EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2025.11.11.
COM(2025) 674 final
2025/0341(NLE)
Javaslat
A TANÁCS HATÁROZATA
az Európai Unió által a Nemzetközi Tengerészeti Szervezetben a közgyűlés 34. ülésén képviselendő álláspontról
EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2025.11.11.
COM(2025) 674 final
2025/0341(NLE)
Javaslat
A TANÁCS HATÁROZATA
az Európai Unió által a Nemzetközi Tengerészeti Szervezetben a közgyűlés 34. ülésén képviselendő álláspontról
INDOKOLÁS
1.A javaslat tárgya
E javaslat tárgya az Unió által a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet közgyűlésének 2025. november 24. és december 3. között megrendezésre kerülő 34. ülésén (A 34) képviselendő álláspont meghatározásáról szóló határozat.
A közgyűlés 34. ülésén módosításokat tervez elfogadni a következőkre vonatkozóan:
a)Riasztóberendezésekre és kijelzőkre vonatkozó szabályzat,2025;
b)A kikötő szerint illetékes állam általi ellenőrzésre vonatkozó eljárások (2025);
c)A szemlézés és tanúsítás harmonizált rendszere (HSSC) szerinti szemlézési iránymutatások (2025);
d)Az IMO-eszközök végrehajtásáról szóló szabályzat (III-szabályzat) szempontjából releváns eszközök keretében teljesítendő kötelezettségek nem kimerítő listája 2025-re vonatkozóan;
e)Az IMO tagállami auditálási rendszerének (IMSAS) kerete és eljárásai.
2.A javaslat háttere
2.1.A Nemzetközi Tengerészeti Szervezet létrehozásáról szóló egyezmény
A Nemzetközi Tengerészeti Szervezetről (a továbbiakban: IMO) szóló egyezmény létrehozza az IMO-t, amelynek célja, hogy fórumot biztosítson a nemzetközi kereskedelmi hajózást érintő bármely technikai kérdéshez kapcsolódó szabályozás és gyakorlatok területén folytatott együttműködéshez. További célja a tengerészeti biztonsággal, a hajózás hatékonyságával, valamint a hajókról történő tengerszennyezés megelőzésével és szabályozásával kapcsolatos lehető legszigorúbb végrehajtható normák általános elfogadása az egyenlő versenyfeltételek előmozdítása révén. A kapcsolódó adminisztratív és jogi kérdésekkel is foglalkozik.
Az egyezmény 1958. március 17-én lépett hatályba.
Az egyezménynek valamennyi tagállam részes fele. Az Unió nem részes fele az egyezménynek.
2.2.A Nemzetközi Tengerészeti Szervezet
A Nemzetközi Tengerészeti Szervezet (IMO) a hajózás biztonságáért és védeleméért, valamint a hajók által okozott tengerszennyezés megelőzéséért felelős szakosított ENSZ-intézmény. Az IMO a nemzetközi hajózás biztonságával, védelmével és környezeti teljesítményével kapcsolatos normák megalkotásáért világszinten felelős hatóság. A Szervezet legfőbb feladata egy igazságos, hatékony, egységesen elfogadott és alkalmazott szabályozási keret kialakítása a hajózási ágazat számára.
Az IMO-ban való tagság csak államok előtt áll nyitva. Az Európai Bizottság és az IMO közötti kapcsolatok ma az IMO A.1168(32) sz. határozatán alapulnak, amely meghatározza az IMO és a kormányközi szervezetek közötti együttműködés eljárásait és feltételeit. Ezen IMO-határozat és az 1974 óta hozott további intézkedések alapján az Európai Bizottság megfigyelőként vesz részt az IMO valamennyi bizottsági és albizottsági ülésén.
Az IMO közgyűlése a szervezet irányító testülete. A közgyűlés tagja valamennyi IMO-tagállam; a testület kétévente ülésezik, és olyan intézkedéseket fogadhat el, amelyekről az IMO öt fő bizottságában megállapodás született. Ezen öt bizottság közé tartozik a Tengerészeti Biztonsági Bizottság (MSC) és a Tengerikörnyezet-védelmi Bizottság (MEPC).
2.3.Az IMO közgyűlésének tervezett jogi aktusa
A közgyűlés 2025. november 24. és december 3. között megrendezésre kerülő 34. ülésén módosításokat tervez elfogadni a következőkre vonatkozóan:
a)Riasztóberendezésekre és kijelzőkre vonatkozó szabályzat, 2025;
b)A kikötő szerint illetékes állam általi ellenőrzésre vonatkozó eljárások (2025);
c)A szemlézés és tanúsítás harmonizált rendszere szerinti szemlézési iránymutatások (HSSC szerinti szemlézési iránymutatások) (2025);
d)Az IMO-eszközök végrehajtásáról szóló szabályzat (III-szabályzat) szempontjából releváns eszközök keretében teljesítendő kötelezettségek nem kimerítő listája 2025-re vonatkozóan;
e)Az IMO tagállami auditálási rendszere (IMSAS).
Az IMO-egyezmény (15. cikkének j) pontja) értelmében a közgyűlés elfogadhat a tagoknak szóló rendeleteket és iránymutatásokat a tengerbiztonságra, a hajók által okozott tengerszennyezés megelőzésére és ellenőrzésére, valamint a hajózás tengeri környezetre gyakorolt hatásával kapcsolatos egyéb, a nemzetközi jogi eszközök által vagy azok alapján a szervezet hatáskörébe utalt ügyekre vonatkozóan, illetve elfogadhatja az ilyen rendeletek és iránymutatások módosításait.
A fent említett, elfogadandó határozatok, amelyek kiegészítik és támogatják az IMO-egyezményeket, meghatározó módon befolyásolhatják az uniós jogszabályok tartalmát, és közülük több is beépül az uniós jogszabályokba.
Általános céljuk a tengerészeti biztonság, a környezetvédelem és az IMO-szabványok következetes globális végrehajtásának előmozdítása a műszaki követelmények, az ellenőrzési és szemlézési eljárások harmonizálása, valamint a tagállamok megfelelésének felügyelete révén. Ezeket rendszeresen felülvizsgálják és frissítik az új technológiák, a szabályozási fejlemények és a gyakorlati alkalmazásuk során szerzett tapasztalatok figyelembevétele érdekében, biztosítva azok folyamatos relevanciáját és hatékonyságát.
Pontosabban fogalmazva:
a)A riasztóberendezésekre és kijelzőkre vonatkozó szabályzat tervezett módosításainak célja a szabályzat rendelkezéseinek további aktualizálása, ezáltal biztosítva a szabályzat elfogadása óta elfogadott és/vagy módosított IMO-eszközök követelményeinek való megfelelést, és ezáltal az ellentmondások, a kétértelműségek és a szükségtelen redundanciák kiküszöbölését.
b)A kikötő szerint illetékes állam általi ellenőrzésre vonatkozó eljárások tervezett módosításainak célja a tengerészeti biztonság és védelem fokozása, a tengerszennyezés megelőzése, valamint az eljárások naprakésszé tétele az IMO-eszközök azon módosításainak figyelembevétele érdekében, amelyek 2023 óta léptek hatályba vagy érvénybe, amikor az IMO 33. közgyűlése elfogadta a kikötő szerint illetékes állam általi ellenőrzés eljárásairól szóló A.1185(33) határozatot (2023).
c)A szemlézés és tanúsítás harmonizált rendszere szerinti iránymutatások tervezett módosításainak célja azok további felülvizsgálata az IMO-eszközök azon módosításainak figyelembevétele érdekében, amelyek 2023 óta léptek hatályba vagy érvénybe, amikor az IMO 33. közgyűlése elfogadta a szemlézés és tanúsítás harmonizált rendszere szerinti szemlézési iránymutatásokról szóló, 2023. évi A.1186(33) határozatot.
d)Az III-szabályzat szempontjából releváns jogi eszközök szerinti kötelezettségek 2025. évi nem kimerítő listája tervezett módosításainak célja azok további felülvizsgálata annak érdekében, hogy figyelembe vegyék az III-szabályzat szempontjából releváns IMO-eszközök azon módosításait, amelyek 2023-ban léptek hatályba vagy érvénybe, amikor az IMO 33. közgyűlése elfogadta az III-szabályzat szempontjából releváns jogi eszközök szerinti kötelezettségek 2023. évi nem kimerítő listájáról szóló A.1187(33) határozatot.
e)Az IMO tagállami auditálási rendszere (IMSAS) keretei és eljárásai tervezett módosításainak célja a tagállamok azon képességének javítása, hogy teljesítsék azon kötelező IMO-eszközök szerinti kötelezettségeiket, amelyeknek részes felei, valamint a tagállamok közötti nagyobb átláthatóság, elszámoltathatóság és együttműködés előmozdítása.
3.Az Unió által képviselendő álláspont
3.1.A riasztóberendezésekre és kijelzőkre vonatkozó 2025. évi szabályzat tervezetének és a kapcsolódó közgyűlési határozattervezetnek az elfogadása, valamint a riasztóberendezésekre és kijelzőkre vonatkozó, 2009. évi szabályzatról szóló A.1021(26) sz. határozat visszavonása
A riasztóberendezésekre és kijelzőkre vonatkozó 2009. évi szabályzat célja, hogy általános tervezési iránymutatást nyújtson, és előmozdítsa a SOLAS-egyezményben előírt, a személyhajókra vonatkozó biztonsági szabályokról és követelményekről szóló 2009/45/EK irányelv által a belföldi utakon közlekedő személyhajókra alkalmazandó riasztóberendezések és kijelzők típusának, helyének és elsőbbségének egységességét.
Az IMO Tengerészeti Biztonsági Bizottsága 108. ülésén (az MSC 108. ülése) megbízta a Hajótervezési és-építési Albizottságot (SDC), hogy végezze el a „Riasztóberendezésekre és kijelzőkre vonatkozó 2009. évi szabályzat felülvizsgálatával” kapcsolatos munkát.
Az SDC 11. ülése megjegyezte, hogy biztosítani kell, hogy a riasztóberendezésekre és kijelzőkre vonatkozó szabályzat módosításai összhangban legyenek és harmonizáltak legyenek az egyezmények, szabályzatok és határozatok legújabb változataival, amelyek követelményeket állapítottak meg a vizuális és hangjelzésekre vonatkozóan a fedélzeti műveletek biztonságának garantálása érdekében. Az SDC 11. ülése létrehozta a riasztóberendezésekre és kijelzőkre vonatkozó 2009. évi szabályzat felülvizsgálatával foglalkozó munkacsoportot, és megbízta, hogy véglegesítse a riasztóberendezésekre és kijelzőkre vonatkozó 2009. évi szabályzat módosítástervezeteit a kapcsolódó közgyűlési határozattervezettel együtt.
Az SDC 11. ülése jóváhagyta a riasztóberendezésekre és kijelzőkre vonatkozó 2009. évi szabályzat felülvizsgálatával foglalkozó munkacsoport jelentését, és jóváhagyta a riasztóberendezésekre és kijelzőkre vonatkozó 2025. évi szabályzat tervezetét, valamint a kapcsolódó közgyűlési határozattervezetet azzal a céllal, hogy a Tengerikörnyezet-védelmi Bizottság 83. és Tengerészeti Biztonsági Bizottság 110. ülése egyidejűleg jóváhagyhassa, majd az A 34-es ülés is elfogadhassa. Az SDC 11. ülésén az Unió azt az álláspontot képviselte, hogy támogatni kell, hogy a riasztóberendezésekre és kijelzőkre vonatkozó 2009. évi szabályzat módosítástervezeteit munkacsoport keretében vizsgálják meg.
A Tengerikörnyezet-védelmi Bizottság (MEPC) 83. ülésén – a Tengerészeti Biztonsági Bizottság 110. ülése egyidejű határozatának függvényében – jóváhagyta a riasztóberendezésekre és kijelzőkre vonatkozó 2025. évi szabályzat tervezetét, valamint az ahhoz kapcsolódó közgyűlési határozattervezetet, amely a 14. mellékletben található, az A 34-es ülésen történő elfogadás céljából. A Tengerikörnyezet-védelmi Bizottság 83. ülésén az Unió azt az álláspontot képviselte, hogy támogatni kell a riasztóberendezésekre és kijelzőkre vonatkozó 2025. évi szabályzat tervezetének és az ahhoz kapcsolódó közgyűlési határozattervezetnek a jóváhagyását.
A Tengerészeti Biztonsági Bizottság 110. ülése egyetértett a Tengerikörnyezet-védelmi Bizottság 83. sz. határozatával, amely jóváhagyta a riasztóberendezésekre és kijelzőkre vonatkozó 2025. évi szabályzat tervezetét, amelyet az A 34-es ülésen kell elfogadni. A szabályzat tervezetének jóváhagyásakor a bizottság felkérte a közgyűlést, hogy vonja vissza a riasztóberendezésekre és kijelzőkre vonatkozó 2009. évi szabályzatról szóló A.1021(26) sz. határozatot. A Tengerészeti Biztonsági Bizottság 110. ülésén az Unió azt az álláspontot képviselte, hogy támogatni kell a riasztóberendezésekre és kijelzőkre vonatkozó 2025. évi szabályzat tervezetének és az ahhoz kapcsolódó közgyűlési határozattervezetnek a jóváhagyását.
A riasztóberendezésekre és kijelzőkre vonatkozó 2025. évi szabályzat tervezetét és az ahhoz kapcsolódó közgyűlési határozattervezetet az MSC 110. ülése jóváhagyta az A 34-es ülésen történő elfogadás céljából, az MSC A 34-es ülésnek benyújtott jelentése (a 2025. szeptember 1-jei A 34/12. sz. IMO-dokumentum) szerint.
Az Uniónak ezért azt az álláspontot kell képviselnie, hogy támogatni kell a riasztóberendezésekre és kijelzőkre vonatkozó 2025. évi szabályzat tervezetét és az ahhoz kapcsolódó közgyűlési határozattervezetet, mivel ez a felülvizsgálat biztosítani fogja a szabályzat elfogadása óta elfogadott és/vagy módosított IMO-eszközök követelményeinek való megfelelést, és ezáltal megszünteti az ellentmondásokat, a kétértelműségeket és a szükségtelen redundanciákat.
3.2.A kikötő szerint illetékes állam általi ellenőrzésre vonatkozó eljárások (2025) elfogadása és a kapcsolódó közgyűlési határozattervezet elfogadása
A kikötő szerint illetékes állam általi ellenőrzésre vonatkozó eljárások célja, hogy alapvető iránymutatást nyújtsanak a kikötő szerint illetékes állam általi ellenőrzések lefolytatásához, támogatva a vonatkozó egyezményekben és az IMO-eszközök végrehajtásáról szóló szabályzat (III-szabályzat) egyes részeiben foglalt ellenőrzési rendelkezéseket, és következetessé tegyék ezen ellenőrzések lefolytatását, a hajó, felszerelése vagy személyzete hiányosságainak elismerését, valamint az ellenőrzési eljárások alkalmazását.
Az IMO-eszközök végrehajtásával foglalkozó albizottság (III. albizottság) 10. ülésén jóváhagyta a PSC 2023. évi eljárásainak módosítástervezeteit, amelyeket a III. albizottság 11. ülésén kell véglegesíteni annak érdekében, hogy elfogadás céljából benyújtsák az A 34-es ülésre. Az III. albizottság 10. ülése ezenkívül az Európai Bizottság koordinációja mellett létrehozta a kikötő szerint illetékes állam általi ellenőrzéssel (PSC) kapcsolatos tevékenységek és eljárások világszinten történő harmonizálására irányuló intézkedésekkel foglalkozó kapcsolattartó csoportot, amelynek célja, hogy folytassa a kikötő szerint illetékes állam általi ellenőrzéssel kapcsolatos eljárások (2023) módosítására irányuló munkát. A III. albizottság 10. ülésén az Unió azt az álláspontot képviselte, hogy támogatni kell a kikötő szerint illetékes állam általi ellenőrzéssel (PSC) kapcsolatos tevékenységek és eljárások világszinten történő harmonizálására irányuló intézkedésekkel foglalkozó kapcsolattartó csoport jelentését, és támogatni kell a kikötő szerint illetékes állam általi ellenőrzéssel kapcsolatos kérdésekkel foglalkozó munkacsoport létrehozását az utóbbi jelentésből eredő lezáratlan munka figyelembevétele érdekében.
A III. albizottság 11. ülése többek között megvizsgálta a kapcsolattartó csoport jelentését, és létrehozta a kikötő szerinti állam hatósága általi ellenőrzéssel kapcsolatos tevékenységek és eljárások világszinten történő harmonizálására irányuló intézkedésekkel foglalkozó munkacsoportot a jelentés további vizsgálata céljából annak érdekében, hogy prioritásként véglegesítse a kikötő szerint illetékes állam általi ellenőrzéssel kapcsolatos 2023. évi eljárások javasolt módosítástervezeteit annak érdekében, hogy egységes szerkezetbe foglalt formában benyújtsák elfogadás céljából az A 34-es ülésnek. A III. albizottság 11. ülésén az Unió álláspontja az volt, hogy általánosságban támogatja a kikötő szerint illetékes állam általi ellenőrzéssel kapcsolatos tevékenységek és eljárások világszinten történő harmonizálására irányuló intézkedésekkel foglalkozó kapcsolattartó csoport jelentését.
A III. albizottság 11. ülése egyetért a kikötő szerint illetékes állam általi ellenőrzésre vonatkozó eljárásokról szóló közgyűlési határozattervezettel (2025), amelyet az A 34-es ülésen kell elfogadni.
A Tengerészeti Biztonsági Bizottság 109. ülése és a Tengerikörnyezet-védelmi Bizottság 83. ülése engedélyezte, hogy a III. albizottság 11. ülése közvetlenül az A 34-es ülésnek számoljon be a kikötő szerint illetékes állam által végzett ellenőrzésre vonatkozó eljárásokról szóló 2025. évi közgyűlési határozattervezet elfogadását igénylő kérdésekkel kapcsolatos munkájának eredményéről.
A kikötő szerint illetékes állam által végzett ellenőrzésre vonatkozó eljárásokról szóló 2025. évi közgyűlési határozattervezetet az MSC A 34-es ülés részére készült jelentése (A 34/12. sz. IMO-dokumentum, 2025. szeptember 1.) alapján terjesztették az A 34-es ülés elé elfogadásra.
Az Uniónak ezért azt az álláspontot kell képviselnie, hogy támogatni kell a kikötő szerint illetékes állam általi ellenőrzésre vonatkozó 2025. évi eljárások és a kapcsolódó közgyűlési határozattervezet elfogadását, mivel azok javítani fogják a tengerészeti biztonságot és védelmet, valamint a tengerszennyezés megelőzését, és a naprakésszé tétel figyelembe fogja venni az IMO-eszközök 2023 óta hatályba vagy érvénybe lépett módosításait.
3.3.A szemlézés és tanúsítás harmonizált rendszere szerinti szemlézési iránymutatások (szemlézési iránymutatások) (2025) módosításai
A szemlézés és tanúsítás harmonizált rendszere (a HSSC szerinti szemlézési iránymutatások) az IMO-egyezmények szerinti egységes hajószemlézési és -tanúsítási rendszer. A HSSC szerinti szemlézési iránymutatások kötelező követelmények, amelyeket a reprezentatív szervezetek a jogszabályban előírt szemlék és ellenőrzések során követnek.
A lobogó szerinti állam általi végrehajtással foglalkozó albizottság – a III. albizottság elődje – megállapodott a HSSC szerinti szemlézési iránymutatások rendszeres felülvizsgálatáról. A szemlézési iránymutatásokat ennek megfelelően az IMO közgyűlésének minden ülésén aktualizálják.
Az III. albizottság 9. ülése létrehozta a HSSC szerinti szemlézési iránymutatásokkal foglalkozó kapcsolattartó csoportot, a kötelezettségek nem kimerítő listáját, valamint a távszemlézésekről, -ellenőrzésekről és -hitelesítésekről szóló iránymutatást, hogy mérlegelje a HSSC szerinti iránymutatások további módosításait.
A III. albizottság 10. ülése megállapodott arról, hogy a szemlézési iránymutatások módosítástervezetét tovább kell fejleszteni olyan módon, hogy az magában foglalja a 2025. december 31-ig hatályba lépő, a vonatkozó IMO-eszközök módosításaiból eredő követelményeket, annak érdekében, hogy a módosítástervezetet be lehessen nyújtani a III. albizottság 11. ülésére véglegesítésre, figyelembe véve az MSC 108. ülésének, az MEPC 81. ülésének, valamint adott esetben az MSC és az MEPC jövőbeli üléseinek eredményeit, mielőtt az a bizottságok általi jóváhagyás függvényében az egységes szerkezetbe foglalt formában közvetlenül benyújtásra kerülne az A 34-es ülésre elfogadás céljára. A III. albizottság 10. ülésén az Unió azt az álláspontot képviselte, hogy a 2023. évi HSSC-iránymutatásoknak a kötelező eszközök 2025. december 31-ig hatályba lépő módosításaiból eredő tervezeteit a HSSC szerinti szemlézési iránymutatásokkal foglalkozó munkacsoport vizsgálja meg.
A III. albizottság 10. ülése újra létrehozta a fent említett kapcsolattartó csoportot, hogy továbbfejlessze a szemlézési iránymutatások módosításait annak érdekében, hogy a III. albizottság 11. ülésére elkészüljön egy egységes szerkezetbe foglalt változat.
A III. albizottság 11. ülése figyelembe vette többek között a kapcsolattartó csoport jelentését, és létrehozta a HSSC szerinti szemlézési iránymutatásokkal foglalkozó munkacsoportot, a kötelezettségek nem kimerítő listáját, valamint a távszemlézésekről, -ellenőrzésekről és -hitelesítésekről szóló iránymutatást, hogy véglegesítse a 2023. évi HSSC szerinti szemlézési iránymutatások javasolt módosítástervezeteit, hogy azokat ezen az ülésen véglegesítsék azzal a céllal, hogy egységes szerkezetbe foglalt formában benyújtsák elfogadás céljából az A 34-es ülésre. A III. albizottság 11. ülésén az Unió azt az álláspontot képviselte, hogy támogatni kell, hogy a javasolt módosításokat az ülés során történő felülvizsgálat és véglegesítés céljából a munkacsoport elé utalják.
A III. albizottság 11. ülése jóváhagyta a HSSC szerinti szemlézési iránymutatásoknak az A 34-es ülés által elfogadandó módosítástervezetét.
A Tengerészeti Biztonsági Bizottság 109. ülése és a Tengerikörnyezet-védelmi Bizottság 83. ülése engedélyezte, hogy a III. albizottság 11. ülése közvetlenül az A 34-es ülésnek számoljon be a HSSC szerinti szemlézésekről szóló iránymutatásokról szóló közgyűlési határozattervezet elfogadását igénylő kérdésekkel kapcsolatos munkájának eredményéről.
A HSSC szerinti szemlézésekről szóló iránymutatásokról közgyűlési határozattervezetet az MSC A 34-es ülés részére készült jelentése (A 34/12. sz. IMO-dokumentum, 2025. szeptember 1.) alapján terjesztették az A 34-es ülés elé elfogadásra.
Az Uniónak ezért azt az álláspontot kell képviselnie, hogy támogatni kell a HSSC szerinti szemlézésről szóló iránymutatások módosításainak elfogadását, mivel a naprakésszé tétel figyelembe fogja venni az IMO-eszközök 2023 óta hatályba vagy érvénybe lépett módosításait.
3.4.Az IMO-eszközök végrehajtásáról szóló szabályzat (III-szabályzat) szempontjából releváns eszközök keretében teljesítendő kötelezettségek nem kimerítő listájának módosításai
Az IMO-eszközök végrehajtására és érvényre juttatására vonatkozó iránymutatásként, különösen az IMO-tagállami ellenőrzési rendszere szempontjából releváns, ellenőrizhető területek azonosítása tekintetében, az IMO jelenleg az IMO-eszközök végrehajtásáról szóló szabályzat (III-szabályzat) szempontjából releváns eszközök keretében teljesítendő kötelezettségek nem kimerítő listájának összeállításán dolgozik. E lista legutóbbi felülvizsgálatára 2023-ban került sor az A.1187(33) határozat mellékleteként, amely az A 33-es ülésen került elfogadásra. Azóta mind a Tengerészeti Biztonsági Bizottság, mind a Tengerikörnyezet-védelmi Bizottság további jogszabályi rendelkezéseket fogadott el.
A III. albizottság 9. ülése továbbá létrehozta a szemlézés és tanúsítás harmonizált rendszere szerinti szemlézési iránymutatásokkal, a kötelezettségek nem kimerítő listájával, valamint a távszemlézésekről, -ellenőrzésekről és -hitelesítésekről szóló iránymutatással foglalkozó kapcsolattartó csoportot annak érdekében, hogy többek között folytassa a 2026. július 1-jéig bezárólag hatályba lépő, releváns IMO-eszközök módosításaitól eltérő kötelezettségek nem kimerítő listája módosítástervezetének kidolgozását annak érdekében, hogy az egységes szerkezetbe foglalt formában véglegesített módosítástervezetet az A 34-es ülésen történő elfogadás céljára be lehessen nyújtani.
A III. albizottság 10. ülése – időkorlátok miatt – nem tudta befejezni a nem teljes körű lista frissítését. A III. albizottság 10. ülése ezért megállapodott abban, hogy folytatni kell a munkát a fent említett kapcsolattartó csoportban a nem kimerítő lista frissítésének véglegesítése céljából. Az III. albizottság 10. ülésén az Unió álláspontja az volt, hogy támogatni kell a kapcsolattartó csoport jelentését, amely alapul szolgál az IMO-eszközök végrehajtásáról szóló szabályzat szempontjából releváns eszközök keretében teljesítendő kötelezettségek 2023. évi nem kimerítő listájának naprakésszé tételéhez.
A III. albizottság 11. ülése figyelembe vette többek között a kapcsolattartó csoport jelentését, és létrehozta a HSSC szerinti szemlézési iránymutatásokkal foglalkozó munkacsoportot, a kötelezettségek nem kimerítő listáját, valamint a távszemlézésekről, -ellenőrzésekről és -hitelesítésekről szóló iránymutatást, hogy véglegesítse a nem kimerítő lista javasolt módosítástervezeteit. A III. albizottság 11. ülésén az Unió azt az álláspontot képviselte, hogy támogatni kell, hogy a javasolt módosításokat az ülés során történő felülvizsgálat és véglegesítés céljából a munkacsoport elé utalják.
A III. albizottság 11. ülésén jóváhagyták a nem kimerítő listának az A 34-es ülés által elfogadandó módosítástervezetét.
A Tengerészeti Biztonsági Bizottság 109. ülése és a Tengerikörnyezet-védelmi Bizottság 83. ülése engedélyezte, hogy a III. albizottság 11. ülése közvetlenül az A 34-es ülésnek számoljon be a III-szabályzat szempontjából releváns eszközök szerinti kötelezettségek nem kimerítő listájáról szóló közgyűlési határozattervezet elfogadását igénylő kérdésekkel kapcsolatos munkájának eredményéről.
A III-szabályzat szempontjából releváns eszközök szerinti kötelezettségek nem kimerítő listájáról szóló közgyűlési határozattervezetet az MSC A 34-es ülés részére készült jelentése (A 34/12. sz. IMO-dokumentum, 2025. szeptember 1.) alapján terjesztették az A 34-es ülés elé elfogadásra.
Az Uniónak azt az álláspontot kell képviselnie, hogy támogatni kell a III-szabályzat szempontjából releváns jogi eszközök szerinti kötelezettségek nem kimerítő listájának módosításait, mivel a naprakésszé tétel figyelembe fogja venni a III-szabályzat szempontjából releváns IMO-eszközök 2023 óta hatályba vagy érvénybe lépett módosításait.
3.5.Az IMO tagállami auditálási rendszerének (IMSAS) kerete és eljárásai
Az IMO tagállami auditálási rendszerének kerete és eljárásai felmérik, hogy a tagállamok milyen mértékben teljesítik az IMO-eszközökben foglalt kötelezettségeiket és felelősségeiket, és mennyire tűzik ki célul ezen eszközök következetes és hatékony végrehajtásának előmozdítását. Az IMO tanácsa 134. ülésén (C 134) tudomásul vette az IMO tagállami auditálási rendszerének (IMSAS) végrehajtása terén elért eredményekről szóló tájékoztató jelentést, valamint a tagállami auditálási rendszerrel foglalkozó közös munkacsoport kilencedik ülésének (JWGMSA 9) jelentését. A tanács 134. ülése jóváhagyta ezt a jelentést, és jóváhagyta az IMO tagállami auditálási rendszerének felülvizsgált keretéről és eljárásairól szóló közgyűlési határozattervezetet és annak mellékletét, hogy azt elfogadás céljából a 34. közgyűlés elé lehessen terjeszteni.
Az uniós álláspontnak ezért támogatnia kell az IMO tagállami auditálási rendszere (IMSAS) kereteinek és eljárásainak tervezett módosításait, mivel ez javítani fogja a tagállamok azon képességét, hogy teljesítsék azon kötelező IMO-eszközök szerinti kötelezettségeiket, amelyeknek részes felei, valamint a tagállamok közötti nagyobb átláthatóság, elszámoltathatóság és együttműködés előmozdítása érdekében.
4.A vonatkozó uniós jogszabályok és az uniós hatáskör
4.1.Irányadó uniós jogszabályok
4.1.1.A riasztóberendezésekre és kijelzőkre vonatkozó 2025. évi szabályzat tervezetének és a kapcsolódó közgyűlési határozattervezetnek az elfogadása, valamint a riasztóberendezésekre és kijelzőkre vonatkozó 2009. évi szabályzatról szóló A.1021(26) sz. határozat visszavonása
A riasztóberendezésekre és kijelzőkre vonatkozó 2009. évi szabályzat (A.1021(26) határozat) célja, hogy általános tervezési iránymutatást nyújtson, és előmozdítsa a SOLAS-egyezményben előírt riasztóberendezések és kijelzők típusának, helyének és elsőbbségének egységességét. A személyhajókra vonatkozó biztonsági szabályokról és követelményekről szóló 2009/45/EK irányelv 1 6. cikke (2) bekezdése a) pontjának i. alpontja a módosított SOLAS-egyezményt az A. osztályú személyhajókra vonatkoztatja. Ezért a szabályzat módosításai hatással lesznek a 2009/45/EK irányelv szabályaira.
4.1.2.A kikötő szerint illetékes állam általi ellenőrzésre vonatkozó eljárások (2025) elfogadása és a kapcsolódó közgyűlési határozattervezet elfogadása
A kikötő szerint illetékes állam általi ellenőrzésről szóló, módosított 2009/16/EK irányelv (PSC-irányelv) 2 a hajók biztonságára, a környezetszennyezés megelőzésére és a fedélzeti élet- és munkakörülményekre vonatkozó nemzetközi előírások végrehajtására vonatkozik az uniós kikötőkbe látogató és a tagállamok joghatósága alá tartozó vizeken közlekedő hajók tekintetében. A PSC-irányelv célja, hogy a Párizsi Memorandum által jóváhagyott iránymutatások alapján csökkentse az uniós tagállamok joghatósága alá tartozó vizeken a követelményeknek nem megfelelő hajózást.
Ezért az IMO PSC-eljárásai kidolgozásának összhangban kell lennie a Párizsi Memorandum által jóváhagyott eljárásokkal, hogy befolyásolni tudják azokat, és ezáltal kihassanak a 2009/16/EK irányelv szabályaira és végrehajtására.
4.1.3.A szemlézés és tanúsítás harmonizált rendszere (HSSC) szerinti szemlézési iránymutatások (2025) módosításai
A 391/2009/EK rendelet a hajófelügyeleti és hajóvizsgáló szervezetek közös szabályairól és szabványairól 3 . A rendelet létrehoz egy engedélyezési (elismerési) rendszert, amely számos kritériumon és kötelezettségen alapul annak biztosítása érdekében, hogy az elismert szervezetek a nyilvántartásukban szereplő valamennyi hajóra ugyanazokat a szabványokat alkalmazzák, függetlenül attól, hogy a hajók melyik lobogó alatt közlekednek.
Az említett rendelet I. melléklete B. pontja 7. alpontjának k) pontja megállapítja, hogy:
„7. Az elismert szervezetnek biztosítania kell, hogy:
k) a szemlézés és hitelesítés harmonizált rendszere által előírt, jogszabályban meghatározott szemlék és vizsgálatok, amelyek elvégzésére az elismert szervezet felhatalmazással bír, a szemlézés és hitelesítés harmonizált rendszerének keretében végzett, a szemlékre vonatkozó iránymutatásokról szóló A.948(23) IMO-határozat mellékletében és függelékében meghatározott rendelkezések alapján történik;”. (Ezt úgy kell értelmezni, hogy a szemlézés és tanúsítás harmonizált rendszere szerinti szemlézési iránymutatások naprakész változatára utal.)
A szemlézés és tanúsítás harmonizált rendszere szerinti 2021. évi szemlézési iránymutatások felülvizsgálata ezért befolyásolja a 391/2009/EK rendelet szerint alkalmazandó követelményeket.
4.1.4.Az IMO-eszközök végrehajtásáról szóló szabályzat (III-szabályzat) szempontjából releváns eszközök keretében teljesítendő kötelezettségek nem kimerítő listájának módosításai
A lobogó szerinti állammal szembeni követelmények teljesítéséről szóló 2009/21/EK irányelv 4 célja annak biztosítása, hogy az uniós tagállamok teljesítsék a lobogó szerinti államként rájuk háruló kötelezettségeket, és eleget tegyenek azon nemzetközi egyezményeik értelmében a lobogó szerinti államra háruló követelményeknek, amelyeknek részes felei. Az irányelven belül két mechanizmust hoztak létre a lobogó szerinti állam teljesítményének felügyeletére: az IMO által vezetett ellenőrzési eljárás (7. cikk) és egy belső minőségirányítási rendszer (8. cikk).
Ezenkívül a III-szabályzat kötelező az uniós tagállamokra a „nemzetközi egyezmények” a módosított 391/2009/EK rendeletben foglalt fogalommeghatározásának megfelelően.
Az IMO-eszközök végrehajtásáról szóló szabályzat szempontjából releváns eszközök keretében teljesítendő kötelezettségek nem kimerítő listájának módosításai ezért befolyásolják a 2009/21/EK irányelv és a 391/2009/EK rendelet értelmében alkalmazandó követelményeket.
4.1.5.Az IMO tagállami auditálási rendszere (IMSAS) keretének és eljárásainak módosításai
A lobogó szerinti állammal szembeni követelmények teljesítéséről szóló 2009/21/EK irányelv célja annak biztosítása, hogy az uniós tagállamok teljesítsék a lobogó szerinti államként rájuk háruló kötelezettségeket, és eleget tegyenek azon nemzetközi egyezményeik értelmében a lobogó szerinti államra háruló követelményeknek, amelyeknek részes felei. Az irányelv 7. cikke előírja, hogy a tagállamok kötelesek megtenni a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy igazgatásukat az IMO által elfogadott ciklusonként IMO-audit alá vessék. Ezért az IMO tagállami auditálási rendszere keretének és eljárásainak módosításai hatással lesznek a 2009/21/EK irányelv alapján alkalmazandó követelményekre.
5.Jogalap
5.1.Eljárási jogalap
5.1.1.Alapelvek
Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: EUMSZ) 218. cikkének (9) bekezdése határozatok elfogadásáról rendelkezik „a megállapodásokkal létrehozott szervekben az Unió által képviselendő álláspontok kialakítására vonatkozóan, amennyiben az ilyen szervnek joghatással bíró jogi aktust kell elfogadnia, kivéve a megállapodás intézményi kereteit kiegészítő vagy módosító jogi aktusokat”.
Az EUMSZ 218. cikkének (9) bekezdése attól függetlenül alkalmazandó, hogy az Unió tagja-e a szervnek, vagy részes fele-e a megállapodásnak 5 .
A „joghatással bíró jogi aktus” fogalmába beletartoznak a nemzetközi jognak a kérdéses szervre irányadó szabályai szerint joghatással bíró aktusok. Ezenfelül a fogalom magában foglalja azokat az eszközöket is, amelyek a nemzetközi jog szerint nem bírnak kötelező erővel, de „meghatározó módon befolyásolják az uniós jogalkotó által […] elfogadott szabályozás tartalmát” 6 .
5.1.2.A jelen esetre történő alkalmazás
Az IMO közgyűlése egy megállapodás, a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet (IMO) létrehozásáról szóló egyezmény által létrehozott szerv.
A 34. közgyűlés által elfogadandó jogi aktusok joghatással bíró jogi aktusok, mivel meghatározó módon befolyásolhatják az uniós szabályozás tartalmát, nevezetesen a következőkét:
–2009/45/EK irányelv a személyhajókra vonatkozó biztonsági szabályokról és követelményekről. Ennek az a magyarázata, hogy az irányelv 6. cikke (2) bekezdése a) pontjának i. alpontja a belföldi utakon közlekedő személyhajókra alkalmazza a SOLAS-egyezményt, és a riasztóberendezésekre és kijelzőkre vonatkozó 2009. évi szabályzat célja, hogy általános tervezési iránymutatást nyújtson, és előmozdítsa a SOLAS-egyezményben előírt riasztóberendezések és kijelzők típusának, helyének és elsőbbségének egységességét.
–A 2009/16/EK irányelv a kikötő szerint illetékes állam általi ellenőrzésről (PSC-irányelv). Ennek az a magyarázata, hogy a PSC-irányelv célja a követelményeknek nem megfelelő hajók számának csökkentése az uniós tagállamok joghatósága alá tartozó vizeken a Párizsi Memorandum által jóváhagyott iránymutatások alapján, és az IMO PSC-eljárásainak összhangban kell lenniük a Párizsi Memorandum által jóváhagyott eljárásokkal.
–A 391/2009/EK rendelet a hajófelügyeleti és hajóvizsgáló szervezetek közös szabályairól és szabványairól. Ennek az a magyarázata, hogy a jogiaktus-tervezet előírja az elismert szervezetek számára annak biztosítását, hogy a jogszabályban meghatározott szemlék és ellenőrzések végzése a szemlézés és tanúsítás harmonizált rendszere szerinti, az IMO által elfogadott szemlézési iránymutatásokkal összhangban történjen. A III-szabályzat a „nemzetközi egyezmények” fogalommeghatározásával összhangban az uniós tagállamok számára is kötelező.
–A 2009/21/EK irányelv a lobogó szerinti állammal szembeni követelmények teljesítéséről. Ennek az a magyarázata, hogy a nem kimerítő lista az IMO-tagállami ellenőrzési rendszere (IMSAS) végrehajtását támogató eszköz, amely a fent említett irányelvben szerepel.
A tervezett jogi aktusok nem egészítik ki és nem módosítják a megállapodás intézményi keretét.
Ezért a javasolt határozat eljárási jogalapja az EUMSZ 218. cikkének (9) bekezdése.
5.2.Anyagi jogalap
5.2.1.Alapelvek
Az EUMSZ 218. cikkének (9) bekezdése szerinti határozat anyagi jogalapja elsősorban azon tervezett jogi aktus célkitűzésétől és tartalmától függ, amellyel kapcsolatban az Unió által képviselendő álláspont meghatározásra kerül. Amennyiben a tervezett jogi aktus kettős célkitűzést követ, vagy két összetevőből áll, és ezek egyike elsődlegesként azonosítható, míg a másik csak járulékos jellegű, az EUMSZ 218. cikkének (9) bekezdése szerinti határozatot egyetlen anyagi jogalapra, azaz az elsődleges, illetve döntő jellegű célkitűzés vagy összetevő által megkövetelt anyagi jogalapra kell alapítani.
5.2.2.A jelen esetre történő alkalmazás
A tervezett jogi aktus elsődleges célkitűzése és tartalma a következő területtel kapcsolatos: tengeri szállítás. Ezért a javasolt határozat anyagi jogalapja az EUMSZ 100. cikkének (2) bekezdése.
5.3.Következtetés
A javasolt határozat jogalapja ezért az EUMSZ 100. cikkének (2) bekezdése, összefüggésben az EUMSZ 218. cikkének (9) bekezdésével.
2025/0341 (NLE)
Javaslat
A TANÁCS HATÁROZATA
az Európai Unió által a Nemzetközi Tengerészeti Szervezetben a közgyűlés 34. ülésén képviselendő álláspontról
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 100. cikke (2) bekezdésére, összefüggésben 218. cikke (9) bekezdésével,
tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,
mivel:
(1)A Nemzetközi Tengerészeti Szervezetről (a továbbiakban: IMO) szóló egyezmény 1958. március 17-én lépett hatályba.
(2)Az IMO a hajózás biztonságáért és védeleméért, valamint a hajók által okozott tenger- és légszennyezés megelőzéséért felelős szakosított ENSZ-intézmény. Valamennyi uniós tagállam tagja az IMO-nak. Az Unió nem tagja az IMO-nak.
(3)A megállapodás 15. cikkének j) pontja értelmében a közgyűlés elfogadhat a tagoknak szóló rendeleteket és iránymutatásokat a tengerbiztonságra, a hajók által okozott tengerszennyezés megelőzésére és ellenőrzésére, valamint a hajózás tengeri környezetre gyakorolt hatásával kapcsolatos egyéb, a nemzetközi jogi eszközök által vagy azok alapján a szervezet hatáskörébe utalt ügyekre vonatkozóan, illetve elfogadhatja az ilyen rendeletek és iránymutatások módosításait.
(4)Az IMO közgyűlésének a 2025. november 24. és december 3. között tartandó 34. ülésén módosításokat kell elfogadnia a riasztóberendezésekre és kijelzőkre vonatkozó szabályzat, a kikötő szerint illetékes állam általi ellenőrzés eljárásai, a szemlézés és tanúsítás harmonizált rendszere (HSSC) szerinti szemlézési iránymutatások, az IMO-eszközök végrehajtási szabályzata (III-szabályzat) szempontjából releváns eszközök szerinti kötelezettségek nem kimerítő listája, valamint az IMO tagállami auditálási rendszerének (IMSAS) kerete és eljárásai tekintetében.
(5)Helyénvaló meghatározni az Unió által az IMO közgyűlésének 34. ülésén képviselendő álláspontot, mivel a fent említett módosítások meghatározó módon befolyásolhatják majd az uniós jog, nevezetesen a személyhajókra vonatkozó biztonsági szabályokról és követelményekről szóló 2009/45/EK irányelv 7 , a kikötő szerint illetékes állam általi ellenőrzésről szóló 2009/16/EK irányelv 8 , a hajófelügyeleti és hajóvizsgáló szervezetek közös szabályairól és szabványairól szóló 391/2009/EK rendelet 9 , valamint a lobogó szerinti állammal szembeni követelmények teljesítéséről szóló 2009/21/EK irányelv 10 tartalmát.
(6)Az Uniónak támogatnia kell a riasztóberendezésekre és kijelzőkre vonatkozó 2025. évi szabályzat tervezetét és az ahhoz kapcsolódó közgyűlési határozattervezetet, mivel ez a felülvizsgálat biztosítani fogja a szabályzat elfogadása óta elfogadott és/vagy módosított IMO-eszközök követelményeinek való megfelelést, és ezáltal megszünteti az ellentmondásokat, a kétértelműségeket és a szükségtelen redundanciákat.
(7)Az Uniónak támogatnia kell a kikötő szerint illetékes állam általi ellenőrzésre vonatkozó 2025. évi eljárások és a kapcsolódó közgyűlési határozattervezet elfogadását, mivel az javítani fogja a tengerészeti biztonságot és védelmet, valamint a tengerszennyezés megelőzését, és a naprakésszé tétel figyelembe fogja venni az IMO-eszközök 2023 óta hatályba vagy érvénybe lépett módosításait.
(8)Az Uniónak azt az álláspontot kell képviselnie, hogy támogatni kell a HSSC szerinti szemlézésről szóló iránymutatások módosításainak elfogadását, mivel a naprakésszé tétel figyelembe fogja venni az IMO-eszközök 2023 óta hatályba vagy érvénybe lépett módosításait.
(9)Az Uniónak azt az álláspontot kell képviselnie, hogy támogatni kell a III-szabályzat szempontjából releváns jogi eszközök szerinti kötelezettségek nem kimerítő listájának módosításait, mivel a naprakésszé tétel figyelembe fogja venni a III-szabályzat szempontjából releváns IMO-eszközök 2023 óta hatályba vagy érvénybe lépett módosításait.
(10)Az Uniónak támogatnia kell az IMO-tagállamok auditálási rendszerének felülvizsgált keretét és eljárásait, mivel az javítani fogja a tagállamok azon képességét, hogy teljesítsék azon kötelező IMO-eszközök szerinti kötelezettségeiket, amelyeknek részes felei, és elősegíti a tagállamok közötti nagyobb átláthatóságot, elszámoltathatóságot és együttműködést.
(11)Az Unió álláspontját a Bizottság és az Unió azon tagállamai képviselik az Unió érdekében együttesen eljárva, amelyek tagjai az IMO-nak,
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
A Nemzetközi Tengerészeti Szervezet közgyűlésének 34. ülésén az Unió által képviselendő álláspont szerint el kell elfogadni a riasztóberendezésekre és kijelzőkre vonatkozó szabályzatnak, a kikötő szerint illetékes állam általi ellenőrzés eljárásainak, a szemlézés és tanúsítás harmonizált rendszere (HSSC) szerinti szemlézési iránymutatásoknak, az IMO-eszközök végrehajtására vonatkozó szabályzat (III-szabályzat) szempontjából releváns eszközök szerinti kötelezettségek nem kimerítő listájának, valamint az IMO-tagállami auditálási rendszere (IMSAS) keretének és eljárásainak módosításait.
2. cikk
Az 1. cikkben említett álláspontot a Bizottság és az az Unió azon tagállamai képviselik az Unió érdekében együttesen eljárva, amelyek tagjai az IMO közgyűlésének.
3. cikk
Ennek a határozatnak a Bizottság és a tagállamok a címzettjei.
Kelt Brüsszelben, -án/-én.
a Tanács részéről
az elnök