EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2025.7.16.
COM(2025) 545 final
2025/0545(COD)
Javaslat
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE
a költségvetési kiadások nyomonkövetési és teljesítménymérési keretének létrehozásáról, valamint az uniós programokra és tevékenységekre vonatkozó egyéb horizontális szabályok megállapításáról
{SEC(2025) 590 final} - {SWD(2025) 590 final} - {SWD(2025) 591 final}
INDOKOLÁS
1.A JAVASLAT HÁTTERE
•A javaslat indokai és céljai
Amellett, hogy biztosítani kell minden egyes euro hatékony és eredményes felhasználását, az átláthatóság és az elszámoltathatóság szempontjából elengedhetetlen hozzáférni az arra vonatkozó egyértelmű, megbízható és időszerű információkhoz, hogy miként használják fel az uniós költségvetést (a továbbiakban: a költségvetés) és hogy mi valósul meg a költségvetésből nyújtott támogatásoknak köszönhetően. Ezáltal az európai polgárok jobb ár-érték arányt érhetnek el, mivel a költségvetés valódi értéke a kézzelfogható helyi hatásban rejlik. Ezek az adatok a döntéshozatal szempontjából is alapvető fontosságúak, mivel megerősítik a költségvetés és az uniós szakpolitikai prioritások közötti kapcsolatot.
A 2021–2027-es teljesítménymérési keretet modernizálták, de még további javításra szorul. A jelenlegi rendszer programspecifikus szabályok mozaikján alapul, melyek olykor összetettek és nem egységesek. Ez jelentős adminisztratív terhet ró a tagállamokra, a végrehajtó partnerekre és a kedvezményezettekre, továbbá megnehezíti a költségvetés teljesítményének átfogóbb áttekintését.
Először is, az egyes horizontális elvek – például a jelentős károkozás elkerülését célzó elv (DNSH-elv) és a nemek közötti egyenlőség elvének – alkalmazására vonatkozó szabályok nem egységesek. Továbbá, az (EU, Euratom) 2024/2509 rendelet (a költségvetési rendelet) olyan követelményeket vezetett be, amelyeket figyelembe kell venni az új teljesítménymérési keret kialakításakor. Ennek értelmében valamennyi programot és tevékenységet – amennyiben ez a releváns ágazatspecifikus szabályokkal összhangban lehetséges és helyénvaló – célkitűzéseik megvalósítása érdekében úgy kell végrehajtani, hogy az ne okozzon jelentős kárt a környezeti célkitűzések tekintetében (a DNSH-elv), és ennek során tiszteletben kell tartani a munka- és foglalkoztatási feltételeket, figyelembe kell venni a nemek közötti egyenlőség elvét, összhangban a gazdaságosság, a hatékonyság és az eredményesség elvével.
Egyes kulcsfontosságú prioritások horizontális jellegüknél fogva túlmutatnak az egyes szakpolitikai területeken. Ezért ezeket be kell vonni a költségvetésbe. Ez azt jelenti, hogy ezeket a szakpolitikai prioritásokat be kell építeni az érintett programok szakpolitikai ciklusának valamennyi szakaszába, beleértve a programozást és a végrehajtást is. Ez a rendelet azzal is foglalkozik, hogy támogatni kell bizonyos horizontális politikákat.
Továbbá, a költségvetési kiadások nyomon követésének többfelé módja van: a költségvetés teljesítményének nyomon követésére több mint 5 000 különböző és nem összesíthető mutatót használnak, mivel a különböző programok különböző rendszerekben működnek. Ez a széttöredezettség jelentős adminisztratív terheket ró valamennyi érdekelt félre, és megnehezíti a Bizottság számára az adatok összesítését és azt, hogy átfogó áttekintést nyújtson a források elosztásáról és azok teljesítményéről az uniós költségvetés szintjén, ami miatt a teljesítményinformációk csak korlátozott mértékben lehetnek irányadóak az uniós költségvetés végrehajtásához, illetve a döntéshozatali folyamat megalapozásában.
A költségvetési rendelet továbbá számos követelményt határoz meg a teljesítménymutatók valamennyi uniós költségvetési programot átfogó összesítésének kialakítására és szükségességére vonatkozóan, és előírja az uniós költségvetésből támogatott kedvezményezettekre és műveletekre vonatkozó adatok közzétételének átláthatóságát.
Végezetül fokozni lehetne az átláthatóságot egy egységes honlap létrehozásával, amely összevonja a költségvetés végrehajtására és teljesítményére vonatkozó adatokat, valamint a költségvetésen belüli finanszírozási lehetőségekre vonatkozó információkat (pl. a potenciális kedvezményezettek számára elérhető pályázati felhívásokat), amelyek jelenleg különböző online portálokon szétszórtan találhatók. Ha a potenciális kedvezményezettek egyszerűbben férnek hozzá a finanszírozási lehetőségekhez, valamennyi irányítási módot átfogóan, az hozzájárul majd a költségvetés és az általa nyújtott támogatás – különösen az EU versenyképességére kifejtett – hatásának maximalizálásához.
A 2027 utáni többéves pénzügyi keret (a továbbiakban: MFF) kulcsfontosságú lehetőséget nyújt az említett kihívások kezelésére. E rendelet célja, hogy a 2027 utáni MFF-fel kezdődően olyan egységes és megerősített keretet hozzon létre a költségvetési kiadások nyomon követésére és a teljesítményük mérésére, amely a jelenlegi keretnél egyszerűbb, következetesebb, és kevesebb teherrel jár. Ez elő fogja segíteni az eredményalapú megközelítés alkalmazását, maximalizálva a szakpolitikai prioritások megvalósítására és a költségvetés teljesítményének hatékony értékelésére való képességet, ugyanakkor nagyobb fokú átláthatóságot és elszámoltathatóságot teremt, biztosítja a költségvetési rendelet követelményeivel való összhangot, valamint csökkenti a tagállamok, a végrehajtó partnerek és a kedvezményezettek igazgatási költségeit.
A javaslat fő célkitűzései a következőképpen foglalhatók össze:
–A horizontális elvek (pl. DNSH és nemek közötti egyenlőség elvének) támogatására vonatkozó rendelkezések következetessé tétele az uniós költségvetés egészében, ezáltal csökkentve a kedvezményezettek számára az összetettséget és növelve az uniós fellépés koherenciáját.
–Az uniós kiadások és a költségvetés teljesítményének nyomonkövetési rendszere észszerűsítése és harmonizálása, lehetővé téve az adatok összesítését valamennyi program tekintetében, növelve az átláthatóságot és csökkentve az érdekelt felek költségeit.
–A teljesítményről való beszámolás harmonizálása és észszerűsítése és az uniós költségvetés egészében a finanszírozási lehetőségekre vonatkozó információk rendelkezésre bocsátása, az átláthatóság növelése az érdekelt felek számára, valamint a potenciális kedvezményezettek uniós forrásokhoz jutásának megkönnyítése.
Mindezeket a célkitűzéseket a gazdaságosság, a hatékonyság és az eredményesség elveivel összhangban kell megvalósítani, anélkül, hogy veszélyeztetnék a program vagy a tevékenység költségvetési rendeletben meghatározott célkitűzéseinek megvalósítását. Megvalósításuk várhatóan legalább 25 %-kal csökkenti az uniós költségvetés kedvezményezettjeinek, a tagállamok, a partnerországok, a végrehajtó partnerek és az uniós intézmények adminisztratív terheit és költségeit, összhangban a versenyképességi iránytűben meghatározott, az adminisztratív terhekhez kapcsolódó költségek csökkentésére vonatkozó kötelezettségvállalással. A javaslat várhatóan jelentősen hozzá fog járulni a Bizottság azon kötelezettségvállalásához, mely szerint a jelenlegi megbízatás végéig észszerűsíti a szabályokat és 35 %-kal csökkenti a kkv-k adminisztratív terheit.
Ez a rendelet megállapítja továbbá a költségvetés egészére alkalmazandó közös szabályokat más témák – például a programok és tevékenységek értékelése – tekintetében, valamint a tájékoztatásra, a kommunikációra és a láthatóságra vonatkozó szabályokat.
1. Az uniós költségvetés egészében a rendelkezések horizontális elvek tekintetében történő harmonizálása
Ez a rendelet az uniós költségvetési programokra következetes rendelkezéseket javasol az olyan horizontális elvek alkalmazására vonatkozóan, mint a DNSH-elv és a nemek közötti egyenlőség elve, amennyiben ez lehetséges és helyénvaló és összhangban van a gazdaságosság, a hatékonyság és az eredményesség elvével, a költségvetési rendelettel összhangban.
A rendelet támogatja továbbá a költségvetési rendeletben meghatározott, nemek közötti egyenlőség elvének következetes végrehajtását, biztosítva a következő MFF-ben a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő költségvetés-tervezés megerősítését a jobb programozási és nyomonkövetési szabályok révén. A nemek közötti egyenlőség konkrét célkitűzésként szerepel azon programokban, amelyek esetében azt kifejezetten relevánsnak és megfelelőnek értékelik. A nemek közötti egyenlőségre vonatkozó konkrét rendelkezések is beépültek a programok kialakításába, például a tagállamok kötelezése annak bemutatására, hogy nemzeti és regionális partnerségi terveik hogyan járulnak hozzá a nemek közötti egyenlőséghez, vagy az ennek a szempontnak a közvetlen irányítás alá tartozó programokra vonatkozó pályázati felhívások értékelési eljárásába való belefoglalása. Ez a rendelet kodifikálja a nemek közötti egyenlőség nyomon követésére szolgáló uniós módszertant, melynek alapja egy, a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó pontszámokat használó rendszer. A teljesítménymutatókat adott esetben nemek szerint kell lebontani, összhangban a költségvetési rendelettel. A költségvetési kiadások nyomonkövetési és teljesítménymérési egységes keretének köszönhetően pontosabban lehet majd mérni a költségvetésnek a nemek közötti egyenlőséghez való hozzájárulását is.
A rendelet olyan célzott rendelkezések révén is támogatni fogja a szociálpolitikákat valamennyi uniós programban, amelyek egyfelől azt hivatottak biztosítani, hogy a programok és tevékenységek végrehajtása az alkalmazandó nemzeti jog, az uniós jog, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet egyezményei és a kollektív szerződések szerinti munka- és foglalkoztatási feltételek tiszteletben tartásával történjen, másfelől a költségvetés szociális célkitűzések eléréséhez való hozzájárulásának nyomon követését.
2. Az uniós költségvetés teljesítménye nyomon követésének észszerűsítése: a költségvetési kiadások és a költségvetés teljesítményének egységes nyomonkövetési rendszere
A teljesítménymérési keret a költségvetési kiadások és a költségvetés teljesítményének egységes nyomonkövetési rendszerén fog alapulni, amely a költségvetésből támogatott valamennyi tevékenységre kiterjedő beavatkozási területek (azaz a tevékenységek típusainak) harmonizált listájából áll. A rendszer lehetővé teszi a költségvetés egyes szakpolitikákhoz – például az éghajlatváltozás mérsékléséhez, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz, a biológiai sokféleséghez és a szociális célkitűzéshez – való hozzájárulásának becslését egy háromszintű rendszer alapján, mely 0 %-os, 40 %-os vagy 100 %-os uniós együtthatót rendel hozzá egy adott beavatkozási területhez.
A rendelet meghatározza a beavatkozási területek listájához közvetlenül kapcsolódó standardizált teljesítménymutatókat – kimeneti mutatókat és eredménymutatókat – is, melyek valamennyi uniós költségvetési programra alkalmazandók. Mindkét típusú mutató alapvető fontosságú a programok teljesítményének nyomon követéséhez: egy adott beavatkozási terület (pl. szociális lakások céljára szolgáló épületek felújítása) esetében a kimeneti mutatók betekintést nyújtanak abba, hogy a program mit finanszíroz közvetlenül és a program közvetlen tevékenységeibe (pl. a felújított m²-ek száma), míg az eredménymutatók a kimenetek hatásait követik nyomon (pl. elkerült üvegházhatásúgáz-kibocsátás). Hogy egy másik példát hozzunk, a kutatás területén a „felderítő kutatás, kutatók képzése és kutatási infrastruktúrák” beavatkozási terület esetében a kimeneti mutató a „támogatott kutatók száma”, míg az eredménymutató a „szakértők által értékelt kutatási eredményekre való hivatkozások” lenne.
Ezeket a mutatókat többféle célra is fel lehet majd használni, például teljesítményértékelésre 1 , továbbá a költségfüggetlen finanszírozás összefüggésében 2 (pl. a tagállamok és a harmadik országok előre meghatározott kimeneti mutatók felhasználásával célértékeket határoznak meg terveikben), a végrehajtó partnerek közvetett irányítás keretében történő nyomon követésére 3 vagy a programértékelések alátámasztására 4 .
Ez a megközelítés csökkenteni fogja a teljesítménymutatók teljes számát, és biztosítja az összhangot az átdolgozott költségvetési rendelet új követelményeivel, amelyek előírják a teljesítménymutatók összesítését valamennyi program tekintetében.
3. A teljesítményről való beszámolás és a finanszírozási lehetőségekről való tájékoztatás megerősítése
A rendelet a teljesítményről való beszámolásra vonatkozóan harmonizált követelményeket határoz meg, amelyek a költségvetés teljesítményére vonatkozó valamennyi információt egyetlen éves irányítási és teljesítményjelentésbe vonják össze, ahelyett, hogy azokat több programspecifikus jelentés tartalmazná.
A teljesítményinformációk egy egységes online portálon keresztül nyilvánosan hozzáférhetők lesznek egy áttekintőtábla segítségével, amely bemutatja az uniós költségvetés eredményeit. A portál megjeleníti a költségvetésből támogatott kedvezményezettekre és műveletekre vonatkozó adatokat. Egységes tájékoztatási pontként is szolgál majd, amely tájékoztatást nyújt a rendelkezésre álló finanszírozási lehetőségekről, javítani fogja az átláthatóságot és az információkhoz való hozzáférést, különösen a projektgazdák és a potenciális kedvezményezettek számára.
•Összhang a szabályozási terület jelenlegi rendelkezéseivel
A költségvetési kiadások nyomon követésére és a teljesítménymérésre vonatkozó főbb jogi rendelkezéseket a költségvetési rendelet határozza meg, amelyet ez az új teljesítménymérési rendelet a jelentős károkozás elkerülésére, a munka- és foglalkoztatási feltételekre, a nemek közötti egyenlőségre és a teljesítmény nyomon követésére vonatkozó horizontális elvekhez kapcsolódó rendelkezések megállapításával egészít ki.
Ez a rendelet összhangban van a költségvetési rendelettel, amely előírja, hogy az előirányzatokat a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvének megfelelően kell felhasználni, ami a következő három elv mentén történik: gazdaságosság (a forrásokat megfelelő időben, megfelelő mennyiségben és minőségben, illetve a legjobb áron kell rendelkezésre bocsátani), hatékonyság (az igénybe vett erőforrások, a végzett tevékenységek és a célkitűzések megvalósítása között) és eredményesség (a tevékenységek végzésével milyen mértékben sikerül megvalósítani a kitűzött célokat) 5 .
A költségvetési rendelet előírja, hogy a programokat és tevékenységeket – amennyiben ez lehetséges és helyénvaló – célkitűzéseik megvalósítása érdekében úgy kell végrehajtani, hogy az ne okozzon jelentős kárt a környezeti célkitűzések tekintetében (a DNSH-elv), és ennek során tiszteletben kell tartani a munka- és foglalkoztatási feltételeket, összhangban a gazdaságosság, a hatékonyság és az eredményesség elvével.
Ez a keret teljes mértékben összhangban van az MFF-csomag 6 többi részével is, mert meghatározza a költségvetés egészére alkalmazandó szempontokat és kiegészíti azokat a programspecifikus jogi aktusokat, amelyek nem tartalmaznak az e rendelet által lefedett szempontokra vonatkozó rendelkezéseket.
•Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival
A javasolt teljesítménymérési keret nagyobb összhangot tesz lehetővé az uniós szakpolitikai célkitűzésekkel és elvekkel azáltal, hogy következetes megközelítést javasol a horizontális elvekre és szakpolitikákra vonatkozóan, és bevezeti a kiadások erősebb nyomonkövetési és teljesítménymérési rendszerét, amellyel jobban nyomon követhető, hogy a költségvetés hogyan támogatja az uniós szakpolitikákat. A keret figyelembe veszi a beszámolási és nyomonkövetési kötelezettségekre vonatkozó meglévő uniós vívmányokat. Ezenkívül a keret nem érvényteleníti a nyomon követés és beszámolás bármilyen további elemeit, beleértve az olyan releváns mutatókat is, amelyeket a Bizottság az uniós szakpolitikák és fellépések hatásának szélesebb körű mérésére vezethet be.
A javaslat összhangban van a Bizottság egyszerűsítésre tett kötelezettségvállalásával is, amit az adminisztratív és a beszámolási terhek csökkentésével kíván elérni.
2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG
•Jogalap
A javaslat az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 322. cikke (1) bekezdésének a) pontján alapul.
•Szubszidiaritás (nem kizárólagos hatáskör esetén)
Az EU általános pénzügyi szabályainak elfogadása az Unió kizárólagos hatáskörébe tartozik.
•Arányosság
A javaslat célja a költségvetési kiadások nyomon követésére és teljesítménymérésére vonatkozó szabályok javítása azok egyszerűbbé és következetesebbé tétele, valamint az említett szabályokkal járó terhek csökkentése révén. Az intézkedések nem lépik túl az ehhez szükséges mértéket. Ugyanakkor e javaslatnak jelentős egyszerűsítési vonatkozása van. A javaslat figyelembe veszi az arányos megközelítés szükségességét is, különösen az egyes irányítási módokra vonatkozó végrehajtási rendelkezésekkel és az uniós finanszírozás címzettjeire vonatkozó beszámolási követelményekkel összefüggésben.
•A jogi aktus típusának megválasztása
A javasolt teljesítménymérési keret bevezetésének legmegfelelőbb eszköze egyetlen jogi aktus, azaz egy olyan rendelet, amely meghatározza a horizontális elvekre, a nyomon követésre és a beszámolásra vonatkozó rendelkezések egységes szabályrendszerét.
Ez a teljesítménymérési rendelet egyetlen helyen vonja össze a teljesítményre vonatkozó rendelkezéseket, melyek a 2021–2027-es időszak több mint 50 programja között oszlanak meg. A rendelet elfogadása ezért várhatóan jelentősen egyszerűsíteni fogja az eljárásokat a tagállamok, a végrehajtó partnerek, a partnerországok, a kedvezményezettek és az uniós intézmények számára.
3.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI
•A jelenleg hatályban lévő jogszabályok utólagos értékelése / célravezetőségi vizsgálata
A javaslatot uniós kiadási programokhoz – például a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközhöz és az InvestEU-hoz – kapcsolódó számos félidős értékelés alapján dolgozták ki.
Ezek az értékelések rávilágítottak azokra a kihívásokra, amelyekkel a tagállamoknak, a végrehajtó partnereknek és a kedvezményezetteknek a DNSH-elv végrehajtása során néznek szembe. E kihívások közé tartoznak az adminisztratív terhek, a finanszírozáshoz való hozzáférés bonyolultsága, az esetleges bizonytalanságok és a kiszámíthatatlanság, amelyek negatív hatással lehetnek az uniós alapokból támogatott kulcsfontosságú ágazatok versenyképességére. Az értékelések azt is kiemelték, hogy a mutatók adatkészleteinek kezelése adminisztratív terhet jelentett az uniós intézmények és kedvezményezettek számára. A javasolt teljesítménymérési keret lehetővé fogja tenni az említett problémák kezelését.
•Az érdekelt felekkel folytatott konzultációk
A Bizottság aktívan bevonta az érdekelt feleket a kezdeményezés folyamatába, és konzultált velük a 2021–2027-es uniós költségvetés teljesítménymérési keretének hatékonyságáról, a következők révén:
–célzott konzultációk, többek között az új európai költségvetéssel foglalkozó polgári vitacsoport, valamint az éves költségvetési konferencia és a Tour d’Europe keretében;
–nyilvános konzultáció, mely 2025. február 12. és május 7. között került megrendezésre és az uniós költségvetés teljesítményének különböző szempontjait tematizáló online kérdőíven alapult. A kérdőív összesen 34 kérdést tartalmazott, melyek kiemelten a teljesítménnyel kapcsolatos számos eszköz hatékonyságát, beleértve a nemek közötti egyenlőséggel és a DNSH-elvvel kapcsolatos konkrét kérdéseket, továbbá a meglévő nyomonkövetési eszközöket, mint például mutatókat, valamint a teljesítményről való beszámolásra és a potenciális kedvezményezettek finanszírozási lehetőségekről való tájékoztatására használt jelentéseket, áttekintőtáblákat és portálokat vizsgálták. Összesen 555 érdekelt fél válaszolt 26 tagállamból és 8 nem uniós országból.
Az érdekelt felek válaszai megerősítik a hatásvizsgálat problémameghatározását, különösen a nemek közötti egyenlőséggel, a DNSH-elv végrehajtásával és a mutatók révén történő nyomon követéssel kapcsolatos kihívások tekintetében. Az érdekelt felek további elemekkel szolgáltak a problémameghatározáshoz, különös tekintettel az érdekelt felek teljesítményfolyamatokba való bevonásának és a kapacitásépítésnek a szükségességére. A polgári vitacsoport számos ajánlást tett. Az uniós költségvetéssel kapcsolatos, jelenleg számottevő adminisztratív terhekkel és költségekkel járó eljárások egyszerűsítésének szükségessége szintén visszatérő téma volt a megbeszélések során és az ajánlásokban is szerepelt, csakúgy, mint az uniós források felhasználásának átláthatósága és elszámoltathatósága iránti igény. 2025 júniusában külső értékelő tanulmány készült az uniós finanszírozási programok kommunikációs és láthatósági szabályairól. A Bizottság figyelembe veszi a vitacsoport nagyobb fokú koherenciára, egyszerűségre, eredményességre és az uniós hozzáadott értékre való összpontosításra tett ajánlásait, többek között az európai emblémával együtt használandó egyedi finanszírozási nyilatkozat kérdését.
•Szakértői vélemények összegyűjtése és felhasználása
A hatásvizsgálat és a rendelettervezet elkészítéséhez nem volt szükség tanácsadói támogatásra, ehelyett a Bizottság áttekintette a rendelkezésre álló, a hatásvizsgálati jelentésben dokumentált szakirodalmat, például az Európai Parlament, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD), a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete stb. jelentéseit és dokumentumait.
•Hatásvizsgálat
A javaslatot hatásvizsgálat 7 támasztotta alá.
A hatásvizsgálat a teljesítményre vonatkozó rendelkezések harmonizációjának három lehetséges szintjét határozza meg: egy alapforgatókönyvet, amely szerint a teljesítményre vonatkozó követelményeket továbbra is a 2021–2027-es időszakhoz hasonlóan programszinten határoznák meg, a harmonizáció köztes szintjét, valamint a programokat átfogóan a teljesítményre vonatkozó követelmények harmonizációjának magasabb szintjét. A hatásvizsgálat három szakpolitikai alternatívát határoz meg három területre vonatkozóan.
–Programozás: alapforgatókönyv (programspecifikus szabályok); harmonizált követelményeken alapuló tevékenységspecifikus szabályok a programokra vonatkozóan (kalibrált harmonizációval és differenciált megvalósítással irányítási módonként); valamint teljes mértékben harmonizált követelményeken alapuló tevékenységspecifikus szabályok.
–Nyomon követés: alapforgatókönyv (programspecifikus szabályok a nyomonkövetési módszerek és teljesítménymutatók meghatározására vonatkozóan); a kiadások beavatkozási területenkénti nyomon követésére szolgáló egységes módszertan és korlátozott számú kötelező közös teljesítménymutató (további programspecifikus teljesítménymutatók elfogadásának lehetősége mellett); valamint egységes módszertan az uniós költségvetés számára a kiadások beavatkozási területenkénti nyomon követésére, továbbá a teljesítménymutatók teljes mértékben harmonizált listája a programokra vonatkozóan (a beavatkozási területekhez kapcsolódóan).
–Beszámolás: alapforgatókönyv (programspecifikus beszámolási követelmények, áttekintőtáblák és portálok); egységes teljesítményjelentés, a teljesítményinformációkat és a finanszírozási lehetőségekre vonatkozó információkat tartalmazó egységes portál (az egységes portál differenciált működtetése irányítási módonként vagy ágazatonként); valamint egységes teljesítményjelentés, továbbá a teljesítményinformációkat és a finanszírozási lehetőségekre vonatkozó információkat tartalmazó egységes portál (mely az irányítási módokat átfogóan teljes mértékben harmonizáltan működik).
•Célravezető szabályozás és egyszerűsítés
A javasolt rendelet voltaképpen nem jelenti a meglévő jogszabályok felülvizsgálatát, az előnyben részesített szakpolitikai alternatíva teljes mértékben összhangban van a célravezető szabályozás (REFIT) egyszerűsítésre és a bürokrácia csökkentésére irányuló célkitűzéseivel. A rendelet az alternatívák előnyben részesített kombinációjának köszönhetően várhatóan jelentősen csökkenti az adminisztratív terheket és növeli a hatékonyságot, ami lehetővé teszi a szabályozási költségek jelentős csökkentését. A teljesítménymutatók számának jelentős csökkenése és a teljesítményre és a finanszírozási lehetőségekre vonatkozó információkat tartalmazó egységes portál létrehozása jelentősen könnyíti az uniós költségvetés kedvezményezettjeire, például a vállalkozásokra – köztük a kis- és középvállalkozásokra (kkv-kra) –, a tagállamokra, a végrehajtó partnerekre és a nem uniós országokra nehezedő adminisztratív terheket, közvetlenül megvalósítva a REFIT-célkitűzést, azaz a bürokrácia csökkentését és az érdekelt felek költségeinek csökkentését, megkönnyítve ezáltal az uniós forrásokhoz jutást. A javasolt keret különösen a kkv-k számára lesz előnyös, mivel korlátozott alkalmazotti létszámmal rendelkeznek, és aránytalanul érintheti őket a költségvetési teljesítményre vonatkozó követelmények összetettsége. Ez javítani fogja a kkv-k hozzáférését az uniós forrásokhoz.
•Alapjogok
A javasolt rendelet megfelel az Európai Unió Alapjogi Chartájának és támogatja az egyenlőségközpontú Unió célkitűzéseit, nevezetesen a nemek közötti egyenlőséget valamennyi uniós kiadási programban. Az uniós támogatás végrehajtása az Európai Unió Alapjogi Chartájának és az (EU, Euratom) 2020/2092 rendelet rendelkezéseinek betartásával fog történni, összhangban a költségvetési rendelet 6. cikkével.
4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK
Horizontális jellege miatt a javasolt rendelet nem hoz létre új, önálló költségvetési kötelezettségvállalásokat. Ehelyett a végrehajtását az uniós programokra és igazgatási kiadásokra elkülönített költségvetésből fogják támogatni.
Összességében a becslések szerint a javasolt rendelet a 2021–2027-es időszakra vonatkozó MFF-hez képest stabil bizottsági személyzeti létszámmal végrehajtható. A javaslat számos, egyszerűsítést és észszerűsítést szolgáló intézkedést vezet be, amelyek hosszú távon várhatóan növelik a hatékonyságot és adminisztratív megtakarításokat eredményeznek. Ezek a potenciális megtakarítások különösen a kiadások nyomon követésének és a teljesítménymutatóknak a beavatkozási területek és mutatók egységes közös listája révén történő harmonizálásából adódhatnak, így a teljesítménymutatók száma kb. 5 000-ről mintegy 700-ra csökken.
További hatékonyságnövekedés várható egyfelől a programértékelések egyszerűsítésétől, amelynek értelmében a félidős értékeléseket egy észszerűsített végrehajtási jelentés váltja fel, amely mennyiségi, de minőségi bizonyítékokat is tartalmaz az előrehaladásról, másfelől a teljesítményről való beszámolásnak az éves irányítási és teljesítményjelentésbe való beépítésétől. A különböző áttekintőtáblák és portálok egyetlen portálba (az egységes kapuba) való összevonása várhatóan szintén csökkenteni fogja a fejlesztéshez és karbantartáshoz szükséges informatikai erőforrásokat. A kommunikációra vonatkozó rendelkezések programokat átfogó harmonizációja csökkenteni fogja az uniós támogatás láthatóságának biztosításához szükséges forrásigényt is.
A várható hosszú távú előnyöket azonban valószínűleg visszafogják a más területeken jelentkező megnövekedett igények, például a kiadások új nyomonkövetési és teljesítménymérési keretének végrehajtásával és fenntartásával, valamint az egységes kapu portál fejlesztésével és folyamatos működtetésével kapcsolatos igények. Az első években a Bizottságnak továbbra is jelentést kell tennie a 2021–2027-es időszakra vonatkozó MFF teljesítményéről, ami szükségessé teszi bizonyos meglévő források fenntartását. E változó szükségletek kielégítése érdekében a Bizottság adott esetben belső személyzet- és erőforrás-átcsoportosításokat fog végezni.
5.EGYÉB ELEMEK
•Végrehajtási tervek, valamint a nyomon követés, az értékelés és a beszámolás szabályai
Az esetleges hiányosságok vagy gyengeségek értékelése érdekében a Bizottságnak nyomon kell követnie, hogy továbbra is megfelelő-e a beavatkozási területek és a teljesítménymutatók listája, amelyet a rendelet részeként kell elfogadni. Mérséklő intézkedésként a rendelet felhatalmazza a Bizottságot arra, hogy a 2027 utáni költségvetés végrehajtása során adott esetben felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a lista felülvizsgálatára.
•A javaslat egyes rendelkezéseinek részletes magyarázata
1. fejezet – Általános rendelkezések
A rendelet meghatározza a költségvetési kiadások nyomonkövetési és teljesítménymérési keretét, beleértve az (EU, Euratom) 2024/2509 rendelet 33. cikke (2) bekezdésének d) és f) pontjában említett DNSH-elv és a nemek közötti egyenlőség elvének alkalmazására vonatkozó egységes és észszerűsített megközelítést biztosító szabályokat, amennyiben ez lehetséges és helyénvaló és összhangban van a gazdaságosság, a hatékonyság és az eredményesség ugyanezen rendelet 33. cikkének (1) bekezdésében meghatározott elveivel, valamint más horizontális elvekkel. A rendelet meghatározza továbbá az uniós programok és tevékenységek teljesítményének nyomon követésére és a teljesítményről való beszámolásra vonatkozó szabályokat, az uniós finanszírozási portál létrehozására vonatkozó szabályokat, a programok és tevékenységek értékelésére vonatkozó szabályokat, valamint az összes uniós programra alkalmazandó egyéb horizontális rendelkezéseket, például a tájékoztatásra, a kommunikációra és a láthatóságra vonatkozó rendelkezéseket (1. cikk).
2. fejezet – Horizontális elvek
A rendelet meghatározza a költségvetés éghajlatpolitikai és a biológiai sokféleségre vonatkozó célkitűzésekhez való hozzájárulásának nyomon követésére vonatkozó szabályokat, valamint az éghajlat-politikai és környezetvédelmi kiadásokra vonatkozó célértéket, továbbá a célkitűzés elérését biztosító megfelelő mechanizmusokat (4. cikk).
A rendelet meghatározza a jelentős károkozás elkerülését célzó elvnek egy egységes és egyszerűsített iránymutatás révén történő végrehajtására vonatkozó közös szabályokat (5. cikk). A rendelet a szociálpolitika területére vonatkozó szabályokat is megállapít egyfelől annak biztosítása érdekében, hogy a programok és tevékenységek végrehajtása az alkalmazandó jogszabályok szerinti munka- és foglalkoztatási feltételek tiszteletben tartásával történjen, másfelől a szociálpolitikákhoz való, költségvetésből származó hozzájárulás nyomon követésének biztosítása érdekében (6. cikk).
A 7. cikk meghatározza a nemek közötti egyenlőség elvének végrehajtására vonatkozó szabályokat. A nemi szempontú jelentőséggel bíró uniós programok listáját a IV. melléklet tartalmazza, melyet a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktussal módosíthat. A rendelet meghatározza továbbá a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó módszertant, amely három tevékenységi kategórián és a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó pontszámokon alapul, és amelyhez a Bizottság technikai iránymutatást nyújt.
3. fejezet – A költségvetési kiadások nyomonkövetési és teljesítménymérési kerete, nyomon követés, beszámolás, értékelés és átláthatóság
A rendelet létrehozza a költségvetési kiadások nyomonkövetési és teljesítménymérési keretét, amely elsősorban a beavatkozási területek egységes listájára, a beavatkozási területekhez rendelt – a beavatkozási területek szakpolitikákhoz való hozzájárulásának meghatározását szolgáló – uniós együtthatókra, valamint az egyes beavatkozási területekhez kapcsolódó, az I. mellékletben meghatározott kimeneti mutatókra és eredménymutatókra épül (8. cikk). A rendelet megállapítja továbbá a költségvetésből finanszírozott programok végrehajtásának nyomon követésére (9. cikk), a bizottsági értékelésekre (10. cikk), valamint a megosztott irányítás keretében végrehajtott programok keretében a tagállamok által végzett értékelésekre (11. cikk) vonatkozó szabályokat.
A 12. cikk létrehoz egy nyilvánosan elérhető honlapot (az egységes kaput), amely tájékoztatást nyújt a költségvetés pénzügyi végrehajtásáról és teljesítményéről, az (EU, Euratom) 2024/2509 rendelet 38. cikke és 142. cikkének (1) bekezdése szerinti, a költségvetésből finanszírozott források címzettjeiről, a különleges kitüntetéseket vagy kiválósági emblémát kapott, nagy potenciállal rendelkező műveletekről, a költségvetésből finanszírozott, folyamatban lévő és soron következő pályázati felhívásokról és ajánlati felhívásokról, valamint a költségvetésből finanszírozott tanácsadási és vállalkozástámogatási szolgáltatásokról, ugyanakkor olyan platformot biztosít a műveletgazdák számára, amelyen műveleteket mutathatnak be a potenciális befektetőknek.
4. fejezet – Végrehajtás
A 4. fejezet a tagállamok vagy harmadik országok által kidolgozott tervekkel kapcsolatban megállapítja a horizontális elvekre és a teljesítmény nyomon követésére vonatkozó szabályokat (a 13. cikk, illetve a 14. cikk). A 14. cikk meghatározza azokat a szabályokat, amelyek szerint minden tagállamnak rendelkeznie kell egy nyomonkövetési és beszámolási rendszerrel a teljesítmény nyomon követésére, valamint a kiadások nyomonkövetési és teljesítménymérési keretére vonatkozó információk automatizált továbbítására, és többek között előírja, hogy a szóban forgó terv minden egyes intézkedéséhez releváns beavatkozási területeket és teljesítménymutatókat kell hozzárendelni. A rendelet szabályokat állapít meg továbbá a harmadik országok által készített tervek tekintetében a teljesítmény nyomon követésére és a teljesítményről való beszámolásra, valamint a finanszírozási lehetőségekre vonatkozó információk rendelkezésre bocsátására vonatkozóan (15. cikk).
A 16. cikk szabályokat állapít meg a közvetlen irányítás keretében történő végrehajtásra vonatkozóan, rendelkezik például a nemek közötti egyenlőségnek a pályázatértékelési szempontok közé való felvételéről, amennyiben ez megvalósítható és helyénvaló, és arról, hogy legalább egy beavatkozási területet hozzá kell rendelni a munkaprogramok támogatható tevékenységeihez. A 17. cikk szabályokat állapít meg a közvetett irányítás keretében történő végrehajtásra vonatkozóan, például annak biztosítására, hogy a közvetett irányítás keretében finanszírozandó, uniós forrásokat végrehajtó személyek vagy szervek fellépései teljesítik az (EU, Euratom) 2024/2509 rendelet 33. cikke (2) bekezdésének d)–f) pontjában foglalt követelményeket.
5. fejezet – Tájékoztatás, a személyes adatok védelme és záró rendelkezések
A 18. cikk meghatározza az uniós támogatások összefüggésében a tájékoztatásra, a kommunikációra és a láthatóságra vonatkozó szabályokat. Az EU emblémáját az V. melléklettel összhangban kell használni, melyet a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktussal módosíthat. A 19. cikk meghatározza a személyes adatoknak a GDPR szerinti kezelésére vonatkozó szabályokat. A rendelet szabályokat állapít meg továbbá a felhatalmazás gyakorlására vonatkozóan, felhatalmazva a Bizottságot a vonatkozó felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására (20. cikk), valamint a rendelet hatálybalépésére és alkalmazására vonatkozóan (21. cikk).
2025/0545 (COD)
Javaslat
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE
a költségvetési kiadások nyomonkövetési és teljesítménymérési keretének létrehozásáról, valamint az uniós programokra és tevékenységekre vonatkozó egyéb horizontális szabályok megállapításáról
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 322. cikke (1) bekezdésének a) pontjára,
tekintettel az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 106a. cikkére,
tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,
a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,
tekintettel a Számvevőszék véleményére 8 ,
rendes jogalkotási eljárás keretében 9 ,
mivel:
(1)E rendelet célja, hogy meghatározza azokat az elemeket, amelyek a kiadások nyomonkövetési és teljesítménymérési keretét alkotják, mely a kiadásoknak az egyes végrehajtási módszerek szerinti végrehajtására alkalmazandó és az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 322. cikke (1) bekezdésének a) pontja értelmében vett költségvetési szabályok részeként kiegészíti az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról szóló (EU, Euratom) 2024/2509 európai parlamenti és tanácsi rendelet 10 (a továbbiakban: a költségvetés) előírásait. Szabályokat kell megállapítani különösen a költségvetési kiadások nyomon követésére, az uniós programok és tevékenységek teljesítményének nyomon követésére és a teljesítményükről való beszámolásra, valamint a programok és tevékenységek értékelésére vonatkozóan. E rendelet célja továbbá, hogy közös szabályokat állapítson meg a jelentős károkozás elkerülését célzó elv és a nemek közötti egyenlőség elve egységes alkalmazásának biztosítására, valamint a költségvetés egészére alkalmazandó egyéb közös szabályokat állapítson meg, például az egységes kapu létrehozására, továbbá a tájékoztatásra, a kommunikációra és a láthatóságra vonatkozóan. A Bizottság az uniós szakpolitikák és fellépések hatásának szélesebb körű mérése céljából további elemeket – többek között releváns mutatókat – vezethet be a nyomon követésbe és a beszámolásba.
(2)A kiadások nyomon követése annak nyomon követését jelenti, hogy az átláthatóság és az elszámoltathatóság biztosítása érdekében hogyan használják fel az uniós költségvetési programok forrásait a tevékenységek különböző kategóriáiban. A nyomon követés, ami független mind a programok teljesítési modelljétől, mind a pénzeszközök kedvezményezetteknek történő kifizetésének módjától, elsősorban a költségvetési kötelezettségvállalásokon alapul.
(3)A költségvetés teljesítménymérési kerete az elért eredmények nyomon követésére irányadó szabályokra vonatkozik, és alapvető fontosságú annak biztosításához, hogy a költségvetés végrehajtása a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével összhangban, és ezáltal az (EU, Euratom) 2024/2509 rendelet 33. cikkének (1) bekezdésében meghatározott gazdaságosság, hatékonyság és eredményesség elvének tiszteletben tartásával történjen.
(4)A „Versenyképességi iránytű az EU számára” című közleményében 11 a Bizottság olyan célokat tűzött ki, amelyek az egyszerűsítésre irányulnak, beleértve az adminisztratív terhek legalább 25 %-kal való csökkentését valamennyi vállalkozás, és legalább 35 %-kal való csökkentését a kis- és középvállalkozások esetében. Valamennyi uniós programra vonatkozóan létre kell hozni a kiadások nyomonkövetési és teljesítménymérési egységes keretét, amely a végrehajtásával kapcsolatban a Bizottság, a tagállamok, a harmadik országok, a végrehajtó partnerek és a kedvezményezettek oldalán felmerülő igazgatási költségek csökkentése révén hozzájárul az egyszerűsítési erőfeszítésekhez. Az egyszerűsítési célkitűzés megvalósítása érdekében különösen a címzettekre vonatkozó beszámolási kötelezettségeknek arányosnak kell maradniuk valamennyi költségvetés-végrehajtási módszer tekintetében. Az egyszerűsítésnek tükröződnie kell minden vonatkozó dokumentumban, például a munkaprogramokban és a megállapodásokban. Észszerűsíteni és egyszerűsíteni kell továbbá a Bizottságnak a költségvetés teljesítményéről való beszámolását.
(5)Az (EU, Euratom) 2024/2509 rendelet 33. cikke (2) bekezdésének d) pontja értelmében a jelentős károkozás elkerülését célzó elv észszerűsített alkalmazásának – amennyiben ez lehetséges és helyénvaló – egyetlen és egyszerű iránymutatáson kell alapulnia. A Bizottságnak ezt a technikai iránymutatást 2027. január 1-jéig kell elkészítenie. Az említett iránymutatásnak az egyértelműség, az egyszerűsítés és az arányosság átfogó elvén kell alapulnia, figyelemmel a gazdaságosság, a hatékonyság és az eredményesség elvére, valamint a program vagy eszköz meghatározott célkitűzéseinek az Unió szakpolitikai prioritásaival összhangban történő elérésére. Kellően figyelembe kell vennie az emberi egészség és a környezet védelmének a meglévő uniós jogszabályok által biztosított magas szintjét, valamint azt, hogy el kell kerülni az említett követelményekkel való átfedéseket.
(6)Mivel az éghajlatváltozáshoz és a környezetkárosodáshoz kapcsolódó gazdasági, pénzügyi és társadalmi költségek növekednek, alapvető fontosságú a dekarbonizációba, az éghajlatváltozás hatásaival szembeni rezilienciába, a körforgásos gazdaságba, a vízgazdálkodás rezilienciájába és a természeti környezetbe való beruházás. Különösen fontos, hogy az Unió és a tagállamok fokozottan képesek legyenek a válságok, katasztrófák, valamint az éghajlatváltozás és a szélsőséges időjárási események hatásainak előrejelzésére, az azokra való felkészülésre és reagálásra, valamint az uniós költségvetésből finanszírozott beruházások védelmére. Az éghajlatváltozás hatásaival szembeni rezilienciát fokozó új innovatív technológiák és megoldások bevezetése ugyanakkor nemcsak az alkalmazkodóképességük és az éghajlatváltozás hatásaival szembeni ellenálló képességük javítása révén, hanem az új exportlehetőségeknek köszönhetően is növelni fogja az uniós vállalkozások versenyelőnyét.
(7)2017. november 17-én az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság az Európában jelentkező társadalmi kihívásokra adott válaszként és annak érdekében, hogy senki se maradjon le, közösen kihirdette a szociális jogok európai pillérét. Létre kell hozni egy olyan rendszert, amely biztosítja a költségvetés ebben említett szociális célkitűzésekhez való hozzájárulásának szisztematikus és átlátható nyomon követését az Unión belül. Különösen fontos a szociális jogok, valamint a tisztességes munkafeltételek előmozdítása, összhangban a szociális jogok európai pillérével, az EUMSZ 9. cikkével és az (EU, Euratom) 2024/2509 rendelet 33. cikke (2) bekezdésének e) pontjával, amely megállapítja azt a követelményt, hogy a programokat és tevékenységeket – amennyiben ez lehetséges és helyénvaló – az alkalmazandó nemzeti jog, az uniós jog, az ILO-egyezmények és a kollektív szerződések szerinti munka- és foglalkoztatási feltételek tiszteletben tartása mellett kell végrehajtani.
(8)Az EUMSZ 8. cikkével összhangban tevékenységeinek folytatása során az Unió törekszik az egyenlőtlenségek kiküszöbölésére, valamint a férfiak és nők közötti egyenlőség előmozdítására. Az (EU, Euratom) 2024/2509 rendelet 33. cikke (2) bekezdésének f) pontja ezért előírja, hogy a programokat és a tevékenységeket – amennyiben ez lehetséges és helyénvaló – a nemek közötti egyenlőség elvének figyelembevételével és a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítésére szolgáló megfelelő módszertannal összhangban kell végrehajtani. E rendeletnek ezért egységes szabályrendszert kell létrehoznia a nemek közötti egyenlőség elvének következetes végrehajtása érdekében. Ennek a rendeletnek meg kell határoznia különösen a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítésére szolgáló módszertant, amely a Bizottság által a 2021–2027-es időszakra vonatkozó MFF-ben kidolgozott és a 2021-es pénzügyi évben első alkalommal használt módszertanra épül, és a nemek közötti egyenlőséghez hozzájáruló kiadásokat méri az uniós programok keretében támogatott tevékenységekkel megvalósítani kívánt célkitűzéseken alapuló pontozási rendszerrel. A Bizottságnak további iránymutatást kell nyújtania az említett elv következetes alkalmazásának biztosítása érdekében. E rendeletnek azt is meg kell határoznia, hogy a teljesítménymutatókhoz gyűjtött adatokat – amennyiben ez lehetséges és helyénvaló – nemek szerint kell lebontani.
(9)A költségvetés elkészítésének és végrehajtásának az (EU, Euratom) 2024/2509 rendelet 6. cikkének (2) bekezdése értelmében összhangban kell lennie az (EU, Euratom) 2020/2092 rendelet 12 rendelkezéseivel. A költségvetés végrehajtása során a tagállamok és a Bizottság az Európai Unió Alapjogi Chartájának 51. cikkével összhangban biztosítják a Charta betartását, és tiszteletben tartják az EUSZ 2. cikkében foglalt, a költségvetés végrehajtása szempontjából releváns uniós értékeket, többek között a jogállamiság elveit, összhangban az (EU, Euratom) 2024/2509 rendelet 6. cikkének (3) bekezdésével.
(10)Az Európai Unió Alapjogi Chartája tiltja a fogyatékosságon alapuló megkülönböztetést, és garantálja a fogyatékossággal élő személyek önállósághoz, társadalmi és foglalkozási beilleszkedéshez, valamint a közösségi életben való részvételhez való jogát. Emellett az Unió részes fele a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezménynek, amely előírja, hogy a fogyatékossággal élő személyek emberi jogainak védelmét és előmozdítását valamennyi szakpolitikában és programban figyelembe kell venni. A költségvetésnek ezért biztosítania kell a fogyatékossággal élő személyek jogainak és esélyegyenlőségének hatékony előmozdítását, valamint – amennyiben ez lehetséges és helyénvaló – törekednie kell az egyenlőtlenségek kiküszöbölésére. A programoknak és tevékenységeknek különösen arra kell irányulniuk, hogy biztosítsák az akadálymentességet a fogyatékossággal élő személyek számára valamennyi infrastruktúra, termék és szolgáltatás, többek között az épített környezet, a közlekedés, valamint az információs és kommunikációs technológiákon keresztüli tájékoztatás és kommunikáció terén. Törekedniük kell továbbá az önálló életvitel támogatására, valamint a bentlakásos vagy intézményi gondozásról a családi és közösségi gondozásra és támogatásra való átállás előmozdítására.
(11)Az Unió digitális szuverenitásának elérésére, valamint gazdasági és társadalmi rezilienciájának megerősítésére irányuló stratégiai törekvéssel összhangban a teljesítménymérési keretnek elő kell mozdítania a digitális célok és a digitális transzformáció felé történő előrehaladást, beleértve a fenntartható és reziliens digitális infrastruktúra fejlesztését és kiépítését, a nagy sebességű konnektivitást, a fejlett digitális technológiák – például a mesterséges intelligencia (a továbbiakban: MI) vállalkozások és közigazgatási szervek általi – széles körű alkalmazását, valamint a digitális készségek Európa-szerte történő megerősítését. Ennek megfelelően a programok tervezése és végrehajtása során figyelembe kell venni a digitális transzformáció megvalósításához és a fejlett digitális technológiák széles körű alkalmazásához való hozzájárulásukat, a nemzeti sajátosságok és hatáskörök tiszteletben tartása mellett. Ez a rendelet a digitális évtized 13 célkitűzéseivel összhangban megkönnyíti a digitális politika kiadásainak nyomon követését azáltal, hogy a digitális átmenet szempontjából releváns kulcsfontosságú beavatkozási területeket integrálja a „digitális technológiák és infrastruktúrák” egységes szakpolitikai területbe. Ez a szakpolitikai terület lefedné a digitális évtized szempontjából releváns kiadások jelentős részét, és ezáltal lehetővé tenné az erre a fontos prioritásra fordított kiadások túlnyomó részének nyomon követését.
(12)Az éghajlatváltozáshoz, a természeti veszélyekhez, az egészségügyi vészhelyzetekhez, a technológiai balesetekhez, a változó biztonsági fenyegetésekhez és egyéb zavarokhoz kapcsolódó gazdasági, pénzügyi és társadalmi költségek növekednek. Fokozottan képessé kell tenni az Uniót és a tagállamokat a válságok, katasztrófák, valamint az éghajlatváltozás hatásainak előrejelzésére, az azokra való felkészülésre és reagálásra, valamint az uniós költségvetésből finanszírozott beruházások védelmére, és a belső biztonság megerősítésére. Azáltal, hogy a felkészültség és az éghajlatváltozás hatásaival szembeni reziliencia már eleve beépül a releváns programokba és tevékenységekbe, biztosítható lesz e programok és tevékenységek révén a katasztrófakockázat- és válságkezelést erősítő reformok és beruházások támogatása, az éghajlatváltozás hatásaival szembeni rezilienciába való befektetések elősegítése, a létfontosságú társadalmi funkciók rezilienciájának fokozása, továbbá reziliensebb, biztonságosabb és felkészültebb társadalmak építése, összhangban az uniós felkészültségi stratégia 14 célkitűzéseivel, az európai belső biztonsági stratégiával 15 és az (EU) 2021/1119 rendelet 16 (a továbbiakban: az európai klímarendelet) 5. cikke szerinti, az éghajlatváltozással szembeni sebezhetőség csökkentésére vonatkozó uniós kötelezettséggel.
(13)A következetesség, az átláthatóság és az elszámoltathatóság valamennyi uniós programra kiterjedő biztosítása, valamint a programok teljesítményének és hatásainak átfogó és összehasonlítható értékelésének lehetővé tétele érdekében egységes rendszert kell létrehozni, amellyel nyomon követhetők a költségvetési kiadások és amely lehetővé teszi a költségvetés végrehajtásának nyomon követését, értékelését és a teljesítményéről való beszámolást, továbbá hozzájárul a költségvetés összteljesítményének méréséhez. A jelenlegi megközelítésekre – különösen az átfogó szakpolitikai prioritásokhoz való hozzájárulásokat uniós együtthatók alkalmazásával mérő megközelítésre – építve e rendszernek közös elemeken kell alapulnia, nevezetesen a költségvetésből támogatott tevékenységek besorolására használt előre meghatározott kategóriák („beavatkozási területek”) listáján, a beavatkozási területekhez rendelt – azok szakpolitikákhoz való hozzájárulásának meghatározását szolgáló – uniós együtthatókon, valamint az uniós fellépés helyszíni hatásainak nyomon követésére szolgáló, kimeneti és eredménymutatókból álló teljesítménymutatókon. A rendszernek figyelembe kell vennie a különböző programok sajátosságait, például a program nagyságrendjét, időtartamát és végrehajtásának helyét. A rendszer nem értelmezendő úgy, hogy a költségvetésből finanszírozott beavatkozás támogathatóságának megállapítását szolgálja, a támogathatóság megállapítása ugyanis kizárólag ágazatspecifikus szabályok alapján történik. Hasonlóképpen, a rendszer nem állapítja meg és nem határozza meg előre azt, hogy mit fognak vagy mit nem fognak finanszírozni a költségvetésből. Ez a rendszer nem érintheti a nyomon követésre és a beszámolásra vonatkozó olyan rendelkezéseket, amelyeket az uniós szakpolitikák és fellépések hatásának szélesebb körű mérésére esetlegesen megállapítanak.
(15)Létre kell hozni a beavatkozási területek rendszerét, hogy biztosítani lehessen a költségvetésből finanszírozott tevékenységek valamennyi típusának átfogó lefedését. E célból meg kell határozni egy sor beavatkozási területet, amelyek a tevékenységek széles kategóriáit fedik le. A hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvének megfelelően és a költségvetés teljesítményéről való érdemi beszámolás lehetővé tétele érdekében a beavatkozási területeket úgy kell hozzárendelni a költségvetésből támogatott tevékenységekhez, hogy azok a lehető legpontosabban tükrözzék e tevékenységek jellegét és célkitűzéseit. Amennyiben releváns, azokban az esetekben, amikor a költségvetési támogatás végrehajtása során további információk válnak elérhetővé, különösen a pénzügyi eszközként vagy költségvetési biztosítékként végrehajtott intézkedések esetében, törekedni kell egy specifikusabb beavatkozási terület hozzárendelésére, ha van ilyen.
(16)Az (EU, Euratom) 2024/2509 rendelet utal arra, hogy nyomon kell követni a nemek közötti egyenlőséghez hozzájáruló uniós költségvetési kiadásokat, valamint az éghajlatváltozás mérséklésére és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra, továbbá a biológiai sokféleség védelmére fordított kiadásokat. Az éghajlatváltozás mérsékléséhez, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz és a biológiai sokféleséghez hozzájáruló kiadásokat annak érdekében is nyomon kell követni, hogy teljesíteni lehessen az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezményében és a Biológiai Sokféleség Egyezményben meghatározott beszámolási követelményeket. Létre kell hozni a költségvetésből finanszírozott tevékenységek besorolására szolgáló szabványosított rendszert, amely megkönnyíti a szakpolitikák nyomon követését és az egyes tevékenységek vagy programok hozzájárulásainak hatékonyabb összesítését.
(17)A Bizottság uniós éghajlat-együtthatókat állapított meg az éghajlat-politikai célkitűzések és az európai zöld megállapodás célkitűzéseinek megvalósításához hozzájáruló uniós költségvetési kiadások számszerűsítése érdekében. E rendszer 17 100 %-os együtthatót rendel hozzá azokhoz a tevékenységekhez, amelyek az uniós éghajlat-politikai célokkal összhangban várhatóan jelentősen hozzájárulnak az éghajlatváltozás mérséklése vagy az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás célkitűzésekhez, 40 %-os együtthatót azokhoz a tevékenységekhez, amelyek várhatóan nem jelentéktelen, pozitív hozzájárulást nyújtanak az éghajlatváltozás mérséklése vagy az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás célkitűzésekhez, és 0 %-os együtthatót azokhoz a tevékenységekhez, amelyek várhatóan semleges hatást gyakorolnak az éghajlat-politikai célkitűzésekre. Számos tevékenység esetében az uniós éghajlat-együtthatók a fenntartható tevékenységekre vonatkozó uniós taxonómia technikai vizsgálati kritériumait tükrözik.
(18)Az e rendeletben a nyomon követésre előírt megközelítés lehetővé teszi, hogy a Bizottság továbbra is jelentést tegyen az általa nyújtott hivatalos fejlesztési támogatásról a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet Fejlesztési Támogatási Bizottságának.
(19)Az (EU, Euratom) 2024/2509 rendelet 33. cikkének (3) bekezdésével összhangban a nyomon követendő teljesítménymutatók relevánsak, elfogadottak, hitelesek, egyszerűek és szilárdak, valamint lehetővé teszik az adatok összesítését a programok tekintetében. Össze kell állítani ezért a teljesítménymutatók listáját, amelynek tömörnek és arányosnak kell lennie, korlátozott számú elemből kell állnia, és nem okozhat túlzott adminisztratív terhet. A teljesítménymutatókat – vagyis a kimeneti mutatókat és az eredménymutatókat – kizárólag a költségvetés teljesítményének nyomon követésére és a költségvetés teljesítményéről való beszámolásra, valamint a programok értékelésének megalapozására lehet használni, és azok nem érinthetik azokat a további információkat, amelyek az uniós szakpolitikák hatásának szélesebb körű mérésére szolgáló egyéb nyomonkövetési, beszámolási és értékelési szabályok révén szerezhetők be.
(20)A Bizottság a NextGenerationEU zöldkötvényeinek hatásáról szóló éves jelentése keretében módszertant dolgozott ki az elkerült üvegházhatásúgáz-kibocsátás kiszámítására azzal a céllal, hogy értékelje az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való átálláshoz nyújtott támogatást. További megfelelő módszertanokat kell kidolgozni az elkerült üvegházhatásúgáz-kibocsátás – mint eredménymutató – kimeneti mutatókon alapuló kiszámítására, a teljesítményről való beszámolással járó, különösen a tagállamokra nehezedő adminisztratív terhek csökkentése céljából.
(21)A költségvetés hatálya alá tartozó valamennyi program és tevékenység következetességének, átláthatóságának, összehasonlíthatóságának és elszámoltathatóságának biztosítása érdekében az (EU, Euratom) 2024/2509 rendelet 34. cikkének (3) bekezdésével összhangban közös szabályokat kell megállapítani a programok és tevékenységek Bizottság általi értékelésére vonatkozóan. Az említett rendelkezés szerinti visszamenőleges értékelés mellett a Bizottságnak minden egyes programról vagy tevékenységről félidős végrehajtási jelentést is közzé kell tennie, melyben mennyiségi és minőségi bizonyítékok alapján ismerteti a programok vagy tevékenységek célkitűzéseinek megvalósítása terén elért eredményeket. Az értékelések elvégzése során a Bizottságnak különösen arra kell törekednie, hogy a lehető legpontosabban számszerűsítse az uniós szakpolitikai célkitűzésekhez, valamint az uniós GDP-növekedéshez és foglalkoztatási rátákhoz való hozzájárulást. A tagállamok által végzett értékelések harmadik országokra is kiterjedhetnek, és a tagállamok és harmadik országok közötti együttműködési tevékenységek támogatását vizsgálják. Az értékeléseket kellő időben kell elvégezni ahhoz, hogy azokat figyelembe lehessen venni a döntéshozatali folyamatban, és azok programokra, tevékenységekre vagy tevékenységek csoportjaira is kiterjedhetnek.
(22)A költségvetéssel kapcsolatos információkhoz való hozzáférést egyszerűbbé és hatékonyabbá kell tenni a költségvetés átláthatóságának és elszámoltathatóságának fokozása, továbbá a pályázók és a kedvezményezettek adminisztratív terheinek egyszerűsítése, valamint végső soron a költségvetés teljesítményének javítása és az uniós fellépés megerősítése érdekében. A költségvetés végrehajtására és teljesítményére, valamint a finanszírozási lehetőségekre vonatkozó információk megjelenítésére létre kell hozni egy erre a célra szolgáló, nyilvánosan elérhető honlapot („egységes kaput”). Az egységes kapu a lehető legnagyobb mértékben a meglévő eszközökre fog épülni, összhangban az Európai Bizottság digitális stratégiájával és annak „előbb az újrafelhasználás, majd a vásárlás, végül a saját fejlesztés” megközelítésével. Felhasználóbarátnak kell lennie, és úgy kell kialakítani, hogy hozzá lehessen igazítani a különböző felhasználók igényeihez. Emellett az egységes kapunak más funkciókkal is rendelkeznie kell, például a költségvetésből támogatott címzettekre és műveletekre vonatkozó adatokat megjelenítő funkcióval.
(23)Minden egyes végrehajtási módszer esetében egyértelművé kell tenni, hogy miként történik a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó rendelkezések, valamint a teljesítmény nyomon követésére, a teljesítményről való beszámolásra és a finanszírozási lehetőségekre vonatkozó rendelkezések végrehajtása. Figyelembe kell venni különösen azt, hogy a költségvetés egy részét egyfelől a tagállamok által készített és benyújtott, a reformok, beruházások és egyéb beavatkozások menetrendjét meghatározó tervek révén, másfelől a harmadik országok által készített teljesítményalapú tervek révén kell végrehajtani. A harmadik országok által készített tervekre való hivatkozásokat úgy kell értelmezni, hogy azok csak az uniós tagjelölt országokra, a potenciális tagjelölt országokra és a keleti szomszédság országaira vonatkoznak. Más harmadik országoknak támogatás a tervektől eltérő egyéb módokon nyújtható. Tekintettel a harmadik országok sajátos körülményeire és az arányosság elvével összhangban, ezen országok számára több lehetőséget kell biztosítani a rugalmasságra az ezen rendelet vonatkozó rendelkezéseinek a végrehajtásához. Az egyes végrehajtó partnerekkel kötött megállapodásoknak megfelelő rendelkezéseket kell tartalmazniuk az ezen rendelet különböző elemeinek végrehajtására vonatkozóan, beleértve a kiadások nyomonkövetési és teljesítménymérési keretének alkalmazására vonatkozó rendelkezéseket, figyelembe véve többek között az adott végrehajtó partner kapacitását.
(24)A költségvetésből nyújtott támogatásról és annak eredményeiről való egyértelmű kommunikáció biztosítja, hogy az uniós polgárok és vállalkozások tájékozódhassanak arról, hogy hogyan költik el a forrásokat, ami fokozza az átláthatóságot, a tudatosságot és a szerepvállalást. Következetes szabályokat kell megállapítani a tájékoztatásra, a kommunikációra és a láthatóságra vonatkozó kötelezettségekre, különös tekintettel a kedvezményezettek és a végrehajtó partnerek, a tagállamok, a harmadik országok és az uniós intézmények kötelezettségeire, figyelembe véve azokat a sajátos körülményeket, amelyek mellett a költségvetés végrehajtható. Ez nem érinti a költségvetés végrehajtásával összefüggésben adott esetben bevezetésre kerülő további modalitásokat, beleértve a programok keretében nyújtott uniós finanszírozáshoz kapcsolódó márkák használatát.
(25)Az e rendelet, a költségvetési rendelet és az ágazatspecifikus szabályok szerinti kötelezettségeik teljesítése céljából, különös tekintettel a nyomon követésre, a beszámolásra, a kommunikációra, a közzétételre, az értékelésre, a pénzgazdálkodásra, az ellenőrzésekre, az auditokra és adott esetben a résztvevők támogathatóságának meghatározására, össze kell gyűjteni és kezelni kell az uniós költségvetés végrehajtásában részt vevő szervezetekre vonatkozó személyes adatok különböző kategóriáit, ami lehetővé teszi többek között e szervezetek azonosítását, a megfelelő teljesítménymutatók kiszámítását és a célkitűzések elérésének értékelését az érintett ágazatokban.
(26)A Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el adott esetben a következők tekintetében: a beavatkozási területeket és a teljesítménymutatókat tartalmazó, az ezen rendelet I. mellékletét képező lista módosítása, a II. mellékletben feltüntetett területidimenzió-kódok módosítása, a III. mellékletben feltüntetett, éghajlat-politikai és környezetvédelmi kiadásokra vonatkozó célértékek módosítása, a nemek közötti egyenlőség szempontjából jelentőséggel bíró programokat tartalmazó, az ezen rendelet IV. mellékletét képező lista módosítása, az ezen rendelet tájékoztatásról, kommunikációról és láthatóságról szóló V. mellékletének módosítása, és az egységes kapura vonatkozó rendelkezés módosítása. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak 18 megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.
(27)Ezt a rendeletet a 2028–2034-es időszakra vonatkozó MFF alkalmazásának kezdőnapjától, [2028. január 1-jétől] kell alkalmazni.
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. fejezet
Általános rendelkezések
1. cikk
Tárgy
(1)Ez a rendelet létrehozza a költségvetési kiadások nyomonkövetési és teljesítménymérési keretét, és ezen belül megállapítja az összes költségvetési kiadás nyomon követésére, az uniós programok és tevékenységek teljesítményének nyomon követésére és a teljesítményről való beszámolásra vonatkozó szabályokat, valamint a programok és tevékenységek értékelésére vonatkozó szabályokat.
(2)Ez a rendelet szabályokat állapít meg továbbá az (EU, Euratom) 2024/2509 rendelet 33. cikke (2) bekezdésének d) és f) pontjában említett jelentős károkozás elkerülését célzó elv és a nemek közötti egyenlőség elve egységes alkalmazásának biztosítása érdekében, amennyiben ez lehetséges és helyénvaló, összhangban az említett rendelet 33. cikkének (1) bekezdésében említett gazdaságosság, hatékonyság és eredményesség elvével, továbbá a munka- és foglalkoztatási feltételekre, valamint az éghajlatpolitikára és a biológiai sokféleségre vonatkozó egyéb horizontális elvekkel. E rendelet továbbá az összes uniós programra és tevékenységre alkalmazandó horizontális rendelkezéseket állapít meg, például az e rendelet 12. cikkében említett egységes kapu létrehozására vonatkozó szabályokat, valamint a tájékoztatásra, a kommunikációra és a láthatóságra vonatkozó szabályokat.
2. cikk
Fogalommeghatározások
E rendelet alkalmazásában:
1.„művelet”: a következők bármelyike:
a)egy vagy több tevékenységet végrehajtó projekt, fellépés illetve projektek vagy fellépések csoportja;
b)a pénzügyi eszközök és a költségvetési biztosítékok összefüggésében a végső címzetteknek nyújtott és az uniós költségvetésből támogatott visszatérítendő finanszírozás összege;
c)a közös agrárpolitika összefüggésében a területalapú és állatállomány-alapú jövedelemtámogatási beavatkozások keretében a mezőgazdasági termelőknek nyújtott kifizetés;
2.„tevékenység”: egy meghatározott célkitűzés megvalósításához való hozzájárulás céljából indított egyedi kezdeményezés, amely megfelelhet a tagállamok vagy harmadik országok által készített tervekben szereplő intézkedésnek;
3.„intézkedés”: a tagállamok vagy harmadik országok által készített tervekben szereplő reform, beruházás vagy bármely más beavatkozás, amely állhat egy vagy több tevékenységből;
4.„terv”: intézkedéseket meghatározó dokumentum, amelyet vagy tagállamok készítenek (a továbbiakban: tagállamok által készített tervek), vagy uniós tagjelölt országok, potenciális tagjelölt országok és a keleti szomszédság országai készítenek (a továbbiakban: harmadik országok által készített tervek);
5.„beavatkozási terület”: a támogatott tevékenységek besorolására használt szabványosított és előre meghatározott kategória;
6.„mérföldkő”: a(z) .../... rendeletben [nemzeti és regionális partnerségi tervek] meghatározott fogalom;
7.„célérték”: a(z) .../... rendeletben [nemzeti és regionális partnerségi tervek] meghatározott fogalom;
8.„kimeneti mutató”: olyan mennyiségi teljesítménymutató, amely nyomon követi, hogy valamely tevékenység végrehajtása révén közvetlenül mit állítanak elő, vagy közvetlenül mit támogatnak;
9.„eredménymutató”: olyan mennyiségi teljesítménymutató, amely nyomon követi a támogatott tevékenységek közvetlen hatásait;
10.„uniós együtthatók”: minden egyes költségvetési beavatkozás szakpolitikákhoz való hozzájárulásának mérésére szolgáló együtthatók (0 %, 40 %, 100 %) háromszintű rendszere;
11.„műveletgazda”: olyan jogi személy (társaság, szervezet, közjogi szerv), amely a befektetők potenciális érdeklődésére számot tartó műveleteket hajt végre vagy szándékozik végrehajtani;
12.„tanácsadó partner”: olyan támogatható partner, mint például egy pénzügyi intézmény vagy más szervezet, amellyel a Bizottság tanácsadási megállapodást kötött egy vagy több tanácsadási kezdeményezés végrehajtása céljából, azon tanácsadási kezdeményezések kívételével, amelyeket a Bizottság által szerződtetett külső szolgáltatók vagy végrehajtó ügynökségek hajtanak végre.
3. cikk
Célkitűzések
E rendelet célja, hogy megerősítse az Unió stratégiai prioritásainak kialakítását, nyomon követését és végrehajtását, csökkentse az adminisztratív terheket és növelje az átláthatóságot a következők révén:
a)a költségvetési kiadások egységes nyomonkövetési rendszerének létrehozása;
b)a költségvetés egészére kiterjedő egységes rendszer létrehozása a költségvetés programok és tevékenységek révén történő végrehajtásának nyomon követése, a végrehajtásról való beszámolás és a végrehajtás értékelése, valamint a költségvetés összteljesítményének méréséhez való hozzájárulás céljából;
c)a teljesítményről való beszámolás harmonizálása és észszerűsítése;
d)a horizontális elvek alkalmazásának harmonizálása valamennyi programban és tevékenységben, amennyiben ez lehetséges és helyénvaló;
e)a költségvetési teljesítményre, a költségvetés keretében rendelkezésre álló finanszírozási lehetőségekre és a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos egyéb, a nyilvánosság érdeklődésére számot tartó információk rendelkezésre bocsátására vonatkozó szabályok megállapítása.
2. fejezet
Horizontális elvek
4. cikk
Éghajlatpolitika és biológiai sokféleség
(1)A költségvetés éghajlatpolitikához és biológiai sokféleséghez való hozzájárulásának nyomon követése a 8. cikkben meghatározott, a költségvetési kiadások nyomonkövetési és teljesítménymérési keretével történik, többek között uniós együtthatók alkalmazásával.
(2)A programokat és tevékenységeket úgy kell végrehajtani, hogy az éghajlat-politikai és környezetvédelmi célokra fordított összes uniós kiadás a 2028–2034-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret teljes időtartama alatt kitegye legalább az uniós költségvetés teljes összegének 35 %-át (az éghajlat-politikai és környezetvédelmi kiadásokra vonatkozó célérték), amelynek kiszámítása az éghajlatváltozás mérséklése, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás és az éghajlatváltozás hatásaival szembeni reziliencia, valamint a környezetvédelem célkitűzésekhez hozzájáruló tevékenységekhez rendelt legmagasabb, az (1) bekezdésben említett keret szerinti együttható alkalmazásával történik. A védelmi és biztonsági kiadások nem részei az éghajlat-politikai és környezetvédelmi kiadásokra vonatkozó célérték számítási alapjának.
(3)Az uniós programok és eszközök hozzájárulnak a (2) bekezdésben meghatározott, éghajlat-politikai és környezetvédelmi kiadásokra vonatkozó célérték eléréséhez. Egyes uniós programok és eszközök konkrét hozzájárulását a III. melléklet tartalmazza.
(4)A Bizottság a 20. cikknek megfelelően felhatalmazást kap arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a III. mellékletben meghatározott, az éghajlat-politikai és környezetvédelmi kiadásokra vonatkozó célértékek szintjeinek kiigazítása céljából a programok végrehajtása alatt bekövetkezett fejlemények – többek között a célértékek alulteljesítése vagy túlteljesítése –, vagy a programok végrehajtási szakaszában új prioritások figyelembe vétele érdekében.
(5)Amennyiben egy vagy több releváns program keretében nem történik kellő előrelépés az éghajlat-politikai és környezetvédelmi kiadásokra vonatkozó célérték elérése tekintetében, az intézmények – a hatásköreikkel és a vonatkozó jogszabályokkal összhangban – egyeztetnek egymással arról, hogy milyen intézkedéseket célszerű hozni annak érdekében, hogy az éghajlat-politikai és környezetvédelmi célokra fordított uniós kiadások a 2028–2034-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret egész időtartama alatt kitegyék legalább az uniós költségvetés teljes összegének 35 %-át.
5. cikk
A jelentős károkozás elkerülése a környezetvédelmi célkitűzések tekintetében
(1)Az (EU, Euratom) 2024/2509 rendelet 33. cikke (2) bekezdésének d) pontjában említett, jelentős károkozás elkerülését célzó elv észszerűsített alkalmazása – amennyiben ez lehetséges és helyénvaló – előmozdítása egyetlen és egyszerű iránymutatáson (a továbbiakban: a jelentős károkozás elkerüléséről szóló iránymutatás) alapul.
(2)Az (1) bekezdésben említett iránymutatás általános elveket és kritériumokat, valamint szükség esetén specifikus kritériumokat határoz meg a releváns szakpolitikai területek szintjén.
Az iránymutatás különbséget tesz különösen azon szakpolitikai területek vagy tevékenységek között, amelyek mindig úgy tekinthetők, hogy összhangban vannak a jelentős károkozás elkerülését célzó elvvel, valamint azon szakpolitikai területek vagy tevékenységek között, amelyek egy vagy több környezetvédelmi célkitűzés tekintetében jelentős kárt okoznak, és ezért nem finanszírozhatók az uniós költségvetésből.
A Bizottság iránymutatása figyelembe veszi, hogy a releváns programok vagy eszközök meghatározott célkitűzéseit az Unió szakpolitikai prioritásaival összhangban kell elérni, hogy el kell kerülni a meglévő uniós jogszabályok szerinti követelményekkel való átfedéseket, hogy meg kell őrizni az emberi egészség és a környezet védelmének a meglévő uniós jogszabályok által biztosított magas szintjét, és figyelembe veszi a hatóságokra és a kedvezményezettekre háruló adminisztratív és a beszámolással járó terheket, valamint az arányosság elvét.
Az arányosságot különösen a tevékenység nagyságrendjének, éghajlati és környezeti hatásainak, valamint azon régiók területi sajátosságainak figyelembevétele biztosítja, ahol a tevékenységekre sor kerül, illetve annak a ténynek a figyelembevétele, hogy a tevékenységekre harmadik országokban kerülhet sor.
(3)Az (1) bekezdésben említett iránymutatás azonosítja azokat az eseteket is, amikor a jelentős károkozás elkerülését célzó elv alkalmazása nem feltétlenül lehetséges vagy helyénvaló, mint például válsághelyzetek, többek között a természeti katasztrófák okozta vészhelyzetek, vagy más, kiemelkedően fontos közérdek.
Ebben az összefüggésben különösen figyelembe kell venni, hogy a jelentős károkozás elkerülését célzó elv alkalmazása nem lehetséges vagy helyénvaló a védelmi és biztonsági tevékenységek esetében.
6. cikk
Szociálpolitikák
(1)A költségvetés szociálpolitikákhoz való, Unión belüli hozzájárulásának nyomon követése a 8. cikkben meghatározott, költségvetési kiadások nyomonkövetési és teljesítménymérési keretével történik, többek között uniós együtthatók alkalmazásával.
(2)A programokat és a tevékenységeket – amennyiben ez a releváns ágazatspecifikus szabályokkal összhangban lehetséges és helyénvaló – a célkitűzéseik megvalósítása érdekében az alkalmazandó nemzeti jog, az uniós jog, az ILO-egyezmények és a kollektív szerződések szerinti munka- és foglalkoztatási feltételek tiszteletben tartása mellett kell végrehajtani az (EU, Euratom) 2024/2509 rendelet 33. cikke (2) bekezdésének e) pontjával összhangban.
7. cikk
Nemek közötti egyenlőség
(1)A nemek közötti egyenlőségnek az (EU, Euratom) 2024/2509 rendelet 33. cikke (2) bekezdésének f) pontjával összhangban történő támogatását célzó programokat és tevékenységeket e rendelet IV. melléklete határozza meg.
Valamennyi program és tevékenység esetében különös figyelmet kell fordítani a nemek közötti egyensúly lehető legnagyobb mértékű biztosítására az értékelő bizottságokban és más releváns tanácsadó testületekben, például a testületekben, a szakértői csoportokban és a monitoringbizottságokban.
(2)Az (EU, Euratom) 2024/2509 rendelet 33. cikke (2) bekezdésének f) pontjában említett, a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítésére szolgáló módszertan alkalmazásában a költségvetés tevékenységei a következő kategóriák egyikébe tartoznak, a tevékenységekhez rendelt, nemek közötti egyenlőségre vonatkozó következő pontszámokkal:
a)azok a tevékenységek, amelyek fő célkitűzése a nemek közötti egyenlőség („a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó pontszám 2”),
b)azok a tevékenységek, amelyeknél a nemek közötti egyenlőség fontos és tudatos célkitűzés, de nem fő célkitűzés („a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó pontszám 1”),
c)azok a tevékenységek, amelyek várhatóan nem járulnak hozzá jelentős mértékben a nemek közötti egyenlőséghez („a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó pontszám 0”).
A második albekezdésben említett tevékenységek besorolása a beavatkozási területek listája alapján történik, mely az I. mellékletben található.
(3)A Bizottság technikai iránymutatást nyújt a (2) bekezdésben említett módszertanról a kategóriák és a kategóriáknak megfelelő, nemek közötti egyenlőségre vonatkozó pontszámok meghatározása céljából, hogy biztosítható legyen a következetesség valamennyi program között.
(4)A Bizottság a 20. cikknek megfelelően felhatalmazást kap arra, hogy a IV. melléklet módosítása céljából felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el.
3. fejezet
A költségvetési kiadások nyomonkövetési és teljesítménymérési kerete, nyomon követés és beszámolás, értékelés és átláthatóság
8. cikk
A költségvetési kiadások nyomonkövetési és teljesítménymérési kerete
(1)A költségvetési kiadások nyomonkövetési és teljesítménymérési kerete a következő elemeken alapul:
a)a beavatkozási területek egységes listája;
b)a beavatkozási területekhez rendelt uniós együtthatók, melyek a beavatkozási területek szakpolitikákhoz való hozzájárulásának meghatározását szolgálják;
c)minden egyes beavatkozási terület esetében az (EU, Euratom) 2024/2509 rendelet 33. cikkének (3) bekezdése szerinti teljesítménymutatók, melyek kimeneti mutatókból és eredménymutatókból állnak.
Az első albekezdésben említett elemeket az I. melléklet tartalmazza.
Az Unión belüli tevékenységek esetében a költségvetési kiadások nyomonkövetési és teljesítménymérési kerete tartalmazza a II. mellékletben meghatározott területidimenzió-kódokat is.
(2)A költségvetésből finanszírozott tevékenységekhez azt a beavatkozási területet kell hozzárendelni, amely legjobban tükrözi a finanszírozott tevékenység lényegét. Egy tevékenység költségvetési támogathatósága kizárólag az ágazatspecifikus szabályokon alapul, és azt nem korlátozza a beavatkozási területek meghatározása, melyek kizárólag a kiadások nyomon követését és a költségvetés teljesítményének nyomon követését szolgálják.
(3)A Bizottság részletesebben meghatározhatja az (1) bekezdés első albekezdésének c) pontjában említett teljesítménymutatókat.
(4)A Bizottság a 20. cikknek megfelelően felhatalmazást kap arra, hogy az I. melléklet és a II. melléklet módosítása céljából felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el.
9. cikk
A költségvetés teljesítményének nyomon követése és a költségvetés teljesítményéről való beszámolás
(1)A Bizottság valamennyi költségvetés-végrehajtási módszer tekintetében nyomon követi a költségvetésből finanszírozott programok és tevékenységek végrehajtását annak érdekében, hogy a 8. cikk (1) bekezdése első albekezdésének c) pontjában említett teljesítménymutatókkal összhangban értékelje a célkitűzéseik megvalósítása terén elért eredményeket. Az adatok gyűjtése hatékonyan, eredményesen és időben történik. Ennek érdekében az uniós finanszírozás címzettjeire vonatkozóan arányos beszámolási követelményeket kell megállapítani. Az adatokat rendszeresen kell gyűjteni és elektronikusan kell tárolni.
(2)A Bizottság az (EU, Euratom) 2024/2509 rendelet 41. cikke (3) bekezdése első albekezdésének h) pontjával és 253. cikke (1) bekezdésének e) pontjával összhangban évente tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot a programok és tevékenységek végrehajtásának szintjéről, valamint a programcélkitűzések megvalósítása terén elért eredményekről.
10. cikk
A Bizottság által végzett értékelések
(1)A Bizottság az (EU, Euratom) 2024/2059 rendelet 34. cikkének (3) bekezdésével összhangban értékeléseket végez minden egyes program vagy tevékenység eredményességének, hatékonyságának, relevanciájának, koherenciájának és uniós hozzáadott értékének vizsgálata céljából. A közös agrárpolitika tekintetében az említett értékelések kiterjednek az 1308/2013/EU rendelettel 19 összhangban végrehajtott intézkedésekre is.
(2)A Bizottság legkésőbb négy évvel a végrehajtás megkezdését követően minden egyes programra vagy tevékenységre vonatkozóan végrehajtási jelentést tesz közzé.
(3)A Bizottság legkésőbb három évvel az egyes programok vagy tevékenységek programozási időszakának végét követően visszamenőleges értékelést végez a program vagy tevékenység teljesítményének értékelése céljából.
11. cikk
A tagállamok által végzett értékelések a megosztott irányítás keretében
(1)A megosztott irányítás keretében végrehajtott uniós költségvetés esetében a tagállamok elvégzik az olyan kritériumok értékelését, mint az eredményesség, a hatékonyság, a relevancia és a koherencia, azzal a céllal, hogy javítsák az intézkedések tervezésének és végrehajtásának minőségét, valamint azonosítsák a szűk keresztmetszeteket és a végrehajtás felgyorsításának módjait. Más olyan releváns kritériumok is értékelhetők, mint például az inkluzivitás, a láthatóság és az uniós hozzáadott érték.
(2)A tagállamok legkésőbb két évvel a programozási időszak vége után értékeléseket végeznek a megosztott irányítás keretében végrehajtott intézkedések hatásainak értékelése céljából, ami mennyiségi technikák, adott esetben kontrafaktuális megközelítések és a kísérleti kialakítás alkalmazásából levont megállapítások alkalmazásával történik.
(3)A tagállamok legkésőbb három évvel a tervek végrehajtásának megkezdését követően elvégzik valamennyi tervük legalább egy időközi értékelését.
(4)A tagállamok legkésőbb egy évvel a terveik jóváhagyását követően értékelési ütemtervet készítenek és azt benyújtják az illetékes monitoringbizottságnak és a Bizottságnak.
(5)A tagállamok funkcionálisan független szakértőket bíznak meg az értékelés elvégzésével.
(6)A tagállamok biztosítják, hogy rendelkezésre álljanak az értékelésekhez szükséges adatok előállításához és gyűjtéséhez szükséges eljárások.
(7)Valamennyi értékelést közzé kell tenni a 12. cikk (1) bekezdésében említett, nyilvánosan elérhető honlapon.
12. cikk
Átláthatóság – Egységes kapu
(1)A Bizottság [dátum]-ig létrehoz egy, az átláthatóság céljára szolgáló, nyilvánosan elérhető honlapot (a továbbiakban: egységes kapu), amelynek tartalma több részből áll, és a következő funkciókkal rendelkezik:
a)a költségvetés pénzügyi végrehajtása terén elért haladás és a költségvetés teljesítményének megjelenítése;
b)az (EU, Euratom) 2024/2509 rendelet 38. cikkében és 142. cikke (1) bekezdésében említett információk szolgáltatása;
c)információnyújtás a titoktartási és biztonsági megfontolások kellő figyelembevételével a költségvetésből finanszírozott műveletekről, kivéve a pénzügyi eszközök vagy költségvetési biztosítékok révén nyújtott, 500 000 EUR-nál alacsonyabb összegű támogatásokat;
d)információnyújtás azokról a műveletekről, amelyek különleges kitüntetésekben részesültek vagy kiválósági emblémát kaptak, és amelyekhez alternatív vagy addicionális forrásokat, finanszírozást vagy befektetőket keresnek;
e)információnyújtás a költségvetésből finanszírozott, folyamatban lévő és soron következő, részvételi szándék kifejezésére való felhívásokról, pályázati felhívásokról és ajánlati felhívásokról;
f)csatorna biztosítása a műveletgazdák számára ahhoz, hogy bemutassák a műveleteket a potenciális befektetőknek;
g)központosított hozzáférés biztosítása a költségvetésből finanszírozott tanácsadási és vállalkozástámogatási szolgáltatásokhoz.
(2)Az ezen cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett funkció tekintetében az egységes kapu adott esetben a következő elemekre vonatkozó információkat tartalmazza:
a)a költségvetésből finanszírozott tevékenységekre vonatkozó információk, beleértve a pénzügyi végrehajtás előrehaladására és a teljesítményre vonatkozó információkat, adott esetben programonkénti és a tagállam által készített terv fejezetei szerinti bontásban;
b)az összesített teljesítményre vonatkozó információk program és beavatkozási terület szerinti bontásban, az e rendelet 8. cikke (1) bekezdése első albekezdésének c) pontjában említett releváns teljesítménymutatók felhasználásával;
c)az e rendelet 8. cikke (1) bekezdése első albekezdésének b) pontjában említett, szakpolitikákhoz való hozzájárulásra vonatkozó információk programonkénti bontásban;
d)a költségvetésből finanszírozott műveletek;
e)a közvetlenül a Bizottság által végrehajtott tevékenységek esetében a felhívásokon való részvétel szintje, különösen pályázati felhívásonként a pályázatok száma, a pályázatok átlagos pontszáma, a minőségi küszöbértékek feletti és alatti pályázatok aránya;
f)az (EU, Euratom) 2024/2509 rendelet 41. cikke (3) bekezdése első albekezdésének h) pontjában és 253. cikke (1) bekezdésének e) pontjában említett információk.
(3)Az ezen cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett funkció tekintetében az egységes kapu a tagállamok által készített tervek révén finanszírozott műveletek vonatkozásában tartalmazza az .../... rendelet [nemzeti és regionális partnerségi tervek] 63. cikke (1) bekezdésének e) pontjában említett információkat.
(4)Az ezen cikk (1) bekezdésének e) pontjában említett funkció tekintetében az egységes kapu adott esetben a következő elemekre vonatkozó információkat tartalmazza:
a)a felhívás tárgya és rövid leírása;
b)a felhívás által érintett földrajzi terület;
c)a támogatható résztvevők típusa;
d)a felhíváshoz nyújtott támogatás teljes összege és a pénznem;
e)a felhívás kezdő és záró időpontja;
f)arra az online platformra mutató link, amelyen a felhívást közzétették vagy közzé fogják tenni.
(5)Az egységes kaput rendszeresen aktualizálni kell.
(6)A Bizottság a 20. cikknek megfelelően felhatalmazást kap arra, hogy e cikk módosítása céljából felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el.
4. fejezet
Végrehajtás
13. cikk
A tagállamok által készített tervek vagy a harmadik országok által készített tervek révén történő végrehajtás – a jelentős károkozás elkerülése és a nemek közötti egyenlőség
(1)Minden tagállam vagy harmadik ország az 5. cikkben említett iránymutatással összhangban a tervében szereplő minden egyes tevékenységre vonatkozóan értékelést készít a jelentős károkozás elkerülését célzó elv alkalmazásáról, kivéve, ha az említett iránymutatás másként nem rendelkezik.
(2)Az első bekezdéstől eltérően, amennyiben valamely tevékenység esetében a jelentős károkozás elkerülését célzó elv alkalmazása nem feltétlenül lehetséges vagy helyénvaló, minden tagállam vagy harmadik ország az 5. cikkben említett iránymutatással összhangban indokolást nyújt be.
(3)Minden tagállam vagy harmadik ország a tervében szereplő minden egyes tevékenységre vonatkozóan értékelést készít a nemek közötti egyenlőség elv alkalmazásáról, amely a következőket tartalmazza:
a)annak kifejtése, hogy a tervekben szereplő tevékenységek várhatóan hogyan járulnak hozzá a nemek közötti egyenlőséghez;
b)minden egyes tevékenységhez a 7. cikk (2) bekezdésében feltüntetett, nemek közötti egyenlőségre vonatkozó pontszámok közül a megfelelő pontszám hozzárendelése és ennek megfelelő indokolása.
Ezen túlmenően a nemek közötti egyenlőség szempontját fel kell venni a pályázatok értékeléséhez használt szempontok közé, amennyiben ez lehetséges és helyénvaló.
(4)Az (1) és a (3) bekezdésben említett értékelést a tervekkel együtt kell benyújtani. Ha ebben az időpontban nem áll rendelkezésre az értékelés a nemek közötti egyenlőség elv alkalmazásáról, az úgy tekintendő, hogy a tevékenység nem járul hozzá jelentős mértékben a nemek közötti egyenlőséghez, ezért a tevékenység 0 pontot kap. Az érintett tagállam vagy harmadik ország felülvizsgálhatja ezt a pontszámot, amikor a tervek módosítását nyújtja be.
(5)A tagállamok vagy harmadik országok által benyújtott minden egyes terv vagy módosítás az e cikk (1)–(3) bekezdésében említett kötelezettségeknek való megfelelését a releváns ágazatspecifikus szabályokkal összhangban értékelni kell.
14. cikk
Tagállamok által készített tervek révén történő végrehajtás – a teljesítmény nyomon követése és a teljesítményről való beszámolás
(1)Minden tagállam rendelkezik olyan nyomonkövetési és beszámolási rendszerrel, amely lehetővé teszi a teljesítmény nyomon követését, valamint a kiadások nyomonkövetési és teljesítménymérési keretének a 8. cikk (1) bekezdésében említett releváns elemein alapuló információk automatizált továbbítását. A tagállamok ezeket az információkat [a]z .../... rendelet [nemzeti és regionális partnerségi tervek – SFC 2028] XVI. mellékletében említett, a tagállamok és a Bizottság közötti elektronikus adatcsererendszerben interoperábilis módon a Bizottság rendelkezésére bocsátják.
(2)A tagállam által benyújtott minden egyes terv és annak bármely módosítása minden egyes intézkedésre vonatkozóan tartalmazza az I. mellékletből legalább egy beavatkozási terület javasolt hozzárendelését, valamint – a Bizottság egyetértésétől függően – adott esetben az intézkedéshez hozzárendelt beavatkozási területek mindegyikéhez a következő teljesítménymutatók hozzárendelését:
a)egy, az I. mellékletből kiválasztott kimeneti mutató, amely meghatározza az adott intézkedésre vonatkozóan a végső mérföldkövet vagy a végső célértéket, és amely megfelel vagy a hozzárendelt beavatkozási területnek, vagy adott esetben egy másik beavatkozási területnek, illetve kellően indokolt esetekben és a Bizottság egyetértésével az I. mellékletben nem szereplő kimeneti mutató;
b)amennyiben rendelkezésre áll(nak), egy vagy több eredménymutató, amely(ek) megfelel(nek) az intézkedés I. melléklet szerinti beavatkozási területének.
Az a) pontban meghatározott kimeneti mutatón kívül más további kimeneti mutatók nem határozhatók meg.
Az „elkerült üvegházhatásúgáz-kibocsátás” eredménymutató beavatkozási területhez való hozzárendelése esetén a tagállam egy második eredménymutatót is hozzárendel a beavatkozási területhez, amennyiben az ugyanarra a beavatkozási területre vonatkozóan rendelkezésre áll.
Amennyiben a tagállam az I. mellékletben nem szereplő kimeneti mutatót javasolt az adott intézkedésre vonatkozóan a végső mérföldkő vagy végső célérték meghatározásához, és az I. melléklet nem tartalmaz az intézkedés beavatkozási területének megfelelő eredménymutatót, a tagállam vagy az I. mellékletben meghatározott, más beavatkozási területeknek megfelelő eredménymutatók közül egyet rendel hozzá a beavatkozási területhez, vagy kivételesen – és a Bizottság egyetértésével – egy, az I. mellékletben nem szereplő eredménymutatót.
(3)Minden terv tartalmazza az egyes intézkedésekhez a (2) bekezdéssel összhangban hozzárendelt eredménymutató alapértékét és becsült értékét, beleértve azt az évet is, amelyben az értéket várhatóan elérik. A közös agrárpolitika szerinti területalapú és állatállomány-alapú jövedelemtámogatások esetében az ilyen becsült érték nem kumulatív, és megfelel a programozási időszakban elért maximális értéknek.
A tagállam ezt a becsült értéket a félidős felülvizsgálat vagy a terv bármely módosítása során aktualizálhatja.
(4)A tagállam által benyújtott minden egyes terv és annak bármely módosítása minden egyes intézkedésre vonatkozóan tartalmazza a II. melléklet 1. részében meghatározott legalább egy területidimenzió-kód, valamint a II. melléklet 4. része szerinti NUTS2 hely javasolt hozzárendelését. Amennyiben releváns és rendelkezésre áll, a tagállamok a II. melléklet 2. része és/vagy 3. része szerinti területidimenzió-kódokat is javasolnak.
(5)A tagállamok a(z).../... rendelet [nemzeti és regionális partnerségi tervek] 59. cikke (1) bekezdésének a) pontjával összhangban a Bizottság rendelkezésére bocsátják a kiválasztott kimeneti mutató terén elért haladásra vonatkozó információkat, valamint az intézkedés tényleges eredményeit az adott intézkedéshez rendelt eredménymutató becsült értékéhez viszonyítva. Az eredménymutatóra vonatkozó információkat 2037-ig minden év február 15-ig aktualizálni kell.
15. cikk
Harmadik országok által készített tervek révén történő végrehajtás – a teljesítmény nyomon követése és a teljesítményről való beszámolás
(1)A harmadik országok által készített tervben meghatározott minden egyes intézkedéshez a Bizottság az I. mellékletből legalább egy beavatkozási területet rendel hozzá, és a lehető legnagyobb mértékben biztosítja, hogy a harmadik országok a terveikben a 8. cikk (1) bekezdése első albekezdésének c) pontjában említett teljesítménymutatókat használják. A Bizottság szükség esetén észrevételeket tesz vagy további információkat kér be. Az érintett harmadik országgal kötött megállapodások kötelezik a harmadik országot a kért kiegészítő információk benyújtására és szükség esetén a javasolt teljesítménymutatók felülvizsgálatára.
(2)A tervek megfelelő rendelkezéseket tartalmaznak a teljesítményadatokról való beszámolásra és az alapul szolgáló nyomonkövetési adatoknak a Bizottság részére történő elektronikus továbbítására vonatkozóan.
16. cikk
Közvetlen irányítás keretében történő végrehajtás
(1)A költségvetésnek az (EU, Euratom) 2024/2509 rendelet 62. cikke (1) bekezdése első albekezdésének a) pontja szerinti végrehajtása során a Bizottság szavatolja az említett rendelet 33. cikke (2) bekezdésének d), e) és f) pontjában meghatározott követelményeknek való megfelelést. A nemek közötti egyenlőség szempontjának különösen szerepelnie kell a pályázatok értékeléséhez használt szempontok között, amennyiben ez lehetséges és helyénvaló.
(2)Az (EU, Euratom) 2024/2509 rendelet 110. cikke szerinti munkaprogram elkészítése során a Bizottság oly módon határozza meg a támogatható tevékenységek területeit, hogy minden egyes területhez legalább egy beavatkozási területet hozzá lehessen rendelni.
(3)Az uniós források címzettjeire vonatkozó beszámolási követelmények arányosak, és annak biztosítására irányulnak, hogy a végrehajtás és az eredmények nyomon követéséhez szükséges adatok gyűjtése hatékonyan, eredményesen és időben történjen.
17. cikk
Közvetett irányítás keretében történő végrehajtás
(1)A közvetett irányítás keretében finanszírozandó, az (EU, Euratom) 2024/2509 rendelet 62. cikke (1) bekezdése első albekezdésének c) pontja értelmében uniós forrásokat és költségvetési biztosítékokat végrehajtó személyek vagy szervek fellépéseinek értékelése és elfogadása során a Bizottság szavatolja, hogy ezek a fellépések teljesítik az említett rendelet 33. cikke (2) bekezdésének d), e) és f) pontjában meghatározott követelményeket.
(2)A Bizottság és az (EU, Euratom) 2024/2509 rendelet 62. cikke (1) bekezdése első albekezdésének c) pontja értelmében uniós forrásokat és költségvetési biztosítékokat végrehajtó személyek vagy szervezetek között aláírt megállapodások megfelelő rendelkezéseket tartalmaznak a következőkre vonatkozóan:
a)az (EU, Euratom) 2024/2509 rendelet 158. cikkének (7) bekezdésében említett teljesítményadatokról való beszámolás az említett rendelet 158. cikke (1) bekezdése első albekezdésének a) pontjában említett jelentés részeként;
b)a részvételi szándék kifejezésére való felhívásokkal, pályázati felhívásokkal és ajánlati felhívásokkal kapcsolatban az e rendelet 12. cikkének (4) bekezdésében említett releváns elemekre vonatkozó információk elektronikus úton történő továbbítása a Bizottságnak az említett felhívások közzétételének napjáig;
c)a Bizottság által a program végrehajtása szempontjából fontosnak ítélt bármely egyéb információ.
3.Az uniós források címzettjeire, köztük az (EU, Euratom) 2024/2509 rendelet 62. cikke (1) bekezdése első albekezdésének c) pontja értelmében uniós forrásokat végrehajtó személyekre vagy szervezetekre vonatkozó beszámolási követelmények arányosak, és annak biztosítására irányulnak, hogy a végrehajtás és az eredmények nyomon követéséhez szükséges adatok gyűjtése hatékonyan, eredményesen és időben történjen.
5. fejezet
Kommunikáció, a személyes adatok védelme és záró rendelkezések
18. cikk
Tájékoztatás, kommunikáció és láthatóság
(1)Az (EU, Euratom) 2024/2509 rendelet 62. cikke (1) bekezdése első albekezdésének c) pontja értelmében uniós forrásokat és költségvetési biztosítékokat végrehajtó kedvezményezettek, személyek vagy szervezetek, a tervek keretében pénzügyi eszközöket végrehajtó szervek és a tanácsadó partnerek feltüntetik az említett uniós források eredetét, és adott esetben biztosítják az uniós támogatás láthatóságát, különösen a fellépések és azok eredményeinek népszerűsítése során, következetes, hatékony és arányos módon célzott tájékoztatást nyújtva többféle célközönségnek, köztük a médiának és a nyilvánosságnak, és ezeket az információkat sajtó- vagy kommunikációs anyagokban, honlapokon és más digitális csatornákon, rendezvényeken és tájékoztatási tevékenységek, valamint egyéb kommunikációs és láthatósági tevékenységek keretében bocsátják rendelkezésre.
Ez a kötelezettség nem vonatkozik a közös agrárpolitika szerinti területalapú és állatállomány-alapú beavatkozások kedvezményezettjeire.
(2)Az (EU, Euratom) 2024/2509 rendelet 62. cikke (1) bekezdése első albekezdésének c) pontja alapján pénzügyi eszközöket és költségvetési biztosítékokat végrehajtó személyek vagy szervezetek, valamint a tervek keretében pénzügyi eszközöket végrehajtó szervek előírják pénzügyi közvetítőik számára, hogy tüntessék fel az említett források eredetét, és erről tájékoztassák a végső címzetteket, továbbá biztosítsák az uniós támogatás láthatóságát azáltal, hogy ezeket az információkat jól láthatóan megjelenítik a velük aláírt megállapodásokban. Amikor a tanácsadó partnerek olyan szervezeteket választanak ki, amelyek tanácsadási és vállalkozástámogatási szolgáltatásokat nyújtanak, biztosítaniuk kell, hogy ezek a szervezetek tájékoztassák a tanácsadási és vállalkozástámogatási szolgáltatásokat igénybe vevő személyeket arról, hogy ezeket a szolgáltatásokat az Unió finanszírozta, és ezeket az információkat jól láthatóan megjelenítik a velük aláírt megállapodásokban.
(3)Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott kötelezettség teljesítéséhez az V. melléklettel összhangban a tájékoztatási, kommunikációs és láthatósági intézkedések végrehajtása során fel kell tüntetni az Unió emblémáját az „Az Európai Unió támogatásával” vagy, külső tevékenységek esetében az „Az Európai Unióval partnerségben” tartalmú finanszírozási nyilatkozattal együtt. Az Unió emblémáját és a finanszírozási nyilatkozatot különösen a sajtó- vagy kommunikációs anyagokban, honlapokon és egyéb digitális médiában kell megjelentetni.
A pénzügyi eszközöktől vagy költségvetési biztosítékoktól eltérő, tárgyi eszközökbe történő, 100 000 EUR összköltséget meghaladó befektetést magukban foglaló műveletek esetében a nyilvánosság számára jól látható, az Unió emblémáját és az első albekezdésben említett finanszírozási nyilatkozatot feltüntető tartós táblákat vagy hirdetőtáblákat kell kihelyezni a művelet fizikai megvalósításának megkezdésekor vagy a megvásárolt berendezések telepítésekor és mindaddig, amíg a tárgyi eszköz használatban van.
(4)A Bizottság tájékoztatási, láthatósági és kommunikációs tevékenységeket végez és kampányokat folytat le az Unió szakpolitikáival, prioritásaival, fellépéseivel és eredményeivel kapcsolatban többféle célközönségre, köztük a médiára és a nyilvánosságra irányulóan. A programokhoz és tevékenységekhez allokált pénzügyi források az Unió politikai prioritásainak intézményi kommunikációjához is hozzájárulnak.
(5)A tagállamok az e cikkben meghatározott követelményekkel összhangban biztosítják az uniós alapokból származó támogatásokkal és azok eredményeivel kapcsolatos tájékoztatást, kommunikációt és azok láthatóságát, valamint az .../... rendelet [nemzeti és regionális partnerségi tervek] 64. cikkének (1) bekezdésében említett honlapon keresztül kommunikálnak a polgárokkal, kivéve, ha az uniós jog vagy a nemzeti jog biztonsági, közrendi vagy nyomozási okokból kizárja az ilyen közzétételt. A személyes adatok közzététele a személyes adatok védelmére vonatkozóan az (EU) 2016/679 rendeletben 20 meghatározott szabályoknak megfelelően történik.
(6)A tagállamok kommunikációs koordinátort jelölnek ki, aki felelős a területükön végrehajtott, költségvetésből kapott támogatással kapcsolatos átfogó tájékoztatási, kommunikációs és átláthatósági intézkedésekért, biztosítja az érintett irányító hatóságokkal való koordinációt, valamint kapcsolatot tart a Bizottsággal és annak képviseleteivel, az Európai Parlament kapcsolattartó irodáival, a Europe Direct központokkal és más érintett hálózatokkal, oktatási szervezetekkel és kutatóhelyekkel, valamint más releváns partnerekkel. A kommunikációs koordinátorokból és a Bizottság képviselőiből álló, a tájékoztatási, kommunikációs és láthatósági tevékenységekkel kapcsolatos információcsere célját szolgáló hálózatot a Bizottság működteti.
(7)Az uniós finanszírozású külső tevékenységeket végrehajtó harmadik országok is biztosítják az uniós támogatás láthatóságát. A harmadik országok által készített tervek révén történő végrehajtás esetén a tervekben a kedvezményezettek helyi célközönségére irányuló kommunikációs és láthatósági tervet kell benyújtani.
(8)Amennyiben biztonsági kérdések vagy válsághelyzetben jelentkező sürgős igény miatt bizonyos harmadik országokban vagy azok részeiben ajánlatos vagy szükséges lehet a kommunikációs és láthatósági tevékenységek korlátozása vagy kiigazítása, a Bizottsággal egyetértésben eseti alapon kell meghatározni a célközönséget és az adott tevékenység népszerűsítéséhez használt láthatósági eszközöket, termékeket és csatornákat.
(9)A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 20. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az V. melléklet végrehajtása, módosítása vagy kiegészítése céljából.
19. cikk
A személyes adatok kezelése
(1)A tagállamok és a Bizottság csak akkor kezelhetnek személyes adatokat, ha ez az e rendelet és a(z) .../... rendelet [nemzeti és regionális partnerségi tervek] szerinti kötelezettségeik teljesítéséhez szükséges, különösen a nyomon követés, a beszámolás, a kommunikáció, a közzététel, az értékelés, a pénzgazdálkodás, az ellenőrzések és az auditok, valamint adott esetben a résztvevők támogathatóságának meghatározása céljából.
(2)Az (1) bekezdés sérelme nélkül különösen a következő személyes adatok kezelhetők:
a)az (1) bekezdésben említett célokból az érintett személyek azonosításához szükséges adatok (családi név és utónév, születési idő, nemzeti azonosító szám, társadalombiztosítási kód);
b)nyomon követés céljából az e rendelet I. melléklete szerinti teljesítménymutatók kiszámításához szükséges adatok;
c)értékelés céljából az uniós finanszírozásban részesülő természetes személyek foglalkozási viszonyára, végzettségére, készségeire és szociodemográfiai jellemzőire vonatkozó további személyes adatok.
(3)A 11. cikk (2) bekezdésében említett és kontrollcsoportot alkalmazó értékelések esetében a résztvevőkre vonatkozókkal azonos adatkategóriák kezelhetők a kontrollcsoporthoz tartozó azon személyek esetében, akik nem résztvevők, és a résztvevőkéhez hasonló szociodemográfiai jellemzőkkel rendelkeznek.
(4)A személyes adatoknak az (EU) 2016/679 rendelet 9. cikkében és az (EU) 2018/1725 rendelet 10. cikkében említett különleges kategóriái kizárólag a résztvevők támogathatóságának meghatározása, a fogyatékossággal élő személyeknek és a marginalizált közösségeknek – köztük a romáknak – nyújtott támogatást magukban foglaló műveletek nyomon követése és értékelése, az I. mellékletben meghatározott, releváns beavatkozási területekhez kapcsolódó teljesítménymutatók értékeinek kiszámítása, valamint ellenőrzések és auditok céljából kezelhetők.
(5)A személyes adatok gyűjtése közvetlenül az érintett személyektől, illetve a közigazgatási vagy statisztikai nyilvántartásokban tárolt információk további felhasználásával történik.
(6)A személyes adatok legfeljebb az e rendeletnek való megfelelés igazolásához szükséges ideig, de legkésőbb a tevékenység befejezését követő tíz évig tárolhatók. Értékelési célokból, a hosszú távú hatások értékelésének lehetővé tétele érdekében a személyes adatok hosszabb ideig, de legfeljebb tizenkét évig tárolhatók.
(7)A személyes adatokhoz csak engedéllyel rendelkező, azonosítható személyek férhetnek hozzá. Az illetékes hatóság naplózza ezt a hozzáférést. Az adatnaplókat hathavonta felülvizsgálják. Az adatnaplókat a létrehozásuktól számított egy év elteltével törölni kell. A személyes adatok a 11. cikk (5) bekezdésében említett harmadik felek részére csak álnevesített vagy anonimizált formátumban bocsáthatók rendelkezésre, amennyiben a személyes adatok közlése nem szükséges e rendelet célkitűzéseinek eléréséhez.
(8)Amennyiben az alap forrásainak végrehajtása az (EU, Euratom) 2024/2509 rendelet 62. cikke (1) bekezdése első albekezdésének a) pontjával összhangban történik, az adatkezelő a Bizottság vagy az érintett végrehajtó ügynökség.
(9)Amennyiben az alap forrásainak végrehajtása az (EU, Euratom) 2024/2509 rendelet 62. cikke (1) bekezdése első albekezdésének b) pontjával összhangban történik, az adatkezelő az irányító hatóság. Amennyiben a tagállami hatóságok által gyűjtött és a Bizottsággal közölt adatok kezelése a Bizottság feladatainak ellátása céljából történik, az adatkezelő a Bizottság.
(10)Amennyiben az alap forrásainak végrehajtása az (EU, Euratom) 2024/2509 rendelet 62. cikke (1) bekezdése első albekezdésének c) pontjával összhangban történik, az adatkezelő az adott művelet végrehajtásáért felelős szervezet. Amennyiben az említett szervezet által gyűjtött és a Bizottsággal közölt adatok kezelése a Bizottság feladatainak ellátása céljából történik, az adatkezelő a Bizottság.
20. cikk
A felhatalmazás gyakorlása
(1)A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit ez a cikk határozza meg.
(2)A Bizottságnak a 4., 7., 8., 12. és 18. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása határozatlan időre szól […]-val/-vel kezdődő hatállyal.
(3)Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 4., 7., 8., 12. és 18. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.
(4)A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.
(5)A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.
(6)A 7., 8., 12. és 18. cikk értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő egy hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam egy hónappal meghosszabbodik.
21. cikk
Hatálybalépés és alkalmazás
(1)Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
(2)Ezt a rendeletet 2028. január 1-jétől kell alkalmazni.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, -án/-én.
az Európai Parlament részéről a Tanács részéről
az elnök az elnök
PÉNZÜGYI ÉS DIGITÁLIS KIMUTATÁS
1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI3
1.1.A javaslat/kezdeményezés címe3
1.2.Az érintett szakpolitikai terület(ek)3
1.3.Célkitűzés(ek)3
1.3.1.Általános célkitűzés(ek)3
1.3.2.Konkrét célkitűzés(ek)3
1.3.3.Várható eredmény(ek) és hatás(ok)3
1.3.4.Teljesítménymutatók3
1.4.A javaslat/kezdeményezés tárgya:4
1.5.A javaslat/kezdeményezés indoklása4
1.5.1.Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek) a kezdeményezés végrehajtásának részletes ütemtervével4
1.5.2.Az uniós részvételből származó hozzáadott érték (adódhat többek között a koordinációból eredő előnyökből, a jogbiztonságból, a fokozott hatékonyságból vagy a kiegészítő jellegből). E szakaszban „az uniós részvételből származó hozzáadott érték” azt az uniós fellépésből adódó értéket jelenti, amely többletként jelentkezik ahhoz az értékhez képest, amely a tagállamok egyedüli fellépése esetén jött volna létre.4
1.5.3.Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága4
1.5.4.Az MFF-fel való összeegyeztethetőség és lehetséges szinergiák egyéb megfelelő eszközökkel5
1.5.5.A rendelkezésre álló különböző finanszírozási lehetőségek értékelése, ideértve az átcsoportosítási lehetőségeket is5
1.6.A javaslat/kezdeményezés és az abból származó pénzügyi hatás időtartama6
1.7.Tervezett költségvetés-végrehajtási módszer(ek)6
2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK8
2.1.A nyomon követésre és a beszámolásra vonatkozó rendelkezések8
2.2.Irányítási és kontrollrendszer(ek)8
2.2.1.A költségvetés-végrehajtási módszer(ek)nek, a finanszírozás-végrehajtási mechanizmus(ok)nak, a kifizetési feltételeknek és a javasolt kontrollstratégiának az indokolása8
2.2.2.Az azonosított kockázatokkal és a csökkentésükre létrehozott belső kontrollrendszerekkel kapcsolatos információk8
2.2.3.A kontrollok költséghatékonyságának becslése (a kontroll költségeinek és az érintett forrásoknak az aránya) és indokolása, valamint a hibakockázat várható szintjeinek értékelése (kifizetéskor és záráskor)8
2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére irányuló intézkedések9
3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA10
3.1.Az MFF érintett fejezete(i) és a költségvetés érintett kiadási sora(i)10
3.2.A javaslatnak az előirányzatokra gyakorolt becsült pénzügyi hatása12
3.2.1.Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása12
3.2.1.1.A megszavazott költségvetésből származó előirányzatok12
3.2.1.2.Külső címzett bevételekből származó előirányzatok17
3.2.2.Operatív előirányzatokból finanszírozott becsült kimenet22
3.2.3.Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása24
3.2.3.1. A megszavazott költségvetésből származó előirányzatok24
3.2.3.2.Külső címzett bevételekből származó előirányzatok24
3.2.3.3.Előirányzatok összesen24
3.2.4.Becsült humánerőforrás-szükségletek25
3.2.4.1.A megszavazott költségvetésből finanszírozott25
3.2.4.2.Külső címzett bevételekből finanszírozott26
3.2.4.3.Becsült humánerőforrás-szükségletek összesen26
3.2.5.A digitális technológiával kapcsolatos befektetésekre gyakorolt becsült hatás áttekintése28
3.2.6.A jelenlegi MFF-fel való összeegyeztethetőség28
3.2.7.Harmadik felek finanszírozási hozzájárulása28
3.3.Becsült bevételi hatás29
4.Digitális vetületek29
4.1.Digitális vonatkozású követelmények30
4.2.Adatok30
4.3.Digitális megoldások31
4.4.Interoperabilitási értékelés31
4.5.A digitális végrehajtást támogató intézkedések32
A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI
1.1.A javaslat/kezdeményezés címe
Javaslat – Az Európai Parlament és a Tanács rendelete a költségvetési kiadások nyomonkövetési és teljesítménymérési keretének létrehozásáról, valamint az uniós programokra és tevékenységekre vonatkozó egyéb szabályok megállapításáról
1.2.Az érintett szakpolitikai terület(ek)
Költségvetési teljesítmény, beleértve az uniós programok által lefedett valamennyi szakpolitikai területet.
1.3.Célkitűzés(ek)
1.3.1.Általános célkitűzés(ek)
E kezdeményezés általános célkitűzése a 2027 utáni MFF egyszerűsített, koherens és rugalmas teljesítménymérési keretére irányuló javaslat, amely az uniós költségvetési kapacitás maximalizálása révén a horizontális elvek megvalósítását és az uniós költségvetési programok teljesítményének hatékony értékelését szolgálja, biztosítva ugyanakkor a költségvetési rendelet követelményeivel való összhangot.
1.3.2.Konkrét célkitűzés(ek)
A kezdeményezés a következő konkrét célkitűzések teljesítését szolgálja:
A jelenlegi és jövőbeli szakpolitikai prioritások kezelésére szolgáló kapacitás növelése;
Fokozott kapacitás az uniós költségvetés hatásának mérésére a szakpolitikák megalapozásához és a programirányításhoz;
Fokozott átláthatóság és az információkhoz való hozzáférés a tagállamok költségvetési hatóságai és az uniós költségvetés kedvezményezettjei számára;
Az uniós költségvetés kedvezményezettjeit, a tagállamokat, a harmadik országokat, a végrehajtó partnereket és az uniós intézményeket érintő adminisztratív terhek és költségek csökkentése legalább 25 %-kal.
1.3.3.Várható eredmény(ek) és hatás(ok)
A kezdeményezés várhatóan hatással lesz a tagállamokra, a harmadik országokra, a végrehajtó partnerekre, az uniós intézményekre és a kedvezményezettekre, többek között azáltal, hogy lehetővé teszi az olyan horizontális uniós elveknek, mint a DNSH-elv és a nemek közötti egyenlőség elvének a hatékony érvényesítését, korszerűsíti az uniós költségvetés teljesítményének nyomon követését és a költségvetés teljesítményéről való beszámolást, valamint javítja a teljesítményinformációkhoz és a finanszírozási lehetőségekhez való hozzáférést.
A kezdeményezés a 2021–2027-es időszakhoz képest várhatóan több mint 600 millió EUR igazgatásiköltség-megtakarítást fog elérni a tagállamok közigazgatása számára. Az igazgatási költségek jelentős csökkenése várható a kedvezményezettek, például a vállalkozások esetében is, ami erősíti az uniós forrásokból részesülő ágazatok versenyképességét.
1.3.4.Teljesítménymutatók
A javasolt rendelethez mellékelt kimeneti mutatók és eredménymutatók az uniós programok előrehaladásának és eredményeinek nyomon követését szolgálják.
1.4.A javaslat/kezdeményezés tárgya:
új intézkedés
kísérleti projektet / előkészítő intézkedést követő új intézkedés 21
meglévő intézkedés meghosszabbítása
egy vagy több intézkedés összevonása vagy átalakítása egy másik/új intézkedéssé
1.5.A javaslat/kezdeményezés indoklása
1.5.1.Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek) a kezdeményezés végrehajtásának részletes ütemtervével
A más alap-jogiaktusok hatálya alá tartozó uniós programok irányításának meg kell felelnie az e rendeletben meghatározott követelményeknek, mely megállapítja az összes uniós programra alkalmazandó horizontális követelményeket.
A rendeletet 2028-tól kell alkalmazni az MFF teljes időtartamára.
Egyes rendelkezések végrehajtása – például az egységes portál fejlesztése és bevezetése – idővel változhat.
1.5.2.Az uniós részvételből származó hozzáadott érték (adódhat többek között a koordinációból eredő előnyökből, a jogbiztonságból, a fokozott hatékonyságból vagy a kiegészítő jellegből). E szakaszban „az uniós részvételből származó hozzáadott érték” azt az uniós fellépésből adódó értéket jelenti, amely többletként jelentkezik ahhoz az értékhez képest, amely a tagállamok egyedüli fellépése esetén jött volna létre.
Az uniós szintű fellépés indokai (előzetes): Alapvető fontosságú, hogy erős és hatékony teljesítménymérési keret álljon rendelkezésre annak biztosítása érdekében, hogy az uniós költségvetés nagyobb hatást fejtsen ki a kiemelt területeken, és hogy hatásai mérhetők, átláthatóak legyenek, és ellenőrzés és tanulás révén képesek legyenek folyamatos javulást előmozdítani. Az EUMSZ 322. cikkének (1) bekezdése előírja a költségvetés elkészítésére és végrehajtására, valamint az elszámolások végzésére és ellenőrzésére vonatkozó eljárást meghatározó költségvetési szabályok megállapításáról szóló rendeletek elfogadását. A költségvetési rendelet előírja továbbá, hogy a 2027 utáni MFF-ben a programok következő generációjában – amennyiben ez a releváns ágazatspecifikus szabályokkal összhangban lehetséges és helyénvaló – figyelembe kell venni a DNSH-elvet és a nemek közötti egyenlőség elvét. A költségvetési rendelet 38. cikke új követelményeket is előír az uniós költségvetésből támogatott címzettekre és műveletekre vonatkozó információknak – többek között egy központosított honlapon történő – közzétételére vonatkozóan. A költségvetési rendelet 33. cikke előírja továbbá, hogy az előirányzatokat a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvének megfelelően kell felhasználni, tiszteletben tartva a gazdaságosság, a hatékonyság és az eredményesség elvét, és ennek során a teljesítményre kell összpontosítani. Előírja továbbá, hogy a teljesítménymutatóknak összevonhatónak kell lenniük, és meg kell felelniük a RACER-standardnak, és adott esetben azokat nemek szerint kell lebontani.
A várható uniós hozzáadott érték (utólagos): A hatékony teljesítménymérési keret kialakítása szükségszerűen magában foglalja egy uniós szintű horizontális megközelítés kidolgozását az uniós prioritásokhoz hozzájáruló beruházások teljesítményének maximalizálása érdekében. Az uniós költségvetésnek például az éghajlatpolitika, a biológiai sokféleség és a nemek közötti egyenlőség támogatására történő felhasználásának hozzáadott értéke van, különösen az olyan intézkedések esetében, amelyek nem finanszírozhatók megfelelően a nemzeti költségvetésekből vagy a magánszektorból a kihívások határokon átnyúló jellege és nagyságrendje, a területi kohézió, az igazságos átmenet szükségletei vagy a tagállamok és harmadik országok éghajlat-politikai és környezetvédelmi fellépéseinek eltérő szintjei, valamint a költségvetési kapacitás miatt.
1.5.3.Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága
Ez a rendelet a 2021–2027-es időszakra vonatkozó MFF hatálya alá tartozó programokat szabályozó rendeletekben foglalt, teljesítményre vonatkozó rendelkezések végrehajtása során szerzett tapasztalatokra épül. Jóllehet a 2021–2027-es időszakra vonatkozó MFF-re korszerűbb teljesítménymérési keret vonatkozik, még vannak javításra szoruló területek, különösen az egyszerűsítés, a következetesség és az uniós költségvetés eredményeinek jobb megértése tekintetében. A 2027 utáni MFF – a 2027 óta végrehajtott programok félidős értékeléseinek megállapításaira építve – kulcsfontosságú lehetőséget nyújt az említett kihívások kezelésére és az uniós költségvetés hatásának maximalizálására. A 2027 utáni MFF-et össze kell hangolni a közelmúltbeli jogi fejleményekkel is, többek között a 2024. évi átdolgozott költségvetési rendelettel.
1.5.4.Az MFF-fel való összeegyeztethetőség és lehetséges szinergiák egyéb megfelelő eszközökkel
A rendelet jelentős szinergiákat teremt az uniós programokkal, mivel biztosítja a 2027 utáni valamennyi uniós programra alkalmazandó teljesítménymérési keretet, továbbá a programozásra, a nyomon követésre és a beszámolásra vonatkozó rendelkezések többségét egy horizontális jogi aktusban központosítja. A rendelet releváns rendelkezéseket fog tartalmazni a nemek közötti egyenlőség támogatására valamennyi programban és irányítási módban, valamint a teljesítmény nyomon követésére, az egységes jelentésben (az éves irányítási és teljesítményjelentésben) történő beszámolásra, továbbá a teljesítményinformációkat és a finanszírozási lehetőségeket tartalmazó egységes portálra vonatkozóan. A rendelet tartalmazni fogja a beavatkozási területek és a hozzájuk kapcsolódó teljesítménymutatók egységes listáját.
1.5.5.A rendelkezésre álló különböző finanszírozási lehetőségek értékelése, ideértve az átcsoportosítási lehetőségeket is
n.a.
1.6.A javaslat/kezdeményezés és az abból származó pénzügyi hatás időtartama
határozott időtartam
– időtartam: ÉÉÉÉ [HH/NN]-tól/-től ÉÉÉÉ [HH/NN]-ig
– pénzügyi hatás: ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig a kötelezettségvállalási előirányzatok esetében és ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig a kifizetési előirányzatok esetében
határozatlan időtartam
–beindítási időszak: ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig
–azt követően: rendes ütemű végrehajtás
1.7.Tervezett költségvetés-végrehajtási módszer(ek)
Közvetlen irányítás a Bizottság által
– a Bizottság szervezeti egységein keresztül, ideértve az uniós küldöttségek személyzetét
– végrehajtó ügynökségen keresztül
Megosztott irányítás a tagállamokkal
Közvetett irányítás a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos feladatoknak a következőkre történő átruházásával:
– harmadik országok vagy az általuk kijelölt szervek
– nemzetközi szervezetek és ügynökségeik (nevezze meg)
– az Európai Beruházási Bank és az Európai Beruházási Alap
– a költségvetési rendelet 70. és 71. cikkében említett szervek
– közjogi szervek
– magánjog alapján működő, közfeladatot ellátó szervek, amennyiben megfelelő pénzügyi garanciákkal rendelkeznek
– valamely tagállam magánjoga alapján működő, köz- és magánszféra közötti partnerség végrehajtásával megbízott és megfelelő pénzügyi garanciákkal rendelkező szervek
– az Európai Unióról szóló szerződés V. címének értelmében a közös kül- és biztonságpolitika terén konkrét fellépések végrehajtásával megbízott, és a vonatkozó alap-jogiaktusban ekként megjelölt szervek vagy személyek
– valamely tagállamban létrehozott, valamely tagállam magánjoga vagy uniós jog alapján működő szervek, amelyek az ágazatspecifikus szabályokkal összhangban megbízást kaphatnak uniós források vagy költségvetési biztosítékok végrehajtására, amennyiben e szervek közjogi szervek vagy közfeladatot ellátó magánjogi intézmények ellenőrzése alá tartoznak, és az ellenőrző szerv által vállalt egyetemleges felelősség formáját öltő vagy azzal egyenértékű pénzügyi garanciával rendelkeznek, amely pénzügyi garancia minden intézkedés esetében az uniós támogatás maximális összegére korlátozódhat.
Megjegyzések
A rendelet az irányítási módoktól függetlenül valamennyi uniós programra alkalmazandó lesz. A rendelet megállapítja az egyes irányítási módokra vonatkozó rendelkezéseket.
2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK
2.1.A nyomon követésre és a beszámolásra vonatkozó rendelkezések
A rendeletben meghatározott teljesítménymérési keret egységes rendszert biztosít a költségvetési programok teljesítményének nyomon követésére, értékelésére és a teljesítményről való beszámolásra. A teljesítménymérési keret a költségvetési kiadások és a költségvetés teljesítményének nyomonkövetési rendszerén fog alapulni, amely a beavatkozási területek (azaz tevékenységtípusok) egységes listájából áll, mely lefedi a költségvetésből támogatott valamennyi tevékenységet, valamint a kimeneti mutatókat és az eredménymutatókat.
A rendelet továbbá rendelkezéseket állapít meg a programértékelésekre vonatkozóan. A Bizottság legkésőbb négy évvel a program végrehajtásának megkezdését követően végrehajtási jelentést tesz közzé a célkitűzések megvalósítása terén elért eredmények értékelése céljából. A Bizottság legkésőbb három évvel a program programozási időszakának végét követően visszamenőleges értékelést végez a program eredményességének, hatékonyságának, relevanciájának, koherenciájának és uniós hozzáadott értékének értékelése céljából.
Az esetleges hiányosságok vagy gyengeségek értékelése érdekében a Bizottság nyomon fogja követni, hogy továbbra is megfelelő-e a beavatkozási területek és a teljesítménymutatók listája, amelyet a rendelet mellékleteként kell elfogadni. A rendelet felhatalmazza a Bizottságot arra, hogy a költségvetés végrehajtása során adott esetben felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a lista felülvizsgálatára.
2.2.Irányítási és kontrollrendszer(ek)
2.2.1.A költségvetés-végrehajtási módszer(ek)nek, a finanszírozás-végrehajtási mechanizmus(ok)nak, a kifizetési feltételeknek és a javasolt kontrollstratégiának az indokolása
A teljesítménymérési keret végrehajtása az egyes költségvetési programokra alkalmazandó irányítási móddal összhangban történik. A teljesítménymérési keret önmagában független a kifizetési feltételektől és a kontrollstratégiáktól, mivel a kezdeményezés nem egy adott programra vonatkozik, hanem valamennyi költségvetési programra horizontálisan alkalmazandó keretet nyújt.
2.2.2.Az azonosított kockázatokkal és a csökkentésükre létrehozott belső kontrollrendszerekkel kapcsolatos információk
A teljesítménymérési keret önmagában független a belső kontrollrendszerektől, mivel a kezdeményezés olyan keretnek felel meg, amely valamennyi költségvetési programra horizontálisan alkalmazandó keretet nyújt. Mindazonáltal a rendelet strukturált keretet biztosít, amelynek célja a teljesítményinformációk minőségének és megbízhatóságának javítása is, hozzájárulva ezáltal az említett szempontokhoz kapcsolódó kockázatok általános csökkentéséhez.
2.2.3.A kontrollok költséghatékonyságának becslése (a kontroll költségeinek és az érintett forrásoknak az aránya) és indokolása, valamint a hibakockázat várható szintjeinek értékelése (kifizetéskor és záráskor)
n.a.
2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére irányuló intézkedések
A teljesítménymérési keret önmagában független a csalások és a szabálytalanságok megelőzésére irányuló intézkedésektől, mivel a kezdeményezés nem egy adott programra vonatkozik, hanem valamennyi költségvetési programra horizontálisan alkalmazandó keretet nyújt.
3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA
3.1.A többéves pénzügyi keret érintett fejezete(i) és a költségvetés érintett kiadási sora(i)
A javasolt rendelet meghatározza az uniós költségvetési kiadások egyszerűbb és koherens nyomonkövetési és teljesítménymérési keretének elemeit. A javasolt rendelet megállapítja a költségvetési kiadások nyomon követésére, az uniós programok és tevékenységek teljesítményének nyomon követésére és a teljesítményről való beszámolásra vonatkozó horizontális szabályokat, az uniós finanszírozási portál létrehozására vonatkozó szabályokat, valamint a programok értékelésére vonatkozó szabályokat. Megállapítja továbbá a jelentős károkozás elkerülését célzó elv és a nemek közötti egyenlőség elvének egységes alkalmazásának biztosítására vonatkozó rendelkezéseket, valamint az összes uniós programra alkalmazandó egyéb horizontális rendelkezéseket.
Horizontális jellege miatt a rendelet nem hoz létre új, önálló költségvetési kötelezettségvállalásokat. Ehelyett a végrehajtását az uniós programokra és igazgatási kiadásokra elkülönített költségvetésből fogják támogatni. Következésképpen az ezen kezdeményezésből eredő pénzügyi szükségleteket a releváns ágazati programok pénzügyi és digitális kimutatásai (LFDS) tartalmazzák.
Összességében a becslések szerint ez a javaslat a 2021–2027-es időszakra vonatkozó MFF-hez képest stabil bizottsági személyzeti létszámmal végrehajtható. A rendelet számos egyszerűsítési és észszerűsítési intézkedést vezet be, amelyek idővel várhatóan növelik a hatékonyságot és adminisztratív megtakarításokat eredményeznek. Ezek a potenciális megtakarítások különösen a kiadások nyomon követésének és a teljesítménymutatóknak a beavatkozási területek és mutatók egységes közös listája révén történő harmonizálásából adódhatnak, így a teljesítménymutatók száma kb. 5 000-ről mintegy 1 000-re csökken.
További hatékonyságnövekedés várható egyfelől a programértékelések egyszerűsítésétől, amelynek értelmében a félidős értékeléseket egy észszerűsített végrehajtási jelentés váltja fel, másfelől a teljesítményről való beszámolásnak az éves irányítási és teljesítményjelentésbe (AMPR) való beépítésétől. Továbbá, a különböző áttekintőtáblák és portálok egyetlen portálba (az egységes kapuba) való összevonása várhatóan csökkenteni fogja a fejlesztéshez és karbantartáshoz szükséges informatikai erőforrásokat. A kommunikációra vonatkozó rendelkezések programok közötti harmonizációja csökkenteni fogja az uniós támogatás láthatóságának biztosításához szükséges forrásigényt is.
Ezeket az idővel várható megtakarításokat azonban valószínűleg visszafogják a más területeken jelentkező megnövekedett igények – nevezetesen a kiadások új nyomonkövetési és teljesítménymérési keretének végrehajtásával és fenntartásával, valamint az egységes kapu portál fejlesztésével és folyamatos működtetésével kapcsolatos igények. Emellett a 2028–2034-es időszakra vonatkozó MFF első éveiben a Bizottságnak továbbra is jelentést kell tennie a 2021–2027-es időszakra vonatkozó MFF teljesítményéről, ami szükségessé teszi egyes meglévő források fenntartását. E körvonalazódó szükségletek kielégítése érdekében a Bizottság adott esetben belső személyzet- és erőforrás-átcsoportosításokat fog végezni az operatív igények lefedése céljából.
Becslések szerint több mint 100 bizottsági alkalmazott fordítja ideje jelentős részét a különböző programok teljesítményjelentéseinek elkészítésére, beleértve az éves irányítási és teljesítményjelentéshez (AMPR) való hozzájárulást is. Emellett mintegy 150 alkalmazott vesz részt az uniós programokkal kapcsolatos értékelési tevékenységekben, míg mintegy 130 alkalmazott dolgozik az e rendelet keretében észszerűsítésre kerülő informatikai eszközök, honlapok és portálok fejlesztésén és karbantartásán. Ezek a becslések nem tartalmazzák azokat a külső vállalkozókat vagy ideiglenes alkalmazottakat, akik szintén hozzájárulnak ezekhez a feladatokhoz.
Másrészt a rendeletben előirányzott új digitális eszközök bevezetéséhez előre kell ütemezni és folyamatosan eszközölni kell beruházásokat az informatikai fejlesztésbe. A becsült költségek a következők:
Teljesítménymérési áttekintőtábla: 2,6 millió EUR kezdeti fejlesztési költség és évi 1,6 millió EUR karbantartási és további fejlesztési költség, ami a becslések szerint az időszakban összesen 13,8 millió EUR költséget tesz ki.
·Uniós finanszírozási portál (a finanszírozási lehetőségeket tartalmazó portál): 6 millió EUR kezdeti fejlesztési költség és évi 2 millió EUR karbantartási és további fejlesztési költség, ami a becslések szerint összesen 20 millió EUR költséget eredményez. Ez nem érinti a Bizottság digitális stratégiájával összhangban lévő, követendő „előbb az újrafelhasználás, majd a vásárlás, végül a saját fejlesztés” megközelítést.
·Meglévő költségvetési sorok
A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési sorok sorrendjében.
|
A többéves pénzügyi keret fejezete |
Költségvetési sor |
Kiadás típusa |
Hozzájárulás |
|||
|
Szám
|
diff./nem diff. 22 |
EFTA-országoktól 23 |
tagjelölt országoktól és potenciális tagjelöltektől 24 |
más harmadik országoktól |
egyéb címzett bevétel |
|
|
[XX.YY.YY.YY] |
diff./nem diff. |
IGEN/NEM |
IGEN/NEM |
IGEN/NEM |
IGEN/NEM |
|
|
[XX.YY.YY.YY] |
diff./nem diff. |
IGEN/NEM |
IGEN/NEM |
IGEN/NEM |
IGEN/NEM |
|
|
[XX.YY.YY.YY] |
diff./nem diff. |
IGEN/NEM |
IGEN/NEM |
IGEN/NEM |
IGEN/NEM |
|
·Létrehozandó új költségvetési sorok
A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési sorok sorrendjében.
|
A többéves pénzügyi keret fejezete |
Költségvetési sor |
Kiadás típusa |
Hozzájárulás |
|||
|
Szám
|
diff./nem diff. |
EFTA-országoktól |
tagjelölt országoktól és potenciális tagjelöltektől |
más harmadik országoktól |
egyéb címzett bevétel |
|
|
[XX.YY.YY.YY] |
diff./nem diff. |
IGEN/NEM |
IGEN/NEM |
IGEN/NEM |
IGEN/NEM |
|
|
[XX.YY.YY.YY] |
diff./nem diff. |
IGEN/NEM |
IGEN/NEM |
IGEN/NEM |
IGEN/NEM |
|
|
[XX.YY.YY.YY] |
diff./nem diff. |
IGEN/NEM |
IGEN/NEM |
IGEN/NEM |
IGEN/NEM |
|
3.2.A javaslatnak az előirányzatokra gyakorolt becsült pénzügyi hatása
3.2.1.Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása
– A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után operatív előirányzatok felhasználását
– A javaslat/kezdeményezés az alábbi operatív előirányzatok felhasználását vonja maga után:
3.2.1.1.A megszavazott költségvetésből származó előirányzatok
millió EUR (három tizedesjegyig)
|
A többéves pénzügyi keret fejezete |
Szám |
|
Főigazgatóság: <…….> |
Év |
Év |
Év |
Év |
Év |
Év |
Év |
A 2028–2034-es többéves pénzügyi keretből ÖSSZESEN |
|||||||||||||||||||
|
2028 |
2029 |
2030 |
2031 |
2032 |
2033 |
2034 |
|||||||||||||||||||||
|
Operatív előirányzatok |
|||||||||||||||||||||||||||
|
Költségvetési sor |
Kötelezettségvállalási előirányzatok |
(1a) |
0 |
||||||||||||||||||||||||
|
Kifizetési előirányzatok |
(2a) |
0 |
|||||||||||||||||||||||||
|
Költségvetési sor |
Kötelezettségvállalási előirányzatok |
(1b) |
0 |
||||||||||||||||||||||||
|
Kifizetési előirányzatok |
(2b) |
0 |
|||||||||||||||||||||||||
|
Meghatározott egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási jellegű előirányzatok |
|||||||||||||||||||||||||||
|
Költségvetési sor |
0 |
||||||||||||||||||||||||||
|
A[z] <…> Főigazgatósághoz tartozó |
Kötelezettségvállalási előirányzatok |
=1a+1b |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|||||||||||||||||
|
előirányzatok ÖSSZESEN |
Kifizetési előirányzatok |
=2a+2b |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|||||||||||||||||
|
Főigazgatóság: <…….> |
Év |
Év |
Év |
Év |
Év |
Év |
Év |
A 2028–2034-es többéves pénzügyi keretből ÖSSZESEN |
|||||||||||||||||||
|
2028 |
2029 |
2030 |
2031 |
2032 |
2033 |
2034 |
|||||||||||||||||||||
|
Operatív előirányzatok |
|||||||||||||||||||||||||||
|
Költségvetési sor |
Kötelezettségvállalási előirányzatok |
(1a) |
0 |
||||||||||||||||||||||||
|
Kifizetési előirányzatok |
(2a) |
0 |
|||||||||||||||||||||||||
|
Költségvetési sor |
Kötelezettségvállalási előirányzatok |
(1b) |
0 |
||||||||||||||||||||||||
|
Kifizetési előirányzatok |
(2b) |
0 |
|||||||||||||||||||||||||
|
Meghatározott egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási jellegű előirányzatok |
|||||||||||||||||||||||||||
|
Költségvetési sor |
0 |
||||||||||||||||||||||||||
|
A[z] <…> Főigazgatósághoz tartozó |
Kötelezettségvállalási előirányzatok |
=1a+1b |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|||||||||||||||||
|
előirányzatok ÖSSZESEN |
Kifizetési előirányzatok |
=2a+2b |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|||||||||||||||||
|
Év |
Év |
Év |
Év |
Év |
Év |
Év |
A 2028–2034-es többéves pénzügyi keretből ÖSSZESEN |
||||||||||||||||||||
|
2028 |
2029 |
2030 |
2031 |
2032 |
2033 |
2034 |
|||||||||||||||||||||
|
Operatív előirányzatok ÖSSZESEN |
Kötelezettségvállalási előirányzatok |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
||||||||||||||||||
|
Kifizetési előirányzatok |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|||||||||||||||||||
|
Meghatározott egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási jellegű előirányzatok ÖSSZESEN |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|||||||||||||||||||
|
A többéves pénzügyi keret <….> FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok |
Kötelezettségvállalási előirányzatok |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
||||||||||||||||||
|
ÖSSZESEN |
Kifizetési előirányzatok |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
||||||||||||||||||
|
A többéves pénzügyi keret fejezete |
Szám |
|
Főigazgatóság: <…….> |
Év |
Év |
Év |
Év |
Év |
Év |
Év |
A 2028–2034-es többéves pénzügyi keretből ÖSSZESEN |
||
|
2028 |
2029 |
2030 |
2031 |
2032 |
2033 |
2034 |
||||
|
Operatív előirányzatok |
||||||||||
|
Költségvetési sor |
Kötelezettségvállalási előirányzatok |
(1a) |
0 |
|||||||
|
Kifizetési előirányzatok |
(2a) |
0 |
||||||||
|
Költségvetési sor |
Kötelezettségvállalási előirányzatok |
(1b) |
0 |
|||||||
|
Kifizetési előirányzatok |
(2b) |
0 |
||||||||
|
Meghatározott egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási jellegű előirányzatok |
||||||||||
|
Költségvetési sor |
0 |
|||||||||
|
A[z] <…> Főigazgatósághoz tartozó |
Kötelezettségvállalási előirányzatok |
=1a+1b |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
előirányzatok ÖSSZESEN |
Kifizetési előirányzatok |
=2a+2b |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
Főigazgatóság: <…….> |
Év |
Év |
Év |
Év |
Év |
Év |
Év |
A 2029–2034-es többéves pénzügyi keretből ÖSSZESEN |
||
|
2028 |
2029 |
2030 |
2031 |
2032 |
2033 |
2034 |
||||
|
Operatív előirányzatok |
||||||||||
|
Költségvetési sor |
Kötelezettségvállalási előirányzatok |
(1a) |
0 |
|||||||
|
Kifizetési előirányzatok |
(2a) |
0 |
||||||||
|
Költségvetési sor |
Kötelezettségvállalási előirányzatok |
(1b) |
0 |
|||||||
|
Kifizetési előirányzatok |
(2b) |
0 |
||||||||
|
Meghatározott egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási jellegű előirányzatok |
||||||||||
|
Költségvetési sor |
0 |
|||||||||
|
A[z] <…> Főigazgatósághoz tartozó |
Kötelezettségvállalási előirányzatok |
=1a+1b |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
előirányzatok ÖSSZESEN |
Kifizetési előirányzatok |
=2a+2b |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
Év |
Év |
Év |
Év |
Év |
Év |
Év |
A 2028–2034-es többéves pénzügyi keretből ÖSSZESEN |
||||||||||||||
|
2028 |
2029 |
2030 |
2031 |
2032 |
2033 |
2034 |
|||||||||||||||
|
Operatív előirányzatok ÖSSZESEN |
Kötelezettségvállalási előirányzatok |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
||||||||||||
|
Kifizetési előirányzatok |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|||||||||||||
|
Meghatározott egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási jellegű előirányzatok ÖSSZESEN |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|||||||||||||
|
A többéves pénzügyi keret <….> FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok |
Kifizetési előirányzatok |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
||||||||||||
|
ÖSSZESEN |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|||||||||||||
|
Év |
Év |
Év |
Év |
Év |
Év |
Év |
A 2028–2034-es többéves pénzügyi keretből ÖSSZESEN |
||||||||||||||
|
2028 |
2029 |
2030 |
2031 |
2032 |
2033 |
2034 |
|||||||||||||||
|
• Operatív előirányzatok ÖSSZESEN (összes operatív fejezet) |
Kötelezettségvállalási előirányzatok |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
||||||||||||
|
Kifizetési előirányzatok |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|||||||||||||
|
• Meghatározott egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási jellegű előirányzatok ÖSSZESEN (összes operatív fejezet) |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|||||||||||||
|
A többéves pénzügyi keret 1–6. fejezetéhez tartozó előirányzatok |
Kötelezettségvállalási előirányzatok |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
||||||||||||
|
ÖSSZESEN |
Kifizetési előirányzatok |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
||||||||||||
|
(referenciaösszeg) |
|||||||||||||||||||||
|
|
7. |
„Igazgatási kiadások” |
|||||||||||
|
Főigazgatóság: <…….> |
Év |
Év |
Év |
Év |
Év |
Év |
Év |
A 2028–2034-es többéves pénzügyi keretből ÖSSZESEN |
|||||
|
2028 |
2029 |
2030 |
2031 |
2032 |
2033 |
2034 |
|||||||
|
Humánerőforrás |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|||||
|
Egyéb igazgatási kiadások |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|||||
|
<…> Főigazgatóság ÖSSZESEN |
Előirányzatok |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
||||
|
Főigazgatóság: <…….> |
Év |
Év |
Év |
Év |
Év |
Év |
Év |
A 2028–2034-es többéves pénzügyi keretből ÖSSZESEN |
|||||
|
2028 |
2029 |
2030 |
2031 |
2032 |
2033 |
2034 |
|||||||
|
Humánerőforrás |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|||||
|
Egyéb igazgatási kiadások |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|||||
|
<…> Főigazgatóság ÖSSZESEN |
Előirányzatok |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
||||
|
A többéves pénzügyi keret 7. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN |
(Összes kötelezettségvállalási előirányzat = Összes kifizetési előirányzat) |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
||||
millió EUR (három tizedesjegyig)
|
Év |
Év |
Év |
Év |
Év |
Év |
Év |
A 2028–2034-es többéves pénzügyi keretből ÖSSZESEN |
||
|
2028 |
2029 |
2030 |
2031 |
2032 |
2033 |
2034 |
|||
|
A többéves pénzügyi keret 1–7. fejezetéhez tartozó előirányzatok |
Kötelezettségvállalási előirányzatok |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
ÖSSZESEN |
Kifizetési előirányzatok |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
3.2.1.2.Külső címzett bevételekből származó előirányzatok
millió EUR (három tizedesjegyig)
|
A többéves pénzügyi keret fejezete |
Szám |
|
Főigazgatóság: <…….> |
Év |
Év |
Év |
Év |
Év |
Év |
Év |
A 2028–2034-es többéves pénzügyi keretből ÖSSZESEN |
||||||||||||||||||
|
2028 |
2029 |
2030 |
2031 |
2032 |
2033 |
2034 |
||||||||||||||||||||
|
Operatív előirányzatok |
||||||||||||||||||||||||||
|
Költségvetési sor |
Kötelezettségvállalási előirányzatok |
(1a) |
0 |
|||||||||||||||||||||||
|
Kifizetési előirányzatok |
(2a) |
0 |
||||||||||||||||||||||||
|
Költségvetési sor |
Kötelezettségvállalási előirányzatok |
(1b) |
0 |
|||||||||||||||||||||||
|
Kifizetési előirányzatok |
(2b) |
0 |
||||||||||||||||||||||||
|
Meghatározott egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási jellegű előirányzatok |
||||||||||||||||||||||||||
|
Költségvetési sor |
0 |
|||||||||||||||||||||||||
|
A[z] <…> Főigazgatósághoz tartozó |
Kötelezettségvállalási előirányzatok |
=1a+1b |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
||||||||||||||||
|
előirányzatok ÖSSZESEN |
Kifizetési előirányzatok |
=2a+2b |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
||||||||||||||||
|
Főigazgatóság: <…….> |
Év |
Év |
Év |
Év |
Év |
Év |
Év |
A 2028–2034-es többéves pénzügyi keretből ÖSSZESEN |
||||||||||||||||||
|
2028 |
2029 |
2030 |
2031 |
2032 |
2033 |
2034 |
||||||||||||||||||||
|
Operatív előirányzatok |
||||||||||||||||||||||||||
|
Költségvetési sor |
Kötelezettségvállalási előirányzatok |
(1a) |
0 |
|||||||||||||||||||||||
|
Kifizetési előirányzatok |
(2a) |
0 |
||||||||||||||||||||||||
|
Költségvetési sor |
Kötelezettségvállalási előirányzatok |
(1b) |
0 |
|||||||||||||||||||||||
|
Kifizetési előirányzatok |
(2b) |
0 |
||||||||||||||||||||||||
|
Meghatározott egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási jellegű előirányzatok |
||||||||||||||||||||||||||
|
Költségvetési sor |
0 |
|||||||||||||||||||||||||
|
A[z] <…> Főigazgatósághoz tartozó |
Kötelezettségvállalási előirányzatok |
=1a+1b |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
||||||||||||||||
|
előirányzatok ÖSSZESEN |
Kifizetési előirányzatok |
=2a+2b |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
||||||||||||||||
|
Év |
Év |
Év |
Év |
Év |
Év |
Év |
A 2028–2034-es többéves pénzügyi keretből ÖSSZESEN |
|||||||||||||||||||
|
2028 |
2029 |
2030 |
2031 |
2032 |
2033 |
2034 |
||||||||||||||||||||
|
Operatív előirányzatok ÖSSZESEN |
Kötelezettségvállalási előirányzatok |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|||||||||||||||||
|
Kifizetési előirányzatok |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
||||||||||||||||||
|
Meghatározott egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási jellegű előirányzatok ÖSSZESEN |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
||||||||||||||||||
|
A többéves pénzügyi keret <….> FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok |
Kötelezettségvállalási előirányzatok |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|||||||||||||||||
|
ÖSSZESEN |
Kifizetési előirányzatok |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|||||||||||||||||
|
A többéves pénzügyi keret fejezete |
Szám |
|||||||||||||||||||||||||
|
Főigazgatóság: <…….> |
Év |
Év |
Év |
Év |
Év |
Év |
Év |
A 2028–2034-es többéves pénzügyi keretből ÖSSZESEN |
||
|
2028 |
2029 |
2030 |
2031 |
2032 |
2033 |
2034 |
||||
|
Operatív előirányzatok |
||||||||||
|
Költségvetési sor |
Kötelezettségvállalási előirányzatok |
(1a) |
0 |
|||||||
|
Kifizetési előirányzatok |
(2a) |
0 |
||||||||
|
Költségvetési sor |
Kötelezettségvállalási előirányzatok |
(1b) |
0 |
|||||||
|
Kifizetési előirányzatok |
(2b) |
0 |
||||||||
|
Meghatározott egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási jellegű előirányzatok |
||||||||||
|
Költségvetési sor |
0 |
|||||||||
|
A[z] <…> Főigazgatósághoz tartozó |
Kötelezettségvállalási előirányzatok |
=1a+1b |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
előirányzatok ÖSSZESEN |
Kifizetési előirányzatok |
=2a+2b |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
Főigazgatóság: <…….> |
Év |
Év |
Év |
Év |
Év |
Év |
Év |
A 2028–2034-es többéves pénzügyi keretből ÖSSZESEN |
|||||||||||||||||||||
|
2028 |
2029 |
2030 |
2031 |
2032 |
2033 |
2034 |
|||||||||||||||||||||||
|
Operatív előirányzatok |
|||||||||||||||||||||||||||||
|
Költségvetési sor |
Kötelezettségvállalási előirányzatok |
(1a) |
0 |
||||||||||||||||||||||||||
|
Kifizetési előirányzatok |
(2a) |
0 |
|||||||||||||||||||||||||||
|
Költségvetési sor |
Kötelezettségvállalási előirányzatok |
(1b) |
0 |
||||||||||||||||||||||||||
|
Kifizetési előirányzatok |
(2b) |
0 |
|||||||||||||||||||||||||||
|
Meghatározott egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási jellegű előirányzatok |
|||||||||||||||||||||||||||||
|
Költségvetési sor |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||
|
A[z] <…> Főigazgatósághoz tartozó |
Kötelezettségvállalási előirányzatok |
=1a+1b |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|||||||||||||||||||
|
előirányzatok ÖSSZESEN |
Kifizetési előirányzatok |
=2a+2b |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|||||||||||||||||||
|
Év |
Év |
Év |
Év |
Év |
Év |
Év |
A 2028–2034-es többéves pénzügyi keretből ÖSSZESEN |
||||||||||||||||||||||
|
2028 |
2029 |
2030 |
2031 |
2032 |
2033 |
2034 |
|||||||||||||||||||||||
|
Operatív előirányzatok ÖSSZESEN |
Kötelezettségvállalási előirányzatok |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
||||||||||||||||||||
|
Kifizetési előirányzatok |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|||||||||||||||||||||
|
Meghatározott egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási jellegű előirányzatok ÖSSZESEN |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|||||||||||||||||||||
|
A többéves pénzügyi keret <….> FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok |
Kötelezettségvállalási előirányzatok |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
||||||||||||||||||||
|
ÖSSZESEN |
Kifizetési előirányzatok |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
||||||||||||||||||||
|
Év |
Év |
Év |
Év |
Év |
Év |
Év |
A 2028–2034-es többéves pénzügyi keretből ÖSSZESEN |
||||||||||||||||||||||
|
2028 |
2029 |
2030 |
2031 |
2032 |
2033 |
2034 |
|||||||||||||||||||||||
|
• Operatív előirányzatok ÖSSZESEN (összes operatív fejezet) |
Kötelezettségvállalási előirányzatok |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
||||||||||||||||||||
|
Kifizetési előirányzatok |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|||||||||||||||||||||
|
• Meghatározott egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási jellegű előirányzatok ÖSSZESEN (összes operatív fejezet) |
–6 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
||||||||||||||||||||
|
A többéves pénzügyi keret 1–6. fejezetéhez tartozó előirányzatok |
Kötelezettségvállalási előirányzatok |
10 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|||||||||||||||||||
|
ÖSSZESEN (referenciaösszeg) |
Kifizetési előirányzatok |
11 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|||||||||||||||||||
|
|
7. |
„Igazgatási kiadások” |
millió EUR (három tizedesjegyig)
|
Főigazgatóság: <…….> |
Év |
Év |
Év |
Év |
Év |
Év |
Év |
A 2028–2034-es többéves pénzügyi keretből ÖSSZESEN |
|||
|
2028 |
2029 |
2030 |
2031 |
2032 |
2033 |
2034 |
|||||
|
Humánerőforrás |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|||
|
Egyéb igazgatási kiadások |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|||
|
<…> Főigazgatóság ÖSSZESEN |
Előirányzatok |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
||
|
Főigazgatóság: <…….> |
Év |
Év |
Év |
Év |
Év |
Év |
Év |
A 2028–2024-es többéves pénzügyi keretből ÖSSZESEN |
|||
|
2028 |
2029 |
2030 |
2031 |
2032 |
2033 |
2034 |
|||||
|
Humánerőforrás |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|||
|
Egyéb igazgatási kiadások |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|||
|
<…> Főigazgatóság ÖSSZESEN |
Előirányzatok |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
||
|
A többéves pénzügyi keret 7. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN |
(Összes kötelezettségvállalási előirányzat = Összes kifizetési előirányzat) |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
||
millió EUR (három tizedesjegyig)
|
Év |
Év |
Év |
Év |
Év |
Év |
Év |
A 2028–2034-es többéves pénzügyi keretből ÖSSZESEN |
||
|
2028 |
2029 |
2030 |
2031 |
2032 |
2033 |
2034 |
|||
|
A többéves pénzügyi keret 1–7. fejezetéhez tartozó előirányzatok |
Kötelezettségvállalási előirányzatok |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
ÖSSZESEN |
Kifizetési előirányzatok |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
3.2.2.Operatív előirányzatokból finanszírozott becsült kimenet (decentralizált ügynökségek esetében nem kell kitölteni)
Kötelezettségvállalási előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)
|
Tüntesse fel a célkitűzéseket és a kimeneteket |
2028. év |
2029. év |
2030. év |
2031. év |
A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. szakasz) további évekkel bővíthető. |
ÖSSZESEN |
|||||||||||||
|
KIMENETEK |
|||||||||||||||||||
|
Típus 25 |
Átlagos költség |
Szám |
Költség |
Szám |
Költség |
Szám |
Költség |
Szám |
Költség |
Szám |
Költség |
Szám |
Költség |
Szám |
Költség |
Összesített szám |
Összköltség |
||
|
1. KONKRÉT CÉLKITŰZÉS 26 … |
|||||||||||||||||||
|
- Kimenet |
|||||||||||||||||||
|
- Kimenet |
|||||||||||||||||||
|
- Kimenet |
|||||||||||||||||||
|
1. konkrét célkitűzés részösszege |
|||||||||||||||||||
|
2. KONKRÉT CÉLKITŰZÉS … |
|||||||||||||||||||
|
- Kimenet |
|||||||||||||||||||
|
2. konkrét célkitűzés részösszege |
|||||||||||||||||||
|
ÖSSZESEN |
|||||||||||||||||||
3.2.3.Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása
– A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után igazgatási jellegű előirányzatok felhasználását.
– A javaslat/kezdeményezés az alábbi igazgatási jellegű előirányzatok felhasználását vonja maga után:
3.2.3.1. A megszavazott költségvetésből származó előirányzatok
|
MEGSZAVAZOTT ELŐIRÁNYZATOK |
Év |
Év |
Év |
Év |
Év |
Év |
Év |
2028–2034 ÖSSZESEN |
|
2028 |
2029 |
2030 |
2031 |
2032 |
2033 |
2034 |
||
|
7. FEJEZET |
||||||||
|
Humánerőforrás |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
|
Egyéb igazgatási kiadások |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
|
7. FEJEZETI részösszeg |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
|
7. FEJEZETEN kívül |
||||||||
|
Humánerőforrás |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
|
Egyéb igazgatási jellegű kiadások |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
|
7. FEJEZETEN kívüli részösszeg |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
|
ÖSSZESEN |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
3.2.3.2.Külső címzett bevételekből származó előirányzatok
|
KÜLSŐ CÍMZETT BEVÉTELEK |
Év |
Év |
Év |
Év |
Év |
Év |
Év |
2028–2034 ÖSSZESEN |
|||
|
2028 |
2029 |
2030 |
2031 |
2032 |
2033 |
2034 |
|||||
|
7. FEJEZET |
|||||||||||
|
Humánerőforrás |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
|||
|
Egyéb igazgatási kiadások |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
|||
|
7. FEJEZETI részösszeg |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
|||
|
7. FEJEZETEN kívül |
|||||||||||
|
Humánerőforrás |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
|||
|
Egyéb igazgatási jellegű kiadások |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
|||
|
7. FEJEZETEN kívüli részösszeg |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
|||
|
ÖSSZESEN |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
|||
3.2.3.3.Előirányzatok összesen
|
ÖSSZESEN
|
Év |
Év |
Év |
Év |
Év |
Év |
Év |
2028–2034 ÖSSZESEN |
|||
|
2028 |
2029 |
2030 |
2031 |
2032 |
2033 |
2034 |
|||||
|
7. FEJEZET |
|||||||||||
|
Humánerőforrás |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
|||
|
Egyéb igazgatási kiadások |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
|||
|
7. FEJEZETI részösszeg |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
|||
|
7. FEJEZETEN kívül |
|||||||||||
|
Humánerőforrás |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
|||
|
Egyéb igazgatási jellegű kiadások |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
|||
|
7. FEJEZETEN kívüli részösszeg |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
|||
|
ÖSSZESEN |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
|||
A humánerőforrással és más igazgatási jellegű kiadásokkal kapcsolatos előirányzat-igényeket az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt előirányzatokkal és/vagy az adott főigazgatóságon belüli átcsoportosítással kell teljesíteni. A források – a költségvetési korlátok betartása mellett – szükség esetén kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében adott esetben az irányító főigazgatósághoz rendelt további allokációkkal.
3.2.4.Becsült humánerőforrás-szükségletek
– A javaslat/kezdeményezés nem igényel humánerőforrást.
– A javaslat/kezdeményezés az alábbi humánerőforrás-igénnyel jár:
3.2.4.1.A megszavazott költségvetésből finanszírozott
A becsléseket teljes munkaidős egyenértékben (FTE) kell kifejezni
|
MEGSZAVAZOTT ELŐIRÁNYZATOK |
Év |
Év |
Év |
Év |
Év |
Év |
Év |
|
|
2028 |
2029 |
2030 |
2031 |
2032 |
2033 |
2034 |
||
|
A létszámtervben szereplő álláshelyek (tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak) |
||||||||
|
20 01 02 01 (a központokban és a bizottsági képviseleteken) |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
|
20 01 02 03 (az Unió küldöttségeinél) |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
|
01 01 01 01 (közvetett kutatás) |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
|
01 01 01 11 (közvetlen kutatás) |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
|
Egyéb költségvetési sorok (nevezze meg) |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
|
• Külső munkatársak (teljes munkaidős egyenértékben) |
||||||||
|
20 02 01 (CA, SNE a teljes keretből) |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
|
20 02 03 (CA, LA, SNE és JPD az Unió küldöttségeinél) |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
|
Igazgatási támogatási sor |
- a központokban |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
[XX.01.YY.YY] |
- az Unió küldöttségeinél |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
01 01 01 02 (CA, SNE – közvetett kutatás) |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
|
01 01 01 12 (CA, SNE – közvetlen kutatás) |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
|
Egyéb költségvetési sorok a 7. fejezetben (nevezze meg) |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
|
Egyéb költségvetési sorok a 7. fejezeten kívül (nevezze meg) |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
|
ÖSSZESEN |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
3.2.4.2.Külső címzett bevételekből finanszírozott
|
KÜLSŐ CÍMZETT BEVÉTELEK |
Év |
Év |
Év |
Év |
Év |
Év |
Év |
|
|
2028 |
2029 |
2030 |
2031 |
2032 |
2033 |
2034 |
||
|
A létszámtervben szereplő álláshelyek (tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak) |
||||||||
|
20 01 02 01 (a központokban és a bizottsági képviseleteken) |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
|
20 01 02 03 (az Unió küldöttségeinél) |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
|
01 01 01 01 (közvetett kutatás) |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
|
01 01 01 11 (közvetlen kutatás) |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
|
Egyéb költségvetési sorok (nevezze meg) |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
|
• Külső munkatársak (teljes munkaidős egyenértékben) |
||||||||
|
20 02 01 (CA, SNE a teljes keretből) |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
|
20 02 03 (CA, LA, SNE és JPD az Unió küldöttségeinél) |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
|
Igazgatási támogatási sor |
- a központokban |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
[XX.01.YY.YY] |
- az Unió küldöttségeinél |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
01 01 01 02 (CA, SNE – közvetett kutatás) |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
|
01 01 01 12 (CA, SNE – közvetlen kutatás) |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
|
Egyéb költségvetési sorok a 7. fejezetben (nevezze meg) |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
|
Egyéb költségvetési sorok a 7. fejezeten kívül (nevezze meg) |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
|
ÖSSZESEN |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
3.2.4.3.Becsült humánerőforrás-szükségletek összesen
|
MEGSZAVAZOTT ELŐIRÁNYZATOK + KÜLSŐ CÍMZETT BEVÉTELEK ÖSSZESEN |
Év |
Év |
Év |
Év |
Év |
Év |
Év |
|
|
2028 |
2029 |
2030 |
2031 |
2032 |
2033 |
2034 |
||
|
A létszámtervben szereplő álláshelyek (tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak) |
||||||||
|
20 01 02 01 (a központokban és a bizottsági képviseleteken) |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
|
20 01 02 03 (az Unió küldöttségeinél) |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
|
01 01 01 01 (közvetett kutatás) |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
|
01 01 01 11 (közvetlen kutatás) |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
|
Egyéb költségvetési sorok (nevezze meg) |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
|
• Külső munkatársak (teljes munkaidős egyenértékben) |
||||||||
|
20 02 01 (CA, SNE a teljes keretből) |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
|
20 02 03 (CA, LA, SNE és JPD az Unió küldöttségeinél) |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
|
Igazgatási támogatási sor |
- a központokban |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
[XX.01.YY.YY] |
- az Unió küldöttségeinél |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
01 01 01 02 (CA, SNE – közvetett kutatás) |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
|
01 01 01 12 (CA, SNE – közvetlen kutatás) |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
|
Egyéb költségvetési sorok a 7. fejezetben (nevezze meg) |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
|
Egyéb költségvetési sorok a 7. fejezeten kívül (nevezze meg) |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
|
ÖSSZESEN |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
A javaslat végrehajtásához szükséges személyzet (teljes munkaidős egyenértékben):
|
A Bizottság szolgálatainál jelenleg rendelkezésre álló személyzetből fedezendő |
Kivételes esetben további személyzet* |
|||
|
A 7. fejezetből vagy a kutatási keretből finanszírozandó |
A BA sorból finanszírozandó |
Díjakból finanszírozandó |
||
|
Létszámtervi álláshelyek |
N/A |
|||
|
Külső munkatársak (CA, SNE, INT) |
||||
A következők által elvégzendő feladatok leírása:
|
Tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak |
|
|
Külső munkatársak |
3.2.5.A digitális technológiával kapcsolatos beruházásokra gyakorolt becsült hatás áttekintése
Horizontális jellege miatt a rendelet nem hoz létre új, önálló költségvetési kötelezettségvállalásokat. Ehelyett a végrehajtását az uniós programokra és igazgatási kiadásokra elkülönített költségvetésből fogják támogatni. Következésképpen az ezen kezdeményezésből eredő pénzügyi szükségleteket a releváns ágazati programok pénzügyi és digitális kimutatásai (LFDS) tartalmazzák.
|
Digitális és informatikai előirányzatok ÖSSZESEN |
Év |
Év |
Év |
Év |
Év |
Év |
Év |
A 2028–2034-es többéves pénzügyi keretből ÖSSZESEN |
|
2028 |
2029 |
2030 |
2031 |
2032 |
2033 |
2034 |
||
|
7. FEJEZET |
||||||||
|
Informatikai kiadások (szervezeti) |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
7. FEJEZETI részösszeg |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
7. FEJEZETEN kívül |
||||||||
|
Operatív programokkal kapcsolatos szakpolitikai informatikai kiadások |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
7. FEJEZETEN kívüli részösszeg |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
ÖSSZESEN |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
3.2.6.A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség
A javaslat/kezdeményezés
– teljes mértékben finanszírozható a többéves pénzügyi keret érintett fejezetén belüli átcsoportosítás révén.
Horizontális jellege miatt a rendelet nem hoz létre új, önálló költségvetési kötelezettségvállalásokat. Ehelyett a végrehajtását az uniós programokra és igazgatási kiadásokra elkülönített költségvetésből fogják támogatni. Következésképpen az ezen kezdeményezésből eredő pénzügyi szükségleteket a releváns ágazati programok pénzügyi és digitális kimutatásai (LFDS) tartalmazzák.
– a többéves pénzügyi keret lekötetlen mozgásterének és/vagy a többéves pénzügyi keretről szóló rendeletben meghatározott különleges eszközöknek a felhasználását teszi szükségessé.
– a többéves pénzügyi keret módosítását teszi szükségessé.
3.2.7.Harmadik felek finanszírozási hozzájárulása
A javaslat/kezdeményezés
– nem irányoz elő harmadik felek általi társfinanszírozást.
– előirányoz harmadik felek általi társfinanszírozást az alábbi becslések szerint:
előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)
|
Év |
Év |
Év |
Év |
Év |
Év |
Év |
Összesen |
|
|
2028 |
2029 |
2030 |
2031 |
2032 |
2033 |
2034 |
||
|
Tüntesse fel a társfinanszírozó szervet |
||||||||
|
Társfinanszírozott előirányzatok ÖSSZESEN |
3.3.
Becsült bevételi hatás
– A javaslatnak/kezdeményezésnek nincs pénzügyi hatása a bevételre.
– A javaslatnak/kezdeményezésnek van pénzügyi hatása:
– a saját forrásokra
– az egyéb bevételekre
– adja meg, hogy a bevétel kiadási sorokhoz van-e rendelve
millió EUR (három tizedesjegyig)
|
Bevételi költségvetési sor: |
Az aktuális költségvetési évben rendelkezésre álló előirányzatok |
A javaslat/kezdeményezés hatása 27 |
||||||
|
2028. év |
2029. év |
2030. év |
2031. év |
2032. év |
2033. év |
2034. év |
||
|
… jogcímcsoport |
||||||||
A címzett bevételek esetében tüntesse fel az érintett kiadáshoz tartozó költségvetési sor(oka)t.
n.a.
Egyéb megjegyzések (pl. a bevételi hatás számítására használt módszer/képlet vagy egyéb más információ).
n.a.
4.Digitális vetületek
A rendeletjavaslat szabályokat állapít meg annak biztosítására, hogy a teljesítményinformációk nyilvánosan hozzáférhetők legyenek egy olyan egységes online portálon keresztül, amely megjeleníti az uniós költségvetés eredményeinek áttekintőtábláját. A portál megjeleníti továbbá a költségvetésből támogatott kedvezményezettekre és műveletekre vonatkozó adatokat. A portál egységes tájékoztatási pontként is szolgál majd, amely tájékoztatást nyújt a rendelkezésre álló finanszírozási lehetőségekről, javítani fogja az átláthatóságot és az információkhoz való hozzáférést, különösen a projektgazdák és a potenciális kedvezményezettek számára. Az egységes portál fejlesztése során különös figyelem helyeződik a portál háttérrendszerét alkotó adatbázisok interoperabilitásának és hozzáférhetőségének biztosítására.
A teljesítménymérési keret a digitális beruházások és reformok területén releváns beavatkozási területek és teljesítménymutatók egész sorát is biztosítja majd.
4.1.Digitális vonatkozású követelmények
|
Hivatkozás a követelményre |
A követelmény leírása |
A követelmény által érintett szereplők |
A fő folyamatok |
Kategóriák |
|
9. cikk – A költségvetés teljesítményének nyomon követése és a költségvetés teljesítményéről való beszámolás |
A Bizottság a végrehajtás valamennyi módja tekintetében nyomon követi a költségvetésből finanszírozott programok végrehajtását annak érdekében, hogy a rendelet I. mellékletében felsorolt teljesítménymutatókkal összhangban értékelje a célkitűzések megvalósítása terén elért eredményeket. Az adatokat rendszeresen kell gyűjteni és elektronikusan kell tárolni. |
Bizottság |
Adatgyűjtés |
Adatok gyűjtése, kezelése, előállítása, cseréje vagy megosztása |
|
12. cikk – Az egységes kapu átláthatósága |
A cikk olyan rendelkezéseket állapít meg, amelyek célja egy olyan egységes portál létrehozása, amely nyilvánosan hozzáférhetővé teszi a teljesítményinformációkat, a költségvetésből támogatott kedvezményezettekre és műveletekre vonatkozó adatokat, valamint a rendelkezésre álló finanszírozási lehetőségekre vonatkozó információkat. |
Tagállamok, harmadik országok, végrehajtó partnerek, kedvezményezettek |
Adatgyűjtés és közzététel |
Adatok gyűjtése, kezelése, előállítása, cseréje vagy megosztása |
|
14. cikk – A tagállamok által készített tervek révén történő végrehajtás – a teljesítmény nyomon követése és a teljesítményről való beszámolás |
Minden tagállam rendelkezik olyan nyomonkövetési és beszámolási rendszerrel, amely lehetővé teszi a teljesítmény nyomon követését, valamint a kiadások nyomonkövetési és a teljesítménymérési keretére vonatkozó információk automatizált továbbítását. Ez a rendszer interoperábilis, és lehetővé teszi az egységes kapuval, valamint a tagállamok és a Bizottság közötti elektronikus adatcsere-rendszerben történő automatikus elektronikus adatcserét. A tagállami tervek rendelkezéseket tartalmaznak a teljesítményadatok jelentésére és az alapul szolgáló nyomonkövetési adatok Bizottság részére történő elektronikus továbbítására vonatkozóan. |
Tagállamok |
Adatgyűjtés és nyomon követés |
Adatok gyűjtése, kezelése, előállítása, cseréje vagy megosztása |
|
17. cikk – Közvetett irányítás keretében történő végrehajtás |
Az uniós forrásokat végrehajtó személyek vagy szervezetek és a Bizottság között aláírt megállapodások rendelkezéseket tartalmaznak arra vonatkozóan, hogy a felhívásokkal összefüggő információkat a felhívások közzététele napjáig a Bizottság részére elektronikusan továbbítani kell. |
Végrehajtó partnerek |
Adatgyűjtés és nyomon követés |
Adatok gyűjtése, kezelése, előállítása, cseréje vagy megosztása |
|
18. cikk – Tájékoztatás, kommunikáció és láthatóság |
A kedvezményezettek, az uniós forrásokat végrehajtó személyek vagy szervezetek, a tervek keretében pénzügyi eszközöket végrehajtó szervek és a tanácsadó partnerek feltüntetik az említett források eredetét, és biztosítják az uniós támogatás láthatóságát, különösen a fellépések és azok eredményeinek például honlapokon és más digitális csatornákon történő népszerűsítése során. |
Kedvezményezettek, uniós forrásokat végrehajtó személyek vagy szervezetek, tagállami tervek keretében pénzügyi eszközöket végrehajtó szervek és tanácsadó partnerek |
Átláthatóság |
Tájékoztatás, kommunikáció és láthatóság |
|
19. cikk – A személyes adatok kezelése |
A tagállamok és a Bizottság kezelhetnek személyes adatokat. A személyes adatok kezelése során technikai és szervezési intézkedések biztosítják az érintettek jogainak védelmét. |
Bizottság, tagállamok |
Adatkezelés |
Adatok gyűjtése, kezelése, előállítása, cseréje vagy megosztása |
4.2.Adatok
|
Adattípus |
Hivatkozás a követelmény(ek)re |
Standard és/vagy előírás (ha van) |
|
A költségvetési kiadások nyomonkövetési és teljesítménymérési keretére vonatkozó adatok i. beavatkozási területek és ii. teljesítménymutatók (kimeneti mutatók és eredménymutatók) alapján |
8. cikk [A költségvetési kiadások nyomonkövetési és teljesítménymérési kerete] |
A Bizottság az említett teljesítményinformációk alapján évente tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot a programok végrehajtásának szintjéről. |
|
Az egységes portál a következőkre vonatkozó adatokat tartalmazza és teszi közzé: a költségvetésből finanszírozott tevékenységek, beleértve a pénzügyi végrehajtás előrehaladását és a teljesítményt, adott esetben programonkénti és a tagállam által készített terv fejezetei szerinti bontásban; az összesített teljesítményre vonatkozó információk program és beavatkozási terület szerinti bontásban, a releváns teljesítménymutatók felhasználásával; az olyan szakpolitikákhoz való hozzájárulásra vonatkozó információk, mint a zöld célkitűzések, a szociális célkitűzések és a nemek közötti egyenlőség; a költségvetésből finanszírozott műveletek; a közvetlenül a Bizottság által végrehajtott tevékenységek esetében a felhívásokon való részvétel szintje, különösen pályázati felhívásonként a pályázatok száma, a pályázatok átlagos pontszáma, a minőségi küszöbértékek feletti és alatti pályázatok aránya; az (EU, Euratom) 2024/2509 rendelet 41. cikke (3) bekezdésének h) pontjában említett információk. |
12. cikk – [Átláthatóság – Egységes kapu] |
Ezeket az adatokat a Bizottság közzéteszi egy erre a célra létrehozott, nyilvánosan elérhető honlapon (a továbbiakban: egységes kapu), amelynek tartalma több részből áll. |
|
A nyomon követéshez, az elért eredményekről való beszámoláshoz, az értékeléshez, a pénzgazdálkodáshoz, az ellenőrzéshez és az auditokhoz szükséges adatok |
14. cikk [A tagállamok feladatai] és I. melléklet a tagállamok irányítási, kontroll- és auditrendszereire vonatkozó kulcsfontosságú követelményekről |
A tagállamok különösen olyan rendszerekkel és eljárásokkal rendelkeznek, amelyek biztosítják, hogy az Alap által támogatott intézkedésekhez kapcsolódó valamennyi igazoló dokumentumot a megfelelő szinten megőrizzék az azon év X. évétől számított X évig, amelyben a Bizottság az utolsó kifizetést teljesítette a tagállamnak. |
|
A személyes adatok kezelése |
19. cikk [A személyes adatok kezelése] |
Az ezen rendelet és más jogi aktusok szerinti kötelezettségek teljesítése érdekében a személyes adatok különböző kategóriáit kell gyűjteni és kezelni. |
Az európai adatstratégiának való megfelelés
A kezdeményezés támogatni fogja az európai adatstratégia általános célkitűzéseit, mivel célja a korszerű és hatékony adatkezelés és -megosztás megkönnyítése, többek között a közigazgatások támogatása és a szakpolitikai döntéshozatal javításának elősegítése céljából. A teljesítményadatok jobb kezelése várhatóan lehetővé teszi a programirányítás megerősítését.
Az egyszeri adatszolgáltatás elvének való megfelelés
A Bizottság által közzétett adatok nyílt, interoperábilis és géppel olvasható formátumban jelennek meg, ami lehetővé teszi, hogy az adatok megtalálhatók, hozzáférhetők, interoperábilisak és újrafelhasználhatók legyenek, és megfeleljenek a magas színvonalú szabványoknak.
4.3.Digitális megoldások
|
Digitális és/vagy ágazati szakpolitikai terület (adott esetben) |
Az egységes online portál információkat fog megjeleníteni a költségvetés teljesítményéről, a költségvetésből támogatott kedvezményezettekről és műveletekről, valamint a rendelkezésre álló finanszírozási lehetőségekről. Támogatni fogja az ágazati politikákat azáltal, hogy megkönnyíti az ilyen ágazati politikák (pl. kohézió, mezőgazdaság, versenyképesség, kutatás, védelem stb.) számára nyújtott költségvetési támogatásra vonatkozó információkhoz való hozzáférést. |
|
A mesterséges intelligenciáról szóló rendelet |
A digitális megoldás használhat MI-technológiákat, például abból a célból, hogy segítse a kedvezményezetteket a finanszírozási lehetőségekre vonatkozó információk keresésében. |
|
Az uniós kiberbiztonsági keret |
N/A |
|
Az eIDAS-rendelet |
N/A |
|
Az egységes digitális kapu és az IMI |
Az egységes portál közvetlenül hozzá fog járulni az egységes digitális kapu célkitűzéseihez azáltal, hogy központosítja és észszerűsíti az uniós költségvetéssel kapcsolatos információkhoz való hozzáférést egy egységes tájékoztatási ponton keresztül. |
|
Egyéb |
N/A |
4.4.Interoperabilitási értékelés
|
Az egységes portál fejlesztése során kiemelt figyelem helyeződik a portál háttérrendszerét alkotó adatbázisok interoperabilitásának biztosítására, mert a teljesítményinformációkhoz és a finanszírozási lehetőségekre vonatkozó információkhoz való hozzáférést jelenleg akadályozza, hogy nincs interoperabilitás a Bizottság áttekintőtábláit és portáljait alátámasztó adatbázisok között. |
4.5.A digitális végrehajtást támogató intézkedések
|
n.a. |
EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2025.7.16.
COM(2025) 545 final
MELLÉKLET
a következőhöz:
Javaslat
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE
a költségvetési kiadások nyomonkövetési és teljesítménymérési keretének létrehozásáról, valamint az uniós programokra és tevékenységekre vonatkozó egyéb horizontális szabályok megállapításáról
{SEC(2025) 590 final} - {SWD(2025) 590 final} - {SWD(2025) 591 final}
I. MELLÉKLET
Beavatkozási területek és mutatók
CCM: az éghajlatváltozás mérséklése
CCA: az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás és az éghajlatváltozás hatásaival szembeni reziliencia
ENV:
környezet
SOC:
szociális
|
Szakpolitikai terület (1. szint) |
Szakpolitikai terület (2. szint) |
# |
Beavatkozási terület |
CCM |
CCA |
ENV |
SOC |
Kimeneti mutató |
Eredménymutató |
|
Mezőgazdaság és halászat |
Mezőgazdaság |
1 |
A mezőgazdasági termelők generációs megújulásának előmozdítása |
0 % |
0 % |
0 % |
0 % |
·Mezőgazdasági termelők száma ·Együttműködési projektek száma ·Finanszírozási megállapodások száma ·Harmadik országbeli mezőgazdasági kistermelők száma |
·A támogatott új fiatal mezőgazdasági termelők és a mezőgazdaságba újonnan belépő egyéb támogatott szereplők száma – nemek szerinti bontásban |
|
Mezőgazdaság és halászat |
Mezőgazdaság |
2 |
A mezőgazdasági termelők jövedelmének célzott támogatása |
40 % |
40 % |
40 % |
0 % |
·Hektár ·Mezőgazdasági termelők száma ·Harmadik országbeli mezőgazdasági kistermelők száma |
·A felelősségteljes környezetgazdálkodás és védelmi gyakorlatok által érintett mezőgazdasági területek aránya ·Az átlagos gazdaságméretet el nem érő gazdaságoknak nyújtott, hektáronkénti kiegészítő jövedelemtámogatás aránya ·A támogatott új fiatal mezőgazdasági termelők és a mezőgazdaságba újonnan belépő egyéb támogatott szereplők száma ·Egyéb kedvezményezettek – célcsoportonként (nők, kisebb gazdaságok, meghatározott területeken működő gazdaságok, egyéb gazdaságcsoportok) ·Elkerült ÜHG-kibocsátás és -elnyelés tonna szén-dioxid-egyenértékben ·A talaj szervesanyag-tartalmának növelése vagy védelme |
|
Mezőgazdaság és halászat |
Mezőgazdaság |
3 |
Támogatás a rászoruló ágazatok mezőgazdasági termelőinek – Fehérjenövények és azok fűneműekkel való keverése |
100 % |
40 % |
40 % |
0 % |
·Hektár ·Harmadik országbeli mezőgazdasági kistermelők száma |
·A támogatható gazdaságoknak nyújtott, hektáronkénti kiegészítő jövedelemtámogatás százalékos aránya – ágazatok szerinti bontásban |
|
Mezőgazdaság és halászat |
Mezőgazdaság |
4 |
Támogatás a rászoruló ágazatok mezőgazdasági termelőinek – Fűneműek és egyéb lágyszárú takarmánynövények |
100 % |
40 % |
40 % |
0 % |
·Hektár ·Harmadik országbeli mezőgazdasági kistermelők száma |
· |
|
Mezőgazdaság és halászat |
Mezőgazdaság |
5 |
Támogatás a rászoruló ágazatok mezőgazdasági termelőinek – a kérődzők tenyésztésére szakosodott ágazatok |
0 % |
40 % |
40 % |
0 % |
·Számosállategységek száma ·Harmadik országbeli mezőgazdasági kistermelők száma |
· |
|
Mezőgazdaság és halászat |
Mezőgazdaság |
6 |
Támogatás a rászoruló ágazatok mezőgazdasági termelőinek – egyéb ágazatok |
0 % |
0 % |
0 % |
0 % |
·Hektár ·Méhkaptárak száma ·Selyemhernyó-tenyésztő ládák száma ·Harmadik országbeli mezőgazdasági kistermelők száma |
· |
|
Mezőgazdaság és halászat |
Mezőgazdaság |
7 |
Gyapottermelőknek nyújtott támogatás |
0 % |
0 % |
0 % |
0 % |
·Hektár ·Harmadik országbeli mezőgazdasági kistermelők száma |
· |
|
Mezőgazdaság és halászat |
Mezőgazdaság |
8 |
Legkülső régiók és égei-tengeri szigetek: a megközelítési nehézségeknek és a területi széttagoltságnak tulajdonítható többletköltségek ellentételezése |
0 % |
0 % |
0 % |
0 % |
·Gazdasági szereplők száma |
·A legkülső régiókból és az égei-tengeri szigetekről vásárolt mezőgazdasági termékek mennyisége tonnában és értéke – ágazatok szerinti bontásban |
|
Mezőgazdaság és halászat |
Mezőgazdaság |
9 |
Legkülső régiók és égei-tengeri szigetek – A helyi mezőgazdasági termelés támogatása |
40 % |
40 % |
40 % |
0 % |
·Hektár ·Számosállategységek száma ·Kedvezményezettek száma |
·A helyi igények fedezése az EU legkülső régióiban és a kisebb égei-tengeri szigeteken helyben előállított egyes jelentős termékekkel |
|
Mezőgazdaság és halászat |
Mezőgazdaság |
10 |
A hegyvidéki területek mezőgazdasági termelőinek nyújtott támogatás |
40 % |
40 % |
100 % |
0 % |
·Hektár ·Harmadik országbeli mezőgazdasági kistermelők száma |
·A hátrányos természeti adottságú területeken nyújtott, hektáronkénti kiegészítő jövedelemtámogatás százalékos aránya |
|
Mezőgazdaság és halászat |
Mezőgazdaság |
11 |
Az egyéb hátrányos természeti adottságú területek mezőgazdasági termelőinek nyújtott támogatás |
40 % |
40 % |
40 % |
0 % |
·Hektár ·Harmadik országbeli mezőgazdasági kistermelők száma |
·A hátrányos természeti adottságú területeken nyújtott, hektáronkénti kiegészítő jövedelemtámogatás százalékos aránya |
|
Mezőgazdaság és halászat |
Mezőgazdaság |
12 |
Környezetvédelmi és éghajlat-politikai gyakorlatokhoz nyújtott támogatás, beleértve az éghajlatváltozás hatásaival szembeni rezilienciát szolgáló intézkedéseket is |
100 % |
100 % |
100 % |
0 % |
·Hektár ·Számosállategységek száma ·Méhkaptárak száma ·Műveletek száma ·Harmadik országbeli mezőgazdasági kistermelők száma |
·Elkerült ÜHG-kibocsátás és -elnyelés tonna szén-dioxid-egyenértékben ·Az ammóniakibocsátás csökkenése ·A talaj szervesanyag-tartalmának növelése vagy védelme ·Az ökológiai gazdálkodás céljából támogatott mezőgazdasági területek aránya – kategória szerinti bontásban: ökológiai gazdálkodásra való áttérés vagy annak fenntartása ·A következőket szolgáló környezeti-éghajlati előnyök biztosítása céljából támogatott mezőgazdasági területek aránya: vízminőség, vízmennyiség, biológiai sokféleség, tápanyag-gazdálkodás, növényvédő szerek csökkentése, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás ·A támogatott méhkaptárak aránya ·Erdőkkel kapcsolatos környezetvédelmi és éghajlat-politikai önkéntes kötelezettségvállalások hatálya alá tartozó erdőterületek aránya ·A digitalizációt és a digitális eszközök használatát fokozó gazdaságok aránya ·Az éghajlatváltozás hatásaival szembeni rezilienciát szolgáló intézkedések hatálya alá tartozó eszközök értéke és/vagy lakosság |
|
Mezőgazdaság és halászat |
Mezőgazdaság |
13 |
Környezetvédelemhez és éghajlatvédelmi átálláshoz nyújtott támogatás, beleértve az éghajlatváltozás hatásaival szembeni rezilienciát szolgáló intézkedéseket is |
100 % |
100 % |
100 % |
0 % |
·Mezőgazdasági termelők száma ·Harmadik országbeli mezőgazdasági kistermelők száma |
·Elkerült ÜHG-kibocsátás és -elnyelés tonna szén-dioxid-egyenértékben ·Az ammóniakibocsátás csökkenése ·A talaj szervesanyag-tartalmának növelése vagy védelme ·Az ökológiai gazdálkodás céljából támogatott mezőgazdasági területek aránya – kategória szerinti bontásban: ökológiai gazdálkodásra való áttérés ·A következőket szolgáló környezeti-éghajlati előnyök biztosítása céljából támogatott mezőgazdasági területek aránya: vízminőség, vízmennyiség, biológiai sokféleség, tápanyag-gazdálkodás, növényvédő szerek csökkentése, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás ·A támogatott méhkaptárak aránya ·A digitalizációt és a digitális eszközök használatát fokozó gazdaságok aránya ·Az éghajlatváltozás hatásaival szembeni rezilienciát szolgáló intézkedések hatálya alá tartozó eszközök értéke és/vagy lakosság |
|
Mezőgazdaság és halászat |
Mezőgazdaság és erdészet |
14 |
A kötelező követelményeknek való megfeleléshez nyújtott támogatás |
40 % |
40 % |
40 % |
0 % |
·Hektár |
·A kötelező követelményeknek való megfelelés céljából támogatott mezőgazdasági területek aránya ·A kötelező követelményeknek való megfelelés céljából támogatott erdészeti területek aránya |
|
Mezőgazdaság és halászat |
Mezőgazdaság |
15 |
Zöld beruházások, beleértve az éghajlatváltozás hatásaival szembeni rezilienciát szolgáló intézkedéseket is |
100 % |
100 % |
40 % |
0 % |
·Műveletek száma ·Finanszírozási megállapodások száma ·Harmadik országbeli mezőgazdasági kistermelők száma |
·Telepített megújulóenergia-kapacitás (MW) ·Az éghajlatváltozás mérsékléséhez és az ahhoz való alkalmazkodáshoz hozzájáruló beruházási támogatásban részesülő gazdaságok aránya ·A természeti erőforrásokhoz kapcsolódó beruházási támogatásban részesülő gazdaságok aránya ·A természethez és a biológiai sokféleséghez kapcsolódó beruházási támogatásban részesülő gazdaságok aránya ·Elkerült ÜHG-kibocsátás és -elnyelés tonna szén-dioxid-egyenértékben ·Az ammóniakibocsátás csökkenése ·A digitalizációt és a digitális eszközök használatát fokozó gazdaságok aránya ·A gazdaságoktól és erdőbirtokosoktól eltérő vidéki vállalkozásokba történő, támogatott zöld beruházások száma ·Az éghajlatváltozás hatásaival szembeni rezilienciát szolgáló intézkedések hatálya alá tartozó eszközök értéke és/vagy lakosság |
|
Mezőgazdaság és halászat |
Mezőgazdaság |
16 |
Mezőgazdasági és erdészeti beruházások (a zöld beruházások, vagy az állategészségügy, a biológiai védelem és az állatjólét javítását célzó beruházások kivételével) |
0 % |
0 % |
0 % |
0 % |
·Műveletek száma ·Mezőgazdasági kistermelők száma ·Finanszírozási megállapodások száma ·Harmadik országbeli mezőgazdasági kistermelők száma |
·A gazdasági teljesítmény növelését, beleértve az erőforrás-hatékonyság javítását és a háztartási jövedelem diverzifikálását célzó támogatásban részesülő gazdaságok aránya ·Az erdészeti ágazaton belüli összes termelőberuházás, beleértve az infrastruktúrát is ·A megőrzött vagy létrehozott munkahelyek száma ·A digitalizációt és a digitális eszközök használatát fokozó gazdaságok aránya ·Telepített megújulóenergia-kapacitás (MW) ·Elkerült ÜHG-kibocsátás és -elnyelés tonna szén-dioxid-egyenértékben ·Az ammóniakibocsátás csökkenése |
|
Mezőgazdaság és halászat |
Mezőgazdaság |
17 |
Az állategészségügy, a biológiai védelem és az állatjólét javítását célzó beruházások és kötelezettségvállalások |
0 % |
0 % |
0 % |
0 % |
·Műveletek száma ·Számosállategységek száma ·Finanszírozási megállapodások száma ·Harmadik országbeli mezőgazdasági kistermelők száma |
·Az állategészségügy és a biológiai védelem javítását célzó, támogatott intézkedésekkel érintett számosállategységek aránya fajonként ·Az állatjólét javítását célzó, támogatott intézkedésekkel érintett számosállategységek aránya fajonként |
|
Mezőgazdaság és halászat |
Mezőgazdaság |
18 |
Alapvető szolgáltatásokra és kis infrastruktúrára irányuló beruházások vidéki térségekben |
0 % |
0 % |
0 % |
0 % |
·Műveletek száma ·Finanszírozási megállapodások száma ·Harmadik országbeli mezőgazdasági kistermelők száma |
·A vidéki térségekben alapvető szolgáltatásokra és infrastruktúrára irányuló beruházási támogatásban részesülő vidéki lakosság aránya |
|
Mezőgazdaság és halászat |
Mezőgazdaság |
19 |
Termelői szervezetek létrehozására nyújtott támogatás |
0 % |
0 % |
0 % |
0 % |
·Termelői szervezetek/termelői csoportok/szakmaközi szervezetek száma |
|
|
Mezőgazdaság és halászat |
Mezőgazdaság |
20 |
A mezőgazdasági ágazatoknak nyújtott, termelői szervezetek által végrehajtott támogatás |
0 % |
0 % |
0 % |
0 % |
·Operatív programok száma ·Finanszírozási megállapodások száma |
·Gazdaságok aránya az operatív programokkal rendelkező elismert termelői szervezeteken belül ágazatonként ·Szaktanácsadásban vagy képzésben részesült személyek száma ·A digitalizációt és a digitális eszközök használatát fokozó gazdaságok aránya ·Telepített megújulóenergia-kapacitás (MW) |
|
Mezőgazdaság és halászat |
Mezőgazdaság |
21 |
Méhtenyésztésre nyújtott támogatás |
0 % |
0 % |
100 % |
0 % |
·Intézkedések száma ·Méhkaptárak száma ·Kedvezményezettek száma ·Finanszírozási megállapodások száma ·Harmadik országbeli mezőgazdasági kistermelők száma |
|
|
Mezőgazdaság és halászat |
Mezőgazdaság |
22 |
A borágazat támogatása |
0 % |
0 % |
0 % |
0 % |
·Műveletek száma ·Hektár ·Kedvezményezettek száma ·Hektoliter ·Finanszírozási megállapodások száma ·Harmadik országbeli mezőgazdasági kistermelők száma |
·Borágazati támogatásban részesülő, szőlőültetvényekkel rendelkező gazdaságok aránya ·Szaktanácsadásban vagy képzésben részesült személyek száma ·A digitalizációt és a digitális eszközök használatát fokozó gazdaságok aránya ·Telepített megújulóenergia-kapacitás (MW) |
|
Mezőgazdaság és halászat |
Mezőgazdaság |
23 |
Az Unió és a tagállamok elismert minőségrendszerekben való részvétele és e minőségrendszereknek az Unió és a tagállamok általi előmozdítása |
0 % |
0 % |
0 % |
0 % |
·Kedvezményezettek száma ·Műveletek száma |
·Az uniós agrár-élelmiszeripari termékekre vonatkozó támogatott minőségrendszerek száma – kategória szerinti bontásban (uniós, nemzeti minőségrendszerek, önkéntes tanúsítás) |
|
Mezőgazdaság és halászat |
Mezőgazdaság |
24 |
Helyettesítési szolgáltatások |
0 % |
0 % |
0 % |
0 % |
·Műveletek száma ·Létrehozott szolgáltatások száma ·Harmadik országbeli mezőgazdasági kistermelők száma |
|
|
Mezőgazdaság és halászat |
Mezőgazdaság |
25 |
Mezőgazdasági szaktanácsadás |
0 % |
0 % |
0 % |
0 % |
·Műveletek száma ·Létrehozott szolgáltatások száma ·Harmadik országbeli mezőgazdasági kistermelők száma |
·Szaktanácsadásban vagy képzésben részesült személyek száma ·Képzett mezőgazdasági szaktanácsadók száma |
|
Mezőgazdaság és halászat |
Mezőgazdaság |
26 |
A mezőgazdasági innovációhoz való hozzáférés javítása |
40 % |
40 % |
40 % |
0 % |
·Előkészítő projektek száma ·Megvalósított projektek száma ·Harmadik országbeli mezőgazdasági kistermelők száma |
|
|
Mezőgazdaság és halászat |
Mezőgazdaság |
27 |
Mezőgazdasági termékek iskoláknak történő kiosztásához nyújtott támogatás (uniós iskolaprogram) |
0 % |
0 % |
0 % |
40 % |
·Gyermekek száma |
·Az uniós iskolaprogramban részesülő gyermekek aránya (a célcsoporton belül) |
|
Mezőgazdaság és halászat |
Mezőgazdaság |
28 |
Kockázatkezelési intézkedésekhez nyújtott támogatás, beleértve az éghajlatváltozás hatásaival szembeni rezilienciát szolgáló intézkedéseket is |
0 % |
100 % |
0 % |
0 % |
·Mezőgazdasági termelők száma ·Alapok száma ·Egyéb kedvezményezettek száma ·Finanszírozási megállapodások száma ·Harmadik országbeli mezőgazdasági kistermelők száma |
·Válságtámogatásban és helyreállító intézkedésekben részesülő gazdaságok aránya ·Az éghajlatváltozás hatásaival szembeni rezilienciát szolgáló intézkedések hatálya alá tartozó eszközök értéke és/vagy lakosság |
|
Mezőgazdaság és halászat |
Mezőgazdaság |
29 |
Mezőgazdasági termelőknek nyújtott válságtámogatás, többek között a termelési potenciál helyreállítására és rendkívüli piaci intézkedésekre |
0 % |
40 % |
0 % |
0 % |
·Mezőgazdasági termelők száma ·Egyéb kedvezményezettek száma ·Műveletek száma ·Harmadik országbeli mezőgazdasági kistermelők száma |
·Válságtámogatásban és helyreállító intézkedésekben részesülő gazdaságok aránya ·Az éghajlatváltozás hatásaival szembeni rezilienciát szolgáló intézkedések hatálya alá tartozó eszközök értéke és/vagy lakosság |
|
Mezőgazdaság és halászat |
Mezőgazdaság |
30 |
Árstabilizáció |
0 % |
0 % |
0 % |
0 % |
·Termékmennyiség tonnában |
·Közraktározás és támogatott magántárolás keretében tárolt termékek aránya – ágazatok szerinti bontásban |
|
Mezőgazdaság és halászat |
Mezőgazdaság |
31 |
Mezőgazdasági fenntarthatósági információs hálózat |
0 % |
0 % |
0 % |
0 % |
·A megfelelően kitöltött adatszolgáltatási űrlapok száma |
·A felmérés lefedettsége: az uniós gazdaságok, a mezőgazdasági hasznosítású területek, a termelés (standard termelési érték) és a mezőgazdasági munkaerő reprezentativitása |
|
Mezőgazdaság és halászat |
Mezőgazdaság |
32 |
Gazdaságok digitalizációja |
0 % |
0 % |
0 % |
0 % |
·IKT-megoldások száma ·Műveletek száma |
·A digitalizációt és a digitális eszközök használatát előmozdító gazdaságok aránya |
|
Mezőgazdaság és halászat |
Mezőgazdaság |
33 |
Alternatív fejlesztés harmadik országokban a kábítószernövény-termesztés visszaszorítása érdekében |
0 % |
0 % |
0 % |
0 % |
·Harmadik országbeli mezőgazdasági kistermelők száma |
|
|
Környezet és éghajlat |
Mezőgazdaság és erdészet |
34 |
Agrárerdészeti rendszerek, beleértve az éghajlatváltozás hatásaival szembeni rezilienciát szolgáló intézkedéseket is |
40 % |
100 % |
100 % |
0 % |
·Műveletek száma ·Harmadik országbeli mezőgazdasági kistermelők száma |
·Agrárerdészeti területek hektárban ·Elkerült ÜHG-kibocsátás és -elnyelés tonna szén-dioxid-egyenértékben ·Az éghajlatváltozás hatásaival szembeni rezilienciát szolgáló intézkedések hatálya alá tartozó eszközök értéke és/vagy lakosság |
|
Mezőgazdaság és halászat |
Mezőgazdaság és erdészet |
35 |
Erdőgazdálkodás – nem zöld szemléletű |
0 % |
0 % |
0 % |
0 % |
·Támogatott erdőterületek hektárban |
|
|
Mezőgazdaság és halászat |
Mezőgazdaság és erdészet |
36 |
Erdők – környezetvédelmi és éghajlat-politikai kötelezettségvállalások, beleértve az éghajlatváltozás hatásaival szembeni rezilienciát szolgáló intézkedéseket is |
100 % |
100 % |
100 % |
0 % |
·Hektár |
·Erdőkkel kapcsolatos környezetvédelmi és éghajlat-politikai kötelezettségvállalások hatálya alá tartozó erdőterületek aránya ·Elkerült ÜHG-kibocsátás és -elnyelés tonna szén-dioxid-egyenértékben ·Az éghajlatváltozás hatásaival szembeni rezilienciát szolgáló intézkedések hatálya alá tartozó eszközök értéke és/vagy lakosság |
|
Mezőgazdaság és halászat |
Mezőgazdaság és erdészet |
37 |
Erdőkre és erdészetre irányuló zöld beruházások, beleértve az éghajlatváltozás hatásaival szembeni rezilienciát szolgáló intézkedéseket is |
40 % |
100 % |
40 % |
0 % |
·Műveletek száma |
·Fás tájképi elemek hektárban (az agrárerdészet kivételével) ·Helyreállított erdőterületek hektárban ·Elkerült ÜHG-kibocsátás és -elnyelés tonna szén-dioxid-egyenértékben ·Az éghajlatváltozás hatásaival szembeni rezilienciát szolgáló intézkedések hatálya alá tartozó eszközök értéke és/vagy lakosság |
|
Mezőgazdaság és halászat |
Mezőgazdaság és erdészet |
38 |
Az erdőkben okozott károk megelőzése és helyreállítása, beleértve az éghajlatváltozás hatásaival szembeni rezilienciát szolgáló intézkedéseket is |
100 % |
100 % |
40 % |
0 % |
·Az erdőkben okozott károk megelőzésére és helyreállítására irányuló beruházástámogatási műveletek száma az adatszolgáltatáshoz szükséges bontásban |
·Az éghajlatváltozás hatásaival szembeni rezilienciát szolgáló intézkedések hatálya alá tartozó eszközök értéke és/vagy lakosság |
|
Mezőgazdaság és halászat |
Mezőgazdaság és erdészet |
39 |
Erdőkre és erdészetre irányuló termelőberuházások (beleértve az iparágakat, a zöld beruházások, valamint a kármegelőzés és a kárhelyreállítás kivételével) |
0 % |
0 % |
0 % |
0 % |
·Műveletek száma |
|
|
Mezőgazdaság és halászat |
Mezőgazdaság és erdészet |
40 |
Erdészek részére nyújtott tevékenységkezdési támogatás |
40 % |
40 % |
40 % |
0 % |
·Műveletek száma |
·Újonnan tevékenységet kezdő erdészek száma |
|
Mezőgazdaság és halászat |
Halászat, akvakultúra és óceánok |
41 |
Tanácsadó testületek |
40 % |
40 % |
40 % |
0 % |
·Tanácsadó testületek száma |
·A kapott ajánlások száma |
|
Mezőgazdaság és halászat |
Halászat, akvakultúra és óceánok |
42 |
Váratlan külső/környezeti/éghajlati/népegészségügyi/piaci eseményekkel összefüggő kártérítés |
0 % |
40 % |
40 % |
0 % |
·Műveletek száma |
·Megőrzött munkahelyek száma – nemek szerinti bontásban ·Fennmaradt vállalkozások száma |
|
Mezőgazdaság és halászat |
Halászat, akvakultúra és óceánok |
43 |
Ellenőrzés és végrehajtás |
0 % |
0 % |
100 % |
0 % |
·Műveletek száma |
·Az üzembe helyezett vagy továbbfejlesztett ellenőrzési eszközök száma |
|
Mezőgazdaság és halászat |
Halászat, akvakultúra és óceánok |
44 |
Adatgyűjtés, a tengeri megfigyeléshez, elemzéshez és a tengerrel kapcsolatos ismeretekhez nyújtott támogatás |
40 % |
40 % |
40 % |
0 % |
·Műveletek száma |
·A nyújtott szolgáltatások száma ·EMODNET: egyedi látogatók száma havonta |
|
Mezőgazdaság és halászat |
Halászat, akvakultúra és óceánok |
45 |
Integrált tengerpolitika, beleértve a tengeri védelmet és a tengerfelügyeletet, valamint regionális tengeri együttműködés és tengermedence-stratégiák |
40 % |
40 % |
40 % |
0 % |
·Műveletek száma |
·A tengermedencék szintjén megvalósított, kék gazdasággal kapcsolatos projektek száma ·Óceánokkal kapcsolatos ismeretek Az EU4Ocean koalíció tagjainak száma ·Kék Gazdasági Megfigyelőközpont: egyedi látogatók száma havonta |
|
Mezőgazdaság és halászat |
Halászat, akvakultúra és óceánok |
46 |
Óceánpolitikai irányítás |
40 % |
40 % |
100 % |
0 % |
·Óceánpolitikai párbeszédek száma ·A nemzetközi folyamatokhoz kapcsolódó finanszírozási megállapodások száma (az ENSZ Tengerjogi Egyezménye keretében) ·Projektek száma |
·A nemzetközi címzettek lefedettsége (szervezetek száma) ·A címzett országok lefedettsége (országok száma) |
|
Mezőgazdaság és halászat |
Halászat, akvakultúra és óceánok |
47 |
A kék gazdaságra irányuló beruházások, beleértve az intelligens szakosodást is |
40 % |
40 % |
100 % |
0 % |
·Műveletek száma |
·Ösztönzött beruházások (EUR) ·A megőrzött vagy létrehozott munkahelyek száma – nemek szerinti bontásban ·A létrehozott vállalkozások száma ·A támogatott kkv-k száma ·A létrehozott S3 partnerségek száma |
|
Mezőgazdaság és halászat |
Halászat, akvakultúra és óceánok |
48 |
A halászati tevékenység végleges beszüntetése |
100 % |
100 % |
100 % |
0 % |
·Műveletek száma |
·A kivont hajók kapacitása (BT és kW) ·A kedvezményezett személyek száma ·A leselejtezett hajók száma |
|
Mezőgazdaság és halászat |
Halászat, akvakultúra és óceánok |
49 |
Tudományos tanácsadás, adatgyűjtés és piaci információk |
40 % |
40 % |
100 % |
0 % |
·Adat- és információs platformok használata, tengerüggyel és halászattal kapcsolatos konkrét kérdések kutatása (felhasználók száma) |
·Adatok feltöltésére intézett megkeresések száma ·A tanácsadással érintett halállományok száma ·A HTMGB plenáris üléseinek napirendjére tűzött napirendi pontok száma ·A félévenkénti gyakoriságú tudományos tanácsadás javítására odaítélt vissza nem térítendő támogatások száma ·EUMOFA: egyedi látogatók száma havonta |
|
Mezőgazdaság és halászat |
Halászat, akvakultúra és óceánok |
50 |
Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra és az éghajlatváltozás hatásaival szembeni rezilienciára nyújtott támogatás a halászati ágazatban, az akvakultúra-ágazatban és a kék gazdasági ágazatban |
40 % |
100 % |
40 % |
0 % |
·Műveletek száma |
·Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz hozzájáruló intézkedések száma ·Az éghajlatváltozás hatásaival szembeni rezilienciát szolgáló intézkedések hatálya alá tartozó eszközök értéke és/vagy lakosság |
|
Mezőgazdaság és halászat |
Halászat, akvakultúra és óceánok |
51 |
A vonzó halászati ágazat, akvakultúra-ágazat és feldolgozó ágazat létrehozására és fenntartására nyújtott támogatás |
40 % |
40 % |
40 % |
0 % |
·Műveletek száma |
·A képzésben részesült személyek száma – nemek szerinti bontásban ·A támogatott induló innovatív vállalkozások száma ·A nyújtott hitelek/hitelgaranciák száma ·A megőrzött vagy létrehozott munkahelyek száma – nemek szerinti bontásban ·Az ágazatban foglalkoztatott, legfeljebb 40 éves személyek száma – nemek szerinti bontásban ·Azon szervezetek száma, amelyek fokozzák vagy fokozták társadalmi fenntarthatóságukat ·Kifejlesztett innovációk (új termékek, szolgáltatások, folyamatok, üzleti modellek vagy módszerek száma) |
|
Mezőgazdaság és halászat |
Halászat, akvakultúra és óceánok |
52 |
A part menti közösségek fejlesztéséhez és átállásához nyújtott támogatás, beleértve az éghajlatváltozás hatásaival szembeni rezilienciát szolgáló intézkedéseket is |
40 % |
40 % |
40 % |
0 % |
·Műveletek száma |
·A támogatott (az Eurostat meghatározása szerinti) part menti térségek száma ·A diverzifikációs tevékenységek keretében támogatott kkv-k száma ·A képzésben/szakmai átképzésben részesült személyek száma – nemek szerinti bontásban ·A támogatott helyi és regionális hatóságok száma (pl. helyi áttérési stratégiák keretében) ·Az éghajlatváltozás hatásaival szembeni rezilienciát szolgáló intézkedések hatálya alá tartozó eszközök értéke és/vagy lakosság |
|
Mezőgazdaság és halászat |
Halászat, akvakultúra és óceánok |
53 |
Az energetikai átállás támogatása a tengerhasznosítási, a halászati és az akvakultúra-ágazatban |
100 % |
40 % |
40 % |
0 % |
·Műveletek száma |
·Kifejlesztett innovációk száma ·Az ÜHG-kibocsátás csökkenése ·Új (tiszta) technológiákba történő beruházás (EUR) ·Elvégzett energetikai auditok száma ·Támogatott kísérleti projektek száma ·Utólagos átalakítások száma ·Az energetikai átállással kapcsolatos képzésben részesült személyzet/vezetők száma |
|
Mezőgazdaság és halászat |
Halászat, akvakultúra és óceánok |
54 |
Fenntartható halászati és akvakultúra-gyakorlatok támogatása, beleértve az éghajlatváltozás hatásaival szembeni rezilienciát szolgáló intézkedéseket is |
0 % |
40 % |
100 % |
0 % |
·Műveletek száma |
·A jó környezeti állapothoz hozzájáruló intézkedések száma, beleértve a természet helyreállításához, megőrzéséhez, az ökoszisztémák védelméhez, a biológiai sokféleséghez hozzájáruló intézkedéseket is ·A védett tengeri területek, köztük a Natura 2000 területek megvalósításához és nyomon követéséhez hozzájáruló intézkedések száma ·Az állatok egészségéhez és jólétéhez hozzájáruló intézkedések száma ·A tevékenységekkel megcélzott területek száma ·Az éghajlatváltozás hatásaival szembeni rezilienciát szolgáló intézkedések hatálya alá tartozó eszközök értéke és/vagy lakosság |
|
Mezőgazdaság és halászat |
Halászat, akvakultúra és óceánok |
55 |
A halászati tevékenység átmeneti szüneteltetése |
100 % |
0 % |
100 % |
0 % |
·Műveletek száma |
·A kedvezményezett személyek száma ·A kedvezményezett hajók száma ·A kedvezményezett vállalkozások száma |
|
Mezőgazdaság és halászat |
Halászat, akvakultúra és óceánok |
56 |
Halászati szervezetekkel kötött nemzetközi megállapodások |
40 % |
40 % |
100 % |
0 % |
·Megállapodások száma |
·Az uniós hajók halászati lehetőségeinek száma ·A tudományos tanácsadáson alapuló állományvédelmi intézkedések száma |
|
Mezőgazdaság és halászat |
Halászat, akvakultúra és óceánok |
57 |
A fenntartható akvakultúra és halászati termékek promóciója és forgalmazása, többek között a körforgásos felhasználás, a piac stabilitása és az átláthatóság |
0 % |
0 % |
40 % |
0 % |
·Műveletek száma |
·Promóciós és tájékoztatási tevékenységek előnyeit élvező szervezetek száma ·A KPSZ alá tartozó szakmai szervezetek (termelői szervezetek, termelői szervezetek társulásai, szakmaközi szervezetek) száma ·A KPSZ alá tartozó szakmai szervezetek által forgalomba hozott termékek aránya |
|
Mezőgazdaság és halászat |
Halászat, akvakultúra és óceánok |
58 |
Fenntartható halászati partnerségi megállapodások (FHPM-k), beleértve az éghajlatváltozás hatásaival szembeni rezilienciát szolgáló intézkedéseket is |
0 % |
0 % |
100 % |
0 % |
·Megállapodások száma |
·Az uniós hajók halászati lehetőségeinek száma ·A halászati ágazatot támogató intézkedések száma ·Az éghajlatváltozás hatásaival szembeni rezilienciát szolgáló intézkedések hatálya alá tartozó eszközök értéke és/vagy lakosság |
|
Mezőgazdaság és halászat |
Élelmiszerek és takarmányok |
59 |
Állat- és növényegészségügyi intézkedések, beleértve az éghajlatváltozás hatásaival szembeni rezilienciát szolgáló intézkedéseket is |
0 % |
40 % |
40 % |
0 % |
·Állategészségügyi programok száma ·Jóváhagyott növényegészségügyi programok száma ·Vészhelyzeti intézkedések száma, ezen belül az állat-/növényegészségügyi intézkedések száma |
·Sikeresen végrehajtott nemzeti programok száma ·Az éghajlatváltozás hatásaival szembeni rezilienciát szolgáló intézkedések hatálya alá tartozó eszközök értéke és/vagy lakosság |
|
Mezőgazdaság és halászat |
Élelmiszerek és takarmányok |
60 |
Az állategészségügy és a biológiai védelem javítását célzó beruházások és kötelezettségvállalások, beleértve az éghajlatváltozás hatásaival szembeni rezilienciát szolgáló intézkedéseket is |
0 % |
40 % |
40 % |
0 % |
·A támogatott gazdaságok/kkv-k száma – nemek szerinti bontásban ·A támogatott intézkedések által érintett számosállategységek/állatok száma fajonként ·A fenntartható termelés, a piacra jutás és/vagy a földtulajdon-biztonság fokozását célzó, uniós támogatású beavatkozásokkal elért harmadik országbeli mezőgazdasági kistermelők száma – nemek szerinti bontásban |
·Az éghajlatváltozás hatásaival szembeni rezilienciát szolgáló intézkedések hatálya alá tartozó eszközök értéke és/vagy lakosság |
|
Mezőgazdaság és halászat |
Élelmiszerek és takarmányok |
61 |
Biztonságos és fenntartható élelmiszertermelés, beleértve az éghajlatváltozás hatásaival szembeni rezilienciát szolgáló intézkedéseket is |
0 % |
40 % |
40 % |
0 % |
·Az antimikrobiális rezisztencia tárgyú képzésben részesült szakemberek száma ·Az élelmiszer-veszteség és -pazarlás csökkentése céljából támogatott érdekelt felek száma |
·Az éghajlatváltozás hatásaival szembeni rezilienciát szolgáló intézkedések hatálya alá tartozó eszközök értéke és/vagy lakosság |
|
Mezőgazdaság és halászat |
Reformok |
62 |
Agrárpolitika, halászati politika, élelmezés- és takarmánypolitika és szabályozási keret |
0 % |
0 % |
0 % |
0 % |
·Elfogadott vagy hatályba lépett jogszabályok száma ·A lezárt szakpolitikai előkészületek vagy értékelések száma ·Az érdekelt felekkel folytatott, lezárt konzultációk száma ·Hatályos végrehajtási rendeletek vagy iránymutatások száma ·A stratégia vagy keretrendszer végleges elfogadásainak száma ·Fejlesztett közszolgáltatások vagy folyamatok száma ·Nem uniós országok közigazgatási szerveinek támogatása céljából szervezett TAIEX-rendezvények száma ·Nem uniós országok közigazgatási szerveinek támogatása céljából szervezett ikerintézményi együttműködési projektek száma ·Harmadik országokban kidolgozott/felülvizsgált és/vagy végrehajtás alatt álló, releváns közpolitikák száma |
|
|
Vállalkozástámogatás |
Vállalkozásfejlesztés |
63 |
Innovációra nyújtott támogatás és fejlett támogatási szolgáltatások kkv-k számára – folyamatok, ökoszisztémák és stratégiai fejlesztés (beleértve a menedzsment-, marketing- és tervezési szolgáltatásokat is) |
0 % |
0 % |
0 % |
0 % |
·A támogatott vállalkozások száma – mikro-, kis- és középvállalkozások szerinti bontásban |
·A megőrzött vagy létrehozott munkahelyek száma a támogatott vállalkozásokban – nemek szerinti bontásban ·Legalább a digitális intenzitási mutató alapszintjét elért, támogatott vállalkozások száma |
|
Vállalkozástámogatás |
Vállalkozásfejlesztés |
64 |
Felelős üzleti magatartás és vállalati fenntarthatóság, beleértve az éghajlatváltozás hatásaival szembeni rezilienciát szolgáló intézkedéseket is (mind a gyártási folyamat, mind az ellátási láncok vonatkozásában) |
0 % |
40 % |
0 % |
0 % |
·A vállalati fenntarthatósághoz kapcsolódóan finanszírozott intézkedések száma ·A felelős üzleti magatartáshoz kapcsolódóan finanszírozott intézkedések száma |
·Az éghajlatváltozás hatásaival szembeni rezilienciát szolgáló intézkedések hatálya alá tartozó eszközök értéke és/vagy lakosság |
|
Vállalkozástámogatás |
Vállalkozásfejlesztés |
65 |
Vállalkozásoknak nyújtott támogatási szolgáltatások (többek között menedzsment-, marketing- és tervezési szolgáltatások) formájában megvalósított vállalkozásfejlesztés (az infrastruktúrák, a digitalizáció és a technológiai beruházások kivételével) |
0 % |
0 % |
0 % |
0 % |
·A támogatott vállalkozások száma – mikro-, kis-, közép- és nagyvállalkozások szerinti bontásban |
·A megőrzött vagy létrehozott munkahelyek száma a támogatott vállalkozásokban – nemek szerinti bontásban |
|
Vállalkozástámogatás |
Vállalkozásfejlesztés |
66 |
Üzleti infrastruktúra (beleértve az ipari parkokat és az iparterületeket is) |
0 % |
0 % |
0 % |
0 % |
·A támogatott vállalkozások száma – mikro-, kis-, közép- és nagyvállalkozások szerinti bontásban |
·A megőrzött vagy létrehozott munkahelyek száma a támogatott vállalkozásokban – nemek szerinti bontásban |
|
Vállalkozástámogatás |
Vállalkozásfejlesztés |
67 |
Vállalkozások digitalizációja |
0 % |
0 % |
0 % |
0 % |
·A támogatott vállalkozások száma – mikro-, kis-, közép- és nagyvállalkozások szerinti bontásban |
·Az európai digitális innovációs központokat igénybevevők száma – a vállalkozások mérete, ágazat és technológia szerinti bontásban ·A mesterséges intelligencián alapuló, adatelemzési vagy felhőalapú számítástechnikai technológiákat alkalmazó, támogatott vállalkozások száma ·Európai szolgáltatók által kifejlesztett, mesterséges intelligencián alapuló, adatelemzési vagy felhőalapú számítástechnikai technológiákat alkalmazó, támogatott vállalkozások száma ·Az üzleti tárcákat használó gazdasági szereplők száma |
|
Vállalkozástámogatás |
Vállalkozásfejlesztés |
68 |
Kritikus fontosságú nyersanyagok kitermelése és feldolgozása |
40 % |
0 % |
0 % |
0 % |
·A kitermelt kritikus fontosságú nyersanyagok mennyisége tonnában ·A feldolgozott kritikus fontosságú nyersanyagok mennyisége tonnában |
·A megőrzött vagy létrehozott munkahelyek száma a támogatott vállalkozásokban – nemek szerinti bontásban |
|
Vállalkozástámogatás |
Vállalkozásfejlesztés |
69 |
Harmadik országbeli iparágaknak (textiliparnak, vegyiparnak, műtrágyagyártó üzemeknek, cement-/mész-/gipsz-/fémalapanyag-gyártó iparnak) nyújtott támogatás |
0 % |
0 % |
0 % |
0 % |
·A támogatott vállalkozások száma – mikro-, kis-, közép- és nagyvállalkozások szerinti bontásban |
|
|
Vállalkozástámogatás |
Dekarbonizáció |
70 |
Az energiaigényes iparágak dekarbonizációja |
100 % |
0 % |
0 % |
0 % |
·A támogatott vállalkozások száma – mikro-, kis-, közép- és nagyvállalkozások szerinti bontásban |
·A megőrzött vagy létrehozott munkahelyek száma a támogatott vállalkozásokban – nemek szerinti bontásban ·Mozgósított befektetések (EUR) ·ÜHG-kibocsátás csökkentése (tonna szén-dioxid-egyenértékben) ·Szennyező anyagok (PM2,5 és NOx) csökkenése tonnában |
|
Vállalkozástámogatás |
Dekarbonizáció |
71 |
Egyéb iparágak dekarbonizációja |
100 % |
0 % |
0 % |
0 % |
·A támogatott vállalkozások száma – mikro-, kis-, közép- és nagyvállalkozások szerinti bontásban |
·A megőrzött vagy létrehozott munkahelyek száma a támogatott vállalkozásokban – nemek szerinti bontásban ·Mozgósított befektetések (EUR) ·ÜHG-kibocsátás csökkenése (tonna szén-dioxid-egyenértékben) ·Szennyező anyagok (PM2,5 és NOx) csökkenése tonnában |
|
Vállalkozástámogatás |
Bioökonómia |
72 |
Bioökonómiai beruházások |
40 % |
0 % |
40 % |
0 % |
·Támogatott új, bioalapú termelőlétesítmények vagy bemutató üzemek száma ·Támogatott biofinomítók száma ·Finanszírozott bioökonómiai projektek száma |
·A megőrzött vagy létrehozott munkahelyek száma a támogatott vállalkozásokban – nemek szerinti bontásban |
|
Vállalkozástámogatás |
Legkülső régiók |
73 |
Egyedi intézkedések a piac méretéből adódó tényezők miatti többletköltségek ellentételezésére |
0 % |
0 % |
0 % |
0 % |
·A támogatott vállalkozások száma – mikro-, kis-, közép- és nagyvállalkozások szerinti bontásban ·Szolgáltatások, termékek és folyamatok fejlesztése céljából támogatott közintézmények száma |
·A megőrzött vagy létrehozott munkahelyek száma a támogatott vállalkozásokban – nemek szerinti bontásban |
|
Vállalkozástámogatás |
Reformok |
74 |
Üzleti környezet és szabályozási keret (ideértve a kkv-politikákat és az iparpolitikákat is) |
0 % |
0 % |
0 % |
0 % |
·Elfogadott vagy hatályba lépett jogszabályok száma ·A lezárt szakpolitikai előkészületek vagy értékelések száma ·Az érdekelt felekkel folytatott, lezárt konzultációk száma ·Hatályos végrehajtási rendeletek vagy iránymutatások száma ·A stratégia vagy keretrendszer végleges elfogadásainak száma ·Fejlesztett közszolgáltatások vagy folyamatok száma ·Nem uniós országok közigazgatási szerveinek támogatása céljából szervezett TAIEX-rendezvények száma ·Nem uniós országok közigazgatási szerveinek támogatása céljából szervezett ikerintézményi együttműködési projektek száma ·Harmadik országokban kidolgozott/felülvizsgált és/vagy végrehajtás alatt álló, releváns közpolitikák száma |
|
|
Vállalkozástámogatás |
Reformok |
75 |
Forráshoz jutás és növekedésfinanszírozás |
0 % |
0 % |
0 % |
0 % |
||
|
Vállalkozástámogatás |
Reformok |
76 |
A pénzügyi stabilitás támogatása, valamint a megtakarítási és beruházási unió, a lakossági piac, a bankpiac és a tőkepiac, valamint a vállalati számviteli és könyvvizsgálati standardok előmozdítása |
0 % |
0 % |
0 % |
0 % |
· |
|
|
Vállalkozástámogatás |
Technológiai beruházások |
77 |
Feldolgozóipar – Újonnan felmerülő prioritások |
0 % |
0 % |
0 % |
0 % |
·A támogatott vállalkozások száma – mikro-, kis-, közép- és nagyvállalkozások szerinti bontásban ·A támogatott, gyorsan növekvő vállalkozások száma |
·A megőrzött vagy létrehozott munkahelyek száma a támogatott vállalkozásokban – nemek szerinti bontásban ·Mozgósított befektetések (EUR) ·Megnövelt kapacitás (évenkénti teljesítmény) |
|
Vállalkozástámogatás |
Technológiai beruházások |
78 |
Akkumulátorok/energiatárolási technológiák gyártása |
100 % |
0 % |
0 % |
0 % |
·A támogatott vállalkozások száma – mikro-, kis-, közép- és nagyvállalkozások szerinti bontásban |
·A megőrzött vagy létrehozott munkahelyek száma a támogatott vállalkozásokban – nemek szerinti bontásban ·ÜHG-kibocsátás csökkenése (tonna szén-dioxid-egyenértékben) ·Mozgósított befektetések (EUR) ·Megnövelt kapacitás (évenkénti teljesítmény) |
|
Vállalkozástámogatás |
Technológiai beruházások |
79 |
Biotechnológiák, beleértve a gyógyszereket is – rendelkezésre állás és gyártás |
0 % |
0 % |
0 % |
0 % |
·A támogatott vállalkozások száma – mikro-, kis-, közép- és nagyvállalkozások szerinti bontásban ·A kielégítetlen szükségletekre központilag engedélyezett gyógyszerek száma ·Engedélyezett új antibiotikumok száma ·Engedélyezett klinikai vizsgálatok száma fázisonként ·Orvostechnikai eszközök és in vitro diagnosztikai orvostechnikai eszközök száma |
·A megőrzött vagy létrehozott munkahelyek száma a támogatott vállalkozásokban – nemek szerinti bontásban ·Mozgósított befektetések (EUR) ·Megnövelt kapacitás (évenkénti teljesítmény) |
|
Vállalkozástámogatás |
Technológiai beruházások |
80 |
A körforgásos gazdasághoz kapcsolódó technológia gyártása |
100 % |
0 % |
100 % |
0 % |
·A támogatott vállalkozások száma – mikro-, kis-, közép- és nagyvállalkozások szerinti bontásban |
·A megőrzött vagy létrehozott munkahelyek száma a támogatott vállalkozásokban – nemek szerinti bontásban ·Mozgósított befektetések (EUR) ·Megnövelt kapacitás (évenkénti teljesítmény) |
|
Vállalkozástámogatás |
Technológiai beruházások |
81 |
Tiszta technológiák gyártása |
100 % |
0 % |
0 % |
0 % |
·A támogatott vállalkozások száma – mikro-, kis-, közép- és nagyvállalkozások szerinti bontásban |
·A megőrzött vagy létrehozott munkahelyek száma a támogatott vállalkozásokban – nemek szerinti bontásban ·Mozgósított befektetések (EUR) ·Megnövelt kapacitás (évenkénti teljesítmény) |
|
Vállalkozástámogatás |
Technológiai beruházások |
82 |
Tiszta közlekedési technológiák gyártása |
100 % |
0 % |
0 % |
0 % |
·A támogatott vállalkozások száma – mikro-, kis-, közép- és nagyvállalkozások szerinti bontásban |
·A megőrzött vagy létrehozott munkahelyek száma a támogatott vállalkozásokban – nemek szerinti bontásban ·Mozgósított befektetések (EUR) ·Megnövelt kapacitás (évenkénti teljesítmény) |
|
Vállalkozástámogatás |
Technológiai beruházások |
83 |
Mély- és digitális technológiák (pl. félvezető-technológia, kvantumtechnológia) gyártása |
0 % |
0 % |
0 % |
0 % |
·A támogatott vállalkozások száma – mikro-, kis-, közép- és nagyvállalkozások szerinti bontásban |
·A megőrzött vagy létrehozott munkahelyek száma a támogatott vállalkozásokban – nemek szerinti bontásban ·Mozgósított befektetések (EUR) ·Megnövelt kapacitás (évenkénti teljesítmény) |
|
Vállalkozástámogatás |
Technológiai beruházások |
84 |
Elektrolizátorok gyártása |
100 % |
0 % |
0 % |
0 % |
·A támogatott vállalkozások száma – mikro-, kis-, közép- és nagyvállalkozások szerinti bontásban ·Előállított elektrolizátor-kapacitás (MW) |
·A megőrzött vagy létrehozott munkahelyek száma a támogatott vállalkozásokban – nemek szerinti bontásban ·Mozgósított befektetések (EUR) ·Megnövelt kapacitás (évenkénti teljesítmény) |
|
Vállalkozástámogatás |
Technológiai beruházások |
85 |
Megújulóenergia-technológiák gyártása |
100 % |
0 % |
0 % |
0 % |
·A támogatott vállalkozások száma – mikro-, kis-, közép- és nagyvállalkozások szerinti bontásban |
·A megőrzött vagy létrehozott munkahelyek száma a támogatott vállalkozásokban – nemek szerinti bontásban ·Mozgósított befektetések (EUR) ·Megnövelt kapacitás (évenkénti teljesítmény) |
|
Vállalkozástámogatás |
Technológiai beruházások |
86 |
Egyéb technológiák gyártása |
0 % |
0 % |
0 % |
0 % |
·A támogatott vállalkozások száma – mikro-, kis-, közép- és nagyvállalkozások szerinti bontásban |
·A megőrzött vagy létrehozott munkahelyek száma a támogatott vállalkozásokban – nemek szerinti bontásban ·Mozgósított befektetések (EUR) ·Megnövelt kapacitás (évenkénti teljesítmény) |
|
Kultúra, turizmus és média |
Kulturális és kreatív ágazatok |
87 |
Kreatív, kulturális és művészeti tevékenységek és szolgáltatások |
0 % |
0 % |
0 % |
40 % |
·Támogatott konkrét projektek (például színházi produkciók, kulturális rendezvények), ezen belül az európai kulturális alkotások száma ·Támogatott művészek és kulturális szakemberek száma uniós/nem uniós bontásban – nemek szerinti bontásban; ·Határokon átnyúló művészeti és kulturális együttműködést folytató, támogatott szervezetek ·Támogatott transznacionális együttműködések/partnerségek száma |
·Európai kulturális és kreatív alkotásokhoz hozzáférő személyek száma – az alkotások származási országa (saját/egyéb) és nemek szerinti bontásban ·Kulturális és kreatív alkotásokhoz hozzáférő személyek száma ·A megőrzött vagy létrehozott munkahelyek száma a támogatott vállalkozásokban ·Új készségeket vagy kompetenciákat elsajátított művészek vagy kulturális szakemberek száma |
|
Kultúra, turizmus és média |
Kulturális és kreatív ágazatok |
88 |
Nyilvános terek fizikai rehabilitációja és biztonsága |
0 % |
0 % |
0 % |
0 % |
·Városi térségekben létrehozott vagy helyreállított nyitott terek (m2); |
·A nyitott tereket igénybevevők száma évente |
|
Kultúra, turizmus és média |
Média |
89 |
A tömegtájékoztatás szabadsága és médiapluralizmus, a média életképessége és a hírtartalmakhoz való hozzáférés |
0 % |
0 % |
0 % |
0 % |
·A támogatott szervezetek száma – mikro-, kis-, közép- és nagyvállalkozások szerinti bontásban ·A médiát és az újságírókat ért fenyegetések feltárt és értékelt eseteinek száma ·A támogatásban részesülő újságírói szakmai tartalmak száma ·A támogatott hírmédia-szervezetek száma ·Határokon átnyúló projektek száma |
·A megőrzött vagy létrehozott munkahelyek száma a támogatott vállalkozásokban – nemek szerinti bontásban ·Az elért közönség összesen és a támogatott intézkedésekben való részvétel ·Az alkalmazott digitális eszközök száma ·A digitális termékek aránya az összes előállított terméken belül ·Innovatív szerkesztői projektek száma |
|
Kultúra, turizmus és média |
Média |
90 |
A dezinformáció felderítésének és az ellene való küzdelemnek, valamint a médiatudatosságnak a fokozása |
0 % |
0 % |
0 % |
40 % |
·A tényellenőrzési kezdeményezések száma ·A hivatalosan bejelentett és értékelt dezinformációs esetek száma ·A digitális jártassággal és a médiatudatossággal kapcsolatos támogatott intézkedések száma |
·A dezinformáció elleni intézkedések és a médiatudatossággal kapcsolatos intézkedések által elért személyek száma – nemek szerinti bontásban |
|
Kultúra, turizmus és média |
Média |
91 |
Média és szórakoztatás: az audiovizuális alkotások létrehozásának, terjesztésének és az azokhoz való hozzáférésnek a támogatása |
0 % |
0 % |
0 % |
0 % |
·A támogatott vállalkozások száma – mikro-, kis-, közép- és nagyvállalkozások szerinti bontásban ·Létrehozás és terjesztés/promóció céljából támogatott audiovizuális alkotások száma ·Támogatott mozik, filmfesztiválok és piacok száma ·Kevésbé használt nyelveken készült, támogatott audiovizuális alkotások száma ·Támogatott koprodukciók száma |
·Fejlesztés céljából támogatott, és a támogatást követő négy éven belül kiadott alkotások száma ·Fejlesztés céljából támogatott, kiadott videojátékok száma ·A megőrzött vagy létrehozott munkahelyek száma a támogatott vállalkozásokban – nemek szerinti bontásban |
|
Kultúra, turizmus és média |
Reformok |
92 |
Reformok a kultúra, a turizmus és a média területén |
0 % |
0 % |
0 % |
0 % |
·Elfogadott vagy hatályba lépett jogszabályok száma ·A lezárt szakpolitikai előkészületek vagy értékelések száma ·Az érdekelt felekkel folytatott, lezárt konzultációk száma ·Hatályos végrehajtási rendeletek vagy iránymutatások száma ·A stratégia vagy keretrendszer végleges elfogadásainak száma ·Fejlesztett közszolgáltatások vagy folyamatok száma ·Nem uniós országok közigazgatási szerveinek támogatása céljából szervezett TAIEX-rendezvények száma ·Nem uniós országok közigazgatási szerveinek támogatása céljából szervezett ikerintézményi együttműködési projektek száma ·Harmadik országokban kidolgozott/felülvizsgált és/vagy végrehajtás alatt álló, releváns közpolitikák száma |
|
|
Kultúra, turizmus és média |
Turizmus |
93 |
A kulturális örökség védelme, fejlesztése és népszerűsítése, valamint turisztikai szolgáltatások (az infrastruktúrák kivételével) |
0 % |
0 % |
0 % |
40 % |
·A támogatott helyszínek száma, beleértve a digitális eszközökkel támogatott helyszíneket is ·A kulturális szereplőket és szolgáltatókat támogató kapacitás- és készségfejlesztési tevékenységek száma ·A kulturális örökség népszerűsítését, valamint a közönség bevonását célzó tevékenységek száma |
·Látogatók száma ·Az elért személyek száma (beleértve a digitális közönséget is) ·A megőrzött vagy létrehozott munkahelyek száma a támogatott szervezetekben – nemek szerinti bontásban ·A helyszínek között létrehozott partnerségek száma |
|
Kultúra, turizmus és média |
Turizmus |
94 |
Turisztikai célú pénzügyi támogatás |
0 % |
0 % |
0 % |
40 % |
·A támogatott vendéglátóipari-turisztikai vállalkozások száma, beleértve a vendéglátóipari vállalkozásokat, az utazásszervezőket, az utazásközvetítőket ·A köztulajdonban lévő turisztikai javakba és szolgáltatásokba vagy promóciós tevékenységekbe beruházó támogatott desztinációmenedzsment-szervezetek száma ·A továbbképzésben/átképzésben támogatott turisztikai dolgozók és diákok száma |
·Látogatók száma ·Az elért személyek száma (beleértve a digitális közönséget is) ·A megőrzött vagy létrehozott munkahelyek száma a támogatott szervezetekben – nemek szerinti bontásban |
|
Kultúra, turizmus és média |
Turizmus |
95 |
Fenntartható turisztikai tevékenységekhez nyújtott, turisztikai célú pénzügyi támogatás |
40 % |
40 % |
40 % |
40 % |
·Köztulajdonban lévő turisztikai javakba és szolgáltatásokba beruházó, kiegyensúlyozott és fenntartható fejlődést célzó intézkedéseket végrehajtó, vagy az éghajlatváltozás hatásaival szembeni rezilienciára és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásba beruházó támogatott desztinációmenedzsment-szervezetek száma |
·Látogatók száma ·Az elért személyek száma (beleértve a digitális közönséget is) ·A megőrzött vagy létrehozott munkahelyek száma a támogatott szervezetekben – nemek szerinti bontásban |
|
Digitális technológiák és infrastruktúrák |
Konnektivitás |
96 |
3C-hálózatok (beleértve az FTTP-, az 5G-, a 6G-hálózatot is) |
0 % |
0 % |
0 % |
0 % |
·Gigabites hálózatokra csatlakoztatható háztartások száma ·Gigabites hálózatokkal összekapcsolt háztartások száma ·A kiépített biztonságos peremcsomópontok száma, az 5G/6G-hálózatokkal integrált, kiépített, klímasemleges, biztonságos peremcsomópontok teljes számában mérve |
·Gigabites hálózatokra csatlakoztatott további helyiségek száma – lakások és vállalkozások szerinti bontásban ·Az új és korszerűsített digitális közszolgáltatásokat, termékeket és folyamatokat igénybevevők száma ·A vállalkozások által kifejlesztett új és korszerűsített digitális szolgáltatásokat, termékeket és folyamatokat igénybevevők száma ·Magas digitális intenzitást elérő vállalkozások száma |
|
Digitális technológiák és infrastruktúrák |
Konnektivitás |
97 |
Digitális gerinchálózatok, beleértve a tenger alatti kábelhálózatokat is (a műholdak kivételével) |
0 % |
0 % |
0 % |
0 % |
·Az (újonnan) telepített tenger alatti/földfelszíni kábelek teljes hossza (km) ·A korszerűsített tenger alatti/földfelszíni kábelek teljes hossza (km) ·A létrehozott összes többletkapacitás az üvegszálpárok számában kifejezve ·A létrehozott összes többletkapacitás (Tbps) ·Az igénybe vett kábeljavító hajók és modulok száma |
·A támogatott stratégiai kábelprojektek száma – típusok (európai érdekű kábelprojektek/egyéb) szerinti bontásban ·Az új és korszerűsített digitális közszolgáltatásokat, termékeket és folyamatokat igénybevevők száma ·A vállalkozások által kifejlesztett új és korszerűsített digitális szolgáltatásokat, termékeket és folyamatokat igénybevevők száma ·Magas digitális intenzitást elérő vállalkozások száma |
|
Digitális technológiák és infrastruktúrák |
Digitális kapacitások és fejlett technológiák |
98 |
MI, adatok és robotika – telepítés és kapacitásbővítés |
0 % |
0 % |
0 % |
0 % |
·A támogatott európai adatterek száma ·A támogatott európai digitális központok száma ·A támogatott vállalkozások száma – mikro-, kis-, közép- és nagyvállalkozások szerinti bontásban |
·Az új és korszerűsített digitális szolgáltatásokat, termékeket és folyamatokat igénybevevők száma ·Az európai MI-technológiákat alkalmazó, támogatott vállalkozások száma ·Az uniós adatközpont kapacitásának növekedése (MW) ·Az európai szolgáltatók által telepített adatközpont-kapacitás aránya ·A mesterséges intelligenciára felkészült munkaerő létszáma ·A megőrzött vagy létrehozott munkahelyek száma a támogatott vállalkozásokban – nemek szerinti bontásban |
|
Digitális technológiák és infrastruktúrák |
Digitális kapacitások és fejlett technológiák |
99 |
Felhőalapú/pereminformatika – telepítés |
0 % |
0 % |
0 % |
0 % |
·A támogatott vállalkozások száma – mikro-, kis-, közép- és nagyvállalkozások szerinti bontásban ·A támogatott felhőalapú és pereminformatikai létesítmények száma |
·A megőrzött vagy létrehozott munkahelyek száma a támogatott vállalkozásokban – nemek szerinti bontásban ·A felhőalapú számítástechnikát alkalmazó, támogatott vállalkozások száma ·A létrehozott új, felhőalapú és pereminformatikai adatközpontok száma |
|
Digitális technológiák és infrastruktúrák |
Digitális kapacitások és fejlett technológiák |
100 |
Kiberbiztonság – telepítés és kapacitásbővítés |
0 % |
0 % |
0 % |
0 % |
·A támogatott vállalkozások száma – mikro-, kis-, közép- és nagyvállalkozások szerinti bontásban ·A támogatott közszektorbeli szervezetek száma |
·A kiberbiztonsági létesítményeket használó, támogatott szervezetek száma |
|
Digitális technológiák és infrastruktúrák |
Digitális kapacitások és fejlett technológiák |
101 |
Nagy teljesítményű számítástechnika (HPC) és kvantuminformatika – telepítés és kapacitásbővítés |
0 % |
0 % |
0 % |
0 % |
·A beszerzett nagy teljesítményű számítógépek és kvantumszámítógépek száma ·A támogatott vállalkozások száma – mikro-, kis-, közép- és nagyvállalkozások szerinti bontásban ·A támogatott közszektorbeli szervezetek száma |
·A HPC- és/vagy kvantumszámítógépek támogatott felhasználóinak száma ·A HPC- és kvantuminformatikai kapacitás növekedése |
|
Digitális technológiák és infrastruktúrák |
Digitális kapacitások és fejlett technológiák |
102 |
Félvezetők, fotonika és kvantumcsipek – gyártás és alkalmazás |
0 % |
0 % |
0 % |
0 % |
·A támogatott vállalkozások száma – mikro-, kis-, közép- és nagyvállalkozások szerinti bontásban |
·Az Európán belüli félvezetőgyártás értéke ·A kvantumcsipek gyártásához szükséges komponenseket előgyártó, Európában létrehozott létesítmények száma |
|
Digitális technológiák és infrastruktúrák |
Digitális kapacitások és fejlett technológiák |
103 |
Szoftverfejlesztési technológiák és „nyílt internet” struktúra |
0 % |
0 % |
0 % |
0 % |
·A „nyílt internet” struktúra érettséget elérő és katalogizált komponenseinek száma |
·A „nyílt internet” struktúra komponenseit használók száma ·A nyílt forráskódú szoftvereket használó európai vállalkozások száma |
|
Digitális technológiák és infrastruktúrák |
Digitális kapacitások és fejlett technológiák |
104 |
Virtuális világok és web 4.0 – telepítés |
0 % |
0 % |
0 % |
0 % |
·Projektek száma |
·Azon városok és közösségek száma, amelyek helyi digitális ikermodellt fejlesztettek ki az ahhoz kapcsolódó vizualizációs, modellezési és előrejelzési képességekkel együtt |
|
Digitális technológiák és infrastruktúrák |
Digitális kapacitások és fejlett technológiák |
105 |
Digitális üzleti és digitális pénztárca-alkalmazások és -infrastruktúrák |
0 % |
0 % |
0 % |
0 % |
·A digitális üzleti és digitális pénztárca-alkalmazásokat és -infrastruktúrákat támogató kezdeményezések száma |
·A kifejlesztett felhasználási esetek száma ·Az üzleti tárcákat használó, támogatott gazdasági szereplők száma ·Az üzleti tárcákat és a digitális személyazonosító infrastruktúrát használók száma |
|
Digitális technológiák és infrastruktúrák |
Digitális kapacitások és fejlett technológiák |
106 |
Digitális iker platformok: digitális jármű, digitális ember, digitális föld – telepítés és széles körű tesztelés |
0 % |
0 % |
0 % |
0 % |
·A digitális iker platformokon megvalósuló projektek száma |
·A digitális iker platformok felhasználóinak száma |
|
Digitális technológiák és infrastruktúrák |
Digitális kapacitások és fejlett technológiák |
107 |
Egyéb kialakulóban lévő technológiák – telepítés és kapacitásbővítés (pl. virtuális világok, szoftvertechnológiák és „nyílt internet” struktúra) |
0 % |
0 % |
0 % |
0 % |
·A kialakulóban lévő technológiákat támogató kezdeményezések száma ·Létrehozott vállalkozói inkubátor kapacitás ·A támogatott vállalkozások (mikro-, kis-, közép- és nagyvállalkozások szerinti bontásban) |
·A forradalmi digitális alkalmazásokat és szolgáltatásokat kínáló, támogatott szereplők száma ·A piacon fennmaradó új vállalkozások |
|
Digitális technológiák és infrastruktúrák |
Reformok |
108 |
Digitális politika és szabályozási keret |
0 % |
0 % |
0 % |
0 % |
·Elfogadott vagy hatályba lépett jogszabályok száma ·A lezárt szakpolitikai előkészületek vagy értékelések száma ·Az érdekelt felekkel folytatott, lezárt konzultációk száma ·Hatályos végrehajtási rendeletek vagy iránymutatások száma ·A stratégia vagy keretrendszer végleges elfogadásainak száma ·Fejlesztett közszolgáltatások vagy folyamatok száma ·Nem uniós országok közigazgatási szerveinek támogatása céljából szervezett TAIEX-rendezvények száma ·Nem uniós országok közigazgatási szerveinek támogatása céljából szervezett ikerintézményi együttműködési projektek száma ·Harmadik országokban kidolgozott/felülvizsgált és/vagy végrehajtás alatt álló, releváns közpolitikák száma |
|
|
Digitális technológiák és infrastruktúrák |
Reformok |
109 |
Digitális konnektivitás, infrastruktúra és a piac működése |
0 % |
0 % |
0 % |
0 % |
||
|
Digitális technológiák és infrastruktúrák |
Reformok |
110 |
Digitális pénzügyi és pénzforgalmi politika |
0 % |
0 % |
0 % |
0 % |
· |
|
|
Oktatás és készségek |
Oktatás |
111 |
Koragyermekkori nevelés és gondozás (az infrastruktúra kivételével)* |
0 % |
0 % |
0 % |
100 % |
·A képzésben részesült tanárok száma – nemek és életkor szerinti bontásban ·A kidolgozott tantervek, a megvalósított tanulmányi programok vagy kurzusok száma ·A rendelkezésre bocsátott oktatási vagy tanulási eszközök és digitális eszközök száma ·Az együttműködési projektekben részt vevő szervezetek száma ·A létrehozott új gyermekgondozási férőhelyek vagy a megtartott gyermekgondozási férőhelyek száma |
·A kidolgozott tantervek és a megvalósított programok előnyeit élvező gyermekek száma ·A képzett tanároktól tanuló gyermekek száma ·A beszerzett berendezések előnyeit élvező gyermekek száma |
|
Oktatás és készségek |
Oktatás |
112 |
Alapfokú oktatás (az infrastruktúrák kivételével) |
0 % |
0 % |
0 % |
100 % |
·A képzésben részesült tanárok száma – nemek és életkor szerinti bontásban ·A kidolgozott tantervek, a megvalósított tanulmányi programok vagy kurzusok száma ·A rendelkezésre bocsátott oktatási vagy tanulási eszközök és digitális eszközök száma ·Az együttműködési projektekben részt vevő szervezetek száma A létrehozott új gyermekgondozási férőhelyek vagy a megtartott gyermekgondozási férőhelyek száma |
·A kidolgozott tantervek és a megvalósított programok előnyeit élvező gyermekek száma ·A képzett tanároktól tanuló gyermekek száma A beszerzett berendezések előnyeit élvező gyermekek száma |
|
Oktatás és készségek |
Oktatás |
113 |
Középfokú oktatás (az infrastruktúrák kivételével) |
0 % |
0 % |
0 % |
100 % |
||
|
Oktatás és készségek |
Oktatás |
114 |
Felsőoktatás (az infrastruktúrák kivételével) |
0 % |
0 % |
0 % |
100 % |
||
|
Oktatás és készségek |
Oktatás |
115 |
Szakmai alapképzés (az infrastruktúrák kivételével) |
0 % |
0 % |
0 % |
100 % |
·A résztvevők száma – nemek, készségterületek (ezen belül STEM) szerinti bontásban ·A támogatott tanulószerződéses gyakorlati képzések vagy munkaalapú tanulás eseteinek száma ·A képzésben részesült tanárok száma – nemek és életkor szerinti bontásban ·A kidolgozott tantervek, a megvalósított tanulmányi programok vagy kurzusok száma ·A rendelkezésre bocsátott oktatási vagy tanulási eszközök és digitális eszközök száma |
·A kidolgozott tantervek és a megvalósított programok előnyeit élvező diákok száma ·A képzett tanároktól tanuló diákok száma ·A beszerzett berendezések előnyeit élvező diákok száma |
|
Oktatás és készségek |
Oktatás |
116 |
A fogyatékossággal élő személyek oktatásban való részvételének javítása |
0 % |
0 % |
0 % |
100 % |
·A résztvevők száma – nemek és életkor szerinti bontásban |
·Oktatásban vagy képzésben részt vevők száma – nemek szerinti bontásban |
|
Oktatás és készségek |
Oktatás |
117 |
A marginalizált közösségek, például a romák oktatásban való részvételének javítása |
0 % |
0 % |
0 % |
100 % |
·A résztvevők száma – nemek és életkor szerinti bontásban |
·Oktatásban vagy képzésben részt vevők száma – nemek szerinti bontásban |
|
Oktatás és készségek |
Oktatás |
118 |
Menekültek oktatása harmadik országokban |
0 % |
0 % |
0 % |
0 % |
·A kedvezményezett gyermekek száma – oktatási szintek szerinti bontásban: iskola előtti nevelés, alapfok, alsó középfok és felső középfok |
·Iskolába beiratkozott menekültek százalékos aránya (nemzeti szinten) – oktatási szintek szerinti bontásban: iskola előtti nevelés, alapfok, alsó középfok és felső középfok |
|
Oktatás és készségek |
Oktatás |
119 |
Tanárképzés – az oktatási szint nincs meghatározva |
0 % |
0 % |
0 % |
100 % |
·Képzésekben részt vevők száma – nemek szerinti bontásban |
·A képzett tanároktól tanuló diákok száma – nemek szerinti bontásban |
|
Oktatás és készségek |
Oktatás |
120 |
Tanulási célú mobilitás (oktatási ágazatok, beleértve a nem formális és az informális oktatást és a fiatalok oktatását) |
0 % |
0 % |
0 % |
100 % |
·A tantestület létszáma – nemek és életkor szerinti bontásban ·A tanulók száma – nemek, életkor, társadalmi-gazdasági háttér és készségterületek (ezen belül STEM) szerinti bontásban ·Az uniós értékeket közvetlenül előmozdító, a szolidaritást és a polgári szerepvállalást elősegítő tevékenységekben részt vevők száma |
·Azon résztvevők aránya, akik úgy vélik, hogy hasznukra vált a részvétel ·Azon résztvevők aránya, akik úgy vélik, hogy kulcskompetenciáik bővültek ·Azon résztvevők aránya, akik úgy vélik, hogy erősödött bennük az Európához tartozás érzése |
|
Oktatás és készségek |
Oktatás |
121 |
Koragyermekkori nevelési létesítmények, iskolák és egyetemek – Új, kibocsátásmentes vagy közel kibocsátásmentes épületek fejlesztése és építése |
100 % |
40 % |
0 % |
40 % |
·Oktatási létesítmények számára épített és új kapacitás m2-ben (diákok száma) |
·Évente elkerült ÜHG-kibocsátás tonna szén-dioxid-egyenértékben ·Energiamegtakarítás MWh-ban ·Átlagos primerenergia felhasználás kWh/m2-ben (a beavatkozás előtt/után) ·Az épületeket használók száma évente – nemek szerinti bontásban |
|
Oktatás és készségek |
Oktatás |
122 |
Koragyermekkori nevelési létesítmények, iskolák és egyetemek – Egyéb épületek fejlesztése és építése |
0 % |
0 % |
0 % |
40 % |
·Oktatási létesítmények számára épített és új kapacitás m2-ben (diákok száma) |
·Évente elkerült ÜHG-kibocsátás tonna szén-dioxid-egyenértékben ·Energiamegtakarítás MWh-ban ·Átlagos primerenergia felhasználás kWh/m2-ben (a beavatkozás előtt/után) ·Az épületeket használók száma évente – nemek szerinti bontásban |
|
Oktatás és készségek |
Reformok |
123 |
Reformok a koragyermekkori nevelés és a gondozás területén* |
0 % |
0 % |
0 % |
100 % |
·Elfogadott vagy hatályba lépett jogszabályok száma ·A lezárt szakpolitikai előkészületek vagy értékelések száma ·Az érdekelt felekkel folytatott, lezárt konzultációk száma ·Hatályos végrehajtási rendeletek vagy iránymutatások száma ·A stratégia vagy keretrendszer végleges elfogadásainak száma ·Fejlesztett közszolgáltatások vagy folyamatok száma ·Nem uniós országok közigazgatási szerveinek támogatása céljából szervezett TAIEX-rendezvények száma ·Nem uniós országok közigazgatási szerveinek támogatása céljából szervezett ikerintézményi együttműködési projektek száma ·Harmadik országokban kidolgozott/felülvizsgált és/vagy végrehajtás alatt álló, releváns közpolitikák száma |
|
|
Oktatás és készségek |
Reformok |
124 |
Reformok az oktatás, az ifjúság és a sport területén |
0 % |
0 % |
0 % |
100 % |
||
|
Oktatás és készségek |
Reformok |
125 |
Reformok a készségek és a felnőttképzés területén |
0 % |
0 % |
0 % |
100 % |
||
|
Oktatás és készségek |
Reformok |
126 |
Oktatási és szakmai alapképzési politika és szabályozási keret |
0 % |
0 % |
0 % |
100 % |
||
|
Oktatás és készségek |
Készségek |
127 |
Alapkészségek (ideértve az írni-olvasni tudást, a matematikát, a természettudományokat és az állampolgári ismereteket, kivéve a digitális és a zöld készségeket) |
0 % |
0 % |
0 % |
100 % |
·A résztvevők száma – nemek, munkaerőpiaci státusz, életkor és iskolai végzettség szerinti bontásban ·A transznacionális együttműködési tevékenységekben részt vevő szervezetek száma – készségtípusok szerinti bontásban: alapkészségek és állampolgári kompetencia |
·A képesítést szerzett vagy a készségeik fejlődéséről beszámoló résztvevők száma – nemek szerinti bontásban ·A határon átnyúló együttműködési tevékenységekben részt vevő szervezetek száma készségtípusok szerinti bontásban |
|
Oktatás és készségek |
Készségek |
128 |
Korszerű digitális készségek |
0 % |
0 % |
0 % |
100 % |
·A résztvevők száma – nemek, munkaerőpiaci státusz, életkor és iskolai végzettség szerinti bontásban ·A transznacionális együttműködési tevékenységekben részt vevő szervezetek száma |
·A képesítést szerzett vagy a készségeik fejlődéséről beszámoló résztvevők száma – nemek szerinti bontásban ·A határokon átnyúló együttműködési tevékenységekben való részvétel előnyeit élvező szervezetek száma |
|
Oktatás és készségek |
Készségek |
129 |
Digitális alapkészségek |
0 % |
0 % |
0 % |
100 % |
·A résztvevők száma – nemek, munkaerőpiaci státusz, életkor és iskolai végzettség szerinti bontásban A transznacionális együttműködési tevékenységekben részt vevő szervezetek száma |
·A képesítést szerzett vagy a készségeik fejlődéséről beszámoló résztvevők száma – nemek szerinti bontásban ·A határokon átnyúló együttműködési tevékenységekben való részvétel előnyeit élvező szervezetek száma ·Azon résztvevők száma, akik az Eurostat digitáliskészség-mutatójának fogalommeghatározása szerint legalább alapszintű digitális készségeket értek el – nemek szerinti bontásban |
|
Oktatás és készségek |
Készségek |
130 |
Zöld készségek |
100 % |
40 % |
40 % |
100 % |
·A résztvevők száma – nemek, munkaerőpiaci státusz, életkor és iskolai végzettség szerinti bontásban A transznacionális együttműködési tevékenységekben részt vevő szervezetek száma |
·A képesítést szerzett vagy a készségeik fejlődéséről beszámoló résztvevők száma – nemek szerinti bontásban ·A határokon átnyúló együttműködési tevékenységekben való részvétel előnyeit élvező szervezetek száma |
|
Oktatás és készségek |
Készségek |
131 |
Pénzügyi műveltség |
0 % |
0 % |
0 % |
100 % |
· |
|
|
Oktatás és készségek |
Készségek |
132 |
Marginalizált közösségek, például romák továbbképzése és átképzése |
0 % |
0 % |
0 % |
100 % |
· |
|
|
Oktatás és készségek |
Készségek |
133 |
Fogyatékossággal élő személyek továbbképzése és átképzése |
0 % |
0 % |
0 % |
100 % |
· |
|
|
Oktatás és készségek |
Készségek |
134 |
Felnőttképzés |
0 % |
0 % |
0 % |
100 % |
·A résztvevők száma – nemek, munkaerőpiaci státusz, életkor, iskolai végzettség és készségterületek (ezen belül STEM) szerinti bontásban ·A kidolgozott/megvalósított új tantervek vagy új programok száma ·A beszerzett/vásárolt tanszerek és a digitális eszközök száma ·A transznacionális együttműködési tevékenységekben részt vevő szervezetek száma |
·A képesítést szerzett vagy a készségeik fejlődéséről beszámoló résztvevők száma – nemek szerinti bontásban ·A határokon átnyúló együttműködési tevékenységekben való részvétel előnyeit élvező szervezetek száma ·A kidolgozott tantervek és a megvalósított programok előnyeit élvező felnőtt tanulók száma – nemek szerinti bontásban ·A beszerzett berendezések előnyeit élvező felnőtt tanulók száma – nemek szerinti bontásban |
|
Oktatás és készségek |
Sport |
135 |
A sport és a testmozgás előmozdítása |
0 % |
0 % |
0 % |
40 % |
·A sport területén létrejött partnerségi együttműködések száma ·Résztvevők száma – nemek szerinti bontásban ·A sportcélú mobilitási tevékenységekben részt vevők száma – nemek és életkor szerinti bontásban ·Szabadtéri sportlétesítmények (m²) ·A sportkezdeményezések és -rendezvények száma |
·Azon résztvevők száma, akik úgy vélik, hogy hasznukra vált a részvétel ·Azon résztvevők száma, akik úgy vélik, hogy kulcskompetenciáik bővültek ·Azon résztvevők száma, akik úgy vélik, hogy erősödött bennük az Európához tartozás érzése ·Az új vagy korszerűsített szabadtéri sportlétesítményeket igénybevevők száma évente – nemek szerinti bontásban |
|
Oktatás és készségek |
Ifjúság |
136 |
Nem formális és informális oktatás és tanulás (az infrastruktúrák kivételével) |
0 % |
0 % |
0 % |
100 % |
·A résztvevők száma – nemek, életkor, társadalmi-gazdasági háttér szerinti bontásban ·A határokon átnyúló ifjúságügyi partnerségi együttműködésekben részt vevő szervezetek száma |
·Azon résztvevők száma, akik úgy vélik, hogy hasznukra vált a részvétel ·Azon résztvevők száma, akik úgy vélik, hogy kulcskompetenciáik bővültek ·Azon résztvevők száma, akik úgy vélik, hogy erősödött bennük az Európához tartozás érzése |
|
Oktatás és készségek |
Ifjúság |
137 |
Önkéntesség |
0 % |
0 % |
0 % |
100 % |
·A résztvevők száma – nemek, életkor, társadalmi-gazdasági háttér szerinti bontásban ·A határokon átnyúló ifjúságügyi partnerségi együttműködésekben részt vevő szervezetek száma |
·Azon résztvevők száma, akik úgy vélik, hogy hasznukra vált a részvétel ·Azon résztvevők száma, akik úgy vélik, hogy kulcskompetenciáik bővültek ·Azon résztvevők száma, akik úgy vélik, hogy erősödött bennük az Európához tartozás érzése |
|
Hatékony közigazgatás |
Közigazgatási kapacitás |
138 |
A tagállami és harmadik országbeli közigazgatási szervek, kedvezményezettek és érintett partnerek kapacitásának megerősítése (a digitalizáció kivételével) |
0 % |
0 % |
0 % |
0 % |
·A projektek/tevékenységek száma ·A projektekbe bevont intézmények száma ·A projektben részt vevő személyek száma |
·Az új és korszerűsített közszolgáltatások, termékek és folyamatok igénybe vevőinek száma |
|
Hatékony közigazgatás |
Közigazgatási kapacitás |
139 |
Technikai segítségnyújtás a tagállamoknak |
0 % |
0 % |
0 % |
0 % |
·A technikai segítségnyújtási projektek száma az uniós tagállamokban ·Nem uniós országok közigazgatási szerveinek támogatása céljából szervezett TAIEX-rendezvények száma ·Nem uniós országok közigazgatási szerveinek támogatása céljából szervezett ikerintézményi együttműködési projektek száma |
|
|
Hatékony közigazgatás |
Közigazgatási kapacitás |
140 |
Az euro pénzhamisítás elleni védelme |
0 % |
0 % |
0 % |
0 % |
·A felderített hamis euróérmék és -bankjegyek száma ·A felszámolt illegális műhelyek száma ·A Periklész V programra pályázó egyedi illetékes hatóságok száma |
·Elégedettségi arány a Periklész V programból finanszírozott intézkedésekben résztvevők körében ·A korábbi Periklész-intézkedésekben már részt vett kedvezményezettek visszajelzései (elégedettségi arány) a Periklész V program által az euro pénzhamisítással szembeni védelmét célzó tevékenységeikre gyakorolt hatásról |
|
Hatékony közigazgatás |
Együttműködés |
141 |
Vámunió, adózás |
0 % |
0 % |
0 % |
0 % |
·A határokon átnyúló együttes fellépésekben való részvételek száma ·A közösen kidolgozott cselekvési tervek, munkamódszerek, iránymutatások és ajánlások száma ·A létrehozott és bevezetett (kísérleti) munkacsoportok száma ·A határokon átnyúló együttműködést folytató szervezetek/közigazgatási szervek száma ·A határokon átnyúló innovációs hálózatokra irányuló projektek száma ·A közigazgatási szervek közötti együttműködésre és közös munkára összpontosító intézkedések száma ·A projektek/tevékenységek száma ·A közös kommunikációs hálózat (CCN)/CCN2 rendelkezésre állása |
·Azon tisztviselők százalékos aránya, akik arról számoltak be, hogy szervezetük közösen kidolgozott munkamódszereket, iránymutatásokat, ajánlásokat és cselekvési terveket alkalmaz ·A kivizsgált, határokon átnyúló jogi vagy közigazgatási akadályok száma ·A határokon átnyúló együttműködést folytató szervezetek/közigazgatási szervek száma ·A határokon átnyúló együttes fellépésekben/projektekben való részvételek száma |
|
Hatékony közigazgatás |
Együttműködés |
142 |
Tagállamok közötti együttműködés és hálózatok |
0 % |
0 % |
0 % |
0 % |
·A határokon átnyúló együttes fellépésekben való részvételek száma ·A közösen kidolgozott stratégiák és cselekvési tervek száma ·A közösen kidolgozott és projektek keretében végrehajtott kísérleti tevékenységek száma ·A közös képzési rendszerekben való részvételek száma ·Az aláírt közös közigazgatási vagy jogi megállapodások száma ·A határokon átnyúló együttműködést folytató szervezetek/közigazgatási szervek száma ·A határokon átnyúló innovációs hálózatokra irányuló projektek száma ·A város–vidék kapcsolatok fejlesztésére irányuló, határokon átnyúló együttműködést támogató projektek száma ·A közigazgatási szervek közötti együttműködésre és közös munkára összpontosító intézkedések száma |
·A szervezetek által bevezetett közös stratégiák és cselekvési tervek száma ·Az elvégzett közös képzési programok száma ·Az enyhített vagy megoldott, határokon átnyúló jogi vagy közigazgatási akadályok száma ·Az aláírt közös közigazgatási vagy jogi megállapodások hatálya alá tartozó személyek száma ·A határokon átnyúló együttműködést folytató szervezetek/közigazgatási szervek száma ·A határokon átnyúló együttes fellépésekben/projektekben való részvételek száma ·A szervezetek által bevezetett vagy továbbfejlesztett megoldások száma |
|
Hatékony közigazgatás |
Digitalizáció |
143 |
A közigazgatás és a közszolgáltatások digitalizációja (az igazságügyi, az egészségügyi, a szállítási, az energia- és a vízügyi ágazat kivételével) |
0 % |
0 % |
0 % |
0 % |
·A támogatott IKT-megoldások száma ·Digitális szolgáltatások, termékek és folyamatok fejlesztése céljából támogatott közintézmények száma |
·Az európai szolgáltatók igénybevételével nyújtott digitális közszolgáltatások aránya ·Az új és korszerűsített digitális közszolgáltatások, termékek és folyamatok igénybe vevőinek száma |
|
Hatékony közigazgatás |
Statisztika |
144 |
Hivatalos európai statisztikák |
0 % |
0 % |
0 % |
0 % |
·Az éves közzétételi naptárnak megfelelően elérhetővé tett európai statisztikák |
·Statisztikai lefedettség ·A felhasználók elégedettsége az Eurostat által közzétett adatokkal és nyújtott szolgáltatásokkal |
|
Hatékony közigazgatás |
Statisztika |
145 |
Egyéb statisztikák |
0 % |
0 % |
0 % |
0 % |
·A támogatott projektek száma |
·Statisztikai lefedettség ·A felhasználók elégedettsége a statisztikai szervek által közzétett adatokkal és nyújtott szolgáltatásokkal |
|
Hatékony közigazgatás |
Reformok |
146 |
Közigazgatási politika és szabályozási keret |
0 % |
0 % |
0 % |
0 % |
·Elfogadott vagy hatályba lépett jogszabályok száma ·A lezárt szakpolitikai előkészületek vagy értékelések száma ·Az érdekelt felekkel folytatott, lezárt konzultációk száma ·Hatályos végrehajtási rendeletek vagy iránymutatások száma ·A stratégia vagy keretrendszer végleges elfogadásainak száma ·Fejlesztett közszolgáltatások vagy folyamatok száma ·Nem uniós országok közigazgatási szerveinek támogatása céljából szervezett TAIEX-rendezvények száma ·Nem uniós országok közigazgatási szerveinek támogatása céljából szervezett ikerintézményi együttműködési projektek száma ·Harmadik országokban kidolgozott/felülvizsgált és/vagy végrehajtás alatt álló, releváns közpolitikák száma |
|
|
Hatékony közigazgatás |
Reformok |
147 |
Költségvetési keretrendszer és költségvetési irányítás |
0 % |
0 % |
0 % |
0 % |
||
|
Hatékony közigazgatás |
Reformok |
148 |
Az EU pénzügyi érdekeinek védelme |
0 % |
0 % |
0 % |
0 % |
||
|
Hatékony közigazgatás |
Reformok |
149 |
Közszolgálat |
0 % |
0 % |
0 % |
0 % |
||
|
Hatékony közigazgatás |
Reformok |
150 |
Reformok a közigazgatás digitalizációja és közszolgáltatások területén |
0 % |
0 % |
0 % |
0 % |
||
|
Hatékony közigazgatás |
Reformok |
151 |
Az államháztartás hosszú távú fenntarthatósága |
0 % |
0 % |
0 % |
0 % |
||
|
Hatékony közigazgatás |
Reformok |
152 |
Szervezet és irányítás |
0 % |
0 % |
0 % |
0 % |
||
|
Hatékony közigazgatás |
Reformok |
153 |
A magánszektorra vonatkozó adósságszabályozási és fizetésképtelenségi keret |
0 % |
0 % |
0 % |
0 % |
||
|
Hatékony közigazgatás |
Reformok |
154 |
Közbeszerzés és koncessziók |
0 % |
0 % |
0 % |
0 % |
||
|
Hatékony közigazgatás |
Reformok |
155 |
A szakpolitika-fejlesztés és a szakpolitikai koordináció minősége |
0 % |
0 % |
0 % |
0 % |
||
|
Hatékony közigazgatás |
Reformok |
156 |
A jogalkotás és a szakpolitikai döntéshozatal minősége |
0 % |
0 % |
0 % |
0 % |
||
|
Hatékony közigazgatás |
Reformok |
157 |
Regionális fejlesztés és helyi közszolgáltatások |
0 % |
0 % |
0 % |
0 % |
||
|
Hatékony közigazgatás |
Reformok |
158 |
Egységes piac, verseny és állami támogatás |
0 % |
0 % |
0 % |
0 % |
||
|
Hatékony közigazgatás |
Reformok |
159 |
Állami tulajdonú vállalatok |
0 % |
0 % |
0 % |
0 % |
||
|
Hatékony közigazgatás |
Reformok |
160 |
Adópolitika, adóigazgatás, adócsalás és adókikerülés |
0 % |
0 % |
0 % |
0 % |
||
|
Hatékony közigazgatás |
Reformok |
161 |
Kommunikációs szakpolitika és közigazgatási menedzsment |
0 % |
0 % |
0 % |
0 % |
||
|
Energia |
Nem biológiai eredetű megújuló üzemanyagok |
162 |
Nem biológiai eredetű megújuló üzemanyagok gyártása a légiközlekedési vagy a tengerhasznosítási ágazatban üzemanyagként történő felhasználásra, a hidrogén kivételével |
100 % |
0 % |
0 % |
0 % |
·Légijármű üzemanyag: új vagy többlet gyártási kapacitás (m3/tonna) ·Közúti üzemanyag: új vagy többlet gyártási kapacitás (m3/tonna) ·Tengeri üzemanyag: új vagy többlet gyártási kapacitás (m3/tonna) ·Egyéb üzemanyag: új vagy többlet gyártási kapacitás (m3/tonna) |
·Évente elkerült ÜHG-kibocsátás tonna szén-dioxid-egyenértékben ·Gyártott mennyiség (m3/tonna) |
|
Energia |
Bioenergia |
163 |
Fenntartható forrásból származó bioüzemanyagok gyártása az (EU) 2018/2001 irányelvvel összhangban |
100 % |
0 % |
0 % |
0 % |
·Légijármű üzemanyag: új vagy többlet gyártási kapacitás (MJ vagy ktoe/év) ·Közúti üzemanyag: új vagy többlet gyártási kapacitás (MJ vagy ktoe/év) ·Tengeri üzemanyag: új vagy többlet gyártási kapacitás (MJ vagy ktoe/év) ·Egyéb üzemanyag: új vagy többlet gyártási kapacitás (MJ vagy ktoe/év) |
·Évente elkerült ÜHG-kibocsátás tonna szén-dioxid-egyenértékben ·Termelt energia (MJ vagy ktoe/év) |
|
Energia |
Bioenergia |
164 |
Fenntartható biogáz előállítása az (EU) 2018/2001 irányelvvel összhangban |
100 % |
0 % |
0 % |
0 % |
·Biogáz: új vagy többlet előállítási kapacitás (Nm3/óra) |
·Évente elkerült ÜHG-kibocsátás tonna szén-dioxid-egyenértékben ·Termelt energia (Nm3/óra) |
|
Energia |
Bioenergia |
165 |
Folyékony fenntartható biogáz és biometán, cseppfolyósított biometán, biopropán, biobután vagy hasonló szintetikus alternatív tüzelőanyagok tárolása és keverése |
100 % |
0 % |
0 % |
0 % |
·A tárolók száma és az üzemi tüzelőanyagmennyiség GWh-ban ·A tárolt mennyiség (Nm3) és típus ezer köbméterben – üzemanyagtípusonként |
·Évente elkerült ÜHG-kibocsátás tonna szén-dioxid-egyenértékben ·Termelt energia (Nm3) |
|
Energia |
Bioenergia |
166 |
Folyékony fenntartható biogáz és biometán, cseppfolyósított biometán, biopropán, biobután vagy hasonló szintetikus alternatív tüzelőanyagok szállítása |
100 % |
0 % |
0 % |
0 % |
·Csővezeték hossza (km) ·Megnövelt szállítási kapacitás (Mt/év) |
·A kiépített alternatív tüzelőanyag-infrastruktúrát használók száma évente ·A kiépített infrastruktúrában (töltőpontok) felhasznált alternatív tüzelőanyagok mennyisége (Nm3) |
|
Energia |
Szén-dioxid-leválasztás és -tárolás |
167 |
Szén-dioxid-elosztó központok építése/üzembe helyezése és működtetése (pl. tartályok, sűrítés, tisztítás, fázisváltás, szállítási mód megváltoztatása) |
100 % |
0 % |
0 % |
0 % |
·Telepített új vagy többletkapacitás (tonna) |
·A létrehozott uniós szén-dioxid-szállítási hálózat bővítése (km-ben) ·Kezelt mennyiség tonna szén-dioxid-egyenértékben |
|
Energia |
Szén-dioxid-leválasztás és -tárolás |
168 |
Szén-dioxid-leválasztásra és -utókezelésre szolgáló létesítmények építése/üzembe helyezése |
100 % |
0 % |
0 % |
0 % |
·Telepített új vagy többletkapacitás (tonna) |
·A létrehozott uniós szén-dioxid-szállítási hálózat bővítése (km-ben) ·Tárolt vagy hasznosított mennyiség tonna szén-dioxid-egyenértékben |
|
Energia |
Szén-dioxid-leválasztás és -tárolás |
169 |
A szén-dioxid mobil és rögzített eszközöket (többek között tehergépkocsit, vasutat, hajókat, új vagy módosított rendeltetési célú csővezetékeket) használó szállítási módjának kiépítése |
100 % |
0 % |
0 % |
0 % |
·Teljes szén-dioxid-szállítási kapacitás (tonna) |
·A létrehozott uniós szén-dioxid-szállítási hálózat bővítése (km-ben) ·Tárolt vagy hasznosított mennyiség tonna szén-dioxid-egyenértékben |
|
Energia |
Szén-dioxid-leválasztás és -tárolás |
170 |
A szén-dioxid föld alatti, állandó geológiai tárolása (új vagy módosított rendeltetési célú tárolók) |
100 % |
0 % |
0 % |
0 % |
·Szén-dioxid-tárolási kapacitás (tonna) |
·Évente elkerült ÜHG-kibocsátás tonna szén-dioxid-egyenértékben ·Tárolt mennyiség tonna szén-dioxid-egyenértékben |
|
Energia |
Szén-dioxid-leválasztás és -tárolás |
171 |
A szén-dioxid-leválasztásnak és -tárolásnak az éghajlatváltozás hatásaival szembeni rezilienciájára irányuló intézkedések |
100 % |
100 % |
0 % |
0 % |
·Fokozott rezilienciájú szállítási és tárolási kapacitás (tonna) |
·Az éghajlatváltozás hatásaival szembeni rezilienciát szolgáló intézkedések hatálya alá tartozó eszközök értéke és/vagy lakosság |
|
Energia |
Villamosenergia-termelés |
172 |
Villamosenergia-termelés koncentrált napenergia-technológiával |
100 % |
0 % |
0 % |
0 % |
·Telepített új vagy többlet energiakapacitás (MW) a villamosenergia-termelésben |
·Évente elkerült ÜHG-kibocsátás tonna szén-dioxid-egyenértékben ·Szennyező anyagok (PM2,5 és NOx) csökkenése tonnában ·Villamos energiához hozzáférő harmadik országbeli személyek száma – új hozzáférés és jobb hozzáférés szerinti bontásban |
|
Energia |
Villamosenergia-termelés |
173 |
Villamosenergia-termelés fotovoltaikus napenergia-technológiával |
100 % |
0 % |
0 % |
0 % |
·Telepített új vagy többlet energiakapacitás (MW) a villamosenergia-termelésben |
|
|
Energia |
Villamosenergia-termelés |
174 |
Villamosenergia-termelés szárazföldi szélenergiából |
100 % |
0 % |
0 % |
0 % |
·Telepített új vagy többlet energiakapacitás (MW) a villamosenergia-termelésben |
|
|
Energia |
Villamosenergia-termelés |
175 |
Villamosenergia-termelés tengeri szélenergiából |
100 % |
0 % |
0 % |
0 % |
·Telepített új vagy többlet energiakapacitás (MW) a villamosenergia-termelésben |
|
|
Energia |
Villamosenergia-termelés |
176 |
Villamosenergia-termelés geotermikus energiából |
100 % |
0 % |
0 % |
0 % |
·Telepített új vagy többlet energiakapacitás (MW) a geotermikus energiából történő villamosenergia-termelésben |
|
|
Energia |
Villamosenergia-termelés |
177 |
Villamosenergia-termelés vízenergiából |
100 % |
0 % |
0 % |
0 % |
·Telepített új vagy többlet energiakapacitás (MW) a vízenergiából történő villamosenergia-termelésben |
|
|
Energia |
Villamosenergia-termelés |
178 |
Villamosenergia-termelés óceánenergiából |
100 % |
0 % |
0 % |
0 % |
·Telepített új vagy többlet energiakapacitás (MW) a villamosenergia-termelésben – típusok (hullámenergia, árapály-energia) szerinti bontásban |
|
|
Energia |
Villamosenergia-termelés |
179 |
Villamosenergia-termelés fenntartható folyékony bio-energiahordozókból |
40 % |
0 % |
0 % |
0 % |
·Telepített új vagy többlet energiakapacitás (MW) a fenntartható folyékony bio-energiahordozókból történő villamosenergia-termelésben |
|
|
Energia |
Villamosenergia-termelés |
180 |
Villamosenergia-termelés biomasszából az (EU) 2023/2413 irányelvben (megújulóenergia-irányelv) szereplő értékek szerinti ÜHG-kibocsátáscsökkentéssel |
40 % |
0 % |
0 % |
0 % |
·Telepített új vagy többlet energiakapacitás (MW) a biomasszából történő villamosenergia-termelésben |
|
|
Energia |
Villamosenergia-termelés |
181 |
Villamosenergia-termelés egyéb biomasszából az (EU) 2018/2001 irányelvben meghatározott fenntarthatósági kritériumoknak megfelelően |
40 % |
0 % |
0 % |
0 % |
·Telepített új vagy többlet energiakapacitás (MW) a biomasszából történő villamosenergia-termelésben ·Telepített új vagy többlet energiakapacitás (MW) a települési szilárd hulladékból történő villamosenergia-termelésben |
|
|
Energia |
Villamosenergia-termelés |
182 |
Villamosenergia-termelés megújuló hidrogénből |
100 % |
0 % |
0 % |
0 % |
·Telepített új vagy többlet energiakapacitás (MW) a megújuló hidrogénből történő villamosenergia-termelésben |
|
|
Energia |
Villamosenergia-termelés |
183 |
Villamosenergia-termelés alacsony szén-dioxid-kibocsátású hidrogénből |
40 % |
0 % |
0 % |
0 % |
·Telepített új vagy többlet energiakapacitás (MW) az alacsony szén-dioxid-kibocsátású hidrogénből történő villamosenergia-termelésben |
|
|
Energia |
Villamosenergia-termelés |
184 |
Megújuló energia elszigetelt hálózatokhoz és önálló rendszerekhez |
100 % |
0 % |
0 % |
0 % |
·Telepített új vagy többlet energiakapacitás (MW) a villamosenergia-termelésben |
|
|
Energia |
Villamosenergia-termelés |
185 |
Villamosenergia-termelés az (EU) 2018/2001 irányelvben meghatározott egyéb innovatív megújulóenergia-technológiákkal és/vagy megújuló energiaforrásokból |
100 % |
0 % |
0 % |
0 % |
·Telepített új vagy többlet energiakapacitás (MW) a villamosenergia-termelésben |
|
|
Energia |
Villamosenergia-termelés |
186 |
Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközről szóló rendeletnek megfelelő, határokon átnyúló megújulóenergia-projektek |
100 % |
0 % |
0 % |
0 % |
·Villamosenergia-termelés, fűtés és hűtés, megújuló hidrogén fejlesztése vagy szállítása céljából telepített új vagy többlet megújulóenergia-kapacitás (MW) ·Telepített új vagy többlet tárolókapacitás (MWh) |
·Évente elkerült ÜHG-kibocsátás tonna szén-dioxid-egyenértékben ·Szennyező anyagok csökkenése (tonna) |
|
Energia |
Az energiatermelés rezilienciája |
187 |
Az energiaforrásoknak és a villamosenergia-termelésnek az éghajlatváltozás hatásaival szembeni rezilienciáját célzó intézkedések |
0 % |
100 % |
0 % |
0 % |
·Reziliensebb villamosenergia-termelési kapacitás |
·Az éghajlatváltozás hatásaival szembeni rezilienciát szolgáló intézkedések hatálya alá tartozó eszközök értéke és/vagy lakosság |
|
Energia |
Energiahatékonyság |
188 |
Energiahatékonyságot támogató intézkedések, beleértve a tanácsadási szolgáltatásokat, a projektfejlesztési támogatást, a portfólió-strukturálási támogatást és az energiahatékonysági szolgáltatások elterjedésének támogatását is |
100 % |
40 % |
0 % |
0 % |
·Azon épületek vagy önálló rendeltetési egységek száma, amelyekre a támogatott szolgáltatások irányulnak – típusok (lakóépület, nem lakóépület, középület) szerinti bontásban ·Azon kkv-k vagy helyi közigazgatási szervek száma, amelyekre a támogatott szolgáltatások irányulnak ·Energiamegtakarítás MWh-ban |
·Átlagos primerenergia felhasználás kWh/m2-ben (a beavatkozás előtt/után) ·Az átlagos teljesítmény a támogatás előtt (primer) és az átlagos teljesítmény a támogatás után kWh/m2-ben ·A támogatott, kiszolgáltatott helyzetű háztartások száma |
|
Energia |
Energiahatékonyság |
189 |
Az épületek energiahatékonyságával kapcsolatos demonstrációs projektek, beleértve a meglévő lakásállományt is |
40 % |
40 % |
0 % |
0 % |
·Felújított terület m2-ben – típusok (lakóépület, nem lakóépület, középület) szerinti bontásban ·Energiamegtakarítás MWh-ban |
·Évente elkerült ÜHG-kibocsátás tonna szén-dioxid-egyenértékben ·Átlagos primerenergia felhasználás kWh/m2-ben (a beavatkozás előtt/után) ·Az átlagos teljesítmény a támogatás előtt (primer) és az átlagos teljesítmény a támogatás után kWh/m2-ben |
|
Energia |
Energiahatékonyság |
190 |
Az épületek energiahatékonyságának mérésére, szabályozására és ellenőrzésére szolgáló műszerek és eszközök (pl. intelligens fogyasztásmérők) üzembe helyezése, karbantartása és javítása |
100 % |
0 % |
0 % |
0 % |
·A támogatott épületek száma ·A támogatott, legrosszabb energiahatékonyságú épületek száma ·Az üzembe helyezett intelligens fogyasztásmérők száma |
·Évente elkerült ÜHG-kibocsátás tonna szén-dioxid-egyenértékben ·Energiamegtakarítás MWh-ban ·Átlagos primerenergia felhasználás kWh/m2-ben (a beavatkozás előtt/után) ·A támogatott, kiszolgáltatott helyzetű háztartások száma |
|
Energia |
Energiahatékonyság |
191 |
Villamosenergia-, hő- vagy hűtőenergia-termelés és/vagy -tárolás megújulóenergia-közösségek, helyi energiaközösségek és polgári kezdeményezések keretében, a termelő-fogyasztói szemlélet támogatása |
100 % |
0 % |
0 % |
40 % |
·A támogatott közösségek/kezdeményezések/háztartások/fogyasztók/termelő-fogyasztók száma ·A létrehozott energiaközösségek száma ·Az energiaközösségekhez való hozzáférés céljából támogatott, kiszolgáltatott helyzetű személyek száma |
·Energiamegtakarítás MWh-ban ·Intelligens energiarendszerekre irányuló projektek bevezetése |
|
Energia |
Energiahatékonyság |
192 |
Vállalkozások energiahatékonyága |
40 % |
40 % |
0 % |
0 % |
·Energiamegtakarítás MWh-ban ·A támogatott vállalkozások száma – típusok (mikro-, kis-, közép- és nagyvállalkozások) szerinti bontásban ·Az ETS hatálya alá tartozó támogatott létesítmények száma |
·A megőrzött vagy létrehozott munkahelyek száma a támogatott vállalkozásokban – nemek szerinti bontásban ·Mozgósított befektetések (EUR) ·Végsőenergia-megtakarítás MWh-ban |
|
Energia |
Energiahatékonyság |
193 |
Energiahatékonysági demonstrációs projektek a vállalkozásokban |
40 % |
40 % |
0 % |
0 % |
·Demonstrált energiahatékonysági megoldások száma a vállalkozásokban ·Demonstrált megoldásokkal elérhető energiamegtakarítás MWh-ban |
·Évente elkerült ÜHG-kibocsátás tonna szén-dioxid-egyenértékben ·Átlagos primerenergia felhasználás kWh/m2-ben (a beavatkozás előtt/után) ·Az átlagos teljesítmény a támogatás előtt (primer) és az átlagos teljesítmény a támogatás után kWh/m2-ben |
|
Energia |
Energiahatékonyság |
194 |
Hulladékhő-visszanyerés helyszíni vagy helyszínen kívüli felhasználás céljából (távfűtési és távhűtési rendszerben, ipari folyamatokban vagy ipari szolgáltatásokra használt épületekben) |
40 % |
40 % |
0 % |
0 % |
·Hulladékhő-visszanyerő egység többletkapacitása – a helyszínek típusa (ipari folyamatok, vállalkozások, ipari szolgáltatásokra használt épületek stb.) szerinti bontásban, helyszíni vagy helyszínen kívüli felhasználás céljából |
·Évente elkerült ÜHG-kibocsátás tonna szén-dioxid-egyenértékben ·A visszanyert hulladékhő MWh-ban ·A hulladékhő-visszanyerésnek köszönhetően megtakarított primerenergia MWh-ban |
|
Energia |
Energiahatékonyság |
195 |
Közcélú infrastruktúrák energiahatékonysága (világítás, közlekedés, nyilvános terek hűtése, valamint egyéb, nem épületekhez kapcsolódó tevékenységek) |
40 % |
40 % |
0 % |
0 % |
·A közcélú infrastruktúrán végrehajtott energiahatékonysági intézkedések száma – típusok (világítás, nyilvános terek hűtése, közlekedés, valamint egyéb, nem épületekhez kapcsolódó tevékenységek) szerinti bontásban |
·Évente elkerült ÜHG-kibocsátás tonna szén-dioxid-egyenértékben ·Energiamegtakarítás MWh-ban ·Átlagos primerenergia felhasználás kWh/m2-ben |
|
Energia |
Energiahatékonyság |
196 |
Az (EU) 2024/1275 irányelvben meghatározott épület-mélyfelújítás nem meghatározott lakóépületek esetében, beleértve az éghajlatváltozás hatásaival szembeni rezilienciát szolgáló intézkedéseket is |
100 % |
100 % |
40 % |
0 % |
·Felújított terület m2-ben – típusok (lakóépület, nem lakóépület, középület) szerinti bontásban ·Felújított terület m2-ben a kiszolgáltatott helyzetű háztartások által lakott lakóépületekben |
·Évente elkerült ÜHG-kibocsátás tonna szén-dioxid-egyenértékben ·Szennyező anyagok (PM2,5 és NOx) csökkenése ·Energiamegtakarítás MWh-ban ·Átlagos primerenergia felhasználás kWh/m2-ben (a beavatkozás előtt/után) ·Az épületeket használók száma évente – nemek szerinti bontásban ·A támogatott, kiszolgáltatott helyzetű háztartások száma ·Az éghajlatváltozás hatásaival szembeni rezilienciát szolgáló intézkedések hatálya alá tartozó eszközök értéke és/vagy lakosság |
|
Energia |
Energiahatékonyság |
197 |
Az (EU) 2024/1275 irányelvben meghatározott épület-mélyfelújítás nem meghatározott, nem lakóépületek esetében, beleértve az éghajlatváltozás hatásaival szembeni rezilienciát szolgáló intézkedéseket is |
100 % |
100 % |
40 % |
0 % |
||
|
Energia |
Energiahatékonyság |
198 |
Az (EU) 2024/1275 irányelvben meghatározott épület-mélyfelújítás nem meghatározott középületek esetében, beleértve az éghajlatváltozás hatásaival szembeni rezilienciát szolgáló intézkedéseket is |
100 % |
100 % |
40 % |
0 % |
||
|
Energia |
Energiahatékonyság |
199 |
Közepes épületfelújítás nem meghatározott lakóépületek esetében, beleértve az éghajlatváltozás hatásaival szembeni rezilienciát szolgáló intézkedéseket is |
100 % |
40 % |
40 % |
0 % |
||
|
Energia |
Energiahatékonyság |
200 |
Közepes épületfelújítás nem meghatározott, nem lakóépületek esetében, beleértve az éghajlatváltozás hatásaival szembeni rezilienciát szolgáló intézkedéseket is |
100 % |
40 % |
40 % |
0 % |
||
|
Energia |
Energiahatékonyság |
201 |
Közepes épületfelújítás nem meghatározott középületek esetében, beleértve az éghajlatváltozás hatásaival szembeni rezilienciát szolgáló intézkedéseket is |
100 % |
40 % |
40 % |
0 % |
||
|
Energia |
Energiahatékonyság |
202 |
Könnyű épületfelújítás nem meghatározott lakóépületek esetében |
40 % |
0 % |
0 % |
0 % |
||
|
Energia |
Energiahatékonyság |
203 |
Könnyű épületfelújítás nem meghatározott, nem lakóépületek esetében |
40 % |
0 % |
0 % |
0 % |
||
|
Energia |
Energiahatékonyság |
204 |
Könnyű épületfelújítás nem meghatározott középületek esetében |
40 % |
0 % |
0 % |
0 % |
||
|
Energia |
Energiahatékonyság |
205 |
Szociális lakások céljára szolgáló épületek mélyfelújítása, beleértve az éghajlatváltozás hatásaival szembeni rezilienciát szolgáló intézkedéseket is |
100 % |
100 % |
40 % |
40 % |
·Felújított terület m2-ben és a felújított vagy további szociális lakások száma |
·Évente elkerült ÜHG-kibocsátás tonna szén-dioxid-egyenértékben ·Szennyező anyagok (PM2,5 és NOx) csökkenése ·Energiamegtakarítás MWh-ban ·Átlagos primerenergia felhasználás kWh/m2-ben (a beavatkozás előtt/után) ·Az épületeket használók száma évente – nemek szerinti bontásban ·Az éghajlatváltozás hatásaival szembeni rezilienciát szolgáló intézkedések hatálya alá tartozó eszközök értéke és/vagy lakosság |
|
Energia |
Energiahatékonyság |
206 |
Szociális lakások céljára szolgáló épületek közepes felújítása, beleértve az éghajlatváltozás hatásaival szembeni rezilienciát szolgáló intézkedéseket is |
100 % |
40 % |
40 % |
40 % |
·Felújított terület m2-ben és a felújított vagy további szociális lakások száma |
|
|
Energia |
Energiahatékonyság |
207 |
Szociális lakások céljára szolgáló épületek könnyű felújítása |
40 % |
0 % |
0 % |
40 % |
·Felújított terület m2-ben és a felújított vagy további szociális lakások száma |
|
|
Energia |
Energiahatékonyság |
208 |
Koragyermekkori nevelési létesítmények, iskolák és egyetemek épületeinek mélyfelújítása, beleértve az éghajlatváltozás hatásaival szembeni rezilienciát szolgáló intézkedéseket is |
100 % |
100 % |
40 % |
40 % |
·Felújított terület m2-ben és korszerűsített kapacitás oktatási létesítmények céljára |
|
|
Energia |
Energiahatékonyság |
209 |
Koragyermekkori nevelési létesítmények, iskolák és egyetemek épületeinek közepes felújítása, beleértve az éghajlatváltozás hatásaival szembeni rezilienciát szolgáló intézkedéseket is |
100 % |
40 % |
40 % |
40 % |
·Felújított terület m2-ben és korszerűsített kapacitás oktatási létesítmények céljára |
|
|
Energia |
Energiahatékonyság |
210 |
Koragyermekkori nevelési létesítmények, iskolák és egyetemek épületeinek könnyű felújítása |
40 % |
0 % |
0 % |
40 % |
·Felújított terület m2-ben és korszerűsített kapacitás oktatási létesítmények céljára |
|
|
Energia |
Energiahatékonyság |
211 |
Diákszállások céljára szolgáló épületek mélyfelújítása, beleértve az éghajlatváltozás hatásaival szembeni rezilienciát szolgáló intézkedéseket is |
100 % |
100 % |
40 % |
40 % |
·Felújított terület m2-ben és a felújított vagy további diákszállás-férőhelyek száma |
|
|
Energia |
Energiahatékonyság |
212 |
Diákszállások céljára szolgáló épületek közepes felújítása, beleértve az éghajlatváltozás hatásaival szembeni rezilienciát szolgáló intézkedéseket is |
100 % |
40 % |
40 % |
40 % |
·Felújított terület m2-ben és a felújított vagy további diákszállás-férőhelyek száma |
|
|
Energia |
Energiahatékonyság |
213 |
Diákszállások céljára szolgáló épületek könnyű felújítása |
40 % |
0 % |
0 % |
40 % |
·Felújított terület m2-ben és a felújított vagy további diákszállás-férőhelyek száma |
|
|
Energia |
Energiahatékonyság |
214 |
Egészségügyi ellátási infrastruktúra – Épületek mélyfelújítása, beleértve az éghajlatváltozás hatásaival szembeni rezilienciát szolgáló intézkedéseket is |
100 % |
100 % |
40 % |
40 % |
·Felújított terület m2-ben és a korszerűsített egészségügyi ellátó létesítmények kapacitása |
·Évente elkerült ÜHG-kibocsátás tonna szén-dioxid-egyenértékben ·Energiamegtakarítás MWh-ban ·Átlagos primerenergia felhasználás kWh/m2-ben (a beavatkozás előtt/után) ·Az épületeket használók száma évente – nemek szerinti bontásban ·Az éghajlatváltozás hatásaival szembeni rezilienciát szolgáló intézkedések hatálya alá tartozó eszközök értéke és/vagy lakosság |
|
Energia |
Energiahatékonyság |
215 |
Egészségügyi ellátási infrastruktúra – Épületek közepes felújítása, beleértve az éghajlatváltozás hatásaival szembeni rezilienciát szolgáló intézkedéseket is |
100 % |
40 % |
40 % |
40 % |
·Felújított terület m2-ben és a korszerűsített egészségügyi ellátó létesítmények kapacitása |
|
|
Energia |
Energiahatékonyság |
216 |
Egészségügyi ellátási infrastruktúra – Épületek könnyű felújítása |
40 % |
0 % |
0 % |
40 % |
·Felújított terület m2-ben és a korszerűsített egészségügyi ellátó létesítmények kapacitása |
|
|
Energia |
Energiahatékonyság |
217 |
Egyéb szociális infrastruktúrák (beleértve az iskola előtti nevelési létesítményeket és gondozási központokat is) – Mélyfelújítás*, beleértve az éghajlatváltozás hatásaival szembeni rezilienciát szolgáló intézkedéseket is |
100 % |
100 % |
40 % |
40 % |
·Felújított terület m2-ben és a fejlesztett helyek száma – típusok (iskola előtti nevelési létesítmények, gondozási létesítmények, egyéb) szerinti bontásban |
·Évente elkerült ÜHG-kibocsátás tonna szén-dioxid-egyenértékben ·Energiamegtakarítás MWh-ban ·Átlagos primerenergia felhasználás kWh/m2-ben (a beavatkozás előtt/után) ·A korszerűsített létesítményeket igénybevevők száma évente – típusok szerinti bontásban: iskola előtti nevelési létesítmények, gondozási létesítmények, egyéb – nemek szerinti bontásban ·Az éghajlatváltozás hatásaival szembeni rezilienciát szolgáló intézkedések hatálya alá tartozó eszközök értéke és/vagy lakosság |
|
Energia |
Energiahatékonyság |
218 |
Egyéb szociális infrastruktúrák (beleértve az iskola előtti nevelési létesítményeket és gondozási központokat is) – Közepes felújítás*, beleértve az éghajlatváltozás hatásaival szembeni rezilienciát szolgáló intézkedéseket is |
100 % |
40 % |
40 % |
40 % |
·Felújított terület m2-ben és a fejlesztett helyek száma – típusok szerinti bontásban: iskola előtti nevelési létesítmények, gondozási létesítmények, egyéb |
·Évente elkerült ÜHG-kibocsátás tonna szén-dioxid-egyenértékben ·Energiamegtakarítás MWh-ban ·Átlagos primerenergia felhasználás kWh/m2-ben (a beavatkozás előtt/után) ·Az új vagy korszerűsített létesítményeket igénybevevők száma évente – típusok szerinti bontásban: iskola előtti nevelési létesítmények, gondozási létesítmények, egyéb ·Az éghajlatváltozás hatásaival szembeni rezilienciát szolgáló intézkedések hatálya alá tartozó eszközök értéke és/vagy lakosság |
|
Energia |
Energiahatékonyság |
219 |
Egyéb szociális infrastruktúrák (beleértve az iskola előtti nevelési létesítményeket és gondozási központokat is) – Könnyű felújítás* |
40 % |
0 % |
0 % |
40 % |
·Felújított terület m2-ben és a fejlesztett helyek száma – típusok szerinti bontásban: iskola előtti nevelési létesítmények, gondozási létesítmények, egyéb |
·Évente elkerült ÜHG-kibocsátás tonna szén-dioxid-egyenértékben ·Energiamegtakarítás MWh-ban ·Átlagos primerenergia felhasználás kWh/m2-ben (a beavatkozás előtt/után) ·A korszerűsített létesítményeket igénybevevők száma évente – típusok szerinti bontásban: iskola előtti nevelési létesítmények, gondozási létesítmények, egyéb – nemek szerinti bontásban ·Az éghajlatváltozás hatásaival szembeni rezilienciát szolgáló intézkedések hatálya alá tartozó eszközök értéke és/vagy lakosság |
|
Energia |
Energiahatékonyság |
220 |
A hajléktalanság elleni küzdelmet szolgáló épületek mélyfelújítása, beleértve az éghajlatváltozás hatásaival szembeni rezilienciát szolgáló intézkedéseket is |
100 % |
100 % |
40 % |
40 % |
·Felújított terület m2-ben és a felújított vagy további szálláshelyek száma |
·Évente elkerült ÜHG-kibocsátás tonna szén-dioxid-egyenértékben ·Energiamegtakarítás MWh-ban ·Átlagos primerenergia felhasználás kWh/m2-ben (a beavatkozás előtt/után) ·Az épületeket használók száma évente – nemek szerinti bontásban ·Az éghajlatváltozás hatásaival szembeni rezilienciát szolgáló intézkedések hatálya alá tartozó eszközök értéke és/vagy lakosság |
|
Energia |
Energiahatékonyság |
221 |
A hajléktalanság elleni küzdelmet szolgáló épületek közepes felújítása, beleértve az éghajlatváltozás hatásaival szembeni rezilienciát szolgáló intézkedéseket is |
100 % |
40 % |
40 % |
40 % |
·Felújított terület m2-ben és a felújított vagy további szálláshelyek száma |
· |
|
Energia |
Energiahatékonyság |
222 |
A hajléktalanság elleni küzdelmet szolgáló épületek könnyű felújítása |
40 % |
0 % |
0 % |
40 % |
·Felújított terület m2-ben és a felújított vagy további szálláshelyek száma |
· |
|
Energia |
Fűtés, hűtés és kapcsolt energiatermelés |
223 |
Hűtés nélküli kapcsolt hőenergia-termelés megújuló energiából |
40 % |
0 % |
0 % |
0 % |
·Telepített új vagy többlet termelési kapacitás (MW) ·Kapcsolt energiatermelés révén telepített új vagy többletkapacitás (MW) |
|
|
Energia |
Fűtés, hűtés és kapcsolt energiatermelés |
224 |
Kapcsolt hő- vagy hűtőenergia-termelés megújuló energiából |
40 % |
40 % |
0 % |
0 % |
·Telepített új vagy többlet termelési kapacitás (MW) ·Kapcsolt energiatermelés révén telepített új vagy többletkapacitás (MW) |
|
|
Energia |
Fűtés, hűtés és kapcsolt energiatermelés |
225 |
Távfűtés-elosztó hálózat (karbantartás, korszerűsítés és bővítés) |
100 % |
0 % |
0 % |
0 % |
·Újonnan épített vagy korszerűsített távfűtés-elosztó hálózati vezetékek (km) |
|
|
Energia |
Fűtés, hűtés és kapcsolt energiatermelés |
226 |
Távhűtés-elosztó hálózat (karbantartás, korszerűsítés és bővítés) |
100 % |
100 % |
0 % |
0 % |
·Újonnan épített vagy korszerűsített távhűtés-elosztó hálózati vezetékek (km) |
·Évente elkerült ÜHG-kibocsátás tonna szén-dioxid-egyenértékben ·Szennyező anyagok (PM2,5 és NOx) csökkenése tonnában |
|
Energia |
Fűtés, hűtés és kapcsolt energiatermelés |
227 |
Hatékony távfűtő-/távhűtő-energia termelése megújuló forrásokból és elosztása (egyetlen projekt keretében a hatékony energiatermelésre, vagy az energiatermelésre és -elosztásra egyaránt irányuló intézkedések esetében) |
100 % |
40 % |
40 % |
0 % |
·Telepített új vagy többlet termelési kapacitás (MW) ·Újonnan épített vagy felújított távfűtés- és távhűtés-hálózati vezetékek (km) |
·Évente elkerült ÜHG-kibocsátás tonna szén-dioxid-egyenértékben |
|
Energia |
Fűtés, hűtés és kapcsolt energiatermelés |
228 |
Hatékony távfűtő-/távhűtő-energia termelése és elosztása (egyetlen projekt keretében a hatékony energiatermelésre, vagy az energiatermelésre és -elosztásra egyaránt irányuló intézkedések esetében) |
40 % |
40 % |
40 % |
0 % |
·Telepített új vagy többlet termelési kapacitás (MW) ·Újonnan épített vagy felújított távfűtés- és távhűtés-hálózati vezetékek (km) |
·Évente elkerült ÜHG-kibocsátás tonna szén-dioxid-egyenértékben |
|
Energia |
Fűtés, hűtés és kapcsolt energiatermelés |
229 |
Nagy hatásfokú kapcsolt hőenergia-/hűtőenergia-termelés |
40 % |
40 % |
0 % |
0 % |
·Telepített új vagy többlet termelési kapacitás (MW) ·Kapcsolt energiatermelés révén telepített új vagy többletkapacitás (MW) ·Nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelő egységek száma |
|
|
Energia |
Fűtés, hűtés és kapcsolt energiatermelés |
230 |
Szilárdbiomassza-alapú fűtési rendszerek üzembe helyezése és karbantartása meglévő épületekben |
40 % |
0 % |
0 % |
0 % |
·Az üzembe helyezett szilárdbiomassza-alapú fűtési rendszerek és/vagy szilárdbiomassza-tárolók száma ·A támogatott lakások száma |
·Energiamegtakarítás MWh-ban |
|
Energia |
Fűtés, hűtés és kapcsolt energiatermelés |
231 |
Elektromos hőszivattyúk telepítése és üzemeltetése |
100 % |
40 % |
40 % |
0 % |
·A telepített elektromos hőszivattyúk száma ·A támogatott lakások száma |
·Évente elkerült ÜHG-kibocsátás tonna szén-dioxid-egyenértékben ·Energiamegtakarítás MWh-ban ·Átlagos primerenergia felhasználás kWh/m2-ben (a beavatkozás előtt/után) ·Szennyező anyagok (PM2,5 és NOx) csökkenése tonnában |
|
Energia |
Fűtés, hűtés és kapcsolt energiatermelés |
232 |
Hűtés nélküli hőenergia-termelés megújuló energiából |
100 % |
0 % |
40 % |
0 % |
·Telepített új vagy többlet termelési kapacitás (MW) ·Kapcsolt energiatermelés révén telepített új vagy többletkapacitás (MW) |
·Évente elkerült ÜHG-kibocsátás tonna szén-dioxid-egyenértékben ·Szennyező anyagok (PM2,5 és NOx) csökkenése |
|
Energia |
Fűtés, hűtés és kapcsolt energiatermelés |
233 |
Hőenergia-/hűtőenergia-termelés megújuló energiából |
100 % |
40 % |
40 % |
0 % |
·Telepített új vagy többlet termelési kapacitás (MW) ·Kapcsolt energiatermelés révén telepített új vagy többletkapacitás (MW) |
·Évente elkerült ÜHG-kibocsátás tonna szén-dioxid-egyenértékben ·Szennyező anyagok (PM2,5 és NOx) csökkenése tonnában |
|
Energia |
Hidrogén |
234 |
Megújuló hidrogén fejlesztése és származékos termékek előállítása |
100 % |
0 % |
0 % |
0 % |
·Elektrolizátor-kapacitás (MW) – Hidrogénfejlesztés (tonna) ·Éves hidrogénfejlesztés (RH2) (tonna) |
·Évente elkerült ÜHG-kibocsátás tonna szén-dioxid-egyenértékben |
|
Energia |
Hidrogén |
235 |
Alacsony szén-dioxid-kibocsátású hidrogén fejlesztése és származékos termékek előállítása |
40 % |
0 % |
0 % |
0 % |
||
|
Energia |
Hidrogén |
236 |
Hidrogén és származékos termékek tárolása (beleértve a földgáz-eszközök célzott hidrogéneszközökké történő átalakítását is) |
100 % |
0 % |
0 % |
0 % |
·A tárolók száma és az üzemi gázmennyiség GWh-ban ·A tárolt hidrogén mennyisége ezer köbméterben |
|
|
Energia |
Hidrogén |
237 |
Hidrogén és származékos termékek szállítása (beleértve a földgáz-eszközök célzott hidrogéneszközökké történő átalakítását is) |
100 % |
0 % |
0 % |
0 % |
·Csővezeték hossza (km) ·Megnövekedett H2-átviteli kapacitás Mt/évben és GWh/napban ·Teljes hidrogénszállítási kapacitás Mt/évben és GWh/napban |
·Az ellátás diverzifikálása ·A megújuló energiaforrások integrációjának növekedése |
|
Energia |
Hálózat és tárolás |
238 |
Villamosenergia-elosztás |
100 % |
0 % |
0 % |
0 % |
·Telepített új vagy további vezetékek (km) ·A telepített berendezések száma ·Új vagy telepített kapacitás (GW) |
|
|
Energia |
Hálózat és tárolás |
239 |
A TEN-E rendelettel összhangban lévő, határokon átnyúló jelentőségű energetikai infrastruktúra |
100 % |
0 % |
0 % |
0 % |
·Telepített új vagy további vezetékek (km) ·A telepített berendezések száma ·Új vagy telepített kapacitás (GW) |
|
|
Energia |
Hálózat és tárolás |
240 |
Hálózati szintű intelligens energiarendszerek és berendezések telepítése |
100 % |
40 % |
0 % |
0 % |
·A telepített intelligens fogyasztásmérők száma ·Az intelligens energiarendszerekhez tartozó digitális irányítási rendszerek száma |
·Az intelligens energiarendszerekhez csatlakoztatott további felhasználók száma |
|
Energia |
Hálózat és tárolás |
241 |
Villamosenergia-tárolás |
100 % |
0 % |
0 % |
0 % |
·Tárolókapacitás (MWh) ·Hozzáadott rugalmassági kapacitás (GW) ·Telepített kapacitás (GW) |
|
|
Energia |
Hálózat és tárolás |
242 |
Hőenergia-tárolás |
100 % |
0 % |
0 % |
0 % |
·Tárolókapacitás (MWh) ·Hozzáadott rugalmassági kapacitás (GW) ·Telepített kapacitás (GW) |
·Az ellátás diverzifikálása ·A megújuló energiaforrások integráclásának fokozása |
|
Energia |
Hálózat és tárolás |
243 |
Villamosenergia-átvitel |
100 % |
0 % |
0 % |
0 % |
·Telepített új vagy további vezetékek (km) ·A telepített berendezések száma ·Új vagy telepített kapacitás (GW) |
· |
|
Energia |
Hálózat és tárolás |
244 |
Elsősorban megújuló energiaforrásokból termelt villamos energia átvitele |
100 % |
0 % |
0 % |
0 % |
||
|
Energia |
Hálózat és tárolás |
245 |
Az energiahálózatoknak és -tárolásnak az éghajlatváltozás hatásaival szembeni rezilienciájára irányuló intézkedések |
100 % |
100 % |
0 % |
0 % |
·Az éghajlatváltozás hatásaival szembeni rezilienciát szolgáló intézkedések hatálya alá tartozó eszközök értéke és/vagy lakosság |
|
|
Energia |
Hálózat és tárolás |
246 |
Meglévő fosszilistüzelőanyag-infrastruktúra biztonságos felszámolása |
0 % |
0 % |
0 % |
0 % |
·Befejezett projektek száma ·Leszerelt kapacitás |
|
|
Energia |
Nukleáris energia |
247 |
Nukleáris létesítmények leszerelése és radioaktív hulladékok kezelése |
0 % |
0 % |
0 % |
0 % |
·A leszerelt létesítmények százalékos aránya ·Az eltávolított hulladék mennyisége (kg/l/m3) ·A JRC minden egyes telephelyére vonatkozóan rendelkezésre álló érvényes leszerelési terv ·Leszerelt kapacitás |
|
|
Energia |
Nukleáris energia |
248 |
Nukleáris hasadási energia |
100 % |
0 % |
0 % |
0 % |
·Telepített új vagy többlet hasadásienergia-kapacitás (GW) |
·Évente elkerült ÜHG-kibocsátás tonna szén-dioxid-egyenértékben ·Szennyező anyagok (PM2,5 és NOx) csökkenése tonnában Villamos energiához hozzáférő harmadik országbeli személyek száma – új hozzáférés és jobb hozzáférés szerinti bontásban |
|
Energia |
Nukleáris energia |
249 |
Nukleáris biztonsági tevékenységek |
0 % |
0 % |
0 % |
0 % |
·Tevékenységek száma |
|
|
Energia |
Nukleáris energia |
250 |
Nukleáris biztosítékokkal kapcsolatos tevékenységek |
0 % |
0 % |
0 % |
0 % |
·Az Euratom biztosítéki rendelkezéseinek hatálya alá tartozó összes polgári célú nukleáris anyag 99,9 %-ának ellenőrzésére vonatkozó célérték |
·Az Euratom biztosítéki rendelkezéseinek hatálya alá tartozó polgári célú nukleáris anyagok jogellenes felhasználásának megakadályozása |
|
Energia |
Energiafinanszírozás |
251 |
A zöld átálláshoz kapcsolódó egyéb energiaágazati beruházások |
0 % |
0 % |
0 % |
0 % |
·Projektek száma – tevékenységtípusok szerinti bontásban |
|
|
Energia |
Reformok |
252 |
Energiahatékonyság |
100 % |
0 % |
0 % |
0 % |
·Elfogadott vagy hatályba lépett jogszabályok száma ·A lezárt szakpolitikai előkészületek vagy értékelések száma ·Az érdekelt felekkel folytatott, lezárt konzultációk száma ·Hatályos végrehajtási rendeletek vagy iránymutatások száma ·A stratégia vagy keretrendszer végleges elfogadásainak száma ·Fejlesztett közszolgáltatások vagy folyamatok száma ·Nem uniós országok közigazgatási szerveinek támogatása céljából szervezett TAIEX-rendezvények száma ·Nem uniós országok közigazgatási szerveinek támogatása céljából szervezett ikerintézményi együttműködési projektek száma ·Harmadik országokban kidolgozott/felülvizsgált és/vagy végrehajtás alatt álló, releváns közpolitikák száma |
|
|
Energia |
Reformok |
253 |
Szakpolitika és szabályozási keret: Energia |
40 % |
0 % |
0 % |
0 % |
· |
|
|
Energia |
Reformok |
254 |
Megújuló energia |
100 % |
0 % |
0 % |
0 % |
· |
|
|
Energia |
Reformok |
255 |
Energetikai infrastruktúra és energiahálózatok |
100 % |
0 % |
0 % |
0 % |
· |
|
|
Energia |
Reformok |
256 |
Nem fosszilis alapú rugalmasság-/tárolásorientált reformok |
100 % |
0 % |
0 % |
0 % |
· |
|
|
Környezet és éghajlat |
Körforgásos gazdaság |
257 |
A körforgásos gazdasághoz kapcsolódó szolgáltatások (pl. javítás, felújítás és újragyártás; tartalék alkatrészek értékesítése; hulladékká vált termékek és termékkomponensek újrahasználatra való előkészítése; használt cikkek értékesítése; a „termék mint szolgáltatás”, valamint más, körforgásos felhasználásra vonatkozó és eredményorientált szolgáltatási modellek; az újrahasználatra szánt használt cikkek kereskedelmének online piactere) |
100 % |
0 % |
100 % |
40 % |
·Az említett szolgáltatások által támogatott termékek száma |
·Évente elkerült ÜHG-kibocsátás tonna szén-dioxid-egyenértékben |
|
Környezet és éghajlat |
Körforgásos gazdaság |
258 |
Kereskedelmi és ipari hulladék kezelése: alapvetően a hulladékképződés megelőzéséhez, szelektív gyűjtéshez, válogatáshoz, újrahasználatra való előkészítéshez és újrafeldolgozáshoz vezető intézkedések, a biohulladék kivételével |
100 % |
0 % |
100 % |
0 % |
·Hulladékválogató létesítmények száma ·Hasznosított hulladék m3-ben ·Az újrafeldolgozott tartalom elért aránya |
·Évente elkerült ÜHG-kibocsátás tonna szén-dioxid-egyenértékben |
|
Környezet és éghajlat |
Körforgásos gazdaság |
259 |
Hulladékká vált termékek szennyezésmentesítése és bontása |
40 % |
0 % |
100 % |
0 % |
·A szennyezésmentesített és bontott termékek száma |
·Hasznosított anyag (tonna) |
|
Környezet és éghajlat |
Körforgásos gazdaság |
260 |
Kritikus fontosságú nyersanyagok újrafeldolgozása |
40 % |
0 % |
100 % |
0 % |
·Az újrafeldolgozott kritikus fontosságú nyersanyagok (tonna) |
|
|
Környezet és éghajlat |
Körforgásos gazdaság |
261 |
Háztartási hulladékok kezelése: alapvetően a hulladékképződés megelőzéséhez, szelektív gyűjtéshez, válogatáshoz, újrahasználatra való előkészítéshez és újrafeldolgozáshoz vezető intézkedések (a biohulladék kivételével) |
100 % |
0 % |
100 % |
0 % |
·A megelőzött, szelektíven gyűjtött, újrahasználatra előkészített vagy újrafeldolgozott hulladék (tonna) ·Hulladékválogató létesítmények száma |
·Évente elkerült ÜHG-kibocsátás tonna szén-dioxid-egyenértékben |
|
Környezet és éghajlat |
Körforgásos gazdaság |
262 |
Beruházások a körforgásos gazdasághoz kapcsolódó gyakorlatokba (pl. újrafeldolgozott tartalom, ipari szimbiózis, terméktervezés, újrahasználat, újragyártás) |
100 % |
0 % |
100 % |
0 % |
·A kezelt hulladék (tonna) |
|
|
Környezet és éghajlat |
Körforgásos gazdaság |
263 |
Depóniagáz leválasztása és felhasználása |
40 % |
0 % |
100 % |
0 % |
·Leválasztott gáz (tonna) |
·Évente elkerült ÜHG-kibocsátás tonna szén-dioxid-egyenértékben |
|
Környezet és éghajlat |
Körforgásos gazdaság |
264 |
Az újrafeldolgozott anyagok nyersanyagként való felhasználásának előmozdítása – az energiahatékonysági kritériumokkal összhangban |
40 % |
0 % |
100 % |
0 % |
·Az újrafelhasználásra került újrafeldolgozott anyagok (tonna) |
|
|
Környezet és éghajlat |
Körforgásos gazdaság |
265 |
Biohulladék-hasznosítás szelektíven gyűjtött biohulladék anaerob rothasztásával vagy komposztálásával |
40 % |
40 % |
100 % |
0 % |
·A kezelt biohulladék (tonna) |
·Évente elkerült ÜHG-kibocsátás tonna szén-dioxid-egyenértékben ·Komposzt előállítása (tonna/év) |
|
Környezet és éghajlat |
Körforgásos gazdaság |
266 |
Iparterületek és szennyezett földterületek természet-helyreállítástól eltérő célú rekultivációja |
0 % |
0 % |
100 % |
0 % |
·Rekultivált területek km2-ben |
|
|
Környezet és éghajlat |
Körforgásos gazdaság |
267 |
Nem veszélyes hulladék (a biomassza kivételével) szelektív gyűjtése, válogatása, újrahasználatra való előkészítése vagy újrafeldolgozása |
40 % |
40 % |
100 % |
0 % |
·A támogatott intézkedések száma ·Hulladék-újrafeldolgozási többletkapacitás (tonna) |
·A hasznosított anyag (tonna) |
|
Környezet és éghajlat |
Körforgásos gazdaság |
268 |
Jogilag nem megfelelő hulladéklerakók és elhagyott vagy illegális szeméttelepek helyreállítása harmadik országokban |
0 % |
0 % |
100 % |
0 % |
·A hulladékártalmatlanítási kapacitás volumene |
|
|
Környezet és éghajlat |
Körforgásos gazdaság |
269 |
Energetikai hasznosítást végző üzemek nem újrafeldolgozható veszélyes hulladékok kezeléséhez |
0 % |
0 % |
100 % |
0 % |
·Hulladékfeldolgozási kapacitás |
|
|
Környezet és éghajlat |
Körforgásos gazdaság |
270 |
Mechanikai-biológiai kezelést végző üzemek (MBK-üzemek) – a mezőgazdasági ágazatban |
0 % |
0 % |
100 % |
0 % |
·Hulladékfeldolgozási kapacitás |
|
|
Környezet és éghajlat |
Körforgásos gazdaság |
271 |
Veszélyes hulladék kezelése |
0 % |
0 % |
100 % |
0 % |
·A kezelt veszélyes hulladék (tonna) |
|
|
Környezet és éghajlat |
Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás |
272 |
Szürke alkalmazkodási intézkedések |
0 % |
100 % |
0 % |
0 % |
·A támogatott alkalmazkodási intézkedések száma |
·Az éghajlatváltozás hatásaival szembeni rezilienciát szolgáló intézkedések hatálya alá tartozó eszközök értéke és/vagy lakosság |
|
Környezet és éghajlat |
Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás |
273 |
A kedvezőtlen éghajlati jelenségek okozta károk elleni biztosítás |
0 % |
100 % |
0 % |
0 % |
·A biztosított személyek száma – nemek szerinti bontásban |
·Az éghajlatváltozás hatásaival szembeni rezilienciát szolgáló intézkedések hatálya alá tartozó eszközök értéke és/vagy lakosság |
|
Környezet és éghajlat |
Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás |
274 |
Szürke és természetalapú reziliencia-intézkedések kombinációja |
0 % |
100 % |
40 % |
0 % |
·A támogatott alkalmazkodási intézkedések száma |
·Az alkalmazkodási intézkedések előnyeit élvező személyek száma – nemek szerinti bontásban ·Az éghajlatváltozás hatásaival szembeni rezilienciát szolgáló intézkedések hatálya alá tartozó eszközök értéke és/vagy lakosság |
|
Környezet és éghajlat |
Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás |
275 |
Az éghajlatváltozás hatásaival szembeni rezilienciát szolgáló természetalapú intézkedések |
0 % |
100 % |
100 % |
0 % |
·A támogatott alkalmazkodási intézkedések száma |
·Az alkalmazkodási intézkedések előnyeit élvező személyek száma – nemek szerinti bontásban ·Az éghajlatváltozás hatásaival szembeni rezilienciát szolgáló intézkedések hatálya alá tartozó eszközök értéke és/vagy lakosság |
|
Környezet és éghajlat |
Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás |
276 |
Az erdőtűzkockázatot csökkentő megelőző intézkedések |
40 % |
100 % |
100 % |
0 % |
·Megelőző intézkedésekkel védett erdőterületek hektárban |
·Az alkalmazkodási intézkedések előnyeit élvező személyek száma – nemek szerinti bontásban ·Az éghajlatváltozás hatásaival szembeni rezilienciát szolgáló intézkedések hatálya alá tartozó eszközök értéke és/vagy lakosság |
|
Környezet és éghajlat |
Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás |
277 |
Az aszálykockázatot csökkentő megelőző intézkedések |
0 % |
100 % |
40 % |
0 % |
·Megelőző intézkedések által érintett személyek száma – nemek szerinti bontásban |
·Az alkalmazkodási intézkedések előnyeit élvező személyek száma – nemek szerinti bontásban ·Az éghajlatváltozás hatásaival szembeni rezilienciát szolgáló intézkedések hatálya alá tartozó eszközök értéke és/vagy lakosság |
|
Környezet és éghajlat |
Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás |
278 |
Az árvízkockázatot csökkentő megelőző intézkedések |
0 % |
100 % |
40 % |
0 % |
·Megelőző intézkedések által érintett személyek száma – nemek szerinti bontásban |
·Az alkalmazkodási intézkedések előnyeit élvező személyek száma – nemek szerinti bontásban ·Az éghajlatváltozás hatásaival szembeni rezilienciát szolgáló intézkedések hatálya alá tartozó eszközök értéke és/vagy lakosság |
|
Környezet és éghajlat |
Az éghajlat-politikát támogató digitális technológiák |
279 |
Digitális technológia és szolgáltatások az éghajlat-politikai fellépéshez – alkalmazkodás |
0 % |
100 % |
0 % |
0 % |
·A finanszírozott projektek száma |
·Az alkalmazkodási intézkedések előnyeit élvező személyek száma – nemek szerinti bontásban |
|
Környezet és éghajlat |
Az éghajlat-politikát támogató digitális technológiák |
280 |
Digitális technológia és szolgáltatások az éghajlat-politikai fellépéshez – mérséklés |
100 % |
0 % |
0 % |
0 % |
·A finanszírozott projektek száma |
·Évente elkerült ÜHG-kibocsátás tonna szén-dioxid-egyenértékben |
|
Környezet és éghajlat |
Természetvédelem és a természet helyreállítása |
281 |
Horizontális természetvédelmi és -helyreállítási intézkedések (beleértve a monitoringot, a beszámolást, a hiányzó ismeretek pótlását, a kapacitásépítést, a tájékoztatást és az oktatást stb.) |
0 % |
100 % |
100 % |
0 % |
·Az elért személyek száma |
|
|
Környezet és éghajlat |
Természetvédelem és a természet helyreállítása |
282 |
Nem konkrét ökoszisztémákhoz kapcsolódó egyéb intézkedések (beleértve a védett fajok által okozott károk megelőzését, mérséklését vagy megtérítését) |
0 % |
40 % |
100 % |
0 % |
·Védett fajok érdekében végrehajtott intézkedések száma |
|
|
Környezet és éghajlat |
Természetvédelem és a természet helyreállítása |
283 |
A tengeri ökoszisztémák védelme és helyreállítása |
40 % |
40 % |
100 % |
0 % |
·Védett vagy helyreállított területek hektárban ·A továbbfejlesztett vagy létrehozott természetalapú megoldások száma |
|
|
Környezet és éghajlat |
Természetvédelem és a természet helyreállítása |
284 |
A szárazföldi, part menti és édesvízi ökoszisztémák védelme és helyreállítása |
100 % |
100 % |
100 % |
0 % |
· |
·Évente elkerült ÜHG-kibocsátás tonna szén-dioxid-egyenértékben |
|
Környezet és éghajlat |
Természetvédelem és a természet helyreállítása |
285 |
A városi ökoszisztémák védelme és helyreállítása, beleértve a várostervezésben alkalmazott, éghajlatváltozás hatásaival szembeni rezilienciát szolgáló intézkedéseket is |
100 % |
100 % |
100 % |
0 % |
· |
·Az éghajlatváltozás hatásaival szembeni rezilienciát szolgáló intézkedések hatálya alá tartozó eszközök értéke és/vagy lakosság |
|
Környezet és éghajlat |
Természetvédelem és a természet helyreállítása |
286 |
Vizes élőhelyek és tőzeglápok védelme és helyreállítása, ideértve a lecsapolt tőzeglápok elárasztását is |
100 % |
100 % |
100 % |
0 % |
· |
·Évente elkerült ÜHG-kibocsátás tonna szén-dioxid-egyenértékben |
|
Környezet és éghajlat |
Természetvédelem és a természet helyreállítása |
287 |
Iparterületek és szennyezett földterületek természet-helyreállítás céljából történő rekultivációja |
0 % |
100 % |
100 % |
0 % |
·Helyreállított területek hektárban |
|
|
Környezet és éghajlat |
Erdőgazdálkodás |
288 |
Fenntartható erdőtelepítés és újraerdősítés |
100 % |
100 % |
40 % |
0 % |
·Új, erdősített és újraerdősített területek hektárban, nettó érték |
·Évente elkerült ÜHG-kibocsátás tonna szén-dioxid-egyenértékben |
|
Környezet és éghajlat |
Szennyezés |
289 |
A levegőminőség-megfigyelés és -modellezés javítását célzó intézkedések |
0 % |
0 % |
100 % |
0 % |
·Szennyező anyagok csökkenése tonnában (kivéve a CO2-egyenértéket) (csak PM2,5 és NOX) ·Szennyező anyagok csökkenése tonnában (kivéve a CO2-egyenértéket) (csak PM2,5 és NOX) [az (EU) 2024/2284 irányelvvel összhangban] |
|
|
Környezet és éghajlat |
Szennyezés |
290 |
A légszennyezés csökkentését célzó intézkedések |
40 % |
0 % |
100 % |
0 % |
·Szennyező anyagok csökkenése tonnában (PM2,5 és NOx) |
|
|
Környezet és éghajlat |
Szennyezés |
291 |
A forrásnál történő zajcsillapítást célzó intézkedések és a zajexpozíció csökkentését célzó intézkedések |
0 % |
0 % |
100 % |
0 % |
·Létrehozott zajárnyékoló falak hossza km-ben, valamint a mért zajszennyezési szint ·Csendesebb vasútvonalak vagy villamosvonalak kilométerhosszának, valamint a csendes teher- vagy személykocsik (vasutak, villamosok) országon belüli számának növekedése ·Alacsony zajkibocsátású közutak hossza km-ben ·A telepített csendes homlokzatok száma |
|
|
Környezet és éghajlat |
Szennyezés |
292 |
Az ipari kibocsátások csökkentését célzó intézkedésekek, beleértve a tisztább gyártástechnológiákba történő beruházásokat és a kibocsátásszabályozást célzó intézkedéseket |
40 % |
0 % |
100 % |
0 % |
·Szennyező anyagok csökkenése tonnában (PM2,5 és NOx) |
·Évente elkerült ÜHG-kibocsátás tonna szén-dioxid-egyenértékben |
|
Környezet és éghajlat |
Szennyezés |
293 |
A vízszennyezés helyreállítása (pl. tápanyagok, növényvédő szerek, gyógyszerek, PFA-anyagok, műanyagok, vegyi anyagok) |
0 % |
0 % |
100 % |
0 % |
·Szennyező anyagok csökkenése (tonna/év) (tápanyagok, növényvédő szerek, gyógyszerek, műanyagok, PFA-anyagok és vegyi anyagok) |
|
|
Környezet és éghajlat |
Reformok |
294 |
Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás és az éghajlatváltozás hatásaival szembeni reziliencia |
0 % |
100 % |
40 % |
0 % |
·Elfogadott vagy hatályba lépett jogszabályok száma ·A lezárt szakpolitikai előkészületek vagy értékelések száma ·Az érdekelt felekkel folytatott, lezárt konzultációk száma ·Hatályos végrehajtási rendeletek vagy iránymutatások száma ·A stratégia vagy keretrendszer végleges elfogadásainak száma ·Fejlesztett közszolgáltatások vagy folyamatok száma ·Nem uniós országok közigazgatási szerveinek támogatása céljából szervezett TAIEX-rendezvények száma ·Nem uniós országok közigazgatási szerveinek támogatása céljából szervezett ikerintézményi együttműködési projektek száma ·Harmadik országokban kidolgozott/felülvizsgált és/vagy végrehajtás alatt álló, releváns közpolitikák száma |
|
|
Környezet és éghajlat |
Reformok |
295 |
Környezetpolitika és szabályozási keret és erőforrás-gazdálkodás, beleértve a fenntartható finanszírozást is |
40 % |
40 % |
100 % |
0 % |
· |
|
|
Környezet és éghajlat |
Vízügy |
296 |
A tengeri környezetet érő terhelés csökkentése |
40 % |
40 % |
100 % |
0 % |
·Műveletek száma |
·A jó környezeti állapotra vonatkozó küszöbértékek elérésének mértéke |
|
Környezet és éghajlat |
Vízügy |
297 |
Szennyvízgyűjtő és/vagy -tisztító rendszerek építése, felújítása vagy bővítése, a higiéniás létesítményekhez való hozzáférés fenntartása és javítása |
0 % |
0 % |
100 % |
0 % |
·Fejlesztett szennyvízgyűjtő rendszerek és/vagy szennyvíztisztító telepek száma ·A fejlesztett higiéniás létesítményekhez hozzáférő személyek száma |
·A fejlesztett szennyvízgyűjtés és/vagy -tisztítás lakosegyenértéke (LE) |
|
Környezet és éghajlat |
Vízügy |
298 |
Digitalizációs intézkedések a vízágazatban és a szennyvízágazatban (pl. mérés) |
40 % |
0 % |
40 % |
0 % |
·A digitalizációs intézkedések végrehajtása céljából támogatott létesítmények száma ·Intelligens vízmérővel rendelkező lakosok száma |
|
|
Környezet és éghajlat |
Vízügy |
299 |
Energiahatékonysági intézkedések a vízágazatban és a szennyvízágazatban (pl. ellátás, gazdálkodás, szennyvíz) |
40 % |
40 % |
40 % |
0 % |
·A támogatott létesítmények száma |
·Energiamegtakarítás MWh-ban |
|
Környezet és éghajlat |
Vízügy |
300 |
Természetalapú megoldások a talaj vízmegtartó képességének növelése érdekében; a felszín alatti vizek kivételével nem járó esővízgyűjtés; a folyók szabad áramlását gátló akadályok felszámolása; víztisztítás |
40 % |
100 % |
100 % |
0 % |
·Felszíni vízlefolyások és szennyvíztisztító telepekre beömlő szennyvíz mutatószáma (m3/év) ·Vízkivétel mutatószáma (m3/év) |
|
|
Környezet és éghajlat |
Vízügy |
301 |
Az emberi fogyasztásra szánt vízzel való ellátás biztosítása (kivételi, tisztítási, tárolási és elosztási infrastruktúra), beleértve a minőségbiztosítási intézkedéseket, a hatékonyság javítását (pl. a vízszivárgás szintjének csökkentését) célzó intézkedéseket, a vízhez való hozzáférés megújítását, fenntartását és javítását is |
0 % |
40 % |
100 % |
0 % |
·A vízellátási többletkapacitás mutatószáma (m3/nap) |
·A vízellátásban részesülő lakosok száma – nemek szerinti bontásban ·A vízellátásban részesülő háztartások száma |
|
Környezet és éghajlat |
Vízügy |
302 |
A vízhasználat hatékonysága, vízmegtakarítás és -újrafelhasználás |
40 % |
100 % |
100 % |
0 % |
·Az intézkedések előnyeit élvező személyek száma |
|
|
Környezet és éghajlat |
Vízügy |
303 |
A vízgazdálkodás tervezése, nyomon követése és ellenőrzése (beleértve a digitalizációt is) |
0 % |
100 % |
100 % |
0 % |
·Az intézkedések előnyeit élvező személyek száma |
|
|
Lakhatás és infrastruktúra |
Építőipar |
304 |
Új, kibocsátásmentes vagy közel kibocsátásmentes lakóépületek fejlesztése és építése |
40 % |
40 % |
40 % |
0 % |
·Épített terület m2-ben |
·Évente elkerült ÜHG-kibocsátás tonna szén-dioxid-egyenértékben ·Energiamegtakarítás MWh-ban ·Átlagos primerenergia felhasználás kWh/m2-ben (a beavatkozás előtt/után) ·Az épületeket használók száma évente – nemek szerinti bontásban ·A szociális lakhatás szempontjából releváns arány |
|
Lakhatás és infrastruktúra |
Építőipar |
305 |
Új, kibocsátásmentes vagy közel kibocsátásmentes, nem lakóépületek fejlesztése és építése |
40 % |
40 % |
40 % |
0 % |
· |
· |
|
Lakhatás és infrastruktúra |
Építőipar |
306 |
Új, kibocsátásmentes vagy közel kibocsátásmentes középületek fejlesztése és építése |
40 % |
40 % |
40 % |
0 % |
· |
· |
|
Lakhatás és infrastruktúra |
Bontás |
307 |
Épületek és egyéb építmények bontása |
0 % |
0 % |
0 % |
0 % |
·A lebontott épületek vagy építmények száma |
|
|
Lakhatás és infrastruktúra |
Reformok |
308 |
Szakpolitika és szabályozási keret |
0 % |
0 % |
0 % |
0 % |
·Elfogadott vagy hatályba lépett jogszabályok száma ·A lezárt szakpolitikai előkészületek vagy értékelések száma ·Az érdekelt felekkel folytatott, lezárt konzultációk száma ·Hatályos végrehajtási rendeletek vagy iránymutatások száma ·A stratégia vagy keretrendszer végleges elfogadásainak száma ·Fejlesztett közszolgáltatások vagy folyamatok száma ·Nem uniós országok közigazgatási szerveinek támogatása céljából szervezett TAIEX-rendezvények száma ·Nem uniós országok közigazgatási szerveinek támogatása céljából szervezett ikerintézményi együttműködési projektek száma ·Harmadik országokban kidolgozott/felülvizsgált és/vagy végrehajtás alatt álló, releváns közpolitikák száma |
|
|
Lakhatás és infrastruktúra |
Szociális és megfizethető lakhatás |
309 |
Új, kibocsátásmentes vagy közel kibocsátásmentes lakóépületek fejlesztése és építése szociális és megfizethető lakhatás céljára |
40 % |
40 % |
40 % |
40 % |
·Felújított terület m2-ben és a felújított vagy további szociális és megfizethető lakások száma |
·Évente elkerült ÜHG-kibocsátás tonna szén-dioxid-egyenértékben ·Energiamegtakarítás MWh-ban ·Átlagos primerenergia felhasználás kWh/m2-ben (a beavatkozás előtt/után) ·Az épületeket használók száma évente – nemek szerinti bontásban ·A szociális lakhatás szempontjából releváns arány (%) |
|
Lakhatás és infrastruktúra |
Szociális és megfizethető lakhatás |
310 |
Szociális és megfizethető lakhatást szolgáló lakóépületek rehabilitációja és rendelkezésre bocsátása (beleértve a nem főtevékenységnek minősülő energetikai intézkedéseket is) |
40 % |
40 % |
0 % |
40 % |
·Felújított terület m2-ben és a felújított vagy további szociális és megfizethető lakások száma |
· |
|
Lakhatás és infrastruktúra |
Szociális és megfizethető lakhatás |
311 |
A nem lakóépületek és ipari épületek rendeltetésének megváltoztatása (beleértve a nem alaptevékenységnek minősülő energetikai intézkedéseket is) szociális és megfizethető lakhatásra szolgáló lakóépület rendeltetésre |
40 % |
40 % |
0 % |
40 % |
·Felújított/megváltoztatott rendeltetésű/további terület m2-ben, valamint a felújított vagy további szociális és megfizethető lakások száma |
· |
|
Lakhatás és infrastruktúra |
Szociális és megfizethető lakhatás |
312 |
Új, kibocsátásmentes vagy közel kibocsátásmentes, diákszállásnak szánt épületek fejlesztése és építése |
40 % |
40 % |
40 % |
100 % |
·Épített terület m2-ben és a felújított vagy további diákszállás-férőhelyek száma |
· |
|
Lakhatás és infrastruktúra |
Szociális és megfizethető lakhatás |
313 |
Diákszállásnak szánt épületek rehabilitációja és rendelkezésre bocsátása (beleértve a nem alaptevékenységnek minősülő energetikai intézkedéseket is) |
40 % |
40 % |
0 % |
100 % |
·Felújított/további terület m2-ben és a felújított vagy további diákszállás-férőhelyek száma |
· |
|
Lakhatás és infrastruktúra |
Szociális és megfizethető lakhatás |
314 |
Új, kibocsátásmentes vagy közel kibocsátásmentes, hajléktalanság elleni küzdelmet szolgáló épületek fejlesztése és építése |
40 % |
40 % |
40 % |
100 % |
·Épített terület m2-ben és a további szálláshelyek száma |
·Évente elkerült ÜHG-kibocsátás tonna szén-dioxid-egyenértékben ·Energiamegtakarítás MWh-ban ·Átlagos primerenergia felhasználás kWh/ m2-ben (a beavatkozás előtt/után) ·Az épületeket használók száma évente – nemek szerinti bontásban ·A szociális lakhatás szempontjából releváns arány (%) ·Szennyező anyagok (PM2,5 és NOx) csökkenése tonnában |
|
Lakhatás és infrastruktúra |
Szociális és megfizethető lakhatás |
315 |
A hajléktalanság elleni küzdelmet szolgáló épületek rehabilitációja és rendelkezésre bocsátása (beleértve a nem főtevékenységnek minősülő energetikai intézkedéseket is) |
40 % |
40 % |
0 % |
100 % |
·Felújított/további terület m2-ben és a felújított vagy további szálláshelyek száma |
· |
|
Lakhatás és infrastruktúra |
Szociális és megfizethető lakhatás |
316 |
Szociális és megfizethető lakhatáshoz kapcsolódó új, kibocsátásmentes vagy közel kibocsátásmentes, nem lakóépületek fejlesztése és építése |
40 % |
40 % |
40 % |
40 % |
·Épített terület m2-ben és a felújított vagy további szálláshelyek száma |
· |
|
Lakhatás és infrastruktúra |
Szociális és megfizethető lakhatás |
317 |
Szociális és megfizethető lakhatáshoz kapcsolódó, nem lakóépületek rehabilitációja (beleértve a nem főtevékenységnek minősülő energetikai intézkedéseket is) |
40 % |
40 % |
0 % |
40 % |
·Épített terület m2-ben és a felújított vagy további szálláshelyek száma |
· |
|
Makrogazdasági segítségnyújtás és kereskedelem |
Pénzügyi szektor |
318 |
Harmadik országbeli monetáris intézményeknek nyújtott támogatás |
0 % |
0 % |
0 % |
0 % |
·Projektek száma |
|
|
Makrogazdasági segítségnyújtás és kereskedelem |
Makrogazdasági támogatás |
319 |
Makroszintű pénzügyi támogatás |
0 % |
0 % |
0 % |
0 % |
·A támogatott országok száma |
·A kedvezményezett személyek száma |
|
Makrogazdasági segítségnyújtás és kereskedelem |
Reformok |
320 |
Kereskedelempolitika és szabályozási keret |
0 % |
0 % |
0 % |
0 % |
·Elfogadott vagy hatályba lépett jogszabályok száma ·A lezárt szakpolitikai előkészületek vagy értékelések száma ·Az érdekelt felekkel folytatott, lezárt konzultációk száma ·Hatályos végrehajtási rendeletek vagy iránymutatások száma ·A stratégia vagy keretrendszer végleges elfogadásainak száma ·Fejlesztett közszolgáltatások vagy folyamatok száma ·Nem uniós országok közigazgatási szerveinek támogatása céljából szervezett TAIEX-rendezvények száma ·Nem uniós országok közigazgatási szerveinek támogatása céljából szervezett ikerintézményi együttműködési projektek száma ·Harmadik országokban kidolgozott/felülvizsgált és/vagy végrehajtás alatt álló, releváns közpolitikák száma |
|
|
Makrogazdasági segítségnyújtás és kereskedelem |
Kereskedelem |
321 |
A kereskedelem támogatása harmadik országokban |
0 % |
0 % |
0 % |
0 % |
·A partnerországok kereskedelmet, beruházásokat és vállalkozásokat érintő gyakorlataival kapcsolatos, valamint az EU belső politikáinak külső dimenzióját vagy uniós érdeket előmozdító, befolyásolt eljárások száma |
|
|
Migráció és határigazgatás |
Határigazgatás és vízumpolitika |
322 |
A schengeni térség megfelelő működésének támogatása |
0 % |
0 % |
0 % |
0 % |
·A végrehajtott schengeni ajánlások száma |
·A schengeni értékelés szerinti azon ajánlásoknak az összes ajánláshoz viszonyított aránya, amelyeket végrehajtottak |
|
Migráció és határigazgatás |
Határigazgatás és vízumpolitika |
323 |
Az európai integrált határigazgatás támogatása |
0 % |
0 % |
0 % |
0 % |
·A határátkelőhelyekhez és a határőrizethez beszerzett berendezések száma – típusok (automatizált határellenőrzési rendszerek, többek között légi járművek, pilóta nélküli légi járművek, tengeri szállítás, szárazföldi szállítás) szerinti bontásban ·A fejlesztett létesítmények száma – típusok (előszűréshez és a határon folytatott eljárásokhoz használt létesítmények, határátkelőhelyeken használt létesítmények) szerinti bontásban ·A harmadik országokkal folytatott együttműködési projektek száma ·Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség műszakieszköz-állományában nyilvántartott tagállami eszközök száma – típusok (jelentősebb eszközök/egyéb) szerinti bontásban ·Az előszűrésről szóló rendeletben előírt független nyomonkövetési szervek azon személyzetének száma, amely a nyomon követés lefolytatásához szükséges képzésben részesült ·A támogatott nagy méretű IT-rendszerek száma – a támogatás típusa szerinti bontásban (fejlesztett, karbantartott, korszerűsített) ·A képzésben részesült személyzet száma – nemek szerinti bontásban ·A korszerűsített közigazgatási egységek száma |
·A műveletekhez az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség rendelkezésére bocsátott jelentősebb eszközök száma az Ügynökség által az adott tagállamoktól kért eszközök számához viszonyítva ·A végrehajtott ajánlásoknak az összes ajánláshoz viszonyított aránya – területenként (határok, Schengeni Információs Rendszer, határregisztrációs rendszer és Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszer [ETIAS]) ·A végrehajtott ajánlásoknak a Frontex sebezhetőségi értékelése szerinti összes ajánláshoz viszonyított aránya ·A független megfigyelők által végzett tevékenységek száma |
|
Migráció és határigazgatás |
Határigazgatás és vízumpolitika |
324 |
A közös vízumpolitika támogatása |
0 % |
0 % |
0 % |
0 % |
·A vízumkérelmek feldolgozásának digitalizálását támogató projektek száma ·A harmadik országokban működő konzulátusokra kiküldött személyzet létszáma – cél (vízumfeldolgozás/egyéb) és nemek szerinti bontásban ·A schengeni térségen kívüli új vagy korszerűsített konzulátusok száma – a korszerűsítés típusa (a vízumkérelmezők/egyéb személyek ügyintézését ügyfélbarátabbá tevő korszerűsítés) szerinti bontásban ·A képzésben részesült személyzet száma – nemek szerinti bontásban ·A korszerűsített közigazgatási egységek száma |
·A közös vízumpolitika területére vonatkozó schengeni értékelések szerinti azon ajánlások aránya, amelyeket végrehajtottak ·A vízumkérelmek feldolgozása terén a tagállamok között kezdeményezett/továbbfejlesztett együttműködési formák száma ·Azon résztvevők aránya, akik a képzési tevékenység után három hónappal a képzésen elsajátított készségek és kompetenciák használatáról számolnak be |
|
Migráció és határigazgatás |
Migráció – EU |
325 |
A közös európai menekültügyi rendszer valamennyi vonatkozásának megerősítése és fejlesztése, beleértve annak külső dimenzióját is (a lakhatási infrastruktúra kivételével) |
0 % |
0 % |
0 % |
0 % |
·A képzésben részesült és felvett jogi tanácsadók száma ·A kísérő nélküli kiskorúak képviselőinek száma ·A támogatott résztvevők száma – a segítségnyújtás típusa (jogi tanácsadás, jogi segítségnyújtás, egyéb), kiszolgáltatottsági helyzet (kiszolgáltatott/egyéb) és nemek szerinti bontásban ·A támogatott nagy méretű IT-rendszerek száma – a támogatás típusa szerinti bontásban (fejlesztett, karbantartott, korszerűsített) ·A felvett ügyintézők száma ·A képzésben részesült személyzet száma – nemek szerinti bontásban |
·Az uniós finanszírozású befogadó állomásokon elhelyezett személyek száma – a következő jellemzők szerinti bontásban: kísérő nélküli kiskorúak, családok, összesen – és nemek szerinti bontásban ·Az egy jogi tanácsadóra jutó kérelmezők száma ·Az egy képviselőre jutó kísérő nélküli kiskorúak aránya ·A nemi alapú erőszakkal, szexuális kizsákmányolással kapcsolatos áldozatsegítő szolgáltatásokban vagy a munkavállalói jogok megsértésével kapcsolatos támogató szolgáltatásokban részesült migráns nők száma ·Képzések azon résztvevőinek aránya, akik a képzési tevékenység után három hónappal a képzésen elsajátított készségek és kompetenciák használatáról számolnak be |
|
Migráció és határigazgatás |
Migráció – EU |
326 |
Befogadó infrastruktúra – fejlesztés és építés |
0 % |
0 % |
0 % |
0 % |
·Az uniós vívmányokkal összhangban lévő férőhelyek száma a befogadó infrastruktúrákon belül – kísérő nélküli kiskorúak, családok számára rendelkezésre álló férőhelyek, összes férőhely – és nemek szerinti bontásban |
·Az uniós finanszírozású befogadó állomásokon elhelyezett személyek száma – a következő jellemzők szerinti bontásban: kísérő nélküli kiskorúak, családok, összesen – és nemek szerinti bontásban |
|
Migráció és határigazgatás |
Migráció – EU |
327 |
Befogadó infrastruktúrák – Felújítás és korszerűsítés |
0 % |
0 % |
0 % |
0 % |
·Az uniós finanszírozású befogadó állomásokon elhelyezett személyek száma – a következő jellemzők szerinti bontásban: kísérő nélküli kiskorúak, családok, összesen – és nemek szerinti bontásban |
·A korszerűsített befogadó létesítményeket igénybevevők száma évente – nemek szerinti bontásban |
|
Migráció és határigazgatás |
Migráció – EU |
328 |
A tagállamokba irányuló jogszerű migráció megerősítése és fejlesztése, valamint a migránsok korai integrációja a gazdasági és szociális igényeiknek megfelelően |
0 % |
0 % |
0 % |
40 % |
·Uniós finanszírozással megvalósuló, kivándorlást előkészítő intézkedések résztvevőinek száma – nemek szerinti bontásban ·Az Unióba vezető jogszerű migrációs csatornákra irányuló figyelemfelkeltést célzó tájékoztató kampányok száma ·Azon résztvevők száma, akik jogszerű migráció, többek között családegyesítés céljából tájékoztatásban vagy segítségnyújtásban részesültek ·Harmadik országbeli mobilitási programok előnyeit élvező résztvevők száma – nemek szerinti bontásban ·Áttelepített személyek száma – nemek szerinti bontásban ·Humanitárius befogadás keretében befogadott személyek száma – nemek szerinti bontásban ·A képzésben részesült személyzet száma – nemek szerinti bontásban ·Az integrációs intézkedések végrehajtásához támogatásban részesült helyi és regionális hatóságok száma ·Integráció céljából támogatott résztvevők száma – a támogatás típusa (nyelvtanfolyam, állampolgári ismereteket nyújtó tanfolyam) szerinti bontásban ·Azon résztvevők száma, akik személyre szóló szakmai tanácsadásban részesültek |
·Azon résztvevők aránya, akik valamely harmadik országban megszerzett képesítésük vagy készségeik elismerését vagy értékelését kérelmezték ·Azon résztvevők aránya, akik „huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező” jogállást kérelmeztek ·Képzések azon résztvevőinek aránya, akik a képzési tevékenység után három hónappal a képzésen elsajátított készségek és kompetenciák használatáról számolnak be |
|
Migráció és határigazgatás |
Migráció – EU |
329 |
Hozzájárulás az irreguláris migráció elleni küzdelemhez, a hatékony, biztonságos és méltóságteljes visszaküldés és visszafogadás javítása, valamint a származási országokba való hatékony kezdeti visszailleszkedés elősegítése és az ahhoz való hozzájárulás (csak uniós belső politika) |
0 % |
0 % |
0 % |
0 % |
·A visszailleszkedési támogatásban részesült visszatelepülők száma – nemek szerinti bontásban ·Az idegenrendészeti fogdákban létrehozott férőhelyek száma ·Az idegenrendészeti fogdák korszerűsített vagy felújított férőhelyeinek száma ·A képzésben részesült személyzet száma – nemek szerinti bontásban |
·Az uniós támogatással visszatelepülők száma – visszatérési státusz (önként visszatért/kitoloncolt személyek) és nemek szerinti bontásban ·Képzések azon résztvevőinek aránya, akik a képzési tevékenység után három hónappal a képzésen elsajátított készségek és kompetenciák használatáról számolnak be ·A schengeni értékelés szerinti azon ajánlásoknak az összes ajánláshoz viszonyított aránya, amelyeket végrehajtottak |
|
Migráció és határigazgatás |
Migráció – EU |
330 |
A szolidaritás és a felelősség tagállamok közötti igazságos elosztásának fokozása, különösen a migrációs nyomásnak kitett tagállamok esetében |
0 % |
0 % |
0 % |
0 % |
·A nemzetközi védelmet kérelmező, valamint nemzetközi védelemben részesülő olyan személyek száma, akiket valamely tagállamból egy másikba szállítottak át – nemek szerinti bontásban ·Az egyik tagállamból a másikba átutalt összegek EUR-ban, valamint a szolidaritási mechanizmus szerinti alternatív szolidaritási intézkedések egyenértékűsége ·Azon kérelmezők száma, akik esetében a szolidaritási mechanizmus keretében felelősséggel kapcsolatos kiegyensúlyozó intézkedést hoztak ·A végrehajtott dublini transzferek száma |
·Uniós finanszírozású dublini transzferek a végrehajtott összes dublini transzferen belül |
|
Migráció és határigazgatás |
Harmadik országokban zajló migráció – Külső tevékenység |
331 |
Az alapvető szükségletek támogatása harmadik országokban tartózkodó menekültek számára |
0 % |
0 % |
0 % |
0 % |
·Az uniós támogatással védelemben vagy segítségnyújtásban részesült, harmadik országbeli befogadó közösségekhez tartozó migránsok, menekültek és belső menekültek száma – nemek szerinti bontásban ·A nemi alapú erőszakkal, szexuális kizsákmányolással kapcsolatos áldozatsegítő szolgáltatásokban vagy a munkavállalói jogok megsértésével kapcsolatos támogató szolgáltatásokban részesült migráns nők száma |
|
|
Migráció és határigazgatás |
Harmadik országokban zajló migráció – Külső tevékenység |
332 |
A rendezett, biztonságos, szabályos és felelősségteljes migráció és mobilitás elősegítése az EU-n kívül (csak a nem uniós partnerországok számára és a nem uniós partnerországokban) (a lakhatási infrastruktúrák kivételével) |
0 % |
0 % |
0 % |
0 % |
·A védelemben vagy segítségnyújtásban részesült, befogadó közösségekhez tartozó migránsok, menekültek és belső menekültek vagy személyek száma – nemek szerinti bontásban ·A nemi alapú erőszakkal, szexuális kizsákmányolással kapcsolatos áldozatsegítő szolgáltatásokban vagy a munkavállalói jogok megsértésével kapcsolatos támogató szolgáltatásokban részesült migráns nők száma ·A nemek közötti egyenlőség szempontját figyelembe vevő migrációs megközelítések tárgyú képzésben részesült migrációs tisztviselők, szakpolitikai döntéshozók és szolgáltatók száma ·Az új vagy felújított férőhelyek száma a szálláshelyeken |
·Az elhelyezett személyek száma – nemek szerinti bontásban |
|
Migráció és határigazgatás |
Reformok |
333 |
Migrációs és határigazgatási politika és szabályozási keret |
0 % |
0 % |
0 % |
0 % |
·Elfogadott vagy hatályba lépett jogszabályok száma ·A lezárt szakpolitikai előkészületek vagy értékelések száma ·Az érdekelt felekkel folytatott, lezárt konzultációk száma ·Hatályos végrehajtási rendeletek vagy iránymutatások száma ·A stratégia vagy keretrendszer végleges elfogadásainak száma ·Fejlesztett közszolgáltatások vagy folyamatok száma ·Nem uniós országok közigazgatási szerveinek támogatása céljából szervezett TAIEX-rendezvények száma ·Nem uniós országok közigazgatási szerveinek támogatása céljából szervezett ikerintézményi együttműködési projektek száma ·Harmadik országokban kidolgozott/felülvizsgált és/vagy végrehajtás alatt álló, releváns közpolitikák száma |
|
|
Multiszektorális támogatás |
Uniós pénzügyi eszközök és költségvetési biztosítékok |
334 |
Támogatás pénzügyi eszközök és költségvetési biztosítékok révén** |
0 % |
0 % |
0 % |
0 % |
·Az uniós hozzájárulás volumene (költségvetési biztosíték, pénzügyi eszközökre vonatkozó kötelezettségvállalások vagy hitelkockázati fedezet) országok és régiók szerinti bontásban ·Műveletek száma ·A releváns célcsoportra kiterjesztett hitelek és egyéb finanszírozási források/befektetések összege |
·A mozgósított befektetések összege ·A mozgósított magánfinanszírozás összege A befektetők vonzása céljából kockázatmentesítési mechanizmusok és egyéb bizalmi eszközök létrehozásával felszabadított további tőke ·Tőkeáttételi hatás: a nemzetközi pénzügyi intézményektől vagy más finanszírozóktól származó visszatérítendő finanszírozás összegének az uniós hozzájárulás összegéhez viszonyított aránya ·Multiplikátorhatás: a nemzetközi pénzügyi intézményektől, állami és magánbefektetőktől származó teljes befektetésnek az uniós hozzájáruláshoz viszonyított aránya (azaz vegyes finanszírozású hozzájárulás vagy költségvetési biztosíték fedezete) ·A támogatott vállalkozások száma – mikro-, kis-, közép- és nagyvállalkozások szerinti bontásban ·A támogatott pénzügyi szereplők száma – a szereplők típusa (bankok, mikrofinanszírozási intézmények, alapok, üzleti angyalok stb.) szerinti bontásban ·A támogatott állami szereplők száma – a szereplők típusa (azaz helyi önkormányzat/központi kormányzat, állami tulajdonú vállalat stb.) szerinti bontásban ·A megőrzött vagy létrehozott munkahelyek száma |
|
Multiszektorális támogatás |
Integrált területi eszközök |
335 |
Közösségvezérelt helyi fejlesztés/LEADER és egyéb integrált területi eszközök |
0 % |
40 % |
0 % |
0 % |
·Előkészítő projektek száma ·Megvalósított projektek száma ·A végrehajtott stratégiák száma ·Finanszírozási megállapodások száma ·Együttműködési projektek száma ·A támogatott helyi akciócsoportok száma |
·Az integrált területfejlesztési stratégiák keretébe tartozó projektek által érintett lakosság ·A LEADER-stratégiák által lefedett vidéki lakosság aránya ·A megőrzött vagy létrehozott munkahelyek száma ·A létrehozott vállalkozások száma ·A képzésben részesült személyek száma ·A vonzott látogatók száma |
|
Multiszektorális támogatás |
Multiszektorális támogatás harmadik országokban |
336 |
Technikai együttműködési eszközök és ezekkel egyenértékű támogatás nyújtása harmadik országoknak |
0 % |
0 % |
0 % |
0 % |
·Nem uniós országok közigazgatási szerveinek támogatása céljából szervezett TAIEX-rendezvények száma ·Nem uniós országok közigazgatási szerveinek támogatása céljából szervezett ikerintézményi együttműködési projektek száma |
|
|
Multiszektorális támogatás |
Multiszektorális támogatás harmadik országokban |
337 |
Vagyonkezelői alapokhoz való hozzájárulások |
0 % |
0 % |
0 % |
0 % |
·Mozgósított és tőkeáttétellel generált források összege (EUR) |
|
|
Multiszektorális támogatás |
Multiszektorális támogatás harmadik országokban |
338 |
Egyéb multiszektorális támogatás harmadik országokban |
0 % |
0 % |
0 % |
0 % |
·Projektek száma |
|
|
Kutatás és innováció |
Alapkutatás |
339 |
Felderítő kutatás, kutatók képzése és kutatási infrastruktúrák** |
40 % |
40 % |
40 % |
0 % |
·A szakértők által értékelt kutatási eredmények (kiadványok, konferencia-kiadványok stb.) száma ·A támogatott kutatók száma – nemek, karrierszakasz és származási ország szerinti bontásban ·A nyílt hozzáférésű (bármely típusú) kutatási eredmények aránya ·A támogatott vállalkozások száma – típusok (kkv-k, induló innovatív vállalkozások, növekvő innovatív vállalkozások) szerinti bontásban ·Szellemitulajdon-jogok (többek között szabadalmak, védjegyek stb.) megszerzésére irányuló kérelmek száma ·Az uniós finanszírozással támogatott jogalanyok alkalmazotti létszáma ·A köz- és magánszféra tárbefektetései uniós finanszírozású projektekbe (EUR) ·A végfelhasználói és polgári szerepvállalási tevékenységekkel megvalósuló projektek aránya ·A nemi dimenziót integráló projektek száma és az ilyen projektekhez való uniós hozzájárulás (EUR) |
·A szakértők által értékelt kutatási eredményekre való hivatkozások ·A szakterületükön fokozott egyéni hatást gyakorló kutatók aránya – nemek szerinti bontásban ·A nyílt hozzáférésű (bármely típusú) kutatási eredményekre való hivatkozások ·A biztosított szellemitulajdon-jogok száma ·A szabadalmakra való hivatkozások száma ·A szabadalomcsaládok (innovációk) száma ·A részvételt követően mozgósított köz- és magánberuházások, beleérve a kkv-kba és induló innovatív vállalkozásokba történő beruházásokat is (EUR) |
|
Kutatás és innováció |
Befektetett eszközök |
340 |
Beruházás a K+I-hez közvetlenül kapcsolódó állóeszközökbe, beleértve a kutatási infrastruktúrát is |
0 % |
0 % |
0 % |
0 % |
· |
· |
|
Kutatás és innováció |
Befektetett eszközök |
341 |
Beruházás a K+I-hez közvetlenül kapcsolódó immateriális eszközökbe |
0 % |
0 % |
0 % |
0 % |
· |
· |
|
Kutatás és innováció |
Befektetett eszközök |
342 |
Beruházás a K+I-hez közvetlenül kapcsolódó tárgyi eszközökbe |
0 % |
0 % |
0 % |
0 % |
· |
· |
|
Kutatás és innováció |
Együttműködés |
343 |
Technológiatranszfer és együttműködés vállalkozások, kutatóközpontok és a felsőoktatási szektor között |
0 % |
0 % |
0 % |
0 % |
· |
· |
|
Kutatás és innováció |
Digitális technológiák |
344 |
Mesterséges intelligencia, adatok, robotika |
0 % |
0 % |
0 % |
0 % |
· |
· |
|
Kutatás és innováció |
Digitális technológiák |
345 |
Csipek és félvezetők, beleértve a fotonikát is |
0 % |
0 % |
0 % |
0 % |
· |
· |
|
Kutatás és innováció |
Digitális technológiák |
346 |
Felhőalapú számítástechnika – pereminformatika |
40 % |
40 % |
0 % |
0 % |
· |
· |
|
Kutatás és innováció |
Digitális technológiák |
347 |
Kiberbiztonság |
0 % |
0 % |
0 % |
0 % |
· |
· |
|
Kutatás és innováció |
Digitális technológiák |
348 |
HPC és kvantumtechnológia |
0 % |
0 % |
0 % |
0 % |
· |
· |
|
Kutatás és innováció |
Digitális technológiák |
349 |
3C hálózatok: nagy kapacitású, helyhez kötött és mobil hálózatok (beleértve a 6G-t is) |
0 % |
0 % |
0 % |
0 % |
· |
· |
|
Kutatás és innováció |
Digitális technológiák |
350 |
Szoftverfejlesztési technológiák és „nyílt internet” struktúra |
0 % |
0 % |
0 % |
0 % |
· |
· |
|
Kutatás és innováció |
Digitális technológiák |
351 |
Virtuális világok és web 4.0 |
0 % |
0 % |
0 % |
0 % |
· |
· |
|
Kutatás és innováció |
Digitális technológiák |
352 |
Új digitális ikermodellek (digitálisjármű-architektúrák és MI-megoldások, digitális föld modellezés és éghajlatváltozás, digitális ember) |
40 % |
40 % |
0 % |
0 % |
· |
· |
|
Kutatás és innováció |
Digitális technológiák |
353 |
Új, kialakulóban lévő digitális technológiák |
0 % |
0 % |
0 % |
0 % |
· |
· |
|
Kutatás és innováció |
Energia |
354 |
Energiatárolási technológiák (pl. akkumulátorok, hőtárolás) |
100 % |
0 % |
0 % |
0 % |
· |
· |
|
Kutatás és innováció |
Energia |
355 |
Energiahatékonyság |
100 % |
40 % |
0 % |
0 % |
· |
· |
|
Kutatás és innováció |
Energia |
356 |
Alacsony szén-dioxid-kibocsátású hidrogén és származékos termékei, nem biológiai eredetű megújuló üzemanyagok (RFNBO), valamint fenntartható forrásból származó bioüzemanyagok |
100 % |
0 % |
0 % |
0 % |
· |
· |
|
Kutatás és innováció |
Energia |
357 |
Megújuló energia |
100 % |
0 % |
0 % |
0 % |
· |
· |
|
Kutatás és innováció |
Energia |
358 |
Szén-dioxid-leválasztás, -hasznosítás és -tárolás |
100 % |
0 % |
0 % |
0 % |
· |
· |
|
Kutatás és innováció |
Energia |
359 |
Nemfosszilisenergia-infrastruktúra (pl. hálózatok) |
100 % |
0 % |
0 % |
0 % |
· |
· |
|
Kutatás és innováció |
Mezőgazdaság |
360 |
Versenyképes, fenntartható és reziliens mezőgazdaság, erdészet és vidéki térségek |
40 % |
40 % |
40 % |
0 % |
· |
· |
|
Kutatás és innováció |
Nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos politikák |
361 |
A társadalmi nemek kutatásának és az interszekcionális kutatás finanszírozása* |
0 % |
0 % |
0 % |
40 % |
· |
· |
|
Kutatás és innováció |
Zöld politikák |
362 |
Körforgásos gazdaság és erőforrás-gazdálkodás |
100 % |
0 % |
100 % |
0 % |
· |
· |
|
Kutatás és innováció |
Zöld politikák |
363 |
Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás és az éghajlatváltozás hatásaival szembeni reziliencia |
40 % |
100 % |
40 % |
0 % |
· |
· |
|
Kutatás és innováció |
Zöld politikák |
364 |
Alacsony kibocsátású és kibocsátásmentes szállítás (járművek, vasutak, légi szállítás és hajók vagy vízi szállítás) |
100 % |
0 % |
40 % |
0 % |
· |
· |
|
Kutatás és innováció |
Zöld politikák |
365 |
Természetvédelem |
40 % |
40 % |
100 % |
0 % |
· |
· |
|
Kutatás és innováció |
Zöld politikák |
366 |
A természet helyreállítása |
40 % |
40 % |
100 % |
0 % |
· |
· |
|
Kutatás és innováció |
Zöld politikák |
367 |
Óceánok és vizek, beleértve a kék gazdaságot is |
40 % |
40 % |
100 % |
0 % |
· |
· |
|
Kutatás és innováció |
Zöld politikák |
368 |
A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése |
40 % |
0 % |
100 % |
0 % |
· |
· |
|
Kutatás és innováció |
Zöld politikák |
369 |
„Nettó zéró” technológia |
100 % |
0 % |
0 % |
0 % |
· |
· |
|
Kutatás és innováció |
Zöld politikák |
370 |
Éghajlattudomány |
100 % |
100 % |
40 % |
0 % |
· |
· |
|
Kutatás és innováció |
Egészségügy |
371 |
Egészségügyi kutatás |
0 % |
0 % |
0 % |
40 % |
· |
· |
|
Kutatás és innováció |
Horizontális |
372 |
A nemzetközi kutatás és a nemzetközi együttműködés előmozdítása |
0 % |
0 % |
0 % |
0 % |
· |
· |
|
Kutatás és innováció |
Horizontális |
373 |
A kutatási kiválóság terjesztése és az Európai Kutatási Térség megerősítése |
0 % |
0 % |
0 % |
0 % |
· |
· |
|
Kutatás és innováció |
Ipar |
374 |
Élettudományok és biotechnológia (beleértve a bioalapú anyagokat is) |
40 % |
40 % |
0 % |
0 % |
· |
· |
|
Kutatás és innováció |
Ipar |
375 |
Az induló innovatív vállalkozások és a növekvő innovatív vállalkozások diszruptív innovációját támogató intézkedések (nem tematikus)** |
0 % |
0 % |
0 % |
0 % |
· |
· |
|
Kutatás és innováció |
Ipar |
376 |
Nyersanyagok, vegyi anyagok és fejlett anyagok |
0 % |
0 % |
0 % |
0 % |
· |
· |
|
Kutatás és innováció |
Innováció |
377 |
Környezetvédelemre összpontosító kutatási és innovációs folyamatok, technológiatranszfer és együttműködés a vállalkozások között (beleértve az ipari szennyezés mérséklését, a körforgásos gazdaságot és a biológiai sokféleséget) |
40 % |
0 % |
40 % |
0 % |
· |
· |
|
Kutatás és innováció |
Innováció |
378 |
Éghajlat-politikai célkitűzésekre összpontosító kutatási és innovációs folyamatok, technológiatranszfer és együttműködés a vállalkozások között |
100 % |
40 % |
0 % |
0 % |
· |
· |
|
Kutatás és innováció |
Közös Kutatóközpont |
379 |
Tudomány az uniós szakpolitikák szolgálatában |
0 % |
0 % |
0 % |
0 % |
· |
· |
|
Kutatás és innováció |
Nukleáris energia |
380 |
Maghasadás |
40 % |
0 % |
0 % |
0 % |
· |
· |
|
Kutatás és innováció |
Nukleáris energia |
381 |
Magfúzió |
100 % |
0 % |
0 % |
0 % |
· |
· |
|
Kutatás és innováció |
Reformok |
382 |
Szakpolitika és szabályozási keret |
0 % |
0 % |
0 % |
0 % |
·Elfogadott vagy hatályba lépett jogszabályok száma ·A lezárt szakpolitikai előkészületek vagy értékelések száma ·Az érdekelt felekkel folytatott, lezárt konzultációk száma ·Hatályos végrehajtási rendelet vagy iránymutatások ·A stratégia vagy keret végleges elfogadása ·Fejlesztett közszolgáltatások vagy folyamatok ·Nem uniós országok közigazgatási szerveinek támogatása céljából szervezett TAIEX-rendezvények száma ·Nem uniós országok közigazgatási szerveinek támogatása céljából szervezett ikerintézményi együttműködési projektek száma ·Harmadik országokban kidolgozott/felülvizsgált és/vagy végrehajtás alatt álló, releváns közpolitikák száma |
|
|
Kutatás és innováció |
Reziliencia, védelem, világűr |
383 |
Védelmi kutatás és fejlesztés |
0 % |
0 % |
0 % |
0 % |
·A támogatott kkv-k száma ·A támogatott kkv-k aránya |
·Az uniós támogatással, együttműködés keretében folytatott európai védelmi K+F értéke |
|
Kutatás és innováció |
Reziliencia, védelem, világűr |
384 |
Űrkutatás |
40 % |
40 % |
40 % |
0 % |
·Az uniós űrkutatás és -fejlesztés által támogatott kkv-k száma |
·Az űrkutatással és -fejlesztéssel támogatott kkv-k által benyújtott, szellemitulajdon-jog megszerzésére irányuló kérelmek száma |
|
Kutatás és innováció |
Reziliencia, védelem, világűr |
385 |
A biztonság, a határok és a polgári felkészültség támogatása |
0 % |
0 % |
0 % |
0 % |
·A szakértők által értékelt kutatási eredmények (kiadványok, konferencia-kiadványok stb.) száma ·A támogatott kutatók száma – nemek, karrierszakasz és származási ország szerinti bontásban ·A nyílt hozzáférésű (bármely típusú) kutatási eredmények aránya ·A támogatott vállalkozások száma – típusok (kkv-k, induló innovatív vállalkozások, növekvő innovatív vállalkozások) szerinti bontásban ·Szellemitulajdon-jogok (többek között szabadalmak, védjegyek stb.) megszerzésére irányuló kérelmek száma ·Az uniós finanszírozással támogatott jogalanyok alkalmazotti létszáma ·A köz- és magánszféra tárbefektetései uniós finanszírozású projektekbe (EUR) ·A végfelhasználói és polgári szerepvállalási tevékenységekkel megvalósuló projektek aránya ·A nemi dimenziót integráló projektek száma és az ilyen projektekhez való uniós hozzájárulás (EUR) |
·A szakértők által értékelt kutatási eredményekre való hivatkozások ·A szakterületükön fokozott egyéni hatást gyakorló kutatók aránya – nemek szerinti bontásban ·A nyílt hozzáférésű (bármely típusú) kutatási eredményekre való hivatkozások ·A biztosított szellemitulajdon-jogok száma ·A szabadalmakra való hivatkozások száma ·A szabadalomcsaládok (innovációk) száma ·A részvételt követően mozgósított köz- és magánberuházások, beleérve a kkv-kba és induló innovatív vállalkozásokba történő beruházásokat is (EUR) ·Az uniós támogatással, együttműködés keretében folytatott európai védelmi K+F értéke |
|
Kutatás és innováció |
Társadalomtudományok |
386 |
Társadalomtudományok, civil társadalom, demokrácia és kultúra |
0 % |
0 % |
0 % |
40 % |
· |
· |
|
Béke, konfliktus és humanitárius segítségnyújtás |
Konfliktus, béke és biztonság |
387 |
Tengerfelügyelet és tengeri védelem |
0 % |
0 % |
0 % |
0 % |
·A rendszeres felügyelet alatt álló felségvizek és kizárólagos gazdasági övezetek százalékos aránya |
·A sikeres lefogó műveleteknek (pl. lefoglalások, letartóztatások) a bejelentett vagy becsült jogellenes tevékenységek teljes számához viszonyított aránya |
|
Béke, konfliktus és humanitárius segítségnyújtás |
Konfliktus, béke és biztonság |
388 |
Civil békeépítés, konfliktusmegelőzés és -rendezés, valamint megbékélési intézkedések |
0 % |
0 % |
0 % |
0 % |
·Azon személyek száma, akik közvetlen kedvezményezettjei az EU által támogatott, kifejezetten a konfliktust követő civil békeépítést és/vagy a konfliktusmegelőzést célzó beavatkozásoknak – nemek szerinti bontásban ·Az EU által a biztonság, a határigazgatás, az erőszakos szélsőségesség elleni küzdelem, a konfliktusmegelőzés, a polgári lakosság védelme és az emberi jogok terén támogatott állami intézmények és nem állami szereplők száma |
|
|
Béke, konfliktus és humanitárius segítségnyújtás |
Konfliktus, béke és biztonság |
389 |
Nemzetközi békefenntartó műveletekben való részvétel |
0 % |
0 % |
0 % |
0 % |
·Békefenntartó műveletek száma |
|
|
Béke, konfliktus és humanitárius segítségnyújtás |
Konfliktus, béke és biztonság |
390 |
Biztonsági rendszerek irányításának támogatása harmadik országokban |
0 % |
0 % |
0 % |
0 % |
·A biztonság, a határigazgatás, az erőszakos szélsőségesség elleni küzdelem, a konfliktusmegelőzés, a polgári lakosság védelme és az emberi jogok terén támogatott állami intézmények és nem állami szereplők száma |
|
|
Béke, konfliktus és humanitárius segítségnyújtás |
Konfliktus, béke és biztonság |
391 |
Gyermekkatonák (megelőzés és leszerelés) |
0 % |
0 % |
0 % |
0 % |
·Az intézkedéssel érintett gyermekek száma |
|
|
Béke, konfliktus és humanitárius segítségnyújtás |
Konfliktus, béke és biztonság |
392 |
Harmadik országokon belüli demokratikus folyamatok megerősítését és támogatását célzó intézkedések |
0 % |
0 % |
0 % |
0 % |
·A választások lebonyolítása és/vagy a választási folyamat javítása érdekében az EU által támogatott országok száma ·A választási megfigyelő missziók útján támogatott, megfigyelt és nyomon követett választási folyamatok és demokratikus ciklusok száma ·Az uniós támogatásban részesülő (vagy uniós támogatással elért), alulról szerveződő civil társadalmi szervezetek száma ·A civil társadalmi szervezetek uniós támogatással megvalósuló részvételével kidolgozott vagy felülvizsgált kormányzati szakpolitikák száma ·Emberi jogi jogsértések azon áldozatainak száma, akik közvetlenül részesülnek uniós finanszírozású segítségnyújtásban |
|
|
Béke, konfliktus és humanitárius segítségnyújtás |
Konfliktus, béke és biztonság |
393 |
Harmadik országokon belüli szervezett bűnözés és terrorizmus elleni küzdelem |
0 % |
0 % |
0 % |
0 % |
·Projektek száma |
|
|
Béke, konfliktus és humanitárius segítségnyújtás |
Konfliktus, béke és biztonság |
394 |
Harmadik országokon belüli kábítószer-ellenőrzés |
0 % |
0 % |
0 % |
0 % |
·Projektek száma |
|
|
Béke, konfliktus és humanitárius segítségnyújtás |
Humanitárius segítségnyújtás |
395 |
Humanitárius segítségnyújtási műveletek |
0 % |
0 % |
0 % |
0 % |
·A humanitárius segítségnyújtási projektek száma – a nemek közötti egyenlőséggel és az életkorral kapcsolatos szempontokat integráló projektek és egyéb projektek szerinti bontásban |
|
|
Béke, konfliktus és humanitárius segítségnyújtás |
Humanitárius segítségnyújtás |
396 |
Vészhelyzetet követő azonnali újjáépítés és helyreállítás |
0 % |
0 % |
0 % |
0 % |
·Menedékhelyek száma – helyreállított és épített menedékhelyek szerinti bontásban |
|
|
Béke, konfliktus és humanitárius segítségnyújtás |
Humanitárius segítségnyújtás |
397 |
Anyagi segítségnyújtás és szolgáltatások, valamint sürgősségi élelmezési segély (beleértve a támogató szolgáltatásokat is) |
0 % |
0 % |
0 % |
0 % |
·A ReliefEU műveletei keretében szállított anyagi segítségnyújtás (tonna) |
|
|
Reziliencia, védelmi ipar és világűr |
Az EU belső biztonsága |
398 |
Az illetékes hatóságok és az érintett uniós szervek, hivatalok és ügynökségek közötti és azokon belüli, valamint adott esetben a harmadik országokkal és a nemzetközi szervezetekkel folytatott információcsere javítása és elősegítése |
0 % |
0 % |
0 % |
0 % |
·Szakértői találkozók/műhelytalálkozók/szakmai látogatások száma ·Az információcserére szolgáló, támogatott IKT-rendszerek száma – a támogatás típusa szerinti bontásban (fejlesztett, karbantartott, korszerűsített) |
·Az információcserére szolgáló, teljes mértékben működőképes IKT-rendszerek aránya ·A tagállamokban interoperábilissá tett, információcserére szolgáló uniós IKT-rendszerek aránya ·Azon bűnüldözési közigazgatási egységek száma, amelyek korszerűsítették a más tagállamokkal és uniós szervekkel folytatott információcserére szolgáló információcsere-mechanizmusaikat |
|
Reziliencia, védelmi ipar és világűr |
Az EU belső biztonsága |
399 |
A bűnözés, a terrorizmus és a radikalizáció megelőzését és az ellenük folytatott küzdelmet, valamint a biztonsági vonatkozású események, kockázatok és válságok kezelését szolgáló tagállami képességek megerősítésének támogatása, különösen a közigazgatási szervek, az érintett uniós szervek, hivatalok vagy ügynökségek, a civil társadalom és a magánszektorbeli partnerek közötti, tagállamokon átívelő együttműködés fokozása révén |
0 % |
0 % |
0 % |
0 % |
·Képzési tevékenységekben (többek között csereprogramokban és szakmai látogatásokban) részt vevők száma ·A beszerzett berendezések száma – típusok (szállítóeszközök, biztonsági termékek, egyéb) szerinti bontásban ·A végrehajtott projektek és kezdeményezések száma – típusok (a bűncselekmények megelőzése, az érintett hatóságok számára új/korszerűsített képességek fejlesztése, a bűncselekmények áldozatainak támogatása érdekében) szerinti bontásban |
·A biztonsági kockázatokkal szemben védett kritikus infrastruktúrák és nyilvános terek száma ·Azon résztvevők aránya, akik a képzési tevékenység után három hónappal az adott képzési tevékenység során elsajátított készségek és kompetenciák használatáról számolnak be ·Ténylegesen működő, tűzfegyverekkel foglalkozó tagállami kapcsolattartó pontok száma ·A tagállamokban létrehozott, ténylegesen működő vagyonvisszaszerzési és vagyonkezelő hivatalok száma |
|
Reziliencia, védelmi ipar és világűr |
Az EU belső biztonsága |
400 |
A határokon átnyúló együttműködés javítása és fokozása, beleértve az illetékes hatóságok között a terrorizmussal, valamint a határokon átnyúló dimenziójú súlyos és szervezett bűnözéssel kapcsolatban folytatott közös műveleteket is |
0 % |
0 % |
0 % |
0 % |
·A határokon átnyúló műveletek száma – típusok (közös nyomozócsoportok vagy az uniós szakpolitikai ciklus/EMPACT keretében hozott operatív intézkedések) szerinti bontásban ·A szakértői értekezletek és közös gyakorlatok száma ·A határokon átnyúló műveletekhez beszerzett berendezések száma – típusok (határokon átnyúló műveletekhez beszerzett szállítóeszközök, egyéb) szerinti bontásban ·A határokon átnyúló kapacitásépítési projektek száma |
·Az EMPACT-műveletek keretében kezdeményezett nyomozások ·Az EMPACT-műveletek keretében végrehajtott letartóztatások ·Az EMPACT-műveletek keretében lefoglalt eszközök becsült értéke EUR-ban ·A más tagállamokkal vagy uniós szervekkel folytatott együttműködésre vonatkozó, meglévő mechanizmusokkal/eljárásokkal/eszközökkel/iránymutatással rendelkező közigazgatási egységek száma ·A határokon átnyúló műveletekben részt vevő személyzet létszáma ·A schengeni értékelés szerinti azon ajánlásoknak az összes ajánláshoz viszonyított aránya, amelyeket végrehajtottak |
|
Reziliencia, védelmi ipar és világűr |
Az EU belső biztonsága |
401 |
Az uniós szankciórendszerek végrehajtása és érvényesítése, valamint az EU rezilienciájának fokozása az egyoldalú szankciók és egyéb intézkedések harmadik országok általi jogellenes, területen kívüli alkalmazásának hatásaival szemben |
0 % |
0 % |
0 % |
0 % |
·A szankciók megsértése miatt az uniós szankciórendszerek érvényesítésére vonatkozóan tagállami szinten indított vizsgálatok és elrendelt büntetések száma ·A szankciók helytelen alkalmazása miatt indított kötelezettségszegési eljárások száma ·Az uniós szankciórendszerek keretében befagyasztott vagy lefoglalt vagyoni eszközök összértéke ·A bevezetett vagy aktualizált jogalkotási ellenintézkedések száma ·A működőképessé tett alternatív pénzügyi vagy fizetési csatornák száma ·A harmadik országbeli szankciók által érintett uniós vállalatokra vonatkozó feldolgozott támogatási ügyek száma ·A területen kívüli szankciókkal szemben benyújtott keresetek száma |
·A szankcionált személyek vagy szervezetek rendelkezésére álló pénzügyi és gazdasági erőforrások csökkenése ·A nemzetközi partnerek uniós szankciós intézkedésekhez való igazodásának mértéke |
|
Reziliencia, védelmi ipar és világűr |
Kockázatmegelőzés és -kezelés |
402 |
Polgári védelem, kockázatkezelés, katasztrófavédelem és egészségbiztonság |
0 % |
0 % |
0 % |
0 % |
·A támogatott védelmi és katasztrófavédelmi rendszerek száma (pl. korai előrejelző rendszerek, lakosság-riasztási és -értesítési rendszerek) ·A beszerzett kritikus termékek száma ·A kapacitásépítési projektek száma ·Azon uniós tagállamok száma, amelyek a népegészségügyi szükséghelyzet-felkészültségre vonatkozó értékelések ajánlásait követően nemzeti felkészültségi cselekvési tervet dolgoztak ki vagy aktualizáltak |
·A bevethető kapacitások száma – szintek szerinti bontásban (országos vagy uniós szint, beleértve az európai polgári védelmi eszköztárban nyilvántartott rescEU műveleti kapacitásokat és reagálási kapacitásokat is) ·A védelmi intézkedésekben részesülő lakosság számának növekedése ·A felkészültségi és a reagálási kapacitások növekedése valamennyi veszély tekintetében az uniós tagállamokban |
|
Reziliencia, védelmi ipar és világűr |
Kockázatmegelőzés és -kezelés |
403 |
Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra és az éghajlatváltozás hatásaival szembeni rezilienciát szolgáló intézkedések támogatását, valamint az éghajlattal kapcsolatos kockázatok megelőzését és kezelését célzó polgári védelmi és katasztrófavédelmi rendszerek (pl. katasztrófamegfigyelési, felkészültségi, figyelmeztető és reagálási rendszerek) |
0 % |
100 % |
0 % |
0 % |
·A támogatott védelmi és katasztrófavédelmi rendszerek száma (pl. korai előrejelző rendszerek, lakosság-riasztási és -értesítési rendszerek) ·A beszerzett kritikus termékek száma ·A kapacitásépítési projektek száma |
·A bevethető kapacitások száma – szintek szerinti bontásban (országos vagy uniós szint, beleértve az európai polgári védelmi eszköztárban nyilvántartott rescEU műveleti kapacitásokat és reagálási kapacitásokat is) ·A védelmi intézkedésekben részesülő lakosság számának növekedése ·Az éghajlatváltozás hatásaival szembeni rezilienciát szolgáló intézkedések hatálya alá tartozó eszközök értéke és/vagy lakosság |
|
Reziliencia, védelmi ipar és világűr |
Védelem |
404 |
Védelmi ipari kapacitásbővítés és reziliencia |
0 % |
0 % |
0 % |
0 % |
·A megnövekedett termelési kapacitás előnyeit élvező európai vállalkozások száma – mikro-, kis- és középvállalkozások, valamint nagyvállalatok szerinti bontásban |
·Az uniós védelmi termelési kapacitásának növekedése – a védelmi termékek típusa szerinti bontásban |
|
Reziliencia, védelmi ipar és világűr |
Védelem |
405 |
Együttműködésen alapuló védelmi beszerzés |
0 % |
0 % |
0 % |
0 % |
·A közös védelmi beszerzések száma |
·A közösen beszerzett európai védelmi felszerelések értéke |
|
Reziliencia, védelmi ipar és világűr |
Védelem |
406 |
Katonai mobilitás |
40 % |
40 % |
40 % |
0 % |
·A katonai mobilitási követelményekhez igazított infrastruktúra (km-ben) – típusok (közúti, vasúti, légi, tengeri, belvízi utak) szerinti bontásban ·A beszerzett katonai szállítóeszközök száma ·A katonai felszerelésekkel és felépítményekkel utólagosan átalakított berendezések száma |
·A beszerzett katonai mobilitási felszerelések értéke |
|
Reziliencia, védelmi ipar és világűr |
Védelem |
407 |
Katonai infrastruktúra (a katonai mobilitás kivételével) |
0 % |
0 % |
0 % |
0 % |
·Az új vagy korszerűsített létesítmények kapacitása – típusok (kiképzési területek, kettős felhasználású szálláshelyek, sürgősségi egészségügyi létesítmények, katonai tárolás, egyéb) szerinti bontásban (m²-ben) |
·Az új vagy korszerűsített létesítményeket igénybevevők száma évente |
|
Reziliencia, védelmi ipar és világűr |
Védelem |
408 |
A stratégiai partnerek és védelmi ipari ökoszisztémáik támogatása |
0 % |
0 % |
0 % |
0 % |
·A stratégiai partnerektől részt vevő védelmi vállalatok száma – országonkénti bontásban (beleértve Ukrajnát is) |
·A részt vevő védelmi vállalatok átlagos növekedése |
|
Reziliencia, védelmi ipar és világűr |
Reformok |
409 |
Biztonság- és védelempolitika és szabályozási keret |
0 % |
0 % |
0 % |
0 % |
·Elfogadott vagy hatályba lépett jogszabályok száma ·A lezárt szakpolitikai előkészületek vagy értékelések száma ·Az érdekelt felekkel folytatott, lezárt konzultációk száma ·Hatályos végrehajtási rendeletek vagy iránymutatások száma ·A stratégia vagy keretrendszer végleges elfogadásainak száma ·Fejlesztett közszolgáltatások vagy folyamatok száma ·Nem uniós országok közigazgatási szerveinek támogatása céljából szervezett TAIEX-rendezvények száma ·Nem uniós országok közigazgatási szerveinek támogatása céljából szervezett ikerintézményi együttműködési projektek száma ·Harmadik országokban kidolgozott/felülvizsgált és/vagy végrehajtás alatt álló, releváns közpolitikák száma |
|
|
Reziliencia, védelmi ipar és világűr |
Reformok |
410 |
Felkészültségi politika és szabályozási keret |
0 % |
0 % |
0 % |
0 % |
· |
|
|
Reziliencia, védelmi ipar és világűr |
Világűr |
411 |
Föld-megfigyelés – Kopernikusz |
100 % |
100 % |
40 % |
0 % |
·A Kopernikusz-adatok és -információk rendelkezésre állása (%) |
·A Kopernikusz letölthető Sentinel adatainak és a Kopernikusz letölthető szolgáltatási adatainak mennyisége (TB) |
|
Reziliencia, védelmi ipar és világűr |
Világűr |
412 |
Helymeghatározás, navigáció és időmeghatározás – Galileo és EGNOS |
40 % |
0 % |
0 % |
0 % |
·Nyilvános Galileo-szolgáltatás rendelkezésre állása (%) ·Az EGNOS rendelkezésre állása a légi járművek biztonságos leszállásához |
·A Galileo-kompatibilis eszközök száma ·Az EGNOS-kompatibilis eszközök száma |
|
Reziliencia, védelmi ipar és világűr |
Világűr |
413 |
Uniós, űralapú biztonságos konnektivitási rendszer |
0 % |
0 % |
0 % |
0 % |
·A szolgáltatási portfólióhoz kapcsolódóan kiépített szolgáltatások százalékos aránya ·A kvantum-összeköttetések száma ·A telepített optikai földi állomások száma |
·Az állami műholdas kommunikációs (GOVSATCOM) szolgáltatás-katalógusában szereplő tételek erőforrás-szolgáltatóinak száma ·A gigabites konnektivitást biztosító, telepített európai műholdak száma ·A kvantumbiztos hálózati kapcsolatok km-ben kifejezett száma |
|
Reziliencia, védelmi ipar és világűr |
Világűr |
414 |
Világűr-megfigyelés |
0 % |
0 % |
0 % |
0 % |
·Űrmegfigyeléssel és a Föld körüli pályán haladó objektumok nyomon követésével kapcsolatos szolgáltatások rendelkezésre állása (%-ban) |
·A szolgáltatásokat igénybevevők száma ·A védett űreszközök száma |
|
Reziliencia, védelmi ipar és világűr |
Világűr |
415 |
Világűrhöz való hozzáférés |
0 % |
0 % |
0 % |
0 % |
·A tervezett kilövések száma uniós szintű keresletösszesítés alapján |
·Az Európai Unió igényeit szolgáló kilövések száma – kilövési terület szerint: az Unió területéről, az Európai Szabadkereskedelmi Társulás azon tagjainak területéről, amelyek az Európai Gazdasági Térség tagjai, vagy más területekről |
|
Reziliencia, védelmi ipar és világűr |
Világűr |
416 |
A világűr üzleti hasznosítása és űrgazdaság |
0 % |
0 % |
0 % |
0 % |
·A CASSINI vállalkozás-akcelerátor keretében támogatott vállalatok száma ·A támogatott vállalatok száma |
·A CASSINI vállalkozás-akcelerátor keretében támogatott vállalatok átlagos növekedése · A támogatott vállalatok átlagos növekedése |
|
Jogok, egyenlőség és jogérvényesülés |
Demokrácia és jogok |
417 |
Fogyasztói jogok és fogyasztóvédelem |
0 % |
0 % |
0 % |
0 % |
·Az Európai Fogyasztói Központok által kezelt fogyasztói ügyek száma ·A képzésekkel és kapacitásépítési tevékenységekkel elért fogyasztóvédelmi szakemberek száma |
·Azon összehangolt jogérvényesítési intézkedések által megcélzott kereskedők százalékos aránya, akik maradéktalanul eleget tettek a fogyasztóvédelmi jogszabályoknak |
|
Jogok, egyenlőség és jogérvényesülés |
Demokrácia és jogok |
418 |
Nőjogi szervezetek és mozgalmak, valamint kormányzati intézmények* |
0 % |
0 % |
0 % |
100 % |
·A támogatott szervezetek száma |
|
|
Jogok, egyenlőség és jogérvényesülés |
Demokrácia és jogok |
419 |
A nők és lányok, valamint más veszélyeztetett csoportok elleni erőszak felszámolása, továbbá a nemi alapú erőszak áldozatainak és túlélőinek támogatását célzó intézkedések* |
0 % |
0 % |
0 % |
100 % |
·A támogatási és kapacitásépítési tevékenységekkel elért civil társadalmi szervezetek száma ·A nemi alapú erőszak áldozatait segítő szolgáltatásokat célzó intézkedések száma (pl. a menedékhelyek száma, a szexuális erőszak áldozatai számára létrehozott krízisközpontok száma és a tanácsadó központok száma) |
·A tevékenységekkel elért személyek száma – nemek szerinti bontásban |
|
Jogok, egyenlőség és jogérvényesülés |
Demokrácia és jogok |
420 |
A véleménynyilvánítás szabadsága és a nyilvános információkhoz való hozzáférés előmozdítása |
0 % |
0 % |
0 % |
0 % |
·A támogatási és kapacitásépítési tevékenységek által elért szervezetek száma – a szervezetek típusa (civil társadalmi szervezetek és egyéb szervezetek) szerinti bontásban ·A támogatott projektek száma |
·A tevékenységekkel elért személyek száma – nemek szerinti bontásban |
|
Jogok, egyenlőség és jogérvényesülés |
Demokrácia és jogok |
421 |
A polgárok szerepvállalásának és részvételének előmozdítása |
0 % |
0 % |
0 % |
0 % |
·A támogatási és kapacitásépítési tevékenységekkel elért szervezetek száma (civil társadalmi szervezetek és más szervezetek szerinti bontásban) ·Az európai emlékezetre és örökségre összpontosító transznacionális hálózatok és kezdeményezések száma, melyek a program intézkedésének eredményeként jöttek létre |
·A tevékenységekkel elért személyek száma – nemek szerinti bontásban ·A polgárok demokratikus részvételről („számít a véleményem”) alkotott képe – nemek szerinti bontásban |
|
Jogok, egyenlőség és jogérvényesülés |
Demokrácia és jogok |
422 |
Az alapjogok, a jogállamiság, az egyenlőség, a megkülönböztetés elleni intézkedések, a digitális jogok és az adatvédelem támogatása |
0 % |
0 % |
0 % |
40 % |
·A támogatási és kapacitásépítési tevékenységekkel elért civil társadalmi szervezetek és egyéb szervezetek száma ·A támogatott projektek száma |
·A tevékenységekkel elért személyek száma – nemek szerinti, valamint a fogyatékossággal élő személyek szerinti bontásban ·Az alapvető jogok és az Európai Unió Alapjogi Chartájának ismerete ·A jogállamiság elveinek ismerete ·Az általános adatvédelmi rendelet emberek és szervezetek általi ismerete |
|
Jogok, egyenlőség és jogérvényesülés |
Demokrácia és jogok |
423 |
Az emberijog-védők és a visszaélést bejelentő személyek támogatása |
0 % |
0 % |
0 % |
0 % |
·A támogatott emberijog-védők és visszaélést bejelentő személyek száma |
·A tevékenységekkel elért személyek száma – nemek szerinti bontásban |
|
Jogok, egyenlőség és jogérvényesülés |
Demokrácia és jogok |
424 |
Civil társadalmi szervezetek támogatása |
0 % |
0 % |
0 % |
40 % |
·A támogatott civil társadalmi szervezetek száma |
|
|
Jogok, egyenlőség és jogérvényesülés |
Demokrácia és jogok |
425 |
Harmadik országok jogalkotó szerveinek és politikai pártjainak történő segítségnyújtás |
0 % |
0 % |
0 % |
0 % |
·Projektek száma |
|
|
Jogok, egyenlőség és jogérvényesülés |
Demokrácia és jogok |
426 |
Harmadik országokban zajló választási folyamatok támogatása |
0 % |
0 % |
0 % |
0 % |
·A választási megfigyelő missziók útján támogatott, megfigyelt és nyomon követett választási folyamatok és demokratikus ciklusok száma |
|
|
Jogok, egyenlőség és jogérvényesülés |
Nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos politikák |
427 |
Nemek közötti egyenlőségre vonatkozó inkluzív politikák támogatása* |
0 % |
0 % |
0 % |
40 % |
·Intézkedések száma |
|
|
Jogok, egyenlőség és jogérvényesülés |
Jogérvényesülés |
428 |
Az igazságügyi szereplők kapacitásépítése, igazságügyi képzés, átláthatóság és elszámoltathatóság |
0 % |
0 % |
0 % |
0 % |
·A vissza nem térítendő támogatások száma ·A (civil társadalom és más szervezetek által) elért szervezetek száma |
·A képzésben részesült igazságügyi szakemberek száma – nemek szerinti bontásban |
|
Jogok, egyenlőség és jogérvényesülés |
Jogérvényesülés |
429 |
Az igazságügyi rendszer digitalizációja |
0 % |
0 % |
0 % |
0 % |
·A létrehozott/átalakított/karbantartott uniós szintű IKT-rendszerek száma |
·Az uniós információs rendszereknek köszönhetően interoperábilissá tett IKT-rendszerek száma a tagállamokban ·Digitális megoldások rendelkezésre állása az eljárások kezdeményezéséhez és követéséhez ·Az új és korszerűsített közszolgáltatások, termékek és folyamatok igénybe vevői |
|
Jogok, egyenlőség és jogérvényesülés |
Jogérvényesülés |
430 |
Az emberek jogainak megerősítése és az igazságszolgáltatáshoz való jog |
0 % |
0 % |
0 % |
40 % |
·A költségmentességben közvetlenül részesülő személyek száma |
|
|
Jogok, egyenlőség és jogérvényesülés |
Jogérvényesülés |
431 |
A hatékony jogi eljárásokra, az áldozatok és az eljárási jogok védelmére, valamint az igazságügyi együttműködésre nyújtott támogatás |
0 % |
0 % |
0 % |
0 % |
·A támogatási és kapacitásépítési tevékenységekkel elért szervezetek száma (civil társadalmi szervezetek és más szervezetek szerinti bontásban) ·A bűncselekmények áldozatainak segítésére és támogatására irányuló projektek száma az EU-ban ·A bűncselekményekkel gyanúsított vagy vádolt személyek EU-n belüli eljárási jogaira irányuló figyelemfelkeltést célzó projektek száma |
·Bűncselekmények azon áldozatainak száma, akik a programból társfinanszírozott tevékenységek keretében részesültek segítségnyújtásban (lehetőség szerint nemek és fogyatékosság szerinti bontásban) ·Az ECRIS rendszerben folytatott információcserék száma / az e-igazságügyi portál illetve a határokon átnyúló polgári és büntetőügyekre vonatkozó információk iránti igényt kielégítő oldalak lekérdezéséből eredő találatok száma |
|
Jogok, egyenlőség és jogérvényesülés |
Reformok |
432 |
Nyilvános információkhoz való hozzáférés |
0 % |
0 % |
0 % |
0 % |
·Elfogadott vagy hatályba lépett jogszabályok száma ·A lezárt szakpolitikai előkészületek vagy értékelések száma ·Az érdekelt felekkel folytatott, lezárt konzultációk száma ·Hatályos végrehajtási rendeletek vagy iránymutatások száma ·A stratégia vagy keretrendszer végleges elfogadásainak száma ·Fejlesztett közszolgáltatások vagy folyamatok száma ·Nem uniós országok közigazgatási szerveinek támogatása céljából szervezett TAIEX-rendezvények száma ·Nem uniós országok közigazgatási szerveinek támogatása céljából szervezett ikerintézményi együttműködési projektek száma ·Harmadik országokban kidolgozott/felülvizsgált és/vagy végrehajtás alatt álló, releváns közpolitikák száma |
|
|
Jogok, egyenlőség és jogérvényesülés |
Reformok |
433 |
A pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelem |
0 % |
0 % |
0 % |
0 % |
· |
|
|
Jogok, egyenlőség és jogérvényesülés |
Reformok |
434 |
A korrupció elleni küzdelem |
0 % |
0 % |
0 % |
0 % |
· |
|
|
Jogok, egyenlőség és jogérvényesülés |
Reformok |
435 |
Igazságügyi rendszer |
0 % |
0 % |
0 % |
0 % |
· |
|
|
Jogok, egyenlőség és jogérvényesülés |
Reformok |
436 |
Szakpolitika és szabályozási keret |
0 % |
0 % |
0 % |
0 % |
· |
|
|
Jogok, egyenlőség és jogérvényesülés |
Reformok |
437 |
A jogalkotás minősége |
0 % |
0 % |
0 % |
0 % |
· |
|
|
Szociálpolitika |
Foglalkoztatás és munkaerőpiac |
438 |
A munkaerőpiachoz való hozzáférés javítása |
0 % |
0 % |
0 % |
100 % |
·A résztvevők száma – nemek, munkaerőpiaci státusz, életkor és iskolai végzettség szerinti bontásban |
·A résztvevők száma – a részvételt követő helyzet (képesítés megszerzése, álláskeresés, oktatásban vagy képzésben való részvétel, foglalkoztatásban való részvétel) és nemek szerinti bontásban |
|
Szociálpolitika |
Foglalkoztatás és munkaerőpiac |
439 |
A munkaerőpiaci intézmények korszerűsítése és megerősítése |
0 % |
0 % |
0 % |
100 % |
·A támogatott közigazgatási szervek vagy közszolgáltatások száma ·A képzésben részesült személyzet száma – nemek szerinti bontásban ·A készségigény-előrejelzési eszközök száma |
|
|
Szociálpolitika |
Foglalkoztatás és munkaerőpiac |
440 |
A nők munkaerőpiaci részvételének és a nemek közötti egyenlőségnek az előmozdítása* |
0 % |
0 % |
0 % |
100 % |
·A résztvevők száma – nemek, munkaerőpiaci státusz, életkor és iskolai végzettség szerinti bontásban |
·A résztvevők száma – a részvételt követő helyzet (képesítés megszerzése, álláskeresés, oktatásban vagy képzésben való részvétel, foglalkoztatásban való részvétel) és nemek szerinti bontásban |
|
Szociálpolitika |
Foglalkoztatás és munkaerőpiac |
441 |
Harmadik országbeli állampolgárok munkaerőpiaci részvételének fokozása |
0 % |
0 % |
0 % |
100 % |
·A résztvevők száma – nemek, munkaerőpiaci státusz, életkor és iskolai végzettség szerinti bontásban |
·A résztvevők száma – a részvételt követő helyzet (képesítés megszerzése, álláskeresés, oktatásban vagy képzésben való részvétel, foglalkoztatásban való részvétel) és nemek szerinti bontásban |
|
Szociálpolitika |
Foglalkoztatás és munkaerőpiac |
442 |
Harmadik országokban tartózkodó menekültek társadalmi-gazdasági támogatása |
0 % |
0 % |
0 % |
0 % |
·A résztvevők száma – nemek szerinti bontásban |
·A foglalkoztatásban részt vevők száma – nemek szerinti bontásban ·A menekültek számára kiadott munkavállalási engedélyek száma |
|
Szociálpolitika |
Foglalkoztatás és munkaerőpiac |
443 |
Egyedi támogatás az ifjúsági foglalkoztatáshoz |
0 % |
0 % |
0 % |
100 % |
·A résztvevők száma – nemek, munkaerőpiaci státusz, életkor és iskolai végzettség szerinti bontásban |
·A résztvevők száma – a részvételt követő helyzet (képesítés megszerzése, álláskeresés, oktatásban vagy képzésben való részvétel, foglalkoztatásban való részvétel) és nemek szerinti bontásban |
|
Szociálpolitika |
Foglalkoztatás és munkaerőpiac |
444 |
A marginalizált közösségek, például a romák munkaerőpiachoz való hozzáférésének javítása |
0 % |
0 % |
0 % |
100 % |
· |
· |
|
Szociálpolitika |
Foglalkoztatás és munkaerőpiac |
445 |
A fogyatékossággal élő személyek munkaerőpiachoz való hozzáférésének javítása |
0 % |
0 % |
0 % |
100 % |
· |
· |
|
Szociálpolitika |
Foglalkoztatás és munkaerőpiac |
446 |
A munkavállalók, a vállalkozások és a vállalkozók alkalmazkodása a változásokhoz |
0 % |
0 % |
0 % |
100 % |
·A támogatott vállalkozások száma – mikro-, kis-, közép- és nagyvállalkozások szerinti bontásban ·A résztvevők száma – nemek, munkaerőpiaci státusz, életkor és iskolai végzettség szerinti bontásban |
·A résztvevők száma – a részvételt követő helyzet (képesítés megszerzése, álláskeresés, oktatásban vagy képzésben való részvétel, foglalkoztatásban való részvétel) és nemek szerinti bontásban |
|
Szociálpolitika |
Foglalkoztatás és munkaerőpiac |
447 |
Önfoglalkoztatás és vállalkozások indítása |
0 % |
0 % |
0 % |
100 % |
·A résztvevők száma – nemek, munkaerőpiaci státusz, életkor és iskolai végzettség szerinti bontásban |
·Az alapított vállalkozások száma ·Az önfoglalkoztatásban újonnan részt vevők száma – nemek szerinti bontásban |
|
Szociálpolitika |
Foglalkoztatás és munkaerőpiac |
448 |
Munkahelyi egészségvédelem és biztonság |
0 % |
0 % |
0 % |
100 % |
·A munkaügyi felügyelőségek képzésben részesült munkatársainak száma – nem és életkor szerinti bontásban ·A munkahelyi egészségvédelem és biztonság területén képzésben részesült munkavállalók/vezetők száma – nemek és életkor szerinti bontásban ·A munkahelyi egészségvédelmet és biztonságot szolgáló intézkedések bevezetése és végrehajtása érdekében támogatott vállalkozások száma |
·A munkakörnyezetükben további vagy jobb egészségvédelmi és biztonsági feltételeket élvező alkalmazottak száma |
|
Szociálpolitika |
Foglalkoztatás és munkaerőpiac |
449 |
Szociális partnerek támogatása |
0 % |
0 % |
0 % |
100 % |
·A támogatott szociális partnerek száma – szakszervezetek és munkáltatói szervezetek szerinti bontásban |
|
|
Szociálpolitika |
Élelmiszersegély és anyagi támogatás |
450 |
Az anyagi nélkülözés kezelése a leginkább rászorulóknak nyújtott élelmezési és/vagy anyagi támogatással, többek között kísérő intézkedésekkel (nem katasztrófák esetén) |
0 % |
0 % |
0 % |
100 % |
·A végső címzettek száma – nemek, életkor és a támogatás típusa (élelmezési, anyagi támogatás, utalványok/kártyák) szerinti bontásban |
|
|
Szociálpolitika |
Élelmiszersegély és anyagi támogatás |
451 |
Háztartásokra irányuló élelmezésbiztonsági programok |
0 % |
0 % |
0 % |
100 % |
·A végrehajtott programok vagy intézkedések száma |
·A kedvezményezett személyek száma – nemek és életkor szerinti bontásban |
|
Szociálpolitika |
Élelmiszersegély és anyagi támogatás |
452 |
A hiányos táplálkozás (satnyulás, sorvadás, mikrotápanyag-hiány, elhízás) elleni küzdelemmel kapcsolatos szolgáltatások |
0 % |
0 % |
0 % |
100 % |
·A táplálkozási szolgálatok által elért reproduktív korú nők, serdülő lányok és 5 év alatti gyermekek száma |
|
|
Szociálpolitika |
Egészségügy |
453 |
Az egészségügyi rendszerek teljesítménye (az infrastruktúra és a digitalizáció kivételével) |
0 % |
0 % |
0 % |
100 % |
·Az alapvető egészségügyi szolgáltatásokhoz megfizethető hozzáférést biztosító új vagy továbbfejlesztett szolgáltatások száma ·A beszerzett berendezések vagy mobil eszközök száma ·A képzésben részesült egészségügyi személyzet létszáma – nemek és életkor szerinti bontásban |
·Az új vagy korszerűsített egészségügyi szolgáltatásokat igénybevevők száma évente |
|
Szociálpolitika |
Egészségügy |
454 |
Digitalizáció az egészségügyi ellátásban |
0 % |
0 % |
0 % |
40 % |
·Digitális szolgáltatások, termékek és folyamatok fejlesztése céljából támogatott közintézmények száma ·Az uniós adatbázisban nyilvántartásba vett, CE-jelöléssel ellátott elektronikus egészségügyi nyilvántartó rendszerek száma ·A MyHealth@EU-infrastruktúrához kiépített szolgáltatások száma |
·Az elektronikus egészségügyi dokumentációjuk különböző adatkategóriáihoz hozzáféréssel rendelkező természetes személyek száma ·Az új és korszerűsített digitális közszolgáltatásokat, termékeket és folyamatokat igénybevevők száma |
|
Szociálpolitika |
Egészségügy |
455 |
Egészségfejlesztés és betegségmegelőzés, az éghajlatváltozás egészségügyi hatásai kivételével |
0 % |
0 % |
0 % |
100 % |
·A végrehajtott egészségügyi kampányok száma – az orvosi vizsgálatot vagy kezelést (szűrési programokat, védőoltásokat stb.) tartalmazó kampányok, valamint a tájékoztató és promóciós kampányok szerinti bontásban |
·Átoltottsági arány a gyermekek körében (pl. kanyaró) ·Átoltottsági arány a felnőttek körében (pl. szezonális influenza, humán papillomavírusok) – nemek szerinti bontásban ·Szűrési lefedettség az emlő-, méhnyak- és vastagbélrákszűrési programok esetében – nemek szerinti bontásban ·Az emlő-, méhnyak- és vastagbélrák és a gyermekkori daganatos megbetegedések diagnóziskori stádiumára vonatkozó információkat közlő ráknyilvántartásokban lefedett népesség – nemek szerinti bontásban ·Az uniós támogatással teljes mértékben immunizált egyévesek száma |
|
Szociálpolitika |
Egészségügy |
456 |
Az egészségügyi szolgáltatások éghajlatváltozás hatásaival szembeni rezilienciáját célzó intézkedések |
0 % |
100 % |
0 % |
0 % |
·Az éghajlatérzékeny egészségügyi kockázatokra (például hőséghullámokra, levegőminőségi riasztásokra vagy vektorok által terjesztett betegségekre) vonatkozóan létrehozott és működő, integrált korai előrejelző rendszerek száma |
·Az éghajlatváltozás hatásaival szembeni rezilienciát szolgáló intézkedések hatálya alá tartozó eszközök értéke és/vagy lakosság |
|
Szociálpolitika |
Egészségügy |
457 |
Az éghajlatváltozás okozta egészségügyi hatások megelőzése |
0 % |
100 % |
0 % |
100 % |
·A végrehajtott egészségügyi kampányok száma – az orvosi megelőzést (szűrési programokat, védőoltásokat stb.) tartalmazó kampányok, valamint a tájékoztató és promóciós kampányok szerinti bontásban |
·Az éghajlatváltozás hatásaival szembeni rezilienciát szolgáló intézkedések hatálya alá tartozó eszközök értéke és/vagy lakosság |
|
Szociálpolitika |
Egészségügy |
458 |
Alapvető higiénés körülmények harmadik országokban |
0 % |
0 % |
0 % |
0 % |
·A jobb ivóvízforráshoz és/vagy higiéniás létesítményekhez hozzáférő személyek száma |
|
|
Szociálpolitika |
Egészségügy |
459 |
Tiszta főzőkészülékek gyártása harmadik országokban |
100 % |
0 % |
40 % |
0 % |
·Az előállított eszközök száma |
·A tiszta főzőkészüléket használó háztartások száma |
|
Szociálpolitika |
Egészségügy |
460 |
Reproduktív egészség harmadik országokban* |
0 % |
0 % |
0 % |
0 % |
·Ingyenes vagy támogatott szexuális és reproduktív egészségügyi szolgáltatásokban, többek között fogamzásgátlásban részesülő nők száma ·Táplálkozással összefüggő intézkedésekkel elért reproduktív korú nők, serdülő lányok és 5 év alatti gyermekek száma |
|
|
Szociálpolitika |
Egészségügy |
461 |
Migránsoknak nyújtott egészségügyi ellátás harmadik országokban |
0 % |
0 % |
0 % |
0 % |
·Harmadik országokban egészségügyi ellátásban részesülő migránsok száma – nemek szerinti bontásban |
·Jó egészségi állapotról beszámoló migránsok száma ·Egészségügyi intézmények által nyomon követett, krónikus betegségekkel diagnosztizált migránsok százalékos aránya |
|
Szociálpolitika |
Egészségügy |
462 |
Egészségügyi ellátási infrastruktúra – Új, kibocsátásmentes vagy közel kibocsátásmentes középületek fejlesztése és építése |
100 % |
40 % |
0 % |
40 % |
·Új építésű egészségügyi ellátási létesítmények m²-ben kifejezett területe és azok kapacitása |
·Évente elkerült ÜHG-kibocsátás tonna szén-dioxid-egyenértékben ·Energiamegtakarítás MWh-ban ·Átlagos primerenergia felhasználás kWh/m2-ben (a beavatkozás előtt/után) ·Az épületeket használók száma évente – nemek szerinti bontásban ·Szennyező anyagok (PM2,5 és NOx) csökkenése tonnában |
|
Szociálpolitika |
Egészségügy |
463 |
Egészségügyi ellátási infrastruktúra – Egyéb épülettípusok fejlesztése és építése |
0 % |
0 % |
0 % |
40 % |
·Új építésű egészségügyi ellátási létesítmények területe m²-ben és azok kapacitása |
·Évente elkerült ÜHG-kibocsátás tonna szén-dioxid-egyenértékben ·Energiamegtakarítás MWh-ban ·Átlagos primerenergia felhasználás kWh/m2-ben (a beavatkozás előtt/után) ·Az épületeket használók száma évente – nemek szerinti bontásban ·Szennyező anyagok (PM2,5 és NOx) csökkenése tonnában |
|
Szociálpolitika |
Reformok |
464 |
Aktív munkaerőpiaci intézkedések |
0 % |
0 % |
0 % |
100 % |
·Elfogadott vagy hatályba lépett jogszabályok száma ·A lezárt szakpolitikai előkészületek vagy értékelések száma ·Az érdekelt felekkel folytatott, lezárt konzultációk száma ·Hatályos végrehajtási rendeletek vagy iránymutatások száma ·A stratégia vagy keretrendszer végleges elfogadásainak száma ·Fejlesztett közszolgáltatások vagy folyamatok száma ·Nem uniós országok közigazgatási szerveinek támogatása céljából szervezett TAIEX-rendezvények száma ·Nem uniós országok közigazgatási szerveinek támogatása céljából szervezett ikerintézményi együttműködési projektek száma ·Harmadik országokban kidolgozott/felülvizsgált és/vagy végrehajtás alatt álló, releváns közpolitikák száma |
|
|
Szociálpolitika |
Reformok |
465 |
A munkaerőpiac működése |
0 % |
0 % |
0 % |
100 % |
· |
|
|
Szociálpolitika |
Reformok |
466 |
Nemek közötti egyenlőség, megkülönböztetésmentesség, esélyegyenlőség és képviselet* |
0 % |
0 % |
0 % |
100 % |
· |
|
|
Szociálpolitika |
Reformok |
467 |
Egészségügyi ellátás |
0 % |
0 % |
0 % |
100 % |
· |
|
|
Szociálpolitika |
Reformok |
468 |
Lakhatás |
0 % |
0 % |
0 % |
100 % |
· |
|
|
Szociálpolitika |
Reformok |
469 |
Tartós ápolás-gondozás |
0 % |
0 % |
0 % |
100 % |
· |
|
|
Szociálpolitika |
Reformok |
470 |
Nyugdíjrendszerek és tevékeny időskor |
0 % |
0 % |
0 % |
100 % |
· |
|
|
Szociálpolitika |
Reformok |
471 |
Szegénység, társadalmi befogadás és szociális védelem |
0 % |
0 % |
0 % |
100 % |
· |
|
|
Szociálpolitika |
Reformok |
472 |
Bérek és bérmegállapítás |
0 % |
0 % |
0 % |
100 % |
· |
|
|
Szociálpolitika |
Reformok |
473 |
Szociálpolitika és szabályozási keret |
0 % |
0 % |
0 % |
100 % |
· |
|
|
Szociálpolitika |
Reformok |
474 |
Élelmezésbiztonsági politika és közigazgatási menedzsment |
0 % |
0 % |
0 % |
100 % |
· |
|
|
Szociálpolitika |
Reformok |
475 |
Biztosítás, foglalkoztatói nyugdíjak és egyéni nyugdíjak |
0 % |
0 % |
0 % |
100 % |
· |
|
|
Szociálpolitika |
Társadalmi befogadás |
476 |
A fiatalok társadalmi befogadása |
0 % |
0 % |
0 % |
100 % |
·A résztvevők száma – nemek, munkaerőpiaci státusz, életkor és iskolai végzettség szerinti bontásban |
·A résztvevők száma – a részvételt követő helyzet (képesítés megszerzése, álláskeresés, oktatásban vagy képzésben való részvétel, foglalkoztatásban való részvétel) és nemek szerinti bontásban |
|
Szociálpolitika |
Társadalmi befogadás |
477 |
Társadalmi integráció, beleértve a harmadik országbeli állampolgárok minőségi szolgáltatásokhoz való hozzáférését is |
0 % |
0 % |
0 % |
100 % |
·A résztvevők száma nemek, munkaerőpiaci státusz, életkor, iskolai végzettség és a támogatás típusa (nyelvtanfolyam, állampolgári ismereteket nyújtó tanfolyam, személyre szabott szakmai tanácsadás, egyéb) szerinti bontásban ·Az integrációs intézkedések végrehajtásához támogatásban részesült helyi és regionális hatóságok száma |
·A résztvevők száma – a részvételt követő helyzet (képesítés megszerzése, álláskeresés, oktatásban vagy képzésben való részvétel, foglalkoztatásban való részvétel) és nemek szerinti bontásban ·Képzések azon résztvevőinek száma, akik a képzési tevékenység után három hónappal a képzésen elsajátított készségek és kompetenciák használatáról számolnak be |
|
Szociálpolitika |
Társadalmi befogadás |
478 |
A fogyatékossággal élő személyek társadalmi befogadását és minőségi szolgáltatásokhoz való hozzáférését célzó intézkedések |
0 % |
0 % |
0 % |
100 % |
·A résztvevők száma – nemek, munkaerőpiaci státusz, életkor és iskolai végzettség szerinti bontásban |
·A résztvevők száma – a részvételt követő helyzet (képesítés megszerzése, álláskeresés, oktatásban vagy képzésben való részvétel, foglalkoztatásban való részvétel) és nemek szerinti bontásban |
|
Szociálpolitika |
Társadalmi befogadás |
479 |
A gyermekszegénység elleni intézkedések |
0 % |
0 % |
0 % |
100 % |
·A támogatott gyermekek száma – nemek szerinti bontásban |
|
|
Szociálpolitika |
Társadalmi befogadás |
480 |
A társadalmi befogadást célzó intézkedések, beleértve a marginalizált közösségek, például a romák minőségi szolgáltatásokhoz való hozzáférését is |
0 % |
0 % |
0 % |
100 % |
·A résztvevők száma – nemek, munkaerőpiaci státusz, életkor és iskolai végzettség szerinti bontásban |
·A résztvevők száma – a részvételt követő helyzet (képesítés megszerzése, álláskeresés, oktatásban vagy képzésben való részvétel, foglalkoztatásban való részvétel) és nemek szerinti bontásban |
|
Szociálpolitika |
Társadalmi befogadás |
481 |
Tartós ápolás-gondozás, beleértve a családi és közösségi gondozási szolgáltatások nyújtását is (az infrastruktúra kivételével)* |
0 % |
0 % |
0 % |
100 % |
·A végrehajtott új vagy továbbfejlesztett szolgáltatások száma |
·A kedvezményezett személyek száma – nemek szerinti bontásban |
|
Szociálpolitika |
Társadalmi befogadás |
482 |
Társadalmi integrációt célzó intézkedések, beleértve a szegénység vagy a társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettek szolgáltatásokhoz való hozzáférését is |
0 % |
0 % |
0 % |
100 % |
·A résztvevők száma – nemek, munkaerőpiaci státusz, életkor és iskolai végzettség szerinti bontásban |
·A résztvevők száma – a részvételt követő helyzet (képesítés megszerzése, álláskeresés, oktatásban vagy képzésben való részvétel, foglalkoztatásban való részvétel) és nemek szerinti bontásban |
|
Szociálpolitika |
Társadalmi befogadás |
483 |
A hajléktalanság elleni intézkedések |
0 % |
0 % |
0 % |
100 % |
·A résztvevők száma – nemek szerinti bontásban |
|
|
Szociálpolitika |
Társadalmi befogadás |
484 |
Támogatás a szociális gazdaság és a szociális vállalkozások számára |
0 % |
0 % |
0 % |
100 % |
·A támogatott vállalkozások száma – mikro-, kis-, közép- és nagyvállalkozások szerinti bontásban ·A résztvevők száma – nemek, munkaerőpiaci státusz, életkor és iskolai végzettség szerinti bontásban |
·A megőrzött vagy létrehozott munkahelyek száma a támogatott szervezetekben – nemek szerinti bontásban ·A foglalkoztatás növekedése a támogatott szociális vállalkozásokban |
|
Szociálpolitika |
Társadalmi befogadás |
485 |
Harmadik országbeli nem hivatalos/félhivatalos pénzügyi közvetítőknek nyújtott támogatás |
0 % |
0 % |
0 % |
0 % |
·Támogatott pénzügyi közvetítők száma |
|
|
Szociálpolitika |
Társadalmi befogadás |
486 |
Egyéb szociális infrastruktúrák (beleértve az iskola előtti nevelési létesítményeket és gondozási központokat is) – Új, kibocsátásmentes vagy közel kibocsátásmentes épületek fejlesztése és építése* |
100 % |
40 % |
40 % |
40 % |
·Épített terület m2-ben és megnövelt kapacitás a férőhelyek számában – típusok szerinti bontásban: iskola előtti nevelési létesítmények, gondozási létesítmények, egyéb |
·Évente elkerült ÜHG-kibocsátás tonna szén-dioxid-egyenértékben ·Energiamegtakarítás MWh-ban ·Átlagos primerenergia felhasználás kWh/m2-ben (a beavatkozás előtt/után) ·Az új létesítményeket igénybevevők száma évente – típusok szerinti bontásban: iskola előtti nevelési létesítmények, gondozási létesítmények, egyéb – nemek szerinti bontásban ·Szennyező anyagok (PM2,5 és NOx) csökkenése tonnában |
|
Szociálpolitika |
Társadalmi befogadás |
487 |
Egyéb szociális infrastruktúrák (beleértve az iskola előtti nevelési létesítményeket és gondozási központokat is) – Egyéb épülettípusok fejlesztése és építése* |
0 % |
0 % |
0 % |
40 % |
·Épített terület m2-ben és megnövelt kapacitás (férőhelyek száma) – típusok szerinti bontásban: iskola előtti nevelési létesítmények, gondozási létesítmények, egyéb |
·Évente elkerült ÜHG-kibocsátás tonna szén-dioxid-egyenértékben ·Energiamegtakarítás MWh-ban ·Átlagos primerenergia felhasználás kWh/m2-ben (a beavatkozás előtt/után) ·Az új létesítményeket igénybevevők száma évente – típusok szerinti bontásban: iskola előtti nevelési létesítmények, gondozási létesítmények, egyéb – nemek szerinti bontásban ·Szennyező anyagok (PM2,5 és NOx) csökkenése tonnában |
|
Szociálpolitika |
Társadalmi befogadás |
488 |
Az ETS2 hatásainak kitett címzettek egyes sebezhetőségeit kezelő, háztartásoknak nyújtott közvetlen jövedelemtámogatás |
40 % |
0 % |
0 % |
100 % |
·A támogatott háztartások száma |
·A kiszolgáltatott helyzetű háztartások és a kiszolgáltatott helyzetű közlekedési felhasználók számának csökkenése ·Az energiaszegénységben és a közlekedési szegénységben élő háztartások számának csökkenése |
|
Szállítás |
Légi szállítás |
489 |
A légi szállításhoz tartozó kibocsátásmentes földi kiszolgálási műveletek |
40 % |
0 % |
40 % |
0 % |
·A nulla CO2 tartalmú közvetlen kipufogógáz-kibocsátású járművek száma |
·Évente elkerült ÜHG-kibocsátás tonna szén-dioxid-egyenértékben |
|
Szállítás |
Légi szállítás |
490 |
A légi szállítás földi kiszolgálása – egyéb műveletek |
0 % |
40 % |
0 % |
0 % |
·Járművek száma |
|
|
Szállítás |
Légi szállítás |
491 |
Repülőtéri terminálkapacitás |
0 % |
40 % |
0 % |
0 % |
·További repülőtéri terminálkapacitás (utasok száma) ·További repülőtéri terminálkapacitás (tonna rakomány) |
|
|
Szállítás |
Légi szállítás |
492 |
Repülőtéri terminálkapacitás – alacsony kibocsátású és kibocsátásmentes |
100 % |
40 % |
40 % |
0 % |
·További repülőtéri terminálkapacitás (utasok száma) ·További repülőtéri terminálkapacitás (tonna rakomány) |
·Évente elkerült ÜHG-kibocsátás tonna szén-dioxid-egyenértékben ·Energiamegtakarítás MWh-ban ·Átlagos primerenergia felhasználás kWh/m2-ben (a beavatkozás előtt/után) |
|
Szállítás |
Légi szállítás |
493 |
Egyéb repülőtéri infrastruktúra (pl. futópályák, CNS-berendezések) |
0 % |
40 % |
0 % |
0 % |
·A repülőtéri járatkiszolgálási kapacitás növekedése (utasok száma) ·A légijármű-mozgásokkal összefüggő kapacitás növekedése ·A korszerűsített CNS-kapacitásokból profitáló járatok száma |
|
|
Szállítás |
Légi szállítás |
494 |
Elsősorban az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz hozzájáruló egyéb repülőtéri infrastruktúra (pl. tengerparti védőgátak, töltések és vihardagálygátak) |
0 % |
100 % |
0 % |
0 % |
·Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást szolgáló épített struktúrák száma és területe (m2) |
·Az alkalmazkodási funkciókkal ellátott repülőterek aránya ·A védelemmel ellátott repülőtéri infrastruktúra teljes területe (m2) |
|
Szállítás |
Légi szállítás |
495 |
Légiforgalmi szolgáltatás és U-space légtérgazdálkodás |
0 % |
0 % |
0 % |
0 % |
·A jobb repülési útvonalú járatok száma ·A korszerűsített és aktív légiforgalmi szolgáltatások száma ·A kijelölt U-space légterek száma |
·Évente elkerült ÜHG-kibocsátás tonna szén-dioxid-egyenértékben ·A leghatékonyabb repülési útvonalak arányának növekedése ·Az átlagos járatkésések percben kifejezett csökkenése |
|
Szállítás |
Légi szállítás |
496 |
Repülésbiztonsági intézkedések teljesítményének nyomon követése |
0 % |
0 % |
0 % |
0 % |
·A biztonsági intézkedések teljesítményének nyomon követése az EASA éves biztonsági jelentéseiben, többek között a szabványosítási statisztikákban |
·A biztonsági intézkedések teljesítményének növekedése |
|
Szállítás |
Légi szállítás |
497 |
Meglévő légi járművek biztonsági vagy légiforgalmi szolgáltatási célú fejlesztése és korszerűsítése |
40 % |
0 % |
40 % |
0 % |
·Korszerűsített járművek száma és típusa (utasszállító/teherszállító/egyéb) ·Korszerűsített biztonsági vagy légiforgalmi képességekkel ellátott légi járművek száma |
·Korszerűsített légi járművel szállított utasok/rakományok száma |
|
Szállítás |
Légi szállítás |
498 |
Meglévő légi járművek fenntarthatósági célú fejlesztése és korszerűsítése |
40 % |
0 % |
0 % |
0 % |
·Korszerűsített járművek száma és típusa (utasszállító/teherszállító/egyéb) ·A lassan égő üzemanyagot használó légi járművek száma ·A korszerűsített fenntarthatósági képességekkel ellátott légi járművek száma |
·Évente elkerült ÜHG-kibocsátás tonna szén-dioxid-egyenértékben ·Szennyező anyagok csökkenése tonnában (PM2,5 és NOx) ·Lassú égésű/energiahatékony üzemanyagot használó járművel szállított utasok/rakományok száma ·Korszerűsített légi járművel szállított utasok/rakományok száma |
|
Szállítás |
Légi szállítás |
499 |
Alacsony kibocsátású vagy kibocsátásmentes szállítást lehetővé tevő infrastruktúra repülőtéri/vertiport-műveletekhez |
40 % |
40 % |
40 % |
0 % |
·Az egyéb töltőállomások száma, üzemanyagtípusa és teljesítménye (TEN-T/nem TEN-T hálózat szerinti bontásban) |
·Évente elkerült ÜHG-kibocsátás tonna szén-dioxid-egyenértékben ·Szennyező anyagok csökkenése tonnában (PM2,5 és NOx) ·Alacsony kibocsátású vagy kibocsátásmentes légi járművel szállított utasok/rakományok száma |
|
Szállítás |
Légi szállítás |
500 |
Egyéb légi járművek gyártása, vásárlása vagy lízingje |
0 % |
0 % |
0 % |
0 % |
·Új járművek száma és típusa (utasszállító/teherszállító/egyéb) ·A piacra kerülő ülőhelyek száma vagy rakománymennyiség |
|
|
Szállítás |
Légi szállítás |
501 |
A kevésbé üzemanyag-hatékony légi járművek lecserélése céljából legújabb generációs (a kategóriájukban legjobb) légi járművek gyártása, vásárlása vagy lízingje |
40 % |
0 % |
40 % |
0 % |
·Új járművek száma és típusa (utasszállító/teherszállító/egyéb) ·A piacra kerülő ülőhelyek száma vagy rakománymennyiség |
·Évente elkerült ÜHG-kibocsátás tonna szén-dioxid-egyenértékben |
|
Szállítás |
Légi szállítás |
502 |
Kibocsátásmentes és hibrid légi járművek gyártása, vásárlása vagy lízingje |
100 % |
0 % |
40 % |
0 % |
·Új járművek száma és típusa (utasszállító/teherszállító/egyéb) ·A piacra kerülő ülőhelyek száma vagy rakománymennyiség |
·Évente elkerült ÜHG-kibocsátás tonna szén-dioxid-egyenértékben |
|
Szállítás |
Légi szállítás |
503 |
Szükséghelyzeti (pl. kutatás-mentési, orvosi, légi tűzoltási célú) légi járművek gyártása, vásárlása vagy lízingje |
0 % |
100 % |
0 % |
0 % |
·Új légi járművek száma és típusa (elsődleges használati cél szerint) ·Uniós szintű bevetés céljából rendelkezésre álló további kapacitás |
·A védelmi intézkedésekben részesülő lakosság számának és/vagy az ilyen intézkedésekkel lefedett terület növekedése ·Beavatkozásnak tulajdoníthatóan megelőzött károk vagy sérülések |
|
Szállítás |
Kerékpározás |
504 |
Kerékpáros infrastruktúra |
100 % |
40 % |
0 % |
0 % |
·Új vagy korszerűsített kerékpársávok hossza (km-ben, TEN-T/nem TEN-T hálózat szerinti bontásban) ·Új vagy korszerűsített kerékpár-parkolóhelyek megnövekedett kapacitása (TEN-T/nem TEN-T hálózat szerinti bontásban) |
·Évente elkerült ÜHG-kibocsátás tonna szén-dioxid-egyenértékben ·A célzott kerékpáros infrastruktúrát használók száma évente ·Szennyező anyagok csökkenése tonnában (PM2,5 és NOx) ·A veszélyeztetett úthasználókat érő halálos kimenetelű balesetek és súlyos sérülések számának csökkenése |
|
Szállítás |
Kerékpározás |
505 |
Személyi mobilitási eszközök vásárlása vagy üzemeltetése, kerékpáros logisztika (kerékpárok/elektromos kerékpárok) |
100 % |
0 % |
0 % |
0 % |
·Kerékpárok száma |
·Évente elkerült ÜHG-kibocsátás tonna szén-dioxid-egyenértékben |
|
Szállítás |
A szállítás digitalizálása |
506 |
A szállítás digitalizálása |
40 % |
40 % |
40 % |
0 % |
·A befejezett projektek száma – a szállítás típusa (légi, belvízi, tengeri, vasúti, közúti, városi, multimodális, egyéb) szerinti bontásban ·Új vagy korszerűsített digitalizált városi közlekedési rendszerekkel rendelkező nagy- és kisvárosok száma ·Új vagy korszerűsített közlekedésszervezési rendszerekkel ellátott közutak, vasútvonalak és/vagy légtérterület hossza (km-ben, TEN-T/nem TEN-T hálózat szerinti bontásban) |
·Évente elkerült ÜHG-kibocsátás tonna szén-dioxid-egyenértékben ·Új vagy korszerűsített közforgalmú személyszállítást igénybevevők évente ·Az áruszállítási információk elektronikus úton végzett ellenőrzésének száma évente |
|
Szállítás |
Belvízi szállítás |
507 |
Belvízi áru- és személyszállítás – új, kibocsátásmentes vagy alacsony kibocsátású hajók, különleges rendeltetésű hajók, beleértve a kikötői és szolgáltatási (például tengeri, kotrási) műveleteket végző hajókat is |
100 % |
0 % |
0 % |
0 % |
·A hajók száma – típusok szerinti bontásban |
·Évente elkerült ÜHG-kibocsátás tonna szén-dioxid-egyenértékben ·Az infrastruktúra igénybevételével szállított utasok száma vagy teheráru tonnában évente |
|
Szállítás |
Belvízi szállítás |
508 |
Belvízi áru- és személyszállítás – kibocsátásmentes vagy alacsony kibocsátású hajók, különleges rendeltetésű hajók, többek között a kikötői és szolgáltatási (például tengeri, kotrási) műveleteket végző hajók kibocsátásmentes vagy alacsony kibocsátású hajókká történő utólagos átalakítása |
100 % |
0 % |
0 % |
0 % |
·A hajók száma – típusok szerinti bontásban |
·Évente elkerült ÜHG-kibocsátás tonna szén-dioxid-egyenértékben ·Az infrastruktúra igénybevételével szállított utasok száma vagy teheráru tonnában évente ·Szennyező anyagok csökkenése tonnában (PM2,5 és NOx) |
|
Szállítás |
Belvízi szállítás |
509 |
A belvízi utak alacsony vízszintjéhez igazított, új és utólagosan átalakított hajók |
0 % |
100 % |
0 % |
0 % |
·A hajók száma – típusok szerinti bontásban |
·Az infrastruktúrát használó utasok száma évente |
|
Szállítás |
Belvízi szállítás |
510 |
Alacsony kibocsátású vagy kibocsátásmentes belvízi szállítást lehetővé tevő infrastruktúra |
100 % |
40 % |
0 % |
0 % |
·Az egyéb töltőállomások száma, üzemanyagtípusa és teljesítménye (TEN-T/nem TEN-T hálózat szerinti bontásban) ·Az egyéb töltőállomások teljesítménye (kgH2/nap vagy MWh/nap) és üzemanyagtípusa (TEN-T/nem TEN-T hálózat szerinti bontásban) ·A part menti villamosenergia-ellátó állomások száma és teljesítménye (MWh) (TEN-T/nem TEN-T hálózat szerinti bontásban) |
·Évente elkerült ÜHG-kibocsátás tonna szén-dioxid-egyenértékben |
|
Szállítás |
Belvízi szállítás |
511 |
Belvízi kikötők |
40 % |
40 % |
0 % |
0 % |
·Kikötők száma (TEN-T/nem TEN-T hálózat szerinti bontásban) |
·Évente elkerült ÜHG-kibocsátás tonna szén-dioxid-egyenértékben ·Az infrastruktúra igénybevételével szállított utasok száma vagy teheráru tonnában évente |
|
Szállítás |
Belvízi szállítás |
512 |
Belvízi utak |
40 % |
40 % |
0 % |
0 % |
·km (TEN-T/nem TEN-T hálózat szerinti bontásban) ·A hajózhatóság javítását célzó, befejezett projektek (pl. zsilipek, hidak, rakpartok) száma |
·Évente elkerült ÜHG-kibocsátás tonna szén-dioxid-egyenértékben ·Az infrastruktúra igénybevételével szállított utasok száma vagy teheráru tonnában évente |
|
Szállítás |
Multimodális |
513 |
Intelligens közlekedési rendszerek és IKT-rendszerek |
40 % |
0 % |
0 % |
0 % |
·A befejezett projektek száma – a szállítás típusa (légi, belvízi, tengeri, vasúti, közúti, városi, multimodális, egyéb) szerinti bontásban ·Új vagy korszerűsített digitalizált városi közlekedési rendszerekkel rendelkező nagy- és kisvárosok száma ·Új vagy korszerűsített közlekedésszervezési rendszerekkel ellátott közutak hossza (TEN-T/nem TEN-T hálózat szerinti bontásban) |
·Évente elkerült ÜHG-kibocsátás tonna szén-dioxid-egyenértékben ·Új vagy korszerűsített közforgalmú személyszállítást igénybevevők száma évente ·Új vagy korszerűsített digitalizált városi közlekedési rendszerrel elért lakosság |
|
Szállítás |
Multimodális |
514 |
Multimodális szállítás |
40 % |
0 % |
40 % |
0 % |
·Új vagy korszerűsített intermodális/multimodális összeköttetések száma, beleértve a csomópontokat és terminálokat is ·Befejezett intermodális/multimodális projektek száma |
·Az infrastruktúra igénybevételével szállított utasok száma vagy teheráru tonnában évente ·Új intermodális/multimodális szolgáltatások igénybevételével szállított utasok száma vagy teheráru tonnában évente ·Évente elkerült ÜHG-kibocsátás tonna szén-dioxid-egyenértékben |
|
Szállítás |
Vasúti szállítás |
515 |
Európai Vasúti Forgalomirányítási Rendszer (ERTMS) – Fedélzeti |
100 % |
0 % |
40 % |
0 % |
·Járművek száma |
·Az infrastruktúra igénybevételével szállított utasok száma vagy teheráru tonnában évente ·A fejlesztett vasúti infrastruktúrának betudható időmegtakarítás (órában) |
|
Szállítás |
Vasúti szállítás |
516 |
Európai Vasúti Forgalomirányítási Rendszer (ERTMS) – Pálya menti |
100 % |
0 % |
40 % |
0 % |
·km (kétvágányú egyenérték) (TEN-T/nem TEN-T hálózat szerinti bontásban) |
· |
|
Szállítás |
Vasúti szállítás |
517 |
A vasúti kapacitást, a vonat-előkészítést, valamint a közlekedést és a válságkezelést támogató telematikai alkalmazások |
100 % |
40 % |
40 % |
0 % |
·Az uniós műszaki előírásoknak megfelelő pályahálózat-működtetők száma ·Az uniós műszaki előírásoknak megfelelő állomásüzemeltetők száma ·Az uniós műszaki előírásoknak megfelelő terminálüzemeltetők száma |
·Az előírásoknak megfelelő telematikai alkalmazások által kiszolgált vasúti forgalom (vonatkilométerben mért) aránya ·A (vonatkilométerben mért) vasúti utas- és teherforgalom alakulása ·A késések alakulása ((utasforgalom esetében) az 5 perces és (teherforgalom esetében) a 30 perces késési küszöbértéket túllépő vonatok aránya) |
|
Szállítás |
Vasúti szállítás |
518 |
Vasúti mobil eszközök (egyéb) |
40 % |
0 % |
40 % |
0 % |
·Mozdonyok/vonatok száma |
·Az infrastruktúra igénybevételével szállított utasok száma vagy teheráru tonnában évente ·A fejlesztett vasúti infrastruktúrának betudható időmegtakarítás (órában) |
|
Szállítás |
Vasúti szállítás |
519 |
(Kibocsátásmentes) vasúti mobil eszközök gyártása |
100 % |
0 % |
40 % |
0 % |
·Mozdonyok/vonatok száma |
·Évente elkerült ÜHG-kibocsátás tonna szén-dioxid-egyenértékben ·Az infrastruktúra igénybevételével szállított utasok száma vagy teheráru tonnában évente ·A fejlesztett vasúti infrastruktúrának betudható időmegtakarítás (órában) ·Szennyező anyagok csökkenése tonnában (PM2,5 és NOx) |
|
Szállítás |
Vasúti szállítás |
520 |
Kibocsátásmentes vasúti mobil eszközök beszerzése (vásárlás és lízing) |
100 % |
0 % |
40 % |
0 % |
·Mozdonyok/vonatok száma |
· |
|
Szállítás |
Vasúti szállítás |
521 |
Újonnan épített vagy korszerűsített vasútvonalak |
100 % |
40 % |
40 % |
0 % |
·Új vagy korszerűsített, villamosított vasútvonalak hossza km-ben (TEN-T/nem TEN-T hálózat szerinti bontásban) ·Új vagy korszerűsített, nem villamosított vasútvonalak hossza km-ben (TEN-T/nem TEN-T hálózat szerinti bontásban) |
· |
|
Szállítás |
Vasúti szállítás |
522 |
Mobil eszközök utólagos átalakítása az új technológiák (pl. csendes fékek, digitális automatikus összekapcsolás) rendszerszintű bevezetésével összefüggésben |
40 % |
40 % |
40 % |
0 % |
·Az utólagosan átalakított járművek száma |
·A vasúti infrastruktúra igénybevételével szállított teheráru tonnában évente ·A digitális automatikus összekapcsolás használatának betudható időmegtakarítás (órában) ·Évente elkerült ÜHG-kibocsátás tonna szén-dioxid-egyenértékben |
|
Szállítás |
Vasúti szállítás |
523 |
Vasútállomás- vagy terminálkapacitás |
100 % |
40 % |
40 % |
0 % |
·További vasútállomás-/terminálkapacitás (utasok) (TEN-T/nem TEN-T hálózat szerinti bontásban) ·További vasútállomás-/terminálkapacitás (rakomány) (TEN-T/nem TEN-T hálózat szerinti bontásban) ·Megépített vasúti terminálok száma |
·Az infrastruktúrát használó utasok száma évente ·A fejlesztett vasúti infrastruktúrának betudható időmegtakarítás (órában) ·Szennyező anyagok csökkenése tonnában (PM2,5 és NOx) |
|
Szállítás |
Reformok |
524 |
Szakpolitika és szabályozási keret: Szállítás |
40 % |
40 % |
40 % |
0 % |
·Elfogadott vagy hatályba lépett jogszabályok száma ·A lezárt szakpolitikai előkészületek vagy értékelések száma ·Az érdekelt felekkel folytatott, lezárt konzultációk száma ·Hatályos végrehajtási rendeletek vagy iránymutatások száma ·A stratégia vagy keretrendszer végleges elfogadásainak száma ·Fejlesztett közszolgáltatások vagy folyamatok száma ·Nem uniós országok közigazgatási szerveinek támogatása céljából szervezett TAIEX-rendezvények száma ·Nem uniós országok közigazgatási szerveinek támogatása céljából szervezett ikerintézményi együttműködési projektek száma ·Harmadik országokban kidolgozott/felülvizsgált és/vagy végrehajtás alatt álló, releváns közpolitikák száma |
|
|
Szállítás |
Közúti szállítás |
525 |
Alacsony kibocsátású vagy kibocsátásmentes közúti szállítást és közforgalmú személyszállítást lehetővé tevő infrastruktúra (az egyéb töltőállomások kivételével) |
100 % |
40 % |
40 % |
0 % |
·Az infrastruktúrák száma – típusok szerinti bontásban |
·Évente elkerült ÜHG-kibocsátás tonna szén-dioxid-egyenértékben ·Újonnan épített, átépített, felújított vagy korszerűsített közutakat használók száma évente ·A fejlesztett közúti infrastruktúrának betudható időmegtakarítás (órában) |
|
Szállítás |
Közúti szállítás |
526 |
Az autóbuszokkal/tehergépkocsikkal/személygépkocsikkal/kisteherautókkal történő alacsony kibocsátású vagy kibocsátásmentes szállítást lehetővé tevő elektromos töltőinfrastruktúra és üzemanyagtöltő infrastruktúra |
100 % |
40 % |
40 % |
0 % |
·Az egyéb töltőállomások és az elektromos töltőállomások száma (TEN-T/nem TEN-T hálózat szerinti bontásban) üzemanyagtípusonként ·Az egyéb töltőállomások/elektromos töltőállomások teljesítménye (kgH2/nap vagy MWh/nap) (TEN-T/nem TEN-T hálózat szerinti bontásban) üzemanyagtípusonként |
·Évente elkerült ÜHG-kibocsátás tonna szén-dioxid-egyenértékben ·Az egyéb töltőállomásokon/elektromos töltőállomásokon keresztül elosztott üzemanyagok mennyisége |
|
Szállítás |
Közúti szállítás |
527 |
Alacsony kibocsátású vagy kibocsátásmentes városi és elővárosi közlekedés, közúti személyszállítás (nehézgépjárművek/könnyűgépjárművek és motorkerékpárok) |
100 % |
0 % |
40 % |
0 % |
·A járművek száma üzemanyagtípusonként |
·Évente elkerült ÜHG-kibocsátás tonna szén-dioxid-egyenértékben ·Új vagy korszerűsített közforgalmú személyszállítást igénybevevők száma évente ·Szennyező anyagok csökkentése tonnában (PM2,5 és NOx) |
|
Szállítás |
Közúti szállítás |
528 |
Alacsony kibocsátású közúti személygépjárművek |
40 % |
0 % |
40 % |
0 % |
·A járművek száma üzemanyagtípusonként ·A járművek száma járműtípusonként (személygépkocsi, kisteherautó, autóbusz, tehergépjármű, távolsági autóbusz) |
·Évente elkerült ÜHG-kibocsátás tonna szén-dioxid-egyenértékben ·Szennyező anyagok csökkenése tonnában (PM2,5 és NOx) |
|
Szállítás |
Közúti szállítás |
529 |
Újonnan épített vagy korszerűsített közutak |
0 % |
40 % |
40 % |
0 % |
·Kilométerek száma (TEN-T/nem TEN-T hálózat szerinti bontásban) |
·Évente elkerült ÜHG-kibocsátás tonna szén-dioxid-egyenértékben ·A halálos kimenetelű közúti balesetek és a súlyos sérülések számának csökkenése |
|
Szállítás |
Közúti szállítás |
530 |
Nem kibocsátásmentes vagy alacsony kibocsátású közúti járművek beszerzése |
0 % |
0 % |
40 % |
0 % |
·A járművek száma – típusok szerinti bontásban |
|
|
Szállítás |
Közúti szállítás |
531 |
Átépített vagy korszerűsített autópályák és közutak |
0 % |
40 % |
0 % |
0 % |
·Kilométerek száma (TEN-T/nem TEN-T hálózat szerinti bontásban) |
·Újonnan épített, átépített, felújított vagy korszerűsített közutakat használók száma évente ·A fejlesztett közúti infrastruktúrának betudható időmegtakarítás ·A halálos kimenetelű közúti balesetek és a súlyos sérülések számának csökkenése |
|
Szállítás |
Közúti szállítás |
532 |
Biztonságos és védett parkolási infrastruktúra |
0 % |
40 % |
0 % |
0 % |
·Új vagy korszerűsített parkolóterületek/parkolóhelyek száma (TEN-T/nem TEN-T hálózat szerinti bontásban) |
|
|
Szállítás |
Közúti szállítás |
533 |
Kibocsátásmentes közúti személygépjárművek |
100 % |
0 % |
100 % |
0 % |
·A járművek száma üzemanyagtípusonként ·A járművek száma járműtípusonként (személygépkocsi, kisteherautó, autóbusz, tehergépjármű, távolsági autóbusz) |
·Évente elkerült ÜHG-kibocsátás tonna szén-dioxid-egyenértékben ·Szennyező anyagok csökkentése tonnában (PM2,5 és NOx) |
|
Szállítás |
Közúti szállítás |
534 |
A közúti járművek utólagos átalakítása a közúti közlekedésbiztonság javítása vagy a légszennyező anyagok kibocsátásának csökkentése érdekében |
40 % |
0 % |
100 % |
0 % |
· |
·Szennyező anyagok csökkenése tonnában (PM2,5 és NOx) ·A halálos kimenetelű közúti balesetek és a súlyos sérülések számának csökkenése |
|
Szállítás |
Tengeri szállítás |
535 |
Alacsony kibocsátású vagy kibocsátásmentes szállítást lehetővé tevő infrastruktúra és berendezések a tengeri szállítást igénybevevők számára |
100 % |
40 % |
100 % |
0 % |
·Az egyéb töltőállomások száma, üzemanyagtípusa és teljesítménye (TEN-T/nem TEN-T hálózat szerinti bontásban) ·Az egyéb töltőállomások teljesítménye (kgH2/nap) és üzemanyagtípusa (TEN-T/nem TEN-T hálózat szerinti bontásban) ·A part menti villamosenergia-ellátó állomások száma és teljesítménye (MWh) (TEN-T/nem TEN-T hálózat szerinti bontásban) |
·Évente elkerült ÜHG-kibocsátás tonna szén-dioxid-egyenértékben |
|
Szállítás |
Tengeri szállítás |
536 |
Tengeri áru- és/vagy személyszállítás – új, alacsony kibocsátású vagy kibocsátásmentes hajók, beleértve a kikötői és szolgáltatási (például tengeri, kotrási, jégtörő) műveleteket végző hajókat, valamint a kapcsolódó berendezéseket is |
100 % |
40 % |
100 % |
0 % |
·A hajók száma – típusok szerinti bontásban |
·Évente elkerült ÜHG-kibocsátás tonna szén-dioxid-egyenértékben ·Szennyező anyagok csökkenése tonnában (PM2,5 és NOx) |
|
Szállítás |
Tengeri szállítás |
537 |
Tengeri áru- és/vagy személyszállítás – utólagosan átalakított kibocsátásmentes vagy alacsony kibocsátású hajók, beleértve a kikötői és szolgáltatási (például tengeri, kotrási, jégtörő) műveleteket végző hajókat, valamint a kapcsolódó berendezéseket is |
100 % |
40 % |
100 % |
0 % |
·A hajók száma – típusok szerinti bontásban |
·Évente elkerült ÜHG-kibocsátás tonna szén-dioxid-egyenértékben ·Szennyező anyagok csökkenése tonnában (PM2,5 és NOx) |
|
Szállítás |
Tengeri szállítás |
538 |
Szükséghelyzeti hajók (pl. kutatás-mentési, orvosi, parti őrségi) |
0 % |
0 % |
0 % |
0 % |
·Az új hajótípus száma és típusa ·A támogatott projektek száma |
·A védelmi intézkedésekben részesülő lakosság számának növekedése (pl. lefedett terület) ·Beavatkozásnak betudhatóan megelőzött károk vagy sérülések |
|
Szállítás |
Tengeri szállítás |
539 |
Tengeri kikötők |
40 % |
40 % |
0 % |
0 % |
·Kikötők száma (TEN-T/nem TEN-T hálózat szerinti bontásban) |
·Évente elkerült ÜHG-kibocsátás tonna szén-dioxid-egyenértékben |
|
Szállítás |
Tengeri szállítás |
540 |
A belvízi és tengeri kikötőkben végzett kibocsátásmentes műveletekhez szükséges infrastruktúra és berendezések |
40 % |
40 % |
40 % |
0 % |
·Kikötők száma (TEN-T/nem TEN-T hálózat szerinti bontásban) ·Az egyéb töltőállomások száma és teljesítménye (TEN-T/nem TEN-T hálózat szerinti bontásban) üzemanyagtípusonként ·Az egyéb töltőállomások teljesítménye (kgH2/nap) (TEN-T/nem TEN-T hálózat szerinti bontásban) ·A part menti villamosenergia-ellátó állomások száma és teljesítménye (MWh) (TEN-T/nem TEN-T hálózat szerinti bontásban) |
·Évente elkerült ÜHG-kibocsátás tonna szén-dioxid-egyenértékben ·A telepített kibocsátásmentes infrastruktúra száma vagy kapacitása (szám, MW) ·Szennyező anyagok csökkenése tonnában (PM2,5 és NOx) |
|
Szállítás |
Városi közlekedés |
541 |
Tiszta városi közlekedésben használt járművek |
100 % |
0 % |
100 % |
0 % |
·Villamosok száma ·Autóbuszok száma ·Közforgalmú személyszállításhoz használt környezetbarát járművek kapacitása (utasok száma) |
·Évente elkerült ÜHG-kibocsátás tonna szén-dioxid-egyenértékben ·Új vagy korszerűsített közforgalmú személyszállítást igénybevevők száma évente ·Szennyező anyagok csökkenése tonnában (PM2,5 és NOx) |
|
Szállítás |
Városi közlekedés |
542 |
Újonnan épített vagy korszerűsített kibocsátásmentes vagy alacsony kibocsátású városi közlekedési infrastruktúra (metró/villamos/helyiérdekű vasút/légi) |
100 % |
40 % |
40 % |
0 % |
·Kilométerek száma (TEN-T/nem TEN-T hálózat szerinti bontásban) ·Metrószerelvények/villamosok/helyiérdekű vasutak száma (TEN-T/nem TEN-T hálózat szerinti bontásban) ·Állomások/megállók/vertiportok száma (TEN-T/nem TEN-T hálózat szerinti bontásban) |
·Évente elkerült ÜHG-kibocsátás tonna szén-dioxid-egyenértékben ·Új vagy korszerűsített közforgalmú személyszállítást igénybevevők száma évente ·Szennyező anyagok csökkenése tonnában (PM2,5 és NOx) |
|
Szállítás |
Városi közlekedés |
543 |
Városi közlekedéstervezés |
40 % |
40 % |
40 % |
0 % |
·A támogatott integrált területfejlesztési stratégiák száma ·Az integrált területfejlesztési projektek száma |
·Az integrált területfejlesztési stratégiák keretébe tartozó projektek által érintett lakosság |
* Beavatkozási terület, amelynek fő célkitűzése a nemek közötti egyenlőség („a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó pontszám: 2”)
** Adott esetben egy konkrétabb beavatkozási terület is kijelölhető, ha a tevékenység végrehajtása során további információk válnak elérhetővé.
EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2025.7.16.
COM(2025) 545 final
MELLÉKLETEK
a következőhöz:
Javaslat
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE
a költségvetési kiadások nyomonkövetési és teljesítménymérési keretének létrehozásáról, valamint az uniós programokra és tevékenységekre vonatkozó egyéb horizontális szabályok megállapításáról
{SEC(2025) 590 final} - {SWD(2025) 590 final} - {SWD(2025) 591 final}
II. MELLÉKLET
A területidimenzió-típuskódok listája
1. rész: TERÜLETIDIMENZIÓ-TÍPUSKÓDOK (I)
|
01 |
Városi térségek |
|
02 |
Vidéki térségek |
|
03 |
Ipari átalakulás által érintett térségek |
|
04 |
Szigetek és part menti térségek |
|
05 |
A célzott területek egyéb típusai |
|
06 |
Ritkán lakott térségek |
|
07 |
Nincs területi célzottság |
2. rész: TERÜLETIDIMENZIÓ-TÍPUSKÓDOK (II)
|
01 |
Legkülső régiók |
|
02 |
Kis égei-tengeri szigetek |
|
03 |
A keleti határ menti régiók |
|
04 |
Ritkán lakott északi térségek |
3. rész: A „TERÜLETI KEZDEMÉNYEZÉS ÉS HELYI EGYÜTTMŰKÖDÉS” DIMENZIÓHOZ TARTOZÓ KÓDOK
|
01 |
Integrált terület- és városfejlesztés |
|
02 |
Közösségvezérelt helyi fejlesztés/LEADER |
|
03 |
Egyéb területi eszközök |
4. rész: HELY (NUTS2)
|
XX |
A művelet helye vagy végrehajtása szerinti régió vagy térség kódja az 1059/2003/EK rendelet I. mellékletében foglalt, a statisztikai célú területi egységek nómenklatúrája (NUTS) szerint. |
III. MELLÉKLET
Az éghajlat-politikai és környezetvédelmi kiadásokra vonatkozó konkrét célértékek
Az alábbi programok és eszközök a teljes pénzügyi keretösszegüknek várhatóan legalább a következő százalékával járulnak hozzá az éghajlat-politikai és környezetvédelmi kiadásokra vonatkozó célértékekhez:
(1)Nemzeti és regionális partnerségi tervek: 43 %
(2)Európai Versenyképességi Alap: 43 %
(3)Kutatási és innovációs keretprogram: 40 %
(4)Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz: 70 %
(5)Globális Európa Eszköz: 30 %
IV. MELLÉKLET
A nemek közötti egyenlőséget érvényesítő programok és tevékenységek listája
(1)Nemzeti és regionális partnerségi tervek
(2)Európai Versenyképességi Alap
(3)Kutatási és innovációs keretprogram
(4)Globális Európa Eszköz
(5)Erasmus – Európai Szolidaritási Testület
(6)Kreatív Európa – Polgárok, egyenlőség, jogok és értékek
(7)Uniós polgári védelmi mechanizmus
(8)Jogérvényesülés program
(9)A ciprusi török közösségnek szánt segélyprogram
(10)Tengerentúli országok és területek (Grönlandot is beleértve)
V. MELLÉKLET
Tájékoztatás, kommunikáció és láthatóság
(1)Az Unió emblémájának (a továbbiakban: embléma) és a finanszírozási nyilatkozatnak a használata és technikai jellemzői:
(a)Az emblémát és a finanszírozási nyilatkozatot jól láthatóan fel kell tüntetni az uniós támogatással megvalósuló fellépések végrehajtásához kapcsolódó valamennyi tájékoztatási, kommunikációs és láthatósági tevékenységnél. Ezek közé tartoznak különösen a médiakapcsolatok, a konferenciák, a szemináriumok és a tájékoztató anyagok, például a brosúrák, a szórólapok, a plakátok, a szalaghirdetések, a prezentációk és a reklámtermékek, valamint a digitális termékek, a weboldalak (beleértve a mobilnézeteket is), valamint a hagyományos vagy közösségimédia-platformok. Az uniós (társ)finanszírozással megvalósuló intézkedések keretében használt vagy leszállított infrastruktúrákat, járműveket, árukat és berendezéseket egyértelműen azonosítani kell.
(b)„Az Európai Unió támogatásával” tartalmú finanszírozási nyilatkozatot mindig teljes egészében ki kell írni, és az embléma mellett kell elhelyezni. A finanszírozási nyilatkozatot le kell fordítani helyi nyelvekre. A Bizottság kérésére a finanszírozási nyilatkozat az „Európai Unió” szöveggel helyettesíthető. Ezt az egyszerűsített nyilatkozatot teljes egészében ki kell írni, és le kell fordítani helyi nyelvekre.
(c)A külső tevékenységeket végrehajtó partnerek a finanszírozási nyilatkozat helyett az „Az Európai Unióval partnerségben” tartalmú nyilatkozatot használják, amelyet teljes egészében ki kell írni, és az embléma mellett kell elhelyezni. A nyilatkozatot le kell fordítani helyi nyelvekre.
(d)Az emblémával együtt használandó betűtípusnak egyszerűnek és könnyen olvashatónak kell lennie. Az ajánlott betűtípus az Arial.
(e)Az aláhúzás és az egyéb betűeffektek használata nem megengedett.
(f)A szöveg nem helyezhető el úgy az emblémához képest, hogy bármilyen módon átfedésben legyen az emblémával.
(g)A betűszín a háttértől függően az európai zászló kék színe (Reflex Blue 1 ), fehér vagy fekete lehet.
(h)A használt betűméretnek arányosnak kell lennie az embléma méretével.
(i)Az embléma és a háttér között megfelelő kontrasztot kell biztosítani. Ha csak színes háttér használható, a zászló körül fehér szegélyt kell elhelyezni úgy, hogy annak szélessége a téglalap magasságának 1/25-e legyen.
(j)Integritási és láthatósági okokból az emblémát, valamint a finanszírozási nyilatkozatot mindig üres területnek vagy „védőterületnek” kell körülvennie, amelyet semmilyen más elem (szöveg, kép, rajz, ábra stb.) nem fedhet át.
(k)Az embléma grafikai elemeinek meg kell felelniük az intézményközi kiadványszerkesztési útmutató 2 „Az európai embléma grafikai ismertetője” című A1. mellékletében meghatározott előírásoknak.
(l)Példák az emblémára és a finanszírozási nyilatkozatra:
|
|
|
(m)Példák az európai uniós finanszírozásra vonatkozó egyszerűsített nyilatkozatra:
|
|
|
(n)Példák az uniós finanszírozással megvalósuló külső tevékenységek esetén feltüntetendő partnerségi nyilatkozatra:
|
|
|
(2)Az embléma harmadik felek által történő felhasználásának elveit az európai embléma harmadik felek által történő felhasználásáról az Európa Tanáccsal kötött igazgatási megállapodás határozza meg 3 .
(3)A Bizottság kérésre az uniós intézmények, szervek, hivatalok vagy ügynökségek rendelkezésére bocsátja a kommunikációs és láthatósági anyagokat, továbbá biztosítja, hogy az Unió jogdíjmentes, nem kizárólagos és visszavonhatatlan engedélyt kapjon az ilyen anyagok használatára és a hozzájuk kapcsolódó, korábban meglévő jogok – többek között legalább a következő jogok – gyakorlására:
(a)belső felhasználás, azaz a kommunikációs és láthatósági anyagok sokszorosítása, másolása és rendelkezésre bocsátása az uniós intézmények és ügynökségek, a tagállami hatóságok, valamint alkalmazottaik számára;
(b)a kommunikációs és láthatósági anyagok sokszorosítása bármilyen eszközzel és formában, részben vagy teljes egészében;
(c)a kommunikációs és láthatósági anyagok megismertetése a nyilvánossággal, bármilyen kommunikációs eszköz útján;
(d)a kommunikációs és láthatósági anyagok (vagy másolataik) bármilyen formában történő nyilvános terjesztése;
(e)a kommunikációs és láthatósági anyagok tárolása és archiválása;
(f)a kommunikációs és láthatósági anyagokkal kapcsolatos jogok harmadik feleknek történő továbbadása.
(4)A Bizottság az egyszerűsítés és az arányosság elvével összhangban kommunikációs sablonokat és további útmutatást biztosíthat a kedvezményezettek támogatásához. A Global Gateway keretében uniós finanszírozással megvalósuló külső tevékenységeket végrehajtó partnereknek követniük kell a konkrét iránymutatásokat.
