annak értékelése megállapította, hogy ugyanazoknak a célkitűzéseknek és elveknek felel meg, mint az Unió vonatkozó rendszere, és ez olyan szabályok alkalmazása révén valósul meg, amelyek azonos szintű megfelelőséget garantálnak, még akkor is, ha a vizsgált rendszer ezt más eszközök segítségével éri el.
(9)Az egyenértékűnek elismert harmadik országok ökológiai termelési és ellenőrzési rendszereiben alkalmazott szabályok és az Unióban alkalmazott szabályok közötti különbségek az egyenértékűségi rendszer velejárói. Az egyenértékűség Bizottság általi értékelése azt mutatta, hogy bár e különbségek némelyike korlátozott hatókörű, más különbségek olyan ökológiai termelési szabályokhoz kapcsolódnak, amelyek fontos szerepet játszanak az uniós ökológiai termelés szerkezetében, és hozzájárulnak az ökológiai termékekkel kapcsolatos fogyasztói elvárások kielégítésére irányuló célkitűzés teljesítéséhez, miközben biztosítják a tisztességes versenyt a belső piacon az uniós termelési és ellenőrzési szabályoknak teljes mértékben megfelelő termékek és az említett uniós szabályokkal egyenértékű szabályoknak megfelelő termékek között. A szóban forgó szabályok közé tartoznak az élő talajra, az állatjólétre és az élelmiszereknek a lehető legkevesebb mesterséges inputanyag felhasználásával történő feldolgozására vonatkozó előírások.
(10)Egy 2024 júniusában és júliusában végzett, „Az európaiak, a mezőgazdaság és a KAP” című Eurobarométer felmérés azt mutatta, hogy az élelmiszertermékekre vonatkozó logók közül az Európai Unió ökológiai termelés jelölésére szolgáló logója a legismertebb az európaiak körében. Alapvető fontosságú mind a fogyasztók, mind a termelők szempontjából, mivel megkönnyíti a fogyasztók számára az ökológiai termékek azonosítását, a termelőket pedig segíti abban, hogy az ilyen termékeket Unió-szerte forgalmazzák.
(11)Az uniós termelési és ellenőrzési szabályoknak teljes mértékben megfelelő termékek és az említett uniós szabályokkal egyenértékű szabályoknak megfelelő termékek közötti, a belső piacon belüli tisztességes verseny biztosítása, valamint azon fogyasztói elvárások kielégítése érdekében, amelyek szerint az Unió ökológiai termelési és ellenőrzési rendszereivel egyenértékűnek elismert rendszereket alkalmazó harmadik országokból importált termékeknek az uniós előírások magas szintjével megegyező szintű előírásoknak kell megfelelniük, indokolt lehetővé tenni az Európai Unió ökológiai termelés jelölésére szolgáló logójának használatát a szóban forgó harmadik országokból importált termékek jelölésén, megjelenítésében és reklámozásában, feltéve, hogy az érintett termékek az említett egyenértékű szabályokon túlmenően bizonyos kiegészítő termelési és ellenőrzési követelményeknek is megfelelnek.
(12)Az (EU) 2018/848 rendelet hatékonyságának a harmadik országokkal folytatott kereskedelem tekintetében történő megőrzése érdekében az ilyen kiegészítő követelményeknek meg kell felelniük azoknak a termelési és ellenőrzési szabályoknak, amelyek fontos szerepet játszanak az uniós ökológiai termelés szerkezetében, és hozzájárulnak az ökológiai termékekkel kapcsolatos fogyasztói elvárások kielégítésére irányuló célkitűzés teljesítéséhez, miközben biztosítják a tisztességes versenyt a belső piacon.
(13)Arra az esetre, ha az Unióban vagy az Unió ökológiai termelési és ellenőrzési rendszereivel egyenértékűnek elismert rendszereket alkalmazó harmadik országokban megváltoznak a termelésre és az ellenőrzésre vonatkozó szabályok, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy bizonyos jogi aktusokat fogadjon el azon kiegészítő termelési és ellenőrzési követelményeknek a szabályozásba való beépítése vagy módosítása tekintetében, amelyeknek az említett harmadik országokból importált termékeknek meg kell felelniük ahhoz, hogy használhassák az Európai Unió ökológiai termelés jelölésére szolgáló logóját.
(14)Az ökológiai élelmiszereket és takarmányokat előállító uniós gazdasági szereplők felhasználnak olyan harmadik országokból importált összetevőket, amelyek ökológiai termelési és ellenőrzési rendszereit az Unió rendszereivel egyenértékűnek ismerték el. Az ilyen összetevők változó arányban kerülnek felhasználásra az ökológiai termékek uniós feldolgozása során, és az Unióban feldolgozott ökológiai termékek széles köréhez szükségesek. Az Unióban az említett összetevők felhasználásával végzett feldolgozási műveletekre az (EU) 2018/848 rendeletben meghatározott termelési szabályoknak megfelelően kerül sor. Ezért lehetővé kell tenni az Európai Unió ökológiai termelés jelölésére szolgáló logójának használatát az Unióban feldolgozott olyan termékek esetében, amelyek vagy e rendeletnek megfelelően előállított, vagy az Unió ökológiai termelési és ellenőrzési rendszereivel egyenértékűnek elismert rendszereket alkalmazó harmadik országokból importált ökológiai összetevőket tartalmaznak, amennyiben az említett összetevők a termék mezőgazdasági összetevőinek legfeljebb 5 %-át teszik ki (az élelmiszerek esetében tömegszázalékban kifejezve, a takarmányok esetében pedig általában véve). Abban az esetben, ha a szóban forgó összetevők a termék mezőgazdasági összetevőinek több mint 5 %-át teszik ki (az élelmiszerek esetében tömegszázalékban kifejezve, a takarmányok esetében általában véve), az uniós termelési és ellenőrzési szabályoknak teljes mértékben megfelelő összetevőket tartalmazó feldolgozott termékek és az említett uniós szabályokkal egyenértékű szabályoknak megfelelő összetevőket tartalmazó feldolgozott termékek közötti tisztességes belső piaci verseny biztosítása, továbbá az Európai Unió ökológiai termelés jelölésére szolgáló logójának használatával kapcsolatos fogyasztói elvárásoknak való megfelelés érdekében az említett logó használatát lehetővé kell tenni az érintett harmadik országokból importált összetevőket tartalmazó feldolgozott termékek jelölésén, megjelenítésében és reklámozásában, feltéve, hogy a vonatkozó egyenértékű szabályokon túlmenően az adott összetevők megfelelnek bizonyos kiegészítő termelési és ellenőrzési követelményeknek is.
(15)Az (EU) 2018/848 rendelet értelmében az Európai Unió ökológiai termelés jelölésére szolgáló logójának használata valamennyi, az Unióban előállított, előrecsomagolt ökológiai élelmiszer esetében kötelező. Ezért ki kell zárni e kötelezettség alkalmazási köréből azokat az Unióban előállított, előrecsomagolt élelmiszereket, amelyek az Unió ökológiai termelési és ellenőrzési rendszereivel egyenértékűnek elismert rendszereket alkalmazó harmadik országokból importált összetevőket tartalmaznak, amennyiben az említett összetevők a termék mezőgazdasági összetevőinek több mint 5 tömegszázalékát teszik ki, és nem felelnek meg bizonyos kiegészítő termelési és ellenőrzési követelményeknek.
(16)Az (EU) 2018/848 rendelet rendelkezéseket állapít meg azokra a feltételekre vonatkozóan, amelyek teljesülése esetén a tagállamok mentesíthetik a kisebb gazdasági szereplőket az említett rendelet 35. cikkének (1) bekezdése szerinti tanúsítvány birtoklására vonatkozó kötelezettség alól. A kisebb gazdasági szereplők által az (EU) 2018/848 rendelet alkalmazásának kezdete óta tapasztalt növekvő költségek maguk után vonták a szóban forgó szereplők takarmánytól eltérő, csomagolatlan ökológiai termékek eladásából származó forgalmának növekedését. Ez akadályozta a forgalmat érintő azon feltételeknek való megfelelést, amelyeknek teljesülniük kell a 35. cikk (1) bekezdése szerinti tanúsítvány birtoklására vonatkozó kötelezettség alóli mentesüléshez. A szóban forgó akadályoztatás viszont az említett kötelezettség miatt a költségek növekedését idézi elő. Ezért el kell törölni az éves forgalommal kapcsolatos azon feltételeket, amelyek alapján a tagállamok mentesíthetik a kisebb gazdasági szereplőket az említett rendelet 35. cikkének (1) bekezdése szerinti tanúsítvány birtoklására vonatkozó követelmény alól. Emellett az éves forgalomra vonatkozó értéket felfelé kell módosítani annak érdekében, hogy ne akadályozza a kisebb gazdasági szereplőket abban, hogy mentesüljenek az említett rendelet 35. cikkének (1) bekezdése szerinti tanúsítvány birtoklására vonatkozó kötelezettség alól.
(17)Az (EU) 2018/848 rendelet rendelkezéseket állapít meg az uniós és a harmadik országbeli gazdálkodói csoportok összetételére vonatkozóan. A szóban forgó rendelkezések végrehajtásával kapcsolatos információk azt mutatják, hogy jelentős nehézségekbe ütközik az olyan gazdálkodói csoportok létrehozása, amelyek megfelelnek a tagok összetételére, különösen az éves forgalmukra és a jogi személyiségükre vonatkozó követelményeknek. Az említett nehézségek közé tartoznak az adminisztratív költségek, valamint az, hogy át kell szervezni azon termelői csoportok gazdasági tevékenységeit, amelyek jelenleg szövetkezeti társulások, gazdasági szereplőket tömörítő szövetkezetek, társulások, szövetségek vagy más szervezetek keretében működnek. Ezek a nehézségek akadályozzák, hogy a kisebb gazdasági szereplők gazdálkodói csoportokba tömörüljenek, mivel a hatályos rendelkezések nem tükrözik megfelelően a mezőgazdasági kistermelők és a kis gazdasági szereplők szükségleteit és erőforrás-kapacitását, ami mind az Unióban, mind a harmadik országokban hátrányosan befolyásolja az ökológiai gazdálkodás fejlődését. A termelői tevékenységek harmadik országokban végbemenő átszervezése nehézségeket okozhat az Uniónak az adott harmadik országokból származó termékekkel való ellátásban is, ami a kereskedelmi zavarok kockázatát vonja maga után. Ezért a gazdálkodói csoportok tagjainak éves forgalmára vonatkozó követelményeket törölni kell. Emellett a tagok mezőgazdasági üzemeinek maximális támogatható területére vonatkozó követelményhez kapcsolódó értéket felfelé kell módosítani annak érdekében, hogy lehetővé váljon a kisebb gazdasági szereplők gazdálkodói csoportokba való bevonása.
(18)Az Unió ökológiai termelési és ellenőrzési rendszereivel egyenértékűnek elismert rendszereket alkalmazó harmadik országok elismerésének időbeli hatálya 2026. december 31-én lejár. A Tanács 2021. június 28-án felhatalmazta a Bizottságot arra, hogy tárgyalásokat kezdjen a 834/2007/EK rendelet értelmében az egyenértékűség szempontjából elismert tizenegy harmadik országgal abból a célból, hogy nemzetközi megállapodásokat kössön velük az ökológiai termékek kereskedelme tárgyában. A Bizottság az említett felhatalmazás alapján technikai eszmecseréket folytat az érintett harmadik országokkal. Ezek az eszmecserék a jogi és szabályozási keretek sokfélesége, valamint az ökológiai termelésnek a fogyasztók általi, ökológiai termelési rendszerenként eltérő megítéléséből eredő összetettség miatt különböző szintű előrehaladást mutatnak. Ezért az ökológiai termékek kereskedelmében bekövetkező zavarok elkerülése érdekében szükséges sürgősen gondoskodni arról, hogy a szóban forgó harmadik országok elismerése 2036. december 31-ig érvényben maradjon.
(19)Az (EU) 2018/848 rendelet átállási időszakot állapít meg a hústermelésre szánt baromfira vonatkozóan, és meghatározza a vágási életkor alsó határát azon esetek tekintetében, amikor a mezőgazdasági termelő nem alkalmaz lassú növekedésű baromfivonalakat. A szóban forgó rendelkezések a fürjek tekintetében nem írnak elő semmilyen konkrét átállási időszakot vagy minimális vágási életkort. Azokban a tagállamokban, ahol ökológiai fürjtenyésztés folyik hústermelés céljából, a fürjek tenyésztési ciklusa rövidebb, mint a hústermelés céljából tartott egyéb baromfifajok esetében alkalmazandó ciklus, mivel 42 napos kortól vágják le őket. Az átállási időszak hosszát 5 hétben indokolt megállapítani. Ez az időszak egy héttel rövidebb az e fajokra vonatkozó minimális vágási életkor eléréséhez szükséges időszaknál. A hústermelésre szánt baromfi tekintetében jelenleg érvényben lévő 10 hetes átállási időszak tehát a fürjek esetében nem megfelelő, ezért azt a vágási életkor figyelembevételével le kell rövidíteni. Helyénvaló tehát előírni, hogy a hústermelésre szánt fürjek esetében az átállási időszak hossza 5 hét, a minimális vágási életkor pedig 42 nap legyen.
(20)Az (EU) 2018/848 rendelet szabályokat állapít meg az állatorvosi kezelésekre vonatkozóan. E szabályok értelmében a szárazföldi állatok esetében az (EU) 2019/6 európai parlamenti és tanácsi rendeletben 12 meghatározott, kémiai úton előállított allopátiás gyógyszerek használatát követő élelmezés-egészségügyi várakozási időnek a szokásos várakozási idő kétszeresének, de legalább 48 órának kell lennie. Ez azt jelenti, hogy az élelmezés-egészségügyi várakozási időnek még akkor is legalább 48 órának kell lennie, ha egyébként az adott állatgyógyászati készítmény vonatkozásában alkalmazandó szokásos élelmezés-egészségügyi várakozási idő 0 nap. Az akvakultúra esetében a vonatkozó szabályok előírják, hogy az allopátiás állatgyógyászati készítmények alkalmazását követő élelmezés-egészségügyi várakozási időnek az engedélyezett állatgyógyászati készítmények tekintetében megállapított várakozási idő kétszeresének, illetve előírt várakozási idő hiányában legalább 48 órának kell lennie. A szárazföldi állatok tenyésztését nehezítő, fent említett teher kiküszöbölése érdekében, különös figyelemmel azokra az esetekre, amikor az állatgyógyászati készítmény tekintetében meghatározott élelmezés-egészségügyi várakozási idő 0 nap, indokolt összehangolni a szárazföldi állatokra és az akvakultúrára vonatkozó rendelkezéseket.
(21)Az (EU) 2018/848 rendelet szabályokat állapít meg a baromfi elhelyezésére és a baromfitartási gyakorlatokra vonatkozóan; e szabályok egyike az, hogy a baromfi számára a szabadtéri területekhez való napközbeni folyamatos hozzáférést attól a legkorábbi életkortól biztosítani kell, amelyben ez gyakorlatilag lehetséges. Ez a szabály azonban veszélyeztetheti a fiatal, még tollatlan madarak biztonságát tenyésztési ciklusuk azon időszakában, amikor többek között stabil hőmérsékletre van szükségük táplálkozási és vízfogyasztási szokásaik kialakításához, immunitást kell szerezniük a fertőzésekkel szemben, továbbá meg kell védeni őket a ragadozóktól. A szóban forgó szabályt tehát módosítani kell annak érdekében, hogy a szabadtéri területekhez való hozzáférés biztosítása csak olyan madarak esetében legyen kötelező, amelyek testét elegendő toll borítja ahhoz, hogy kültéri klimatikus viszonyoknak való kitettség esetén képesek legyenek testhőmérsékletük szabályozására.
(22)Az (EU) 2018/848 rendelet értelmében a termelőegység hízóbaromfi-hízlaláshoz használt baromfitartó épületeinek teljes hasznos alapterülete legfeljebb 1 600 m2 lehet. Ez gátolja az ökológiai hízóbaromfi-tenyésztés további fejlődését azáltal, hogy korlátozza az ökológiai termelőegységben található, hízóbaromfi-hízlaláshoz használt baromfitartó épületek méretét, anélkül, hogy további előnyökkel járna az állatjólét és a környezet szempontjából. Az (EU) 2018/848 rendeletet ezért módosítani kell a hízóbaromfi számára biztosítandó maximális hasznos alapterületnek a baromfitartó épületek szintjén történő meghatározása érdekében.
(23)Tekintve, hogy e rendelet céljait – nevezetesen a tisztességes versennyel, az ökológiai termékek belső piacának megfelelő működésével, valamint az ökológiai termékekbe és az Európai Unió ökológiai termelés jelölésére szolgáló logójába vetett fogyasztói bizalom megőrzésével kapcsolatos célkitűzéseket – a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban – az ökológiai termelési szabályok összehangolásának szükségességéből kifolyólag – jobban megvalósíthatók, az Unió a szubszidiaritásnak az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt elvével összhangban intézkedéseket hozhat. Ez a rendelet az arányosságnak az ugyanazon cikkben meghatározott elvével összhangban nem lépi túl az említett célok eléréséhez szükséges mértéket.
(24)Az (EU) 2018/848 rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.
(25)Tekintettel arra, hogy el kell kerülni az ökológiai termékek kereskedelmének szükségtelen zavarait, biztosítani kell a harmadik országok nemzetközi megállapodások révén történő elismerésének rendszerére való zökkenőmentes átállást, valamint fel kell számolni az ökológiai gazdálkodással foglalkozó szereplőkre nehezedő szükségtelen terheket, e rendeletnek sürgősen, az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon hatályba kell lépnie,
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
Az (EU) 2018/848 rendelet a következőképpen módosul:
1.A 24. cikk (1) bekezdésének g) pontját el kell hagyni.
2.A 30. cikk a következőképpen módosul:
a)az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:
„(1) E rendelet alkalmazásában egy termék akkor jelölhető meg ökológiai termelésre utaló kifejezésekkel, ha jelölésén, reklámanyagaiban vagy kereskedelmi okmányaiban a terméket, illetve az előállításához használt összetevőket vagy takarmány-alapanyagokat olyan kifejezésekkel írják le, amelyek a vásárló számára azt sugallják, hogy a terméket, az összetevőket vagy a takarmány-alapanyagokat e rendelettel összhangban állították elő. Különösen a IV. mellékletben felsorolt kifejezések, valamint az azokból képzett szavak és rövidítések – például a »bio« és az »öko« szóelem – önmagukban vagy más elemekkel kombinálva az Unió egész területén és az említett mellékletben felsorolt bármely nyelven használhatók a 2. cikk (1) bekezdésében említett olyan termékek jelölésére és reklámozására, amelyek megfelelnek e rendeletnek, vagy amelyeket a 45. cikk (1) bekezdése b) pontjának ii. vagy iii. alpontjában meghatározott feltételek mellett harmadik országból importálnak abból a célból, hogy ökológiai termékként forgalomba hozzák őket az Uniós piacon.”;
b)a (2) bekezdés első albekezdésének helyébe a következő szöveg lép:
„Az e cikk (1) bekezdése szerinti kifejezések nem használhatók az Unióban a IV. mellékletben felsorolt nyelvek egyikén sem a 2. cikk (1) bekezdésében említett olyan termékek jelölésén, reklámanyagaiban és kereskedelmi okmányain, amelyek nem felelnek meg e rendeletnek, illetve amelyeket nem a 45. cikk (1) bekezdése b) pontjának ii. vagy iii. alpontjában meghatározott feltételek mellett importálnak valamely harmadik országból, abból a célból, hogy ökológiai termékként forgalomba hozzák őket az Uniós piacon.”
3.A 32. cikk (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő szöveg lép:
„b) előrecsomagolt élelmiszerek esetében az Európai Unió ökológiai termelés jelölésére szolgáló, 33. cikkben említett logóját is fel kell tüntetni a csomagoláson, kivéve a következő eseteket:
– a 30. cikk (3) bekezdésében említett eset;
– a 30. cikk (5) bekezdésének b) pontjában említett esetek;
– azok az esetek, amikor a 30. cikk (5) bekezdésének a) pontjában említett feldolgozott élelmiszer a 45. cikk (1) bekezdése b) pontjának ii. vagy iii. alpontjával összhangban importált összetevőkből készült, és ezek az összetevők a termék ökológiai mezőgazdasági összetevőinek több mint 5 %-át teszik ki a feldolgozott élelmiszer tömegszázalékában kifejezve, és nem felelnek meg a VII. mellékletben meghatározott követelményeknek.”
4.A 33. cikk helyébe a következő szöveg lép:
„33. cikk
Az Európai Unió ökológiai termelés jelölésére szolgáló logója
(1)Az Európai Unió ökológiai termelés jelölésére szolgáló logója a következő esetekben használható:
a) a II., a III. és a IV. fejezetben megállapított szabályoknak megfelelően előállított termékek jelölésén, megjelenítésében és reklámozásában;
b) a 45. cikk (1) bekezdése b) pontjának ii. vagy iii. alpontjával összhangban importált és a VII. mellékletben meghatározott követelményeknek megfelelő termékek jelölésén, megjelenítésében és reklámozásában;
c) a 30. cikk (5) bekezdésének a) pontjában említett feldolgozott élelmiszerek és a 30. cikk (6) bekezdésében említett feldolgozott takarmányok esetében, amelyek összetevőit a 45. cikk (1) bekezdése b) pontjának ii. vagy iii. alpontjával összhangban importálták, feltéve, hogy a szóban forgó összetevők megfelelnek a VII. mellékletben meghatározott követelményeknek, illetve a termék ökológiai mezőgazdasági összetevőinek kevesebb mint 5 %-át teszik ki a feldolgozott élelmiszer tömegszázalékában kifejezve, vagy a feldolgozott takarmányban található mezőgazdasági eredetű ökológiai összetevőknek kevesebb mint 5 %-át teszik ki;
d) a magának a logónak a létezésével és reklámozásával kapcsolatos tájékoztatási és szemléletformálási célra, feltéve, hogy a logó ilyen használata valószínűsíthetően nem vezeti félre a fogyasztókat a konkrét termékek ökológiai termelését illetően, továbbá feltéve, hogy a logó az V. mellékletben meghatározott szabályoknak megfelelően van megjelenítve. Ebben az esetben a 32. cikk (2) bekezdésében és az V. melléklet 1.7. pontjában foglalt követelmények nem alkalmazandók.
Az Európai Unió ökológiai termelés jelölésére szolgáló logója nem használható a 30. cikk (5) bekezdésének b) és c) pontjában említett feldolgozott élelmiszerek, valamint a 30. cikk (3) bekezdésében említett átállási termékek esetében.
(2)Az (1) bekezdés d) pontjával összhangban történő felhasználás kivételével az Európai Unió ökológiai termelés jelölésére szolgáló logója az (EU) 2017/625 rendelet 86. és 91. cikkének megfelelő hatósági tanúsítvány.
(3)Az Európai Unió ökológiai termelés jelölésére szolgáló logójának használata a harmadik országokból behozott termékek esetében tetszőleges. Amennyiben az említett logó az (1) bekezdéssel összhangban szerepel az ilyen termékek jelölésén, azon a 32. cikk (2) bekezdésében említett megjelölést is fel kell tüntetni.
(4)Az Európai Unió ökológiai termelés jelölésére szolgáló logóját az V. mellékletben szereplő mintának és az ott meghatározott szabályoknak megfelelően kell feltüntetni.
(5)Az e rendeletnek megfelelő termékek jelölésén, megjelenítésében és reklámozásában használhatók nemzeti logók és magánlogók is.
(6)A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az 54. cikknek megfelelően olyan felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyek az V. mellékletet az Európai Unió ökológiai termelés jelölésére szolgáló logója és az ahhoz kapcsolódó szabályok tekintetében módosítják.
(7)A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az 54. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy módosítsa az Európai Unió ökológiai termelés jelölésére szolgáló logójának a 45. cikk (1) bekezdése b) pontjának ii. vagy iii. alpontjával összhangban importált termékek esetében történő használatára vonatkozó VII. mellékletet, vagy azáltal, hogy azt olyan, a fenntartható növénytermesztési rendszerek, az állatjólétet és a fenntartható táplálkozást biztosító állattenyésztési rendszerek, valamint az élelmiszerek lehető legkevesebb mesterséges inputanyag felhasználásával történő feldolgozására szolgáló módszerek alkalmazására vonatkozó követelményekkel egészíti ki, amelyeknek teljesülniük kell a fogyasztói elvárások kielégítése és a tisztességes versenynek az ökológiai termékek uniós piacán való fenntartása érdekében, vagy az említett kiegészítő követelmények módosítása révén, figyelembe véve ugyanakkor a harmadik országok sajátosságait az olyan termékeket illetően, amelyeket az Unióban nem termesztenek és nem dolgoznak fel.”
5.A 35. cikk (8) bekezdésének első albekezdése helyébe a következő szöveg lép:
„A tagállamok mentesíthetik a (2) bekezdésben említett tanúsítvánnyal való rendelkezés kötelezettsége alól azokat a gazdasági szereplőket, akik vagy amelyek a végső fogyasztók részére közvetlenül értékesítenek takarmánytól eltérő, nem csomagolt ökológiai termékeket, feltéve, hogy az ilyen termékeket nem az említett gazdasági szereplők állítják elő, készítik el, az említett gazdasági szereplők nem tárolják azokat az értékesítés helyétől eltérő helyen, vagy azokat nem harmadik országból hozzák be, vagy e tevékenységeket nem adják ki alvállalkozásba harmadik félnek, és feltéve, hogy az ilyen értékesítések által érintett éves mennyiség nem haladja meg a 10 000 kg-ot.”
6.A 36. cikk (1) bekezdése a következőképpen módosul:
a)a b) pont helyébe a következő szöveg lép:
„b) kizárólag olyan tagokból állhat, akik vagy amelyek mindegyike legfeljebb az alábbiakban meghatározott méretű mezőgazdasági üzemmel rendelkezik:
– i. 10 hektár;
– ii. 1 hektár üvegház esetében; vagy
– iii. 30 hektár kizárólag állandó gyepterület esetében;”
b)a d) pont helyébe a következő szöveg lép:
„d) jogi személyiséggel rendelkeznek, vagy olyan gazdálkodói szövetkezeti társulás, gazdasági szereplőket tömörítő szövetkezet, társulás, szövetség vagy más szervezet tagjai, amely jogi személyiséggel rendelkezik;”.
7.A 48. cikk (1) bekezdésének második albekezdésében a „2026. december 31-én” szöveg helyébe a „2036. december 31-én” szöveg lép.
8.A II. melléklet a következőképpen módosul:
a)a II. rész a következőképpen módosul:
a)az 1.2.2. c) és d) pont helyébe a következő szöveg lép:
„c) a húsáért tartott baromfi esetében – a pekingi kacsa és a fürj kivételével –, ha háromnapos kora előtt vonták be az ökológiai termelésbe, 10 hét;
d) a pekingi kacsa esetében 7 hét, a fürj esetében 5 hét, ha háromnapos kora előtt vonták be az ökológiai termelésbe;”
b)az 1.5.2.5. pont helyébe a következő szöveg lép:
„1.5.2.5. A kémiai úton előállított allopátiás állatgyógyászati készítmények – köztük az antimikrobiális állatgyógyászati készítmények – esetében az (EU) 2019/6 európai parlamenti és tanácsi rendelet* 4. cikkének 34. pontjában meghatározott élelmezés-egészségügyi várakozási idő kétszerese az alábbiak szerinti élelmezés-egészségügyi várakozási időnek:
a)a forgalombahozatali engedélyben foglalt feltételeknek megfelelően használt állatgyógyászati készítmények kísérőiratai; vagy
b)az említett rendelet 115. cikke, amennyiben a gyógyszert az említett rendelet 113. cikkével összhangban a forgalombahozatali engedélyben foglalt feltételektől eltérően alkalmazzák.
* Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/6 rendelete (2018. december 11.) az állatgyógyászati készítményekről és a 2001/82/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 4., 2019.1.7., 43. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2019/6/oj ).”;
c)az 1.9.4.1. pont harmadik albekezdése a következő ponttal egészül ki:
„j) fürj esetében 42 nap.”;
d)az 1.9.4.4. pont a következőképpen módosul:
i. az e) pont helyébe a következő szöveg lép:
„e) a szabadtéri területekhez való napközbeni folyamatos hozzáférést attól a legkorábbi életkortól biztosítani kell, amelyben a madarak testét már elegendő toll borítja ahhoz, hogy kültéri klimatikus viszonyoknak való kitettség esetén képesek legyenek testhőmérsékletük szabályozására, és amikor ezt az élettani és a fizikai körülmények lehetővé teszik, kivéve, ha uniós jogszabályok alapján ideiglenes korlátozások elrendelésére került sor;”
ii. az m) pont helyébe a következő szöveg lép:
„m) a hízóbaromfi-hízlaláshoz használt baromfitartó épületek teljes hasznos alapterülete egyetlen baromfitartó épület esetében sem haladhatja meg az 1 600 m2-t;”
b)a III. rész 3.1.4.2. f) pontja helyébe a következő szöveg lép:
„Az allopátiás állatgyógyászati készítmények esetében az (EU) 2019/6 rendelet 4. cikkének 34. pontjában meghatározott élelmezés-egészségügyi várakozási idő kétszerese az alábbiak szerinti élelmezés-egészségügyi várakozási időnek:
a)a forgalombahozatali engedélyben foglalt feltételeknek megfelelően használt állatgyógyászati készítmények kísérőiratai; vagy
b)az említett rendelet 115. cikke, amennyiben a gyógyszert az említett rendelet 114. cikkével összhangban a forgalombahozatali engedélyben foglalt feltételektől eltérően alkalmazzák;”
c)a IV. rész 2.2.3. pontját el kell hagyni;
d)az V. rész 2.4. pontját el kell hagyni;
e)a VII. rész 1.4. pontját el kell hagyni;
f)a III. melléklet 7.5. pontját el kell hagyni;
g)a rendelet szövege a következő melléklettel egészül ki:
„VII. MELLÉKLET
A 32. cikk (1) bekezdésének b) pontjában, valamint a 33. cikk (1) bekezdésének b) és c) pontjában említett követelmények:
1. a II. melléklet I. részének 1.2. pontja;
2. a II. melléklet II. részének 1.7.5. pontja;
3. a II. melléklet II. részének 1.7.11. pontja;
4. a II. melléklet IV. részének 2.2.2. f) pontja.”
2. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, -án/-én.
az Európai Parlament részéről a Tanács részéről
az elnök az elnök