EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2025.7.16.

COM(2025) 559 final

2025/0235(COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

a közös halászati politikához, az európai óceánügyi paktumhoz és az uniós tengerügyi és akvakultúra-politikához az (EU) rendeletben [Nemzeti és Regionális Partnerségi Alap] meghatározott Nemzeti és Regionális Partnerségi Alap részeként a 2028–2034 közötti időszakban nyújtott uniós támogatás végrehajtására vonatkozó feltételek megállapításáról

INDOKOLÁS

1.A JAVASLAT HÁTTERE

•A javaslat indokai és céljai

2025. július 16-án a Bizottság javaslatot fogadott el a 2028 és 2034 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről. Ez kiterjed a közös halászati politika végrehajtásához, az európai óceánügyi paktumhoz, valamint az Unió tenger- és akvakultúra-politikájához a Nemzeti és Regionális Partnerségi Alap (a továbbiakban: az Alap) részeként nyújtott támogatásra.

Ez a finanszírozás kulcsfontosságú tényező a halászat generációs megújulása és energetikai átállása, a fenntartható akvakultúra-tevékenységek, valamint a halászati és akvakultúra-termékek feldolgozása és forgalmazása, a part menti, szigeti és a szárazföld belsejében lévő területeken működő fenntartható kék gazdaság, a tengerrel kapcsolatos tudás, a kék gazdasághoz kapcsolódó tevékenységekhez szükséges képzés, a part menti közösségek és különösen a kisüzemi part menti halászat rezilienciája, a nemzetközi óceánpolitikai irányítás és megfigyelés megerősítése, valamint a tengerek és óceánok biztonságának, védelmének, tisztaságának és fenntartható kezelésének biztosítása szempontjából. 

Az Alap az EUMSZ 43. cikkének (2) bekezdésében és a [KHP-rendelet] 2. cikkében említettek szerint hozzá fog járulni a közös halászati politika végrehajtásához, valamint az európai óceánügyi paktumban meghatározott tevékenységekhez.

Tekintettel arra, hogy az óceánok hasznosításában globális tényezőnek számít, valamint a tengeri eredetű élelmiszerek ötödik legnagyobb előállítója, az Unió komoly felelősséggel bír az óceánok és erőforrásaik megóvása, megőrzése és fenntartható hasznosítása terén.

Ezenkívül a biztonságos és védett tengerek és óceánok a hatékony határellenőrzés és a tengeri vonatkozású bűncselekmények elleni globális küzdelem szempontjából is létfontosságúak, mivel ily módon kezelhetők a polgárok biztonsági aggályai.

•Összhang a szabályozási terület jelenlegi rendelkezéseivel

A KHP, az európai óceánügyi paktum, a tengerpolitika és az akvakultúra-politika támogatásáról szóló rendelet a nemzeti és regionális partnerségi terv és annak egységes szabálykönyve keretében fog működni. Ki fogja aknázni az ETHAA, vagyis az Európai Tengerügyi, Halászati és Akvakultúra-alap láthatóságát és hatékonyságát, amely már eddig is hozzájárult a fenntartható halászat megvalósításához és a tengerek biológiai erőforrásainak megőrzéséhez. Hozzájárul továbbá az ENSZ 14. fenntartható fejlődési céljának („az óceánok, tengerek és tengeri erőforrások megőrzése és fenntartható hasznosítása”) megvalósításához, amely mellett az EU elkötelezte magát. Ezért, bár szorosan kapcsolódik a nemzeti és regionális partnerségi tervhez, a közös halászati politika, az óceánügyi paktum, a tengerpolitika és az akvakultúra támogatásáról szóló rendelet megtartja az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 43. cikkének (2) bekezdésében meghatározott független jogalapját.

A nemzeti és regionális partnerségi terv által támogatott – többek között a halászattal és az óceánokkal kapcsolatos tevékenységeket érintő – intézkedések hatékony és eredményes végrehajtása a jó kormányzástól és az ágazat valamennyi szereplője közötti partnerségtől függ, miközben hatékonyan fel kell használni a támogatást az ágazat energetikai átállásának irányítására az elkövetkező években, és el kell ismerni, hogy az óceánok és ökoszisztémáik a halászati ágazaton kívül is kritikus fontosságú szolgáltatásokat nyújtanak – ennek kapcsán a szénelnyelő funkcióikat kellőképpen el kell ismerni és erősíteni kell. 

 •Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival

A közös halászati politika, az óceánügyi paktum, valamint a tenger- és akvakultúra-politika arra törekszik, hogy javítsa a szinergiákat és a koherenciát az élelmezésbiztonsághoz, valamint a biológiai sokféleség és a vízi ökoszisztémák megőrzéséhez és helyreállításához hozzájáruló egyéb intézkedésekkel, továbbá az óceánügyi paktum valamennyi dimenziójával a nemzeti és regionális partnerségi terv keretében, különösen a kohéziós politika, az agrárpolitika támogatása, valamint az Európai Versenyképességi Alap és a Globális Európa Alap összefüggésében. Az e rendelet hatálya alá tartozó szakpolitikák egymást kiegészítő jellege főként a part menti közösségek támogatására, valamint a készségfejlesztésnek, a képzésnek, a munkakörülményeknek és az ágazat vonzerejének támogatására irányuló beruházásokban nyilvánul meg. 

Ez a javaslat az élelmiszer-ellátás tekintetében a közös agrárpolitika célkitűzéseivel is összhangban van, és alapvetően hozzájárul az átfogó élelmezésbiztonsági törekvésekhez, mivel fenntartja a halászati és akvakultúra-termékek jól működő belső piacát és biztosítja a fenntarthatóságot (az agrárpolitikához hasonló közös piacszervezés révén). Ami a vidékfejlesztést illeti, lehetségesek a szinergiák és az átfedések, ha akvakultúra-tevékenységekről és/vagy part menti területekről van szó, de ez a támogatás egyelőre korlátozott, és jobban kellene törekedni e szinergiák megerősítésére. 

A javaslat és annak célkitűzései összhangban állnak más uniós szakpolitikákkal, különösen a környezetvédelmi, kohéziós, agrár-, szociális, piaci és kereskedelmi politikákkal. 

Ez a javaslat összhangban van az óceánügyi paktumban meghatározott kezdeményezésekkel, amely paktum integrált megközelítést követ a finanszírozás és az óceánokkal kapcsolatos szakpolitikák tekintetében, melyek az alábbi elemek széles körét fedik le: a tengerek biológiai erőforrásainak megőrzése mint az EU öt kizárólagos hatáskörének egyike, a tengerek biológiai sokféleségének helyreállítása, a halászati és a fenntartható akvakultúra-tevékenységek kezelése és az és az erre a tevékenységi területre irányuló innováció, a közös halászati politika végrehajtására, az óceánokkal kapcsolatos ismeretekre, a tengeri védelemre, az élelmezésbiztonságra, a versenyképes és fenntartható kék gazdaság – többek között a tengeri energia és az óceánenergia, a biotechnológia és a sótalanítás – fejlesztésére és bővítésére, valamint a víz alatti kulturális örökség védelme irányuló tevékenységek, továbbá a kék gazdaság egyéb ágazatainak és iparágainak támogatása abban, hogy klímasemlegessé váljanak, intelligens megoldásokat alkalmazzanak, valamint támogassák a tengeri területrendezést.

2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG

•Jogalap

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 42. cikke, 43. cikkének (2) bekezdése, 91. cikkének (1) bekezdése, 100. cikkének (2) bekezdése, 173. cikkének (3) bekezdése, 175. cikke, 188. cikke, 192. cikkének (1) bekezdése, 194. cikkének (2) bekezdése, 195. cikkének (2) bekezdése és 349. cikke. Ezen belül:

az EUMSZ 38. cikke és 42. cikkének (3) bekezdése felhatalmazza az Uniót közös agrárpolitika (KAP) és közös halászati politika (KHP) meghatározására és végrehajtására. Az EUMSZ 39. cikke meghatározza a KAP célkitűzéseit, amelyek között szerepel a mezőgazdasági termelékenység növelése, a mezőgazdasági népesség megfelelő életszínvonala, a piacok stabilizálása, az ellátás hozzáférhetőségének biztosítása, valamint a fogyasztók elfogadható ár ellenében történő ellátásának biztosítása. Az EUMSZ 42. cikke lehetővé teszi az Unió számára annak meghatározását, hogy a versenyre és az állami támogatásokra vonatkozó uniós szabályok milyen mértékben alkalmazandók az EUMSZ I. mellékletében felsorolt mezőgazdasági termékek termelésére és kereskedelmére.

Az EUMSZ 175. cikke felsorolja a strukturális alapokat, amelyek támogatják a gazdasági, társadalmi és területi kohézió megvalósítását – ezek az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalap Orientációs Részlege, az Európai Szociális Alap és az Európai Regionális Fejlesztési Alap. Az EUMSZ 177. cikke úgy rendelkezik, hogy „az Európai Parlament és a Tanács […] meghatározza a strukturális alapok feladatait, elsődleges célkitűzéseit és megszervezését, amely magában foglalhatja az alapok átcsoportosítását”.

•Szubszidiaritás (nem kizárólagos hatáskör esetén)

A tengeri erőforrások megőrzése, amely az EU kizárólagos hatáskörébe tartozik, a szakpolitikai döntéshozatal és a finanszírozás tekintetében felelősséget ró az Unióra. A javaslat rendelkezéseit a költségvetési rendelettel összhangban megosztott végrehajtás, közvetlen végrehajtás és közvetett végrehajtás keretében hajtják végre.

A közös halászati politika, az óceánügyi paktum, valamint a tenger- és az akvakultúra-politika támogatásáról szóló rendelet a szubszidiaritás elvére épül. A megosztott irányítás értelmében a Bizottság a stratégiai programozás és a végrehajtás feladatait az Unió tagállamaira és régióira ruházza át. Ezenkívül az Unió fellépését a Szerződésekben megállapított célkitűzések eléréséhez szükséges mértékre korlátozza. A megosztott irányítás célja annak biztosítása, hogy a polgárokhoz minél közelebb szülessenek meg a döntések, illetve, hogy a nemzeti, regionális vagy helyi szintű lehetőségek és sajátosságok figyelembevételével indokoltak legyenek az uniós szintű fellépések. A megosztott irányítás közelebb viszi Európát a polgárokhoz, és a helyi igényeket összekapcsolja az európai célkitűzésekkel. Ezenkívül növeli az uniós célkitűzések felvállalását is, mivel a tagállamoknak és a Bizottságnak a döntéshozatal tekintetében közös hatáskörük és felelősségük van. 

•Arányosság

Az arányosság elvének megfelelően a javasolt rendelet nem lépi túl a Nemzeti és Regionális Partnerségi Alapról szóló (EU) […] rendeletjavaslatban említett célkitűzések eléréséhez szükséges mértéket.

A javasolt rendelkezések megfelelnek az arányosság elvének, mivel megfelelőek, szükségesek, és nem állnak rendelkezésre kevésbé korlátozó intézkedések a kívánt szakpolitikai célkitűzések eléréséhez.

A javaslat célja az eddigi egyszerűsítési erőfeszítések fokozása a szabályok további egységesítése és egységes szerkezetbe foglalása révén. 

•A jogi aktus típusának megválasztása

Javasolt jogi aktus: Az Európai Parlament és a Tanács rendelete a közös halászati politika, az európai óceánügyi paktum, a tengerpolitika és az akvakultúra-politika támogatási feltételeinek megállapításáról. A jövőbeli Alapnak továbbra is a közös halászati politika ambiciózus végrehajtásának és megvalósításának fő finanszírozási eszközéül kell szolgálnia, folytatva az uniós célkitűzések konkrét megvalósítására irányuló törekvést, mind az EU-n belül, mind nemzetközi szinten. A közös halászati politika az Unió öt kizárólagos politikájának egyikeként alapvető fontosságú pillért jelent: szabályozási keretének ötvözete az átállás támogatásával együtt hatékonynak bizonyult a halállományok fenntartásában vagy egészséges szintre való visszaállításában – különösen ott, ahol lassabb az előrehaladás –, valamint a fenntartható akvakultúra előmozdítása terén. A tengeri erőforrások megőrzése, amely az EU kizárólagos hatáskörébe tartozik, a szakpolitikai döntéshozatal és a finanszírozás tekintetében felelősséget ró az Unióra. Ezért folyamatos támogatásra lesz szükség az állományvédelmi intézkedések és a halállományokkal való gazdálkodás tudományos alapjának biztosításához, az adatgyűjtéshez, valamint a tudományos szakvélemények és ismeretek biztosításához, továbbá a felülvizsgált ellenőrzési rendelet végrehajtásának elősegítéséhez. Mivel a halászati ágazatban a negatív externáliák és az ingadozó környezeti tényezők megszokottnak számítanak, különösen fontos, hogy megfelelő pénzügyi eszközök álljanak rendelkezésre az alkalmazkodás támogatására, amennyiben szükséges, valamint hogy stratégiaibb tervezést biztosítsunk az innováció és a halászati és akvakultúra-ágazat fenntarthatósági menetrendjének előmozdítása tekintetében. Ezt megfelelően kell irányítani és támogatni. A halászat és az akvakultúra az EU élelmiszer-termelésének szerves részét képezi.

Az uniós tagállamok együttesen a világ legnagyobb kizárólagos gazdasági övezetével rendelkeznek; kötelességünk tehát, és a lehetőségünk is megvan arra, hogy vezető szerepet vállaljunk. Ebből következik, hogy kiemelt céljainkat és intézkedéseinket Európán kívül is elő kell mozdítanunk. Ezért további forrásokra van szükségünk a nemzetközi együttműködés, nevezetesen a fenntartható halászati partnerségi megállapodások (FHPM-ek) és a regionális halászati gazdálkodási szervezetek finanszírozásához, amelyek megteremtik számunkra a megfelelő eszközöket és lehetővé teszik az eredmények elérését, valamint előmozdítják a szigorú globális normákat és az óceánpolitikai irányítással kapcsolatos uniós célok érvényre juttatását. Az EU part menti közösségei vannak a leginkább kitéve az éghajlatváltozásnak, és egyúttal ők a legsebezhetőbbek azzal szemben, ezért támogatásra és iránymutatásra van szükségük, a part menti közösségek társadalmi és egyéb rezilienciája pedig kulcsfontosságú (különösen az éghajlatváltozás mérséklése/az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás tekintetében). A kék gazdaságban működő vállalkozásoknak hasonlóak a szükségleteik, függetlenül attól, hogy a közlekedési, az energia- vagy az idegenforgalmi ágazatban tevékenykednek.

3.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI

•A jelenleg hatályban lévő jogszabályok utólagos értékelése / célravezetőségi vizsgálata

•Érdekelt felekkel folytatott konzultáció

•Szakértői vélemények beszerzése és felhasználása

•Hatásvizsgálat

•Célravezető szabályozás és egyszerűsítés

•Alapjogok

4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

5.EGYÉB ELEMEK

•Végrehajtási tervek, valamint a nyomon követés, az értékelés és a jelentéstétel szabályai

•Magyarázó dokumentumok (irányelvek esetén)

•A javaslat egyes rendelkezéseinek részletes magyarázata

2025/0235 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

a közös halászati politikához, az európai óceánügyi paktumhoz és az uniós tengerügyi és akvakultúra-politikához az (EU) rendeletben [Nemzeti és Regionális Partnerségi Alap] meghatározott Nemzeti és Regionális Partnerségi Alap részeként a 2028–2034 közötti időszakban nyújtott uniós támogatás végrehajtására vonatkozó feltételek megállapításáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 42. cikkére, 43. cikkének (2) bekezdésére, 91. cikkének (1) bekezdésére, 100. cikkének (2) bekezdésére, 173. cikkének (3) bekezdésére, 175. és 188. cikkére, 192. cikkének (1) bekezdésére, 194. cikkének (2) bekezdésére, 195. cikkének (2) bekezdésére, valamint 349. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére 1 ,

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére 2 ,

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1)Ezen uniós támogatás nyújtása a Nemzeti és Regionális Partnerségi Alap keretében fog történni, az Alapra vonatkozó és az [(EU) […] rendeletben [Nemzeti és Regionális Partnerségi Alap]] meghatározott szabályoknak megfelelően.

(2)Az uniós támogatásnak hozzá kell járulnia továbbá az európai óceánügyi paktumban meghatározott tevékenységekhez, és hozzá kell járulnia az óceánunk fenntarthatóságára irányuló uniós célkitűzéshez és a klímasemlegességi célhoz, az uniós halászati és akvakultúra-ágazat fenntarthatóságához, versenyképességéhez és rezilienciájához, az európai kék gazdaság fenntarthatóságához, rezilienciájához és versenyképességéhez, a part menti és szigeti közösségek, valamint a legkülső régiók rezilienciájához, továbbá az óceánpolitikai irányítás és az óceánmegfigyelés – többek között a Kopernikusz, az Unió Föld-megfigyelési programja és annak tengerrel kapcsolatos szolgáltatásai révén történő – javításához.

(3)A Nemzeti és Regionális Partnerségi Alapnak hozzá kell járulnia a közös halászati politikának (KHP) az 1380/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 3 2. cikkében meghatározott környezetvédelmi, gazdasági, társadalmi és foglalkoztatási célkitűzéseihez. Ennek a támogatásnak biztosítania kell, hogy a halászati tevékenységek hosszú távon fenntarthatóak legyenek, és hogy kezelésük összhangban legyen a KHP-rendelet 2. cikkében meghatározott célkitűzésekkel.

(4)Az európai óceánügyi paktumban meghatározott kezdeményezéseket magán- és állami forrásokból származó beruházásokkal, valamint finanszírozással kell támogatni és előmozdítani. A finanszírozás és az óceánok szempontjából releváns szakpolitikák integrált megközelítése az alábbi tényezők széles körére fog kiterjedni: a tengerek biológiai erőforrásainak megőrzése mint az EU öt kizárólagos hatáskörének egyike, a tengerek biológiai sokféleségének megőrzése és helyreállítása, a halászati és akvakultúra-tevékenységek ezen ágazatok fenntarthatóságát és rezilienciáját célzó irányítása és innovációja, a közös halászati politika végrehajtására, a generációs megújulásra, az óceánokkal kapcsolatos ismeretekre és megfigyelésre, a tengeri védelemre, az élelmezésbiztonságra, a versenyképes és fenntartható kék gazdaság – többek között a tengeri energia és az óceánenergia, a biotechnológia és a sótalanítás – fejlesztésére és bővítésére, továbbá a víz alatti és part menti kulturális örökség védelmére irányuló tevékenységek, a kék gazdaság egyéb ágazatainak és iparágainak támogatása abban, hogy klímasemlegessé váljanak, intelligens és kibocsátásmentes megoldásokat alkalmazzanak a tudományra és az óceánkutatási és innovációs stratégiára építve, valamint támogassák a tengeri területrendezést és a regionális tengeri együttműködést a tengermedencék szintjén, továbbá a part menti közösségek, a szigetek és a legkülső régiók fenntartható és reziliens területfejlesztésének támogatása.

(5)A kisüzemi part menti halászatot a 12 méter teljes hosszúságot el nem érő, vontatott halászeszközt nem használó tengeri és belvízi halászhajók, valamint a partról történő halászatot folytató halászok, köztük a kagylóhalászok végzik. Ez az ágazat az Unióban lajstromozott összes halászhajó közel 75 %-át és a halászati ágazat által létrehozott összes álláshely csaknem felét képviseli, és fontos részét képezi a part menti területek gazdasága szövetének. A kisüzemi part menti halászatot folytató gazdasági szereplők fő bevételi forrása nagymértékben függ a halállományok egészségétől. Ezért a nemzeti és regionális partnerségi tervekben a [Nemzeti és Regionális Partnerségi Alapról szóló rendelet] 22. cikkében meghatározottak szerint foglalkozni kell a kisüzemi part menti halászat sajátos igényeivel, valamint a halászati műveletek környezeti, gazdasági és társadalmi fenntarthatóságához való, a közös halászati politikáról szóló 1380/2013/EU rendelet által meghatározott hozzájárulással.

(6)A fenntartható halászati gyakorlat ösztönzése érdekében a tagállamoknak törekedniük kell arra, hogy a kisüzemi part menti halászattal foglalkozó gazdasági szereplők számára 100 %-os maximális támogatási intenzitás révén kedvezményes elbánást biztosítsanak.

(7)A tagállamoknak nemzeti és regionális partnerségi tervükben figyelembe kell venniük az európai óceánügyi paktumban meghatározott, a tengerek biológiai erőforrásainak megőrzésére és helyreállítására, a tengeri biológiai sokféleség helyreállítására, a fenntartható halászati és akvakultúra-tevékenységek irányítására és az azokkal kapcsolatos, a kutatás és a tudomány által létrehozott innovatív megoldásokra építő innovációra, a tengeri védelemre, a versenyképes és fenntartható kék gazdaság fejlesztésére, a part menti közösségek és a szigetek védelmére és szerepvállalásuk erősítésére, valamint a tengermedencék szintjén folytatott regionális tengeri együttműködés előmozdítására irányuló tevékenységeket.

(8)Lehetővé kell tenni a halászattal, az akvakultúrával és a kék gazdasággal kapcsolatos olyan intézkedések támogatását, amelyek hozzájárulnak az Unió környezetvédelemmel, valamint az éghajlatváltozás mérséklésével és az ahhoz való alkalmazkodással kapcsolatos célkitűzéseinek eléréséhez, beleértve valamennyi ágazat energetikai átállását.

(9)A halászati és akvakultúra-termékek piacának az 1379/2013/EU rendelettel létrehozott közös szervezése a közös halászati politika kulcsfontosságú pillére, és alapvető szerepet játszik az uniós halászati és akvakultúra-piacok stabilitásának és átláthatóságának biztosításában. Ezért a tagállamok a nemzeti és regionális partnerségi tervükben figyelembe veszik a termelői szervezetek létrehozásához és megerősítéséhez, a forgalmazási előírások végrehajtásához és érvényesítéséhez, valamint a piaci adatok nemzeti szintű gyűjtéséhez és terjesztéséhez nyújtott támogatást.

(10)A közös halászati politika tudományosan megalapozott döntéshozatalon és a megfelelő kontrollok végrehajtásán, valamint a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászattal szembeni zéró tolerancián alapul. A tagállamokat támogatni kell a vonatkozó uniós jogszabályok végrehajtásában és annak biztosításában, hogy ezeken a területeken megtervezett tevékenységek valósuljanak meg,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Tárgy

(1)Ez a rendelet egyedi feltételeket állapít meg a(z) XX rendelet [Nemzeti és Regionális Partnerségi Alap] 2. cikkében és különösen annak d) pontjában meghatározott általános célkitűzések szerinti uniós támogatás végrehajtására vonatkozóan. Az uniós támogatás hozzájárul az európai óceánügyi paktumban meghatározott tevékenységekhez és a közös halászati politika végrehajtásához.

Ezen uniós támogatás nyújtása a Nemzeti és Regionális Partnerségi Alap keretében történik, az Uniós Támogatási Eszközt is beleértve, az alapra vonatkozó és az (EU) […] rendeletben [Nemzeti és Regionális Partnerségi Alap] meghatározott szabályoknak megfelelően.

2. cikk

A közös halászati politika, az európai óceánügyi paktum, valamint az Unió tenger- és akvakultúra-politikájának támogatása

(1)A közös halászati politika, az európai óceánügyi paktum, valamint az Unió tenger- és akvakultúra-politikájának támogatása [a Nemzeti és Regionális Partnerségi Alapról szóló rendelet] 2. cikkének d) pontjában meghatározott általános célkitűzéseket támogatja.

3. cikk

A közös halászati politika, az európai óceánügyi paktum, valamint az Unió tenger- és akvakultúra-politikája számára nyújtott támogatás

(1)A tagállamok nemzeti és regionális partnerségi tervükben [a Nemzeti és Regionális Partnerségi Alapról szóló rendelet] 22. cikke (2) bekezdése i) pontjának megfelelően figyelembe veszik a halászat, az akvakultúra és a part menti közösségek, és különösen a kisüzemi part menti halászat sajátos szükségleteit.

(2)A tagállamok nemzeti és regionális partnerségi tervükben figyelembe veszik a halászati műveletek környezeti, gazdasági és társadalmi fenntarthatóságához való hozzájárulást, valamint a flották halászati kapacitása és a rendelkezésre álló halászati lehetőségek közötti, az 1380/2013/EU rendelet 22. cikkének (2) bekezdésével összhangban évente bejelentett egyensúlyt.

(3)A tagállamok a nemzeti és regionális partnerségi tervükben meghatározzák a nemzeti és regionális partnerségi terv keretében támogatott műveletek különböző kategóriáira vonatkozó maximális támogatási intenzitási arányokat. A kisüzemi part menti halászattal kapcsolatos műveletek esetében a tagállamok 100 %-os maximális támogatási intenzitást biztosíthatnak.

(4)A pályázó által benyújtott támogatási kérelem legalább a(z) XX rendelet [Nemzeti és Regionális Partnerségi Alap] XX. cikkében (A felelősségteljes gazdaságvezetés és a közös halászati politika kontrollrendszere) említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusban meghatározott ideig nem fogadható el, ha az illetékes hatóság megállapította, hogy az érintett pályázó:

a)az 1005/2008/EK tanácsi rendelet(30) 42. cikke vagy az 1224/2009/EK rendelet 90. cikke szerinti, vagy az Európai Parlament és a Tanács által a KHP keretében elfogadott egyéb jogszabály szerinti súlyos jogsértéseket követett el;

b)az 1005/2008/EK rendelet 40. cikkének (3) bekezdésében meghatározottak szerint a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászatot folytató hajók uniós jegyzékében szereplő halászhajók vagy az említett rendelet 33. cikkében meghatározottak szerint nem együttműködő harmadik országnak minősülő ország lobogója alatt közlekedő hajók üzemeltetésében, irányításában vagy tulajdonlásában érintett; vagy

c)elkövette a 2008/99/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(31) 3. és 4. cikkében meghatározott, a környezettel kapcsolatos bűncselekmények valamelyikét, amennyiben a támogatási kérelmet akvakultúrára vonatkozó beavatkozás tekintetében nyújtották be.

Az e bekezdés első a) albekezdésében említett ellenőrzés céljából a tagállamok valamely más tagállam kérésére rendelkezésre bocsátják az 1224/2009/EK rendelet 93. cikkében említett, a jogsértések nemzeti nyilvántartásában foglalt információkat.

4. cikk

A támogatás nyújtására vonatkozó szabályok

(1)Nem támogatható a halászflottának vagy a gazdasági szereplőknek nyújtott olyan támogatás, amely nem felel meg a halászati támogatásokról szóló WTO-egyezménynek és a közös halászati politikának az EUMSZ 43. cikkének (2) bekezdésében és a KHP-rendelet 2. cikkében említett célkitűzéseinek.

(2)A fizetési kedvezményezetteknek továbbra is meg kell felelniük a közös halászati politikának, és 5 éven belül nem követhetik el a 3. cikk (4) bekezdésének a)–c) pontjában felsorolt jogsértéseket és bűncselekményeket.

(3)Nem támogatható a halászhajók átadása harmadik országok részére vagy valamely harmadik ország lobogójára történő átlobogózása többek között oly módon, hogy közös vállalkozást hoznak létre harmadik országbeli partnerekkel.

(4)A mélytengeri bányászat nem támogatható.

5. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet a Nemzeti és Regionális Partnerségi Alapnak a 2028–2034 közötti időszakra történő létrehozásáról szóló (EU) […] rendelet alkalmazásának kezdőnapjától kell alkalmazni.

Ez a rendelet a Szerződéseknek megfelelően teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó a tagállamokban.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

(1)    HL C […]., […]., […]. o.

(2)    HL C […]., […]., […]. o.

(3)    Az Európai Parlament és a Tanács 1380/2013/EU rendelete (2013. december 11.) a közös halászati politikáról, az 1954/2003/EK és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2371/2002/EK és a 639/2004/EK tanácsi rendelet és a 2004/585/EK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 354., 2013.12.28., 22. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2013/1380/oj).